Pünkösd elôtt olyan csendes a tanítványok otthona. Péter, János és társai félnek, hisz minden emberben ott lappang a félelem, ha magára marad. Ôk pedig ezalatt a tíz nap alatt ugyan együtt, de mégis egyedül voltak, mert a Mester (f)elment tôlük. Az elmenés pedig mindig fáj.

Ami a mennybemenetel utáni tizedik napon történt Jeruzsálemben, azt egy szimpatikus orvos ezekkel a szavakkal írja le: "Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan. együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égbôl, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg elôttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek szentlélekkel... Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta ôket beszélni. (Ap. Csel. 2,1-6). Minden pünkösd alkalmával ennek a Lukács nevû orvosnak közel kétezer éves szavait olvassák fel a templomokban.

Pünkösd nevében hordozza meghatározott idejét is. A három nagy keresztyén ünnep közül egyedül ennek a napnak maradt meg nevében jelentése is: húsvét utáni ötvenedik — pentekósztesz — napon történt az a titkozatos erejû szélzúgás.

Az erdélyi református énekeskönyvben van egy 1531-bôl származó ének, ami nem csak Isten Lelkének jeruzsálemi titkozatos megjelenését közvetíti, hanem azt is, hogy ez a Lélek hozzánk, Erdélybe is elérkezett:

"Áldott légy hát, édes Jézus!
Hogy Szentlelkednek erejét,
Valamint több más nemzethez,
Hozzánk is elküldted."

Pünkösd az idôben el nem helyezhetô Bábel tornyának ellentéte. Egy válasz. Ott, a Bábel mezején emberi akarattal és erôvel emberfelettit szerettek volna építeni: egy égig érô tornyot. Egynyelvû emberek nem értették meg ott egymást. Húsvét utáni ötvenedik napon, Jeruzsálemben különbözô helyrôl érkezô, sokféle nyelvet beszélô emberek értik egy galileai halászfiúból lett, Péter nevû apostol beszédét, igehirdetését. A pünkösdnek is van csodája.

Mind legtöbb vallásos ünnepünk, úgy a pünkösd is bibliai eredetû. Onnan kapta azt a — fôleg reformátusoknál használt — megnevezését, amely az ószövetségi betakarítási, hálaadó ünnepre utal, amikor az emlékezô zsidók lombokból készített sátorokban laktak. Három nagy ünnepünk — a karácsony, húsvét és pünkösd — hordozza is magában ezt a tovább élô megnevezést: sátoros ünnepek.

Pünkösd következménye az egyház megalakulása. Európát, Erdélyt közvetve vagy közvetlenül kialakító keresztyénség ott és akkor indul el lélekhódító és megtartó küldetésére, amikor Péter apostol megtérésre szólító prédikációja után háromezer ember megkeresztelkedik. Mivel nem kapcsolódik ehhez az ünnephez olyan sok népszokás, ezért is egy kicsit "feledésbe merült". De jelentôségét és fontosságát mutatja, hordozza magában az a XVIII. századtól élô erdélyi templomépítészeti gyakorlat, amikor a templommennyezeteken vagy szószékkoronákon megjelenik a háromszög- szimbólum, ami az Atya-Fiú-Szentlélek teljesség isteni kifejezése.

Van egy másik jelképe is pünkösdnek, a galamb. Ez a kedves, "szelíd, tiszta, társához hûséges, tsalárdságot nem tudó állat" (Bod Péter nevezi így) annak a titkozatos eseménynek szép kifejezése, amikor Jézus keresztelésekor megszólal egy égi hang és Isten Lelke galamb formájában alászáll (Máté 3,16). Ez a mennybôl szállt galamb az örök béke jele is.

Pünkösd színe a piros, mert tûz van benne, meg nem égetô, de el nem alvó tûz. Piros pünkösd napján tüzes nyelvek melegétôl erôsödik meg az emberi lélek.

Abban a jeruzsálemi esemény-leírásban van egy megragadó és irigyelt kifejezés: "egyakarattal" (Károli- fordítás). Tovább úgy folytatódik a történet, mivel egy akarattal voltak ott az emberek, értették és megértették egymás nyelvét. Reményik Sándor szavaival vágyódunk mi is itt, Maros megyében erre az egymást megértve, "egyakarattal" való ünneplésre:

"Meghalt, ki elfelejtett emberül.
De én haló-poromban álmodom,
Hogy van még nyelv az emberén kívül.

Világnyelv, melyen nincs félreértés,
Világnyelv, mely szó nélkül magyaráz."

Egy hét múlva — a pünkösd utáni szentháromság-vasárnappal — befejezôdik az egyházi ünnepes félév, és következik advantig, az ún. ünneptelen félév. Ennek az idônek hitéhez és kitartásához, szeretetéhez és lelki melegségéhez adott világosságot a karácsony betlehemi csillagfénye, reményt a húsvétban visszakapott (feltámadt) élet és ad erôt a pünkösd Lelke.

Ezekkel a gondolatokkal kívánunk olvasóinknak áldott ünneplést!

A Marosvásárhelyi Bíróságon a csereháti ügy újabb tárgyalását tartották a tegnap. A helyszínen rendhagyó incidensnek voltunk szem- és föltanúi voltunk. Mielôtt a csereháti ügyben a feleket szólították volna, a helyi újság egyik újságírónôje helyet foglalt a teremben. A bírónô, aki éppen egy másik ügyet tárgyalt, félbeszakította a tárgyalást, kijelentve, tudja, melyik ügy érdekli az újságírónôt, és távozásra kérte fel. Ez nyilvánvalóan ellentmond a tárgyalások nyilvánossága elvének, amelyet Románia Alkotmányának 126. szakasza elôír. A bírónô arra hivatkozott, hogy a saját tekintélye, illetve a csereháti ügyben érdekelt alperes apácák képe sérülne az újságíró jelenlétével. Pár perc múlva a bírónô leállította a tárgyalást, és visszahívta az újságírót a tárgyalóterembe. Hangsúlyoznunk kell, hogy újságíróról van szó, nem fényképészrôl vagy tévériporterrôl, aki esetleg kamerával jelenik meg a teremben. "A nagymértékû elfogultság és titokzatosság arra a következtetésre juttat, hogy Andrea Ciuc bírónô, a Maros Megyei Törvényszék elnöknôje ebben az ügyben elfogult, és kérni fogom, hogy más bíró folytassa az ügy tárgyalását" — nyilatkozta lapunknak Eckstein Kovács Péter kolozsvári ügyvéd, RMDSZ-szenátor.

