L. évfolyam 124. (13911) sz.

1998. június 27. szombat

"Én román szenátor vagyok!"

Varujan Vosganian sajtóértekezlete

Mózes Edith

Péntek délben tartott sajtótájékoztatót Varujan Vosganian szenátor, az Alternatíva Romániáért Párt (PAR) elnöke, miután délelôtt találkozott a megyei szervezet vezetôivel, illetve a párt szimpatizánsaival. A sajtó képviselôi elôtt a szenátor-pártelnök elmondta: azért jött, hogy felmérje a megyei szervezet tevékenységét, amely nagy hátránnyal indult, mivel a helyhatósági választások után alakultak meg, ráadásul a koalíciós partnerek hozzáállása is mellôz mindenfajta "kollegialitást". Ez világosan kitûnt a prefektussal való beszélgetésbôl is. Ezenkívül szólt a három héttel, ezelôtt kiadott kiáltványukról (Romániai Jobboldal Kiáltványa), s felsorolta, mi minden van ebben a "Románia modernkori politikai történetében" elôször kiadott ilyenszerû dokumentumban. Ez a szenátor által elképzelt jobboldali szemlélet egész sor követelményt fogalmaz meg, kezdve attól, hogy meg kell szüntetni a baloldali pártok által gyakorolt "szocialista" mentalitást, el addig, hogy egyetlen hivatalos nyelv kizárólag a román lehet, hogy nem szabad lemondani a Nagy- Románia létrehozásáról, el addig, hogy az általuk elismert egyetlen és igaz vallás az ortodox legyen Romániában. Végül kijelentette, hogy nagy-nagy támogatottsága van a felhívásuknak, ugyanis 60 parlamenti képviselô aláírta. Miután azt sem felejtette el megemlíteni, hogy bátorság kellett egy ilyen jobboldali kiáltvány vállalásához, válaszolt az újságírók kérdéseire.

Népújság: Említette, micsoda visszhangot váltott ki a kiáltványuk. Azonban, legalábbis mifelénk, közömbös volt a fogadtatása mind a közvélemény, mind a poltikai pártok körében. Mire alapozta kijelentését?

Varujan Vosganian: Ön mire alapoz, amikor az érdeklôdés hiányáról beszél? Tudniillik, engem nem érdekel a pártok véleménye. Mert például az RMDSZ-ben van egy jobboldali frakció, de azt nem fog egy olyan kiáltványhoz csatlakozni, amely nemzeti dimenziókban gondolkodik. A baloldali pártokat nem érdekli. A Demokrata Párt nem érdekel, mert úgysem fognak támogatni, és a NLP-ben is egy frakció van ellenünk. Tehát nemhogy nem aggaszt a pártok közömbössége, elégedett vagyok. Közömbösségrôl beszélt ön, de ha valaki nem nyilatkozik valamirôl, lehet, hogy nem is értik. A hallgatás sokszor nagyon gyanús. De én nem mondanám, hogy nem érdekli ôket. Ami a közvéleményt illeti, az a baj, hogy a megyei szervezet nagyon halovány. A koalíciós pártok sem fogadtak be, mert mi a választóinknak tartozunk felelôsséggel, nem pedig rosszul értelmezett partnerséggel védjük a partnereinket. Ez nem tetszett nekik. Lehet, hogy ezért sem volt visszhangja Maros megyében. De, ha 60 képviselô aláírta, nem lehet azt mondani, hogy közömbösen fogadták.

Népújság: Ha valóban a nemzeti jobboldalt képviseli, akkor az a kérdés is jogos: hogy képzeli sikerre vinni elgondolását, amikor tulajdonképpen ön is egy kisebbséget képvisel?

Varujan Vosganian: Kérem én román szenátor vagyok. 130 ezer szavazatot képviselek. Örmény vagyok otthon, a saját házamban, az örmény templomban, itt román szenátor vagyok. Nemhogy nem vagyok kisebbség, de megnyertem egy választást. Nincs nekem kisebbségi komplexusom. Én román író vagyok, hölgyem, megkaptam az Írószövetség díját egy román nyelven írt könyvemért. Hogy tagadhatnám ezt? Íróként román vagyok. Nem mondom, hogy nem vagyok büszke arra, hogy örmény vagyok. Soha nem is titkoltam. S büszke vagyok, hogy a pártom befogadott egy kisebbségi képviselôt. Nem tudom, hány párt tett ilyent. Azt mondom, hogy büszke vagyok arra, hogy örmény vagyok, s büszke vagyok arra, hogy román szenátor vagyok. Abban, hogy örményként azt mondom, hogy az egyetlen hivatalos nyelv a román, nincs ellentmondás azzal, hogy egy kisebbséget képviselek. Miért, hány hivatalos nyelvre lenne szükség? Nem vagyok nacionalista, mert a nacionalizmus nem hatékony. A szegregációs törekvések, a szeparatizmus nem vezet eredményre. Ez a lényeg. Az a párt, amelyben több nemzetiség van, nem lehet nacionalista és renegát. Ennyit mondhatok mindössze.

Cégbemutató a színházban

Korondi Kinga

A Nemzeti Színházban levô Biet'98 informatika, irodaberendezés és számítástechnika kiállítás keretén belül, június 25-én került sor az Electro-orizont egész estét betöltô bemutatkozására.

A cég fôképpen irodaberendezések és számítástechnikai eszközök forgalmazásával valamint internet-szolgálatatással foglalkozik, hivatalos cégképviseletet és szervizközpontot biztosítva a Compaq, PGA Computer, Epson, Hewlett Packard, APC, Microsoft, Canon, 3COM, Novell, Borland, Xircom, Calcomp és Toshiba nemzetközi cégeknek.

