Zene, óriási hirdetôtábla, rajta az EU zászlója, s e jellel ellátott napellenzôk, zászlók hirdették május 9-én délelôtt a marosvásárhelyi Színház téren, hogy Európa legalábbis külsôségekben tájainkra költözött. Errôl az Európai Unió keretében mûködô Európa Klub, a Marosvásárhelyi Rádió, az ICS diákcsoport, a megyei könyvtár, a Nemzeti Szinház és a polgármesteri hivatal gondoskodott. A több mint 50 féle szervezôk, mintegy 1100 példányban, az Európai Unióról szóló szórólapot osztottak szét. Az érdeklôdôk vetélkedôkön is részt vehettek. Ioan Chiorean, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa az EU-ra és a PHARE programra vonatkozóan különbözô kérdeseket tett fel, amelyekre a válaszokat részben a szórólapokban is megtalálhatták a játszani, versenyezni szándékozók, szám szerint 1600-an. Egy másik versenyen az Európai Unió, a szomszédod cimûn benevezési lappal lehetett részt venni. A versenyzôk, a támogatóknak köszönhetôen sok díjat is átvehettek. Ezenkívül, két közpiskolás, Miona Gliga és Bînzaru Ana egy-egy rajzát, grafikáját is kiállították. Az alkotások is a nap témájához kapcsolódtak. Idôközben az arra járókkal interjúkat készítettek, véleményeket kértek arról: jó-e nekünk az EU- tagság? Délután spontán táncversenyt is rendeztek, ahol a jobbakat természetesen díjazták. A Szíház téren szervezett Európa napi rendezvény délután 4 óráig tartott.

Szombaton a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyalogtúrát szervezett a Németkalapra. Száznál is több túrázó gyûlt össze fél tizenegykor a somostetôi vendéglô mellett üldögélô kômedve körül, páréves gyerekektôl a hajlott korú idôsekig.

A túrázók hosszan elnyúló oszlopa elôször az állatkert felé tartott. Bereczki Boldizsár igazgató néhány szóban bemutatta az intézményt, amelyet 1969. augusztus 23-án nyitottak meg a látogatók elôtt, és a kilencvenes évtized pénzben ínséges esztendeiben is fennmaradt, sôt még fejlôdôképes is volt. A 20 hektáros kert az egyetlen az országban még létezô néhány közül, amelyet az idevágó európai szakmai szervezet is számon tart. A túrázók körbekerülték az állatkertet, ezalatt a halászmadarak tavánál egy kiállítást is megtekintettek, ahol a város több nemkormányzati szervezete mutatkozott be.

A Németkalap felé az állatkerti látogatást követôen indultak el a túrázók. A népes csoportot itt érte utol Fodor Imre polgármester, aki a reggeli koszorúzásokat követôen túrafelszerelést öltött, és csatlakozott a kirándulókhoz. Hozzávetôlegesen egy órát tartott az út a Németkalapig, itt egy bô félórás pihenô következett, ahol a kirándulók hátizsákjaiból elôkerült a tízórai vagy az üdítôital. Visszafelé egy másik ösvényen indult a menet, jó órányi gyaloglás után ért ki a csoport a somostetôi transzformátor-épület mellé, innen ereszkedett le a nyári színpadhoz. Idôközben az egész Somit megszállták a kikapcsolódó vásárhelyiek, kihasználva a szikrázó májusi nap forró melegét.

A színpadnál tábori konyha várta a kirándulókat, a csendôrség jóvoltából. Fagylalt, üdítô, sör is akadt jócskán — ez utóbbiakat nem a kék egyenruhások forgalmazták — , és komoly tömeg szállta meg a domboldalt. Igazi majálishangulat ülte meg a helyet, a "gulyáságyúk" elôtt hosszú sor kígyózott. Zene is akadt, a német ifjúsági csoport táncokkal szórakoztatta a jelenlévôket.

A városháza kirándulásszervezô ötletéhez az idô is kedvezôen viszonyult, a csendôrség a tábori konyhával támogatta a rendezvényt. Az Outward Bound a szervezésben és a túravezetésben segített. Aki eljött, biztosan nem bánta meg, aki nem, megteheti jövôben, mert a polgármester kijelentése szerint ezt az ötletet hagyománnyá kívánják változtatni.

Az Európa-napok alkalmából május 9-én a Pro Európa Liga fôtéri székhelye már a kora délelôtti óráktól igen látogatott volt. Az Apolló-épület elôtt fehér csillagos kék sátor elôtt többnyire a fiatalok jeleztek élénk érdeklôdést. A régi bolthajlások alatt, majd felfelé menet a lépcsôn, a színes alkalmi iránymutatók elárulták azt, hogy nem a szokásos, számítógépvillogásos hétköznapját, azaz hétvégét üli a Liga, hanem egy újabb, periódusként jelentkezô "pro európás" rendezvényen vehet részt, aki ott van.

