Ion Diaconescu, a kormánykoalíció vezetô erejét képezô Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hétfôi heti sajtóértekezletén cáfolta a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem szenátusának kollégiuma (elnöksége) által vasárnap tett nyilatkozatot. Eszerint az egyetemen létesítendô magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi karra vonatkozó szerdai koalíciós döntés érvénytelen, mert sérti az egyetemi autonómiát. Diaconescu szerint viszont az új kar nem jelent bôvítést, csak a fennálló szekciók összevonását e név alatt.

A parasztpárti politikus az egyetemi szenátus kollégiumának nyilatkozatát érintô kérdésre válaszolva kifejtette, hogy annak azért nincs igaza, mert az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik, az egyetemi autonómia pedig csak az így meghatározott egyetemi keret, struktúra mûködtetésére vonatkozik. A koalíciós döntésre vonatkozó szerdai közleményrôl azonban úgy vélekedett, hogy az "mintha nem felelne meg teljesen annak, amiben megállapodás született" , ugyanis magyar csoport eddig is volt a nyelvi és irodalmi, valamint a néprajzi karon és ezért a koalíciós döntés ezek közös karként való mûködtetésére vonatkozik, nem kell egyetlen új munkahelyet sem létrehozni. A Babes-Bolyai keretében már mûködik, fûzte hozzá, a katolikus és református teológiai kar, e kettô mellett lenne a harmadik a magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar.

Diaconescu szerint azonban nem kell Kolozsváron különálló magyar egyetemet létrehozni, amikor már létezik ott az általa "román-magyar egyetemként" jellemzett Babes Bolyai Tudományegyetem. A pártelnök megjegyezte, hogy magyar részrôl úgyszintén kérték a szerdai koalíciós találkozón bizonyos ingatlanok visszaadását, s "a sokfajta RMDSZ-kérésbôl egyeseket el kellett fogadni, és ez tûnt a legésszerûbbnek". A pártelnök azzal fejezte be a kérdésre adott válaszát, hogy mindez nem a parasztpártot érinti elsô sorban, hanem az egész koalíciót, a kormányt és az oktatási minisztert, és "lesznek még megbeszélések errôl".

Ami az RMDSZ álláspontját illeti a szerda óta sûrûn elhangzó, a koalíciós döntéseket értelmezô pártnyilatkozatokkal kapcsolatban, azt ma délben ismerheti meg a közvélemény: a szövetség vezetôi ekkor sajtóértekezletet tartanak az RMDSZ bukaresti székházában.

Felesége, Anna társaságban vasárnap Romániába érkezett Mihály, az ország emigrációban élô volt királya — jelentette az AFP.

A házaspár ellátogat több megyébe és a tengerpartra is. A most 77 éves ex-uralkodót, aki a II. világháborút követô kommunista hatalomátvétel után 1947-ben kényszerült külföldi számûzetésbe, mintegy száz hive várta a bukaresti Otopeni repülôtéren.

Mihály azt követôen, hogy a politikailag vele rokonszenvezô kerszténydemokraták kerültek kormányra, most hatodszor látogat haza. Emil Constantinescu államfô — noha kategórikusan kizárta annak lehetôségét, hogy Romániában népszavazáson döntsenek a királyság intézményének az esetleges visszaállításáról — készségesebb a volt király hazalátogatásainak az engedélyezését illetôen, mint elôdje, Ion Iliescu, akinek majd 7 éves elnöksége alatt Mihály mindössze egyszer térhetett viszza szülôföldjére — emlékeztetett rá a francia hírügynökség.

Ha egy belvárosi autóbuszmegállóban nyári vibráló hôségben aprópénzét kólára óhajtja váltani az ember, betér egy csehóba, s árnyékban buszra várva látja azokat a fényes masinákat, amelyeket egyfolytában "gyóntatnak" a fiúk, alázúduló pénzesô reményében. Az autóbusz nem jön, a hôség elképesztô, arra gondolok, milyen megváltás lenne egy villámgyorsan átvonuló zápor. Csakhogy az esôfelhôk a szerencsejátékosok arcain jelentkeznek olykor.

Persze, nem vitatom, ha már szerencsejátéknak nevezik az efféle foglalatosságot, van, akire rátekint Fortuna asszonya, van, akivel mostohábban bánik. Mûszaki jártasságom nem lévén, ácsorgok hát néhány percet a pénzzörgetô helyiségben, ahol, mint mondani szokás, nem babra megy a játék. Két-három jól öltözött "frizurás" srác, többnyire tizennyolc-húsz évesek, nagy nyugalommal ülnek az automaták elôtt, s végzik —,ha már pénzrôl van szó — cseppet sem unalmas dolgukat. Azaz — hogy pontosítsak — ôk csak játszanak, s mivel manapság csak úgy játékból nem lehet megélni, bizonyára átlényegül a dolog, feltételezem azt minden rosszmájúság nélkül, hogy más elfoglaltság híján ezek a srácok idônként modern mesehôsként térnek be szerencsét próbálni. Csakhogy a fiúk nem hamuban sült pogácsával indulnak otthonról, és nem hetedhét országokon vándorolnak át sárkányokkal megvívni, a hétfejû masinák ma már mindenhol kéznél vannak.

Hogy oktalanul el ne menjek — igaz, nem gazdagítottam pénzérmével a következô perceket — s hogy mégis némi tapasztalattal rendelkezônek tudhassam magam, amolyan olcsó, gyorstalpaló tapasztalatcserét folytattam a fiúkkal. Szakmai "tanácsadóim" közül volt, aki készségesebbnek bizonyult, volt, aki csak rángatta a vállát, ugyanis az efféle játékhoz nem üres duma (netán zseb) szükségeltetik, hanem:

-Hozzáállás kérdése az egész — mondja az egyik jól öltözött fiú —,vagyis ez olyan játék, amit nem lehet könnyen abbahagyni. Fôleg akkor nem, amikor már "bizonyos" tôkét befektetett az ember, ami azt jelenti, hogy bent van a pénz, az "apró", annak valamiképpen meg kell térülnie. Ez csak úgy lehetséges, hogy elszántan folytatod a játékot, addig, amíg visszajön legalább a belevert pénzösszeg. Ez a rosszabbik eset. Mert van úgy is, hogy már helybôl nyereséggel indulsz. Elsô gombnyomások után tied a szerencse, mert ide tulajdonképpen az kell...

-Mennyit lehet nyerni egy egész...délelôtt ?

-Attól függ, mennyire intenzív a játék. A nyereséget százezrekben lehet mérni, de a veszítésre is ugyanez érvényes. Van, amikor egész napokat eltöltünk itt, tekintélyesebb nyereség nélkül, van, amikor néhány perc alatt rádmosolyog a szerencse...Így van ez...

-Egész napot emlegettél, ám valahol dolgozol is, gondolom...

-Nincs hol. Csak dolgoztam. Munkanélküli vagyok. Van egy terepjáróm ugyan, de azt bérbe adtam a cigányoknak. Onnan jön a pénz. Apámék nem kérnek el egy vasat sem, azt mondják, legyen az elég zsebpénznek. A rezsit ôk fedezik...

Jó szerencsét kívánok neki, de máris megint a fiú. Azt mondja, hogy akár a halászoknál, itt sem szokás jó szerencsét kívánni. Az a bányászoknál jó... Nem szokás, mert akkor fuccs az egésznek. Ô tapasztalatból mondja. Némi "bûntudattal" kérek elnézét, a fiú mosolyogva legyint, máris indít tovább. Arra gondolok, hogy jobb lesz hallgatni, ha nem akarok a balszerencsét hozó ember hírébe kerülni...

Szóval zajlik az élet... a pénz körül.

-Nekem mindig bejön — mondja Karcsi —, még nem tudtam veszíteni. Elmondja, hogy ô sem dolgozik sehol, nem is dolgozott a szakiskola elvégzése után. Mészáros lenne a mestersége, de nem talált megfelelô munkahelyet. Most máér nem is igen érdekli a dolog, mert katonaság elôtt áll, addig valahogy eltelik. A "lecke" ugyanaz. — Unalmas perceink Las Vegasa ez a lokál — mondja. Vagyis itt múlnak ki azok a percek, amelyeket máshol képtelenség eltölteni.Mert mi van ebben a városban a nagy szürke kóválygáson kívül? A flaszter meg az ivászat

Szerintem hasznos ez az idôtöltés, ha úgy van, még pénz is jön a házhoz. — Ezt nem lehet megunni, olyan, mint az élet, egyfolytában pénz után loholsz...— mondja.

-Mégis, honnan a pénz?— kérdezem.

-Mindig akad valami alkalmi meló.

-Sejtik szüleid, hogy merre töltöd az idôdet?

-Tudják. Ne hidd, hogy szólnának valamit. Volt idô, amikor rendszerint én húztam ki ôket a bajból. Jött a villanyos, nem volt pénzük. Én adtam. Örvendtek neki. Apám is munkanélkül maradt, nem volt pénz kenyérre, sörre, mondom, én adtam nekik. A baj akkor kezdôdik, amikor elvisznek katonának...

(És itt a fiú elszomorodik. Elköszönök tôle. Nem kivánok jó szerencsét, csupán — a közelgô bevonulásra gondolva — könnyû szolgálatot!)

Ha jól emlékszem, úgy két évvel ezelôtt jártam elôször a Hidegvölgyben iskolát látni. Akkor a gyerekek mint rakoncátlan gidák rohantak szerteszét, lasszóval sem lehetett volna egybeterelni ôket. Most bámulatraméltó, rendezett mûsort adtak elô mindazoknak, akik kiváncsiak voltak fejlôdésükre.

