A törvénykönyv II. fejezete a közületi tulajdonhoz tartozó erdôalappal való gazdálkodás szabályait tartalmazza, s ennek keretében az I. cikkely az erdôrendezést szabályozza. Alapelvként leszögezi, hogy a közületi tulajdonhoz tartozó erdôalappal történô gazdálkodás módját erdôgazdasági üzemtervekkel szabályozzák. E tervek képezik az erdôkataszternek és az állam tulajdonjogcímének az alapját, és az ökológiai és társadalmi-gazdasági célkitûzésektôl függôen megállapítják a gazdálkodási célokat és a szükséges intézkedéseket. Az üzemterveket erdészeti kerületenként és termelôegységenként az egységes metodológiai és erdôrendezési szabályok betartásával dolgozzák ki, törekedve az erdôk ökológiai és társadalmi-gazdasági funkciói folytonosságának a biztosítására is.

Az üzemterveket 10 éves idôszakra kell kidolgozni, a területrendezési tervekkel összhangban, kivéve a nyárfa-, fûzfa-, és más, gyorsan növô fajtákból álló erdôket, ahol az idôszak 5-10 év. Az üzemtervek és más mûszaki szakdolgozatok adatai alapján kell összeállítani az országos és a területi erdôalapleltárt. Az üzemterveket szakegységek dolgozzák ki, a központi közhatóság egybehangolásával és felügyelete alatt, a területrendezési tervek elôírásaival összhangban, amit és esetlegeses módosításait az erdészetért felelôs központi közhatóság vezetôje hagy jóvá.

Az erdôk, szerepüktôl függôen, két funkcionális csoportba sorolhatók: az I. csoport felöleli a vizek, a talaj, az éghajlat és az országos érdekû objektumok védelmét szolgáló különleges szerepû erdôket, az üdülésre szánt erdôket, az ökológiai és a genetikai alapot védô erdôket, valamint a természeti kinccsé vagy rezervátummá nyilvánított erdôket. A II. csoport felöleli azokat a termelési és védô funkciójú erdôket, amelyekben fôként jó minôségû faanyag és más erdei termékek elôállítására és ugyanakkor a környezeti tényezôk minôsége védelmének a megvalósítására törekednek. Az üzemtervek révén minden egyes funkcionális csoport és alcsoport tekintetében differenciált gazdálkodási intézkedéseket állapítanak meg, a funkciók megfelelô teljesítését biztosító összetétel megvalósítása érdekében.

A 2. cikkely az ökológiai helyreállítás, az erdôk felújítása és ápolása témakörét tartalmazza. Ez az Országos Erdôgazdálkodási Egység által valósul meg, az üzemtervek és szaktanulmányok elôírásaival összhangban. Az erdôk felújításánál a szálerdô-rendszer alkalmazandó, a jó minôségû faállomány, a genetikai alap konzerválása és a környezetvédelmi funkciók folyamatos gyakorlása érdekében.- A sarjerdô- rendszer alkalmazása csakis a hazai nyárfa fajokkal, a fûzfával, az akácfával betelepített állományban és a berkekben megengedett. Az erdô állandóságának, stabilitásának és biológiai változatosságának biztosítása céljából elsôbbségben kell részesíteni a természetes alapfajták felújítását, ismételt beavatkozásos kezelések alkalmazásával.

A letarolás csakis a lucfenyô, az erdei fenyô, az akácfa, a nyárfa és a fûzfaerdôkben és a berkekben megengedett, valamint, ha a faállomány felújítása kezelés útján nem lehetséges. Ilyen feltételek között a vágásterület legtöbb 3 hektárnyi lehet, de ha az erdôsítés gépi talajelôkészítést igényel, a vágásterület nagysága elérheti a legtöbb 5 hektárt.

Az Országos Erdôgazdálkodási Egység köteles erdôsíteni a kezelésében lévô fel nem újított földterületeket és tisztásokat, legtöbb 2 éven belül, a végvágástól számítva. Az erdô összetétele a mûszaki szakszabályok és technológiák figyelembevételével állapítódik meg, és az erdôsítésre a magrezervátumokból, a dugványültetvényekbôl és anyaültetvényekbôl és a termesztésre megengedett szaporítóanyagok országos katalógusába bejegyzett, vetômagforrást képezô faállományból származó szaporítóanyagokat kell felhasználni. Az erdészeti genetikai forrásokat képezô erdôkbôl tilos a fô termékek kivágása. Az Országos Erdôgazdálkodási Egység kötelessége gondoskodni az ökológiai helyreállításra irányuló, az újulatok és az ültetvények felújítását, karbantartását és a faállomány ápolását célzó munkálatok elvégzésérôl, saját jövedelmi alapjaiból. Az erdôk egészségi állapotát, a tulajdonformától függetlenül, ugyancsak ez az egység kell biztosítsa, a kártevôk és a betegségek megelôzésére és leküzdésére irányuló intézkedések révén. Ugyancsak el kell készítenie az erdei növényzet kártevôire vonatkozó statisztikai kimutatást és elôrejelzést. Az erdôalapban és az erdei növényzetben szennyezôdéssel esetleg kárt okozó tevékenységeket lebonyolító jogi és természetes személyek kötelesek intézkedni annak érdekében, hogy a levegô, a víz és a talaj minôségi mutatói ne romoljanak. Ennek elmulasztása, az okozott károk megtérítése az elôidézôkre hárul, a büntetôjogi vagy adminisztratív szankciókon kívül, az esetnek megfelelôen.

Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a beiskolázási tervet a líceumok IX. osztálya és a szakmai iskolák elsô évfolyama számára. Amint Dónáth Árpád fôtanfelügyelô-helyettestôl megtudtuk, a beiskolázási terv a tavalyihoz képest nagyon kis mértékben változott.

A megye tanintézményeiben mûködô 4 magyar tannyelvû szakiskolai osztály mellett egy újabb létesült autóbádogos, -festô profillal a Traian Vuia Líceumban. A marosvásárhelyi Faipari Iskolaközpont magyar tannyelvû asztalosképzô osztályát — az igazgatónô ígérete szerint — besorolják a PHARE program keretében mûködô román tannyelvû osztályok közé. Marad a sofôriskola keretében tavaly indult gépkocsivezetô, - szerelô szakos magyar osztály valamint a nyárádszeredai autószerelô és az erdôszentgyörgyi asztalos profilú szakiskolai osztályok.

A Sportlíceum keretében is indul egy 25-ös létszámú önálló magyar osztály.

Ha végignézzük a listát, kiderül, hogy továbbra is kizárólag román tannyelvû iskolaként mûködik a marosvásárhelyi kereskedelmi, mezôgazdasági és egészségügyi valamint a sáromberki mezôgazdasági iskolaközpont.

