A Román Fejlesztési Bank (BRD) szászrégeni kirendeltségének új épületét avatják fel holnap 12 órakor. A Mihai Viteazul utca 18. szám alatti székház ünnepélyes átadásán jelen lesz Bogdan Baltazar, a BRD elnöke, valamint helyi és megyei elöljáróságok.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség próbafelvételit szervez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karaira, valamint a Petru Maior Egyetemre felvételizni szándékozók számára. A tesztelések idôpontja: augusztus 10- én, hétfôn 9 órától (fizika, szervetlen kémia, matematika), 11-én, kedden 9 órától (szerves kémia), 12-én, szerdán 9 órától (IX. és XI-es biológia). Helyszín: a Bolyai Farkas Líceum amfiteátruma.

Tizennyolc képzômûvész részvételével nyílt meg hétfôn a makfalvi alkotótábor. A törzsvendégek mellett, akik évrôl évre jelen voltak a közös táborozáson, újabb hazai alkotók és - a vendéglátók távlati elképzeléseit tükrözve - külföldi mûvészek is részt vesznek a hét rendezvényein. Potnyák Tamás, T. Kiss Eszter és Szabó Zsuzsa Magyarországról jött a Kisküküllô menti településre. A táborozók munkáiból egy-egy mû gazdagítja ezután a makfalviak egyre értékesebb gyûjteményét. A vasárnap délután 5 órakor kezdôdô ünnepélyes záróeseményeken kiállítás mutatja be az érdeklôdôknek az ottani jelenlét mûvészi eredményeit.

A Nyárádszeredai Nagycsaládosok Szervezete baráti beszélgetésre hívja a környék három vagy több gyerekes szülôit. A szombat este 8 órakor, a kultúrotthonban tartandó találkozó díszvendége dr. Benkô Ágota, a Magyarországi Nagycsaládosok Egyesületének (NOE) elnöke. A NOE tevékenységének ismertetését videovetítés, majd kötetlen beszélgetés követi.

Az idei Marosvásárhelyi Napok óta újabb és újabb rendezvényeknek ad otthont a középkori vár. A vásárhelyi polgármesteri hivatal sajtóirodájától érkezett értesítés szerint e hónapban, minden vasárnap 11 és 14 óra között tekinthetô meg a csizmadiák céhének múzeuma. Ugyancsak a Csizmadia céh a szervezôje az augusztus 30-ra tervezett Aki tud, nyer elnevezésû versenynek, melyet a csizmadiák hagyományos bálja követ.

A marosvásárhelyi ligeti stadionban augusztus 11-én, kedden délután 4 órai kezdettel tesztelik a megyei és falusi bajnokságban, valamint a D-osztályban bíráskodó labdarúgó- játékvezetôket. Minden bíró megjelenése kötelezô, aki nem vesz részt az ellenôrzésen, nem vezethet mérkôzést a hamarosan kezdôdô bajnoki idényben.

Szeptember elseje a Dózsa György községhez tartozó nagyteremi és újfalusi iskolák felújításának határideje. Virág István polgármester elmondta, hogy a nagyteremi épület nagyjavításra szorul, Újfaluban két osztályterem vált a múlt tanév folyamán használhatatlanná. A munkálatok értéke 40 millió lej, amit a tanács önerôbôl teremt elô.

Kedden megyénk területén három súlyos kimenetelû közlekedési baleset történt - tájékoztattak a Megyei Rendôrfelügyelôség sajtóirodájában. Délben a vásárhelyi Gyôzelem téren gázolta el MS-03-BSJ rendszámú személygépkocsijával a 34 éves Cotoi Vasile a gyalogátjárón átkelô 53 éves Nichita Eugent. Alig két órával késôbb Szászrégenben kelt át tiltott helyen az úttesten a 13 éves P. Cristina Alina, akit CJ-04889 jelzésû személyautójával a 32 éves Márk Endre Dezsô ütött el. Mindkét gyalogos súlyosan megsérült. Ugyancsak súlyos testi sérüléseket szenvedett a 30 éves vásárhelyi Moldovan Alin, aki 5-MS-6970 rendszámú kiskocsijával karambolozott a szembôl érkezô FFE-554 jelzésû személyautóval.

46 millió lejt utaltak ki az idei megyei költségvetésbôl az Alsóidecs községhez tartozó Oroszidecs gázbevezetési munkálataira. Alsóidecsen 1996 ôszén, Felsôidecsen '97 februárjában gyúlt ki az elsô gázégô, s Tru¦ Ilie alpolgármester véleménye szerint idén télen az oroszidecsi 120 házban is búcsút mondhatnak a fával való tüzelésnek. A munkavállaló szászrégeni Oil Regun Kft. számítása szerint a gázbevezetés családonként 3 millió lejbe kerül.

Tegnap a marosvásárhelyi Cuza Vod utcai napi piacon az árak a következôk voltak: paradicsom - 1500-2000, uborka - 1500, sárgarépa - 3500, padlizsán - 3500, paprika - 3500, ôszibarack 5-7000, görögdinnye - 1500, körte - 5000, áfonya - 15.000, málna - 10.000, alma - 2000-8500, zöldpaszuly - 3000, káposzta 1500, krumpli 3500 lej/kiló, tejes kukorica 800-1000 lej/csô, tojás - 730 lej/db, juhsajt - 22- 24.000 lej/kg, orda - 20.000 lej/kg, tej - 3000 lej/liter.

