Tegnap este élô rádió és televíziós közvetítésben jelentette be lemondását Victor Ciorbea kormányfô, aki egyben bukaresti fôpolgármesteri tisztségétôl is megvált. Semmilyen köztisztséget nem vállal, egyszerû polgárként kíván a továbbiakban tevékenykedni. Döntését azzal magyarázta, hogy meggyôzôdése szerint a parlament most már megvitathatja a költségvetést és annak elôírásait minimális változtatásokkal átveheti a megalakulandó új kormány is. Kijelentette, hogy továbbra is következetesen hisz a demokratikus értékekben és meggyôzôdése, hogy nincs miért szégyenkeznie, amiatt ahogyan 15 hónapon át miniszterelnöki feladatát teljesítette. Úgy nyilatkozott, hogy a kormánytagok is tették kötelességüket, ezt meg is köszönte nekik. Kifejezte köszönetét, azoknak a pártoknak is, amelyek a koalícióban támogatták, de mindenekelôtt az összes polgároknak hálás, akik megértést tanusítottak irányában, a bukarestieknek, akik hittek benne, a fôváros elsô erdélyi polgármesterében. Victor Ciorbea több szerencsét, politikai támogatást és megértést kívánt az új kormánynak, amely nem indul nulláról. Elmondotta, hogy hisz az interetnikai és felekezetközi megértésben, amit kormányzása egyik eredményének tekint. Ugyanakkor rámutatott, hogy szükség van az egész társadalom morális reformjára és erkölcsös, jóérzésû politizálásra hívott fel mindenkit.

Victor Ciorbea bejelentése után, Emil Constantinescu államfô szólt a mass média közvetítésével az ország lakosságához. Bejelentette, hogy Ciorbea kormányfô benyújtotta lemondását, ami az alkotmány elôírásai értelmében egyben a jelenlegi kormány lemondását is jelenti. Minél rövidebb idô alatt sor kerül az új kormány alakítására. Megkezdte a konzultációkat a kormánypártok képviselôivel, kivéve a Demokrata Pártot amelynek elnökével ma délben tárgyal. Kedden és szerdán az ellenzéki pártok vezetôivel, a parlament független képviselôivel és a nem magyar nemzetiségi kisebbségek reprezentánsaival folytat majd ilyen irányú tárgyalásokat. Az alkotmány 102-es cikkely értelmében az új kormányfôjelölt tíz napon belül köteles kérni a parlament jóváhagyását az új kormány összetételére és az új kormányprogramra. A jelenlegi kormány az új kabinet eskületételéig végzi a szükséges tennivalókat. Ideiglenes miniszterelnöki teendôkkel az állanfô Gavril Dejeu belügyminisztert bízta meg. Constantinescu elnök kijelentette, hogy bízik a válság tartós megoldásában.

A Funar és Vadim Tudor híveinek pénteki gyûlésen elhangzott fenyegetô felhívás ellenére tegnap reggel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere békésen léphetett be hivatalának ajtaján. A Sportcsarnokban, hôzöngôk azt ígérték Fodor Imrének, hogy hétfôn reggel 8 órakor élô lánccal torlaszolják el a polgármesterség bejáratát, mert szerintük a kétnyelvû feliratokkal a demokráciát sértô intézkedéseket hozott, ezért nincs helye a hivatalban. A megjelölt idôpontban néhány egyenruhás és civil rendôr tartózkodott a hivatal elôtt. Dr. Elek Barna, dr. Kelemen Attila és Kerekes Károly parlamenti képviselôk is a helyszínen voltak. Amennyiben valójában megakadályozzák, hogy Fodor Imre feladatát gyakorolja, az állam intézménye elleni felbujtásnak minôsíthették volna a tettet — hallhattuk a képviselôktôl. Szerencsére mindez egyelôre elmaradt. A polgármester nem nyilatkozott lapunknak az esettel kapcsolatosan.

Kommentár

A kormány bukásra áll ugyan, de azt a laikus is tudja, mennyire fontos egy ország számára a költségvetés. Nos, hosszas viták, halasztások, újabb és újabb egyeztetések után, a kabinet elfogadta az idei költségvetésrôl szóló törvénytervezetet, és most már a törvényhozási procedúrának megfelelôen a parlament szakbizottságai elôtt van a dokumentum. Ezek megvizsgálják, megvitatják, esetleg módosító javaslatokat csatolnak hozzá, s végül a két ház együttes ülésén fogadják, vagy vetik el. Ez a rendes procedúra. Eddig minden oké, ahogy mondani szokás.

Csakhogy. És itt kezdôdnek a dilemmák. Mert a kormány sokszor összeült, sokat vitatkozott, a különbözô szaktárcák miniszterei megpróbáltak minél nagyobb szeletet elvenni maguknak az amúgy szegényes költségvetésbôl. Húzták, nyúzták, adtak-vettek, osztozkodtak, s végül csak megegyeztek, s megszületett a tervezete, amely alapján idén jól-rosszul, a lehetôségek függvényében mûködhet az ország háztartása.

