Március 14-én este a marosvásárhelyi Kultúrpalota zsúfolásig megtelt az 1848-as forradalom 150. évfordulójára rendezett emlékünnepségen. Csak amúgy tódult a nagyterembe az ünneplô közönség a székelyruhába öltözött fiatalok sorfala között. Az emlékösszeállítást Kincses Elemér rendezte, a mûsort Nagy István színmûvész vezette. Nyitásként Csíky Csaba orgonamûvész Liszt Ferenc egyik orgonamûvét játszta. A Nagy István Ifjúsági Kórus, a Bernády-, a Vártemplom kórusa Csíky Ágnes és Birtalan József vezényletével Vörösmarty Szózatának megzenésített változatát és Kossuth dalokat énekelt.

A Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Kincses Elôd is üdvözölte a vásárhelyi magyarokat és nem magyarokat, a magyarság legnagyobb ünnepe alkalmával, amit nyolc éve nyíltan és méltósággal ünnepelhetünk Romániában is. Nem véletlen, mondotta a tiszteletbeli elnök, hogy az Egyesült Államok elnöke, Bill Clinton is megszólalt a magyar szabadságharc évfordulóján, hangsúlyozva a forradalom máig érvényes üzenetét. Kincses Elôd érdekes történelmi párhuzamot vont a ´48 utáni idôk bécsi, az 1989-es eseményeket követô bukaresti diverziók hasonlatos, azonos szándékairól. A tiszteletbeli elnök kifejezte véleményét, hogy az egykori marosvásárhelyi református gimnázium, vagyis a Bolyai líceum diákjai magyar középiskola tanulóiként fognak egyszer fellépni megfelelô mûsorral március 15-én...

Mózes Erzsébet színmûvésznô Babits Mihály-verset szavalt, majd részletek következtek Sík Sándor István király c. drámájából, Ferenczy István és Gyôrffy András színmûvészek elôadásában. Illyés Gyula Fáklyaláng címû drámájából Kárp György színmûvész olvasott fel részletet. Az emlékmûsor Balázs Éva színmûvésznô eléneklésével majd a Himnusz és a Székely himnusz szavalatával ért véget.

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc másfél százados évfordulóját megidézô vasárnapi marosvásárhelyi megemlékezések délelôtt ünnepi istentiszteletekkel kezdôdtek a megyeszékhely templomaiban. A Vártemplomban tartott istentisztelet után megkoszorúzták Bem Józsefnek, a forradalom lengyel tábornokának Bernády-téri emléktábláját. A Magyar Köztársaság nevében Szentpéteri István, bukaresti nagykövetségi tanácsos helyezte el az emlékezés koszorúját. Ezt követôen a római katolikus temetôben Lukinics Józsefnek, Bem tábornok hadsegédének a sírjára helyezték el a kegyelet virágait.

A zord idôjárás ellenére, délután négy órára a sokezres emlékezô gyülekezet vette körül a székely vértanúk postaréti obeliszkjét.

A Gecse Dániel utcai kistemplom kórusából, a Bernády kamarakórusból és a Nagy István ifjúsági vegyes karból egyesített énekkar Vörösmarty Szózatával kezdte meg az emlékünnepséget, amelyet Nagy István színmûvész vezetett. Az ünnepi felszólalók sorát Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei elnöke nyitotta meg, megidézve a hôsök, a márciusi ifjak emlékét. Ôt Szentpéteri István nagykövetségi tanácsos követte beszédével, amelyben a 48-as forradalom európaiságát méltatta.

Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere kiemelte, hogy a '48-as magyar forradalom mérföldkô, olyan eseménye volt történelmünknek, amelynek tanulságaiból mindig erôt meríthettünk az azóta eltelt másfél évszázad nehéz idôszakaiban. Felidézte történelmünk nagy alakjait, párhuzamot vont 1848 és 1956 között, majd a negyvennyolcas forradalom tanulságaként emelte ki, hogy egy küzdelemnek meg kell legyen a szellemisége; a harchoz tudásra is szükség van. Gaál Márton az RMDSZ marosvásárhelyi körzeteinek nevében szólalt fel, beszédében hálát adva a márciusi ifjaknak, Petôfinek, a lánglelkû költônek, Kossuth Lajosnak, a forradalmi kormány miniszterelnökének. Sipos Levente, a Maros megyei MADISZ elnöke arról szólt, hogy a mai ifjúságnak a hôsök hagyatéka alapján, de kard helyett az értelemmel kell harcolnia a márciusi eszmékért.

A felszólalások után amatôr és hivatásos elôadók, valamint az egyesített kórusok elôadásában rövid ünnepi mûsor következett, majd a szászcsávási fúvószenekar gyászindulója mellett az emlékezés koszorúit helyezték el a vértanúk emlékmûvén az RMDSZ városi és megyei szervezetei, tanácsosai, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, a Független Magyar Kisgazdapárt, civil szervezetek, cégek és magánszemélyek nevében. A koszorúzás után a magyar és Székely himnuszok eléneklése zárta a megemlékezést.

