Kolumbán Gábor a kormányfô tanácsadója

Radu Vasile kormányfô államtanácsossá nevezte ki Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács jelenlegi elnökét, az RMDSZ tagját, jelentette be Rãzvan Popescu, a miniszterelnök szóvivôje. Az MTI tudósítójának nyilatkozva Kolumbán Gábor elmondta, hogy feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a kormány szakértôi által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplô feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás — regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény — elôkészítésére terjed ki. A 39 éves RMDSZ-politikus elmondta: megbízatása határozatlan idôre szól, attól függ, hogy mennyi ideig van szüksége a kormányfônek ilyen tanácsadóra. Mint mondta, a felkérést nem lehetett visszautasítani, s elfogadása mind az RMDSZ, mind Hargita megye számára jó.

A Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium

adatai szerint április 27-ig mintegy 3,6 millió személy jutott földhöz a több mint 4,6 millióból, ami a földre jogosult személyek 79 százalékát teszi ki. Úgyszintén több mint hárommillió birtoklevelet bocsátottak ki, vagyis a tervezett 4,2 milliónak a 72 százalékát.

Törvénytervezetek a rendôrség átszervezésére

A rendôrség átszervezésére hivatott három törvénytervezetet nyújt be a parlamentbe szeptember 30-ig a belügyminisztérium. A rendôrök státusára, a rendôrség, illetve a belügyminisztérium mûködését szabályozó törvények módosítására van szükség ahhoz, hogy a belügyminisztérium polgári struktúrává alakuljon át, jelentette ki Gavril Dejeu belügyminiszter.

MTV2 — színesebb mûsorkínálat

A kulturális és oktatási arculatú MTV2 elérte, hogy a "kis televíziók közül a legnagyobbá vált", sôt egyes napokon — különösen szórakoztató mûsorok és romantikus történetek vetítése idején — nézettsége meghaladja az MTV1-ét, mondta Budapesten Kôvári Péter, a 2-es program igazgatója. A televízióadó naponta mintegy nyolc és fél órányi saját készítésû mûsort sugároz, noha költségvetése csupán mintegy egynegyede az MTV1 pénzügyi keretének. Az MTV2 az elkövetkezendô hónapokban régen vetített népszerû sorozatokkal várja nézôit, mint az 1966 óta nem sugárzott Princz, a katona, továbbá az Egy óra múlva itt vagyok, vagy a Kántor nyomoz. Megkezdték Gálvölgyi János korábbi összeállításainak ismétlését, ezeket nyártól Hofi Géza mûsorai követik. A nyári labdarúgó-világbajnokság 64 mérkôzése közül 56-ot közvetít a magyar televízió, ebbôl 30- at az MTV2 sugároz, jelentették be sajtótájékoztatón.

Rendezik soraikat a kárpátaljai magyar szervezetek

A jelekbôl ítélve rendezik soraikat azok a kárpátaljai magyar szervezetek, amelyek az ukrajnai parlamenti választásokon a KMKSZ- elnök Kovács Miklóssal szemben alulmaradt Tóth Mihály most leköszönô parlamenti képviselôt támogatták. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbôl négy éve kivált formációkat tömörítô Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának vezetése Beregszászon megtartott tanácskozásán úgy határozott, hogy ötven napon belül összehívja a Fórum közgyûlését, amelynek feladata a tisztújítás mellett a tömörülés új szervezeti felépítésének kidolgozása és elfogadása lesz.

Izrael az ünnepekre lezárja Ciszjordániát és Gázát

Izrael megtiltja a ciszjordániai és gázai palesztinok belépését kedd estétôl szombat estig, amíg az arab országokkal vívott háborúban elesett katonáikra emlékezik, illetve fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli, közölte hétfôn a hadsereg. Az izraeli rendôrség már jelezte: a biztonsági erôket fokozott készültségbe helyezték, hogy elejét vegyék muszlim szélsôségesek esetleges támadásainak a hosszú hétvégén. A hadsereg megjegyezte, hogy a palesztinokkal kötött ideiglenes békemegállapodások módot adnak az ilyen ünnepi zárlatokra.

Közép-európai Történelmi Lovastúra

Ötven jelentôs csata és ütközet helyszínét keres fel, mintegy 4000 kilométert tesz meg 160 nap alatt lóháton és szekéren a csütörtökön útjára induló Közép-európai Történelmi Lovastúra, jelentette be az azonos nevû magyar alapítvány. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából szervezett túra útvonalát a magyar Honvédelmi Minisztérium, Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértôivel együtt tervezték meg. A lovasok érintik Ausztriát, Szlovákiát, Romániát és Szerbiát is. A tervek szerint az említett nemzetek egy-két lovas képviselôje is részt vesz majd a nagy utazáson, így egy nemzetközi expedíció indulhat útjára, jelképezve Közép- Európa összefonódó történelmét.

Pápai üzenet

Az emberiség elôrehaladásáért és a valódi igazságosságért kifejtett cselekvésre szólított fel II. János Pál pápa május 3., a papi és szerzetesi hivatásokért tartandó, immár 35-ik éve megrendezett imanap alkalmából. "A hivatás mindig, minden korban fontos, de különösen fontos korunkban, amikor igen nagy a veszélye annak, hogy Istent minden fontos döntésünkbôl számûzzük, parancsait figyelmen kívül hagyjuk", hangsúlyozta a dokumentumban a pápa. A 2000. jubileumi évhez közeledve arra kérte az egyház szolgálóit, hogy szívüket a Szentlélek töltse be, vezesse ôket az igazság megismerésére és a valódi szabadság és szeretet tanúivá tegye ôket. — Ne hagyjátok, hogy befolyásoljon benneteket a rövid életû, emberi léptékû siker, vagy gazdagság mítosza. Éppen ellenkezôleg: ne féljetek attól, hogy a szeretetet válasszátok. Adjatok bizonyságot a reményrôl, amely bennetek él!— írta II. János Pál.

Rézdomborítások tárlata

Szombaton, április 25-én nyílt meg a marosvásárhelyi Bernády Házban V. Szász István rézdomborításokat bemutató tárlata. A kiállítást Molnár Dénes megyei mûvelôdési szakfelügyelô nyitotta meg. Az érdeklôdô közönség naponta 9— 14 óra között tekintheti meg a mûvész munkáit.

Erdélyben születtem

címmel, a Nagycsaládok Országos Egyesülete a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet vezetôségével közösen rajzpályázatot szervez 6— 10 és 11— 15 év közötti gyermekek részére. A rajzok hátára a pályázók grafitceruzával kell felírják a pályázók nevüket, a születési adataikat, pontos lakhelyüket és iskolájuk nevét, címét. A rajzokat, festményeket, grafikákat 1998. május 18-ig (délután 6 óráig) lehet beadni a családegyesület Marosvásárhely, Grivica utca 19.szám alatti székházába. A legjobb 10 munka ünnepélyes díjazására május 31-én déli 12 órától kerül sor a marosvásárhelyi unitárius egyház tanácstermében.

