Az RMDSZ-nek államtitkára lesz az európai integrációs ügyek (minisztériumi rangú) hivatalában és a közlekedési minisztériumban: ez a koalíciós tárgyalások hétfôn éjfélkor zárult legújabb menetében elért megállapodás legfôbb újdonsága.

A többhetes megbeszéléssorozat témája az államtitkári posztok számának csökkentése és azok elosztása volt. A tárgyalások eredményeként annak ellenére, hogy az államtitkárok számát 68-rôl 57-re csökkentették, az RMDSZ kormányzati képviselete lényegében nem változott: a parasztpárt ugyanis három államtitkári posztról lemondott a szövetség javára annak ellensúlyozása végett, hogy az RMDSZ viszont, bár parlamenti ereje alapján három miniszteri tárca illetné meg, csak két tárcát kapott a Vasile-kormányban (akárcsak az elôzô Ciorbea-kabinetben).

Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a legfôbb vezetôit tömörítô operatív tanácsának szerdai ülésén tárgyalja meg, kiket javasol ezekre a posztokra. Miután a szövetség legtöbb eddig is betöltött posztját megôrizte, és jelöltjei általában beváltották a hozzájuk fûzött reményeket, illetve készek továbbra is vállalni a feladatot, várható, hogy a tárcák többségénél nem lesz változás az RMDSZ jelölte államtitkárok személyében.

Az RMDSZ elnökének közlése szerint a Vasile- kormányban az ipari és kereskedelmi, a munkaügyi és népjóléti, a mezôgazdasági, az oktatási, a mûvelôdési, a privatizációs, a területrendezési, a közlekedésügyi minisztériumban, az európai integrációs hivatalban lesz államtitkára és a szövetség adja a kormány fôtitkárának egyik államtitkári rangú helyettesét. A környezetvédelmi minisztériumban eddig volt, ezután nem lesz RMDSZ-es államtitkár, s miután Dr. Bárányi Ferenc lett az egészségügyminiszter, megszûnt ennél a tárcánál is az RMDSZ államtitkári tisztsége. Mindenképpen új személyt kell tehát javasolni az európai integrációs hivatalhoz, a közlekedési tárcához, illetve az oktatáshoz, miután Béres András visszavonul az oktatási minisztériumból és a marosvásárhelyi színházban kap feladatot. Az RMDSZ vezetôsége már kért javaslatokat a különbözô tisztségekre — közölte Markó Béla.

Hétfôn, Görögországból való visszatérésekor az Otopeni repülôtéri cigarettacsempészési ügyben való bûnrészesség gyanujával letartóztatták Gheorghe Floricã nyugalmazott tábornokot, a pénzügyôrség volt parancsnokát. A tábornokot 1993-ban azt követôen mentettek fel e tisztségébôl, hogy korrupciós ügyekben való részvétellel vádolta az akkori kormányzat számos vezetôjét, köztük Florin Georgescu pénzügyminisztert, George Ioan Dãnescu belügyminisztert, Viorel Hrebenciucot, a kormány fôtitkárát.

Floricát, illetve fiát, aki üzletember, a megvádoltak maguk is korrupciós ügyletekkel gyanúsították annak idején. Parlamenti vizsgálóbizottság alakult, a kormány és az ellenzék képviselôi külön-külön jelentést készítettek, de az ügynek nem lett folytatása. Az 1996. évi választások után megalakult új kormány ellenôrzô testületének Floricã is tagja lett néhány hónapig, ezt követôen azonban az üzleti életbe vonult vissza, és cigarettaimporttal foglalkozott. Athénban a héten éppen attól a cégtôl kívánt saját változata szerint legálisan, Assos cigarettát vásárolni, amelytôl az április 16-ai Otopeni repülôtéri szállítmány származott.

A tábornokot, akárcsak az ügyben hétfôn tíznapos hajsza után letartóztatott Trutulescu ezredest, illetve Ioan Suciu katonai repülôtér-parcsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiatã, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, folyamatosan kihallgatja a katonai ügyészség. Tanúként hallgatják ki újra Nicu Anghelt, a kormányôrség szerepét betöltô SPP volt igazgatóját, Aida Bãjenarut, az SPP egyik biztonsági tisztjét és Dumitru Bãlan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, akit elôször letartóztattak, mert nem volt jelen posztján, amikor a cigarettaszállítmány érkezett, majd szabadon bocsátottak. Továbbra is szökésben van viszont az a szíriai és iraki üzletember, akik ellen szintén körözést adtak ki.

A kormányban vezetô szerepet játszó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt hétfôi sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök hangsúlyozta, hogy mivel a belügyminisztérium hatékonyan göngyölíti fel az ügyet, pártja véleménye szerint nincs szükség az ellenzék által sürgetett parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására. Történelmi visszatekintésében Diaconescu a Ceausescu-rezsim idején a titkosszolgálatok által lebonyolított fegyverkereskedelmi, hírszerzési, kémelháritási és az ezek finanszírozására szolgáló mûveletek örökségeként jellemezte az akkor "szaktudást" szerzett személyek által 1989 után kiépített maffiaszerû csempészhálózatok létrejöttét.

Ezek az emberek 1989 után beépültek a jelenlegi hírszerzô-elhárítási apparátusokba, és a "különleges mûveleteket" immár saját kontójukra bonyolítják le — fejtette ki álláspontját Diaconescu. A pártelnök elítélte, hogy az ellenzék a jelenlegi kormányzat ellen próbálja kihasználni az ügyet, holott az illegális hálózatok az elôzô hatalom éveiben izmosodtak meg. Az ellenzék ezért jól tenné, ha mérsékelné magát — mondta. Szavait mintegy alátámasztva Gavril Dejeu belügyminiszter bejelentette: az 1996. évi választások után a belügyi nyomozószerveknél 181 olyan bûnügyi aktacsomót találtak, amelyet nem iktattak szabályosan, nyilvánvalóan azért, hogy zsarolásra használhassák fel ôket.

A belügyminiszter bejelentette: hét-nyolc évre visszamenôleg kivizsgáltatja a cigarettacsempészés feltárt vagy félbehagyott eseteit, valamint a többi maffiás jellegû cselekményeket. Példaként említette, hogy a szomszédos Moldovai Köztársaságból, ahonnan vámmentesen lehet behozni az országba a cukrot, dömpingáron háromszor annyi cukor érkezett egyetlen év alatt Romániába, mint az ottani teljes cukortermés.

