L. évfolyam 121. (13908) sz.

1998. június 24. szerda

Rendkívüli tanácsülés

Elindulhat az üzletárverések lavinája!

(máthé)

Azért volt szükség soron kívüli marosvásárhelyi tanácsülésre, mert a testület végre jóvá hagyhatta a Bukarestbôl, a kormánytól, a parlamenttôl csigalassúsággal alászálló országos költségvetésbôl a városunkra vonatkozó részt. A lapunkban is közzétett tervezet annyiban módosult, hogy az aluljáró további építésére szánt pénzbôl elvett a tanács 500 milliót, hogy ebbôl megoldják a Meggyesfalvi lakónegyed azon tömbházainak távfûtéssel, meleg vízzel való ellátását, amelyek a kombinát leállta miatt hoppon maradtak. Ugyanakkor a többi hôközpont rendbetételére is jut valamicske ebbôl a pénzbôl.

Egész lavinát indíthat el Marosvásárhely kereskedelmi életében az a határozat, melynek nyomán végre létrejön a Locativ Rt. állami épületeket kezelô társaság. A Közmû-és Lakásgazdálkodási Vállalattól kiváló társaság roppant nehéz helyzetben lesz a következô idôszakban, hiszen nem kevesebb mint 500 vásárhelyi üzlet helyzetét kell tisztázza. A legtöbbnek évek óta lejárt a bérleti szerzôdése, és a rendelkezések kuszasága, az átszervezések miatt valódi dzsungel az az állapot, ami ilyenformán kialakult. Az már egészen biztos, hogy a folyamat nézeteltérésekhez vezet majd, hiszen beindul az ádáz küzdelem a központi fekvésû üzletek megszerzéséért.

Némi ellenállásba ütközött az a határozattervezet, hogy a tanács helyiségekhez juttassa a gróf Bethlen Anikó által létrehozott Bethlen Alapítványt, a Focus Eco Center Alapítványt, és a római katolikus egyház segélyzô szolgálatát, a Caritast, mely freiburgi támogatással szociális jellegû orvosi rendelôt fog beindítani. Minthogy magyar nemzetiségû egyének mûködtetik ezeket, egységpárti berkekbôl a határozat torpedózása megtörtént, de végül gyôzött a kemény érv: szociális jellegû tevékenységekrôl van szó, tehát ezeket a városnak kötelessége támogatni. Igenlô szavazatot kapott az a tervezet is, hogy a polgármesteri hivatal az idén több mint 600 millió lejt utaljon ki a helyi közszállítási vállalatnak, amiért a hetven évesnél idôsebb nyugdíjasok ingyenesen, az ennél fiatalabbak, akiknek április hónapban kevesebb volt a nyugdíja, mint 350 ezer lej, egy bizonyos járaton a városban féláron utazhassanak. Mielôtt ezt az információt valaki is készpénznek venné, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a prefektúra esetleg még megkontrázhatja a határozatot. Másrészt a tanács és a közszállító egyezményt kell hogy aláírjon ezzel kapcsolatban.

A tanácsülésen ugyanakkor az is feltevôdött, hogy egy törvényszéki végzés következtében a Papiu utca 15. szám alatti óvoda épülete, ahol kb. 100 kisgyerekre vigyáznak fel, hamarosan visszakerül annak tulajdonába, akitôl több évtizede elállamosították. A téma viszont túl ágas-bogas, hogy ebbe itt belemenjünk. Megérdemel egy külön írást.

Markó Béla az önálló egyetemrôl:

A koalíciós partnereknek dönteniök kell

Ion Diaconescu parasztpárti elnök és Andrei Marga oktatási miniszter legutóbbi nyilatkozatai nyomán, amelyek különbözô árnyalatokkal ismét kétségbe vonták az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozólag június 10-én elfogadott koalíciós határozatot, Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a koalíciós partnereknek el kell dönteniök, együtt akarnak-e mûködni az RMDSZ-szel vagy sem, hiszen az RMDSZ részvétele a koalícióban nem kötelezô.

Diaconescu hétfôi nyilatkozatát kommentálva az RMDSZ elnöke egy angol mondást idézett: a pártelnök egyszerre szeretné megtartani és megenni a süteményt. Diaconescu anélkül, hogy nyíltan kétségbe vonta volna a megállapodást, annak kívánatosságát hangsúlyozta, hogy ne Kolozsvárott, hanem Erdély valamely más városában jöjjön létre egy kisebbségi multikulturális egyetem, egyúttal hosszadalmas tárgyalásokat helyezett kilátásba e kérdésben.

Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem a magyar egyetem célszerûségérôl kell dönteni, hanem létrehozásának módozatairól, ezt tartalmazta a múlt szerdai koalíciós egyezség. Az RMDSZ elnöke rámutatott: Andrei Marga oktatási miniszternek el kell határoznia, hogy a koalíció programját hajtja végre vagy a sajátját. A koalíciós program tartalmazza az önálló magyar egyetem létrehozásának lehetôségét a szükséglet szerint. Marga ezt ellenzi, és a "multikulturális" egyetemi gyakorlatot igyekszik általánosítani a kisebbségi oktatásban.

Elhúzódik az új IMF- megállapodás

Bukarestben hétfôn megkezdte tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalap Poul Thomsen vezette küldöttsége. Daniel Dãianu pénzügyminiszter szerint még sok munka van a megállapodásig.

Az IMF-delegáció a Román Nemzeti Bank vezetôivel áttekintette a pénzügypolitika legutóbbi évének adatait, majd Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszternél a nagy közszolgáltató mûvek szerkezetátalakításáról, privatizálásának elôkészületeirôl tudakozódott. A tavaly tavasszal kötött készenléti hitelegyezmény értelmében esedékes utolsó három, egyenként 86 millió dolláros részletet Románia nem hívhatta le az IMF-tôl, mert nem teljesítette a privatizálási és a szerkezetátalakítási feltételeket. Februárban, a politikai válság kellôs közepén, sikertelenek maradtak a megbeszélések egy új egyezmény elôkészítésérôl, és Thomsen dolgavégezetlenül távozott.

