• Ismételt nézeteltérések a versenytárgyalások körül • A végrehajtók akcióba léptek • Fazakas Károly Csaba ellenállt • A közrendészet közbelép • Már csak formális ellenkezés

Tegnap délelôtt a közrendészek operatív alakulata brutális fellépésével hajtották végre a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal határozatát, mellyel a fôtéri újságosstandhálózatban próbáltak "rendet" teremteni. Az egyik kft-t tulajdonost csak a sajtó képviselôi és számos járókelô szeme láttára erôszakkal megbilincselték és autóval elszállították, azután emelték a traktor pótkocsijába a fémbódékat.

Tizenegy órakor a polgármesteri hivatal köz- és magánterületkezelô igazgatóságának irodájában több tucat hivatali alkalmazott és a sajtó képviselôi gyülekeztek a meghírdetett akcióra. Rosca Angela igazgató az újságírók kérdésére közölte, hogy egy olyan határozatot kell végrehajtania, aminek alapján a fôtéren rendet teremtenek az újságárusító standok, bódék között. A korábban megtartott versenytárgyalás alapján a polgármesteri hivatal eldöntötte, hogy csak 12 bódé maradhat a városrendezési igazgatóság által megállapított helyeken. Ezeket már a versenytárgyalás eredményhirdetésekor kijelölték és a licitet megnyerô cégeknek lett volna kötelességük odaszállítani a tonetteket. De senki nem mozdított semmit. Olyan is volt, amelyet állítólag felszámoltak, de továbbra is használatban tartottak. A köz- és magánterületkezelô igazgatóság tehát úgy döntött, rendet teremt a fôtéren. A nagyszámú vágrehajtó csapat, amelyhez csatlakoztak a közrendészek és a rendôrôk is, elôször a Rózsák tere és a volt Kossuth utca sarkán elhelyezett standhoz vonult. Ez a Difprescar Kft. tulajdona levô. Mártonffy Ottó, a hivatal végrehajtója kategorikusan felszólította az elárusítónôt, hogy szedje össze az árut, mert elszállítják a bódét. Az újságok a földre kerültek, de késett a traktor. Idôközben megjelentek az újságosstandok tulajdonosai is, akik némán szemlélték a készülôdést. Fazakas Károly Csaba, a Difprescar Kft. tulajdonosa volt az, aki hangosan tiltakozott és csalóknak cimezte a hivatal alkalmazottait, mert el akarják vinni a bódékat. A tulajdonos lapunknak kijelentette, amit már többször körbejárt a sajtó, vagyis, hogy véleménye szerint a hivatal törvénytelenül jár el, mivel a versenytárgyalás kétes körülmények között zajlott le. Állítása szerint az elsô licitet 1998. január 31-án hirdették meg, de mivel akkor nem foglalta el mindenki a hivatal által felkínált helyeket, megismételték. A második versenytárgyalást a sajtóban március 26-ára hirdették meg, azonban már február 26-án tárgyaltak a jelentekezô cégekkel. Késôbb azt mondta a hivatal, hogy tévesen közölték a dátumot a lapokkal. Azok, akik az elsô versenytárgyaláson részt vettek, ezen a másodikon már nem szerepelhettek. Fazakas szerint míg az elôbbiek 25.000 lej bérletet kell hogy fizessenek havonta egy négyzetméter területért az utóbbiak, mint például a Palermo Kft., csak 320 lejt. Az is furcsa volt, hogy egy cég legtöbb négy bódéval nevezhetett be a helyekért való versenytárgyalásra. A Difprescar Kft. a rendellenességekért beperelte a polgármesteri hivatalt és a törvényszék ez ügyben még nem hozott határozatot. A következô tárgyalást szeptember 22-re tûzték ki. Ezek szerint — vetette fel a cégtulajdonos —, a polgármesteri hivatalnak nem állt jogában egy perben levô ügyet ily módon a végleges döntése elôtt rendezni. Fazakas Csaba azt is állította, hogy nem kapott értesítést a polgármesteri hivatal szándékáról. Mártonffy Ottó, a polgármesteri hivatal végrehajtója a polgármesteri hivatal költségvetési és pénzügyi osztályához címzett okiratot lobogtatott, amelyben többek között az állt, hogy a köz- és magánterületkezelô igazgatóság kéri ezt az osztályt, támogassa akciójukat. Elmondta, két tanú is bizonyította, hogy többször szólították fel Fazakast, intézkedjen, de mindannyiszor megtagadta az okirat átvételét.

Summa summárum, a hivatal nem teketóriázott, ahogy megjött a traktor, hozzáláttak a bódé eltávolításához. Ekkor Fazakas Károly Csaba elôször a traktor elé állt, majd a bódét fogta meg, mondván, ô nem távozik, nem hagyja, hogy egy igazságtalan intézkedést véghezvigyenek. Mártonffy Ottó parancsára a polgárôrök is közbeléptek, akiket Fazakas ellökött magától. Perceken belül azonban egy fehér Daciával a helyszínre érkezett a polgárôrök két operatív (kommandós) embere, akik brutálisan leteperték Fazakast, megbilincselték és betuszkolták az autóba, majd elvitték. Ezután a bódét feltették a pótkocsira és elszállították, majd a TAROM-iroda mellettihez ment a csapat. Itt az elárusítónô nem akarta leszedni az újságokat, mert mint mondta, ô csak a fônökére hallgat. Jegyzôkönyvbe vezették a sajtó termékeket, majd lepakoltatták a lapokat és a folyóiratokat, ez a bódé is a kocsira került. A fôtér más helyein már mindenki önszántából szedelôzködött. Volt olyan cég, amelyik tehertaxival vitte el saját bódéját. A hivatal által begyûjtôttetek a Várba szállították, ahonnan majd mindenki átveheti a magáét, miután kifizette a szállítási költségeket, derült ki a helyszínen.

Az alpolgármester nem tudott semmit

A polgármesteri hivatalban csak Orbán Dezsô alpolgármestert találtuk irodájában, aki elmondta, az akcióról nem volt tudomása. Annyit elismert: tudta, hogy peres ügyrôl van szó, de a hivatal az 1998. február 27-én kibocsátott 73-as számú rendelkezés (dispozitie) alapján intézkedett. Ennek értelmében a fôtér rendezéséért elrendelték, hogy az eddigi 33 újságosbódé helyett csak 16 maradjon. Egy következô lépés — mondta — a versenytárgyalás feladatfüzete elôírásának a teljesítése, miszerint a jelenlegieket zárt, alumíniumból készülttel kell a cégeknek kicserélniük. Arra a kérdésre, hogy miért határolták be a feladatfüzetben azt, hogy csak 4 bódét helyezzen ki egy cég, Orbán Dezsô kitérô választ adott. Nem volt jelen a feladatfüzet összeállításánál, és nem is az ô hatáskörébe tartozik ez az ügy. Szerinte a második licit szabálytalan volt, valóban nem kellett volna bolygatni a helyzetet, ameddig a per sorsa el nem dôlt véglegesen. Az alpolgármesternek továbbítottuk a bódébontáskor történtek miatt felháborodott lakosok kérdését, hogy miért nem foglalkoznak elôször az élelmiszereket árusító utcai bódékkal, ahol a legelemibb egészségügyi normákat sem tartják be? A válasz: ez egy következô lépés lesz. A sajtóbódék ügyét könnyebb volt vízsgálni. Az élelmiszer kereskedôket alaposabb okiratellenôrzés alá vetik majd — mondta Orbán Dezsô, aki az újságíróktól értesült Fazakas Csaba megbilincselésérôl is.

— Az eljárás mélységesen felháborít, a brutalitást én is elítélem! — mondta az alpolgármester.