A Kisküküllô mentiek számára jó hír, hogy a dicsôszentmártoni elméleti líceumban két magyar osztály lesz, egy matematika-fizika illetve egy nyelvosztály. Ludason pedig idén is indul egy matematika-fizika szakos magyar osztály.

Ahol még fellelhetô helyi egzotikum, ott nincs idô odafigyelni arra. A piaci forgatagban ma már fel sem tûnik az embernek, ha valaki zsebszámológépen kalkulálja napi szerencséjét. Távol a vásároktól, csöndes és esôs májusi hétköznapon két szusz között üdítô látvány falusi fogadóban, amikor a szem a sarokban megpihen.

Beszélgetésünk kezdetén papírra írjuk a nevét. Odaveti tekintetét, összevonja szemöldökét és megkérdezi: hogy írta a nevem? Dávid Gizella-mondom. Az asszony rávágja: cigány vagyok, ha nem tudná, fajtámban nincs Dávid...

- Már hallottuk a faluban, hogy sátoros romaasszony bérli a fogadót...

- Mondja azt, hogy cigányasszony, nyugodtan...Három éve bérlem ezt a fogadót. A férjem nevén van, a vadadi üzlet az enyémen, a többi meg...De mi érdekli önöket?

-A Nyárádmentén vállalkozót kerestünk, nem kis meglepetés számunkra, hogy...

-...sátoros cigányasszony ül a sarokban és számítógépen pötyögtet,nemde? Tudják meg, elôször is ez volt a kockázat... Mármint az, hogy egyszerûen féltem attól, az emberek idegenkedni fognak. Cigányasszony vagyok, de néhány munkahelyet adtam, összesen vagy tizenhat embert foglalkoztatok. Szentmártonban van egy asztalosmûhelyünk is.

Gizella névjegykártyát kotor elô táskájából. Azt mondja, hogy élete elsô öröme, üzleti foglalatosságához tartozik. Eltettem, meg is köszöntem.

-Ne tegye el, mit akar? Hiszen hajtási igazolvány az, nem névjegykártya...Az én nemzetiségemben lassan már nem lesz feltûnô, hogy valaki autót vezet, azonkívül, hogy van...

-De láttunk névjegykártyát is magánál...

-Nem az enyémek, a külföldi kereskedôpartnereké.

-Mit ért ön kereskedelem alatt ?

-...?

Nézze, mi csak azt írjuk le, amit ön szalagra mond.

-A fenti kérdésre inkább nem válaszolok. Úgy gondoltuk inkább az üzleti életbe vágunk, minthogy havi öt- hatszázért járjunk dolgozni. Jobbnak láttuk ezt.

-Van egy másik dolog. A roma családok nem úgy élnek, mint mások általában...

-Tudom, mire céloz. Itt minden van, ami egy üzletben az egészségügyi követelményeknek megfelel. Kár, hogy most nem vihetem el vadadi lakásomba önöket. Nem tudom, helyesen mondta-e azt, hogy a roma családok nem úgy élnek, mint mások. Rég volt az, amikor úgy általánosítani lehetett.

-Mert van otthon perzsaszônyegük például?...

-Kérem, a perzsaszônyeg ma már nem minden, és ízlés kérdése is. De van fürdôszobánk és egy olyan meglehetôs lakásunk, amit nem sokkal lehet összehasonlítani. Sajnos, az emberek legalább 85 százaléka úgy ítél, hogy ezek csak cigányok. De azért az a világ már lassan lejár, változóban van minden. Véleményem szerint a romániai cigányság 50 százalékának megváltozott az életkörülménye. Tudom én, nagyon sokat járok a nagyvilágban. Most jöttem haza Magyarországról, azelôtt Nyugat-Európából. Azt látom, hogy a romániai cigányság fele már normális körülmények között él, 20 százaléka középszint alatt, a fentmaradó 30 százalék olyan körülmények között, hogy egyik napról a másikra nincs betevô falat. Mert van olyan is közülünk, aki nem látja a lehetôségeket...Ha összeszedné az eszét, egészen biztos, hogy nem úgy élne, ahogy él. Az iskola is nagyon sokat tesz. Ezt én a saját magam tapasztalatából tudom. Mert vegyük azt, hogy nekem van egy középiskolám,akkor a vállalkozásomat nem más, hanem én könyvelem, amit itt láttak az urak...Mondtam, hogy magunk is sokfélék vagyunk. Sokan sárházakban laknak, el szaporodtak a nyomorúságig, de az én körömben teljesen normális körülmények között élnek a cigányok. Azt hiszem, hogy minden nemzetségben vannak ügyesebbek, okosabbak, rendesebb emberek...

-Három gyermeke van.

-m Hát az igazság az, hogy a gyerekektôl sosem féltem. A férjem azt mondta, hogy ezeket a gyerekeket el kell rendezni, normális életre indítani, de én nem bántam volna, ha legalább 6-7 gyerek szállja meg a házamat... Egyik erdélyi körsétánk alkalmával itt volt egy németországi barátunk, elmentünk Segesvár felé. Ez egy példa csupán, egy cigányasszony mondja... Szombat volt, kipukkadt az autónk kereke. Bementünk egy utcába, de azt mondták, hogy az iparos nem dolgozik ma, mert az istenadta szombatos. Amikor mégis bementünk, láttuk, hogy rengeteg gyermek sorakozik ki a kiskapun. Olyan egyformák voltak... Az apjuk azt mondta, hogy nem dolgozik, mert nem engedi meg a vallása. Az egyik kislány kihozta az emelôszerkezetet, kivette az autó kerekét...Elképedtünk, amikor megtudtuk, hogy tizenhaton vannak a családban, s szétnézve, elfogadható körülmények között. Látják, ezt csak azért mondom, hogy tizenvalahány gyermekkel is lehet élni szépen...dolgosan. Egy másik dolog: több mint valószínû, nem egyetem-biztos gyerekek azok... Ez a világ nemcsak iskolából áll, de jó megszokni, hogy mit jelent az élet... Ebben az országban farkasszemet kell nézni a sorssal, ha nem mondanék közhelyet.

- Van kalapos, van rezes, van...

-Tudom mit kérdez, én sátoros cigány vagyok, mondtam. A kalapos és a sátoros egy ... és nagyrészt kereskedôk vagyunk Az én férjem is kalapos. Van egy cégünk, régi bútorokat javít és exportál. Ott hét emberünk dolgozik, mûhelyt bérelünk.

-Úgy, ahogy elhallgatjuk, szépen beszél magyarul.