Daniel Dãianu elmondta: most sem biztos, hogy már ebben a menetben sikerül megkötni egy új megállapodást. — Az IMF itt jelen lévô képviselôi hozzánk hasonlóan úgy vélik, még nem jött el az ideje, hogy egymás tenyerébe csapjunk.

A halasztást szükségessé teheti, hogy az új kormány még csak két hónapja lépett hivatalba és a problémák bonyolultak — mutatott rá.

Dãianu felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nemzetközi konjunktúra kedvezôtlen Romániára nézve, exportját fékezheti az ázsiai válság, a nemzetközi tôkepiac feltételei pedig mind nehezebbé válnak, a beruházási alapok visszavonják kihelyezéseiket. Ha nem sietünk a reformmal, mind súlyosabbak lesznek a következmények — vélekedett a miniszter. Szerinte idén a GDP csökkenni fog: — Boldogok leszünk, ha 2 százalékosnál nem lesz nagyobb a visszaesés — mondta, és jövôre legföljebb 1,5-2 százalék közti növekedés valószínû. Tavaly 6 százalékkal esett vissza a gazdaság.

Radu Vasile miniszterelnök azt mondta, hogy ô személyesen nem tárgyal a küldöttséggel, ez a pénzügyminiszter, a szakminiszterek és a központi bank feladata, bár miniszterelnökként figyeli a helyzetet. A megállapodás nem annyira a hitel összege miatt jelentôs, hanem azért, mert egy korrekt megállapodás jelzés lehet a külvilágnak — vélte. Az egyezménynek Románia számára kedvezônek kell lennie, a román program alapján kell megvalósulni, az IMF szakértôi szerepével.

Marosvásárhelyi Napok '98

Ünnepélyes megnyitó, több helyszín, változatos program

(máthé)

Az ötnapos eseménysorozatnak talán a legzsúfoltabb napja csütörtök. Holnap reggel kilenc órakor nyitják meg a polgármesteri hivatal épületében a Marosvásárhelyi Napokat. Majd fél tízre a Nemzeti Színház elé várják a szervezôk a marosvásárhelyi sokadalmat. Ott mond megnyitóbeszédet Fodor Imre polgármester. És lesznek újra fogatok, szép lányok, harsonák, hogy egy kicsit beleképzeljük magunkat a hajdani vásárok hangulatába, hiszen tulajdonképpen ezt kívánja idézni a jelenkori mulatság.

A megnyitóbeszéddel egyidôben, ugyancsak 9-kor indul a többnapos teniszturné, melyet az Euromur Rt. szervez az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem sportpályáján. A várban fél tízkor nyílik a rajz- és grafikamûhely, a kapubástyában a Bolyai líceum fafaragászati köre állítja ki munkáit. A Bolyai iskola sportpályáján torna-, atlétika-, gyephokibemutató lesz délelôtt. 11 órakor a M. Eminescu Ifjúsági Házban nyitják meg a közszükségleti cikkek kiállítását, ahova magyarországi, brassói cégek is elhozzák termékeiket a helybelieken kívül. Akit ez nem érdekel, az 11 órától a bábszínházban a Csepûrágó címû darabot láthatja. A futballdrukkereket ugyancsak 11-tôl várják a Víkendtelepre, ott kezdôdik a futballturné, melynek majd vasárnap a nyertesét is megismerhetjük. Holnap a Kolozsvári U és Nyíregyháza csapata mérkôzik, utánuk az ASA és a pitesti-i Dacia játszik.

12 órakor a várszínpadon is megkezdôdik a maratoni elôadássorozat, mégpedig fúvószenével. Ugyancsak 12-kor a vár udvarán levô, volt katonai épületben megnyílik a Nagy Imre festményeibôl rendezett kiállítás. A várszínpadon közben a Maros Mûvészegyüttes román tagozata lép fel fél egytôl, egy órától pedig a Boróka népi együttes szórakoztatja a közönséget. A várszínpadon késôbb cigány folklórmûsor, klasszikus zene koncert, magyar folkzene (Öves Együttes), a vajdaszentiványi együttes, a Napsugár Együttes, a (cigány) Nefelejcs Együttes követi egymást, este pedig könnyûzene- énekesek lépnek fel: Bianca Belciu, Cristian Crãciun és a folkénekes, Dani Fãt. Az est fénypontja a bukaresti Nicu Alifantis fellépése.

De térjünk vissza a déli eseményekhez: 1 órakor a várban, a Lyra Kiadó standjánál mutatják be a Pallas Akadémia Kiadó két kötetét, Sütô András: Hargitai vadászkalandok és Bözödi György: Földre írt történelem címû könyveit. Ezenkívül a vár bástyáiban és a volt kaszárnya és katonai pékség épületében még több kiállítás megnyitójára is sor kerül. A Bolyai líceum sportpályáján is csaknem egész napos program lesz sportbemutatókból.

Aki tehát holnap e helyeken megfordul, az bizonyára nem fog unatkozni.

A szerdai rendezvények

A Marosvásárhelyi Napok keretében, ma 12 órakor a Nemzeti Színház elôcsarnokában megnyitják a BIET '98 elnevezésû kiállítást, amelyet a polgármesteri hivatal, az Expomures Rt-vel, valamint a Megyei Kereskedelmi Mezôgazdasági és Iparkamarával közösen szervezett. A kiállításra irodafelszerelést, elektronikai, elektrotechnikai, távközlési és számítástechnikai berendezéseket hoztak el a részt vevô cégek. Ugyanaznap 14 órakor a megyei kórház elôcsarnokában Medica 98 névvel eladással egybekötött kiállítás nyílik, amelyen orvosi mûszereket és segédeszközöket valamint gyógyszereket kínálnak. E két rendezvény június 24. és 28. között a Marosvásárhelyi Napok idején várja látogatóit.