Akkor miért a dilemma? A kormány megszavazta a saját költségvetését, a kormányban részt vevô miniszterek szavazatukkal erôsítették meg. Vagyis rábólintottak, hogy mehet a parlament elé. Akkor csak csodálkozni tudunk, amikor nap mint nap, esetleg egy nap többször is egy-egy minisztert látunk a különbözô "nemzeti" televíziók adásaiban, akik arról beszélnek, hogy milyen rossz ez a költségvetés, s hogy az sem erre, sem arra nem elég. Ez is egy balkáni.... S mondja a magáét Bruckner úr, az egészségügyi miniszter, aki szerint az életben így nem lesz egészségügyi reform, de mondja a belügyminiszter, a hadügyminiszter és a többiek is. Most már egy szakmai szempontból jól felkészült, funkciója teljes felelôssége tudatában gondolkodó, jóhiszemû miniszterhez ez a fajta magatartásforma sehogyan sem illik. Elsôsorban, ha annyira nem tetszik a tervezet, miért szavazta meg? Ha pedig megszavazta, és már a szakbizottságok elôtt van a törvény, akkor egyszerûen érthetetlen a sok összevissza nyilatkozat. Mert egészen másként hangzana, hogyha példának okáért azt nyilatkozná akár Bruckner úr is, hogy szegényes a költségvetés, igaz, hogy ennél sokkal nagyobb összegre lenne szükség az egészségügy reformjához, hogy a betegeket megfelelôképpen elláthassuk a kórházakban, csakhogy többre nem futja. A rendelkezésünkre álló összeget igyekszünk legjobb tudásunk szerint úgy felhasználni, hogy a kevésbôl kihozzuk a lehetô legtöbbet. S hogy azzal, ami van igyekeznek a gazdaságot is amennyire lehet talpraállítani, hogy a jövô esztendei költségvetés jobb lehessen a jelenleginél.

De sem Ioan Bruckner, sem a többiek nem így beszéltek, hanem szidták azt, amit ôk maguk készítettek, s miniszteri felelôsséggel megvédeniük kellett volna a parlamenti bizottságokban. Mert a kormány olyan amilyen, de azt a legnagyobb rosszindulattal sem feltételezhetjük, hogy azért sikerült olyan szegényesre a költségvetés, mert nem akartak jobbat. A Ciorbea- kabinet funkcionáriusai nyilatkozataiból a laikus azt értheti, hogy azért rossz úgymond a költségvetés, mert nem akartak valakik jobbat. Ilyen módszerekkel nem lehet oktatási vagy akár egészségügyi vagy másfajta reformokat elérni, gazdaságot fejleszteni. Ahhoz a miniszter uraknak is inkább dolgozniuk kellene saját szakterületükön, nem pedig éjjel-nappal a televízióban szerepelniük, s fôleg nem mellébeszélniük. Jó ugyan, ha úgymond tájékoztatják az állampolgárokat, de azok az állampolgárok nem annyira naivak, hogy minden szavukat szentírásnak vegyék, és esetleg feltehetik a kérdést is: hogyan is dolgozhatnának hatékonyan napközben azok a szegény miniszterek, ha fél éjszakájukat estérôl estére a tévéstúdiókban töltik?

Hiszen a miniszter is csak (egy) ember!

Még ha hiányzik is belôle a betyárbecsület!

Nagy felfordulás fogadott a régeni polgármesteri hivatalban. Ilyen körülmények között beszélgettünk Marian Traian polgármesterrel, aki elôször a hivatalban levô állapotokról beszélt.

— A polgármesteri hivatal épületének belsejét már több mint 20 éve nem tatarozták. Két hete dolgoznak a szobafestô-mázolók és reméljük, hogy egy hét múlva újra rend lesz. A munkálatokat a helyi költségvetésbôl és a támogatók munkával való hozzájárulásából fedezzük.

— Ha már a költségvetésnél tartunk, arra kérem, vázolja fel, milyen nagyobb beruházásokat terveznek 1998- ra?

— A "borúlátó költségvetési kilátások miatt az idénre nem terveztünk új beruházásokat. Reméljük, hogy sikerül befejezni az elôzô években elkezdett víztisztító állomást és az ehhez tartozó két vízgyûjtô medence megépítését. Ezenkívül szeretnénk az Egyesülés negyedben folytatni a Maroshévíz felé vezetô utat. Ami a helyi költségvetési kiadásokat illeti, már az elmúlt évben keserû tapasztalatokat szereztünk. A központtól kértünk 14 milliárd lejt és csak 4-et hagytak jóvá. Szerencsére a helyi alapokból sikerült kigazdálkodnunk a szükséges pénzösszeget. Számításaink szerint a városnak több mint 10 milliárd lejre van szüksége ahhoz, hogy a költségvetési kiadásokat fedezze. Sajnos, a piac, a múzeum, a könyvtár és a közmûvelôdési otthon, valamint más, a városhoz tartozó intézmények saját bevételeikbôl még a közfogyasztást (víz, villany, gáz stb) sem tudják fedezni. Szerencsére vannak olyan gazdasági egységek, amelyek hajlandóak támogatni, de még mindig kevesen vannak ahhoz, hogy elérjük a megfelelô mûködéshez szükséges pénzügyi autonómiát. A legutóbbi tanácsülésen is megnöveltük a lakás és a más rendeltetésû helyiségek bérét 20 százalékkal, de az infláció miatt sohasem elég a bevétel.

—Ilyenkor, tavasz kezdetén, mi a legfontosabb tennivaló?

— Áprilisra nagyszabású várostakarítási akciót hirdettünk meg. Felszólítottuk a közintézményeket, iskolákat és a lakosokat,hogy vegyenek részt a parkok, járdák, zöldövezetek takarításában, ha lehet, tegyék rendbe az épületek homlokzatait. A hivatal gondoskodik a szemétszállításról valahányszor szükséges. A lakosok telefonálhatnak az 520-724-es (üvegházak) és az 520-611-es (közüzemek) számokra, és igyekszünk azonnal a bejelentett helyszínre küldeni a szemétszállító tehergépkocsit. Azok, akik nem vesznek részt a polgármesteri hivatal által kezdeményezett, akcióban büntetéseket is kiróhatunk.

