|
L. évfolyam 154. (13941) sz. |
1998. augusztus 8. szombat |
Budapest Fôpolgármestere elsô ízben Marosvásárhelyen
Tegnap délután a Kulturpalota Tükörtermében Fodro Imre polgármester, Eugen Crisan és Orbán Dezsô alpolgármesterek, Burkhardt Árpád alprefektus, Gheorghe Nan a kersekedelmi és Iparkamara elnöke, fogadta a budapesti fôvárosi önkormányzat küldöttségét. Demszky Gábor, Budapest fôpolgármestere és a kíséretében lévô Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Kézmûvesek Kamarája illetve az Agrárkamara elnökei további hivatali szakemberek valamint 30 vállakozó négynapos erdélyi körúton vesz részt, amelynek fô célja a kapcsolatteremtés.
A kölcsönös üdvözlô beszédek után Demszky Gábor fôpolgármester beszédében elmondta számtalan együtmûködési terület van, ezek közül a legfontosabbak gazdasági jellegûek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Budapest és Románia kölcsönösen nagy piacot jelentenek egymásnak. Reményei szerint a látogatás protkoláris része mellett a küldötségben résztvevô vállalkozók adnak, vesznek, üzletet kötnek. Miután Bukaresttel már 2 éve hivatalosan kapcsolatot létesítettek, most végre alkalom nyílt a földrajzilag és gazdaságilag is közelebb álló régiókkal is felvegyék a kapcsolatot. Így látogatásuk legfontosabb állomásai most Temesvár iletve Nagyvárad voltak. A nagyváradi látogatásról szólva a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta bebizonyosodott, hogy nem igaz, hogy a Magyarországi vállakozók csak eladni akarják áruikat. Példaként az építôipari munkaerô felvásárlást említette, ahol a Romániában levô kiválóan képzett munkaerô és a Magyarországon levô munkaerôhiány kiválóan kiegészíti egymást. Számtalan más példát találhatunk még, különösen ha a határvídék nagyvárosainak ipari termelését tekintjük, amelyek között gyümölcsözô munkamegosztás alakulhat ki. Sajnálatos módon még nagyon sok lefedetlen terület van, ahol még el sem kezdôdött a kapcsolatfelvétel. Ezek közül egyik az idegenforgalom, ahol érdemleges fejlôdés csak a megfelelô infrastruktúra kialakulása után várható.
A vendégek hangsúlyozták az mindkét országnak elemi érdeke az együttmûködés. Egyfelôl Románia számára az út Európába Budapesten keresztül vezet, másfelôl Magyarországnak is fontos, hogy a demokratizálódás folyamatai mihamarabb befejezôdjenek hazánkban. Ehhez szoros együttmûködésre van szükség amelynek egy kiváló példája az árvizek súlytotta területekre eljuttatott 8,5 millió forint értékû segélyszállítmány.
Biztosítanunk kell, hogy a két ország között létrejövö gazdasági kapcsolatok olyan szorosak legyenek, hogy azokat Magarország esetleges korábbi EU csatlakozása se tudja széttörni.- mondották a vendégek.
A sajtótájékoztatón elhangzottakra lapunk következô számában még visszatérünk.
Lapunkban többször ejtettünk szót a nemrégiben lezajlott közszállítási botrányról és az ügy fejleményeirôl. Tegnap Chiorean Emiltôl, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat menedzserétôl tudtuk meg, hogy e hónap közepétôl a cég kilátásba helyezte azon járatainak felfüggesztését, amelyeknek útvonalán maxi-taxis szolgáltatók is fuvaroznak. A menedzser azzal érvelt e lépés mellett, hogy míg a maxi- taxis cégeknek van érvényes szerzôdésük az általuk használt útvonalakra, addig a közszállítási vállalat szolgáltatási feltételei nincsenek szerzôdésben rögzítve. Chiorean Emil szerint az 1997 augusztusában keltezett 44. számú sürgôsségi kormányhatározat elôírja, hogy a városi közszállításban nem használhatja két szállító egy és ugyanazon útvonalat egyszerre, csak úgy, ha a két utaztató szolgáltatásait jól elkülönítik.