Csereháti ügy — halasztás a második perben

(b)

A fogyatékos gyermekotthonnak álcázott csereháti apácazárda ügyében, mint már annyiszor jeleztük, két per indult. Az udvarhelyi önkormányzat a Maros Megyei Törvényszéken elvesztette a pert, amelyben annak a szerzôdésnak a megsemmisítését kérte, amellyel a tanács az építô Aris Rt. cégnek 99 éves bérletbe adta a területet, továbbá a Szeplôtlen Szív Apácarendnek tett ajándékozás megsemmisítését szerette volna elérni. Mint Eckstein Kovács Péter szenátortól, a székelyudvarhelyi tanács ügyvédjétôl értesültünk, az önkormányzat megfellebbezte az ítéletet, kérve egyúttal az ügy áthelyezését Marosvásárhelyrôl, ahol a vélemények szerint nem hoztak pártatlan ítéletet.

A Marosvásárhelyi Bíróságon tegnap került volna sor a második per tárgyalására, amelyben felperesként az Aris Rt. kéri, hogy töröljék a nyilvántartásból az udvarhelyi önkormányzat tulajdonjogát az elajándékozott területre vonatkozóan.

Ebben az ügyben az ARIS hívta perbe a székelyudvarhelyi AGROPRODCOM céget, akitôl az udvarhelyi tanács csere útján szerezte a tulajdonjogot a bérbe adott területre. A felperes ügyvédjének kérésére Muresan Simona bírónô egy egész sor bizonyítékot igényelt (a védôügyvéd szerint teljesen fölöslegesen). Egyrészt a Hargita megyei tanácstól, másrészt Románia kormányától kérték annak kimondását, hogy a földterület állami közvagyon vagy magánvagyon-e, amire a kormány azt a választ adta, hogy nincs hatásköre ebben a kérdésben dönteni. Mivel a szakértôi véleményt az elmúlt tárgyalás utáni napon tették le, s mivel az AGROPRODCOM válasziratát nem kapta meg a bíróság, a tárgyalást Eckstein Kovács Péter kérésésre, ami ellen Sabãu Ioan, — a felperes ügyvédje vehemensen tiltakozot, szeptember 8-ra napolták el.

Újból kiöntött a Luc pataka

A hétfôi esô miatt újabb vízmennyiség került a földekre a Luc-patak völgyében Bátoson, Vajolán és Dedrádon, ahol három házat öntött el az ár. A polgári védelmi parancsnokságtól kapott értesítés szerint katonák segítségével hozzáfogtak a dicsôszentmártoni Borzás negyedbeliek anyagi javainak a mentéséhez, és ahol lehet az iszap eltakarításához. Három Fehér megyei nagy tehergépkocsi is segít a helyszínen dolgozóknak. Ezenkívül 100 katona vár még bevetésre, ahol erre szükség van.

Radnóton már visszahúzódott a víz, és ott is hozzáláttak a szenny eltakarításához, a kutakban és a pincékben levô víz kiszivattyúzásához.

Dózsa György községben a tegnap még mintegy 40 háztáji gazdaságban és épületben volt 5-6 cm-es víz.

A megye más övezeteiben a folyóvizek visszahúzódtak medrükbe, csak a szántóföldeken maradt még jelentôsebb vízmennyiség, amely azonban egyre jobban csökken.

Közlemény

Ioan Iacob, a bizottság mûszaki titkára, a prefektus tanácsadója

Tekintettel arra, hogy a június 18. és 21. közötti árvíz megyénkben több lakost sújtott, a prefektúra felkéri a különbözô gazdasági, kereskedelmi társaságokat és más intézményeket, valamint azon magánszemélyeket, akiknek erre lehetôségük van, hogy segítsék az árvízkárosultakat. A pénzbeli adományokat a Marosvásárhelyi Kincstárnál (Trezoreria Tg-Mures) nyitott 50.07.4322343-as számlára helyezhetik el: "az árvízkárosultak" (pentru sinistrati) megjegyzéssel.

Ugyanakkor kérik azon gazdasági egységeket, amelyek adományokat szeretnének eljuttatni az árvízkárosultaknak, hogy forduljanak a prefektúra székhelyén levô Megyei Katasztrófaelhárító Bizottsághoz, az 167-787-es telefonszámon, vagy személyesen a 150-es számú szobában, az adományok jellegének és mennyiségének közlése érdekében. Ezeket utólag irányítják majd a megfelelô helyre. A segélyakciót majd a sajtóban is közzéteszik.

Meggyôzôdésünk, hogy a Maros megyeiek embersége, segítôkészsége nem fogja bajban hagyni az árvízkárosultakat. Dr. Dorin Florea prefektus is egy havi fizetését az érintetteknek ajándékozta. Ugyanilyen szellemben a marosszentkirályi és a szászrégeni Agroindustriala Rt.-k gabonát és más jellegû adományokat is felajánlottak, a Piatra Neamti-i Classic Kft. 15 millió lej értékben sütôipari termékeket, a marosvásárhelyi Profitec Kft. 50 pár gumicsizmát adott az árvízkárosultaknak.

Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy más megyék prefektúrái is segítettek rajtunk. A pénzt és az anyagi javakat a dr. Dorin Florea prefektus által vezetett, e célból létrejött bizottság juttatja majd el az érintettekhez.

Folytatódnak a tanúmeghallgatások a hadréviek ügyében

Semmit sem láttak, vagy nem akarnak emlékezni?

Nagy Annamária

A Maros Megyei Törvényszéken a tegnap folytatódott a hadrévi események tanúinak meghallgatása. Elsônek Zoltan Floareát, Zoltan Mircea özvegyét szólították, aki elmondta, hogy az áldozattól egy kiskorú gyereke van, ezért a gyermektartási díjon kívül egymilliárd lejes kártérítést követel.

Bucur Vasile letartóztatott kérte, hogy tanúként idézzék be Suciu Gheorghét. "Az 1993. szeptember 20-i események után súlyos epilepsziás rohamom volt, aminek következtében semmire sem emlékszem a történtekbôl, de naponta naplót vezetek" — mondta a tanú, s átnyújtotta Odobleja Viorica bírónônek az írást.