Egy kis cigaretta, valódi finom... Távol áll tôlem, hogy a dohányzást reklámozzam, még kevésbé, hogy ilyen operettszerûen vagy szappanopera módra tegyem, de mit csináljak, egyszercsak beugrott a kezdôsor, s nem tudok szabadulni tôle. Hátha megkímél, ha kiírom magamból. Bár amennyit ezt a cigaretta-ügyet az utóbbi hetekben hallhattuk, láthattuk a mass mediában, kevés az esélye, hogy egyhamar feledésbe merüljön. Nayon sokan gondoskodnak róla, hogy ne így legyen. Húzzák, nyúzzák, duzzasztják, árnyalják, mintha más se lenne ebben az országban, csak az otopeni-i — constantai s még ki tudja miféle, szerteágazó csempészés és korrupció. Olyan az egész, mint egy jól begyakorolt, mégis átlátszóan mesterkélt nagy vásári komédia, amit nem veszünk túlzottan komolyan, mégis ideig- óráig leköti a figyelmünket.

Kirôl, mirôl kell a cigaretta-botránynak elterelnie a közvélemény figyelmét, kire, mire kell ráirányítania? Találgatni lehet, biztos választ adni a kérdésre egyelôre szinte lehetetlen. Egyesek szerint az államelnök lejáratására találták ki az egészet. Meglehet, noha amint az ügy egyre terebélyesedik, akár egy mind látványosabban növekvô, s a szétrobbanáshoz mind közelebb kerülô szappanbuborék, az ember inkább arra kezd gyanakodni, hogy nem a politikai háttércsata, hanem a mindenre kiterjedô maffia szálai kuszálódtak szétbogozhatatlan gubanccá, s ha valakik vállalják a kockázatot és átfogóbban kezdenek kutatni, a cigaretta mellett más csempészárukba is belebotlanak: italba, fegyverbe, millió egyébbe, pénzmosásba stb. Az alvilággal összefonódik a felvilág, a kétes pénzügyletekkel a politika. Ha így van, s nem csak az államfô tekintélyét igyekeznek megtépászni ellenfelei, jóval szomorúbb a helyzet. Mert így vagy úgy, mindannyiunk bôrét viszik vásárra.

Négy hétig két és félezer kilométernyire voltam innen. Egy idôn túl elkezdtem híreket vadászni Romániáról a távoli északon. A kutya sem beszélt rólunk sem a skandináv, sem az északnémet tévéadókban. Nem vagyunk, nem voltunk számukra érdekesek. Korábban, mondták az ottaniak, többször is szó volt a románokról, németországi rablásaik kapcsán. Elképzelhetô, hogy most is téma lettünk. Az ilyen titokzatos, körözéses, lemondatásos, botrányszagú esetek a világvégi tévészerkesztôk szívébe is belopják magukat. És az odavalósiak ismét hírt kaphatnak rólunk. Újra olyat. Csoda, ha nem kívánnak közelebbi kapcsolatba kerülni velünk, ha nem akarnak közösködni, s ellene vannak, hogy szabadon, vízum nélkül jöjjünk-menjünk országaikban? Ezért sem mindegy, mivé lesz, meddig pöffeszkedik, mikor s hol robban szét s idéz elô láncreakciót ez a gyakorló katonai füstbombának vélt, de sokkal károsabbnak bizonyulható nikotintöltet.

Egész úton hazafelé honi információkért forgattam az autórádió keresôgombját, miközben a hosszú sztrádákon megtapasztalhattam a schengeni határeltörlés elônyeit. Bécs körül aztán rátaláltam a Trutulescu—Anghel—Suciu stb. akcióra. Erôsen tartok tôle, hogy ha továbbra is egymást érik Romániában a politikai és gazdasági botrányok, ha országunk sorozatosan ilyen visszaélésekkel, jellemzôen balkáni korrupciós ügyletekkel vív ki helyet magának a nyugati lapok címoldalán, számunkra nagyon hosszú idôre füstbe ment terv lesz az annyit hangoztatott általános szándék: az európai integráció.

Talán nem lenne haszontalan most már azt is megtudni, hogy a romániai cigarettapiacon milyen a részaránya a görög eredetû importnak és — esetleg — az amerikai cégeknek! — lehet, hogy a cigarettabotrány hálóját nem is Bukarestben szôtték, csupán az eddig nyugodtan "dolgozó" maffia csöppent bele...

Az ilyenszerû (esetleges!) összefüggésekbôl némiképp magyarázatot kaphatunk arra a különös "rajtaütésre", amivel a közvéleményt beetették... — azt csak nem vallhatták be a harátok és a biztonság ôrzôi, hogy az otopeni-i repülôtéren történtek éppenséggel ôket kapták in flagranti!

Hétfô estére monhatni, mintha parancsra történt volna, jól érzékelhetôen megcsappant a cigarettacsempészet ügyébe feltûnô hévvel ügyködô médiák érdeklôdése... — talán valahol elhatározták, hogy a már ismertté váltakkal rövidre zárják az egész botrányt, megelôzvén, hogy a politikai szférát elérje?

A letartóztatottak sûrû mutogatásával sem vehetik el annyira a szemünk világát, hogy ne lássuk: a cigarettamaffia fôkorifeusai egytôl egyig fontos állami intézmények szélárnyékában ûzték busás hasznot hozó foglalatosságaikat!

Az állampolgár joggal kérdezheti: melyik az az intézmény, amelyre bizalommal nézhet?

A gombnyomásra buzgolkodó sajtósok az ügylet lefolyása alatt különös módon elfelejtették megkérdezni a kormányfôt! — végül is ki kormányozza az országot?

A néhány hete ominózus jelentését közreadó Amnesty International minden bizonnyal számukra is váratlanul jutott munícióhoz a cigarettabotrány kapcsán: agyba-fôbe verik a fôkapitányságon, az ôrizetbe vett vállalkozót; megfosztják a letartóztatottakat az ügyvédeikkel való érintkezés lehetôségétôl; jogilag szabálytalan letartóztatásokat hajtanak végre.... — az Amnesty-jelentésre sértôdött visszautasítással reagáló fôhivatalnokok, elmulasztották beismerni, hogy nem csajágaröcsögei káplárok visszaélésérôl van szó!

A színpadiasságra oly hajlamos elnökünk alighanem minden eddiginél magányosabbnak érezheti magát.... — ha már az elnöki hivatal vécésnénijét is át kell világítania, rosszabbul megy neki, mint "szegény, de becsületes" elôdjének!

Furcsa, hogy még nem került forgalomba annak a személynek a neve, aki Emil Constantinescunak beajánlotta Nicu Angel lemondott ôrszolgálati igazgatót! — még furcsább, hogy az igazgató lemondott és nem kirúgták, ahogy az logikusnak látszott az elsô pillanattól...