Az Európa-napok marosvásárhelyi rendezvényeinek keretében a Pro Európa Liga a maga részét "Nyitott kapuk"-kal állta, ez volt az egyesület rendezvényének címe, egyben lényegi mondanivalója, ami nem elôadótermekben, feszes elôadásokkal zajlott, hanem lezserebb ütemben, majdnem egész napot átfogóan, mégis számítógépes villogásban: Internetes programmal. Az érdeklôdôk kérdéseket és üzeneteket intézhettek a világhálón keresztül az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz, s onnan — feltehetôleg — a megfelelô szintû kérdésekre válaszok is érkeznek. Nyilvánvaló, hogy ilyen irányú érdeklôdés zömében a fiatalok részérôl jött. A Ligánál s az utcán, a sátorban a Pro Európa által kiadott nyomtatványokhoz, s az Európai Tanács "postacímével" ellátott képeslapokhoz lehetett ingyenesen hozzájutni. Itt jegyezzük meg azt, hogy a Pro Európa Liga, valamint az emberjogi iroda programjának, tevékenységének egy része mág a világhálón van (www.proeuro.netsoft.ro.). Ottjártunkkor éppen egy harminctagú kolozsvári középiskolás csoport ismerkedett a Ligával, a Demokrácia Kollégiuma tagjaival.

Sajtótájékoztató a Pro Európa Ligánál

A Nyitott kapuk rendezvény keretében a Pro Európa Liga sajtótájékoztatót tartott, amelyen a vendéglátók az újságíróknak vázolták Románia és az Európai Unió viszonyát. Smaranda Enache, a Liga társelnöke röviden ismertette a szervezetet, majd Sárkány Kiss Endre a környezetvédelmi- ökológiai tevékenységet, Szokoly Elek az interkulturalitás terén tett lépéseket, és Haller István az emberjogi irodát mutatta be. Az elhangzottakból többek között lejegyezhettük: annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány jelentôsebb lépéseket tett az elôzôknél a civil társadalom kiépítése terén, a megfelelô törvények hiánya akadályokat gördít a nemkormányzati szervezetek elé. A társadalmi szervezetek alapítására vonatkozó törvény is elavult, hiszen ezt 1924-ben szerkesztették. Nincs törvény az akadálymentes információszerzésrôl sem. A helyi közigazgatási szervek sem támogatják az NGO-kat. Mi több, az utóbbi idôszakban a nemkormányzati szervezetek ellen lejáratási kampány zajlik az országban. Még mindig tapasztalható az intézményközpontúság, ami abban nyilvánul meg, hogy egyes közalkalmazottak még akkor is védik, leplezik az intézményt, ha ennek keretében súlyos törvénysértéseket követnek el. Szó esett az Amnesty International nemrég közreadott jelentésérôl és az általa kiváltott kommentárokról, politikai állásfoglalásokról is. Azért van szükség társadalmi szervezetekre, mert valójában ezek jelentik a demokrácia alapját, ezek kell hogy legyenek az állami szervek felügyelôi, hogy ezáltal szavatolják a demokráciát. A Pro Európa Liga közeli tervei között szerepel egy Interkulturális Akadémia beindítása, ahol új szemléletben képeznének fiatalokat, akik a jövô Európáját építik majd — hangzott el a Pro Európa Liga sajtótájékoztatóján.

Kerekasztal: Románia és az Európai Unió

Május 9-e Európa Napja. 1950-ben ezen a napon Robert Schumann francia külügyminiszter — megalakítva a Szén és Acélközösséget — "kibékítette" a hidegháborút vívó Németországot és Franciaországot — hangzott el szombaton, május 9-én a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A kerekasztal- megbeszélést Marius Ichim, az ICS Diákcsoport elnöke vezette. Simion Costea, a Román Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézetének kutatója érdekes elôadásában kiemelte, hogy Románia földrajzilag, történelmileg és kulturálisan része Európának, de az intézményesített Európának, vagyis az Európai Uniónak még nem tagja. Románia még nem teljesítette a követelményeket, gazdasága még nem elég fejlett, hogy a határok eltörlésével, az áruk szabad áramlásával biztos piacot jelentsen az unió többi országának. Ugyanakkor a gyenge gazdasági helyzet miatt az emberek nagytöbbsége elhagyná az országot a határok megnyitásakor. A társadalom különbözô elemei között még nincs elég kapcsolat és párbeszéd, pedig csak együtt tudunk felsorakozni a követelményekhez — vélekedett a kutató. Orbán Dezsô alpolgármester beszámolt a polgármesteri hivatal tevékenységérôl, elmondva, hogy a hivatal igyekszik együttmûködni a nemkormányzati szervezetekkel, testvérvárosi kapcsolatokat alakított ki, pályázott az EU által felajánlott pénzösszegekre. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje felhívta a résztvevôk figyelmét, hogy a csatlakozás jóváhagyásához teljesíteni kell bizonyos környezetvédelmi feltételeket is. Az illetékes szerveknek tanulniuk kellene a környezô országok példájából — ahol tönkretették a természetet és most nagy pénzösszegek befektetésével igyekeznek helyrehozni hibájukat — és megelôzni a nagymértékû környezetszennyezést.

