NÉPÚJSÁG-ANKÉT

A hónapok óta tartó politikai és kormányválság nem csupán a politikusok, a koalíciós pártvezetôk problémája. Áldatlan hatása nap mint nap érezhetô a mindennapi életben is. Nem képez(het) kivételt ez alól a közigazgatás sem, fôleg a prefektúrák kinevezett vezetôi tevékenységére lehet hatással a magasabb szinten folyó csetepaté. RMDSZ-prefektusokkal, alprefektusokkal beszélgettünk ezekrôl a kérdésekrôl, illetve arról, hogy — fôleg a román többségû megyékben, helységekben — hogyan csapódik le a kormányválság, nem okoz-e esetleg külön nehézséget, hogy a prefektus vagy alprefektus magyar nemzetiségû. A Népújság kérdései a következôk voltak:

1. Több mint egyéves mûködés után, a nevezett hivatalokban mirôl számolhatnak be? Hogyan sikerül teljesíteniük a köztisztségükkel járó feladataikat és egyben megfelelni az RMDSZ-választók elvárásainak?

2. Mûködésük során milyen akadályokkal szembesültek, egyáltalán a román többségû megyékben milyen hatást váltott ki a magyar prefektus, alprefektus megjelenése?

3. A pillanatnyi koalíciós és politikai válság mennyiben elbizonytalanító erejû a prefektúrák munkájára?

4. Véleménye szerint hogyan lehet a továbbiakban jobban érvényesíteni azt a befolyást, amit az RMDSZ — legalábbis formálisan — megszerzett azzal, hogy képviselôit nevezték ki olyan fontos tisztségekbe, mint a prefektus és alprefektus?

Mai lapszámunkban Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa és Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa válaszol a Népújság kérdéseire.

Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa:

1. * Maga a tény, hogy bekerültünk a prefektúrákba, azt jelenti, hogy egy olyan munkát és olyan közigazgatási munkaterületet kellett megismerjünk, amelyrôl addig nem sokat tudtunk. Meg kellett ismerkedjünk a törvényekkel, feltételekkel, az ottani munka jogi szabályzóival, mikor kell beavatkozni, melyek azok a területek, ahol hatékonyan dolgozni lehet. Utána következett az az idôszak, amikor felmértük, melyek azok a feladatok, amelyeket a kormány képviselôjeként meg kell a területen oldani, és melyek azok az elvárások, amelyeket a szervezet, amely oda küldött bennünket, irányunkban támaszt. Nyilvánvaló, hogy a kettô nem mindig esik egybe. Bár a kormányban részt veszünk, és gyakorlatilag a kormány utasításai olyan utasítások, amelyeket a mi szervezetünk is elfogad országos szinten, ennek véghezvitele a megyében vagy a különbözô közigazgatási területeken akadályokba ütközik, amelyeket néha pontosan a kormány más hivatalai vagy más szervei támasztanak. Ilyenkor bizony konfliktusba kerülünk saját magunkkal. De nyilván eleget kell tenni mindkét követelménynek, mert egyrészt a szervezetünk bármikor visszahívhat, ha nem felelünk meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket ô támaszt, a kormány pedig aznap mond fel, amikor nem végzem azt, amivel megbízott. Nem mindig egyszerû dolog ez.

2. * Szatmár megyében egy kicsit különleges helyzet volt. Egyrészt sértve érezték magukat a kormánykoalícióban részt vevô helyi román pártok is. Mind a Parasztpárt, mind a Demokrata Párt magának vindikálta a prefektusi tisztséget. Mivel nem tehettek egyebet, a kinevezés után a prefektus személyének estek, kikérték maguknak a dolgot. Olyan argumentumot hoztak fel jobb híján, hogy annak idején Szatmár megyében a párttitkárok is mind magyarok voltak és továbbra is magyar uralom van a megyében. Ez nevetséges volt, de a támadások rendszeresek voltak, és nemegyszer saját partnereinktôl kellett támadásokat elszenvednünk, illetve azoknak megfelelnünk.

