Ha május, akkor a klasszikus muzsika kedvelôi várhatják a rendkivüli zenei eseményt, a Marosvásárhelyi Zenei Napokat. A rendezvénysorozat idején — vagyis már ma estétôl kezdôdôen — minôségi élménnyel tekintett, rangos koncerteken vehetnek részt a marosvásárhelyi zenebarátok. Gondoljunk csak a világhírû Gyôri Balett vendégfellépésére, Kollár Imre magyarországi karmesterre, vagy a japán zongorista Szatoko Yamamotora... Néhány rendhagyó mozzanata is lesz a Zenei Napoknak: a zeneiskola legjobb növendékeivel a bukaresti rádió egyenes adásban készít zenei felvételt, ezáltal is segítve a fiatal tehetségeket, hogy az ország "füle" elé állhassanak. Az idén dzsessz-koncertet is beiktattak, a marosvásárhelyi 4 Give és A.G. Weinberger közremûködésével. Mindezeken kívül más események színhelye is lesz a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagyterme: Lehár Ferenc halálának ötvenedik évfordulója alkalmából operett-koncertet tartanak Petre Sbârcea vezényletével. Azon olyan neves magyarországi vendégmûvészek lépnek fel, mint Szilfay Márta és Berkes János. Ifjú Csíky Boldizsár önálló zongoraesttel, Mihai Valentin Cojocaru önálló gitáresttel lép fel. A Zenei Napokhoz hozzátartozik a május 3o-i hangverseny is, melyre Emil Simon karmester népszerû orosz zenébôl állította össze mûsorát. Az est szólistája a Marosvásárhelyrôl Ausztráliába származott Kiss László hegedûmûvész. Mindezekrôl a marosvásárhelyi Filharmónia igazgatója, Botár Gerô tájékoztatott. A hangversenyek minden este 7 órakor kezdôdnek.

Kezdjük az elején, tekintettel arra, hogy egy település, község sajátos (és általános) gondjairól nem mindig lehet/elég csupán szóban, telefonon panaszkodni, urbánusabb helyekrôl esetleg hosszú "hiánylistát" telefaxon átpasszolni. A Maros Megyei Tanács úgy döntött még ez év januárjában, hogy terepszemlére indul, sorra felkeresi a hatáskörébe tartozó helységeket. A tulajdonképpeni megyejárás a Kisküküllô alsó folyásánál, Mikefalván kezdôdött. Az is nyilvánvaló, hogy egyidôben lehetetlen felkeresni egy kisrégió valamennyi települését. Így hát minden alkalommal egy központibb fekvésû községbe hívták meg a vidék valamennyi polgármesterét, tanácsosát, s a Megyei Tanács kezdeményezésére így lett a dologból vidékenként váltakozó - polgármester-találkozó. Ezidáig 18 községben volt ilyenszerû és közvetlen kapcsolatteremtés, ami folytatólagosan a tanács szervezésével mûködött, kivéve a nyárádszeredai és marosludasi terepszemlét, ahol az RMDSZ volt a szervezô. Lapunk rendszeresen nyomon követte a tanács vidéki kiszállásait, ahol Virág György alelnök, Burkhárdt Árpád alprefektus mindenhol jelen volt. A cél nyilván a kölcsönös tájékoztatás, véleménycsere, de gyakorlati haszna is van a falujárásnak. Olyan helységek, kisebb települések is útbaestek, amelyek úgy általában ritkábban kerülnek a figyelem központjába. A megyejárás során az alprefektus, az alelnök eljutott Haranglábra, Szászcsávásra, Erdôcsinádra, Körtefájára, de Moson, Vece, Székelybô is vendégül láthatta a "megyét". S a vendéglátáson kívül a megyei tanács közvetlenül szerzett tudomást egy közösséget foglalkoztató, sokszor sújtó állapotokról. Cél az - mondotta Virág György idevágó kérdésünkre válaszolva -, hogy ne kergessünk hiú ábrándokat, lehetôleg a földön járjunk, ott se lehajtott fejjel, hanem tudatosan, reménnyel és derûlátással, s ne annak a biztos "nyugtázásával", hogy eleinknek sem volt könnyebb, utódainknak sem lehet jobb már...

Indokolt, avagy alapozott a derûlátás ? Az alelnök szerint megalapozott, tágul a világ, az áttekinthetôség. Fontos a dolgok alakulásának párhuzamával nyilvános helyen megszólalni magyarul, vagyis nyelvileg is hadilábon állunk a közigazgatással. Már ami ránk vonatkozik... Mondjuk a magunkét, sokszor nem tudjuk, mit beszélünk...S ha már éppen közigazgatásról van szó, ideje szólni helyben a közigazgatási ellentmondásokról.

Általánosan: minden helységben az évtizedek alatt felhalmozódtak azok a problémák, amelyeknek megoldása értelemszreûen még idôbe telik. Ilyenek az utak, az intézmények állapota, az egészségügyben, tanügyben égetôen fontos kérdések, vízellátás, és sorolhatni tovább. Ami tapasztalható leginkább, az az idôsebb nemzedék elesettsége. Egy olyan társadalmi jelenség, amivel foglalkozni egyértelmûen többet kellene. Leosztva mégis, vázlatosan úgy fest a dolog, hogy Dicsôszentmárton és vonzásköre, másszóval a Kisküküllô mentére a birtokviszonyok kuszasága jellemzô. Maros mentén a gázkérdés , az összekötô utak állapota, az elhanyagolt mûemlékvédelem a leginkább emlegetett. Nyárádmentét a kisvasút sorsa érdekli leginkább. A polgármesterek közösséget vállaltak ez ügyben, és most már van reális lehetôség a vicinálist újra sínre tenni. Elôreláthatólag ez utazási elôfizetéssel, vagyis bérletes rendszerrel mûködne. A vasút elvileg benne van a gôzôs beindításában, a gyakorlati rész még várat magára... Murokország például nem nosztalgiázni akar, nem afféle menyasszonyhordozást, hanem menyasszonyi húslevesbe való murkot, zöldséget szállítana Marosvásárhely vagy éppenséggel Szováta piacaira.

Ludason a szórványtudat furcsa megnyilvánulásaival találkozott Virág György. Lényegesen, ám indokolatlanul kevesebbnek érzik magukat ezek az emberek más szórványokhoz viszonyítva, mint amennyien számbelileg vannak. Ennek sokféle kihatása van, gondoljunk csak az iskoláztatásra...

A Mezôségen nem volt még polgármester- találkozó, de májusban már esedékes ott is. Ami úgy általában nyomasztó dolog, az a költségvetés késedelme. Nyolc év alatt Romániában egyetlen esztendôben sem voltak képesek idejében elfogadni a költségvetési tervezetet. Közpénzekbôl folyamatban levô beruházási és fejlesztési munkálatok sokszor a kivitelezô jóindulatán múlnak. Bizalmukkal egyszerûen meghitelezik a fizetôképtelen hivatalokat. Ennek persze lehet olyan következménye, hogy a legközelebbi versenytárgyaláson a polgármesteri hivatal szinte kénytelen részrehajlóvá válni, és ez még akkor is veszélyes, hogyha nem is korrupcióról van szó. Még nagyobb gond az, hogy az egészségügyi- szociális szolgáltatásokban már mûködési zavarok is felmerülnek azon oknál fogva, hogy a normális, mindennapi kiadásokat sem tudják fedezni, s mert állami költségvetési intézményekrôl van szó, banki hitelt kamattal sem igényelhetnek. Az ideiglenes megoldások folytonos keresése is kimerítô és idôigényes "munka". A pénzügyi ellenôrzô szervek sincsenek tekintettel a kényszerhelyzetekre, ezért polgármestereink, tisztségviselôink személyes anyagi felelôssége is felmerül, amennyiben a jogszabályok közötti kiskapukat nem sikerül megtalálni. Ezt a fajta ügyeskedést személy szerint is visszautasítom - mondotta Virág György alelnök.

Végezetül, ami a költségvetésre vonatkozik, a megyei tanács vezetôsége megkezdte a városokkal való konzultálást, Dicsôszentmártonban, Szovátán a helyi felelôs személyekkel megbeszélték a helyi költségvetés várható alakulását, az elvégzendô munkálatok sürgôsségi sorrendjét. A Maros Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, hogy az elsôbbségek megállapítása a helyi tanács joga és felelôssége. A sorrendet a megyei tanács úgy fogadja el, ahogy azt a helységek választott testülete elhatározta.

Immár ötödik alkalommal tartották meg Marosvásárhelyen a Tudományos Diákköri Konferenciát. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség TDK-szakosztálya szervezte rendezvénynek a Megyei Kórház adott otthont, ennek amfiteátrumaiban zajlott szombaton a 98 dolgozat bemutatása. "Öt éve tartjuk a tudományos ülésszakot, s örömmel könyvelhetjük el, hogy a dolgozatok mennyiségi növekedése, az egyre több résztvevô mellett nagymértékû minôségi elôlendülés is észlelhetô. Míg az elsô alkalommal mindössze hatan mutattak be dolgozatot, a második évben a résztvevô diákok száma 18-ra gyarapodott. A tavalyi 62 bemutatott dolgozattal szemben újabb növekedést jelent az idei 98, rendkívül változatos témakört felölelô dolgozat" — nyilatkozta lapunknak Fülöp Mária, a rendezvény fôszervezôje.

A TDK hármas célú: a diákok tudományos érdeklôdésének felkeltése, dolgozatírásra és annak elôadására való megtanítása, ugyanakkor bizonyítani, hogy magyar nyelven is folyik tudományos munka. Az idei ülésszak újdonsággal is rendelkezik, hiszen elsô alkalommal szervezik meg hivatalosan, az egyetemen belül, felkért elôadók jöttek el, valamint más megye orvosi egyetemén tanuló diák is mutatott be dolgozatot.

A rendezvényt dr. Seres-Srtum Lajos tanszékvezetô egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora nyitotta meg, aki felszólalásában aláhúzta: "Mivel létezik anyanyelvû oktatás, az egyetemnek kötelessége ennek folytatását is lehetôvé tenni, éspedig a magyar nyelvû TDK keretén belül. Az MMDSZ fô feladata pedig a tudományos munka támogatása kell hogy legyen."