Nyárádszereda testvérvárosa, Simontornya önkormányzata vállalta 21 szeredai diák Balatonon való nyaraltatási költségeinek fedezését. Cserébe, a nyárádszeredai szülôk biztosítják a helyi bentlakásban elszállásolt 21 simontornyai gyerek és három tanár ellátását. Ily módon, díjmentesen nyaralhatnak a két település fiataljai augusztus elsô két hetében.

Maros megye mezôgazdasága paradoxális helyzetben van pillanatnyilag. Egyrészt a nemrégi árvizek után maradt vizfölösleg, másrészt az atmoszférikus (légköri) hôség tart be igen pusztító hatással. Noha térségünk megszokott meteorológiai viszonyaihoz képest szokatlan, nemigen tapasztalt hôség állt be és kitartóan perzseli a termôföldeket, mégsem beszélhetünk szárazságról, hiszen a korábbi esô- és talajvizek a növények gyökerét még mindig "táplálják". A negatív kettôshatás a gabonaparcellákon szárrothadást idézett elô, bomlásnak indul a szalma, a gabona földre roggyan. A nedvesebb gabonaföldeken levél hiányában a gyom törekszik felfelé, gyakorlatilag elborítja a parcellákat. Ez egy másik áttételes negatív hatás. Lévén, hogy nagy a párolgás, a nedves talajok is fölszáradnak, a nehezebb gépek, aratóócséplôgépek is munkába kezdhetnek, ahol még nem arattak említett légköri és talajviszonyok miatt.

Az árvízkárról - megyeszinten - végzett felmérések lejben számszerûleg meghatározva:134 milliárd lej! A reális kár szerint a kár ennél jóval nagyobb, az optimális idô elszalasztása, a meteorológiai viszonyok (árvíz, hôség) miatt a károk a fenti számadat kétszeresére növekednek - tájékoztatott mindezekrôl Náznán Jenô mezôgazdasági vezérigazgató.

A napokban röppent fel a hír, hogy a dicsôszentmártoni közüzemek felhalmozódott adóssága miatt a RENEL megyei fiókja felfüggesztheti a helyi érdekû vállalat áramellátását. Ez azt jelentené, hogy a Küküllô menti városban gyakorlatilag megszûnnének a közmûvesítési szolgáltatások.

1,167 milliárd lejjel tartozik a dicsôi közüzem a megyei villamos mûveknek. Ebbôl 617 millió lej a tulajdonképpeni adósság, 550 millió pedig a késésekért felszámolt büntetés. Ani Vasile igazgató az elôbbi adatok mellett azt is elmondotta lapunknak, hogy a vállalat fogyasztói 1,085 milliárd lejjel tartoznak a közüzemeknek. Ha ezt az összeget be tudnák hajtani, szinte teljes egészében törleszteni tudnák tartozásukat. A vállalat megtette az érvényes jogrend által megengedett lépéseket a kintlevôségek behajtására, de eredményt nemigen értek el. Állítása szerint egy, még érvényben levô 1993-as keltezésû kormányhatározat értelmében, amely az áramszolgáltatásról rendelkezik, nem függesztheti fel a RENEL az áramellátást. Figyelmeztetést már kaptak a villamos mûvektôl az áramellátás felfüggesztésére vonatkozóan, de az igazgató abban reménykedik hogy tárgyalások útján sikerül haladékot elérniük a fizetésre, és a vállalat nem marad villanyáram nélkül.

Macarie Alexandru, a RENEL megyei igazgatója azt nyilatkozta lapunknak, hogy a múlt hónapban keltezett 401. számú kormányhatározat és Berceanu miniszter rendelete értelmében a villamos mûvek köteles megszakítani az adósok áramellátását, amennyiben ezek nem fizetnek. Mint elmondotta, már májustól meg lehetett volna tenni ezt a lépést, figyelmeztették rá a dicsôi közüzemet, tárgyalni is próbáltak velük, de nem találtak meghallgatásra. Van megoldás rá, hogy a dicsôi vállalat áramellátását ne függesszék fel, mégpedig úgy, ha legkésôbb októberig törlesztik adósságukat a dicsôiek.

A város közüzeme a helyi tanács alárendeltségébe tartozik. Deac Alexandru polgármester lapunknak adott tegnapi nyilatkozata szerint az áramellátás megszakításának problémája nem idôszerû, mivel a napokban már megkezdték a tartozás törlesztését, és ebben a hónapban a számítások szerint az adósság egyharmadát sikerül felszámolni. A napokban volt a legutóbbi találkozó az érintettek között, és a tárgyalások tovább folytatódnak annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a várost roppant kényelmetlenül érintô lépésre.

Napok óta a meleg miatt nemcsak a zsebet fosztogató üdítôk és sörök fogynak nagyobb mennyiségben, de a hidegvíz-csapot is gyakrabban nyitjuk. Akár azért, hogy szomjunkat oltsuk, akár hideg vagy langyos vízzel való zuhanyozás érdekében.

- Átlagosan napi 7-10 százalékkal nôtt az ivóvízfogyasztás - tájékoztatott Ciupe Aurel mérnök, a marosvásárhelyi Aquaserv vízügyi osztályának vezetôje. Vagyis, ennyivel kevesebbet fogyasztott a megye lakossága akkor, amikor a napi hômérséklet nem haladta meg a 20-25 fokot. Ennek ellenére a lakosság ivóvízzel való ellátása zavartalan, mivel az utóbbi években számottevôen csökkent az ipari fogyasztás. Az osztályvezetô szerint az Azomureï Rt. már csak egyharmadát használja el annak a vízmennyiségnek, amit pár évvel ezelôtt igényelt, míg az Elektromaros Rt. vízfogyasztása az ötödére csökkent. Ezáltal az ipari fogyasztóktól visszamaradó vízmennyiséget a magánszemélyek felé irányíthatják. Nemsokára azonban a lakosság körében is megfigyelhetô lesz a vízfogyasztás általános csökkenése, ugyanis az egyre több házban felszerelt vízóra, valamint a víz árának szinte állandó növekedése takarékosságra készteti majd az embereket - összegzett Ciupe Aurel mérnök.