Maros megyei pedagógusok figyelmébe!

A Bolyai Nyári Akadémiára és a külföldi továbbképzôkre május 30-ig lehet jelentkezni a Bernády Házban naponta 9— 14 óra között.

Felvételi-elôkészítôk

A Kolozsvári Református Kollégiumban május 2-án és június 6-án felvételi-elôkészítôt tartanak. A román - valamint magyarnyelv és irodalom, vallás- és matematika-felkészítôket reggel 8 órától tartják Kolozsváron a Horticultorilor utca 1. szám alatti 16-os számú általános iskolában (a Györgyfalvi úton, a Palocsai- kertészet mellett). Érdeklôdni a 064/142— 390-es vagy a 064/199— 548-as telefonokon lehet.

Találmánybemutató

Április 29-én és 30-án, valamint május elsején 10— 17 óra között a Marosvásárhelyi Innováció Központ székhelyén, a Henry Coandã utca 1. szám alatt kiállítás tekinthetô meg az Elektron— Osbath cég újdonságaiból, találmányaiból. A kiállításon a feltaláló gyakorlati bemutatót tart a speciális hegesztés, az elektrotechnika és a reklám terén hozott újításairól.

Szovátai környezetvédôk Kecskeméten

Szép sikereket értek el a szovátai környezetvédôk a Curie Környezetvédelmi Vetélkedô április 25— 26- án Kecskeméten megrendezett döntôjén. A Vass Ildikó, Albert Róbert és Baczoni Csongor nyolcadik osztályos tanulókból álló csapat, fôleg az éves tevékenységet ismertetô, fényképekkel gazdagon illusztrált dolgozattal, és a Szováta-fürdôt bemutató kiselôadással elnyerték a zsûri oklevelét. A kecskeméti részvételt az Impex Eurotour, az Arthe Misia, a Mobalex kft.-k és a Fürdôvállalat támogatása tette lehetôvé.

Még fel lehet iratkozni!

Április 30-ig, csütörtökig még fel lehet iratkozni a tizedik alkalommal megrendezésre kerülô MADISZ minifoci-kupára. Tizenöt fôs csapatok jelentkezését várják a marosvásárhelyi MADISZ székhelyén, a Dózsa György utca 9. szám alatt, a második emelet 81-es szobájában. A benevezési díj 150 000 lej. Az elsô helyezett 700 000 lejt, a második félmilliót, míg a harmadik helyezett 300 000 lejt nyer.

Hangverseny

Holnap, április 30-án este 7 órától a marosvásárhelyi Mûvelôdési Palota nagytermében szimfonikus hangversenyre kerül sor Romeo Râmbu vezényletével. Közremûködik zongorán Roberto Plano és kürtön Radu Gavril. A hangverseny mûsorán Grieg á-moll zongoraversenye, Mozart III. kürtversenye és Strauss Don Juanja szerepel. Az elôadásra a 24-es számú hangversenybérlet érvényes.

Áramszünet

Holnap, április 30-án villanyhálózati munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás 8— 14 óra között Marosvásárhelyen a Parângului utca 2— 20. és 11— 13. számok, a Mãgurei utca 17— 21. és 6— 8. számok között, valamint az óvodában.

Vendégszereplés

Május 9-én és 10-én, szerdán és csütörtökön a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata vendégszerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Szerdán délután 5 és este 8 órától a Mágnás Miska, míg csütörtökön délután fél 5-tôl és este 8 órától a Lear király szerepel a mûsoron.

Május 1-jén 11 órától és 2-án 9 órától a marosvásárhelyi Sportcsarnokban második alkalommal kerül sor az Apolló Kupa elnevezésû sporttáncversenyre, a marosvásárhelyi Mûvelôdési Diákház, valamint az Apolló Sporttáncklub szervezésében. Az országos vetélkedôn több mint húsz megyébôl 38 sportegyesület vesz részt az E, D, az Open standard és latin— amerikai táncok, gyermek-, ifjúsági és felnôtt korcsoportokban.

Nem is tudm az idejét annak, mikor volt utoljára operaelôadás a Palota színpadán, ha koncert formában is, de biztosan tíz évek is elteltek már azóta. Emlékszem, zsúfolt házakkal és forró ünnepléssel honorálta Vásárhely hangversenylátogató közönsége a koncertéletben valamikor rendszeres produkciókat, melyek kikoptak lassan innen, maradva a csak vokálszimfonikus mûvek, melyek a zeneirodalomnak ezt a részét persze hogy nem helyettesíthetik. Shinya Ozaki, a vásárhelyi filharmónia öt éve vezetô karmestere újított végre és nem is akármilyen formában. Puccini háromfelvonásos operájának legszebb áriáit, duettjeit és a zümmögôkórust vitte koncertszínpadra úgy, hogy a nôi fôszerepeket japán szólisták — Noriko Iyeda és Mariko Ochi, mindketten a Fujiwara Opera tagjai — énekelték. El lehetne csemegézni azon az utánozhatatlan nôi bájon, kecses, légiesen idôtlenül szép mozgáskultúrán, melyek szinte érzéki finomsággal fonták át az önmagáért beszélô zene áldozatos közvetítését, de hát itt a döbbenetes és még inkább lenyûgözô az a magasrendû énekkultúra, mellyel mindketten tiszta vonalvezetés és forma hangkapcsolatában, tiszta, pontos és plasztikus kidolgozással a hangskála legszélesebb, maximális kihasználásával formáltak szerepet szívdobogtató nôiességgel. Iyeda szopránja finomkodástól mentes egyszerûséggel, erkölcsi, vallási és szerelmi odaadástól elmélyülten lírai, majd érzéki, sebzetten ártatlan hang, minden erôlködéstôl mentes vivôerôvel, gyôzi a szólam minden követelményét. Ochi mezzója kissé sötétebb és súlyosabb, manírok nélküli, póztalan hitelességû. A férfiszerepeket (Pinkerton, Sharpless, Goro) a kolozsvári román és magyar opera szólistái, Ion Pojar, Hercz Péter és Petre Ghilea formálták. Pojar kimunkált tenorja természetes eleganciával követte az érzelmi szint és intenzitás emelkedését, de vokálisan hiányzik belôle a megvesztegetô varázs, a bel canto muzikalitása. Hercz Péter a zeneileg megformált karaktert gazdag közép és mély regiszterrel, imponáló énekes profizmussal hozza, Ghilea pillanatnyi villanása színpadi jelenlétével kielégítô.

Az Ozaki által koncertszínpadra hozott Pillangókisasszony elôadás elsôsorban attraktív, imponáló énekes profizmus és zenekari teljesítmény ötvözete, sikeres vállalkozás.

