L. évfolyam 221. (14008)

1998. november 4. szerda

Vizsgáznak az igazgató- jelöltek

(bodolai)

Nem igazi szünidô ez a mostani a megyénkbeli közpiskolák, iskolaközpontok, szakiskolák és iskolás sportklubok leendô igazgatói számára, akik az elmúlt két nap során, valmint ma komoly megmérettetésen esnek át. A Maros Megyei Tanfelügyelôség ezekre a vakációs napokra szervezte meg számukra a székfoglaló vizsgát. Kivételt mindössze a marosvásárhelyi tanítóképzô jelent, ahol versenyvizsga útján már korábban betöltötték az intézetvezetôi tisztséget. A többi középfokú szakintézményben és a sportklubokban 45 vezetôi funkcióra lehetett pályázni. Az említett helyekre 72 tanerô jelentkezett, s tegnap, valamint ma este dôl el, hogy ki találtatott megfelelônek a meghirdetett tisztségek betöltésére.

Amint Matei Dumitru fôtanfelügyelô tájékoztatott, vannak iskolák, ahol hárman is megpályázták az igazgatói széket, másutt a volt igazgatónak nem került versenytársa és egymaga állt vizsgára, és vannak olyan egységek is, ahol egyetlen pedagógus sem teljesíti a törvény által elôírt feltételeket, amelyek közül a legfontosabbak: a végleges kinevezés, legalább a II. tanügyi fokozat és 10 év régiség a pályán.

A jelentkezôk részletes dossziét nyújtottak be, a vizsgán pedig jogi, pénzügyi, a reformmal kapcsolatos ismereteikrôl és menedzseri tudásukról kell meggyôzniök a bizottságot, amely Dónáth Árpád helyettes fôtanfelügyelôbôl, a körzeti tanfelügyelôkbôl és egy marosvásárhelyi, egy Kolozs és egy Beszterce- Naszód megyei igazgatóból áll. A megmérettetésen a szakszervezetek megfigyelôi is jelen vannak.

— Ez nem szakmai vizsga, a jelölteknek vezetôi képességeiket kell bizonyítaniok, és az a célunk, hogy valóban a legjobbak kerüljenek az élre. Bár egyesek azt hitték, hogy csak formaság lesz, tapasztalniok kell, hogy valójában kemény próbatétel, mivel a tanfelügyelôség nem akart vizsgáztatósdit játszani — nyilatkozta a fôtanfelügyelô, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy azon intézmények élére, ahol nem akadt megfelelô jelentkezô, vagy egyik vizsgázó sem találtatott megfelelônek, egy újabb próba megszervezéséig a tanfelügyelôség nevez majd ki ideiglenesen vezetôket. November végén pedig az általános iskolák élén maradt üres helyek betöltésére szerveznek újabb versenyvizsgát.

Tiltakozás

Az RMDSZ körzetei és kerületeinek tanácsa (EKT)

A Maros megyei RMDSZ körzetek és kerületek elnökei 1998. október 27-én tartott gyûlésén egyhangú határozatban csatlakozik az Emberjogi Védelem Szövetsége, a Helsinki Bizottság a Pro Európa Liga az Emberjogi Védelme Ligája közös nyilatkozatához, amelyben tiltakozik a Barki Eva Maria bécsi ügyvédnô kitiltása ügyében hozott határozat ellen, miszerint a szabad vélemény nyilvánításáért három évre eltiltották a Romániába való beutazás lehetôségétôl.

Új fôkomisszárja van a Pénzügyôrségnek

Ismerkedés — keresztkérdésekkel

Máthé Éva

Három napja, november elsejétôl új fôkomisszárja van a Maros Megyei Pénzügyôrségnek. A volt fôkomisszár, Corneliu Grosu beadta lemondását, és jelenleg a Román Fejlesztési Bank Maros megyei kirendeltségének vezérigazgatója. Az új vezetô, Gheorghe Hutanu 1960-ban született, segesvári lakos, onnan ingázik Marosvásárhelyre. 1993-tól dolgozik a Pénzügyôrségnél, majd végigment az összes lehetséges lépcsôfokokon, és október 15-én versenyvizsgán vett részt. Októberben egyébként országszerte 11 megyei fôkomisszári állás volt betöltetlen! Minálunk többen versenyeztek, de csak ketten Maros megyébôl.

A fôkomisszár a tegnap délben ismerkedésre hívta meg a helyi sajtó képviselôit , és kijelentette, hogy nem tart sajtókonferenciát. Viszont a kérdések elkerülhetetlenek voltak. Így sok érdekes dolgot megtudtunk. Például újra tisztáztuk azt, hogy a pénzügyôrök elméletileg a kirótt és bevételezett büntetések 15 százalékát kaphatják kézhez, míg a vámosok részesedése 35 százalék, és a pénzügyôrök nyilvánvalóan szeretnék, hogy ôk is elérjék ezt a szintet. De az ilyen jövedelmet a 26 helyi komisszár prémium formájában, arányosan elosztva kapja meg. Az év elsô kilenc hónapjában Maros megyében 28,9 milliárd lejnyi adócsalást állapítottak meg, és 5,5 milliárd lejt utaltak át az állami költségvetésnek. A Maros megyei komisszárok eddigi legnagyobb "fogása" egy 2,9 milliárd lejes adócsalás volt. A legbonyolultabb ügyük az alkoholcsempészéshez kapcsolódott, amikor 500 vagon szesz keringett "feketén" az ország több megyéjében, többek között mifelénk is, s végül Temesvárra vittek a fô szálak. Hutanu Gheorghe szerint egyébként a fekete gazdaság Románia egész gazdasági tevékenységének mintegy felét teszi ki, de "Maros megyében ez a szint sokkal alacsonyabb, mert itt általában tisztességesebbek az emberek, mint másutt", mondotta a fôkomisszár.

Bármennyire is baráti gesztus értéke volt a tegnapi találkozónak, a fôkomisszár nem "spórolhatta meg" a kellemetlen kérdéseket.

Népújság: Igaz-e az, hogy ön ellen hivatalos vádemelés történt az elmúlt években, és a bûnvádi eljárást is lefolytatták? Ha igaz, akkor milyen szintig jutott el az ön ügye, és milyen eredménnyel folyt a kivizsgálás?

Gh.Hutanu: Engedje meg, hogy ezt ne kommentáljam... De mégis annyit mondhatok, hogy minden szinten felmentettek, tehát az alapfoktól kezdve egészen a Maros Megyei Táblabíróságig a bírák azt állapították meg, hogy a vád megalapozatlan volt.

A kollegák késôbbi kérdéseire válaszolva a fôkomisszár annyit elárult: magánszemély vádolta azzal, hogy megvesztegette ôt, és ezt a személye elleni támadásnak könyveli el. Az ügy jelenleg a Legfelsôbb Törvényszéken van, és ez a fórum még nem mondta ki a verdiktumot. Arra a kérdésre, hogy az ügy lezárta után becsületsértési pert indít-e a felperes iránt, a fôkomisszár nem volt hajlandó válaszolni.

1997-ben Hutanu Gheorghe négy és fél hónapot töltött vizsgálati fogságban. Szabadulásakor azonnal visszavették a Pénzügyôrséghez. Akik eldöntötték, hogy a továbbiakban ô töltse be a fôkomisszári funkciót, bizonyára teljes mértékben meg vannak gyôzôdve ártatlanságáról.

BÚCSÚZUNK MAGYARI GERGELYTÔL

(1936, Jedd — 1998, Marosvásárhely)

Neve hallatára régi vásárhelyi színházkedvelôk szeretettel mosolyodnak el és mormolják maguk elé: "Ó, a Ludas Matyi". Igen, ô volt a Ludas Matyi Móricz-darabjában, de ô volt Kristóf Shaw az Ördög cimborájában, Tamás Csíky Gergely Buborékokjában, Moirron Bulgakov Képmutatók cselszövésében, Lerma gróf Schiller Don Carlosában, Alban herceg Shakespeare Lear Királyában, Göre Gábor Gárdonyi Géza A bor címû darabjában, Virág úr Tamási Áron Csalóka szivárványában, Theramenész Racine Phaedrajában, Medvegyev Gorkij Éjjeli menedékhelyében, valamint az utóbbi években Anasztáz érsek Sík Sándor István Király címû tragédiájában, Filch Brecht Koldusoperájában, Tiborc Katona Bánk bánjában, Tanító Dosztojevszkij Ördögökjében. Alig néhány hete, a Tompa Miklós Társulat évadnyitóján Kincses Elemér Koporshow címû ôsbemutatójának volt részese.

Minden alakításával az embert jelenítette meg, az esendô személyt állította elénk. Színészi kelléktárának tartozéka volt az értô megközelítés, a tartalmi jegyek pontos meghatározása, de a játékosság, a könnyedség és nem utolsósorban a humor elengedhetetlen volt munkájában. Emberként is egyik közkedvelt egyénisége volt a marosvásárhelyi színházi világnak.

1936-ban született Jedden. 1960-ban a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézetben szerzett színészi diplomát. Ugyanazon évben lett a Marosvásárhelyi Székely Színház társulatának tagja, és élete végéig hû maradt a vásárhelyi deszkákhoz.

Vívódó típus volt, hosszan hordozta magában a szakmai és magánéleti kríziseket, bár életét, munkásságát a szakma elismerése és a közönség szeretete kísérte.

Nyugtalan szíve most végre megpihen.

Nyugodjék békében.

Kegyelettel búcsúzik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.