Két napon keresztül

zajlottak Segesváron és környékén a március 15-i ünnepségek. Szombaton délelôtt a helyi Eminescu-teremben a segesvári RMDSZ szervezésében a Petôfi Sándor vers- és prózamondó verseny országos döntôjét tartották. Az immár hatodik alkalommal sorra kerülô vetélkedôn két kategóriában osztott ki díjakat a Nagy Pál író által elnökölt zsûri. Az ünnepségsorozat délután a várban folytatódott, ahol a Petôfi-szobor elôtt beszédet mondott Jakabházi Béla, az EMKE helyi szrevezetének elnöke, Gál Éva az RMDSZ megyei szervezetének részérôl. A kegyelet koszorúit helyezte el az RMDSZ megyei és segesvári szervezete, a Petôfi Egyesület, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, az EMKE megyei és segesvári képviselôi részérôl. A szombati megemlékezést Jakabházi Béla Botond teológus, valamint Máté Zsuzsa és Magyarósi Imola VIII. osztályos tanulók szavalata zárta.

Négyszáz kilométert tett meg kerékpáron az a három fiatal, aki további húsz társával együtt Gyuláról érkezett a március 15-i, fehéregyházi megemlékezésre. A gyulai R Sport Kerékpáros Klub képviselôi részt vettek a kolozsvári és székelyudvarhelyi ünnepségeken is, majd Marosvásárhelyen átkarikázva érkeztek Fehéregyházára. Vasárnap délben a Petôfi-emlékkertben csendült fel a román, a magyar és a cserkészhimnusz. A Nemzeti dalt Benefi Gyöngyi IX. osztályos tanuló szavalta el az egybegyûltek elôtt. Jakabházi Béla köszöntötte a résztvevôket, az RMDSZ megyei szervezetének képviselôit, Járai Istvánt, a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központjának vezetôjét valamint Sütô András írót. Koszorút helyeztek el a Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület, az RMDSZ megyei, fehéregyházi, segesvári és nagybúni szervezetei, az EMKE segesvári kirendeltsége, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, a Székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium honismereti köre, a gyulai R Sport Kerékpáros Klub és a Gyulai Általános és Középiskolák, a baróti Erdélyi Magyar Civil Társadalom egyesület, valamint a segesvári cserkészcsoport képviselôi. "Szétszórodtunk és különbözôképpen ünneplünk, de az ünnepet valamennyien a szívünkben hordozzuk. — emelte ki Kelemen Atilla parlamenti képviselô. Gáll Barna, az RMDSZ segesvári szrevezetének elnöke az 1848-as eseményeket elevenítette fel; s a magyarság szerepére vonatkozóan a következôket mondotta: "A tûzfelelôsök 70, 150 vagy 1102 éve, de talán 3-4000 éve generációról generációra adják azt az éltetô parazsat, ami a magyarok tábortüzét égve tartja a Kárpát-medencében. Ha ezek a tüzek néha halványabban kezdtek pislogni, ugyanaz a Gondviselés adott egy-egy alkalmat — immár nagyon sokszor a történelem során —, amikor új erôre kapott a láng és tôle hosszú ideig égett a tûz." A fehérgyeházi ünnepség zárómomentumaként Máté Zsuzsa és Varga Klára szavalt, majd a segesvári középiskolás tanulók kórusa énekelt.

A fehéregyházival egyanazon idôben Héjjasfalván is megemlékeztek az 1848-as eseményekrôl. A helyi református templomban Bíró István lelkipásztor tartott istentiszteletet, majd Németh Kálmán, Ferenczi Szilárd, Bartalis Endre, Fodor Kinga és Kerekes Ilona Petôfi-verseket szavalt, s a kisiskolások fúvószenekara játszott. A Zeyk Domokos obeliszknél Asztalos Albert, az RMDSZ héjjasfalvi szervezetének elnöke beszédét ünnepi mûsor követte. Koszorút helyeztek el a Zeyk Domokos nevelôotthon, az RMDSZ szederjesi és héjjasfalvi szervezetánek képviselôi, valamint Zeyk Domokos leszármazottai. A megemlékezés a Székely himnusz eléneklésével zárult.

