Ha nemzeti ünnepünk, március 15. megünneplésérôl szándékszunk még idejében megyei elôzetes körképet, tájékoztatást adni olvasóinknak, mielôbb a segesvári RMDSZ-irodát tárcsázzuk. Máthé András, a Nagyküküllô-parti város RMDSZ ügyvezetô titkára beszámolt a megemlékezô ünnepség tervbe vett körzeti menetérôl. Március 14-én megtartják a hagyományossá vált szavalóversenyt, majd a díjazottak a Várban, a Petôfi-szobornál koszorúznak. Az ünnepségen részt vesz az RMDSZ megyei és helyi szervezete, a történelmi egyházak, az EMKE. Az Eminescu-teremben megtartandó szavalóversenyre a belépés díjtalan. Mindezt azért tartom szükségesnek megjegyezni, mert, mint hallom, a szavalóversenyen úgy általában kevesen szoktak megjelenni. Kár lenne a helyi hagyományos szép ünnepet hagyni elsorvadni. És mindezek miért március 14-én ? Az "igazi" ünnepnap, március 15. fénypontja, fô színhelye tulajdonképpen Fehéregyháza. Délelôtt fél tizenegy órakor ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban, majd a Múzeumkertben az emlékmûnél emlékbeszédet mondanak a helyi és központi RMDSZ-tisztségviselôk.

Radnóton a református parókia udvarán felállított kopjafánál tartanak megemlékezô ünnepséget déli 12 órakor. A katolikus templomban pedig fél tizenkettôkor az 1848-as szabadságharc történelmi jelentôségérôl, lefolyásáról tartanak kis áttekintôt Szántó István katolikus, Mester Imre református lelkészek. A helybéli középiskolás diákok alkalomhoz illô verses mûsort mutatnak be Vinter Gizella tanárnô összeállításában, majd megkoszorúzzák az emlékoszlopot -tájékoztatott Szántó István római katolikus plébános.

A szovátai polgármesteri hivatal udvarán március 15-én állítják fel azt a kopjafát, amelybe bevésték az 1848-as szabadságharcban részt vevô 37 szovátai honvéd nevt. A kopjafa a szovátai fafaragó, Vass Sándor munkája. A kopjafaállítást tulajdonképpen Szováta történetének jó ismerôi, Józsa András és Fekete Árpád tanárok, Szôke András könyvtáros kezdeményezték. A délután 4 órakor kezdôdô ünnepség a fürdôtelepen álló Petôfi-szobornál folytatódik. Jelen lesznek a magyarországi Sziknó testvértelepülés önkormányzati vezetôi, akik vállalták a kopjafa felállításának költségeit. Mindezekrôl Mátyás Endre szovátai polgármester tájékoztatta a Népújságot. Régenben a Kemény János Mûvelôdési Társaság várja közönségét szombat délután 6 órára, a Mûvelôdési Ház nagytermébe, ahol mûsoros estet tartanak. A régeni cserkészek vasárnap Szészrégen környéki falvakba is ellátogatnak, ahol csak az 1848-as forradalomra emlékeznek.

A mezôgazdászok számára a benzin, a gázolaj árának emelése a legrosszabb idôszakban történt: a tavaszi mezôgazdasági kampány kezdetén. Köztudott, hogy a tavaly ôsszel az esôs idôjárás miatt a tervezettekhez viszonyítva nagy területek maradtak szántatlanul, vetetlenül, azt most kell(ene) elvégezni. Miként alakultak a termesztési költségek? — kérdeztem Troznai Ferenc karácsonyfalvi mérnököt, aki fôleg gabonatermesztéssel foglalkozik.

— Rólunk talán már a fennvaló is lemondott — nem emlékszem olyan huzamos esôs idôjárásra, amit a tavaly ôsszel éltünk át. Aztán jött a száraz tavasz. Mi, gabonatermesztôk, már alig vártuk, hogy az állam által kibocsátott gazdajegyeket a megígért határidôn belül átvehessük. Hiába vártuk, a mai napig sem érkezett meg. Ráadásul a múlt héten a kormány is ránk eresztett egy becsületes "hideg zuhanyt" — üzemanyag-drágulás formájában. Ennek következménye: egy hektár szántás ma 30.000 lejjel többe kerül, következik a tárcsázás, vetés, vegyszerezés, ami, enyhén számolva, újra 30.000 lej. Ezen gépi munkák elvégzése már megevett egy gazdajegyet (kupont). Több mint valószínû, emelkednek majd a vegyszerek, vetômagvak árai is, mindez veszélyeztetheti a második kupont is (a tavaszi-nyári gazdajegyek értéke egyenként 75.000 lej). Milyen jó lett volna, ha az értékjegyeket a drágítás elôtt vehettük volna át...