Ferenczy István Tamási Áron-díjas

A Bethlen Gábor Alapítvány idei díjátadó ünnepségét hétfôn tartották Budapesten, a Magyarok Házában.

Bethlen Gábor-díjat vett át Gombos Gyula író, irodalomtörténész, szerkesztô; Krysztof Gzyzewski Lengyelországban élô kisebbség-szociológus és Czine Mihály irodalomtörténész.

A Tamási Áron-díjat Ferenczy István marosvásárhelyi színmûvész kapta.

Az erdélyi szent életû püspökrôl, Márton Áronról elnevezett emlékéremben Böjte Csaba dévai (Románia) ferences szerzetes, Deák Ernô Bécsben élô történész, valamint Kettôs János kopácsi (Horvátország) református lelkész részesült.

A Bethlen Gábor Alapítvány létrehozását 1979 karácsonyán kezdeményezték magyar írók, tudósok és mûvészek azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással támogassanak kulturális és tudományos tevékenységet annak a Bethlen Gábor fejedelemnek (1580-1629) a szellemében, aki uralkodása idején megteremtette a gazdasági és kulturális virágzás feltételeit.

Az alapítvány tevékenységét végül is hivatalosan csak 1985. júliusában engedélyezték. Irányítását választott kuratórium végzi.

Az alapítvány minden évben azokat jutalmazza, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják a határokon belül és túl, továbbá tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez és szellemi együttmûködéséhez.

Könyvbemutató

A Marosvásárhelyi Könyvvásáron mutatja be az Impress Könyvkiadó egyik legújabb kötetét, munkatársunk, Bölöni Domokos Dégi Gyurka pontozója címû kisregényét. A szerzônek sorrendben ez az ötödik könyve.

A kötetet Nagy Miklós Kund mutatja be pénteken, a Nemzeti Színház protokolltermében, délután 6 órakor. Közremûködik Kilyén Ilka színmûvésznô.

Tévéfigyelô

Kegyetlen kamera

Máthé Éva

"Egyszeri haza után az örök hazába" - fogalmazta meg egyik versében az elmúlás tényét, mibenlétét Pilinszky János költô. A verssorral újra szembesülhettünk a Duna Tévé halottak napi összeállításában, hétfôn este, halottak napján. Dér András rendezô mûsorában Áprily, Ady, József Attila, Weöres Sándor, Kosztolányi, Szabó Lôrinc és mások versei mellett az Edda együttes is megszólalt. Fura társítás. Nem mintha a tüneményesen szép dal, melyet a rendezô az elmúlásról szóló versekhez társított, ne lett volna alkalomhoz illô. Viszont annál kevésbé passzolt a temetôk, súlyos gondolatok keltette hangulathoz az Edda-énekesek zilált, rendezetlen sörénye, rojtos bôrdzsekibe bujtatott, dekoltált trikós felsô teste. E kellékek ellen egyébként semmi kifogásom, csak éppen abba a mûsorba vagy más zenét válogattam volna, vagy "képtelen" Edda-zenével illusztráltam volna az eszményien szép verseket, melyek egy-egy sora, gondolata az emberi lélek legmélyebb bugyraiba vitte el a nézôt.

Aztán ha én tévérendezô, -operatôr volnék, soha nem engedném meg, hogy a kamera annyira leleplezze az enyészet végsô stádiumába jutott öreg férfiakat és asszonyokat, mint ahogy egyébként egyik kedvenc mûsorom, a Harmónia tette ugyancsak a halottak napjának estéjén. Nem azért, mert nem esztétikus a ráncos arc, vagy a pelenkába bujtatott felnôtt, öreg ülep, hanem mert elemi emberi jog a világ szeme elôl rejtve elpusztulni. Bizonyára a megszólalók beleegyeztek abba, hogy nyolcvan-kilencvenéves porhüvelyük mása a képernyôre kerüljön, de lehet, hogy ôk maguk sem képzelték, hogy ennyire kíméletlen a kamera. A Horváth Mónika és Komár István szerzôpáros Napút címû összeállítása után egyetlen mondat fogalmazódott meg bennem: Ezt, így ne! Nemrég láthattunk egy portréfilmet ugyancsak a Dunán, abban is feltünedeztek az életbôl éppen kifele tartó gyermekek, felnôttek, csakhogy ott a rendezô mértékkel válogatott, nem öncélúan, és nem ennyire hosszasan lovagolt a már alig-alig ember formájú betegeken. Ez így, ahogy a képernyôn megjelent, szándékos döbbenetkeltésnek tûnt.

A kamera elôl semmit nem lehet eltitkolni. Ahogy leleplezte az Edda nem oda valóságát, úgy például az ugyancsak a Duna mûsorában, ugyancsak halottak napján sugárzott Schumann- szimfónia (IV, d-mol) összhatását azzal ütötte agyon, hogy sokszor, hosszasan idôzött az egyik hegedûs lány félrefordult hajcsatján, és az alóla kilógó bugyigumin. Ezért kell majdnem tökéletesnek lennie mindannak, ami a képernyôre kerül. Vagy ha valami nem az, akkor annak meglesz a hatása. A kamera nem figyelmes és nem tapintatos. Helyette a rendezônek, operatôrnek kell mindenre kiterjedô figyelemmel rendelkeznie.

Félidôs választás az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban tegnap zajlott a két elnökválasztás közötti, úgynevezett félidôs választás, amelynek ezúttal a szokásosnál jóval nagyobb a tétje és magát az elnökséget is érinti.

A polgárok az elemzôk szerint — közvetett módon — véleményt mondanak Bill Clinton szexbotrányáról, a Monica Lewinsky fehér házi gyakornoknôvel fenntartott viszony eltussolási kísérletérôl és fôleg, az ennek nyomán az elnök ellen indított alkotmányos felelôsségre vonási eljárásról.

A választásra jogosultak egyszerre több kérdésben szavaztak, de egyetlen kérdôíven sem olvasható a tényleges fôszereplô, Clinton neve. Egyfelôl újraválasztják a kétkamarás törvényhozás (a kongresszus) képviselôházát, tehát mind a 435 képviselôi helyért folyik a küzdelem. Másfelôl 34 szenátori hely sorsáról döntenek, vagyis újraválasztják a száz tagú szenátus egyharmadát. Emellett 36 államban választanak kormányzót, továbbá számos egyéb, kisebb-nagyobb jelentôségû állami, megyei vagy helyi tisztség betöltésérôl döntenek. A Lewinsky- ügy megítélése szempontjából a keddi szavazás kimenetele elvben akár ügydöntô is lehet, nem csupán véleménynyilvánító jellegû: ha ugyanis a republikánusok olyan mértékben törnek elôre, hogy a jelenlegi 55-45-ös arányú szenátusi többségüket 67-33-as arányú többséggé növelik, akkor megvan a kétharmados többségük, és ezzel a többséggel már meneszteni is lehet az elnököt a hivatalából.

E jogi vízválasztó átlépésétôl vagy át nem lépésétôl függetlenül feltételezhetô, hogy viszonylag nagy arányú republikánus gyôzelem megnövelné azok önbizalmát, akik az impeachment eljárás könyörtelen lefolytatását szorgalmazzák az elnök ellen, nem riadva vissza a "végsô következtetés" levonásától sem. És fordítva: ha a demokraták jól szerepelnek, akkor az annak lesz a jele, hogy a lakosság nem pártolt el tôlük tömegesen a Lewinsky- botrány következtében. Ha pedig a demokrata párti politikusoknak nem lesz miért elkeseredett szemrehányások özönét zúdítaniuk a Fehér Házra, akkor Clinton legalább saját párthívei vonatkozásában fellélegezhet.

Az elôrejelzések nem nagyon adtak fogódzót: számos "párosmérkôzés" vonatkozásában olyan kicsi a különbség a demokrata és a republikánus jelölt rokonszenvindexe között, hogy lehetetlen megjósolni, ki lesz a gyôztes.

A képviselôházban eddig 228 republikánus, 206 demokrata és egy független törvényhozó ült. Amerikában egyáltalán nem szokatlan, hogy az elnök ellenzéki többségû kongresszussal kénytelen együttmûködni. A képviselôház a maga részérôl már letette a garast Lewinsky-ügyben, amikor az impeachment-eljárás megindítása mellett szavazott, amihez csak egyszerû többségre volt szükség.

A kampány hangnemére, különösen az utolsó napokban, erôteljesen rányomta bélyegét a Lewinsky-ügy. A republikánusok — élve azzal, hogy a demokratáknál mintegy 100 millió dollárral többet tudtak összegyûjteni kampánycélokra — egy héttel a választás elôtt olyan tévéhirdetés-özönt zúdítottak a nagyközönségre, amely egyértelmûen az "eskü alatt hazudó" Clinton és a republikánus alternatíva közötti választásként értelmezte a keddi voksolást. Az amerikai félidôs választások — a konkrét versengés tárgyát képezô közhivatalok jellege folytán — máskor általában a helyi problémákra összpontosítanak, és a jelöltek inkább azt szokták kidomborítani, hogy ôk maguk mennyi mindent tesznek (illetve kívánnak tenni) szûkebb környezetük felvirágoztatása érdekében. Ezúttal azonban igen hangos volt az országos politikai kérdésekben vívott, egymás kölcsönös lejáratására irányuló szócsata is.

Kampánycsend egyébként itt nem ismeretes, és még az utolsó napokban is hallhatóak voltak a rádióban azok a "mini hangjátékok", amelyek Európában sokszorosan kimerítették volna a legelítélendôbb negatív kampány fogalmát. E reklámalkotások némelyikében az ellenjelöltet is megszemélyesíti valaki: határozottan ellenszenves hangon mond valami gonoszságot a saját programjából, mire egy "józan hang" a polgárok együttmûködését kéri e veszély elhárításához.