A szünetekkel fellazított bemutatók után a szervezôk a diákokat a Kultúrpalotába invitálták, ahol a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum diákjainak hangversenye után megtartották a konferencia kiértékelôjét. Minden szakosztályban három- három díjat osztottak ki (kivéve a gyógyszerészeti kart, ahol mindössze két helyezett volt), az elért pontszámok alapján. Külön díjazták a tudományos szempontból legértékesebb dolgozatot és a legjobb elôadásmódot minden szakosztályban. A díjazottakat értékes könyvjutalomban részesítették, ezen felül dr. Lednitzki András, a Szegedi Orvosi Egyetem rektori hivatalának vezetôje a négy elsô helyezettnek kéthetes szegedi utat ajánlott fel. Elsô helyezést ért el: általános orvosi kar, preklinikum szakosztály — Fülöp Mária, V. éves; általános orvosi kar, klinikum szakosztály — Domjánschitz László István, VI.; gyógyszerészeti kar — Péterfi Katalin, V.; fogorvosi szakosztály — Balló Melinda, VI.

Másolat készül a Szentkoronáról

A Szentkorona pontos másolatát a Metal Art Magyar Nemesfémipari Részvénytársaság, az egykori állami Pénzverde jogutódja készíti el — errôl írt alá szerzôdést a cég a Magyar Nemzeti Múzeummal. A Metal Art a múzeum által az idén januárban kiírt pályázatot nyerte meg, amelyben vállalta, hogy egy év alatt elkészül a másolat, mely ezüstbôl lesz, ezt aranyozott felület borítja majd, és az eredetihez hasonló drágakövekkel lesz berakva. Hatmillió forintból készül el. A korona korábbi másolatát Göncz Árpád köztársasági elnök idén márciusban — az eredeti ereklye visszaadásának 20. évfordulója alkalmából — Jimmy Carternek adta át, mivel a Szentkorona az ô elnöksége idején került vissza Magyarországra.

Vébés hamisítványok Franciaországban

A francia vámhatóságok az elmúlt másfél év alatt mintegy 120 ezer darab hamisított, az idei labdarúgóbajnokság emblémáját hordozó emléktárgyat foglaltak le — számolt be hivatalos forrásokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. A legutóbbi, külföldrôl érkezett szállítmányt Lille-ben foglalták le a vámosok. Az utóbbi 18 hónapban csaknem 7 ezer labdát és 42 ezer ruhadarabot találtak a csempészeknél.

Embercsempészés "elkötött" kamionnal

Ruházati cikkek közé bújtatott három román állampolgárt találtak a múlt héten a letenyei határátkelônél, egy román férfi által vezetett kamion rakterében. Az eset érdekessége, hogy a sofôr nem saját kamionjával követte el az embercsempészési kísérletet: egy szegedi parkolóban leitatta kollegáját, és annak teherjármûvén bújtatta el a Horvátországon keresztül olasz földre igyekvô három utast, akiktôl személyenként 500 márkát kért a fuvarért. A kamionos ellen rendôrségi eljárás indul, a másik három román állampolgárt kiutasították Magyarország területérôl.

Szenátorok sürgetik a szerzôdést

Hatvan szenátor Radu Vasilehoz intézett levelében sürgeti, hogy az illetékes hatóságok hozzanak minél hamarabb döntést a vidombáki IAR és a Bell Helicopters Textron amerikai vállalat közötti szerzôdés megvalósításáról. A Brassó melletti üzemben ennek értelmében a speciális Cobra amerikai hadászati jármû Dracula nevû változatát gyártanák. A terv mellett 14 amerikai szenátor is síkra szállt. A kormánypárti és ellenzéki szenátorok — az RMDSZ részérôl Szabó Károly — levelükben rámutatnak, hogy a szerzôdés igen elônyös lenne a hazai repülôgépipar számára.

Sikeres ûrkapcsolódás

Vasárnap hajnalban sikeresen összekapcsolódott a Mir ûrállomással a Progresz M-39 teherûrhajó, amely 1,5 tonna üzemanyagot és hasonló mennyiségû tudományos felszerelést, ruházatot, valamint egyéb csomagokat szállított a legénység számára, jelentette az ITAR-TASZSZ a repülésirányító központra hivatkozva.

Robbanás az Andrássy úton

Szombat este robbanás történt a budapesti Andrássy út 112. szám alatt levô Made Inn Music Club diszkóban. A robbanás az épület kerítését, illetve a diszkó hátsó traktusát rongálta meg. Személyi sérülés nem történt. A rendôrség nagy erôkkel vonult a helyszínre. A tûzszerészek vizsgálják a robbanószerkezetet. A vendéglátó ipari létesítmény ellen a tavaly már két támadást követtek el.

Súlyos incidens Prágában

Legalább négy személy megsérült és több mint ötvenet letartóztattak, amikor szombat este Prága központjában súlyos összetûzésre került sor az engedély nélkül tüntetô környezetvédôk és anarchisták, illetve a rendôrség között. Délután 2000 fôs engedélyezett tüntetés volt, majd a fiatalok a központba vonultak, és akadályozták a forgalmat. A rendôrség megpróbálta szétoszlatni ôket, de rátámadtak a rendôrökre, autójukat felfordították. A tömeg ezután megtámadott két McDonald's-éttermet és más üzleteket, kövekkel betörték ablakaikat. A rendôrség szerint Prágában ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb incidense.

Erôszakos kilakoltatás Bukarestben

A múlt hét végén Bukarest egyik elôkelô negyedében a rendôrség könnygáz bevetésével lakoltatott ki húsz embert egy olyan épületbôl, amely a tavaly bírósági döntéssel visszakerült a kommunista korszak elôtti gazdája tulajdonába. Az épülethez 80 rendôr vonult ki, köztük 30 rohamrendôr. A volt lakók azzal fenyegetôztek, hogy felgyújtják az ingatlant. Néhányuk könnyebb sérülést szenvedett. A tulajdonos lánya a kilakoltatás után beköltözött a házba.

Megkezdôdött a hajózási szezon a Tiszán

A hét végén a zuhogó esô sem tudta megakadályozni a nemzetközi üdülôhellyé vált Tiszacsegén az idei hajózási idény megnyitó ünnepségét. Több ezer magyarországi és külföldi vendég volt jelen. A Tisza 585 kilométeres magyar szakaszából 350 kilométer hajózható. Az érdeklôdôk négy, egyenként 150 személyes hajót vehetnek igénybe, ha a Tiszában és a part menti tájakban szeretnének gyönyörködni.

Félezer halott Indonéziában

A múlt hét végére félezerre emelkedett a napok óta tartó zavargások okozta tüzek áldozatainak száma. A halottak többsége nô és gyerek, illetve a felgyújtott üzletek alkalmazottai. Idôközben folytatódik a külföldiek menekülése Indonéziából. A szigetországban mûködô multinacionális vállalatok bérelt repülôgépeken menekítik ki alkalmazottaikat és azok családtagjait. A nyolcezres amerikai kolóniából még csak 2-3 ezren hagyták el a zavargások helyszínét. A 13 ezer japán polgárt napi 11 repülôjárattal menekítik Jakartából. A malajziaiakat katonai repülôgépekkel szállítják haza. A hét végén az ausztrál és német gépek is megérkeztek a helyszínre.

Temesvári fenyegetés

Dumitru Gant temesvári prefektus a napokban feljelentést tett ismeretlen levélíró ellen, aki már másodszor fenyegetôzött bombamerénylettel. A levelet Fekete Sas néven aláíró személy elôször két hónapja, majd a múlt héten fenyegette meg azzal a parasztpárti prefektust, hogy levegôbe röpíti házát, valamint több temesvári középületet, ha nem rendeli el a temesvári rádió napi egyórás magyar nyelvû adásának beszüntetését. Elsô alkalommal a prefektus nem reagált a levélre, de most rendôrségi vizsgálatot kért.

Szombaton választásokkal egybekötött megyei konferenciát tartott a Demokrata Párt Maros megyei szervezete. A Kultúrpalota nagytermében rendezett gyûlésre érkezôket egy szál rózsával fogadták a szervezôk. Majd egyórás késéssel kezdték el a munkálatokat, mert akkor ért oda a központi vezetés üdvözletét tolmácsoló Cristian Rãdulescu, parlamenti képviselô.

Az ülést Ileana Filipescu képviselô, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót a meghívottaknak. Így jutott mikrofonhoz, bár senki sem számított erre, Suteu Maria, a forradalmárok képviselôje, aki piaci stílusban dicsérte, bírálta a szervezetet, illetve dicsért vagy vádolt egyes vezetôségi tagokat. Ez után, illetve az RSZSZOSZ képviselôje, Abódi Gheorghe szavait követôen olvasta fel a megyei elnök a beszámolóját.

A beszámolót elhangzása elôtt elég éles vita alakult ki mind a megyei vezetés módszeriet, hatékonyságát, mind pedig a tisztségre pályázó két elnökjelölt személyét illetôen. Szászrégen, Segesvár elégedetlen volt Ileana Filipescu tevékenységével, azzal vádolták, hogy olyan személyekkel veszi körül magát, akiket saját érdekeinek megfelelôen tud manipulálni. Cornelius Moldovan, volt parlamenti képviselô, a segesvári szervezet elnöke kijelentette: az évek folyamán nem volt olyan rózsaszínû a szervezet élete, amilyennek egyesek lefestették. Az elnök sokat dolgozott, jó aktivista volt, de saját érdekeinek megfelelôen manipulálta az embereket — mondta.

Mások, például a demokrata ifjak vezetôje, vagy Berdj Asgian professzor viszont éppen az ellenkezôjét állították és felmagasztalták a szervezet megyei vezetését. Az ülésvezetô Cristian Rãdulescunak nem volt könnyû dolga, s kénytelen volt konstatálni, hogy "eltávolodtak a lényegtôl", s a "kulisszák mögött folyó hatalmi harc" szemtanúi lettünk.

Mindenki számára világos volt, hogy Ileana Filipescu asszony, aki egészségi okok miatt nem került az elnökjelöltek listájára, de elfogadta az alelnöki funkciót, Alexandru Frãteanu érdekében lobbizik. Ez már a beszámolóból is kitûnt, de a késôbbi hozzászólásai, replikái során is nyilvánvaló volt.

A választások eredményeként a Demokrata Párt megyei elnöke Alexandru Petru Frãteanu, a megyei tanács alelnöke lett. A megfigyelôk számára túlzásnak tûnt, hogy az eléggé kis megyei szervezet hat alelnököt, egy fôtitkárt és tíz, különbözô feladatkörrel megbízott titkárt választott a vezetésbe.