Kedden, április 27-én este a szatmárnémeti Északi Színház román tagozatának elôadásával zárult az elôször Marosvásárhelyen megrendezett Kortárs Nemzetközi Drámafesztivál. A záróelôadáson bántóan kevesen vettek részt, talán több színész volt a színpadon, mint közönség a nézôtéren. Kár, mert rendkívül jól megírt darabot vitt színre a társulat, Vlad Zografi bukaresti dramaturg (színházi szakemberek szerint az elmúlt év legfelkapottabb dramaturgja) I. Péter címû színmûvét, azzal a kockázattal, hogy a darabot már nagy sikerrel játssza a bukaresti Bulandra. A rendezés, a színészek játéka, a díszletek is látványosan egészen újat hoztak a marosvásárhelyi nézôtérre...

A négynapos rendezvényre az országból több színház is benevezett, a választott darabok pályázat által kiírt új drámaírás kritériumainak kellett megfeleljenek. Városunkba eljöttek hát a iasi-ak, szatmárnémetiek, sepsiszentgyörgyiek, de a moszkvai Modern Színiiskola, a budapesti Picaro társulat is fellépett. Utóbbi "cselekménytelen", de meghökkentô szöveggel állott színpadra Emberforduló címmel. Írta Bereczky Péter, aki Marosvásárhelyen végezte a színi fôiskolát, Temesváron játszott, majd áttelepedett Magyarországra. Nos, a vendégek meg voltak elégedve az esemény színvonalával, mondta Gabriel Gabriel a fesztivál egyik fôszervezôje a hétfôi elôadás egyik szünetében. Mint az elsô ilyen kezdeményezés kelet-európai szinten is, nem elhanyagolható színházi esemény. Minden kezdet nehéz, de remélhetôleg a következô fesztivál sikeresebb lesz. Mintegy tizenöt drámaíró, dramaturg, rendezô jött le Marosvásárhelyre, volt tehát élénk szakérdeklôdés. A kisterem végig zsúfolt volt az elôadások alatt, a nagyterem nem mindig telt meg, mondom, volt sajnálatosan üresen maradt nézôtéris, mint hétfôn például. Aki ott volt, az mindenképpen élménnyel távozott. A fesztivált a Mûvelôdési Minisztérium támogatta. Sajnos a Piatra Neam¦-i mûvészszínház távol maradt. Megtudtam, hogy annak technikai okai voltak. Mi mást mondhat manapság az ember...

Mivel foglalkozik jelenleg a Maros Megyei Gyermek- és Ifjúságvédô Igazgatóság? — kérdeztük Domby Károly igazgatótól. — Újravizsgáltuk azon családok helyzetét, akiknél gyerekek voltak, és akik részesültek az állam által biztosított 150 ezer lejes támogatásban és a gyermekpénzben. Jelenleg megyénkben közel 500 — a szülôk által elhagyott vagy a rokonok gondjaira bízott — gyerek sorsát követjük. A lehetôségeinkhez mérten igyekszünk segíteni a nehéz helyzetben levô, sokgyerekes családokon is. 50 családot támogatunk élelmiszercsomagokkal vagy a szociális konyhán biztosított ebéddel. Kiválasztásukkor figyelembe vettük a családtagok létszámát, anyagi helyzetét és a szülôk viszonyulását gyerekeik neveléséhez és fejlôdéséhez. Beindítottunk a Salva<179>i Copiii Szervezettel közösen egy programot, melynek célja az utcán felnövô gyerekek írástudatlan gyarmekeken segíteni. Ezt a programot szeptember elsejétôl átveszi a Maros Megyei Tanfelügyelôség, ami haladásként könyvelhetô el, hiszen Marosvásárhelyen és Ludason speciális osztályok fognak alakulni, ahol az analfabéta gyerekek bepótolhatják a tananyagot. Megkezdtük és folytatjuk a nemkormányzati szervezetekkel együttmûködve a Foster Care programot. Az április 9-én megjelent 217-es kormányrendelet elôírja a kiválasztásának felkészítésének módját, és alkalmazásuk feltételeit. A szakképzett nevelôanya 60 órás felkészítô után, a lakás nagyságának függvényében 2-4 gyereket gondozhat, ezért fizetést (400-500 ezer lej), pénzbeni támogatást minden gyerekre (150 ezer lej) és gyermekpénzt valamint munkakönyvet kap. Jelenleg a Boldog Gyerekek és a Romániai Gyerekek Világa szervezetek segítségével a nevelôintézetek közelében levô községekbôl kiválasztottunk öt nôt, akik alkalmasak erre a feladatra. Egy-két hónapon belül beindul a program, és reméljük, idôvel több szakképzett nevelôanyát is foglalkoztathatunk. Pozitívumként említhetô a bölcsôdeotthonban beindított program is, melynek keretében 15 szociális anya naponta nyolc órát foglalkozik 20 gyerekkel. A héten jött megyeszékhelyünkre 24 gyermek- és fogorvos Oregn államból a Család Mindenkorra és a Keresztény Világ Nagykövetei alapítványok szervezésében, hogy segítséget nyújtsanak a szociális anyáknak és neveltjeiknek. A két hétig megyénkben tartózkodó gyermekorvosok a megyeszékhelyen levô bölcsôdeotthonban lakókkal és a termek kialakításával foglalkoznak, míg a fogorvosok meglátogatják a ludasi, nyárádszeredai, mezôzáhi és segesvári nevelôotthonokat, hogy szakkezelésbenrészesítsék az intézet lakóit. Kevés magánember fordul az igazgatósághoz — melynek székhelye a Faipari Líceum bentlakásában van, telefonszám: 211-699, pedig mi azért vagyunk, hogy segítsünk a rossz és egészségtelen körülmények között élô, bántalmazott, veszélyben lévô gyermekeknek (0-18 év között). Az 1997. évi 26-os sürgôsségi kormányrendelet kiemeli: a nehéz helyzetben levô, fejlôdésében megakadályozott kiskorúakra a helyi közösség is kell hogy vigyázzon, a szomszédok és ismerôsôk is felelôsek a kiskorúakért. Sajnos ez nálunk még nem mûködik. Az emberek csalódtak a közintézményekben, és alkalmazkodnak a ne szólj szám, nem fáj fejem közmondást szerint. Mindenkinek elég a maga baja, nem avatkozik más életébe, nem vállal újabb felelôsséget — vélekedett Domby Károly.