Történt, hogy február hónapban kétéves, nemzetközileg támogatott program kezdôdött a hidegvölgyi gyerekek nevelésével kapcsolatban. A holland Children’s Welfare Stamps Alapítvány és a Corporating Dutch Foundation for Central and Eastern Europe szervezet támogatásával a Görög Ilona vezette, marosvásárhelyi Oázis Alapítvány bonyolítja le ezt. A tavaly még a Hidegvölgyben levô, egy kis helyiséggel rendelkezô katolikus kápolnában folyt az oktatás, az idén az iskola a Legelô utcába, Mucui Enikô és József házába költözött. Maga a házaspár is besegít a munkába. A körülmények sokkal civlizáltabbak. Jelenleg hatvan, 4-14 éves cigány gyereket írattak be az iskolába. Az oktatás két váltásban, három korcsoportban folyik. Az iskolát végre akkreditálta a megyei tanács mellett mûködô gyerekvédelmi komisszió, tehát hivtalosan mûködik.

Mióta ebben az épületben vagyunk, azóta minôségi változás állt be a gyerekek viselkedésében, mondja Simon Ferenc programvezetô. Az óvodások, iskolások a szép, civilizált környezethez idomulnak olyan óriási léptekkel, amire nem számítottunk.

Itt kezet lehet mosni, a lábukat letörlik, és az utóbbi idôben egyre kevesebbet káromkodnak, teszi hozzá Magyari Erzsébet, a nagycsoport szakirányítója.

Az évzárón jelen volt Hollandiából a hetven esztendôs Cornelius Hoogendijk, az ugyancsak holland Alister MacLeod, akik a hidegvölgyi gyerekek régi barátai. A US Peace Corp részérôl két éven keresztül Michelle Profant és Liz Kohler vett részt szívvel-lélekkel a hidegvölgyi gyerekek megsegítésében. Az ô küldetésük immár lejárt.

Végül, de nem utolsósorban hadd soroljuk fel azoknak a nevét, akik önzetlenül , szeretettel foglalkoznak a hidegvölgyi gyerekekkel: Mátyás Melinda, Rácz Éva (óvodások), Szabó Judit és kisegítôi: Popa Doina és Birtalan Tímea (kisiskolások), valamint Magyari Erzsébet és aki segíti ôt, Urbán Zoltán. Bodor Béla az, aki mind a két váltásban felvigyáz a gyerekekre, tehát nevelôként dolgozik az iskolában.

A hidegvölgyi gyerekek oktatása, nevelése része a polgármesteri hivatal által beindított térségrehabilitációs programnak.

Ma is sokan azt hiszik, hogy a hajlott hát, a megroggyant test természetes és szükséges velejárója az idôskornak. Holott ez nem így van, mivel az említett tünetek egy lassan elôrehaladó betegség jelei, egy olyan betegségé, amely kivédhetô. Az idôs emberek, és különösen a változás korában levô nôk betegsége a csontritkulás. Néma kórnak is nevezik, hisz hosszú idôn keresztül nem vesszük észre. Jellegzetes tünetei a fájdalom és a csontok - csukló, csigolya, csípô - törékennyé válása, már azt jelzik, hogy testünk legszilárdabb építôelemeit, a csonjainkat elhanyagoltuk. Holott a kórt megelôzhettük volna. A megelôzés célját vállalta a nemzetközi oszteoporózis társaság és ezt teszi a marosvásárhelyi is. Igaz, még nincs lehetôsége arra, hogy nyugati mintára a csontritkulás világnapja (június 24) tájékán egy hónapig tartó kampányt indítson. Egy tartalmas, színes, tanulságos rendezvényre azonban dr. Nagy Irén fôorvosnônek és csapatának minden évben futja.

Az egésznapos népszerûsítô jellegû találkozó a marosvásárhelyi R-klubban (Dózsa György út 36.) kezdôdött, ahol hétköznapokon is bárki tájékozódhat a közönséghez szóló gazdag nyomtatott anyagból. A betegségrôl, a megelôzés lehetôségeirôl dr. Nagy Irén fôorvos, a Rheum-Care Alapítvány elnöke tartott elôadást, majd Binder Zsolt Péter rezidens orvos, a marosvásárhelyi ASPOR (Oszteoporózist Társaság) elnöke beszélt a kór elterjedésérôl világviszonylatban. A csontnak életei vannak, képzôdik, elér egy csúcstömeget, majd fogyni kezd. A havi vérzés megszûnte után a nôknél, elôrehaladottabb életkorban a férfiaknál is elkezdôdik a csontvesztés. Az oszteoporózis kialakulása a csontok töréséhez vezet, ami nem egy alkalommal, különösen combnyaktörés esetén mûtéti következményekkel jár. Mindez kivédhetô az idejében elkezdett megelôzéssel — hallottuk többek között dr. Seres-Sturm Lajos tanszékvezetô egyetemi tanár elôadásában, aki az akadémiai kutatóintézet keretén belül több éve vezet egy kutatási csoportot, amely ezzel a témával foglalkozik. A rendezvényen megszólalt dr Kun Imre endokrinológus fôorvos és a nôgyógyász is. Dr. Nagy Levente fôorvos a változás korában levô nôknek adott tanácsot annak érdekében, hogy a csontritkulást megelôzzék. Dr. Bedô Károly nyugalmazott egyetemi tanár a csontbarát táplálkozásról értekezett, s dedikálta Csontbarát étrend címû, az alkalomra megjelent kötetét. Csáky Enikô gyógytornász arról szólt a közönségnek, hogy a mozgásnak és a gyógytornának milyen szerepe van a csontritkulás megelôzésében, majd bemutató következett. A délelôtti kérdezz-felelek kálciumban gazdag ételekbôl álló kóstolóval ért véget.

A délután folyamán a marosszentgyörgyi sósfürdôn folytatódott a rendezvény. Oprea Ilarie, a telep igazgatója mutatta be a fürdôt, és beszélt a szentgyörgyi víz gyógyhatásáról. A délelôtt hallott elôadásokon kívül dr. Bartha Eszter általános szakorvos foglalta össze, hogy mit tehet a családorvos a csontritkulás megelôzéséért, majd a doktornô páciense, a tolószékhez kötött székelykáli Mihály Gizella mondta el megható és ugyanakkor életszeretetet bizonyító szavakkal betegsége történetét. A fürdôn sem hiányzott a torna, marosszentgyörgyi fiatalok mutatták be gyakorlataikat bizonyítva, hogy soha nincs korán elkezdeni az egészséges öregkorra való felkészülést. Ugyanitt hangzott el, hogy mivel foglalkozik, mi a célja az ASPOR-nak: hosszú élet, egészséges, csonttörések nélküli öregség mindenkinek.

Tartalmas, színvonalas rendezvénynek lehettünk tanúi szombaton Marosvásárhelyen illetve Marosszentgyörgyön, amely arra tanította a népes közönséget, amit Nagy Levente nôgyógyász fôorvos fogalmazott meg egy angol közmondást parafrazálva: meg kell tanulnunk méltósággal élni, méltósággal megélni az idôskort is. Ami csak úgy lehetséges, ha egészséges életmóddal, tudatosan készülünk fel rá.

Az országos börtönigazgatóság kezdeményezésére minisztériumi átirat javasolta a megyei tanácsoknak, alakítsanak bizottságokat a bebörtönzöttek emberi jogai tiszteletben tartásának a felülvizsgálata érdekében. Ebben a bizottságban az igazságszolgáltatás képviselôi mellett fôleg emberi jogokra szakosodott nemkormányszervezetek vehetnek részt, esetleg a megyei tanácsok is delegálhatnak bizottsági tagokat.

A "téma" mindebben az, hogy a megyei tanácstestület ülésén újra elfajult a vita. Nem arról csaptak össze a vélemények, hogyan lehet hatékonyan mûködô civilkontrollt teremteni, hanem céltévesztôen arról, hogy kik legyenek a bizottságban.

Már ez a mozzanat érzékelteti, hogy vannak, akik ezt a civil testületet is amolyan kozmetizáló feladatra és nem a tényleges változtatás elôsegítésére szánták.

Mielôtt a kérdést több oldalról is áttekintenénk, elevenítsük fel:

Az Európa Tanács teljes jogú tagjaként Románia egész sor emberi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumot írt alá. Mihelyt ezeket a dokumentumokat a parlament is ratifikálta, törvényerôre emelkedtek, s abban az esetben, ha egy belsô törvény, illetve egy nemzetközi dokumentum között eltérés van, az utóbbi alkalmazandó minden, az illetô egyezményt aláíró országban. Az Európa Tanács ránk vonatkozó ajánlásainak egyike a börtönviszonyokat említi, a börtönökben tapasztalható visszaéléseket, a rabok jogainak a megsértését a büntetés-végrehajtás körülményeit. Olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek megkönnyítik az újbóli beilleszkedést a társadalomba. A demokratikus országokbeli gyakorlathoz hasonlóan, itt is az (lenne) a cél, hogy a civil szféra vigyázzon fel erre a területre, hiszen a konszolidált demokráciákban a nemkormányzati szervezetek nagyban hozzájárultak a valóban demokratikus, polgári társadalom kialakulásához.

A tanács emberjogi szakbizottsága, amelynek elnöke Csomós Benedek RMDSZ-tanácsos, titkára pedig Judea Ioan, az AUR tagja elkészített egy listát a bizottság tagjairól. A vita akörül robbant ki, hogy a Pro Európa Liga legyen-e benne ebben a bizottságban vagy ne legyen. Lévén, hogy ez a szervezet emberjogi, kisebbségvédelmi kérdésekkel foglalkozik egyebek mellett, az csak "természtes" volt, hogy Judea Ioan vehemensen tiltakozott az ellen, hogy a PEL is tagja legyen a bizottságnak. Elhangzottak pró és kontra vélemények, végül megszavazták, hogy a Pro Európa Liga is képviseltetve lesz a bizottságban. Viszont a bizottság egészérôl nem született döntés.

