Radu Vasile befejezte hargitai és kovásznai látogatását

Pénteken délben véget ért 24 órás Kovászna és Hargita megyei látogatásán Radu Vasile miniszterelnök a térségre vonatkozó gazdasági program kidolgozását helyezte kilátásba, és bejelentette, hogy a felvetôdött különbözô kérdések kezelésére államtanácsost fog kinevezni, állandó párbeszédet kezdeményez a központi hatóságok és a két megye helyi közigazgatása között.

Vasile több nyilatkozatban cáfolta, hogy a két megyében a helyzetre az etnikai feszültség lenne a jellemzô, téveseknek nevezte a Bukarestben bizonyos körökben erre vonatkozóan terjesztett információk javát. Ugyanakkor a miniszterelnök a helyi hatóságokat a román kisebbség problémáinak jobb megértésre buzdította. Közölte, hogy a katonaság létszáma nem változik, viszont még száz román anyanyelvû tanárra lenne szükség a térség iskoláiban az oktatás minôségének javítása érdekében.

Radu Vasile személyében az 1996 évi választások óta elôször látogatott el a Székelyföldre a kormányfô - rögtön azt követôen, hogy kormány megkapta a bizalmat a parlamentben és közvetlenül a kormányfô Strasbourgban, az Európa Tanácsban esedékes látogatása elôtt.

A kovásznai és hargitai megyei vezetéssel, az Andrei Saguna Liga tagjaival lezajlott csütörtöki találkozókat és azt követôen, hogy Csikszeredán részt vett a Ioan Selejan ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten, pénteken a miniszterelnök a Hargitában állomásozó hegyivadász dandárnál tett látogatást, felkereste a csíksomlyói ferencrendi kegytemplomot, pedagógusokkal találkozott a megyeházán, sajtóértekezleten válaszolt a kérdésekre. Hazaindulása rövid látogatást tett a Bancpost helyi kirendeltéségén és a helyi román liceumban, amelynek igazgatója diákja volt.

A miniszterelnök mind Kovászna, mind Hargita megye gazdasági problémáit komolyaknak nevezte. Kovászna megye vezetôi a költségvetési keret 15 milliárd lejjel - nem egészen 2 millió dollárral - való növelését kérték. Elmondták, hogy a kis- és középvállalatok helyzete súlyos, nagyrészük csôdbe ment. Mindkét megyében szóba került, hogy a térség felé kellene vezetni a Budapest-Bukarest autópálya nyomvonalát, ez a kormányfô szerint is hozzájárulna a vidék fejlôdéséhez. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy (mint egyes román szélsôséges politikusok hangoztatják és a lapok egy része írja - a tud. megj.) a magyar tôke elözönlötte volna a térséget.

"Itt Hargitában a vállalatok 80 százaléka magánkézben van és ennek több mint háromnegyede román tôke tulajdonában" - mondta helyi statisztikai adatokra hivatkozva. Radu Vasile közölte: fel fogja szólítani kormányának több tagját, így a közlekedési minisztert és a privatizációs minisztert, hogy látogassanak el a két megyébe, mivel a helyi hatóságok által felvetett problémák egy részének megoldása az ô hatáskörükbe tartozik.

Az interetnikai (román-magyar) kapcsolatok témája gyakran felmerült a két megyében, ahol a lakosság 75-85 százalékban magyar ajkú. A miniszterelnök arra hívta fel a két megye magyar önkormányzati vezetôit, hogy "legyenek ugyanolyan érzékenyek a román kisebbség problémái iránt a két megyében, mint amilyenek mi vagyunk az övéikre". A miniszterelnök szerint a többségi magyar lakosságnak ügyelnie kell arra, hogy kiküszöbölje az olyan feszültségi elemeket, amelyek "mesterségesen jelentkezhetnek ebben a térségben". Radu Vasile elismerôen szólt a Hargita megyei vezetôknek a párbeszédre való nyitottságáról. "Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy olyan emberekrôl van szó, akik tudják: valamennyiünkre, románokra és magyarokra egyaránt szükség van itt a modern Románia építéséhez". Hargita megye Radu Vasile meggyôzôdése szerint "az együttélés modelljévé válhat ebben a multikulturális térségben".