A bírói tanács, amely a múlt tárgyaláson részt vett, úgy értékelte, hogy a felperes székelyudvarhely munícipiumi tanácsnak 480.114.482 lej végkielégítéket kell fizetnie. Mint ismeretes, az udvarhelyi tanács a földterület koncesszionálásáról szóló, a bukaresti Aris céggel aláírt szerzôdés megsemmisítését kéri. Mivel az épületet 66 milliárd lejre értékelték, a bélyegilleték csaknem félmilliárd lej. Az udvarhelyi tanács ez ellen fellebbezést nyújtott be, amit az illetékes megyei pénzügyi szervek kell megoldania a bélyeilleték-törvény, illetve a bélyegilleték alkalmazásáról szóló metodológia alapján. A fellebbezés benyújtását követô öt napon belül a törvényszék köteles azt továbbítani, mely ideig az ügy tárgyalását felfüggesztik. A bírónô június 2-ára halasztotta a tárgyalást.

A többéves hagyományt folytatva tegnap, a marosvásárhelyi elnöki hivatalban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a romániai magyar sajtó vezetôivel. A tízegynéhány résztvevô elsôkézbôl kaphatott tájékoztatást az RMDSZ- politizálás idôszerû kérdéseirôl. Elsôsorban a kormánykoalíciós együttmûködés dilemmáiról, valamint a magyarországi kormányváltással összefüggô kérdésekrôl beszélt a szövetség elnöke. A hiteles, érdemi tájékoztatás jelentôségét hangsúlyozta, s az RMDSZ érdekeltségét abban, hogy a sajtó a tények tisztelete jegyében tükrözze a vélemények pluralizmusát.

A sajtó képviselôi elsôsorban az RMDSZ és a sajtó közötti információáramlás nehézségeit vetették fel, egészen addig, hogy kevés és hiányos tájékoztatás jut el a közvéleményhez a szervezet belsô életérôl, a parlamenti csoportok tényleges munkájáról. Szerteágazó tematikát ölelt fel az eszmecsere, szóba került például a sajtópolémiává vált kettôs állampolgárság gondolata, s ennek kapcsán az, hogy egy valójában nem érvelô vita, hanem az érzelmi politizálás terepévé vált, amelyen megütköznek az RMDSZ hagyományos érdekszférái. Nem annyira a kettôs állampolgárság ügyének hiteles mérlegeléséért, hanem az RMDSZ-en belül sosem szünetelô pozíció; esetleg hatalmi harc részeként.

Részletekbe menve folyt ugyanakkor véleménycsere, kölcsönös tájékoztatás a sajtó helyzetérôl, anyagi és más természetû nehézségekrôl, de a sajtóetikával összefüggô kérdésekrôl is. A találkozón mindkét fél számára hasznosnak tûnô szempontok körvonalazódtak, továbbgondolásuk segítheti az igényelt és szükséges együttmûködést.

Van megoldás

Még eleven a közvélemény emlékezetében a Mc Donald's tervezett vásárhelyi gyorséttermével kapcsolatos botrány. Egy ideig úgy tûnt, hogy befellegzett a világcég marosvásárhelyi terjeszkedésének. Most azonban új lendületet vett az ügy. Tegnap délben több órán keresztül tárgyalt a cég egy szakembere, Popovici Marian terv- menedzser Eugen Crisan marosvásárhelyi alpolgármesterrel és Fisus Dan fôépítésszel.

A megbeszélés végeztével az alpolgármester lapunknak elmondta, hogy a nemrégiben nagy port kavart ügy ellenére sem a városháza, sem a világcég nem mondott le az üzletrôl, és most újra egy gyorsétterem lehetséges helyérôl folytak a tárgyalások. A Mc Donald's mindenképpen a város központjában szeretne gyorsétkezdét létesíteni, és úgy tûnik, van megoldás eme feltétel teljesítésére. A tárgyalások a közeljövôben tovább folytatódnak, Eugen Crisan szerint pozitív jel, hogy a világhírû cég továbbra is figyel Vásárhelyre, hiszen itteni beruházásuk a városnak is javára válna.

Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyar parlamenti választások gyôzteseit üdvözlô nyilatkozatot tett közzé. Ebben megállapítják, hogy méltányolják a Fidesznek és az MDF-nek "a trianoni meg a párizsi békediktátummal azonos jellegû magyar—román alapszerzôdés budapesti elfogadása ellen folytatott küszködésünk támogatását".

Meggyôzôdésüket fejezik ki, hogy az új kormányzat ezután is töretlen nemzeti elkötelezettséggel fogja szolgálni a magyarság egészének érdekeit.

"Tudván tudjuk, hogy a mai magyarországi politikai életben az egyes személyek, csoportosulások és pártok között a fô törésvonal a nemzeti és a nemzetietlen elkötelezettségek között húzódik — és nem a baloldaliak, jobboldaliak, szabadelvûek, konzervatívok vagy ún. szocialisták között. Ennek a megállapításnak jegyében tisztelettel kérünk Benneteket, barátaink, hogy egyesítsétek erôiteket a nemzetietlen és esetenként nemzetellenes politizálás és politikusok, Linder Béla, Kun Béla, Szamuely Tibor, Rákosi Mátyás, Kádár János etc. tanítványai és követôi ellen, akik oly sok szenvedést okoztak szerencsétlen sorsú nemzetünknek"— hangzik befejezésként a dr. Bartha András, dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám, dr. Újvári Ferenc, az EMK Ügyvezetô Testülete által aláírt nyilatkozat..

Ma már évadzáró összejövetelét tartja a Látó Irodalmi Színpada, mégis érdemes visszatérnünk múlt szombati estjére, amikor a Bernády Házban a Hollandiai Mikes Kelemen Kör képviselôit, szerzôit köszönthette a házigazda Gálfalvi György.

