Hétfôtôl

A megyében megjelenô újságok közül elsôként a mi lapunk olvasható az Interneten. Alaszkától Dél-Afrikáig, Amerikától Japánig bárhol a világon böngészhetik cikkeinket, a lap szerkesztésével szinte azonos idôben. Talán a sors fintora, hogy ezt az örömhírt akkor kell bejelentenünk, amikor egy nyomdagéphiba miatt hûséges olvasóink csak késve kapják meg a nyomtatott példányokat.

Számunkra azért is fontos az ezredvég talán legnagyobb kihívására válaszolva bekapcsolódni az információs világhálóba, hogy sajátságos helyzetünkrôl tájékoztathassuk mindazokat, akiket sorsunk érdekel.

"Bízunk benne, hogy ezzel a lépéssel nagyrabecsült lapjuk nemzetközi híre és olvasottsága jelentôs mértékben gyarapszik" — írta üdvözletében Hámos László, a New York-i székhelyû Magyar Emberi Jogi Alapítvány vezetôje, akinek személyes támogatása és munkatársa, Zagyva Natália segítsége nélkül nem jött volna létre honlapunk, melynek kivitelezéséhez anyagiakkal a Soros Alapítvány is hozzájárult. Internet címünk: http://www.hhrf.org/nepujsag

Hibátlanul mûködött a 22-es csapdája. Petre Románék a miniszterelnök ellen szavaztak a szenátusban, de a kétnyelvû feliratok törvényes lehetôségét az önkormányzatok valós mûködését, a régiók hatékony együttmûködését és több, más igen jelentôs szabályozást tettek lehetetlenné. Miközben folyton az európaiságról, a reformok fontosságáról szónokolnak, valójában éppen a tényleges átalakulást s a nyugati integrációt lassítják, vagy buktatják el véglegesen. Ha Joseph Heller híres regénye történetesen nem Amerikából ihletôdik, a népszerû író tôlünk is kölcsönözhette volna könyve abszurd modelljét. Az utóbbi szó önkéntelenül került tollam helyére. Egyesek annyit hangoztatják, milyen modell értékû, ahogyan nálunk a nemzetiségi, kisebbségi kérdést s a román—magyar viszonyt megoldották, hogy akaratlanul is átveszi az ember. No, hiszen. Az európai parlamenti fômuftiknak, akik jelenleg éppen Bukarestben tárgyalgatnak, és ilyesmikrôl is bizonyára sok szépet hallanak, csak Marosvásárhelyig kellene eljönniük, hogy meggyôzôdjenek arról, mi a valóság. A város bejáratát jelzô táblák, de a városháza magyar felirata is bemázolva fogadhatná ôket. Igaz, ez az infantilis festegetés a magukat valamiféle hôsnek képzelô szélsôségesek mûve, de ha lovat adnak alájuk... Igen, ezt teszi a kormánykoalíció egyik-másik tagja is. A parlamentben megejtett felszólalások s még inkább a szavazások tévedhetetlenül jelzik ezt. Mindegyre fel is vetôdik bennünk, magyarokban meddig lehet bízni a partnerekben, meddig lehet velük egy hajóban evezni.

Az RMDSZ-es politikacsinálók, amint a legutóbbi SZKT állásfoglalásai tanúsítják, még próbálkoznak, még kitartanak mellettük. Más választásuk nem is igen van. De mi, laikusok egyre kevésbé hisszük, hogy amit a szenátus rovásunkra meghiúsított, amit a 22-es sürgôsségi kormányrendelettel mûvelt, azt a képviselôház nagy buzgalommal helyrehozná. Semmilyen jel nem mutatja, hogy a képviselôk európaiabbak, toleránsabbak, nagyvonalúbbak s meggyôzôdésesebb demokraták lennének, mint a szenátorok. Persze ígérgetni lehet, azzal nem is szoktak garasoskodni sem a hatalmon levôk, sem az ellenzékiek. De attól még nem lesz számunkra kedvezô oktatási törvény, a nyelvhasználat ügye sem rendezôdik megnyugtatóan s a többi elvárásaink se teljesülnek. Az is gyenge vigasz, ha kiderül, az Európai Unió, a NATO s más tekintélyes nemzetközi szervezetek, testületek már kiismerték a román politikai taktikázást, szólamokkal nem lehet megtéveszteni ôket. Sôt, egyáltalán nem vigasz, hiszen számunkra még rosszabb, mint a többségiek számára, ha Románia kirekeszti magát az európai országok közösségébôl. Pedig elég sokan mintha éppen erre játszanának.

