Január végi lapszámaink egyikében adtunk hírt arról, hogy a marosvásárhelyi tanács január 29-i ülésén elhatározta: 13 utcanév megváltoztatását kezdeményezi. A következô névcserékrôl született döntés:

Cernavodã — Bodoni Sándor; Len (Inului) — Tamás Ernô; Izláz (Islazului — Adrian Hidos; Tó (Lacului) — Pajkó Károly; Gyöngyvirág (Lãcrãmioarei) — Hegyi Lajos; Hattyú (Lebedei) — Ilie Muntean (az elôbbiek az 1989-es események hôsi halottai); Ballada (Baladei) — C-tin Silvestri; Gyár (Fabricilor) — Kós Károly; Grivita Rosie — Liviu Rebreanu; Milcovului — Márton Áron; Prahova — Petre Popescu; Ifjúsági (Tineretului) — Metz Albert; Tusnád — Zeno Vancea.

A prefektúra február 25-én átiratot küldött a városi tanácsnak, melyben jelzi, hogy nem ért egyet ezzel a döntéssel. Emélkeztetünk arra, hogy a prefektúrának a 69-es helyhatósági törvény szerint többek között az a dolga, hogy a helyi önkormányzatok, így a municípiumi tanács döntéseit a törvényesség szempontjából felülvizsgálja. Ennek a kitételnek az átirat hatsoros, elsô bekezdése felel meg, melyben azt jelzi, hogy a szóban forgó, januári közgyûlésen nem volt határozatképes a tanács, vagyis a kétharmados többségi döntéshez szükséges szavazatokat nem kapta meg az utcanév- változtatásra vonatkozó határozat. Ha ez valóban megtörtént, és a jelen levô városi jogtanácsos nem jelezte, hogy valami nincs rendben a kvórum körül, akkor egyszerûen újra meg kellett volna szavaztatni a javaslatot egy következô tanácsülésen. Ám az átirat további, hosszabbik részében a prefektúra tartalombeli kifogást emel a névváltoztatások ellen, ami véleményünk szerint szubjektív beleavatkozás az önkormányzat dolgaiba, és semmi köze a törvényességi felügyelethez. Mert mit mond az átirat? Azt, hogy szerinte kár megváltoztatni olyan utcák nevét, mint a Ballada vagy a Milcov, mert hogy balladát mind Porumbescu, mint Bartók Béla komponált (persze alulírottnak elsôsorban a népi balladák jutnak eszébe, de természetesen az említett zeneszerzôknek is vannak hasonló nevû, ihletésû, balladisztikus mûvei), tehát a prefektúra úgy véli, hogy a városi tanács nem járt el elég körültekintôen, amikor kiválogatta a megváltoztatandó utcaneveket. És természetesen hevesen tiltakozik az ellen, hogy egy Tudor negyedbeli, nyúlfarknyi utcának a Tordai Diéta nevet adják, mert ez az utcanév "önérzetet sért, és társadalmi feszültségekhez vezetne, mivel közismert az a tény, hogy ez a diéta nem tett mást, mint 1567-ben véglegesen megtûrt nemzetté nyilvánította az erdélyi ortodox románságot". Tehát — ahogy mondani szokás — itt a kutya elásva. Mint tudjuk, a tordai országgyûlés Európában elôször mondta ki a vallási toleranciát térségünkben, dehát abban az idôben valóban az ortodox még nem volt hivatalos vallás Erdélyben, tehát errôl nem is lehetett szó a tordai határozatban. Nos, utólag mi errôl igazán nem tehetünk. És ettôl még a Tordai Diéta határozata továbbra is egy merész (európai!) történelmi tett marad.

A továbbiakban a prefektúra azt is kifogásolja, hogy az utcanév-változtatás 2151 személyt érintene, akik az említett utcák lakói, és akik személyazonossági és egyéb irataikat ki kellene cseréltessék, tehát költségekbe vernék magukat. Szép dolog, hogy a prefektúra ilyen messzemenôen aggódik a lakossági kiadásokért, dehát ez nem tartozik kompetenciái közé. A továbbaikban még procedurális kérdésekbe köt bele az intézmény, ezek részletezésével nem untatjuk a kedves olvasót.

Summa summarum: következik egy újabb hosszas folyamat, melynek legvégén majd valamikor lehet, hogy a prefektúra az önkormányzatiság elvét tudomásul véve majd kegyesen megengedi, hogy városunk legitim, választott vezetô testülete megváltoztasson néhány utcanevet, hogy ezek megfeleljenek a hely szellemének, kifejezzék, felidézzék azt, ami minálunk, környékünkön valóban észben tartandó esemény volt, vagy hogy gyermekeinket, unokáinkat azokra emlékeztessék, akik voltak Valakik e tájakon. A következô lépés — mondják —, hogy újra összegyûl az utcanévadó városi bizottság, hogy megtárgyalja a prefektúra átiratát, és megpróbál olyan javaslatcsomaggal elôállni, amelyet majd esteleg nem torpedóz meg a kormánybiztos. Erre azonban nem feltétlenül van szükség. Úgy véljük, a tanácsnak ettôk az átirattól még nem kell zavartatnia magát, mindaddig, amíg a prefektus bírósághoz nem fordul.