A megbeszélés után a Rhytmódia zenekar adta elô Sztravinszkyj Tûzmadár címû darabját, és a Nyílt Szívek német tánccsoport mutatott be négy, XII- XIII. századbeli táncot. Az utóbbi két mûsorszámról a polgármesteri hivatal és a prefektúra képviselôi elvonultak. Remélhetôleg a megbeszélés végkövetkeztetését — ha megfelelünk az Európai Unió követelményeknek, a tagországok elfogadnak és mi otthon érezhetjük magunk közöttük — tevékenységük során figyelembe veszik.

Május 15-e a Lelkiismereti Ellenkezôk Nemzetközi Napja, jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet hétfôn tartott a Pro Európa Liga az Egyetemisták Kulturális Kezdeményezése, illetve az Outward Bound szervezetek képviselôivel. Ebbôl az alkalomból sajtóközleményt ismertettek, amelybôl megtudhattuk, hogy március 7-én Déván 50 civil szervezet részvételével nemzetközi szemináriumra került sor, és létrehozták az Alternatív Civil Szolgálatért Koalíciót, abból a célból, hogy a polgároknak lehetôséget nyújtsanak lelkiismeretük szerint szolgálni hazájukat. Célul tûzték ki a 46. számú, nemzetvédelmi törvény, illetve az 1998-ban kiadott 637. számú kormányrendelet katonai szolgálatra vonatkozó cikkelyeinek módosítását oly módon, hogy akinek a lelkiismeret úgy diktálja, hogy nem fegyverrel a kezében, hanem más módon kívánja szolgálni hazáját, megadassék a lehetôség erre.

Tudniillik a kormányrendelet módosítja a 46-os törvényt annyiban, hogy azoknak a személyeknek, akiknek a vallása tiltja, hogy fegyvert fogjanak, lehetôségük van máshol, a civil szféra valamely területén ledolgozni a katonai szolgálatot. A fent említett szervezetek képviselôi azt kifogásolták a kormányhatározatban, hogy az csak bizonyos felekezetek számára biztosítja a civil szolgálat lehetôségét, másokat pedig, akik nem vallási, hanem lelkiismereti okokból szeretnék munkával szolgálni a hazájukat a kötelezô katonai szolgálat helyett, megfosztanak ettôl a jogtól.

Ezért határoztak úgy a fent említett civil szervezetek, hogy május 15., a Lelkiismereti Ellenkezôk Nemzetközi Napja alkalmából aláírásgyûjtési kampányt indítanak annak érdekében, hogy a törvényt a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumok elôírásainak megfelelôen módosításában.

Új díszdoktorok Marosvásárhelyen

Mint pénteki lapunkban jeleztük a Marosvásárhelyi Orvosi És Gyógyszerészeti Egyetem oktatóinak idei tudományos ülésszakán két díszdoktort avattak.

A megtisztelô címet adományozták Ion Baciu professzornak, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári OGYE élettan katedráját vezette. Az akadémikus egyetemi tanár, a több mint 300 tudományos dolgozatot közölt kutató munkásságát Sabãu Marius, az Általános Orvosi Kar dékánja méltatta, aki Pascu Ioan rektorral együtt a Kolozsvár díszpolgári címét is viselô idôs professzor tanítványa volt. A frissen avatott díszdoktor életérôl, a tudományos munka iránti indíttatásáról, élettani kutatásai során kikristályosodott ars poeticajáról vallott.

Dísztorrá avatták a júniusban 70. évét töltô Rácz Gábor professzort is, akinek oktatói tevékenysége évtizedeken át összefonódott a marosvásárhelyi egyetem történetével (egyébként ennek elsô évfolyamát végezte). Gazdag tudományos munkásságát (450 nyomtatásban megjelent szakdolgozat könyv), Tôkés Béla egyetemi tanár, a Gyógyszerészeti Kar dékánja méltatta. Elôadásában Rácz Gábor a gyógynövénykutatás marosvásárhelyi történetét követte végig.

— 40 évvel a doktorátusi cím megszerzése után egészen különös érzés díszdoktorrá lenni. Meglepetésként ért a hír, hogy az egyetem, ahol leéltük az életünket, 20 éves korunktól a nyugdíjazásig, most elismeri a munkásságunkat — mondotta az ünnepség után Rácz professzor, akit felesége is elkísért Marosvásárhelyre. Amikor pedig a szakmai elégtételrôl kérdeztük, közölte, hogy pár héttel ezelôtt a New York-i Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta.