A megyei tanács alelnöke szerint a probléma onnan adódott, hogy az egészségügyi és oktatási szakbizottság is ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottságban képviseltetve legyen. Mivel azonban a képviselô személyérôl nem tudtak dönteni, a határozatot a következô tanácsülésre halasztották.

Ioan Judea, aki PUNR színekben került be a tanácsba, késôbb azonban a Funar-féle AUR tagja lett, kijelentette: nem kell bevonni a Pro Európa Ligát a monitorizáló bizottságba, mert úgymond nem emberjogi kérdésekkel foglalkozó nemkormányzati szervezet, hanem "egyéb természetû foglalatosságai vannak". Példának okáért, kulturális rendezvények szervezése stb. Amikor a tanácsosok többsége mégis amellett volt, hogy a Ligának a bizottságban van a helye, mint várható volt, a Nagy- Románia Párt is tiltakozott, s végül, mikor látta, hogy nem lesz sikere, azzal állt elô, hogy ilyen meggondolásból vegyék be a bizottságba a Vatra Româneascãt is, mert, ugye ez is, az is, kulturális szervezet... A tanácsosok elvetették ezt a javaslatot.

Íme, mivé fajulhatnak a dolgok, ha olyanok kerülnek döntéshozó pozícóba, akik a kicsinyes személyi vagy pártérdekeket szándékfölénybe helyezik a jobbító szándéknak. Mert Európának, de az országos börtönfelügyelôségnek is a börtönviszonyok javítása volt a célja. Maros megyében azonban nem errôl szól a nóta, hanem egészségtelen csiki- csuki folyik személyek és politikai szervezetek között. De nézzük a "vitapartnerek" nyilatkozatait.

Bulyovszky Loránd, a megyei tanács RMDSZ-frakció szóvivôjének véleménye szerint az volt a baj, hogy a szakbizottság elkészített egy listát, a tanácsülésre pedig egy másik listát vittek be. Ezen a listán túl sok állami intézmény volt képviselve, szemben a nemkormányzati szervezetekkel. Ezen kívül bizonyos csoportérdekek is mûködtek. Sajnálatos, hogy halasztás történt, folytatta a szóvivô, mert fontos volna, hogy minél elôbb megalakuljon és mûködjön ez a bizottság. Azt is felrótta, hogy a napirend nem volt elôkészítve megfelelôen, s elôbb szavaztak, utána adtak szót Szöllôsi Géza börtönparancsnoknak. Megtehették volna, hogy megalakítják a bizottságot, a listát viszont nem zárják le véglegesen. Így a megyei tanács saját hibájából napolták el június 18-ra a döntést. Viszont arról döntöttek, hogy a Pro Európa Liga benne lesz a bizottságban.

Ioan Judea tanácsos kérdésünkre, miért tiltakozik egy emberi jogokkkal foglalkozó szervezet részvétele ellen, azt mondta, hogy számára nagyon fontos, hogy a börtönviszonyokra felügyeljen egy ilyen bizottság, csakhogy ô inkábba ipari vállalatokat, kereskedelmi társaságokat szeretne bevinni, mint például a Benþa Krt, mert azok anyagilag is segíthetnék a börtönt. A Pro Európa Liga amúgyis "bejáratos" a börtönbe, eddig is azt csinálta, amit ez a bizottság fog ezután, s csinálja csak párhuzamosan a megyei tanács keretében megalakulandó bizottsággal, mert neki úgymond olyanokra van szüksége, akik konkrért segítséget nyújtanak, nem "csak a szájuk jár". Végül pedig kijelentette: a megyei tanács arról szavazott, hogy a Pro Európa Liga ne legyen benne a bizottságban. (Ezt a kijelentést a többi tanácsos cáfolta, ugyanis azt megszavazták, hogy a PE1 is képviseltetve legyen a bizottságban, csak az egyes személyekben nem tudtak kiegyezni sz. m.).

-De ha ön egy valóban az emberi jogokra specializálódott civil szervezet helyett akármilyen állami vállalatokat akar bevinni a bizottságba, úgy érthetô, hogy nem is érdeke önnek vagy valakiknek, akiket ön képvisel az, hogy valóban javuljanak a börtönviszonyok.

-Szó sincs errôl. Természetesen egy ilyen bizottságra szükség van, csak nem olyan szervezetekre, amelyeknek csak a szájuk jár, hanem olyanokra, szerintem, akik tesznek is valamit.

Szokoly Elek, a Pro Európa Liga Interkulturális Központjának igazgatója elmondta amit a közvélemény már nagyon jól tud, hogy a Pro Európa Liga az egyetlen emberi jogokkal foglalkozó erdélyi nemkormányzati szervezet, adva lévén, hogy emberjogi irodájuknak konkrét programja van többek között a börtönviszonyok, és az emberi jogok tiszteletben tartásának ellenôrzése a börtönviszonyok között is. Errôl vaskos dossziéik vannak, amelyeket elküldtek az ország többi börtönébe, a belügyminisztériumnak stb. Emellett még logisztikailag is támogatták a börtöntevékenységet is, mind a bebörtönzöttek jogainak védelmében, mind az ott dolgozók érdekében, pl. anyagokat sokszorosítottak, írógépet ajándékoztak nekik.Mindez bizonyítja, hogy valóban hozzájárultak ezeknek a kérdéseknek a megvilágításához." Ami Judea elvtárs kifogásait illeti, bennünket nyilván egy pillanatig sem lep meg ez a viszonyulás, hiszen egy szélsôséges párt képviselôje természetszerû reakciója és mondanom se kell, sértés volna számunkra, ha nem így viszonyulna. Viszont, hogy egy megyei tanács, mely zömében demokratikus pártok képviselôibôl áll, in corpore vagy többségében komolyan vegye ezeket a kifogásokat, hagyja magát befolyásolni egy ilyen állásponttól, számunkra fölöttébb meglepô, és nem tudjuk mással magyarázni, mint az illetô uraságok esetleges identitás- válságával. Végül is az, hogy a döntést elnapolták, megkérdôjelezi a határozat erkölcsösségét. Hozzá kell tennem, hogy a Pro Európa Liga emberjogi bizottsága függetlenül a megyei tanács döntésétôl, éppúgy, ahogy eddig, továbbra is figyelni, monitorizálni fogja a börtönök, és a marosvásárhelyi börtönbeli állapotokat és az emberi jogok tiszteletben tartását. Természetesen, ilyenszerû tevékenységünket nem fogja befolyásolni ez a döntés, még akkor sem, ha természetesen nem esik jól."

Szöllôsi Géza ezredes, a marosvásárhelyi börtön parancsnoka szerint a monitorizálásra szükség van, de nem úgy, ahogy egyesek kérik. Ami a megyei tanácsban történt arról nem érdemes beszélni, mondta, s kijelentette, hamarosan személyesen keresi meg a megyei tanács elnökét, s megmondja, hogy a tanács nélkül fogják létrehozni a monitorizáló bizottságot, mert az minél hamarabb el kellene kezdje a mûködését. Egyébként, a minisztériumi határozatban is az szerepel, hogy esetleg (eventual) benne lehet a bizottságban a megyei tanács képviselôje, de nem kötelezô módon.

Arra a kérdésre, hogy milyen gondok vannak a börtönben, elmondta, hogy bizony szûkösen vannak. A 355 személyt befogadó börtönben 900-an zsúfolódtak össze. Ennek egyik oka, hogy a '89-es változás után megnôtt a bûnözések száma, de az is, hogy mostanában úgymond kiment divatból a Ceausescu által gyakorolt amnesztia. Ezen kívül jelenleg munkát sem tudnak biztosítani a fegyencek számára, s így több fegyelmi probléma akad a börtönben. Az sem mellékes, hogy nagyon kevés a felügyelô vagy másfajta személyzet. Meg kell keresni a bûnözés társadalmi okait, mondta többek között Szöllôsi Géza, mert itt vannak a gyökerek: az infláció, a lakosság vásárlóerejének a csökkenése, a munkanélküliek számának növekedése miatt sokan a társadalom peremére szorulnak, a létminimum alatt tengetik napjaikat. Ezek vezetnek el a bûnözéshez.

A beszélgetés során szó esett a megyei tanács ama ominózus ülésérôl, amelyen elnapolták a bizottság megalakítását. A parancsnok szerint már rég meg kellett volna alakítani, s a Pro Európa Ligának természetszerûleg benne kell lennie, hiszen eddig is ez a szervezet volt az egyetlen, amely erkölcsileg, de anyagilag is támogatta ôket. A Ioan Judea javaslatára, miszerint ipari vállalatok, pl. a Benþa Krt., inkább segíthetnének a börtönviszonyok javításában, azt mondta, hogy eddig egyetlen vállalattól - kivéve az Azomurest - sem kapott segítséget. A Benþa kereskedelmi társaságnál hat éve dolgoznak a rabok, s még nem kaptak semmit.