Önkényeskedtek a polgárôrök

Fazakas Csaba sorsa iránt érdeklôdve Pescar Valentin századostól, Marosvásárhely rendôrparancsnok- helyettesétôl megtudtuk, hogy a polgárôrök csak a közrend helyreállításáért léphetnek közbe, de senkit sem tartóztathatnak le. Amennyiben valaki egy törvényszéki, vagy más szerv által hozott határozat végrehajtását erôszakosan megakadályozza, és a közhivatal képviselôje ellen agresszívan viselkedik, valóban mozgásképtelenné tehetik. A polgárôrök mûködési szabályzata szerint az érintett személyt azonnal át kell adni a rendôrségnek és csak ez az intézmény róhat ki büntetést, amennyiben úgy állapítják meg, hogy a szóban forgó egyén megsértette a közrendre vonatkozó 61-es törvény valamelyik cikkelyét. A százados még elmondta, hogy Fazakas Csabát valóban felszállították a rendôrségre, ahol az autóból kézbilincs nélkül szállt ki. Mivel az incidens helyszínén tartózkodott két rendôrtiszthelyettes is, a rendôrségen úgy döntöttek, hogy a nyilatkozatuk alapján ítélik meg, hogyan bírságolják meg Fazakast tettéért.

A hazatért Fazakas Csabával is beszéltünk, aki elmondta az autóba tuszkolása után nem bántalmazták, de a fogvatartása alatt szerzett sérüléseiért törvényszéki orvostani látleletet készíttet.

Hozzátehetjük: érthetetlen, miért és kinek a parancsára léphettek fel ilyen erôszakosan a beosztásukkal, helyzetükkel már annyiszor visszaélt polgárôrök, amikor a helyszínen két rendôr is tartózkodott, Ôk pedig passzív nézôi voltak az esetnek! Orbán Dezsô ígérete szerint felülvizsgálja majd a hivatal alkalmazottainak eljárását és értesüléseit a csütörtökön délben sorra kerülô sajtótájékoztatón nyilvánosságra is hozzák. Valószínüleg az újságírókkal együtt a közvélemény is kíváncsian várja, ki és mikor vet már gátat egyesek karhatalmi erôfitogtatásának, brutalitásának.

Jó, hogy megjárta magát Orbán Viktor, jó, hogy megsétálta magát Demszky Gábor, sôt közös dandár is lesz; közben pedig dandárja van, nem a munkának, az aratásnak, cséplésnek, hanem a...védôvám-akciónak, a határeltorlaszolásnak. A román kormány vigyorogva emeli meg a behozatali vámot, csak a magyar búzára, csak a magyar lisztre. (Tusványosi szellem, hol kujtorogsz a nagycsomádi homályban?)

Ide, aki földet szántott, ide, aki traktort gyártott; hol vagytok, bôsz proletárok? Ég a búza!

Az emberiség sok mindent felégetett dicstelen történelme folyamán. Egy idô után maga az ôsember jutott oda, hogy égetni kezdte az elejtett állat húsát, miután a tûzbe került cubák illata felajzotta korgó gyomrát.

Égette a füvet, az erdôt, ellensége településeit, ihletettebb pillanataiban saját fejére gyújtotta a házat.

Ezeket a pillanatokat világégés néven jelöli a krónika.

Még a halottait is elégette az emberiség. És elégette felebarátait is, akiket pedig deklaráltan úgy szeretett, mint önnön magát. Az eleveneket elôbb stílusosan megfullasztotta, aztán gázkamrákban vetette alá a vegyi eljárásnak.

Égetett teát és kávét is; fô eledelét azonban csak igen ritkán csúfolta meg. "Orcád verítékével keresd a te kenyeredet..." jutott eszébe, valahányszor vétkezni készült. Kenyérégetés dolgában meglehetôsen magára volt utalva; maga az ördög sem sugalmazott ilyen nagy bûnt, holott nagy élvezete telt benne, amikor a nép Krisztus testét sárba taposva káromolja az Urat.

A Sátán nagy diplomata, fôbenjáró dolgok vonatkozásában igencsak meggondolja és megfontolja minden lépését. Inkább csak ügyrendi kérdésekben húz ujjat a Teremtôvel.

Holott bevallottan el szeretné pusztítani a világot.

Jobban mondva: pusztíttatni. Úr nem kapál; kapáltat.

Tótkomlósi liszt? Búzadara? Magyar csirke, magyar párizsi? Felháborító.

Miközben Varsándnál így meg amúgy, a temesvári, aradi pékek a markukba röhögnek, hiszen ôk már jóelôre beraktározták a magyar lisztet. A kormányhatározat életbe lépéséig még csaknem egy hónap van hátra, addig még lehet ügyeskedni.

Felületileg a pék is tiltakozik, persze. Színbôl; miközben jobb a kenyere, mint a másik utcabeli szaktársának, aki egyébként szintén román, de kevésbé ügyes. Sôt ügyetlenebb. Harsogja, hogy itt mindenki román kenyeret eszik, miközben az okosabbik pék titokban magyar búzából süti a román lágykenyeret.

Az átkosban, amikor alig volt hús, a román kenyér kombinált kenyér volt: finoman, acélosan kéklett a szalonnája is.

Augusztus: az újkenyér megszentelésének ünnepe. Újbúzazsenge, mondja igen gyönyörûen a nép.

A szôlôt frissen felkapálják, mert érni kezd nemsokára, fel is gereblyélik, mert akkor látható lesz a tolvaj nyoma. A régiek meg tudták állapítani, milyen rendû ember csórt a fürtökbôl, bocskoráról, csizmájáról, tán azt is megállapították: melyik faluból jött, esetleg: kinek a szökött jobbágya, s melyik erdôbôl ereszkedett alá, lakmározni.

Ebbôl az is kiviláglik, hogy minden idôben loptak. Szôlôt is.

Tolvaj világ, semmit sem változol.

Lágy szemre kapálják a szôlôt.

Lesz szôlô s lágykenyér. Még. Talán.

Battonyánál ég a búza. Elkeseredett termelôk betûket rajzolnak belôle a tarlóra, benzinnel öntözik, meggyújtják.

Nem nagy a kár. Kénytelenek felhívni magukra a figyelmet, ha már egyszer Torgyán miniszter nem vezényli ôket a Pénzügyminisztérium, esetleg az Országház elé.

Manapság nehéz felhívni magunkra az érdeklôdést. Szerte a világban árvizek pusztítanak, csúszik a föld, temeti maga alá az életet, másutt a szárazság öl, megint másutt az ember gyilkol: robbant rendületlenül.

A helyi háborúk már alig érdekelnek valakit. Koszovó csak arra való, hogy a hiszékeny román közvéleményt ijesztgessék vele. Amikor egy román politikus dagadó mellel kijelenti: Itt nem lesz Koszovó!, mérget lehet rá venni: alig várja, hogy egy kicsit azért mégis koszovózni lehessen, mert akkor móresre lehetne tanítani az erdélyi magyarságot. Adna nekünk népi egyetemet, kalasnyikovval.

Ha valaki felgyújtja magát az Egyetem téren Bukarestben, hülye, és kész.

Tankok a Mennyei Béke Terén? Mikor volt az? Clinton elnök "kibékült" a gyilkos kínai vezetéssel, Tibet sem fáj senkinek, a President azért izgul, nehogy már valami kis rászáradt ondómaradék ellene tanúskodjék a Lewinsky Klárika ruháján.