Reménykedjünk abban, hogy egy kisebbik rossz legyôzi a nagyobbik rosszat, mert hogy az olasz maffiaûzôkhöz hasonló kérlelhetetlen rendôrök és ügyészek tényleg maradéktalanul és politikai vagy egyéb érdekekre való tekintet nélkül kitakarítják a közéletet, csak a naivak bízhatnak! — a Héraklészeknek mifelénk nem kedvez a klíma, a termeszeknek annál inkább...

Személye már ismert, beiktatására még várni kell. Amint a Mûvelôdési Minisztériumból megtudtuk, az április 21-i versenyvizsgán Béres András pályázata nyerte el a zsûri tetszését, rábízzák a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának a vezetését. Mint köztudott, a leendô mûvészeti aligazgató az utóbbi hónapokban a nevelésügyi minisztérium államtitkáraként mûködött, most megválik ettôl a magas beosztástól, melyet a kormánykoalícióban részt vevô RMDSZ megbízásából vállalt el. Tegnap lapunknak azt nyilatkozta, hogy benyújtotta lemondását a kormányfônek. Kérését a miniszterelnöknek kell aláírnia, hiszen annak idején kinevezését is a legmagasabb szinten hagyták jóvá. Csak ezután foglalhatja el tisztségét a Tompa Miklós Társulat élén. Erre valószínüleg rövidesen sor kerül, az államtitkári megbízatás alóli felmentést igénylô kérelme ugyanis már több napja vár a kormányfôi jóváhagyásra. Az új mûvészeti vezetô korábban a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem tanára volt, pedagógusi munkásságát államtitkári teendôi mellett is folytatta.

Tele van a város taxikkal. Olyannyira, hogy nincs is hol parkolniuk és a fôtéren számukra kijelölt 20 hely kevésnek bizonyul. Így, ha taxival szeretnénk utazni sokszor a bôség zavarával küszködünk. Ilyenkor az általuk kínált szolgálatatás minôsége, illetve ára a döntô.

Emilia Leah, a fogyasztóvédô hivatal igazgatónôje, elmondta, melyek azok az alapvetô követelmények, amelyek teljesítése kötelezô. Például az autó tetején megfelelô módon kivilágított ismertetôjel, meg mindenféle, bennünket kevésbé érdeklô, engedélyek, aztán a jó mûszaki állapot és természetesen hitelesített mérôóra. Ennek nem csak a kifizetendô összeget kell mutatnia, hanem a megtett út hosszát és a fizetési fokozatokat egy km-re vagy álló helyzetben egy percre számítva.

Mivel azonban az autókat az esetek többségében a rendôrség, a fogyasztóvédô hivatal és az autóklub összehangolt munkájának köszönhetôen rendszeresen ellenôrzik, számunkra az a legfontosabb, hogy mennyi pénzért, mennyi idô alatt jutunk el oda, ahova szeretnénk. De az sem mellékes, hogy közben milyen hangnemben adják meg az esetleg kért információkat(hozzávetôleges ár, szállítási idô és távolság), amiket egyébként ugyanúgy kötelesek közölni, mint ahogy csak az utas engedélyével lehet a hosszabb útvonalat választani, illetve további utasokat felvenni. Olyan nyilvánvaló dolgokról, mint az óra elindítása, a csomagok betevésénél való segítségnyújtás vagy általában a civilizált magatartás, már nem is beszélve.

A legutóbbi benzindrágulás alkalmával a hat vásárhelyi taxis cég egyezményt írt alá, amelyben kötelezik magukat, hogy május elsejéig azonos árral szállítanak. 500 lej indulás, 2200 lej/km, 300 lej/perc álló helyzetben, városon kívül pedig egyezség szerint. Nekünk, akik utazunk, valószínûleg nem ez a legjobb megoldás. Kicsit olyan, mintha egy üzletben csak egyféle cipôt, azonos méretben és ugyanannyi pénzért árusítanának. Próbáltuk már az elmúlt negyven évben, nem ez volt az igazi, mert nem élünk mindannyian nagy lábon. Persze, minket senki sem kérdez meg, hogy jó-e vagy sem. A taxis cégek vezetôinek, tulajdonosainak véleménye nem egységes a monopolárról. Vannak, akik még így is túl olcsónak tartják a díjszabást és növelnék, ha tehetnék van aki csökkenteni szeretné, de nagy részük elégedett az egyezséggel. Ezt tükrözi az a tény, hogy május elsejétôl újabb szerzôdés lépett életbe, amely szerint mindaddig azonos árral szállítanak, ameddig az üzemanyag ára változatlan marad.

Nyilvánvaló, hogy a kiadás-nyereség mérleg mindannyiuk esetében pozitív, vagyis még mindig nincsenek olyan sokan, hogy a taxizás veszteséges legyen. Ezzel korántsem állítom azt, hogy aki taxizni megy annak egycsapásra gondtalanná válik az élete. A legtöbben négy-öt év munka után sem tudják autóikat kicserélni, fôleg ha elég népes család üli körbe esténként az asztalt. Igaz, ez érvényes más munkakörökben dolgozókra is. Tény, hogy az egységár bevezetésével elsôsorban az utasok veszítenek, mert megvonják tôlük a lehetôséget, hogy választhassanak, arról nem is beszélve, hogy azonos árak mellett nemigen lehet szó konkurenciáról, tehát a cégek sem fognak annyira törekedni a szolgáltatás minôségének javítására.

A fogyasztók védelme érdekében és az ilyen helyzetek elkerülése végett hoztak törvényt a konkurenciáról. Ennek 5. szakasza így fogalmaz: "Tilos a gazdasági tényezôk közötti vagy gazdasági tényezôk egyesületei közötti bármely kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás, egyesülési döntés vagy egybehangolt eljárás, amely a gazdasági verseny korlátozását vagy elferdítését eredményezheti a román piacon vagy ennek egy részén, és tiltottak fôleg azok, amelyek célja az eladási vagy felvásárlási árak, díjak (...) közvetett vagy közvetlen egybehangolás útján való megállapítása." Világos beszéd. Mint ahogy világos a taxiscégek díjszabásegyeztetésének törvénytelensége is. Betartásáért a vállalkozók, illetve ezek tudatlanság vagy egyéb okok miatti jogsértése esetén a Konkurencia Tanács, a Konkurencia Hivatal és ennek kirendeltségei, a konkurencia felügyelôségek a felelôsek. Ez utóbbiak saját kezdeményezésre vagy panasz esetén tanulmányt készítenek, amelynek alapján a Tanács és a Hivatal eljárást indítanak. Ilyenszerû visgálódásról nincs tudomásunk. Eléggé furcsa, hogy a fenntebb említett rendszeres ellenörzések végrehajtóinak figyelmét éppen a szóban forgó törvénysértés kerülte el mindeddig.