Az elsô választási eredmények — az idôeltolódás folytán — a keleti parti államokból közép-európai idô szerint nem sokkal éjfél után voltak várhatók, de a kaliforniai párharcok végeredményére reggelig kellett váni.

INDAGRA’98

Magyar nap a bukaresti szakvásáron

Harminc magyar, illetve magyar érdekeltségû román cég vesz részt az idei bukaresti nemzetközi élelmiszeripari szakvásáron, az INDAGRA’98-on. Magyarország — Hollandiával, Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt — az idén a hivatalos, tehát az állami támogatással megjelenô országok listáján szerepel.

A magyar kiállítókat kedden sajtóértekezleten mutatták be a vásáron szervezett magyar nap alkalmából. A sajtóértekezleten és az üzletember-találkozón részt vett Tamás Károly, a Mezôgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára.

Idén az év elsô nyolc hónapjában a Romániába irányuló magyar export 343 millió dollárt ért el, 80 százalékkal többet a tavalyi év hasonló idôszakánál. Ezen belül az agrár- és élelmiszeripari termékek aránya 30 százalékot ért el, ami 228 százalékos növekedésnek felel meg.

A Magyarországra irányuló román export értéke az említett idôszakban 138 millió dollárt tett ki, ez 26 százalékos növekedés. Az agrár- és élelmiszeripari termékek aránya 15 százalék volt, ez értékben 31 százalékkal több, mint tavaly.

A kereskedelem mellett a magyar fél elsôsorban az együttmûködés erôsítését szorgalmazza. Halász János, a bukaresti kereskedelmi iroda vezetôje arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Romániában az összes magyar tôkeberuházás megközelíti a 74 millió dollárt, az agrár- és élemiszeriparban nincs 1 millió dollárt meghaladó magyar befektetés sem. A magyar beruházókat érdekelnék a romániai lehetôségek, de az eddigi kisérletek a román bürokrácia miatt meghiúsultak.

A kereskedelmi iroda vezetôje azt is elmondta, hogy rendkívül sok magyar élelmiszeripari termék a turistaforgalomban kerül a román kereskedelembe. Halász becslése szerint ezeknek az áruknak értéke megközelíti a kereskedelmi csatornákon keresztül érkezô agrár- és élelmiszeripari exportnak a felét.

A magyar hivatalos részvételt az 1996-ban létrehozott Agrármarketing Centrum szervezte. A magyar agrártermékek bel- és külpiaci helyzetének javítására alakult szervezet 18 magyarországi cég megjelenését segítette a bukaresti szakvásáron, egyebek között a költségek felének átvállalásával.

Burkolt orosz bírálat

Nehézkes az alapszerzôdés elôkészítése

Alig burkolt formában bírálta kedden az orosz külügyi szóvivô Bukarest álláspontját a kétoldalú alapszerzôdés elôkészítésének ügyében, azt hangoztatva, hogy "valószínûleg még nem jött el a dokumentum véglegesítésének ideje".

Vlagyimir Rahmanyin a közelmúltban Bukarestben megtartott orosz- román konzultációk kapcsán úgy vélekedett, hogy a román szakértôk "a szerzôdéstervezet revíziójára törekedtek, s több kérdésben még inkább megkeményítették álláspontjukat". Egyebek között olyan kitételeket is be akartak építeni a dokumentumba — még az elôzô, 1997 októberében megtartott moszkvai konzultációkon elôterjesztett javaslataiknak megfelelôen —, amelyeknek semmi köze a szerzôdés szelleméhez: így például azt is, hogy Oroszország ítélje el az 1939 augusztusában megkötött Molotov-Ribbentrop paktumot. Ilyen körülmények között nem sikerült befejezni az orosz-román szerzôdés elôkészítését, csak egy fejezetet egyeztettek, illetve néhány szövegszerkesztési kérdést lehetett pontosítani — vonta meg a bukaresti konzultációk mérlegét az orosz külügyi szóvivô.

Rahmanyin ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a problémák nem hátráltatják az orosz-román kapcsolatok fejlôdését: az orosz fél nem dramatizálja a helyzetet, s úgy ítéli meg, hogy e dokumentum hiányában is van lehetôség a kölcsönösen elônyös együttmûködés fejlesztésére Moszkva és Bukarest között.

Éredeklôdéssel fogadott RMDSZ-javaslat

A kis- és középvállalkozások fejlesztésére

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a magánszféra fejlesztésének, a kis- és középvállalkozások minisztériumának felállítását javasolja, mert az elmúlt kilenc év bizonyítja, hogy Romániában nem létezik a magánszféra támogatásának gyakorlata, még olyan szellem sem tudott kialakulni, mely kiemeltnek tekintené ezt a feladatot — jelentette ki kedden Birtalan Ákos RMDSZ-képviselô az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában.

Az RMDSZ a román kormány most tervezett átszervezésének keretében javasolta koalíciós partnereinek az új minisztérium felállítását. A sajtóban nagy visszhangot kapott elképzelést a kormánypártok komoly érdeklôdéssel fogadták.

A javaslatot kidolgozó Birtalan Ákos volt idegenforgalmi miniszter hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nagyon konkrét hatáskört javasol az új minisztériumnak. E hatáskörök egy része néhány minisztériumnál létezik, de mivel az adott minisztériumoknak más, fontosabb feladatkörük van, ezek a hatáskörök háttérbe szorulnak.

Az új minisztérium feladata mindenekelôtt azon jogszabályok kezdeményezése és kidolgozása, amelyek közvetetten, vagy közvetlenül érintik a kis- és középvállakozásokat, illetve általában a magánszféra fejlôdését. Fejlesztési stratégiákat és programokat dolgozna ki más minisztériumokkal és az önkormányzatok bevonásával a magánszféra fejlesztésére országos és regionális szinten.

Szakmai segítségnyújtást biztosítana mind a kis- és középvállalkozások létrehozásában, mind azok fejlesztésében. Figyelemmel kísérné a magánszféra állapotát, fejlôdését, illetve azon finanszírozási programokat, amelyek ezt a területet szolgálják. A minisztérium kezelné a magánszférának szánt költségvetési pénzalapokat, és segítséget nyújtana a külsô pénzforrások, finanszírozási vonalak felderítésére és bevonására.

A minisztérium összehangolná és segítené a szakmai továbbképzô programok finanszírozását. A Versenytanáccsal együttmûködve fellépne a kis- és középvállalkozásokat gátló monopolhelyzetek kialakulása ellen a román piacon.

Renault-Dacia megállapodás várható

A hivatalos franciaországi látogatáson tartózkodó Radu Vasile román kormányfô úgy véli, hogy még az idén sor kerülhet egy "társulási" megállapodásra a Renault és a Dacia autógyárak között.

A kormányfô Párizsban nyilatkozott a Pro-TV magántelevíziónak. Kijelentette, hogy a román autógyártás fellendítése utazása legfontosabb célja. Vasile kedden látogat a fontosabb autógyárakba. Constantin Stroe, a Dacia Mûvek vezérigazgatója szintén a küldöttség tagja. A Renault a Ceusescu-rezsim idején szakította meg az együttmûködést a román gyárral. Jelenleg a Dacia részesedése a román piacon 88 százalékos.

Bajban a fémkohászat!

Ajtay László

Október 22-24-én országos szakmai tanácskozás zajlott le a szovátai Fenyves szállóban a kohászat jelenérôl és jövôjérôl. A másfélszáz meghívott az ágazat jeles képviselôinek 15 elôadását hallgatta meg. A tudományos kollokviumon felszólalt Ioan Togãnel is, a Maros Megyei Tanács elnöke, és számos kérdésre válaszolt Francisc Van Remoortere, a FIANATM (az acél-, csô- és fémkereskedôk egyesületeinek nemzetközi szövetsége) Brüsszelbôl érkezett fôtitkára.

Az értekezleten elhangzottakról több okból is tájékoztatjuk olvasóinkat. Ilyen szempont — többek között — az, hogy jelenleg Románia összárukivitelének egynegyedét adja a kohóipar, ami rendellenesen nagy hányad, a többi "húzó ágazatok" összeomlását jelzi. További érv amellett, hogy tudnunk kell, mi történik ezen a területen, hogy az értekezleten többen is kezdeményezték: fogalmazzanak meg kiáltványt, amelyben figyelmeztessék a kormányt, vegyen végre tudomást a kohászatnak a nemzetgazdaságban betöltött stratégiai szerepérôl és legalább olyan felelôsen foglalkozzon a súlyos gondjaival, mint ahogyan az energetika, a bányászat, vagy a vasúti szállítás problémáival — amíg nem késô. Nem utolsósorban azt is meg kell említenünk, hogy a kohóipar termékeit forgalmazó vállalatok közül a Marosvásárhelyi COMAT Rt. dolgozik a legkiterjedtebb területen, és a galaci ADMET és MAIRON részvénytársaságok után az elôkelô harmadik helyen áll az eladott áru mennyiségét, valamint értékét illetôen.