-Sokan mondták. Három nyelvet beszélek, mondjam azt, hogy tökéletesen. A cigányt, mert anyanyelvem, a magyart, a románt. De az anyanyelvem az elsô...A német nyelvet is értem, beszélek is viszonylag jól. Már bejártam Németországot. Az igazság az, hogy a Bekecsalján egy kis faluban, Kendôben születtem, ott jártam ki a négyosztályos általános iskolát. Gerebenes János volt a tanítóm. Magyar iskolába jártam, rendszeresen, magyar emberek között éltem, egyetlen cigánycsalád voltunk. Az iskolának köszönhetôen nagyon jó pedagógusaim voltak. Apám, bár nem tud írni- olvasni, azt mondta, járj iskolába, Gizella, betû nélkül nem vagy ember ebben a világban. Mi, a lányok, mind kijártuk legalább a nyolc osztályt.

-Visszakanyarodva, az iskolában nem tanítanak kereskedelmi érzéket...

-Ezzel születtem. De mondjak valamit. Ha bemegyek Vásárhelyre a nagyraktárba, azt mondják nekem, hogy ide figyelj, darabszámra nem adunk neked ... Sorba állok, megállom szó nélkül, de megalázó számomra. Vannak olyan helyek, ahol érzi az ember, hogy cigánynak született.

-Voltak "jobb" helyek is, adódott esetleg?

-Persze, hogy voltak. Egy ünnepséget mondanék, ami Szentmártonban volt megrendezve. Svédasztalhoz hívtak, kérem, amikor a püspök urat, Tôkés Lászlót fogadták. Értékelte ôkegyelme, hogy kalaposék is ott voltak.

Tévéfigyelô

Némiképp a Közép-európai magazinra emlékeztet a hónapokkal ezelôtt a Duna Tévé mûsorában beindult Héthatár. Másrészt, amikor az ismerôs arcokat látom, fôként Marosi Barna fôszerkesztôt, és a gyakran riporterként szereplô Horváth Andort, akkor úgy képzelem, hogy a Duna TV "héthatáros" stábja valamely hazai tévészerkesztôség elôretolt helyôrsége, hiszen általunk jól ismert arcokról, egyéniségekrôl van szó, akik hitelesen képesek láttatni, elemezni a kisebbségi létet, sorsunkat.

Jelenleg a Héthatár sorozat mintha válságát élné. Kifulladt? Úgy érzik a szerkesztôk: a lényeges dolgokat magyar nemzetiségi vonatkozásban már elmondták? Erre utal az, hogy immár nem hétnaponként, henem kéthetente jelentkezik a sorozat. Nézettségi szintjének nem tesz jót, hogy közvetítési napját, kezdési idôpontját többször megváltoztatták. Annak viszont csak örülhetünk, hogy immár nem "fedi" a kedd esti, általában színvonalas, más adók által közvetített sorozat.

Kedden Doina Corneát hallgathattuk/láthattuk. Horváth Andor kérdezte ôt a számunkra mindig érdekes témáról: a román forradalomról, a hazai nemzetiségi politikáról. Szívesen hallgattam Cornea asszonyt, bár be kell vallani: az adás elôtti éjszaka összehasonlíthatatlanul érdkefeszítôbb volt, ahogyan a sarokba szorított Gelu Voican Voiculescu vergôdött a magyarázkodás hínárjában, amikor ugyanarról a témáról esett szó, persze egészen más szemszögbôl az Antenn 1 "toksójában".

Marosi Barna kérdéseire válaszolva ugyancsak a Héthatárban Borbély László, az RMDSZ ügyvezetô elnöke világosan, pontosan összegezte: mire mentünk azóta, amióta a szövetség tagja a kormánykoalíciónak. Funkciók jutottak bôven a romániai magyar személyiségeknek, de a kézzel fogható eredmények még váratnak magukra.

Kedvelem a Héthatár rovatot, mert kulturált, jól tájékozott, aktuális, magas színvonalon szerkesztik, rendezik. Éppen ezért a hibákra is jobban odafigyelek, mint amikor más mûsorokat "fogyasztok". Például az igen találó cím és a nemzettest szétszabdaltságát jelképezô bevezetô animáció mellett zavar, hogy nem értem: miért a vastraverzek? Talán a határokat akarják megjeleníteni? Vagy éppenséggel hídra utalnak? Nem túl szerencsés a bevezetô képsor. A múlt keddi adásban ugyancsak zavart a Borbély Lászlóval készült interjú helyszíne és a filmezési technika. A helyszínnek önmagában is megvolt a maga disszonanciája: stílbútorhoz egyáltalán nem talált a padlócsempe, legalábbis annak hatott a pádimentum. Azonkívül a mondanivalóval egyáltalán nem szinkronizált a tükrös, század eleji hangulatot árasztó enteriôr. Harmadsorban semmi nem indokolta az idônként ferdén mozgó kamerás filmezést. Az ifjúsági adások spontán rendezetlenségéhez, keresetlenségéhez igen illô filmezési technika ebben az esetben idônként elvonta a figyelmet a komoly tartalomról.

Azonban mindent egybevetve, a Héthatár a Duna TV egyik legmagasabb színvonalú mûsora marad. Lengyel Judit bemondónô felhívta a figyelmünket: ezután kéthetente, hétfôn délután láthatjuk a sorozatot.