3. A megyében a politikai helyzet ugyan stabil, de érzôdik az elbizonytalanodás épp amiatt, hogy a kormány nem azzal foglalkozik, amivel kellene. Egyszerûen arról van szó, hogy a pillanatnyi politikai harc miatt elfelejtjük azt, hogy a napi gondokkal foglalkozzunk. Mindenki a politikai problémákat helyezi elôtérbe, választási kampányra készül, mert nyilván nekem is az az érdekem, hogy Szatmár megyében az RMDSZ ôrizze meg a pozícióját, és akkor falugyûlésekre fogok járni és nem a kormány dolgát fogom végezni. Ezt mindenki érzi, rossz hangulat van, elbizonytalanodás. A külföldi partnereink, akikkel megbeszéléseink voltak, sorra visszavonulnak, idôjárásra vagy más okokra hivatkozva. Volt olyan üzletfelünk, aki azt mondta, Kanadában nem tud felszállni a repülôgép, s kiderült, hogy rég Budapesten van. Sajnos, ez van.

4. * Folytatni kell a megkezdett munkát, tovább kell gyûjteni a különbözô területeken a tapasztalatokat, mert ezeket késôbb is fel tudjuk használni. Egyrészt meg kell szilárdítani a helyi lakosság bizalmát a kinevezett vezetôkben, hogy igenis képesek vagyunk ellátni feladatunkat, függetlenül attól, hogy román vagy magyar áll a hivatal élén. Változtatni kell azon a képen, amely szerint mi csak a sajátos problémáinkkal foglalkozunk.

Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa:

1. * Valóban, egy év alatt sok szempontból találkoztunk olyan helyzettel, amikor e kettô közötti ellentmondás nehéz helyzetbe hozta a prefektust. Mindezek ellenére úgy hiszem, hogy Hargita megye prefektúrája a maga összességében azt tartotta szem elôtt, hogy szolgáltatást biztosítson az állampolgárok számára, akik hozzánk fordultak, vagy akik érdekét meg kellett védeni, mondhatnám úgy is, mindegy, hogy milyen intézménnyel szemben.

2. * Az elsô pillanatban a reagálás a más nemzetiségûek részérôl nem a legegyértelmûbben volt pozitív. Volt egy olyan félelem, hogy ha Hargita megyében magyar prefektus lesz, akkor ez egyben a prefektúra egész szerkezetét, hozzáállását a román közösség ellen próbálja majd fordítani. Meggyôzôdésem, hogy egy év után megtapasztalták, hogy az emberi értékek vannak elôtérbe helyezve és nem más, különös tekintettel arra, hogy az átalakulás során a szakértelem egyre inkább mérvadó lett, mi ezt tartottuk szem elôtt akkor, amikor új embereket alkalmaztunk, vagy amikor esetleg meg kellett válnunk alkalmazottaktól.

3. * Egyértelmû, hogy a kormányválság hihetetlenül negatív hatást gyakorol. A mindennapok emberének kis godjai közé beékelte magát a bizonytalanság, amikor reményeit amúgyis elveszítve, azt látja, hogy most minden szertefoszlik. Sokat vártak '98-tól, s amikor látják, hogy a jobb sorsért felelôsek ilyen könnyelmûen mentek bele értelmetlen politikai csatározásokba, elcsüggednek. Ezt tapasztaltuk mi is a munkánk során a hivatalban és a terepen is. Mert az foglalkoztatja az embereket: lesz-e földje, lesz-e munkája, lesz-e ennivalója, s ha ez megvan, akkor a többirôl nem sokat filozofál.

4. * Mindazok ellenére, hogy a kormánykoalíció az egy év alatt a sikertelenségek következtében veszített vonzerejébôl, az RMDSZ, úgy hiszem, meg tudja ezt tartani, mert az általa fölvállaltak mellôl nem állt el egy pillanatra sem. Ha nem is tudta szándékát azonnal valóra váltani, a bizalom létezik. Az emberekben még megvan az a hit, hogy az RMDSZ a magyarság ügyének elkötelezettje, egyben elkötelezettje az egész társadalom jobbulása ügyének.

Czédli József, Bukarest alprefektusa:

1. * Az én helyzetem egy kicsit másképp van, mint az erdélyi megyékben dolgozó kollégáimé. Bukarestben kicsi az RMDSZ választók száma és nagyon kevésnak van dolga - talán szerencsére - a prefektúrával. Volt eset, hogy RMDSZ tagok fordultak hozzám egyéni kérésekkel, ezeket sikerült megoldanom. A prefektúrai munka, komoly köztisztviselôi munka, én magam sem tudtam, amíg oda nem kerültem, hogy bizony sokrétû és olyan komoly gazdasági, szociális problémák vannak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a prefektúrára tartoznak. A mai nehéz gazdasági helyzetben sokszor nagyon nehéz ezeket megoldani.