Nekünk pedig az a gondunk, hogy a szívünkre ég a búza. Nackóékat nem zavarja, hogy a román gazdaságban magyar búzát csak 1 százalékban használnak fel. Gyermekkoromban az aratás vége felé a legmódosabb gazda kalákát rendezett, muzsikálva, dalolva vonult ki a fiatalság a mezôre, nótázva aratott, és amire "megfogták a nyulat", azaz végére értek, az utolsó kalangyára-keresztre is felkerült a "csúp", a kéve, addig megfonták az új búzakoszorút is, ezt hazafelé a legszebbnek tartott leány vitte, és minden kapuban, minden kútról meglocsolták, hadd legyen még szebb a lány és még gazdagabb a jövô esztendei termés.

A templom közepén a fô dísz a mennyezetrôl az Úrasztala fölé érô friss nagykoszorú volt. Alatta osztotta a pap az úrvacsorát...újbúzazsengére.

Ég a búzánk, az ember, az Isten búzája.

Ég az orcánk. És nem hûsíti gyorsabban párolgó verítékünk.

Mert a szégyentôl ég.

Élt a kis Küküllômenti faluban egy ember, akirôl hajdan így rigmusoltak a többiek: "Hej, lume, lume, si doj bán, /Kormány Vaszi kapitány!"

Izraelben a kormányfô felesége emígy dorgálja a mezgazminisztert: "Gavrilescu úr, van itt tanulnivalója. Izrael kövekre épített ország, benne mégis jólét honol, Románia földje jó, ennek ellenére éhen halunk."

Ég a búza.

A múlt hét végén Csíkszereda, Csíkország fôvárosa igencsak benépesedett, hangossá vált. A vidéken szokatlan hôségben vendégek és helybeliek arról emlékeztek meg, hogy 440 évvel ezelôtt keletkezett az a legrégibb dokumentum, mely bizonyítja, hogy annak idején már létezett e település.

Néhány jellemzô adat

Csíkszeredáról — távírati stílusban: • A város az egész Kárpát-medence hideg pólusa: évi átlaghômérséklete 5,8 Celsius fok, a téli átlag: -5,9, a nyári 16 fok. • Késôbb keletkezett, mint a közeli Csíksomlyó, Csíktapolca vagy Csíkzsögöd. Ezek vélt alapítási ideje a 12., 13. század. • Nem faluból lett várossá, hanem kimondottan vásárhelyként létesítették. • A legrégibb róla szóló dokumentum 1558. augusztus 5-én keletkezett. • A szabadságlevelet Izabella királyné néveben János Zsigmond állította ki Tordán. • Ez kimondja: a Török Birodalomnak fizetendô adón kívül a település semmilyen más adót nem kell fizessen. • A legrégibb épületet, a Mikó-várat az 1620-as években Hídvégi Mikó Ferenc fôkapitány építtette.

1992-ben a 46228 lakosból 38359 volt magyar nemzetiségû.

A figyelem középpontjában

Hargita megye székhelyén valahogy nehezen teremtôdnek hagyományok. Sorsának figyelôi, elemzôi azt mondják: a lakosság még most sem alkot eléggé összeforrott közösséget. Történt, hogy a megyésítéskor a sok köztisztviselôi állás keletkezése miatt sokan települtek oda más vidékrôl. Talán ezzel magyarázható, hogy mindeddig nemigen szerveztek városnapokat. Viszont az idén adott volt ez az aránylag kerek évforduló, melyet dr. Csedô Csaba polgármester arra használt fel, hogy az ünnepséget a csíkiak számára olyan egyéniségek jelenlétével fûszerezze, kik emlékezetessé teszik e napot, s ugyanakkor az egész ország figyelmét legalább egy-két napra Csíkszereda felé irányítsák. És ez sikerült is neki. Hiszen a román — magyar kérdésre mostanában (és mikor nem?) ugyancsak érzékeny hazai hírközlô médiumok ugyancsak felkapták a fejüket arra a hírre, hogy dr. Demszky Gábor, Budapest fôpolgármestere és Viorel Lis, Bukarest fôpolgármestere éppen Szeredában adott találkát egymásnak ezen az augusztusi hétvégén. Mint látni fogjuk, a két magas rangú hivatalnok egyáltalán nem volt hajlandó belemenni a napi politika zsákutcájába, bármennyire is oda terelték ôket a román újságírók.

A vendég-polgármesterek gondolatai

Szombaton délelôtt a polgármesteri hivatal épületében került sor az elkerülhetetlenre: a protokolláris találkozóra, melyen a három önkormányzati vezetô mellett jelen volt a teljes magyarországi küldöttség, tehát az üzletemberek, a budapesti kereskedelmi, kézmûves és agrárkamarák vezetôi, hazai parlamenti szenátorok, képviselôk, államtitkárok, a Hargita megyei tanács elnöke és nagyon sokan mások. Az ünnepi köszöntôk udvariassági formulái közül néhány eredeti gondolat is kikristályosodott. A legfigyelemreméltóbb kijelentés Demszky Gábortól származik. Ô ugyanis a magyar fôvárosi önkormányzat nevében ígéretet tett arra, hogy felvállalják a román kormány által rendeletileg Erdélyben és a Partiumban visszaszolgáltatott magyar jellegû épületek felújítási munkálatainak irányítását, a volt tulajdonosok rendelkezésére bocsátják a legújabb épületrendezési technológiát, részt vállalnak az infrastrukturális felszerelésbôl. Az pontosan nem derült ki, hogy ennek anyagi fedezetét is vállalja-e Budapest, de errôl a késôbbiekben még szó esik majd. A polgármester így fogalmazott: "Ez nem csak elvi szándék." E gondolat adta az ötletet Demszkynek arra, hogy a csíkszeredai ünnepségre levitesse azt a kiállítást, mely fényképeken mutatja be az utóbbi években folyamatban levô budapesti városfelújító munkálatokat, azok eredményeit. Egyébként a budapesti önkormányzat mintegy hárommillió forinttal járult hozzá a csíkszeredai napok megrendezéséhez, fôleg azzal, hogy több neves magyarországi könnyûzene-együttest is levitt az ünnepségre, kik köztudottan bagóért nem lelkesednek, zenélnek.

Viorel Lis a maga joviális stílusával, melyben nyoma sincs a magyarellenességnek, ugyancsak megnyerte a hallgatóság szimpátiáját. Többször hangsúlyozta: mindent elkövet, hogy Bukarest és Budapest testvérvárossá váljon. Erre nézve létezik már egy szándéknyilatkozat, melyet tartalommal kell megtölteni, véglegesíteni kell. Egy anekdotával tett pontot szellemes hozzászólása végére: Távol-Keleten járva a helybeliek román népi zenével akartak kedveskedni neki, de hát... csárdást játszottak. Ô beletörôdött ebbe, és nem tette szóvá a tévedést.

Peremvidékrôl az ország központjába került

Általában érdemes odafigyelni arra, amit Kolumbán Gábor, a Hargita megyei önkormányzat elnöke mond. A román és magyar fôváros elsô embereinek csíkszeredai találkozóját történelmi jelentôségûnek nevezte. Egyébként Csedô Csaba polgármester a rendezvényen többször is megfogalmazta: jó lenne, ha a két tisztségviselô évente találkozna ezután a köztük levô távolság felezôpontján: Csíkszeredában. Kolumbán kihangsúlyozta: jelentôs tény az, hogy a Bukarest — Budapest híd egyik tartópillére éppen Csíkszereda, a peremvidékbôl egy ország központi zónájává váló Székelyföld eme jelentôs települése. Reméli, mondotta, hogy e baráti kézfogásnak másokra is kisugárzása lesz, és jót tesz a magyar — román kapcsolatnak, melyrôl sokan szeretik ma azt regélni, hogy rohamosan romlik... Kolumbán szerint a Székelyföldnek elôny az, és nem hátrány, hogy két olyan város vonzáskörébe tartozik, mint Bukarest és Budapest.

A kis ünnepségen a prezídiumban Fodor Sándor író is helyet foglalt, aki egyébként Csíkszereda egyetlen díszpolgára.