A sarokasztalnál

Ilyenkor Malvin anyó jut eszembe: egy politikusnak legalább százhetven centi magasnak kell lennie, hogy ne kelljen sámlira állnia, ha sajtóértekezletre terítenek a söntésben. Most meg ez a Fidesz Viktor... ez is elég alacsony ahhoz, hogy a feje fölé érjen a kisebbségi komplexusa. Nézd, eddig Gyula volt a legkisebb kormányfô, most Viktor lesz a legfiatalabb. Különben mind a kettônek megvan a szóbôsége, csak gyôzzed hallgatni. Naná, dumából élnek, mert követ fejteni nehezebb. Hallod-e, micsoda szegregációs megnyilvánulás ez, kérlek tisztelettel, hogy százhetven centi? Még egy kicsi, s kikötöd, hogy csak kék szemûek és balkezesek lehetnek államfôk! Ne kapd föl a vizet, nem ô dönti el az effélét, csak osztjuk a semmit, hogy teljen a nap. Itt ez a vacak idô, ki se lehet menni a házból, már annyi az arany a határban a sok májusi esôtôl, hogy a termésnek már nem lesz helye. Te megint a kavicstermésrôl beszélsz, holott a politika és a bankok fontosabbak. Lebecsülöd a kétkezi munkát és a kisgazdákat, te nyamvadt liberális!? Gyere csak ki az udvarra! Várjatok, várjatok, ez nem Fradi-meccs. Miért ne lehetne nyugodtan és szépen megbeszélni a dolgokat? Amúgy sincs itt a világ vége, csak ismét fordult egyet az idô kereke, s vele eljött az új választás ideje. Jó, hogy van mibôl választani. Régebben nem volt csak Eugenia és Mentosan, most már van mogyorókrém és Milka csokoládé is; régebben csak egy párt volt, most van öt nagyobb, s több kisebb. Azt a rengeteg aktakukacot és aktivistát el kellett helyezni valahova, dumálni meg akárki tud. Kivéve a dadogósokat, de megint nem hagyod, hogy befejezzem... Olyan, mint az ellenzéki frakció, állandóan közbeszól, ahelyett, hogy kivonulna. Na, bitté sôn, csak annyit akartam mondani, hogy annak idején Magyarországon egypár nappal hamarább váltak le Moszkvától, mint a KGST többi országai, s amikor eljött az ideje, megtartották az elsô választásokat. Kezdetben a Magyar Demokrata Fórum tûrhetôen szerepelt, aztán mivel néhány dolgot elszúrtak, hamarosan leszerepelt. Talán az elsô kampány idején volt egy ilyen plakátjuk, hogy aszongya: "Mi lesz itt?" Mármint akkor, ha a régiek, a gaz kommunisták jönnek ismét a trónra. Ez gyönyörûen ívelt magas labda volt, a Fidesz le is csapta, megcsinálta az ellenplakátot. "Mi leszünk itt!" Lehet, hogy rosszul emlékszem, s nem ez a két párt féltette a kisember boldogságát és mindennapi kenyerét, hanem másik kettô. Elég az hozzá, hogy egy idô után az emberek elfordultak az MDF-tôl, s visszakívánták a gaz kommunistákat, akik alatt — úgymond — nem is volt olyan rossz. Meg is választották Horn Gyulát és a Magyar Szocialista Pártot. Ezelôtt két héttel Horn még azzal riogatta a magyart, ha nem ôket választják ismét, akkor jönnek ezek, s majd lesz itt nemulass, meg csôd, jön a rézfülû bagoly és megeszi a hazudós kisfiúkat. Ez a legjobb választási reklám és örökös ürügy: ezekkel nem lehet. Ezt mondta a RoMaDeSz is, valamelyik alkalommal. Tévedsz, ezt egy nap háromszor elmondja. Pedig olyan egyszerû volna az egész. Két mozgásból le lehetne söpörni egy pártot a színrôl, majd két hónap múlva még egyet. A nagy-Románia Pártnak van mondjuk háromszáz tagja és egy-két kemény vezetôje. Az Udéméré, a maga milliós tagságával, testületileg belépne, s azt a nulla egész három század százaléknyi tagot pedig állandóan leszavazná. És lenne belôle Nagy-Magyarország Párt? Á, dehogy...

Idáig jutottunk a világ e napi megváltásával, amikor Nyomdász meghozta a friss lapot, benne a hírt: pártunk és kormányunk folytatja a szekuritáté fölszámolását. Mert ezekkel nem lehet. Ez jobb hír, mint Fidesz Viktor gyôzelme. Legalábbis nekünk. Csak ne végezzenek félmunkát, mint '89 decemberében!

A Múlt és Jövô zsidó kulturális folyóirat és a mellette szervezôdött kiadó vezetôje, Kôbányai János és a mai magyar filozófiai irodalom kiemelkedô személyisége, Heller Ágnes érkezik a napokban a megyeszékhelyre. A Múlt és Jövô c. folyóiratot 1911-ben alapította Patai József költô, mûfordító, s a folyóirat 1944 márciusáig, Magyarország német megszállásáig megszakítás nélkül megjelent mint az akkor közel egymilliós lélekszámú zsidóság magyar nyelvû kulturális folyóirata.

Történetének elsô szakaszában teret adott a zsidó irodalom, tudomány és képzômûvészet tematikájába esô írásoknak, ugyanakkor — nem csak nyelve révén — a korszak magyar kultúrájához is kötôdött.

Közel fél évszázados szünet után, a kommunista rendszerek kelet-európai bukásának idôszakában, 1989-ben indult újra. Újraélesztôje Kôbányai János író, szociográfus. Célja ebben az új megjelenési szakaszban, hogy fóruma legyen annak a Magyarországon is megindult zsidó "reneszánsznak", amelynek igénye van arra, hogy újrateremtse Európának ezen a felén kihalóban levô zsidó kultúrát. Figyelemmel kíséri, bemutatja és közvetíti a közép-európai és izraeli magyar—zsidó szellemi életet, azzal a céllal, hogy segítsen helyreállítani egy, a történelmi körülmények között széttört egységet: az egykori magyar kultúrából kitaszított zsidó szellemi kultúrát.

Ebben a törekvésében nem csak a magyar—zsidó értelmiségre támaszkodik, hanem termékeny kapcsolatokat épített és épít ki keresztény írókkal, tudósokkal, így szerzôi közé tartozik számos protestáns és katolikus egyházi és világi személyiség is.

Mostani erdélyi körútjának célja az, hogy megismertesse a folyóiratot és a kiadót az erdélyi magyar olvasóközönséggel, hogy szerzôket, témákat, olvasókat toborozzon, hogy személyes jelenléttel törje át azt a szellemi gátat, amely oly sokáig létezett — ezen a téren is — Magyarország és Erdély között.

A bemutatkozó látogatásra ez alkalommal három városban kerül sor, Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen.

A Múlt és Jövô Kiadó szerzôi közül most Heller Ágnes jön el Erdélybe. Neki nemrég jelent meg a kiadónál Az idegen c. esszékötete (a multikulturalitás témakörébôl), s új, részben átdolgozott kiadásban nagysikerû, több világnyelvre is lefordított könyve, A reneszánsz ember.

Kôbányai János nevét talán Szarajevói jelentés c., 1996-ban megjelent könyve révén nem egy hazai olvasó ismeri. Részben újra találkozhatunk most annak anyagával, Szarajevó háborúban és békében c., a napokban megjelent új könyvében, amely 1993-tól 1997 ôszéig követi az eseményeket, s hoz hírt róluk szemtanúként. "Könyvem anyaga egy macedóniai és egy vajdasági riporttal indul — írja, — a város ostromának legdühödtebb szakaszában, majd 1996 elején, a normalizálódás kezdetén, az elsô választásokon. Végül 1997 decemberében, amikor az EBESZ-misszió tagja voltam, s mélyebb és szélesebb perspektívából láthattam az ottani életet. Szarajevó számomra az európai civilizáció szakítópróbájának színtere; a város jelenlegi történelmét egész Közép-Európa tükrébôl és tükrözôdésébôl igyekszem szemlélni."