A résztvevôk érdeklôdésüknek megfelelôen megelégedhettek a fent említett eszközök kiállításának megtekintésével, vagy esetleg kipróbálásával. Tucatnyi fiatal és kevésbé fiatal ismerkedhetett a számítógépek és a fénymásolók világával. Akik még többet szerettek volna megtudni az adatfeldolgozásról és a technika legújabb vívmányairól, részt vehettek a színház nagytermében tartott elôadássorozaton, amelyet a Compaq, Hewlett Packard és Toshiba cégek képviselôi tartottak.

Mindannyian elmondták, hogy ismerik a vásárlók igényeit és igyekeznek kielégíteni azokat. Így mindig szem elôtt tartják a performancia, kezelhetôség, gyorsaság stb. követelményeket, kialakítva egy kedvezô ár- minôség viszonyt.

A bemutatkozások fénypontját jelentette, hogy a Toshiba vezérképviseletének megbízottja, Ruxandra Milca átnyújtotta a Toshiba Európai Különdíját az Electro-orizont igazgatójának, Ioan Comannak, hangsúlyozva, nem csak azt értékelik, hogy a marosvásárhelyi képviselet egyike volt az legelsô romániai, helyi képviselôknek, hanem legfôképpen azt, hogy az elmúlt két évben minôségi szolgáltatást nyújtottak.

Sajtótájékoztató a Tompa Miklós Társulatnál

Kundera, Diderot és a fatalista Jacques

N.M.K.

Nem egészen egy hónap múlva, július 24-én házibemutatón viszi színre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Milan Kundera Jacques és gazdája címû vígjátékát. A cseh szerzô Hommage à Diderot alcímmel dolgozta át színpadra a francia író filozófiai regényét. A társulat készülô premiere kapcsán hívta össze sajtótájékoztatóra az újságírókat a színház vezetôsége. A mass mediát tegnap délben csak a Pro TV és a Contact Rádió helyi szerkesztôsége, illetve a Népújság képviselte, jóval többen jelentek meg a színház részérôl, így hosszabb, kötetlen beszélgetés alakult ki, amely során a sajtósok a szokásosnál sokkal aktívabb szerepre kényszerültek. A protokollteremben nem protokollárisan elhangzottakból a jövô heti Múzsában igyekszünk átfogó összefoglalót közölni, ma a tájékoztató lényegét tömörítjük a tudósításba.

Zeno Fodor, a Nemzeti Színház igazgatója mutatta be a vendégrendezôt, Bokor Pétert és munkatársait, jelezve, hogy Béres András mûvészeti aligazgatónak Bukarestbe kellett utaznia a Tompa Miklós Társulat következô évadjának elôkészítése érdekében. De jelen volt a találkozón a Kundera-darab több fôszereplôje, Farkas Ibolya, Ferenczy István, Kárp György, aki gazdasági aligazgatóként is megszólalt a továbbiakban, Nagy István, Gáspárik Attila, Fodor Piroska és a pályakezdô Márton Gyöngyi, aki Tompa Klárával együtt a színmûvészeti egyetem idei végzôsei közül szerzôdött Marosvásárhelyre. Kiss Éva irodalmi titkár is bekapcsolódott az eszmecserébe.

Óriási tehetségû színészek vannak mifelénk, hangsúlyozta az elôadás díszleteit is tervezô Bokor Péter, aki 21 éve távozott Kanadába. Bejárta a világot, van összehasonlítási alapja. A ’89- es változások után barátai hazahívták, azóta többször rendezett Bukarestben, itt most a román tagozattal is bemutatóra készül. Húsz éve igen keveset beszélhetett magyarul, jól érzi magát Vásárhelyen. Minden más híresztelés ellenére jó atmoszférát talált a Tompa Miklós Társulatnál, válaszolta ilyen értelmû kérdésünkre. Szellemes a Kundera-szöveg, remek a szereposztás, adott a siker lehetôsége.

Farkas Ibolya, aki mintegy év teltével kapott új fôszerepet, ugyancsak egy emlékezetes elôadás megvalósításában bízik. A darabban a fogadósnét játssza, a jelenlegi produkcióval párhuzamosan készülô Molière-színmû, A fösvény megelevenítôi között is számítottak rá, a választás nem ôt illette, de örül, hogy így alakult.

Ferenczy István hiszi, hogy ezzel az elôadással valami újat nyújthatnak a közönségnek, az egykori Székely Színház mûvészi igényessége, realista hagyományai szellemében, természetesen a darab hangvételébôl következô rendhagyó módon.

A többiek gondolataira még visszatérünk, annál is inkább, mivel a társulat általánosabb problémáit is érintették. Ezúttal még annyit, hogy a Jacques és gazdája október 9-én kerül majd közönség elé a társulat évadnyitó bemutatóján.

Száz éve hunyt el Barabás Miklós

N.M.K.

Végre egy mosolygós kiállítás! — mondta Göncz Árpádné múlt szombaton a felújított sepsiszentgyörgi képtárban a Barabás Miklós- emlékkiállítás megnyitóján. Hasonlóképpen értékelte a rendezvényt a román elnökfeleség, Nadia Constantinescu asszony is. És a centenáriumi megnyilvánulás-sorozat két fôvédnöke mellett még számos jeles hazai és magyarországi meghívott méltatta a "nemzet festôje" életmûvét, annak az "áldásos mûvésznek" a hagyatékát, aki nem csak a magyar festészetben zárt és nyitott korszakot, de a modern kori román festészet egyik elindítójaként is nagy érdemeket szerzett. Jeles mûvészettörténészek, kutatók, mûkritikusok, képzômûvészek mérték fel tárlatok bevezetôjében, tudományos ülésszakon Barabás Miklós mûvészi örökségét, emberi, alkotói nagyságát, jelölték ki a vele kapcsolatos kutatások lehetséges csapásait.