Az egész napos rendezvény vasárnap reggel ünnepi misével kezdôdött a római katolikus templomban, 11 órától megemlékezô istentiszteletet tartottak a református templomban. Délután a helyi polgármesteri hivatal udvarán leplezték le azt a kopjafát, amelybe az 1848-as szabadságharcban részt vevô 37 szovátai honvéd nevét véste be Vass Sándor amatôr fafaragó. A kopjafaállítást Józsa András és Fekete Árpád tanárok, valamint Szôke András könyvtáros kezdeményezte. Mester Zoltán az RMDSZ nevében üdvözölte az egybegyûlteket, majd Mátyás Endre szovátai és Panyik József szikszói polgármesterek leleplezték az emlékoszlopot. Beszédet mondott Mátyás Endre, aki arra kérte a város lakóit, hogy továbbra is a márciusi eszmék szellemében tevékenykedjenek. Panyik József, Szováta testvérvárosának polgármestere a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának fontosságát hangsúlyozta. Oláh Domokos római katolikus plébános megszentelte a kopjafát. Id. Fekete Árpád történelem szakos tanár a kopjafára vésett 37 szovátai szabadságharcos történetét, a harctéren hozott áldozatát ismertette. Zárómomentumként a parajdi rezesbanda gyászzenéjére koszorút helyeztek el a Szovátai Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ helyi szervezete, valamint a szikszói önkormányzat részérôl. A fürdôtelepi Petôfi-szobornál több százan vettek részt a koszorúzáson. A kopjafánál kegyeletüket lerovó intézmények mellett a szobornál koszorút helyezett el a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, a szovátai Fürdôvállalat, a Bernády Közmûvelôdési Egylet, a Szovátai Líceum, a Teleki Oktatási Központ és a református egyház. Mester Zoltán megnyitó beszéde után Bíró Miklós szavalta el a Nemzeti dalt, majd más szavalatok és énekek hangzottak el az Intermezzo és a református egyház vegyes kórusának, Mester Zoltánnak és az 1-es Számú Általános Iskola 100 tagú énekkarának elôadásában. Az iskola közös és a Sóvirág felnôtt-tánccsoportja népi táncokat mutatott be. Németh János, az RMDSZ szovátai szervezetének elnöke szerint "olyan létfeltételeket, olyan intézményrendszert kell teremtenünk, amely megôrzi és tovább élteti az erdélyi magyarságot". Felszólalt dr. Balogh András, Magyarország bukaresti követségi tanácsosa is, majd Baczoni Sándor szovátai református lelkész mondott áldást. A Bãlcescu-szobor koszorúzása után tûzijátékkal ért véget a szovátai ünnepség.

"Mogorva idô s nyirkos idô volt" Degré Alajos emlékszik ekképpen vissza március idusára. A Kisküküllô alsó vidékén nem sok olyan történelmi hely van, ahol a szabadság kései imádói leróhatnák kegyeletüket 1848 hôseinek emléke elôtt. Ha nincs, teremtettek, hiszen Bem tábornok Abosfalván éjszakázott a gálfalvi csata elôtt, és az alig pár éve felavatott obeliszk köré vasárnap a környékrôl szép számban sereglett össze a magyarság. Emlékezésre, számadásra. Az istentiszteletek a templomokban zajlottak, az abosfalvi különösen ökumenikussá vált azáltal, hogy a hideg a tájat uraló faludomb kereszttel ékes kis templomába terelt minden résztvevôt. A mise szabadság-üzenete ez volt: NE MARADJUNK SZELLEMI SZOLGASÁGBAN!

Petôfi zászlaját fiatalok hordozták, a zseni fiatalember költôi hitvallását felvállalva. Ettôl vált széppé az ünnep. Lengyel vendégeket nem köszönthetett az RMDSZ helyi vezetôjeként Bartos Imre, de koszorúzott a magyar nagykövetség. Hergyán Tiborral képviseltetve magát, az intézmények és polgári szervezetek, helyiek és meghívottak rótták le kegyeletüket, közöttük az RMDSZ megyei szervezetének képviseletében dr. Deé Nagy Anikó. A szónokok európai kontextusba helyezték a magyar szabadságharc tanulságait. Ez volt a lényege Réti György mikefalvi polgármester felszólalásának, aki nemrég tért haza a magyar polgármesterek Gödöllôn tartott világtalálkozójáról.

A fiatalok, désfalviak és abosfalviak, két lelkes pedagógus, Molnár Mária és Köpeczi Éva áldozatos munkájának köszönhetôen, tartalmas mûsorral köszöntötték az eseményt. Pellérd, e baranyai testvértelepülés küldöttsége koszorúival és az eseményen túlmutató, a kölcsönös elônyökön alapuló kapcsolatépítés távlatát sejdítô érdeklôdésével vett részt a megemlékezésen.

Ha kiábrándítóan igaznak tetszik is a vámosgálfalvi lelkész-költô, Keszeg András következtetése, hogy tudniillik "Kossuth és Petôfi álma/ ma is álom maradt,/ mert gonosz erôk elárulták/ a forradalmakat", a naphoz nem illik a csüggedést társítani, mert az egész tájegység a fiataloké volt, ôk adták az ünnep színét-ízét, miként ôk jelentik életünk értelmét is. Ôk uralták, az est fénypontjaként Dicsôszentmártonban, a mûvelôdési házban tartott ünnepély színpadát, dr. Kakassy Sándor képviselô gondos szorgoskodásának köszönhetôen. Mert itt, a Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület kórusát leszámítva, csupa meghívott lépett fel: a Nyárádszeredai Líceum irodalmi színpada (igazgatójuk Adorján Árpád, irányító tanáruk László János) és az ünnep második, szórakoztató részében színre került a Maros Mûvészegyüttes mellett mûködô, alig pár éve életre hívott Napsugár gyermektáncegyüttes egész estét betöltô, ragyogó mûsora. Mindkét csoportot, különösen a Füzesi Albert irányította gyermekegyüttest, vastapssal jutalmazta a hálás közönség.