Az olvasók a találkozók során megismerhetik és megvásárolhatják a kiadó számos erdélyi vonatkozású könyvét (többek között Schön Dezsônek, az Új Kelet egykori újságírójának a ´30-as években megjelent tudósítását a máramarosi zsidóságról, új kiadásban), s a Múlt és Jövô folyóiratot, amelynek idei márciusi száma a ´48-as magyar forradalom és a magyar zsidóság kapcsolatáról szóló tanulmányokkal tiszteleg 1848 emléke elôtt.

Szombaton hajnalban a megyeszékhelyrôl több autóbusz indul a hagyományos csíksomlyói búcsúra. A jelentkezôket már néhány héttel ezelôtt összesítették, hogy megfelelô idôben autóbuszt tudjanak foglalni az utazási irodáktól. A fôtéri plébániától indul szombaton reggel egy 50 személyes jármû, akik ezzel utaznak, 50 ezer lejt kellett hogy fizessenek. A Szabadság utcai római katolikus plébánián nem gyûlt össze 25 személy, így autóbusz nem indulhatott, az utazást mindenki egyénileg igyekszik megoldani. A Bucinului utcai plébéniáról viszont két autóbusznyi személy vesz részt a pünkösdi búcsún. Az 50 illetve 45 személyes autóbuszokkal való utazás gyerekek számára 35 ezer lejbe, míg felnôttek számára 45 ezer lejbe került. A fent említett lehetôségeken kívül lehet vonattal is Csíkszeredába illetve Csíksomlyóra utazni, sajnos az éjszakai vonatot kivették, így csak a 10.02 perckor induló személyvonattal lehet utazni, ami 15.40-re érkezik Csíkszeredába, a jegy ára 23 ezer lej.

Tegnap, az Emil Constantinescu román, illetve Göncz Árpád magyar államfô marosvásárhelyi látogatásának egyéves évfordulóján, a Pro Európa Liga védnöksége alatt mûködô Demokrácia Kollégiuma végzettjei megalakították a Demokrácia Kollégiuma Egyesületet, tudtuk meg a Roxana Enache és Pápai László által román és magyar nyelven felolvasott sajtóközleménybôl. A fiatalok szerint ez az elsô szervezet, amely a két államelnök védnöksége alatt áll, célja pedig a tolerancia és megértés, valamint a széthúzást mindenki számára elônyösen túllépni tudó közös célok továbbítása. A DKE kulturális cseréket és baráti kapcsolatokat magába foglaló, határokon átívelô együttmûködést, a béke és az emberi jogok védelmét célzó programok fejlesztését tûzte ki célul.

Kedves Fülöp Kálmán! Örülök, hogy jól vagytok, és az áldott pünkösdnek bazsarózsás vasárnapján családi ünnepségre keríthettek sort szerény hajlékotokban. Néhány éve ismerjük egymást, emlékszem még, amikor Nagykenden, az EMKE- könyvtár avatásán odaléptél hozzám, és bemutatkoztál. Sokkal idôsebbnek látszottál, most is többet mutatsz. Nem lehetett könnyû végigevickélned utadon, kômûvesbôl teológussá válni, kétkezi munkásként rátalálni a lélek szépségeire, és eljutni oda, ahová csak nagyon kevesen: lírába sûríteni az érzést, képpé formálni a benyomást, képlékennyé tenni a nyelvet, hogy befogadhassa a gondolatot. Már ôszülô halántékkal bukkantál erre a kincsesbányára, és azóta szó szerint értelmezve biztatásomat, hetente postázol egy-egy küldeményt, benne a kísérôlevél mellett, melybôl rendszerint kedélyállapotodról tudósítasz, ott van két-három új versed is. Aki majd megpróbál "besorolni", azaz beskatulyázni, nehéz dolga lesz, hiszen Te filozófiát tanultál, egy baleset választott el a papi szószéktôl, mesteremberként: építettél, szakmád szerint vízügyi dolgozó volnál, közben pedig földet s szôlôt mûvelsz. (Elôre küldöm kedves mosolyomat annak a filosznak, aki irodalomtörténeti ketrecedhez a kófrácsot összeügyeskedi majd.)

Legutóbbi leveledben ezt írod: "Május 31-én hármas ünnep lesz családomban, amelyre szívesen elvárlak családoddal együtt. Én 50-ik, feleségem 45-ik és lányom 17-ik születésnapját ünnepli."

És ott vannak a versek is, egyikbôl idézek: " Ma még tied / lehet az éjszaka. / Sarokba szoríthatod / a holdat. / Csillagutakon / üres járaton / ég s föld között / szerelmet vallhatsz neki. "

Sok keserûség ért s talán ér még. De ha az ötven esztendô mérlegét megvonod, könnyen rájöhetsz, hogy semmi sem volt hiába: tarthatod továbbra is betyárosan ôszülô fejed, mert ragyogó orgánumod, melyet prédikációk teljesíthettek volna ki, így is érvényesült, hiszen élmény hallgatni Téged, Rüsz Károlyékkal, Terézékkel együtt, amint verset mondtok. Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad elsiratni, tudod te jól, jobban, mint én, a Horváth István versébôl ismerôs igazságot; Te pedig újra tudtad kezdeni, valahányszor úgy tûnt, hogy végleg a padló alá kerültél. Ritka tünemény: a lélek ereje az újjászületéshez, örülj neki s tartsd meg, vigyázzad, mint drága kincset. S ne zárkózz el továbbra sem a világ felfedezésétôl, a tanulástól, mert nem szégyen öreg fejjel tanulni, és nem szégyen ôsz hajjal indulni az irodalomban, nem Te leszel az elsô s az utolsó, a legkisebb sem, a legnagyobb meg...De errôl majd döntsön az utókor, Kosztolányival: a "futó por".

Kedves Kálmán! Nem valószínû, hogy ott lehetek körötökben meghitt családi ünnepeteken. Ezt a levelet sem csupán teérted írtam, mert megtehettem volna magánlevélben is; hanem azért, hogy valamiképp felmutassalak: íme, itt él, ebben a faluban egy ember, aki — akárcsak jónéhány faluval magasabban s feljebb, a korondiak közül annyian (Ambrus Lajos, Molnos Lajos, Páll Lajos, Majla Sándor, s utána következnek az egészen fiatalok, akik csak ezután szereznek nevet maguknak) — tovább lépett a székely ügyesség s tehetség mesterségbeli kibontakoztatásán, nem népmûvésszé vált csupán (felesége érdemeit ezzel nem csökkentem, sem a híres kendi népmûvészekét), hanem a nehezebbet választva, a megfoghatatlant ostromolva próbálja kiteljesíteni személyiségét.