Kiegészító rendezvények és sajtóértekezlet

Kétségtelen, a csíkszeredai ünnepség sokszínûségben, eredeti ötletekben, pompában, változatosságban meg sem közelítette a sepsiszentgyörgyi Szentgyörgy Napokat, és ezt a helybeli újságírók, tisztségviselôk sajnálkozva szóvá is tették. De hát kezdetnek jó volt a sokadalom. Az egykori "tapstéren", ahol egyelôre nem kell attól tartani, hogy helyi vagy országos kisebb és nagyobb diktátorok hozsannázása miatt kell összegyûlnie Csíkszereda népének, csak elvétve lehetett látni egy-egy vásárossátrat. Azok egyikében a legszebb ruhákat az a sepsiszentgyörgyi Rustica cég árulta, mely a Marosvásárhelyi Napokon is jelen volt. A legtöbben az ökörsütést csodálták meg. A mûvészetkedvelôk a szakszervezeti mûvelôdési házban három kiállítást láthattak. Mint említettem: az egyik fotói arról szóltak, hogy miként újultak fel a budapesti legjelentôsebb épületek, zónák. A másik a Csíki-medence népmûvészetét mutatta be, a harmadik pedig a város és környéke képzômûvészeinek alkotásait gyûjtötte egybe, kik közül sokan nagyon fiatalok és igen tehetségesek. De a nagy, közismert egyéniségek sem hiányoztak, mint Márton Árpád, Gáll András és társaik.

Napközben, a valódi augusztusi hôségben nem túl sokan voltak kíváncsiak a helybeliek közül Demszky Gáborra meg Viorel Lisre. Pedig Budapest fôpolgármesterével délelôtt a fôtéren bárki szót válthatott, hiszen beállt a mini sportbajnokságok nézôi közé. Bizonyára a focilabdába is szívesen belerúgott volna, ha lábfején nincs járógipsz. Kérdésemre, hogy miért van ez így, elmondotta: sportbalesetrôl van szó, és reméli, hogy hamarosan lekerül lábáról a melegben különösen igen kényelmetlen "gipszcipô"...

A rövid sajtótájékoztatón a román újságírók mindenképpen azt akarták megtudni, hogy mi a csudáért jár Budapest fôpolgármestere Erdélybe? Mi keresni valója van itt? És úgy általában igaz-e, hogy Magyarország érdeklôdése igencsak megnôtt Erdély iránt? A kimondottan politikai jellegû kérdéseket azzal hárította el, hogy ô nem politizálni, hanem városok közötti hidat építeni érkezett Csíkszeredába. A magyarországi kormányváltás, a politikai fejlemények ôt nem érintik, hiszen immár nyolc éve betölti tisztségét, és így egy változó korban az állandóságot képviseli, és nézetein, stílusán a közeljövôben sem szándékszik változtatni. Külön kérdéseinkre is szívesen válaszolt.

Népújság: A párt, melynek színeiben ön fôpolgármesterré vált, nem jeleskedett a tavaszi, országgyûlési választásokon. A Szabad Demokraták Szövetsége nem került be a magyar törvényhozó szervbe. Az új helyzetre való tekintettel számítani lehet-e arra, hogy az október 18-i helyhatósági választáson ön újra indul a megmérettetésben, azaz ott lesz-e a fôpolgármester-jelöltek között?

Demszky Gábor: Az ôsszel újra indulok a pogármesteri választáson. A közvélemény-kutatások szerint van esélyem arra, hogy harmadszor is elnyerjem a választók zömének szavazatát. A kampány még nem kezdôdött meg. Örvendek, hogy most még eljöhettem Csíkszeredába, hiszen szeptembertôl nem mozdulhatok majd ki Budapestrôl.

Népújság: Önnek ma délelôtt, a csíkszeredai önkormányzat rendezvényén volt egy nagyvonalú, és minden bizonnyal nagy visszhangot kiváltó ígérete, mármint hogy Budapest majd támogatja azon épületek felújítását és felszerelését, melyeket a magyar közösségek visszakapnak Erdélyben és a Partiumban. Köztudott, hogy igen költséges akciókról lesz szó. Tapasztalatom szerint Budapesten is nagyon sok az olyan épület, melyre ugyancsak ráférne a tatarozás. Nem fél attól, hogy Budapest lakói ellenszenvvel fogadják majd az ön szándékát?

Demszky Gábor: Budapest területén nagyon sok olyan felújítás történik, amit nem mi végzünk. Különbözô cégek, vállalkozások újítják fel saját épületeiket. Ez sokkal jelentôsebb tétel, mint amit a fôvárosi önkormányzat pénzébôl el tudunk végezni. Az önkormányzat évente mintegy 50 milliárd forintot fordít felújításra. Ehhez nyugodtan kétszer ennyit hozzá lehet tenni egyéb forrásokra hivatkozva. Tehát Budapest felújítására évente biztosan elmegy egymillió dollár. Az erdélyi épületek felújításánál elsôsorban szakmai segítséget tudunk nyújtani, de néhány ingatlan esetében, mint például a temesvári Magyar Ház, egy teljes szintet mi tatarozunk, ehhez is vállalkozók segítségét fogom kérni. Mindez terveim szerint a budapesti adófizetô polgárokat nem fogja terhelni.

U.i.: Mivel egymagam vettem részt a csíkszeredai rendezvényen, és a fényképezésben nemigen jeleskedem, gondoltam, e beszámoló illusztrálásához vásárolok majd egy nagyon szép, nagyon jellegzetes csíkszeredai képeslapot. Viszont a nagy sokadalom, kirakóvásár közepette városszerte semmi ilyesmit nem találtam. A posta igazán ízléses fôtéri újságos bódéjában az egyetlen látkép a csíksomlyói templomot ábrázolta. Jó lenne, ha a városgazdák a továbbiakban erre is gondolnának, hogy jó minôségû, jellegzetes népszerûsítô anyag nélkül nem lehet bemasírozni Európába.

Bódébontás a láthatáron

Még a szezon elôt sokszor szóltunk arról, hogy Marosvásárhelyen rendbe kellene tenni a nyári szórakozóhelyeket, a strandokat, legfôképp a víkendtelepet, amely már évek óta csatatérhez hasonlít. Mint ismeretes, a Vointa strand mûködését tiltja a közegészségügyi szolgálat, mivel a vizet szûrés nélkül engedték be a medencébe. A Május 1 strandot úgy, ahogy rendbe tették, ez naponta 9 és 19 óra között tart nyitva. A fürdésen kívül azonban nincsen más szolgáltatás, csak néhány mozgóárus, fagylaltos, aki betéved. Azt a bárhelyiséget, amely a tavaly a vendégek rendelkezésére állt, az idén nem bérelték ki. Marad tehát a Maros-part és az a víkend, ahol a csónakázóban fürödhetünk, a gyerekek pedig a nekik is térdig érô vízben pancsolhatnak. A néhai nagy medencét benôtte a sás és az elalgásodott víz már távolról bûzlik. Szerencsére néhány vállalkozó még kitart és igyekszik a nyaralók kedvében járni közélelmezési szolgáltatásaival. Ennyi, mert az építkezés leállt, amitôl sok mindent remélnek, Moldovan Ioantól, a víkendtelep adminisztátorától megtudtuk, hogy a csatornázási munkálatok felét végezték el. Ôsszel, az idényzárás után folytatják majd a csövek elhelyezését, ezúttal egy más vállalkozóval.