Jelenleg felmérést készítenek az utasforgalomról és a járatok jövedelmezôségérôl. Ugyanis a menedzser szerint a cég nem tarthat fenn veszteséges járatokat, ezért elôfordulhat, hogy a már említetteken kívül további vonalakat is felfüggesztenek, vagy az utasforgalom függvényében csökkentik a járatok számát. A menedzser azt állítja, senki nem gondolta át a lépéseket, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek és szerinte ennek egyedüli vesztese a közszállítási vállalat. Vélekedése szerint az lenne a megoldás, ha a polgármesteri hivatal a közszállításiak számára is szerzôdést és feladatfüzetet dolgozna ki, ahogy azt a maxi-taxik esetében is tette, és szintén a Városháza kellene kidolgozza azt a bizonyos közszállítási stratégiát, amelyrôl már szintén többször tettünk említést lapunk hasábjain.
Nem lehet a városban mûködô két közszállítási szolgáltatástípust szétválasztani — állította kérdésünkre Bonta Olimpiu, a polgármesteri hivatal szakfelügyelôje. A helyi tanács múlt havi ülésének határozata nyomán létrehoztak egy bizottságot, amelynek ki kell dolgoznia a város közszállítási stratégiáját. Ennek a közszállításiak képviselôi is tagjai, javaslatokat is kértek tôlük, amit ugyan nemigen kaptak, de mostani lépésükkel a közszállítók vélhetôen önálló cselekedetre szánták el magukat. A közszállítási menedzser érveirôl a szakfelügyelô úgy vélekedett, hogy az inkriminált versenytárgyaláson a Városháza maxi-taxis útvonalakat pályáztatott meg, szó nem volt ott a közszállítási vállalat szolgáltatásairól. Tegnapra elkészült a sokat emlegetett közszállítási stratégia elsô változata, amelyet be is mutattak a közszállítási vállalatnak, az egyeztetések nyomán ebben még módosítások keletkezhetnek. A dokumentumra és az ügy további fejleményeire visszatérünk.
Tegnapelôtt délután Marosvásárhelyen a Gyôzelem téri parkban, ahol a Balcescu-szobor és a forradalom áldozatainak fakeresztje áll, kivágták a Dózsa György utca és a Tudor lakótelep irányába vezetô forgalmi sávok melletti fákat, mintegy nyolcat-tízet. Tegnap délelôtt, amikor felvételünk is készült, még takarították a fák maradványait, délre már teljesen kopárrá vált a kis park egyik fele. Mint értesültünk róla, azért vágták ki a fákat, mert a leendô aluljáró építôtelepét fogják kiterjeszteni, és szélesíteni fogják az úttestet is. Ennek részleteire egy késôbbi lapszámunkban visszatérünk, de a favágás kapcsán megjegyezhetjük, nem ártana, ha az arra illetékesek többet gondolnának és tennének azért is, hogy a város zöldövezetei ne csak pusztuljanak, de gyarapodjanak is.
A remények és az ígéretek földje. A napsütés és a sivatag országa. A tûrkizkék óceán és a korallok világa. A kenguruk és a koalák hazája. Az álmok és a bumeráng szülôföldje. Operaház, korallzátony, hullámlovas, sör, nyársonsült birkaszelet, lóversenyek... az mind Ausztrália. De ez még semmi, mert az ország hatalmas. A világ legnagyobb szigete és legkisebb kontinense. Nagysága megfoghatatlan és végtelennek tûnô. Ott nincsenek távolságok, csak napokig tartó utazások.
Ausztrália a legutolsó kontinens, amelyet az európaiak felfedeztek és betelepítettek. Az ország egyáltalán nem dicsekedhet elôkelô múltjával. A történelemben úgy szerepel, hogy Cook kapitány fedezte fel Ausztráliát, de még azelôtt legalább egy tucat holland, spanyol és angol hajós ismerte már a nyugati partot, sôt néhányan elsüllyedtek a vad szirteken. Éppen azért, mert a part olyan sivár és barátságtalan volt, egyik nagyhatalom sem törte magát, hogy birtokába vegye azt az ismeretlen földet. Annyira nem érdeklôdtek a kietlen sziget iránt, hogy senkinek se jutott eszébe megnézni a keleti partját, pedig tudhatták, hogy olyannak is lennie kell. Mindaddig, míg aztán Cook kapitány véletlenül oda nem tévedt, és ô volt aki megrajzolta a partvonal térképét a földrész déli részétôl egészen Queensland legészakibb pontjáig. Nagy csodálkozással látta, hogy a part ezen oldalán, ellentétben a nyugatival, szép zöld, termékeny föld terült el, erdôségeit számos patak öntözi, amelyek a parttal párhuzamosan vonuló hegyekbôl jönnek.