Ezért is roppant nehéz az RMDSZ-nek politizálnia. Eldönteni, mikor jött el a pillanat, amikor nyugodtan kijelenthetô: már semmit se lehet tenni a változások érdekében, teljesen reménytelen az ígérgetések beváltása, csak vesztenivalónk van, ha kisebbségi kirakatszerepben hitelesítünk egy magatehetetlen, demagóg hatalmi koalíciót, tehát ki kell lépni, le kell mondani a kormányzati tisztségekrôl. Kintrôl nyilván könnyebb okosnak lenni, tanácsokat osztogatni, bent sok olyan információval rendelkezhetnek, ami fejreállíthatja a józan mérlegelés eredményének látszó, helyesebbnek vélt kibic-okoskodást. Mégis tartok tôle, hogy ha még néhányszor megismételhetôk a 22-es csapdája-szerû helyzetek, politikusainkról egy másik mû jut majd mind gyakrabban az emberek eszébe. Szerzôje, Arany László, száz éve hunyt el. Kora egyik jellegzetes típusát rajzolta meg. A délibábok hôsét. Vajon máris itt van, divatban, csak még éppen nem tudunk róla?

A Tolerancia Hete Marosvásárhelyen

Vasárnap délelôtt közel száz fiatal gyûlt össze a Színház téren, hogy részt vegyen a Pro Európa Liga és az Outward Bound által szervezett Marosvásárhelyi multikulturális útvonal elnevezésû versenyen. A vetélkedôn V-VIII., IX-XII. osztályos és 18 éven felüli fiatalok, négy személybôl álló csoportokra osztva igyekeztek megtalálni a választ a kérdôíven feltüntetett 20 kérdésre. A megyeszékhely jellegzetes épületeinek felfedezése mellett — a szervezôk egy térképpel segítették a versenyzôket — a fiatalok a négy ellenôrzô ponton meglepetésszerû játékokon vettek részt. Az osztályozás a helyes válaszok és az idô függvényében történt, az V-VIII. osztályosoknál a Bugs Bunny nevû csoport lett az elsô, a középiskolásoknál a Jo nevet viselôk, míg a nagykorúaknál a Csoszogók gazdagodtak a díjakkal. A nyertesek háti- és válltáskát, sapkát, elemlámpát, könyveket és édességet kaptak. A forgalommentes fôtéren ide-oda futkorászó gyermekek és fiatalok sok sétálót nevetésre késztettek, ugyanakkor komolyan vett játékos keresésükkel hirdették: Marosvásárhely multikulturális arculatát érdemes megismerni, hasznos újból és újból felfedezni.

Hétfôn a Nemzeti Színház kistermében a német és a magyar kultúrák kölcsönhatásairól rendeztek táncrendezvényt.

A telt házas elôadáson a Folk Center Alapítvány és a német Nyitott Szívek ifjúsági szervezet táncosai mutattak be népi táncokat, a szervezôk ezeken igyekeztek érzékeltetni az Erdélyben együtt élô népek kultúráinak egymásrahatását. A tíz táncot tájegységek szerint válogatták össze, és a táncosok fellépése alapos felkészültségre vallott, amit a közönség is méltóan értékelt.

Volt egyéb érdekesség is. A rendezvényt egy szinte kimerítôen részletes elôadás vezette be a szászok erdélyi betelepedésének történetérôl, amit a népi táncok történetével kapcsoltak egybe. Szépséghibája "mindössze" annyi volt, hogy ez a multikulturális elôadás csak románul hangzott el. Esett ugyan némi német és magyar szó is, fôleg köszöntésképpen, még a rendezvény elején, majd a magyar hallgatóság kedvéért röviden ismertették a népi táncok e századi helyzetét. Ezeket követte a táncok bemutatása, az eredetükre vonatkozó magyarázatokkal, és történetük elemeinek megemlítésével. Azonban a magyar és a német kultúrák kölcsönhatásairól vajmi kevés szó esett. A sokat hirdetett multikulturalitás abban merült ki, hogy a német és a magyar kultúrák kölcsönhatásait románul adták tudtunkra. Igaz, az magyarul is elhangzott, hogy az erdélyi táncok sajátossága az itt élô etnikumok együttélésének eredménye, kölcsönhatásaikat a többségi nemzet kultúrájának domináló ereje határozza meg. Nos, ilyesféle dominációt a gyakorlatban is érezhettünk. De hát, amint hirdetik, a lényeg a tolerancia.