Ui. Elkel még egy kis címmagyarázat (az utcanevek és a prefektus önérzete), mert mint tudomásunkra jutott, a városi tanács szóbanforgó döntésével szemben emelt kifogásokról mitsem tudott a prefektúra (elvileg!) második embere, Burkhardt Árpád alprefektus. Meg nem erôsített forrásokból az is tudomásunkra jutott, hogy nem ez az egyetlen prefektusi "intézkedés", amelyrôl "elfelejtik" legalább tájékoztatni az alprefektust. Tovább menne ezzel a gondolatsorral, logikus, hogy valami nem stimmel a prefektúra mûködtetésében, ha a megyében legnagyobb erôt képviselô szervezet, az RMDSZ képviseletében kinevezett alprefektus szerepét a prefektus és környezete díszpinty szerepére kívánja szorítani. S teheti, ha a szóban forgó ebbe beletörôdik, vagy ha az ôt oda küldô helyi meg "nagy" RMDSZ illetékesei végre nem szakítanak idôt a prefektus ilyenszerû lekezelô önkényeskedésének a mérlegelésére. Vagy ez így is jó nekünk?

Tegnap délben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban Fodor Imre polgármester és Orbán Dezsô alpolgármester tartott sajtótájékoztatót, ahol beszámoltak a nemrégiben az angol testvérvárosban járt 30 tagú marosvásárhelyi küldöttség útjáról.

Néhány szóban bemutatták az angliai várost, amely körülbelül akkora mint Marosvásárhely. Fôleg az idegenforgalomból él, amibôl az évi forgalom eléri a 360 millió fontsterlinget. A látogatás alatt a két városról, de fôleg az együttmûködési lehetôségekrôl folytak a tárgyalások, amelyek a hallottak alapján biztató kilátásokkal zárultak. Gyakorlati együttmûködés is indult már be, az angol partnerek anyagilag segíteni fognak két szociális programot, amelyekbôl az egyik a nagykorúvá vált árvák társadalmi beilleszkedésének segítését, a másik pedig idôs személyek otthoni támogatását célozza. Ezek mellett más tervekrôl is folytak tárgyalások.

A marosvásárhelyi küldöttségben a polgármesteren és helyettesén kívül hivatalnokok, tanácsosok és különbözô intézmények képviselôi is részt vettek. A rendôrség által kezdeményezett kapcsolat folytatásaképpen júliusban a szervezett bûnözés és a kábítószercsempészet elleni harcra szakosodott rendôrtisztek látogatnak Vásárhelyre, de emellett még a községgazdálkodás, mûvelôdés, városrendészet terén is konkrétabb síkra terelôdnek a kapcsolatok.

Tegnapi lapszámunkban már említettük, hogy átrendezôdött a marosvásárhelyi Gyôzelem tér forgalma. Az átalakítást a leendô aluljáró építése tette szükségessé. Idén az aluljárónak a majdani pénzügyi palota elôtti részén dolgoznak. A munkatelepnek helyre volt szüksége, ezért felszámolták a gyalogjárót a kereskedelmi bankszékháztól egészen az útkeresztezésig, és megszûnt a Dózsa György utcából a Tudor negyed felé vezetô, jobbra kanyarodó forgalmi sáv. Tehát a Dózsa György utcából kifelé két sávon lehet autóval közlekedni, a Tudorba menet ezentúl a jobb sávon lehet áthajtani a villanyrendôrrel irányított keresztezôdésen.

A Dózsa György utca eddig négysávos elsô szakasza az átalakulással háromsávossá vált. A behajtó forgalom a jobb oldalon nemrég kialakított forgalmi sávon zajlik. A gyalogosok a Dózsa György utcából a központ felé két irányban kerülhetik el a munkatelepet. A kereskedelmi bankszékház elôtt új gyalogátjárót alakítottak ki a Dózsa György utcán, tehát a járókelô nem kényszerül az úttestre, hanem az ellenkezô oldalon közelítheti meg a fôteret. Másik megoldás a II. számú járóbeteg-rendelô felé menni, a volt távolsági buszmegállótól pár méterre, a Romarta üzlet elôtt szintén új gyalogátjáró van.

Mindkét új gyalogátjárónál forgalmi lámpák is vannak, amelyek egyszerre mûködnek a "régiekkel". Talán a szokás hatalma teszi, de az új lámpákat szinte senki sem veszi figyelembe, pedig ezeknek a tiltó jelzésénél kapnak zöld utat a gyalogosok. A Citadin Prest Rt.- nél Pápai Zoltán mester mondta el lapunknak, hogy gyakorlatilag megduplázták a villanyrendôröket. Mindkét helyen az új lámpák jelzését kell figyelembe venni. Azért kellett ezeket megkettôzni, mert az újak távol vannak a keresztezôdéstôl, és másként nem lehet a lámpák sárga jelzését úgy idôzíteni, hogy a zöld után a lámpa sárga színén behajtó gépkocsik balesetveszély nélkül átjuthassanak a keresztezôdésen. A most beállított idôzítésnél, aki az elsô lámpa "sárgáján" még áthajt, az a második villanyrendôrnél már a piros jelzéssel találkozik. Ugyanitt értesültünk arról is, hogy legkésôbb a jövô hét elejéig a megfelelô forgalmi jelzéseket is az úttestre festik. A Dózsa György utcában festékkel kijelölik a központ és a Tudor negyed felé haladó két forgalmi sávot a Poklos patak hídjától kezdôdôen, és mindkét új gyalogátkelô jeleit is az aszfaltra festik.