Összegezésként annyit tehetnénk hozzá, hogy a börtönviszonyok hagynak kívánnivalót maguk után. A rabok, valamilyen bûntett elkövetése miatt itt töltik büntetésüket. Az, hogy bezárják azokat, akik vétenek a társadalmi együttélés szabályai ellen, valamilyen okból bûnözôkké válnak, normális dolog. Viszont a bebörtönzötteknek is vannak jogaik, s azokat tiszteletben kell tartani. Esetleg olyan körülményeket biztosítani a számukra, hogy miután kiszabadultak, tudjanak beilleszkedni a társadalomba, s ne azt folytassák, ami miatt fegyházba kerültek. Ilyen értelemben hasznos egy- egy ilyen monitorizáló bizottság, s minél elôbb elkezdik tevékenységüket, annál jobb. De ha egy megyei tanács, ilyen-olyan okból, személyi ambíciók, esetleg egyes tanácstagok nacionalista érzelmei következtében nem tud megegyezni, akkor tényleg jobb, ha nélkülük hozzák létre, a civil szféra minél szélesebb bevonásával, így talán még elérheti azt a célt, amiért az egészet kezdeményezték.

A Ziua címû bukaresti lap hétfôi száma szerint 1981 májusától a Ceausescu-rezsim titkosszolgálatának, a rettegett Securitatenak a besúgója volt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsôséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke. A Ziua elsôoldalas cikkében hangsúlyozza, hogy Vadim informátorként a román kultúra számos vezetô személyiségére és nem kevés újságíró kollégájára zúdított szerencsétlenséget.

A lap harmadik oldalán közli annak a kézírásos nyilatkozatnak a fénymásolatát, amelyet C.V. Tudor 1981. június 8-án írt alá, vállalva, hogy titokban együttmûködik az állambiztonsági szervvel, hogy információkat szolgáltasson az államot és a kommunista pártot veszélyeztetô személyekrôl és akciókról. C.V. Tudor fedôneve a kötelezvény szerint "Vali" volt.

Tudor egyelôre nem reagált a lapközlésre.

Iasiban a hét végén Constantin Simirad, a város polgármestere lett az általa életre hívott új politikai formáció, a Moldovaiak Pártja elnöke. Az elsô olyan romániai párt, amely programjában magát regionális erônek tekinti, szombaton tartotta elsô kongresszusát Jászvásáron, és 145 szavazatból 137-tel választotta vezetôjévé Simiradot.

A Moldovaiak Pártja, amely az ország keleti, elmaradt tartományának fejlesztése mellett programjába még azt vette fel, hogy politikailag "középen" áll, az elkövetkezô választásokon saját listán indul, és akkor sem oszlik fel, ha nem jut be a parlamentbe — jelentette be Simirad.

A regionális párt létrehozását sok román politikus és lap támadta azon az alapon, hogy egy ilyen politikai alakulat létezése nem egyeztethetô össze a nemzetállami alkotmánnyal.

Ítéletidô, halottakkal

Négy személy vesztette életét az elmúlt napokban az ország keleti, középsô és déli térségeiben tomboló ítéletidôben — jelentette az AFP.

A szokatlanul heves, özönvízszerû esôzések jelentôs anyagi kárt is okoztak. Bacau megyében egy 8 éves kisfiú fulladt az árba, három felnôttet pedig villám csapott agyon.

Számos településen megszünt az áramszolgáltatás, többhelyütt járhatatlanná váltak az utak és mintegy 2 ezer hektár termôföld került víz alá.

Ha figyelemmel kísértük az eseményeket, már sok mindent tudhatunk a közelmúltban Magyarországon lezajlott választásokról, a különbözô pártok választási ígéreteirôl. A választások után elkövetkezik a megvalósítások idôszaka, amikor már nem lehet üres szólamokkal elôhozakodni, bár erre is bôven akad példa akár házunk táján is. Miután a Fidesz Magyar Polgári Párt (továbbiakban Fidesz-MPP) hatalomátvételre készül, idôszerûnek érezzük, hogy még egyszer áttekintsük, mirôl is beszélt eddig a leendô kormánypárt és mennyire reálisak elképzelései. Kérdéseinket dr. Horváth Jánoshoz, a Fidesz-MPP gazdaságpolitikai bizottságának elnökéhez intézzük:

- Melyek ön szerint a Fidesz-MPP gazdasági programjának fôbb pontjai?

- Ha emlékeznék a fô pontokra, elmondanám, de így csak azt tudom elmondani, hogy én mit tartok kiemelkedô fontosságúnak. Elsôsorban a 7%-os növekedés témájánál kell kezdenünk, mert ezzel kezdôdik és ezzel végzôdik. Ez egyfajta jelentôsebb teljesítmény, mint amennyihez az ország, Magyarország hozzá van szokva. Itt sokan azt hitték, azt hiszik, hogy nem lehetséges, sôt olyannyira tamáskodnak az ilyen tempójú növekedést illetôlen, hogy a választások során ezzel a Fideszt kompromittálni is próbálták, mondván, hogy az ország bajba kerülhet emiatt.

Itt elöljáróban mindjárt két tételt mondok:

az egyik az, hogy elméletileg lehetséges ilyen méretû növekedést elérni, a másik meg a dolog tapasztalati, empirikus része. Van rá bizonyíték, ugyanis egyes országokban, például Chilében, Mexikóban, aztán Spanyolországban, Olaszországban, Törökországban, Izraelben megtörtént. Meg a távol-keleti kistigris országok és még egy egész jelentôs lista, mind ebben a században és nemcsak 10 hanem 20-30 évig is. Aztán kicsit filozofikusan azt szoktam mondani, hogy Horváth elsô tétele így szól: ami létezik, az lehetséges. A kételkedés forrása abból fakad, hogy a "hivatalos közgazdaság tudorai, papjai" azt tanulták az évszázad közepe körül divatos elméletek szerint, hogy a növekedés legyen olyan két- három, esetleg négy százalékos, mert az nem kockáztatja a nagyobb méretû fluktuációkat. A közgazdaság- politikusnak ugyanis a legnagyobb fejfájást a változások okozzák, a föl-le mozgások, nekiindulások és lelassulások, mert ennek különbözô politikai hátrányai meg kockázatai vannak. Ôk azt szeretnék, ha alacsonyabb növekedési rátájú is, de stabil, kevés változással mûködô gazdasági élet lenne.

Most a mi elméletünk, amit aztán a Fidesz-MPP is elfogadott és programjává tett az, hogy igenis a 7%-os növekedés lehetséges, hogyha kigyomláljuk azokat a félreértéseket, amelyek az üzleti fluktuáció körül léteznek. A modern közgazdaságtudomány túljutott ezen és a Fidesz- MPP vezetôi, döntéshozói ezt alaposan végiggondolták. Nem volt nekik sem könnyû, mert számukra is újdonság volt, de az elmúlt fél év során Orbán Viktortól kezdve mindenki, mintegy intenzív szemináriumon vett részt és ha használhatom ezt a professzori szót, olyan jól megtanulták, hogy mesterien képviselték szerte az országban a legkülönbözôbb hallgatóság elôtt.

- A Fideszt általában azzal vádolják, hogy a 7%-os gazdasági növekedés csak válasz az MSZP 4-5%-os ígéreteire, illetve Budaházy Péter, az ABN-AMRO Bank magyarországi értékpapír-kereskedô cég vezérigazgatójának szavait idézve "én inkább populistának nevezném azt az ígérgetést, amelynek beváltása veszélyes lehet" (HVG 1998. május 30.)

- Tévedés, erôs tévedés. Egyfelôl itt van az empirikus tapasztalat, hogy megtörtént, különbözô, már elôbb felsorolt országokban. Ami egészen új lesz az elkövetkezendô évszázad során az az, hogy a közgazdaságelmélet korábbi tévhitei kinyesôdnek, kigyomlálódnak. Az a közfelfogás uralkodik a közgazdaság-tudományban és persze azok körében, akik ezt a sajtóban és a politikai szférában használják, hogy a magas rátájú növekedés azért nem kívánatos, mert inflációhoz vezet. Szerintük hogy történik ez? Úgy, hogy az emberek jövedelme emelkedik, tehát több pénzük lesz, többet költenek, és amikor magasabb a kereslet, akkor az inflációt gerjeszt. Ámen. Ez így van. Valamit azonban ôk elmulasztanak észrevenni, mintha színvakok lennének. Amikor a rátanövekedés megjelenik, akkor abban üzenet van, ezt nem hallják, látják ôk. Azt jelenti, hogy több termelés történik, tehát több áru, portéka, szolgáltatás került a raktárakba, a polcokra, a boltokba. Márpedig amikor valamibôl több van, annak az ára lefelé megy, mert az eladók el akarjak adni. Dehát ehhez nem kell nagy közgazdaságtudomány. Ez így volt már 100 évvel, meg 1000 évvel ezelôtt is: amikor nagy volt a halfogás, másnap a hal ára alacsony volt. Ez az egyszerû látás hiányzik a XX. századi közgazdaságtanból, ami egyébként az elmúlt korokban természetes volt. Ami meg a populizmust illeti, hát... gyermeteg. Egek ura! Választás? A választások során azt mondtuk, amit gondoltunk a világról. Ezt mi így tudjuk, hogy a világ ilyen. Galilei esetéhez lehet leginkább hasonlítani. Azelôtt nem tudták, hogy a Föld forog a Nap körül és szegényt majdnem megégették, mint boszorkányt. Szóval ez nem választási fogás.

Ki a populista? Valaki volna szíves megfogalmazni? Ha azt mondjuk, hogy ugyanabból a mennyiségû termelôeszközbôl többet lehet kihozni, ha okosabban használjuk a technológiát és okosabban szervezzük meg a termelést (divatos angol szavakkal technology és management), akkor abból több lesz és azt lehet kapitalizmusnak, technokráciának vagy okosságnak nevezni, mert ha valaki kevesebbôl többet hoz ki, az bölcsesség és akkor mindenkinek jobb lesz. Ennek annyi köze van a populizmushoz mint Makónak Jeruzsálemhez. Ez megint vagy félreértés vagy félremagyarázás. Ilyesmik nem nyugtalanítanak bennünket és ne nyugtalanítson senkit se.