2. * Bukarestben arról nem lehet szó, hogy kedvezôtlen lett volna a hatás, sôt, mondhatom, hogy nagyon nagy érdeklôdés, hogy úgy mondjam, egyfajta beleegyezés volt azzal kapcsolatban, hogy magyar alprefektust is kineveztek. Amióta ott vagyok, egyetlen egyszer nem történt meg, hogy valaki is valamit felrótt volna nekem azért ,mert nem vagyok román.

3. * Jelenleg nálunk nincs probléma. A prefektus a Nemzeti Parasztpárttól van, a másik alprefektus, ugyancsak a koalíción belül a Liberális Párttól van. A fôtitkár személyével volt probléma, ugyanis a Demokrata Párt tagja, s személyi ellentétek alakultak ki közte és a prefektus között.

4. * Az a véleményem, hogy fôleg szakmai kérdés. Abból kiindulva, hogy az RMDSZ-nek sikerült mindenütt vagy majdnem mindenütt szakmailag jól felkészült embereket tenni a különbözô poziciókba, olyan tekintélyt vívott ki, hogy megbíznak a véleményében, kérik a véleményét, és sok fontos feladat megoldására is felkérik az RMDSZ közképviselôit.

Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa:

1. * Nehéz egy év mérlegét megvonni, mert ellentmondásos eredményekrôl számolhatok be, akárcsak az országos helyzetben. Kolozsváron a képlet az, hogy parasztpárti prefektus, parasztpárti vezérigazgató és RMDSZ-es alprefektus van a prefektúra élén, de mivel a prefektúra tulajdonképpen egyszemélyes intézmény, nagyjából az történik a prefektúrán, amit a parasztpárti prefektus akar. Én azt hiszem, hogy sajnos máshol is így van, a megyében óriási hiány, hogy nem mûködik a politikai egyeztetô tanács. Akkor mûködött csak, amikor a megyei tisztségeket osztottuk le. Azóta tulajdonképpen lényegében egyszer, a múlt héten gyûlésezett a tanács, amikor egy olyan nyilatkozatot adtunk ki, hogy szeretnénk megtartani a koalíciót. Mindezek ellenére azt kell mondanom, hogy eredményes munkát is végeztünk, hiszen ha az elsô tisztségekbôl az RMDSZ-nek nem is jutottak helyek, van egy vezértanfelügyelô-helyettesünk, a kulturális fôigazgatóságon is van egy második emberünk, és folyamatban vannak olyan kinevezések is, ahol talán végre magyar vezérigazgatók is lesznek: a statisztikai hivatalban, a munkavédelmi hivatalban és a kataszteri hivatalban van nekünk esélyünk. Azt kell mondanom, hogy a mai bizonytalanság rányomja a bélyegét erre is, és olyan emberek, bizonytalan állásba, még ha az vezérigazgatói állás is, nem nagyon jelentkeznek, hiszen bármelyik pillanatban felborulhat a koalíció és akkor ebbôl menniük kell. A kolozsvári helyzet sajátossága az, hogy más megyékkel ellentétben, a prefektúra élén koalíciós vezetés van, ellenben mind a megyei tanács, mind a városi tanács nemzeti egységpárti többséggel rendelkezik. Tehát az együttmûködés nehéz, sôt mondhatom, Kolozsvár esetében rossz. Összesen nyolc vagy kilenc községben sikerült, ott, ahol magyar polgármesterek vannak, kétnyelvû táblákat kitenni, ezeket is lefestették, ellopták. A táblaháború jelenleg is tart, tehát az élet így zajlik. Nagyon kevés képviselônk van a különbözô vállalatok igazgatótanácsában, tehát különösebben jó eredményekrôl nem tudok beszámolni. Egyetlen kiemelhetô eredmény talán az, hogy a prefektúrán van egy olyan RMDSZ-es alprefektus, ahová az emberek százai jönnek, és magyarul mondhatják el panaszaikat.

2. * Annak idején, amikor egyáltalán szóba került az, hogy Kolozs megye élére magyar alprefektus kerüljön, óriási sajtókampány folyt személyesen ellenem. Kijelentéseimet kiforgatták, a szövegkörnyezetbôl kiemelték, úgy állítottak be, mint egyes számú közellenséget, aki a megyét el fogja magyarosítani. Természetesen nem kell a megyét elmagyarosítani, mert a megyében minden ötödik ember magyar nemzetiségû. Mivel minden csoda három napig tart, ennek a sajtókampánynak is vége, jelenleg távolról sem vagyok olyan mediatizált, mint az elején. Mint már mondtam, Kolozsváron sajátos helyzet az, hogy a polgármester, aki annak ellenére, hogy már nem az Egységpárt elnöke, még mindig folytatja azt a fasisztoid, intoleráns, xenofób politikáját. És sajnos, még mindig elég nagy támoagatottsága van ennek a politikának. A Nemzeti Egységpárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja, a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt egységfrontot alkotva próbálnak hisztériás, magyarellenes politikát folytatni, s ennek a mindennapi életben sajnos meglátszik az eredménye. A kolozsvári román sajtó szintén ezt a vonalat képviseli.

