Az ENSZ 1991 ôszén nyilvánította május 3-át a Nemzetközi Sajtószabadság Napjává annak emlékére, hogy 1991-ben ezen a napon tették közzé az úgynevezett Windhoek-nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a pluralista és független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. E napon világszerte megemlékeznek a munkájuk során megölt, vagy munkájukban akadályozott, és a bebörtönzött újságírókról: 1987 óta legalább ötszázan pusztultak el hivatásuk gyakorlása közben.

Több nemzetközi újságírószervezet — köztük a francia Riporterek Határok Nélkül (RSF), az amerikai Bizottság az Újságírók védelmére (CPJ), továbbá a nemzetközi sajtó kiemelkedô személyiségeit tömörítô Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) egybehangzó jelentése szerint tavaly 14 országban 26 újságíró vesztette életét munkája során, és megtorló akciók, illetve terrorcselekmények következtében. Ez a szám ugyancsak egybehangzó értékelések szerint talán óvatos derûlátásra ad okot, mivel alacsonyabb az elôzô években megölt újságírók számánál: 1996-ban 50 újságíró vesztette életét. 1997-ben Európában egy (Ukrajnában), Afrikában kettô (Sierra Leonéban és Ruandában), Ázsiában 13 (közülük a legtöbb, 7 Indiában) halt meg munkája során.

Ám a sajtó munkásait nem kizárólag az életveszély fenyegeti, hanem számos országban a cenzúra és az üldöztetés, szabadságvesztés is. A sajtó szabadsága ma mindenekelôtt Afrikában és Ázsiában van veszélyben. Jelenleg a nemzetközi újságíró szervezetek tudomása szerint legalább 138 újságíró sínylôdik börtönben. A legtöbb újságírót — szám szerint tizenegyet — Törökországban tartanak fogva, de Etiópiában 24, Kínában 15, és Nigériában úgyszintén 15 újságíró van rács mögött. Európában egyedül Oroszországban tartanak börtönben két újságírót.

A párizsi székhelyû Újságírók Nemzetközi Szövetsége (WAN) a napokban dokumentumot közölt, amelyben nem csupán a 26 újságíró halálának körülményeit, a bebörtönzöttek életútját, s az ellenük felhozott vádakat ismertette, de néhány börtönben lévô újságíróval készült interjút is közreadott. Egyben felszólította az olvasókat arra, hogy levelekben követeljék a börtönben lévô újságírók szabadonbocsátását, s ehhez megadta az érintett országok állam, illetve kormányfôinek pontos nevét, címét is, ahová a tiltakozó leveleket intézni kell.

A szervezet már csak azért is joggal számít az olvasók szolidarítására, mert mindenekelôtt az ô érdekük, hogy a sajtó szabad legyen, s a valós információkat akadálytalanul eljuttathassa a közönséghez.

Az amerikai szenátus — közép-európai idô szerint a péntek hajnali órákban - meggyôzô többséggel jóváhagyta a Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozásáról beterjesztett ratifikációs határozatot. A bôvítésre nyolcvan szenátor adta a szavazatát, és csak tizenkilenc ellenezte.

A jóváhagyáshoz kétharmados többség — hatvanhét szavazat — volt szükség. A honatyák egyenként, a helyükrôl felállva nyilvánították ki, hogy igennel vagy nemmel szavaznak.

A kedvezô kimenetelû szenátusi döntéssel elhárult a legfontosabb törvényhozási akadály a hármak csatlakozásának az útjából. Az Egyesült Államok az ötödik NATO-tagország, amely szentesítette a bôvítést: elôzôleg Kanada, Dánia, Norvégia és Németország törvényhozási, illetve államhatalmi szerve ratifikálta a csatlakozási jegyzôkönyvet.

A végsô szavazás elôtt a szenátus elutasított számos, a határozattervezethez beterjesztett kiegészítô javaslatot, köztük a három legjelentôsebbet, amely ellenzôi szerint gátat vethetett volna a kiszélesítés folyamatának, megkötötte volna az amerikai elnök kezét és alááshatta volna az európai stabilitást.

A honatyák 83:17 arányban leszavazták Patrick Moynihan New York- i demokrata párti honatya kezdeményezését, hogy a három közép-európai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Európai Unióhoz. Hasonló sorsra jutott Larry Craig idahói republikánus szenátor módosító indítványa, amely a boszniai békevállalkozásban részt vevô amerikai csapatok küldetése meghosszabbításának elôzetes kongresszusi jóváhagyásához kötötte volna a cseh, lengyel és magyar NATO-tagság szentesítését. A felsôház elutasította — méghozzá ötvenkilenc ellenszavazattal — John Warner virginiai szenátor javaslatát, amely az elsô fordulót követôen három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot.