Lángoló alagúton fog keresztülhajtani egy személygépkocsi — nyilatkozta lapunknak Nemes Attila, a Stunt Action Team kaszkadôre. A mutatvány célja a június 24-28. között sorra kerülô Marosvásárhelyi Napokat minél látványosabbá tenni. Abban az esetben ha június 26- án, pénteken esni fog, az érdekes, de ugyanakkor veszélyes mutatványt másnapra, szombatra halasztják. A polgármesteri hivatalhoz tegnap benyújtott forgatókönyv szerint a Pandúrok sétányon az úttestre fából készült szögletes "alagutat" építenek. A 150 méter hosszú, 3 méter széles és 2,4 méter magas építményt az utca játszótér és templom közötti szakaszán állítják fel, ahol a közelben nincsenek tömbházak, majd benzinnel öntik le és meggyuújtják. Ezen az égô alagúton hajt át 20.30 órakor a kaszkadôr által kormányzott Ford Fiesta. Nemes Attila szerint hasonló kaszkadôrmutatványt még nem gyakoroltak az országban. A leghosszabb táv, amit motorkerékpáron megtett, 40 méter volt. Most is a "kétkerekûre" tervezte a mutatványt, idôközben azonban a támogatóktól gépkocsit kapott. Becslése szerint a 150 méteres távot 100-120 km/óra sebességgel mintegy 5-6 másodperc alatt tudja megtenni. Az alagútban keletkezô hômérséklet eléri az 500 C fokot. A kaszkadôrmutatvány napján 14 és 21.30 óra között leállítják a forgalmat.

Magánegyetemek párbeszéde

Az európai integrálódás és a regionális együttmûködés elôsegítése jegyében szervezett a Marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetem kétnapos kollokviumot pénteken és szombaton a megyeszékhelyen illetve Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Az elsô nap délutánján a vendégek és házigazdák bemutatkoztak és sajtótájékoztatót tartottak. A moderátor szerepét (valamint a szervezés oroszlánrészét) Finta Béla elôadó tanár, a Cantemir Egyetem Tanulmányi és Tudományos Kutatóközpontjának szakértôje vállalta magára.

Dr. Viorel Beju, a Cantemir Egyetem rektora köszöntötte a vendégeket. Majd dr. Farkas András professzor, a Budapesti Nemzetközi Menedzserközpontot mutatta be, melyet 1989-ben amerikai egyetemek segítségével hoztak létre. Modern menedzserképzést nyújtanak közép-európai országokból származó fiataloknak, kik országaikba visszatérve a gazdasági, társadalmi átalakulás motorjai. ( Romániából a 10 év alatt eddig kb. 75 hallgatójuk volt. Egy egyetem elvégzése és két év gyakorlat után jelentkezhet az, ki úgy érzi, szüksége van a tudásra; a kétéves oktatásért a tandíj 14 ezer dollár, ebben nincs benne a szállás és ellátás. A jelentkezôk alapítványi ösztöndíjat szerezhetnek, péládul a Soros A.-tól).

Radványi Nagy Emôke a budapesti Számalk Rendszerház Rt.-t mutatta be, mely Magyarország legkiterjedtebb továbbképzô hálózata, 30 éves múltja van; az 1970-es években Nemzetközi Oktatási Központként az ENSZ alapította; késôbb több oktatási céggel egyesült; most alapvetôen számítástechnika-kultúrát, információfeldolgozást oktat; 1992-ben privatizálták; a különbözô oktatási formákban évente 10 ezer hallgatója van; középiskola végzése után 1 és 2 éves oktatást biztosít; egyik legismertebb intézménye a Gábor Dénes Kollégium, melyrôl még szó lesz.

A Prefektúra nevében Burkhárdt Árpád alprefektus üdvözölte a vendégeket, és kifejtette: a budapesti és marosvásárhelyi magánegyetemek kézfogása fontos lépés lehet Románia európai integrálódásának útján.

Faragó Ható Katalin kimondottan a budapesti központú Gábor Dénes Kollégiumról szólt, mely informatikus mérnököket képez; módszere a távoktatás, mely Romániában még ismeretlen fogalom, de a GDK-nak hazánkban öt városban van kihelyezett tagozata (Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Udvarhely); Magyarországon 35 helységben van jelen 14000 hallgatóval; tavaly bocsátotta ki az elsô 500 diplomát, négyéves oktatás után; nincs meghatározott tanév; minden hónapban három napot a diplomavizsgákra tartanak fenn. A GDK romániai tevékenységérôl dr. Selinger Sándor, a Kolozsvári Gábor Dénes Alapítvány elnöke beszélt, mely a kollokviumot mûködteti. 1995-tôl létezik ez a fajta oktatás Erdélyben, négy éve az öt városban 400 diák vesz részt ebben, s nálunk hétvégi konzulens órákat is szerveznek.

Szemkeô Judit a Budapesti Számítástechnikai és Ügyvitelszervezô Vállalkozás Rt.-t képviselte, melynek minden magyarországi megyeközpontban kirendeltsége van, és nemcsak oktatással foglalkozik. Egy érdekes együttmûködés lehetôségét vázolta fel, melyet a Dimitrie Cantemir Egyetemmel szeretnének létrehozni: európai uniós támogatással közös idegenforgalmi képzést terveznek. Ennek a részvénytársaságnak az egyik intézményérôl, a Kodolányi János Szakközépiskola igazgatója, Hibaly Erzsébet lapunknak néhány mondatban bemutatta az iskolát, ahova hazai, érettségizett fiatalok is jelentkezhetnek: alapítványi formában Budapesten mûködik; kétéves nappali tagozatos oktatást nyújt; a tanulók állami normatív támogatásra jogosultak; így a tandíj 5900 forint/hó; ezt évente tíz hónapra kell fizetni; ezért az összegért a tanuló annyi diplomát kap, amennyi szakmában képes felkészülni és levizsgázni; a szakok: idegenforgalom — itt négy szakmát kap a hallgató; ötödikként létezik a nemzetközi titkár diploma; a tanuló egy nemzetközi számítástechnikai vizsgát is letehet, ezt 14 országban elismerik; gazdasági szakon van gazdaságinformatikai, gazdaságprogramozó, mérlegképes könyvelô szak. Elsô éven heti 10, másodikon 14-16 órában oktatnak idegen nyelvet, angolt és németet. A romániai fiatalnak honosított érettségi diplomára, szülôi kíséretre van szüksége jelentkezéskor. (Budapest, Szugló utca 9-15.) Az állami támogatást az iskola igényli a tanulók számára. Kollégiumi elhelyezést biztosítanak.

A Cantemir Egyetemet dr. Viorel Beju rektor és Alexandru Bogdan Murgu prorektor, a Dimitrie Cantemir Ökológiai Alapítvány alelnöke mutatták be a vendégeknek.

Szombaton a csoport Szovátára és Parajdra utazott részben konkretizálni a további együttmûködési stratégiát, részben azért, hogy a magyar vendégek megismerkedjenek tájainkkal.

Ray Cooney bravúros, Pesten is sikerrel játszott kétrészes bohózatát pénteken, április 24-én mutatta be nagy számú közönség elôtt a dicsôszentmártoni Népszínház. Az együttes, folyton megújulva, fiatalokkal feltöltôdve próbál fennmaradni, és ezért elsôsorban a sikerdarabokra alapozva, a könnyû mûfajjal kacérkodva igyekszik megtartani helyi és környékbeli közönségét.