Annak ellenére, hogy a faluban a zootechnikusi állást tölti be, Hategan Nicolae sokszor önmaga vallomásának mondott ellent. "Azon az este én is kint voltam a központban — nyilatkozta — , de a letartóztatottak közül senkit sem láttam, hogy részt vett volna a gyújtogatásban vagy emberölésben. Senkit nem tudok névileg megjelölni, akinek kezében gyújtóeszköz lett volna. A tömeg nekem háttal állt, így arcokat nem láthattam. Azt azonban észrevettem, hogy zaklatottak, s hallottam, amint fontolgatják, hogyan szabadulhatnának meg a cigányoktól, akik lopnak, csalnak, nem hagynak nyugton élni. Ezt én is akartam, de mivel nem sokkal azelôtt operáltak, rosszul lettem, hazamentem és nem vettem részt az eseményekben." A bírónô azon kérdésére, hogy miért a lakosoknak kellett igazságot tenniük, s nem fordultak a rendôrséghez, a válasz megdöbbentô volt: valamennyi alkalommal, amikor a hadréviek panaszt nyújtottak be az igazságszolgáltató szervekhez, azok a bûnvádi eljárás megszüntetését rendelték el. A tanú elmondása szerint szeptember 20-án este a falu utcáján cirkáló rendôrautó hangszórójából a következôket hallotta: "Costic házánál kialudt a tûz", s úgy értelmezte, hogy ideje azt újragyújtani.

Vescan Ioan Budean Vasile tanújaként jelent meg a tárgyaláson. "Félôs természetû vagyok, így annak ellenére, hogy amikor tudomást szereztem arról, hogy megölték Crãciunelt és felmentem a központba, a mûvelôdési ház mögé bújva szemléltem az eseményeket. Láttam, hogy Parda (sz.m. az egyik áldozat) kiszaladt a lángoló házból, s mintegy 50 ember követte botokkal felfegyverkezve." A tanú azt is határozottan kijelentette, hogy Bucur Dorel (az egyik letartóztatott) nem vett részt a vérengzésben.

Lãcãtus Ferdinand 1993. szeptember 20-án nem tartózkodott otthon, "késôbb egy marosvásárhelyi ügyvéd mondta, hogy ne menjek haza, mert engem is megölnek". Félelmében Fehér megyébe menekült apósához, ahol feleségével találkozott. A nô mesélte el neki a történteket.

"Már lángolt a Benta (sz.m. Moldovan Lucretia) és az én házam, amikor munkahelyemrôl hazatértem" — mondta Rostas Octavian. Útközben találkozott Vescan Olimpiuval, aki azon kérdésére, hogy miért gyújtotta fel a házát, azt felelte: "Mert úgy akartam."

Rostas Otilia név szerint sorolta fel azokat a személyeket, akiket az anyja házát felgyújtó tömegben látott: Achim Sorin, Bucur Petru, Bucur Pavel, Gall Nicolae, Bucur Vasile (Tulai), Socaciu Vladimir. Azt azonban nem tudta megerôsíteni, hogy ezen személyek aktívan részt is vettek a gyújtogatásban. A tanú szerint Bucur Victoria és Chetan Mãrioara bujtogatták a férfiakat a gyújtogatásra.

A késô délutánba nyúló tárgyalás a többi tanú meghallgatásával folytatódott.

Vágyat keltenek lelkünkben

b.gy.

Szép színes világ bontakozik ki a látogató elôtt a Vártemplom gótikus termében, ahol a Marosvásárhelyi Napok rendezvényeként a vasárnapnapi istentisztelet után megnyílt Orbán Irén EMKE- és Vámszer Géza-díjas népmûvész varrott képszônyeg kiállítása.

A város szívében egy olyan civilizációt idéznek az alkotások, amely a mai nemzedékek számára idegen. Itt viszont sokan vagyunk együtt, akiknek gyermekkora és ifjúsága ebben a közösségi életet erôsen központba helyezô, meghittséget sugalló környezetben telt el, s a képszônyegek vágyat keltenek lelkünkben e letûnt világ iránt — jegyeztük le Fülöp G. Dénes református lelkipásztor megnyitóbeszédébôl.

A népmûvészet iránti indíttatás gyermekkori gyökereirôl, a népmûvészeti alkotások lényegérôl, az ôszinteségrôl Bandi Dezsô szólt.

A kiállítás szerdától kezdôdôen tekinthetô meg naponta 10 — 14, valamint 15 — 18 óra között.

Ez van!

Gól

Pakot Fülöp

Sosem az a baj, ha valaki berúgja a labdát. Az ember tudja jól, mit jelenthet egyetlen gól is a futballpályán. Nem rosszkedvûen, nem türelmetlenül viselem mások jókedvét; az etnikai büszkeség jó dolog. Álmodik a tömeg; egy pillanatra nagynak érzi magát. Csupán a gól miatt. A kenyér kevés, a munka szintén, de errôl könnyû megfeledkezni. A kábítószer megteszi hatását. Nem is érzékelik, hogy a cirkuszon túl még akarhatnak valamit.

Hogy ámítja magát valaki és a szerény öröm is megindítja, az még hagyján. Ennyire telik. Amikor a megnyomorított, megmérgezett mindennapoknak ez lehet a gyógyszere. Persze nem bûn örvendezni egy gólnak, ha már ajándékba kaptuk, hogy el ne unjuk magunkat. A labdarúgás olyan felségterület, ahol akár egyetlen gól is felcicomázhatja önbecsülésünket és menten hazafias kunsztról beszélünk. Ha csak egy góllal is többet begyömöszölünk a hálóba, mint az ellenfél. Hát kell más nekünk? Ilyen a boldogság, olcsó kiadásban...