A pénteki csíkszeredai záró sajtóértekezleten a kormányfô fontosnak nevezte - "annak elkerülése végett, hogy a térség szigetté váljon" - a román nyelv elsajátítását, és megjegyezte, hogy ebben magyarok is egyetértenek vele. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükség van kisebbségi anyanyelvû oktatásra, beleértve a felsôoktatást is, a törvénynek és az egyetemi autonómia követelményeinek megfelelôen. Mint mondta, az egész országban is meg kell kezdôdnie az oktatási rendszer decentralizálásának.

Másfelôl az Andrei Saguna Liga képviselôi Sepsiszentgyörgyön számos pontot tartalmazó igénylistát terjesztettek elô, amely elsôsorban arra irányult, hogy a román hivatalos nyelvet használják az iskolákban és a közigazgatásban, létesítsenek román osztályokat minden településen (a színmagyar lakosságú falvakban is), vessenek véget a tanulók "etnikai elkülönítésének" (azaz az önálló magyar iskoláknak), és támogassák a román tôkét. Ioan Selejan ortodox püspök - akinek nagycsütörtöki istentiszteletén részt vett Tamás József katolikus segédpüspök is - ikont adott ajándékba a kormányfônek. Ezen a Rompres jelentése szerint a következô felirat volt: "Egy könnyezô Románia és egy keresztre feszített nép".

Vendégek Freihungból

Freihung város (Németország) küldöttségét fogadta tegnap a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal vezetôsége. A négytagú csoport elôzôleg a helyi 16-os Számú Általános Iskolába látogatott el, mellyel a freihungi iskola partner viszonyban van. "Európában tizenkét Neumarkt elnevezésû város létezik, melyek között együttmûködési kapcsolat van. Freihung város vezetôsége közbenjárásával Marosvásárhely (németül Neumarkt) és a németországi Neumarkt között is hasonló viszony alakult ki" - nyilatkozta Fodor Imre polgármester. A találkozón jelen volt Orbán Dezsô alpolgármester, a 16-os iskola vezetôsége, Adolf Hedrich zágori porgámester, Emil Köhler freihungi polgármester, Hermann Frieser, a freihungi iskola igazgatója, Klaus-Dieter Seilbold aligazgató és Hans Grimm, a kapcsolat egyik kezdeményezôje.

A következôkben Emil Köhler freihungi polgármester a két település között 4-5 évvel ezelôtt létrejött partnervárosi kapcsolatról számolt be. A kezdeményezô a vásárhelyi fél volt, pontosabban a 16-os iskola igazgatója és német tagozatának tanárai - mondta. Céljuk a romániai és a németországi ifjúság kölcsönös megismerése, cserenyaralások segítségével. Eddig két ilyen jellegû szünidôi látogatás történt, és tervezik, hogy a következôkben a gyerekek szülei is részt vegyenek a programban. Emil Köhler hangsúlyozta, nem politikai vonalon született a két település közötti együttmûködés, a diákok, tanárok és szülôk didaktikai, sport- és kulturális tevékenységekben vehetnek részt, majd az Olimpiai Játékok történetét tartalmazó albumot ajándékozta Fodor Imrének.

"Hét évvel ezelôtt, amikor átvettem az iskola vezetését, mindössze két német nyelvû osztály mûködött benne. Mára már nyolcban folyik német nyelvû oktatás, idéntôl pedig a Papiu líceumban is indult egy osztály" - fejtette ki Iulian Sandru, a 16-os iskola igazgatója. A partnerváros vezetôsége a német tagozatot rádiókazettofonnal látta el, a tanintézmény számára pedig vetítôgépeket, videós tévét, CD- lejátszót, írógépeket adományozott. A közeljövôben kerül sor a világítórendszer és a bútorzat kicserélésére. Mindezek ellenére nem az anyagi, hanem az a lelki, szellemi adomány a meghatározó, amely lehetôvé vált a vásárhelyieknek a német oktatási rendszer és a német életforma megismerése - összegezett az igazgató.

Régi hagyomány emlékét újította fel a marosvásárhelyi önkormányzat akkor, amikor a tavaly, 1997-ben elôször szervezte meg a Marosvásárhelyi Napokat. A középkori vásárok már a XV. században nevezetessé tették településünket.

