| L. évfolyam 44. (13831). sz. |
1998. március 5. csütörtök |
Újabb sarcot vetett ki a kormány
Vajda György
A március 3-áról 4-ére virradó éjszakán rajtaütésszerûen megdrágult a benzin és a gázolaj. A kormány intézkedése elôreláthatóan inflációt gerjeszt, ezt az adófizetô polgárok a szállítási költségek és a más fogyasztási cikkek árának a növekedésében érzik majd meg. Ám ahogyan életbe léptették ezt az újabb költségvetési ûrt tölteni hivatott intézkedéseket, az a dilettantizmus mesterpéldája.
A tv-bôl értesültek
A benzintöltô állomások tulajdonosainak bevallása szerint a fogyasztók már valamit sejtettek, hiszen az elôzô napokon megnövekedett a forgalom. A marosvásárhelyi benzinkutaknál különösen a tegnapelôtt este alakultak ki nagyobb gépkocsisorok. Mindenkit kiszolgáltak, még a régi áron. Ezután következett a hideg zuhany. Vlas Florin, a Voiajor Kft. elnöke elmondta, hogy a drágulásról este 10.30-kor értesült, amikor a televízió képernyôjén Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány a korábbihoz viszonyítva háromszorosára növelte az üzemanyag-pótadót. Míg az állami üzemanyagtöltô állomásoknál, a PECO-kutaknál a Premium benzin 4500 a Voiajornál 4450, illetve a gázolaj 3400, e cégnél 3350 lej lett. A drágulásról a Voiajor Kft. nem kapott hivatalos értesítést, csak annyit tudtak meg telefonon a kôolajfinomítótól, hogy ezentúl kizárólag a PECO egységeinél lehet beváltani a mezôgazdasági gázolaj-jegyeket (kuponokat). A tulajdonos szerint ezzel az intézkedéssel ôk is veszítenek, ezentúl nagyobb összeget kell befektetniük az áru beszerzésekor.
Hasonlóan vélekedett Muresan Mircea, a marosvásárhelyi MBO töltôállomás tulajdonosa is. Ôk is este a tv-bôl értesültek a drágulásról. A készlet felleltározása után éjféltôl forgalmazzák a benzint és a motorinát a PECO által is alkalmazott áron. Hasonló meglepetés érte a PECO megyei kirendeltségét. Amint Marius Pop, a cég mérlegkoordinátora elmondta, éjjel vették számba a tartalékokat és hajnalban kezdték a módosított áron értékesíteni az üzemanyagot. Tegnap délelôtt a PECO bukaresti központjától még nem kaptak hivatalos értesítést, csupán telefonon közölték velük, hogy mivel ECU-ban adták meg az új értékeket, a pótadóval ellátott másfajta kôolaj-származékoknak még pontosan ki kell számítaniuk az árát, ezért erre a közleményre még várni kell. A számítások szerint a benzin 50, míg a motorina ára 25 százalékkal növekedett.
Kelet-Európában vagyunk
Neményi József, az országos gazdasági versenytanács tagja, címzetes államtitkár, az üzemanyag-drágításról elmondta, hogy a kormány tulajdonképpen két tûz közé került, és emiatt kellett meghoznia ezt a "kétes döntést", amelynek a forrása Daniel Dãianu pénzügyminiszter és Ilie Serbãnescu reformminiszter által kigolgozott 10 pontos intézkedési csomag, amivel az ország gazdasági helyzetén szeretnének sürgôsen javítani. E programmal, amelyet a tegnapelôtt mutattak be a kormánynak, azt akarják elérni, hogy a költségvetési hiány 3,6 százalék alá csökkenjen, mert a Nemzetközi Valutaalap csak így hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat egy újabb készenléti hitel folyósításáról, és remélhetôleg a költségvetést ilyen körülmények között le lehet tárgyalni, és áprilisban a parlament által is el lehet fogadtatni. A két miniszter úgy tartja, hogy a várható infláció 45 százalékos lesz, de Neményi József szerint ez az érték elérheti a 60 százalékot is. Az államtitkár véleménye, hogy az összes módszer, amellyel a reformot gyorsítják, az életszínvonal romlásával jár. Az intézkedések nem képesek egyensúlyba hozni a költségvetést, s így olyan biztos forrásokhoz nyúlnak, mint például az üzemanyag pótadója. Ez viszont további inflációt gerjeszt. Ameddig nem alakítják át az önálló ügyvitelû gazdasági egységeket, mint a RENEL és a ROMGAZ, addig ezek csak felemésztik az államkasszát, a sarcot pedig nekünk, adófizetô állampolgároknak kell megfizetnünk. Az államtitkár igazolta, hogy valójában a kormány három nappal ezelôtt döntött a pótadó növelésérôl, illetve arról, hogy egy tonna Premium benzin ára 235, a Regulare 230 és a gázolajé 130 ECU kell hogy legyen. Valószínû, azért titkolták az intézkedést, hogy ne indítsanak el pánikszerû felvásárlást, zavart keltve az üzemanyag-beszerzésben, és -ellátásban a hirtelen megnövekedô kereslet miatt. A döntés alkalmazásának módszerét Neményi József egy mondatban kommentálta: Kelet-Európában vagyunk, korunkba zárva, e térségben rekesztve élünk. Kiút...?