Drágultak a postadíjak

A teljes árlistát itt nem közölhetjük, de a drágulásra jellemzô,hogy tegnaptól egy helybeli, 20 grammig terjedô súlyú levélre 800 lejes bélyeget, míg egy más helységbe címezettre 1.050 lejes bélyeget kell tennünk. Egy egyszerû levelezôlapra 450 lejes, míg egy képeslapra 700 lejes bélyeg szükséges. A külföldre küldött levelekre 20 grammig 4.150 lejes bélyeg, míg a 20-50 gramm súly között levôkre 6.900 lejes bélyeg kell. Az áremelés elôtt postázott leveleket a kihordók kézbesítik.

Csökkent a tej és tejtermékek ára

Hétfôtôl egy liter 1,8%-os zsírtartalmú tej ára 3200 lej, míg a 3%-osé 3500 lej lett. Egy pohár kefírt 1700 lejért, a dietás joghurtot 1200 lejért kínálják. A 250 grammos tehéntúró 4900 lejre, a tejföl ára 3200 lejre, a tejszíné ára 4300 lejre csökkent. A sajtfélék ára 10%-kal lett kisebb.

Mégsem lesz áramszünet

A rossz idô miatt elhalasztják a május 19-20-re meghirdetett villamoshálózati munkálatokat, értesített a RENEL marosvásárhelyi fiókegysége. Így ma lesz villanyáram Marosszentgyörgyön az Akác, Hársfa, Malom, Mocsár, Szondák, Borzás és a Fô utcákban. Ugyanakkor 20-án nem lesz áramszünet a következô utcákban: Prutului, Porumbului, Körös, Otthon (Cãminului), Albinei, Bãneasa, Felszabadulás, Termés, Meggyesfalvi, Mãcinului, Pionerilor, Vlãdeasa.

A Mikes Kelemen Kör a vendég

A Látó Irodalmi színpadán, a Bernády Házban május 23-án, szombaton délután 6 órakor a hollandiai Mikes Kelemen Kör szerzôit látják vendégül. Írásaikból felolvasnak, illetve elôadást tartanak: Czigány Lóránt, Karátson Endre, Kémenes Géfin László és Németh Gábor.

Drogok nélküli élet

Május 22 — 23-án a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében (I emelet, 45-ös terem) egészségnevelési szemináriumot tartanak, melynek címe: Drogok nélküli élet. A találkozót a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság, a Preventio Egészségvédô Egyesület, a Városi Tanács és Polgármesteri Hivatal valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészségtan tanszéke szervezi. Az elôadások pénteken 10 órakor kezdôdnek.

Segesváron Németek

Tegnap Segesvárra érkezett a németországi Chemnitz városból a Friederich Eberth Alapítvány képviselôibôl álló csoport. Az alapítvány elnöke Karl-Heinz Becher, a chemnitzi Rendôrség parancsnoka, Peter Degenkolb, a Zur Linde szállodalánc igazgatója, Hans Nikolai valamint Annemarie Hofmann és Hans Schnell alapítványi tagok május 22- ig igyekeznek véglegesíteni néhány tervet, melyek a segesvári rendôrség korszerûsítését, a turizmus fejlôdését és a szennyvíztisztító állomás modernizálását foglalják magukban.

A cserealji csütörtök

májusi találkozóján, áldozócsütörtök ünnepi istentisztelete után, azaz 18.30-kor a gyülekezet tanácstermében Kodály Zoltán népdalfeldolgozásait hallgathatják meg az érdeklôdôk. Közremûködik Szalman Lóránt karmester.

Filmvetítés

A Philotea Klub keretében holnap este órakor7 Marosvásárhelyen a Bernády Házban (Horea utca 6. szám) levetítik Krzysztof Kieslowski: Véletlen címû (1981-ben készült) filmjét.

Egykori brigadérosok találkozója

Az elsô, 1948-ban nyílt szálva-visói, szászágotai- botorkai, bumbesti-livezeni-i, nagycsáni és kolozsvári munkatelepeken résztvevô önkéntes brigadérosok ötvenéves találkozóját szervezik volt társaik május 22-én, pénteken délelôtt 10 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében, amelyre elvárják az érintettek megjelenését.

A pénz alaptörvényeirôl

tart elôadást szerdán 18 órától a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Líceum sporttermében a Kolozsvári Természetgyógyászati Egyesület képviselôje. Az elôadáson különleges, a tudatalattira ható kazettákat is bemutatnak. Belépés ingyenes.

Szovátán a Hahota

A Hahota Színtársulat május 22-én, pénteken este 8 órakor Szovátán a Munkásklubban vendégszerepel Kabaré az egész világ címû mûsorával. Jegyek elôvételben a Munkásklubban ( Mûvelôdési Házban).

Két hét múlva a Román Nemzeti Bank forgalomba hozza az új típusú 1000, 5000 és 100 000 lejes papírpénzt.

A június 1-jétôl megjelenô százezres uralkodó színe a vörös, címoldalán jobbról Nicolae Grigorescu arcképe látható, középtájon mályva virágok díszítik, a festômûvész palettája és ecsetje, fent a kibocsátó jegybank pecsétje és elnevezése — Banca Nationalã a României —, lent a 100 000 lei, UNA SUTA MII felirat, a bal szélén pedig (az ország címere alatt) a Nemzeti Bank kormányzójának és fôpénztárosának aláírása található. A túloldalon a kompozíció elôterében a mûvésznek a Rodica címû lányportréját ismerhetjük fel, amelyet Románia Nemzeti Bankja adminisztrációs tanácsának üléstermében ôriznek, míg a kép hátterét egy román parasztház képezi. Itt is megjelenik természetesen a központi jegybank elnevezése, betûjelzése, a pénz értéke — számjegyekkel és betûkkel kiírva — és a hagyományos figyelmeztetés, hogy a hamisítást a törvény bünteti.

A vízjeles papírra nyomott bankjegyet a fény felé tartva a címoldal bal felén is láthatóvá válik Grigorescu kicsinyített portréja. A pénz értékére utaló betûk és számok dombornyomását a látássérültek is letapogathatják. Az alsó mályvavirágtól balra esô, zöld színnel nyomott levél helyén bizonyos szögbôl nézve megjelenik a BNR betûkombináció. Ugyancsak a virágok övezetén halad át folyamatosan a bankjegyen egy, a papírba beépített BNR 100 000 feliratú ellenôrzô szál, amit ellenfényben ellenôrizhetünk. Nicolae Grigorescu címoldali arcképétôl jobbra egy aranyfényû festôpalettát találunk, ami, ha netalán színes fénymásológéppel kopíroznák, feketén jelenne meg a hamisítványon. Az eredeti, érvényes 100 000 lejes bankjegyet végül arról is felismerhetjük, hogy ellenfényben tökéletesen fedi egymást az a négyszögû keretbe foglalt, egy fehér palettáról és egy ecsetrôl készített egyszerû rajz, amely a Banca Nationalã a României felirat alatt található.

Megjegyzés: a bankjegy grafikáját bejegyezték a Romániai Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál. A hamisítását vagy az arra tett kísérletet 3-tól 12 évig terjedô börtönbüntetéssel és jogvesztéssel sújtják.

A rendszerváltás utáni új körülmények, az anyagi nehézségek rövid megtorpanást hoztak a Marosvásárhelyi Fotóklub tevékenységébe, de aztán hamar túlléptek az akadályokon, s mostanában újra nemzetközi sikereikrôl, kiállítás- díjaikról érkeznek hírek szerkesztôségünkbe. Az egyik legfrissebb hangzatos eredményt Japánból mutathatják fel a klubtagok. Haragos Zoltán Pótsofôr és Szegedi Ferenc Egyedül címû képe a fekete-fehér kategóriában elnyerte a zsûri tetszését és érmet, diplomát kapott, a katalógusba is bekerült. A nagy hagyományú japán fotószalon 1440 szerzô 7232 benevezett felvétele közül mutat be 130-at. Ilyen mezônyben különösen értékelhetô a vásárhelyi fotósok teljesítménye. Lapunkban ma Szegedi Ferenc díjnyertes fotóját közöljük.

Közös (es)ernyô alatt a görög katolikus és az ortodox egyház

Esôs, borús, szeles idô fogadta vasárnap a Balázsfalvára érkezôket. A Szabadság mezején összegyûlt tömeg is órákon át ázott, akár volt ernyôje, akár nem, a román forradalom emlékére tartott egyházi szertarás idején, amelyet elsô alkalommal közösen celebráltak az ortodox és a görög katolikus egyház méltóságai. Az egybegyûlt tömegben felmutatott jelszavakból látható volt, hogy az ország melyik részeibôl érkeztek politikai pártok (fôleg liberálisok, de mások is) színeiben, hol gyülekezett a Vatra Româneascã (a nagyon kisszámú csoport élén láthattuk Zeno Opris elnököt), vagy hol tömörültek a fogarasi, szatmári stb. görög katolikusok, akik — a tévéhíradókban mondottakkal ellentétben — templomaikat és jogaikat követelni jöttek el a balázsfalvi Szabadság mezejére.

Az államfô már szombat este Gyulafehérvárra érkezett, a Parc Szállóban töltötte az éjszakát, s az ünnepi beszéd végén, anélkül, hogy a kultúrmûsort megvárta volna, ugyancsak Gyulafehérvárra ment vissza.

Ott ázott Petre Roman, a szenátus elnöke, Ion Diaconescu, a képviselôház elnöke, Gavril Dejeu, Ion Caramitru, Alexandru Herlea, Radu Stroe miniszterek, láthattuk a koalíciós pártok vezetôit is. Az ellenzéki pártok elnökei: Ion Iliescu (PDSR), Valeriu Tabãrã (PUNR) is ott volt, de egyáltalán nem láttuk Corneliu Vadim Tudort és "harcostársa", az AUR elnöke, Gheorghe Funar is, az elôzô évektôl eltérôen, csupán a "tömegben" tartózkodott.

Ne bízzuk a történelmet az erôsekre és gazdagokra

mondta többek között Emil Constantinescu államelnök a százötven évvel ezelôtti balázsfalvi népgyûlésre és a forradalomra emlékezve. Hangsúlyozta a pasoptista elvek aktualitását, az egység és nemzeti összefogás fontosságát most, a második évezred végén. Az ünnepi beszéd visszatérô motívuma a "nemzeti méltóság" volt, s figyelmeztetett, hogy a mindennapi gondok miatt nem szabad megfeledkezni a múlt értékeirôl. Legyen ez a szabadság napja az összes román számára, Bukaresttôl Iaïig, mondta az államfô, mire a tömegbôl megjegyezték: persze, neki nem kell Bukovina!. Beszélt a szomszédos népekkel, a nemzeti kisebbségekkel való békés egymás mellett élés fontosságáról, s hogy a politikusoknak nem egyéni érdekeket kell(ene) követniük, hanem erejüket, akár életüket is a nép szolgálatába kell hogy állítsák.