Augusztus 1-jétôl a marosvásárhelyi Cuza Voda utcai napipiac igazgatósága felbontotta a Salubriservvel kötött szerzôdést, vállalva, hogy saját erôbôl oldja meg a naponta felgyûlt szemét elszállítását.

- Hétfôn reggel igazi szemétdomb fogadott - meséli Ungureanu Radu állatorvos, kinek irodája a napi piac hátsó bejárata mellett van. A hétvégén felgyûlt hulladékot a Salubriserv nem hordta el, sôt hétfô délelôtt elvitte a két nagy szemétkukát is. Amikor a vállalat igazgatóját megkérdeztem, minek tulajdonítható az állapot, megmutatta a Piacigazgatóság átiratát, melyben világosan szerepel, hogy a szóban forgó piac lemondott a vállalat szolgálatatásairól. A Piacigazgatóság többszöri felszólításra embereket küldött akik klór- amin fertôtlenítôszert töltöttek a hulladék- gócpontra, hogy ne legyen oly nagy a bûze. A szemetet végül délután mégiscsak a Salubriserv munkásai takarították el. Jelenleg a hulladékot kis (250 literes) szemétládákban tárolják, a hátsó piacbejárat mellett, szaga messze érzik. És ez a tûrhetetlen helyzet senkit nem érdekel - mondta az állatorvos.

Tegnap délelôtt, ottjártunkkor, a 30 fokos melegben hordták a szemetet. A fedetlen szemétkukák mellett bô erekben folyt a szennylé a két méterre levô, barackkal, almával, padlizsánnal telt ládák felé. Az áruikat a jármûvek mellôl kínáló személyek szerint kibírhatatlan a bûz, tudják, hogy egészségtelen ilyen környezetben árulni, de helyhiány miatt ide eszorultak, így nincs mit tenniük.

A Cuza Voda utcai piac igazgatóságán Sipos Gheorghe mérnök tájékoztat a megváltozott helyzetrôl.

- Tavaly 400 millió lejt fizettünk a Salubriservnek, hogy naponta elhordja a felgyûlt szemetet, és megfelelô helyen tárolja. Elôzetes számítások után az igazgatóság úgy döntött, hogy ha egyénileg oldja meg a szemétszállítást, 30 százalékkal kevesebb lesz kiadása. Így augusztustól felbontottuk a régi szerzôdést a Salubriservvel. Kedden írtam alá egy új szerzôdést, mely értelmében a Salubriserv Rt. engedélyezi, hogy az összegyûjtött szemetet a városi szeméttelepre vigyük tárolás végett. Minden köbméter szemétért 15 ezer lejt fizetünk. Ma volt az elsô nap, amikor magunk, a 80-85 millió lejért vásárolt pótkocsis Aro kisteherautóval, igyekeztünk megoldani a szemét elhordását. Kijelöltük az autóvezetôt, és a héten megnevezünk még egy személyt, aki segíteni fog a vezetônek. Jelenleg még a kísérleti idôszakban vagyunk, nem tudjuk, hogy mikor lenne a legjobb hordani a szemetet, nappal-e vagy éjszakánként, esetleg naponta kétszer? Ha minden a tervek szerint megy, még az is elképzelhetô, hogy a város egy másik piacának is megoldjuk a szemételhordását. Meg vagyok gyôzôdve, hogy néhány nap múlva minden zökkenômentesen fog mûködni - biztatott az illetékes.

Hogy idôközben hányan lesznek rosszul a terjengô bûztôl, és hányan betegednek meg a fertözô gócpont mellôl vásárolt gyümölcstôl és zöldségtôl, hogy milyen betegségek keletkezhetnek a felgyûlt szeméttôl, azzal - kérdésekkel egyelôre senki nem foglalkozik. Olyannyira nem, hogy a Megyei Közegészségügyi és Járványmegelôzési Igazgatóság élelmiszerügyi szakosztályáról még senki nem mérte fel a város legnagyobb piacán keletkezett helyzetet. Patrascu Viorica doktornô elmondta, az osztály együttmûködik a Megyei Fogyasztóvédelmi Igazgatósággal, együtt ellenôrzik a piacok helyzetét, de ezt az akciót augusztus 3-tól két hétig a fogyasztóvédôk beszüntették, így a jelenlegi állapotokról nincs naprakész jelentéseik. Mint ígérte, a napokban kiszállnak és megvizsgálják a helyzetet, s ha szükséges, büntetéseket is kirónak. A Megyei Fogyasztóvédôktôl Pop Alexandru felügyelô elmondta, hogy a közös ellenôrzést a nagyszámú szabadságoló felügyelô miatt kellett beszüntetniük, de ôk nem gondolták, hogy a közegészségügyiek illetékesei nem folytatják a piacoi helyzet felmérését.

Minderre - úgy gondoljuk - fölösleges a kommentár. De azért talán valakik mégiscsak levonják a következtetést, ha még úgy tombol is a nyár. Illetve éppen azért.