Az idén június utolsó teljes hetében, azaz 24. és 28.-a között kerül sor a Marosvásárhelyi Napok második rendezvénysorozatára. Ennek keretében a Vár udvarán olyan vásár lesz, melyen a tervek szerint magyarországi és romániai cégek állítják majd ki elsôsorban közszükségleti cikkeiket, a szolgáltatásokkal kapcsolatos termékeiket, illetve helyiipari különlegességeket. A vásár sajátossága, hogy sátorban rendezkednek be a cégek. A marosvásárhelyi Joinfo Transilvania révén a zalaegerszegi Vásár Kft. lesz ebben a szervezôk segítségére. Ez a cég komoly tapasztalatokkal rendelkezik a vásárszerevzésben, Magyarországon több ízben igen népszerû, hangulatos, kitûnôen megszervezett hasonló seregszemlékkel hívta fel magára a figyelmet. Sörfesztivál, vállalati rendezvények/évfordulók, szabadtéri zenei fesztiválok stb.

A Joinfo és a Vásár Kft. reméli, hogy Románia több vídékérôl cégek sokasága veszi majd igénybe a kiállító felületeket, hogy az újkori vásár színes, nyári forgatagában, a sok látogatót vonzó kavalkádban bemutassa termékeit. A Joinfo minél hamarább szeretné megkezdeni a vásárra való érdembeni felkészülést, ezért arra kéri az érdeklôdô cégeket, hogy részvételi szándékukat a lehetô legrövidebb idôn belül jelezzék a cég telefon- és faxszámán: 065-210-572.

PUNR sajtótájékoztató

A frissen megszavazott kormányról és programjáról fejtette ki véleményét tegnap Vasile Dobrescu szenátor és Lazãr Lãdariu képviselô. Ennek visszatérô motívuma az volt, hogy a kormány csapnivaló, mert a Ciorbea- kormány hagyományait folytatja, s a gazdasági romlás, a hazaárulás (értsd FMI kiszolgálása) mellett tovább folytatja az ország elmagyarosítását, "kielégíti annak az RMDSZ-nek a politikai igényeit", amely "malomkô a kormány nyakán". Lãdariu képviselô urat úgymond kiábrándította Radu Vasile miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozata, mely szerint nincsenek problémák Hargita és Kovászna megyében, pedig... s itt felsorolta a jól ismert "fájdalmakat", amelyeket az ottani románság nap mint nap elszenvedni kénytelen. A képviselô úr a panaszok hevében kijelentette: az ördög nem alszik, itt van közöttünk és csóválja a farkát". Hozzátette, hogy Radu Vasile lehet jószándékú ember, de a Demokratikus Konvenció, illetve a Parasztpárt elveinek megfelelôen kell cselekednie. Vasile Dobrescu szerint a kormányfô Hargita és Kovászna megyében tett látogatása "csausiszta típusú megnyilvánulás volt", mert mindenki láthatta, hogy az a Verestóy Attila kísérte ôt is, aki Ciorbeát. Ebbôl nyilvánvaló, vonta le a sommás következtetést, hogy mennyire szoros a kapcsolata az RMDSZ-szel. A szenátor azt is elôre látta, hogy hamarosan lejáratja magát a nagy magyarbarátsággal a román közvélemény elôtt, s szerinte "ez a kormány is bal lábbal indult". Ezután a sajtó kérdéseire válaszoltak, majd mindenkinek, aki holnap ünnepli a húsvétot, boldog ünnepeket kívántak.

Vélemények

Románia elnökévé való megválasztása után levéllel fordultam Emil Constantinescu úrhoz, kérve "(...) Mi csak azt akarjuk, hogy normálisan éljünk, és, mert igazságos cselekedetek hiányában szenvedtünk, igazságos cselekedeteket várunk azoktól, akiket az ország élére tettünk (...) Ha Ön igazi elnök akar lenni, nem csak egy "történelmi idôszak", irgalmatlanul kell eljárjon, egy csöppnyi reményt nem hagyva a gyilkosoknak, a közvagyon dézsmálóinak, az alkotmány- és törvénysértôknek."