Az egységárral a kisebb cégek még csak nem is járnak túl jól. A magyarázat egyszerû: minél több autója van egy cégnek, annál többfele oszlanak az olyan költségek is, mint például a központi telefonszolgálat, irodabér stb. és annál több marad az esetleges reklámra. Az sem titok, hogy minél többen hallanak a cégrôl, annál többen fordulnak majd hozzájuk és így a nyereségük is arányosan növekszik.

Hogy milyen esélyeik vannak a taxis cégeknek?

A legkisebbhez 60, a legnagyobbhoz megközelítôleg 275 autó tartozik. Tudni kell, hogy ezek a vállalkozások, bár cégeknek nevezzük, közelebb állnak a céh kifejezéshez, ugyanis mûködésüket a taxisok saját autóikkal biztosítják, amelynek a teljes költségét (üzemanyag, javítások, adók) ôk állják, viszont a jövedelem is az övék. Ebbôl aztán a "céh" nem százalékot kap, hanem egy elôre megállapított összeget, amit a központi iroda mûködtetésére, reklámra és egyéb adminisztrációs kiadások fedezésére fordít. Éppen ezért nem meghatározó fontosságú az autók száma, ameddig a különbségek nem óriásiak. A vásárhelyi hat cég közötti különbség pedig még nem olyan nagy, hogy bármelyikük léte közvetlenül fenyegetve lenne. Azok, amelyek ilyen vagy olyan okokból nem tudtak fennmaradni, beolvadtak más cégekbe és úgy tûnik, hogy viszonylagos egyensúlyhelyzet alakult ki. Ezek után már csak az különbözteti meg a cégeket egymástól, hogy milyen reklámfogásokkal élnek és talán ami még fontosabb, hogy milyen képet alkot magának róluk az utazóközönség. A reklámfogások közül megemlíthetjük, hogy például a Bravo minden kilencedik utazása ingyenes, más cégek, mint a Cornisa, Venus vagy Mondo kényelmet, gyorsaságot illetve pontosságot ígérnek, arra alapozva, hogy alkalmazottaik többsége külföldi autókkal szállít. A Relaxa azzal próbál teret nyerni, hogy annyi autója van, hogy szinte mindig azonnal kiszolgálhatja az igénylôket.

A jó hírnév kialakítása érdekében minden cég más és más módszerrel ellenôrzi alkalmazottait. Többségük idôrôl idôre szúrópróba-szerûen ellenôrzi az autókat, hogy elég tiszták-e, esetenként a kiszálló utas véleményét is kikérik. De van olyan is, amelyik nap mint nap vizsgálatot tart. Cégenként változik, hogy felvételkor válogatják meg nagy szigorúsággal a jelentkezôket, vagy menet közben szûrik ki az oda nem valókat. Az viszont mindenikre érvényes, hogy egy, esetleg két-három jogos panasz után menesztik a szabálysértôt, függetlenül attól, hogy a panaszos a fogyasztóvédô hivatalhoz vagy egyenesen a céghez fordult. Az is igaz azonban, hogy meglehetôsen ritkák az ilyen jellegû feljelentések.

Köztudott, hogy a taxizás nem olcsó mulatság, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a szolgáltatások minôsége ha lassan is, de javul. Közhelynek számít, hogy egyelôre még messze vagyunk a nyugati országok szintjétôl. Az volna meglepô, ha nem így volna. Nincsenek olyan cégek, amelyek saját autóikat futtathatnák és olyan is csak egy van, a Transaldea, amely, ha távlatilag is, de konkrétan tervezi, hogy saját autóparkot létesít (megjegyzendô, hogy a cég nem csak taxizással foglalkozik). Következésképpen eszükbe se jut például azonos színû autókat üzemeltetni, ez ugyanis egyszerûen lehetetlen addig, amíg mindenki a saját autójával dolgozik egyszerûen lehetetlen. A fent említett cég egyébként ezzel is próbálkozik, oly módon hogy a festetést az autón elhelyezett hirdetés fejében a reklámozó fizetné. Még csak a tervezgetésnél tart, lépések itt sem történtek. Hogy ebbôl mikor lesz valami, az még kérdés, mint ahogy az is, hogy a mindenhol hangoztatott "fô az utazóközönség magas szintû kiszolgálása", mikor válik valósággá. Addig is, ki-ki a legjobb belátása szerint választja annak a cégnek a jármûvét, amelyik útjába kerül, vagy amelyiket jobbnak ítéli meg.

Ösztöndíj és alapítvány

Andrei Marga nevelésügyi miniszter rendeletet írt alá arra vonatkozóan, hogy a minisztérium 20 ösztöndíjat létesít magyarországi román nemzetiségû tanulók részére. Ugyancsak a minisztérium égisze alatt létrejött a Román— Magyar Ifjúsági Alapítvány, melynek célja a romániai és magyarországi fiatalok, iskolás korú gyermekekkel rendelkezô családok, diákok közötti csereutazások megszervezése, támogatása. A minisztérium bizottságot hozott létre, mely kidolgozza az alapítvány részletes felépítését.

A szenátus jóváhagyta

azt a sürgôsségi kormányrendeletet, mely kimondja, hogy a reklámtevékenységre szánt összeget a cégek levonhatják a profitadóból. A pénzügyminisztérium szerint ez az intézkedés serkentôleg fog hatni általában a beruházásokra és fôleg a reklámtevékenységre, valamint többletbevételt jelent a tévé-, rádióállomásoknak és a sajtókiadványoknak.

Elhunyt Erich Bergel karmester

Hosszan tartó betegség következtében 63 éves korában németországi otthonában érte a halál. Bergel egy ideig a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarának vezetô karnagya volt. Brassóban született, apai részrôl szász nemzetiségû, anyai részrôl magyar és spanyol származású volt. A zeneakadémia elvégzése után Kolozsváron volt elsô karmester, majd hétévnyi kényszerszünet következett. Három és fél évig idehaza politikai fogoly volt. Késôbb Berlinbe került, és 32 országban dirigált vendégként. Nemrég Marosvásárhelyen is koncertezett.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyûlése

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar társadalom, a magyar nemzet agya, s mint ilyen, nélkülözhetetlen szerepet tölt be — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfôn, az MTA 162. közgyûlését köszöntve. Hangsúlyozta: a MTA halk, de egyre hallhatóbb hangot jelent ebben a hangos világban, s e szavak súlya egyre érezhetôbb. Glatz Ferenc, az MTA elnöke megnyitó beszédében kitért arra, hogy ebben az évben az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára emlékezik a közgyûlés tudományos elôadása.