És most a jelenlegi termesztési költségekrôl: számításaim szerint ahhoz, hogy egy hektáron gépi mûveléssel kukoricát termeszthessünk, a következô kiadásokat jegyezzük: vetômag (Pioneer — a meggyesfalvi Agroind-tól) 430.000 lej/kg; mûtrágya (400 kg) kb. 600.000 lej/ha; gyomirtó szer 500.000 lej/ha; szántás (tavaszi) 350.000 lej/ha; tárcsázás, vetés 200.000 lej és az aratás 500.000 lej/ha. Ezek a kiadások. Na most már, ha a termesztô 7000 kg-os hektáronkénti csöveskukorica-átlagtermést valósít meg — figyelembe véve a kukorica felvásárlási árát, 650 lej/kg — , a jövedelem éppenhogy fedezi a költségeket, ahogy mi mondjuk, nulla hatékonysággal dolgoztunk. Megjegyzem: bármely mezôgazdasági szakembernek nagy mûvésznek kell lennie ahhoz, hogy a mi területeinken 7000 kg-os (ez 5000 kg szemes kukoricát jelent) átlagtermést valósítson meg.

Ha nem is közvetlenül, de közvetett módon ide kapcsolódik az a tavalyi tapasztalat is, hogy a kukoricának nem volt felvásárlója. Az állam csak azon mezôgazdasági termesztôktôl vette át a kukoricát, akik adósak voltak az állammal szemben. Ennek következménye az lett, hogy a gabonát tárolni, szárítani kellett, ami bizony növelte az eredeti költségeket. Idén tavasszal mindenesetre nagyon meg kell gondolnunk a termesztendô növénystruktúrát, mert hát, különösen tavasszal, a mezôgazdaságban pénzre van szükség... rengeteg pénzre. Nem vagyok borúlátó, talán ezért is remélem, hogy az állam észreveszi, eljött az ideje az alacsony kamatú hitelrendszerek bevezetésének a mezôgazdaság támogatása érdekében.

—Szeretek olvasni, de mostanában nincs szabadidôm, a tanulás elfoglalja minden percem. A könyveket nagyszüleim kedveltették meg velem, valahányszor meglátogattam ôket jó olvasnivalót ajánlottak. Az otthoni könyvtár mellett a Megyei Könyvtár Gyermekrészlegén lévô könyveket is szívesen forgattam. Az iskolánk könyvtárában ritkán jártam, hiszen a kötelezô olvasmányok otthon is megvannak. A téli vakációban Nemere Istvántól olvastam, ezenkívül még Verne Gyula könyveit is kedvelem. Az az igazság, hogy régebb sokkal többet olvastam. Az új barátok, az ajándékba kapott tévéjáték, a sok filmnézés, és mint mondtam a tanulnivaló elvonja a figyelmemet a könyvekrôl — vallja Dóczi Botond, a marosvásárhelyi 12-es Számú Általános Iskola nyolcadikos tanulója.

Az ötödikes Boldizsár Izabella véleménye:

—Szoktam olvasni, de inkább tévét nézek. Különösen szeretem a Marimar címû sorozatot. Nem tudom, hogy mikor van nyitva az iskolai könyvtár, de azért idônként meglátogatom. Legutóbb a Kék kenguru címû könyvet vettem ki, de még nem olvastam el.

Egyre több diák osztja Botond és Izabella véleményét. Hiszen az új barátok, a tévéjátékok és a színes, izgalmas filmek gyorsabban, más módon mozgatják meg az ember fantáziáját és több kalandot ígérnek. Míg az értékes könyvek nagyobb elmélyülést, több idôt, türelmet és hozzáállást igényelnek. És közben a könyvtárak, fôleg az iskolai könyvtárak helyzete romlik, legtöbb általános iskolában csak félnormával tudnak könyvtárost alkalmazni.

Mekkora az iskolai könyvtárak látogatottsága? Milyen gyakran tudják bôvíteni a könyvtárak állományát? Mi a véleményük az érintetteknek a könyvtárban való könyvárusításról? — ezen kérdésekre próbáltunk választ kapni.