A bôvítést támogató demokrata és republikánus párti szenátorok a vitában kifejtették, hogy a kiszélesítés egyaránt szolgálja az Egyesült Államok és Európa alapvetô fontosságú biztonsági érdekeit, mert csökkenti a régi és új veszélyeket, a szürke zóna felszámolásával korlátozza a bizonytalansági tényezôket, kiterjeszti a demokrácia és a szabadság határait. A bôvítés stratégiai indokai közül kiemelték, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásával az észak-atlanti szövetség erôsebbé válik, a földrészen pedig szélesedik a stabilitás övezete, hiszen már a csatlakozás kilátása is arra ösztönözte a térség országait, hogy egymás között, békés úton oldják meg etnikai és határvitáikat. Meggyôzôdésük szerint a NATO-ba való bekerülés véget vethet a felesleges versengésnek, garantálhatja a jólét megteremtéséhez és a gazdasági növekedéshez szükséges biztonsági környezetet a kontinens keleti felében, akárcsak Nyugat-Európa számára az elmúlt fél évszázadban.

Hajsza a szökött rabok után

A marosvásárhelyi börtönben ítéletüket töltô rabokat szerdán reggel munkára vitték a bergenyei mezôgazdasági farmra, ahonnan kihasználva az ôrök figyelmetlenségét, délelôtt 10 órakor 3 fogoly megszökött. Hiányukat csak három órával késôbb észlelték! Így messze járhattak, mire a keresésükre indultak.

A 20 éves Takács Árpádot és a 21 éves Negrea Iliét a bíróság három, az ugyancsak 21 éves Kozák Stefant pedig 3,5 év börtönbüntetésre ítélte magánvagyon kárára elkövetett lopásért. A szökevények kézrekerítésére közel 80 rendôrt, csendôrt és börtönôrt mozgosítottak, akik nyomkeresô kutyával eredtek utánuk. Leghamarabb (három órán belül) T. Árpád került kézre. Kozák Stefant csütörtökön reggel találták meg a marosszentkirályi katolikus temetôben, közel a lakásához. A szászkézdi illetôségû Negrea Iliét továbbra is keresik. Tegnap délután három óráig még nem akadtak nyomára. A szökevény ismertetôjelei: 1,77 méter magas, barna szemû és hajú, mellén tetoválás látható, a bal lábát pedig egy virág díszíti.

A büntetôtörvénykönyv vonatkozó cikkelye értelmében szökésért további nyolc év szabadságvesztésre ítélhetik a három rabot.

Május elsejétôl

Május elsején 10 órakor a csinos forgalomirányító hölgy magasba emelte a zöld jelzôtáblát, majd hatalmas sípszóval elindult idei elsô útjára a marosvásárhelyi Somostetôn levô gyermekvasút szerelvénye, amelyet három hét alatt újított fel a vonalat bérlô Locomrex Trade Kft. E cég ezentúl a polgármesteri hivatallal kötött szerzôdés alapján fogja majd kihasználni a jármûvet. A beindításnál jelen volt Crisan Eugen alpolgármester is. Amint a helyszínen megtudtuk, a sínek, valamint a szerelvény javítása mellett a cégnek szándékában áll kicserélni a talpfákat és korszerûbb állomásokat építeni. Hosszú távon a polgármesteri hivatal tervezi, hogy a vonalat kibôvíti majd a Tudor negyedig, de ez csak terv, amelyhez nagyon sok pénz kell még. Az idén — hétfô kivételével — a szerelvény mindennap közlekedik majd. Az elsô járat 10 órakor indul, egy gyerekjegy ára 1000, míg a felnôtteknek szóló 2000 lejbe kerül.

Kísérlet a megye vállalkozóinak összefogására

Április utolsó napján a megye 24 vállalatának vezetôje illetve magáncégek, vegyes tôkéjû társaságok képviselôi tartotak találkozót, hogy meghallgassák a fôvárosi vendéget, Stelian Dorobantut, a Romániai Iparosok Országos Szövetségének (RIOSZ, román betûszóval UGIR) vezérigazgatóját. (A szervezet elnöke a volt miniszter, a parasztpárti Ulm Spineanu közgazdász.) A vendég azért jött Marosvásárhelyre, hogy 41 megyei szervezet létrejötte után nálunk is szorgalmazza a helyi kirendeltség létrehozását.

A RIOSZ a munkáltatók 23 százalékát képviseli, és lényegében az iparosok érdekvédelmi szövetsége kíván lenni. 1991-tôl országunkban sok vita, pereskedés folyt a RIOSZ-szal kapcsolatban, Doroban¦u és a híres Pãunescu testvérek harcoltak a vezetésért. A Spineanu—Dorobantu-vonal kerekedett felül, s a RIOSZ-t hivatalosan bejegyezték. Egy 1997-es jogerôs törvényszéki határozat értelmében UGIR—1903-nak nevezi magát, mert egy 1903-ban létesített hasonló szervezet jogutódjának számít. Ennek értelmében az országban több ingatlant törvényszéki úton visszaszerzett, többek között az egykori bukaresti székházat is.