A futólagos látogatás csaknem katasztrófával végzôdött a Nagy Korallgáton, ahol az Endavour zátonyra futott. A kapitány a tengerbe hajíttatta a nehéz hajóágyúkat, hogy a víz színén tartsa a léket kapott hajót. Negyvennyolc napot töltött azon a helyen, és ma ott egy város áll, amely a kapitány nevét viseli, Cooktown.
Alig néhány évvel azután a jó öreg Anglia elhatározta, hogy rendezi a bûnözôk elhelyezésének ügyét, és megszilárdítja az angol jogrendet a még mindig felderítetlen új kontinensen. Arthur Philiph kapitány parancsnoksága alatt 548 férfi és 188 nôi fegyencet indítottak útnak, katonák, hivatalnokok és tengerészek kíséretében. Az elsô flotta a mai Sydney Harbourban alapított fegyenctelepet. Azt követôen hosszú éveken keresztül szállították a fegyenceket a szigetre, ahol kegyetlen bánásmódban részesültek, illetve az éhínség és az elszigeteltség teljesen kilátástalanná tette helyzetüket. Újabb flották érkeztével lassanként formát öltött az új ország. Jelenleg hat tartományból:Új-Dél-Wales, Queensland, Északi-terület, Dél-Ausztrália, Viktória, Nyugat-Ausztrália, valamint a szárazföld mellett lévô Tasmánia szigetbôl áll. Ezek közül a leglakottabb terület Új-Dél-Wales tartomány, Sydney fôvárossal.
1997. július 15-én tele reménnyel és vágyakkal érkeztem Sydneybe. A repülôtérrôl kilépve borús, esôs idôjárás fogadott, akárcsak itthon november közepén. Csalódást okozott, hisz én úgy képzeltem, hogy Ausztrália az örök napsütés országa.
Aki azt hiszi, hogy leszállva a repülôrôl máris egy koala maciba ütközik, vagy ugrándozó kengurut pillanthat meg, az nagyot téved, mert Sydney egy igazi metropolisz. Azóta, mióta az elsô fegyenc betelepülôk megérkeztek, a város kinôtte magát, a régi elkopott "ruháját" fényes, csillogó "ruhakölteményekre" cserélte, és a 3.8 millió lakosával Ausztrália legnagyobb városa lett. Sydney a Csendes-óceán partján helyezkedik el, és ott található a világ egyik leglátványosabb kikötôje is, amely a világhíres Operaháznak, illetve a Harbour-hídnak köszönhetô.
Elsô utam természetesen a már annyit hallott és olvasott, világhírû operaházhoz vezetett. Az alkotás a Bennelong Pointnál található, a kikötô keleti felén. A tér arról az ausztrál bennszülöttrôl kapta nevét, aki a gyarmat elsô kormányzójának volt a barátja. Elsô látásra az épület kisebbnek tûnt, mint ahogy elképzeltem és képeken láttam, de a turisztikai látogatottságával kapcsolatban nem tévedtem. A színház elôtti tér zsúfolt a kíváncsiskodó turistáktól. Két japán csoport tagjai izgatottan fényképezték egymást, mindenhol a fényképezôgépek kattogása hallatszott. Szégyen Sydneybôl úgy haza menni, hogy ne legyen egy portré háttérben az Operaházzal.
Az acélból és betonból készült építmény mintha egy hattyúra emlékeztetne, amely szárnyait bontogatja, hogy felszálljon a levegôbe. II. Erzsébet királynô 1973. októberében nyította meg hivatalosan. Sokak szerint a második világháború óta nem építettek ennél szebbet, sôt egyesek szerint nincs is szebb építmény a világon.
Az épületben, a kinti világosság után szürke homály fogadott, amely az épületbelsô stílusának, a "világûrkorszak gótikának" köszönhetô. Képzeletemben egy pazar világítású, tükrökkel telirakott, bordó bársonnyal bevont elôcsarnok állt, ezzel szemben az épületet alkotó betonelemek nincsenek lefestve, és az elôcsarnokot a falba beépített apró lámpák világítják meg. 1954-ben Sydney új operaházának megépítéséhez pályázatot írtak ki. A gyôztes egy csaknem ismeretlen dán építész volt, aki nem is járt a helyszínen, ahova megálmodta, csak fényképekrôl látta a helyet. Épülettervét Sydney hatalmas jachtkikötôjének vitorlái ihlették, de hatással voltak rá a Mexikóban látott maja és azték templomok is. Az építész elképzeléseinek kivitelezése komoly mûszaki nehézségeket támasztott, de az ô terve volt a legérdekesebb. Az építkezés tíz évvel hosszabb idôt vett igénybe a tervezettnél, s több mint 100 millió dollárt emésztett fel. A költségek nagy részét lottó-bevételekbôl fedezték. Utzon a mûszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt csalódottan visszavonult. Komputerek segítségével sikerült a mûszaki nehézségeket leküzdeni, a végleges terv kivitelezése pedig négy ausztráliai építész érdeme.