Az államfô ünnepi beszédét a koszorúzási ünnepség követte, majd hosszas kézfogások, autogramosztogatás közben, az elnök elutazott. Akik maradtak, azok közül sem igazán sokan érdeklôdtek a kultúrmûsor iránt.

Fodor Imre megkoszorúzta Avram Iancu mellszobrát

Miután az ország vezetôi elhelyezték az emlékezés koszorúit, más vidékek megyei képviselôi és polgármesterei is koszorúztak, nem hivatalosan. Ezt tette Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere és Eugen Criïan alpolgármester, akik Avram Iancu mellszobra elé helyezték el a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal koszorúját. A kérdésre, hogy miért éppen oda, Fodor Imre azt válaszolta, hogy szerinte Avram Iancunak volt a legtöbb köze az 1848-as román forradalmárok közül Vásárhelyhez, s ô úgy érzi, így helyes.

A lassan szétszéledô tömegbôl az elégedetlenség felhangjait is hallhattuk, mások boldogok voltak, hogy kezet foghattak az államelnökkel, de az egész ünnepség — talán a rossz idô miatt, talán más okokból — az eddig szokásostól eltérôen lagymatag volt, s egy-két helyi lakostól eltérôen, aki örült, hogy "mulathat" egyet, mindenki sietett a dolgára.

Románia Hivatalos Közlönyének 1998. március 4-ei számában tették közzé az 1998. évi 54-es törvényt a területek jogi forgalmáról. A törvény úgy rendelkezik, hogy a közzétételtôl számított 90 nap múlva lép hatályba, tehát 1998. június 3-tól új törvény szabályozza a földeladást, vásárlást és cserét, a törvény meghatározása szerint a területek jogi forgalmát.

A törvény alapelvként kimondja, hogy a magántulajdonban levô területek, függetlenül attól, hogy kié a tulajdonosi jogcím, a polgári forgalomban vannak és maradnak.

Ezeket a tárgyalt törvény elôírásai szerint lehet elidegeníteni és megszerezni.

A bel- és külterületeken fekvô területet csak közokiratban (act autentic) foglalt, élôk közötti jogügylettel lehet elidegeníteni és megszerezni. A megszerzô földtulajdona a 200 hektárt — szántó egyenértékben kifejezve — nem haladhatja meg családonként.

Az egyenérték használati kategóriáinak a kritériumait szántóterületnek megfelelôen, az 1991. évi 18-as földtörvény végrehajtására kiadott szabályzat 21. számú melléklete tartalmazza.

Családon a házastársak és azok házasságot nem kötött gyermekeik értendôk, akik szüleikkel egy háztartásban élnek.

A 200 hektár elôírt felsô szint túllépése esetén a jogügyletben szereplô területnagyságot a törvényes felsô szintre csökkentik.

Alapelv az is, hogy idegen állampolgár vagy hontalan nem szerezhet tulajdonjogot földterületre.

A román állampolgár ellenben, még ha külföldön is lakik, mind élôk közötti jogügylettel, mind öröklés útján bármilyen területet megszerezhet.

Az idegen jogi személyek (persoane juridice) sem élôk közötti jogügylettel, sem haláleset nyomán nem szerezhetnek földterületet Romániában.

Azokra a területekre viszont, amelyek külföldi fizikai és külföldi jogi személy beruházásának tárgyai, a külföldi beruházások jogi helyzetére vonatkozó hatályos törvényes elôírások vannak és maradnak érvényben. Minden megkötéstôl mentes a belsôségek keretében elterülô mezôgazdasági terület elidegenítése.

A külterületek (extravilan) eladással történô elidegenítése viszont csak a társtulajdonosok, a szomszédok vagy a bérlôk elôvételi jogának (dreptul de preemtiune) betartásával történhet. Az elôvételi jog tiszteletben tartásának érdekében az eladó eladási ajánlatát köteles annál a helyi tanácsnál iktatni, amelynek a körzetében a mezôgazdasági külterület található.

Még aznap a tanács titkára, az ajánlatot aláírásával és bélyegzôvel ellátva köteles kifüggeszteni a polgármesteri hivatal székhelyén. Az eladó ajánlatának tartalmaznia kell az eladó család- és személynevét, a terület nagyságát, használati kategóriáját és fekvését. Mint látjuk, az eladó nem köteles árajánlatot tenni. Az eladási ajánlat kifüggesztésétôl számított 45 napon belül az elôvételi jog kedvezményezettjei írásban kell nyilatkozzanak, a nyilatkozatnak az árajánlatot is magában kell foglalnia.

A megvásárlási ajánlatot a polgármesteri hivatalnál iktatják. Ha többen is élni kívánnak elôvételi jogukkal, az eladó ezek közül bármelyiket szabadon kiválaszthatja. Ha az elôvételi joggal rendelkezôk által felajánlott ár az eladónak nem felel meg, ô a területet bárki másnak eladhatja. Ha a 45 nap alatt az elôvételi jog cimzettjei közül senki sem kívánta megvásárolni a területet, az szabadon eladható. A nyilvánossági eljárás betartásáról a közigazgatási egység titkára az eladónak bizonylatot állít ki, amelyet ez a közjegyzônek bemutat.

A területcsere a szerzôdô felek közös akarata alapján történik, tiszteletben tartva a törvény által megszabott 200 hektár felsô határt. A jogügyletet közokiratba kell foglalni, az abszolút semmisség (nulititate absolutã) terhe alatt.

A köztulajdonban (proprietate publicã) levô mezôgazdasági területek, függetlenül attól, hogy ezeket ki kezeli, csereügylet tárgyát nem képezhetik.

A csere folytán a területek behelyettesítéssel a cserébe kapott terület jogi helyzetét veszik fel, az elôzetesen létezô és törvényesen létesített (dologi) jogokkal és terhekkel együtt. A csereügyletek nyomán az új birtokos birtokbahelyezését a megyei mezôgazdasági területek kataszteri hivatalának küldötte végzi a felek, vagy ezek képviselôinek jelenlétében és a bekövetkezett változásokról a kataszteri és a mezôgazdasági nyilvántartóban bejegyzést eszközölnek.

A jogügylet közokiratokba való foglalásának megszegése, a 200 hektár felsô határ át hágása, az adásvételi vagy esetenként a csereszerzôdés abszolút semmisségét vonja maga után (nulitate absolutã), míg az elôvételi jogra vonatkozó rendelkezés és az eladási ajánlatra vonatkozó rendelkezés megkerülése a szerzôdés érvényteleníthetôségével jár (nulitate relativã).

A semmisség kimondásáért indított keresetet a felek, az ügyész, a polgármester és bárki más érdekelt fél is benyújthatja. Tilos azoknak a területeknek bármilyen formában történô elidegenítése, amelyeknek jogcímére vonatkozóan a bíróságok elôtt per van folyamatban a per végleges megoldásáig. Ennek az elôírásnak a megszegésével megkötött elidegenítési jogügyletek semmisek. A semmisséget a bíróság mondja ki, bárki érdekelt fél és az ügyész kérésére.

A bíróságok telekkönyvi hivatalai ingatlannyilvántartásukba bejegyzik az elidegenítés ellen benyújtott kifogást (opozitia la înstrãinare) és ez esetben megtagadják az eladás hitelesítéséhez szükséges teherbizonylat (certificat de sarcini) kiadását azoknak, akik az elidegenítést kérik.

A tárgyalt törvény alapján bármilyen formában végrehajtott elidegenítés nem teszi törvényessé az elidegenítésre vonatkozó jogcímet abban az esetben, ha az elidegenítés elôtt ezek abszolút semmisek voltak az 1991. évi 18-as földtörvény elôírásainak megszegése miatt, és ha ezt jogerôs és visszavonhatatlan bírósági ítélet mondta ki.

Az erdô rendeltetésû területek jogi forgalmát külön törvény fogja szabályozni.

Az itt tárgyalt törvény elôírásai a polgári jog elôírásaival egészülnek ki, amennyiben azok ezzel a törvénnyel nem ellentétesek. A hatálybalépés napján érvényüket vesztik az 1998. január 5. Hivatalos Közlönyben újraközölt 1991. évi 18-as törvény: A területek jogi forgalma elnevezésû V. fejezetének (a 66-73. szakaszban) foglalt elôírásai. Mint látjuk, az itt tárgyalt törvény új felfogásban szabályozza az ingatlanforgalmat, egyúttal lényeges módosításokat is tartalmaz a 18-as törvény elôírásaival szemben.

Így az eddigi 100 hektár helyett 200-ra növeli a birtokolható földterület nagyságát, megszünteti az állam elôvételi jogát, az eladó az elôvételi joggal rendelkezôk közül maga választja ki a számára legelônyösebbet, sôt, ha ezek árajánlatai számára nem elfogadhatóak, másnak szabadon eladhatja a területet. Lényeges módosítás az is, hogy nincs a lakhelyhez kötve a földvásárlás joga és már nincs földeladási kötelezettség öröklés esetén. De talán a leglényegesebb módosítás az, hogy a törvény megköveteli a köziokiratban foglalt szerzôdéskötést, növelve ezzel a jogbiztonságot, kötelezve ezzel a tisztázatlan joghelyzetek felszámolását. Minden földtulajdonost érdekeltté tesz abban, hogy tisztázza tulajdonának telekkönyvi helyzetét, próbálja meg a magánokiratban foglalt úgynevezett zsebszerzôdések telekkönyvi bejegyzését, mert a pontos keltezéssel ellátott, az 1991. évi 18-as földtörvény hatálybalépéséig megkötött szerzôdések betáblázhatók az 1996. évi 7-es kataszteri törvény rendelkezései szerint.

Ugyancsak a kataszteri törvény rendelkezéseinek alapján kell bejegyezni az 1991. évi 18-as számú törvény szerint kibocsátott tulajdonosi bizonyítványokat (certificat de proprietate).

A tanács bizonylata mellett, mely igazolja a tárgyalt törvény elôírásainak betartását, a telekkönyvi kivonat ugyancsak feltétele a közokirat elkészítésének, s így ezen iratok hiányában nincs mit keresnünk a közjegyzôi irodáknál a jogügylet hitelesítése érdekében.