Dollár-ruletten a jövedelmünk
Karácsonyi Zsigmond
A kormányválság kísértete járja be Romániát. Nyomában lopakodik a politikai ambíciókkal fûszerezett sztrájkhullám. Messze van már e kormánykoalíció gyôzelmének karneváli hangulata. Rég beállt a tartós böjt. Az új hatalom, miután ránk füstôlte saját tömjénadagját — felcsillantva az Európához tartozás délibábját —, magába roskadtan árnyékbokszolásba kezdett. S mi, nyakig a balkáni mocsárban, tehetetlenül nézzük a kakasviadalt.
Csak a bankárok oly elégedettek, mint a temetkezési vállalkozók. Úgy tûnik, mifelénk kifordítva mûködik a pénzvilág. A bankoknak akkor megy jól, mikor nekünk rosszul. Amikor már kezdenénk kiismerni magunkat a zûrzavarban, besegítenek egy nem várt intézkedéssel. Rulettezni kezdenek a szegény ember jövedelmével. Szabad pénzpiacról beszélnek, miközben jobbra-balra rángatják a gyeplôt, hogy több piculát táncoltassanak ki belôlünk.
Vegyük csak szemügyre az elmúlt évi statisztikát. A hivatalosan elismert infláció 151%-os volt . Az élelmiszereknél az árugrás érezhetôen nagyobb volt. Az olcsónak gondolt zöldség nemsokára többe kerül, mint az árversenyben jócskán megugrott hús. Csak a hagymát négyszer-ötször borsosabb áron kapjuk meg, pedig a hazai piac letörésére importálunk is: valójában árat és nem árut.
Az átlagbérek statisztikai növekedését 138%-osnak mondták megyénkben. Ha jól belenézünk a borítékba, rájövünk, hogy ez mégsem igaz. Jogos a kérdés: akkor mi dobta meg a kereseti görbét? A választ ugyancsak a statisztikából kapjuk meg. A mohó pénzügynökök telhetetlensége. Mert megáll az ész, vagy a gazdaság, ha ez így megy sokáig. Az ország költségvetése vesztésre áll, de a bankházak terebélyesedési folyamata töretlen,a fehér galléros uzsorások fizetése közel ötszöröse az országos átlagnak. Ennyivel fontosabb lenne a munkájuk? Mi kötve hisszük, de ôk nem. Aki bírja, marja alapon a tavalyi sovány esztendôben a keresetük növekedése 3o százalékkal túllépte az inflációt. A múlt év decemberében a bank- és pénzintézetek alkalmazottainak átlagbére négy és félmillió lej volt. Az átlagban benne foglaltatik a takarítónô is.
Így néz ki a román gazdasági csoda: minél szegényebb az ország, annál kövérebbek a bankárai. A mi keresetünkkel, megtakarított pénzünkkel való spekulációból termelôdik a nyereségük.
A mosolygó jegybankelnök — akit egyesek a kormányfôi székben szeretnének látni — szabad piacról beszél, közben szigorú utasításokkal igazgatja a lakossági letétek sorsát,a kötvénykibocsátásokat, a valutaárfolyam alakulását. A banki letétek kamatai még meg sem közelítik az évi inflációs rátát. Tehát aki leköti a pénzét, az csak veszíthet. De még az államkötvények se biztosak a jelenlegi kiszámíthatatlan világban. Amikor a kormány nem képes beváltani 1géreteit. A valutaárfolyam alakulásáról külön értekezést lehetne írni. Igaz, ebben több szó esne a durva manipulációról, mint a gazdasági törvényszerûségrôl. Mert természeténél fogva lehetetlen és káros, hogy ekkora pénzromlás mellett csak néhány százalékos legyen a valutaárfolyam-növekedés. Káros, mert megöli az exportot. Pedig ha jól emlékszünk, a jelenlegi kormány egyik vállalása az export támogatása. Volt is egy halovány szemrehányás a napokban egyik kormánytag részérôl, de ezt Mugur Isãrescu félkézzel leseperte magáról.