Ez a legnagyobb ajándék, barátom, amit szülinapodra kaphatsz az élettôl. Maradj hát meg hitedben s verseidben, szeretteid körében, azzal az önbizalommal, melyért kissé irigyellek is, hogy tudniillik nevedet beírhattad, akármily kis betûkkel is, a világ nagykönyvébe. Éljetek sokáig!

Megyénkben a kedvezôtlen idôjárás ellenére a vetést az erre szánt terület 94%-án sikerült elvégezni május 25-ig, ami szokatlan terminus, magyarán, az idôpont az idén nagyon eltolódott — nyilatkozta a tegnap Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgatója.

— A megye mezôgazdasági területein gyakorlatilag nem keletkeztek károk árvíz miatt. A termés fogyatkozására egy késôbbi idôszakban számíthatunk. Ismeretes a tavaly ôszi csapadékos, a téli száraz és az idei tavaszi esôs idôjárás. Ez megzavarta a vetések ütemét, emellett nagyon eltolódtak a növényápolási munkálatok is. Nem a vízmennyiség okozott kárt vagy zavart, hanem az esôzések gyakorisága. A kései vetések, az el nem végzett vagy elkésett gyom-, és betegségelleni kezelések miatt fog bekövetkezni a veszteség. Az esôs, csapadékos idôjárás megyénk gabonatermesztôit érintette. A május 25-i nyilvántartásunk szerint az ôszi búzavetés- területek 80%-át gyomirtózták, a fennmaradó 20%-ra már esély sincs, hiszen kalászol a búza. Az árpa esetében 16% maradt kezeletlenül. S ha arra gondolunk, hogy az árpát június végén már aratni kellene, legalábbis a Mezôségen, akkor mindenki érzékelheti, mit jelentett a gabonatermesztôk számára a rendkívül csapadékos idôjárás.

— A mezôgazdasági társulások, volt ámv- egységek, a magángazdák mit tehetnek az elôadódott helyzetben?

— A gazdálkodók tíz esôs nap után, hétfôn végezhettek növényápolási munkákat. A Marosvásárhely— Ludas útvonalon voltam terepen, szinte minden parcellán láttam dolgozókat. (Ugyanezt tapasztaltuk a Marosvásárhely— Balavásár— Szováta útvonalon is., sz.m.). A napfény nélküli, nedves iôjárás sajnos melegágya a különbözô betegségeknek, fôleg a szalmásgabonáknál, mint: a növények szeptóriás levélfoltossága, a lisztharmat, a rozsdák.

Mit tehetünk? Május 28-tól megyénkben rendelkezésünkre áll egy helikopter, amely 5-6000 hektár gabonaföld permetezésére alkalmas. A helikopteres kezelést, állami támogatással, a következôképpen lehet igényelni: — elsôsorban a vetômagparcellákra, de nem csak, a termesztô megvásárolja a vegyszert, a helikopter ingyen kiszórja (szolgáltatásként); — másodsorban, azon termesztôknek, akik technológiai utakkal rendelkeznek parcelláikon és szórógépekkel, térítésmentesen biztosítjuk a vegyszert. Mindez a 27-es törvény alapján zajlik. És ha már itt tartunk, mondjuk el azt is, hogy a gabonatermesztôk fent említett igényeiket a Megyei Növényvédelmi Felügyelôséghez és területi kirendeltségeihez nyújthatják be. Ez egy újabb lehetôség, amelyet akár a társas, akár a magángazdáknak nem lenne szabad kihagyniuk.

Sosnoviec városában (Krakkó mellett) évente rendezik meg a diákok nemzetközi népdal- és táncfesztiválját. Idén június 5— 7. között a cseh, magyar, lengyel együttesek mellett erdélyi csoport is fellép, térségünket a Boróka Néptáncegyüttes képviseli. Veress Kálmántól, a fiatalok kedves Kálmán bácsijától megtudtuk: Pavel Michalczyk, a szervezô a lengyel nyelvû hivatalos meghívón kívül magyarul írott levelet is küldött faxon, ebben erôsíti meg a meghívást. Szeretik ott a magyart. A meghívó fél gondoskodik a szállásról, ellátásról, az utat viszont az együttes tagjai fizetik. Márpedig az együttes elég sokat turnézik, nem méltányos, hogy "munkásai" zsebbôl állják a költségeket. — Ezért valósággal koldulnom kell — fakadt ki keserûen Veress Kálmán. — Eddig csak a Népújság támogatott bennünket, a többi támogatótól egyelôre jobbára csak ígéreteket kaptam, így például a Manpeltôl. A nagymellû, magyarkodó, mellveregetô nagyvállalkozók sosem segítenek. Piculákat adnak. Koldulnom kell. Ha ehelyett kapálnék- kaszálnék, sokkal többet keresnék...

Elképzelem a borókás legénységet a kaszálósorban, és — persze témás tánc jut eszembe. Egyszer majd talán azt is megkoreografálja valaki, hogyan kaszálnak kalákában a fiúk, hogy kiszerezzék azt a háromszázezer lejt, ami az utazáshoz kell. Népi zenés- táncos szatíra lehetne, a neokap szponzorjelölttel, aki Kálmán bácsinak sûrûn veregeti a vállát, de közben átutalja a nyereségét a Surgyé & Szalmazsák Bankban nyitott biztos számlájára...

Sosnoviecben nyárádmenti, Küküllô menti, mezôségi, széki, kalotaszegi táncokkal, mezôségi és moldvai csángó népdalokkal lépnek fel. Addig is, míg utazásra kerülne a sor, tartottak és még tartanak néhány elôadást, amelyek szerény bevételét szintén erre a célra fordítják. Különben ki tudná ennyiért megjárni Lengyelországot. Útvonaluk: Kolozsvár, Nagyvárad, Kassa, Tarnów, Sosnoviec.

A nyár folyamán az együttes részt vesz a holtmarosi Gyöngykoszorú fesztiválon, és szeretnének elmenni a Gyimesekben szervezett tánctáborba is.

Növekvô árucsere-volumen

A román—magyar árucsere volumene tavaly július 1-je, a Romániával aláírt CEFTA-megállapodás életbe lépése óta 15 százalékkal nôtt. Jelenleg 2200 román—magyar vegyes vállalat mûködik Romániában, összesen több mint 52 millió dollárral, jelentette a Rompres a budapesti román—magyar privatizációs kerekasztal-tárgyalás kapcsán. Magyarország Románia külföldi befektetôi sorában a 16. Becslések szerint a román—magyar kereskedelmi forgalom értéke mintegy 600 millió dollár lesz az idén.