— A Bolyai Líceumban inkább a végzôsök járnak könyvtárba, hiszen a megnehezített érettségire ajánlott, ha minél többet olvasnak — mondja Klementisz Enikô könyvtáros. — A kisebbek a kötelezô olvasmányokat veszik ki. Sajnos egyes könyvekbôl csak két-három példányunk van, így mikor tömegesen jönnek a diákok, nem tudom kiszolgálni ôket. A könyvtár látogatottsága a generációktól is függ. Ha a diákokat otthon nem nevelik könyvszeretetre, akkor az iskolai évek alatt sem fognak sok könyvet a kezükbe venni. Jelenleg a könyvtárnak 45 ezer kötete van, ezt csak adományokból tudjuk bôvíteni, hiszen pénzalapunk könyvvásárlásra nincs. Három évvel ezelôtt tankönyveket árultunk a könyvtárban, és mivel olcsóbban adtuk és könnyebb volt hozzáférni, nagyon gyorsan elkeltek. Az hiszem, nálunk kedvezô eredménnyel jár a nevelésügyi minisztérium határozata, miszerint a könyvtáros munkahelyén könyveket forgalmazhat és a befolyó pénzbôl a könyvtárat és saját fizetését gyarapíthatja — mondja Klementisz Enikô könyvtáros.

A 17-es SzámúÁltalános Iskolában Toader Gizella magyartanárnô félállásban könyvtárosnô. Véleménye szerint fontos, hogy már az elsô osztályokban a tanítók és a könyvtárosok megszerettessék a kisdiákokkal a könyveket, bemutassák a könyvállományt és tartalmas olvasnivalót ajánljanak a tanulóknak. A tanárnô tapasztalata szerint az alsó tagozatos diákok többet olvasnak, a nagyobbak inkább tévéznek. A könyvtár bôvítése, bár nagyon fontos, nehézségekbe ütközik, hiszen kevés az erre szánt pénz, és sok esetben megfelelô magyar könyvekben is hiány van. A gond csak az, hogy az agyonolvasott, hiányos könyveket egyik diák sem forgatja szívesen. Az iskola magyartanárai ismerik a könyvtár anyagát, így a kötelezô háziolvasmányokat is eszerint válogatják ki, hiszen könnyebb a diáknak, ha már az iskolai könyvtárban megtalálja amit keres. A könyvárusítás, ha a könyveket nem megrendelésre szállítják a helyszínre nagyon idô -és pénzigényes, amit a heti 20 órában nem lehet megvalósítani, vélekedett Toader Gizella.

Selcudean Anica félnormával ügyvezetô, félnormával pedig könyvtáros a 12-es Számú Általános Iskolában. Két éve, amióta ô tölti be a könyvtárosi teendôket, csupán 7-8 könyvvel gyarapodott az állomány. Mint elmondta, vannak olyan gyermekek is, akik bár kiveszik a könyveket, nem olvassák el azokat. Az általa vezetett könyvtár 60 százalékban magyar nyelvû könyvekbôl áll.

Az iskolai könyvtárnak és könyvtárosnônek fontos szerepe van a diákok életében. Nem elég az, hogy a könyvtár polcai tele vannak magyar és román könyvekkel, az értük felelôs személynek ismertetnie kell a diákokkal értéküket és olvasásra kell ajánlnia ôket. Az agyonolvasott és új könyvek léte hiábavaló, ha porosodásra vannak ítélve, és nem vezethetik el olvasóikat a valóság és képzelet világába. Most még vannak olyan kislányok és kisfiúk, akik úgy gondolkoznak, mint az ötödikes Soó Anikó ( 12-es iskola):

—Mikor unatkozom vagy szabad idôm van, olvasok. Leveszem az otthoni könyvespolcról a könyvet és tévénézés helyett Csili Csala Csalavári Csalavér történetét böngészem, mert többet tanulok belôle.

De ha méginkább elveszti vonzását az iskolai könyvtárak birodalma, mert a kisdiákok a tévénézést választják és a tanárok, könyvtárosok, igazgatók mostohagyermekként kezelik a könyvtárakat, sok kisdiák pedig az elkövetkezô nehéz idôszakban Lúdas Matyi és Egri Csillagok nélkül fog felnôni.

A magyar kormány 1998. február 26-i ülésén az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) és területi szerveinek megszûnésérôl tárgyalt. A hír hallatán minden károsult szíve összeszorul. Mi lesz az ô ügyével? Ki fog vele foglalkozni? Mielôtt teljesen elkeseredne, vegyük sorra a tényeket.

Összehasonlítva Magyarország kárpótlási törvényét a hazaival, azonnal látszanak a különbségek. Elônyei közé tartozik, hogy történelmileg széles idôt fog át 1939 májusától (új zsidó törvények megjelenése) 1989 októberéig (III. Magyar Köztársaság megalakulása), hogy nemzetiségtôl független, és hogy csak az fontos, hogy a sérelem elszenvedésekor köze a volt a magyar államhoz. Ugyanakkor megvannak a hátrányai is: a kárpótlás részleges és jogutódlás szempontjából különbözô korlátozások léteznek. Vagyoni károk esetében csak az egyenesági leszármazottak, illetve személyi sérelem esetén csak a túlélô házastárs jogosult a kárpótlásra. Az összehasonlítás eredményeként az is szembetûnik, hogy a magyar kormány a hazaitól eltérôen úgy döntött, hogy a kárpótlás ne az elvett tulajdonok visszaadásával történjen, hanem kárpótlási jegyekkel.