Ebben tulajdonképpen semmi elítélendô nincs, hiszen a hivatásos színházak jó része is ezt teszi, holott talán az volna a legjobb megoldás, ha egy darab „vinné a kasszát", kettô vagy három a közönségnevelés feladatának is eleget tenne, nem feledkezve meg nemzeti hagyományainkról, legalább egy pedig az egyetemes drámairodalom gyöngyszemei közül kerülne ki. Ez a csapat túl gyenge ilyen igényekhez, ezért meg kell elégednünk a mûkedvelésnek ezzel a csöppet sem lebecsülendô szintjével, ami mégiscsak telt házakat eredményez, bár közönségét kissé "elsznobosítja", de az Ray Cooney angol humorának egészen finomra hegyezett politikai poénjait például meg sem pirulázza. (Mellesleg: a „jádzó személyek" sem.) Dehát ilyen az élet, ha van egy fel-feléledô hullánk, egy nyaktilóként le-lecsapódó szállodai ablakunk, akkor a helyzetkomikumot majd csak elôteremtjük valahogy. A közönségesebb poénok, az obszcenitást sem mellôzô szituk végülis harsány nevetést csalnak ki a nézôbôl, és nem szégyen bevallani, ha jól szórakoztunk. Vitális Ferenc rendezésében ez már a nagyon sokadik darab, mindjárt elérik a "krisztusi kort" velük, Székely V. Béla, Fodor József, Puskás György, Székely Ildikó, Csíki András, Szalma Loránd, Korpos János, Fazekas Emese, Szalma Annamária és Csíki Ibolya megteremtik azt a bizonyos légkört, ami a felszabadult nevetéshez kell. Ez nem kevés. Vannak bajok a dikció körül, de hát ez csaknem általánosan jellemzô erdélyi színészeinkre, a hivatásosak jelentôs hányadára is, pöszén hangzó beszédet a Molnár-darabban is hallhatunk, ha épp ez a heppünk. Itt a leghálásabb szerep a hulláé, ôt egész végig csak dédelgetik, hurcolgatják, a miniszter ellenben, aki félrelép, nem eléggé miniszter, és nem eléggé meggyôzô. (Hja, az angol szaxonok nem most kezdték sem a fûnyírást, sem a demokráciát.) A miniszteri titkár valamivel meggyôzôbb, több a rutinja, ám a dühös férj, akárcsak felesége meg a szeretô, a leghevesebb jelenetekben

valami különös freudi beütés folytán pöszén beszélnek, ami csak annak a közönségnek nem zavaró, amely valószínûleg a mindennapi életbôl is ilyennek tudja ôket. Van viszont két „veterán" karakterszínészük, akikre elôadást lehet(ne) építeni: Csíki Ibolya és Puskás György. Sajnos, a bemutató után nem kezdhetik el a szokásos tájolást, mert nem mindenkinek makk az egészsége, ezért a sikert követôen csend áll be a Népszínháznál, és Vitális Ferencnek el kell gondolkodnia azon is, hogy vajon nem telik-é ebben a picinyke magyarságú városkában kettôs szereposztású megoldások alkalmazására, egyrészt. Másrészt meg arra, hogy sikeréhes, világdeszkákra vágyó fiataljai miként tanulhatnák meg a Kisküküllô mentén már feledésbe menô hosszú magánhangzók szép kiejtését, egyáltalán: hol vehetnének ilyen leckéket kisded régiójukban.

Technikailag, díszletek, ötletes és fôleg könnyen szállítható, „összecsukható" bútorok megtervezése, kivitelezése tekintetében irigylésre méltó a csapat, Kénesy János, Sándor László, maga a rendezô Vitális, aki nagyszerûen farag is, tobzódnak az ötletekben, a díszlet funkcionális, egyszerû és kitûnôen mûködik, a súgót, Csíki Mária Magdolnát és a hangért, világításért dicsérhetô Magyari Leventét sem hagyhatjuk ki e krónikából. És, nem gyôzzük hangsúlyozni: ha már miniszterek is félrelépnek, akkor bocsánatos bûn egy kisvárosi magyar truppnak ugyanezt megpróbálni. Kasszasiker lesz ez az elôadás. Most már lehetne tehát gondolkozni azon, amit a színésznek nem kiváló, ám költônek s nemzetnevelônek máig páratlan Petôfi Sándorunk fogalmazott meg, hogy tudniillik mi szép, mi szép, mi szép a mi feladatunk, legyünk büszkék reá, hogy színészek vagyunk.

Legyünk méltók a költô nekünk elôlegezett bizalmához igazi drámákkal is. Ez a „gárda" még nem eléggé érett az ilyesmire, de mûvészi hitvallása sosem lehet egyéb. Különben semmit sem ér a büszkeség, olcsó büszkélkedéssé alacsonyul.

Kós Károly nem volt színházi szakember, de azt tudta, mi kell a drámapoétai mesterség érvényre juttatásához. Nagy íróink között alig találunk színpadon született fenegyerekeket, búsultak is eleget emiatt irodalomtörténetünk folyamán nagyon sokan. De a drámai szöveg képlékeny, rugalmas, és Shakespeare is tudta, már amit késôbb Pirandello kanonizált. A dicsôiek nagyszerû Sütô-elôadásukkal maradnak meg legjobb emlékezetünkben; mert a minisztert, aki úgy lép félre, hogy végül a feleségével távozik, ráadásul, ha jól emlékszem, a parlamentbe (pfúj), már tegnaptól el lehet felejteni.

A vidéki mûkedvelô társulatok néha kísértetiesen utánozzák a darabválasztás igénytelenségében a „nagyvárosiakat", inkább választják a harsogást, a ripacskodást, a nyegle vigyort, mint a veretes, erôs, magas esztétikai színvonalú, tehát igényes szereplôgárdát követelô drámákat. Ezzel nem a dicsôiek ellen szólok, csak csöndesen elmélázok ezen a csehovi szituáción. Mosolyogtató, tragikus, visszafelé sül el a darab elején "homlokunkra akasztott" pisztoly.

A romániai magyar színház, a tompagábori nemzetközi sikerek ellenére, valamiféle betegségben szenved. A selyemhernyóknak már nem jut eperfalevél, mert a statisztikai hivatal elrendelte: számolják össze, hány s mennyi a fa a régióban. Aztán elterjedt, hogy az eperfából rákellenes gyógyszert vonnak ki. De nemcsak az eperfából, hanem a sündisznó farok körüli tüskéibôl is. Azóta bûzlik a táj a döglött hernyóktól, és az országutakon szemérmetlen ülepû süniket gázolnak el jobb sorsra érdemes autók.

Romániai magyar sündisznók már napszámosmunkával tartják rendben a kaliforniai dísz- és veteményesnek álcázott kerteket.

Az eperfa nem tartalmaz semmiféle rákellenes gyógyszert, ellenben mióta kivágták ôket, több a pálinkának való kishordó.