Hôhullám Indiában

A legújabb jelentések szerint 159-re emelkedett az Indiában is szokatlanul magas hômérséklet halálos áldozatainak a száma. Kedden Radzsasztánban négy városban mértek 49 Celsius fokot árnyékban. A tízmillió lakosú Újdelhiben áramkimaradás és vízhiány nehezíti az életet. A fôvárosban a hômérséklet kedden elérte a 46,2 C fokot — ez 5 fokkal magasabb, mint az utóbbi fél évszázad melegrekordja. A forró évszak Indiában rendszerint a június második felében érkezô monszun esôkkel ér véget, írta az AP és az AFP.

Határ menti irodalmi társaságok találkozója

A Duna—Tisza—Körös—Maros Eurorégió irodalmi társaságai tartottak találkozót kedden Szegeden a helyi Dugonics Társaság rendezésében. A hagyományteremtô szándékkal, elsô alkalommal szervezett találkozóra Magyarországról Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékbôl, Romániából Temesvárról és Aradról, Jugoszláviából pedig Zentáról érkeztek irodalmi társaságok képviselôi azzal a céllal, hogy megismerjék egymás tevékenységét, terveit. Szándékaik szerint erôsíteni kívánják a határ menti kulturális együttmûködést, hiszen a három országot érintô régióban élôk sok szállal kötôdtek egymáshoz, hangzott el a civil szféra és a kultúra kapcsolatáról tartott kerekasztal- beszélgetésen.

Megszüntetik a differenciált szállodai tarifákat

A turisztikai minisztérium nemrégiben megszüntette a román és külföldi vendégek számára a különbözô tarifákat a fekete-tengeri üdülôhelyek szállodáiban. A Rompres szerint az egységes árak nem túl magasak. Mamaián egy háromcsillagos szállodában a személyenkénti ár egy éjszakára nem haladja meg a 45000 lejt, fôszezonon kívül, és a 90000 lejt fôszezonban. A kétcsillagos hotelekben az ár fôidényben 75000 lej, elô- és utószezonban 40000 lej. Az árak természetesen magasabbak lehetnek, ha a turista utazási irodán keresztül foglaltat szállást. A Mamaia szállodalánchoz tartozó szállodákat felújították, a cég 39 százalékát privatizálták. A Neptun-Olimp részvénytársaság kétcsillagos szállodáiban egy éjszaka 15000 és 40000 közötti összegbe kerül a nyári fôidényben, míg a háromcsillagos szállodákban 29000 és 76000 lej között mozog egy éjszakai szállás ára.

A cél a piacgazdaság megteremtése

Az új moldovai kormány legfontosabb feladatának a piacgazdaságra való átmenet befejezését tekinti. A valamennyi területet átfogó reformok célja a mûködôképes gazdaság megteremtése és a lakosság életének könnyítése, jelentette ki Petru Lucinski elnök. Mint mondta, a reformok eddigi üteme nem kielégítô a volt szovjet tagköztársaságban. Ennek következtében a moldovai társadalom egy befejezetlen épülethez hasonlít, idézte a moldovai elnököt az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség.

Hatmilliárdan az ezredfordulón

Hatmilliárdnyian leszünk az évtized végére, véli egy amerikai demográfiai kutatóintézet, a PRD. Elég valószínû, hogy 2050-ben 3,5 milliárddal még több fôbôl, azaz 9,5 milliárdból áll majd az emberiség. Manapság másodpercenként 4,3 baba születik, ebbôl 3,9 a fejlôdô világban. A halálozási adat egy másodpercre vetítve 1,7 ember, a fejlôdô világra jut 1,3, véli a PRD. Nem a fejlett országokban várható a növekedés, bár kivételesen és kisebb mértékben ezekben is nôhet a lakosság száma, például a kanadai mostani 30,6 millióval szemben 2025-ben már 40 millió fölött lesznek. India lesz az egyik legnépesebb állam, mivel hamarosan egymilliárd ember él itt, lassan majd Kínával vetekszik lakosságának száma, ahol a jövô század húszas éveinek elejére várható a másfél milliárdnyi lakos.

Oroszországi adósságkép

Oroszország külföldi adóssága, beleértve a Szovjetuniótól örökölt tartozásokat, tavaly 1,5 milliárd dollárral, 123,5 milliárd dollárra csökkent, közölte hétfôn Moszkvában Andrej Kosztyin, a Vnyesekonombank, az állami külgazdasági bank elnöke. Az orosz bankelnök szerint a csökkenés elsôsorban a Moszkva számára kedvezô keresztárfolyam-változásoknak tudható be, amikoris a Lundoni Klubbal szemben fennálló adósságokat a felvételnél megszabott valutákból amerikai dollárra számolták át. Emellett bizonyos összegeket áruszállításokkal is sikerült törleszteni. Andrej Kosztyin szerint az orosz állam belsô adóssága viszont növekedett, s január elsején 356,2 milliárd rubelt tett ki (csaknem 58 milliárd dollár).

Kritikus étolajellátás Ukrajnában

Az ukrán államfô döntése értelmében szeptember elsejéig importvám nélkül vihetô be az országba 100 ezer tonna nem finomított napraforgóolaj és 20 ezer tonna ugyancsak nem finomított szójaolaj, közölte az ITAR-TASZSZ Szeptember elsejéig 30 napra bôvítették ki az importált olajok áfájának befizetési határidejét, továbbá megtiltották az étolaj újraexportját. Ukrán illetékesek szerint Ukrajnában kritikussá vált az étolajellátás. A tavaly betakarított 2,2 tonna napraforgómag több mint felét a termelôk külföldön adták el kenôanyagok, mûtrágyák, növényvédô szerek és alkatrészek importjáért cserébe.

Vásárhelyi mûvészek a Fehér Éjaszkákban

Ma este a Duna TV-ben a Fehér Éjszakák elsô blokkjában az Al Manach kortárs mûvészeti magazin jelentkezik: beszámolnak Min Tanaka kapán buthotáncos és Lajkó Félix hegedûmûvész estjérôl, melyet a szegedi Régi Zsinagógában mutattak be; Török László 25 év címû fotókiállításáról; arról a marosvásárhelyi kiállítássorozatról, melyen 7 helyi képzômûvész mutatkozott be egymás után INSITU címmel; a német Nicolas Baginsky intelligens robotjairól, és zenés beszélgetést láthatnak Szabó Tamás szájharmónikamûvésszel. Utána három kisfilmet vetítenek: Kovács György kisjátékfilmje, a Márk evangéliuma Borges novellájának adaptációja; Szögi László: ... az ajtók záródnak címû filmetûdje a moszkvai metrók sajátos világát mutatja be; Farkas György dokumentumfilmje következik A cigányokat nem lehet kisorsolni... címmel, mely egy erdélyi cigány férfi, Feri bácsi portréja. Az éjszakát a Duna Mûhely bemutatójával zárjuk. Látom, te kecske vagy címû dokumentum-riportfilmjében Pázmándy Katalin a '70-es, '80-as évekrôl beszélget Bereményi Gézával, György Péterrel, Kovács Tiborral, Kozma Györggyel és Vetô Jánossal.