Mivel a jogsérelmek orvoslása nemzetiségtôl független, ezért nagyon sok román állampolgár is érintett. Érdekes szociológiai következtetések vonhatók le abból a ténybôl, hogy a különbözô vagyoni és személyi kárpótlási törvények hány személyt érintenek Romániában. Az 1992-es XXXII személyi kárpótlási törvény alapján például 30653 határozatot hoztak meg és ezzel Magyarország után hazánk a második helyen van, míg ugyanazon évi XXIV vagyoni kárpótlási törvény alapján meghozott 91 határozat csak a 14. helyre jogosítja fel.

Mielôtt azonban végleg

elmerülnénk az összehasonlításban, térjünk vissza a magyar kormány február 26-i határozatához. 1995 tavaszán még reális lehetôség mutatkozott a hivatal felszámolására, az élet elvételéért való kárpótlás rendezése azonban még hátra volt. Nos, a dolgok nem mindig igazodnak elvárásainkhoz, a tárgyalások az összeget és jogosultságot illetôen a tervezettnél hosszabbra nyúltak. A másfél éves vita lényegesen felborította az elôre eltervezett menetrendet és kényszermegoldások egész sora született. Mégis a kárpótlási és kárrendezési feladatok ellátásáról tárgyalva, a múlt év júliusában a kormány úgy döntött, hogy 1998. március végéig mind a személyi, mind a vagyoni kárpótlási eljárásokat be lehet fejezni és az immár nyolcadik éve mûködô intézmény kapuját be lehet zárni. Most a kormány újra felmérte a feladatok teljesítésének a helyzetét és megállapította:

"A termelôfölddel összefüggô kárpótlási eljárások lényegében befejezôdtek. Így nincs akadálya az OKKH mint országos hatáskörû szerv megszûntetésének.

Ugyanakkor a több mint kettôszázezer újonnan keletkezett és a még hátra levô kárpótlási feladatokat a jövôben a Központi Kárrendezési Iroda látja el." A hivatal felszámolása körüli változásokról dr. Nagy Ferenc, az OKKH elnöke, címzetes államtitkár a következôket mondta: " Aggodalomra nincsen ok. Nem szükséges levelek ezreit eljuttatni az új irodához, ugyanis a kárpótlás végrehajtására vonatkozóan a magyar állam garanciát vállal." Nyilvánvalóan fennakadás várható az ügyintézésben, de ez nem jelenti azt, hogy a munka több hónapig szünetel.

Eddig annyi tudható csak biztosan, hogy az OKKH zárása minimum két hetet vesz igénybe, de az ügyfélszolgálat csak március 30-án fog teljesen megszûnni. Hogy a Központi Kárrendezési Iroda mennyi idô alatt tud majd teljes gôzzel beindulni, még kérdéses, de valószínûleg ez sem haladja meg nagyon sokkal a két hetet.

Jogos a kérdés, hogy mi változik? Elôször is az intézmény neve és jogi státusa. Az új iroda egyébként az éppen megszûnô hivatal felelôsségi körét megtartja, sôt az is elképzelhetô, hogy az alkalmazottak egy része szintén marad. Azt is gondolhatnánk, hogy az MSZP választási ígéreteinek — tudniillik, hogy a kárpótlást végigcsinálják és befejezik — formális betartásáról van szó. Tény hogy a "táblát átfestik", más ruhába öltöznek. Az már nem ránk tartozik és a Magyar Köztársaság belügye, hogy ez mennyibe kerül és valóban indokolt-e. Az is bizonyosan tudható, hogy az iroda mûködéséhez szükséges pénzügyi és egyéb mûködési feltételek meghatározásáról két héten belül külön elôterjesztés alapján intézkedik a kormány. Akkor lehet majd megtudni, hogy a Központi Kárrendezési Iroda megtartja-e az eddig mûködô rendszer Erdélyben mûködô kapcsolatait. Mégis megnyugodhatunk, az intézmény megszûnése nem vonja maga után az ügyintézés megszûnését. A táblák átfestése ügyében pedig Marosvásárhelyen már senki sem tud újat felmutatni.