Dr. Dan Grigorescu akadémikus többek közt az európai kultúra és a helyi sajátosságok szerencsés ötvözetét emelte ki Barabás Miklós festészetébôl, dr. Rózsa György budapesti mûvészettörténész arra hívta fel a figyelmet az emlékkiállítás megnyitóján, hogy Barabástól számíthatjuk a magyar nemzeti festészet kialakulását. Az egykori autodidakta székely fiú, a "volt emberek volt vándorfestôje" olyan nagysággá nôtte ki magát, hogy ma már az ô festményeibôl, rajzaiból, kônyomataiból ismerjük múlt századi fontos embereink arcát. Képeirôl "nem egyszerû arcmások, hanem emberi életek néznek le ránk."

Az utóbbi idézetek László Gyula, a sokoldalú történészprofesszor szövegébôl származnak, akit útban a rendezvényre, Nagyváradon ért a halál. A több száz jelenlevô a sepsiszentgyörgyi ünnepségen az ô emlékére is egyperces néma csenddel adózott.

Írók, mûvészek, politikusok, arisztokraták és közemberek sokaságát örökítette meg Barabás Miklós, aki jellemismerôként is kiválónak bizonyult. Mintegy három és fél ezer munkájából 178 képet visz közönség elé a mostani gazdag emléktárlat, amelynek különlegessége, hogy ilyen bôséges válogatásban elôször jelentkezik együtt a magyarországi és az erdélyi anyag. Mint Jánó Mihály megyei mûvelôdési fôtanácsostól, a rendezvény kurátorától megtudtuk, több lappangó festményt is sikerült elôkeríteniük erre az alkalomra, s a kiállításrendezô Vinczeffy László festômûvész jónéhányat restaurált, így jutnak vissza gazdáikhoz.

A Székely Nemzeti Múzeumban két tucatnyi Barabás- litográfia idézi meg Negyvennyolc jelentôs alakjait.

A centenárium háromszéki eseménye volt a rendkívül szép kiállítási katalógus mellett a festô Önéletrajzának újbóli megjelentetése. A Kaláka Könyvek sorozat legfrissebb értékes kötete elsô alkalommal adja közre betûhíven a teljes szöveget Bíró Béla 1944-es tanulmányával és jegyzeteivel, Murádin Jenô idei elôszavával, színes és fekete- fehér képmelléklettel. Ebbôl a könyvbôl ragadunk ki mai mellékletünkbe egy fejezetet.

"Másutt nem lehet otthon lenni"

N.M.K.

Több hete készült ez az interjú, akkor, amikor dr. Csôgör András szerzôi estre jött haza Marosvásárhelyre. Verseskötetét azon a nagy érdeklôdéssel kísért találkozón Sütô András és kiváló elôadómûvészek mutatták be. Az azt követô Múzsában idôszerûbb volt a sikeres mûsort részletezni. A most közzé tett beszélgetés újabb támpontokat adhat a könyvbe foglalt lírai megnyilatkozások megközelítéséhez.

— Manapság, amikor a költészet váltságáról, egyesek éppen a haláláról beszélnek, kuriózumszámba megy egy fogorvos, akinek kalandos életérôl legendák keringtek mifelénk, egyszercsak 60 éves korában megjelenik egy kötettel és azzal, hogy verseket ír. Nagyon kevesen tudhattak róla, pedig ahogy a könyvbôl s a benne levô életrajzból látom, ez szinte egy fél évszázados múltra tekint vissza. Hogy is volt a verssel, a költészettel? hogyan kezdôdött?

— Tényleg az önéletrajzban is olvasható: "ki a fene gondolta, hogy Csôgör András verseket ír?" Nekem nem állt versíró hírem, de már 13 éves korom óta írok. Akkor édesapámat börtönbe zárták, ez amúgy is egy érzékenyebb kor, a pubertáskor, így került sor arra, hogy versekben próbáltam elmondani azt, amit éreztem. De ez nem szokatlan, Kosztolányi szavaival élve, minden gyermek verseket ír, és akik nem nônek fel, azokból lesznek a költôk. Ezek szerint lehet, hogy én nem nôttem fel ma sem.

— Az, hogy valaki fiatalon verseket ír, természetes, de a legtöbb ember szeretné meg is jelentetni. Tudom, jöttek közbe dolgok, amiért nem lehetett, de nem is próbálkoztál?

— Dehogynem. Az Utunkban meg is jelent az 50-es évek elején három versem, Váró András név alatt, mert a Csôgör név nem kerülhetett nyomtatásba. Aztán Gaál Gábornál jártam, rettenetesen félt, régi marxista lévén éppen úgy veszélybe került, mint édesapám. Én akkor ezt egy gyermek érzékenységével, fájdalmával vettem tudomásul. Guzner Miklós, a volt egyetemi professzor küldött el hozzá, Gaál Gábor fiatalkori jó barátja volt, de rosszul sikerült a találkozás.

— És aztán késôbb? Voltak idôszakok, amikor kezdtek oldódni a dolgok, olyanok is publikálhattak, akik addig nem. Igaz, akkoriban közbe jött, hogy elmentél. Minden közrejátszhatott volna, hogy a versírás abbamaradjon.

— Volt életemben egy 20 éves idôszak, amikor nem írtam talán semmit. Nem volt közönségem. A visszatérésem magyar nyelvterület és Magyarország felé ez adott újra tollat a kezembe. Ez nem azt jelenti, hogy Nyugaton egy verset sem írtam, hiszen dátumozva vannak a verseim. Voltak alkalmak, amikor kényszerítettek valamit elmondani, azokra reagáltam. De húsz év alatt, a 60-as évek második felétôl 80-ig 2-3 versnél többet nem írtam. Miután elmentem innen, nem volt kinek beszélni.

— Igen, de ez a húsz év nagyon sûrû lehetett, el tudnám képzelni, hogy akkor is volt belsô késztetésed, s ki kellett volna valamit írnod magadból. Önmagad közönsége lehettél volna.