Fontosak ezek a találkozók, melyeken alkotómûhelyeket, szerkesztôségeket, írói tömörüléseket ismerhetnek meg a marosvásárhelyi olvasók. Mostanra alig van a világnak olyan jelentôsebb magyar alkotói közössége, amellyel a Látó-rendezvényeknek köszönhetôen valamilyen módon ne kerültek volna kapcsolatba a helybeli irodalombarátok. Kétségtelen nyereség ez, együvé tartozásunk tudatosítása mellett szellemi horizontunk folyamatos tágulását, a másság elfogadását, a kísérletezô kedv értékelését is elôsegíti. Szükségünk van rá, hiszen évtizedekre önkényesen elzártak a világtól, mûveltségünket féloldalasra formálták, nem tették lehetôvé, hogy kellôképpen tájékozódjunk mindabban, ami új, esetleg más, mint amit megszoktunk. Ez ezen a szombaton is kiderült, amikor a közönség egy része nem tolerálta az egyik vendég jó szándékú, de valóban mellbevágó szövegét. Az ilyen estek az ilyenszerû "félreértések, nézetkülönbségek" elkerülését is szolgálják.

Mert vitathatatlan, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör és a hozzá csatlakozott tollforgatók is ugyanazt akarják, mint mi, csak bizonyos tekintetben másképpen. Ez nem ok arra, hogy ne próbáljuk ráhangolni magunk az ô kifejezési módjukra, hullámhosszukra. Persze, ha nem szeretjük, nem is kötelezô keresni írásaikat. Attól azok még lehetnek értékesek vagy nem. Ennyit most a vendégek és a felolvasottak lehetséges fogadtatásáról.

Visszatérve a Hollandiai Mikes Kelemen Körre, tudnunk kell róla, hogy 1951-ben alakult, s ha most a kiöregedés, a lemorzsolódás veszélyét kell is megtapasztalnia, névadójuk máig érvényes üzenetét, példáját nem hagyják, a magyar nyelv máig is összeköti a tagokat. Németh Gábor, az egykori elnök, jelenleg szervezô azt is elmondta, hogy ez a független szellemi fórum, mely az ottani magyarság egyfajta menedéke volt és "külképviseleti" szerepet is játszott, erdélyi nemzettársaira is mindig odafigyelt. Amikor lehetett, összejöveteleikre meghívták a romániai magyarok képviselôit, Irodalmi Figyelô-díjaikból is juttattak az itteni érdemeseknek, Marosvásárhelyrôl Illyés Kingának és Sebestyén Mihálynak.

Az egyik alapító, az erdélyi gyökerû Kibédi Varga Áron, aki még 1945-ben kijutott Hollandiába, nem tudott eljönni a találkozóra. Levélben köszöntötte a marosvásárhelyieket. Néhány versét Németh Gáborra bízta felolvasásra.

Kemenes Géfin László három éve a kör tagja, elôször járt nálunk. Írásaiban azonban jelen voltunk. 19 évesen került ki Kanadába, ott vált íróvá. Magyarsága tekintetében elszigetelten él, de állandó nyelvi készültségben. Fô mûve a Fehérlófia — ebbôl is olvasott fel — "mitikussá növelt emigránslétük kalandsorozata, posztmodern epopeia, bevezetés az epiko-lírikus Géfin-enciklopédiába". Jankovics Józsefet idéztem, aki a kötet borítóján így ír róla: "Kemenes Géfin László azt a sajátos létérzést, létállapotot próbálja megragadni, mit jelent magyarként világba vetve küzdeni, reménykedni, szeretni, megfelelni — s magyarnak megmaradni... A világ-, mûvészet-, sors- és énértelmezések során az önfeltáró tudat és a vallomásos nyelv olyan félelmetes mélyrétegeibe hatol le, ahol már nincsenek tabuk, s ahova a legelszántabb olvasó is csak óvatosan, bátortalanul léphet nyomába." Furcsa kollázs ez a könyv, melynek folytatásából emelünk be mellékletünkbe egy rövid lírai részt.

A másik jeles meghívott Karátson Endre franciaországi egyetemi tanár, tanulmány- és szépprózakötetek szerzôje. Családja ugyancsak erdélyi, Székelyudvarhely környékérôl kerültek az anyaországba, ô maga 56- ban emigrált. Mint mondta, lábujjhegyen besurranó Mikes Kör-tag, általa maradhatott meg írónak. Tíz könyve közül öt francia nyelvû. Vára, menedéke viszont mindig is a magyar nyelv volt, ezt igyekszik, amennyiben sikerül, a nyugati környezetben a modernség szintjére emelni. Nem professzoros és nem realista szövegét (a jellemzés tôle származik), melyet az esten hallhattunk, nincs módunkban most közölni, de a Múzsa biztosan közzétesz majd a késôbbiekben Karátson Endre- írást is.

A Látó Irodalmi Színpad reményeink szerint ôsztôl folytatja tartalmas összejövetelei sorát.

Abból az alkalomból írok róla, hogy nincs semmiféle évfordulója. Csupán idôszerûsége, mert ma is figyelmeztet házsongárdi sírján az égre mutató kéz. Iszonyú igazságtalanság történt, nem csupán Szabédi Lászlóval, hanem kolozsvári magyar egyetemünkkel. Sors és jelkép az égre kiáltó kéz... És senki nem akarja látni, vállalni, ellenkezôleg, a taktikázó hatalom cinkosai azt szajkózzák, hogy még nem jött el az ideje a magyar egyetem visszaállításának. Ez Szabédi László emlékének is a meggyalázása, akárcsak az a színpadi iromány, amely érthetetlen indulatból rágalmazza a vértanúságot vállaló költô emlékét. Hát nem tragédia? Nem csupán a költôé, a bátor magyaré, aki életét áldozta tiltakozásul az egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása ellen, belerohanva a robogó vonatba... Rá is találóak Illyés Gyula sorai: "Rendjén úgy lett volna, hogy amikor / szembeszöktél, düh- köpésként, a vonatnak: / az hátrál meg. A bûn! Az a konok-vak / világ fröccsen szét! a pokol! / S nem ami lett. Hogy a sakál dalol / s a pacsirták vonítnak."