Minden baljóslatú jel ellenére, akik vasárnap a Kisküküllô vidékén ünnepeltünk, azt érezhettük: tôlünk nem "lophatják el" 1848 forradalmát.

Mert a forradalom a vérünkben van, génjeinkben munkál. Petôfi hite, a szabadság: mindennapi kenyerünk édes ízét jelenti. És ezt már nem annyira megvédenünk, inkább román sorsosainkkal megosztanunk kell.

Rendkívüli érdeklôdést tanúsított a marosvásárhelyi román nyelvû sajtó tegnap, amikor a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének tanácsosa, Szentpétery István látogatott a városi polgármesteri hivatalába. Március 15-én ô helyezte el a magyar állam koszorúját a postaréti Székely Vértanúk emlékmûvénél. Szentpétery István marosvásárhelyi születésû lévén, a Bolyai Farkas Líceum végzettjeként román nyelven tájékoztatta a sajtót, amikor sejtelmesen érdeklôdtek látogatásának céljáról. Nincs szó semmiféle "titkos" látogatásról, csupán arról, hogy a diplomáciában az a szokás járja, miszerint egy követségi személy, ha az ország valamelyik megyéjében megfordul, látogatást tesz az illetô megye vezetô adminisztratív székhelyén, az önkormányzatánál. Így hát a követségi tanácsos találkozott a Maros Megyei Tanács elnökével, a város polgármesterével, a magyar történelmi egyházak vezetôivel és természetesen a sajtóval. Újságírói kérdésekre válaszolva a követségi tanácsos elmondta, nincs tudomása arról, amit a Ziua fôvárosi napilap helyi tudósítója tudni vélt, miszerint Csíkszeredában március 15-én magyar kormányt követeltek volna a székelyek. A Népújság kérdésére, hogy milyen volt a tanácsos benyomása a marosvásárhelyi és úgy általában az Erdély-szerte lezajlott megemlékezésekrôl, rövid és frappáns volt a követségi tanácsos válasza, amit megérthetett a Ziua riportere is: stil european... Vagyis nem tapasztalt semmiféle szélsôséges megnyilvánulást, sem a román, sem a magyar etnikum körében.

Alighogy távozott a magyar követségi tanácsos, rövidesen Finnország bukaresti nagykövete, Niko Heikinheimo érkezett a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba. Elsô alkalommal járt megyeszékhelyünkön, a várost Fodor Imre polgármester mutatta be a vendégnek. A sajtóval különösen találkozni akart, mondotta a finn nagykövet, hiszen 6 évet volt újságíró Helsinkiben, azután lépett diplomáciai pályára. A finn nagykövet marosvásárhelyi látogatásának célja gazdasági-kereskedelmi tájékozódás, miként lehetne zonális szinten is kiépíteni a román— finn kereskedelmi kapcsolatokat. Volt már Kolozsváron és Konstancán, harmadik város Marosvásárhely, ahová romániai tartózkodása során ellátogatott. A nagykövet nem rejtette véka alá a romániai gazdasági fejleményekrôl alkotott véleményét, s ha a kormányválság továbbra is folytatódik, Románia gazdaságát súlyosan érinti, — vélte a vendég — azáltal, hogy elveszíti külföld elôtti hitelét. A Nyugatot az ország politikai-gazdasági stabilitása érdekli, ha ez megvan, jöhet a külföldi tôke. A garancia egyelôre elég kérdôjeles. A nyugati sajtó sem hallgatja mindezt el. Ennek apropóján kérdeztem a nagykövetet: szabadnak véli a román sajtót? A válasz rövid és igen egyértelmû: nagyon szabad a román sajtó...

A mezôgazdasági értékjegyek kiosztása mûszaki okok miatt több mint egy hónappal eltolódott. A szakminisztérium döntése szerint, a gazdajegyeket elsôsorban azokba a megyékbe küldték el, amelyeket az I.-es és II.-es mezôgazdasági övezetekbe soroltak. Maros megye a III.-as mezôgazdasági övezethez tartozik, ezért az utolsó megyék egyike, ahova a kuponokat eljuttatták, illetve eljuttatják.

Olaru Cornelia, a Megyei Postaellenôrzô Felügyelôség fôfelügyelôhelyettese a tegnap tájékoztatta szerkesztôségünket, hogy a kiosztandó gazdajegyek (332000), kb. felét, 154 250-et küldtek el a hivatal címére. A felügyelôség alkalmazottai szombaton egész nap dolgoztak, a tegnap megkezdôdött a kuponok eljuttatása, elsôsorban a megye távolabbi övezeteibe, pontosabban a régeni, segesvári és a dicsôszentmártoni területi postahivatalokhoz. Az ehhez tartozó postai kirendeltségeknél szerdától átvehetôk a mezôgazdasági értékjegyek. Amint a fôfelügyelôhelyettes elmondotta, a 192 postai elosztópontnál (94 postahivatal, 76 postai kirendeltség, és 22 falusi kézbesítô) dolgozókat mozgósították olyan értelemben, hogy meghosszabbították a mindannyiuk munkaidejét, a hivataloknál pedig kifüggesztették azon iratok jegyzékét, amelyek alapján a gazdajegyek átvehetôk.