— Ahogy mondtam, egy-egy vers keletkezett, de ha csak az utcaneveket kellene még egyszer megtanulnom, ahol megfordultam a különbözô államokban, ha a munkahelyemre, az adminisztrációs kérdések elintézésére, a diplomám jogosítására, rendelônyitásra kellene gondolnom, arra sem lennék képes. Igen nehéz idôszak volt.

— Nem lennék újságíró, ha nem kérdeznék rá az életednek erre az úgynevezett kalandosabb idôszakára, mert itt azért el-elhangzott, hogy Csôgör Andrásnak olyan autója van, hogy csak öt van belôle a világon, meg szigete van, ezt érintetted az önéletrajzban, a kötetben is. Mindebbôl mi volt az igaz?

— Nem csak öt autó volt abból, ami nekem volt, de valóban a Lamborghini gyár tulajdonosa személyes jó barátom volt, ô egy ezüst plaketten, a kezével szignálta, hogy ez az utolsó autó ebbôl a típusból, és ez az ezüstplakett, a bevésett aláírásával valóban benne volt az autóban. A sziget meg van most is, nem legenda, és nagyon szép. Én szénanáthás lettem, 42 éves koromig azt sem tudtam, hogy létezik széna, amennyire ez illett, akármikor egy szénapadláson is eltöltöttem egy éjszakát. És 42 éves koromban elkezdtem egy nyáron küszködni. Van ilyen, hogy bizonyos stresszállapotok allergiás tünetekhez vezetnek. És miután nem szeretem a gyógyszereket, azt ajánlották, hogy menjek olyan területre, ahol abban az idôben, amikor Németországban virágzik a fû, ott éppen nincs fûvirág. Így kerültem Kanadába. Ott van Kanada mellett a sziget, ott élek húsz éve minden nyáron, most már oda készülök. Körülbelül akkora, mint a Margitsziget, olyan víkendtelepszerû.

— Azt írod, hogy síoktató is voltál. Ez is szokatlan egy vagyonos ember esetében.

— Igen, én nagyon szerettem a dolgokat, legalább elméletileg, magasabb fokra vinni. Ha valamihez hozzáfogok, azt igyekszem minél jobban megtanulni. Itthon is síztem, és úgy 16 éves koromban már tartományi bajnok voltam. Aztán 20 év múlva, amikor megtehettem, újra elkezdtem sízni és az valahogy kitöltötte az én sportéletemet, hogy egy évben négy hónapot oktathattam.

— A mesterséged is izgathatott, tudom, hogy volt egy olyan eljárásod, ami a maga nemében elég ritkának bizonyult.

— Igen, az alsó protéziskészítésnél volt egy új eljárás, amit aztán amerikai egyetemen is használtak. Dolgozatot is írtam errôl, az egyik legnevesebb amerikai akadémiai szaklapban megjelent. Talán azért tudtam hol egyiket, hol másikat abbahagyni, mert mindig volt valami, ami sikerélmény- igényemet kielégítette. Szegény Nyilka Robival kezdtünk fényképezni, utána síztem, utána fogorvos voltam. Valahogy egyéb vonatkozásban értem el az életben azt a sikermennyiséget, amire úgy éreztem hogy szükségem van.

— Most itt a költészet. Az elôbbi dolgokat azért is kérdeztem, mert általában azt mondják, a jólét, a gazdagság nem kedvez a költészetnek. Nálad mégis elôjött.

— Egyáltalán nem olyan nagy ez a gazdagság, hogy elhallgattatná bennem a lírikust. Nyilka Robi barátommal sok ilyenszerû beszélgetést folytattam a költészetrôl. Ô a Schiller-típusú mûvészt szerette, én Goetht is szerettem. Mindkettô kiváló író volt.

— Mondod, hogy mindenben szerettél a tökéletesség felé haladni, az nem tartott vissza egy kicsit, hogy lényegében autodidakta módon váltál költôvé?

— Nagyon kedves a megfogalmazás. A Magyar Házban tartottam egy verses estét, a bevezetôben Veres Zoli barátom, akivel osztálytársak voltunk, azzal kezdte, hogy megmagyarázta a "dilettáns" szó értelmét. Hogy mibôl származik, és azt jelenti, hogy valaki szórakozik. Hát én nem szórakozom, bár nyugodtan vállalom a "dilettáns" jelzôt. Nem megélhetés, nem szakmai és ilyen kényszerek vezettek a versíráshoz. Részben segített az a tény, hogy nem voltam szakmabeli, nem végeztem magyar nyelv- és irodalom szakot, ez egyfajta szabadságot biztosított nekem. Van egy német kifejezés, a "bolondok szabadsága", az udvari bolondnak szabad volt minden. A nem képzett ember valamilyen pályán könnyebben enged meg magának tévedéseket vagy váratlan dolgokat. Én inkább a váratlan mellett döntenék.

— Persze, ahogy az ember ismertebbé válik, és a versei kapcsán is kezdenek róla beszélni, felmerülhet benne az a gond, hogy ezután már nagyobb a felelôssége a versírásban is. Biztos, nem állsz meg itt, az elsô kötetnél.