Szabédi László (1907-1959) életútja és életmûve sajátos képlete az erdélyi magyar sorsnak. Költô, novellista, regény- és tanulmányíró, a századközép markáns alakja, akit a kisebbségi létforma nevelt íróvá és tiltakozó értelmiséggé. Egy rendkívül puritán erkölcsi magatartás megtestesítôje. Az értelem tisztelete, az igazság szenvedélyes kutatása jellemezte egyéniségét. Mindig szemben az árral, a rosszal. Alapjában örök kétkedô, tehát ellenzéki. Ezért szüntelenül bûnhôdött, mert bûntették...

Világnézeti tájékozódását több tényezô határozta meg. Mindenekelôtt az erdélyi hagyományok, Dávid Ferenc, nemkülönben Bethlen Gábor bölcsessége. Európai mûveltsége, népi-nemzeti elkötelezettsége épp úgy hozzátartozott személyiségéhez, mint alkatában hordozott örökösen vívódó belsô kényszere. A mostoha történelmi idôknek, a kisebbségi lét megannyi szorításának tulajdoníthatóan rendkívüli próbatétel volt egyensúlyban maradni. Döntésre szorító idôkben nem csupán két alternatíva között kell és lehet választani. A politikatörténet ugyan számon tart baloldaliságot, jobboldalt és középutat is. Az alkotó, teremtô személyiség esélyei merôben mások. A XX. század elsô felében a fasiszta veszedelemmel szemben általánosan a baloldaliság mutatkozott emberhez méltó útnak. Ezt választották olyan szellemóriások, mint Picasso, Aragon, Éluard, Sartre és mások, akik vállalták a szocializmust, de adott idôben, amikor felismerték ennek végzetes torzulásait, nem csak eltávolodtak, hanem szembe is fordultak annak táborával. Nem véletlen, hogy Illyés Gyula is azt vallotta: a magyar irodalom nemzeti hagyománya a baloldaliság...

Szabédi László tragédiájának okait kutatva ezt a bonyolult kérdést nem lehet megkerülni. A maga módján ô is baloldali volt, a háború után még párttag is, jelzô nélkül, mert ebben a minôségében is megôrizte az önálló gondolkodás jogát. Külön véleménye volt a párt nevének megfogalmazásáról. Ezért Kolozsvárról Sepsiszentgyörgyre számûzték, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának nevezték ki.

Szélsôséges elemek a Termés címû folyóiratot, amely Kolozsváron jelent meg 1941—1944 között, a fasizmus gyanújába igyekeztek keverni, annak egyik társszerkesztôjét, épp Szabédi Lászlót, alaptalanul a fasizmussal rokonszenvezô íróként emlegették. Ilyen elôzmények után, a hírhedt pártverifikálások elôtt Szabédi, barátai unszolására, hogy elkerülje a beláthatatlan következményekkel járó kizárást és meghurcoltatást, megírta Vezessen a párt címû versét. Nemzedékek tragédiája zajlott a korabeli irodalomban, a tehetség elvetélésének tragédiája. Szabédi néhány év múlva maga parodizálta az efféle versírást (Pacsirta, Mese stb.). Ebbôl Szabédi ellen fél évszázad múlva vádat kovácsolni kivételes rosszindulat.

Az író Szabédi tragédiáját tetézi, hogy eszményi tökéletességre vágyott, etikai mércéjét egyre magasabbra emelte. Mindent ennek rendelt alá, ehhez viszonyított. A húszas évek szociális hangütésû verseinek ez a magatartás szabta meg gondolati sugárzását. Egyfelôl az elvi elkötelezettség a szegénység mellett, másfelôl a szüntelenül viharzó érzelmi reagálás, az az állandó bensô erôfeszítés azért, hogy a Való és az Eszmény tökéletesen fedjék egymást. Szüntelenül az foglalkoztatta, hogyan valósíthatja meg önmaga értékeit a közösségben, a szolgálatban, akár az esztétikai szépségben.

Esküdt ellenfele a mítosznak, az álmoknak, mindenféle illúziónak. Az "ész és bûbáj" harcát elôbb vívta meg önmagában, a lírában, mint elméleti, elvi síkon. "Ne járjatok a teliholddal! Újhold idején gondosan aludjatok! / Okuljatok a példámon, ha már úgy volt / megírva, hogy én belepusztulok." Feloldhatatlan ellentéteket hordozott magában. A szociális igazságtalanságot, a nyomort, a fonák világot egykönnyen megfejtette s daccal utasította el. Ide nyúlik vissza vonzalma a szocializmus iránt. Nyugtalansága akkor válik igazán szorongatóvá, amikor a benne élô ellentmondásokat igyekszik megtisztítani minden irracionális érzéstartalomtól. Ha csupán világképének filozófiai, lírai szintézisére törekszik, elkerüli a gyötrelmeket. Ô azonban kérlelhetetlen maradt mindvégig. Ars poeticájává érlelte dialektikus gondolkodásának alaptételét, miszerint az ellentétek mélységeit csak egyedül az értelem képes kitapintani, s a mûvészet maga nem egyéb, mint ennek a logikai levezetésnek a bravúrja és szépsége.

Már a két háború közötti idôkben elhatárolta magát az úgynevezett transzilván lírától, témában, hangban, magatartásban. A második nemzedéken belül, Dsida, Kiss Jenô, Szemlér lírájának viszonyulatában is "külön csillag" maradt, sôt Dsidával szemben talán az egyik lehetséges ellenpólus. A korabeli magyar líra szélesebb átlóin haladva, Szabó Lôrinchez és Illyés Gyulához állott a legközelebb. Ô is az "új tárgyiasság" eszményét követte: az élô beszéd legtermészetesebb, legegyszerûbb versbe foglalását tekintette a modern költô feladatának. Az irodalmias szépségkultusz elvetése tökéletesen egybevágott racionalizmusával, költôi eszközeinek megválogatásában tudatosan és következetesen kerülte mind a XIX. század, mind a Nyugat teremtette stílus- és formaeszközöket. "A fokozott dalszerûség mellett — írja egyik tanulmányában — a magyar ritmushoz nyolcvan év óta valami émelyítô, sonkolyos mûkedvelô íz tapadt, hasonló a cigányzene hetyke magyarosságához. Továbbá a szabályos csattogó lüktetése széttörte a gondolatot, pozdorjává zúzta az értelmet, kirázta a szavakból a konkrét jelentést." Ennek a felismerésnek a sugallatában valósítja meg tagoló versét, lúgozza ki soraiból fokozatosan a hagyományos költôi eszközöket, és épít mindinkább a gondolati struktúrához találó fordulatokra (kérdés, érvelés, cáfolat, paradoxia).