— Ha marosvásárhelyi éveire gondol, mire emlékszik vissza a legszívesebben?

— A legszebb az volt, hogy egy életen át virágokkal foglalkoztunk. Jó érzés tudni azt, hogy több gyógyszerünk van most is forgalomban, s hogy el lehetett jutni a gyógynövénytôl a gyógyszerig.

— Milyen jövôt jósol a gyógynövényeknek?

— A természetes anyagok szerepérôl nem lehet lemondani a gyógyászatban.

— Hogyan került Pécsre és mivel foglalkozik ott?

— Amikor nyugdíjaztak, felkeresett egy küldöttség a pécsi egyetemrôl, s a rektor nevében meghívtak, hogy fitoterápiát tanítsak orvosoknak. Szép feladat volt, elfogadtam. A meghívás egy évre szólt, amit meghosszabbítottak.

— Milyen kutatási témán dolgozik jelenleg?

— A Pécsi orvostudományi Egyetem és a Janus Pannonius Tudományegyetem részvételével mûködik egy csoport, amely gyógyszerfejlesztéssel is foglalkozik. Ebben veszek részt, de ami leginkább leköti a figyelmem, pár héttel ezelôtt adták át az Európai Kutató, Fejlesztô és Konferencia Központot Keszthelyen. Ott a Vital Centrumban kezdjük meg nemsokára az oktatást — mondotta Rácz professzor..

A be nem avatottak számára úgy tûnhet, hogy egy merôben új gondolat gyakorlatba ültetéséért folyik a kûzdelem, holott a Zetelakát Kiskapussal összekötô fôvezeték megépítését már 20 évvel ezelôtt tervezgették, akkor, amikor napirendre került az övezet településeinek városiasítása és ipari fejlesztése. A Hargita megyei község fölött még 1994-ben befejezôdött az építkezés, ami azt jelenti, hogy a völgyzáró gát rendes körülmények között 14 millió köbméter vizet készletez, de átmenetileg 27 millió köbméternyi vizet is képes feltartóztatni, mérsékelve a levonuló árhullám okozta károkat.

A szakértôi valószínûségszámítás, miszerint ily módon megoldható a Nagyküküllô-menti helységek vízellátása, egy idôre, sokakat megnyugtatott. Elméletileg Székelyudvarhelynek másodpercenként 297, Székelykeresztúrnak 65, Segesvárnak 253, Medgyesnek 550, míg Kiskapusnak 93 liter víz jutott volna. De utólag kiderült, hogy ezek a mennyiségek esetenként csak minimálisnak tekinthetôk és legkevesebb 600 literrel, azaz a tervezett 1200-ról 1800-ra szükséges emelni a hozamot — a többi, ebben a zónában lévô — kisebb víztárolóknak és forrásoknak a rendszerbe történô bekapcsolásával.

Miközben a fogyasztók szükséges mennyiségû vízzel való ellátása nagyvonalakban megoldottnak tekinthetô, súlyos gondot okoz a Medgyes és Kiskapus alatti városok és községek egészséges ivóvizének elôállítása. Amint különbözô tanulmányok kimutatták, a gyárakban és üzemekben feldolgozott olyan nehézfémek, (illetve azok ötvözetei és vegyületei), mint a cinkfélék csoportjába sorolt kadmium, maga a cink és az ólom a megengedett értékeket 20-tól 300-szorosig(!) meghaladó mennyiségben vannak jelen a talaj felszínén, a talajban és a vizekben. Ennek az emberi egészségre rendkívül veszélyes jelenségnek a felismerése el kellett volna vezessen annak megoldásához, hogy az ivóvíz- ellátást függetlenítsék a szennyezett folyótól és kutaktól. Az állampénztár ürességére hivatkozva azonban a 6 évesre tervezett munkálatokat következetesen elhalasztották az "illetékes" központi csúcsszervek, bízva abban, hogy a nép türelmes és a hazáért bármilyen áldozatra képes.