— Jóslatokba bocsátkozni amiatt sem lehet, mert az ember az egészsége fölött nem diszponál. Én nem így vetném fel a kérdést, hanem úgy, hogy: az ember önmagának és környezetének is tartozik valamivel. Az irodalomban, más mûvészetekben sincs egy kialakult mérce. Sütô András a bevezetôben arról ír, hogy jóformán lehetetlen valamirôl állítani valamit, mert annyira az ellenkezôje is igaz lehet, és annyira nem egyértelmû, hogy mi az, ami jó, és mi az, ami nem jó. Én nem véletlenül foglalkoztam a sportokkal. Az utóbbi 15 évben agyaggalamb- lövészettel próbálkoztam. Ezzel is igyekeztem eljutni odáig, ameddig csak lehet, ott is kialakultak az elképzeléseim. A gép kidob 25 galambot, s amikor az ember azt hiszi, hogy jaj, de tökéletes volt, jaj, de jó, akkor a 25 galambból nem lô meg, csak 19-et. Rögtön megkapja a választ, hogy sehol sem tart. Megtanultam tévedni. Óriási segítség volt a további életemben, abból lehet tanulni, a tévedésekbôl. Hogy az írók mekkorákat tévednek az életük során, sajnos sosem tudják meg. Én a sport oldaláról kerültem vissza az irodalomhoz, és hiányolom a mércét, a biztonságot. Az alkotás öröme nem mindig jelenti azt, hogy az ember valami jót alkotott, esetleg csak ezt hiszi. A sportoló egy-egy meccs után tudja, hogy gyôzött vagy sem. Én a gyakori tévedés birtokából ítélem meg az irodalmat.

— Ha jól tudom, 33 éve mentél el, most szerzôi esttel tértél haza, ez bizonyos elégtétel is lehet számodra.

— Föltétlenül. Elôször is, mert jobban és helyesebben beszélek magyarul, mint 33 évvel ezelôtt, ez is valami. Ha körültekintek a velem egyidôben távozottak táborában, 5-10 év után már érzôdik rajtuk, hogy nem otthon élnek, én ezt elkerülhettem. Rám rakódott az idegen nyelvbôl egypár kifejezés, amelyek gazdagították a magyar nyelvben való gondolkodást, mert keresem a magyarban ezeket a kifejezéseket, és meg is találom. Ez, ami a nyelvet illeti. Az, hogy hordtam magamban ezeket a verseket, mert java részük abban az idôben börtönbüntetéssel járt volna, persze, hogy nagy elégtétel. Nagy öröm most nyilvánosan elmondani a verseimet. Az én szempontomból egy nagy vagyon került a felszínre, elveszhetett volna. Talán azért törekedtem az utóbbi években, hogy megjelentessem, mert attól féltem, hogy egy betegség, baleset következtében eltûnnek, s még az utódom sem jut hozzájuk. Így alakult.

— Ha ilyen rég elmegy az ember, az ismerôsei is mind kevesebben lesznek, sok minden megváltozik. Három évtizedes távlatból még úgy érzed, hogy ide "haza jössz"?

— Föltétlenül. Sehol máshol nincs "haza". Az itt élôkkel ellentétben, én tudom, hogy másutt nem lehet "otthon" lenni.

Vadasdi néprajzi kalendárium

Székely Ferenc

Június 24., Szent János

Jeles nap. Azt tartják, ha Szent János napjáig a kukorica annyira megnô, hogy feléri a szekértengelyt vagy talyigatengelyt, akkor még lesz valami belôle, idejében beérik. Ha Szent János napján esik az esô, nem lesz jó pityókatermés. Ekkor "szakad meg" a búza töve, s a burjáné; ettôl kezdve már nem nyomja el a gyom a növényt. Ha eddig a napig kivirágzik a zádokfa (hárs), akkor jó kukoricatermés várható, a az beérik. Ekkor hallgat el a kakukk, bereked.

A majorok ezen a napon tartanak fejôpróbát; ha egy juh nem ad annyi tejet, hogy egy fél tojás héja megteljen, akkor a kölccségnek csak fele jár.

Aki a káposztáját ezen a napon megkapálja, vagy legalább a kapát meghordozza közötte, nagy fejekre számíthat.

Özv. Kacsó Ferencné Domahidi Irén (1938) szerint, amelyik kukoricát eddig a napig kétszer kapálnak meg, azt az angyal viszi el, amelyiket csak egyszer, azt az ördög. Az ördög azt kiáltja hátra: ti ebbôl nem esztek pujszkát!

Június 29., Péter, Pál

Az Alföldön ez a nap jelenti az aratás kezdetét, ám ez Vadasdon túl korainak bizonyul. Egyesek szerint ekkor "szakad meg" a búza töve, már csak az érés van hátra.

Népi meteorológia, megfigyelések

Az ember mindig szeretné tudni, hogy milyen idô várható, esôre, avagy jó idôre számítson. A vadasdiak esôt, idôváltozást jósolnak, ha:

— a fecskék alacsonyan szállnak;
— a sárgarigó a ház közelében fütyörészik;
— a juhkosárból kihajtott juhok bôgnek;
— napkeletkor hegyesen süt a nap;
— a holdnak udvara van;
— a juhok összebújnak;
— a levegô füstös, párás;
— éjjel tisztán látni a hadak (tejút) útját;
— be van borulva a szászoknál (délen);
— a majorság késôn ül el;
— az égen sûrû a csillagzat;
— Erdôszentgyörgyrôl áthallszik a vonatfütty;
— operált ember érzi a vágást;
— reomás embernek fájnak a testrészei;
— a nap felhôkben tér nyugovóra;
— szólnak a kakasok;
— a só megereszkedik, meglágyul;
— a füst leszáll;
— a holdsarló "végei" lecsüngnek;
— a hangyák megindulnak, mozgékonyak;
— hegyre száll a köd;
— a lehulló esôcsepp a vízben nagyot buborékol (sok esô várható);
— a szakadékok (rovarfajta) kitúrják a földet;
— pipál a Bácsi (füstölög az Erdôszentgyörgy és Vadasd közötti, erdôvel borított magaslat);
— nyári reggelen nincs harmat;
— állatokat, embereket nagyon támadják a (nagy) legyek.

Jó idô várható, ha:

— a kémény füstje egyenesen száll fel;
— az égen gyér a csillagzat;
— a köd a völgyben marad;
— este a nap visszasüt;
— a pók a falon lefelé mászik;
— a fecskék magasan repülnek;
— esôzéskor szivárványos az ég;
— a sárga rigó a határban énekel;
— a kerítéseken pókháló látszik.