Szlovák—szlovák csúcs

A határon túli szlovákok szervezeteinek 19 országból érkezett küldöttei vesznek részt a Szlovákia és a szlovákok a harmadik évezredben címû háromnapos tanácskozáson, mely hétfôn kezdôdött a Pozsony melletti Cestá-Papiernickán. A külföldi szlovákok ennek keretében megismerkednek a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel, azok alkalmazásával Szlovákiában és azokban az országokban, ahol számottevô szlovák kisebbség él. A rendezvény védnöke Zdenka Kramplová szlovák külügyminiszter.

Vámosbravúr Battonyánál

Vasárnap Amszterdamban lopták el azt holland rendszámú, másfél hónapja vásárolt, 16 millió forintot érô Mercedest, amely hétfôn reggel a battonyai vámosok szemfülessége révén került meg. A gépkocsit holland állampolgár vezette. Állítása szerint Bulgárián át Görögországba igyekezett. Az indokolatlan kitérô gyanút keltett a vámosokban, akik késôbb a Mercedes okmányait is hiányosnak találták. A vámosok az Interpolt hívták segítségül, és így kiderült a turpisság. A sofôr beismerte, hogy tudta: nem tisztességes úton szerzett Mercedest vezet, és hatezer márkát kapott volna az autó célba juttatásáért. A holland állampolgárt átadták a rendôrségnek.

Megalakult a Szív Világszövetség

Az európai, amerikai és ázsiai szívgyógyászati társaságokat összefogó nemzetközi szervezet Rio de Janeiróban tartott világkongresszusán a Szív Világszövetség nevet vette fel, és úgy határozott, hogy fokozza tevékenységét a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni harcban, mert a fertôzô betegségek visszaszorulásának eredményeként ma már az egész világon a szívbetegségek kerültek a halálozási statisztika élére. Az új világszervezet elsô fôtitkára Papp Gyula akadémikus, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem professzora lett, a klinikai kardiológiával foglalkozó tudományos bizottság alelnökévé pedig Matos Lajost, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fôorvosát választották.

Szexcsapdák

Frivol történeteken keresztül mutatja be a rendszerváltás idôszakát, társadalmát Kruppa Géza újságíró, a Szexcsapdák (avagy a rendszerváltás erogén zónái) címû könyve, amelyet hétfôn mutattak be a Dinasztia Kiadó budapesti székházában. A szerzô szociodekameronnak nevezi könyvét, mely az utóbbi nyolc év változásai által legérzékenyebben érintett középosztály tipikus szereplôit ábrázolja — jellemzô helyzetekben. A személyes találkozásokra, anyaggyûjtésre és Lux Elvira szexológus tapasztalataira épülô kiadvány recepteket is kínál a felvázolt kórképhez.

Gyilkosság Budapesten

Hétfôn este Budapesten több lövéssel megöltek egy ukrán üzletembert. A rendôrség keddi tájkoztatása szerint kevéssel este 10 óra elôtt a XII. kerület Thomán István nevû utcájában háza elôtt álló személygépkocsijában sebesítették meg halálosan a 28 éves ukrán állampolgárt. A rendôrséget a lakók riasztották. A rendôrök megállapították, hogy a gyilkos(ok) 9 milliméteres Parabellum típusú lôszert használt(ak). Az áldozat három éve élt családjával Magyarországon. Egy multinacionális, üdítôitalt gyártó cég termékeinek értékesítését szervezte, üzleti tevékenysége a FÁK országaira terjedt ki.

A közelmúltban rangos németországi vendégei voltak megyénknek, valamint a szomszédos Szeben és Hargita megyéknek. Ruhr vidéki szakértôk és üzletemberek jöttek el fölmérni, hogy milyen reális lehetôségek vannak egy 110 millió márkás, illetve 550 milliárd lejes közös hidrotechnikai beruházásnak. Az élénk vitával zárult marosvásárhelyi megbeszélésen, megítélésünk szerint, igen sok olyan kérdés került terítékre, ami a nagy nyilvánosság elé kívánkozik. Lévén szó közvetlen életterünkrôl, a tervnek gazdasági és társadalmi vonatkozásairól, az övezet jövôjének alakulását nem kis mértékben befolyásoló döntések meghozataláról. A tanácskozást — vendéglátói minôségben — Gabor Valer mérnök, a Román Vizek Önálló Vállalkozás itteni fiókjának igazgatója nyitotta meg rövid ismertetô beszédével. Ebbôl idézünk.

— A Maros 28.310 négyzetkilométeres vízrajzi medencéje az országban a legnagyobbak közé tartozik — Románia területének közel 12 százalékára terjed ki, és ez a leghosszabb nem határ menti folyóvizünk. Összesen 789 kilométeres, amibôl 761 kilométert tesz meg román földön. A Maros 10.800 kilométeres vízgyûjtô hálózattal rendelkezik és az egy négyzetkilométerre esô 0,39 kilométeres sûrûségével az országos hálózatsûrûség (0,33) fölé emelkedik. A medence elméleti felszíni vízkészlete — a Marosnak a határ közelében mért többéves átlagos hozama szerint hozzávetôlegesen 5,7 milliárd köbméter, amihez még hozzá lehet számítani az egymilliárd köbméteres altalaji vízkészletet. Ha ezt a mennyiséget a terület mintegy 2.230.000-es lélekszámához arányítjuk, akkor kiderül, hogy egy lakosra (megint csak teoretikusan) 3000 köbméter víz jut évente. A domborzati és geológiai viszonyokra való tekintettel azonban a természetes vízforrások- készletek sem területileg, sem idôben nem oszlanak meg egyenletesen, ezért okosan, figyelmesen kell gazdálkodunk a vízzel annak érdekében, hogy maradéktalanul kielégíthessük a fogyasztók szükségleteit.

Az a Nagyküküllô, amely most egy külön tanulmány tárgyát képezi, a Görgényi-havasokban ered 1410 méter tengerszint feletti magasságban és Balázsfalvánál egyesül a Kisküküllôvel, mielôtt 223 kilométert megtéve a Marosba ömölne, 237 méteres szinten. A Nagyküküllô vízrajzi medencéje 3.666 négyzetkilométer kiterjedésû, átlagos tengerszint feletti magassága 558 méter. A folyónak 96 kilométeres szakasza esik Hargita, 32 kilométeres szakasza Maros, 77 kilométeres szakasza Szeben megyére, és így mindössze 22 kilométer marad Fehér megyére. A Nagyküküllô sokéves átlagos vízhozama Zetelakánál másodpercenként 3,66 köbméter, Székelyudvarhelynél 5,63, Segesvárnál 10,4, Medgyesnél 11,6 m3/szekundum. Ezzel szemben a legkisebb vízhozam Zetelakánál 670, Székelyudvarhelynél 1230, Segesvárnál 1350, míg Medgyesnél 1400 literre tehetô. Minek alapján magától értetôdik, hogy természetes úton nem pótolható folyamatosan az a másodpercenkénti 2 köbméteres vízmennyiség, amire például a kiskapusiak ma igényt tartanak.