Az aluljárót építô Ancona Rt. mûszaki igazgatójától tudtuk meg, hogy ez a forgalmi rend az idén változatlan marad. Ha megfelelôen érkezik a pénz, ebben az esztendôben befejezik a munkát a pénzügyi palota elôtt, és az azzal átelleni parcellán. A késôbbiekben újabb forgalmi változások lesznek, de amikor az aluljáró elkészül, sem gyalogátkelô, sem forgalmi lámpa nem lesz Vásárhely közlekedési gócpontjában, mert a gyalogosforgalom a föld alatt kap helyet, a téren pedig körforgalmat alakítanak ki.

Maros megye 754.100 ECU-t kap a PHARE-program pénzalapjaiból arra, hogy az árvíz sújtotta területeken különbözô építményeket, létesítményeket helyreállítsanak. A bejelentés a megyei tanács állandó bizottságának tegnapi ülésén hangzott el.

Az említett összeget hét munkálat finanszírozására használják fel, ebbôl a hétbôl ötöt (többségükben megrongálódott hidak, például a nyárádremetei vagy a felsôkápolnai) a helyi önkormányzatok, kettôt pedig az önálló ügyvitelû egységek révén kiviteleznek. Helyi szakemberek hat másik helyen is javításokat sürgettek, de a helyszínre kiszállt PHARE-szakértôk csak ennek a hétnek hagyták jóvá a helyrehozását. A megyei tanács azonban továbbra is fenntartja a szászörményesi híd javításának szükségességét, és amint pénz kerül, azonnal erre utalják ki.

Az állandó bizottság ülésén ismertették a helyi tanácsokkal megtartott találkozósorozat tanulságait. Virág György, a megyei tanács egyik alelnöke elmondta: számukra is, a helyi önkormányzatok képviselôi számára is mindenképpen hasznosnak mondható az eszmecsere, hiszen elsô kézbôl tájékozódhattak azokról a problémákról, amelyek az adott közösségeket érintik. A látogatássorozat a különbözô községekben azért is hasznos, mert amikor a költségvetést központilag megszavazzák, fontossági sorrendbe tudják állítani a megoldásra váró problémákat, és eszerint osztják el a pénzt.

Frãtean Alexandru, a megyei tanács másik alelnöke azt hangsúlyozta, szerinte 1997-hez képest nôtt a település- vezetésben dolgozók szakmai hozzáértése, felelôsségtudata. Togãnel Ioan tanácselnök azt kérte, az intézmények, önálló ügyvitelû egységek még május folyamán válaszoljanak és adjanak konkrét megoldási lehetôségeket a különbözô problémákra, amelyek egyes településeken léteznek, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a válaszokat a szóban forgó helységek vezetôinek legkésôbb június 15-ig írásban közölni kell. Ennek alapján aktualizálni kell a megye 2000-ig kidolgozott társadalmi- gazdasági fejlôdési tervét, hogy a megyei tanács a következô ülésén azt el is fogadhassa. Ugyanakkor arra is figyelmeztett, hogy a látogatások beszámolóit minden megyei tanácsoshoz el kell juttatni, hogy mindenikük ismerje és próbáljon tenni valamit ezeknek a gondoknak a megoldásáért.

Frãtean Alexandru ezután bejelentette: munkacsoport-elnöknek választották a Stockholmban megrendezett Európai Régiók Közgyûlése gazdasági bizottságának ülésén. A választásra azért volt szükség, mert a régi elnök lemondott tisztérôl, saját országában történt adminisztrációs átszervezések miatt.

Nemrég olvashattak lapunkban arról, hogy a Pro Európa Liga által szervezett, Demokrácia Kollégiuma néven ismert tanfolyam fiatal hallgatóit Bukarestben, mások mellett fogadta Emil Constantinescu államfô is.

Ezt követôen Budapestre látogatott a Demokrácia Kollégiuma. Ez a tanulmányút Gyulán kezdôdött, tudtuk meg Kovács Gyöngyvértôl, a tanulmányút szervezôjétôl, aki szerint Gyula fontos állomáshelye a fiatalok felkészítésének. Ugyanis, mint elmondta, alkalmuk volt "tiszta forrásból" megtudni, mit jelent magyarországi románnak lenni, milyen nehézségei vannak ennek a közösségnek az oktatás, a helyi önkormányzat terén, vagy akár a mindennapi életben. Ezekrôl a problémákról Ion Budai, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke beszélt, Isac György, a gyulai polgármesteri hivatal fôosztályvezetôje a városi önkormányzat megszervezésérôl és tevékenységérôl tájékoztatta a fiatalokat.

A budapesti találkozók közül Kovács Gyöngyvér kettôt emelt ki: az Országgyûlés elnökével, Gál Zoltánnal, illetve a Magyar Köztársaság elnökével, Göncz Árpáddal történt találkozókat. Elmondta, hogy mivel a magyar parlament megszervezése és mûködése különbözik a romániaitól, a diákok számos kérdésre választ kaptak ezeken a találkozókon. Érdekes volt számukra az államfô véleménye az egyházas parlament hátrányairól. Összevetve a román politikusok elmarasztaló szavaival, ami a kétkamarás parlament mûködését illeti, a szervezô és az ifjak arra a következtetésre jutottak, hogy mindig az tûnik elônyösebbnek, ami éppen másnál mûködik. Kiemelten szólt a Göncz Árpád elnökkel tartott megbeszélésrôl, amely során az államfô újból hangsúlyozta a román—magyar párbeszéd fontosságát, illetve a tavalyi marosvásárhelyi, Emil Constantinescuval közös látogatás jelentôségét. Göncz Árpád, folytatta Kovács Gyöngyvér, bátorította a Demokrácia Kollégiuma hallgatóit, fontosnak tartva a civil társadalom szerepét az országok politikai életének befolyásolása szempontjából is.