Néhány napja tért vissza útjáról az az autóbusznyi küldöttség, mely egy olasz csapat minálunk tett, baráti látogatását viszonozta . A csoportot Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke vezette. Ôt faggattuk az útról, élményeikrôl, tapasztalataikról.

- Hány tagú volt a csoport? Milyen összetételû? Milyen kritériumok szerint válogatták ki megyénk hatszázezer lakosából éppen azt a néhány tucatnyit, akik befértek egy autóbuszba?

- Július 21. és 31. között a megyei tanács szervezésében egy 42 tagú csoport látogatott el Lecce tartományba. Ez az olasz csizma sarkában található, tehát nagyon messze jártunk.

- És azonkívül, hogy messze van, gondolom: igen forró az az övezet,

- Állítólag az évszázad legforróbb leccei heteit éltük át. Fogadóink a Leverano nevû helységben a Salvatore Calo nevû iskola tanári kara, a tanulók és szüleik voltak. Valamint e 14 ezer lakosú kisváros polgármesteri hivatala, helyi tanácsosai, támogatók. Ugyancsak ebbôl az iskolából járt itt idén áprilisban egy ötventagú küldöttség, egy hétig tartózkodtak nálunk. Elvittük ôket Szovátára, a Gyilkos-tóhoz, Durauba, Segesvárra, Ludasra, Radnótra. 35 gyerek és 15 felnôtt járt mifelénk. Tôlünk a két gépkocsivezetôn kívül 26 gyerek és 14 felnôtt utazott. Kimondottan azokat vittük, akik az országos tantárgyolimpián jó helyezést értek el. 12 és 19 év közöttiek: okos, mindenre fogékony, remek fiatalok voltak. Egészségesen, szerencsével jártuk meg ezt az igen kimerítô utat. Házigazdáink minden szempontból forró fogadtatásban részesítettek. Lecce tartomány vezetôje fogadott, a tartomány fôvárosának is Lecce a neve. Ez Pugia régióhoz tartozik. Több, kevéssé ismert, déli üdülôhelyet is végigjártunk, melyek nem annyira divatosak, mint az észak-olasz üdülôk. Pedig érdemes odautazni. Olyan csodálatosnak, tisztának a tengert még nem láttam, mint abban a térségben. A vidék rendkívül száraz éghajlatú, magas a hômérséklet. Télen sem megy 2-3 fok alá. Elônyük, hogy ipari kombinátjaik nincsenek. Szôlôtermesztésbôl, olajbogyó- termesztésbôl és turizmusból élnek.

- Azon kívül, hogy nevezetességeket tekintettek meg, a gyerekek számára hogyan tették mégis vakációs hangulatúvá e néhány napot?

- Három délutánon át fürödhettek, hajókiránduláson is rész vettek, bárkával barlangokba is bejutottunk. Érdekes momentum volt, amikor Monterone helységben egyik este becsöppentünk egy karaoke rendezvényre, egy nagy parkba. Jelen volt a polgármester, és ô bemutatott minket a színpadról. Én is szóltam a közönséghez, és én adhattam át az elsô díjat a legügyesebb versenyzônek. A mi mûvészeti líceumunk egyik diákja, Grama Remus pedig zongorázott a közönségnek. Nagy sikere volt. Egyébként elég könnyen megoldottuk a beszélgetést az olaszokkal. Öt teli napot töltöttünk ott. Viszont az oda-vissza út szintén öt napig tartott. Ezért mondtam, hogy igen fárasztó volt a kirándulás.

- Kinek a jármûvével utaztak?

- A Ballotrans jóvoltából kiváló gépkocsivezetôkkel, jó autóbusszal közlekedtünk. Csakhogy spórolni kellett. Tehát parkolókban pihentünk. Menet és jövet is rendkívül kedves fogadtatásban volt részünk Zalaegerszegen. Elôre meg volt velük beszélve, hogy ott megszállunk.

- Anyagilag ki fedezte a csoport kiutazását?

- Három részbôl állt a finanszírozás. Csereakció révén a megyei tanács költségvetésébôl kaptunk bizonyos összeget. Másrészt a tanfelügyelôség a minisztérium által a tanulóknak jutalomként kiutalt kisebb összeggel szállt be, és a ifjúsági és sporthivatal megyei igazgatósága is hozzájárult ehhez, és egyik alkalmazottuk is velünk utazott. Ebbôl az összegbôl az utazási és vízumköltségeket tudtuk biztosítani. Leveranoban ingyenes ellátást kaptunk. Ugyanúgy, ahogy mi itt ôket elláttuk. A gyerekeknek fejenként félmillió lejbe került mindez. Meg kell mondanom, hogy az olasz követség "jóvoltából" a programban megadott idôpontra nem tudtunk kijutni, mert a vízumok egy részét késve adták ki, habár több mint 200 ezer lejbe kerül.

- Mint csoportvezetô, ön milyen tapasztalatokkal tért vissza Olaszországból?

- Ilyen minôségemben is ki kell emelnem a gyerekek kitûnô viselkedését, érdeklôdését. Nagy részük elôször járt külföldön, és sokan tengert sem láttak még. Viszont csalódás ért a tantestület részérôl. Elvártam volna, hogy ôk is törôdjenek a gyerekekkel, meg hogy többet tudjanak a tájakról, vidékekrôl, ahol áthaladtunk. Volt úgy, hogy rossz példával jártak elöl... De szégyent nem hoztunk Maros megyére. A határátlépések simán mentek. Az olasz autópálya-rendszer irigylésre méltó.