És ezidáig csak a mennyiségekrôl volt szó. De tudjuk, hogy a vízhozam csökkenése a vízminôség rosszabbodását is eredményezi. Központosított, egységes ivóvízellátó rendszerünk van Zetelakán, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Segesváron, Erzsébetvároson, Medgyesen és Kiskapuson, ahol egy olyan szivattyúállomás mûködik, amely 12 millió köbméter nyersvizet tud felnyomni a szászivánfalvi víztározóba, hogy aszályos idôben is el tudják látni a várost. Ez a szivattyútelep másodpercenként 300 liter vizet emel ki a folyóból, miáltal besegít az övezetben lakó több mint 200.000 ember ellátásához.

Gondot az okoz, hogy a szennyvíztisztító állomások (ahol egyáltalán léteznek) nem mûködnek a tervezett teljesítôképességgel és a vezetékes víz fogyasztóinak tízezrei nincsenek bekapcsolva a lefolyóhálózatba. A Nagyküküllô rendes körülmények között 3-as vízminôség- osztályozást érdemel, de olyan különleges helyzetekben, mint amilyen a minimális vízhozam, fokozott a fenol-szennyezôdés. A jelenség fôként Segesvárnál észlelhetô, ahol klór hozzáadásával igyekeznek fertôtleníteni a vizet, s így az kellemetlen szagúvá válik. A vízügyi törvénynek megfelelôen bármilyen, a vízellátás fejlesztését célzó tervet csak olyan feltétellel szabad megvalósítani, hogy egyidejûleg a szennyvíz megtisztításáról is gondoskodnak. Fel szeretném hívni az összes érintett és illetékes közigazgatási szerv figyelmét, hogy senki se számítson vízhálózat építési-bôvítési tervek jóváhagyására addig, amíg nem teljesítik a szennyvíztelepek az elôírt mutatókat. Medgyesen az elhasznált vizek egy része közvetlenül a folyóba ömlik, megkerülve a tisztítóállomást, ami súlyos hiba. A helységek teljes csatornázását — mint feladatot — nagyon komolyan kell venni!

A Zetelaka fölött 8, Udvarhelytôl 22 kilométerre lévô víztárolótól, megbízható üzemeltetési feltételek mellett, kiváló minôségû kezelt vizet kaphatnak településeink. A gátnak árhullám- csökkentô szerepet is szántak és elôirányozták egy 1,8 megawatt beszerelt teljesítôképességû törpeerômû létesítését, amely egy év leforgása alatt körülbelül 6,4 gigawattóra villamos energiát tudna termelni. Ennek az elgondolásnak a megvalósításához minden szükséges körülmény adott, beleértve azt is, hogy a vízturbinához vezetô nyomóalagutat már kibélelték. Így a fogyasztásra szánt mennyiségû víz ezen az úton hagyná el a szerintünk jól sikerült hidrotechnikai létesítményt (habár vulkanikus tufába van beágyazva), amely — legalábbis mostanig — semmi különösebb problémát nem okozott a mûködtetése során, s még elektromos áramot is adna a környéknek.

Tudományos ülésszak Brassóban

Április 30. és május 2. között a Cenk alatti város Aro Palace szállodájában tartotta évi közgyûlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. A rendezvényen, amelyen közel 400 romániai magyar orvos és gyógyszerész valamint e két szakon tanuló egyetemi hallgató vett részt, jelen voltak neves külföldi vendégek is Magyarországról illetve Németországból.

Április 30-án a Plébánia-templomban tartott ökumenikus imával vette kezdetét Bocskay István professzor elnökletével a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyûlése.

A pénteki ünnepélyes megnyitón Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter az EME-alapító gróf Mikó Imrét idézte, majd arról beszélt, hogy a romániai egészségügy kétségbeejtô helyzetébôl hogyan látja a kiutat: "... két lovat fogtam az egészségügy kátyúba jutott szekere elé: az egészségbiztosítás és a privatizáció vértestvérek, mindkettô ugyanazt jelenti. Ha sikerül ôket jól irányítanom, ki lehet húzni a szekeret a kátyúból, de ehhez mindenkinek a segítségére szükségem van... — vélekedett a miniszter.

Feszt György professzor, a szakosztály elnöke a tagság elôtt álló feladatot a következôképpen fogalmazta meg: az ezredforduló elôtti években tudományszakunk szédületes fejlôdésével kell lépést tartanunk... A gazdasági leromlás ugyanis nem vonhatja maga után a tudományos színvonal leromlását is.

Azt szokták mondani, hogy az erdélyi orvosok elszöktek. Bár sokan mentek el, vannak, akik itthon maradtak, s vállalták azt, ami erkölcsileg, emberileg megadatott nekik — hansúlyozta Benkô Samu, a Múzeum-Egyesület elnöke. Így ma az EME 3266 tagjának egyharmada orvos.

A dr. Sisak Edit brassói ideggyógyász vezette nyitóülésen felszólalt még Madaras Lázár megyei tanácsos, Kovács Csaba parlamenti képviselô, valamint dr. Petrovics Péter, a Brassó megyei egészségügyi igazgató is.

A megnyitó után a felkért elôadók következtek. Varga Pál Péter, a Budapesti Gerincsebészeti Központ fôorvosa rendkívül érdekes és látványos elôadásában a világszínvonalú magyar gerincsebészet eredményeirôl és távlatairól számolt be. A mikrotechnikával végzett mûtétek, a daganatsebészet és a helyreállító sebészet terén elért csúcsteljesítményekrôl szóló beszámolót követôen megtudhattuk, hogy az elôadó kezdeményezésére a magyar gerincsebészek az e célra kialakított ösztöndíjrendszerrel támogatják a romániai magyar kollégákat, amiért a szakosztály vezetôje mondott köszönetet Varga Pál Péter fôorvosnak.

Idén is élményt jelentett Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzorának elôadása sejtélattani, sejtbiológiai kutatásainak eredményeirôl. A professzor úgy vélekedett, hogy az általa vallott felfogás a sejtek fiatalságának megôrzésében lehet jelentôs, hisz jelenleg tulajdonképpen az aggastyánkort hosszabbítják meg a világon, miközben szöveteink korán öregednek.