A csoportot fogadta még Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz—Magyar Polgári Párt alelnöke, Kattenbech Jenô ombudsman, Eörsi Mátyás, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Petru Cordos, román nagykövet, Gellért-Kis Gábor képviselô és Szolnoki Andrea, Budapest alpolgármestere.

Alulírott Kovács András Ferenc, író, a Látó szerkesztôje, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház volt mûvészeti aligazgatója, valamint a Tompa Miklós Társulat volt vezetôje, szükségesnek tartom kijelenteni illetve közzétenni a következôket:

Mivel a lemondásomat követô idôkben a helyi sajtó némely orgánumaiban utólagosan megszaporodtak a kifejezetten személyemet érintô, emberi-szakmai tartásomat kétségbevonó, költôi szabadságomat és hitelemet rontó elvszerûtlen támadások, amelyek lejáratásomra törekednek, a replika jogán ezennel minden kommentár nélkül nyilvánosságra hozom Románia Mûvelôdésügyi Minisztériumához benyújtott, Ion Caramitru miniszter úrhoz intézett, 1998. február 19-én keltezett lemondásomat.

Megjegyezném, hogy a továbbiakban (mint ahogy eddigelé sem) mindenfajta polemizáló, szándékosan provokatív, rágalmazó és nemtelen hangvételû reagálásra (megkérdôjelezett) méltóságomon alulinak tartom azt, hogy egyáltalán válaszoljak.

Kovács András Ferenc

Alulírott Kovács András Ferenc, az 1997. VI. 4-i rendelet alapján a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ideiglenesen kinevezett mûvészeti aligazgatója, akinek fô feladatkörét a magyar tagozat irányítása jelentette, a Munkatörvénykönyv 135. cikkelyére való hivatkozással ezennel benyújtom önnek

LEMONDÁSOMAT.

A lemondást a következô

INDOKLÁSOK igazolják:

1997. VI. 4-én a fent említett rendelettel a magyar tagozat — jelenleg Tompa Miklós Társulat — mûvészeti igazgatójává neveztek ki.

Elvállaltam a tisztséget, hogy hozzájáruljak a román színház mûvészetben, jelesen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának keretében olyannyira szükséges reform megvalósításához. Azt akartam, hogy elôsegítsem a marosvásárhelyi színházmûvészet felemelkedését jelenlegi vidékies középszerûségérôl egy olyan szintre, amely megfeleljen a professzionista értékkritériumoknak.

Ilyen értelemben folytattam elôzetes megbeszéléseket az illetékesekkel elkövetkezô tevékenységem elveirôl, mind adminisztratív-szervezési, mind mûvészeti, professzionális szempontból.

Ezekhez viszonyítva, az eltelt hét hónapi tevékenység távlatából úgy vélem, hogy azt az elfogadható minimumot sem tudtam megvalósítani törekvéseimbôl, ami alapot nyújthatott volna munkám céljainak eléréséhez. Ez nyilván középtávon legalább 4-5 éves tevékenységet feltételez. Saját hiányosságaim tudatában is megpróbálok vázolni néhány fôbb okot, amelyek jelen lemondásokat igazolják:

1. Szervezési adminisztratív szempontból

— Különleges hiányosságok észlelhetôk a magyar tagozatot irányító mûvészeti igazgatói minôségben rám háruló feladatkör és megbízatás pontos meghatározásában. Ez a tény konfliktuális helyzethez vezetett, ami a következôkben konkretizálódott:

— általában az elôzetes egyeztetés és konszenzus hiánya olyan kérdésekben, melyek a színház tevékenységét illetik: reform, hosszú távú stratégia, a színház belsô tereinek kihasználása;

— az információk átláthatóságának hiánya a színházvezetés szinjtén;

— az elsôbbségek azonosításának hiánya a mûsorterv, a próbarend, a bemutatók és elôadások tekintetében;

— a döntéshozatal hangsúlyozott összpontosítása olyan értelemben, hogy a szervezeti felépítés szerint kivették a magyar tagozatot koordináló mûvészeti aligazgató hatáskörébôl a tagozat mûvészeti rendezôit, díszlettervezôit és mûszaki rendezôit (ügyelôit). Furcsa módon azonban a színészek mellett megtartották a súgókat, a magyar irodalmi titkárságnak viszont kettôs alárendeltséget teremtettek;

— hiányosságok a színházi intézmény általános menedzselésében, a színházi felületek bérbeadásának rögtönzött megoldásai, beleértve olyan ide nem illô, idegen tevékenységeket, melyek fékezik a színház mûvészi munkáját;

— a professzionális rend és fegyelem hiánya, hiányzott a határozatok életbe ültetésének rendszeres ellenôrzése és felügyelete a színház különbözô részlegeinek szintjén, különös tekintettel a mûhelyekre;

— a fegyelmi szankciók elhalasztása és/vagy alkalmazásuk teljes elmaradása, szélsôséges esetekben is;

2. Mûvészi-professzionális szempontból

Mélységes hivatásbeli közömbösség észlelhetô, ami olykor oda vezet, hogy a színházi etika és a mûvészi erkölcs legelementárisabb fogalmait is semmibe veszik, a professzionális rendet és fegyelmet (mely nélkül, véleményem szerint, igazi színházról nem beszélhetünk) a legtöbbször ismeretlen kritériummá téve. Letargikus minimalizmus, mûvészi felületesség és a szakmai önigényesség hiánya tapasztalható a színházi munkában és megnyilatkozásokban.