Szabédi költészetének e racionális vonulatán belül, vagy talán azt megelôzôen van egy népi, avantgárd áramlása is. Jónéhány versében kísérletezett a népköltészet által kínált eszközökkel, lehetôségekkel (A szabédi hegy alatt, Rózsahullató fa, A szabédi zsoltár, Halálházasító). A népdal hagyományos kezdô képével a Rózsahullató fa elsô szakaszában a csalódottságot, a magány lelkiállapotát fejezi ki, melyre balladás komorsággal felel rá a második strófa kérdésbôl, feleletbôl, megszólításból szövôdô egyszerû szerkezete.

Mindaz a vívódás, amely a versek gondolati átlóit a feszes húr szüntelen rezgésében tartotta, jelentkezik Szabédi László elbeszéléseiben, regényében (Veér Anna alszik), drámai költeményében (Délia). Szabédi novelláiban verseit folytatta, talán még világosabban beszélve kétségeirôl. Egyik-másik korai novellája valóban Tamásira üt vissza, de novellisztikája egészében a modern pszichologizmus jegyében fogant. Az ellentétek feszültsége a novellákban még erôteljesebb hangszínt kap, mint a versekben. A "lenni vagy nem lenni" örökös dilemmája rávetült novelláira. Kívánta az egyensúlyt, a belsô egyensúlyt, reménytelenül. Utolsó elbeszélése (A rák) jelképi erôvel fejezi ki ennek a vágynak az ôszinteségét. Diákkori természetrajzóra emléke ötlik fel benne. A tanár a rák ívjárataiba vasreszeléket juttatott s aztán az üvegedény falára mágnespatkót helyezett. A valójában egyenesen járó, az egyensúlyban levô rák egyszerre úgy érezte, hogy ferdén áll, hogy meg van dôlve. Kétségbeesetten igyekezett kiegyenesedni. Kiegyenesedni, persze a mágnespatkóhoz képest, vagyis tótágast állni a földi vonzóerôhöz képest. Kalimpált, hányta- vetette magát... Érzékei elszakadtak a valóságtól, idegközpontjában visszájára fordult a világ. Ez a döbbenet támadt fel benne is, miközben a tiszta látás, a józan értelem luciditása ellenére sem tudta a "mágnespatkó" vonzásától függetleníteni magát. A kívül álló pszichológus tárgyiasságával figyelte önmagát, olyan fegyelmezô erôvel, hogy pontos, alapos és mégis irodalmi diagnózist nyújthasson.

A tanulmányíró bonyolult dolgokat tudott rendkívül magvasan egyszerûvé varázsolni, egyszerû dolgokat néha csodálatosan bonyolítani. Törékeny testében szívós, nem csillapuló igazságkeresô szenvedély dinamizmusa élt. Egyetlen szót, egyetlen gondolatot nem tett magáévá, amíg nem mérte le annak súlyát, hitelét. Ez a töprengô, kétkedô, vívódó, erkölcsi mérlegelés tartásává, szinte életformájává vált. Olyan sikerrel ûzte el magától "a mámort", hogy az Ész elszabadult démonain végül hatalmát vesztette.

Sajtótájékoztató

Pénteki sajtótájékoztatójukon újra vesszôparipájukon lovagoltak a PUNR helyi hangadói, s kijelentették, hogy mivel az Alkotmánybíróság elutasította a helyhatósági törvény módosításáról szóló 22. számú sürgôsségi kormányrendeletet, a Fodor Imre polgármester kétnyelvû táblái is "alkotmányellenesek", ergo fel kell függeszteni Fodor Imrét, és követelni, hogy fizesse vissza az általa okozott "károkat". Ebben az ügyben levelet intéztek Dorin Florea prefektushoz, amelyben kifejezik reményüket, hogy most igazán megteszi, amire ôk már sokszor kérték, de nem találtak kellô megértésre nála.

A tájékoztatón Lazãr Lãdariu képviselô felolvasta a PUNR által kiadott politikai nyilatkozatot, amelyben, egyebek közt, szélsôséges, ultranacionalista erôknek nevezi a Magyarországon hatalomra került pártokat, s kijelenti, hogy az Orbán Viktor nyilatkozatai után "Romániának minden rosszra fel kell készülnie", mert ezek a kijelentések "puskaporos hordó Európa és a Balkán számára". Ezenkívül nyilatkoztak a 22. SKR-rôl, a cigarettabotrányról, s azt sem felejtették el kijelenteni, hogy most már a végsôkig elmennek a Fodor Imre ügyében.

Ioan Cotuþiu megyei elnök és Gavril Tîru exelnök inkább a gazdasági helyzetrôl beszélt. Elôbbi a mezôgazdaság siralmas helyzetét, utóbbi az Azomures-beli problémákat ismertette. Ezután válaszoltak a kérdésekre.

Népújság: Az Alkotmánybíróság nem a teljes kormányrendeletet nyilvánította alkotmányellenesnek, csupán azt a paragrafust, amely szerint a miniszterelnöki funkció nem kompatibilis a Bukarest fôpolgármesteri tisztséggel. A többi érvényben van.

Abban a pillanatban, mihelyt a parlament nem szavazta meg, érvénytelen. Nem is kellett volna Alkotmánybírósághoz fordulni, mondta Lazãr Lãdariu képviselô. Én már születésétôl fogva nullának tekintettem.

Népújság: Az lehet, de az ön személyes véleménye még nem jelent törvényt.

Gavril Tiru: Az alkotmány szerint csak különleges esetekben hozhat a kormány sürgôsségi rendeletet. A helyhatósági törvény esetében nem volt különleges eset, így automatikusan elesik a törvény.

Népújság: Képviselô úr, nem érthetek egyet a PUNR véleményével, amikor a Fidesz-MPP és más, a magyarországi választásokon sikeres formációk esetében ultranacionalista és szélsôséges pártokat emlegetnek, akik az önök véleménye szerint Nagy- Magyarországról álmodoznak. Az ön helyében nem lennék ilyen kategorikus.