3. * A saját bôrömön érzem, hogy ez a bizonytalanság, amely tulajdonképpen az elmúlt év decemberétôl tart, úgy csapódik le, hogy az emberek bizonytalanok, nem tudnak hosszú távon tervezni, hiszen bármelyik pillanatban felborulhat a koalíció. Kolozsváron ismért sajátos helyzet az, hogy Iuliu Pãcuraru demokrata párti képviselô és a parasztpárti Alexandru Farcas prefektus között személyi ellentét is van, nem nagyon szeretik egymást.

4. * Nehéz helyzet elôtt állunk. Hiába próbáljuk úgy beállítani, hogy ez nem egy kisebbségi kormány. Sajnos, ha a koalíciós egyeztetôtanács akkor sem mûködött, amikor demokrata párti miniszterek voltak a kormányban, nagyon nehéz elképzelni, hogy az új feltételek között javulna a helyzet. Tartok attól, hogy ha nem sikerül rövidesen konkrétan leszögezni a koalíciós mûködési szabályzatot, akkor a mi bôrünkön fognak kibékülni a parasztpártiak és a demokraták.

(Sz.m.: keddi lapszámunkban további RMDSZ alprefektusok válaszolnak a Népújság kérdéseire, bepillantást engedve a szóban forgó megyék közéletébe és az RMDSZ szerepvállalás körülményeibe.)

A Sanitas szerint

Tegnap reggel a Maros Megyei Klinika I-es amfiteátrumában sajtótájékoztatót tartottak, melyen a helyi média képviselôit fogadta Giurconiu Emil, a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség megyei elnöke, Laurentiu Petru, a megyei egészségügyi igazgatóság gazdasági igazgatója, Abodi Gheorghe, a Maros megyei szakszervezeti szövetség ügyvezetô igazgatója.

Ez alkalommal ismét az egészségügyi ágazatban kilátásba helyezett, lapunk hasábjain is már több alkalommal szóba hozott munkakonfliktusról esett szó. Giurconiu Emil kijelentése szerint a hatalom hordozói nincsenek tudatában az ágazat válságos helyzetének, és a kilátásba helyezett 25%-os fizetésemelést sértésnek nevezte az ágazattal szemben. Mint beszámolt róla, nemcsak a szakszervezetiek tiltakoznak, hanem a mûszaki és az adminisztratív személyzet is, ezenkívül mind az orvosok, mind pedig a gyógyszerészek szakmai szervezetei közleményeket adtak ki, amelyekben támogatásukról biztosítják a tiltakozókat. Az orvosi kamara közleményében paródiának minôsítette a kormány ama intézkedését, amellyel a hatalom a fizetésemelést kilátásba helyezte az ágazat számára.

A szakszervezeti vezetô bejelentette a helyi média munkatársainak — lapunkban errôl már beszámoltunk — , hogy a Sanitas már ismert követeléseit — alapos béremelés, és a bérezési rendszer megújítása, az egészségügy reformja, hogy csak a legfontosabbakat említsük — a munkaügyi, a pénzügyi és az egészségügyi minisztérium elé tárta, azonban a kormány nem mutatott hajlandóságot arra, hogy az anyagi természetû követeléseknek eleget tegyen, ezért a szakszervezeti szövetség megszakította tárgyalásait a kormánnyal. — Jövô héten összehívják a Sanitas rendkívüli országos tanácsát — mondta Giurconiu Emil, majd kijelentette, hogy folytatják a már bejelentett tiltakozó lépéseket, egészen a meghatározatlan idôtartamú általános sztrájkig. A szakszervezet ebben nemcsak az egész ágazat — beleértve ebbe a vezetést is — , hanem sok beteg támogatását is élvezi, akik a bôrükön tapasztalják az egészségügyi ellátás válságos helyzetét. Továbbá azt is leszögezte, hogy a személyzet egyharmada az általános sztrájk idején is dolgozni fog, és a sürgôsségi eseteket ellátják.