A nemzeti bank ún. pénzromlást kivédô manôverei valójában csak a bankároknak hoznak hasznot. A minapi államkötvény-kibocsátásnak, valamint a kereskedelmi bankokra kirótt pénzalap-feltöltési ukáznak köszönhetôen a lej felszívódott, s így sikeresen leverhették a dollár árát. Egy hét alatt majd négyszáz lejnyit zuhant, mígnem az energetikai monopólium megbízásából egy, állítólag jó kapcsolatokkal rendelkezô bank feltöltötte valutakészletét. Ebbôl a manôverbôl busás hasznot húzott — a mi zsebünk kárára.
A kisember pedig választ keresve aggályaira, a kimerültségig hergeli magát a politikai vérebek éjféli tévécsatározásain. Majd álmatlanul a fal felé fordulva keresi az egyre távolodó holnap reménytüzét.
Elégtétel a volt igazgatónak
(máthé)
Tegnap délután a MANPEL Rt. egyik üzemcsarnokában megtartották a bôrgyár alkalmazott-részvényeseibôl álló Manpel Egyesület közgyûlését. Két napirendi pont volt: az egyesület héttagú Igazgatótanácsa három tagjának a megválasztása, és az egyesület-képviselô kijelölése.
Történt, hogy az egyesület régebbi vezetôségének mandátuma még tavaly novemberben lejárt, és azóta ugyan tartottak közgyûlést, de eddig csak négy új vezetôségi tagot sikerült kijelölni Székely Sándor, Salat József, Török Gyula és Hajdú Csaba személyében. A három üres helyre 10-en nyújtották be elôre jelöltségi kérelmüket. Több név a közgyûlésen sem került fel a listára. Közülük két személy: Mándoky Hortenzia és Szente Éva megkapta a szükséges többségi szavazatot, lapzártakor az újraszavazás zajlott, amikor a részvényesek Bódi József és Ëandor Gheorghe közül kellett kiválasszák az Igazgatótanács hetedik tagját.
Kényesebb volt a második napirendi pont, amikor az egyesület egyetlen képviselôjét kellett megválasztani, aki a teljes MANPEL Rt. közgyûlésein az egyesület 37 százalékos tôkerészét képviseli, az egyesület nevében szavaz. Ezt a tisztséget eddig Kocsis Sándor jogtanácsos töltötte be, aki tegnapi lapszámunkban részletesen kifejtette véleményét a cég jelenlegi állapotáról, és fôleg Székely Sándor vezérigazgatóról. A közgyûlésen elsôsorban el kellett dönteni, hogy Kocsis Sándort megerôsítik-e tisztségében vagy felmentik ôt. Majd ha az utóbbi eset áll fenn, választani kellett egy új képviselôt. A gyûlést vezetô Székely Sándor elmondta, hogy idôspórlás, kevesebb termeléskiesés végett a két procedúrát összevonták, így a szavazólapokra mind Kocsis Sándor, mind a többi jelölt neve felkerült. A teremben jelen levô 1245 részvényes (az egyesület tagságának 69 százaléka) több javaslatot tett, hiszen a közhangulatból már kezdetben kiderült, hogy Kocsis Sándornak semmi esélye nincs. Bíró Dezsô szakszervezeti elnök és Dudil_ Petru gazdasági igazgató nem vállalta a jelöltséget. Így Kocsis Sándor mellé három jelölt neve került fel: Szente Éva kereskedelmi igazgatóé, Béres Árpád szakszervezeti vezetôé és a Ferencz Gyuláé, aki nemrég még a bôrgyár igazgatója volt. Ô azonnal kérte, hogy tisztázzák: vállalhat-e ilyen tisztséget, hiszen ellene felfüggesztett törvényszéki ítélet létezik. Székely Sándor telefonon jogtanácsossal konzultált, és bejelentette, hogy Ferencz Gyula indulhat a megmérettetésben. A szavazatok megszámlálásakor kiderült, hogy Ferencz Gyula 842 igen szavazatot kapott, tehát ezentúl ô képviseli a közgyûlésen a MANPEL Egyesületet.
Idén három mezôgazdasági értékjegyet veszünk át
(kilyén)
A mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter január végén jelentette be, hogy a mezôgazdasági értékjegyek eljuttatását a postai hivatalokhoz — mûszaki okok miatt — február 2-a helyett február 10-én kezdik el. Oroian Gheorghe, a megyei Postaellenôrzô Felügyelôség fôfelügyelôje a tegnap elmondta szerkesztôségünknek, hogy hivatalukhoz még egyetlen mezôgazdasági értékjegyet sem küldött el a minisztérium. A múlt héten tartott telekonferencián, amelyen részt vett a fôfelügyelô is, hangzott el, hogy a kuponokat elsôsorban az ország azon megyéibe juttatták-juttatják el, amelyek ez I-es, II-es mezôgazdasági övezethez tartoznak. Maros megye a III-as mezôgazdasági övezetbe sorolt, emiatt késnek az értékjegyek. Oroian Gheorghetól megtudtuk azt is, hogy a posta felkészítette dolgozóit az értékjegyek átadására, a névsorokat már elküldték a 192 elosztóponthoz (94 postahivatal, 76 postai kirendeltség és 22 falusi kézbesítô). Megyénkben idén 332 000 tavaszra-nyárra érvényes (a tavaszra érvényes jegy értéke 75 000, a nyárra szintén 75 000 lej; a két kupon értéke összesen: 150 000 lej) kupon lesz. Az ôszire érvényes egyetlenegy jegy értéke pedig 83.800 lej. Tehát a földtulajdonosok három értékjegyet vesznek majd át a postahivataloknál. A kiosztási határidô egyelôre maradt a kormányrendelet által meghatározott: május 31-e.
