Kétnyelvû felirat a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal homlokzatán!

Tegnap annak rendje és módja szerint lezajlott a rendkívüli municípiumi tanácsülés, ahol tíz téma került terítékre.

A napirend megszavazása után Pop Dumitru, a PUNR Funar-szárnyának tanácsosa mindenképpen interpellálni óhajtott, még mielôtt megkezdôdik a napirendi pontok megvitatása. Az üléselnök Birãu Mircea szavazat alá bocsátotta, hogy Pop tanácsos az ülés elején vagy végén interpelláljon. Általában a napirenden kívüli témák megvitatására a tanácskozás végén szokott sor kerülni. A jelen levô 18 tanácsos közül csak öten, a PUNR képviselôi óhajtották, hogy Pop Dumitru az ülés elején szólhasson. Mivel emígy nem kapta meg a szólási jogot, a tanácsos tiltakozásképpen kivonult a terembôl. Természetesen a jelenlevô újságírók, tévések, rádiósok hada követte ôt. A folyosón rögtönzött sajtóértekezleten elmondta: az ellen akart tiltakozni, hogy Fodor Imre polgármester "az együttélô nemzetiség nyelvén is kitette az intézmény nevét". Majd kifejtette, hogy a kétnyelvû feliratokra vonatkozó kormányrendeletet a PUNR nem tekinti érvényesnek, és így mindaddig, amíg törvény nem szabályozza ezt, a párt a kétnyelvûség forszírozását törvénytelen cselekedetnek tartja. A tanácsülés munkálataira visszatérünk.

Egyébként a hivatal kétnyelvû felirata február 18-án került ki az intézmény homlokzatára.

Pop Dumitru tanácsos nem idegenkedik a kétnyelvû helységnévtáblák lefröcsköléstôl sem. Videokazettára rögzített felvételek tanúsítják, hogy részt vett egyes ilyen jellegû ténykedésekben, és immár büntetést is fizetett emiatt. Reméljük, hogy a város vezetô intézményének homlokzatán sokáig tisztán marad a magyar nyelvû felirat.

A tanácsülésre meghirdetett napirend kapcsán lezajlott vitáról holnapi lapszámunkban olvashatnak.