Az idén tavaszra-nyárra érvényes jegyek értéke nem változott, egyenként 75000 lej. Az ôszire érvényes egyetlenegy kupon értéke 83000 lej. A jogosultak három értékjegyet vesznek majd át a postahivataloknál. A kiosztási határidô egyelôre maradt a kormányrendelet által meghatározott: május 31-e.

Kisvállalkozók

Néhány hete új adórendszer lépett életbe. Az üzleti élet állandó átalakulásban, fejlôdésben van. Akik már évek óta rajta vannak a vállalkozói pályán, nyilvánavalóan aggódva figyelik, hogy még hányféle adót kell fizetniük. Gondolatban bizonyára szüntelenül osztják, szorozzák, hogy vajon üti-e a széle a hosszát, meglesz-e az a nyereség, mely megéri, hogy dolgozzanak, ki tudják-e fizetni alkalmazottaik bérét. Kazacsay Ödön a marosvásárhelyi vállalkozói kör egyik közismert személyisége, a Páter Bank egyik megalapítója, a Bulvár cukrászda egyik tulajdonosa. Vele beszélgettünk a napokban a régebbi és újabb vállalkozói problémákról.

— Milyen újdonságok vannak az adózásban? Elônyösebb vagy hátrányosabb-e a mai helyzet az adófizetônek?

— Az egyik újdonság az, hogy a jövedelemadót trimeszterenként kell fizetni, eddig havonta fizettük. Ez például így elônyösebb, mert a forgótôkébôl szabadabban lehet gazdálkodni. A másik változás az, hogy módosult az adószint, ami a kis fizetéseknél igen elônyös. Például a civil szerzôdésekkel dolgozóknál most tízszázalékos az adó, eddig a régi adórács szerint 25-35 százalékosan adóztak. 15-25 százalékos a rendes fizetésekkel kapcsolatos adókedvezmény. Ezzel szemben viszont megjelentek új adózási formák, mint a társadalombiztosítási járulék. Ennek egyik részét a vállalat kell fizesse, másrészt a munkavállaló fizet.

— A két formát összesítve jelenleg több társadalombiztosítási adót kell fizetni?

— Nem nagyobb a szint, de az egészségügy, betegségellátás szempontjából a befizetett öszegek elosztása ésszerûbb lett.

— Említette egy elôzetes beszélgetésünk során, hogy nagyon sokféle adó létezik. Melyek ezek?

— Nehéz kapásból az összest felsorolni... A vállalkozói nehézségek a kft. beindításánál kezdôdnek. Rengetegféle illetéket kell befizetni. Végig kell járni egy nehézkes, bürokratikus menetet. Engedély kell a tûzoltóktól, az egészségügytôl, a városrendészettôl, el kell járni az adóhatósághoz, kereskedelmi kamarához, a törvényszékhez... A Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni a bejegyzést. Bármilyen jelentéktelen vállalkozás beindítása komoly adminisztrációt von maga után, és sokba kerül. Az alaptôke megléte mellett a bejegyeztetési költség meghaladja az egymillió lejt. Az adózáshoz minden hónapban rengeteg irományt kell összeállítani. Nem beszélve arról, hogy bizonyos dolgokat három-négy példányban kell elkészíteni és különféle helyekre leadni. Minden mozgást: kinevezést, fizetésemelést írásban le kell jelenteni a munkakamarához. A baj ott van, hogy a hivatalban olyan kevés a személyzet, hogy kötélidegzetûnek kell lennie annak, aki oda jár. Fel kell készülni a néha többórás várakozásra, amíg az ember mindent elintéz. Hogy a munkakönyvek vezetése központosított, az jó. De napokat töltünk el a munkakamaránál. Ott gépesíteni kellene. A tisztviselôk sem mindig úgy állnak hozzá a dolgokhoz, ahogy kellene.

— Tapasztalata szerint milyen a vállalkozók és a helyi önkormányzat viszonya?