Úgy látszik, a hétfôi éjszakáknak ez volt a sorsa. Nekem foltra folt. Gyanakvással bámulom másodjára a hirtelen támadt tömeget. Hogy a kicsi öröm is mekkora öröm. A meddô hangoskodással erôsödik bennem az idegenkedés. Nem tudok másra gondolni: olyan mélyre zuhant az igény, hogy immár ennyi is elég. Hogy már ennyi is elégtétel lehet nekünk; ha túllihegjük a sikert, s mint a gyermek, elszédülünk bele. Délibáb ködében a sokat szajkózott önbizalom csak ér valamit. Lehet felejteni, ami kellemetlen. Lehet elfogultnak lenni... Örjöng a tömeg a kockaházakra telepedett éjszakában. Kezekben zászló és fütykös. A kettô nemigen talál, mert fia ellenség sincs a közelben, ki elrontaná a népünnepélyt. Aki nem ünnepel, nézheti otthon a politikusokat a képernyôn, amint megpróbálják a labdarúgók sikerét kisajátítani. Mert ôk állandóan választási kampányban érzik magukat, s ilyenkor is levakarhatatlanok a képernyôrôl. Hiszen akadt helyettük más, aki ideig- óráig könnyített az elárvult lelkeken. Miért ne húzzanak belôle hasznot, ha már "hivatásukká" választott foglalatosságukkal krónikusan csôdöt mondanak.

Sport

Utazás Eufóriába

Két "angol" padlóra küld tizenegyet

Bölöni Domokos

Constantinescu elnök ül a lelátón, körülötte a stáb, a kis számú román szurkolótábor már a torkát is leküldte a fûre, mikor az elnök óvatosan megkérdi: "Vajon ha azt kiáltom én is: HAI, ROMANIA!, nem csôdül-e ide Lyonba mind a 23 millió? A rajz az Academia Catavencuban látható. Románia nem csôdül Frankhonba, csak az Egyetem térre. Minden tévécsatornán ôket lehet látni — háttérként; mert az elôtérben a lelkes szakértôk, a "szaxenbergerek" nyomják a szpíccset, lihegnek, lelkesednek. Folyik a mázli átfestése, trikolórra. A Tudor negyedben pillanatok alatt gördülnek elô a kocsik, jön a sok ifjú és gyerek, sikoltozó lányok is, lyukas és lyuk nélküli (lyuktalanított) zászlókkal, síppal, dobbal, kocsiharsonával... Sokkal rövidebb idô alatt "szervezôdik" a társaság, néhány perc és máris indulnak "befelé". Ennek azonban már kissé más a minôsége. 1. Ismét gyôztünk, lám, megmondtuk a múltkor. 2. Este van, ködsereg jön a koronkai dombokról, nem látnak bennünket, a fenébe is, milyen pocsékul van kivilágítva ez a város!... 3. Ha a múltkor még volt ellenség (olyan, amilyen — akiket most legyôztünk, íme), most nem tudjuk, kire szlógenozzunk, Argentínára-e, vagy Horvátországra... Ezért aztán alig egy óra múltán már szállingóznak haza jóltáplált és dologtalan, vakációzó csemetéink, némelyek egészen kikelve a képükbôl, látszik, átmentek randalírba, szívesen kötnének bele akármibe.

És az általános eufória közepette (apropó: Eufóriába megvolt a jegye mindenkinek, végül mégis csak egy kisebb elit csoport utazott oda, akik, saját bevallásuk szerint nem is kedvelik a focit, nem is látták a mérkôzést, tippelni is csak azért tippeltek, mert a babájuk felbiztatta ôket, és tessék), a fekete-tengernyi boldogságban fuldokolva engedtessék meg néhány tépelôdô jellegû marcang, úgymint: 1. Igaz, hogy a Premier League két románja verte végül meg az angol válogatottat, de ismerjük be, hogy a mérkôzés kezdetén a csapat le volt dermedve, a fiúkról sütött a lámpaláz, s ha az elsô játékrész mégis inkább a mienk volt, csak annak tudható be, hogy az angolok, furamód, maguk is megilletôdve jöttek ki a pástra. És Adrian Ilie fantasztikusnak is nevezhetô, valójában szerencsés kapufáján kívül nem mutattunk igazi gól-kedvet. Miért? 2. A második félidôbôl alig pár perc volt igazán a mienk, hiába szól javunkra a statisztika; Hagi kotlóstyúkként kotort a középen, és valósággal gúzsba kötötte a csatárokat régóta ismert önzésével. Miért nem kapott Adrian Ilie labdát? Miért kellett a második félidôben a legjobb mezônyjátékossá "felküzdenie" magát? Miért nem beszél senki "összeesküvésrôl", holott a vak is láthatta: a jó labdákkal nem Iliét keresik meg?!... 3. Miért nem teszi szóvá senki, hogy Hagi körbetelefonálta Seaman kapuját, ahelyett hogy valóban igazi gólhelyzeteket dolgozzon ki a nála fiatalabb és gólképesebb társai részére?!

Szerencsére Iordãnescu idejében észbekapott, és maga is fiatalított, különben Owen egyenlítô gólja után (mely ott úszott a levegôben már a román gólt követôen) egy-két brit lefutás végén még kaphattunk volna. Mert Stelea mester sem volt a legeslegragyogóbb. S legyünk megintcsak ôszinték: Dan Petrescu gólját semmilyen játéklogikából nem lehetne levezetni, a magasságos szent véletlen remekmûve volt...

Minden morgolódástól függetlenül: ha nyer a csapat, arany a bére, ezt most népszerûségben kapta meg. Iordãnescu éppen ma öt éve lett szövetségi kapitány. Adhatnának egy plecsnit neki már most. Ki tudja, meddig bírjuk cérnával, és meddig marad mellettünk a hagyományos román (jobb)szerencse...

A csoport ezzel felértékelôdött, az utolsó mérkôzések nemkülönben. Ami pedig az eufóriás fiatalokat illeti: megvallom, végig attól tartottam, hogy szélsôségesek meglovagolják a helyzetet, és bunyót gerjesztenek. Iszonyatos érezni, hogy csak hajszál választja el a békésen ujjongót a törni-zúzni képes garázdától, ha "kellôképpen" felbujtatják. Hát ez most elmaradt. Megint. Talán mert szélbunkóék nem jöttek rá a hatalmas lehetôségre, és akkor most tôlem tippet kaptak. (De helló: a többi tippem sem jött be!) Vagy pedig maguk is a meccset nézték, és ellágyultak a piától.