Az elnök úr, mind itthon, mind külföldön, többször ígéretet tett, hogy eskûjét betartja és biztosított arról, hogy mind az 1989 elôtti, mind utáni tragikus eseményekre fényt fog deríteni, a bûnösök elnyerik méltó büntetésüket, és az országban honolni fog az igazság! Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elnök úr ígéreteirôl megfeledkezett, az igazság várat magára, míg az 1996-os választások célkitûzései kétessé váltak, ugyanis, röviddel a "gyôzelem" után túlhaladottnak nyilvánította a Temesvári Kiáltvány 8. pontját, ami a múlttól való elszakadás alapját képezte volna. A gyilkosoknak, atrocitásokat elkövetôknek haja szála sem görbült, sokukat elôléptették, nagy fizetéseket vagy nyugdíjakat élveznek, míg a kommunista diktatúra mártírjai és politikai üldözöttjei gúny tárgyává váltak. Egyedüli ország vagyunk, ahol több szobor, dombormû, emléktábla és utcanév örökíti emléküket, de ugyanakkor hazaárulóként és ellenségként tartják számon ôket, elkobzott javaikat nem szolgáltatták vissza és a még életben lévôket, a bûnügyi nyilvántartóban bejegyezve, továbbra is megfigyelés alatt tartják...! A törvényszegôk, a nagy korrupciósok, a közvagyon-bitorlók továbbra is szabadon élik világukat, a tisztességtelen úton elsajátított házakat a volt népnyúzók bitorolják, míg a szélsôséges "vörös nacionalisták" - a hatóságok szeme láttára - törvénybe ütközô uszító kampányukat, mint pl. "De la Nistru pân-la Tisa; Ungurii sã-si ia valiza" féktelenül és büntetlenül folytatják. A forradalom mártírjaik meggyalázásának tekintem, hogy Románia elnöke - bár Temesvárt ígéretet tett, hogy a tettesek bûnhödni fognak -, kegyelemben akarja részesíteni azon katonákat, akik a forradalom elleni cselekményekben részt vettek. Ennek a "politikai játéknak" csak egy célját látom, éspedig kivonni a Román Hadsereget a nemzet szolgálatából és a politikai hatalom eszközévé tenni, ami azt jelenti, hogy ha a pártérdek úgy kívánja, bármikor igénybe vehetô legyen?! Ez aggodalomra ad okot, ugyanis egy jól ismert múltra emlékeztet! Továbbá elnök úr közbelépésével "megsegítette" olyan magas rangú személyiség eltávolítását a kormányból, mint Valerian Stan, aki az erkölcs és becsület útját választotta! Emil Constantinescu úr magáévá tette a koalíción belüli "pártütôk" álláspontját, és könnyedén hozzájárult Románia utóbbi ötven év legbecsületesebb kormányfôje úgymond "lemondásához". Ez azért is elítélendô, mert két héttel a válság megoldása elôtt magánbeszélgetésen Ion Iliescuval már közölte Victor Ciorbeának Radu Vasilevel való "felcserélését". Naivság azt hinni, hogy az új kormányfôt fogadó "egyhangúság" a vaóságot tükrözi. Valahol olvastam, hogy a régi zsidó törvények a halálbüntetések esetében korlátozó záradékot alkalmaztak: a halálos ítélet érvénytelen volt, ha egyhangúlag hozták meg, ugyanis az "egyöntetûséget" kétesnek minôsítették, mert azt a gyanút keltette, hogy a vádlott el kell tûnjön... Bár elnökünk tudatában volt, hogy Ciorbea kormányfô éppen a kommunista maffióták és az azokat támogató "karrier- és érdekvadászok" miatt nem tudta munkáját zökkenômentesen végezni, még annyira sem méltatta, hogy nyilvánosan köszönetet mondjon tevékenységéért! Ezek után nem tudom, hogyan érezhette magát elnökünk, amikor a Solona fôtitkár úr társaságában tartott sajtóértekezleten utóbbi ezeket mondotta: "Románia büszke lehet eddigi elért eredményre, de fôleg az 1996 utáni reformokra..."