Sydney filharmonikus kórusa, szimfonikus zenekara, sôt még a város színháza is itt tartja elôadásait.
Az elsô látogatásomat követôen hat hónap teltével ismét az Operaházban jártam, de ekkor mint színházkedvelô vettem részt az elôadáson. Az Ausztráliai Balett Rómeo és Júlia balet elôadást adta elô, amely mai 270 sikeres fellépésnek örvendhetett. Az ülôjegy helytôl függôen 40-60 ausztráliai dollárba kerül, az állójegy 20 AUD, így természetesen az állójegyet választottam. Elôadás elôtt egy órával kezdték árusítani az állójegyeket, mire én odaértem, már minden jegy elkelt. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nem volt mit tenni, mint várakozni és reménykedni. Az utolsó pillanatban egy idôsebb hölgy ajánlotta fel az egyik jegyét, én pedig örömömben nem találtam szavakat, hogy hálámat kifejezzem.
Az operaház éjszakai megvilágításban pompásabb látványt nyújtott, és mindezt emelte a háttérben lévô kivilágított Harbour-(Kikötô) híd is. A terem zsúfolásig megtelt, az állójegyeseknek egy külön hely volt kijelölve, és csak annyi jegyet adtak el, ahány ember ott elfért. Én régi jó vásárhelyi szokás szerint elôadás közben a lépcsôkhöz lopóztam, és a földrôl néztem az elôadást. Elôször egy kicsit furcsállták, lehet, hogy ez náluk nem volt szokás, de elôadás végére példámat követve néhány állójegyes a lépcsôkhöz merészkedett. Habár a Rómeo és Júlia történet témája ismerôs, és már több feldolgozásban is láttam, azért a darab minden mozzanatát nagy élvezettel néztem.
Szünetben a színpadot a nézôtértôl egy gyönyörû függönnyel választották el, amely állítolag a világ legnagyobb színpadi függönye, színes gyapjúból gobelin módon szövött anyagból készült. A függönyt Hold- és Nap-motívumok töltik be. Késôbb megtudtam, hogy a színház nemcsak a függönnyel büszkélkedhet, itt található a világ legnagyobb mechanikus hangszere is, amely 10500 síppal rendelkezik.
— A cigány gyermek — mondáink szerint — amikor megszületik, élete elsô cselekedeteként pattogtat egyet, bizonyítva, hogy jó táncos lesz — mondta tegnap délben a megyeszékhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartott sajtótájékoztatón Venczi János, a Marosvásárhelyi Roma Szövetség tánccsoportjának vezetôje. A kis számban résztvevô újságírók tôle azt is megtudhatták, hogy az Aven Aminca Romale nevet viselô együttes 1992-ben alakult, és azóta kisebb-nagyobb szünetekkel mûködik. Jelenleg 25 tagja (megyeszékhelyi és marosszentkirályi) van, akik kölcsönkért hagyományos cigány népviseletben táncolnak. Legutóbb a vásárhelyi közönségnek június 4-én mutatták be táncaikat a Kultúrpalotában. A sajtótájékoztató céljáról beszélve a tánccsoport vezetôje elmondta:
— Szeretnénk, ha a megye lakossága tudna létezésünkrôl és nem tévesztene össze sem a marosszentgyörgyi, sem a többi cigány táncegyüttessel. Anyagi gondjaink vannak, melyek sokszor megkérdôjelezik a csoport további mûködését, de reméljük, hogy idôvel többen támogatnak. Mert ha mi nem mutatjuk meg a fiataloknak milyen az ôsi cigány tánc, akkor hamarosan minden roma fiatal csak diszkózenére fog táncolni. Hetente tartunk táncpróbát, ezekre szívesen várjuk azokat a cigány, magyar és román fiatalokat, akik meg akarják tanulni a roma táncot, meg akarják ismerni a hagyományt.
A Népújság kérdésére, hogy milyen kapcsolataik vannak a többi cigány tánccsoporttal, a kérdezett elmondta, hogy még alakulásukkor megpróbálta felvenni a kapcsolatot a gernyeszegi cigány tánccsoporttal, de annak vezetôje vetélytársnak nevezte ôket, és nem volt hajlandó együttmûködni.