A sünik és a rákok életünk nagy elégtételei. Miért nem játszunk sünit és rákot is?

Csak? Ja, a tövismalacok homotextuálisak; a rák pedig hátra mász.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése áprilisi ülésszakán meghallgatták Radu Vasile kormányfô beszámolóját, de Románia monitorizálásának kérdésérôl a döntést május végére halasztották. Ugyanakkor meglepetésszerûen napirendre tûzték az Amnesty International Romániáról szóló, eléggé elmarasztaló értékeléseit, amely a román hatóságokból felháborodást és a vádak kategorikus elutasítását váltotta ki. A mindezekrôl felmerülô egész sor "miértre" próbáltunk választ keresni a Frunda György szenátorral folytatott beszélgetés során. (Mózes Edith interjúja az 5. oldalon)

- Szenátor úr, ön is felszólalt az Európa Tanács áprilisi Parlamenti Közgyûlésén, s nagyon érdekes szempontból közelítette meg az európai szervezet által gyakorolt monitorizálási rendszert. Azonban semmiféle reakciója nem volt Radu Vasile kormányfô elég furcsa kijelentéseire, amelyeket indulás elôtt tett a repülôtéren, miszerint a feltételrendszert Románia teljesítette. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ türelmi idôt ad a kormánynak? Ha igen, meddig tarthat ez a türelmi idô és a koalíciós szolidaritás?

- Maradjunk egyelôre a kérdés elsô részénél. Nem tudom, mit mondott Radu Vasile a repülôtéren. Azt tudom, amit a miniszterelnök Strasbourgban mondott vagy tett. Az Európa Tanács értékelte a miniszterelnök eddigi tevékenységét, és soron kívül szót kapott. Ez a felszólalás korrekt volt, egy pillanatig nem állította, hogy Romániában minden meg van oldva. Azt mondta, hogy vége van a válságnak, ez a kormány határozottan és lojálisan elkötelezi magát az Európa Tanács elvei mellett ( demokrácia, emberi és kisebbségi jogok, jogállam tiszteletben tartása). Ígérte, Románia teljesíteni fogja ilyen értelemben a vállalt kötelezettségeit. Részben teljesítette ôket, részben folyamatban van a teljesítésük. Ez véleményem szerint korrekt megközelítés volt.

Ami a kérdés második felét illeti, az RMDSZ valóban szolidáris a kormánnyal, nem is tehet mást. Nem is akart másként tenni, attól a pillanattól kezdve, hogy koalíciós partnerek vagyunk, benne vagyunk a kormányban. A programban az RMDSZ által határozottan követelt kérdések orvoslása tételesen szerepel.

- Ez eddig valóban így van, de szenátor úr, mit szól ahhoz a lapvéleményhez, hogy Románia monitorizálása kérdésének megtárgyalását a közgyûlés azért halasztotta el május végére, hogy az állítólagos külföldi lobbinak legyen ideje nyomást gyakorolni a kormányzatra, hogy elfogadtassa a parlamenttel az RMDSZ- nek oly "kedves" törvényeket?

- Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Egy, hogy nem is került a kérdés a közgyûlés elé. Kettô: két bizottságban vetôdött fel Románia monitorizálásának kérdése, a jogi bizottságban és a monitorizálási bizottságban. Én mindkét bizottságban jelen voltam. Azért nem került sor Romániára, mert egyszerûen egy elôzô témán, Haller asszony, aki svájci nagykövet volt és most a bosznia-hercegovinai ombudsman, egy kerek órát beszélt a boszniai helyzetrôl és ezért nem volt idô Romániáról tárgyalni.

A Románia-dossziéban négy dokumentum volt. A tavalyi határozat, amely lezárta a monitorizálást meghatározott idôre, a minisztertanács levele, a román kormány álláspontja és az Amnesty International jelentése, amit meglepetésszerûen bedobott az ülésszak elsô napján. Ez a tárgyalás csütörtök reggel zajlott, s mivel az ülés kinyúlt, el kellett volna halasztani másnapra. De Gunnar Janssen romániai jelentéstevônek el kellett csütörtökön utaznia, kérte, hogy halasszák el május 27-re.

- Akár ezért, akár másért halasztottak, máris megindult az ellenszél, amelyet korábban is az Adevarul indított kampányszerûen a romániai magyarság követelései lefojtásának szándékával. Lehet, kell itt finomkodni?

- Én nem az Adevarullal harcolok, amely magyarellenes, uszító lap, de meg kell érteni: az Adevarul egyszerûen ebbôl él meg. s egy adott olvasótáborhoz szól, nyugdíjasokhoz, kommunista nosztalgiázókhoz, akik visszasírják a régi rendszert, mert nemcsak magyarellenes, hanem reformellenes is. Neokommunista, merev szocialista irányvonalat propagál és ebben benne van az agresszív nacionalizmus is. De se nekem, se más RMDSZ- politikusnak nem az a feladata, hogy az Adevarullal harcoljon, hanem az, hogy a magyarság jogos követeléseit elérje. Ezért kell nekünk a parlamentben hatékonyan harcolnunk. Ne feledjük, hogy a helyhatósági, illetve a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet továbbra is érvényben van. Ez nem azt jelenti, hogy elégedett vagyok, de azt sem fogadhatom el, ha valaki azt állítja, semmit sem értünk el. Egy út elején vagyunk, a helyzetünk jobb, mint ezelôtt két évvel, bár távol áll az optimálistól. De az európai konjunktúrában, ahol a kisebbségi jogok védelme nemcsak üres szólam, hanem elv, meggyôzôdésem, hogy a romániai magyarság el fogja érni a neki járó jogokat.

- Az Európa Tanács jogi bizottságának tagjaként hogyan vélekedik arról, ahogyan a román hatóságok fogadták az Amnesty International Romániáról szóló értékeléseit?

- Az Amnesty International minden európai országban felméri az emberi jogok tiszteletben tartását. Évente jelentést készítenek, amelyben a hozzájuk érkezett panaszokat leltározzák fel. Normális, hogy a hibákat keresik, a demokrácia elveinek tiszteletben nem tartását, az emberi jogok csorbítását stb. Ilyen szempontból megközelítve el tudom fogadni, hogy az Amnesty International adott állításai helyénvalók. Módosítani kell a rendôrségi törvényt, egy demilitarizált, decentralizált, helyi tanácsoknak alárendelt rendôrségre lenne szükség. Helyénvaló az is, hogy a börtönökben a helyzet nagyon rossz, hogy a parancsnokok visszaéléseket követnek el, zaklatják a rabokat, túlkapások, önkényeskedések vannak. Elfogadom azt is, hogy nincs megoldva a homoszexuálisok problémája sem. Ez megfelel a valóságnak. De nem indokolja az Amnesty International azon kérését, hogy Romániában újraindítsák a monitorizálást. Ehhez nincs se minôsége, se jogosultsága. A román kormányhoz kellett volna fordulnia a problémák orvoslása ügyében. Azonban az, hogy az ülésszak elsô napján nyilvánosságra hozták a jelentést, azt jelenti, hogy elôre kidolgozott forgatókönyv mûködött.