Országos hírek
A különbözô vállalatok által az állammal szemben az elmúlt években felhalmozott adósság mintegy 10.000 milliárd lejt (1,2 milliárd dollárt) tesz ki — közölte kedden Bukarestben a pénzügyminisztérium. Mintegy húsz cég — közöttük három állami vállalat — adósságai teszik ki az állammal szembeni összadósság (adók és illetékek) több mint 70 százalékát. A legrosszabbul fizetô cégek között van a Petrom kôolajipari vállalat, a RENEL állami áramszolgáltató és a Romgaz állami gázipari vállalat, amelyeknek az adósságai elérik az összadósság egyharmadát. A pénzügyminisztérium 1997-ben programot dolgozott ki ezeknek az adósságoknak az átütemezésére, annak érdekében, hogy legalább 1999-ben behajtható legyen a kintlevôség, de a cégek túlnyomó többsége eddig semmit sem fizetett.
A tavaly több mint 250 ezer ember maradt állás nélkül a kis- és közepes vállalatok (KKV) gazdasági tevékenységének leromlása miatt — közölte a KKV országos tanácsa. A tanács nemrégi ülésén megvizsgálta e vállalatok mielôbbi talpraállítási lehetôségeit és megoldásként javasolta az állami vállalatokban nem használt felszerelések olcsó megvásárlásánek lehetôségét, a beruházásoknak és a magánszektor exportjának ösztönzését, a külföldi elônyös hitelekhez való hozzáférést, bankhiteleket a beruházóknak, a kis- és közepes vállalatok országos fejlesztési alapjának létrehozását. Itt halmozódna fel a munkaerô-átirányítási alapból származó pénz, a privatizálásból nyert jövedelem bizonyos százaléka, bonifikált kamatú külföldi hitelek.
Az ôsszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fôiskolája. Az errôl szóló megállapodást szerdán írta alá Kandikó József, a tanintézet fôigazgatója és Szász Jenô, az erdélyi város polgármestere a komárom-esztergomi megyeszékhelyen. A kapcsolat a tatabányai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közremûködésével jött létre. A tagozat beindítását azért kérték az erdélyi partnerek, mert három megye, Hargita, Kovászna és Maros élénkíteni, modernizálni szeretné gazdaságát. Ez pedig csak jól felkészült fiatalok közremûködésével valósulhat meg. A tatabányai fôiskola nemrégiben Székelyudvarhelyen tartott tájékoztatója iránt élénk volt az érdeklôdés: több mint kétszáz érettségi elôtt álló fiatal vett részt a megbeszélésen. Közülük mintegy félszázan kezdhetik meg ôsszel a négyéves nappali tagozaton tanulmányaikat. A végzôsök közgazdász-kereskedôi diplomát kapnak. A késôbbiekben bevezetik a levelezô tagozatot, s másoddiplomás képzés is lesz. Mindegyik képzési formáért a résztvevôknek tandíjat kell fizetni.
A kárpát-medencei régió kisebbségi oktatási modelljének kialakításáról tanácskozott kedden a Magyarok Világszövetségének oktatási tanácsa. Az ülésen — amelyen részt vettek a Kárpát-medence magyarlakta területeinek képviselôi — elhatározták, hogy országtanulmányokat készítenek, és kidolgozzák a kárpát-medencei kisebbségi oktatás stratégiáját. Ezt az MVSZ elnöksége véglegesíti majd — tájékoztatta az MTI-t kedden a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei régiójának titkársága.
Magyar, román és jugoszláv fiataloknak szervez júliusban a Szegedhez közeli Kishomokon polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ifjúsági tábort a Polgári Védelem Csongrád Megyei Parancsnoksága és a Csongrád Megyei Közgyûlés — tájékoztatta az MTI-t Lehmann István, a megyei közgyûlés elnöke, megyei parancsnok. A kishomoki kiképzôbázisra — mondta el — a tavaly megalakult Duna—Körös—Maros—Tisza eurorégiós együttmûködésbe belépett magyar, romániai és jugoszláv megyékbôl, tartományokból hívnak 10-16 éves fiatalokat. Az elméleti és gyakorlati tudnivalókra felkészítô táborban a fiatalok az úgynevezett civilizációs katasztrófa-elhárítást tanulják, emellett az ehhez kapcsolódó környezetvédelemrôl, valamint honismeretrôl is hallhatnak elôadásokat.