Bukarestben csak egy kis konfliktusra van szükség, és gyôzhetünk megint. S megyünk mind Eufóriába.

A kommentár

(angol-román a televízióban)

— visszatér a melegítôk csoportja; most jó melegen leülhetnek a kispadra
— az újabb melegítô kontingenst örömmel üdvözli az angol szurkolótábor
— az a szép ebben a kötényben, hogy Le Saux és Petrescu csapattársak, biztos megtárgyalják az elsô közös edzésen
— Anderton mutatja a labdát, kétségtelenül az a labda
— aztán ráadásul púp legyen a hátán, egy hétre rá eltörte a lábát (Seaman)
— már arra is gondoltak Beckhammel kapcsolatban, hogy a barátnôje, ugye ott van a Spice Girls-ben, ott van valami probléma
— ha nem veszik komolyan, el fog sülni Haginak a lába
— javult a kapuralövések statisztikája a románoknál eggyel
— élôben én sem gondoltam volna, hogy 11-es
— pont amikor Moldovanról beszélek, ô belövi a gólt; ez persze az én mázlim
— ehhez (a sportszerû mérkôzéshez) persze erélyes bíró is kell; nem kell kiosztani egy sor lapot, mintha kártyaparti lenne
— Neville... hát ezzel mit akart végigcizellálni?
— most az angolok tologatnak
— Ilie természetesen bocsánatot kér, de attól még elfejelte
— és Hagi nincs; azt hiszem, elfáradt egy kicsit
— Hagi, a másodedzô; kvázimásodedzô, persze
— hú, Glen Hoddle — valószínû, az jár az eszében, mit fog mondani a sajtótájékoztatón
— Steleától befért volna (ez a lövés)

Angol újságíró sebesülése, kisebb zavargás

Egy angol újságírót, a Press Association hírügynökség munkatársát hétfô este Toulouse-ban kulcscsonttöréssel kórházba kellett szállítani, miután saját elmondása szerint néhány perccel a Románia — Anglia mérkôzés elôtt a stadion közelében néhány angol szurkoló megtámadta.

A harmincéves Andrew Woodcock a rendôröknek elmondta, hogy fél kilenc tájban több szurkoló rátámadt a Saint- Michel hídon — jelentette az AFP rendôrségi forrásokra hivatkozva.

A mérkôzés után a mintegy 37.000 nézô — közöttük az angol szurkolók, akiknek számát tízezerre becsülték — incidens nélkül hagyta el a stadiont, amelynek rendjére 1.800 rendôr és csendôr vigyázott.

A Reuters szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a belváros nyugalmát angol szurkolók egy csoportja zavarta meg. Az arrajárók menekülni kezdtek, amikor a mintegy százötven angol szurkoló szitkozódva fel-alá rohangászott az egyik körúton.

Az AFP jelentése szerint elszigetelt vandál cselekedetekre is sor került: két bolt kirakatát betörték és két autót megrongáltak. A szórványos verekedések miatt elôállított személyek állampolgárságát hivatalos források nem közölték. Az AFP megbízható forrásból úgy értesült, hogy tizenegy francia és egy angol szurkolót vettek ôrizetbe.

A városközpontban hajnali egy órakor mintegy ezren tartózkodtak. Negyvenhárom autóbusz az angol szurkolókkal elindult a toulouse-i repülôtér irányába. Az AFP helyszínen tartózkodó fotósa szerint franciául beszélô személyek provokálták az angol szurkolókat. Egyiküket a rendfenntartó erôk elôállították.

Rendôrségi források szerint éjfél elôtt fiatalok csoportjai szórványos összetûzésekbe keveredtek a belvárosi Capitole tér környéki utcákban, de magáról a térrôl, ahol városháza elôtt a stadionból távozó angol szurkolók összegyûltek, nem jeleztek incidenst.

Örömünnep Bukarestben

Százezres tömeg gyûlt össze hétfôn este Bukarest központjában alig egy órával azután, hogy Toulouse-ban lefújták az Anglia elleni mérkôzést, amelyet 2:1-re nyert meg a román csapat.

A javarészt fiatalokból álló sokaság nemzeti színû zászlókkal, ütemes kiáltásokkal, égbe lôdözött rakétákkal, hóra körtánccal ünnepelte a válogatott Anglia fölött aratott 2:1 arányú gyôzelmét. A fôváros központi útvonalain mindenütt autók robogtak a gyôzelem ütemes kürtjelét fújva, soknak tetején ültek nemzetiszín zászlót lengetô fiúk és lányok, de olyan jármû is akadt, amelynek csomagtartójában is trikolóros fiatalok ültek. Az Egyetem tér környékén spontán formálódó menetoszlopok masíroztak fel s alá, egyes csoportok egyszerûen ütemesen ugráltak. A meleg nyárestén egyesek félmeztelenre vetkôztek boldogságukban.

Az ünneplésre különben a jelet maga a hivatalos látogatáson Varsóban tartózkodó Radu Vasile miniszterelnök adta meg, aki betelefonált a román televízió stúdiójába és kijelentette, most valóban van ok ünnepelni, a múlt heti vigasság a Kolumbia elleni mérkôzés után inkább csak a szolidaritást fejezte ki a csapattal. A miniszterelnök elárulta, hogy elôre egygólos gyôzelmet jósolt. Beszámolt arról is, hogy a kormányszálláson a gyôzelem után felkereste ôt Jerzy Buzek lengyel kormányfô, hogy gratuláljon. A lengyel miniszterelnök maga is nyilatkozott a román televízióban és kifejezte meggyôzôdését, hogy a román csapat messze eljut, akár döntôt is játszhat.

Kérdések és kérdôjelek

— Nemrégiben lapunkban is megjelent a Maros Megyei Tanács idei költségvetésének tervezete...