A lakáskérések megyénkben is jóval túlhaladják az építkezés alatt levô, illetve az átadás elött álló lakrészek számát. Pénzhiány miatt ezt a gondot még az ezredforduló sem oldja meg. A megyei tanács kimutatása szerint Marosvásárhelyen a Papiu és a Negoiului utcában 50, illetve 30 lakrész készül el 2000-ig. Ezenkívül a Pandúrok útján 32 lakrészes tömbház épül, ebbôl 20 helyiséget szociális, míg 12-öt szükséglakásként adnak át a tulajdonosoknak. Segesváron a fôtéren két tömbházat húznak majd fel összesen 107 lakrésszel, az Ipãtescu negyedben is lesz 70 áj lakás. Ludason és Radnóton csak 24-24 ilyen jellegû lakást fejeznek be az ezredfordulóig. Régenben, az Axente Sever utcában 46 garzont utalnak ki 1999-ben. A kimutatás szerint 2000-ig 348 szociális és 60 szükséglakás lesz a megyében, amelyeket a bérlôk nem vehetnek meg utólag. A szükséglakások tulajdonképpen olyan szolgálati lakrészek, amelyeket a polgármesteri hivatalok az ilyen jellegû igények kielégítésére tartogatnak. A jövendôbéli tulajdonosok örömére olyan tömbházakat is építenek, amelyeknek a lakrészeit megvásárolhatják majd a tulajdonosok. Marosvásárhelyen az Egyesülés negyedben lesz 38, Segesváron 63 , Régenben 72, míg Dicsôszentmártonban 38. eladó lakrész. Egyes épületek már befejezés elött állnak, de vannak tömbházak, amelyeknek még csak az alapján dolgzonak. 2000-ig összesen 211 ilyen lakás lesz. Az említettek közül a fiatal házasok megsegítésére vonatkozó, 1994-ben kibocsátott 19-es számú kormányrendelet értelmében Marosvásárhelyen 28, Segesváron 25, Szászrégenben 36, míg Dicsôszentmártonban 8 lakást vehetnek át majd a fiatal párok. E jegyzék nem tartalmazza azokat a lakásokat, amelyeket a különbözô gazdasági egységek, vagy intézmények saját pénzalapokból építenek fel.

1998-ban lakásépítésre a megyében, a helyi költségvetésból 28 milliárd, a központiból pedig 21 milliárd, valamint más alapokból 8 milliárd lejt szánnak. A fiatal házasoknak megépítendô lakásokra a helyi tanácsoknak megyeszinten összesen 20 milliárd lejt kell még szánniuk. A napokban elfogadásra váró költségvetéstôl függ, hogy mennyit juttatnak majd a lakásépítésre.

Egy biztos, ilyen kilátásokkal a lakáskérdés hosszú ideig még távolról sem megoldott tájainkon.

A Mezô-Albis telepen a tanyatelephely 27 katasztrális hold, amelybôl a tanyatelek lakóházzal, szántófölddel és réttel együtt, egy tagban 21 katasztrális hold, a szôlôföld 800 négyszögöl, a közös, osztatlan legelô viszont három katasztrális hold és 1 400 négyszögöl, a közös osztatlan erdô pedig 1 katasztrális hold és 1 000 négyszögöl.

A telepesek befogadása azonos volt mind a négy telepen. Az okirat 6. cikkelye kötelezônek tartja a magyar állampolgárságot, vagyonuknak pedig a befogadás idejében ingatlanokban — gazdasági élô és holt felszerelésben, valamint készpénzben összesen legkevesebb 2 000 korona értékûnek kell lennie kötelezi. Rendszerint minden telepes csak egy telephelyet kaphatott, de akik több telephelyre szükséges vagyonnal rendelkeztek, vásárolhattak fiaik vagy vejeik nevére is. A telephelyek kiosztása sorshúzás alapján történt a magyar királyi kincstár telepkezelôsége elôtt Marosludason, miután a résztvevôk az adóhivatalnál 750 koronát fizettek be és két tanú elôtt aláírásukkal bizonyították, hogy a telepítési feltételeket elfogadják.

A sorshúzás után a belsôséget azonnal átadták a telepesnek, a külsôséget csak a termés betakarítása után. A telephelyek árát kamattal együtt ötven éven keresztül kellett (volna) törleszteni. Azonban egyik telepen sem történt meg a törlesztés ilyen hosszú idôn keresztül, 1918-ig fizette adósságainak részleteit kamatostól együtt minden telepes. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy a megvásárolt telephelyeken fognak lakni és gazdálkodni, és a kincstár beleegyezése nélkül a leszármazottakon kívül senki másnak nem engedik át a területeket.