Az együttes legközelebb szeptember 4-7. között Szebenben fog fellépni a Cigány Kulturális Napokon, majd szeptember közepén egy magyarországi tánccsoporttal közösen tart elôadást Marosvásárhelyen. Azok a személyek, akik támogatni szeretnék a csoportot, illetve meg szeretnék tanulni táncaikat, jelentkezhetnek Venczi Jánosnál a 122-543-as marosvásárhelyi telefonszámon.
Több százmilliós kárt okozó vihar
A szokatlanul nagy meleg miatt amúgy is nehézségekkel küszködô Román Államvasutak újabb megpróbáltatásokkal szembesült. A Hargita, Kovászna és Suceava megyékben tomboló szerda esti orkánszerû vihar ugyanis jelentôs kárt okozott. Tusnádfürdô környékén mintegy négy kilométeren 47 fenyôvel torlaszolta el a vasúti síneket. Ezen a szakaszon a közlekedés 13 órán át szünetelt, szerda estétôl csütörtök reggelig. A lezuhanó tucatnyi fenyô számos épületet is megrongált.
Az európai turizmushoz vérkeringésében
A kormány csütörtökön jóváhagyta Románia csatlakozását a Brüsszelben székelô Európai Turisztikai Bizottsághoz és a bécsi székhelyû Die Donau nemzetközi turisztikai egyesülethez. A bizottság tevékenységének fô célja, hogy növelje a keresletet az európai turizmus iránt a világpiacon, míg az egyesület a Duna menti országok turizmusának fejlesztésén fáradozik.
A védelmi ipar 200 milliárd lejt követel
Az UNIREA védelmi szakszervezetek szövetsége a nemzetvédelmi, az ipari és kereskedelmi minisztérium képviselôivel és a kormányfô tanácsosaival megkezdte a tárgyalásokat a fegyveripari alkalmazottak követeléseirôl. A védelmi ipar szakszervezetei 200 milliárd lej kiutalását kérik a "Hadsereg arzenálja" önálló ügyvitelû egységgel való minimális szerzôdések megkötésére. Ezenkívül a dolgozók a tavaly novemberben jóváhagyott átszervezési program felszabadítását, a fegyverzet és lôszertípusok szerinti fejlesztést és modernizálást célzó programok pénzügyi támogatását is kérik. Az idei rendelésekre a költségvetésbôl csupán 18 milliárd lejt utaltak ki.
Emelni kellene a villamos energia árát?
Az ENERGETICA szakszervezet tiltakozik az ellen a kormányrendelet ellen, amelyet a szakszervezetek véleményének kikérése nélkül fogadtak el. A kormányrendelet azon részével egyetértenek, amely a RENEL átszervezésérôl rendelkezik, de óhajuk, hogy ezek ne országos villamossági társasággá alakuljanak, hanem maradjanak egységes kereskedelmi társaságban. Példának Magyarországot állították, ahol az energetikai szektor átszervezésekor és privatizálásakor az áram 42 százalékkal drágult. Nicolae Irimia szakszervezeti elnök aláhúzta, a gazdasági szereplôk többet fognak fizetni a villamos energiáért, és ennek oka a pénzügyi zárlat, amin a RENEL feloszlatása mit sem segít.
Az oxigéngyári sztrájk után a giurgiui hajógyári munkások is általános sztrájkba léptek munkakörülményeik javításáért és mert már két hónapja nem kaptak fizetést, ugyanakkor a pihenô- illetve betegszabadságokért járó öszegeket sem fizették ki. A hajógyár milliárdokkal tartozik a költségvetésnek és a hitelezô bankoknak. Az áldatlan állapotok megszüntetéséért tavaly speciális fejlesztési programot indítottak el, elbocsátottak 200 alkalmazottat, de ezzel sem értek el észlelhetô javulást.
Andrei Marga szerint az oktatási rendszer reformja átfogó és koherens. Ennek megfelelôen az iskoláknak már elküldték az 1998-2000-es tanévekben alkalmazandó tanügyi programokat. A tankönyveket ezentúl az iskolai programok alapján és nem elôre gyártják. Nagy hangsúlyt fektetnek az iskolák és líceumok önrendelkezésének fejlesztésére és a központosítás megszüntetésére, ráadásul az egyetemeken is rátérnek a valódi pénzügyi önrendelkezésre. A reformhoz az is hozzátartozik, hogy megpróbálnak ebédet biztosítani a tanulók számára, illetve kedvezményes bankkölcsönöket elnyerni a fôiskolások részére.