A pincérnôk nem tudtak semmiféle sajtótájékoztatóról... A tudósító már azt hitte, hogy egyszemélyes lesz a "sajtópáholy", végül is belézengett egy-két lap riporter az Astoria vendéglôbe, május I4-én délután. A dolog mégis lényeges, véli a tudósító, mert nem ártana tudni, hol kezdôdik és határolódik számbelileg mondjuk egy magát forradalmár szervezetnek nevezô egyesület. Mert mi tagadás, van belôlük jócskán, és kényesen vigyáznak arra, joggal, hogy összetévesztés ne essen, hangoztatván, hogy ez a szervezet nem az a szervezet...Nos, amit végre megtudhattunk az Astoria egyik asztalánál az I989 Decembere Egyesületrôl, annyi, amit Fãrcas Vasile egyesületi elnök elmondott magukról. Az egyesület I996 februárjában alakult, az év májusától már törvényszéki bejegyzéssel mûkodik. Megtudtuk azt is közben, hogy koszorúzó egyesület, ugyanis Fãrcas Vasile elmondása szerint egyesülete május 9-én, hôsök napján, december elsején...és hát a forradalmi évfordulókon köttet virágcsokrot. Az egyesület 3o alapító tagból, 27 egyszerû tagból — mindezek szavazati joggal — ás pontosan 114 szimpatizánsból áll. Utóbbiak szavazatjog nélkül. Az egyesületbôl 94 tag rendelkezik forradalmár igazolvánnyal...Fãrcas véleménye szerint igen könnyelmûen osztogatták annak idején az efféle bizonyítványokat. De hogy 26 személygépkocsija van az egyesületnek, az sem semmi... Vámmentesen hozták be annak idején. Az alapítótagok 120 ezer lejes bért fizetnek érte évente, míg a szimpatizánsok dupláját, azaz 24o ezer lejt pengetnek le az autók használatáért. Az egyesületnek irodája nincs, "esetleg, ha a lakásom szóba jöhet" — mondta az egyesületi elnök, akinek nincs semmi baja a pártokkal, csupán a DP-s Filipescu asszonyra tett egy megjegyzést, mondván, hogy úgy tûnt neki, mintha fentnevezett asszonyság ellenforradalmár lenne... Érzelmileg egyébként Fãrcas úr, bevallása szerint, jobboldali beállítottságú.

Pogányvár a határon

Visszanézve a város felôl jövet a felei tetôrôl, keleten a távolabbi havasok nem oldódnak ki hideg tónusukból, mintha az egész Maros völgye füstölögne valamiért... De átlibbenünk a hegyen, széles hát mögött hagyjuk a Maros mentét, fekete télbôl zöld tavaszba váltott a Mezôség — kopár júniusig. Ismerôs a táj. Sánc martján tavalyi gaz, kétfelôl szántóföld, távolabb suvadás, legelô és arctépô akác. A Kolozsvár felé vezetô rücsi úttól déli irányba még jó öt kilométernyit zötyögni kell, amíg megjelenik a falujelzô tábla: Sincai. Az öregek ma is Samsundnak nevezik falujukat. Jellegzetes, szétszórt porták, sok az utca. Van az aszfaltozott "fôvonal", melyen korán reggel városba ingázó és helyben lakó értelmiségi, tejjel csarnokba igyekvô szalmakalapos ember, fejkendôs asszony kezdi a napot. Ki lakhatik a tömbházban, találgatom. A tanár, a gyógyszerész, a postafônök, a mérnök úr, a... A rendôr a rendôrôrsön lakik. A tömbházlakók itt is, helyi kifejezéssel élve:"jüvevények". Aztán belesimulnak a tájba. Arctájakon a helység jegyeivel. Szétnézek az utcasoron. A tornyokat kémleljük, három tör a szürke mezôségi égre, két keresztes, egy csillagos. A római katolikus templom a falu közepén. Elôtte mellszobor: Gheorghe Sincai. Plébános nincs, volt. Marosvásárhely szállítja a lelki segélyt manapság. Pedig, mondják, anyaegyház volt valamikoron. A dombon református templom, a Fenyves fertálybelieké. Mellette ízléssel rendezett parókia, faragott kapuval. A torony födésén két évszám olvasható: 1901 és 1978. Ezekben az években volt javítva. Odébb, valamivel távolabb, de egyvonalban az ortodoxok temploma. Valamikori görög katolikusok szentélye.

Fekete Gyula matematika szakos tanárral otthonában beszélgetünk. Kérdezem: a sámsondi ember sámsoni erejû? A tanár úr érti a kérdésemet: "erôink megfogyatkoztak a végeken... De még tartunk emberségben, becsületben". A falu gyermeke ô, itt született, mondani szokás errefelé is: innen került ki pantallósnak, ide is jött vissza gyermekészben számokat forgatni, földet vallatni. Nemcsak az algebra fura számait, számkapcsolódásait érti, mert helyi számokban is tud gondolkozni. Elmondja, hogy Sámsond már az 1237-es pápai tizedjegyzékben hat-hét kapuval szerepel, és meséli a helység történetét, melyre nekünk most nincs terünk, csupán jelenre és szûk közelmúltra futja. Emlékezni persze, hogy kell a múltra is, arra épül jelenünk és jövônk. A közelmúlt térfogatába sok minden belefér. Mezôsámsond történelmi döntések, helyi igazságszolgáltatások, nemzetiségek egymásra acsarkodásának színtere volt. Itt húzták meg a vonalat a 40- es Észak- és Dél-Erdély között. Talán innen származik a sámsondi ember szorongása, szorongatottsága, körbebástyázott lelkivilága, zárkózottsága.

Sámsondon született Bethlen István, Magyarország volt miniszterelnöke. A Bethlenek (elôbb Rhédey grófok) kastélyát széthordta az idô. Népszerû emberek voltak, mint kitûnik a visszaemlékezésekbôl, és toleránsabbak, mint ahogy beállítja ôket az új történelmi táncrend. Erre jellemzô példa: a volt miniszterelnök fia, Bethlen Miklós, amikor Olaszországból hazalátogatott, legelsôként egyik román nemzetiségû gyermekkori cimboráját kereste fel Sámsondon. Ma a kastélynak nyomait sem látni. Bár mutatták hûlt helyét, néhány nyomorék földtúrás az emlék.

Visszatérve a jelenbe: lehet itt dolgozni az emberekkel. Volt, van gazdakör, ahogy mûködik, úgy mûködik, igaz, megalakult az EMKE helyi szervezete, ápolgatják a néphagyományt. Citerazenekaruk messze földön is pengeti hírnevüket. Az iskola színvonalára vall, hogy több egyetemista, fôiskolás kerül ki ma is Sámsondról. A szórvány megmaradásának önreflexe: minél több néptanítót, értelmiségit adni a köznek, a tájszólásában is szép anyanyelv mellé. De nem szórvány ez még hál istennek, mondják a sámsondiak. Elvégre Székely- Mezôség... Hadd mondjuk el, hogy Fekete Gyula mindhárom lánya tanítónô. Ennél szebb sorsot szánni nekik nem is lehetne, itt, a végeken, ahol a gondolat csak félutig ér el magyarul, attól tova felé, mint keskeny sikátorok, szerteágazik a falu utcáin... A tanárember is gazdálkodik? Már hogyne gazdálkodna, így a válasz, a sámsondi föld arra való.

Az örökség? Megtudom, hogy 2 ezer hektár szántóföldet forgat(na) az eke, ám mindez gond. Gond a szántás, aratás, gond a nincstelenség, gond az öregség. Petelei István a századelôn ittjártakor több lakosra talált, mint ahányan vannak a sámsondiak manapság.

Nem csak igével él az ember

A parókián Balogh Károly református tiszteletes inkább a falu jelenét tömörítené, úgy, hogy nem sok történt az utóbbi idôben. Az is igaz, mindössze három éve él Sámsondon a lelkész házaspár. A gondok nem a mából fakadnak. Az egyházi javakról annyit beszélünk manapság. Sokfelé bizony sehol semmi, a porosodó régi és új pecsétes iratokon kívül. Esetleg a minimum: 5 hektár. De belenézvén a sámsondi református egyházközség birtok-levéltárába, 87 hektár földtulajdon van kint "parlagon", amibôl 36 hektár szántóföld még ma is. A tiszteletes úr erélyesnek látszik, azt mondja, hogy nem mondanak le semmirôl. Igaza van, nem a lelkészé az egyházi vagyon, a közösségé, csak gazdálkodni tudjon. Mert nem csak igével él az ember. Jól jönne Sámsondnak egy testvértelepülés, világranézés túl a Pogányváron. Felgyorsítaná valamelyest a falu amúgy csöndes, mezôségi lélegzetét.

Közügyek és családi hagyomány

Pánczél Miklós 57 éves, szegény családban született, nyolcan voltak testvérek. Ôt nagynénje nevelte. Ma is szegénynek tartja magát. Életében csak annyit gyûjtött össze, amennyire szükségük volt. Ôseitôl mégis örökölt valamit: a merészséget, mely a, falu közügyeinek intézésébe való bekapcsolódáshoz szükséges, ragaszkodást az igazság mellett, ami egy több faluból álló község közigazgatásában meglehetôsen nehéz.Ha valaki a közigazgatásra adja a fejét, annak egyfolytában fejlesztenie kell magát, követnie az új törvényeket... Én a vagyonomat a kalapom alatt hordom — mondotta Pánczél Miklós alpolgármester. Honnan az örökség? A nagyapjától, aki valamikor Sámsond község bírója volt, akkor, amikor Rücsöt még Sámsond egyik tanyájaként tartották nyilván. De az már a múlté.

A jelen? Pánczél Miklós annak idején az RMDSZ színeiben indult a helyhatósági választásokon. 1992 óta alpolgármester. Szerinte Moldovan Valer PUNR-s polgármesterrel jó az együttmûködés. A polgármester-helyettes sámsondi születésû, aprólékosan ismeri a falu gondjait. Éppen ezért kérdeztem, az a tény, hogy a község települései a Mezôség és Székelyföld határán terülnek el, a jelen idôszakban mennyire határozza meg életvitelüknek?