Lazãr Lãdariu: Én csak felolvastam a nyilatkozatot. De az Orbán Viktor kijelentései nem tesznek jót sem Magyarországnak, sem Romániának, sem a Fidesznek, sem az RMDSZ-nek. Ez a kijelentés katasztrofális ebben a pillanatban.

Népújság: Érdekes. Önöket is szélsôséges pártnak ismerik (egy éve már nem — vetette közbe a képviselô), a Nagy- Románia Párt pedig tényleg ultranacionalista. Ráadásul az önök összes mítingjein, rendezvényein nem marad el a "România Mare, vechile hotare" szlogen. Mégse történik semmi. Akkor miért csinálnak akkora dolgot az Orbán Viktor félremagyarázott kijelentésébôl?

Gavril Târu: Nem mindegy, hogy ki mondja. Ha akárki tesz ilyen kijelentést, nem számít. Orbán Viktor azonban nem akárki.

Beszüntették a megfigyelést

Az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének szerdán és csütörtökön Párizsban ülésezô jogi bizottsága nyilatkozatban erôsíti meg, hogy beszüntették Románia megfigyelését. A nyilatkozat megjegyzi: a bizottság és a parlamenti közgyûlés vállalta, hogy támogatja Romániát euroatlanti integrációjában és a Radu Vasile miniszterelnök strasbourgi látogatása alkalmával elôterjesztett célkitûzések megvalósításában. A bizottsági munkálatokon részt vevô Adrian Nãstase képviselô szerint a nyilatkozatot egyöntetûen elfogadták.

Tiltakozó akciókra készülnek

Az Alfa Kartell országos konferenciájának egyeztetô tanácsa szerint a kormány és a kartell közti május 7-i találkozó alkalmával aláírt jegyzôkönyvben kijelölt határidôk zömmel nem teljesültek, következésképpen június 8-tól kezdôdôen a szövetség nagyarányú tiltakozó akcióba bocsátkozik, ami a bányászok tüntetéseivel veszi kezdetét — mondotta csütörtöki sajtóértekezletén Bogdan Iuliu Hossu elnök. Véleménye szerint a kormány lassúsága, amellyel a jegyzôkönyvben és a rövid távú kormányprogramba foglalt problémákkal foglalkozik, valamint a nyilatkozatok és a tények közötti eltérés miatt a szakszervezetiek úgy vélik, hogy a kormány formálisan kezeli a szociális partnerekkel való párbeszédet. Amennyiben továbbra is megszegik a kijelölt határidôket, az Alfa Kartell nem igazán hiszi, hogy létrejöhet egy "szociális paktum" — fogalmazott Hossu.

Demilitarizálni a belügyet

A kormányprogram nyomatékosan elôirányozza a belügyminisztérium demilitarizálását, s ezen az úton kell haladnia, függetlenül attól, hogy valamely miniszternek más a véleménye — nyilatkozta Victor Babiuc demokrata alelnök. A Demokrata Párt nem kételkedik abban, hogy a belügyminisztériumot és a rendôrséget demilitarizálni kell — fûzte hozzá Babiuc, Gavril Dejeu ama kijelentését kommentálva, miszerint nem helyesli civil államtitkárok kinevezését a minisztérium élére.

Szekus dossziék

Közelebb jutott az elfogadáshoz a "Ticu-törvény". A szenátusban tárgyalt tervezet szerint azok a személyek, akik tanulmányozni kívánják saját szekuritátés iratcsomóikat, az erre vonatkozó kérvény benyújtásától számított 30 napon belül kapnak választ. A kérelmezôk a volt szekuritáté levéltárát tanulmányozó tanácshoz kell hogy forduljanak a dossziék vagy bármely más olyan anyag tanulmányozásának engedélyezésére, amely 1989.december 22-ig készült. Kérhetik továbbá másolatok kibocsátását az illetô anyagokról, valamint olyan igazolványokat, amelyek kimutatják, hogy a szóban forgó személy tagja volt-e, közremûködött-e vagy sem az egykori politikai rendôrséggel. Az igazolvány tartalmát 30 napon belül lehet megóvni, a tanácsnak 60 napon belül kell válaszolnia.

Szórványgondok

Idén második alkalommal ült össze a Romániai Magyar Szórvány Tanács (RMSZT) a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A május 22-23-án tartott kétnapos tanácskozáson valamennyi egyházi képviselô és az öt regionális szórványfelelôs részt vett, ugyanakkor képviseltette magát az EMKE, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Kolozz megyei Tanfelügyelôség is. A szórványban élô gyermekek oktatása, a népiskolák szervezésének kérdése — bár sok az akadály, megoldható. Az egyházak hajlandók biztosítani a szórványoktatás beindításához szükséges tantermet, a tanerôknek pedig szolgálati lakást, a fizetéskiegészítés kérdése azonban megoldásra vár. "Másfelôl remény van arra, hogy az államtól jogosan követelhetô támogatást nemcsak szavak, ígéretek erejéig, hanem valóban meg fogjuk kapni" — hangzott el többek között a tanácskozáson.

Eltûnt a rendôrök szeme elôl

A Hunyad Megyei Rendôrfelügyelôség nyilatkozata szerint, ami egy központi lapban jelent meg, május 28-án éjszaka 3.00 óra körül, a dévai közlekedésrendészek szolgálatos csoportja egy nagy sebeséggel össze-vissza haladó BMW gépkocsira lett figyelemes. Az autónak nem tudták leolvasni a számát. A kocsi állítólag elhaladt a rendôrautó mellett, amelyet meg is karcolt, majd óriási sebességgel elrobogott. A szolgálatos rendôrök különös módon még a számát sem tudták feljegyezni, sôt, az irányt sem, amerre a szabálytalanul közledkedô BMW elhaladt. Mint ismeretes, a szóban forgó gépkocsi rohant bele teljes sebességgel a Pestszentlôrincrôl Tusnádra haladó magyar autóbuszba. A baleset következtében a busz utasai közül az 54 éves László Jozefina budapesti pedagógus életét vesztette. A sérülteket az aradi kórházból a Magyar Vöröskereszt Alarm Centrum nevû szolgálata légi úton a budapesti traumatológiai intézetbe szállította.