- A nagy hôségre való tekintettel az épületekben van légkondicionálás?

- El kell mondanom, hogy egy olyan világot ismertem meg, amirôl csak halvány fogalmam volt. Valahogy nem hittem azt, hogy ott délben nem lehet dolgozni. A lazsálást az olaszok lustaságának számlájára írtam. De most láttam, hogy negyven fok fölött valóban megáll az élet, mert a hôség elviselhetetlen. A modernebb és a régebbi, de felújított épületekben létezik légkondicionálás. Hihetetlen mennyiségû folyadékot vesz magához az ember. Ahol jártunk, azon a vidéken a bor olcsóbb, mint a víz. De vendéglátóink vízzel is bôségesen elláttak. És rengeteg, nagyon jó minôségû fagylaltot ettünk, hiszen az olasz fagylaltok világhírûek. Tengeri herkentyûket is fogyasztottunk. Senki nem csapta el a hasát. Levest ott nem fogyasztanak. De a tészták és saláták kitûnôek. Igen kevés húst esznek. Nagyon érdekes a vidék, az emberek rendkívül nyitottak. A városokban is kiülnek a házak elé, pletykálnak, kommentálnak. Mindenki kis motorbiciklikkel, autókkal száguldozik. A közlekedési szabályok hiánya hátrány, de elôny is. Mert így óvatosan vezetnek. Nincs annyi koccanás, mint nálunk. A mi sofôrjeinknek nehézségeik voltak, de kitûnôen megoldották feladataikat.

- A hagyományos, világhírû olasz látványosságokból mit sikerült megtekinteni?

- Az igen sûrû programból két órát szakítottunk Velencére, visszafelé jövet pedig beiktattunk egy ötórás római látogatást. Esti megvilágításban láttuk a pisai ferde tornyot. Persze, a célunk nem az volt, hogy a tengerben fürödjünk. Hanem, hogy Olaszország számos szépségébôl, nevezetességébôl minél többet átfogjunk.

- Nos, az olasz tájakról akkor zökkenjünk vissza honi valóságunkba. Ha már alkalmam van önnel mint a megyei tanács alelnökével beszélgetni, szeretném, ha tisztázná: milyen összefüggésben van a megyei tanács és a helyi közszállítási vállalat? Hiszen a napokban olyan vádak láttak napvilágot, hogy a megyei tanács a ludas a megyeszékhely közszállítási vállalata csôdjében. A város lakosságát kiszolgáló cégnek mi köze van a megyei tanácshoz?

- Semmi. A költségvetési törvény értelmében az állam az idén is még anyagilag támogatja a lakások fûtését és a városi közszállítást. Az üzemanyag- költségek és dologi kiadások negyven százalékát fedezzük. Ezeket az összegeket tételesen és nevesítve a megyei tanács költségvetésébe utalják át a központból. A tanács pedig ezt az összeget elosztja a városok között. Ami a sajtóban megjelent: hogy a megyei tanács nem adja a pénzt, ez abszurdum, mert a költségvetés jóváhagyása után ez az összeg a közszállító rendelkezésére áll. Döbbenten olvastam az igazgató kijelentését, miszerint a megyei tanács adósa a cégnek. Csak valami pénzügyi-technikai malôrrôl lehet szó. Az tény, hogy a költségvetést június 18-án hagyták jóvá. De hát másfél hónap alatt ezt az összeget csak le kellett volna hívni. Emiatt nem kerülhet csôdbe a vállalat. A maxi-taxikkal folytatott vitába nem mennék bele, errôl csak annyit: hozzá kell szoknunk, hogy minden téren versenyhelyzet alakul ki, és aki helytáll, aki jobb szolgáltatást végez, az marad talpon. Egyébként a közszállító a városi tanácsnak van alárendelve, az útügy viszont a megyei tanácsnak.

- A helyi sajtóban azzal a kijelentéssel is találkoztam, hogy a megyei tanács esetleg részvényese, netán fôrészvényese lesz a vásárhelyi közszállítási vállalatnak. Szó van errôl?

- Ez egy újabb abszurdum. Errôl szó sincs. Hanem arról, hogy az útügyi vállalat kellene átalakuljon kereskedelmi vállalattá, és az elsô fázis során a megyei tanács az egyetlen részvényese lenne. De ezt sem sikerült megszavaztatni a tanácsülésen. Ez szakszervezeti nyomásra illetve a vállalat vezetôségének hatására maradt el. De hát úgyis ez a jövô. A vállalatnak saját lábára kell állnia, és versenyhelyzetbe kell kerülnie. Állandóan hangoztatjuk, hogy erre van szükség, de ha rólunk van szó személy szerint, akkor már tiltakozunk a szabadpiaci verseny ellen. Márpedig csak versenyhelyzetben derül ki, hogy ki felel meg az elvárásoknak. Én is jól tudom, hogy nehéz rugalmasnak lenni. Megszûnt az 1989 elôtti szegényes, de kényelmes, biztonságos élet. Változtatnunk kell mentalitásunkon, esetleg véleményünkön. Sokaknak pályát, mesterséget sôt lakhelyet is kell majd változtatniuk. Ennek szükségessége benne van a korban, a rendszerben, melyért úgymond "harcoltunk". Hát most itt van. Élnünk kell benne, a szabályai szerint.

- Apropó közszállítás: számomra az a furcsa, hogy a vállalat az állami támogatás ellenére panaszkodik, és nem képes nyereségesen mûködni, míg a maxi-taxisokat senki nem támogatja, s mégis megélnek. Ha nem lenne nyereséges ténykedésük, biztosan abbahagynák a közlekedést.