Az említett okirat 13. cikkelyének megfelelôen minden telepes két éven belül felépítette a szükséges gazdasági épületeket, kutat ásott, a belsôségeket bekerítette s a megfelelô földrészeket gyümölcsössé és veteményessé alakította, s abba a marosludasi telepkezelô által ajánlott húsz gyümölcsfát ültetett. De köteles volt gyümölcsfát ültetni a háza elé is! A telephelyet a kincstár beleegyezése nélkül birtokosa sem gazdaságilag, sem jogilag fel nem oszthatta. Ha kötelességeit nem teljesítette, a kincstár visszavásárolhatta a helyet, de ilyesmire nem került sor egyik telepen sem. Miután a telepes kifizette a vételár elsô részletét, telekkönyvet töltöttek ki a nevére, amelyen feltüntették az addigi befizetett összeget, a 750 korona biztosítási díjat és ugyanakkor a vételárból még ki nem fizetett összeget és annak kamatait is.

Az Eczken Sándorral kötött adásvételi szerzôdés meghatározta nemcsak a vételárat, hanem azt is, hogy a magyar királyi kincstár a szerzôdés keltétôl húsz napon belül a marosludasi adóhivatalnál kifizet az eladónak 13502 korona 58 fillért, s a még fentmaradt 206 000 koronát minden esztendô január 1-jén és július 1-jén 5 150 korona járadékkal együtt törleszti. Érdekes a szerzôdésben az a cikkely, amelyben Eczken Sándor kötelezi a Magyar Állami Kincstárat, hogy halála után 206 000 koronát telepítési célokra fordítson Erdélyben, a mezôségen birtokot vásároljon, s ennek jövedelmét minden húsz évben telepítési célokra használja. (Ez az ajánlata az akkor 64 esztendôs Eczken Sándornak 142 484 korona tiszta jövedelmet jelentett a telepítési alapnak, amiért I. Ferenc József is elismerését fejezte ki). Ugyancsak e szerzôdés 2. cikkelyében kötötte ki, hogy a mezôszengyeli határ közelében létesítendô telepítvényt Eczken-falvának (telepnek), a Fundatura-dûlôben fekvôt pedig Mezô-Albisnak nevezzék el.

Az Országos Statisztikai Bizottság

adatai szerint a tavaly szeptemberben nyilvántartott munkanélküliek több mint negyedének (28,8%) két évet meghaladó ideje nincs állása. A munkanélküliség átlagos idôtartama 18,4 hónap volt, falusi környezetben azonban a fontos gazdasági mutató számottevô csökkenést jelzett (17,2 hónapról 15 hónapra). A fiatalok körében állapították meg a legrövidebb munkanélküliségi idôtartamot (14,6 hónap), a leghosszabbat pedig a 35 és 49 év közötti korosztály esetében (22,7 hónap). A rövid idôtartamú munkanélküliség a férfiakra jellemzô, a hosszú lefutású pedig továbbra is a nôk körében túlnyomó. A fôállás mellett másodállásban is dolgozó személyek aránya tavaly szeptember végén az aktív lakosság 7,1 százalékát tette ki. A szakiskolát végzett személyek 10,7 százaléka vállalt másodállást, a líceumot végzettek 7,9 százaléka, a fôiskolát végzetteknek pedig 6 százaléka.

Konrád György ösztöndíj-kitüntetése

Konrád Györgynek ítélte oda az elsô ösztöndíját az amszterdami egyetem és a Felix Meritis holland alapítvány. A magyar író a kitüntetés révén a holland fôvárosban élhet és dolgozhat, egyelôre még nem tudni mikor és mennyi ideig. A díjat hétfô este nyújtották át Konrád Györgynek, aki ezután elôadást tart a politika és a kultúra összefüggéseirôl Közép-Európában. Az est társelôadója Cornelius Brands professzor, aki a mai európai politikában játszott értelmiségi szereprôl fejti ki nézeteit. Az ösztöndíj-kitüntetést a Felix Meritis Alapítvány, valamint az amszterdami egyetem és fôiskola alapította vezetô európai mûvészek számára.

A villamosmûvek reformja

Mintegy 18 ezer emberrel fogják csökkenteni a szerkezetátalakítás során a villamosmûvek, a RENEL létszámát, közölte Aureliu Leca cégelnök, aki szerint ezután is évente a létszám 3-4 százalékát fogják leépíteni a szakszervezetek beleegyezésével. A ma állami közszolgáltatási cégként mûködô, a tervezett privatizálás elôtt átalakítandó vállalat vezetôje az elmúlt napokban több megbeszélést folytatott Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszterrel. A terv értelmében a RENEL-t több vállalatra osztják fel, megmarad egy országos áramtermelô vállalat és, a tervek szerint, több szállító és elosztó vállalat.