MALÉV-partnerirodák

Szlovák, ukrán és román partneriroda- hálózatának kiépítését még a nyár elején befejezi a MALÉV — nyilatkozta Bencze Miklós, a légitársaság szóvivôje. A partnerirodáknak vállalniuk kell, hogy meghatározott mennyiségû MALÉV- jegyet adnak el és megjelenésükben is tükrözniük kell a légitársaság arculatát. Cserébe a legkedvezôbb forgalmi jutalékokra számíthatnak. Ez a külföldi terjeszkedés a légitársaság tájékoztatása szerint a MALÉV-nak mintegy ötmillió forintjába kerül. A pozsonyi, kassai, nagyváradi, kolozsvári irodák az elmúlt hetekben már megkezdték tevékenységüket, míg az ungvári és temesvári irodák megnyitásához a MALÉV által nyújtott számítástechnikai fejlesztés befejezése szükséges.

Ünnepi Könyvhét

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése június 4. és 8. között rendezi meg a 69. Ünnepi Könyvhetet. A budapesti Vörösmarty téren mintegy hetven magyarországi és határokon túli kiadó ajánlja újdonságait az irodalombarátok figyelmébe. A hivatalos könyvheti listán 160-165 könyv kapott helyet.

Régeni Mûvelôdési Napok

Hétfôn veszi kezdetét Szászrégenben a szokásos tavaszi mûvelôdési hét. Az elsô napon délután 5 órai kezdettel a helyi mûvelôdési házban kerül sor a hivatalos megnyitóra, de még aznap délben 12 órakor Baróthi Ádám és Szekeres Izabella a Petru Maior könyvtárban megnyitja a mûvészeti iskolások tárlatát. Ugyancsak a könyvtárban hétfôn Vajda Imola és Carmen Lihãt könyvtárosok gyermekkönyvekbôl álló kiállítást nyitnak meg, és iskolások szavalnak.

Népi mesterségek tábora Homoródalmáson

A Homoródalmási Unitárius Egyházközség keretében mûködô helybéli Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet a kihalóban levô helyi kismesterségek és hagyományok megmentése érdekében helybeli és más vidékeken, országokban élô fiatalok számára népi mesterségek tárgyában népfôiskolai tanfolyamokat szervez. A tábor idôtartama július 3-31. A naponkénti programot helyismereti elôadások, környékbeli kirándulások, valamint tábortûz melletti népdaltanulás, illetve buli egészítik ki. A résztvevôk két-három fôs csoportokban magánházaknál lesznek elszállásolva. Jelentkezni (lehetôleg minél hamarabb) a választandó mesterségek megjelölésével: Szabó László, 3400 Kolozsvár, 1989 December 21 út, 9 szám , tel/fax: 064-193-236.

Elôadás, kirándulások

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztályának heti találkozóján az unitárius egyház tanácstermében június 1-jén fél 8 órai kezdettel László Andor Régi magyar vizek címmel tart elôadást. Június 6-án az osztály a Zsibó melletti Sárkányok kertjébe és a feleki gömbkövekhez szervez kirándulást. A harmadik júniusi hétvégen Herkulesfürdô az úticél. Kedvcsinálónak Kerekes Péter Pál vetít hétfôn diafilmet az említett természeti ritkaságokról. Érdeklôdni és feliratkozni a meghirdetett témákra a hétfôi találkozón, illetve a 137-767 telefonszámon lehet.

Múlt és Jövô

A Látó Irodalmi Színpadán a Kultúrpalota kistermében ma délután 6 órakor a Múlt és Jövô zsidó kulturális lap- és könyvkiadó szerkesztôsége képviseletében Heller Ágnest és Kôbányai Jánost látják vendégül.

Ballagnak a színisek

Ma déli 12 órakor ballagnak a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem hallgatói. A Szentgyörgyi István tagozat végzôsei a szokásos ballagási ünnepség keretében megkoszorúzzák a Stúdió udvarán Szentgyörgyi István levô mellszobrát.

Új városi tanácsos Szászrégenben

Hosszú "vajúdás" után a szászrégeni polgármesteri hivatal alpolgármesteri széke is betöltve immár. Nagy András, az RMDSZ jelöltje került a tisztességbe. Ezzel tanácsosi mandátuma megszûnt, s helyébe a május 27-i tanácsülést követôen Bíró Albert lépett.

Válogató

A marosvásárhelyi ASA Sportegyesület válogatót szervez futballozni kívánó, a sportág követelményeinek megfelelô, 1980-1990 között született ifjak, gyermekek számára. A szelekció június 1. és 11. között történik az ASA víkendtelepi edzôpályáján, naponta 9-11 és 15-17 óra között. Bôvebb felvilágosítást az ASA Sportklub székhelyén, valamint a 217-624-es telefonszámon nyújtanak.

Sporthorgászok versenye

A Maros Megyei Horgász-Vadász Egyesület tájékoztatta szerkesztôségünket, s ezúttal az érdeklôdôk tudomására hozza, hogy az idei a horgászversenyek városi szakaszai— június 6-ántartják Marosvásárhely, Régen és Dicsôszentmárton térségében. Nyílt horgászverseny lévén, az egyesület minden érdeklôdô sporthorgász jelentkezését várja. Feliratkozni június 4-ig lehet az egyesület alegységeinél, ahol bôvebb felvilágosítással szolgálnak. (Marosvásárhelyen a 167-621-es telefonszámon.) Az egyesülettôl megtudtuk azt is, hogy a folyóvizekre érvényes horgásztilalom június 12-én lejár, vagyis másnap, 13- án a halászok már a folyóvizekre is kimehetnek.

Gyermeknap Lorántffyéknál

A marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület június 1-jén délután 4 órától a 19. Számú Napköziotthon kisóvodásait várja székhelyén. Az egyesület Habakukk báboscsoportja Kirándulás címû elôadásával és ajándékcsomagokkak kedveskedik kis vendégeinek.

Látványszínházi fesztiválon

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat ma este Szatmárnémetiben, a Látványszínházi Fesztiválon vendégszerepel Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker címû darabjával. Június 1-én Szovátán Ezen egy éjszaka kabarémûsorral, június 4- án Besztercén Heltai-Szirmai-Innocent A tündérlaki lányokkal szórakoztatja közönségét.