Régiófejlesztési kezdeményezés
A Romániai Szocáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújtott be a kedvezôtlen övezetek védelmére. A tervezet szerint az érintett településeket és régiókat, amelyeket a megyei és helyi tanácsok kezdeményezése alapján nyilvánítottak kedvezôtlen övezetekké, az Európai Bizottság regionális fejlesztési alapjából illetve a költségvetés erre elkülönített alapjából kellene segíteni. A segítség gazdasági és társadalmi jellegû lenne, például vámdíjak visszatérítését, jövedelmi adókedvezményeket, a szállítási díjak csökkentését stb. javasolták.
Két román, továbbá egy belorusz és egy ukrán autóbuszt foglaltak le a vám és pénzügyôrség emberei a budapesti Keleti Pályaudvar parkolójában. A buszok tele voltak bizonytalan eredetû áruval, autórádiókkal és ruházati cikkekkel. Értékük 10 millió forintra tehetô, de még nem fejezôdött be a pontos számbavétel.
A Sakkozó Magyarok III. Világtalálkozója gyerekversenyén a romániai Bartha Ágnes lett az elsô helyezett. A kilencfordulós svájci rendszerû tornán résztvevô 16 gyerek közül a második hely is honfitársunké, Bartha Zsolté, míg a harmadik a szlovákiai Both Gabriella lett. Ha nem is dobogósként, de az élvonalban hagyta el a felnôtversenyt a romániai Rokaly József is. A Lezsák Sándor védnöksége alatt a Lakiteleki Népfôiskola Alapítvány és a kecskeméti Széchenyi István Sakkegylet által szervezett versenyt a nemzetközi mester, Krizsány László nyerte.
A szervezôk nem aggódnak amiatt, hogy nem lesz elegendô nézôje az augusztus 18-23. között megrendezendô budapesti atlétikai Európa-bajnokságnak, mégsem tétlenkednek és további látogatókat próbálnak meg odacsalogatni. Ezért a Népstadion és a Körcsarnok közötti több mint hatezer négyzetméteres területen szórakoztatóparkot építettek fel. A versenyek szüneteiben és esténként olyan neves könnyûzene énekesek és zenekarok koncertjeivel, mint a Pa-Dö-Dö, Tátrai Band vagy Fenyô Miklós, továbbá vetélkedôkkel, gyermekmûsorokkal, néptánccal stb. kívánják szórakoztatni a helyszínre látogatókat.
A sóváradi Victoria sportegyesület immár a 11. alkalommal rendezi meg a Bóné Tibor emlékkupa-tornát, amelyen a helyi csapaton kívül még részt vesz a Szovátai Mobila, a Marosvásárhelyi ISK és a Matricon. Tegnap 16 órától a két marosvásárhelyi csapat mérte össze erejét, míg 18 órától a sóváradiak és a szovátaiak. Ma reggel 9 órától a két vesztes csapat a harmadik helyért játszik, majd 11 órától a két gyôztes az elsô hely megszerzéséért. A mérkôzésekbôl befolyt összegeket a márciusban elhunyt sóváradi játékos, Jánosi Mihály családjának adományozzák.
Traian Basescu közlekedésügyi miniszter javaslatára augusztustól drágítani fogják a hálófülkés és a hálókocsis jegyárakat. Az elsô osztályú hálóvagonokban a régi ár másfélszeresére, a másodoszosztályúakban szinte 60%-kal, míg a hálófülkékben szinte kétszeresére nô az utazási jegy ára — tájékoztattak a központi lapok. Érdeklôdésünkre a marosvásárhelyi kirendeltségnél azt nyilatkozták, hogy nincs tudomásuk még az új rendelkezésrôl, ezért egyelôre a régi árakon lehet utazni.
Az utóbbi meleg napok ellenére sem kell attól tartani, hogy Marosvásárhelyen vízkorlátozást kell bevezetni — tájékoztatott a vízügy. Sárpataknál jelenleg másodpercenként 24 köbméter a Maros vízhozama, míg a város másodpercenkénti szükséglete 3 köbmétert tesz ki.
Hétfôn 11 órától a parajdi sóbányában lép fel elôször a hollandiai Kruisvuur egyházi vegyes kar. Kedden este 8 órától a makfalvi református templomban, szerdán 19 órától a marosvásárhelyi Várszínpadon lépnek közönség elé.