— Mi az oka annak, hogy még mindig nem választottak alpolgármestert?

— Továbbra is patthelyzet van a tanácsban, annyira, hogy most már nem is tárgyalnak errôl. Én nem tudok ebbe beleszólni. Végzem a dolgom és várom, hogy segédem legyen, mert sok a tennivaló és igencsak szükség van még egy munkatársra.

— Etnikai vagy politikai ok miatt késik a döntés?

— Errôl nem nyilatkozom, csak annyit közölnék, hogy végrehajtói szinten ez nem jelent gondot. Most kérték a volt magyar diákok, hogy a 2-es számú líceum falára helyezzenek el egy táblát arról, hogy ott mûködött a régeni magyar tanítóképzô, ezenkívül a szakbizottságok díszpolgári címek adományozását javasolták. A nevek között két magyar és két román személyiség van: Badea Anton, dr. Eugen Nicoarã, valamint Kalabér László és Kohl István — én ezt természetesnek tartom...

— Történt-e lépés a testvértelepülési kapcsolatok ápolása terén?

— Igen. Néhány napja küldtem el a franciaországi Bourg La Reine település polgármesterének a meghívót, amely június 11—13-ára szól. Azt szeretnénk, hogy ezúttal hivatalosan is testvérvárosi szerzôdést kössünk. Lépnünk kell Nyugat felé, mert más választásunk nincs. Ezt kell megértenie mindenkinek, még itt, Régenben is!

Szászrégenben körülbelül egy esztendeje létezik helyi tévéadás. A társaság, mely mûsort készít, nem rendelkezik sugárzási joggal. A Telereghin Kft. csak mûsorokat gyárt. A céget Cãlin Utã és Viorel Chiorean létesítette. Nagy segítséget kaptak egy barátjuktól, a régeni Mihai Noneától, aki öt éve Franciaországban, az idegenlégióban szolgál. Ô adta a 3000 dolláros alaptôkét. Mûsorukat a kolozsvári Seltron cég kábelhálózata szórja. Ellenszolgáltatást nem kérnek a Telereghintôl. Székhelyet a mûvelôdési házban a polgármester segítségével kaptak. VHS, Super- VHS és digitális kamerával dolgoznak, ezek a saját tulajdonukat képezik.

Jelenleg mindennap este fél kilenctôl kilencig, és reggel kilenctôl fél tízig sugározzák a kábeltévén a helyi mûsort. Hetente kétszer, háromszor cserélnek mûsort. Még sok az ismétlés. Most éppen egyórás mûsor készül a régeni kereskedelemrôl. Sokat segített a távéseknek a Német Demokrata Fórum régeni kirendeltsége és a Silva sörgyár. Most már növekszik a reklámigény. A bevétel egyelôre az adósságtörlesztésre megy el.

Néhány hete magyar estet kezdeményezett és közvetített a Telereghin cég. Nagy sikere volt. Hamarosan román és szász est is lesz. Majd egy interkulturális rendezvényt fognak szervezni, nyárra pedig háromnapos szabadtéri koncertet terveznek.

A két tévés régeni fiú egyike, Utã Cãlin a párizsi Varan Mûhely által szervezett tanfolyam keretében tanulhatott fényképezést, filmezési technikát.

A leghûségesebb munkatársak: Sorina Bloj, Balázs Csaba, Nelu Nãdãsan, Gagyi Réka. Mellettük líceumi tanulók kezdenek érdeklôdni a tévés szakma iránt.

Szászrégenben az erdôk közelsége miatt az ipari egységek egy része fakitermeléssel, -szállítással, - feldolgozással foglalkozik. Az egyik igen furcsa betûnevû cég (SETTPPL) elôde az IFET volt. Nos, átszervezés következtében a régi gyár újra felvette az IFET nevet. Sok éven keresztül errôl az egységrôl azt hallottuk: a legnagyobb problémája az, hogy a brassói központú BRAFOR fafeldolgozó központhoz tartozik, és emiatt nem képes nyereségesen termelni. Immár a cég levált a brassói központtól. Rusu Ioan igazgatótól kérdeztük, milyen elônyökkel jár ez, és hogyan tovább?

— Feltétlenül jó az, hogy a döntések itt, helyben történjenek. Pénzügyi szempontból ez igen lényeges. Például a Brafor exportálta a mi termékeinket is, és a pénzt késve kaptuk meg. Jobb, ha az ipari egységek kisebbek, könnyebb kezelni ôket — mondotta az igazgató.

Az IFET február elsejétôl négyszáz alkalmazottjától vált meg. 1990-tôl az IFET kizárólag döntésfát hozott le e hegyekbôl. Csak erre kaptak engedélyt. Az évek óta kidôlt rönkök nemcsak fogyatkoztak, hanem minôségük 15-20 százalékkal romlott. Igen nagy probléma, hogy a faanyag nagyon nehezen megközelíthetô helyeken található. A Mezôhavas térségében még mindig másfél méteres hóban folyik a kitermelés.