(Folytatjuk)

Pályázati felhívás

Bernády György és városa

1998. október 22-én lesz Marosvásárhely egykori jeles polgármestere, dr. Bernády György halálának 60. évfordulója. Az eseményre a Bernády Napok elnevezésû rendezvénysorozattal készül a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. Az évfordulós megnyilvánulások során a kuratórium középiskolások számára meghirdetett alkotóversennyel gazdagítja.

A Bernády György és városa tematikájú pályázatra két kategóriában — irodalmi, illetve képzômûvészeti alkotásokkal — lehet benevezni. Pályázhat minden középiskolás korú fiatal a Bernády György alakja, személyisége, illetve az ô kezdeményezésére született létesítmények, épültek, más, vele kapcsolatos jelenségek ihlette verssel, rövidprózával, kisesszével, egyéb mûfajú új írással, illetve festészeti, grafikai, szobrászati vagy más jellegû mûtárggyal.

A két szakzsûri 3-3 díjat oszt ki a legjobb mûvek szerzôinek: 300 000 (I. díj), 200 000 (II. díj), 150 000 (III. díj) lej értékben. Az ünnepélyes eredményhírdetésre az októberi emlékesten kerül sor a Kultúrpalotában, amikor a közönségnek bemutatják a nyerteseket és pályamunkáikat.

A névvel vagy jeligével és a szerzô lakcímével ellátott pályamûveket 1998. szeptember 30-ig kell eljuttatni a kuratórium székhelyére, a marosvásárhelyi Bernády Központba. (4300 Marosvásárhely — Tg. Mures, Horea u. 9. sz.) Bôvebb felvilágosítás a 065-166-855-ös telefonszámon.

Országos hírek

Hírszerkesztô: Bodolai Gyöngyi

Új nyugdíjtörvény

A csütörtöki kormányülésen jóváhagyott jogszabály kitolja a nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65, a nôknél 62 évre. A törvényt 2000-tôl kezdik alkalmazni, s a korhatár kitolása fokozatosan történik. Az elsô öt évben minden hat hónap után egy hónappal, a következô 10 évben négy havonként egy hónappal nô a korhatár. Ilyen módon a törvény életbe lépését követôen a férfiak számára 14, a nôk számára pedig 23 év múlva lesz érvényes a teljes korhatár-emelés.

Ködösítés a szekus dossziék ügyében

Nagy felháborodást keltettek kedden a szenátusban Ioan Moisin, a Román Hírszerzô Szolgálat igazgatóhelyettesének szavai, miszerint 1973-ban 127.395 dossziét és kiegészítô mappát semmisítettek meg bezúzással, azoknak a személyeknek az iratcsomóit, akik RKP-tagként kollaboráltak a szekuritátéval. Továbbá 1989. decembere elôtt 185 informátor iratcsomójának és 7600 kiegészítô mappának a hiányát jegyezték. 1990-ben a szeku épületébe behatoló személyek állítólag 1.878 informátor dossziéját tüntették el, késôbb a szolgálat tisztjei parancsra 27.306 iratcsomót és 27.526 mappát semmisítettek meg. Ennek ellenére Ticu Dumitrescu szenátor szerint rekonstruálni lehetne, hogy az egykori párttagok közül kik voltak "kollaboránsok".

Hazahívták a környezetvédelmi minisztert

Radu Vasile miniszterelnök visszahívta Dániából Romica Tomescu környzetvédelmi minisztert, aki az európai országok szakminisztereinek tanácskozására utazott el a keddi konferencia elôtt két nappal, azaz a múlt vasárnap a dán fôvárosba. Hogy miért kell sürgôsen hazatérnie a miniszternek? Nos, az Árvízvédelmi Országos Bizottság elnökeként már tulságosan korai elutazásakor is bôven lett volna itthon tennivalója.

Érettségi eredmények

Annak ellenére, hogy bizonyos lapok nagy tam-tammal kürtölték világgá, hogy a magyar nemzetiségû diákoknak a 20 százaléka bukott meg a román szóbelin, az országos összesítés nem mutat sokkal kedvezôbb képet a többségi diákok eredményeirôl sem. Az érettségire álló diákoknak ugyanis 88 százaléka vizsgázott sikeresen. A bukók számát illetôen Brassó (7800-ból 367), Suceava (5291-bôl 295), Giurgiu (1540-bôl 249) megyék állnak a nemkívánatos elsô helyeken. A további megyék, ahol a bukók száma meghaladta a 200-at, Szeben, Prahova, Iasi, Galati, Dâmbovita, Konstanca.

Új szövegû eskü

Bár Adrian Vilãu DP-párti képviselô is kénytelen volt elismerni, hogy együttmûködési szerzôdést írt alá a szekuritátéval, pártja kegyesen elnézte ezt neki. Szerdán azonban Ovidiu Petrescu, PDSR-s képviselô javaslatára a parlamentben szinte egyhangúlag elfogadták annak az új eskünek a szövegét, amelyet azoknak a képviselôknek kell letenniük, akik a Román Hírszerzô Szolgálat Tevékenységét Ellenôrzô Bizottság tagjai, a korábban elnöki tisztséget betöltô Vilãu nem pályázhat eddigi funkciójára. Az esküben az szerepel, hogy: "...nem kollaboráltam a volt szekuritátéval, nem vagyok tagja az RHSZ-nek vagy más bel- illetve külföldi titkosszolgálatoknak".