- Gondolja, hogy Románia, illetve a kormány elleni szervezett akcióról volt szó?

- A politikai lépéseket nem országok, hanem kormányok ellen teszik meg. Ez az akció a Radu Vasile-kabinet ellen irányult. Hogy kinek az érdeke, azt csak találgatni lehet. Nem tudom kizárni annak a lehetôségét, hogy a Társadalmi Demokrácia Pártja van emögött, mint ahogy azt sem tudom kizárni, hogy adott NGO-k vannak az Amnesty International mellett. Tény, hogy egy új kormány ellen irányult ez a támadás. Sem az RMDSZ-nek, sem az állampolgároknak nem érdeke, hogy egy új, reformokat, az emberi jogok biztosítását akaró kormányt lebénítson pár nappal a beiktatása után. Azt hiszem, el kell fogadni az Amnesty International jelentésbôl azokat a kritikákat, amelyek megalapozottak, adott törvényeken módosítani kell, adott konkrét helyzeteket orvosolni kell, de ezek nem indokolják a monitorizálás megnyitását ebben a pillanatban.

- Rendben van, csakhogy sem a miniszterelnök, sem a belügyminiszter nem így viszonyult a jelentéshez, hanem egyértelmûen és mélységes felháborodással utasította vissza az állítólagos vádakat.

- Van egy javaslatom: ezeket kérdezze meg a miniszterelnöktôl és a belügyminisztertôl.

- Alkalomadtán meg is teszem, most viszont arról szeretném szenátor úr véleményét hallani, hogy a nyugati országok, de a keletiek, sôt Románia is maximálisan támogatják a koszovói albánok széles körû autonómiáját, s ugyanezt az autonómiát itthon kategorikusan elutasítják.

- A koszovói kérdés felvetôdött az Európa Tanácsban, és sürgôsségi eljárással napirendre került. Több álláspont volt, kezdve a liberálisoktól, akik szerint el lehet menni a szecesszióig, vagy addig, hogy egy bôvített autonómiát kell biztosítani a koszovói albánoknak Jugoszláviában. Ezt az álláspontot fogadta el a közgyûlés, s benne van az Európa Tanács határozatában is. Ugyanakkor az Európa Tanács elutasította a szecessziót, de határozottan felszólította Jugoszláviát, hogy tartsa tiszteletben az albánok autonómiáját, ne használjon katonai erôt az albánok ellen, és üljön le tárgyalni az albánokkal nemzetközi egyeztetés mellett. Ez ellen egyetlenegy román küldött sem szólalt fel.

- Megismétlem a kérdést a politikusnak, aki egy olyan szervezet tagja, amely részt vesz a kormányban, s az RMDSZ szenátorának is: miért ajánlják jó a koszovói albánoknak azt, amitôl minket tûzzel-vassal óvni igyekeznek?

- Az RMDSZ magáénak vallja a helyi és területi autonómia elvét. Mert ez biztosítja az emberi jogokat, a jobb életet. Ez nem etnikai alapú, ahogy azt beállítják sokan, hanem területi alapú, ott, ahol egy vagy több nemzetiség él együtt a román többséggel, illetve a románok élnek kisebbségben a magyarok mellett. Ott a nemzetközi normáknak megfelelôen biztosítani kell a kisebbségi jogokat. Az Európa Tanács nem kevesebb, mint hat ajánlást fogadott el, ezek képezik a nemzetközi jogrendszert, ezeket Románia fenntartás nélkül elfogadta, tehát a kormánynak és a parlamentnek kötelessége alkalmazni ezeket az ajánlásokat.

- Elvben így van, de a gyakorlat mást mutat.

- Szembe kell nézni azzal, hogy a többségi politikusok nagyon merevek akkor, amikor az autonómiáról van szó, és bármit is mondanak nekik, meg vannak arról gyôzôdve, hogy az autonómia a szecesszió elsô lépése. Véleményem szerint dialógus útján kell meggyôzni ôket a helyi autonómia szükségességérôl. Az utóbbi idôben észrevehetô egy pozitív változás ebben az irányban is. Már többen vannak azok, akik helyi autonómiában gondolkodnak, és a helyi autonómia megnyilvánulásait tapasztalhatjuk a mindennapi életben is. Nagyon sok téren, pénzügyi kérdésektôl el társadalmi kérdésekig, egészégbiztosítástól jogszolgáltatásig, sokat bôvült a helyi intézmények és szervezetek hatásköre, döntési lehetôsége. Ez az autonómia irányába mutat. A folyamat nehezen indult be, de elindult, s a megkezdtett úton tovább kell menni, harcolni az elavult mentalitásokkal, elôítéletekkel.

A segesvári Állomás negyedben lakó Tóth Mária, jelenleg 68 éves, sorvadó lábaival egyre kínosabban mozgó nôvérére hivatkozva kérte, hogy szereljenek lakásukba telefont. A Hátrányos Helyzetûek Maros Megyei Területi Állami Felügyelôsége a vidéki városban mûködô, a munkaképességet megállapító orvosszakértôi rendelô által kibocsátott bizonyítvány alapján símán átadta az igényelt papírt. Nevezetesen tanusította, hogy Tóth-Birtan I. Irma elsôfokú rokkant, s az 1992. évi 53-as törvény 5. szakaszának "e" pontjánál megfogalmazottak szerint, minthogy különleges társadalmi védelmet élvez, soron kívül kaphat telefont és mentesíteniük kell a szerelési díj befizetésének kötelezettsége alól.

Az igazolás eredményeként a távközlésiek mûszaki csoportja teljesítette kötelességét és 1997 májusától mûködésbe lépett a "házitelefon". Nagy volt az elôfizetônek és gondozójának öröme, amikor az elsô (a júniusi) számlán tételesen is jelentkezett, miszerint a 15.000 lejes fôvonal bérleti díjat nem kell megfizetni és az 53-as törvény értlemében egy bizonyos számú impulzus is ingyenes. Új, tapasztalatlan telefontulajdonosként sem a rokkant nô, sem a testvére nem figyelt fel azonban arra, hogy minden olyan szám után, amely a támogatást élvezô tételben szerepelt, két betû jelent meg: CR. Így ment ez három hónapig, melyet követôen eltûnt a telefonszámlákról a Scutiri L. 53/92 felirat, illetve már az augusztusi faktúrán megjelent egy 16.600 lejes "Reglãri sume" (összeg-szabályozás) tétel, amit ugyan nem értettek, de nem is tulajdonítottak neki különösebb fontosságot. Pedig az elnézett CR betûjelzés után ez volt a második csendes figyelmeztetés számukra, hogy valami nincs rendben. A szeptemberi számlán megint csak "helyreigazították", azaz kiegészítették Tóth-Birtan Irmáék tartozását 15.000 lejjel, majd októberben ismét 15.720 lejt vetettek ki pluszban. De ekkor már a helyi és távolsági beszélgetések díjával együtt szokatlanul magasra: 87.590 lejre emelkedett a RomTelecom R.A. követelése.