- Valóban így van... Az útüggyel az a bajom, hogy augusztus 4-én még arról beszéltünk, hogy tulajdonképpen mikor kezdôdik el az aszfaltozás azokon az útszakaszokon, amelyek burkolását már másfél hónapja jóváhagyta a megyei tanács.

- És amire ezek szerint megvan a pénz...

- Persze. Ezek benne vannak a költségvetési keretben. De hát ôk inkább a foltozást végzik, mert azt nehéz ellenôrizni. Maholnap szégyellem magam a székelyvéckeiek, nyárádmagyarósiak, mezôbodoniak elôtt, mert nem fognak neki az aszfaltozásnak. Ezt a pénzt nem lehet másra használni. Aztán jön az ôsz... akkor megint csak kátyúzni lehet, mert nem megfelelô az idôjárás. Tudom, hogy mindenkinek kell a kikapcsolódás, de azt látom, hogy itt az utászok télen nem dolgoznak, mert rossz idô van, nyáron meg mindenki szabadságra megy. Személy szerint senkivel semmi bajom az útügynél, de látom, hogy ez így van. Nem lehet letagadni.

Egyszer már ezen a stíluson is változtatni kellene.

A város büszke híres egyéniségeire: Tömörkényire, Móra Ferencre, József Attilára, Radnótira. És arra, hogy Szent-Györgyi Albert szegedi tudósként érdemelte ki a Nobel-díjat.

A 180 ezer lakosú, pezsgô gazdasági és mûvelôdési élettel rendelkezô település az idén is páratlan eseménykavalkáddal, szabadtéri elôadásokkal, Anna-napi fesztivállal, perzselô forrósággal és sajnos ezernyi szúnyoggal várta, fogadta az Értelmiség '98 - kilencedik nyári egyetem Kárpát-medencébôl érkezett hallgatóit.

Aki már többször részt vett a csaknem egyhetes rendezvényen, az tudja, hogy a fô szervezô, az Értelmiség BT igazgatója, dr. Besenyi Sándor mindig a legaktuálisabb, legérdekesebb témát helyezi az egyetem központjába. Ezúttal - Magyarország európai integrálódásának küszöbén, amikor a globalizáció, illetve a helyi sajátosságok megôrzésének dilemmája olyannyira divatos téma - indokolt volt a fô motívum: ÖNKORMÁNYZAT, TERÜLETFEJLESZTÉS, KULTÚRA. Öt napon keresztül vendéglátóink jóvoltából plenáris ülések és szekció-rendezvények keretében a fô téma és az ehhez kapcsolódó számtalan elmés gondolat kapcsán mérvadó magyarországi és határon túli magyar és nem magyar nemzetiségû egyéniségek fejtették ki véleményüket a mintegy ötven fôs - Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, Jugoszláviából érkezett - hallgatóság számára. A szervezô csapat: Besenyi Sándor mellett fôleg Károlyi Klára és Károlyi Attila, Andrássy Árpád és társaik bebizonyították, hogy a kilenc esztendô alatt hasznos tapasztalatra tettek szert, hiszen minden ment, mint a karikacsapás, de azt is, hogy nem fásultak bele a munkába, hiszen ugyanolyan lefegyverzô kedvességgel, szeretettel fogadtak és tanítva szórakoztattak bennünket, mint 1991-tôl errefelé minden esztendôben.

Ott-tartózkodásunk idején a mindvégig rendkívül magas állású Tisza árvíz sújtotta hazai tájainkat juttatta eszünkbe. Szegeden az 1879-es árvízkor 5723 házból mindössze 265 maradt meg. Akkor Európa nagyvárosai fogtak össze, és újjáépítették a települést. A mesterségesen kialakított töltés oly magas, hogy Szeged talán örökre megmenekült az árvíz rémétôl.

Az öt nap több tucatnyi elôadását összefoglalni lehetetlen vállalkozás volna. Ezért csak a legérdekesebb gondolati egységek felvillantására vállalkozhatunk.

Az elsô napon Szalay Istvántól, Szeged polgármesterétôl megtudtuk, hogy végre a városi önkormányzat rájött arra, hogy a nyári egyetem az egyik legérdekesebb színfoltja a mûvelôdési kínálatnak, tehát szerzôdést kötött a szervezôkkel a további kiadványok megrendezésére. A nyári egyetem olyan nemes célok megvalósítására törekszik, mint az anyaországi és a határon túli magyarság összekovácsolása; értelmiségiek, politikusok és tudósok kapcsolatának szorosabbra fûzése; a Duna-Tisza- Körös-Maros régió gondolatának elfogadtatása stb.

Ugyancsak az elsô nap két kiemelkedô egyénisége Balsay István területfejlesztési államtitkár és Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója voltak.

Balsay István igen jó benyomást tett a hallgatóságra. Ô korábban a magyar "csodarégió"-ban ténykedett, Székesfehérvár polgármestere volt. Gondolatmenete arra az igazságra épült, hogy ma Kelet- Európában a természetes határok több térségben nem egyeznek meg a politikai határokkal. Ezért Magyarországnak az Európai Unióban nemcsak önmagát, hanem az egész Kárpát-medencét, az esetleg kimaradó régiókat is képviselnie kell. Majd a Orbán-kormány területfejlesztési elképzeléseit vázolta. Mint mondta: megjelennek majd az úgynevezett organikus járások Magyarországon. Ezeken belül bizonyos feladatkörök ellátására több önkormányzat is társulhat. 2001-ig a jelenlegi kabinet ki akarja alakítani a kis régiók rendszerét és a többmegyés régiókat bizonyos nagyobb beruházások elvégzése érdekében. Hét ilyen régiót hoznak létre. Ezenkívül a kormány igen nagy hangsúlyt helyez a határokon átnyúló régiók kiépítésére.