Dr. Peter Nisipeanu, a nemrég itt járt német küldöttség vezetôje, a marosvásárhelyi tanácskozás kezdetén még jó hangulatban emlékezett vissza arra, hogy Romániából származott édesapja mesélt neki az Oltról, amelyben meg-meg- fürödtek és a Nagyküküllôrôl, amelyben horgásztak valamikor. Majd kifejezte reményét, hogy hamarosan eljön az az idô, amikor ismét olyan tiszták lesznek ezek a folyók, hogy ô maga is beléjük merészkedik nyaranta és emberi fogyasztásra alkalmas halakat lehet kifogni belôlük. Mint megállapította, a Ruhr-mente nagyon hasonlít a Maros tájvidékére. Csakhogy ott, Németországban, már az elsô világháborút követôen hozzáláttak a mederszabályozáshoz, a védô- és duzzasztó-gát-építéshez, ivó-, iparivíz-ellátó és szennyvíztisztító mûvek létesítéséhez és természetesen, ezzel egyidejûleg a vízelosztó és a lefolyóhálozat kialakításához. Mi is követtünk el hibákat az elmúlt nyolc évtized alatt— vallotta be a külföldi vendég— de hozzátette: szeretnénk megosztani, átadni tapasztalatainkat önöknek. Mint kifejtette, elég lehangoló kép fogadta nálunk, vidéken, ahol sem víznyelô rácsokat, sem fôkanálisfedôket, sem szennyvíztisztító telepeket nem látott átutazóban. Annak biztos jeleként, hogy a kisvárosok és a falvak lakói legfönnebb az ivóvíz "beszerzésérôl" gondoskodtak, viszont nem törôdtek azzal, hogy miként kerül vissza a természetbe, a körforgásba az a víz, amit különbözô célokra használtak. Németországban és Romániában nem azonosak a törvények, de az európai normák elôírják, hogy minden szennyvizet kezelni kell, mielôtt visszaengednénk a folyókba— hangsúlyozta Peter Nisipeanu. Amibôl megérthettük: ezer másféle dolog mellett ez is— még hozzá nem utolsósorban— szigorú követelménye a nyugati közösséghez való csatlakozásnak.

A földvisszaigénylôk újabb esélye

Az 1997. évi 169-es földtörvényt módosító törvény alkalmazásáról május 6-án, szerdán tájékoztattuk olvasóinkat lapunkban. Még aznap este a hazai TV-stúdiók hírül adták, hogy az említett törvény alapján megírt földvisszaigénylô kérések elfogadásának határidejét a törvényhozók meghosszabbítják. Köztudott: az elôbbi határidô április 3-a volt. A honatyák még 90 napot javasoltak, hogy a földvisszaigénylôk beszerezhessék a jogtulajdont igazoló iratokat. Miért javasolták a kérvények beadási határidejének megnyújtását? A kérdésre dr. Elek Barna RMDSZ-képviselô válaszolt.

— A javaslatot a két ház mezôgazdasági szakbizottsága terjesztette elô, mert rengeteg panasz érkezett a szenátushoz, a parlamenthez.Minden egyes kérvényhez csatolni kell a jogtulajdont bizonyító iratokat, amelyek beszerzése nagyon vontatottan zajlott, a már mindenki által ismert bürokrácia miatt. Nem mindenki juthatott be az állami levéltárakba, bizonyos dokumentumokat csak onnan lehetett elôkeresni. Ez volt a szakbizottság alapvetô indoka, amikor a javaslatot elôterjesztette. A szenátus a javaslatot elfogadta, és a jelek szerint a képviselôház is jóváhagyja.

— A kérvény beadás határidejének eltolása nem zavarja meg a helyi tanácsok, a prefektúra munkáját?

— A szakbizottság úgy vélte, hogy április 3-ig a legtöbben bedták kérvényüket. Abból indultunk ki, hogy a következô idôszakban nagyon sok kérvényt nem adnak be. Ám a már benyújtottkérvényekhez szükséges iratokat az érdekeltek beszerezhetik. Ez a lényege a határidô-módosításnak. Az iratok elfogadása ugyanúgy történik, mint eddig.

— Eltolódik az 1997. évi 169-es törvény második szakaszának alkalmazása, amikor ténylegesen sor kerül a jogtulajdonba helyezésre, avagy kárpótlásra?

— Igen. A költségvetési törvény megszavazása után, úgy vélem, a szóban forgó törvényt kell kiegészítenünk. A földtörvényt módosító törvény elôírja, hogy ha nincs elegendô földterület, akkor kárpótolni is lehet a visszaigénylôket a megszabott kereteken belül. Errôl azonban még korai lenne nyilatkoznom.

A református egyház Bocskai-termében vasárnap Orth István tárlata nyílt meg, színes rézkarcaiból. (Hadd jegyezzük itt meg, hogy a Bocskai-terem kezdi betölteni azt a szerepet, amely az egyházi és a didaktikus tevékenység mellett igazán jelentôssé teheti a Nyárádmente mûvelôdési életében: itt tesszük jóvá azt a hibát, amely akaratunkon kívül „keletkezett", a Bekecsalja legutóbi számában megjelent tudósításból ugyanis kimaradt az, hogy februárban a Székelyföld címû új folyóiratot és szerzôit éppen a Bocskai teremben mutattuk be, a helyi Református Nôszövetség ügybuzgó munkálkodásának hála, és ezúton mondunk külön köszönetet Székely Helén tiszteletes asszonynak és munkatársainak a mûvészetet felkaroló tevékenységükért.) A vasárnap itt egyben az anyák-napi ünnepség ideje is volt, a kis elsôsök, Domahidi Csilla és Szász Réka tanítónôk neveltjei, valamint a Kolozsvári Judit tanító néni másodikosai jelentkeztek figyelemreméltóan bájos mûsorral, gitáron közremûködött Albert János.