• Maga sem tudja, mit akar kormányzatunk, ezúttal a pénzügyminiszter szájával újabb "mentô" ötlettel áll elô: fizessünk szolidaritási illetéket a csôd szélére jutott vállalatok szerkezetátalakítási gondjainak megoldására! — mert a mindenféle adókból és illetékekbôl összeszedett költségvetésbôl nem telik... • Hogy mire telik, és miért csak arra telik? — ezt rendre elfelejtik közölni velünk, mert talán azt hiszik, hogy elfelejtjük: mind szemérmetlenebbül zsigerelnek ki bennünket a legkülönbözôbb központi és helyi sarcokkal! • Végül is az történik, hogy miután az Iliescu-Vãcãroiu rezsim, Nagy-Romániás, PUNR-s meg szocialista párti segédlettel a szakadék szélére juttatott bennünket, most a Constantinescu-Ciorbea uralom kereszténydemokrata, liberális, szociáldemokrata és RMDSZ-asszisztenciával belök bennünket a szakadékba! — s most mit hallunk? — húzzuk ki magunkat maradék hajunknál fogva abból a slamasztikából, amelybe a dilettáns politikusok hada juttatott... • Lassan-lassan hozzáláthatunk, hogy (ki-ki magának!) felkössük a mentôövet! — azzal a titkos és rosszmájú reménnyel, hogy ne jusson mentôöv azoknak, akik ide juttattak bennünket... • Hogy akkor kik szédítenének minket megváltó eszmékkel, s ha kifogynak ilyesmibôl, akkor újabb szolidaritási illetékekkel? — nem kell aggódnunk, mert a gaz anélkül is terem, hogy a kisujjunkat mozdítanánk... • Ha igaz a hír, Mihály király azt nyilatkozta Svájcban, hogy ô többre lenne képes, mint Constantinescu elnök... — ami igaz, az igaz: nem nehéz államelnökünket überelni! • Elfajulni látszik az egészségügyiek sztrájkja: a kormány elleni politikai zsarolássá teszik a "karakán" hajthatatlanságot mutató szakszervezeti vezérek! — ami meg a konkrét követeléseket illeti: ajánlatos lenne a jóízlés határain belül maradni, mert azért mi is tudjuk, amit tudunk... • Pavel Todoran, a Frãtia szakszervezeti szövetség mindenese azt mondja, hogy a sztrájkoló egészségügyiek mellett vannak a betegek — kénytelen-kelletlen, tehetem hozzá... • Aztán arról regél a mindentudók, de igazán semmihez sem értôk magabiztosságával, hogy "átfogó akcióra" készen állnak a textilipar, a kôolajipar dolgozói... — sztrájkolni könnyû a mai tessék-lássék munka mellett, de kiszámolgathatnák, hogy ha dolgoznának is és eladhatót termelnének, akkor is sztrájkba kellene lépni, vagy a dolgok normális kerékvágásba rendezôdnének?! • Ez a maholnap tv-sztár szakszervezeti vezetô és társai talán olyan sztrájkot is szervezhetnének, ahol a túlfizetett ágazatokban dolgozók bérének csökkentését követelnék a tisztesség és a méltányosság nevében! • Történnek azért megnyugtató dolgok is: a fogyasztóvédelmi hivatal aggodalmát fejezi ki, hogy másfél millió tojást találtak, amelyek csomagolása és jelzése hibás volt, s ennek 56 százaléka (méltányolandó precizitás!) külföldi eredetû, török, holland, szíriai na és... magyarországi... — most már legalább tudjuk, hogy ha tojást vásárolunk, nézzük meg a csomagolást és ellenôrizzük, hogy szerepel-e rajta a dátum, amelyik nap a tyúk világra hozta! • Hát nem megnyugtató precizitás és gondoskodás ez rólunk, éppen akkor, amikor mindinkább azt érezzük, hogy a szabályokat azért hozzák, hogy legyen, amit áthágni? — a szabályfogalmazókkal az élen...

Kommentár

Minden jel arra mutat, hogy a Demokrata Pártnak nincs egyéb dolga, mint az, hogy ahol éri, ott tartson be a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak, a kormányfônek, a koalíciónak, és egyáltalán mindenkinek. Mit számít a reform, a privatizáció, a Nemzetközi Valutaalap, az alig pár nappal korábban megkötött koalíciós együttmûködési egyezmény, hogy az állampolgárokról ne is beszéljünk. Legutóbbi "hôstette" az volt, hogy a helyhatósági törvényt módosító sürgôsségi kormányrendelet szenátusi szakbizottságában, a valamikor a kormánykoalícióval közösen megfogalmazott és elfogadott rendelet ellen szavazott a Nagy-Románia Párttal, és a Román Nemzeti Egységpárttal közösen. Igaz, hogy késôbb, amikor úgymond haragba került a Parasztpárttal és a miniszterelnökkel, többször is egykori partnerei ellen fordult, s végül kiléptek a kormányból, de utóbb mégis együttmûködési protokollumot írtak alá arról, hogy kölcsönösen támogatják egymást a parlamentben, illetve kerülni fogják a jövôben a kölcsönös támadásokat vagy egymás lejáratását.

A Demokrata Párt volt az, amely elôször, másodszor és harmadszor is megszegte adott szavát, illetve két-három vezetô személyisége kézjegyével is szentesített dokumentumokat. Ilyenformán elgondolkozhatunk, mennyit ér Romániában az adott szó, s mennyit ér, akár az ország elsô, második stb. embere által aláírt szerzôdés?