I. Magyar—román borverseny és szakmai találkozó

A Kárpát-medence önálló ökológiai régióvá nyilvánítását szorgalmazza az EU-csatlakozás szôlészeti és borászati kérdéseivel foglalkozó szakmai csoport — jelentette be a Pécsett megrendezett elsô Magyar-Román Borverseny szerdai megnyitóján Diófási Lajos, a földmûvelésügyi tárca mellett mûködô borszakcsoport vezetôje. A fennállásának tizedik évfordulóját idén ünneplô pécsi székelyû Magyar-Román Baráti Társaság hagyományteremtô céllal szervezte meg a két ország borászainak elsô versenyét és szakmai találkozóját, melynek megrendezését a magyar agrártárca anyagilag is támogatta. Iglói Zoltán a társaság elnöke közölte, hogy jövôre Romániában szeretnék megrendezni a következô borversenyt. Csávossy György, a neves szôlész-borász professzor a megnyitón hangoztatta: a szakmai találkozó hozzájárulhat a "filoxéra óta a román szôlészetet sújtó legnagyobb válság megoldásához, a bor rangjának visszállításához is". Románia egyes vidékein ugyanis ötven százalék az úgynevezett direkttermô szôlôültetvények aránya, ami rontják az egyébként jóhírû román borok tekintélyét. Az elsô magyar-román borversenyre a két ország ötven termelôje hozta el száz bormintáját két zsûri minôsíti. A legjobb italok arany, ezüst és bronz okleveleit, a kiemelkedôen jó boroknak járó nagydíjat és különdíjakat csütörtökön adják át.

Bizalomerôsítés a Fekete-tenger térségében

Lezajlottak Kijevben azok az elsô nemzetközi tárgyalások, amelyek célja a Fekete-tenger menti államok közötti bizalomerôsítô intézkedések meghozatala volt. Ukrajna 1994 óta kezdeményezte a bizalomerôsítô egyeztetéseket, amelyekre a térség országainak részvételével ukrán elnöklet alatt most végre sor került. Az Ukrajna, Oroszország, Törökország, Grúzia, Bulgária és Románia között folyó tárgyalások végsô célja az ukránok elképzelése szerint az, hogy a felek egy közös nyilatkozatban szabályozzák majd a térségben a haditengerészeti erôk tevékenységét. A bizalomfokozó egyeztetések elsô kijevi fordulója azzal a konkrét eredménnyel zárult, hogy a résztvevôk megállapodtak: a majdan elfogadásra kerülô záródokumentum a felekre nézve politikailag kötelezô jellegû lesz. Az egyik valószínû együttmûködési terület a hadgyakorlatokról és a hadihajók mozgásáról szóló általános információszolgáltatás lesz.

"Fiatalok Európáért"

Négyéves nemzetközi együttmûködési programot dolgoznak ki a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére a "Fiatalok Európáért" elnevezésû tanácskozáson a németországi Gelsenkirchen, az angliai Newcastle, a lengyelországi Krakkó, valamint Kolozsvár és a házigazda Pécs képviselôi Az öt európai város önkormányzati, munka- és ifjúságügyi szakembereinek háromnapos konferenciája csütörtökön kezdôdött a baranyai megyeszékhelyen. A nemzetközi együttmûködést az Európai Unió is támogatja, ha abban a szervezet legalább két tagországának, valamint két társult tagjának városai vesznek részt — hangzott el a fórumon. Bejelentették, hogy a fiatalok foglalkoztatási problémáinak megoldásában jelentôs tapasztalatokkal rendelkezô Gelsenkirchen és testvérvárosa, Newcastle a németországi illetve az angliai módszerek átadásával segíti a nemzetközi program közép-európai résztvevôit. A tervezett együttmûködés keretében szakmai táborokat, munkanélküli fiatalok elhelyezkedési esélyeit javító csereprogramokat és partnerbörzéket szerveznek. A program megvalósítását és koordinációját újabb konferenciák szolgálják, melyeket 2000-ben a német, 2002-ben az angliai városban rendeznek meg.

EU-szakfordító és -konferenciatolmács- képzés

Európai uniós szakfordító- és konferenciatolmács-képzés bevezetésérôl szóló együttmûködési jegyzôkönyvet írt alá Szvák Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának dékánhelyettese a francia és az angol partnerintézmények képviselôivel csütörtökön, Budapesten. A szeptemberben induló posztgraduális kurzuson, olyan szakfordítókat és konferenciatolmácsokat képeznének, akik képesek két EU-nyelvrôl magyarra és anyanyelvükrôl elsô idegen nyelvre fordítani és tolmácsolni az uniós intézményekben megkövetelt szinten. A négy féléves képzésben részt vevôk a magyar (A) mint idegennyelv mellé elsô (B), valamint második (C) idegen nyelvként egyaránt választhatják az angolt, a franciát vagy a németet. Képesítô vizsgát az így kialakított A-B-C nyelvi kombinációban kell majd tenniük. A hallgatók a harmadik félévben rövid tanulmányi látogatást tesznek majd a brüsszeli EU- intézményeknél. Az utolsó szemeszterben szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelyet a francia "B" nyelvû hallgatók számára ESIT — Paris III, Sorbonne Nouvelle, az angol "B" nyelvûeknek pedig az University of Westminster szervez.

Utcaszínházi találkozó

Utcaszínházi találkozó kezdôdött csütörtökön Kôszegen. A vasárnapig tartó rendezvényeken a történelmi város színfalai közé varázsolják a szervezôk a régi idôk hangulatát, amolyan idôutazásra viszik az érdeklôdôket a zalaegerszegi Stúdium Színház, a kaposvári Déryné vándortársulata, a kecskeméti Maskarás Céh, a vasvári Színi Egylet és a sitkei Színkör színészeinek segítségével. A gazdag programban a Parasztdekameron mellett többek között Tabarin: A megóvott szüzesség, Sasch: Az ellopott kakas, Gazduram kotlik, valamint A vak és a sánta címû darabjai láthatók, de a mûsorban helyt kapnak könnyûzenei összeállítások is. A Jurisics és a Fô téri bemutatók mellett gólyalábas felvonulásban, maszkos bábtáncoltatóban, mutatványos zenés menetben is gyönyörködhetnek majd a nézôk. A város ilyen alkalmakkor megmutatja régi arcát is, hiszen becsületkasszák, jóféle borozók, csepürágók békebeli világába csöppen a vendég — ígérik a szervezô Jurisics Vár Mûvelôdési Központ dolgozói.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Szilveszter András

Debreceni vendégdiákok zongoraestje

Szerdán este 7 órakor a Mûvelôdési Palota kistermében a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum vendégeiként, a debreceni Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola diákjainak zongoraestjére kerül sor.