— Milyen újdonságokat ígér erre az évre?

— Sajnos, újdonság nincs. Az egyetlen újdonság az, hogy még élünk. Ilyen színvonal mellett tényleg csoda, hogy a turizmus, fôleg a gyógykezelési turizmus még mûködik. Mi ahhoz vagyunk szokva, hogy június 15-én telt ház van nálunk. Elôre elterveztük, hogy milyen javítási munkálatokat végzünk, mire érkeznek vendégeink. Ebbe a tradicionális felújítási munkák tartoznak: a strand, a villák, szállodák felújítása, higienizálása. Ezek kemény pénzekbe kerülnek, és sajnos nincs pénzügyi lehetôségünk, hogy olyan ritmusban dolgozzunk, amilyenre szökség lenne. De azért nem hagytuk el magunkat, amennyit lehetett, annyit költöttünk. Sajnos, a felújítási munkálatokat mindig abban a periódusban kell végezni, amikor nincs jövedelem. Ebben az évben is több mint 500 millióba kerül a "megszokott" munkák végzése, ahhoz, hogy a szezont elôkészítsük. Ebben még nincs benne a szovátai közüzemek, az áramszolgáltató vállalat, a polgármesteri hivatla hozzájárulása.

— Az olvasókat az is érdekelheti, mikor fejezik be a kezelôbázis felújítását?

— Erre is csak homályos választ tudok adni. 1997 decemberében a munkálatokat leállítottuk, mert nem volt pénzünk. Eddig az eladott épületekért kapott összeget fordítottuk a kezelôbázis felújítási munkálataira. A tavaly nem tudtunk épületeket eladni, mert még ma sem dôlt el az államosított épületek sorsa. '97-ben az Állami Vagyonügynökség nem hagyta jóvá az épületek eladását. Nekünk nem az fáj, hogy ezeket az épületeket esetleg vissza kell adni a régi gazdáiknak, hanem az, hogy eltelt nyolc év, s még most sem tudjuk, hogy vissza kell-e adni, vagy nem kell. Papírforma szerint mi gazdái vagyunk oluan ingatlanoknak, amelyeknek jogi állapota ma sem tiszta. Ha vissza kell adni a régi gazdáknak, vissza fogjuk adni, de csak ha erre végleges törvényszéki határozatot kapunk. Már történt is ilyen, s 75-ös villát visszaadtuk a bukaresti Brãdescu Vioricának. Nagyon sok per van folyamatban különbözô bíróságokon, amelyekben vagy minket, vagy a megyei tanácsnaka 112-es törvény alkalmazásával megbízott szakbizottságát perelik. Csakhogy ez a törvény a lakóházakra, nem pedig üdülôházakra vonatkozik, ami véleményem szerint nem ugyanaz. Perelnek, pénzt költenek, de sajnos, a törvény nem szabályozza ezeknek az üdülôknek a sorsát. Bát a tavaly decemberben megjelent új privatizációs törvény elôírja, hogy a törvény életbe lépése után hatvan napon belül meg fog jelenni egy olyan kormányhatározat, amely szabályozza az olyan államosított épületek sorsát, amelyekben jelenleg kereskedelmi tevékenység folyik, március 1-jén a 60 nap letelt, a rendelet még nem jelent meg. Pedig Szovátán például 76 üdülôépület közül mindössze kilenc olyan van, amelyet nem lehet visszaigényelni. Ez a sok pereskedés tart minket egy helyben, és amíg az államosított épületek sorsa nem dôl el úgy vagy úgy, addig reális privatizációt a Szovátai Fürdô Részvénytársaságnál nem lehet eszközölni. Sem hazai, sem külföldi tôkére nem számíthat egy olyan részvénytársaság, amelyben az ingatlanok nagy része ilyen tisztázatlan jogi helyzetben van még 1998-ban is.

— Akkor végeredményben, hogy állnak a privatizációval?

— Az 1997-es év folyamán a bukaresti ÁVA (FPS) és a brassói SIF Transilvania között részvényátadás történt, s ennek nyomán a Fürdô Rt.-ben az ÁVA 40%- ot, a SIF 42,24%-ot birtokol, és 17,76% a kuponosok része. Én a privatizációt és részvényeladást mindig úgy képzeltem el, hogy amikor az ÁVA részaránya, amely kezdetben a részvények 70%-val rendelkezett, 40-re csökken, abból mi bizonyos tôkét kapunk felújításokra. A részvényátadás azonban megtörtént, s mi, az rt., akinek a részvényeit osztogatták, nem láttunk semmiféle tôkét ebbôl. Lehet, hogy amikor a 40%-ot is eladja az ÁVA, abból törvény szerint bizonyos százalékot visszakapunk.