A szerdai szószegést "természetesen" ismét kölcsönös vádaskodások sora követte. A vezetô kormánypárt szószegônek, magyarán csalónak nevezte a demokratákat, amazok az ujjuk mögé bújva, s hirtelen elôrángatott alkotmánycikkelyekre hivatkozva törvényszegôknek titulálták a Parasztpártot, a miniszterelnököt, a kormányfôtitkárt, a kormánykoalíciót és általában mindenkit aki nem ért egyet velük. Azonban a legújabb nyilatkozatháború korántsem zárul megint a szokásos látszat-fegyverszünettel, mert hétfôn menesztik a demokrata párti prefektusokat és alprefektusokat is. Ha a Demokrata Párt eddig abban reménykedett, hogy pálfordulásával nô az ázsiója a közvélemény, illetve a választópolgárok körében, és politikai tôkét szerez azzal, hogy harcostársai ellen fordulva, akadályozza munkájában az amúgy is csetlô-botló kormányt, nem tartja be a játékszabályokat, tévedett. Mint ahogy akkor is téved, amikor azt hiszi, hogy jó az neki, ha a szélsôséges pártokkal egy társaságba keveredik. Ennél mélyebbre már nem is süllyedhet(ne).

Az elemzô figyelmét nem kerülheti el azonban, hogy továbbra is a nép bôrére "szórakoznak", mert a harc hevében ugyan ki foglalkozna komolyan olyan "aprósággal", mint a reform, a privatizáció, az életszínvonal. Az ország egyre idegesebben figyeli a véget nem érô politikai játékot, s egyre tanácstalanabbul latolgatja, hogy maholnap elôrehozott választások lesznek, de nincs akire szavaznia, hiszen a "széleken" egyáltalán, de "középen" vagy "jobbközépen", illetve "balközépen" sem kínálkozik alternatíva.

Utcai felvonulásra, jegyzék átadására és tiltakozó nagygyûlésre készülnek megyénk faipari alkalmazottai. Pontosabban az ágazati szabad szakszervezetek országos szövetségéhez és az RSZSZOSZ-Frãtia konföderációhoz tartozó egységek. Egyelôre a Mobex, az Ilefor, a szászrégeni Amis, a fakitermelô és elôfeldolgozó részvénytársaság (STLTP), a vásárhelyi Prodexcoop, a szovátai Mobila és a segesvári Kroninvest benevezésérôl tudunk a tervezett megmozdulásba, de várható, hogy mások is csatlakoznak hozzájuk. A szervezôk szándéka erélyesen felhívni a kormány figyelmét annak sürgôs szükségességére, hogy állítsák meg az iparág válságának mélyülését.

Ismereteink szerint február 24-én (kedden) a marosvásárhelyi Mobex bútorgyártól 13 órakor elinduló tömeg végighalad a Forradalom utcán és a fôtéren, s amint a prefektúra épülete elé érnek a tüntetôk, egy küldöttség fölviszi a megye elsô emberéhez címzett jegyzéket. Ezt követôen a Romsilva erdészeti felügyelôséghez vonulnak a résztvevôk, és ott is átadnak egy azonos szövegû, a kormány gazdaság- és szociálpolitikája ellen tiltakozó jegyzéket, majd a Cuza Vodã utcán lemennek a Sportcsarnokhoz. Ott várhatóan 17 óráig tart a míting.

"Az MTV2 újabban egy új frekvenciára volt áthangolva, így minden elôfizetô foghatja anélkül, hogy csatornabôvítôre lenne szüksége" — olvastuk a Népújság február 12-i számában Stuart Roberts körzeti igazgató aláírásával megjelent közleményben.

Sejtettük, hogy a szövegbe valami hiba csúszott, ugyanis bizonyos típusú televíziós készülékekkel továbbra sem vételezhetô ez a mûsor. Ezért megkerestük Tintesan Nicut, a bukaresti Romsat Cable-Tv & Radio részvénytársaság marosvásárhelyi (volt Telesatco) egységének mûszkai igazgatóját. Beszélgetôpartnerünk elismerte, hogy túlzás azt állítani, miszerint az MTV2-t most már minden készülékkel "be lehet hozni". Ô úgy fogalmazott, hogy a készülékek nagytöbbségével.