Helyünk a világban

ENSZ-szakértôk becslése szerint az idei év végére 798,5 azaz közel 800 millió tonnás rekordszintet ér el a világ acéltermelése. A "prímhegedûs" Kína, amely a tavaly 107,3 millió tonna acélt állított elô. "Másodhegedûs" Japán 104,5 millió tonnával, harmadik az Amerikai Egyesült Államok (99,2 millió tonna), negyedik Oroszország (46,9), ötödik Németország (45), hatodik Dél-Korea (42,5), hetedik Brazília (26,2), nyolcadik Ukrajna (25,5), kilencedik Olaszország (25,2), tizedik India (23,8). És csak ezeket az "acél-nagyhatalmakat" követik olyan államok, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Tajván, Kanada, Mexikó, Dél-Afrikai Köztársaság és Csehország. A világgazdasági intézet jelentésében itt van (helyesebben volt) Romániának a helye, szám szerint a 23. a 6,7 millió tonnás acéltermeléssel, közvetlenül Hollandia elôtt.

Murphy szerint a menedzsment törvényeinek egyike úgy szól, hogy: "Akinél az arany, az határozza meg a szabályokat". Ebbôl eredôen idehaza még ideig-óráig uralhatják — nagyságrend szerint — a román kohóipari cégek a piacot, de az ország határain túl már nincs szavuk, alá kell vetniük magukat a szabad versengés reguláinak.

Csak a túltermelés miatt?

1997 végéhez — 1998 elejéhez képest világszerte megsokasodtak az acélipari termékek eladásával kapcsolatos gondok. A távol-keleti pénzügyi csôd, majd az orosz gazdasági válság elmélyülése és a nemzeti pénznemeknek a dollárhoz viszonyított értékvesztése mind-mind rátett egy lapáttal a túltermelés miatti egyensúlyzavarra, és kiváltotta az árak mérséklését. Így pillanatnyilag 8,5-20 százalékkal olcsóbban adják- veszik az idomacélt, csövet, lemezt, rúdanyagot stb. az európai és ázsiai piacon, mint annakelôtte. Ami bennünket fölöttébb zavar: a Közös Piac tagországaiban alacsonyabb áron kínálja Oroszország és Ukrajna a termékeit, mint amennyiért mi szeretnénk a sajátjainkat eladni. A legstabilabb vásárló Spanyolország s még valamelyest Olaszországra is lehet számítani abban, hogy nem veri le túlságosan az árakat. Hegesztett csövekbôl változatlanul Németország vesz át a legtöbbet. Igaz viszont, hogy nem a saját szükségleteit fedezi ekképpen, hanem letisztítva és epoxi gyantával bevonva továbbadja a csövet más államoknak. Az idei év második felében mind a hosszanti, mind pedig a csavarvonalasan hegesztett csövek ára 8,5 százalékkal esett, sajnos — mondják a román exportôrök. Hasonlóképpen tonnánként 20 német márkával kevesebbet fizetnek a bugavasért, 10 márkával kevesebbet az ócskavasért, míg a rúdacél tonnájának ára 30 DM-mel zuhant alább. Ugyanígy reagáltak a fejleményekre a latin-amerikai országok, ahol most már sem a profilokat, sem a betonacélt, sem az úgynevezett lapos termékeket, de a Romániától még igényelt szerelési csöveket sem lehet a régi árban értékesíteni. Kuba piacáról pedig, ahol átmenetileg gyarapodtak a hegesztettcsô-rendelések, végülis kirekesztették a román gyártókat a szomszédos Ukrajna és Törökország vállalatai, akik 6 százalékos árengedményt tettek a mi ajánlatainkkal szemben.

Innen-onnan kiszorultunk

Kanada piaca nem engedi be a román csôárut, importvámdíjakkal védve a saját gyárainak érdekeit. Amióta az Egyesült Államok dömpingelhárító intézkedéseket hozott, a focsani-i METANEF ENGINEERING RT és a galaci SIDEX SA — immár egy kerek éve — sikertelenül próbálja rávenni az USA kereskedelmi fôhatóságát, hogy újból engedélyezze a vastag lemez bevitelét. Nem rózsásabb a helyzet a szelvényanyagoknál és a hosszú árunál sem, ugyanis a román kohóipari cégek nem tettek eleget az amerikai szabványelôírásoknak. Végülis csupán melegen hengerelt acélszalagot tudunk eladni az Egyesült Államokban.

Mindent egybe vetve nagy szomorúsággal vallotta be a kollokviumon résztvevô vezérigazgatók egyike, hogy napok telnek el hivatalában anélkül, hogy valaki valahonnan legalább érdeklôdne termékeik iránt, ha nem is rendel belôlük.

Még a CEFTA-ban is

A szocialista tábor 1989-es széthullását és a KGST- piac megszûnését követôen létrejött CEFTA — közép-európai szabad külkereskedelmi szervezet — Romániát is befogadta teljes jogú tagként. Ennek köszönhetôen valamelyest fellendült a hazai kohászati termékek kivitele Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország fele. A kezdeti remények azonban lassan szertefoszlottak. Mint kiderült, a fejlett iparú országok által igen magasra emelt minôségi mércék és az ott mûködô hatalmas termelôkapacitások miatt a CEFTA-ba tömörült államok elôtt sem nyílnak valami ragyogó távlatok. A fejlett ipari országokban óriási erôfeszítéseket tettek — a körvonalazódó válság kivédése érdekében — az iparág szerkezeti átalakítása irányában, fôként a költségek leszorításáért. Évek óta gyorsított ütemben korszerûsítenek, a létszám és kapacitás-csökkentéstôl sem riadva vissza annak érdekében, hogy a fogyasztók minôségi elvárásaihoz igazítsák a kohóipart. A gyártók újabb és újabb felhasználási módokat és területeket keresnek, és úgy igyekeznek tökéletesíteni a technológiákat, hogy azok környezetkímélôek legyenek. Ezeket a törekvéseket a CEFTA-országok sem hagyhatják figyelmen kívül, hiszen ôk is csak ilyen áldozatokat követelô úton juthatnak fel a fejlôdés magasabb lépcsôfokaira.

Nullától 97 százalékig

S addig bizony bajok vannak imitt-amott. Például a termelôképesség kihasználása területén. Egy 1997-es kimutatás szerint a nagyolvasztók Magyarországon 94, Romániában 76 százalékos teljesítménnyel mûködtek, az acélmûvek vonatkozásában Szlovákiában érték el a legjobb, 97 százalékos eredményt, míg nálunk alig 47 százalékot regisztráltak. A lemez-meleghengerlô kapacitások Lengyelországban dolgoztak a legsikeresebben (94%), Romániában alig 12 százalékos volt a kihasználtságuk. A CEFTA-n belül — amint Szovátán hallottuk — több ország kohóipara is megelôzött bennünket mind a privatizálást és szerkezetátváltást, mind a modernizálást illetôen. Az osztrák VOEST ALPINE STAHL LINZ cég például megszerezte a magyar DUNAFERR társaság részvényeinek a 30 százalékát, miközben a román üzemekbe egyetlen külföldi sem kíván mûködôtôkével beszállni. Vagy megemlíthetjük, hogy más országokban sorra lemondanak a Siemens Martin kemencékrôl, elônyben részesítve a villamos ívvel mûködô olvasztókemencéket, automatizálják a hengermûveket, terjed a folyamatos öntés és a gyártmányokat az API, TÜV, DIN, ASTM, GOST stb. szabványokhoz igazítják, hogy eladhatók legyenek.

Az 1998-as költségvetés nem irányzott elô jelentôs közhasznú beruházásokat, melyek nyomán növekedett volna az ország belsô fémszükséglete, az újabb illeték- és adónövelések pedig (az alapvetô nyersanyagok importilletékét is beleértve) csak fékezik a termelôtevékenységet. A nemzeti össztermékre, az ipari termelésre és az árukivitelre vonatkozó mutatók távolról sem valósulnak meg, az elôhaladás helyett többnyire hanyatlást, leépülést tapasztalni miközben fokozódik az infláció. Ilyen körülmények között érthetô aggodalommal tekintenek jövôjük felé az iparosok. Mindenekelôtt a SIDEX vaskohászati kombinát alkalmazottai, akik Románia acéltermelésének 70, lapos hengereltáru- termelésének 95 százalékát adják. Szorongásaiknak egyik forrása az, hogy tudják, a Közös Piaccal kötött megállapodás értelmében a kölcsönösség jegyében öt éven belül (fokozatosan) teljesen meg kell szüntetnünk a tagországokból származó kohászati termékek importvámjait. Ami magyarán azt jelenti, hogy mind erôsebb és erôsebb konkurenciával kell szembenéznünk, amennyiben a fejlett Európához való csatlakozásra törekedve igényt tartunk arra, hogy számunkra is megnyíljanak a nyugati piacok. Egyelôre a belsô termeléshez viszonyítva nem jelentôs a hengereltáru- behozatal. De annak 1990-tôl tapasztalt növekedési üteme — a mennyiségek mintegy hatszorosan növekedtek — már komoly figyelmeztetés. Mint ahogyan az itthoni, feloldhatatlannek tûnô pénzügyi zárlattól sem szabad eltekinteni. Amint a szovátai kollokviumon hallottuk, a gazdasági társaságok kölcsönös tartozása immár 80.000 milliárd lej körül mozog, ami meghaladja a forgalomban lévô pénz teljes összegét! Milyen távlatai lehetnek a fémkohászathoz tartozó vállalatoknak, hogyha mûködô forgótôke hiányában képtelenek változtatni a túlhaladott technológiákon, bár tudják, hogy alacsony a termelékenység, túl sok alkalmazottat tartanak s fizetnek. Egy, a galaci kombinátban kidolgozott szerkezetátalakítási tervnek megfelelôen csupán innen 6000 embert kell 2000-ig meneszteni! Attól az iparágvezetô cégtôl, amelyiknek a mérleghiánya 2000 milliárd lej pillanatnyilag!