Úgy értékelem, hogy a jelenlegi körülmények között ez az állapot nem változtatható meg, az alulírott legjobb szándékai és tevékenysége dacára.

Ezek azok az okok, amelyek arra késztettek, hogy a legnagyobb tisztelettel továbbítsam önnek lemondásomat, amelyet visszavonhatatlannak tartok.

Lévén, hogy kinevezésem ideiglenes, kérem, hogy lemondásomat 1998. március 1-jével kezdôdôen tekintsék érvényesnek.

Különleges tisztelettel
Kovács András Ferenc

A SANITAS szövetség ôrséget állított a szenátus elôtt

A szakszervezetiek a parlamenti egyeztetô bizottságtól követelik, hogy a béreket további tíz százalékkal emeljék. Mint ismeretes, a középvégzettségû egészségügyi személyzetnek a kormányrendelet értelmében 25 százalékos béremelést hagytak jóvá. Kedvezôtlen válasz esetén a tiltakozó akciót folytatják, s elôfordulhat, hogy felújítják a nemrég félbeszakított általános sztrájkot — hangsúlyozta Marius Petcu szövetségi elnök.

Zsidómentô magyarok Netanjahunál

"Izrael népe sohasem fogja elfelejteni azokat, akik az embertelen idôkben is emberek maradtak" — hangoztatta Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu szerdán, egy magyar küldöttséget fogadva. Az öttagú küldöttség a Világ Jámborai között számon tartott 400 magyar képviseletében tartozkódik Izraelben. A küldöttséget elkísérte Csejtei István, a Magyar Köztársaság tel-avivi nagykövete. Az MTI kérdésére válaszolva a nagykövet elmondta, hogy izraeli tartózkodásuk alatt az embermentôk nem csak a megmentettekkel, hanem történészekkel is találkoztak. Megerôsítette az MTI informácóját, amely szerint a jeruzsálemi Jad Vasem, a Vészkorszak Emlékmúzeumának történészei megvizsgálják a történelmi Magyarország területérôl érkezett túlélôk tanúvallomásait. Ennek alapján várható, hogy a magyar zsidómentôk száma a jelenleg ismert 400-nál jóval magasabb lesz.

Áradnak a Körösök

A Fekete-Körösön szerdán elsôfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG), miután a magyar országhatár melletti anti mércénél 527 centiméteres magasságot ért el a folyó vize. A Körösközben a folyók tovább áradnak. A Kettôs-Körösön és a Berettyón, valamint a Sebes-Körös és a Hármas-Körös alsó szakaszán a vízállás várhatóan el fogja érni az elsô fokú készültségi fokozatot. A Körösök vidékén a vízügyi igazgatóság öt helyen elsô, négy helyen pedig másodfokú belvízvédelmi készültséget tart érvényben. A KÖVIZIG területén 7300 ha-t borít belvíz, az elöntés 80 százaléka vetés.

Az európai integrációs parlamenti bizottság Cãlãrasi-ban

Az európai integrációs parlamenti bizottság ma Cãlãrasi-ban a bolgár parlament külpolitikai és integrációs bizottságával találkozik. Az összejövetel célja közös álláspontra helyezkedni az EU-országokba utazó román, illetve bolgár állampolgárokat érintô vízumproblémában. Az EU-hoz társult 11 ország közül csupán Románia és Bulgára szerepel a vízumkényszerre "ítélt" országok névsorán. Románia és Bulgária álláspontját az EU-tagországok és társult államok állandó európai integrációs bizottságainak május 18-19-i londoni konferenciáján ismertetik.

Magyar—román felekezeti együttmûködés

A Romániai Felekezetközi Bibliatársulat e hét eleje óta Magyarországon tartózkodó küldöttségét szerdán fogadta Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelôs címzetes államtitkára. Adorján Dezsô evangélikus lelkész, a tíztagú küldöttség vezetôje az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban meglátogatták a Debreceni Református Hittudományi Egyetemet, és fogadta ôket Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. Budapesten a hittanoktatás kérdéseivel foglalkozó konferencián vettek részt, továbbá megbeszélést folytattak Harmati Béla evangélikus püspök-elnökkel, a Magyar Bibliatársulat vezetôjével az együttmûködés konkrét teendôirôl. A késôbbiekben Békéscsabán és Gyulán a helyi románság képviselôivel, valamint Ardelean Pál ikonommal, a magyarországi Román Ortodox Egyház vikáriusával találkoznak. Tömeges fertôzés kutyakolbásztól Szlovákiában Immár járványméreteket öltöttt Szlovákiában a kutyahús felhasználásával készült "farsangi kolbász" fogyasztóit sújtó trichinellózis, az izomzatba férkôzô parazita okozta megbetegedés. Két hete, az elsô megbetegedések híre óta ismert, hogy egy Breznobányához közeli faluban máig élô néphagyomány szerint a farsangvégi nagybôgô-temetéssel járó eszem-iszomra olyan kolbászt készítenek, amelynek töltelékébe kutyahús is tartozik. Az idei torra készült kolbászhoz négy kutya húsát használták fel. Idôközben kiderült, hogy a fertôzés oka egy fertôzött erdei vad húsával táplált kutya kolbászba darált húsából származik. Dr. Imrich Beer, a besztercebányai Roosevelt Kórház fertôzô osztályának fôorvosa szerdán úgy nyilatkozott, hogy a náluk megvizsgált 577 személy közül addig 197 bizonyult fertôzôttnek. Szlovákia más kórházaiban is ápolnak kolbászt fogyasztott betegeket.