A nagy kiadás miatt felháborodott asszonyt (T.M.-et) a városi telefonhivatalban arról tájékoztatták, hogy ha nem fizet, akkor kikapcsolják. Kitette a pénzt, majd megindult tovább reklamálni, az igazát, az igazukat keresni. Azzal bolondították, hogy ha újabb igazolást szerez be a nôvére járásképtelenségérôl, akkor visszadják a tôle jogtalanul inkasszált pénzt. Buszra ült hát, beutazott a megyeszékhelyre, kérte és kapta a második pecsétes okmányt a hátrányos helyzetûek felügyelôségérôl, vitte a Rom Telecomhoz, hogy végre vegyék tudomásul: T.B.Irmának hónapról hónapra ingyenesen jár a vonalhasználat és 100 impulzus. Az utánajárás azonban csak részben volt eredményes. Novembertôl ugyanis megint ott szerepelt a számlán a felmentésre való hivatkozás, de azt a pénzt, amit sorozatosan levontak, sehogyan sem tudta visszaszerezni.

A történteket rekonstruálva a távközlésiek és a fogyatékosok felügyelôségénél dolgozók egyaránt hibáztak. S ahelyett, hogy mulasztásukról haladéktalanul tájékoztatták volna a másik intézményt, illetve az érintett személyt, személyeket, lapultak abban a reményben, hogy szép csendesen elsimul a dolog.

Az állami felügyelôségen és a megyei távközlési igazgatóságnál egyaránt a bejelentôre igyekszenek hárítani a felelôsséget a történtek miatt. A kérelmezônek — állítják — tudnia kellett volna, hogy ugyanonnan két igazolásra van szükség. Az elsô csak a készülék gyorsabb beszerelésére jogosított, ám ahhoz, hogy ingyenesen használhassa, a másodikat is be kellett volna adnia a hivatalba. Illetve a Tóth nôvéreknek azonnal kellett volna jelenteniük illetékes helyen, amikor mûködésbe lépett a telefonvonaluk — mondják kétszólamban innen is, onnan is. T.M. nem tud arról, hogy tôle a második igazolást igényelték volna. A telefonosoknál pedig azt kérdeztetik (most és általunk), hogy ha már náluk van a beteg teljes iratcsomója, akkor miért vártak hónapokig a mulasztás bepanaszolására, miért nem igazolták át hamarabb maguk az ügyfél jogosultságát. Ott, amikor közvetítettük az üzenetet, azzal válaszoltak, hogy egy-három hónapos késéssel kapják meg mintegy 3.000 hátrányos helyzetû egyén telefonszámláját, amit a kis létszámú személyzet alig gyôz ellenôrizni és visszaigazolni. A Rom Telecomnál ezzel szemben tagadják az ilyen mérvû idôeltolódást és arra kérik a felügyelôket, hogy ne gépiesen, bürokrata módra, szemellenzôsen végezzék feladatukat, hanem nagyobb körültekintéssel, minden név és szám mögött egy-egy ember szenvedéseit látva. De bármilyen együttérzôek, az még nem gátolja meg ôket abban, hogy kijelentsék: nincs lehetôség a pénz visszatérítésére azon oknál fogva, hogy a kibocsátott második igazolásnak nincs visszaható hatályba. Hát ez igazán érdekes! Az állami intézmények bezzeg utólag is beseperhetik azokat az összegeket, amelyekre tôlünk, magánemberektôl igényt tartanak.

Sikerült tisztáznunk, hogy megye- és országszerte egységesen ugyanannyi impulzus jár kedvezményesen az azonos kategóriába sorolt rokkantaknak. Így jelenleg a mozgássérülteknek 200 impulzus ingyenes, aminek felét a Rom Telecom, felét a felügyelôség "adja".A látássérülteknek pedig 100 + 400 impulzust írtak elô kedvezményesen, amennyiben fôvonali telefonkészülékük van. Azt viszont a távközlésiek sem értik — hozzánk hasonlóan —, hogy az ikertelefont használó hátrányos helyzetût miért hozzák még nehezebb helyzetbe azáltal, hogy számára kevesebb impulzust "elôlegeznek meg". Szeretnénk hinni, hogy normálisan gondolkodó felelôs személyek ezt a dolgot is rendezik, méghozzá rövidesen, odafent Bukarestben.

Végül meg szeretnénk nyugtatni a panaszlevél íróját és sorstársait, hogy nem kell aggódniuk a rokkantságukról kiadott okiratok érvényességét illetôen. Az az igazolás, amit T.B.I. tavaly kapott, elméletileg 1999-ig felhasználható. De, amint illetékes helyen mondták, ezt a dátumot csak az elektronikus számítógépek mostani programozásáért írták fel az aktára. Valójában a súlyos, gyógyíthatatlan beteg életének végéig érvényes a szociális támogatás, és úgy néz ki, hogy az informatikusok rájöttek, miként lehet a komputerekkel is zökkenômentesen átlépni a harmadik évezredbe.

Milan Paroski a Vajdaság helyzetérôl

Amennyiben megszûnik a jugoszláv államiság, felmerül a Vajdasággal, illetve Szerbiával kapcsolatos sorskérdés. Cacak és Kraljevo mindig Szerbia része marad, a Vajdasággal azonban más a helyzet — mondta a Dnevni Telegraf címû belgrádi napilapnak adott hétfôi nyilatkozatában Milan Paroski, a parlamenten kívüli Néppárt elnöke.

"A Vajdaságot sem az 1878-as berlini konferencia, sem pedig a balkáni háborúkat lezáró 1913-as bukaresti konferencia nem minôsítette Szerbia részének. Ez probléma, hiszen amennyiben Szerbia nem kéri nemzetközi elismerését a jelenlegi határok között, akkor Jugoszlávia szétesése esetén lehet, hogy a Vajdaság nélkül fogják elismerni" — idézte a politikust a Dnevni Telegraf. Paroski egyben emlékezetett arra, hogy Franjo Tudjman horvát elnök egy korábbi beszédében úgy szólt a Vajdaságról, mint Horvátország részérôl.

A nacionalista politikusként számon tartott Paroski szerint veszélyben van a Szerbia és Montenegró által alkotott Jugoszlávia, mert a montenegrói vezetés szemmel láthatóan ki akar lépni a föderációból. "Aggaszt Szerbia és a szerbség sorsa: a szerbséget a kommunizmussal azonosítják, s ez nagyon veszélyes. A világ meg akar szabadulni a kommunizmustól, és ez a szerbek fejébe kerülhet"- mondta a politikus.