Az április 30-i találkozón a jelen levô 24 cégvezetô (ennyien jöttek el a meghívásra Marosvásárhelyen kívül Dicsôszentmártonból, Segesvárról, Szászrégenbôl) azt állította: nincs elég információjuk ahhoz, hogy aláírják a belépési nyilatkozatot, sôt felhatalmazásuk sem volt erre az illetô cégektôl. Tegyük hozzá: a tagsági díj sem kevés. Tehát egyelôre egy kezdeményezô csoport vállalta, hogy a következô napokban népszerûsíti a szövetséget, melyre valóban szükség van, hogy a több, piacgazdasággal rendelkezô országhoz hasonlóan az iparosok érdekvédelmét képviselve egyenlô partnerként tárgyalhassanak a kormánnyal és a szakszervezetekkel.

Emlékeztessünk még arra, hogy Másrészt Marosvásárhelyen a két világháború között igen erôteljes vállalkozói szervezet mûködött. Jó lenne, ha jelentkeznének olyan személyek, akik ennek tagjai, netán vezetôi voltak, hogy beindulhasson ez az újjáélesztési folyamat.

Amint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, a marosvásárhelyi Manpel Rt. részvényeseinek közgyûlését szerdáról, második összehívásban csütörtökre halasztották. Ekkor a 7750 részvényesbôl 6636 jelent meg a Sportcdarnokban, így határozatképessé nyilvánították. Beszámolók hangzottak el az rt. múlt évi gazdasági tevékenységérôl, a pénzügyi helyzetérôl. Ezt követôen a résztvevôk megszavazták, az egymillió dolláros tôkeemelési javaslatot. Székely Sándor vezérigazgató tájékoztatta a részvényeseket, hogy a múlt évre járó osztalékot ez év III-IV. negyedévében fizetik ki. Az utolsó napirendi pont csigázta fel igazán az érdeklôdést: a részvényeseknek dönteniük kellett arról, hogy a vezetôtanács három tagját leváltják-e vagy sem. Amennyiben leváltják, helyettük választanak más újabb tagot, avagy a vezetôtanács a következô közgyûlésig a megmaradt 8 taggal végzi tevékenységét. Este fél tízkor fejezôdött be a szavazatok számlálása, s derült ki, hogy a többségi akarat nyomán felmentik vezetôanácsi tagságából Kocsis Sándor jogtanácsost (97,5%), Luka Gusztávot (95,1%) és Târnâveanu Emilt (98,2%). Továbbá úgy döntöttek, hogy a vezetôtanács, a 11 helyett 8 taggal folytatja tevékenységét.

A közgyülés egyébként nem volt unalmas, a jelenlévök többször kifütyülték, avagy lehurrogták Kocsis Sándor jogtanácsost aki gyakran próbált mikrofonhoz, illetve szóhoz jutni. Már a gyûlés elején kijelentette Kocsis, hogy a közgyülés megszervezése nem törvényes, próbálta érveit felsorolni de a jelenlévôk nem hagyták. Székely Sándor igazgató kérte a rászvényeseket, hogy viselkedjenek meggondoltan és hallgassák meg Kocsis Sándor érveit. A közönség azonban rendre lehurrogta a jogtanácsost.

Már lapunkban is említettük, hogy a tavasz megérkeztével egyidôben Marosvásárhely központjában megjelentek a parkolóôrök, akik óránkénti 1400 lejt kérnek el az autók parkolásáért. Arról is esett már szó, hogy még tavaly decemberben versenytárgyalást tartottak a városházán, amelyet a tordai székhelyû Tracia Trade Kft. nyert meg. A cég tíz évre szóló szerzôdést kötött a polgármesteri hivatallal a fizetôparkoló- szolgáltatás végzésére Marosvásárhely központjában.

A Tracia Trade vásárhelyi kirendeltségénél Hora<179>iu Moldovan cégvezetôvel beszélgettünk. Mint elmondotta, a cég Tordán végez hasonló szolgáltatást, és valószínûleg Gyulafehérváron is elkezdi a közeljövôben. A parkolóórákat a kolozsvári Valcon cégtôl kapják, amely a cég Kolozsváron és Besztercén is tevékenykedik. Ez az egyetlen társaság, amely parkolóórákat hoz be az országba és mûködteti azokat.