— Indokolatlanul nehézkes például a cég elnevezésének az elfogadtatása. A mûködtetéshez is rengeteg utánajárás kell. A tanács városrendészeti osztályától helyszínrajzok kellenek, be kell mutatni a szomszédok elhelyezkedését, jóvá kell hagyatni a cégtábla grafikai ábrázolását, külön környezetvédelmi engedély is kell. Az utánajárás hónapokig is eltarthat. Aztán vannak egészen abszurd dolgok: ahhoz, hogy az ember a cukrászdában egy kis magnót mûködtessen, külön engedély kell a mûvelôdési felügyelôségtôl. És ezért évente külön kétszázezer lejes illetéket kell fizetni. Ha rádiót mûködtet az ember, ahhoz is külön engedély kell a rádióállomástól. És mindenért fizetni kell. Indokolatlanul felemelték az egészségügyi bizonylat megszerzésének díját. És ezt minden évben külön meg kell újíttatni, habár a körülmények egyáltalán nem változnak. Évente ezért most 250 ezer lejt kell fizetni. Az évente megújítandó engedélyek beszerzése is heteket vesz igénybe.

— A pénzügyi ellenôrzô szervekkel milyen a viszonya? Voltak negatív tapasztalatok?

Az adóhivatal 1-2 évenként egyszer ellenôrzött minket. Szerintem ahol nem tapasztalnak rendellenességet, megritkítják az ellenôrzést. A Pénzügyôrség inkább akkor lép fel, ha feljelentést kap. Nálunk rég nem voltak. Utoljára büntetés nélkül végzôdött az eljárás. Ami engem nagyon zavar, az az, hogy mi, kisvállalkozók becsületesen fizetjük az állammal szembeni minden kötelezettségünket, még 1-2 napot sem késünk az adók, járulékok törlesztésével, miközben a nagy, félig-meddig még állami vállalatok adósságai milliárdokra rúgnak. A múltkor olvastam, hogy a galaci kombinát A-ligás futballcsapatot tart fenn, miközben óriási adósságai vannak. Hát hogy van ez? Mibôl tartja fenn? Ezt is mi fizetjük meg. Dehát ez csak egy banális példa. Még szóvá tenném, hogy a 31-es törvény nagyon elônytelen a kisvállalkozóknak. Az azelôtti 51-es törvény engedélyezte a családi vállalkozásokat, majd ezeket a 31-es kft.-vé változtatta. Emiatt sokkal bonyolultabb lett a könyvelés, nyilvántartás. Ezen változtatni kellene. Elég lenne a szimpla bevételi, kiadási nyilvántartás. A családi vállalkozás ma csak szolgáltatás vagy kisipari tevékenység lehet. A cukrászda például nem lehet, pedig havi forgalma mindössze 25-30 millió lej. Ugyanolyan könyvelést kell elvégezzünk, mint a sokmilliárd lejes forgalmat lebonyolító vállalatok. Így külön könyvelôt, ellenôrt kell fizetni egy ilyen kis vállalkozásnál is. Az alaptôke-emelést normális dolognak tartom, mert az nem helyes, hogy a vállalkozó mindössze 100 ezer lejes tôke mértékéig felelôs. A jogi ügyeket, követeléseket úgy nem lehetett megoldani. A tulajdonosok a saját vagyonukkal nem felelnek.

Tôkés László osztrák kitüntetése

Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyerte el az idén a Nagy Kunschak-díjat. A kitüntetést szombaton nyújtotta át Bécsben dr. Alois Mock volt osztrák alkancellár, volt külügyminiszter, a Leopold Kunschak-díj kuratóriumának elnöke. Tôkés László tevékenységét dr. Herbert Schambeck, az Osztrák Szövetségi Tanács elnöke méltatta, majd Leni Fischer, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének elnöke tartott ünnepi beszédet, mondván, hogy Tôkés László arra buzdította a keresztényeket: vállaljanak nagyobb felelôsséget a politikában és a társadalomban. Az osztrák munkásvezetôrôl, kereszténydemokrata politikusról elnevezett díjat 1965-ben alapították.

Elkészült a költségvetés-tervezet

Múlt pénteki gyûlésén a kormány véglegesítette az idei költségvetés-tervezetet. Ez a következô elôrejelzéseken alapszik: az infláció az idén nem haladja meg a 45 százalékot; a költségvetési hiány nem lesz nagyobb, mint a nemzeti bruttó össztermék 3,6 szaléka, mint ahogy ezt a Nemzetközi Valutaalap a kormánytól megkövetelte, és az év végéig a lej dollárhoz viszonyított árfolyama nem haladja meg a 9600 lejt. Következik a tervezet parlamenti megvitatása.

Kábeltévé-társaságok szemináriuma

A múlt hét végén Sinaián megrendezték a kábeltévé-társaságok szemináriumát. Jelenleg országunkban kb. 1250 ilyen jellegû licencet kapott mintegy 400 társaság. Az egyik legjelentôsebb cég, az ASTRAL a tavaly 75 milliárd lejes üzleti tevékenységet bonyolított le. A szemináriumon bemutatták az IMAS közvélemény-kutató cég felmérését, mely szerint Romániában a létezô 7,3 millió lakásból 2,5 millió benne van valamilyen kábeltévé-hálózatban. A szeminárium egyik fô konklúziója: igencsak kifizetôdô, mindenképpen szép nyereséggel járó tevékenység a kébeltévézés.