Rövidesen valószínû, hogy sor kerül három üres bódé lebontására. Az adminisztrátor elmondta, ez az elsô a víkendtelep arculatának kozmetikázását célzó intézkedések közül. A bódékat két magáncég és egy állami helyezte ide a sétány mellé. Az Antonia Kft. 20 négyzetméteres építményét engedély nélkül, betonelemekbôl, villany- és egészségügyi berendezés, felszerelés nélkül állították fel. A tulajdonos többszöri felszólítás után 1994-tól többszöri felszólítás után sem fizetett bérleti díjat, 1995-tôl nem is használja a helyiséget. Az így felgyûlt adóssága 1.107.009 lej. Hasonlóképpen állították fel az LM Claus Kft. bódéját, amelyet szintén nem használnak. A tulajdonos 1993- tól nem újította fel bérleti szerzôdését. Az adósság, a büntetési hátralékokkal együtt elérte a 3.520.384 lejt. Ennél érdekesebb a gyaloghíd melletti sörözôbódé helyzete, amely az állami Apcom Select Rt. tulajdona. Mint kiderült, ez az építmény nem szerepel az rt. leltárában, így engedély nélkül üzemelt évekig. Ezért a cég 2.857.022 lej adósságot halmozott fel — olvashatjuk a polgármesteri hivatal kimutatásában. Moldovan Ioan szerint ezeket a bódékat a héten elszállítják.

E hír kapcsán azt is megtudtuk, hogy a víkend területén a jelenleg használatban levô bódék 60 százalékát illegálisan építették fel, így mûködési engedélyük is kérdéses. A közeljövôben ezeket is ellenôrzi a polgármesteri hivatal, és amelyeknek iratait nem találják rendben, azokat is lebontják. Helyükbe csak megfelelô külsejû és a civilizált kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez szükséges elengedhetetlen tartozékokkal, berendezésekkel ellátott épületek felhúzását engedélyezik majd.

S hogy mikor fürödhetünk végre a tervezett, korszerû hat medencés víkendstrandon, azt még a legderûlátóbb jósok sem tudják elôrejelezni. Az elképzelés szép, hiszen eszerint a mostani közepes helyén két gyerekmedence lesz, egy-egy csúszdával. Külön-külön kiképeznek egy szabadtéri úszó- és mûugró medencét. Ezenkívül lesz még egy olyan, ahol a víz mélysége nem haladja meg az 170 centit. A jelenleg üresen álló volt KISZ- víkendházhoz csatolnak egy olyan medencét, amelyet télen befednek. Az épületben pedig öltözôket, szaunát, bárt rendeznek be. Nos, elképzelhetô, hogy e nagyszabású terv megvalósításához mennyi pénz kell. Nehezen hihetô, hogy a költségvetésbôl majd erre is telik majd. A számítások szerint csak a szûrôberendezés korszerûsítése 200.000 millió lejbe kerül. S hol van még a lefolyórendszer kiépítése, a medencék kiképzése, no meg az ezzel járó formaságok rendezése! Az is érthetetlen, hogy a polgármesteri hivatal ilyen szûkös pénzügyi lehetôségek között miért ragaszkodik ahhoz, hogy saját beruházásaként végezze el a munkát. A marosvásárhelyiek bizonyára azt sem vennék rossz néven, ha például valaki más, mozgékony magánvállalkozóra bíznák a telep korszerûsítését, olyanra, akinek pénze van és érdeke ahhoz, hogy itt vonzó, nyereséges szolgáltatást nyújtsanak, mindenekelôtt a fürdôzôk örömére.

Fürdôhelyünk jeles pontján, ahol tavaly augusztusban úgy roppant ketté hirtelen egy hatalmas bükk egyik (iker-) ága, hogy alatta a Mária- forrás vizét kóstolgató két rajkó csak fürgeségének köszönheti életét, pedig szél semmi, viharnak messze földön semmi jele, a koradélutánban minden olyan álmosnak és unalmasnak ígérkezett, mint egyébként — , ott tehát ismét történt valami, legalábbis azoknak a szemtanúknak az elmondása alapján, akik az esti órákban arra sétáltak a múlt pénteken.

A forrás fölött valamivel: van egy elszáradt bokor. Ezt valami pókféle szôtte be, és hálójába nemcsak legyek és egyéb bogarak, hanem nagyobb élôlények is belegabalyodnak, és aztán nincs menekvés.

G.V. slatinai üdülô vette észre elsônek, és azonnal hívta alkalmi ismerôsét, G.F. dicsôszentmártoni lakost, aki maga is tapasztalta: odabent egy kutya teteme van, már félig feldolgozott állapotban.

Vagyis ez egy húsevô pók lehet.

Annál is inkább, mert másnap reggelre nyoma sem maradt a dögnek, a bûz sem érzett már egyáltalán.

A megállói kocsmában, melyet idén újítottak fel, egy helybeli azzal toldotta meg a mesét, hogy azt a bokrot a helybeliek (nem a telepiek, hanem a falubeliek) elég jól ismerik, mert ott tûnt el (kiemelte, hogy ott és nem onnan tûnt el) F. János öreg részeges, a távoli hegyi faluból, akinek az volt a szokása, hogy amikor megkapta a nyugdíját, lejött Szovátára, és addig evett-ivott (inkább csak ivott), amíg egy vas nélkül maradt. Éjjelente hol valamelyik elegáns szállodában, hol a bokrok alján hált.

Egy aradi illetôségû reumás kutató kiderítette: a pók nem lehet más, mint a híres-hírhedt feketeözvegy és az arachnofóbiások réme, a tarantula pók keresztezôdésének az eredménye — tehát: vérszívó és húsevô.

Nincs kizárva, hogy a hálóját piszkáló gyanútlan, de kíváncsi emberek, amint hozzáérnek, odaragadnak az eddig ismeretlen anyagú hálóhoz.

A kiszáradt bokrot szerencsére nehezen lehet megközelíteni, mert a forrástól nagyon meredek a kapaszkodó; aki nem tud róla, az természetszerûleg nem is kerül veszélybe.

Egyelôre az a néhány fürdôvendég nézegeti, méregeti, nagyon tisztes távolságból, akik suttogni mernek a pókról, a telepre feljárók, falusiak, az átutazók, a heti vásárlásaikat lebonyolító környékbeli székelyek pedig két korsó sör között egyre cifrább sztorikat kerekítenek belôle.

A slatinai állampolgár állítólag bement a rendôrségre is, de udvarias mosollyal elküldték.

Újabb áldozatról senki sem tud. Egyelôre.

Szombaton és vasárnap került megrendezésre a XXI. korondi fazekasvásár, amelynek az árcsófürdôi Turista fogadó adott otthont.

A megnyitó ünnepség reggel 10 órakór kezdôdött a helybeli polgármester, Szász Domokos üdvözlô szavaival, majd Korond magyarországi testvértelepülései, Jánosfalva és Kiskúnfélegyháza polgármesterei és a Hargita megyei prefektúra képviselôje, Romfeld Mária, valamint a meghívott szakelôadó, Bandi Dezsô iparmûvész méltatták a falu népmûvészet szeretetét, de sajnálatukat fejezték ki, hogy a mindenféle vásárlói igények kielégítése nem méltó egy ilyen nagynevû község hagyományaihoz. A hivatalos személyiségek beszédei után az általános iskola negyedikesei Ambrus Lajos helyi költô verseibôl és népdalokból összeállított szép mûsora következett.

A kiállítók, számszerint 21-en, szép sikert arattak munkáikkal a meglehetôsen kis közönség elôtt. Sajnos, az értékes, igazi népmûvészeti tárgyak között volt közönséges, értéktelen giccs (lásd: kertitörpe) is. A korondi polgármester ezzel kapcsolatban a következôket nyilatkozta: A korondi ember anyagias, azt készít, amire a legnagyobb a kereslet. A fogyasztó mást kíván, mint az igazi mûvészet, tehát alkalmazkodnak. Ezt lehet nem szeretni, de a valóság attól még mem változik. Nevelni kellene az embereket, hogy értékelni tudják hagyományaikat és ne a giccset keressék.