Kétféle parkolóórát forgalmaznak. Az egyik típus Kanadából származik, ezt a fajtát használják az Egyesült Államokban és Angliában is. Ebbe a szerkezetbe pénzérméket kell betenni, és ennek fejében az óra mutatja, hogy a kocsi mennyi idôt parkolhat az illetô helyen. A másik típus — valószínûleg ebbôl fognak városunkban is telepíteni — az európai államokban terjedt el. Ilyeneket használnak Kolozsváron is. Ezekbe az órákba szintén pénzt kell betenni, aminek fejében a gép jegyet ad. Ezt a kocsi szélvédôje alá kell a tulajdonosnak betennie, a jegyen szerepel a parkolási idô. Ebbôl az órafajtából nem kell egy-egy darab parkolóhelyenként, százméteres szakaszonként kettô is megteszi. Könnyebb vele dolgozni, az autósnak el kell mennie az óráig, megváltani a jegyet, aztán visszavinni azt a kocsira, és ezek után mehet dolgára.

Egy ilyen parkolóóra 25000 francia frankba kerül. Június közepéig kettôt fognak belôlük felszerelni a Bolyai utcában, másik kettôt pedig a Színház tér alatti aluljáróban, késôbb még kilencet a központban. Addig viszont még tárgyalások lesznek a városházával, amely el kell hogy fogadja ezeknek az óráknak a felszerelését.

A decemberi pályázat nyomán készült szerzôdés értelmében a fizetô-parkolás jövedelmébôl egyelôre 40%-ot kap a városháza, a többi a cégé. A társaság állta az eddig felmerülô összes költséget. Amikor majd az órákat fel fogják szerelni, a szerzôdés anyagi oldalát újratárgyalják, olyan értelemben, hogy a cég befektetése a szerzôdés tíz éve alatt térüljön meg.

A közelmúltban többször is rákérdeztünk a fôtéri lakosok helyzetére, ugyanis — mint ismeretes — a fôtéren lakó autósok közül sokan kifogásolták a rájuk vonatkozó díjfizetési kötelezettséget, ezért a cég a városházától kérte ezek helyzetének rendezését. A polgármesteri hivatal döntése értelmében a cég adhat ki a fôtéren lakó autósoknak parkolási engedélyt, aminek birtokában az illetôk havi negyvenezer lejt kell hogy fizessenek a parkolásért. Az engedély kiváltásához szükséges a forgalmi engedély fénymásolata, amibôl kitûnik, hogy a kérelmezônek a tulajdonában van a gépkocsi, a személyazonossági igazolványnak a lakhelyet feltüntetô oldaláról készült fénymásolat, valamint egy kérvény.

Kisiskolás voltam, amikor járványszerûen terjedt el az utcánban lakó gyerekek között, hogy rágógumis csomagokban talált rajzokkal díszíthetô a kezünk. Mindössze meg kellett vásárolni — tellett rá, aprópénzbe került — , megnedvesíteni és a kézre nyomni. A különbözô színes állatfigurák egész nap a bôrön maradtak, míg a szappan és a víz pusztító munkáját véghez nem vitte. Fiatalkorú ismerôsöm a napokban büszkén mutatta: neki is rajz díszíti felsôkarját. S nem holmi lemosható figura, hanem egy bôrbe tetovált rózsa. A lány alig töltötte be 16. életévét.

— Moby Dick-koncerten vettem észre egy ismerôsömön a tetoválást. Megtetszett, ezért kértem, "fessenek" rám is egy pentagont — meséli a tetoválással foglalkozó fiatalember, akit ezután egyszerûen Mesternek fogok nevezni.

— Egy ideig egymást tetováltuk a galeriben, majd — hogy könnyebb legyen — összetákoltam egy tetogépet. A felépítése rendkívül egyszerû: kazettofon-motorra egy fémszerkezet rögzítve, melyekbe a tûket kell helyezni. Az igényelt figurát zsírpapírra rajzoljuk, azt fektetjük a bôrápoló krémmel bekent bôrre, a test azon felületére, ahova a tetoválást kívánja a kliens. A krém segítségével a rajz ráimprálódik a bôrre. A gépbe elôször egy elôzôleg kifertôtlenített vagy teljesen új vékony tût helyezek, amellyel nyomot hagyok, majd a körvonalakon tusba mártott vastagabb tûvel újra végigmegyek. A bôr jellegétôl függôen egyszer vagy többször kell végigmenni a vonalakon, hogy a rajz láthatóvá váljon.