Szombaton délelôtt a romániai felkért elôadók szerepeltek: Gyéresi Árpád, a Marosvásárhelyi OGYE Gyógyszerészeti Kémiai Tanszékének professzora, Benedek Imre kardiológus fôorvos valamint Sisak István brassói szemész fôorvos, egyben az idei szervezôbizottság elnöke tartott elôadást. Szintén szombaton hangzott el Vasas Livia (SOTE Központi Könyvtára) és Geges József (ITS Hungary) budapesti vendégek elôadása a teljes szövegû CD-ROM adatbázis (Micromedex) használatáról a gyógyításban.

A felkért elôadásokon kívül a tudományos ülésszak munkálatai 13 orvosi és a gyógyszerészeti szakterületen folytak, amelyeken közel 140 elôadás hangzott el, a szemészet keretében különösen gazdag és értékes külföldi részvétellel.

A záróülésen a szakosztály elnöke jónak nevezte a színvonalat, s értékelte a korábbi évekénél számosabb részvételt. A közel 170 egyetemista érdeklôdéssel hallgatta az elôadásokat — vélekedett Feszt György professzor.

Szintén ez alkalommal osztották ki az idei díjakat a 35 éven aluli részvevôknek, akik figyelemre méltó dolgozatokkal jelentkeztek. Az Incze Sándor emlékplakettel és díjjal Puskás Attila és György Piroska, a marosvásárhelyi V- ös, Frigy Atilla a marosvásárhelyi III-as számú belgyógyászati klinika fiatal orvosait és Török Réka brassói családorvost jutalmazták. A HELP Nemzetközi Orvosi Alapítvány díjait Elekes Ella szemészorvos, Pávai Zoltán egyetemi tanársegéd és Domjánschitz László V. éves orvostanhallgató kapta. A Kata Mihály szegedi gyógyszerészprofesszor által felajánlott díjat Varga Erzsébet gyógyszerész doktorándusnak ítélték oda.

A tudományos ülésszak alkalmával a szervezôk gazdag programmal (orgona hangverseny a Fekete templomban, városnézés, Poiánai kirándulás) gondoskodtak arról, hogy részvevôk jól érezzék magukat. Azok az EME-tagok, akik anyagi okokból nem juthattak el Brassóba, abban reménykednek, hogy jövôre Gyergyószentmiklósra kevésbé nagyvárosi, de talán kicsit olcsóbb és bensôségesebb rendezvényre hívják ôket.

Robbantás törte meg a magyarország kampány unalmát

1,2 kilogramm TNT robbanóerejével azonos nagyságú, danubit nevû ipari robbanóanyag kellett ahhoz, hogy a magyarországi választási kampány unalma kissé megtörjön. Az eseményt az eseménytelenségben Szájer József, a Fidesz—Magyar Polgári Párt alelnökének lakása bánta, ahol jelentôs anyagi károkat okozott az egyelôre ismeretlen tettes által elhelyezett pokolgép.

Magyarországon lassan megszokottá válik a robbantgatások egyik speciális ágazata: a politikusok ellen irányuló pokolgépes merénylet. 1990 óta ez a tizennegyedik eset, amikor magyar politikus vagy politikai párt ellen követnek el merényletet. Legutóbb, március 17-én, Torgyán József házánál történt robbanás, amely megrongálta a kisgazdapárt- vezetô lakását és ügyvédi irodáját.

Nehéz százalékokban pontosan felmérni, mennyi plusz szavazatot hoz a Fidesz számára a Szájer házában történt robbanás, és talán etikátlan is azonnal a politikai haszonra gondolni. Ennek ellenére, kétségtelen tény, hogy a szerencsétlenül járt politikus pártjának elônyére válik a közvélemény körében ôszinte sajnálkozást kiváltó eset. Elemzôk szerint, Horn Gyula jelenlegi miniszterelnök népszerûségének különleges szolgálatot tett az a nyakrögzítésre szolgáló szerkezet, amellyel a szocialista pártvezér az 1994-es választásokat megelôzô idôszakban történt autóbalesete következtében volt kénytelen tetszelegni. A Fidesz- alelnök házában történtek ugyanakkor nem zárják ki a politikai merényletet sem, ami külön felháborodást válthat ki a potenciális voksolók táborában.

A közvélemény-kutatások jelzôi egyelôre mozdulatlanok: a Magyar Szocialista Párt pár százalékos elônyt élvez a Fidesz-MPP-vel szemben. A pártelnökök, illetve miniszterelnök-jelöltek népszerûségi mutatói ugyanakkor határozottan eltérnek a politikai formációk megítélésétôl. Magyarország legkedveltebb pártvezére Orbán Viktor Fidesz-elnök, ôt Kunce Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elsô embere követi. Horn Gyula — jócskán leszakadva az elsô kettôtôl —, csak harmadikként szerepel a megkérdezettek kívánalmaiban.

A választási kampányból továbbra is teljes mértékben hiányoznak a nyílt, élô adásban közvetített politikai konfrontációk, annak ellenére, hogy az MSZP és a Fidesz szoros küzdelmére akár döntô befolyással is lehetne egy nagy érdeklôdéssel várt Horn—Orbán televíziós összecsapás. Több magyar napilapban, száznál több magyar állampolgár, egyoldalas hirdetés formájában tett felhívást a jelenlegi kormányfônek, illetve a legnagyobb ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltjének a közös vitára. Orbán Viktor máris jelezte: kész a megmérettetésre. Horn Gyula szerint a közvélemény nem tart igényt a párbajra.

Budapesti vezetô napilapok információi szerint formálódóban van a magyar ellenzéki pártok egysége, legalábbis ami a választások második fordulóját illeti. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Néppárt már tárgyalt a választások elsô fordulója utáni összefogás esélyeirôl. A pártok képviselôi egyetértettek abban, hogy az ellenzéknek akkor van a legnagyobb esélye a jelemgeli koalíció leváltására, ha a második fordulóban kölcsönösen visszaléptetik jelöltjeiket a legjobban szereplô ellenzéki jelölt javára.

Vasárnap tehát szavazóurnák elé járulnak a magyar választók. A voksolás este hét órakor ér véget, ekkor zárulnak a szavazóhelyiségek és ezzel egyidôben teszik közzé az elektronikus médiában az elsô nem hivatalos részeredményeket. Éjjel tizenkettôkor — ígéretek szerint — elhangzanak a választások elsô fordulójának úgyszintén nem hivatalos, de várhatóan mértékadó végeredményei.

Május elsejétôl a hétvégeken újra konzultáció-sorozat segíti a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem valamelyik szakára pályázók felkészülését. A felvételi vizsga újdonságairól, az új tanév képzési lehetôségeirôl Kovács Leventét, a Szentgyörgyi István tagozat vezetôjét kérdeztük.