A szovátai tanácskozás áttekinthetô helyzetképet nyújtott ugyan, de a válságból való kilábalás lehetôségeit illetôen nem lettünk okosabbak. A stratégiai döntésekre vár az ágazat a kormányzat részérôl.

Országos konferencia a hulladékok kezelésérôl

Benedek István

Tegnap reggel a Maros Megyei Tanács székházának gyûléstermében kétnapos, országos konferencia kezdôdött, amelynek témája a hulladékok kezelése. A rendezvénynek, amelynek szervezôi a megyei önkormányzat, a marosvásárhelyi környezetvédelmi ügynökség és a bukaresti egyetem talajföljavítási és környezetvédelmi kara, több mint száz meghívottja van az országból, a hazai szakemberek mellett több, neves külföldi szakember is jelen van. A konferenciát Virág György, a megyei tanács alelnöke nyitotta meg, köszöntve a résztvevôket, és kihangsúlyozva, hogy szükség van a fejlett nyugati országok tapasztalatára. Dr. Mitoiu Cornel egyetemi professzor, aki egyben a szakminisztériumot is képviseli a rendezvényen, arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladékok megfelelô kezeléséhez korszerû törvényi szabályozás, és országosan összehangolt, pontos stratégia szükséges, amelyen a minisztérium dolgozik ugyan, de a szaktárcának szüksége van a nemkormányzati szervezetek és a problémakörben érdekelt cégek támogatására is.

Változóban van a hulladékkezeléssel kapcsolatos európai szemlélet — jelentette ki elôadásának kezdetén dr. Jim Baird, a glasgowi Kaledóniai Egyetem elôadója. Az Európai Unió képviseletében részt vevô skót szakember szerint az Unió államaiban általános érvényû rendelkezés szabályozza a hulladékokkal való gazdálkodást. Az EU-államokban érzékelhetô tendencia szerint oly módon próbálják kezelni a hulladékokat, hogy a lehetô legkevesebb kárt okozzák a környezetben. Az elôadó szerint nagyon fontos a kérdés szigorú jogi szabályozása, és Nyugaton ennek érvényesítésére egész intézményrendszert állítottak fel. Fontos problémaként ejtett szót az elôadó a hulladékok újrahasznosításáról. Hasonlóan lényeges a bomló hulladékok mennyiségének csökkentése is. E célok érdekében az uniós törvénykezés az ipart is mozgósítja, például a csomagolóanyagok gyártási költségének felét ezek újrahasznosítására kell fordítani. Emellett pedig Nagy- britanniában a cégek minden egyes tonna hulladékért 12 dollárnak megfelelô összeget adóznak, jövôtôl ez a tétel 16 dollárnyira növekszik, ily módon is próbálják az ipart befolyásolni, hogy lehetôleg minél kevesebb hulladékot produkáljon.

Tegnap a konferencián a problémakör európai szabályrendszerérôl és hazai példákról értekeztek. Ma a témakör legfrissebb nyugati újdonságairól esik szó, valamint a probléma általános hazai kezelését vitatják meg. A konferencián levont következtetésekre visszatérünk.

Könyvvásár 1998.

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó a IV. Könyvvásáron is a régi szeretettel várja az érdeklôdôket és a kedves olvasókat.

Az 1998 elôtt megjelent könyveinket 20%-os kedvezménnyel árusítjuk.

Megjelent a Wass Albert életmû-sorozat második kötete A kastély árnyékában, amely a marosvásárhelyi könyvvásáron kerül elsô ízben az olvasók elé.

Megvásárolható a Mentor Kiadó standján.

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda
szeretettel meghívja a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár alkalmából szervezett rendezvényeire:

1998. november 5-én, 17 órakor — könyvbemutató a nemzeti Színház Kistermében báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola: Kipróbált receptek
Bemutatja: Kozma Mária

Bözödi György: Földreírt történelem (esszék)
Bemutatja: Nagy Pál

Kiss István: Vizek sodrásában (dokumentumregény)

Bemutatja: Gazda József

Veress Dániel: Vékára tett mécses. Írások, arcok Erdély múltjából.
Bemutatja: Kozma Mária

Vita Zsigmond: Enyedi évek, enyedi emberek
Bemutatja: Dávid Gyula

november 6-án, 13 órakor

Sütô András a Hargitai vadászkalandok címû könyvét dedikálja a cég standjánál, november 6- án, 17 órakor — könyvbemutató a Nemzeti Színház elôterében Kovács András Ferenc — Tompa Gábor: Depressio Transsylvaniae
Bemutatja: Egyed Péter

november 7-én, 12 órakor — könyvbemutató a Nemzeti Színház Protokolltermében Erdély hegyei és a Barangolás a Székelyföldön címû turisztikai kalauz- sorozatok
Bemutatják: Kozma Mária fôszerkesztô, Vargyas Antal lektor, Torjai Rácz Zoltán szerzô, Balás Árpád szerzô, Ádám Gyula fotómûvész

Holnap nyílik

A IV. Marosvásárhelyi Könyvvásár

— 1998. november 5-7., Marosvásárhelyi Nemzeti Színház —

november 5., csütörtök

(Kolozsvári Könyvnapok)

10 óra A Könyvvásár ünnepi megnyitója — elôcsarnok

11 óra Bemutatkozik a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó — elôcsarnok

12 óra Az Akadémiai Kiadó angol—magyar, magyar—angol, illetve magyar—német, német—magyar nagyszótárának bemutatása — elôcsarnok

13 óra A kolozsvári Glória Kiadó bemutatója — Protokollterem

Sas Péter: A kolozsvári Szent Mihály-templom

15,30 óra Kriterion Könyvkiadó bemutatói — Protokollterem

Csôgör Enikô: Tordatúr hiedelemvilága

Ószékely népballadák (válogatta és az elôszót írta Faragó József)

16 óra Bemutatkozik a debreceni Alföldi Nyomda — elôcsarnok

16 óra A Mûvelôdés folyóirat 50. születésnapja alkalmából megjelent Antológia kötet, a Kaláka Kalendárium az 1925 esztendôre, valamint Szabó Bálint: Történelmi tartószerkezetek felújítás-elmélete címû kétnyelvû kiadvány bemutatója — Kisterem

16,30 óra A bukaresti ALL Kiadó ismerteti idei kiadványait — elôcsarnok

16,30 A Kriterion Könyvkiadó bemutatja Egyed Emese Mesék címû kötetét, a szerzô dedikál — Protokollterem

17 óra A csíkszeredai Pallas-Akadémia könyvbemutató estje — Kisterem

17 óra A marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvbemutatói — Protokollterem

Egyed Emese: Csönd — a szerzô dedikál

W. Shakespeare: Coriolanus, fordította Jánosházy György — kétnyelvû (angol—magyar) kötet

17 óra Ábel Térképészeti Kft. erdélyi térképei — elôcsarnok

17,30 óra A budapesti Officina 96 Kiadó új könyvei — elôcsarnok

18 óra A kolozsvári Polis Könyvkiadó bemutatói — Protokollterem

Reményik Sándor: Álomhalász — illusztrált verseskötet; bemutatja Szilágyi Zsuzsa; Illyés Kinga színmûvésznô Reményik verseket szaval

Fél évszázad magyar költôi — kortárs költôk antológiája — A Remekírók Diákkönyvtára sorozat legújabb kötete

18 óra Az Erdélyi Híradó és az Erdélyi Szépmíves Céh könyvbemutatója, tiszteletbeli meghívott Lászlóffy Csaba — Kisterem

Póka ünnepelt

Ötvös József

Halottak napja hálaadó nappá vált ebben a Mezôség kapujában, a múltjában megkapaszkodó erdélyi kisfaluban. November elsején sok innen elszármazott meghallotta a szülôfalu hazahívó hangját és Kolozsvár—Sepsiszentgyörgy közötti tájakról hazajöttek a templom ünnepére.

Ebben a faluban nincs Árpád-kori templom, mint a szomszédos Pókakeresztúron, ebben az öregedô faluban nincs olyan nagy kastély, mint a szomszédos Gernyeszegen vagy Marossárpatakon. Ebben a faluban nincs vár, csak egy ötvenéves templom. Lehet, hogy nem is lenne érdekes, ha nem ez lenne itt minden. Ott az ünnepen úgy éreztük, fél évszázad után újból megmutatta magát egy erdélyi falu belsô ereje. Mert erô volt ez a faluközösség 1945—1948 között, amikor a háború romjai között elôször Istennek épített házat, egy jövendôbeli közösségnek és csak utána a saját családjainak. Jöttek haza 1945-ben a férfiak a fogságból, a háborúból és rakták a téglát egymásra egy épülô templom falaiba. Beleépítették a háború kegyetlen emlékeit, a lelôtt férjek utáni gyászt, a hazaérkezés és találkozás örömét, a titokzatos jövô reményét. Erre emlékezett egy falu Csegedi Ákos nyugdíjas lelkipásztor emlékkévékbe rakott múltidézô elôadása alatt vagy dr. Csiha Kálmán erdélyi püspök igehirdetését hallgatva.