Laurentiu Petru, a megyei egészségügyi igazgatóság gazdasági igazgatója néhány adatban ismertette az egészségügy anyagi helyzetét megyei viszonylatban. Elmondta, egy beteg napi élelmezésére 8000 lejt költhetnek, kevesebb jut tehát egy kórházban fekvô beteg ellátására, mint egy börtönbeli fogolyéra. Tavaly nem volt olyan hónap, amikor ne lett volna több, gyakran tízmilliárdig terjedô adóssága az igazgatóságnak, ami oda vezetett, hogy esetenként valósággal koldulniuk kellett az élelmiszerért, vagy gyógyszerért a beszállítóknál. Tavaly nem jutott pénz új felszerelések vásárlására, és '96-ban is csak 120 millió lejük volt az államkasszából ilyen célra, egy röntgenkészülék pedig, amely nem is a legújabb fejlesztésûek közül való, 800 millióba kerül. A felszerelés még a múlt rendszerbôl származik, fizikailag is elavult, nem is szólva arról, hogy már nem felel meg a korszerû követelményeknek, és lévén szó volt szocialista termékekrôl, ezek a gyártásból is kifutottak, így napról napra nehezebb alkatrészeket is biztosítani. Drámai a helyzet a kiegészítô személyzet terén is, például vannak szabad karbantartói állások, de az itt kínált fizetésekért senki nem hajlandó ezeket elfogadni, inkább a szakemberek elszivárgása figyelhetô meg.

Abodi Gheorghe, a megyei szakszervezeti szövetség ügyvezetô igazgatója elmondta, a napokban gyûlésen vettek részt a megye szakszervezeteinek képviselôi, akik egyhangúlag támogatták az egészségügy megmozdulásait, sôt, egyes szakszervezetek ezt támogató megmozdulásokat is kilátásba helyeztek. Álláspontja szerint az elkeseredettség vitte rá az egészségügyet erre a lépésre, és a kormány hozzáállása a problémához még a jóérzést is nélkülözi. Abodi Gheorghe véleménye szerint hasonló megmozdulásokra valamennyi költségvetési ágazatban lehet számítani.

Magyar népdal-est

Február 7-én, szombaton este 7 órától a marosszentgyörgyi plébánia szervezésében Tiszta forrásból címmel népdalestet tartanak a plébánia nagytermében. A rendezvény keretében elhangzik Hajdó Károly karnagy-zenetanár rövid ismertetôje a magyar népdalról, majd Kerekes Boglárka tanítónô, a szatmárnémeti Hajnal akar lenni népdalfesztivál díjazottja erdélyi és moldvai csángó dalokat énekel. Ezután következik a tulajdonképpeni rendezvény, melyen minden jelenlévô szereplô is népdalvetélkedôn vehet részt. Mindehhez a terem népies díszítése és a petróleumlámpa pislákoló fénye teremt hangulatot. A népdalkedvelôket szeretettel várják, bejelentkezni a 121-595-ös telefonszámon.

Újítókat várnak

Február 6-án, pénteken délután 4 órai kezdettel a marosvásárhelyi Területi Újítóközpont székhelyén (Nicolae Grigorescu utca 1. szám — az Ifjúsági Szálló mellett) széles körû közösségi, gazdasági-kereskedelmi tervekkel kapcsolatos rendezvényt szervez a fentnevezett intézmény, melyre kereskedelemben járatos szakembereket várnak javaslatokkal, esetleges bekapcsolódási tervekkel. Az érdeklôdôk a 211-759-es telefonszámon kiegészítô értesüléseket is kaphatnak az eseményrôl.

Újra a Nyárádmentén

A Hahota színtársulat Somerset Maugham: Imádok férjhez menni címû háromfelvonásos vígjátékával szombaton Jobbágyfalván; február 8-án, vasárnap pedig Andrásfalván vendégszerepel. Az elôadások este 7 órától kezdôdnek.

Hamis "rendszámú" táblamázolók

A város Maroskeresztúr felôli bejáratánál újra lefestették a kétnyelvû táblát. A polgárôrök szerint négyen mázoltak, ám nem sikerült azonosítani ôket, ugyanis egy piros színû Dacia személygépkocsiba "pattantak", és elhajtottak a helyszínrôl. Maradt ugyan az MS-03-BNP rendszám, csakhogy az, mint kiderült, hamis volt. A rendszám egy cég tulajdonában álló Ford Transit autóé, amely abban az idôben a cég garázsában parkolt. A táblamázolók újabban a rendszámtáblákat is "átfestik"... A kérdés egyelôre: kik tehetik mindezt büntetlenül?!