Ha végre itt a nyár és meleg az idô, az ember strandra jár, mert arra van idô, énekli a Beatrice, és szívesen vele dúdoljnánk, ha Marosvásárhelyen lenne strand, ahová meleg napokon elmehetnénk.

A Május 1 strandon — megyeközpontunk egykori korszerû fürdôhelyén, amely melegített vizével már a nevében szereplô naptól várta a víz és a nap kedvelôit — a kapu lakattal van zárva. A kerítésen levô "ajtó" azonban tárva áll nyitva, bárki bemehet és megtekintheti az évek hosszú során lehurboltés elhanyagolt fürdôhelyet. Pár kisgyereken kívül senki nincs a helyszínen. A medencék faláról mállik a maradék festék, a fû egy része még mindig deréknyi magasságban várja a kaszálást, a bárhelyiség üres és koszos. A strand mindenkori törzsvendége, a napozó hölgy szobrát lilára festették. A strand a Maros Sportklub kezelésében áll.

Dragos Horea klubvezetô tájékoztatása szerint jelenleg javításokat végeznek a nagymedencében, hogy elkerüljék a tavaly észlelt kiszivárgásokat. 10 millió lej értékû felújításokra volt szükség a hôközpontban is, ellenkezô esetben az évek óta rossz állapotban levô hôközpont a kis medence állandó melegítését sem tudná biztosítani.

— Szeretnénk a nagy medencét kék színû gumirozott festékkel kifesteni. Az 50 méter hosszú, 25 méter széles és 2 méter mély medence kifestésére közel 200 kilogramm festékre lenne szükség, ezt a költségvetés hiányában nem tudjuk biztosítani. A strand területére egy parkolót terveztünk. Az elmúlt években sok gondunk volt a strand elôtt megálló kocsik miatt, mert elállták egymás útját, és az autóbusz sem tudott miattuk megfelelôképpen megállni. A strandnak a hátsó részét nem használják napozásra, így oda akarunk 16 tonna követ letenni, ahova a fürdôzôk fizetség ellenében parkolhatnak. Hamarosan megrendelünk két mûanyag vízicsúszdát is, egyet a nagy, egyet pedig a kicsi medencébe. A nyáron szeretnénk ezeket is felszerelni. Jelenleg a bárhelyiséget nem béreli senki, tavalyi gadzája nem tart igényt rá, így versenytárgyaláson fog eldôlni (vajon mikor?), kié lesz. Ha felmelegedik az idô, és megkapjuk a pénzt a betervezett munkák elvégezésére a strandot május 31- én megnyitjuk, ha nem akkor a következô hét végén. A belépésért mind a felnôttôl mind a gyerekektôl egyaránt 3 vagy 4 ezer lejt kérünk. Azért döntöttünk az egységes ár mellett, mivel nehéz meghatározni, melyik gyerek hány éves, milyen jegyre van szüksége, és rájuk a gyermekekre többet költünk, mert a kicsi medencét naponta melegítenünk kell. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a fent említett idôpontban a strand készen álljon — bizonygatta az igazgató.

A Vointa strand már tavaly sem mûködött, az 1995-ben hozott törvény értelmében a nyilvános fürdôhelyeken csak ivóvízet lehet használni medencék feltöltésekor és a zuhanyozóknál is. A fent említett törvény megjelenéséig a közelben levô turbinaárok vizét használták, de azóta a Közegészségügyi Felügyelôség nem engedélyezi ezt. Joó László bérlôvel beszélgettünk a jelenlegi helyzetrôl:

—Az emberek nagy része azt hiszi, hogy én vagyok a hibás, hogy nem nyilik meg a strand. Az egyik probléma az, hogy jelenleg a Közüzemek nem tud ivóvizet biztosítani a medencék feltöltésére. Ugyanakkor elôzetes számítások szerint egy hétre 10 millió lejbe kerülne a két medence ivóvízzel való megtöltése, nem beszélve a javításokról, befektetésekrôl. Ezt az összeget beléptidíjakból nem lehet kikeresni, hiszen rövid a szezon, nem biztos, hogy végig szép lesz az idô, és a látogatottságot sem tudja elôre biztosítani senki. Azt is felajánlottam a Közüzemeknek, hogy a vízszámla törlesztése helyett fogadják el a belépôdíjakat, de ivóvízhiányra hivatkoztak. Ha megoldódna ez a gond, és a Közegészségügyi Felügyelôség megadná a strand mûködési engedélyét, akkor 2-3 hétig megnyitnám a strandot, hogy felmérjem, milyen az érdeklôdés, megéri-e fizetni az ivóvizet — mondta Joó László.

Dr. Solea Alexandrutól az Egészségügyi és Járványmegelôzési Intézet felügyelôjétôl érdeklôdtünk, hogy a fent említett két strand közül melyik fogja megkapni a minden évben kötelezô mûködési engedélyt.

— A Vointa stradnak az idén nem fogunk mûködési engedélyt adni, hiszen a bérlô nem tudja biztosítani az ivóvizet a medencék feltöltésére. A Május 1 strandot még nem vizsgáltuk meg. Amikor az illetékesek szólnak, hogy megnyitásra készen áll a fürdô, kiszállunk a helyszínre, megnézzük, betartották-e a törvény elôírásait, ellenôrizzük a víz minôségét, a zuhanyozók és az illemhely helyzetét. Ha minden megfelelô, megadjuk a mûködési engedélyt. A mi elvárásaink nem nagyon nagyok, de a törvény elôírásait kötelezô betartani, hogy az emberek ne betegedjenek meg. A strand megnyitása után hónaponként legalább 10 ellenôrzô vizsgálatot végzünk, megmérjük a víz szennyezettségi fokát, a kismedencében levô víz hôfokát. Mi is szeretnénk, ha a városnak legalább egy strandja lenne, hiszen szükség van rá, de, ha a körülmények nem megfelelôek, veszélyeztetik a fürdôhelyet látogató személyek egészségét, nem fogunk engedélyt adni. Egyelôre várjuk, hogy az illetékesek végezzék el a munkálatokat — mondta a felügyelô.

Szomorú a marosvásárhelyi strandok helyzete. Mindenki másra hárítja a felelôsséget, mindenki mástól várja a megoldást, az anyagi támogatást. Strand helyett, fürödni egyelôre marad a Maros és a fürdôkád.