A gyalogostól a traktorig a forgalom minden részvevôjére kiterjedô "razziát" tartott csütörtök este Marosvásárhely több negyedében a megyei közlekedési rendôrség. Péntek reggel a Román Autóklub szakembereivel közösen a gépjármûvek mûszaki állapotát vizsgálták a hatósági emberek, a déli órákban a hivatalos menetoszlopok elhaladására vonatkozó szabályok betartását ellenôrizték a megyeszékhely környékén, délután pedig a gyalogosok fegyelmezésére összpontosítottak. Hét végére tervbe vettek egy alkoholszondás ellenôrzést is, mint ígérték, se szombaton, se vasárnap nem szünetel a rendcsinálás.
Otthoni kézfogás Berekeresztúron
A Nyárádmagyarós községhez tartozó Berekeresztúron vasárnap délelôtt 10 órakor ünnepélyes istentisztelettel kezdôdô falutalálkozót szerveznek. A bekecsalji kisfaluból elszármazottak a kultúrotthonban az ünnepi mûsoron és a családoknál találkoznak.
Francia fiatalok Székelyhodoson
Székelyhodoson hét napot vendégeskedett egy Dél-Franciaországból érkezett ifjúsági csoport. A Felsô- Nyárádmente jellegzetes régi településének hagyományairól, reális gazdasági gondjairól, mindennapjairól szereztek tudomást a francia fiatalok a velük azonos korúak, a polgármesteri hivatal, az idôsebb hodosi vendéglátók révén. A kirándulás véget ért. Ma délután búcsúelôadást tartanak a helybéli kultúrotthonban, a fiatalok csoportja holnap indul vissza Franciaország felé.
Táblát mázoltak Karácsonyfalván
Tegnap a déli órákban vettük a hírt, hogy a kitartó hôség ellenére sem pihennek a "hagyományossá váló mesterség" ûzôi, a táblamázolók. Karácsonyfalva Nyárádtô felôli bejáratánál a falujelzô táblát piros festékkel lemázolták valakik. Kilétükre még nem derült fény...
Iskolajavításokhoz kezdenek hétfôn Szovátán. A helyi költségvetési alapból az erre kiutalt pénzösszeg, a 450 millió lej kevés, ám a halaszthatatlan és legszükségesebb javításokat iskolakezdésre mindenképpen elvégzik Érkezik az UTA A B-osztály második fordulójában a marosvásárhelyi ASA az aradi UTA-t fogadja szombaton 11 órától a ligeti stadionban. A házigazdáktól nem fog pályára lépni Darius Miclea, aki a Rába ETO Gyôr elleni mérkôzésén megsérült, valamint Codorean, aki lemaradt a felkészüléssel. A jegyek 8000 lejbe kerülnek. A katonacsapat itthoni mérkôzéseire 50000 lejért bérletet lehet váltani.
A magát Maros megye második legerôsebb pártjaként meghatározó szervezet szokásos pénteki sajtótájékoztatóján egymást túlharsogta Lazar Ladariu, Vasile Dobrescu és Suciu Victor. Hogy melyik a megye legerôsebb pártja, arról azonban hallgattak. Bevezetôül a már sokszor elsírt székhelyhiány került terítékre, míg más pártoknak nemcsak megyei, hanem helyi székhelyre is futja. De most már nem tûrik tovább a gyalázatot, ha Fodor Imre polgármester nem ad nekik két székhelyet, akkor rá fogják ország-világ elôtt bizonyítani, hogy rosszindulatú. Ha netán mégis adna, akkor esetleg letörölnének egyet s mást a bûnei hosszú listájáról. Szó került az újságírókról, akiket a minap ítéltek el Iasi-ban. Meglepetésszerûen teljesen európai módon viszonyultak az ügyhöz, hivatkozva az Emberi Jogok Nyilatkozatára és Románia Alkotmányára.
Alig-alig került szó Gheorghe Funar újdonsült pártjáról, viszont a megspórolt idôt a kormánypártok helyenként józan kritikájával töltötték ki. Bemutatták az új kormányszerkezetre vonatkozó javaslatukat, amely 12 minisztériumot és nemzeti irodákat foglal magába, véleményük szerint lényegesen csökkentve a bürokráciát.
Egy kicsit szidták a FPS-t, egy kicsit a pénzügyminisztert, aki nem érti meg, hogy korszerû hadifelszerelést kell vásárolni.