Tizenegy százalékos árdrágulás

Drágulnak a gyógyszerek, tudtuk meg az Aesculap igazgatójától. Egyelôre csak a belföldi gyártmányú gyógyszerekrôl van szó, 11 százalékos áremelkedéssel. A külföldi gyógyszerek még nem drágulnak, ami valószínûleg a valuta árfolyamának csökkenésével magyarázható. A magán- és állami tulajdonú gyógyszertárakban pillanatnyilag leltároznak, folyik az átértékelés. A gyógyszerlerakat is "hullámvölgyben"van, várja a kórházaktól az adósságok törlesztését.

Marosvásárhelyi képviselet

A február 6. és 11. között zajló budapesti magyar filmszemlére meghívást kapott és természetesen jelen is lesz a marosvásárhelyi MADISZ által szervezett Alter-Native nemzetközi rövidfilm-fesztivál két helyi szervezôje. Budapesti tartózkodásuk ideje alatt a következô marosvásárhelyi filmfesztivál kilátásaira vonatkozó megbeszéléseket is folytatnak filmszakemberekkel, a helyi közönség igényeit is szem elôtt tartva.

Sakkbajnokság

A Maros Megyei Sakkszövetség a marosvásárhelyi Hadsereg házában február 7-tôl kezdôdôen megszervezi az idei sakkbajnokságot. A sportrendezvényre naponta 8 és 9 óra között lehet iratkozni. A verseny kilencfordulós lesz. A szervezôk kérése az, hogy a benevezôk vigyenek teljes sakkfelszerelést magukkal.

Szülôvárosában koncertezik

Holnap este a klasszikus zene kedvelôi rendkívüli hangversenyen vehetnek részt a Kultúrpalotában, a 18 éves marosvásárhelyi származású Alina-Luciana Tambrea bemutatkozó koncertjén. A jelenleg Németországban élô hegedûmûvésznô négyéves korától játszik hangszeren, jelenleg a düsseldorfi Robert Schumann Zenekonzervatórium hallgatója, számos nemzetközi díj kitüntetettje. A pénteki hangverseny mûsorán: Brahms hegedûversenye.

Különleges képességû gyermekeknek

A Talentum Tehetséggondozó Alapítvány kerekasztal- megbeszélést rendez a különleges képességû gyermekek érvényesülési lehetôségeirôl, helyzetérôl a családban, az oktatási intézetekben és a társadalomban. A meghívó elsôsorban szülôknek, pedagógusoknak, szakembereknek szól, akik megosztanák gondjaikat, személyes tapasztalataikat és módszereiket a gyermekek gondozásával, foglalkoztatásával kapcsolatban.

Munkában a parlament

Hétfôn megkezdte munkálatait a szenátus rendes tavaszi ülésszaka, tisztújítás volt az Állandó Büróban, az RMDSZ frakciójának jelöltjét, Kozsokár Gábort újraválasztották a titkári tisztségbe. A képviselôházi büró RMDSZ-frakciós titkára ismét Kovács Csaba Tibor brassói képviselô lett, a frakció elnöke is a régi maradt Varga Attila szatmári képviselô személyében, az alelnökök közül újraválasztották Márton Árpád kovászna megyei képviselôt, a másik alelnök pedig Vajda Ferenc (Tulcea) lett, a titkár Szilágyi Zsolt (Bihar).

Nincs magyar áldozata

az észak-olaszországi Trento közelében kedden történt sílift-katasztrófának. A kabin 80 méteres magasságból zuhant a mélybe, miután az amerikai járôrgép egyik szárnya elszakította a drótkötelet, s olyan erôvel csapódott a földhöz, hogy az áldozatok többsége a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Egy osztrák, két lengyel, öt belga, három olasz, nyolc német és egy holland áldozat állampolgárságát tudták azonosítani. Vargha Gábor milánói konzul a helyszínen járva közölte: nincs magyar az áldozatok között.