— Sámsond, Nagyerdôalja, Sámsondi Fekete (Fekete telek) települések a dombok völgyeibe ékelôdtek, távol a fôbb útvonalaktól, ez önmagában nehézkessé teszi a közlekedést, helyenként kínossá, hiszen Nagyerdôalja felé az 5 km-es út járhatatlan volt. Idén tavasszal 3,5 km-es szakaszt a bándiak segítségével megjavítottunk, miután a megyei Híd- és Útügyi Igazgatóság az elkezdett munkálatokat abbahagyta. De a bekötôszakasz a Rücs-Szabéd fôútvonal felé is javításra szorul. Bándot csak a hegyen átvezetô szekérúton közelíthetjük meg nyári idôszakban. Így vagyunk mi itt dombokkal körbevéve, kissé nagyobb mértékben elszigetelôdve földrajzilag, más településekhez viszonyítva. Éppen ez a tény adott lehetôséget egyes emberek számára, hogy "elbújjanak a világ elôl". S, ha életmódról van szó, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Sámsond egyik gondja a közbiztonság javítása. A célom nem az, hogy csupán a romákat vádoljam, de megszerveztük a karácsonyi bált, a zenészek a kultúrotthonba tartottak, az utcán megtámadták ôket. Hiányzott az? Persze, hogy nem. Mi már nagyon régen együtt vagyunk, hiszen él itt református, katolikus, görög katolikus, ortodox vallású, illetve magyar, román, roma, szász nemzetiségû is. Néhány, a világ szeme elôl idejött ember miatt ennyi polgárnak nem kellene "szenvednie". De hát ez a hivatal dolga...

— A földrajzi viszonyok befolyásolják a gazdaságiakat is?

— A dombos oldalakon mezôgazdálkodni... lehet. Gondolom, a mi termôterületeinket nem lehet viszonyítani a Küküllô vagy a nyárádmentiekével. Nékünk a kétezer kilogrammos gabonahozamra nagyon rá kell dolgoznunk, talán többet, mint azoknak, akik 3000 kg-ot aratnak. A munkabírással nincs baj. A gond az, hogy csak a kiadandó birtoklevelek 37%-a jutott el a tulajdonosokhoz. A 169-es földtörvényt modósító törvény alapján a község lakosai 130 ha mezôgazdasági területet kértek vissza, emellett nálunk a vasút (SNCFR), a négy egyház kér vissza földeket és összesen 174 hektár erdôt. Az utóbbival rendelkezünk, ám többet termôterületünk pillanatnyilag nincs egy hektár sem. Igaz, hogy a volt ÁMV 180 ha mezôgazdasági területtel tartozik... Jogtulajdon visszahelyezése szempontjából sehol sem vagyunk. Ennek ellenére a földbôl élünk, mást mit tehetünk?

Sûrû este a Pogányvár alatt A Nap akoljába esett, mondják a mezôségiek. Valahol a Nyugati-havasok lankáit melengeti estére. Megyünk, valami mély, megnyugtató csend az utcán. Sorsok hallgatnak, mint domb alatt egy kis megroggyant lak. Megállunk. Nem lakja már senki. Lakói elhaltak vagy másfelé vándoroltak? Mintha látnánk, valamikor kileshetett az ablakán a fésülkôdô leány, legény: gyûlnek-e már az utcán piros, fekete, zöld színû ruhákban, húzzák-e már hegedôs cigányok, táncol árvalányhaj fekete kalapban, fehér farsang idején? Most a csend gyûl. Sûrûsödik az este a Pogányvár alatt...

A kép nem egy falumúzeum területén, hanem Mezôsámsond határában hészült. A "ház" a 128-as számmal van nyilvántartva, csakhogy a ház szám-táblára már nem került pénz. A berendezés: három rozoga ágy, egy kis kerek asztal, egy kályha. Szekrény már nem fért be a négy méter hosszú, három és fél méter széles konyha-szobába. A hepe hupás földön szônyeg. A kis asztalon, habár szûkösen, orgonavirág illatozik. Éz ezzel be is fejezhetô a lakberendezés tárgyainak felsorolása. A ház embere: Gyurka Ion, harmincas éveit tapossa. Élettársával a sámsondi születésû Boldi Máriával hosszú éveken át Bukarestben éltek, tömbházban, munkásotthonban laktak. Ion a Semenetoarea gyárban dolgozott 1991-ig. Mária nem dolgozott soha, a gyerekeket nevelte, számszerûen nyolcat. A fent említett évben Iont elbocsátották a gyárból, munkaerô- létszámcsökkentés miatt. Munkanélkülivé vált, ráadásul a munkásotthon elhagyására kényszerült gyerekeivel együtt. — Nem olyan ember vagyok, aki szeret tekeregni, tengeni-lengeni. A lopáshoz nincs bátorságom. Mindannyiunknak elsôsorban lakás kellett, majd pedig a mindennapi betevô falat. Máriának az édesanyja felajánlotta nekünk ezt a házat, egy ilyenben lakik ô is. A nyolc gyerekbôl ma hét van itthon — mondta bátortalanul a gyerekek édesapja. A kis lak kis ablakai vékony fénysugarakká szelídítették a délelôtti erôteljes napsütést. Azok idônként villanófénybe helyezték a nincstelenséget... Egy pillanatig kifogytam a kérdésekbôl. A kis ház mégis be van rendezve... gyerekekkel: 2, 4, 5, 6 éves, a 8, 11, 12 évesek nem voltak otthon, a sámsondi iskolában tanultak. A férfi élettársára nézett, olyan tekintettel, amelyet mindenki ismer: mondjam, ne mondjam? Az édesanya belevágott: — A tízéves fiunkat négy éve nem láttuk. Beteg. Ezelôtt négy évvel derült ki, hogy AIDS-beteg. Be is szállították a Victor Babes kórházba. A múlt hónapban hívtam a kórházat, azt mondták, még él..., s talán még élhet egypár évet. Látogassam meg. Mibôl, mondtam a doktornak. Nem mondott semmit. Tudom, hogy mi cigányok vagyunk, de ÉDESANYA vagyok. Fáj a tízéves fiam. Az apjának is. Napszámban kapálunk ennivalóért. Havonta 590000 lej gyermekpénzt kapunk. Három gyermeket járatunk iskolába, négyet itthon tartunk. A nagy tálból eszünk, amikor van amit. Nem tudunk Bukarestbe utazni, nincs amibôl. A gyermekekkel együtt gyûjtjük a csigákat, Szabédon leadjuk, onnan jön még egy kicsi pénz. Dolgoznánk itt szívesen, ha lenne kertünk, de látja, a domb bütüjében vagyunk, itt nem lehet kertészkedni. Koldulni pedig nem megyünk, inkább napszámban dolgozunk. Az apa, az édesanya, a tízéves kisfiú helyzete mintha eldôlt volna. A hét iskolás és kiskorú gyermek sorsa miként alakul? A kérdés máig is visszhangzik bennem.

Marosludas legidôsebb embere Magyar Balázs kereskedô. Házát, és egyben üzletét, könnyedén megtaláljuk. Vásárhely felé menet, a fertôzô kórház elôtt balra kanyarodva, pár méter után az út kétfelé fut. Az ágazásban levô sarokház a Balázs bácsié".

Néhány lépcsôfok vezet az üzletbe. A pult mögött ülô hölgy telefonon beszél. Amikor azonban meglát, gyorsan elköszön a vonal túlsó végén levô személytôl. "Igen, jó helyen járnak, Magyar Balázs az édesapám. Jöjjenek, hátravezetem önöket" — feleli, amikor megtudja jövetelünk célját. Egyszerûen, de otthonosan berendezett konyhába, majd szobába vezet. Hellyel kínál, édesapjának is széket húz, de ô inkább állva marad és régi papírok után kutat. A mondandók valódiságát alátámasztandó.

— 89 éves és pár hónapos vagyok. 1909. július 2- án születtem Marosludason. Négyen voltunk testvérek, kettô kiskorában meghalt, ketten maradtunk. Lánytestvérem négy éve halt meg. Még gyerek voltam, amikor édesapám. 1916-ban, az elsô világháborúban eltûnt a fronton, holttestét soha nem találták meg. Volt egy kis földünk, azon gazdálkodtunk. Gyerekként iskola helyett a mezôre kellett menni. 1925-ig dolgoztam otthon, majd Kolozsvárra mentem Biasini Sándor cégéhez, ahol inasként megtanultam a fûszer — és élelmiszer — kereskedelem csínját-bínját. 1927-ben szabadultam fel, és segédként különbözô helyeken dolgoztam, míg 1931. február 2-án katonának vittek — meséli Balázs bácsi. Gyakran elvész az emlékek és dátumok sûrûjében, ilyenkor az életútját aprólékosan ismerô lánya, Tamás Éva veszi át a narrátor szerepét.

— Abban az idôben alakult az iparosok szövetkezete. A szervezetbe asztalosok, kovácsok, szabók és kômûvések tömörültek. Kereskedôk kevesebben voltunk Ludason. Néha összejártunk, szórakoztunk. Nem volt semmi különös hely, a vendéglôben találkoztunk néha. Milyen gyakran? Azt az iparosok jobban meg tudnák mondani, de régi iparos már nincs, mind kihaltak. Nagyrészük a háborúban szoródott szét, a többiek utána haltak meg. Eljárt fölöttük, fölöttünk az idô.

— A házat 1932-ben építettem, az üzletet '34-ben nyitottam. Fûszert, élelmiszert árultam a nevemet viselô boltban. Mai napig a ludasiak azt mondják, a Balázs üzletébe megyünk, az új nevét nem nagyon ismerik.

És közben mutatja a papírokat: elvégezte a Biasini "iskolát", a Kolozsvári Kereskedelmi Kamarához jegyeztették be az üzletet, 1942 és '43 között a 83-as ezrednél szolgált. Gondosan ôrzött sárgult papírok.

— Az üzletet 1950-ben adtuk át az államnak — mondja Tamás Éva. Közvetlen a háború után, eljöttek hozzánk és közölték velünk, hogy 24 órán belül ürítsük ki teljesen a lakást, és költözzünk ki belôle. Édesapám a malomban volt, én szaladtam utána sírva a hírrel. Hazajött és azt mondta: "Jól van, egy szobát odaadunk, de a többi nekünk marad." 1952-ben kizsákmányolónak nyilvánították édesapámat, s amikor állás nélkül maradt, napszámosként kereste kenyerét néhány hónapig.

— Édesapám akarta, hogy nyissuk újra az üzletet. Az ô álma volt, többször hangoztatta: úgy érzi, még egyszer újra fogjuk nyitni az üzletet. '90-ben 50 évesen mentem nyugdíjba, segíthettem neki. Balázs bácsi novemberben múlt egy évig dolgozott az üzletben, akkor lebénult. Másfél hónapja újabb agyvérzés érte. Rendkívüli energia és akarat van benne, éjszaka, ha nem tud aludni, felkel és tornászik. De az üzletben már nem dolgozhat. Pedig elkelne egy sokat tapasztalt, a kereskedelem minden csínját-binját és buktatóját ismerô segítség. Egyre nehezebb fenntartani a hatvannégy éves boltot. Az adók nônek, az árak magasak, a vásárlóknak nincs pénzük. A környéken pedig rendkívül megszaporodtak a vegyesüzletek. Mégsem gondolunk arra, hogy abbahagyjuk. A nôvéremnek két gyereke van, talán ôk majd átveszik az irányítását. Hiszen én is lassan a hatvan felé közeledem...