Kimagasló díjak — erdélyieknek

Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a miniszterelnök javaslatára az 1848-as forradalom 150. évfordulója tiszteletére Kossuth-díjat adományozott kiemelkedô személyiségeknek, köztük van Lászlóffy Aladár kolozsvári költô. Az ugyancsak kolozsvári Kántor Lajost, a Korunk fôszerkesztôjét valamint Bálint Tibor regényírót József Attila-díjjal tüntették ki.

Hunyadon beütött a krach!

Az elmúlt napokban Hunyad város 90 ezer lakójából mintegy 60 ezer fûtés és melegvíz-szolgáltatás nélkül maradt, mivel a ROMGAZ megtagadta a fôldgázzal való ellátást, ugyanis a közüzem nem fizette ki tetemes tartozását: 11 milliárd lejt. A helyi közszolgáltató társaság a lakótársulásoktól viszont 14 milliárd lejt kellene bevételezzen. Remus Maris polgármester szerint az óvodák, iskolák, napköziotthonok helyzete a legaggasztóbb. Több napja ezekben sincs fûtés.

Karikatúra-fesztivál

Immár második alkalommal rendezi meg a Magyar Kultúra Alapítvány a Magyar Karikatúra Mûvészeti Fesztivált. A magyarországi és a határokon kívül élô hivatásos, illetôleg amatôr alkotók seregszemléje március 18-án kezdôdik az alapítvány várbeli otthonában. A pályázat jellegû kiállítást sajtó-, portré-, fotó-, tárgykarikatúra, humoros-szatirikus mûvészeti és népmûvészeti alkotások valamint számító-kép kategóriában hirdetik meg. A Mosoly határok nélkül mottóval megrendezendô versengés megmozgatta a magyar karikatúra-társadalmat. Sokan több mûfajban is beneveztek.

Feltalálók Világtalálkozója

Budapest a házigazdája a Feltalálók Világtalálkozójának, mely ezekben a napokban, március 16. és 23. között zajlik, házigazdája a Magyar Feltalálók Egyesülete. Ez az elsô ilyen jellegû rendezvény. Több programból áll, melyek fô helyszíne a Budapesti Olimpiai Csarnok. Itt nyílik meg például a Feltaláló Olimpia — Genius ´98 címû találmányi kiállítás. A Kreativitási Diákolimpia a képi ábrázolás, a formatervezés, a dekoráció illetve a gasztronómia kategóriában ad bemutatkozási lehetôséget a fiataloknak. A világtalálkozón bemutatásra kerülô találmányok, érdekességek az Interneten is megtekinthetôk http://www.inventor.hu/ címen.

Magyar szerzô — Lyonban

A nemzetközi rangú Lyoni Operaház péntek este világbemutatót tartott: Eötvös Péter magyar zeneszerzô Három nôvérét vitték színre; az opera librettója Csehov azonos címû darabjából íródott. A mû öt nôi szerepét férfiak, különbözô hangregiszterû kontratenorok alakítják. A díszleteket, jelmezeket egy japán mûvészcsoport biztosította. A rendezô döntött úgy, hogy a japán hagyományos színháznak megfelelôen a nôi szerepeket is férfiakkal játszatja el. A libretto szerzôje a német Claus Henneberg. A kritika szerint "Eötvös Péter a bartóki zeneszerzôi vonalba illeszkedik".

Az Európai Újságírók Szövetségének találkozója

Az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata a 150 évvel ezelôtt egymás ellen fegyvert ragadó nemzetek újságírói és képviselôi számára rendezett találkozót szombaton a budapesti Pilvax Étteremben. Kis Csaba, a szövetség alelnöke, a magyar tagozat titkára ez alkalommal kifejtette: szervezetük célja az egységes Európa eszméjének meghonosítása és a sok évszázados szembenállás megszüntetése a régióban. Bodor Pál, a tagozat elnöke úgy vélekedett, hogy a közép-európai régió népeinek különbözôsége csak annak tûnik fel, aki igen közelrôl szemlél bennünket. Hangoztatta: Európa pártiak vagyunk de nincsenek Európa-illúzióink. Ezt követôen jeles osztrák, román, szerb, horvát, szlovák és orosz újságírók és közéleti szmélyiségek fejtették ki álláspontjukat a közép- és kelet-európai térség jövôjérôl.

Diákverseny az Európa Tavasza Fesztiválon

Nyolc ország ötven csapatának kétszáz versenyzôje mérte össze tudását a szombati, Európa Tavasza Fesztivál keretében rendezett európai forradalmak 150. évfordulója tiszteletére meghirdetett nemzetközi diákverseny döntôjén — Budapesten. 1997-ben hirdették meg a versengést a nyolc ország iskoláiban. Akkor mintegy 1200 diák jelentkezett és három forduló után került sor a mostani döntôre. A Mathias Rex Tehetséggondozó Társaság szervezte a versenyt. A határon túli általános kategóriában a beregszásziak, ómorovicaiak és a marosvásárhelyiek bizonyultak a legfelkészültebbeknek. A középiskolások közül a székelyudvarhelyiek, komáromiak és a kolozsváriak végeztek az elsô három helyen.