— Addig nem igényelhetnek részt?

— Igényelhetünk, de nem tudom, melyik külföldi vagy hazai beruházó akarna 40 százalékot venni egy cégtôl. Az, ha már elkölti a pénzét, legalább 51 százalékot akar, hogy biztosítsa a maga számára a vezetést. Azt még nem is említettem, hogy az a bizonyos 17,76% 5257 ember részvénye. Gondolhatja, nem könnyû követni a részvények mozgását.

Jó másfél éve járunk, hogy a kezelôbázis felújítása érdekében elkezdett munkálatok befejezésére pénzt kapjunk az ÁVA-tól vagy a SIF- tôl, esetlen kölcsön formájában is. Most 10,8 milliárd lejre lett volna szükségünk, hogy a bázist mûködtessük, de sem az egyik, sem a másik nagy részvényesünk nem hajlandó ilyen nagy fába vágni a fejszéjét. Ha engedték volna, hogy továbbra is épületeket adjunk el, akkor kihoztuk volna a szükséges összegeket. Ez a helyzet nemcsak Szovátán ilyen, s ezért a Fürdôszövetség, amikor Birtalan miniszternél járt, azt javasolta, hogy a vitás épületek sorsát úgy reglementálják, hogy azok maradjanak meg a részvénytársaságoknál, s akik visszaigénylik, azokat részvényekben kárpótoljuk. Mert az nem tesz jót egyetlen fürdônek sem, hogy visszaadjuk a villát olyan semmi tulajdonosoknak, akiknek nincs pénzük felújításra, és semmi sem változik. Minden tovább romlik, lefelé csúszik. De, ha árverésen adnánk el az épületeket, a vevôk bizonyára rendbehoznák azokat.

— Ilyen körülmények között mit tud ígérni a turistáknak?

— Azok, akik Szovátát ismerik, tudják, hogy általában a szálláshelyeken tisztaság van, és az éttermek jó minôségû étellel várják ôket.

— Milyen árakra számíthatunk?

Annyit tudok elmondani, hogy most milyen árak vannak. Mert a nyári szezonig az árak aszerint fognak változni, hogy mennyire drágul a gáz, villany stb. Most a Szováta Szállóban egy ágy egy éjszakára 50 ezer lej. Azoknak, akik jeggyel jönnek, kevesebb ennél, aszerint, hogy a partnerünkkel milyen szerzôdést kötöttünk. A Szováta étteremben egy napi koszt (reggeli, ebéd, vacsora) 60 ezer lejbe kerül, egy napi kezelés ára pedig 15 ezer lej. Ezek Szovátán a legmagasabb árak, mert a villákban a szállás olcsóbb. Hogy milyen árak lesznek a nyáron? Mi nem drágítunk majd, csak a költségeink arányában.

Új vezetôséggel kezdi az elkövetkezô négy évet az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya, amelynek, a módosított alapszabályzat értelmében, Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályra bôvült az elnevezése. Errôl döntött szombaton az a közel 80 orvos és gyógyszerész, akik elsôsorban Marosvásárhelyt képviselték a Vártemplom gótikus termében tartott választási közgyûlésen. Bár a kedvezôtlen idôjárás miatt a vártnál kevesebb számban, de érkeztek részvevôk Erdély többi tájegységérôl is.

Amint azt dr. Pap Zoltán egyetemi tanár, a szakosztály leköszönô elnöke megfogalmazta, a szombati közgyûlést kettôs céllal hívták össze, egyrészt azért, hogy megvonják az elmúlt négy év mérlegét, másrészt a soron levô tisztújítás érdekében. Bár ez utóbbi napirendi pontot illetôen Albert István fôorvos Sepsiszentgyörgyrôl azt javasolta, hogy a választási közgyûléseket az évi tudományos ülésszak idején tartsák, ahol sokkal népesebb a részvétel, ajánlatát elvetették.