Július 1-jétôl drágulnak a közszállítási díjak

A Marosvásárhelyi Helyi Szállítási Vállalat közleménye szerint július 1-jétôl (ismét) drágulnak a jegyárak a közszállításra. Ennek megfelelôen, a jövô hónaptól kezdôdôen 1.300 lejbe kerül egy útvonal a városban, míg megyeszékhelyhez tartozó vidéki járatokra 2 000 lej lesz egy jegy ára. Természetesen a június 30-ig felvásárolt jegyek érvényesek maradnak még július 7-ig.

A EKE marosszéki osztályának összejövetele

Hétfôn, június 29-én este fél 8-tól a marosvásárhelyi unitárius egyház tanácstermében tartja összejövetelét az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya. Az összejövetel vendége Hankó Andrea, aki arról tart elôadást, hogy miként sikerült eljutnia távoli egzotikus tájakra.

Iszákosmentô misszió

Az Erdélyi Református Mentô Misszió helyi csoportja június 26 és 28 között országos csendes napokat szervez a Szabadi úti (Egyesülés negyed) református templomban. A rendezvény tegnap délután fél 7 órától kezdôdött, ma délelôtt 10-tôl és délután 17 órától folytatódik, míg holnap délelôtt a 11 órától kezdôdô istentisztelettel zárul.

Lakásberendezési és -felszerelési kiállítás

Június 29-én délután 2 órától nyílik meg a Marosvásárhelyi Mûvelôdési Palota kiállítótermében a helyi PROEXPO Kft. szervezésében az Én házam elnevezésû lakásberendezéseket és -felszereléseket bemutató kiállítás. A tárlat júliús 5-ig tart nyitva, naponta délelôtt 10 és este 8 óra között.

Még fel lehet iratkozni!

Június 30-ig még fel lehet iratkozni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum keretében mûködô református kollégiumba a felvételire. Egyházi tantárgyakból a vizsgák július 1-jén reggel 8 órától kezdôdnek a líceum református osztályában és eredményhirdetésre még ugyanaznap sor kerül.

Magyarbükkösre is várják...

Még az elmúlt esztendôben Magyarbükkösön is indult anyanyelvi tanítás az V—VIII. osztályokban. Az idén is, ide várják elsôsorban Istvánháza, Csekelaka és Magyarózd magyar osztályt végzett negyedikeseit tanulmányaik továbbfolytatása érdekében anyanyelvükön.

Adománygyûjtés az árvízkárosultaknak

Az RMDSZ régeni szervezete adományokat gyûjt és fogad el az árvízkárosultak megsegítésére a Maros menti város Mihai Viteazul utca 5. szám alatti székházában délelôttönként 8 és 13, valamint délutánonként 4 és 7 óra között.

A D-osztályba jutásért

Szombaton délelôtt 11 órai kezdettel Szovátán rendezik meg a labdarúgó D-osztályba jutásért kiírt selejtezô mérkôzést. A találkozón a megyei bajnokság Északi és Déli csoportjának második helyezettje, a Magyarói Montana Marosvölgye és az Ákosfalvi Kitartás együttese csap össze.

Árvíz okozta károk a mezôgazdasági területeken

A Maros Megyei Mezôgazdasági- és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság legutóbbi tájékoztatása szerint 30 631 hektár terület szenvedett árvízkárokat. Ebbôl 24 403 hektár szántóterület, 90 ha komló, 59 ha szôlôtelepítés, 846 ha gyümölcsös, 522 ha legelô és 4 741 kaszáló. Az eddig felmért károk értéke eléri a 121 milliárd lejt.

Évadzárás a filharmonikusoknál

Június 30-án, kedden a Marosvásárhelyi Mûvelôdési Palotában este 7 órától szimfonikus hangversenyre kerül sor az izraeli Itay Talgam vezényletével. Az elôadáson közremûködik zongorán a magyarországi Szokolay Balázs. A mûsoron két Mozart-mû, a Don Giovanni-nyitány és a b-moll zongoraverseny, valamint Beethoven V. szimfóniája szerepel. Az elôadásra a 25. számú hangversenybérlet érvényes.

Környezetvédelmi tájékoztató

A június 18. és 24. közötti idôszakban a Marosvásárhely térségébôl begyûjtött 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintánál egyetlen mutatónál sem észleltek határérték- túllépést a szakemberek. A vizsgált periódusban a Maros folyó három ellenôrzô szelvényébôl (Marosvásárhely felett, alatt és Csapón) huszonegy vízmintát gyûjtöttek be és Marosvásárhely felett, valamint alatt három-három esetben észleltek szervesanyag- túllépést, míg Csapón 5 esetben az ammónium- ion, három esetben pedig szerves anyag haladta meg a megengedett értékeket. Az ammónium ion túllépései a marosvásárhelyi Azomures Rt.-nek és a városi szennyvíz- tisztítónak tulajdoníthatóak, míg a szerves anyagok túllépéseit a gyakori esôzések okozták. A fenti periódusban hét magánszemélyt 1 050 000 lejre egy jogi személyt 1 500 000 lejre büntettek a környezetvédelmi felügyelôk.

Copyright © Népújság - 1998