- Ha végre megvalósul a 7%-os növekedés, akkor mire lehet majd számítani?

- A növekedésrôl még annyit, hogy sok minden más ettôl függ. Megoldja az infláció kérdését, mert kevesebb lesz az áremelkedés, több lesz a portéka, megoldja a munkanélküliség kérdését, mert a megnövekedett termelés nyomán több ember lesz alkalmazva. Tulajdonképpen minden kérdést megold. Egyesekhez 3-4 év szükséges, másokhoz több vagy esetleg kevesebb, de megoldja. Ugyanígy van ez a kormányzati deficittel is. Hogy mi fog történni a hiány ügyében? A magasabb növekedési ráta megemeli az adóalapot, ugyanis a nagyobb jövedelem több adót is jelent. A növekedés elérése után az egy fôre jutó belsô vásárlóerô, a GDP értéke megmutatja, hogy milyen a nemzetközi egyenleg, eladósodunk-e vagy sem, versenyképesek vagyunk-e vagy nem.

- Mi a helyzet a belsô adósságokkal, amelyek komoly terheket jelentenek a mai Magyarország költségvetésében?

- A belsô adósságokkal egy okos dolgot lehet tenni. Kinôni. Ha több lesz a jövedelmük az embereknek, vállakozóknak meg mindenkinek, akkor több adót fizetnek és az adósságok visszafizethetôk lesznek, mert nincs valamiféle mágikus boszorkányság a dologban. Nem fogjuk eltörölni vagy letagadni, azt vissza illik fizetni. A költségvetési deficit felszámolásával erre is fog pénz jutni.

- Mikor következik be a költségvetési egyenleg, esetleg többlet?

- Azt szoktam mondani, hogy ez a boldogság esztendeje. Különbözô számítási módszerek vannak. Amikor az Amerikai Egyesült Államokban csináltuk, akkor 3,5-4 évet számítottunk, de ez az idôszak rövidebb lett. Magyarország esetében, ahol egyúttal az adók csökkentését is ígértük, a boldogság esztendeje egy-két évvel késôbb fog bekövetkezni.

Aztán még mi mindenre lehet számítani? A munkanélküliségrôl és az inflációról már beszéltünk, az egészségügyi szolgáltatásokra is több pénz fog jutni. Azt mondják, hogy a Fidesz-MPP ígér, de nincs rá pénz. A pénz a magyar gazdasági életben van, ha ez a potenciáljához közeledik, akkor több lesz. Így jut majd több az egészségügyi szolgáltatásokra, a modern utakra, és bôven lesz arra is, hogy az egyetemi hallgatók az elsô diplomájukat tandíjmentesen szerezhessék meg.

- Várhatóan mi lesz a Fidesz-MPP elsô megszorító intézkedése, amit a lakosság negatívan fog értékelni?

- Mondhatjuk megszorító intézkedésnek is, de én inkább gyomlálgatásnak nevezném. Ilyen lesz a kormányzati kiadások egyenlegének felülvizsgálata, annak, hogy a kormány a költségvetésbôl mennyit fizet ki különbözô helyekre, ezért vagy azért, szubvenciókra stb. Hát itt nyesegetések lesznek, és az emberek segítségére is fogunk támaszkodni abban, hogy ha valami olyasmit látnak, ami szúrja a szemüket. Ez néhány embernek itt-ott fáj, fájhat..., mert az eddigi 10-20 milliós jövedelmük helyett most inkább közelebb jutnak majd ahhoz, amennyit munkával meg lehet keresni és nem kapcsolatokkal. Lesz ilyen néhány ezer, esetleg pár tízezer, akik eddig közel a tûzhöz több meleghez jutottak. Aztán nem árt idônként mindent újragondolni. Nem olyasmiket, hogy a Nap felkel vagy lemegy, ezek természetes dolgok. De a támogatási rendszer megvizsgálása a Fidesz-MPP programjának lényeges pontja lett, segítünk annak, aki rászorul, vagy nem tud olyan jól elindulni az életben, mint tudna, ha segélyt kapna, de mindig leszögezzük, hogy a segély meddig tart. Tehát nem lesz olyan, hogy valakit azzal zsarolunk, hogy ha nem viselkedik jól és nem mondja el mindennap hatszor imáiban a Fidesz nevét, akkor... Nem folytatjuk a mai gyakorlatot, hogy ha valaki egyszer kijárta a támogatást egy csecsemônek, akkor a csecsemô már szakállas, de még mindig támogatást kap. Ha valaki feltalálja a spanyolviaszt és ehhez szüksége van valamennyi szubvencióra, akkor egy szakértôi csoport véleményezése után kaphat segélyt, de nem 200 évig. Pár évig, esetleg 10 évig is, de nyilván csak akkor, ha megéri és mindenki tudni fogja a folyosítás idôtartamát. Ez jót tesz a kormányzati költségvetésnek, de a támogatást élvezô embernek is, mert tudja, hogy záros határidôn belül lábra kell állnia.

Ezen a téren lesznek fájdalmak, de ezekbôl inspiráció és buzdítás fakad. A Fidesz emberközeli gazdaságot és politikát tervez, nem pedig intézmények körül forgót. Azt a tudatot szeretnénk az emberekbe belecsöpögtetni, hogy fontosak. Az, hogy az országból mennyi lesz, az ettôl függ.

Látható, hogy a Fidesz-MPP gazdaságpolitikája, akárcsak programfüzeteik tetszetôsek. Mint érzékelhetô, magabiztosság dolgában sem szerénykednek. A kérdés most már csak az, hogy a nyolc éve ellenzékben levô párt nem esik-e az ôt megelôzô kormányok hibájába és sikerül-e ígéreteiket valóra váltani.

Keresztúton az Erdélyi Kárpát Egyesület

A múlt derekán az erôteljesebb polgárosodás korszakában, elsôsorban a városi középréteg egyre inkább kedvet talált, a vidéki kiruccanásokban és a természetjárásban, kirándulásokban. Ekkor született meg az a gondolat, hogy e kedvtelést sportszerûen, szervezettebb formában végezzék. Így jött létre Londonban az elsô ilyen egyesület 1857-ben, amely az Alpine Club nevet vette föl. Ezt követte 1862-ben a bécsi Österreichischer Alpenverein, majd egy évvel késôbb a svájci Schweizer Alpen Verein és az olasz Club Alpino Italiano. Magyarországon 1873. augusztus 10-én alakult meg az elsô ilyen jellegû egyesület, amely a Magyarországi Kárpát Egyesület nevet kapta. Erdélyben elôször a szászok alakítják meg a Siebenbürgischer Karpaten Vereint, melynek tagjai felépítik a Kárpátok legmagasabban fekvô (1450 m) üdülôjét, Pãltinist (Hohe Rinne). Turisztikai szervezetek 1888-ban Nagyváradon, majd 1889-ben Aradon jönnek létre. Az Erdélyi Kárpát Egyesület megalakítását az EMKE ( Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület) szorgalmazta. Ennek szükségessége már 1889-ben felvetôdött. Az ötletet adó Sándor József (1858-1945) író tanulmányúton jár a Magas Tátrában, a Magyarországi Kárpát Egyesület létesítményeinél és ezt követôen az ô kezdeményezésére 1891-ben megalakul az EKE. A kezdeti lendület oly nagy, hogy a taglétszám rohamosan növekszik, mi több, már az alakulás évében, október 3-án Marosvásárhelyen fürdôkongresszust is szerveznek. 1892-ben kiadják az EKE folyóiratát, az Erdély-t. A lap szerkesztôi a következôképpen fogalmazták meg programgondolataikat, amelyek a legvilágosabban tömörítik az egyesület ma is aktuális célkitûzéseit: " Ismertetni akarjuk az erdélyi részeket: vadregényes, kies és bájos vidékeit, természetadta drága kincseivel, elsô sorban megbecsülhetetlen és kevésbé becsült fürdôit és ásványvizeit; ismertetni egyes helyeit, emberi kéz alkotta mûvelôdéstörténeti és történelmi emlékeivel és nevezetességeivel; ismertetni azt, ami a legérdekesebb és ami a földet hazává teszi: az élô népet testi-lelki állapotában."

A folyóiraton kívül számos kiadvány lát napvilágot. A különbözô megyékben levô osztályok tagjai bejárják Erdély tájegységeit, értékes útleírásokat, barlangkutatásokat végeznek, néprajzi, népismereti információkat gyûjtenek. Az EKE életképességét igazolja, hogy 1894-ben a Tordai hasadéknál saját menedékházat avathatott. A kitartó munka, a barangolások és a gyûjtések eredményessége ösztönzi az akkori vezetôket egy saját múzeum alapítására. Ennek a gondolata 1897-ben vetôdött fel. 1900. április 27-én a kolozsvári osztály szerzôdést köt a város elöljáróival, amelynek értelmében a város "ingyenes használata" egy állandó jellegû táj- és néprajzi múzeum berendezésére átadja a szervezetnek Mátyás király szülôházát. A Kárpát Múzeum avatására 1902. október 2-án került sor, ahol többek között jelen volt József fôherceg, az EKE védnöke is.Alapítása idején a múzeumban 8000 kiállítási tárgy volt, míg az EKE-könyvtár állománya elérte az 5000 kötetet. A kolozsvári EKE- központ az elsô világháborúig idegenforgalmi irodaként is mûködött. Az elsô világháborúig az EKÉ-sek nagyon sok útvonalat építenek ki, számos barlangot és járatot tárnak fel. Több tucat térkép, útleírás készül a Kárpátokról, az erdélyi fürdôtelepekrôl stb. A század elején az EKE támogatásával fellendült az erdélyi fényképészet is; külön osztályok létesültek. Az EKE által szervezett elsô legnagyobb fotókiállításra 1933. október 3-án Marosvásárhelyen kerül sor a marosszéki osztály három lelkes fotós, Posoni Gábor, Égei Jenô és dr. Szász László szervezésében. A tárlatra összesen 305 képpel neveztek be. Hanyatlás és újjászületés