Az IFET keretében négy szakszervezet létezik. Az utóbbi hetekben ezek kifogásolták, hogy a fizetéseket a dolgozók általában késve kapják meg. Az igazgató elsimeri, hogy több hetet késnek a javadalmak kifizetésével. Még csak a napokban folyósították a februári elôleget. A kitermelt, félig megmunkált fa 70 százalékát belföldön értékesítik, és nagyon sok a kintlevôségük: több mint 2 milliárd lej. A cellulóz- és bútorgyárak, bányák nagy késéssel fizetnek. Az igazgató szerint csak májusban fog javulni a helyzet, amikor nô a kitermelési volumen. Kérdésünkre elmondta: az erdôk magánkézbe való visszaadása csak 20 százalékban fogja érinteni a kitermelési felületüket, mert a Felsô-Maros mentén nagy uradalmak voltak, és azoknak csak egy része fog visszakerülni a volt tulajdonosok birtokába.

Gliga Ioan szakszervezeti elnök évtizedek óta az IFET- nél dolgozik. Szerinte 1990 után súlyos kihágások sorozata következett be a vállalatnál. Évek óta küldi jelzéseit a különbzô szervekhez, de majdnem teljesen eredménytelenül.

— Háromszor váltottunk vezetôséget, de akárkit tettünk, senki sem a közért dolgozott. Godea Ovidiu igazgató úr az állami üzem mellett építette fel saját üzemét. 1993-ban még ellene sztrájkoltak a dolgozók. Akkor kezdôdött a harc a Brafortól való szétválásért is. Annak idején kihívtuk a Pénzügyôrséget, s más ellenôrzô szerveket is... De semmi eredmény nem lett. Minden maradt a régiben. A rendôrség, ügyészség szintjén mindig elakadtak a kivizsgálások. Az új igazgatóval nem lenne baj, de akik körülötte vannak, korruptak. Fantasztikusan eladósodtunk. Vagy 20 milliárd lej most az adósság. Miért? Szerintem az ok: a lopás. Van egy eset, ahol konkrétan bebizonyosodott a csalás. Csupán egyetlen deszkaszállítmánynál 3,5 millió lejes csalást fedeztek fel tavaly szeptemberben. De ennek sem lett semmi következménye. Hát ez a baj. Ezért nincs nyereségünk. Kilenc részlegünk van, s mindegyiktôl naponta több szállítmány távozik. Akkor el lehet képzelni, mi megy itt végbe.

Gliga Ioan úgy érzi: évek óta szélmalomharcot vív. A másik szakszervezeti elnök: Doru Toncean nem megy ilyen mélyre a helyzetelemzésben:

— A mi szervezetünk nem vitatja el a vezetôség kompetenciáját, csak azt mondjuk: jobb szervezéssel, több autoritással eredményesebben lehetne vezetni a vállalatot. Az IFET valamikor országelsô volt. Most meg már a telefondíjat sem tudjuk kifizetni. 1989 óta váltogattuk az igazgatókat. De most sem sokkal jobb a helyzet. Nálunk nagyon sokféle ember dolgozik. Kell tudni beszélni a nyelvükön. Állítom: amíg ezek az emberek nem félnek a vezetôségtôl, addig ez a cég a senki földje lesz. A legnagyobb probléma az, hogy néha két hónappal is elmarad a vállalat a fizetések folyósítása terén. A faipar valutát hoz az országnak, fizetéseink mégis nagyon kicsik. Mi, a szakszervezet nem válthatjuk le a vezetôséget. De valahogy úgy kellene irányítani a vállalatot, hogy jobban menjenek a dolgok. Határozottabb vezetést szeretnénk.

Jelenleg mintegy 1400 alkalmazottja van a régeni deszkagyárnak. Részvényeinek 40 százaléka még állami tulajdonban van. Ennek a tôkerésznek a magánosítása is szóba került. A vezetôség reméli, hogy ugyancsak az alkalmazottak tulajdonába kerül ez a részvénycsomag.

Marosvásárhely egyik legszebb épülete az 1895—1897-ben épült Igazságügyi Palota, a Törvényszék.

Az utóbbi években szépen restaurálták, úgy, hogy a város most már ezzel is dicsekedhetik, sôt mutogathatja is a külföldi és belföldi turistáknak, a szomszédságában levô Kendeffy házzal együtt, melyet 1789-ben építtetett gróf Kendeffy Elekné sz. gróf Bethlen Krisztina, mely épületet 1827-ben a Királyi Ítélótáblának adományozott. Ezt a palotát is szépen restaurálták és most az Ítélôtábla (Curtea de Apel) székhelyéül szolgál.

Kár, hogy eddig fényképészeink nem készítettek képeslapot errôl a két szép épületrôl. Bizonyára sokan megvennék ezeket a képeslapokat.

Az igazságszolgáltatás két szép, tiszta épülete külsejét tekintve is kötelezi a bennük tevékenykedôket ugyanilyen szép és az igazság fogalmát kimerítô munka végzésére.

Viszatérve a Törvényszék épületére, megjegyzem, hogy életem pályafutását ebben az épületben kezdtem 1945-ben, mint joggyakornok és rövid 3 hónapi tevékenység után, az akkori igazságügyminiszter Pãtrãscanu, átvéve az észak-erdélyi igazságügy vezetését is, megköszönte tevékenységünket és menesztett a munkahelyrôl.

A 3 hónap alatt volt alkalmam látni azt a 4 képet (festmény, freskó), amelyek a fôbejárat elôcsarnokának falán láthatóak még ma is.

A négy kép, melyek most nagyon elhanyagolt állapotban vannak, a magyar jogszolgáltatás, a törvényalkotás régi nagy személyiségeit ábrázolja:

Egyik II. András magyar királyt, aki 1222-ben kiadta és 1231-ben megújította azt a dekrétumot, amelyet Aranybullának neveznek és amelyik a nemesség renddé formálódásának alapjául szolgált és 1848-ig a nemesi szabadságjogok egyik alapját képezte. Ehhez hasonló volt abban az idôben az 1215-ben kiadott angol Magna Charta.