A közgyûlés vendégeként Benkô Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy olyan személyeket kell a szakosztály élére jelölni, akik önzetlenül vállalják a szervezést. Minden szempontból szükség van az áldozatvállalásra, mert a kis összegû tagdíjakból és az alapítványi juttatásokból nehéz nagy arányú terveket kovácsolni — mondotta az elnök, aki kitért az orvostársadalom szerepének fontosságára népességünk testi és lelki karbantartásában, továbbá arra, hogy a tartós válsághelyzet ellenére is gondokodni kell az erdélyi szellemi élet fenntartásáról.

Dr. Benedek István fôorvos, a szakosztály titkára olvasta fel az elmúlt négy év mérlegét tükrözô jelentést, amelybôl néhány példát ragadtunk ki a teljesség igénye nélkül. Az egyik legnagyobb eredmény, hogy több mint kétszeresére nôtt a taglétszám, ami megközelíti az ezret. A székházat sikerült a munkához szükséges megfelelô felszereléssel ellátni, s több mint 4.000 kötettel gazdagodott a szakosztály könyvtára. Félnormával könyvtárosnôt alkalmaztak Incze Etelka személyében, akinek dr. Lôrinc Zoltán tanársegéd mondott köszönetet az önzetlenül végzett, lelkiismeretes munkáért. Egyre sikeresebbek a szakosztály évi tudományos ülésszakai, amelyek anyagát kötetekben jelentetik meg. Folytatódott a szakcsoportok bôvítése, amelyek neves külföldi és hazai elôadók részvételével szerveztek tanulságos összejöveteleket, továbbképzô tanfolyamokat. Pontos felmérés készült a tagságról, (amelynek közel fele nem fizet rendszeresen tagdíjat), s részben bôvült a kapcsolat a bel- és külföldi alapítványokkal, szervezetekkel. E téren van még tennivaló, állapította meg a jelentés, s ez derült ki a hozzászólásokból is. Elhangzott továbbá az a javaslat, hogy egységes feltételrendszer kidolgozására van szükség az ösztöndíjak méltányos elosztása érdekében. Vitára a jelentésnek az a megállapítása adott okot, mely szerint dr. Péter Mihály egyetemi tanár, az EME alelnöke a központi vezetésben nem támogatta egy tudományos kutató alkalmazását, ami egy munkanélküli fiatal orvos helyzetén segített volna. A vitát Benkô Samu zárta le, kifejtvén, hogy más területeken nagyobb szükség volt kutatók képzésére és alkalmazására. Az már a közönség soraiban hangzott el, hogy a felhozott népegészségügyi témákra anyagi elismeréssel járó pályázatot hirdethetne a szakosztály, ezáltal támogatva, tudományos munkára ösztönözve a fiatal orvosokat, egyetemi hallgatókat. Továbbá hogy kutató helyett egy, a pályázatírásra is kiképzett orvosmenedzsert kellene alkalmazni, s felkészíteni arra, hogy minden kínálkozó lehetôséget nyomon kövessen.

A hozzászólók zöme a szakosztályok tevékenységét részletezte. Felvetették továbbá a nyugati magyarsággal való kapcsolatépítés szükségességét, a tagsággal való kapcsolattartás jobbítását, az egyetemi ifjúság részvételének fontosságát, az egyetem és a szakosztály együttmûködésének szorosabbá tételét. Elhangzott az is, hogy a szakosztály nevében tiltakozni kellene Szász Jánosnak az orvosokat lejárató írása ellen, állást foglalni a romániai magyar értelmiségiek egy csoportja által a Demokrata Párthoz intézett válasz egyes kijelentéseivel kapcsolatosan, s köszönteni kellene a 94. évét betöltött Csögör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt. Dr. Mártha Papp Ilona kijelentette, hogy a Carit-sannál dolgozó szemészorvosok vállalják egy fiatal orvos szakosítását.

A hozzászólások után került sor a tisztújítás igen hosszúra nyúlt procedúrájára, amit étlen-szomjan becsülettel végigültek a részvevôk. Az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának élére dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanárt választották, az alelnöki tisztségbe dr. Egyed Albert elôadótanár, dr. Albert István sepsiszentgyörgyi fôorvos került. Az alapszabályat újabb módosítása nyomán egy harmadik alelnöki tisztséget létesítettek, amelyet mindenkor egy gyógyszerész fog betölteni. Szombaton a részvevôk dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanárra szavaztak. A szakosztály titkára dr. Lôrincz Zoltán egyetemi tanársegéd, jegyzôje dr. Ábrám Zoltán egyetemi elôadótanár lett.