Az EKE aranykora az elsô világháború kitörésével lezárul. A világégés után nagyon késôre, 1926-ban alakul újra, jogi személyiségét csak 1929-ben nyeri el. 1933-ban az újjáalakult oszályok között találjuk a marosszékit és a Kelement is, ez utóbbinak a székhelye Szászrégenben volt. 1934-ben azonban az akkori hatóságok megtiltják a magyar település- ésföldrajzi nevek használatát. Az 1933. április 11-i hivatalos közlönyben megjelent rendelkezés alapján útjelzések, egyes ösvények, források elnevezéseit csakis a természeti emlék tartományi bizottságának az engedélye alapján lehetett használni (sz.m.: csakis román nyelven). Ennek ellenére az EKÉ-sek nem hagyják magukat. 1935. szeptember 8- án sikerül az újjáépített Tordai hasadéknál levô menedékhézát megnyitni. A következô érvágás ugyanebben az évben történt. A kolozsvári hatóságok törvényes határozat nélkül bezárják az EKE Mátyás király szülôházában levô székhelyét, kilakoltatják a bérlôket és felszámolják a páratlan gyûjteményû múzeumot. A megkülönböztetô intézkedések dacára számos tudós, író közéleti személyiség vállalja fel, hogy az EKE szárnyai alatt tanulmányokat, útleírásokat, irodalmi tájleíró riportokat készít, és elôad. Még felépítik Hargitafürdôn az Uz Bence menedékházat, de többre már nem futja. Kitör a második világháború.

1945. március 4-én megalakul az Erdélyi Népi Kárpát Egyesület, amely az EKE hagyományait szerette volna folytatni, azonban e szervezôdés tiszavirág-életû lesz. 1948- ban véglegesen felszámolják, beolvasztják az országos turisztikai hivatalokba (OJT). Az EKE marosszéki osztályát már 1947-ben megszüntetik. Az utolsó titkára a ma is tevékeny Máthé Borcsa néni volt. A turisták a Szakszervezetek Mûvelôdési Háza keretében szerveznek kört, ahol az évek során több ezren is megfordulnak társulva ahhoz a lelkes mintegy 100 tagot számláló maghoz, amely a lehetôségekhez mérten az EKE célkitûzéseit folytatta. A diktatúra nehéz éveiben a természetjárás hiányt pótló, szabadságvágyat enyhítô tevékenység, valóságos kultusz lett. 1989 után a szakszervezeti turistakör néhány tagja megalakítja a Kárpát Természetjáró Kört, azonban 1990 márciusa után nagyon sokan eltávoznak közülük, leállt a szervezeti élet. Az EKE újjáalakításának gondolata egypár erdélyi természetjáróban fogalmazódott meg, s 1991 februárjában néhányan összegyûlnek Gyergyószárhegyen, az újjászervezés céljából megszervezni az újjáalakulást. Ezen a találkozón Marosvásárhelyt Kerekes Péter Pál és Ibolya képviselte. 1991 májusában az EKÉ-sek már a szervezet fennállásának a 100. évfordulóját ünneplik meg Szárhegyen. Ekkor jött létre az 1892-ben alapított Erdély címû kiadvány utóda is, a Gyopár. A marosszéki osztály 1992 novemberében jött létre. Miután az unitárius egyháznak köszönhetôen rendezôdött a székhely- terem, állandósult a találkozások helyszíne és idôpontja.

Az alapító tagok egy része lassan kicserélôdött, most már örömmel tapasztalható, hogy leginkább fiatalok, diákok keresik fel az EKE-t. A tagok és meghívottak videofilmes és diavetítéses élménybeszámolókat tartottak, ezenkívül volt elôadás barlangászatról, térképészetrôl, gyógynövényekrôl, kôzetekrôl, geológiai formákról, építészetrôl és meteorológiáról is. Kiemelkedô meghívottai voltak az EKE marosszéki osztályának: az 1996-os Magyar Csomolungma Expedícíó három résztvevôje, dr. Szekeres Gerô és dr. Nagy Sándor, akik a Himalájáról tartottak elôadást, valamint Szendrô Szabolcs magyarországi hegymászó és fotómûvész, aki felejtehtetlen diavetítés során az életútját is bemutatta a nagyszámú érdeklôdônek. Az említett rendezvényekre társszervezetek képviselôit is meghívták, akik színes, érdekes ismertetôkkel gazdagították az élménybeszámolókat. A hagyományápoláshoz tartozik, hogy az EKÉ-sek rendszeresen részt vesznek a kolozsvári Amatôr Barlangászklub által évente szervezett barlangásztáborokban és az általában nyáron megrendezett vándortáborokban, és turistabálokat tartanak. A természetjárások célpontjai közé tartozik a Nagyhagymás- hegység, a Kelemen és a Görgényi-havasok bércei, de emlékezetes marad a Fogarasi-havasokban tett Halmágyi László- emlékút is. ( A tehetséges marosvásárhelyi hegymászó 1974-ben hólavina áldozata lett.) Az EKE tagjai meghívást kaptak a Szlovák Camping Caravaning Club kassai osztályának a találkozójára és nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépíteniük a Magyar Természetbarát Szövetség szegedi osztályával. Az EKÉ-sek részt vettek a Rhododendron által szervezett Maros- tisztítási akcióban, 1997-ben turistaútvonalat jelöltek be a Somostetôn, illetve a korábbi években a Kelemen- és a Görgényi havasokban különbözô nehézségi fokozatú útvonalak jelzéseit újították fel. Említésre méltó, hogy az elsô magyar téli Kárpát-koszorú expedíciót az EKE támogatta és a marosvásárhelyiek közül voltak olyanok, akik elkísérték a vendégeket egy útszakaszon. (A történeti rész forrásanyaga: EKE — múlt és jelen — Kolozsvár, 1996)

Adrian Vilãu dosszié

Adrian Vilãu, a Petre Roman vezette Demokrata Párt parlamenti képviselôje, akit pártja arra jelölt, hogy elnöke legyen a külföldi hírszerzést felügyelô parlamenti bizottságnak, vasárnap este elismerte, hogy besúgója volt a Ceausescu-rezsim titkosszolgálatának, a Securitatenak. A Demokrata Párt sajtóirodája ezzel kapcsolatban vasárnap kiadott közleményében leszögezte: noha Vilãu kijelentette, hogy nem fejtett ki olyan tevékenységet, amely ártott volna bármely állampolgárnak, a pártvezetés úgy döntött, hogy a továbbiakban visszavonja támogatását Vilãu bizottsági elnöki jelölésére vonatkozóan.

Üldözés a magyar határon

Az osztrák határcsendôrség vasárnap Kismartonban hivatalosan bejelentette, hogy visszatoloncolt Magyarországra hat moldovai állampolgárt, akikre szombaton lett figyelmes egy osztrák panziótulajdonos Rohoncon. A csendôrök a hat férfit elô akarták állítani, de azok bezárkóztak egy szobába. Mire a hatóságok feltörték az ajtót, a moldovaiak kiugrottak az elsô emeleti ablakon, és szétfutottak a szélrózsa minden irányába. A határon szolgálatot teljesítô osztrák katonák is bekapcsolódtak felkutatásukba. A csendôrök két személyt csak úgy tudtak feltartóztatni, hogy riasztólövéseket adtak le, egy harmadikat késôbb minden nehézség nélkül elfogtak, a másik három személy pedig az osztrák katonaság karajaiba futott a határon, még osztrák területen.

Anyját védve ölt a hétéves kisfiú

Az oroszországi Jekatyerinburgban (volt Szverdlovszk) anyját védve szúrt le egy 60 éves férfit egy hétéves kisfiú. Az orosz városokban még elég nagy számban létezô társbérletek egyikében a szomszédok vitája vezetett a véres tragédiához. A vita hevében az idôs férfi rátámadt szomszédasszonyára, de a kisfiú megvédte édesanyját, és szúrása halálosnak bizonyult. A jekatyerinburgi rendôrség megkezdte az emberölés körülményeinek vizsgálatát, de máris közölték, hogy a gyermeket nem fenyegeti bûnügyi felelôsségrevonás.

Állandó ENSZ-bírósággal kapcsolatos konferencia

II. János Pál pápa azt a reményét fejezte ki, hogy az emberiség elleni bûntetteket vizsgáló állandó ENSZ-bíróság felállítása "történelmi jelentôségû pillanata lesz a népek közötti kölcsönös megértés megvalósításának". A pápa arra utalt, hogy tegnap az olasz fôvárosban a bíróság alapszabályzatát kidolgozó nemzetközi konferencia ült össze. A konferencián 168 ország képviselôi vannak jelen. A tervek szerint július 17-ig kell majd megfogalmazni, hogy milyen elvek és szabályok alapján mûködjön az emberiség elleni bûntetteket megtorló testület.

Esterházy János-emléktábla Csehországban

Emléktáblát kapott vasárnap a morvaországi Mirovban Esterházy János, a mirovi várbörtönben mártírhalált halt csehszlovákiai magyar politikus. A helyi rabtemetôben a központi emlékmû mellett elhelyezett márvány emléktáblán "Gróf Esterházy János" neve alatt születése, illetve halálának dátumai — 1903. III. 14. — 1957. III. 8. — és a következô szöveg olvasható magyarul és csehül: "A magyar nemzeti kisebbség parlamenti képviselôje Prágában és Pozsonyban 12 évet szenvedett börtönökben hitéért és népéért. Elhunyt Mirovban." Az emléktábla felavatását és az emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság kezdeményezte és szervezte. A megemlékezésen részt vett Malfatti-Esterházy Alice, a mártír politikus leánya is.