Még nem tisztázták az atomerômû sorsát

Nem tiszta még, hogy a villamos energia elosztásával és szállításával egy vagy több külön vállalat foglalkozk majd, illetve, hogy a csernavodai atomerômû megmarad-e az egységes áramszolgáltató vállalat keretében vagy külön céggé válik. A döntés két héten belül várható. A RENEL vezetôsége egy elektromos energiatermelô vállalat, egy szállítóvállalat és helyi elosztó cégek létrehozását javasolja.

Anyanyelvû szavazólapokkal

Anyanyelvû szavazólapokkal voksolhatnak a kárpátaljai magyar választópolgárok a március 29-i ukrajnai helyhatósági és parlamenti választásokon. Errôl a kijevi központi választási bizottság levélben értesítette a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, miután a magyar szervezet elnöksége Leonyid Kucsma államfônél kifogásolta, hogy a korábbi választások gyakorlatával szemben a helyi szavazóbizottságok nem mutatnak készséget anyanyelvû szavazólapok kiállítására azokban a régiókban, ahol jelentôs számú nemzetiségi csoportok élnek. A központi választási bizottság az ukrajnai kisebbségek igényeit figyelembe véve külön rendeletet hozott arról, hogy a hónap végi választásokra nemzetiségi nyelveken is nyomtassanak szavazólapokat azokban a körzetekben, ahol a nem ukrán etnikumok tömbben élnek.

"Politikai döntés"

A temesvári Solventul vegyikombinát "politikai döntés" alapján sértette meg a Belgráddal szembeni ENSZ-embargót, amikor a jugoszláviai társüzemmel összekötô, korábban épült vezetéken 1993 októbere és 1995 márciusa között titokban üzemanyagot szivattyúzott a szomszédos országokba, jelentette ki Virgil Mãgureanu, a SRI volt igazgatója. Bár Mãgureanu nem nevezte meg azt a személyt, aki az utasítást adta, annyit közölt, hogy a döntést az ô feje fölött hozták meg. A Ziua címû napilap szerint, mivel Mãgureanu felettese a Legfelsôbb Védelmi Tanács élén maga az államfô volt, az embargó megsértése Ion Ilescu utasítására történt.

Szárazföldi híd?

Magyarország a NATO déli szárnyához fog csatlakozni, és Románia, Magyarország, valamint Szlovénia szárazföldi hidat fog képezni a Fekete-tenger és az Adria között, idézték a lapok Joseph T. Lopez tábornokot, a NATO dél-európai erôinek fôparancsnokát. Ezek szerint Lopez tábornok megállapította: "míg a NATO-országok erôforrásainak zöme Észak-Európában található, a biztonsági kockázatok többsége Délen jelentkezik.

Herder-díj Bak Imrének

Bak Imre magyar festômûvész a Herder-díj egyik idei kitüntetettje. A díjat adományozó hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány tájékoztatása szerint a rangos elismerésben az idén a közép- és kelet-európai országok hét mûvésze, illetve tudósa részesül. Az anyagilag nagyon tehetôs, s évente több mint másfél tucat különbözô mûvészeti és tudományos díjat adományozó német alapítvány megbízásából a Bécsi Egyetemen felállított kuratórium 1964 óta ítéli oda a Herder-díjakat. Bak Imre mellett a Herder-díj idei kitüntetettje Andrei Corbea-Hoisie, germanisztikával foglalkozó román nyelvész, Eliska Furikova cseh mûvészettörténész, Ismail Kadare albán író, Justina Marcinkevecius litván költô, Dorota Simonides lengyel néprajzkutató és Elena Tonceva bolgár zenetörténész.

Fekete-Körösvölgyi estek Angyalföldön

A szórványmagyarság és az anyaországban élôk kapcsolatának ápolása szándékával Fekete-Körösvölgyi estet rendeztek hétfôn Budapesten a József Attila Mûvelôdési Központban. Az est házigazdája Dinnyés József zeneszerzô-daltulajdonos, az esemény társrendezôje a Fekete-Körös Tenke Baráti Kör volt.

Drágultak a távolsági buszjegyek

15 százalékkal többet kell fizetniük azon személyeknek, akik a Marosvásárhelyi Távolsági Buszállomás szolgáltatásait veszik igénybe. Segesvárig egy utazás ezután 13.000 lejbe, Dicsôszentmártonig 10.000 lejt kerül. A Szovátára utazóknak egy jegyért 15.000 lejbe kell fizetniük, Nyárádszeredába 8.000 lejért, míg Székelyudvarhelyre 20.000 lejért utazhatunk.