Az MTV2 vételezésére tehát pillanatnyilag a 119,25 MHz frekvenciára szükséges beállítani a televíziót. Arra a hullámsávra, amely a román Acasã (111,25) és a német Sat1 (127,25) között helyezkedik el. Ez az S3-as csatorna a korszeû vevôberendezések III-as sávján található.

Kérdésünkre, hogy mit tehet az, aki a készülék technikai korlátai miatt nem tudja ráhangolni a tévéjét a megadott frekvenciára, a mûszaki vezetô két módozatot említett meg.

Az egyik: vásárolunk a cégüktôl egy kiegészítô berendezést, aminek az ára 75 dollár+TVA (lejben fizetendô megfelelôjét mindig a Román Nemzeti Bank napi valutaárfolyama szerint állapítják meg.) Könnyítésként már az összérték 40 százalékát is elfogadják, a fennmaradó 60 százalékot pedig két, egymást követô havi részletben lehet törleszteni. A konverter beszereléséért még 4 dollárral egyenértékû összeget kérnek.

A másik lehetôség egy olyan, körülbelül 150.000 lejes frekvenciasáv-szélesítô beszerzése, amilyen a marosvásárhelyi Petôfi tér 1. szám alatt kapható. A jelentôs árkülönbséget a kiegészítô berendezések minôsége indokolja. Amíg ugyanis a drága import holmi lehetôvé teszi a távvezérlést, addig az olcsó román gyártmányú "adapter" segítségével ezt nem lehet megtenni, de nem egyforma a vételezett kép és hang milyensége sem.

A fentiekre való tekintettel a Romsat Cable-Tv & Radio Rt. itteni kirendeltségének technikai vezetôje azt ajánlja, hogy mindenki hozzáértô személy véleményét kikérve döntse el, mit tesz. A mérleg egyik serpenyôjébe azt kell betennie, hogy mennyit tud áldozni erre a célra, a másikba pedig azt, hogy egyáltalán mennyit érdemel meg ez az igyekezet. Nem aranyszabály, hogy minél becsesebb a meglévô tv-készülék, annál többet érdemes költeni reá. Ha egy távirányítós vevôberendezéshez még egy távirányítós kiegészítô felszerelést veszek, akkor számolnom kell azzal, hogy valamivel bonyolultabbá válik a kezelés. Lehet, hogy az egyszerû, olcsó változat is megteszi azt, amire vágyunk. És fordítva: a klasszikus nyomógombos, tehát régi fajta televíziót értékesebbé és praktikusabban mûködtethetôvé tehetjük egy távirányítós csatornabôvítôvel. Ám olyanformán is föl kell tenni a kérdést, hogy rövid, avagy hosszú távon akarunk-e eredményt elérni. Tudniillik a román gyártmányú konverter frekvenciatartománya 47-tôl 300 megahertzig terjed, amibe most még belefér a kábeltévé-társaság által szolgáltatott valamennyi mûsor. De az elkövetkezôkben várhatóan bôvül a kínálat, újabb tv-csatornák programjához férhetünk hozzá, amit viszont csak a 47-tôl 860 MHz-ig terjedô frekvencia palettával mûködô külföldi konverter biztosíthat.