— A tetoválás elsô öt másodperce a legfájdalmasabb, utána a testfelület elzsibbad, és az ember már semmit sem érez. Vannak, akik "fájdalomcsillapítóként" szeszes italokat fogyasztanak, de ez nem elôírásszerû — fejtegeti szakértô módra a Mester. Beszélgetésünk során azt is megtudom, hogy a legérzékenyebb helyek a has, mell, far, láb, felsôkar, míg az alsókaron szinte teljesen fájdalommentesen lehet tetoválni. A Mester szerint leginkább katonaság elôtt álló fiúk és a börtönben "hûsülôk" égettetik bôrükbe a kívánt rajzokat. Általában fiúk keresik föl, rájuk — ízlésük szerint — halálfej, sátán, tigris kerül, a lányok pedig rózsát tetováltatnak elôszeretettel. Az utóbbi idôben egyre nagyobb teret hódítanak a nonfiguratív rajzok.

Az 1783-ban kiadott A világ lexikona elsô kötetében a tuaregekrôl (a sivatag cigányai) olvashatunk. A leírtak szerint ôk alkalmazták elôször a tetoválást. A legenda szerint a patriarchális tuareg nemzetség vezetôjének fônökké választását követô elsô teliholdas tavaszi éjszakán hat nô állatalakot tetovált a testére. Eszközként hat hegyes halcsontot, festék gyanánt sötét színû kaktuszlevet és tevetrágyát használtak. Ebbe a "tusba" a hat nô egyenként három- három csepp vért tett. A tetoválás egyenesen a húsba történt. Hogy a seb ne fertôzôdjön be, tevezsiradékból készült fôzettel kenték be. Másnap reggel 6 órakor a hat nô fürdetni vitte a törzsfônököt. A hagyomány szerint a mellet (a toroktól a mellizmokig), mindkét vállat, valamint a jobb láb talpát tetoválták.

— Csaknem valamennyi cigány csoportosulásnál szokás, hogy a regruták karjukra festik a szerett nô arcmását — magyarázza Moca Rudolf, a Cakra szervezet képviselôje, s felgyûri ingujját. — Az alsókarom húsába édesanyám képmása van rajzolva, alatta egy csillag, az én szerencsecsillagom látható, az alatt pedig az évszám, amikor besoroztak. A katonaság határkô valamennyi fiatal férfi életében, átmenet a serdülôkorból a felnôttkorba. A katonai szolgálat komoly kihívás a fiatal számára, egy olyan világ, ahol rend, fegyelem uralkodik, ahol nem ismert a kibúvó, mulasztás fogalma. Ilyenkor van szüksége a fiatalnak egy olyan szellemre, amely átsegíti a nehézségeken, de ugyanakkor elég erôs ahhoz, hogy megvédje a bajtól.

— Praxisom alatt egyszer sem kerestek fel tetoválás után felülfertôzött sebekkel — nyilatkozza dr. Borsos Varo Enikô bôrgyógyász. Leginkább azért jönnek, hogy tüntessem el a tetoválást. Egy fiatalember a tisztiiskolába szeretett volna felvételizni, ahol pedig tilos megkülönböztetô jelnek lennie a testen. Kauterizálást, vagyis égetést alkalmaztunk, de sikertelenül. Tulajdonképpen Marosvásárhelyen nem is rendelkezünk olyan felszereléssel, amivel teljes mértékben el tudnánk tüntetni a nyomokat. Az országban mindössze a bukaresti Laser Med magánrendelôben tudnak tökéletes munkát végezni, a lézerrel való égetés azonban rendkívül sokba kerül.

— Az emberi testre való írás (akár díszítés, akár megbélyegzés céljából) a különbözô korokban másként jelentkezett más-más emberkategóriákban, és más-más célt szolgált. Míg az ôsi kultúrákban a tetoválás a pozitív rituálé része volt, a középkorban a megbélyegzés jelleget öltötte magára, amikoris bûnözôk homlokára az égô tulipán jelét sütötték. A jelenkorban a tetoválás nagyfokú jelentésváltozáson ment át: az identitás utáni vágyat, az azonosság vállalását fejezte ki. A tetoválás leginkább a serdülôkor végén és a 20 éves kor körül jelentkezik. Ez utóbbi tulajdonképpen a katonaság idôszaka — fejtegeti dr. Albert-Lôrinc Enikô egyetemi adjunktus. Szakkutatók megfigyelték, hogy a fiatal öngyilkosok nagy részének testén tetoválás volt. A minták is jellegzetesek. A szakértôk szerint a rajzokkal — kereszt, partner arcmása — a sors befolyásolását szerették volna elérni. A tetoválásnak egyrészt védô szerepe van, talizmánként viselik, másoknál kabalaszerepet tölt be. A szakirodalom szerint a tetoválás elsôsorban a deviáns viselkedés megnyilvánulása. Azonban nem mindenki deviáns, akinek testén tetoválás van. Ezt támasztja alá az a tény, hogy meghatározó történelmi személyiségek is tetováltatták magukat. Hogy csak pár példát említsek: Rudolf trónörökös, Horthy Miklós, Erzsébet királyné, Ferenc Ferdinánd király.