— Mi tudható az idén induló osztályokról?

— Az új tanévben a színész szakon és a teatrológia szakon indítunk osztályt, folyamatban van egy újabb rendezô osztály elindítása, de ez alaposabb, körültekintôbb elôkészítést igényel. Az elmúlt évben a világhírû bukaresti Akadémián négy magyar rendezôhallgató kezdte meg tanulmányait, intézetünkkel közös tanulmányi program keretében. Indulásuk ígéretesnek mutatkozik, ezt a megoldást sem zárjuk ki a jövôben, de budapesti vendégtanárok bevonásával induló rendezô osztály is elképzelhetô. A jövô rendezôire óriási felelôsség hárul színjátszásunk további alakulása szempontjából, ezért nagyon alaposan kell megszerveznünk a rendezôképzést.

— A teatrológia szakról még mindig eléggé felületesek a nagyközönség ismeretei. Idôzzünk valamivel többet ennél a szakmánál.

— A teatrológia szakra vonatkozó tudnivalókkal folytatnám, hiszen ez új szakma, keveset tud róla a közönség. Elsôsorban az égetô dramaturg- és színházi kritikus-hiány pótlására született ez az elitnek nevezhetô szak, hiszen a három-négy tagú osztályokban igen alapos, egyénre szabott képzés folyik, s igyekszünk korán színházi, külsô gyakorlatra is beosztani a hallgatókat. A legnagyobbak — a III. évesek — az idénre már mind a négyen dolgoztak "nagyszínházban", dramaturg- vagy éppen rendezôasszisztensként, sôt szerzôként is, egyikük pedig már külföldi vendégmunkán is részt vett. A teatrológiára neves vendégtanárokat hívunk, s elküldjük a hallgatókat a jelentôsebb fesztiválokra is. A szak elôtt igen jelentôs jövôbeni lehetôségek nyílnak, hiszen a román oktatás is bevezeti a máshol már jelentôssé vált drámaoktatást 1-12 osztályig, minden szinten. Ez elsôsorban drámapedagógiai jellegû nevelést jelent majd, amire szakembert kell képezni, s ezt pillanatnyilag csak a teatrológia szakon lehet igazán megoldani. Ez egy nagyok érdekes és világszerte "feljövôben" lévô, szinte divatszakma, amelynek itthoni megjelenése megnöveli a teatrológia szakot végzôk esélyeit. A felvételi itt is augusztus 25-én kezdôdik, máris megkezdtük a vasárnaponkénti konzultációkat, melyet mindenkinek ajánlunk. Az érdeklôdôk számára felvételi tájékoztató is rendelkezésre áll, a kötelezô színmûvek listájával együtt. Ajánljuk ezt a szakot a színházat, a drámát, az irodalmat, a pszichológiát és az improvizációs játékokat kedvelô fiataloknak, mert nyitást jelenthet egy érdekes világra, kultúrát, szakmát és kalandot is nyújthat mûvelôiknek.

— A színiakadémiáról azért mégiscsak elsôsorban a színészképzés jut eszünkbe. Várhatóak-e változások ezen a téren?

— A színészképzésben legerôsebbek hagyományaink, természetesen ez a nálunk folyó munka fôvonala. A korszerûsített, átépített Stúdió az ország egyik legjobb ilyen jellegû létesítménye, s a környezô országok színifôiskolái is irigyelnek érte. Az intézet további bôvítése is folyamatban van, lehetôséget teremtünk a filmes képzés kialakítására. Itt filmszínész- gyakorlatra gondolunk elsôsorban, hiszen az elmúlt években megnövekedett a kereslet hallgatóink iránt, többen kaptak román, magyar és már produkciókban filmszerepet. Továbbá szükség lesz a tv-szerepléshez és a szinkronhoz nélkülözhetetlen képzésre is, hiszen az ilyen munkákat pillanatnyilag jóformán az utcáról verbuvált amatôrök végzik. Az elmúlt évben pesti filmrendezô szakos hallgatók 16 kisfilmet forgattak nálunk a színészhallgatókkal, s a beszédoktatásban bevezetett szinkrongyakorlatok is igen látványosan hasznosak. A közeljövôben új színházi vállalkozások indulása várható a Székelyföldön és máshol, tehát a szakma lehetôségei tovább bôvülnek, sôt végzôseink magyarországi vendégszereplésekre is egyre több ajánlatot kapnak. A kivándorlás helyébe a szabad munkavállalás lép majd, s ez a normális. Mint ahogy az is figyelemre méltó, hogy a határokon túlról egyre többen jelzik szándékukat, hogy nálunk tanuljanak színészetet. Ez most, a budapesti nemzetközi fesztiválon történt sikeres szereplésünk után különösen élénkülô jelenség, mely szükségessé teszi az adminisztratív lépések szabályozását. A színészképzésben igyekszünk a legkorszerûbb módszerekkel lépést tartva haladni, s megteremteni a diákok számára a külföldi vendégtanárokkal való találkozást, illetve a különbözô mûhelytalálkozókon való részvételt. Legutóbb Budapesten találkozhattak a színészmesterség, a beszédképzés és a mozgásmûvészet jelentôs angol, amerikai, japán és magyar szakembereivel, minden nyáron tánc- és mozgástanfolyamokra küldjük ôket, valamint magyarországi nyári, színházi gyakorlatra. A képzés rangját emeli majd az a tény is, hogy márciustól egyetemi rangot kaptak a mûvészeti akadémiák, tehát mi is.

Mindet egybevetve nyugodtan mondhatom, hogy érdekes, tartalmas egyetemi évek várnak azokra, akik hozzánk bekerülnek, tehát érdemes próbálkozni. A színész szakon folyamatosan tartunk konzultációt az augusztus 25-én kezdôdô felvételiig minden vasárnap beszédbôl, énekbôl, táncból, színjátszásból és improvizációból (kifüggesztett havi órarend alapján). Minden felvilágosítást megad a titkárság és a tanszék. A felvételi idejére kedvezményes áron elszállásolást biztosítunk a jelentkezôknek, valamint napi gyakorlási lehetôséget az egyetem épületében, szükség esetén hangszert, lejátszókat, korrepetitort az ének- és táncszámokhoz, videofelvételek tanulmányozását a kötelezô színmûvek elôadásaiból a teatrológus-jelölteknek stb. Címünk: 4300 Târgu Mures, Köteles 6., UAT (Színmûvészeti Egyetem, Szentgyörgyi István tagozat), telefonszámaink: 065/166-281, 160-794, 166-008, 160-362.