A másik Mátyás királyt, akinek érdemeit, azt hiszem, nem kell e helyen felsorolni, csupán annyit említek meg vele kapcsolatban, hogy mai napig is úgy él a köztudatban, mint az igazságos király.

A harmadik Verbôczy Istvánt ábrázolja, a jogtudóst, az országbírói ítélômestert, a nádort, akinek nevéhez fûzôdik, sajnos, a Dózsa-féle parasztháború leverése után 1514-ben, a Hármasköny (Tripartitum) megszerkesztése, mely hozzájárult a jobbágyok földhözkötéséhez és a nemesi kiváltságok megerôsítéséhez, egészen 1848- ig.

A negyedik kép Deák Ferencet, a jogtudóst, a "haza bölcsét" ábrázolja, aki fontos szerepet töltött be a magyar politikai életben, az ún. 1854 utáni passzív ellenállás szervezésében és az 1867-es kiegyezés létrehozásában.

Nem tudni, hogy ezen képek restaurálása miért késik? Feltételezhetô, hogy nincs rá pénzügyi alap, az is, hogy nincs restaurátor, aki vállalja a munka elvégzését ilyen vagy olyan okokból kifolyólag, de az is feltételezhetô, hogy nincs szándék a restaurálásra.

Félô, hogy tönkremennek, vagy a jelzôtblák sorsára jutnak egy idô után. Mert az idô rossz restaurátor.

Kár lenne, ha eltûnnének, vagy tönkremennének, mert tartozékai ennek a szép, impozáns Igazságügyi Palotának és velük együtt képezi az épület a mûemléki státust.

Lehet, hogy ezek rendezôtlen volta miatt késik a fôbejárat megnyitása a nagyközönség vagy ügyfelek számára. Mindenesetre tôlem már sokan kérdezték, hogy vajon mikor nyitják meg az épület fôkapuját?

Azért is gondoltam e cikk megírására. Hátha nem kell már sokat várni erre az esményre.

"...a mûemlékvédelem és a környezetvédelem szorosan összetartozik. Elôrelépésnek tartom, hogy az eddigi elszigetelt mûemlékvédelmi koncepció helyett egyre többet beszélünk a mûemlék körüli térrôl, környezetrôl is. Nagyra értékelem, hogy a környezetet a maga sokrétûségében szemlélték az elôadók, nem feledkezve el az emberi környezetrôl"— nyilatkozta dr. Egyed Ákos történészprofesszor, a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság elnöke még a tavaly nyáron Szovátán megtartott III. Honismereti Népfôiskoláról. Dr. Ábrám Zoltán, aki az EMKE keretében a honismereti fôiskolákkal foglalkozik, ezúttal is jó szervezônek, jó menedzsernek bizonyult, hiszen három egyesület összefogásával (Rhododendron Környezetvédô Egyesület, Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság, Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság) és az Ökotárs Alapítvány támogatásával megszületett az elhangzott elôadásokat tartalmazó kis kötet, fedôlapján Molnár Dénes vár-grafikájával (Mûemlékvédelem és környezetvédelem, Marosvásárhely, 1997). Balogh Ferenc A mûemlékkutatás erdélyi feladatairól ír, Sidó István a Hazai környezetvédelmi lehetôségeket taglalja, Tövissi József A Küküllômente és a középsô Marosmente környezeti válságait tárja az olvasó elé, Béres József Máramaros vidékének természeti értékeit ismerteti, Holló Csaba A mûemlékvédelem gondjai Borsod megyében címmel értekezik, Jancsó Gábor tanulmánya erkölcsi oldaláról közelíti meg a kérdéskört: Környezetvédelem, felelôsség, etika. Balás Árpád paniti tapasztalatairól ír: Környezeti nevelés egy falusi iskolában, Fábián Zita a marosvásárhelyi tanítóképzôben tanít, ezért azokat a lehetôségeket méri fel, amelyeket a Környezeti nevelés az óvodában és az elemi iskolában kínál a pedagógusnak. Tövissi József vázlata ehhez kapcsolódik, A környezetvédelmi nevelés egyes vonatkozásairól szól. Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak állapotáról rajzol igencsak elgondolkodtató képet. A trianoni Magyarországon 1948-ban több mint 1500 kastély és kúria került állami tulajdonba; csak Maros megye területén 45 kastélyt és 131 udvarházat államosítottak. Mi van ezekkel? A szerzô azonos címû kötete bôvebb választ is ad rá.

Tófalvi Zoltán írásával (A só és vidéke) a kisrégió környezete talál helyet magának a kiadványban, hiszen Józsa András Szováta — fürdôváros címû ismertetôje következik, majd Gub Jenô a Sóvidék növényvilágáról szól, a két tanár szövegét pedig a helybeli lelkész, Baczoni Sándor beszámolója követi a szovátai református templomról (Mûemlékvédelem — az építô szemével). Serényi János a Sóvidék természeti értékeit veszi számba, Reisz Erzsébet A falusi turizmus távlatairól Parajdon cím alatt közöl érdekes beszámolót.

"Örvendek annak, hogy nô az érdeklôdés a népfôiskolai mozgalom iránt, jelen rendezvény is bizonyítja — idézzük ismét dr. Egyed Ákost. — Most már valóban mozgalomról beszélhetünk, amely bekerült a közvéleménybe. Tudatossá vált, hogy egyetlen európai ország sem nélkülözheti ezt az intézményesített felnôttoktatási formát."