Orbán Viktor látogatása kapcsán Radu Vasile és Zoe Petre sem úszta meg szárazon. Orbán Viktorról nem is beszélve. Nem maradt ki az RMDSZ közvetett és közvetlen elmarasztalása sem. Egyetem-ügyben minden közismert érvet felsorakoztattak a multikulturalitás mellett.
Ami talán újdonság, hogy ma a bûnbak mégsem a magyar kisebbség, még csak nem is az RMDSZ volt, hanem a Társadalmi Demokrácia Pártja, illetve elôdje, a Nemzeti Megmentési Front. Legjobban tennék, ha szépen nyilvánosan elnézést kérnének. Egyébként is az Egységpárt szeret mindenkit és mindenkivel szövetségre is hajlandó lépni a hazáért és annak érdekeiért, leszámítva az RMDSZ-t. Visszatérve Adrian Nastasera és Teodor Melescanura, ha ôk nem lettek volna, nem volna román — magyar alapszerzôdés sem, nem volnának kétnyelvû feliratok, nem volna magyar egyetem-ügy, szóba se jöhetne az 1201-es ajánlás és egyáltalán minden szép és jó volna, talán igaz sem volna...
Mondhatni elegáns sajtótájékoztatót tartott tegnap délben Ioan Muresan reformügyi miniszter a marosvásárhelyi víkendtelepen. A sajtóra is ráfér egy kis nyári szellôzés és...szellôztetés. Azt hittük, a miniszter hatásköri tájékoztatóval kezdi, ám lenge lezserséggel mondta: — kérdezzenek hölgyeim és uraim... Egyébként nem számitott sajtótájékoztatót tartani, miként mondotta, így hát talányos volt a satótájékoztató magja: nem reflektál-e, kiigazít, pontosít, tiltakozik, cáfol arra az Adevarul napilapban megjelent tegnapi hírre, miszerint tisztázatlan és gyanús üzelmekbe keveredett a medgyesi Romgaz vállalati részvénytársaság némelyik vezetôjével. Vagy más: nem valamiféle "lázmérést" végzett-e "egyik otthonában" Marosvásárhelyen a sajtó háza táján, mert parasztpárti képviselôként, ugye, Maros megyét képviselte.
Ahogy áll a reform Romániában? — kérdésre frappánsan válaszolt: pihen. Más kelet-európai országokhoz viszonyítva 7-8 éves a lemaradás. Nyilván nem Albániához hasonlított a miniszter.Mint mondotta, nemrég tért vissza Lengyelországból, az ott szerzett tapasztalatait leszûri, értékesíti itthon — ha még a reformminisztérium élén marad. Mert véleménye szerint nem arról van szó, hogy ki veszíti el a közeledô kormányátalakítás során a miniszteri tárcáját, hanem az a fontos, hogy a reform zökkenômentes útra leljen végre. Amúgy a saját maga munkájával elégedett a miniszter. Elmondta, hogy végre kell hajtani a minisztériumokban is a reformot, csökkenteni kell az állományt, vagyis a miniszterek számát, s komolyan fontolóra veszik azt is, hogy minden minisztériumi hivatal mellett egy államtitkárság mûködjön. Szerinte a köztisztviselôség és a politikum nem egyeztethetô. A minisztériumok hatásköreit — mettôl meddig — pontosan be kell már végre határolni.
— Soha nem tagadtam, hogy gazdag vagyok — mondta a parasztpárti politikus, arra reflektálva, hogy a központi sajtó fényképfelvételeket közölt firizai "udvarházáról". Pusztán nagybányai lakásöröklésekrôl van szó, abból jött össze az udvarház, mondta a miniszter arra a "pimaszságra" válaszolva, ami a hogyan lehetséges kérdését firtatta. Ami pedig a sajtó által gyanúsnak vélt "üzelmeit" illeti, a miniszter elmondása szerint puszta rágalomról van szó, a PUNR "találmánya". Hogy háta mögött áll-e Ciumara és Diaconescu, arról nem értekezett hosszasan, csupán annyit mondott, hogy Ion Diaconescu pártjának szimbóluma. A miniszteri sajtótájékoztató utolsó kérdése a magyar egyetemlétesítés ügyét járta körül. Némelyik újságíró a miniszter elôtt mondta a közös álláspontot. Ami a Népújságot is érdekelte. Eszerint a kérdésre, hogy mint a Parasztpárt csúcsvezetôségi tagja, mit tart a fenti problémáról? A válasz: Igaza van Andrei Margának...Legoptimálisabb a multikulturális egyetem.
Copyright © Népújság - 1998