Istentisztelet után Molnár Dénes képzômûvész, a megyei mûvelôdési felügyelôség szakfelügyelôje méltatta a nagyszebeni Orth István mûvészetét, kiemelve, hogy „rézkarcoló mûvészete ellentétes hatások, kifejezések találó ötvözete. Dekorativitása a plakáttervezôt, rajzi elemei, szimbólumteremtô ereje a gondolkodó, töprengô teológust, a lét kérdésével küzdô embert, az akvatinta színes felületeinek pontossága, tisztasága a kemény karakterû múzeumi szakembert idézik." Teljes „fegyverzetû" mûvész, alkotásai messze földön ismertek, hiszen Alma Atától New Yorkig, Honolulutól Stockholmig a világ harmincöt nagyvárosában járt tanulmányúton, ismeri tehát alaposan az egyetemes képzômûvészetet, állított ki magyar, svéd, francia, svájci, lengyelországi és amerikai városok galériáiban, idehaza pedig több mint húsz egyéni és számtalan csoportos tárlaton vett részt. Nyárádszeredai kiállítását augusztus elejéig tekinthetik meg az érdeklôdôk.

Marosvásárhelyen már bemutatták a sajnálatosan korán eltávozott Zonda Attila kötetét (Bársonyszékek és hangulatok), ez a könyv a szerzô 1991- ben és 1992-ben a bukaresti rádió magyar adásában elhangzott szellemes parlamenti tudósításainak egy részét fogja egybe. A könyv gondozója Ábrám Zoltán, a borító és a fedélterv Molnár Dénes munkája. Ezért volt kézenfekvô, hogy Démol errôl a kötetrôl is beszéljen. A könyvet a helyszínen megvásárolhatták az olvasók, a lelkészi hivatalban még lehet kapni belôle.

Horogkereszt és antiszemita feliratok a kerítésen

Vasárnapra, május 10-re virradó éjszaka ismeretlen tettesek uszító mondatokat és több horogkeresztet festettek a marosvásárhelyi kövesdombi (Suceava utca) zsidó temetô betonkerítésére. "Halál a zsidókra", "A zsidók Izraelbe!" — olvashatóak a vörös spray festékkel, román nyelven írt szövegek. Az esetet — furcsa mód — senki nem jelentette a helyi rendôrségen, ahol mindössze a sajtó érdeklôdése során értesültek a történtekrôl.

Sauber Bernáth, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnökének véleménye szerint neofasiszta megnyilvánulásnak tekinthetô az ügy. "Igaz, hogy május 17-én, vasárnap tartjuk a Holocaustra való megemlékezést, ám szerintem nem a rendezvény ellen vagy annak megzavarására mocskolták meg a temetô kerítését" — nyilatkozta az elnök. Sauber Bernáth elmondta, nem elsô alkalommal gyalázzák meg a temetôt, ahova az úgynevezett "vallásos zsidókat" temették, és amelyet már 1956 óta nem használnak. 1990 áprilisában a temetôgyalázók 34 sírkövet döntöttek le, két évvel ezelôtt másik tizenkettôt. A tetteseket azóta se azonosították. Az elnök aggodalmát fejezte ki afelôl, hogy esetleg a zsinagógát is valamiféle támadás érheti. "Könnyen megtörténhet, hogy ugyanazon kezek molotov- koktélt hajítanak az épületbe" — fogalmazott Sauber Bernáth.

A marosvásárhelyi rendôrség sajtóirodájától érkezett értesítés szerint a mázolók nem hatoltak be a temetô területére. A tettesek azonosítására indított nyomozás folyamatban van.

Az amerikaiak szerint is színvonalas

Tegnap délben a Maros Megyei Tanács székházának kis gyûléstermében megnyitották az intézmény közönségtájékoztató információs központját. A rendezvényen jelen volt számos megyei intézmény és katonai egység vezetôje, vidéki polgármesterek. Tog_nel Ioan megyei tanácselnök ismertette a központ létrehozásának ötletét és felépítését, amirôl lapunkban már szó esett a múlt heti bemutató sajtótájékoztató kapcsán, majd kifejtette, hogy a központ szerves része lesz egy megyei szintû, közigazgatási számítógépes hálózatnak, amelynek a tervét októberben fogják majd bemutatni egy Csíkszeredában megrendezendô nemzetközi szemináriumon, ahol reményeik szerint támogatást is sikerül szerezni a kivitelezéshez.