Újból fel kell állítani Erdélyben az 1959-ben felszámolt önálló magyar egyetemet — sürgették kedden, a budapesti Magyarok Házában megrendezett vitafórum elôadói. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány által szervezett tanácskozáson Incze Miklós egyetemi tanár, az alapítvány elnöke kiemelte, hogy a magyar egyetem újraindítását csakis Kolozsvárott, a Bolyai Tudományegyetem egykori székhelyén látja megvalósíthatónak. Megítélése szerint ebben a városban vannak meg leginkább a feltételek az intézmény újbóli felállításához. Katona Szabó István író, az egyesület elnöke kiábrándítónak nevezte, hogy — mint mondta — a jelenlegi magyar kormányzat nem emelt szót az egyetem létrehozásáért.
Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök tegnap estére tanácskozásra hívta meg a magyar nyelvû sajtó bukaresti tudósítóit. Hasonló találkozóra második alkalommal került sor az RMDSZ bukaresti székházában, és célja az RMDSZ és a romániai magyar sajtó viszonyának elemzése, az együttmûködés jobbítása, a tárgyilagos, a magyar nemzeti kisebbség érdekeit messzemenôen szem elôtt tartó információ-áramoltatás biztosítása.
A magyar Országgyûlés kedd délután 254 igen, 1 nem szavazattal és tartózkodás nélkül elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozatot. Eszerint 135 kisebbségi szervezet, egyesület, szövetség és klub részesül az 1998-as központi költségvetésben elôirányzott 79,1 millió forintos támogatásból. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság pályázata alapján a legmagasabb összeget, 7 millió forintot, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége kapja. A kisebbségi önkormányzatok és alapítványok nem nyújthatnak be pályázatot
A magyar rendôrség ôrizetbe vette M. József 25 éves román állampolgárt, aki hétfôn éjszaka Érden, a nyílt utcán szóváltást követôen késével homlokon, majd hátba szúrta K. Barna 26 éves, ugyancsak román állampolgárságú helyi lakost, aki belehalt sérüléseibe.
A szlovák kormány kedden saját kérésére felmentette tisztségébôl Eva Mitrovát, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetét, akinek posztját Árpád Tarnóczy, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) parlamenti képviselôje veszi át. A hivatalából hétfôn távozott Michal Kovác köztársasági elnök jogköreivel néhány órája rendelkezô Meciar-kormány rendszeres keddi ülését már az államfôi palotában tartották. A kormányszóvivô bejelentése szerint a kormány a volt államfô által kinevezett 59 szlovák nagykövet közül 28-nak a leváltásáról döntött, és véglegesítette azt a korábbi döntést, hogy a New York-i ENSZ-missziót ezentúl Olga Keltosová, a HZDS alelnöke, eddigi szociális és munkaügyi miniszter irányítója vezeti majd.
Egy esztendô alatt pereg le a homok abban az Idôkeréknek nevezett óriásméretû homokórában, amelyet a budapesti Dózsa György útra, a volt Felvonulási tér területére tervezett parkban készül felállítani a Khronosz Alapítvány. Az Idôkereket a millennium látványosságának szánják. A nyolc méter átmérôjû, 2,5 méter széles, vörös gránitból, rozsdamentes acélból és golyóálló üvegbôl készülô, összesen 60 tonna tömegû alkotás nem méri, hanem ábrázolja az idôt. Az Idôkereket minden év Szilveszterén látványos ünnepség keretében forgatnák tovább, különleges csörlôk segítségével — mondta el Janáky István Ybl-díjas építész, a kerék tervezôje. Az ötlet Herner János irodalomtörténész nevéhez fûzôdik, aki az alapítvány vezetôje. A tervek szerint 1998. december 31-én avatják fel az órát, az elsô átfordítását pedig egy évvel késôbbre, az ezredfordulót köszöntô ünnepségsorozat idejére tervezik.
Tehetségkutatás, tehetséggondozás
(bodolai)
Az elmúlt napokban, az 1992. óta sikeresen mûködô TALENTUM Alapítvány tartott népes csoporttal megbeszélést a Bernády Házban. A szervezôk szándékáról Dóczy Tamás mérnököt, az alapítvány ügyvezetô alelnökét kérdeztük.