Szabad nadrágviselés a leányiskolában

Szakított másfél évszázados hagyományaival az egyik legelôkelôbb angol leányiskola. Cheltenham 145 éve alapított tanintézetében a hatodik osztálytól felfelé már nadrágban is megjelenhetnek az órákon a lányok. A "könnyítés" szeptembertôl lép életbe. A hatodik osztályba még nem lépett lányok számára azonban továbbra is a szoknya-blúz öltözék a kötelezô. A nadrágviselés legalább részleges engedélyezése sem mentes azonban a korlátozástól: az iskola igazgatósága elôírta, hogy a nadrág színe tengerészkék, a blúzé pedig fehér és zöld csíkos legyen — jelentette az AFP.

Rossz mûalkotások gyûjteménye

Rossz mûalkotásokból egyedülálló gyûjtemény áll össze rövidesen a bajor fôvárosban. Két müncheni mûvész, Peter Gersina és Florian Borkenhagen 1997-ben kezdeményezte az "elsôsegély rossz mûalkotásoknak" elnevezésû projektet, és sorra látogatta a kasseli, velencei, kölni, berlini és frankfurti kiállításokat, hogy rossz mûalkotások után kutasson. Most Münchenben állítják össze kollekciójukat. A két mûvész felkínálja minden alapítónak vagy kölcsönadónak, hogy rossz mûalkotásaikat náluk állítsa ki. Céljuk, hogy létrehozzák A rossz mûalkotások nemzetközi gyûjteményét. Gersina szerint ezzel nem a jó, kvalitásos mûvészetet akarják karikírozni, de "a torz, befejezetlen, kínos mûvekbôl nagyobb kihívás és inspiráció árad. A rossz mûalkotás ugyanakkor serkenti az észlelést, és erôsíti a véleményalkotásra való készséget." Aki július elôtt eljuttatja Münchenbe rossz mûalkotásait, részt vehet a sorsoláson, amelyen a legrosszabb mûalkotásnak odaítélik a tízezer márka jutalommal járó Arany Szarvas díjat.

Koreaközi tehénforgalom

Félezres marhacsorda indul nemsokára útjára Dél- Koreából Észak-Koreába. A szokatlan koreaközi tehénforgalom a Hyundai dél-koreai üzleti birodalom elnökének köszönhetô. A marhákon kívül 50 teherautónyi gabonát is adományoz a cég az éhínséggel küszködô Észak-Korea lakosságának. A Reuter jelentése szerint a marhákból, teherautókból és üzletemberekbôl álló küldöttséget vezetô Hyundai-elnök a gazdasági együttmûködésrôl is tárgyal észak-koreai látogatásán. A vendéglátók további 500 marhára számíthatnak, ám ezeket csak egy-két héttel azután indítják útnak Dél- Koreából, hogy a Hyundai elnöke ma átlépi a határt.

Egyelôre nincs árvízveszély

tájékoztatott Angela Socaciu, a Román Vizek diszpécserszolgálatának vezetôje, aki azt is elmondta, hogy bár Maros megyében az utóbbi napokban a jelentôs csapadékmennyiség miatt emelkedett a vízszint, nem jeleztek sehonnan áradást. A következô napokban a meteorológusok jelentése szerint csökken a csapadékmennyiség, így nem áll fenn az árvízveszély.

A nonverbális kommunikáció

és a súlyos mozgássérült gyermekek érzelmi fejlôdése címmel tart szemináriumot ma 11 órától a marosvásárhelyi Reménység Nappali Központba (Kárpátok sétány 5. szám, telefonszám: 219.827) a Mozgássérült gyermekek családjaiért alakult Reménység Alapítvány, a Phare-Lien Mi is emberek vagyunk program keretében.

Áramszünet

A RENEL marosvásárhelyi fiókegységének közlése szerint szerdán, június 17-én, 7-18 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, a következô utcákban: Rodniciei 10-14., 27., 31. számok között, Progresului 4.,6. számok alatt, a Cutezantei 3-25. számok között és a Jeddi út 31. szám alatt.

Cserealji csütörtök

Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetôje tart elôadást az egyetemes emberi jogokról csütörtökön délután 6 órakor a marosvásárhelyi cseralji gyülekezeti otthonban. Ezzel az elôadással zárulnak a cserealji csütörtök délutánok. Legközelebb szeptemberben lesz hasonló rendezvény.

Tömeges elbocsátások

Dicsôszentmártonban május végén 1069 mumkanélkülit tartottak számon, akik közül 799-en részesültek segélyben, 270-en társadalmi pótlékot kaptak, 812 személy pedig semmit. A munka nélkül maradt személyek zöme (150 körül) a marosvásárhelyi tejgyár dicsôi részlegénél dolgozik, továbbá az egykori vegyi kombinát CARBIDFOX néven mûködô gyáregységénél, amely a szétválást követô felfutás után ma igen nagy nehézségekkel küzd, s májusban 175 dolgozóját bocsátotta el. A munkanélküliek számára munkahelyet kínáltak a helyi magán- és állami cégek, májusban 43, s ezeket a helyeket be is töltötték.

Nincs elég érdeklôdô

A marosszentgyörgyi szabadtéri strand területén levô vendéglô a Federalcoop Szövetkezet és a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal tulajdona. Jelenleg zárva van, mert az illetékesek szerint érdeklôdés hiányában nem nyereséges a mûködtetése. Simon Ferenc marosszentgyörgyi alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a hivatal szeretné átvenni és mûködtetni a vendéglôt, de ehhez a társtulajdonos beleegyezésére is szükség van. Bár még a tárgyalások idejét nem tûzték ki, a szezon miatt igyekezenek a közeljövôben dönteni a szóban forgó épület sorsáról.

Jobb lisztet szeretnének

Pénteken 9 órától Vámosgálfalván versenytárgyalást tartanak, melynek célja a helyi malom és pékség bérbeadása. Mint Varga József polgármester elmondta, több jelentkezô érdeklôdött az épületek iránt. Tájékoztatása szerint szükség van a malom korszerûsítésére és egy szakértô személyre, hogy a község és környéke megfelelô lisztet és kenyeret kapjon.

Hamarosan lesz gáz Nagyernyében

Pénteken Medgyesrôl kapott jelentést az ernyei polgármesteri hivatal, amelyben a Gázszolgáltató Vállalat tudatja a polgámesterrel, hogy július elsejétôl beindul a gázszolgáltatás. Mint Jánosi Ferenc polgármester értesített, Sáromberkén és a községközpontban minden munkálatot elvégeztek, az épületekben is bent vannak a vezetékek, így a két falu lakossága készen áll a gázcsapok megnyitására.

Útjavítás

Július elsején kezdik meg az Erdôszentgyörgy—Bözödi-tó közötti útszakasz aszfaltozását. Egyelôre két kilométernyi utat szeretnének leaszfaltozni a megyei költségvetésbôl. A munkálatok fontosak a tó megnövekedett látogatottsága miatt, ugyanakkor ha megfelelô az út, a városrendészeti tervek elkészülése után, a tó környékének rendebetételéhez is lehet a turisztikai alapból pénzt igényelni.

Sport

Megyénkben hagyománya van a lovassportnak. Igaz, az utóbbi idôben az történt, hogy volt év, amikor rendeztek díjugrató és fogathajtó versenyeket, máskor pedig mintha feledésbe merült volna e sportág. Nemrég ismét hallattak magukról a vásárhelyi versenyzôk. Az alábbiakban arra kerestünk választ: a kiváló lehetôségekhez képest miért nem szerveznek rendszeresen versenyeket Marosvásárhelyen, illetve a megye más helységeiben?

A lovassport kedvelôinek jó hír, hogy június 5-7-e között a bulgáriai Veliko Tarnovóban megrendezett nemzetközi díjugrató versenyen a marosvásárhelyi Viorel Bubãu elsô helyre került 8 éves Carnaval nevû lovával. Mindhárom próbában díjlovaglásban, a tereplovaglásban és a díjugratásban Viorel Bubãu elsô lett.

Ezzel egyidôben a Nagyváradtól nem messze levô Paptamásin az országos kettôsfogathajtó versenyen szerepelt a dr. Vajnár József által vezetett fogat is. A versenyen a nemzetközi szabályoknak is megfelelô 16 fogat vett részt. Az ország legismertebb tenyésztôi vonultatták fel lovaikat. A fogatosoknak négy versenyszámban kell kötelezôen szerepelniük: a bemutató próbán, a díjhajtásban, a maratonban, illetve az akadályversenyen. Az összesített eredmény alapján a marosvásárhelyi méntelep képviselôi a hatodik helyezést érték el. Ez jó eredménynek tekinthetô, hiszen az országos bajnokságban az elsô tíz helyezett versenyzôt jegyzik.

— Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen, de nemcsak itt kedvelt e sportág, miért nem szerveznek gyakrabban versenyeket? — tettük fel ez alkalommal a kérdést dr. Vajnár Józsefnek, a marosvásárhelyi méntelep igazgatójának.

— Valójában utoljára 1989-ben volt nálunk fogathajtó verseny, míg a tavaly megrendezett díjugrató versenynek sem volt olyan sikere, mint az elmúlt években. Nagyon szeretnénk versenyeket szervezni, s ha nem is Marosvásárhelyen, de Marosszentannán, vagy Marosszentkirályon van erre megfelelô terep. Sajnos, az anyagi és erkölcsi támogatás hiányzik. Mert a mi esetünkben ez egy igencsak költséges sportág.