Még ki lehet váltani a gazdajegyeket

Olariu Cornelia, a Megyei Postafelügyelôség fôfelügyelô-helyettese arról tájékoztatott, hogy a megyénkbe érkezett 337.050 mezôgazdasági értékjegy 93 százalékát (313.132) május 25-ig juttatták el jogtulajdonosaikhoz. A gazdajegyek átvételének határideje nem változott: 1998. május 31. Megyénkben szombaton nyitva tartanak a városi postai hivatalok, ahol az értékjegyek még átvehetôk. Megtudtuk azt is, hogy a Szászdályán (Apold község) ellopott értékjegyek nem kerültek elô. Május 31-e után az át nem vett értékjegyeket megsemmisítik.

Új autóbuszok Marosvásárhelyen

A tervek szerint augusztus-szeptember hónapban legkevesebb 10 ISUZU autóbusszal gyarapodik a Vásárhelyi Közszállítási Rt. gépparkja — tudtuk meg Emil Chiorean igazgatótól. A japán MAZDA cég által gyártott 50-60 férôhelyes jármûvek darabja 83.000 dollárba kerül, s lízing alapján szeretnék beszerezni. A vásárlásról és a késôbbi felhasználásról szóló átiratot Chiorean a ma sorra kerülô tanácsülésen szándékszik a városi tanácsosok elé terjeszteni.

Tanácskozás a kábítószerekrôl

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dísztermében május 29-én 10 órai kezdettel kerül sor A kábítószerek problematikája jelenleg és jövôbeli kilátások címû országos tanácskozásra. Szervezôk az Orvostudományi Akadémia marosvásárhelyi fiókja, az OGYE és a Gyógyszerészeti Kara, a Romániai Fitoterápiai Társaság, a Maros Megyei Gyógyszerészeti Kollégium, valamint a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság.

A Népi Mûvészeti Iskola napjai

A hétfôn kezdôdött vásárhelyi Népi Mûvészeti Iskola Napjai hétfôn kezdôdött rendezvényei ma 16, valamint 17.30 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kis- és nagytermében folytatódnak az iskola, valamint a marosszentgyörgyi és a marosoroszfalui tanulók elôadásaival. Csütörtökön 17 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor az ünnepi elôadásra (1908-1998), melyet az iskola elismert végzettjei tartanak. Az egyhetes rendezvény pénteken zárul, amikoris 10.30 órakor a libánfalvi mûvelôdési otthonban népviseleti kiállítás nyílik.

Meghívott Frunda György szenátor

Az RMDSZ marosvásárhelyi II-es és IV-es körzete május 29-én, pénteken délután 6 órai kezdettel a Bernádi házban találkozót tart Frunda György szenátorral. A rendezvényre tisztelettel meghívja és elvárja a tagságot.

Sporthorgászok vetélkedôje

A horgászversenyek városi szakaszát június 6-án tartják Marosvásárhely, Marosludas, Szászrégen és Dicsôszentmárton térségében — értesültünk a Maros Megyei Horgász-Vadász Egyesülettôl. Nyílt horgászverseny lévén, mindenkit szívesen látnak. Ugyanezen a napon kerül sor a mûléggyel való horgászverseny megyei szakaszára. Feliratkozni június 4-ig lehet az egyesület alegységeinél, ahol bôvebb felvilágosítással is szolgálnak. (Marosvásárhely 167- 621, Szászrégen 521-470, Marosludas 411-233, Dicsôszentmárton 440-465).

Hôsök napja Szászrégenben

A Hôsök napja alkalmából a szászrégeni központi parkban koszorúzásra kerül sor ma 13 órai kezdettel — tájékoztatott Marian Traian polgármester. Az elesett hôsök emlékére a polgármesteri hivatalon kívül különbözô politikai pártok képviselôi is elhelyezik a kegyelet virágait.

Görgényüvegcsûrön a Hahota

A Hahota színtársulat május 31-én, vasárnap este 8 órától Görgényüvegcsûrön vendégszerepel N. Roman: I Love You címû többszörösen díjazott vígjátékával. Jegyek elôadás elôtt a helyszínen kaphatók.

Építészkonferencia

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) építészeti szakosztálya a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatallal közösen Építészkonferenciát szervez június 5-7. között. A konferencia helyszíne a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal (Szabadság tér 5. szám); témakörei: magasépítés, vasút-, út-, hídépítés, mélyépítés, építôanyagok, számítástechnika az építészetben stb. Jelentkezni az EMT székhelyén: Kolozsvár, December 21. sugárút 116. sz., tel 064/194-042, 190-825, e- mail emt@emt.org.soroscj.ro.

Református parókia Újfaluban

A Pintea András tervezômérnök tervezte parókiát a napokban kezdték el építeni a munkát felvállaló Kolozs megyei vállalkozók. A tervek szerint a földszinten gyülekezeti otthon lesz, ahol ezután a kulturális rendezvényeket tarthatják az újfalusiak. Az emeletet az új parókia foglalja el. Azért, hogy még ez évben sikerüljön az épületet pirosban felhúzni, szeretnék ha minden 18. életévét betöltött egyháztag 80.000 lejjel kell járulna hozzá az építéshez.

Kis tûzoltók

A Tûzoltók barátjai elnevezésû vetélkedô városi szakaszára szombaton, a megyeire hétfôn került sor a marosvásárhelyi tûzoltóság székhelyén. Az egyéni és csoportos vetélkedôk (60 méteres síkfutás, 6X60 méteres stafétaváltás, harckészültség) kiértékelôje után elsô helyre mindkét alkalommal a Marosvásárhelyi 8-as Számú Általános Iskola diákjai kerültek, ôk képviselik a megyét az elôreláthatóan Szebenben tartandó országos szakaszon.

Elôkészületben a Kárpátok nagytúrája

A Kelemen-Maros Turista Egyesület tagjai két hét alatt tervezik végigjárni a román Kárpátok hegyláncát a Vaskaputól az Avas hegységig. Az augusztusban sorra kerülô "kirándulásra" minden hétfôn 19 órakor lehet jelentkezni az egyesület marosvásárhelyi N. Grigorescu 19. szám alatti székházában.