Józsa Nemes Irén kiállítása Százhalombattán

Idén tölti 80. életévét Józsa Nemes Irén marosvásárhelyi festômûvésznô. Ebbôl az alkalomból alkotásaiból Százhalombattán rendeznek tárlatot. A magyarországi magángyûjteményekbôl származó kompozíciók az óvárosi mûvelôdési házban tekinthetôk meg március 14-tôl, amikor ünnepélyesen nyitják majd meg a jeles erdélyi alkotó egyéni kiállítását.

Mától évi mérleg

A kereskedelmi társaságok leadhatják 1997-es évi mérlegüket. A Közpénzügyi és Állami Pénzügyi Ellenôrzési Igazgatóság Maros megyei fiókja naponta 7-15 óra között tart nyitva. Ugyanakkor a segesvári, szászrégeni, dicsôszentmártoni, szovátai, marosludasi és radnóti kirendeltségekhez folyó év március 15-ig benyújtott mérlegeket a fenti pénzügyi egységek székhelyén ellenôrzik. A formanyomtatványokat a SEDCOM Librãrii Mures boltjaiból lehet megvásárolni.

Könyv a nemlátóknak

A Romániai Nemlátók Egyesületének Maros megyei fiókszervezete március 13-án, pénteken 13 órakor tartja Ion Podosu: Poduri peste ceatã (Hidak a köd fölé) címû könyvének bemutatóját. Az eseményre a marosvásárhelyi Romulus Guga könyvesboltban kerül sor.

Alvó hegyek völgye

A Fókusz Öko Központ által kezdeményezett "A kôzetek és ásványok színes világa" geológia-klub ma, 15.30 órától filmvetítéssel egybekötött mûsort szervez. Az érdeklôdôk megtekinthetik "Az alvó hegyek völgye" címû filmrészletet, amelyet Fülöp Sándor geológus elôadása követ. Színhely: Marosvásárhely, Bôség utca 6.szám.

Erdélyi Gazda 3. száma

Megjelent az Erdélyi Gazda márciusi száma. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének mezôgazdasági, környezetvédelmi és turisztikai lapja 32 oldalon jelentkezik az immár megszokott rovatokkal: Egyesületi élet, História, Könyvespolc, Riport, Üzemszervezés, Tápanyaggazdálkodás, Mezôgépészet, Szántóföldi növénytermesztés, Gyógynövények, Növényvédelem, Gyümölcs- és zöldségtermesztés, Virágápolás, Szôlészet, Méhészet, Gazdasszony, Állattartás, Egészségvédelem stb. A lap ára 3000 lej.

Teadélután

A Philotea-klub szervezésében ma 18 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea u. 6. szám) Etesi Gábor budapesti fizikus Információ, kiszámíthatóság, fekete lyukak címmel tart elôadást.

Ökogazdálkodás — 1998

"Termeljünk és fogyasszunk egészséges élelmiszereket" — volt a mottója a VI. Országos Biokultúra Napoknak. Errôl az eseményrôl számol be a Biokertész Csoport küldöttsége március 12-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel az RMGE marosvásárhelyi, Laposnya utca, 23. szám alatti székházában.

A legtájékozottabb fogyasztó

Március 15-e, a Fogyasztóvédôk Nemzetközi Napja alkalmából a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal ünnepségsorozatot rendez. Ma 16 órától a vásárhelyi 14-es Számú Általános Iskolában (Dacia lakónegyed) tartják "A legtájékozottabb fogyasztó" címû vetélkedôt.

Rajzverseny gyerekeknek

A város és parkjainak jövôje gyermekeinktôl, fiataljainktól függ. Ezért a Fókusz Öko Központ rajzversenyt hirdet a 18 éven aluli fiatalok számára "Az én városom, az én parkom, az én fám..." címmel. A pályázati munkák legkésôbb március 31-ig küldhetôk be a Fókusz székhelyére (Marosvásárhely, Bôség utca 6. szám) vagy a 6-os postahivatal 620-as postafiókjába (O.P. 6, C.P. 620). A beküldött munkákat kiállítják, a nyerteseket pedig díjazzák.

Kosaras bál

Hármasfaluban március 14-én, szombaton este kosaras házasember bált szerveznek, amelyre mindenkit szeretettel meghívnak.

Gyerekek játszottak a tûzzel

600 négyzetméter tetôzet, 2400 kiló búza, 400 kiló törökbúza, 300 kiló árpa és két szarvasmarha égett el abban a tûzben, amely a napokban a malomfalvi mezôgazdasági társaságnál keletkezett. A vásárhelyi tûzoltók gyors közbeavatkozásának köszönhetôn 3300 kiló mûtrágyával megrakott utánfutót mentettek meg. A helyszíni vizsgálatok szerint a szerencsétlenséget az idézte elô, hogy a gyerekek játszottak a tûzzel.