Szemtôl szemben

Ma 9,30 órakor a Continental Szálló zöld termében, a Proiect on ethnic relations nemkormányzati szervezet szervezésében kerekasztal-megbeszélésre kerül sor, melynek témája: A kisebbségi közösségek — gazdagság vagy teher? A helyhatóság szemtôl szemben a kisebbségek képviselôivel. A megbeszélésen részt vesznek: a marosvásárhelyi, kolozsvári, csíkszeredai, szatmári és temesvári helyhatóságok képviselôi, a magyar, német, ukrán, szerb és roma közösségek küldöttei, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Minisztérium képviselôi, a bukaresti finn nagykövet, az AEÁ Konzulátusának és Nagykövetségének tagjai, Frunda György szenátor és Gabriel Andreescu az APADOR-tól.

Még nincs egyezség

Bár a múlt hétre ígérték, még mindig nem született meg ama egyezség a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a városközponti parkolóórák felszerelését vállaló Tracia Trade Kft. között, amely a fôtéren lakó autósok parkolódíját lenne hivatott rendezni. A késés oka, hogy még nem készült el az érintett lakók helyzetének pontos felmérése, amely az egyezmény tárgyát kellene, hogy képezze.

Áramszünet

A RENEL marosvásárhelyi fiókegységének tájékoztatása szerint szerdán, március 18-án, 8-18 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Cuza Vodã utca 2—42., 1—79. szám, a Tudor Vladimirescu utca 1—49. szám alatt, a Bolgárok terén, a Plevna utcában, a Iuliu Maniu utcában (a Tudor Vladimirescu és Ifjúsági utcák között), valamint a Tusnád utca 5—9., 2—6. számok alatt.

Új verses folyóirat

Megjelent az Orfeu címû, haiku verseket tartalmazó folyóirat elsô száma. A haiku versforma a japán Matsuo Basho költô kedvenc versformája volt, jelenleg Európában és Amerikában is teret hódított. A rövid,17 szótagú haiku vers, általában a természet és ember kapcsolatáról szól. Az Orfeu elsô számát Marosvásárhelyen az 1918. December 1. út, 234. szám alatti 14-es lakrészben lévô szerkesztôségben lehet megvásárolni.

Nem volt többé szomorú az arca

címmel tart elôadást Csernátoni Klára március 18-án, szerdán délután, 5 órakor a Ludasi utcai református templomban. Majd az egészséges táplálkozás kapcsán Nagy Nemes Ildikó és Kovács Annamária mutatja be a Herbalife termékeket.

Az EME Orvostudományi Szakosztályának közgyûlése

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya március 21-én, 10 órakor a marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termében tartja beszámoló és tisztújító közgyûlését. Ez alkalommal kerül megvitatásra a szakosztály módosított alapszabályzata is.

Csengey Dénes nemzetközi vers- és prózamondó verseny

A magyarországi Nagykanizsán az idén is megrendezik a Csengey Dénes nemzetközi vers- és prózamondó versenyt. Erre a határon túli elôadók jelentkezését is várják. Az erdélyi elôdöntô színhelye Marosvásárhely lesz. A pályázók március 29-én délelôtt tíz órától léphetnek a válogató zsûri elé a Bolyai Farkas Líceum dísztermében. Két kategóriában — 14-18 év, ifjúsági és 18 év felett, felnôtt — méretkezhetnek meg. Benevezni 5 verssel vagy prózával lehet az egyetemes magyar irodalomból. Egy mû idôtartama nem haladhatja meg a 7 percet. A nagykanizsai döntôre áprilisban kerül sor.

Élménybeszámoló Indiáról

Március 18-án, szerdán, 18 órakor a Papiu Ilarian Líceum 25-ös termében Szerelem és párkapcsolatok a keletiek szemszögébôl címmel tart elôadást a Kolozsvári Természetgyógyászati Egyesület képviselôje. Ezt követi Bernáth Ilona marosvásárhelyi lakos élménybeszámolója Indiáról. Az elôadásokat filmekkel színesítik. Belépés ingyenes.

Halálos gázolás

A rendôrségi jelentés szerint tiltott helyen kelt át az úttesten pénteken délelôtt a marosvásárhelyi Szabadi úton a 72 éves vásárhelyi Kovács András, akit 4-SB-5868 rendszámú személygépkocsijával a 49 éves mezôpagocsai Moldovan Octavian gázolt el. A balesetben a gyalogos életét vesztette.

Gyulakután a Hahota

A Hahota színtársulat március 20-án, pénteken este 7 órakor Gyulakután vendégszerepel Kabaré az egész világ címû szilveszteri kabarémûsorával. A társulat ma este 7 órakor Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében utoljára játssza a fent említett elôadását. Ezen egy éjszaka Szászrégenben A Marosvásárhelyi nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szerdán, március 18-án, este 7 órakor Szászrégenben vendégszerepel Ezen egy éjszaka címû kabarémûsorával.