Kárpát-medencei folklór-show

Többnapos népünnepély ad keretet a Göcsei Hetek egyik legrangosabb eseményének, a ma kezdôdô III. Egerszegi Folklórfesztiválnak. A rendezvény szervezôi elmondták: a hét vége három napját a városból induló, s nyolc helyen megálló "kultúrvonat", a nemzetközi menettánc-bemutató versenyés táncház teszi népünnepéllyé. A zárórendezvények vasárnap délután kezdôdnek. A fesztiváli programhoz szervesen kapcsolódik a zalai népmûvészet teljességét bemutató falumúzeumi kiállítás, valamint a közeli Gellénházán a május 9-én sorra kerülô népi színjátszó fesztivál. A III. Egerszegi Folklórfesztiválon részt vesz a Hargita Állami Székely Együttes, a somorjai Csalló Népmûvészeti Együttes, öt erdélyi falu hagyományôrzô csoportja, valamint az elsô Kárpát-medencei verbunk táncverseny harminc szereplôje és a Zalai Táncegyüttes.

Átadták Bécsben a Herder-díjakat

A Bécsi Egyetem dísztermében szerdán Bak Imre magyar festômûvésznek, valamint hat közép- és kelet- európai mûvésznek, illetve tudósnak ünnepélyesen adták át a hamburgi Alfred Toepher Alapítvány Herder- díját. A Bécsi Egyetem kuratóriuma 1964 óta adja ki ezt a személyenként 30 ezer márkával járó kitüntetést olyan személyiségeknek, akik sokat tesznek a közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-európai országok közötti kapcsolatok fejlesztéséért, illetve gazdagítják az európai kultúrát. Herder díjat kapott Andrei Corbea-Hoisie román nyelvész, Eliska Fucikova cseh mûvészettörténész, Ismail Kadare albán író, Justina Marcinkevicius litván költônô, Dorota Simonides lengyel néprajzkutató és Elena Tonceva bolgár zenetudós.

Moldovában Ion Ciubuc alakít új kormányt

Petru Lucinschi moldovai államfô Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával, ami által gyorsan helyreállhat az országnak a nemzetközi pénzintézetekkel való együttmûködése. Az államfô és a politikai erôk a március 22-i parlamenti választások óta tartó, több mint hat heti tárgyalássorozat után kedden állapodtak meg abban, hogy ismét Ciubuc alakítson kormányt. A választásokat a kommunisták nyerték meg, a szavazatok csaknem egyharmadának megszerzésével.

Habsburg Károly a bíróság elôtt

Habsburg Károlyt, Habsburg Ottó legidôsebb fiát, aki az Osztrák Néppártot képviseli az Európai Parlamentben, Ausztriában azzal vádolják, hogy egy 630 ezer schilling értékû diadémot csempészett be az országba, s ezért hamarosan meg kell jelennie egy feldkirchi bíró elôtt — jelentette be a svájci határ mentén fekvô város pénzügyôrségének szóvivôje. Az érintett visszautasítja a gyanúsítást, ahogyan 1996 júliusában is tette, amikor a határôrök megtalálták nála az ékszert. Habsburg Károly akkor azt állította, hogy elfelejtette bejelenteni az értékes diadémot, amely különben is egy svájci alapítvány tulajdona. Az ékszert csak alkalomszerûen, a felesége számára kölcsönözte ki, és amúgyis visszaadta volna a svájci tulajdonosnak — érvelt akkor és most az utolsó osztrák császár és magyar király unokája.

Tárlat nyílik a Bernádyban

Holnap délben 12 órától nyílik a marosvásárhelyi Bernády Házban az Incze család festészeti, díszítô- és fotómûvészeti kiállítása. A tárlatot Spielmann Mihály író és Bálint Zsigmond fotómûvész nyitja meg. A kiállítás május 9. és 30. között naponta 9 órától fél 2-ig tekinthetô meg.

A Harag György Társulat Marosvásárhelyen

Május 9-én, valamint 10-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban vendégszerepel a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Szombaton délután 5 és este 8 órától a Mágnás Miska, míg vasárnap este 8 órától a Lear király szerepel a mûsoron.

Népdal- és versmondó verseny

Szombaton délelôtt 10 órától a Kisküküllô menti tanulók népdalelôadó és versmondó versenyére kerül sor a kerületi RMDSZ, a pedagógus-szövetség és a Kisküküllô Kulturális Alapítvány szervezésében a dicsôszentmártoni Városi Mûvelôdési Házban. A rendezôk minden versenyezni óhajtó tanulót szeretettel várnak.