Ez a kötet sokfelé eljuthat. Jelzést ad, serkent, mozgósít. Arra, hogy ne csak figyeljünk, tegyünk is környezetünkért, valós értékeink megôrzéséért. Az erdélyi népfôiskolák célkitûzése megegyezik azzal, amit Móricz Zsigmond a népfôiskoláról mondott annak idején: " Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfôiskola célja." Igaza van azonban Ábrám Zoltánnak, amikor ehhez hozzáfûzi a kötet végén: "Azonban itt, a Kárpátok ölelésében, más feladat is vár népfôiskoláinkra: meg kell tanítani magyar közösségeinket úgy cselekedni, hogy megmaradjanak."

A mai naptól minden kedden és csütörtökön leszáll a szamosfalvi röptéren az a légijárat, amely Bukarestet Budapesttel köti össze. Kolozsvár határában helyi idô szerint 12 óra 5 perckor emelkedik a magasba az utasgép, és ferihegyi idôszámításnak megfelelôen, pontban 12 órakor ereszkedik rá a betonpályára. Onnan már hatvan perc elteltével visszafordul a repülô és 15 órára Mátyás király szülôvárosába érkezik. A kedvezményes díjszabással 105 dollárba — illetve ennek megfelelô összegû márkába vagy lejbe — kerülô menettérti jegyet a marosvásárhelyi Tarom- irodában is ki lehet váltani.

Szombaton délben nyílt meg Dávid Júlia és Pap Melinda kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Mûvelôdési Központban. Dávid Júlia munkásságáról, üvegfestményeirôl Gáspár Sándor beszélt a népes hallgatóságnak. A mûvésznô itthonról "átrándult Budapestre, a Jurta színházhoz, onnan Isztambulba utazott, évekig ott élt, dolgozott, most újra itthon és teljes kiállítással jelentkezik" — mondotta Gáspár Sándor.

Pap Melinda merített papírra készített alkotásait a barátnô és alkotótárs, maga Dávid Júlia mutatta be; az Egerben született mûvésznô útja Budapest érintésével Montrealig vezetett, ott él és alkot, az itt látható munkái csak nagyon kis részét képezik széles skálájú mûvészetének. A nagy távolság miatt személyesen nem lehetett jelen a megnyitón.

A tárlatot április 10-ig tekintheti meg a közönség, naponta 8—14 óra között

A józanság megszállottja

Féja Géza erdélyi apostolnak nevezte, Szôcs István a józanság megszállottjának. Ô maga ekként foglalta össze népnevelô erkölcstanát: "Lenni kevesek megértetteje, többek kovásza, sokak testében tövis."

Balázs Ferenc, a mészkôi unitárius lelkész keveset élt, 1901-ben született, 1937-ben vitte el a gyilkos kór, a tüdôbaj. De "bejárhatta a kerek világot", kovásza lehetett az 1918 utáni eszmélkedô fiatal erdélyi irodalomnak, megretemtôje volt a Tizenegyek antológiájának, Oxfordban és az Egyesült Államokban, Berkeleyben tanult, személyesen beszélhetett a világ és az emberiség gondjairól Rabindranath Tagoréval és Mahatma Gandhival. Az erdélyi irodalom ideológusának és szervezôjének indult, írja róla Mikó Imre -, de amint a világ kitárul elôtte, búcsút mond az irodalomnak, fontosabbnak tartja a társadalom anyagi és erkölcsi megújítását, s csak akkor tér visza az irodalomba, amikor már a betegség nem hagyja társadalmi téren tevékenykedni." Költôként, íróként 1932- tôl részt vesz a marosvécsi helikoni találkozókon, itt is népmûvelôi könyvsorozat kiadása foglalkoztatja, röpiratot fogalmaz szövetkezeti elgondolásairól, és meg is alakítja a Vidékfejlesztô Szövetkezetet. Négyéves falufejlesztô tervét a dániai szövetkezeti falvak mintájára indítja el, azt a falusi életformát propagálja, amelyben az emberek nem válnak egyoldalúvá, hanem rátalálnak a természet és a társadalom összhangjára. Gazdasági terveit a világválság és a meg nem értés meghiúsította, de Mészkô az ô idején újult meg, virágzó népfôiskolát teremtett, színjátszó csoport, dalárda mûködött. Írásaiban a falusi néphez és az ifjúsághoz szól, hiszen az új társadalom megépítésében ôrájuk alapozott.

Sokoldalú, világálmodó ember volt. 1936-ban, amikor már nem munkálhatott népéért, megszületett A rög alatt címû emlékirata, melyet most a Mentor Kiadó jóvoltából ismét kezébe vehet az olvasó. A kötetet a kiadó igazgatója, Káli Király István mutatta be vasárnap, az unitárius templomban.

A szószéki szolgálatot követôen Nagy László esperes Balázs Ferenc egyik prédikációjából olvasott fel. A mészkôi apostol életérôl, munkásságáról Gálfalvi György író beszélt. A rög alatt címû kötetébôl, Balázs Ferenc meséibôl és verseibôl Kilyén Ilka színmûvésznô nyújtott ízelítôt a népes gyülekezetnek.