A délutan fénypontja a Szász János karnagy vezette gyermek- fúvószenekar mûsora volt, amely hosszú idôn keresztül indulókat, keringôket játszott a bámészkodó, sörözgetô látogatók nagy örömére. Este 8 órakór az elsô nap tombolahúzása zárta a napot.

Másnap folytatódott a vásár, amelyen sok kerámia cserélt gazdát.

Az ember sok mindent nem ért ezen a világon. Sajnos, sokszor még annyit sem, hogy mi miért bûn vagy éppenséggel erény.

Pol Pot és vörös khmerjei valamikor Kambodzsában egy eszme nevében irtották az értelmet, a tudást; a lakosságot csordába terelték és kihajtották a városból; férfiak külön, nôk külön, a gyermekek szintén, megszüntették a család intézményét, nem volt szükség pénzre, tanítóra, tanárra, egyforma ember kellett, aki nem gondolkodik, csak dolgozik; az engedetleneket persze halomra ölték, milliós nagyságrendben. Ma afgán talibánok a vallásra hivatkoznak, amikor bezárják asszonyaikat a házba, s még az állatokkal is jobban bánnak, mint gyermekeik édesanyjával. Micsoda népség! Kabul utcáin csimbókos szakállal neandervölgyi miniszter lövöldözik gépfegyverrel a kezében, milicistái szétverik a boltokat, a televíziókat, rádiókat, a videót, a világvevô antennákat kihajigálják; úthenger araszol a beszolgáltatott csodamasinákon; nekik sem kell az emberi tudás, nem kell semmi, amit az ember értékként hozott a világra; nem kell mozi, színház, nem kell a könyv, a tisztességes ruha. De vajon miféle istenség az, amelynek nevében megvetik a nôt és rabszolgasorba nyomorítják? Miféle istenség az olyan, amely elnézi, ha ôt azzal imádják, hogy lerombolják a civilizációt? Tökéletes iszlám államot akarnak a talibánok. Másabbat mindenkiénél. Mennek visszafelé az idôben. A kezdetekhez. Mert elfajult a világ. Te jó ég! És ezt pont ôk hirdetik. A szellemi alacsonyrendûség fanatizmusával. De nem kétséges, van valami, amit szívesen vállalnak a tudományból. Ez a modern fegyver, a gyilkoló szerszám; az aknavetô, a taposóakna és a lángszóró meg miegymás. Jellemzô. Ezeket beszerzik sok pénzért, mert felbecsülhetetlen segítség nekik. Az erôszakhoz. A hittérítéshez. Mert valamivel azért irtani kell a szófogadatlanokat, akik nem akarnak megtérni, akik nem akarnak tudatlanként élni, még akkor sem, ha muszáj, ha magatartásukat ott bûnnek nevezik.

Szombati lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a marosvásárhelyi közszállítási vállalat néhány veszteséges járat felszámolását tervezi.

Tegnap a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal községgazdálkodási osztályának igazgatójától, Sigmirean Mircea mérnöktôl értesültünk, hogy a közszállítási vállalat a tegnap hivatalos átiratban közölte a városházával, miszerint e hónap 15-tôl leállítják a 3, 6, 11, 16-os járatokat, melyek ráfizetésesek. Az igazgató, aki egyébként a közszállítás átszervezését célzó tanulmány elkészítésére felállított bizottság elnöke is, úgy vélekedik, ez szubjektív lépés lenne a cég részérôl. Azokra a vonalakra, amelyeken a maxi-taxis szolgáltatók is fuvaroznak, nem vonatkozott az átirat. A közszállítási vállalat menedzserének ama követelésérôl, miszerint szerzôdés és feladatfüzet kellene a közszállítási vállalat szolgáltatásaira is, az igazgató úgy vélte, szerzôdéskötéshez versenytárgyalás is szükséges, ám egyetlen közszállítási vállalatról lévén szó a városban, a liciten nem lenne konkurens. Szerzôdése egyébként soha nem volt a közszállítási vállalatnak a fuvarozásra, csak most lett ez sürgôs, amikor az állami támogatások a költségvetés szûkössége miatt elapadtak, és a rendezett konkurencia is megjelent a színen, ami anyagi nehézségeket okoz a vállalatnak. A maxi-taxik esetében több cég jelentkezett a kiírt vonalakra, ezért reális volt a versenytárgyalás, és ez a szolgáltatási változat lojális konkurenciát jelent a közszállításiaknak — állítja Sigmirean Mircea. Emellett azt is elmondotta, hogy bár javaslatokat kértek a közszállítási vállalattól a helyzet megoldására, ilyeneket nem kaptak, így nem is juthattak közös nevezôre a közszállítás problémáival kapcsolatban.

A vásárhelyi közszállítás átszervezési tanulmányának elsô változatát még nem mutatták be a közszállításiaknak. Ennek elkészítése során arra a következtetésre jutottak, hogy lehetetlen szétválasztani a közszállítási útvonalakat, mivel a város úthálózata és ennek utasforgalma erre nem ad lehetôséget. Egyébként is a közszállítási vállalatnak a konkurencia jelenti a problémát, mindkét szállítási forma most már törvényes, így az utasnak jogában áll a választás, melyiket részesíti elônyben — összegzett az igazgató.

Szándékos káoszteremtés?

— Ez nem konkurencia, hanem élôsködés a közszállítási vállalat hátán — állította kérdésünkre Chiorean Emil, a közszállítási vállalat menedzsere, mert a maxi-taxik magukra nem képesek ellátni azokat az útvonalakat, amelyekre szerzôdéseik vannak. A menedzser azt szeretné, ha a városháza oly módon rendezné a dolgokat, hogy különítse el a két szállítási formát, mert így szerinte a maxi-taxis fuvarozók szedik le a fölét annak a munkának, amit a vállalat végez, hiszen ez utóbbiak egyedül képtelenek ellátni az utasforgalmat útvonalaikon.

Az átiratban említett útvonalakat a még érvényben levô bérletek miatt csak jövô hónaptól függeszti fel a cég. A menedzser szerint azokat az útvonalakat, ahol maxi-taxik is fuvaroznak, a maguk részérôl bármikor felfüggeszthetik, mert nincs rá szerzôdésük. Véleménye szerint szándékosan akarnak egyesek káoszt kelteni a közszállításban, a vállalatnak pedig csak a veszteséges vonalak felfüggesztése marad megoldásként, mert az állami támogatás nagyrészt megszûnt.

A következô lépés még nem eldöntött

Strâmbu Liviu, aki a maxi-taxis vállalkozókat képviseli a tanácsi határozattal felállított bizottságban, kérdésünkre beismerte, valóban nem tudják magukra ellátni az utasforgalmat. Arra az esetre, ha a közszállítási vállalat felfüggeszti említett járatait, még nincs eldöntött lépésük. Mostanig csak a maxi-taxisok voltak mindenért a hibásak, most végre kiderült, nem csak ôk okoznak problémákat. A tanács által felállított bizottságtól intelligens döntést várnak, egyelôre életképes döntés nem született, és a párbeszéd nehezen halad — mondotta a magánfuvarozók képviselôje.