Van egy falu, amely nevének párhuzamos viselôjével együtt csendes, de kitartó szolgálatával meg-megmutatja magát. Ugyanis vitatott a Póka nevû székely személyrôl való elnevezése, hiszen nem is fekszik a Székelyföld területén, de az irodalomtörténeti feljegyzések szerint egy vadászt, aki együtt volt ott Zrinyi Miklóssal azon a végzetes vadászaton, éppen úgy hívták, mint szülôfalumat: Póka. Nincs legendás várromja vagy barokk kastélyos nagy parkja, de még Szôcs István is azt mondta egy interjúban, hogy ez a falu "kis Bécs" néven volt ismert egykor, sok nemesi családja miatt. Közben a családnevek megváltoztak, családok kicserélôdtek, de az itt született vagy élt elôdök nevei felelevenedtek: Pókai Sárosi család (Marosszék egykori kapitányait híták így) vagy a Könczei, Tavaszy és más családok. A templomból kijövet a hazaérkezettek beírták nevüket egy új füzetbe. Valamikor talán ez is kortörténeti emlék lesz a változó idôk változó családneveivel. Ez a "füzet-dokumentum" egy falutalálkozó jellegét adta.

Van egy falu a Maros mente és Mezôség határán, amelynek még van egy négyosztályos magyar nyelvû iskolája. Különben a Mezôség felé ez az utolsó magyar nyelvû iskola. Ennek a falunak van egy ötvenéves temploma, tervezte Debreczeni László, építette egy élni akaró faluközösség és szereti nagyon ma is. Ez a templomos falu, Póka, ünnepelte vendégeivel együtt ötvenéves templomát november elsô vasárnapján.

Az olvasó írja

Vélemény

"Még egy ilyen gyôzelem...

... és elvesztünk!" Ha lombhullató emlékezetem nem csal, egy valamikori görög-római tusakodás végén hangzott el, az azóta szállóigévé vált mondás, a gyôztes görög hadvezér szájából. Ma tanügyi szakszervezeteink vezetôi mondhatnák ugyanezt. De ôk nem mondják! Csak tudják! Azt, hogy a tanügyiek érdekében folytatott látványos, acsarkodásoktól sem mentes egyezkedéseik eredménye tk. kudarc. Mintha elfeledték volna, hogy az ígéreteket a kormány már a figyelmeztetô sztrájk elôtt megtette, most csupán pontosította és aláírásával a kormányfô is szentesítette. Mert nálunk az ígéretekkel soha nem volt baj. Még azok írásba foglalásával és aláírásával sem. A valóra váltásuknál került mindég homok a fogaskerekek közé. Egyelôre ott tartunk a helyben topogásban, hogy a tanügyiek reményei csak 1999 jan. 1. és ápr. 1. között valósulhatnak meg (kivéve a hátrányos körülmények között tanítókat), de akkor aztán visszamenôleg 98 júliusáig. Úristen! Mire tudják majd elkölteni azt a rengeteg pénzt? Ez valóban egy eredeti áprilisi tréfa lesz! Hol lesz akkor az infláció és a pénzünk vásárlóértéke?

Nem lennék méltányos, ha elhallgatnám a közel kéthetes huzavona máris megvalósult "eredményeit". Csak Maros megyére vonatkoztatva és csak nagyságrendekben számolva a 9000-nyi tanár és 120.000-nyi tanuló sztrájkolt, veszített két tanítási napot. A tanárok kétnapi 70%-os fizetéslevonása kb. 400 millió megtakarítást jelent a pénzügyminiszternek (már ebben a hónapban!) és kb. másfél millió tanóra veszteséget a tanulóknak. Egyetlen megyében! Akinek kedve van, számolhat tovább. Nekem már a fenti két adat elvette még a kajánkodó kedvemet is. Ha az elveszített tanóráknak csak 10%-án (!) folyt volna értelmes és tartalmas oktatás, százezernyi tanuló 150.000 órán gyarapodott volna ismeretekkel. Megdöbbentô! Legalábbis számomra az!

És akkor a pénzügyminiszter úr, akit láthatóan felbosszantott, hogy már a tanügyiek is mozgolódnak nyûgölôdnek. Elég szegény fejének a bányászok, vasúti dolgozók és egyéb fontosabb kategóriák kielégítésével törôdni, most a nemzet napszámosai is vérszemet kaptak. De ô nem azért pénzügyminiszter, hogy ne tudná elvenni a kedvüket a további sztrájkolgatásoktól. Majd kiveszi ô pont a tanügyiek zsebébôl a saját fizetésemelésüket. Kilátásba helyezi a tanárok teljesítmény és nem képesítés alapján való fizetését. 1. Kérdés: hogy fogja lemérni a teljesítményt? 2: Kérdés: mikor fogja ugyanezt javasolni a parlamenterek és kormánytagok javadalmazására is? Ez esetben sokkal többet takarítana meg. Kilátásba helyezi a magánórát tartó tanárok megadóztatását. 3. Kérdés: hogy dönti el, hogy melyik tanár csinálja pénzért és melyik segít a szomszédja fiának egy feladat megoldásában ingyen? 4. Kérdés: mikor fogja bevezetni ugyanezt az állami alkalmazott iparosoknál, akik munka után vizet, gázt és villanyt szerelnek? A lakónegyedek kazánfûtôi egyben a környék szerelôi is. Hogy dönti el, hogy az iparos pénzért szerel-e vagy egy pohár borért? Nem gond! Arra lesz pénze, hogy kopók hadseregét állítsa munkába a bûnösök leleplezésére. Gyanítom, hogy ôkegyelme nem is a magánórák adójára, inkább a rajtakapottak büntetéseire spekulál, mert, hogy azok elrettentôek lesznek, az tutti!

Persze, a százmilliárdos adócsalókkal már óvatosabban bánik, mert nálunk a százmilliók hatalmat, befolyást is jelentenek, ebbôl pedig neki is származhatnak kellemetlenségei. A tanárok ebbôl a szempontból semmi veszélyt nem jelentenek, ôket lehet büntetni kockázat nélkül.

Nem én találtam ki, egy nálam sokkal okosabbtól kölcsönöztem azt, hogy nálunk nem demokrácia hanem demokratúra van! Azaz, mindent szabad addig, amíg egyetértesz a hatalmasokkal, ha zsörtölôdni kezdesz, megtalálják a módját, hogy észretérítsenek.

Nemes László

Magánvéleményem egy "felfújt" botrányról

Figyelemmel kísértem a televízió adásaiban közölt különbözô vallomásokat Bill Clinton amerikai elnök és Monica Lewinsky szerelmi kalandjáról. Én nem elítélendônek, hanem csak egyszerûen sajnálatosnak nevezném, mint a huszadik század egyik "legfelfújtabb" kalandját.

Az utóbbi idôben egyre többet foglalkoztam a bibliai igazságokkal. Ilyképpen, mind bibliai, mind emberi, régi közmondások alapján idéznék néhány hasonlóságot. Például Clintonnak (mint Ádám), Lewinsky (Éva) piruló mosollyal felajánlotta az "almát", amit az, mint bármely férfi, el is fogad, nem számítva az utólagos következményekre. Ezt nevezhetnénk talán férfibüszkeségnek, vagy emberri gyarlóságnak. Míg Ádám és Éva mögött a Teremtô áll, addig a jelenlegi helyzetben az államelnök felesége és kislánya, valamint, egy nép, amely megbízott benne. Na, meg egy farizeus tömeghez hasonlítható társaság, amely nem talált más botrányt. Vagy: Jézust a farizeusok egy tetten ért parázna asszony büntetésével, halálos megkövezésével akarták próbára tenni, aki azt mondta, hogy az vesse rá az elsô követ, aki jobbnak tekinti magát az asszonynál.

Clinton elnök, ôszintén, megbánóan nyilatkozott az esettel kapcsolatosan az egész világ elôtt. Monica Lewinskynek pedig azt ajánlanám, hogy inkább a házasságrontás erkölcstelensége rehabilitálásán törje a fejét!

Magyarosi József Marosszentgyörgy

Eva Maria Barkit ismét bezárták...

... a szívembe. Az elsô ôrizetbe vételre az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa alkalmából került sor, amelynek során önfelfedezett mûokos csodagyerekeink mesterséges fényfogyatkozást bocsátottak e nemzetközileg (el)ismert ügyvédnôre, aki Maros-parti hospitálása színhelyéül jóanyám házát érdemesítette, amikor nemzetiségi kft.-nk hetvenhét vezéreinek forgács-fröcskölô háromballábas zúgásait megelégelvén kocsija orrát Bécsnek büszke váza fele fordította, szerényen megesedeztem: elvinne-e Budapestig? Természetesen, válaszolta európailag, hisz még ô tartozna mamámnak a szíveslátásért.

Másnap némi késéssel el is indultunk, de mellékesen bebarangoltuk az Alföldeket és a Kunságokat, úgy hogy öreg este lett, mire átkeltünk a Dunán, s lehorgonyoztunk Budán.

Itt derült ki, hogy nem lesz hova leparkolnom éjszakára gyeptéglának is becézett kockafejemet, mert édes kishúgom, aki jelenlétével már két évtizede kitüntette a magyar fôvárost, enyhén szólva vonakodott befogadni bátyját egy éjszakára. Miközben én telefonáltam, Éva (megbocsát, Asszonyom!) mûködésbe lépett csekélységem — e mindhalálig, mindenütt kisebbségi — védelmébe.

Végül egy éjszakai tetô sikeredett potyolt kobakom fölé, Barki asszony pedig fiatalosan beletalpalt a pedálba. Elôre Bécsnek! Áldassék, Asszonyom!

Áldják Önt a gallegók és a lappok, akik ugyan nem lapulnak, noha finnjeink már a popsijukat is púderezik. No persze, ôk is huzamosan voltak kisebbségiek, tudják, mi fán terem a vackor. További sok nehéz munkát Önnek, Asszonyom, és a stopoknál mindig zöld legyen a fény!