A 30 tagú választmányról annyit, hogy az EME nyitott a diákszövetség felé, s újabb alapszabály- módosítással a mindenkori diákszövetségi elnöknek ajánlottak fel egy helyet. 18 tagja Marosvásárhely, 12-en többi települést, tájegységet képviselik.

A választás lejártával a brassói tudományos ülésszak elôkészítésérôl hangzott el beszámoló.

Marosvásárhelyen március 27-én, a színházi világnapon vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata. A Szamos-parti mûvészeket mindig nagy érdeklôdéssel várja a vásárhelyi közönség, ezúttal is, hiszen a Tompa Gábor rendezte Troilus és Cressida címû sikeres elôadásuk híre megyeszékhelyünkre is eljutott. A darabról s a produkcióról többek közt Zsehránszky István írt kedvezô, elemzô sorokat. Ezekbôl ragadunk ki most néhányat: "Shakespeare csak nézi ezt az emberi rovargyûjteményt, s nem moralizál. Tegye meg ki-ki a saját szükséglete és képességei szerint. S valahogy így áll hozzá Tompa Gábor is. Minden kommentár szûkít, csonkít — a darab színrevitelekor kerüli azokat. Arra törekszik, hogy az elôttünk felvonuló emberi panoptikum valamennyi darabja hiteles legyen. S ez, úgy tûnik, hálás feladat a Kolozsvári Magyar Színházban. A színészek idôse, fiatalja csodálatosan ért hozzá, hogy elôhívja a figurákat, s bámulatraméltóan alakít, ha helyzetbe hozzák."

A társulat legjobb erôivel találkozhatunk az este 7 órakor kezdôdô elôadáson, szinte senki sem hiányzik az utóbbi években megkedvelt színmûvészek névsorából. A díszleteket Both András jegyzi, jelmeztervezô D. Kóthay Judit. Az elôadás zenéje Iosif Herteanak köszönhetô.

A külföldi beruházók a politikai stabilitásra várnak

Dr. Guenter Rexrodt német gazdasági miniszter, aki kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, a sajtónak elmondta, hogy a kíséretében levô delegáció több mint 60 német céget képvisel és a legnépesebb, ami valaha is egy szövetségi minisztert elkísért Romániába. A közös projektekben szerepel a ROMGAZ és a RUHRGAS közti esetleges együttmûködés megvitatása, ám, tette hozzá a miniszter, a külföldi üzletemberek a politikai stabilitásra és a beruházásokra kedvezô törvényes keret kidolgozására várnak. A román—német kereskedelmi volumen 1991 óta megduplázódott, s 1997-ben elérte az 5 milliárd márkát, miközben Németország 3 milliárd márka értékben exportált Romániába. Ez utóbbi fôleg textíliát és konfekciót (4,8 százalék), faterméket (1,3%), vas- és acéltermékeket (5,8%) és elektronikai termékeket (5%) szállított a német félnek. Jelenleg csaknem hatezer román—német vegyes társaság létezik. Németország, 290 millió dollár beruházással, a negyedik helyet foglalja el a romániai külföldi beruházások terén.

Csökken a menedékkérôk száma

Tizenhat százalékkal csökkent 1996-ban az Európai Unió tagországainak hatóságaihoz menedékjogért folyamodók száma, két éve összesen 246 ezren kértek menedéket a szóban forgó államokban, jelentette a Reuters az Eurostat nevû európai statisztikai hivatal hétfôn közzétett adataira hivatkozva. A szakemberek szerint a csökkenô tendenciához nagyban hozzájárult az, hogy 1995-ben megkötötték a daytoni békeegyezményeket, és ennek eredményeként a volt Jugoszláviából érkezett menekültek száma jelentôsen apadt. Két éve az EU- tagállamokban törökországi menekültek folyamodtak a legtöbben befogadásért, 29143-an. A sorban a következô a volt Jugoszlávia (25285) és Irak (22389).

Harmadik magyar férfinap

A Budapesti Kongresszusi Központban március 31-én rendezik meg a harmadik magyar férfinapot, jelentette be Berényi Veronika ötletgazda és szervezô, az Inter Gála igazgatója, az Attrium Hyatt Szállóban tartott sajtótájékoztatón. Az elsô alkalommal színészek léptek a kifutóra, tavaly médiaszemélyiségek tartottak rendkívüli divatbemutatót. A happening fôvédnöke a Kurir, mûsorvezetô Keresztes Tibor, alias Cintula. A kilenc cég támogatásával létrejött esemény attrakciója lesz az "év szívtiprójának" megválasztása.