A megnyitón jelen volt a szakágban igen jelentôs egyesült államokbeli Chemonics cég két képviselôje, Clay Wirt és Bud Roon, akik elismerôen szóltak az ötletrôl. Az amerikai szakemberek szerint nagyon modern központot létesített a megyei önkormányzat, amely lehetôséget ad a polgároknak, hogy hasznos információkat szerezzenek. Ismertették a Chemonics elnökasszonya, Judy Kesson üdvözlô levelét, amelyben sikert kívánt a központ mûködtetéséhez és kifejezte további együttmûködési és támogatási szándékát.

Szombaton délelôtt a Tanfelügyelôség, a marosvásárhelyi Unirea Elméleti Lceum elemi osztályainak pedagógusai. — Szász Ágnes, Ábrám Noémi — megyei szintû szavalóversenyt szerveztek az általános iskolák elsô osztályosainak, ami nem maradt visszhangtalanul. Dicsôszentmártonból, Szászrégenbôl, Nyárádszeredából, Gyulakutáról, Mezôfelébôl, Beresztelkérôl és természetesen Marosvásárhelyrôl mintegy ötven elsô osztályos tanuló jött el hozzátartozójával a volt katolikus gimnázium dísztermébe. Az igazán hangulatos vetélkedôn minden gyerek kivétel nélkül ajándékot kapott, mindemellett díjazták is a legjobb versmondókat. A zsûri: Kovács Margit magyar szakos tanárnô, László Edit rádiós szerkesztô, Fejes Réka tanfelügyelô, Simon György magyar szakos tanár, valamint Kozsik József színmûvész a mintegy háromórás pergô mûsor után eredményt hirdetett. Elsô helyezett Tóth Csongor, a gyulakutai általános iskola tanulója, a második helyezett Gyôrffy Zsolt, a 18-as általános iskola tanulója, míg a harmadik Dóczy Áron, a Mûvészeti iskola elsô osztályosa lett. Kozsik József — a szavalóversenyt elemezve — elmondta, hogy szépen épül a versmondás elemi szinten, viszont az is igaz, hiányzott a kimagasló teljesítmény. Ha a gyermek megfelelô verset kap pedagógusától, a verseny színvonalasabb lesz... Az anyanyelvhez ragaszkodó szülô-gyermek láttán elmondható, hogy van még jócskán s lesz, aki az "érvényesülésnek" ezt az útját választja. Pedagógusaink is mindenképpen dicséretet, elismerést érdemelnek. Ne hallgassuk el a szép szavalóverseny támogatóit sem: Oázis Alapítvány, Lyra kiadó, Népújság, Madisz, az RMDSZ Maros megyei szervezete, Göktaslar, Tabu Magazin, Tanfelügyelôség, Thália kft., Marky üdítôgyár.

Május 9-én Románia függetlensége kivívásának 121. évfordulója, valamint az Európa Nap tiszteletére a megye és a város elöljárói Marosvásárhelyen megkoszorúzták a Román Katona fôtéri Emlékmüvét és a Román Hôsök Temetôjében levô síremlékeket. A kegyelet virágait intézmények, illetve pártok, szervezetek, a prefektúra, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a hadsereg, a rendôrség, a csendôrség, a Román Hírszerzô Szolgálat, a tûzoltóság, a közrendészet, a tanfelügyelôség, a KDNPP, a DP, az RMDSZ, az RNEP, a REP, az Avram Iancu Egyesület, a Háborús Veteránok és tartalékos tisztek szövetsége, valamint a Mobex Rt és az 1989. December 21. szervezet képviselôi helyezték el.

A hôsök temetôjénél rövid egyházi szertartást is tartottak. A hivatalosságok a marosvásárhelyi megemlékezések után a marosorbói emlékmûvet is megkoszorúzták.

A felvétel május 9-én, szombaton délben készült a marosvásárhelyi Bernády Központban. A fotós, Kucsera Jenô nem az érdeklôdôk, tisztelgôk népes tömegét örökítette meg, hanem a rendhagyó kiállítás fôszereplôit, az Incze család együttesen bemutatkozó tagjait és a tárlatnyitókat, Sebestyén Mihály írót és Bálint Zsigmond fotómûvészt.

Hátul a falon a már csak alkotásaival, szellemével jelen levô id. Incze István festômûvész képei láthatók. A széken özvegye, a népi motívumokkal páratlan szépségûvé varázsolt tányérok, csészék, kannák, tálak megálmodója, a népszerû Incze Ilona tûnôdik a múltidézô gondolatokon. Mögötte fia és unokája, ifj. Incze István fotómûvész és a legifjabb Incze Lstván, a pályakezdô festômûvész egészíti ki a két hétig megtekinthetô családi kamarakiállítás résztvevôinek körét.

