Sajtótájékoztató a Maros megyei PUNR-nél

Még egyszer, utoljára (ugyanis a parlamenti vakációban ôk is szünetet tartanak) ráfröcskölték minden mérgüket az RMDSZ-re és annak "kiszolgálóira". A Lazar Ladariu képviselô, Vasile Dobrescu szenátor és Victor Suciu megyei alelnök által tartott sajtótájékoztatón a képviselô sietett elmarasztalni Smaranda Enachet, a Pro Európa Liga társelnökét, akit Románia finnországi nagykövetének tisztségére javasolt az államfô és a külügyminiszter. Felháborodásukat tolmácsolandó, egy, a pártelnök által aláírt nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a "kommunista" múltjától kezdve, a '90 márciusi eseményekben való románellenes tevékenységén keresztül sok bûnét felsorolták, el egészen addig, hogy mind a mai napig az RMDSZ-nek játszik. Erre tett rá egy lapáttal Victor Suciu, aki szerint Enache asszony a román nemzet elsô számú közellensége (Coada de topor de nivel national), a többit nem soroljuk.

Ezen kívül terítékre került a Román Televízió frissen megválasztott adminisztratív tanácsa, amelyben a PUNR-nek egyetlen teljes jogú tagja sincs, és saját kudarcuk miatt szintén a hatalmat és az RMDSZ-t szidták, s nem felejtették el megemlíteni Kozsokár Gábort sem, az alkotmánybíróság új tagját, aki amellett, hogy "román volt 89 elôtt", megyei elsôtitkár is volt. Szóba hozták, hogy a tanügyi, illetve a helyhatósági törvényt módosító kormányrendeletek alkotmányellenesek, törvénytelenek volnának, s végül feltették a kalapot az egészre azzal, hogy igazából nem is az RMDSZ a hibás az ország úgynevezett elmagyarosítása miatt, mert "csak kihasználja a lehetôségeket", hanem azok, "akik kiszolgálják". Ha ilyen ütemben folytatják, jelentette ki Victor Suciu, akkor a "Dâmbovita-partiak elmehetnek nyaralni, mert az RMDSZ veszi át az ország vezetését". A képviselô azonban nem érte be ennyivel: nem baj, kiáltott fel, hatalomra kerülünk hamarosan, s akkor majd rendet csinálunk!

Ezek mellett szinte kilógott a sorból Vasile Dobrescu szenátor, aki a rendkívüli parlamenti ülésszakról, a RENEL privatizációjának menetérôl, a hadsereg megerôsítésének fontosságáról, az ortodox és a görög katolikus egyházak közötti viszály rendezéséhez szükséges vallástörvény szükségességérôl beszélt, a tervezett romániai pápalátogatás kapcsán.

Végül nem felejtették el Fodor Imrét, meg azt sem, hogy a jövô héten még egyszer megkísérelik leváltatni a prefektussal. De ezekre már nem érdemes szót fecsérelni.

Szunnyadó kincseink

A közelmúltban Szakács Géza marosvásárhelyi közgazdász Csíkszeredában egy rnagvas, kétnapos idegenforgalmi rendezvényen hivatalos tolmácsként vett részt. Az eszmecsere tanulságairól, várható eredményeirôl kérdeztük ôt a napokban.

— Ki szervezte a tanácskozást, és milyen szinten képviseltette magát Románia, illetve Magyarország idegenforgalma?

— A tanácskozás egy Hargita megyei rendezvénysorozat részét képezte. Párhuzamosan zajlott a Szakszervezetek Mûvelôdési Házában és az egyik iskola tornatermében a hagyományos Csíki Vásár. Ezenkívül az idén elôször a csíki Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a román turisztikai minisztérium és a magyar ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium közös szervezésében került sor a nemzetközi turisztikai tanácskozásra. A szegedi McLine Stúdió is bekapcsolódott. Több mint száz résztvevô jelent meg. A megbeszélések két és fél napig tartottak. Magyarországról dr. Somogyi Zoltán államtitkár volt jelen, román részrôl pedig Munteanu államtitkár vett rész. Ezenkívül megjelentek minisztériumi igazgatók, szakkutatók, fômunkatársak, és állami, valamint magántôkéjû turisztikai ügynökségek, vállalatok, utazási irodák. A szervezôket meglepte, hogy sem a kovásznai, sem a szovátai, európai hírû fürdôvállalat nem képviseltette magát.

— Mi volt a fô téma? Hogyan zajlott a rendezvény?

— Számos szakdolgozat hangzott el, a fô téma: a román turizmus lehetôségei. Ezek skáláját mutatták be, amire a magyar fél igen fogékonynak bizonyult, és teljes segítôkészséggel válaszolt. Magyarországról jelen volt a Danubius-szállodák igazgatója, aki szakmai segítséget helyezett kilátásba. A minisztériumi szakembereket, szállodatulajdonosokat meghíva egy magyarországi szakmai továbbképzôre, felkészítôre. A cég fedezi az ott-tartózkodás költségeit. Ez az egyik legkorszerûbb európai szállodalánc. Kihangsúlyozódott, hogy a magyar cégeket nemcsak bizonyos régiók vonzzák, hanem Románia minden térsége: a tengerpart, a Duna-delta, a moldovai kolostorok éppúgy, mint a hegyvidéki üdülôk. Itt minden adottság megvan az európai szintû turizmusra, az infrastruktúra és a szolgáltatások terén azonban fel kell nôni a nyugati szintre. Ha ez megtörténne, akkor Romániát nem a nehézipar, hanem az idegenforgalom tartaná el. Magyarországon az utóbbi három évben ez fejlôdött a legdinamikusabban. Ez járult hozzá jelentôsen a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez.