Kárpátalján eredményes

a magyar vállalkozók szövetsége, mely fél éve alakult Beregszászon. Az idôközben 84-rôl 118 tagúvá bôvült szervezet immár lefedi Kárpátalja egész magyarlakta térségét. A szövetség elsôsorban mezôgazdasági és ipari termeléssel foglalkozó, valamint a kereskedelemben és a szolgáltatásokban tevékenykedô vállalkozókat tömörít. Igyekszik a legszélesebb körû szolgáltatásokat nyújtani tagjainak. Szaktanácsadói szolgálata adó- és vámügyekben, jogi kérdésekben segít mindenekelôtt a kezdô vállalkozóknak, és támogatja tagjait az üzleti partnerekkel történô kapcsolatteremtésben, termékeik, szolgáltatásaik reklámozásában, az alapanyagok, mûszaki berendezések beszerzésében és a szakmai továbbképzésben. A KMVSZ közremûködésével több kisüzem létesítése van folyamatban a beregszászi és a nagyszôlôsi járás magyarlakta településein.

28,5 millió frank európai filmekre

Az Európa Tanács alapítványa, az Eurimages bizottság feladata az európai, s ezen belül a több ország összefogásával készített koprodukciók elkészítésének és forgalmazásának támogatása. Az alapítvány 28,5 millió frankkal támogatja 15 játékfilm és két dokumentumfilm elkészítését. A filmek közül hét francia, öt pedig kelet-közép-európai koprodukció. További, nem pontosított támogatást kap 16 európai filmforgalmazó vállalat már elkészült filmek széles körû vetítésének elôsegítéséhez. Köztük van a Budapest Film és a Flamex Film magyar vállalkozás is. Az Eurimages-t az Európa Tanács 1988-ban hozta létre, s az tíz év alatt 606 európai játék-, illetve dokumentumfilm elkészítését támogatta, összesen 1,065 milliárd frank erejéig.

Egyeztetnek a magyarok Kárpátalján

Márciusban parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak Ukrajnában. A kárpátaljai magyar szervezetek: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a vetélytársának számító Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnökeikkel képviseltették magukat. Az utóbbi hetekben ugyanis szóváltás alakult ki egyfelôl a választásokon ismét induló Tóth Mihály képviselô mögött felsorakozó szervezetek, másfelôl a legnagyobb taglétszámú KMKSZ között, amely elnökének, Kovács Miklósnak a jelöltségét támogatja az ukrán parlamentbe.

1.600 vállalatot ad el az ÁVA

1998-as mûködési tervében 1.600 vállalat privatizálását tûzi célul az Állami Vagyonalap, összesen tízmilliárd lejes törzstôkével. A kínálat azonban ennél is nagyobb lesz, mintegy kétezer cég kerülhet magánkézbe, ezek törzstôkéje azonban alig éri el a harmincezer milliárdot.

Új magyar vámszabály

Magyarországra be, onnan ki legtöbb 350.000 ezer forintot lehet vinni, valutát maximum 50.000 forint értékben. (Napi egy átkelésrôl van szó!) Anyagi javakat, nem forgalmazható tételben, maximum 270.000 forintnyi értékig vihet az ország határát átlépô magyar vagy nem magyar állampolgár. Vihetünk: egy liternyi szeszt, bort, öt liternyi sört, ötszáz darab cigarettát, száz szivart, ötszáz gramm dohányt, egy-egy kilót kávéból, teából, kakaóból, fûszerbôl stb. A román vámszabályzat szerint vámmentesen két liternyi alkoholtartalmú italt hozhatunk be, négy liter bort és sört, kétszáz szivart, 250 gramm dohányt. Havonta egy alkalommal 100 ECU értékû anyagi javak is bahozhatók Romániába.

Naponta százan

Bukarestben a jeges járdák miatt egyre többen szenvednek balesetet. A fôvárosi Floreasca sürgôsségi kórházban naponta 100-120 töréses esetet kezelnek. Fôleg az idôs emberek szenvednek balesetet; szakemberek "segítsége" számukra mindössze egy tanács: üljenek otthon.

Tízezerrel több egyetemista lesz

Kolozsvári látogatásán mondotta Andrei Marga tanügyminiszter: az elsôévesek száma 52 ezerrôl 62 ezerre nô az új tanévben, ez a szám még így is kicsiny a 184 ezer végzôshöz képest.

Aranyláncok, CD-lemezek

Lengyelországba igyekezett, de TIR-kocsija ülése alatt aranyat találtak a rendôrök: a harmincnyolc éves török sofôr akkor vált gyanússá, amikor nem akaródzott otthagyni az ülést, így aztán 385 aranylánc és 185 karkötô került elô a "fészekbôl", összsúlyuk 3 kiló 610 deka volt. Szintén a giurgiui vámnál, de az Isztambul— Bukarest vonaton bukkantak az elsôosztály padlásterébe rejtve 1.375 CD-lemezre, melyek értékét 22 millió lejre becsülik a vámosok.