Magzatvédôk... nincsenek!

Az egészségügyi minisztérium sajtóirodáján nem tudnak arról, hogy magzatvédô civil szervezet mûködne az országban. Az viszont ismeretes, hogy az egyházak ellenzik az abortuszt, és különösen hevesek ebben a tekintetben a neoprotestáns felekezetek. Romániában 1989 decemberig közismerten drákói szigorral tiltották a magzatelhajtást, a fordulat után viszont igen liberális szabályozás lépett életbe. Kérésre és díjazásra a magzat 14. hetes koráig elvégezhetô a mûtét. A terhes anya és/vagy a magzat életét veszélyeztetô súlyos betegség, avagy súlyos magzatfejlôdési rendellenesség, az anya testi és lelki károsodásának veszélye esetén rendelkezés teszi lehetôvé esetenként a 14 hétnél idôsebb magzat esetében is az abortuszt, amelyet a kórházakban ingyen végeznek el.

Magyar dallamok Stockholmban

Magyar zeneszerzôk népszerû darabjaiban, valamint magyar vonatkozású híres külföldi szerzeményekben gyönyörködhetett a svéd fôvárosban a Berdwaldhalle közönsége a hét végén, az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett magyar jubileumi koncerten. Bartók, Kodály, Erkel és Lehár mûvei mellett Strauss- és Brahms-alkotások is szerepeltek a mûsorban. A közönség a koncert szünetében a 48-as forradalomról tekinthetett meg kiállítást, magyar lemezeket vásárolhatott, valamint magyar borokat és szalámit kóstolhatott meg.

Közös békefenntartó zászlóalj

Ôszre felállhat a magyar—román közös békefenntartó zászlóalj, jelentette ki Mihail Popescu hadosztálytábornok, szárazföldi vezérkari fônök hétfôn, miután kíséretével a hódmezôvásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál megtekintette a békefenntartó és harcászati feladatok végrehajtását. A közös békefenntartó zászlóalj létrehozásáról Románia és Magyarország honvédelmi miniszterei március 20-án írtak alá megállapodást. Az alakulatban a hódmezôvásárhelyi, valamint az aradi gépesített lövészdandár egységei vesznek részt 500-500 katonával. A zászlóalj béketámogató és humanitárius segélynyújtási feladatokat elsôsorban Európában teljesít, de igény szerint a világ bármely tájára vezényelhetô.

Lassul a magyar népességcsökkenés

Lassul a magyar népesség csökkenése, derül ki a KHS legfrissebb jelentésébôl. Idén januárban a KHS által regisztrált születések száma 600-zal, a halálozásoké 1700-zal volt alacsonyabb, mint 1997 elsô hónapjában. A viszonylagos javulás fôként annak tulajdonítható, hogy a halálozások száma csökkent. Ezer lakosra januárban 13,4 haláleset jutott, ami 14 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A csecsemôhalálozási arány 9,2 ezrelék volt, szemben a tavaly januári 10,9 ezrelékkel. Idén január végén a magyarországi népesség lélekszáma 10 millió 132 ezer volt.

A holnap már nem lesz szomorú

Magyarországot az idén Horváth Charlie képviseli a Birminghtonban májusban megrendezendô Eurovíziós Dalfesztiválon, közölte Bánki Iván, a Magyar Televízió Szórakoztató Fôosztályának vezetôje. A holnap már nem lesz szomorú címû vadonatúj dallal 24 ország énekesével száll versenybe a rekedtes hangú énekes.

Ma autós tüntetés

Ma 13.30 és 14 óra között a Gépkocsivezetôk Országos Szakszervezetének Maros megyei kirendeltsége tiltakozó akciót szervez — tájékoztatott Abodi Gheorghe ügyvezetô elnök. Mintegy 30-40 autó részvételére számítanak, amelyek két oszlopban vonulnak fel a vásárhelyi Dózsa György utcán a fôtér felé. Hozzájuk csatlakoznak a marosszentkirályi Transmur képviselôi. A szakszervezet vezetôi átnyújtják a követeléseiket tartalmazó átiratot a prefektusnak.

Cambridge-i költô a vendég

A Látó Irodalmi Színpadán március 30-án, hétfôn délután 6 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében lesz újabb találkozó. Gömöri György költô, a Cambridge-i Egyetem tanára tart szerzôi estet.

Elmarad az elôadás

Betegség miatt elmarad a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mára meghirdetett elôadása, A tündérlaki lányok címû elôadása.