A scoliosis a gerinc oldalirányú elhajlását jelenti, amire egyes esetekben rátevôdik a csigolyák saját tengelye körüli elfordulása is. A betegséget ie. 460-ban írták le elôször.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának brassói ülésszakán a marosvásárhelyi származású dr. Soós Pál, a budapesti Szent János Kórház ortopéd traumatológus szakorvosa, egyetemi adjunktus tartott igen érdekes elôadást a scoliosisról, s annak mûtéti korrekciós lehetôségeirôl. Elôadása egyben a magyar gerincsebészet színvonalát igazolta. A fejlett országokban és Magyarországon, ha más módon nem érnek el eredményt, mûtéttel hozzák helyre a gerincoszlopnak ezt az elváltozását. Sajnos romániai szinten egyelôre nincsen a scoliosisra specializálódott ortopédsebész szakorvos, s az operáció technikai lehetôségei sem adottak még.

— Mint sok más betegség, a scoliosis esetében is fontos a korai felismerés. Mikor és hogyan lehet észrevenni?

— Nagyon lényeges, hogy az ifjúságot a növekedésrobbanás elôtti pillanatokban, azaz 10-12 éves korban megfigyeljük, a lányokat a menstruáció megjelenése elôtt, amikor a növekedési ritmusuk magasabb, mint korábban. Ha a scoliosisra bármilyen gyanú van, mint például a mellkasi asszimetria, a serdülôt szakemberhez kell irányítani. A vállak magassága közötti különbség, a kislányoknál a mell asszimetriája utal arra, hogy a hátgerincben patológiás folyamat kezdôdik.

Az elmozdulás három irányban történhet, elôfordul, hogy a gerinc nem csak elbillen, hanem a saját tengelye körül is elfordul, s ennek megfelelôen deformálódik.

Kis görbületeknél segít a gyógytorna, a cél ilyenkor az, hogy a folyamatot megállítsuk, s lazábbá, tegyük a gerincet. Ha a görbület fokozódik, s eléri a 25 fokot, a szakember korzett, (e célra készített korrekciós mellény) viselését ajánlja. A korzett az 50 fokig terjedô görbületnél segíthet.

— Milyen eredménnyel?

— Mivel a betegség elôrehaladó jellegû, az is eredménynek számít, ha a görbület nem romlik tovább.

— Mikor javallott az operáció?

— A kulturált államokban 50 fok felett mûtétet javasolnak, mivel ekkkor már nyilvánvaló, hogy a görbület progresszív, rosszindulatú jellegû. 50 és 80 fok között a hátgerinc majdnem tökéletesen korrigálható. Sebésztechnikai problémák, szövôdmények a 80 fok feletti görbületeknél merülhetnek fel, ezért javallott az idôben elvégzett operáció. Ezzel megakadályozhatók a szomorú szövôdmények, mint például az alsó végtagok fokozott bénulása.

— Mi történik a mûtét során?

— A görbületet modern felszereléssel három dimenzióban korrigáljuk, s az oldalirányú elbillenés mellett visszaállítjuk a csigolyasor normálanatómiai tengelyét. Ezt fémrendszerrel rögzítjük, majd késôbb csontültetéssel véglegesíteni lehet.

— A fémrendszer mibôl készül és meddig maradhat a szervezetben?

— A páciens egész életére, ha nem lépnek fel szövôdmények. Részben magas ötvözetû króm-kobaltot használunk, az utóbbi idôben terjedtek el a titán implantátumok.

— Mi okozza a scoliosist?

— Fennáll az örökletes hajlam, ezért a scoliotikus családoknál fokozottabban kell figyelni az utódokra. Ez nem jelenti azt, hogy scoliotikus anyának scoliosisos gyermeke lesz, de az ilyen családokban gyakrabban elôfordul, mint másutt. Az elváltozás okát a szakma nem ismeri. Az utóbbi idôben született eredmények alapján idegrendszeri okokra vezetik vissza. Megfigyelték, hogy a csirke corpus pinealéjának (tobozmirigy) a kiirtása után 92-96 százalékban megjelent a scoliosis. Ebbôl kiindulva próbálkozások történtek a scoliotikus gyermekek Melatoninnal való kezelésére, egyértelmû eremények nélkül.

— Milyen arányban fordul elô, és ebben milyen szerepe van az életkörülményeknek?

— Átlagosan a lakosság egy százalékát érinti, anélkül, hogy az életkörülmények befolyásolnák a kialakulását.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni a megelôzés fontosságát, s e téren a sporttanárok, iskolaorvosok szerepét.

A Soós Pál adjunktus álatal mondottakhoz még annyit tegyünk hozzá, hogy Marosvásárhelyen afizikoterápiai klinikákon kívül kívül a Rheum-care Alapítványnál tartanak rendszeres gyógytornát a scoliotikus gyermekek számára, méret utáni korzettet pedig a marosvásárhelyi 2-es Számú Ortopédiai Klinikán végzett elôzetes viszgálatok alapján az Ortoprofil cégnél lehet rendelni.

Az említett klinika kapcsolatban áll a Budapesti Gerincsebészeti Központtal, ahol ajánlásukra a Segítô Jobb révén fogadnak mûtétre szoruló betegeket elôjegyzés alapján addig, amíg a megfelelô technikai adottságok Marosvásárhelyen is lehetôvé teszik a mûtét elvégzését.

Tízbôl nyolc nônek van élete során csomó a mellében, közülük azonban mindössze egy vagy kettô rákos — hangzott el Ghilezan Nicolae onkológus professzor elôadásában, aki elmondta még, hogy a gyermektelen 28 év fölötti nôknél nagyobb a veszélye annak, hogy mellrák alakuljon ki.

Mindez a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyûléstermében hangzott el, ahol nemrégiben a mellmûtött nôk Közös sors elnevezésû egyesülete jelentkezett a nyilvánosság elôtt.

A körülbelül 50 asszonyból álló csoportot és meghívottaikat Fodor Imre polgármester üdvözölte. A rendezvényre eljött a már említett Ghilezan Nicolae professzor a kolozsvári Onkológiai Intézetbôl, dr. Cãpâlna Emil, a megyei kórház nôgyógyász fôorvosa, dr. Bancu Serban egyetemi elôadótanár, a megyei kórház III- as számú sebészeti klinikájának vezetôje valamint Raed Arafat doktor a Rohammentôszolgálattól. Céljaikról Hanusz Stela, a csoport vezetôje számolt be, elsô helyen említvén a tagok és a közvélemény tájékoztatásának szükségességét. Egyéves mûködésük értékelésekor a társadalomba való visszailleszkedés lehetôségeként a rendszeres gyógytornát emlelte ki, amire a Rheum-care Alapítvány jóvoltából Csáki Enikô gyógytornatanár vezetésével nyílt lehetôségük. A rákos megbetegedések elôfordulása 8O százalékban az életmódunk következménye, a rosszindulatú daganatos megbetegedésre az esetek 20 százalékában érvényes az örökletesség — hallottuk az elôadásban, amelynek során a professzor számba vette a leggyakoribb daganatos megbetegedések történetét. A továbbiakban a csoport nevében megfogalmazott kérdésekre válaszolt. Véleménye szerint a pácienssel közölni kell a diagnózist, természetesen értelmi szintjének megfelelôen, hogy felvehesse a harcot a betegséggel szemben. Elhangzott, hogy ôsztôl a családorvosok számára a kolozsvári Onkológiai Intézetben felkészítôt tartanak a megelôzés érdekében. Szó esett a helyes életmódról, arról, hogy a biopszia egyáltalán nem veszélyes, hogy milyen jelentôs a páciens lelkiállapota a gyógyulás szempontjából, az a törekvés, hogy , ha lehetséges, részmûtétet végezzenek, továbbá, hogy nem kizárt a rekonstrukciós mellmûtét sem. Az orvos — beteg kapcsolatról elhangzottakhoz többen hozzászóltak, Bancu Serban elôadótanár pedig kifejtette, hogy vannak ennél nehezebb mûtétek, amelyek nagyobb csonkítással járnak, s ennek megfelelôen kell viszonyulni a mellmûtétekhez. Bár elhangzott, hogy Romániában nem lehet hozzájutni a megfelelô melltartókhoz, protézisekhez, az eseményt támogató Ortoprofil cég kínálata az ellenkezôjét bizonyította. Az is igaz, hogy más országokban hasonlóan mindezek az érdekelteknek ingyenesen járnak. Ennek elérése is a csoport törekvései közé tartozik.

A hét végén véget ért az A-csoportos jégkorong világbajnokság. Az aranyérmet a svéd válogatott nyerte, amely a döntô kettôs összecsapásán felülmúlta a nagyon küzdô, de gólképtelen finneket. A vébé negatív szenzációja az USA 12. helyezése. Az amerikaiak a National Hockey League-ban szereplô profikat nem utaztatták Svájcba, mivel azok a ligában éppen a bajnokság döntô szakaszában csatáznak, így a B-csoportba esés elkerüléséért osztályozót kell majd játszaniuk.

Eddig a hír. Az olimpia után világszinten a második legnagyobb érdeklôdésre számot tartó hokiesemény a svédek megérdemelt gyôzelmével zárult tehát. A döntô tornára és végül az aranyéremért vívott mérkôzésekre romániai szakemberek és szurkolók egy része is figyelt, hiszen a bennünket közvetlen érdeklô C-csoportos jégkorong vébé után ez az, amely érdeklôdésünkre igényt tarthat. Ezt igazolja, hogy az utolsó mérkôzést vasárnap délután a Román Televízió 2-es adása is közvetítette. A látványosabbnál látványosabb felvételeket, lassított jeleneteket figyelve nem tudtam nem párhuzamot vonni a márciusban Budapesten megrendezett C-csoportos jégkorong világbajnokság döntôje és eközött a mérkôzés között. A román— magyar és a svéd— finn annyiban hasonlított, hogy két egymáshoz közeli ország hokisai korongoztak a jégen. De csak ennyiben.