Tudott dolog, hogy a közszállítás régebb, az összes többi helyi érdekû közszolgáltatással együtt a város közvetlen alárendeltségében volt. Abban az idôszakban nyilván nem kellett szerzôdést kötni ahhoz, hogy a buszok járjanak- járhassanak, hiszen a vállalatnak ez volt a kizárólagos tevékenységi területe. A rendszerváltás után ugyan kereskedelmi társaság lett belôle, de továbbra is állami támogatást, tehát közpénzt kapott azért, hogy közszállítson. Most ez a pénzforrás apadóban van, viszont a cégnek nyakán a konkurencia. Lehet, hogy a városháza szándéka, amikor törvényes keretek közé illesztette a konkurenseket, nem sikerült tökéletesre, de ez nem jelentheti azt, hogy a cég önkényesen felfüggesztheti a járatait, mert ez a lépés úgy festene, mintha a vállalat azt akarná kierôszakolni, hogy szüntessék meg a konkurenciát. Az sem vet jó fényt az ügyre, hogy bár eleinte több életképes megoldási javaslatot ígértek a kialakult helyzetre, ilyen mégsincsen a tarsolyukban. Való igaz, hogy az állami pénz apadása nagy érvágás lehet, de erre nem megoldás a járatok felfüggesztése. Ha már az óhajoknak megfelelôen van egy, az ügyet eldönteni hivatott fórum, azaz a helyi tanács által létesített bizottság, inkább annak keretében kellene megoldást keresni a helyzetre, annál is inkább, mivel a tanács e havi ülésén újra napirendre kerül a közszállítás kérdése.

És akkor még mindig nem kérdeztük meg az ezredszer is ismételhetô kérdést: az utasok érdekeit ki veszi figyelembe?

Újra hétfôn délután cövekeltem le a tévé elé, így ismét rájár a rúd a bukaresti magyar tévésekre, dehát edzett kis csapatról van szó, kibírják majd az alábbi megjegyzéseket is. Nem lesz nehéz, mert dicsérettel kell kezdenem: Tomcsányi Mária kiváló riportalanyra bukkant Fodor Erzsébet személyében. És a maga nemében mestermunka az MTV Orbán Balázsról szóló sorozata, melynek narrátora, rendezôje földink: Vári Attila. Csakhogy...

Valamikor az adás közepén kapcsolódtam be a hétfô délutáni magyar adásba. Mindjárt azzal kezdôdött számomra az "élvezet", hogy egy perc leforgása alatt három szarvashibát vettem észre a feliratozásban. Mikor a riportalany azt mondta: "üzemünknek nyolcszáz dolgozója van", a feliratban richtig a 8000-es szám jelent meg. Copotoiu doktorból Coptoiu lett. Gyergyószentmiklósból pedig "zentmiklós". Apró hibák ezek, de kár ilyesmivel rontani az adás hitelét.

Másrészt nem tudok szó nélkül elmenni Tomcsányi Mária riporteri stílusa mellett. Mint említém, Fodor Erzsébetnél kiválóbb riportalanyt nagyítóval sem találhatott volna. Viszont kérdezési, reagálási stílusa sajnos sokat ártott az interjúnak. Egy tévés beszélgetésnek sosem tesz jót, ha a kérdezô és kérdezett túl közeli viszonyban van egymással. Ilyenkor meg kell találni a módját a bizonyos fokú, tudatos távolságtartásnak. Másképp a bizalmas nevetgélés úgymond lelövi a poénokat. Tomcsányi felszabadult nevetgélése olyan hatást ért el, mint mikor valaki viccet mesél, és ô maga elôre nevet a poénon. Ilyenkor a hallgatóság már egyáltalán nem tud derülni a csattanón.

Az Orbán Balázs nyomában címû sorozat, melynek a rendezôje Vári Attila, a kiváló marosvásárhelyi író, az MTV számára, tehát magyarországi nézôknek készült. Számukra igen hasznos filmrôl van szó, hiszen az MTV nézôi közül sokan azt sem tudják, hogy a székelyekkel közös anyanyelvet beszélnek. Viszont a hazai magyar nézô számára szájbarágósnak, puerilisnek tûnhet az, ahogyan a dokumentumfilm az alfától az ómegáig elmeséli a székelyek Orbán Balázs által megjelenített történetét. E két példa is azt bizonyítja, hogy a tévés produkció stílusát ugyancsak gondosan meg kell válogatni, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen célt akarunk elérni egy-egy produkcióval, kihez szól az, amit éppen képernyôre juttat az adásszerkesztô. Ha már uborkaszezon van, és ha a tévések feltétlenül be akarták mutatni Vári Attilának a maga nemében kiváló sorozatát, akkor a bevezetô szövegben jelezni kellett volna, hogy "a kedves nézô ugyan kívülrôl tudja már mindazt, amirôl szó lesz, de úgy gondoltuk...", és ebben az esetben a kedves nézô mindjárt nem feszengett volna attól, hogy úgy érzi: analfabétának nézik a szerkesztô urak és hölgyek.

Egészségügyi technikum Vajdahunyadon

Magyar tagozatot indít a vajdahunyadi Christiana társaság. Felvételi szeptemberben, az egyetemi felvételik után, a felvételi díj ötvenezer lej, tandíj egy évre egymillió lej. Jelentkezhet minden olyan, a 30. életévét be nem töltött, érettségizett személy, aki magyar nyelven kívánja megtanulni a beteggondozást. Érdeklôdni augusztus 31-ig lehet az alábbi címeken: dr. Hauer Erich, az iskola sebésztanára telefonján: 054/715— 592; a római katolikus plébánián: 054/711— 278, illetve a dévai RMDSZ- nél:054/217— 524.

Tartós meleg idôt jósolnak

A meteorológia további szép nyarat ígér. Augusztus 17— 28. között szép lesz az idô, az évszaknak megfelelôen alakul az idôjárás, esti és reggeli lehûlésekkel (8— 18, illetve 8— 17 C fok között). A hónap viszonylag meleg idôvel távozik aug. 28— 31. között, helyenként viharos erejû széllel. Várható hômérsékleti értékek 22— 32 és 8— 17 fok között. A szeptemberi távlati elôrejelzés szerint a hónap elsô felében a szokottnál melegebb idôjárás várható, a hômérséklet nappal elérheti a 32 fokot is. Szeptember második felében az idô lassan lehûl, így éri el a sokévi átlagot.

Összehívják a felsôházat

A szenátus állandó bürója rendkívüli ülésre hívja össze a felsôházat. Napirenden: a köztulajdonjog, a koncessziókra, illetve a helyi közpénzekre vonatkozó törvénytervezetek vitája és elfogadása. A honatyák egy, a kormány által elôterjesztett dokumentumot vitatnak meg a mezôgazdaság jelenlegi állapotáról. A rendkívüli ülésszak szeptember elsejéig tart, 2-án pedig kezdôdhet a rendes ülésszak.

Korkának sem kell magyar egyetem

Mihai Korka felsôoktatási államtitkár hétfôi közleményében ellenzi és teljes határozottsággal elutasítja a román felsôoktatás "etnikai kritériumok szerinti megosztását". A magyar egyetem létrehozását célzó kezdeményezések arra irányulnak, hogy eltérítsék a gyors és tartalmas változásokért küzdô jelenlegi minisztériumi csapat reformmunkáját — jelentette ki. Az 1998— 99-es tanévben 17 karon több mint 40 szakon szerveznek magyar nyelvû tanulmányokat, német szakon pedig 12 szakon lesz kiképzés, hangsúlyozta Korka, aki az EBESZ kisebbségügyi fôbiztosának küldötteire hivatkozott, mondván, hogy azok egyértelmûen a multikulturalitás irányában szorgalmazzák a reformot, nem pedig a kisebbségi felsôfokú oktatás kifejlesztése felé.

Felmérik a lehetôségeket

Az oktatási minisztérium elrendelte, hogy szeptember 14-ig a tanfelügyelôségek ismertessék a falusi és városi iskolák hálózatát és a tanulók beiratkozási lehetôségeit azokban a falvakban, ahol az iskolás gyermekek száma alacsony.