— Bukarestben végeztem a kétéves kozmetikai posztlíceumot, ahol tantárgyként oktatják a mûvészi sminkkészítést — mondta Paizs Magdolna kozmetikusnô. A mûvészi sminkek olyanok, mint a divatházak ruhakreációi: megmozgatják a fantáziát. Praxisom alatt még senki nem fordult hozzám olyan kéréssel, hogy rajzzal díszítsem testének bizonyos részeit. Az egyedüli ilyen jellegû smink, amit készítettem, a kolléganôm kisfiának sminkje volt. A fiúcska álarcos bálra készült, csontvázmeze volt, ehhez volt szükség a csontváz-sminkre. Olyan jól sikerült, hogy jelmezével díjat is nyert. Nem tartanám furcsának, ha egy fiatal a hét végén, diszkó vagy bál elôtt bejönne, hogy valamit fessek arcára. Természetesen, kizárólag szemfestékkel, bôrkímélô szerekkel dolgoznék.

... jó ha érvényes jeggyel rendelkezünk. Különösen akkor, ha külföldre utazunk. Utazás közben ugyanis többé kevésbé udvarias felkérésre be kell mutatnunk. Ennek a beszerzése azonban korántsem olyan egyszerû, mint azt gondolnánk.

Ha azon szerencsés emberek közé tartozunk, akik már hónapokkal elôre megtervezik nyári szabadságukat és egyébként is bôven van idônk információkat gyûjteni, akkor nem gond elmenni a marosvásárhelyi menetjegyirodába. Itt a következô felirat fogad: "Nyitva naponta 8.30- 15.30, szombat, vasárnap illetve ünnepnapokon zárva". Vagyis semmi nem akadályozhat meg minket.

Csakhogy az élet nem ilyen egyszerû, megtörténik, hogy sürgôsen utaznunk kell, üzleti-, családi- vagy egyéb okokból. Mint ismeretes a vonatállomáson nem lehet nemzetközi jegyet váltani, mivel itt nem rendeztek be megfelelô irodát. Persze még az is megeshet, hogy péntek délután derül ki: a hétvégén utazni kell.

A menetjegy iroda alkalmazottai kérdésünkre elmondták: szeretnének a vasútállomáson is nemzetközi kasszát nyitni, tervbe is vették, de senki sem tudja mikor kerül erre sor. Mindenesetre, ehhez hathónapos szakképzésen kell résztvennie néhány pillanatnyilag belföldi jegyeladással foglalkozó alkalmazottnak, hogy aztán majd közülük válasszák ki a legmegfelelôbbet. Minthogy a képzés még el sem kezdôdött, sôt még a tananyag sincs, valószinüleg nem lesz egyhamar nemzetközi járatokat kiszolgáló jegycsoda az állomáson. Addig pedig sûrgôs hétvégi utazás esetén nem marad más hátra, mint választani a kevésbé kényelmes, ugyanakkor olcsóbb buszjáratok között. Ha mégis a vonat mellett döntünk, utazhatunk Váradig és ott talán vásárolhatunk határátlépési jegyet, aztán miután átvergôdtük magunkat a határon újra leszállhatunk és immár forintban további útiokmányokat szerezhetünk be. Gondolom kevesen ragaszkodnak ennyire a vasúti közlekedéshez, de a rend kedvéért tudni kell, hogy végül is nem lehetetlen.

Nem igazán értem, hogy az állandó anyagi gondokkal küszködô Vasút miért nem látja be, a majdnem üresen közlekedô járatainak a nyereségessé tétele és egyáltalán a vonatozás úgy kezdôdik, hogy az utazóközönségnek lehetôséget biztosít a jegy megvásárlásához — amikor éppen utazni akar!

Londoni magyar politológus Marosvásárhelyen

Május 2-án, szombaton Schöpflin György, a Londoni Egyetem (University of London), a Londoni Kelet-Európai és Szláv Tanulmányok Intézete Nacionalizmuskutató Központjának igazgatója tart elôadást az identitás és hatalom kérdéseirôl. Az elôadás 18 órától lesz a Kultúrpalota kistermében. Szervezô: Bethlen Gábor Társaság.

Kovács Zoltán kiállítása

Ma este 7 órától a Bolyai tér 5. szám alatti pincegalériában az inSitu sorozat keretében megnyílik Kovács Zoltán marosvásárhelyi képzômûvész kiállítása.

Színisek elôadásai

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Akadémia hallgatói május 3-án este 7 órától Jack Cole dalaiból adnak elô, míg május 5-én, kedden este 7 órától a Leonce és Lena darabot játsszák. Mindkét elôadás színhelye a Stúdió Színház.