Azok számára is adott tanácsot vendéglátónk, akik ezután szeretnének hozzájutni valami korszerû vevôkészülékhez, esetleg éppen azzal a céllal, hogy a régi vacakot kicseréljék. Mint mondta, a legfontosabb, hogy ne hagyjuk magunkat elkápráztatni az üzleti kínálattól. Mert elôfordul, hogy két, külsôre és elsô látásra azonos készülék valójában más-más teljesítôképességû. És éppen ennek okán olcsóbb vagy drágább. A képcsô-átló nagy mérete, az, hogy színes és távirányítós meg híres márkájú a tévé, még nem jelenti azt, hogy akárhány csatornán mûködik. Sem a használt (tôlünk nyugatabbra lomtalanításkor az utcára kirakott), sem az új készülékek forgalmazói nem okvetlenül tudják és mondják is el, hogy mit hoztak be az országba. Ezért szükséges vásárlás elôtt egy itteni tévés szakember véleményét kikérni. S ha valaki történetesen a budapesti MTV2 adására kíváncsi, hát legalább kapcsoltassa be erre az üzletben a távolba látó szerkentyût, hogy a saját szemével és fülével gyôzôdjön meg az eladó jó szándékáról.

U.i: Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy versenyvizsgával Gábor Ferenc közgazdász került a marosvásárhelyi Romsat Cable & Radio egység élére. Az ügyvezetô igazgató február 16-án vette át hivatalát.

Útügyi tanácskozás a prefektúrán

A címbe foglalt kijelentést dr. Dorin Florea, Maros megye prefektusa fogalmazta meg annak a kétórás tanácskozásnak a kezdetén, amelyet tegnap tartottak a megyeházán. Ezen részt vett még Burkhárdt Árpád alprefektus, Togãnel Ioan megyei tanácselnök, megyénk városainak polgármesterei vagy alpolgármesterei, a közmunkaügyi minisztérium fôfelügyelôje, az ország, illetve megyei útügyi igazgatóságok és Vásárhely két nagyobb útjavító cégének, a Citadin Prest, illetve a SPID Rt.-knek a vezetôi.

Diana Paul mérnök, a közmunkaügyi minisztérium fôfelügyelôje számolt be arról, hogy a megyében dolgozók közül sehol sem fordítanak kellô figyelmet a minôségi munkára. Felsorolta az útjavítóknál tapasztalt hiányosságokat, és a felsorolásból általános jelleggel leszûrhetô, hogy jócskán volna amit javítani a munkaszervezés, az aszfaltkeverés, és a munka minôségének ellenôrzése terén, azonban évek óta szinte semmi sem történik ezirányban . Az útjavítók állandóan a kevés pénzre panaszkodnak, de a minôségre nem fordítanak kellô figyelmet.

Az útjavítók viszont az elavult felszerelésre, a szakemberhiányra, a rossz minôségû nyersanyagra hivatkoztak. Jelenleg használt technikájuk elöregedett, és ahhoz hogy mûszaki alapjukat felújíthassák, állandó szerzôdésekre és pénzre lenne szükségük. Ennek ellenére az útjavításokra kiírt versenytárgyalások szigorodni fognak — legalábbis Marosvásárhelyt illetôen — , jelentette ki Eugen Crisan alpolgármester. Mint elmondta, — de ez nem csak az alpolgármester véleménye volt — a tavaly ôsszel elvégzett útjavítások, ammelyeket a különleges útalapból fizettek, rossz minôségûek, és erôteljes lépésekre van szükség, hogy az utak minôségében javulás álljon be. Az alpolgármester szerint a konkurencia javíthatna a helyzeten, ha tehát más cégek is dolgoznának a vásárhelyi útjavításokon. Eddig ugyanis elônyt élveztek a helyi cégek, de Eugen Crisan szerint egyre gyengébb munkát végeznek az utóbbi években.

A prefektus, akinek a véleményét a közmunkaügyi minisztérium fôfelügyelôje is osztotta, kifejtette, hogy fôleg olyan problémák kerültek napvilágra, amelyen jóérzéssel és lelkiismerettel lehet változtatni. A fôispán szerint idéntôl sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az utak állapotára, annál is inkább, mert közpénzek elköltésérôl van szó. Álláspontjával az útjavítók is egyetértettek álláspontjával. Hogy a gyakorlatban milyen eredménye lesz a tegnapi találkozónak, azt talán a legfrissebben leterített aszfaltrétegek minôségén lehet lemérni.