A FMI aggódik

A hét végén Victor Ciorbea miniszterelnök találkozott Michael Depplerrel, a Nemzetközi Valutaalap (FMI) európai képviselôjével. A megbeszéléseken a pénzügyi, kereskedelmi, privatizálási, reformügyi és mezôgazdasági miniszter, valamint a jegybank kormányzója is részt vett. A FMI-képviselô elmondotta, hogy a valutaalap aggódik a román belpolitikai helyzet kedvezôtlen alakulása miatt. Dãianu pénzügyminiszter szerint a FMI elsôsorban makroökonómiai stabilizálást vár Romániától valamint azt, hogy megfékezze az inflációt, és a reform felgyorsításával kedvezô feltételeket teremtsen a külföldi beruházásokhoz.

Ki lesz az utód?

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt berkeibôl kiszivárgott hírek szerint mindössze két személy maradt a Victor Ciorbea utódlásáért folytatott harcban: Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter valamint Radu Vasile, a párt fôtitkára. Radu Vasilénak viszont azt rója fel több vezetôségi tag, hogy túlságosan törekszik a hatalomra, és már Ciorbea kinevezése elôtt ugyancsak nyújtogatta az ujját a tisztségért. Mircea Ciumarát viszont sokan azért nem kedvelik, mert nincs diplomáciai érzéke, beszédmodora túl durva ahhoz, hogy ideális miniszterelnök legyen. Ugyanakkor a párt köreibôl az is kiszivárgott, hogy sem Radu Vasilét sem Ciumarát nemigen kedvelik a Cotroceni palotában. Ami "öreg hiba".

Ártámogatott gyógyszerek

A napokban a kormány elé került azoknak a gyógyszereknek a listája, melyek árát az állam az idén támogatni fogja. A lista mindössze 159 gyógyszernevet tartalmaz. Gyógyszerészek szerint ez kevés. A "karcsúsítás" miatt a lakosság gyakran igen szükséges gyógyszerektôl esik majd el amiatt, hogy a rászorulók képtelenek lesznek kifizetni a magas árakat. Az új egészségbiztosítási rendszer egyik hiányossága, hogy nem tesz különbséget az alkalmazottak és nyugdíjasok között, így minden beteg majd egységes áron juthat hozzá a gyógyszerekhez. A maximális állami ártámogatás 80 százalékos lesz.

Függetlenek figyelmeztetése

A hét végén a három pártsemleges miniszter: Andrei Plesu, Daniel Dãianu és Ilie Serbãnescu egy felhívást tett közzé, melyben együttesen figyelmeztetik a hazai politikusokat a jelenlegi legsúlyosabb problémákra: "Úgy tûnik, hogy a reform csak ürügy a bizonyos hatalmi pozíciókért folytatott harcra." "A reális gazdasági kérdéseket minimalizálják vagy figyelembe sem veszik." "Akik döntéseket hozhatnának, azok bizonytalankodnak, akik döntéseket hoznak, azokat megakadályozzák, hogy a határozatokat életbe ültessék." A vezetôk "nem tudják megütni a megfelelô hangot, amikor kapcsolatba lépnek az állampolgárokkal." "A társadalom reakciójától való félelem miatt halogatják a drasztikus lépéseket" — figyelmeztetnek a függetlenek, akik ilyenformán veszélyeztetve látják Románia euroatlanti és eurouniós felzárkózását.

Tanácskozás az anyanyelvû szakoktatásról

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, az RMDSZ Oktatási Fôosztálya és az EMKE a múlt héten Szatmárnémetiben tanácskozást szervezett a Kárpát-medencei anyanyelvû szakoktatás kérdéseirôl. A régió magyar közösségeinek képviseletében jelen voltak a magyarországi, vajdasági, felvidéki, erdélyi oktatáspolitikusok, kutatók, pedagógusok, anyanyelvápolók. Alapkövetelményként fogalmazódott meg, hogy ki kell alakítanunk a teljes vertikumú szakoktatási anyanyelvû iskolaszerkezetet. A magyar szakoktatás mellett természetesen hagnsúlyozták a világnyelvek ismeretének szükségességét, hiszen a kor követelménye, hogy bekapcsolódjunk a kultúra egyetemes körforgásába.

Újabb Habsburg-esküvô Budapesten

A magyar fôvárosban, a Mátyás-templomban köt házasságot a Habsburg-Lotharingiai Margherita fôhercegnô és gróf Piatti Benedikt április 18-án. A szentmisén a tervek szerint részt vesz Paskai László bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek. Habsburg Lotharingiai Margherita fôhercegnô a magyar Habsburg-ág leszármazottja. Édesapja, Habsburg-Lotharingiai Mihály fôherceg, édesanyja Christiana fôhercegnô. A hagyományoknak megfelelôen az esküvô elôtti napon családi vacsorát rendeznek a rokonok és közeli barátok részvételével. Helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia, melynek alapításában József nádor is közremûködött.

Kísérleti televíziós adás az Interneten

Ma egész nap kísérleti televíziós mûsort sugároz a világhálón olvasható iNteRNeTTo. Ez nem fogható a hagyományos tévékészülékekkel, hanem Internet-kapcsolattal rendelkezô számítógép és kiegészítô szoftverek szükségesek hozzá, tájékoztatta az MTI-t Nyírô András, a kiadvány fôszerkesztôje. A televíziós mûsort kimondottan azzal a céllal sugározzák, hogy bemutasssák az Internetben rejlô lehetôségeket. Az egésznapos mûsor igen változatos. Az adás helyszíne a budapesti Citadellán lesz, ahova várják a lap olvasóit. Az adás megtekintéséhez a RealVideo elnevezésû, ingyen letölthetô szoftver és legalább egy 28.8 kb/sec teljesítményû modem szükséges. A cím, melyen nézhetô: http://tv.internetto.hu/.