Anyák napi ünnepély

A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület május 3-án, vasárnap délután 5 órától a Marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében anyák napi ünnepélyt rendez. Az édesanyám sok szép szava címû mûsorban közremûködnek: Fülöp G. Dénes, Gáspár István, Kilyén Ilka, Kerekes T. Erzsébet, Suba Lacika, Zeno Apostolache, valamint a Bernády kórus, Csiky Ágnes vezetésével.

Mûsoron a Csepûrágó

Az Ariel Gyermek- és Ifjúsági Bábszínház magyar tagozata május 3-án, vasárnap 11 órától adja Antal Pál A Csepûrágó címû darabját elô.

Balet-elôadás

Hétfôn, május 4-én 19 órától a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban a Mini-Arabesque balettcsoport tart elôadást. Felkészítô tanárok: Lia és Karol Kemendi.

Zenés esték a vártemplomban

Május 4-én, hétfôn este 7 órakor a vártemplom gótikus termében Kozma Éva (hegedû) tart elôadóestet. Mûsoron: Bach, Mendelssohn, Mozart és Sarazate mûvek. Zongorán kísér Soós Kóréh Orsolya. A lelépés díjtalan. Az önkéntes adományokat a vártemplom orgonájának felújítására fordítják.

Alpinista tanfolyam

A Kelemen-Maros Turista Egyesület május 4-én, hétfôn este 7 órától hegymászó tanfolyamot indít. Az érdeklôdôk a fent említett idôpontban jelentkezhetnek a N. Grigorescu utca 19. szám alatti székházban. Az elsô, könnyebb sziklamászásra 16— 17-én kerül sor, célpont: a Galonyai sziklák.

Környezetvédelmi tájékoztató

A marosvásárhelyi Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatója szerint az április 22— 29. idôszakban a Marosvásárhely térségébôl gyûjtött 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintából határérték- túllépést nem észleltek. A Marosból gyûjtött 21 vízmintából 3 esetben észleltek határérték- túllépést: Csapónál az ammónium-ion 1,80 -szor lépte át a megengedett mennyiséget. A túllépés okozója a marosvásárhelyi Azomure Rt. és a városi szennyvíztisztító. Az említett idôszakban a helységek köztisztasági állapota stagnált, megyeszinten minden városban megkezdôdött a tavaszi takarítás. A környezetvédelmi felügyelôk a fent említett periódusban 4 fizikai személyt 600 ezer, míg egy jogi személyt 750 ezer lejre büntettek.

Székelyudvarhelyi és kolozsvári diáknapok

Május 6— 11. között tartják Székelyudvarhelyen a diáknapokat. A programból: Kispál és a Borz-koncert (szerdán), elôadás az öngyilkosságról, kerékpárverseny, Rockperformanc ( csütörtök), falfestés, Kallós Zoltán elôadása, táncház, disco (pénteken), médiakampány, diákpolgármester- vetélkedô (szombaton), kirándulás, sportdöntôk, Animal Cannibal-koncert (vasárnap). Az V. KMDSZ Diáknapokat május 6-9 között tartják Kolozsváron. A résztvevôk találkozhatnak Nagy Feróval, a Maszkura színjátszó csoport tagjaival, a Quo Vadis és az Amaryllis együttessel, választhatnak a tudományos elôadások, posztmodern táncház és a focidöntô között. A KMDSZ információs irodájának száma: 064.196-561 (10-19 óra között).

Marosvásárhelyi tanulók Szolnokon

Csíki Emôke és Nagy István, a marosvásárhelyi 7-es Általános Iskola diákjai április 17— 19. között részt vettek a Szolnokon tartott Curie Kémia Emlékversenyen. Az elôdöntô nyomán kiválasztott két nyolcadikos jól szerepelt. hiszen az elért pontszámaik alapján (38,5, 36) dicsérô oklevelet kaptak. A versenyen való résztvételt a Solvoplant (Bod Aladár igazgató) támogatása tette lehetôvé.

Hornnak nem kell bécsi utasítás

Horn Gyula magyar miniszterelnök nem tekinti hivatalos osztrák követelésnek Karl Schlögl osztrák belügyminiszter két héttel ezelôtti kijelentését a román állampolgárok magyarországi vízumkényszerének bevezetésérôl. A magyar kormányfô az APA osztrák hírügynökség budapesti tudósítójának nyilatkozott. Annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen ügyeket általában államközi szerzôdésekben szokták rendezni. A csütörtökönn kiadott interjúban Horn azt is közölte: Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy Bécsbôl kapjon utasításokat.