Kilyén Ilka úgy mûsora a Vártemplomban

Vasárnap, május 10-én 11 órától (az istentisztelet után) a marosvásárhelyi református Vártemplomban Kilyén Ilka színmûvésznô bemutatja Tûz címû irodalmi mûsorát, mely kisebbségi létünk, megmaradásunk lehetôségeit kutatja, forradalmak, bukások, látványos talpraállásaink révén bizonyítva, minket nem lehet elpusztítani, vagyunk, leszünk.

Üzletember-találkozó Szászrégenben

Ma a Maros megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara találkozót szervez délelôtt 10 órától a szász régeni Ifjúsági Mûvelôdési Házban a helybeli gazdasági társaságok képviselôivel, amelyen a szakemberek az üzleti életre vonatkozó jogrend legutóbbi változásait ismertetik, valamint a vállalkozók egyéb kérdéseire adnak választ.

Hahota-kabaré a Kultúrpalotában

Május 17-én, vasárnap este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében Hahota Show címmel rendkívüli kabaréestet tart a Hahota színtársulat. Mûsorán az eddigi elôadások legsikeresebb Rejtô Jenô-bohózatai, a Biztosíték, Az idegenvezetô, Apósom a vezér, valamint Az udvaribolond szerepelnek. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Szôcs Zoltán a soros bemutatkozó

Holnap, május 9-én este 7 órától az InSitu kiállítás-sorozat keretében a marosvásárheleyi Bolyai tér 5. szám alatti mûteremház udvarán ezúttal Szôcs Zoltán állítja ki nagyméretû szobrát.

Folytatódnak az útjavító munkálatok

A Sámsondi Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a Sámsond — Nagy Erdôalja — Sámsondi Fekete települések felé vezetô szinte járhatatlan útszakasz javításához még az ôsszel látott hozzá a Maros megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság egyik munkaalakulata. Annak idején a munkálatokat pénzhiány miatt abba kellett hagyni. Idén tavasszal a polgármesteri hivatal irányításával és a bándi lakosok segítségével az említett útvonal egy kilométeres szakaszát sikerült már megjavítani, és a munkálatok folytatódnak.

Bál Szentgericén

Május 9-én, szombaton este 9 órától a szentgericei fiatalok bált szerveznek a helyi kultúrotthonban, melyre mindenkit szeretettel elvárnak.

Nyugdíjasok évi beszámoló-gyûlése

A marosvásárhelyi Nyugdíjasok Önsegélyzô Egyesülete május 12-én, kedden délelôtt 10 órától a Predeal vendéglô gyûléstermében tartja évi beszámoló- gyûlését és megválasztja az új vezetôtanácsot.

Veteránok turnéja

Szombaton a régeni Avântul-Silva Sportegyesület az Avântul pályáján megrendezi a 35 esztendôn felüli játékosok turnéját. A rendezvényen részt vesznek a régeni Avântul, Metalul, Otelul, Sörgyár, valamint a marosvásárhelyi Gaz metan csapatai. Kérik a játékosokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot volt sportklubjaikkal. A találkozóra délelôtt 9 órától kerül aor az Avântul pályáján.

Unitáriusok közgyûlése

Május 10-én, vasárnap délelôtt 11 órai kezdettel az istentisztelet után kerül sor a Marosszentgyörgyi Unitárius Egyházközség elsô félévi, rendes közgyûlésére. Megbeszélésre kerülnek mindazok a kérdések, melyek az idei elsô négy hónap alatt foglalkoztatták a közösségi életet. Az egyháztagokat szeretettel várják.

Partnerkapcsolat, kommunikáció

Szombaton és vasárnap 9— 17 óra között a Marosvásárhelyi Papiu Ilarian Líceum 62-es termében a Kolozsvári Természetgyógyászati Egyesület vendégeként Ferenczi László budapesti természetgyógyász személyiségfejlesztô elôadást tart.

Környezetvédelmi tájékoztató

Az április 30. és május 6. közötti idôszakban a levegô minôségét illetôen Marosvásárhely térségébôl 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintát gyûjtöttek be a szakemberek. Határérték-túllépést a 24 órás átlagpróbánál az ipari zónában egy esetben észleltek, amikor az ammónia koncetrációja meghaladta a megengedetteket. A túllépés oka az Azomures Rt. A vizsgált periódusban a Maros folyó három ellenôrzô szelvényébôl (Marosvásárhely felett, alatt és Csapón) 21 vízmintát gyûjtöttek. Marosvásárhely felett egy esetben szervesanyag- és Csapón hat alkalommal ammóniumion- túllépést észleltek. Ez utóbbit az Azomures Rt., valamint a városi szennyvíztisztító okozta, míg a megengedett szervesanyag- túllépés a gyakori esôzéseknek tulajdonítható. A helységek köztisztasági állapota stagnál. Megyeszinten minden városi zónában megkezdôdött és hatékonyan mûködik a tavaszi takarítás. A környezetvédelmi felügyelôk öt magánszemélyt 750.000 lejre, két jogi személyt 3.750.000 lejre büntettek.

Összehangoló

Szombaton, május 9-én reggel 8— 10 óra között újból közös hullámhosszon jelentkezik a Marosvásárhelyi és a Kolozsvári Rádió, Összehangoló címmel. A közös adás mûsorvezetôi: Szabó Anikó és Orbán Katalin.