— Hát igen! — bólint rá minden különösebb lelkesedés nélkül Teognosti Sorin-Doru polgármester. — Csakhogy, a megyei tanács jelentésébôl kitûnik, hogy erre az esztendôre nagyon szûkös a költségvetési keretünk. Az államtól mintegy négyszázmillió lejre számíthatunk. A többit, a két és félmilliárd lejt saját bevételeinkbôl kell(ene) megvalósítanunk. Ez nagyon nehéz lesz, hiszen az elmúlt esztendôben egymilliárd négyszázezerlejt sikerült a helyi bevételekbôl biztosítanunk. Erre az esztendôre pedig ezt csaknem kétszeresére tervezték. Honnan, mibôl? Ez szerintem nem egyéb, mint a felelôsség áthárítása a helyi tanácsokra. Szóval, nagy a kérdôjel, hogy minden erôfeszítésünk ellenére ezt az összeget sikerül-e "összehoznunk" az idén, vagy nem? Persze, mi mindent megpróbálunk. Viszont vegyük figyelembe azt is, hogy azok az egységek, amelyektôl be kell hajtanunk az épületadót, területadót stb., többnyire fizetésképtelenek, akkor mire várhatunk? Arról nem is beszélve, hogy elôször az állam részére kell befizetniük az adókat, s csak azután következünk helyi szinten. Hiszen a pénzügyi intézmények elsôsorban az állam hatáskörébe tartoznak. Hogy mire isvárhatunk? Nagyon kérdéses. És van még egy dolog. Általában rendes körülmények között egy negyedév utolsó hónapjában kell fizetniük a gazdasági egységeknek. Ily módon pedig az elôzô hónapok idôszaka számunkra a hivatal számára fedetlen. Mert jön például a villanyszámla a helyi tanács részére, ami úgy negyvenmillió lej. Ha pedig elmaradunk a fizetéssel, akkor nyilván megterhelik büntetéssel. Nem mondhatjuk, hogy csak a negyedév végén tudunk majd fizetni, mert akkor lesz rá pénz! Én eleve optimista ember vagyok, de ilyen költségvetés-tervezet mellett enyhén szólva nem tudom, mire várhatunk...

— A Hivatalos Közlöny márciusi száma közölte két munkálat tervének jóváhagyását is e Maros menti városban. Pontosabban: az Állomás negyed hôközpontja korszerûsítésérôl, valamint a városi szeméttelep építésérôl lenne szó... Nos?

— Ha minden jól megy, az ôszi hónapokban megkezdôdik az Állomás negyed hôközpontja korszerûsítésének második szakasza. Ez azt jelenti, hogy mintegy kilométeres távon, elôszigetelt vezetékcsövekkel kikerüljük a tömbházakat, s így, ha majd késôbb meghibásodás történik, könnyebb lesz közbelépni, javítani. Anélkül, hogy zavarnánk ezzel az itt lakókat. Viszont, ami egy korszerû szeméttelep kiépítését illeti, arra csak a további esztendôkben gondolhatunk, ilyen szûkôs költségvetés mellett...

Idén is lesz magyar líceumi oktatás

Nagy Annamária

Nyolc évvel ezelôtt jött létre az elsô magyar tannyelvû IX. osztály a marosludasi középiskolában. Akkoriban 18 tanuló iratkozott fel, közülük 9-en érettségiztek. Aztán egy év után meg is szûnt a magyar osztály s csak az 1997/98-as tanévben indult újra. A 25 helyre csupán egy tucat diák felvételizett sikeresen. Valamennyi elvégezte a tanévet a matematika-fizika szakon.

— Nyolcadikban az osztályfônököm közölte, hogy lehetôség van magyarul tanulni itthon, Ludason. Számomra a matematika-fizika szak éppen megfelelô, mivel informatikát is tanulhatok, de a humán tantárgyakba is betekintést nyerhetünk. A középiskola elvégzése után fôiskolára szeretnék menni, addig is célom, minél jobb tanulmányi eredményeket elérni, hiszen ezek beszámítanak a felvételi általánosba — mondta Seres Ferenc József, IX. F. (ôsztôl X. F.) osztályos tanuló.

— Nehéz volt a felvételi, de megérte bejutni. Abban az esetben, ha a nem indult volna magyar osztály, románul tanultam volna a helyi középiskolában, mivel az ingázási, illetve bentlakási költségeket szüleim nem bírták volna — szólt közbe Fekete Aletta Mária.

Tamási Etelka Orsolya inkább valamelyik marosvásárhelyi magyar tannyelvû középiskolát választotta volna abban az esetben, ha szülôvárosában nem indítják a magyar matematika-fizika osztályt. "Hetente két órát ismerkedünk a számítógépekkel. Véleményem szerint elkelne több számítógép, túl sokan vagyunk egy-egy komputerre."

"Mindössze egy nagy kapacitású számítógépe, egy Pentiuma van a líceumnak, emellett egy 386-os és két TX géppel szerelték fel a termet, az utóbbiakból az egyik hibás" — olvashatjuk Egyed Mária informatika szakos tanárnô szerkesztôségünkbe eljuttatott levelében.

— A marosludasi líceum beiskolázási tervében újra szerepel a magyar tannyelvû matek-fizika IX. osztály, 25 hellyel — tájékoztatott Andrássy Árpád RMDSZ- elnök, az 1-es Számú Általános Iskola aligazgatója. Az 1-es iskola VIII. E és D osztályaiból már 29-en jelentkeztek a júliusi felvételire. Az Andrássy-teleprôl hat diák iratkozott fel. Felhívjuk a radnóti, nagysármási, mezôbodoni, székelykocsárdi magyar nyolcadikot végzettek figyelmét, használják ki a középiskolában anyanyelven való tanulás lehetôségét. Bátorítóan hat, hogy a három vidéki tanuló (két nagysármási és egy radnóti) által beterjesztett pályázatot a magyarországi Pro Professione Alapítvány kedvezôen értékelte, s szeptember elsejétôl megtéríti az ingázás illetve az albérleti költségeket. Ugyanakkor dr. Entz Géza, az alapítvány elnöke személyesen jött el Marosludasra, s ígérte meg, hogy az anyaországi szervezet továbbra is segíti a magyar nyelvû oktatást.