Lengyel László politológus saját kételyeit, ezredvégi dilemmáit vetítette ki egy olyan elemzésbe, mely nemcsak Magyarország és szomszédai további sorsát próbálta elôrevetíteni, hanem egyéni stílusának megfelelôen a földrész egészének gazdaságpolitikai trendjeit boncolgatta. Például azt, hogy miért került válságba immár nemcsak Dél- Korea és Indonézia, hanem a japán gazdasági csoda is kifakulóban van... Bevallotta: ô is azt hitte, hogy a három gazdasági, húzó világhatalom és a köréjük szervezôdô kisebb térségek rendszere még sokáig mûködni fog. Sajnos a kelet- ázsiai válság a beruházókat még óvatosabbá tette a mi térségünkkel kapcsolatban, hiszen elôrevetítôdött annak a rémképe, hogy Közép-Európa felpörgetése után ez a mesterségesen fejlesztett térség is majd hanyatlásnak indul . Lengyel Európa jövôjét illetôen pesszimista. Több országban felütötte fejét az úgynevezett eurószkepticizmus, és erôsödnek a nemzetállami vonások, baloldali, nemzeti érzelmekre apelláló kormányok kerülnek hatalomra. Az ebbôl a bûvös körbôl való kitörés lehetôségét csakis a határokon átnyúló regionális együttmûködésekben látja. Ugyanakkor a tôke természetes mozgása is integráló tényezô lehet, hiszen az úgy mûködik, hogy az amerikai, német, holland tôke elôbb Magyarországon telepedett meg, és a keletebbre esô államokba, Ukrajnába, Bulgáriába, Romániába már magyar cégen keresztül araszol tovább. És ez végül élénkíti államaink gazdasági forgalmát.

A nyári egyetemen akarva-akaratlanul a magyarországi politikusok, elemzôk leginkább azt találgatták: sikerül-e majd az Orbán-kormánynak egyfajta centralizálást végrehajtania, mégpedig úgy, hogy az ne csorbítsa a piacgazdaságot, a demokráciát. Lengyel úgy véli: nem jó gondolat a centralizálás. Sôt, nem is látja lehetségesnek megvalósítását. Mint az elmúlt évek nyári egyetemein, most is azt hangsúlyozta, hogy a tôke öntörvényû mozgása fogja meghatározni a régiók fejlôdését vagy fejletlenségét. A nagyvárosok lesznek a régiós központok, és ez ellen sem a kormány, sem az önkormányzatok nem sokat tehetnek.

A második nap központi alakja, ÁGH ATTILA politológus az önkormányzatiság elméletét fejtette ki abból a nem új gondolatból kiindulva, hogy a legésszerûbb dolog GLOBÁLISAN GONDOLKOZNI ÉS LOKÁLISAN CSELEKEDNI. Ezután a hat - területi, funkcionális, szakmai szervezôdési, nemzeti kisebbségi, közhasznú- nonprofit és civil szervezôdéseket, önkormányzati formákat elemezte. A magyarországi állapotokat boncolgatva úgy vélte: az anyaország ma "megosztott köztársaság", ahol több öntörvényû hatalom majdnem egyenrangúan mûködik. És ezek a hatalmak jó, ha egymás mellett és nem egymás ellen cselekednek, mondotta, de sajnos, az utóbbira is van példa. Úgy véli: 1998-ban és utána a jelenlegi kormány megpróbálja újra egységbe vonni a társadalmat. A politológus úgy véli: az a fajta szétdarabolódottság, ami mára náluk kialakult, negatív jelenség. De megindult a reintegráció. Jelenleg a magyar parlamentben 144 polgármester van jelen! Ezek különféle helyi érdekeket képviselnek. Ágh Attila fôleg azért tartja elengedhetetlenül fontosnak a határokon átnyúló régiók kialakítását, mert az Európai Unió csak a régiófejlesztô projekteket hajlandó pénzügyileg, logisztikailag támogatni. Miután behatóan elemezte: miért alakult ki a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos hosszas huzavona, kijelentette: Magyarország ma egy túl fejlett, túl megosztott politikai rendszer, melyet nehéz kormányozni.

A baloldali beállítottságú politológusnak sok mindenben ellent mondott az a Katona Tamás történész, aki az Antall-kormány idején külpolitikai államtitkár volt, jelenleg pedig Budapest 1-es kerületének polgármestere. Miközben Ágh szerint az új kormány némiképp centralizálni fog, Katona azt fejtegette, hogy errôl szó sincs. Sôt napjainkban a legüdvösebb dolog amit egy kormánynak meg kell tennie, az a központosított államforma további lebontása. Ennek módja pedig a civil szervezetek hálózatának a megteremtése. Ezután epésen és elmésen, szellemesen "fúrta" Demszky Gábor fôpolgármestert, majd vázolta azokat a megvalósításokat, melyeket az elmúlt négy esztendô alatt elért a kerület, melyet vezetett. (Közeledik az önkormányzati választás!)