Lehetne áram atomerômû nélkül is

Románia sokkal olcsóbb áramot termelhetne, sôt exportra is tellene, még a Cernavodán épülô atomerômû 2-es csoportja nélkül is, de a kormányt nem érdekli az energetikai szakszervezetek javaslata, s ehhez még külsô nyomás is járul, vélekedtek az Energetica szövetségi vezetôi. A volt RENEL-struktúrából létrejött Univers és Energica szövetségek dolgozói hétfôn megkezdték az ôrságállást a CONEL központi székháza, valamint a kormány, a szenátus és az államelnökség épülete elôtt, mivel a társaság átszervezése a szakszervezetek dialóguspartnerként való elfogadása nélkül zajlik. A kormány csôdös megoldásokat fogad el, vélik, s ez komoly következményekkel jár a gazdaság csôdbe juttatásában is, mivel a döntések a kabinetben születnek.

Két millió dollár a nyomravezetônek

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter kétmillió dollár jutalmat helyezett kilátásba a múlt pénteki afrikai pokolgépes robbantások ügyében a nyomravezetônek. Clinton elnök hétfôn újabb beszédben erôsítette meg az amerikai kormányzat eltökéltségét, hogy felkutatja és az igazságszolgáltatás elé állítja a felelôsöket. Albright asszony a németországi Ramsteinbôl a 11 amerikai halottat hazaszállító géppel tér vissza, Clinton pedig maga is ott lesz, amikor a fôváros melletti Andrews légitámaszponton hôsi halottaknak kijáró tisztelettel fogadják az áldozatokat.

Robbantás Nyíregyházán is

Ismeretlen tettesek hétfôn éjjel egy Mercedes típusú személygépkocsit robbantottak fel Nyíregyháza belvárosában. A merényletnek személyi sérültje nincs, mert a robbanás pillatában nem járt arra senki, de a kár jelentôs. A kocsi tulajdonosa, G. Attila nem tudja, ki és miért helyezett el robbanószerkezetet autója alatt.

A kimutatás félrevezetô

Az államosított házak bérlôinek szövetsége kétségbe vonja a Nicolae Noica közmunkaügyi és területrendezési miniszter által ismertetett, a bérlôk számáról szóló kimutatás adatait. A szövetség szerint a kimutatás mindössze azok nevét tartalmazza, akiket nem veszélyeztet a visszakövetelési kereset, illetve akik állami egységeket bérelnek. Eugen Plesa szövetségi elnök azt mondta: Noica miniszter kimutatása félrevezeti a közvéleményt és számos téves adatot tartalmaz, mivel az egészet olyan tanácsosok "szerencsétlen" közremûködésével állították össze, akik a helyzetet inkább politikailag, semmint statisztikailag értelmezték. "A Noica-jegyzék szerint a 106 ezer lakásban mindössze 200 ezer személy lakik, minden egyes bérleti szerzôdés tehát egy vagy két személyt tart nyilván, a mi kimutatásunkból pedig az tûnik ki, hogy több mint 300 ezer család pereskedik a visszakövetelôkkel."

Kevesebb az unitárius

Az erdélyi unitárius egyház adatai szerint 1996-ban az erdélyi magyar unitáriusok száma 800-zal, 1997-ben 1304 lélekkel csökkent, az évi apadás kitesz egy-egy nagyobb egyházközséget. A természetes apadás (az elhalálozás) mellett 1990-tôl 1996-ig 2247-en morzsolódtak le, tûntek el nyomtalanul nemcsak az egyház, de az erdélyi magyarság soraiból is. Mit lehet tenni ez ellen, mi lesz a jövônkkel? Erre kereste a választ augusztus elsô vasárnapján a Brassó megyei Ürmösön az unitárius nôszövetségek IX. országos találkozójának mintegy 300 küldöttje.

Székelykapu a TOK-nak

Tegnap estétôl a szovátai Teleki Oktatási Központban egy faragott székely kapun lehet bemenni. A díszes bejáratot Bandi Dezsô és 13 "segédje" faragta a ma záruló hetes faragászati tábor idején. A kapun magyar, román és angol nyelven olvashatja a vendég a TOK nevét. A központ augusztus 15-20. között a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezésében Egyetemista Fórumnak ad helyet. 80 szegedi és hazai fiatal folytat eszmecserét vitafórumokon.

Nemzetközi néptánctábor Vajdaszentiványon

Augusztus 16-23. között tartják Vajdaszentiványon azt a Nemzetközi Néptánctábort, amelyre németországi, osztrák, magyar és hazai táncosok jelezték részvételi szándékukat. A táborban jeles elôadók és táncmesterek fogják tanítani az érdeklôdôket. A tábor napi díja csak tánctanulás esetén 20 ezer lej, teljes ellátás esetén 50 ezer lej. Az néptánckedvelôk a helyi polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek.

Gyenge terméshozam Magyarón

Magyaró községben 8 kombájn — 5.500-6000 lej egy árért — aratott. Kocsis Adalbert polgármester elmondta, a tavalyi terméshez képest az idei búza- és árpatermés 40 százalékkal kisebb. A község területén 85 százalékban végeztek a betakarítással, már csak a zab maradt a földeken. A helybéli gazdák várják, hogy teljesen megérjen, alkalmas legyen az aratásra.

Mûtrágya az árvízkárosultaknak

Ma délelôtt a marosvásárhelyi Azomurestôl, a megyeháza közbenjárásával a vámosgálfalvi árvízkárosult földmûvesek mûtrágyát kapnak. Vámosgálfalva községben 450 hektár meôzgazdasági területet öntött el és károsított meg az árvíz. Mint Varga József polgármester elmondta, a területek tulajdonosait hektáronként 50 kilogramm mûtrágyával segítik. Egy ár földre 4 kilogramm mûtrágya szükséges.

Szent István-napi búcsú

Ákosfalván vasárnap megtartják a hagyományos Szent István-napi búcsút.A helyi emlékmûnél és a templomokban ünnepi mûsort tartanak. A helyszínen 9 órakor kisorsolják a szentgericei, backamadarasi, csíkfalvi, nyárádszeredai és ákosfalvai focicsapatok felállását,

Áramszünet

A RENEL marosvásárhelyi fiókegységének jelentése szerint augusztus 13-án 7-16 óra között nem lesz áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Garofitei, Posada, Cornesti (az Ana Ipãtescu utca és Ambasador szálló között) utcákban, az Erdô (Codrului) utca új negyedében és a Nyár (Verii) utca 46-50. számok alatt.

Gazdakirándulás

Az RMGE Maros megyei szervezete augusztus 20-23. között kirándulást szervez Magyarországra, a Pécs melletti szentlôrinci mezôgazdasági és élelmiszeripari kiállításra. Jelentkezni lehet a szervezet Laposnya utcai székházában, vagy a 168-125-ös telefonszámon.

Falutalálkozó Kiskenden

Vasárnap 10 órától istentisztelettel kezdôdik az a falutalálkozó, amelyet idén elôször rendez meg a református egyház Kiskenden. Az istentiszteletet követôen ünnepi mûsorra kerül sor. Hazavárnak minden elszármazottat.

Büntettek a fogyasztóvédôk

A Maros Megyei Fogyasztóvédô Hivatal felügyelôi az elmúlt idôszakban a kimérôs fagylalt és üdítôk minôségét ellenôrizték. Vizsgálataik során találtak olyan egységeket, ahol nem voltak megfelelôen fertôtlenítve a poharak és az adagolóeszközök, a fagylalt nyersanyagait nem tiszta helyen tartották, az ostyákat fedetlenül tárolták. Az észlelt szabálytalanságokért a felügyelôk ideiglenesen bevonták négy egység mûködési engedélyét, elkoboztak 164 kiló fagylaltot és 95 liter hûsítôt, kiróttak 24 büntetést, ezek összértéke 7.926.000 lej.