Amúgy a különbség óriási volt. Elsôsorban természetesen a játékosok hokitudománya miatt; ugyanakkor példaértékû a közönség hozzáállása is. Már a Magyar Narancs is megírta, hogy nagy bunkóság volt kifütyülni a román csapatot, amikor kiosztották az ezüstérmeket. Természetesen balgaság lenne nem ugyanezt feltételezni a román közönségrôl, hiszen alig hihetô, hogy egy esetleges román rendezés és magyar— román döntô esetén különbül viselkedett volna Bukarest közönsége. Sôt... Az elôzményeket ismerjük a Bukaresti Steaua — Csíkszeredai Hokiklub bajnoki döntô óta. Tény, hogy Svájcban sem a svédeket, sem a finneket nem fütyülte ki senki. A két csapat szurkolóit nem is kellett elkülöníteni, annyira nem állt szándékukban bántani egymást (még szavakkal sem). De ugyan miért is bántotta volna egyik a másikat? Hiszen a lényeg az volt, hogy szórakozzanak. És hát szórakoztak is; a legjobban talán akkor, amikor a finn kapus fejjel perdítette a szélsebességgel közeledô korongot kapuja fölé, de biztos jólesett magukat viszontlátni a csarnokban kifüggesztett óriási képernyôkön is.

Az 1998-as A-csoportos világbajnokság az észak-európai fiúk fölénye címszó alatt kerül be a sporttörténetírók könyveibe. Azok pedig, akik nézôk voltak, leperkálták a nagy belépôket és végigizgulták a mérkôzéseket, arra emlékeznek majd, hogy milyen jó buli volt ez a Svájcban megrendezett világbajnokság.

Nem igaz, hogy a marosvásárhelyi közönség nem tartana igényt a jó minôségû, parádés sporttalálkozókra. Múlt héten két igen kiemelkedô eseményt rendeztek a városban, a szurkolók érdeklôdése pedig minden várakozást felülmúlt. Szerdán a férfi kosárlabda-bajnokság elsô elôdöntôjét látta vendégül a Sportcsarnok. Az épület a Maros SK bajnokságot nyert nôi kézilabda-csapata óta nem látott ennyi nézôt sportrendezvényen (még a két lelátó közti átjárókon is sokan tolongtak). Aztán szombaton az ASA sorsdöntô mérkôzése a Szatmárnémeti Olimpia ellen, amelyen a vásárhelyieknek mindenképpen nyerni kellett ahhoz, hogy versenyben maradjanak bár az osztályozón való szereplés jogának megszerzéséért. Nem voltak többen, mint a nagybányaiak elleni összecsapáson, de a lelátóknak több mint fele ezúttal is megtelt. A különbség most csak annyi volt, hogy ezúttal mindenki boldogan távozott, még azok is, akik már lemondóan elhagyták a tribünöket, s a kijárattól szaladtak vissza, amikor felhangzott a megváltó gól-kiáltás.

Van újra mirôl beszélni a városban egy héten át. Úgy mellesleg pedig majd szó esik arról is, hogy egy bizonyos cég reklámzacskókat és szórólapokat osztogatott a bejáratnál, azon kívül szünetben az autóját is bemutatta. Lehet, másnak is leesik végre a tantusz az ilyen rendezvények ki nem használt üzleti potenciálját illetôen.

Igen kiváló bajnoki idényt zárnak ezekben a napokban Marosvásárhelyen. A labdajátékok rég látott jó eredményeket mutattak fel, nagy csatákra, magas színvonalú mérkôzésekre tehát lehetôség lenne. A város megérdemelné.

Ki lesz végre, aki belátja, hogy ezzel nem csak a szurkolók nyernének?

Két héttel a teniszezôk "salak vébéje" elôtt Róma 55. alkalommal volt házigazdája egy 2,45 millió dollár összdíjazású tornának. 1930-ban szervezték meg elsô ízben, amikor is Alberto Bonacossa báró meghívta az akkori világelsôt, az amerikai William Totum (Big Bill) Tildent, aki meg is nyerte a tornát. A Foro Italicót 1935-ben adták át egy Davis-kupa meccs alkalmával, amelyet a házigazdák 5/0 arányban meg is nyertek Svájc csapata ellen. Az utóbbi évek gyôztesei között megemlítjük Thomas Mustert, ô 1990-ben, 1995-ben és 1996-ban gyôzött itt, a tavalyi bajnok Alex Corretja volt, ô Marcelo Riost gyôzte le 7/5, 7/5, 6/3 arányban.

A múlt héten lezajlott torna elsô fordulójában számos kiemelt búcsúzott; íme néhány eredmény: Dewulf-Björkman 6/2, 6/3, Uliroch-Rusedski 7/5, 7/6, Arazi-Korda 6/2, 6/4, Schalken-Rafter 6/3, 6/7, 6/4.

A döntôt vasárnap nem játszották le, mivel Alberto Costa csuklósérülése miatt nem merte vállalni a mérkôzést, így Marcelo Rios megszerezte karrierje 18 tornagyôzelmét, ebbôl csak az idén ötször gyôzött. A nôk Berlinben küzdöttek egy 926.250 dollár összdíjazású tornán Irina Spîrlea az elvárásoknak megfelelôen szerepelt, a negyeddöntôig jutott, itt Novotna búcsúztatta 6/3, 5/7, 6/3 arányban. Meglepetés is született, méghozzá Martina Hingis részérôl, aki a negyeddöntôben kikapott Ana Kovrnikovától.

Eredmények: Róma, negyeddöntôk: Alberto Costa — Michael Chang 6/2, 6/1, Alberto Berasategui — Brad Steven 6/4, 6/2, Marcelo Rios — Richard Krajicek 7/6, 6/3, Gustavo Kuerten — Manuel Vicente 6/3, 6/4; elôdöntôk: Rios — Kuerten 6/0, 7/5, Costa — Berasategui 6/3, 4/6, 6/3.

Berlin, elôdöntôk: Martinez — Kovrnikova 6/0, 6/1,Mauresmo — Novotna 7/5, 5/7, 6/4. Döntô: Martines — Mauresmo 6/4, 6/4.

Vélemények az úszókról és az edzési lehetôségekrôl

A debreceni Fülep Zoltán edzô gondolatai: — Három évvel ezelôtt a Debreceni Dózsa Sportegyesület Úszó Szakosztálya válságba került, hiszen a városi önkormányzat lemondott nyolc szakosztály — közöttük az úszó — támogatásáról. A medencékért fizetni kellett, a felszerelést és a versenyek költségeit a szülôk állták. Csökkent a létszámunk, jelenleg én egyedül edzek 25 gyereket, ugyanakkor megváltoztattuk a nevünk: Debreceni Diákok Úszóklubjára. A tavaly megsajnáltak a vezetôk, így télen ingyen látogathatjuk a fürdô medencéit. Sajnos a 20, 25 és 33 méteres medencék inkább tanfolyamokra alkalmasak. Nyáron 50 méteres nyitott uszodában készülünk, ezért nagyon sokat áldoznak a szülôk. Hetente 11 edzést tartok, egy órát iskola elôtt, kettôt utána, ez napi 10-12 kilométert jelent. Hátrányos helyzetben vagyunk azért is, mert Magyarországon nagyon Budapest-centrikus az úszás, így legtöbbet azokkal a sportolókkal foglalkoznak, ôket támogatják. Ennek ellenére idônként mi is bizonyítunk, volt már országos második helyezettünk — összegzett a fiatal edzô.

Gyulafehérváron 150 úszóval 5 edzô foglalkozik, a nemrég épített 50 méteres medencében nyolc pálya van. A meglévô és hiányzó dolgokról Sima Monica edzô beszélt:

— Minket a tanfelügyelôség révén a Tanügymnisztérium támogat, így minden évben megkapjuk a kért összeget. Amikor országos versenyekre megyünk minden költséget a klub áll, a barátságos versenyekre a szülôk támogatásával utazunk. Az edzési lehetôségek nagyon jók, a felszereléssel állunk egy kicsit gyengébben, hiszen míg melegítôket kaptunk, fürdôdresszet már nagyon rég nem adtak. Amikor volt pénze a klubnak, nem volt megfelelô dressz, és fordítva. Hetente 18-20 órát edzünk, jó eredményeket érünk el, van hát- és mellúszó országos bajnokunk. Az utánpótlást érdekesen igyekszünk megoldani: az uszoda közelében levô két iskolából az elsô osztályosokat ingyen megtanítjuk úszni, és közben kiválasztjuk a legügyesebbeket. Ezekbôl igyekszünk újabb országos bajnokokat adni.

És végül Petelei Attila marosvásárhelyi edzô beszélt a helyi lehetôségekrôl és nehézségekrôl:

— A marosvásárhelyi 25 méteres öt pályás medencében három edzô foglalkozik közel száz gyerekkel. Az utánpótlást vakációkban szervezett tanfolyamokon kiválasztott gyerekekkel oldják meg, ôket Fülöp Ferenc nagy szakszerûséggel választja ki. Az úszók naponta 2,5-3 órát edzenek, ez kevés a többi központokhoz viszonyítva, de az itteni iskolai program miatt nincs idejük többet készülni. Ugyanakkor a medence nagyon kicsi a gyerekek létszámához képest. Gondot okoz az is, hogy versenyekkor csak a verseny napjain felmerülô költségeket téríti vissza a klub, pedig a gyerekeknek idôre van szükségük, hogy megszokják az 50 méteres medencéket. A verseny elôtti napok költségeit szerencsére fizetik a szülôk és a támogatók. A nyáron nyitott medencékben tartott versenyeken az is problémát okoz, hogy a marosvásárhelyiek csak fedett uszodában úsznak (a Május 1 strandot nem tudják melegíteni), ahol hozzászoknak az oxigénhiányhoz, és a szervezet nehezen szokja meg a szabad, oxigéndús levegôt, nem tud annyit teljesíteni. Mindezek ellenére a gyerekek jó eredményeket érnek el a versenyeken. Ezek a gyerekek kitartásának, az állandó támogatónk, a Rocky Chocolate és a szülôk által nyújtott nagy-nagy segítségnek tulajdoníthatók. Sajnos nem minden iskolában értik meg a gyerekeket, sok tanár verseny után felelteti a diákot, pedig tudja, hogy az nem tudott készülni. Szeretném ezúton felhívni a tanárkollégáim figyelmét, hogy az úszó gyerekek nagy áldozatot hoznak, szabad idejük nincs, és megérdemlik, hogy az iskolában nagyobb megértést tanúsítsanak irántuk, hiszen csak ép testben rejtôzik ép lélek. Jelenleg a hónap végén tartandó csongrádi és hajdúszoboszlói versenyekre készülünk — tájékoztatott Petelei Attila.