— Az ország számos méntelepét a megszûnés fenyegeti. Mi a helyzet Marosvásárhelyen?

— Míg máshol az állomány drasztikusan csökkent, nálunk sikerült a különbözô okok miatt elôállható betegségeket megelôzni. Mondhatni sikeresen átvészeltük a kritikusabb éveket. Egységünk a bukaresti központú Fajlótenyésztô Önálló Gazdasági Vállalkozáshoz tartozik. Ennek a függôségnek elônye és hátránya is van. A méntelep havi fenntartására havonta kb. 100 millió lejt kapunk. Az úgy elegendô, hogy a várostól a méntelep melletti 19, illetve Panitban és Bergenyén bérelt 39 hektár területen magunknak megtermesztjük a takarmányt. Egyébb bevételi forrásaink nincsenek és nem is nagyon lehetnek. Szervezünk lovagló tanfolyamokat óránként 5000 lejes bérrel, azonban ebbôl csak a szükséges fogyóanyagokat tudjuk megvásárolni.

— Külföldön nagyon népszerûek a különbözô falusi csárdák mellett mûködtetett lovaglópályák és a fogadók által a környékre szervezett sétakocsikázások. Amennyiben nálunk erre is lesz igény, bizonyos bér fejében vállalkoznának-e arra, hogy kölcsön, vagy eladjanak lovakat e célból?

— Az ötlet nem rossz, de ehhez egyelôre nincs jogunk. önálló vállalkozás vagyunk. A szombatfalvi méntelepnél szerveznek ilyen sétalovaglásokat a Fogarasi- havasok bércei alatt. Nálunk a méntelep elônytelen helyezése miatt ez körülményesebb. Az a helyzet ugyanis, hogy mindenhol forgalmas utakat kell átszelni, hogy eljussunk a környezô erdôkbe. Az ilyen útvonalakat tapasztalatlan lovasnak veszélyes elvállalni. A méntelep célja az egészséges állatszelekció, a fajtajavítás. A sport tulajdonképpen egy olyan próbatétele a lovaknak, ahol a gyorsaságot, ügyességet és az igavonó munkaképességet teszteljük tulajdonképpen.

— Milyen bevétel származik a fedeztetésbôl?

— Ez ingyenes, mivel az állatok megtermékenyítésével, reprodukciójával foglalkozó hivatal felügyeletével végzi el az önálló gazdasági egység. Sajnos, a valóság az, hogy ha ezt magánvállalkozásként kellene végeznünk, nem élnénk meg, mert nem tudnák megfizetni.

— Már évek óta épül a korszerû fedett pálya. Mikor készül el végre?

— Erre nehéz válaszolni. Örvendünk annak, hogy befedtük és sikerült eddig kb. 80 százalékban elkészíteni. Gyakorlatilag ilyen állapotban már 3 éve használjuk. Hátramaradt még a falburkolat, a padok elkészítése és letétele. Ehhez még kb. 800 millió lej szükséges, de hogy honnan, azt még nem tudom.

— Erre nem ad pénzt a központ?

— Elég nehéz ennyit kiszorítani. A Fajlótenyésztô Önálló Gazdasági Vállalkozás vezérigazgatója, Petre Nicolae mérnök lelkes támogatója a lovassportnak. Ô eddig megpróbálta kiterjeszteni a díjugrató és a fogathajtó versenyeket a többi egységre is. Bukarestben hozzáfogtak egy 40 hektáros komplex pálya megépítéséhez. Valószínû, ide irányítják a beruházásra szánt pénzt.

— Tárgyaltak-e a város vezetôségével valamiféle együttmûködés céljából?

— Volt rá próbálkozás, hogy a várost is bevonjuk rendezvényeinkbe. Ennek pénzügyi, elszámolási akadálya van. Az viszont elképzelhetô, hogy a fedett pályát bérbe adhatjuk különbözô rendezvényekre.

— Végül is, lesz-e lóverseny Marosvásárhelyen?

— Fogathajtás egyelôre nem, talán jövôre, díjugratás pedig valamikor ôsszel, az országos bajnokság utolsó fordulóját rendezik meg itt. A dátumot a szakszövetség még nem szögezte le.

— A marosvásárhelyi minifoci-bajnokságokban a hét végén az alábbi eredmények születtek: Víkendtelep, A-osztály (6. forduló): Hertz — Bastia Carrier 0-1, Ajax — More Totyi B. 0-0, Torpi — Real Armedica 3-0, Nike — Parma 7-0, Como — Mezon 9-0, az Ardeal — Eindhoven mérkôzést kedden 19 órától játsszák. Az élcsoport: 1. Como 15 pont, 2. Nike 13, 3. Bastia Carrier 11. B-osztály (6. forduló): Autostop — Barcelona 6-0, Budai Team — Fradi 7-6, Lazio — Dinamo 6-2, Black and White — Unio 3-3, Torpi Star — Inter Grand 3-1, Bari — Newcastle 4-1. Az élcsoport: 1. Lazio 16 pont, 2. Torpi Star 15, 3. Bari 13. Kövesdomb (8. forduló): Vicenza — ISECO Viitorul 1-5, Brazilia — Eintracht keddre halasztva (19 órai kezdettel játsszák), FTC — Parîngul 0-3, Barcelona — Palermo 7-3, Muresul — Dinamo 7-0, Arsenal — Ascoli 0-2. Az élcsoport: 1. Muresul 19 pont, 2. Ascoli 17, 3. Barcelona 15. Tudor I-II. (8. forduló): Dinamic — Telecom 3-7, Bayer — Badboys 1-6, Poli — Parma 3-0, Soimii — Chelsea 4-3, Mobex — Super 3-2, Pandurii — Lazio 3-2. Az élcsoport: 1. Mobex 24 pont, 2. Progresul 18, 3. Pandurii 18. Tudor III. (8. forduló): Rangers — Ronson 10-3, Muresul — Juventus 6-4, Brescia — FC Union 3-0, Otelul — Vointa 4-4, Milan — Craiova 2-2, Oldboys — Banat 1- 4. Az élcsoport: 1. Milan 22 pont, 2. Muresul 18, 3. Otelul 17. Sportiskola (4. forduló): Spirt — Fortuna 3-1, Inter — Hipocrate 4-1, Steaua — Juventus 2-3, Arsenal — Medicina 3-0, Parma — Feyenoord 2-2, Real — Bastia 0-2. Az élcsoport: 1. Parma 10 pont, 2. Arsenal 10, 3. Pik-Nik 9. (Ioan Pãus)

— Az elmúlt héten, hétfôn az elôdöntôre, míg kedden délután a döntôre került sor a kövesdombi minifoci pályán elsô alkalommal megrendezett legrégebbi kispályás csapatok kupáján. Eredmények: Eintracht (Kövesdomb) — Como (Kövesdomb) 1-3, Otelul (Tudor) — Nike (Víkendtelep) 1-0; a 3. helyért: Nike — Eintracht 5-3 (az Eintracht megóvta a mérkôzést és 3-0-ra nyert), az 1. helyért: Otelul — Como 3-0. A legjobb játékos és gólkirály Borsa Emil (Otelul), a legtapasztaltabb játékos a 44 éves Constantin Lucian (Otelul). Az Otelul kerete: Codrenut Gheorghe, Ëamsudean Vasile, Constantin Lucian, Borsa Emil, Bota Claudiu, Moldovan Dan, Asztalos Ferenc, Borsa Augustin, Ardelean Alexandru, Sabãu Dan, Borsa Florin, Ciucã Florin, Kacsó Endre, Cîmpean Cãlin, Ioan Ghitulescu és Gheorghe Borsa, edzô Bãciulescu Emil. A Como kerete: Asztalos István, Hácsek Csaba, Molnár Maximilian, Bartha János, Bors Daniel, Cãmãrãsan Radu, Creta Mircea, György István, Galamb András, Gönczi Botond, Frandes Nistor, Florea Sebastian, Csomor László, Turc Anton, Marcu Adrian, edzô Hácsek Csaba. A mérkôzéseket Buscu Cãlin, Bokor Ferenc, Bara Dezsô, Maxim Andronic és Kiss János vezette.

A hét végén Aradon nemzetközi gyerek úszóversenyt rendeztek, ezen az országból részt vevô 15 csapat mellett a Marosvásárhelyi Iskolás Sportklub úszói is jelen voltak. Stefãnescu Sanda edzô tájékoztatásából kiderült, hogy a megyeszékhelyi versenyzôk nagyon jól szerepeltek. A lányok csapata — Szekeres Andrea, Both Tímea, Klosz Mónika — elsô helyet, míg a fiúké — Moldovan Codrut, Farr Szabolcs, Csath Csanád, Halmágyi Balázs és Trandafir Norbert — harmadik helyet nyertek. Az egyéni versenyszámokban sem maradtak le a marosvásárhelyi úszók, íme az eredmények: I. hely: Szekeres Andrea (50 méter hát és ugyanannyi pillangó), Both Tímea (50 méter gyors), II. hely: Szekeres Andrea (50 méter gyors), III. hely: Szekeres Andrea (50 méter mell), Both Tímea (50 méter pillangó), Farr Szabolcs (50 méter pillangó és ugyanannyi hát), IV. hely: Both Tímea (50 méter mell), Farr Szabolcs (50 méter gyors) és Trandafir Norbert (50 méter pillangó, 50 méter gyors és ugyanannyi hát). A fiúk váltója — Trandafir Norbert, Halmágyi Balázs, Csath Csanád és Farr Szabolcs — negyedik helyezett lett a 4x50 vegyes és 4x50 gyorsváltóban. A fent említett eredmények nyomán a marosvásárhelyi csapat a a 16 csapatból második lett.