— Célunk továbbra is az, hogy felhívjuk a figyelmet a kimondottan hátrányos helyzetû, kivételes képességekkel rendelkezô gyermekekre. Bár közösségünk hírneve, társadalmi elômenetele számára rendkívül fontosak, véleményünk szerint nem kapják meg a kellô figyelmet. A változások után az érdeklôdés jogosan fordult elsôsorban a fogyatékos gyermekek felé, akik számára intézmények, civil szervezetek jöttek létre, s külföldi segély is érkezett. A tehetséges gyermekek sorsa viszont ma is esetleg egy-két lelkes oktatón múlik, akik veszik a fáradságot, hogy külön foglalkozzanak velük.
A megbeszélésre azokat a szülôket és oktatókat hívtuk meg, akik egy bizonyos szemléletváltáson átesve olyan környezetet tudtak teremteni, amelyben a gyermek elvárásait, találékonyságát, fantáziáját, független, kreatív gondolkodását serkentik.
Továbbá társakat keresünk, olyan civil szervezetekben, akikkel együtt dolgozhatnánk ezen gyermekek és családtagjaik szociális támogatásában is. Mert az évek során szûrtünk ki olyan tehetséges gyermeket, akinek például az édesanyja nem tudott tízórait csomagolni... Munkánkat más alapítványokkal, szociális munkára szakosodott egyéb civil szervezetekkel szeretnénk megosztani.
— Szó esett az alapítvány által indítandó újabb programról is...
— A Kincskeresô a tehetséges gyermekek felkutatását, és különleges képességeik kibontakoztatását célozza. Értékkeresô és értékteremtô program. Számunkra fontos a tehetség további gondozása is, ami semmiképpen sem egy civil szervezet, hanem az adottságoknak megfelelô intézmény, szakosztály feladata.
— A megbeszélésen elhangzott, hogy a marosvásárhelyi mûvészeti iskola foglalkozik tehetségkutatással...
— Vannak próbálkozások, felkészítôt is szerveznek, de mindez nem olyan méretû, mint régebb, amikor vidékrôl is felkutatták, s behozták a tehetséges gyermekeket. Ami a líceumi oktatást illeti, ma is a véletlen kérdése, hogy ki kerül be egy biológia- vagy egy matematika-osztályba. A felvételit ugyanis nem(csak) a szaktantárgyakból tartják, s a középiskolák sem végeznek felmérést arról, hogy melyik általános iskolában vannak kimagaslóan tehetséges gyermekek bizonyos tantárgyakból. Ebbe a munkába is szeretnénk bekapcsolódni.
— Arra nem gondolt-e a Talentum, hogy e téren javaslatcsomaggal forduljon a nevelésügyi minisztériumhoz a felvételi módszerének megváltoztatása érdekében? Ami azt jelentené, hogy az általánosan kötelezô tantárgyak mellett kellô súllyal megjelenjenek a választott osztály profiljának megfelelô tantárgyak is.
— Ez az egyik javaslat, amit fel szeretnénk terjeszteni a nevelésügyi minisztériumba. A csomag másik lényeges pontja: itt a legfôbb ideje, hogy intézményesített formában a tehetséggondozásra figyelô tanárokra is odafigyeljünk. Tevékenységük többletmunkával jár, amit nem számítanak be a javadalmazásukba.
— Egyes szülôk éppen azt sérelmezik, hogy ez a tevékenység, azaz a tantárgyversenyekre készülô gyermekekkel való intenzívebb foglalkozás a tanóra keretében zajlik, s így nem marad elég idô a közepes tanulókra...
— Ebbôl is az derül ki, hogy a pedagógus, bármennyire differenciáltan akar foglalkozni, egy vegyes osztályban nem lehet egyenlô mértékben az átlagra és a különlegesen tehetséges tanulókra is figyelni. Ami pedig az olimpiát illeti, sajnos nálunk a legtöbb tantárgy esetében a mennyiségen van a hangsúly, míg más országokban a minôséget jutalmazzák.
— Milyen következtetésekre jutottak a megbeszélés nyomán?
— Egyik az, hogy a tehetséges gyermekek felfedezése egy egész foglalkozássorozat eredménye, amelyben részt kell vállalnia az oktatónak, a pszichológusnak és a szülônek. Megtörténhet ugyanis, hogy csak a 20. foglalkozáson derül ki a gyermek különleges képessége. Rendkívül fontos a szülô hozzáállása is, mert nem elég csak órákra küldeni a gyereket, a szülônek mindig mellette kell állnia, s a szeretetet és biztatást mind az oktató, mind a család részérôl állandóan kell éreztetni. Mert nem egy esetben olyan gyermekekrôl van szó, akik megpróbálnak elrugaszkodni a megszokottól, s a rendhagyó, a bizonytalan felé vonzódnak. Gondozásuk pedig az intézmények és nem az alapítvány feladata. Tevékenységünket arra szeretnénk összpontosítani, hogy felkutassuk és elsô lépéseik megtételében irányítsuk a tehetségeket, hogy késôbb a megfelelô intézményesített keretek között szakoktatók irányításával fejlôdjenek. A székház rendbetétele után márciusban szeretnénk elkezdeni az óvodások körében ezt a tevékenységet abban a reményben, hogy pályázatok révén sikerül a megfelelô kereteket megteremteni.
Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés a Kárpát-medencében
Máthé Éva
Az idén, február 27—28-án a dél-magyarországi Baján, ebben a soknemzetiségû térségben került sor az Új Kézfogás Közalapítvány harmadik konferenciájára. Maga a helyszín is szimbolikusnak tekinthetô: a Magyarországi Németek Általános Mûvelôdési Központja egy olyan pazar épületegyüttes, amely nemrég a legszebb európai épületnek kijáró díjban részesült; németországi pénzbôl épült, benne német oktatás folyik, és a multifunkcionális, mértéktartóan elegáns épületben bizonyára számtalan, sokféle rendezvényt szerveztek és szerveznek majd a következô években.
---------------------
Az UKK-konferenciát Széll Péter, Baja polgármestere nyitotta meg. A munkálatokat Nyers Rezsô, az alapítvány kuratóriumának tagja, illetve Németh Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) fôosztályvezetôje irányította. A résztvevô vállalkozók a Magyarországgal szomszédos államokból érkeztek Bajára.
"Fontos az út!" — így összegezhetô Dr. Lotz Károly magyar közlekedésügyi miniszter elôadása. Természetesen az infrastruktúra kiemelkedô fontosságát taglalta, majd elemezte a jelenlegi magyarországi gazdasági helyzetet. A konferencia keretében és a a sajtóértekezleten részletesen ecsetelte a magyarországi útviszonyokat, és a Kárpát-medence közlekedésének perspektíváit, mondván, hogy az autópályák építése és a vasúti szállítás elôretörése lesz a következô évek kiemelkedô, fô feladata. Kitért arra is, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha Magyarország bekerül abba az államkörbe, ahol a Schengeni Egyezmény elôírásai érvényesek, és arra, hogy miként lehet majd a megváltozott körülmények között is bevonni a gazdasági kooperációba a Magyarországgal határos területeket.
--------------------
Dr. Tabajdi Csaba, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kifejtette, hogy a határok mentén elterülô régiók fejlesztése Magyaroszágon mind kül- mind belpolitikai prioritás. Néhány pontban vázolta azt, hogy melyek a pozitív és negatív jelenségek napjainkban. Pozitívumként emelte ki, hogy véget ért a délszláv háború; hogy térségünk elmozdult az Európai Unió felé; hogy Románia valóban demokratizálódik; új struktúrák jönnek létre a térségben, mint például a Duna-Maros-Tisza Eurórégió Társaság és mások. Negatív jelenségek: a térség nem minden állama integrálódik egyazon idôben az EU-ba; az eltérô fejlôdési dinamika feszültségeket szül; a kisebbségek miatt a térség államai között még mindig disputa folyik. Mint mondotta: Magyarország érdeke a régiók kialakítása, és ezeken belül húzóerôként hatni a fejletlenebb térségekre, és így csökkenteni az esetleges "schengeni pánikot". Tabajdi úgy vélte, hogy a magyarországi sajtó, valamint a határon túli magyar politikai szervezetek vezetôi nem értékelik kellôképpen a magyar kormánynak a regionális együttmûködést támogató politikáját, az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, mely elsôsorban nem pénzt juttatott a határon túlra, hanem kapcsolati tôkét, privatizálási, integrálódási tapasztalatot adott és ad át a továbbiakban a szomszédos államok vállalkozóinak vagy akár kormányainak, ha ezt igénylik. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a konferencia elôtt két napon át ugyancsak Baján a határon túli vállalkozásfejlesztô központok vezetôivel tanácskoztak.
-------------------
Dr. Törzsök Erika, a HTMH elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban milyen óriási jelentôsége van az információáramlásnak, és az ezt tovaröpítô eszközöknek, mint az Internet, az elektronikus posta, a távközlési hálózat stb. A privatizáció szempontjából elemezte a magyar gazdasági helyzetet, mondván hogy immár mindössze 166 magyar vállalat van állami tulajdonban, és 155-ben még létezik állami tôkerész. "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" — így fogalmazta meg azt a modus vivendit, mely itt és most talán a legcélravezetôbb. Majd a határon túli, magyar tôkerészes vegyes vállalatokat vette számba a különbözô országokban. Javasolta, hogy közös jogügyi figyelôrendszer jöjjön létre, melyet egy — a térség országaiból származó szakértôkbôl álló, állandó csoport szerkesszen, tartson napra készen, és ehhez az anyaghoz a térség vállalkozói bármikor hozzáférhessenek.