Növekedô munkanélküliség

(nagy a.)

385 személy részesül munkanélküli segélyben, további 217-en társadalmi juttatásban, a jövedelem nélküli marosludasi lakosok száma 612 — tudtuk meg Brustur Elenától, a városi munkaügyi hivatal vezetôjétôl. A munkanélküli-segély juttatásának ideje alatt 1052-en jutottak kenyérhez. Nemrég a Marosvásárhelyi Tejfeldolgozó Vállalat marosludasi tejpor- osztálya 78 alkalmazottat menesztett, a mezôzáhi Zamur 40 munkásától vált meg. A közelmúltban nyílt marosludasi Bercas Kft. polgári szerzôdéssel 70 személyt alkalmazott, míg a Poliuretan hatot. A zökkenômentesebb munkábaállás érdekében a ludasi munkaügyi hivatal átképzô-tanfolyamokat szervez. Jelenleg 10 munkanélküli látogatja a helyi Amroprod Kft. kérésére indított öntô-formázó kurzust. Brustur Elena felhívja a gazdasági egységek figyelmét, hogy az 1997. évi 35-ös kormányhatározat értelmében, ha frissen végzett fiatalokat alkalmaznak, 12, illetve 18 hónapig az állam visszatéríti az alkalmazott nettó fizetésének 70 százalékát. Munkaajánlatokat a munkaügynél lehet benyújtani.

A MAROSLUDASI ANDRÁSSY- TELEP RÖVID TÖRTÉNETE (3.)

Szekeres Adél, történelem szakos tanárnô

A szerzôdés 5. cikkelyében az eladó, Eczken Sándor, kijelenti, hogy az eladott igatlanok Fundatura nevû részébôl mintegy 500 katasztrális holdat 1902 április 24—ig terjedô idôre haszonbérbe ad a következô marosludasi lakosoknak: "Berár Vaszilikának 160 korona évi bérért, Hermán Gavrillának 250 korona, Flora Vaszilikának 1360 koroa, Muntyán Todornak 600 korona, Komán Vaszinak és Serban Todornak 600 korona, Csekelcsán Tanásziának 600 korona, Hermánn Juonnak 552 korona, Delesán Dumitrunak 540 korona, Kirilla Vaszilikának 600 korona, Szucs Vaszilikának 370 korona évi bérért". Mivel Eczken Sándor ezeket az összegeket 1901 április 24—ig átvette, a kincstárt a részletek illették csak meg, amelyet a bérlôk 1901 április 24—én és szeptember 29—én fizettek ki. Az eladó külön leltári alapon adta el a kincstárnak a birtokán talált állatokat, terményeket és gazdasági eszközöket összesen 61 191 korona 77 fillér értékben. Ezt az összeget nyugtával igazoltan helyben kifizették Eczken Sándornak és az újonnan nyitott telekjegyzôkönyvbe tulajdonjogilag bevezették. A Leltár rovataiban külö fejezetként tüntették fel az állatállományt, a terményeket, a gazdasági eszközöket a tanyán, a gazdasági eszközöket az udvarban és végül a különféle követeléseket. A tanyán használt gazdasági eszközök között megtaláljuk a hármas ekét a Nicholson—féle két—két vassal, a hármas vasboronát, a morzsológépet járgánnyal, Suttlewogth—féle szénagereblyét, kézi vetôgépet, Kühne—féle répavágót stb. Az udvarban használt gazdasági eszközök között pedig a

Friedl{nder Frank—féle, két hengerû trenört, a Nicholson—féle nagyrostát mindenféle lemezzel ellátva, a Thalmayer—féle lóheremag válogatót és egyebeket. A leltár a következô összesítéssel zárul:

I. Állatállomány 28 094 korona II. Termények 8 682 korona 60 fillér

III. Gazdasági eszközök a tanyán 2 796 korona 40 fillér

IV. Gazdasági eszközök az udvarban 690 korona

V. Különféle követelések 2 276 korona

Összesen 42 539 korona

A leltárt 1901 február 23—án írták alá, Eczken Sándor mint eladó, Lovas Sándor miniszteri osztálytanácsos, mint vevô a magyar királyi kincstár képviseletében, két tanú, Darányi Béla és dr. Lamos Kálmánn elôtt.

A marosludasi telepítési okirat és az Eczken Sándorral kötött Örök adás—vevési szerzôdés elsô lépései voltak az 1894—es V. törvénycikkelynek a magyar állam mezôgazdasági telepítéseinek szabályozását illetôen.

II. Földrajzi viszonyok és talajkezelôi munkálatok

1. Földrajzi viszonyok.

A három telep a Ludas patak völgyében, a Mezôség felé, a Maros menti helységtôl 3—8 km távolságra fekszik. A táj tipikusan mezôségi jellegû, széles völgyek és dombok váltogatják egymást. A dombhátak magassága 400—500 m. Minden része hegyes—völgyes, rónája nincs. Vize salétromos, amelyet a só ural annyira, hogy a keskeny, posványos patakvölgyek helyenkénti kopárságát ez okozza. A szántóföldek jó minôségûek, a magaslatokon és fennsíkokon is bôven termôek. A dombok lábánál sok helyen vizenyôs a talaj. (Ez egyébként az egész Mezôség itteni részére jellemzô.)

Mindhárom telepre jellemzôek a dús legelôk, amelyek még a dombtetôkön is pompásan zöldellnek, s a vadvirágok gyönyörû színei tarkítják kora tavasztól késô ôszig: a tavaszi kankalin, ibolya, németszegfû, tavaszi hérics, leánykökörcsin. Az Eczken—telep szomszédságában lévô erdôben pedig a környék legszebb hóvirág és csillagvirág szônyegei minden tavasszal a kirándulók százait csalogatják ide.

Copyright © Népújság - 1998