— Köztudott, hogy a turizmus fejlesztése ugyancsak tôkeigényes folyamat. Nálunk nemcsak az a baj, hogy hiányzik a szaktudás, a nivós kiszolgálás kultusza, hanem tôkeszegények a hazai vállalkozók. Arról szó esett, hogy mibôl lehetne felfuttatni az idegenforgalmat?

— Sajnos, itt elôbb az ugyancsak szegény államnak kellene lépnie. A külföldi befektetôk alig várják, hogy itt beruházzanak, de ehhez elôbb jó utak, jó minôségû telefonhálózat kell, ezt pedig vagy méregdrágán megfizeti az állam a külföldi építôknek, vagy az állam maga építteti ki olcsóbban az infrastruktúrát. Ehhez nagyon határozott akarat és lépések kellenek. Céltudatos marketing munka és szakmai képzés szükséges mindenekelôtt és minden szinten, mert a portás, a liftesfiú viselkedése, hozzáállása majdnem ugyanolyan fontos, mint a szállodaigazgatóé. Ami engem meglepett, egy szó sem esett a rendezvényen Birtalan Ákosról, pedig tudtommal ô az 1989 utáni idôszak egyetlen olyan minisztere, aki átfogó fejlesztési stratégiát dolgozott ki a maga területén, és az ehhez szükséges pénzforrásokat is megjelölte. Most az következne, hogy valaki a kidolgozott, kész munkát elkezdje gyakorlatba ültetni. Ennek az elképzelésnek az alapja, elsô lépése a tulajdonviszonyok tisztázása. Mert a külföldi beruházó csak tiszta helyzetben hajlandó részt venni a hazai idegenforgalom fellendítésében. Itt ahogy változik a miniszter személye, rögtön törés áll be az egyes ágazatok kibontakoztatásában. Ez nagyon káros jelenség. Tehát a konklúzió az volt, hogy az idegenforgalomban a román kormánynak kell megkongatnia a harangokat, s ha ez megtörténik, akkor biztosan számítani lehet a külföldi tôkére. Ha bejönnének a turisztikai nagytôkések, az húzóágazattá tenné az idegenforgalmat, hiszen ezek számtalan kis és közepes vállalatot tennének partnerükké, amelyek beszállítókként maguk is jól élnének ebbôl. De az ösvényeket helyettünk senki nem fogja kitaposni.

Árvízkárosultak megsegítése

Általánosan ismert, hogy a természeti csapások, árvizek hatalmas károkat okoztak országszerte, megyénk egyike az ország legsúlyosabban érintett övezeteinek. Lapunkban is hírt adtunk a károsultak megsegítését célzó külföldi és itthoni segélyakciókról. Ha valaki segíteni akar, nem kell messzire mennie, az országos takarék és letéti pénztárnál is adományozhat pénzösszeget a rászorulóknak.

A napokban Patrascu Georgetól, a megyei kirendeltség aligazgatójától, hogy a takarékpénztár központi vezetôségének kezdeményezésére, amelyet a miniszterelnök hagyott jóvá, a hónap kezdetétôl nyitottak egy különleges segélyalapot. Erre a CEC bármelyik egységénél lehet pénzt elhelyezni. Az alapra befolyt összegek a fôvárosban gyûlnek össze, ahol az összeget a helyhatósági kormányhivatal ellenôrzi. Mind jogi, mind magánszemélyek fordulhatnak az alaphoz, amelynek kezeléséért a pénzintézet semmilyen költséget nem számol fel, tehát az ide juttatott pénz teljes egészében a központi alapba kerül, ahonnan teljes állami ellenôrzés mellett fordítják azt a károsultak megsegítésére.

Hétfôn nyit Kirujfürdôn az Állampolgár Menedzser Egylet szervezésében a hatodik Diákönkormányzati Szabadegyetem, amelyen nyolcvan középiskolás diák és húsz szakmai vezetô vesz részt.

A tábor a részt vevô szervezetek, csoportok képviselôinek nyújt segítséget abban, hogy a diákönkormányzatok tagjai ésszerûbben szervezhessék meg tevékenységüket, és azt eredményesebben hajthassák végre. Emellett a táborban, különbözô állampolgári technikák megismertetésével a résztvevôk vezetôi készségét is fejlesztik. A tábor témakörének három fontos alkotórésze van: diákönkormányzatok, vezetôi készségek, csoportanimálás. Az intenzív programban, amelyet romániai és magyarországi szakértôk segítségével készítettek el, napi 4-6 órás csoportmunka, 4 óra elôadás szerepel, emellett szabadidôs foglalkozások széles választékával is színesítik a mûsort, ezeken lehetôséget adnak az egyéni kezdeményezéseknek is. Bôvebb információt az Állampolgár Menedzser Egylet csíkszeredai címén (4100, Csíkszereda, Kôrösi Csoma Sándor utca 6/3.), vagy a 066/124-695-ös telefonszámon lehet szerezni.