Az erdélyi magyar irodalom jelene

Szovátán március 26-án, délután 5 órakor a városi könyvtárban találkozik a Bernády Közmûvelôdési Egylet és a Városi Könyvtár Irodalmi Színpada. Meghívott vendégek: Gálfalvi György irodalomkritikus és Király László költô, a Látó, illetve a Helikon fôszerkesztô-helyettese. Téma: Az erdélyi magyar irodalom jelene. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Iasi-i képzômûvész kiállítása

Pénteken délután 6 órakor ismét tárlatnyitó lesz a marosvásárhelyi Kultúrpalota galériáiban. A Képzômûvészek Szövetsége helyi fiókjának újabb rendezvényén fiatal iasi-i mûvész, Bejenaru Matei mutatkozik be. Az Interferenciák címû installáció- kiállításról s az alkotókról Liviana Dan szebeni mûvészettörténész és Ungvári Zrínyi Imre filozófiatanár beszél.

Biotáplálkozás

Egy Nyíregyházán tartott ökotanácskozás ürügyén, a reformkonyháról beszél Csiszár Melinda, a marosvásárhelyi Biokertész Csoport tagja csütörtökön, március 26-án. Az elôadást 17 órakor kezdik az RMGE Laposnya utca 23. szám alatti székházában. A belépés díjtalan, de adományokat a csoport kiadásaira szívesen fogadnak.

Fogadónap Segesváron

Kerekes Károly képviselô március 26-án délután 5 órakor fogadónapot tart a segesvári RMDSZ- székházban, ahol a környék falvainak lakosai is választ kaphatnak kérdéseikre.

IV. Ifjúsági Konferencia

Március 27-29. között kerül sor a IV. Ifjúsági Konferenciára a marosvásárhelyi volt Gecse utcai református kistemplomban (Stefan cel Mare u. 22. szám). A konferencia címe: Veszélyek az (élet)úton. Kezdési idôpont: péntek délután 4 óra.

Gyûlés a földtörvény alkalmazásáról

Március 27-én, pénteken 9 órától a prefektúra kistermében gyülésezik a megyei földosztó bizottság. A dr. Dorin Florea prefektus vezette találkozón megvitatják a Mezôzáhi Haltenyészet és a helyi tanács közötti nézeteltéréseket. A konfliktust az a tény váltotta ki, hogy a haltenyészet részvényesei négy éve nem kaptak részesedést. A tegnap a helyszínen járt Olaru Liliana szakellenôr és Ioan Iacob, a prefektúra sajtószóvivôje, akik észrevételeiket pénteken a bizottság elé terjesztik.

Felvételi tájékoztató

A Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem székhelyén megvásárolható az idei felvételi tájékoztató. A könyvecske tartalmazza azon szakok névsorát, amelyekre felvételit hirdetnek, a vizsgaidôpontját, a vizsgadosszié összeállításához szükséges iratokat.

Hahota-elôadás a Kultúrpalotában

A Hahota színtársulat március 29-én, vasárnap este 7 órakor Marosvásárhelyen, a kultúrpalota nagytermében W. Somerset Maugham: Imádok férjhez menni címû háromfelvonásos vígjátékát viszi színre. Jegyek a kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Lassú a gazdajegyek átvétele

Naponta 50-60 személy fordul a Radnóti Polgármesteri Hivatalhoz a gazdajegyek átvevése körüli nézeteltérések miatt — tájékoztatott Furman Marcel polgármester. Leggyakrabban a tulajdonos nevének elírása miatt nem vehetik át a helyi postán az arra jogosultak a mezôgazdasági értékjegyeket, de ugyanígy járnak azok is, akik a névsor összeállítása óta nevet változtattak. A polgármester szerint eddig még csak nagyon kevesen vették át gazdajegyeiket. A hivatalban a lakosokat 7-15 óra között fogadják.

Betöréssorozat

Popa Vasile százados, Szováta rendôrparancsnoka tájékoztatott, hogy a napokban sorozatos betörések helyszíne volt a fürdôváros és környéke. Két nyárádszeredai fiatalember, Székely József és Tordai Csaba három szovátai boltba tört be. A letartóztatás után derült ki, hogy a tettesek a három betörésen kívül egy hét alatt további tizenkét helyre hatoltak be. Erdôszentgyörgyön, Makfalván és Hármasfaluban három-három betörést követtek el. Az okozott kár összesen 15 millió lej.