Képzôs diákok elôadása

Az Európa Nap alkalmából a marosvásárhelyi Tanítóképzô Liliana Somfãlean tanárnô vezette színjátszócsoportja a Bolyai Farkas Líceum dísztermében Boris Vian Paris varie címû darabját játssza, amellyel a képzôsök tavaly Franciaországban turnéztak. Az elôadás 10 órakor kezdôdik.

— Tessék, itt a Reménység telefonszolgálat. Jó estét kívánok!

— Jó estét kívánok! Én nem akarok öngyilkos lenni, csak érdeklôdöm, hogy önök mivel foglalkoznak?

— Bárki felhívhat bennünket, aki úgy érzi, hogy meg kell valakivel beszélnie gondjait, problémáit.Olyasmiket, amelyek számára megoldhatatlannak tûnnek, de a környezetében nem tudja, vagy nem akarja senkivel megosztani.

— Ez biztosan jó, hogy az ember kibeszélheti magát. És akkor önök tanácsot adnak?

— Nem nagyon szeretünk tanácsot adni. Persze, jó, ha valaki "kiöntheti a szívét", de az az igazi, ha meg lehet beszélni a gondokat, ha együtt lehet gondolkodni, és ha a beszélgetés során a megoldás lehetôsége is megszületik.

— Akkor ide olyan emberek telefonálnak, akik egyedül vannak?

— Nem feltétlenül. Az egyedüllét és a magányosság nem azonos fogalmak. Lehet, hogy valaki családban él, látszólag sok kapcsolata van, az igazán fontos döntéseiben, konfliktusaiban mégis hihetetlenül magányosnak érzi magát; vagy egyszerûen nem akarja, hogy a környezetében tudjanak arról, hogy nehéz helyzetben van, esetleg segítségre szorul.

— Igen, értem. Biztosan könnyebb ilyen személytelenül beszélni.

— Semmiképpen sem személytelenül! Névtelenül, de nagyon is személyes dolgokról esik itt szó. Éppen a névtelenség az, ami megkönnyít olyan intim közléseket, ami személyes találkozáskor nem megy. Lehet, hogy gátlások miatt,

de lehet, hogy csak egyszerûen gyakorlatlanság miatt.

— Szóval itt nem kell nevet, adatokat mondani?

— Nem, ez a szolgálat anonim. Csak annyit mond el magáról mindenki, amennyit fontosnak tart. Mi, az ügyeletesek szintén névtelenek vagyunk, de egy idô óta mindnyájunknak számunk van, hogy késôbb is meg lehessen találni annak, aki egy megkezdett beszélgetést folytatni szeretne.

— Kik látják el az ügyeleteket?

— Önkéntesek, fiatalok és érett korúak akik személyes érdeklôdésbôl és lelkesedésbôl dolgoznak itt, s akik a nappali munkájuk után, a szabad idejük terhére vesznek részt a szakkiképzéseken, a rendszeres szakmai megbeszéléseken és ügyelnek 1-2 éjszakát havonta.

— Tudja, ez így nagyon szépen hangzik, de én valahogy nem hiszek abban, hogy olyan ember is telefonál önöknek, aki öngyilkos akar lenni. Azt hiszem, hogyha mégis telefonál, akkor nem komoly az egész.

— Ki kell javítanom, ezt rosszul tudja. Vannak olyan emberi állapotok, amikor a nehéz élethelyzetben való magárahagyatottság, a környezet teljes értetlenségse vagy a segítségkérésre kapott "süketség" olan mértékben mélyíti el a válságot, annyira elviselhetetlennek tûnik a magányosság, hogy nem látszik más megoldás, mint az öngyilkosság.

— De akkor önök mit tudnak csinálni? Lebeszélik róla?

— Az öngyilkosságra készülô ember mindig úgy érzi, hogy úgy, ahogy addig élt, nem tud tovább élni, másként pedig nincs ereje élni. Szüksége van arra, hogy a másként élés lehetôségét külsô segítséggel megtalálja, alkalmassá váljon bizonyos változtatásokra az életében. Ehhez pedig az kell, hogy ne csupán megakadályozzuk az öngyilkosságot, hanem ehelyett más alternatívákat is felismertessünk a bajban lévô emberrel. Hogy ez a segítségadás hogyan történik, mennyi idôt vesz igénybe, hát ez egyénenként változik.

— Hát ez érdekes, nem gondoltam, hogy ez a 210-865-ös szám ezt takarja. És bármikor lehet önöket hívni?

— Nem, csak szombat éjszaka, este 7 órától reggel 6 óráig. Kezdetben hetente három éjszaka volt ügyelet. Most azonban úgy gondoljuk, hogy a szombat éjszaka a legkritikusabb, magába foglalva két szabad nap sötét óráit, amikor egy pszichológus vagy más tanácsadó nem elérhetô. Talán ezek után önnek is lenne mit elmondania nekem?

— Igen, de most össze kellene szednem a gondolataimat... Talán mások is szeretnének most beszélni. Megpróbálom máskor, jó?

— Ahogy gondolja. Bármelyik szombaton este telefonál, mindig itt találja valamelyikünket.

1-es ügyeletes, az S.O.S. Reménység telefonszolgálat munkatársa