Nemess László

Tisztelt TV-figyelô!

A Népújság rendszeres olvasója már rég tudja: hogyha szerda — egy idôben: csütörtök —, akkor TV- figyelô, amit én mindig érzelmekkel vegyes kíváncsisággal várok, hogy most ugyan mit is fog kiemelni a heti kínálatból? Többször eltalálom, de ugyanakkor feltehetnénk a kérdést: mi haszna egy olyan rovatnak, amelyre nincs, vagy alig van olvasói, tv-nézôi visszajelzés? E lap hasábjain ugyanis évek óta rója sorait a tv-kritikus, megpróbálva fejleszteni vizuális kultúránkat, kritikai érzékünket, alakítani televíziózási szokásainkat, gondolkodásunkat, befolyásolni életvitelünket. Mindezek ellenére, mint ahogy az elvárható volna, nem szaporodnak a lap hasábjain a mind hozzáértôbb tévénézôi hozzászólások, állásfoglalások. Legfeljebb csak a kábeltévé- hálózatok elmarasztalásában jeleskedik a kedves olvasó. Tehát a tévékritikus — legalábbis lapja hasábjain — nem tudja felmérni kitartó és felelôsségteljes munkája hasznosságát, hatékonyságát (legfeljebb közvetlen bveszélgetések és csepûtelefonok révén). Sôt, belsô szakmai berkekben is sokan úgy vélekednek — tévések—, hogy M.É. nem jól csinálja... Nos, ilyenkor kérdi, mintegy önmagától az újságolvasó-tévénézô: kihez is szól írásaival a tévékritikus tulajdonképpen? A nézôkhöz, a televíziósokhoz, avagy csak úgy önmagában füstölög a nagy nyilvánosság elôtt? Nos, a válasz egyértelmû: mindenkihez, akinek van szeme, hogy lássa és füle, hogy hallja... Mindenesetre a Népújság tv-kritikusának nem kell lelkiismeretfurdalása legyen, mert ô aztán becsületesen sorra vette a kies tájainkon vehetô összes magyar nyelvû közszolgálati tévéstúdió adását, és felhívta figyelmünket azokra a mûsorokra, rovatokra, amelyeket szellemi és lelki épülésünk, illetve leépülésünk elkerülése érdekében feltétlen meg kell(-ene) néznünk; ha még nem fedeztük volna fel ôket eddig. Mindezek ellenére a tévénézôk jelentôs része még mindig egész nap a folytatásos filmek szintjén vegetál, oly mértékben, hogy az emberek közti kapcsolattartást is veszélyezteti.

A '70-es évek végén egy külföldi tévéújságban olvastam, hogy Hollandiában — ahol akkor Európa legsûrûbb kábelhálózata volt kiépítve — minél több tévémûsor fogható, annál kevesebbet televízióznak az emberek! Akkor nem értettem, hogy lehet, de most már igen, hisz mi is úgy vagyunk vele, hogy földi és égi tv-csatornáink 24 órán át ömlesztik mûsoraikat a kábelhálózatkon át, csak egyre gyakrabban kapjuk rajta magunkat a nap különbözô szakaiban, hogy a huszonvalahány csatorna ellenére nincs mit nézni. És ehhez, paradox módon nagymértékben hozzájárult a Népújság szorgalmas tévékritikusa is, ugyanis kialakult egy réteg, akinek van szeme, hogy lássa és füle, hogy hallja... Csak épp a tévékritikus van megfosztva a jól végzett munka örömétôl, mert nincs nézôi-olvasói visszajelzés. Vagy nem így van? Én szeretném már végre megtudni, hogy csak a Népújságnak van rendszeres tévékritika rovata, avagy más hazai magyar nyelvû lapoknak is. Ha igen, melyek azok?

Soraimat egy kérdéssel zárom, amely nem hagy nyugodni: Maros TV, hol vagy?

Tisztelettel: Balogh István

Ui. Tudomásunk szerint a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap is közöl tévés reflexiókat, szerzôje Bogdán László író. Több ilyen rovatról nincs tudomásunk. (A szerkesztôség)

Pusztába kiáltott szavak?

Több lakossági megnyilvánulást olvasva, elgondolkoztam, hogy van-e egyáltalán ezen "mérgelôdéseknek" — mármint egyéni háborgásoknak — valami foganatja? Vagy elszáll, mint a sóhajtás? Elvégre azért adott a Fennvaló az embernek két fület, hogy az egyiken bemenjen, a másikon meg ki!

Tisztelettel kérdem, nem zavarja Önöket, hogy azok a bizonyos jelzések a lakosság részérôl egyszerûen falrahányt borsó? Az illetôk: városgazdák, vezetôk stb. illetékeseknek nagyobb gondjuk van, minthogy a lakosság jelzéseit orvosolják!

Fel vagyok háborodva a közszállítási vállalat zsarolási kísérleteiért a maxi-taxikkal kapcsolatban — s ráadásul "országos" kitüntetést is kap! (1997-i tevékenységéért)!

A kocsik járdán való parkolása — közlekedése! A polgárôrség arroganciája! Semmi válasz a sajtóban a megzabolázásukra; az újságosstandok rendezése; szemetelések. A "polgár" nem szemetel, nem dobja az aszfaltra a szemetét, csak fölteszi az ablakokra, párkányokra, csatorna mellé, virágok közé. Aztán jön utána a "komornyikja", az majd összeszedi utána a mocskát. (Ez olyan, mikor az "inteligencs"- en viselkedô "polgár" leteríti a taknyos zsebkendôjét a padra s aztán ül rá.)

Mikor csinálnak rendet a kitördelt fák körül? Újraültetik vagy leaszfaltozzák a helyüket? Tudnivaló, hogy a zöldövezetek környezettisztítók. A Borsos Tamás utcai közlekedési zûrzavart mikor számolják fel? Tudni való, hogy mindenki ott áll meg ahol akar: járdán, kapu elôtt. Nem akarnak vagy nem tudnak rendet csinálni? Egy mentô, egy tûzoltó — Isten ments! — nem tudna behajtani! A táblák figyelmen kívül hagyása vasárnap a fôtérre, avagy a várba (pl.) simán behajtanak! Az esküvôi tülkölések — különben tilos a városban dudálni, ha nem tévedek. A buzgómócsingok ilyenkor miért nem tevékenykednek?

Tudom, a Népújság nem egy "hivatalos közeg", de hatalom! Nem tudnak odahatni, érvényt szerezni a lakossági bejelentéseknek? Hiszen csak jót akarunk és a vezetôség állítólag értünk van.

A sajtónak hatalma van! Tapasztalatom szerint nemegyszer kellene emlékeztetni az illetékeseket, hanem addig hangoztatni, figyelmeztetni, míg megoldódik egy-egy probléma.

Remélve, hogy nyitott fülekre talál, és csak megoldódik, -nak ezek az észrevételek.

Maradok tisztelettel

Molnár János Ferenc, régi vásárhelyi lakos

Országos hírek

Hírszerkesztô: Mózes Edith

Több tízezer munkanélküli?

A hajdani Renel, Romgaz és Petrom önálló ügyvitelû egységektôl menesztendô alkalmazottak számát néhány héten belül pontosan fogjuk tudni, nyilatkozta Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter. A tömeges menesztések során munkanélkülivé vált személyek száma több tízezerre fog rúgni, a menesztések nagy részét pedig még ebben az évben lebonyolítják, mondta a tárcavezetô. A következô két hétben üléseznek az önálló ügyvitelû egységek helyére állt társaságok igazgatótanácsai és részvényesi közgyûlései, ezt követôen a szaktárca jóváhagyja a felbontandó munkaszerzôdésû személyek jegyzékét. Pontosítása szerint e listákat az igazgatótanácsok nagyrészt már elôkészítették. Kezdve a minimum egy év munkarégiséggel rendelkezô menesztett személyek 12 hónaptól 20 hónapig terjedôen kompenzáló fizetésben részesülnek.

A miniszter lemondását követelik

A földtulajdonosok és agrárrészvényesek országos szövetsége /PROPACT/ Gavrilescu miniszter menesztését kéri annak okán, hogy amíg a tulajdonjog problémája nem tisztázódik, ez utóbbi nem szabad részt vegyen az állami farmok ügynökségének létrehozását szabályozó törvény megalkotásában. A szövetség elnöke, Dan Draghici szerint a termôföldeket teljes egészében kell visszaadni a tulajdonosoknak, és ott, ahol a birtok eleve létezett.

A Magyar Rádió mûholdcsatornáján a "Radio E"

Az Európai Unió rádióinak közös, német nyelvû mûsora, a "Radio E" november 8-tól hallható a Magyar Rádió külföldi adásait közvetítô mûholdcsatornán. Az errôl szóló megállapodást hétfôn írta alá Hajdu István, a Magyar Rádió Rt. elnöke és Birgitt Magner, a Deutsche Welle német adásainak vezetôje a rádióállomások vezetôinek e napon, Budapesten tartott soros tanácskozásán. Az adás a Duna Televízió 7,56 MHz-es hangcsatornáján, vasárnaponként, magyar idô szerint 16 órától hallható, 30 percben. A "Radio E" mûsorát közösen készíti a brit, a belga, a német, a francia, az osztrák, a svájci, a finn, a svéd és a holland közszolgálati rádió. Ez év júniusa óta a Magyar Rádió német nyelvû adása is a program állandó része.