-------------------------
Dr. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke példásnak mondotta a hasonló román intézménnyel való együttmûködést. A román—magyar vegyeskamarának 160 tagja van, 155 taggal a román—magyar üzleti tanács is létrejött. Vázolta a határok mentén, az egyes megyék kamarái közötti együttmûködést, az ilyen irányú kilátásokat. Szóvá tette, hogy Romániában olyan gyors ütemû a változás, hogy nehezen követhetôk az új jogszabályok, törvények. Sürgette, hogy a magyar bankok legyenek jelen a szomszédos államokban, hogy segítsék a beruházókat.
-----------------
Both János, az Új Kézfogás Közalapítvány titkára pozitívumnak mondotta, hogy a legutóbbi, debreceni konferencia óta az alapítvány tökéletesítette és teljesen nyilvánossá tette a pályázati rendszert, melyet addig a rejtôzködés jellemzett. 1997-ben 700 pályázat érkezett az alapítványhoz, amibôl sok nem ütötte meg a mércét, de e nagy szám arra vall, hogy "a vállalkozók elkezdtek gondolkozni", mondotta. "A lehetôségek korlátozottak, de a jó ügyre lesz pénz" — összegezte a kilátásokat.
----------------
Halász János, a Bukaresti Magyar Kereskedelmi Szolgálat vezetôje a romániai figyelemreméltó változásokat húzta alá, például azt, hogy a lej konvertibilissé vált. Számszerû adatokkal tükrözte a magyar—román gazdasági kapcsolatot. Köztudott, hogy a Romániába irányuló magyar export sokkal jelentôsebb, mint az ellentétes irányú árumozgás. Beszámolt róla, hogy Bukarestben megnyitotta kirendeltségét a Magyar Külkereskedelmi Bank, és az Eximbank is kooperál egy hazai hitelintézménnyel. Arra szólította fel mind a magyar, mind a romániai vállalkozókat, hogy ha szükség van rá, vegyék igénybe a szolgálat Interneten is elérhetô igen gazdag adatbankját.
-----------------
Birtalan Ákos, romániai idegenforgalmi miniszter röviden elemezte a hazai gazdasági helyzetet. Részletesen kitért a pirvatizáció eddigi stádiumaira, az ilyen irányú kilátásokra. Kuszának nevezte a vállalatok tulajdonlásának rendszerét, hiszen egy cégen belül gyakorlatilag többféle tulajdonoskategória létezik. A regionális fejlesztésrôl szólva a legfontosabb feladatként az információáramoltatást, kapcsolattartást jelölte meg. A Kárpát-medencei kooperálás jelszavának azt tekinti, hogy "együtt versenyezzünk", tehát a profitorientált magánérdek mellett a közösségi célokat szolgáló cselekvéseknek a lehetôségét is meg kell találni.
-----------------
A konferencia többi hozzászólói a Duna—Maros—Tisza Eurórégió Társaságról, a Duna—Tisza Regionális Fejlesztési Kft.-rôl, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-rôl, a magyar Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. eredményeirôl, tevékenységérôl, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.-rôl tartottak rövid elôadásokat.
A konferencia Tabajdi Csaba államtitkár összegezésével ért véget. Zárszava akár a négyéves MSZP-SZDSZ kormányzás határon túli vállalkozásokat támogató programjának összegezéseként is felfogható. Kifejtette, hogy az MSZP fô gondolata ezzel kapcsolatban az volt, hogy feltétlenül oda kell figyelni a határon túli magyarság egzisztenciális gondjaira, és jó befektetésnek tekintette a határon túli vállalkozóknak nyújtott bármiféle támogatást. A magyar elitet kemény bírálatban részesítette, amiért nem fordít kellô figyelmet a határon túli, kisebbségben élô magyarságra, hanem "területféltô reflexek mûködnek, amikor a határon túli magyarságról esik szó". Tabajdi Csaba fontosnak mondotta, hogy a Magyarországon jelen levô multinacionális tôke a határon túlra is kiáramoljon. A közeljövô gazdasági prioritásaiként jelölte meg a kistérségi fejlesztést, az infrastruktúra kiépítését ("Oda megy a tôke, ahol van jó út."), a vegyes vállalkozásokba olyan harmadik partnert bevonni nyugatról, aki tôkét képes bevinni a vállalkozásokba; feltétlenül célszerûnek tartja a humán tôke fejlesztését, vagyis azt, hogy a potenciális vállalkozókat megtanítsák pályázni, mert jelenleg nincsnek jó programok, projektek. Ezen kívül a koordináció javítását és a jogi információs rendszer kiépítését sürgette.
Copyright © Népújság - 1998