A kilencedik szegedi nyári egyetem legdrámaibb régióelemzését Havasi János tárta elénk, aki jelenleg a Duna TV PR igazgatója, viszont Szegeden a Kelet-Szlavónia térségében levô Baranya- háromszög szakértôjeként vett részt. Újságíróként hosszú idôt töltött a térségben. Havasi egészen új megvilágításba helyezte a Magyarországról Horvátországba exportált kalasnyikovok ügyét, amelyért sokan hibáztatták a Horn-kormányt, viszont ezek rengeteg horvát, köztük horvátországi magyar életét mentették meg a háború idején. Havasi mélységesen elítélte az ENSZ és EBESZ közönyét a volt jugoszláv térség iránt, ahova olyan békefenntartó katonákat küldtek, akiknek a legelemibb ismereteik sem voltak arról, hogy mi zajlik a térségben. Érzékletesen ecsetelte, hogy a háború dúlta övezetben milyen hallatlan vitalitással folyik a helyreállítás, például székelyföldi építôk sokasága segédkezik a lakóházak, templomok újjáépítésében.

Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Európa és benne térségünk kulturális átszervezôdésérôl értekezett. Tanulságosan elemezte a romániai kultúrzónák különbözôségének eredetét: Erdély Nyugat felé orientálódását, Moldva keleti-szláv vonzódását és a Havasalföldön érvényesülô török, bizánci hatást. Tragikusnak véli Pomogáts, hogy Románia központja délre került, szerinte az országnak sokkal jobbat tett volna, ha Iasi a fôvárosa. Majd sietett leszögezni: e gondolatmenetbôl nem következteti, hogy Románia hamarosan szétdarabolódik. "Nem vagyok ennyire optimista", mondotta. Ezután az erdélyi önkormányzatiság gyökereit, példáit sorjázta. Felelevenítette azoknak a törekvéseknek a sorát, melyek nyomán Erdély svájci mintára kantonális rendszer lehetett volna. Majd tételesen megfogalmazta a mai legnyilvánvalóbb feladatokat az erdélyi magyarság számára: a kulturális autonómia elvének elfogadtatása a kormánnyal; az önálló intézmények kiépítése; az oktatási önkormányzat megteremtése; a katolikus egyház autonómiájának a helyreállítása stb. Az RMDSZ-tôl Pomogáts határozottabb autonómia- törekvést vár el. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem híve a kettôs állampolgárságnak, mert ez az erdélyi magyarság kiûzésének lehetôségét is magában foglalná.

A további napok elôadásainak sokaságából kiemelkedett Kolumbán Gábornak, a Hargita Megyei Tanács elnökének elôadása. A nemzet és szomszédsága viszonyrendszer olyan újszerû elemzését bontotta ki, mely a jelenlevôk közül sokak elismerését és egyetértését, mások heves ellenérzését váltotta ki. Abból indult ki, hogy Európában talán Magyarországon a legerôsebb a politikai és kulturális nemzet különbözôségének tudata. Mostanában Románia is kezdi felvállalni ezt a kettôsséget. A szomszédság nemcsak területi, hanem kommunikációs is lehet, mondotta, utóbbi a lelki azonosságon alapul. "Mentális síkon sajnos nem vagyunk szomszédok a románsággal", fejtegette Kolumbán. A Bolyai egyetem kapcsán nem ugyanarról beszélünk. Ezek után a sokak által vitatott regionális fejlôdési trendekrôl beszélt. Szerinte Románia 3 regionális együttmûködési térségben érdekelt, és ezek mind elkerülik a Székelyföldet. Kolumbán véleménye szerint Európa nemcsak Magyarországot, hanem a magyar nemzetet kell integrálja, és ez az igény és lehetôség még sok vitára ad majd okot a közeljövôben.

Summa summarum: jó volt egy héten keresztül újra Szeged vendégének lenni. Még akkor is, ha a hômérô higanyszála gyakran kúszott a 37 fok fölé. Segített elviselni a hôséget az olimpiai méretû úszómedence kristálytisza, hûs vize. Este fél tizenegyig lehet lubickolni benne. A hôséget feledtette a szabadtéri pompás bemutató is. Az Álarcosbál címszerepét bolgár vendégmûvész énekelte. És feledhetetlen zamatokat varázsolt a halászlébe számunkra Csiszár István mesterszakács, akinek Szegedtôl néhány kilométerre pazar fogadója van, abban a zónában, ahol hamarosan nekifognak Szeged legújabb kori központja kiépítésének, amilyenrôl mi, marosvásárhelyiek talán a következô évszázad közepén ha álmodozhatunk. Ugyanebben a térségben van az a hatalmas tó, melynek tükrén szeptemberben megszervezik a kajak-kenu világbajnokságot. A város tudatosan készül a nagy eseményre. Ekkor nyílik majd meg a világhírû Tesco megabolt- hálózat szegedi kirendeltsége is. A Tesco a világbajnokság fô szponzora.

Szeged él, mert élni akar. Nem állítom, hogy ott minden tökéletes, de a mindennapi lüktetésben, az utcák, terek virágözönében a szegedieknek az az óhaja ölt testet, hogy a három határ közelében a város a régió fôvárosává akar lenni. És ennek semmi akadálya nincs.

A nyári egyetemen egy több mint tíztagú temesvári küldöttség is részt vett, melynek legtöbb tagja román ajkú volt. Bár csak tolmács segítségével tudtak értekezni a szervezôkkel, a többi résztvevôvel, ez egy cseppet sem zavarta ôket abban , hogy ôk is megmártózzanak a szegediek utánozhatatlan kedvességében, szolgálatkészségében, a vendéglátók felebaráti szeretetében.