Ezer földrengés

Az elmúlt esztendôben csaknem ezerszer mozdult meg a föld Vrancea övezetében. 250 esetben az epicentrum éppen itt volt, 90 és 130 kilométeres mélységekben. Mindenik rengés tektonikus eredetû volt. Szerencsére azonban csak hat esetben érték el az ötös fokot a Richter-skálán, ezeket azonban érezni lehetett az egész országban. A nagyobb rengések akkor történnek, amikor egyik évszakot a következô váltja fel. A legerôsebbek 11-12 éves ciklusokban jelentkeznek. Szerencsére csak a hetesnél nagyobb földmozgások igazán veszélyesek az emberre. Január folyamán legalább 40 rengést észleltek, közülük a legnagyobbak 4,2 fokosak voltak a Richter-skálán. A szakemberek az egzotikus halak, papagájok és egerek viselkedésmódját tanulmányozzák, ezek ugyanis korábban érzik meg a veszélyt, és különösen viselkednek földrengések elôtt.

Tévéfigyelô

Bájosan bugyuta, angyalian semmitmondó interjút láthattunk hétfôn délután, úgy fél öt és öt óra között a bukaresti magyar adásban. Gödri Ildikó évekkel ezelôtt még egy ízben beszélgetett a képernyôn a blues-énekes Weinberger Attilával, kirôl sokan tudják: a mûfaj ásza. Annak idején lelkesedni tudtam az üde, jól megszerkesztett, sôt rafináltan megrendezett interjú miatt, bár a szerkesztônô nem tartozik a kedvenceim közé. A hétfôi produkció végén kíváncsian vártam, ennek a mûsorszámnak volt-e rendezôje? Nem volt. Nos, lehet, hogy itt van a kutya elásva. Újra bebizonyosodott, hogy a riporteri báj és kellem, a jó szándék nem elég a minôségi tévézéshez. (Persze az is lehet, hogy a beszélgetôpartnerek egyszerûen nem voltak formában.) Gödri az évek folyamán bebizonyította, hogy gyermekadást akár jót is képes szerkeszteni. De ennyi, és nem több. Annak idején a híreket úgy olvasta fel, hogy igazából nem lehetett tudni, mirôl is van szó. Mintha egy számára idegen nyelven tárta volna elénk a tényeket... Ezt az interjút felületesen végigszépelegte, lényegében semmit nem tudtunk meg a riportalanyról. És ezt a mélység nélküliséget zenei betétekkel sem lehet eltakarni. Weinberger Attila úgy beszélt világnézetrôl, filozófiáról, egy kicsit az univerzizmusról, ahogy ô fogalmazott: a Nagy Semmirôl, mintha egy botfülû filozófus tartott volna minielôadást a blues-ról mint mûfajról, miközben nem hallgatott meg egy fia blues-t sem. (Ha pechem van, még kiderülhet, hogy a zenélés mellett Weinberger valódi filozófus, akkor viszont ezt jól titkolta az interjú során.) Az évekkel ezelôtt surgárzott interjú nyomán értékrendszeremben egy kisebb fajta pódiumra tornázta fel magát a mûvész. Emennek hatására elvegyült a többi ember között, kikkel életemben találkoztam, de nem tettek rám különösebb hatást. Az énekes egyszerûen blöffölt, a riporter meg ámult-bámult: negyon jókat mond, hiszen nem értem, hogy mirôl van szó...

Aztán megelégelvén a középszerûséget, elkezdtem "zongorázni" a tévétávirányítón, és elkaptam a frakkját az új mûsor, az Otthon lanszírozásának. Nos, kedves apák, fiúk és szeretôk, ezennel mondjanak le hét közben az olyan földi élvezetekrôl, mint ebéd, vacsora stb. Mert lakásukban hétfôtôl ott ólálkodik a nôi szívekre és könnyzacskókra végzetes hatással levô tévémûsor, az agymosás újabb eszköze. Ömlik majd a képernyôrôl a szirup, általában spanyol szövegkísérettel. Hallom, hogy az új mûsor abból áll össze, ami olyan silány, hogy nem üti meg a Pro TV színvonalát. Nohát, elképzelhetik, hogy milyen lesz. Akkor már inkább a Discovery vagy a Travel, mely bemutatja mindazon mesés tájak sorozatát, ahova soha nem fogunk eljutni. Jó álmodozást!