Ma és holnap állásbörze

Kétnapos állásbörzét rendeznek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában a Petru Maior Egyetem diákligája és az Expomures Rt szervezésében. A rendezvényt ma 13 órakor nyitják meg, a beszélgetésekre 14-18 óra között kerül sor. Tegnap délig hét cég jelentkezett a jobshopra.

Elôadássorozat az 1848-as román forradalomról

Ma, 11 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében az 1848-as román forradalomra emlékeznek. A szervezôk — a Maros Megyei Prefektúra, a Megyei Tanács, a Tanfelügyelôség, a Marosvásárhelyi Társadalomtudományi Kutatóintézet, a Megyei Könyvtár és Múzeum — terve szerint a délelôtti programok után a jelenlevôk 13 órakor megtekinthetik a Történelmi Múzeum termeiben Az 1848-49-es román forradalom címú kiállítást, majd 16 órától folyttaódnak az elôadások.

Szép beszéd verseny

Május 16-án, szombaton tartják a Kisküküllô menti iskolák hagyományos Szép beszéd versenyét, ezúttal Gyulakután, a helyi általános iskolában. Harmincöt csapat jelentkezett, Szovátától Balavásárig. A zsûribe Kovács Katalin fôiskolai tanárt, Farkas Ernô szaktanfelügyelôt és lapunk munkatársát, Bölöni Domokost hívták meg.

Közgazdászok találkozója

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Maros megyei fiókja május 14-én, csütörtökön délután 6 órakor megbeszélést tart a Jo Info székhelyén.

Philotea Klub

Szerdán, május 13-án este 7 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban, a Philotea Klub keretében levetítik Wim Wenders: Berlin fölött az ég címû (1987-ben készült) filmjét. A francia—német 130 perces film magyarra szinkronizált.

Községtakarítás Marosszentkirályon

A héten a marosszentkirályi polgármesteri hivatal, a község tanulói segítségével, nagytakarítást szervez. Az akció célja eltakarítani a helység területén levô hulladékokat. Mint Sângeorzean Remus polgármester elmondta a szemét nagy részét elhamvasztják, a nem égethetô hulladékot a szeméttelepre szállítják.

Holland segély

A Contacten Romaneie-Vianen holland alapítvány a szászrégeni megyei kórháznak orvosságot és ágyakat, a hévízi és kásvai kolostorokba, valamint a sáromberki és marosvécsi öregotthonokba csomagokat, a gernyeszegi TBC-szanatóriumba két magyméretû mosógépet, a régeni Ju-jitsu Sakura Klubnak erôgépeket, matracokat és mosdókagylókat adományozott.

Megjelent a Kobak 7. száma

A Kobak legújabb számában a gyerekek interjút olvashatnak Stan Lajos tanárral, bôvíthetik szóláskészletüket, megtudhatják, mi a skalpolás, és azt is, honnan ered a kabala, megismerhetik Japánt és a teniszt, Terra kapitánnyal a Holdra utazhatnak.

MADISZ — nyári építôtábor

Hamarosan beindulnak a nyári építôtáborok. Az érdeklôdôk május 18-tól jelentkezhetnek a marosvásárhelyi MADISZ Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén. Korhatár 24 év. A jelentkezôknek rendelkezniük kell iskolai és orvosi igazolással.

Nincs pénz, nincs gáz

Kisfülpösön és Nagyfülpösön már 1993-ban megkezdték a gáz bevezetését. Jelenleg a falvak lakói mégis fával kell hogy fûtsenek. Kisfülpösön a munkálatok 75%-a, míg Nagyfülpösön 50%-a készült el. Az idén pénzhiány miatt szünetelt a munka. Mint Luca Ioan beresztelki polgármester tájékoztatott: az emberek nagytöbbsége a megyétôl várja az anyagi támogatást.

Hahota-kabaré a Kultúrpalotában

A Hahota színtársulat május 17-én, vasárnap este 7 órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota negytermében Hahota Show címmel rendkívüli kabaréestet tart. Az eddigi kabaréelôadások legsikeresebb Rejtô Jenô- bóhozatait (A biztosíték, Az idegenvezetô, Az udvari bolond és Apósom, a vezér) mutatják be a társulat tagjai. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Nincs elég traktor Marosvécsen

Jelenleg Marosvécsen csak 10 traktor van, ezekbôl 8 a szövetkezet tulajdona, 2 magánkézben van. Az ôsszel a faluhoz tartozó területeknek csupán 40%-át vetették be szalmásgabonával, a lemaradást most igyekszenek pótolni. Az összterületek megmunkálásához még legalább 6-8 traktorra lenne szüksége a községközpontnak — vélekedett Szabó Ádám polgármester.