Veszteséges az Adidas

Háromnegyedévkor 271 millió márka veszteséget írt az idén az Adidas német sportszergyártó óriásvállalat. Mindezt azonban közlése szerint, a nem oly régen megszerzett Salomon cég bekebelezése miatt, mert ha utóbbi eredményeit nem vennék figyelembe, akkor 696 millió márkás nyereségük lenne a szeptember végével elszámolt kilenc hónapra. Ez 5,7 százalékkal nagyobb, mint 1997. azonos idôszakában. A cégnek az üzlet az idén az év második felétôl alakult kiválóan, amitôl fogva eladásai 38 százalékkal ugrottak magasabbra. Ebbôl az "adidas" márka eladásai 31 százalékkal nôttek.

Predatorok Koszovó felett

A Sasszem hadmûvelet keretében a taszári amerikai légibázisról indított Predator pilóta nélküli felderítô repülôgép is részt vesz a NATO koszovói ellenôrzô missziójának támogatásában, olvasható a taszári sajtóközpont tájékoztatójában. A repülôgép, amely általában Bosznia felderítô repüléseket hajt végre, eddig több Koszovó feletti küldetésben vett részt a NATO támogatására adott magyar és amerikai felhatalmazás alapján, áll a híradásban. A kiadott közlemény szerint a kilenc méter hosszú, egy tonna súlyú, propeller meghajtású Predator, amely az amerikai légierô 11. Expedíciós Felderítô századához tartozik, az utóbbi években több mint száz küldetésben vett részt.

Bölcskei Gusztáv Romániába látogat

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi református Egyház zsinatának lelkészi elnöke november 6- 8-án látogatást tesz Romániában Teoctist pátriárka, a Román Ortodox Egyház vezetôje meghívására, jelentették be Bukarestben. A látogatás során Bölcskei Gusztáv megbeszéléseket folytat meghívójával, felkeresi a cernicai és a tiganesti kolostort, a bukaresti Calvineumban találkozik a fôvárosban élô magyar értelmiség képviselôivel. A bukaresti pátriárkátuson emlékeztettek arra, hogy a két egyház között 1988 óta hivatalos teológiai párbeszéd folyik, a kapcsolatfelvételre pedig 1964-ben került sor Bukarestben egy vallásközi teológiai konferencián.

Maraton mankóval

A sclerosis multiplexben szenvedô Zoe Koplowitz megszakítás nélkül 11. alkalommal teljesítette a New York-i maratont. A futónônek most alig több mint 31 órára volt szüksége, hogy mankói segítségével lejárja a 42195 métert, jelentette hétfôn az AP. Az amerikai hölgy idén a bostoni maratonon is 31 óra körüli idôt ért el.

Magyar államtitkárok a szlovák kormányban

Kedden a szlovák kormány kinevezte az új államtitkárok egy részét, köztük a Magyar Koalíció Pártjának négy államtitkára közül kettôt. A többiek kinevezését szintén a nap folyamán várták. A szocialista tárca államtitkára Bauer Edit, az MKP eddigi parlamenti képviselôje lett. Az okttaási tárcánál Szigeti László foglalhatja el az államtitkári széket, aki szintén az MKP parlamenti képviselôje volt. A további két magyar államtitkár az MTI értesülése szerint Mészáros Gyôzô és Podstránsky a pénzügyi tárcánál tölti majd be az államtitkári postzot.

Legkevesebb hétezer

Legkevesebb hétezer ember vesztette életét Hondurasban és Nicaraguában a Mitch hurrikán okozta múlt heti áradások és földcsuszamlások következtében, közölték hétfôn tegucigalpai és managuai források. Dimas Alonzo, a katasztrófa következményeinek felszámolására létrehozott hondurasi bizottság vezetôje szerint országában mintegy ötezerre tehetô a halálos áldozatok száma. "Pontosan soha nem fogjuk megtudni, hányan haltak meg", nyilatkozta egy helyi rádiónak. Észak- Nicaraguában a Casitas vulkánról lezúduló óriási sártömeg 83 négyzetkilométernyi területet temetett maga alá, és 1000 - 1500 ember halálát okozta. Az ország más részein további 600 ember halt meg.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Nagy Annamária

Felkészülés katasztrófákon

Togãnel Ioan megyei tanácselnök és Pora Zamfira prefektúrai fôtitkár egyhetes kiképzôn vesz részt. A kolozsvári polgárôrség székhelyén november 2-8. között tartott tanfolyam célja az ország megyei elöljáróinak felkészítése a természeti katasztrófák esetén való közbeavatkozásra, mentésre. A múlt héten Dorin Florea prefektus és Burkhárdt Árpád alprefektus vett részt hasonló jellegû kiképzôn.

Lelkészek tanácskozása

Hétfôn délután istentisztelettel kezdôdött a megyeszékhelyi Vártemplomban az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészi értekezlete. A Család témájú kétnapos találkozón Jenei Tamás és Fülöp G. Dénes lelkipásztorok tartottak elôadásokat. Az értekezleten részt vevô mintegy 200-250 lelkész a téma feldolgozása mellett az egyházkerület gondjairól is tanácskozott.

Képzômûvészeti kiállítás

A Maros Megyei Képzômûvészek Egyesülete csütörtökön délután 5 órakor a marosvásárhelyi Unirea kiállítóteremben (Köztársaság u. 9. szám) nyitja Czirjék Lajos festészeti és Duha László szobrászati kiállítását. Az alkotásokat az érdeklôdôk november 15-ig tekinthetik meg.

Ábel a Nemzetiben

November 9-én este 7 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vendégszerepel a sepsiszentgyörgyi Háromszék Népi Együttes Tamási Áron: Ábel-trilógiájából írt táncos-zenés elôadásával. Jegyek elôvételben a vásárhelyi mûvelôdési palota jegypénztáránál kaphatók.

Tudományos ülésszak

Pénteken délelôtt 10 órától a Maros Megyei Rendôrfelügyelôség Borsos Tamás utcai székházának dísztermében tartják a 80 év az 1918. December 1-jei gyulafehérvári egyesülés óta elnevezésû tudományos ülésszakot. A szimpózium szervezôi a rendôrfelügyelôség, a Tartalékos Katonai Személyzet Avram Iancu Egyesülete, a Háborús Veteránok Szervezete.

Tetten ért kocsifosztogató

A november elsejérôl 2-ára virradó éjszaka érte tetten a dicsôszentmártoni rendôrség a 16 éves helybeli M. Florin Constantint, miközben az két gépkocsiból két rádiokazettofont, négy hangfalat és több kazettát tulajdonított el. A nyomozás során kiderült, hogy a fiatalember ugyanazon éjszaka még egy jármûvet tört fel.

Somosdon a Hahota

A Hahota színtársulat november 7-én, szombaton este 7 órától Somosdon vendégszerepel Angela Plati: Válás angol módra címû vígjátékával. Jegyek elôadás elôtt a helyszínen válthatók.

Szakmai találkozó

A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet vezetôsége szakmai találkozóra hívja a Maros megyei mûvelôdési egyesületek vezetôit (elnök, titkár), november 12-én délután 4 órára a Teleki Oktatási Központba (Rózsák u. 159. szám). Jelentkezni az 570-849-es telefonon (városi könyvtár) lehet.

Segítség a dicsôi kórháznak

Egy tonna rizs, 3000 csomag makaróni, 8 millió lej értékû gyógyszerek, cukorbetegeknek való élelem stb. érkezett a napokban a dicsôszentmártoni városi kórházhoz. Az adományokat Balbierer Fritz, a németországi Ilmenau város képviselôje, a Rumänien Hilfe Egyesület tagja hozta. A segítség nem egyszeri, hiszen 1990 óta évente két alkalommal látogatják a németek a kórházat, s látják el élelemmel, gyógyszerekkel, ruhanemûkkel.

Ôszi munkálatok

A Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság legutóbbi összesítése szerint a megyében a kukorica 85, a cukorrépa 90 százalékát takarították be. A búzavetésre szánt 37.680 hektár földterületbôl 19.593 hektárba került mag, ami az összterület 52 százalékát teszi ki. Az ôszi szántást 72 százalékban végezték el, valamint 9200 hektár földterületen trágyáztak.

Halálos baleset

színhelyévé vált hétfôn reggel a Nagyfülpösön áthaladó 16-os országút. Az elôtte hirtelen megjelenô szarvasmarhát próbálta kikerülni 3-HR-5330 forgalmi rendszámú személygépkocsijával a 34 éves C. Gheorghe, elvesztette uralmát a jármû fölött, kicsúszott az úttestrôl, s nekihajtott egy villanyoszlopnak. A balesetben a gépkocsi vezetôje életét vesztette.

Lángolt a szénatároló

6 tonna széna és lucerna, valamint 160 négyzetméternyi tetôzet vált hamuvá abban a tûzben, amely az oláhkocsárdi M. Ioan szénatárolójában keletkezett hétfôn délután. A tûz okának kiderítése folyamatban van.

Központi fûtés a sportteremben

Nemsokára újra lesz melegítés a marosszentgyörgyi iskola sporttermében, tudtuk meg Simon Ferenc polgármester-helyettestôl. Elmondta, eddig a közüzemektôl kapták a fûtést, ám a magas számlák miatt úgy határoztak, saját kazánt szereltetnek. A gázzal mûködô kazán értéke 200 millió lej, ennek egyharmadát a Megyei Tanfelügyelôség már kifizette. A szerelést 137 millióra becsülte a munkálatokat végzô vásárhelyi Eco-Term Kft. A tervek szerint e hónap folyamán központi fûtés lesz a sportteremben.

Copyright © Népújság - 1998