40 külügyminiszter találkozója

Az Európa Tanács 40 tagállamának külügyminiszterei a jövô hét elején tartják félévente esedékes, soros tanácskozásukat Strasbourgban. Az ülésen egyebek között megvitatják a jugoszláviai és koszovói helyzet fejleményeit és javaslatokat dolgoznak ki az egész térség stabilítását veszélyeztetô válság elmélyülésének megakadályozására. A páneurópai szervezet külügyminiszterei megvitatják az ET Bölcsek Tanácsa által a szervezet tevékenységének megújítására kidolgozott eddigi javaslatokat. Az öttagú testületbe az ôszi európa tanácsi csúcs nyomán beválasztották Kovács Lászlót, a magyar diplomácia irányítóját is. A jövô heti ülésszakon Klaus Kinkel német külügyminisztertôl Görögország képviselôje veszi át a következô hat hónapra az Európa Tanács elnökségét.

Madonna egyik melltartóját elárverezték 4250 dollárért

Madonna alsónemûje jól jövedelmezett a Christie's londoni árverésén. Az amerikai popénekesnô egyik színpadi melltartója 2530 fontért (4250 dollárért) talált új gazdára csütörtökön. A boldog tulajdonos ragaszkodott inkognitójához, de az aukciós ház annyit azért elárult, hogy Madonna egyik férfi csodálójáról van szó. Jó pénzért kelt el Elvis Presley egyik öltönye is, amelyért egy amerikai gyûjtô 9200 fontot (15 450 dollárt) adott — írta az AFP.

Emelkedik a Fekete-tenger

Évente 2 milliméterrel emelkedik a Fekete-tenger szintje — állítják a Konstantai Tengeri Kutató Intézet szakértôi. A Rompres jelentése szerint a jelenség oka nem csupán a Föld légkörének melegedése, illetve a sarkvidéki jégtömeg olvadása, hanem néhány helyi tényezô is. A következô 3-4 évben a szakértôk szerint látható jelei is lesznek a tenger térhódításának, a partmenti tavak közül több ismét nyílt tengeröböllé alakulhat át.

Észak-Korea javaslata az országegyesítésre

Észak-Korea vezetôje javaslatot tett a két Korea egyesítésére, amit szakértôk Kim Dzsong Il eddigi legfontosabb kezdeményezésének tekintenek. Bár az észak- koreai hírügynökség által közzétett terjedelmes Kim felhívás nem tartalmaz az országegyesítésre vonatkozó konkrét elképzeléseket, az Észak- Koreának a kapcsolatok javítására irányuló komoly szándékát tükrözi — hangsúlyozzák a koreai kérdésekkel foglalkozó japán szakértôk. — Valósítsuk meg az országegyesítést az eltérô ideológia, politikai, felfogásbeli és vallási nézetektôl függetlenül - olvasható a kezdeményezésben, amelyben Kim a "különbözô politikai és társadalmi csoportok párbeszédének beindítására" szólít fel. E dialógus megszüntetheti az Észak- és Dél-Korea közötti bizalmatlanságot és konfrontációt — hangoztatja Kim.

Ismét sikertelen államfôválasztás Szlovákiában

Csütörtökön a szlovák parlament immár hatodszor próbálta megválasztani a köztársaság elnökét, de a kísérletet ezúttal sem koronázta siker. A törvényhozás január óta három — két- két körös — fordulóban tett kísérletet Michal Kovác utódjának megválasztására. Március 2-ka, Kovác távozása óta az elnöki jogkörök jelentôs részét Vladimír Meciar kormányfô látja el. Meciarék Milan Secansky személyében a harmadik fordulóban elôször indították a HZDS emberét, aki Brigita Schmögnerovával, az ellenzéki Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) elnökével szemben mérettette meg magát, de a 150 tagú parlamentben a megválasztáshoz szükséges 90 szavazatot — sem a harmadik forduló elsô körében, sem a csütörtöki második körben — egyikük sem szerezte meg. A titkos szavazás arányaiból arra lehet következtetni, hogy a kisebbik koalíciós partner, a Munkásszövetség (ZRS) ismét nem támogatta a HZDS jelöltjét.

"Tisztességes" banánok Németországban

Emelt áron árusítják az úgynevezett "tisztességes kereskedelembôl" származó, "transfair" címkével ellátott banánt Németország mintegy ötezer szupermarketjében, s a többletbevételt közvetlenül eljuttatják a latin-amerikai ültetvényi munkásoknak — jelentette a dpa német hírügynökség. A banánra a felár ládánként — azaz 18 kilogrammonként — 3,2 márka. Mostantól hetenként mintegy 300 tonna ilyen banánt importálnak Németországba, ami a piacon 1,5 százalékos részesedést jelent. Az akcióban olyan üzletlánc- óriások vesznek részt, mint a Rewe (Pennymarket), a Tengelmann (Kaisers és Plus) és a Metro. Az ilyen felárral — és "transfair" jelzéssel — ellátott termékek közül Németországban már kávét, teát, mézet és édességeket árulnak.