Kómában egészséges gyereket szült

Egy fiatal olasz asszony — aki néhány héttel gyermeke fogantatása után agyvérzést kapott és kómába esett — néhány napja egy észak- olaszországi kórházban egészséges gyermeknek adott életet. A 21 éves fiatal nôt, akinek személyazonosságát nem fedték fel, hat hónapja ápolják a ravennai kórházban. A gyermeket a terhesség hetedik hónapjában császármetszéssel segítették a világra. Az orvosok úgy vélik, hogy a szülés hozzásegíti az édesanyát, hogy felépüljön a kómás állapotból. Ezt a reményt erôsíti, hogy az ápolószemélyzetnek már sikerült kommunikálnia a beteggel, aki egy hozzá intézett kérdésre megmozdította szempilláit. Amikor a 2,4 kilogrammos, egészséges újszülöttet anyja hasára helyezték, egy könnycsepp csordult ki szemébôl.

Új antibiotikum

Ma délelôtt 11 órától, a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében a bukaresti Abbott— Geneva— Romfarm gyógyszercég munkatársai bemutatják a Klacid nevû új antibiotikumot. A széles gyógyhatókörû gyógyszert 130 Maros, Kovászna és Hargita megyei orvos és gyógyszerész ismerheti meg.

Polgármesterek és helyi tanácsosok megbeszélése

Szerdán, április elsején, 9 órakor a prefektúra nagytermében találkoznak a Maros megyei polgármesterek és tanácsosok, hogy megbeszéljék az 1991. évi 18-as földtörvény 1997. évi 169-es számú módosításának és kiegészítésének az alkalmazásakor felmerült gondokat; véglegesítsék a beérkezett kéréseket, és összeállítsák a helyi és megyei földmérleget, amelyet a kormányhoz kell eljuttatni. A találkozóra meghívták a Megyei Mezôgazdasági és Közélelmezési Igazgatóság, a Kataszteri Hivatal és az Erdôigazgatóság képviselôit is.

Csökkent a munkanélküliek száma Maros megyében

A Maros Megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság legutóbbi adatai szerint márciusban 6.330 személy kapott munkanélküli segélyt és 5.685-en részesülnek társadalmi segélyben. Szakmai kiképzésen vagy átképzésen 2.828 személy vesznek részt. Az igazgatóság tájékoztatása szerint 12.300- en már nem részesülnek társadalmi juttatásban. Jelenleg megyénkben összesen 27.143 munkanélkülit tartanak számon, ami csökkenést jelent a februárban nyilvántartott 30.954 munkanélkülihez képest.

Fotókiállítások sorozata

Gazdag programot kínál a marosvásárhelyi Fotóklub e mûvészet kedvelôinek. Április 3-án, a Várgalériában a kisinyovi klub alkotásaiból nyílik tárlat, 9-én Tordai Ede és Vakarcs Lóránd a mûszaki könyvtárban nyitnak társas kiállítást. Április 11-én a Bernády Házban Bálint Zsigmond húsvéti szokásokról készített felvételeit láthatja a közönség. Ezenkívül állandó tárlattal várja az érdeklôdôket Haragos Zoltán a Santa Pro Sanitas rendelôben, valamint Mihu Constantin a Cuvântul liber szerkesztôségében.

Bérbe adják a székelykáli malmot

Az ernyei tanácsosok legutóbbi ülésükön eldöntötték, hogy április 8-án, nyilvános árverésen bérbe adják a székelykáli malomot. A versenytárgyalást a helyszínen tartják.

Diavetítés a madarakról

A madarak napján, vagyis április elsején délután 5 órakor a Milvus madarászcsoport diavetítést tart a Fókusz Öko Központ, Bôség utca 6. szám alatti székházában.

Szünetel az áramszolgáltatás

A marosvásárhelyi Áramszolgáltató Vállalat értesíti a Somostetô (Cornesti), Garofitei, Posada, Ana Ipãtescu, Szarvas (Cerbului), Mogyorós (Alunis), és Erdô (Codrului), utca lakóit, hogy április elsején 8— 14 óra között szünetelni fog az áramszolgáltatás.

Útjavítás

Koronkában egy kilométernyi utat akarnak megjavítani a helyiek anyagi hozzájárulásával, a Gaz metan támogatásával a helyi költségvetésbôl. A falu központját átszelô útszakaszon végzendô munkálatok, elôzetes számítások szerint, 750 millió lejbe kerülnek.

Igény van, föld nincs

A jeddi polgármesteri hivatalhoz 380 személy nyújtotta be kérését, visszaigényelve erdôit és földjeit. Nagy Márton polgármester szerint az erdôk kiosztásakor nem lesznek gondok, mert az állami tulajdonban van megfelelô mennyiségû erdôterület, de a földek kimérése problémát okoz, hiszen a községhez tartozó területek nem fedik az igényeket.

Rövidzárlat okozta tûz

3 millió lej értékben égett el annak az 1300-as Daciának a villamos vezetéke, amely pénteken a marosvásárhelyi Üzem utcában várakozott. A tüzet a rögtönzött villamos vezetékek rövidzárlata okozta.

Vámosgálfalvi tanácsülés

Tegnap este tartották a vámosgálfalvi polgármesteri hivatalban a helyi tanács soros ülést, amelyen a legeltetési díjakról és a községben lévô öt kereskedelmi helyiség bérbeadásáról tárgyaltak. A résztvevôknek — a megyei tanács utasítására — új határozatot kellett hozniuk a polgámesteri hivatalban dolgozók fizetésemelésérôl.