A Victor Ciorbea föláldozása után mi változott? Az "elvált felek" ismét egymás nyakába borultak. A Demokratikus Konvenció és a Demokrata Párt temetéssel egybekötött házasságának "sírásó násznagya" nem más, mint Emil Constantinescu elnök, ugyanis ezen érdekházassággal eltemetni próbálják mindazt, ami a házastársak múltjára fényt derítene és érdekeit sértené. De tévedés lenne azt hinni, hogy ezzel a "dâmbovitai csomó" megoldódik. Egy újabb "Popey tengerész" akció elôrehozott választásokat vonhat maga után, ami a cotroceni-i bársonyszéket is megrendítheti.

Mozi

Döbbenetes ez a ...Titanic-sztori. A szélesvásznú filmvetítés marosvásárhelyi történetében talán nem is volt akkora közönség(es)-láz, mint az elmúlt héten. Kiváltképp az utóbbi agyonvideóztatott és CD-sített idôkben, úgyhogy eddig mondhatni a vásárhelyi mozitermek üresen kongtak és gongtak, a jó filmeket játszó Select mozit felszámolták, át is építették a felismerhetetlenségig, ma csak az egykori igényesebb filmrajongók mutatnak ujjal... volt egyszer egy mûvészmozi... De hát véges a nosztalgia is, aki csak beült az Arta mozi nézôterére, az számolhatott azzal, hogy nem lesznek könnyû percei, ami úgy értendô, hogy a sok ülésbe is bele lehet fáradni. Nem csoda, három órán keresztül pörögtek a filmkockák, hozták színesben vissza századunk elsô felének egyik legnagyobb s talán legvitatottabb tengeri katasztrófáját - amerikai gyártásban. Mert egy ilyen produkcióhoz (el)úszó dollárhegy kell az Atlanticban...

Anélkül, hogy visszamennénk az idôben, vagy belemerülnénk a századelô angol elôkelôségének fényûzéssel filmben néhol jó adag sziruppal) tele hajós tragédiájába (dramaturgok, filmkritikusok dolga), most csak a filmkockákkal párhuzamosan szaladó, hazai mozilátogató "sajátos viselkedés- modelljére" szorítkozom néhány szóban. (Katonakoromban egy-két ókirályságbeli moziba is betévedtem, de, Uram, arról jobb nem beszélni. Mégiscsak Erdély szívében volnánk, ahol a viselkedéskultúrának vannak (voltak?) nem tökmagban mért gyökerei-normái. De mihelyt a "szín" elsötétül, mint a Duna-delta nyári alkonyatkor, zümmögni kezd, aztán átvált a tónus. Mint óriási fában óriási szú, elkezdôdik az idegeket "velôstôl" átható percegés. Tökmagidô. Hogy három kerek óra alatt hány kiló készárut emésztett meg a közönség, fogalmam sincs, de kijövet cipônk orra úgy túrta a hangyabolynyi nedves buckákat, mint kövér avart lombhullás idején... Ahhoz, hogy otthon ingem gallérjából, zakóm mellényzsebébôl is tökmaghéj hulldogáljon. Egyebet nem fedeztem föl egyelôre, de meglehet, hogy lesznek még viszketeg álmaim. Végül elkönyvelhetem: a mozi - hazai változatban - tündöklése vagy bukása magával hordozza a tökmagárupiacot. Igy fest a kultúra megtûrt árukapcsolása mifelénk. Producerek, csak gyúrjátok, a balkáni szokásrend továbbra is várja a jobbnál jobb filmeket... Isten ád jó napraforgótermést, idehaza nagy sárga tányérokba.

Kicsi húsvét

Régebb azokat a keresztgyerekeket, akiknek húsvétban nem jutott piros tojás, egy héttel késôbb, kicsi húsvétban szokták megkínálni.

Kalácsot nem sütöttek, legtöbb helyt maradt az elôzô hétrôl. A "lemaradt" cigányok is abban reménykedtek, hogy a kicsi húsvétban kapnak egy kis harapnivalót.

Ma ez a szokás ; az anyagi javak növekedése miatt - fölöslegessé, szükségtelenné vált.

Április 24. György, Szent György

Szent György napjához fûzôdik a juhok kihajtása a legelôre, az uborka, tök és zöldpaszuly vermelése. A kukoricát is Szent György napja elôtt és után két héttel lehet vetni.

Ha ilyenkor sok a cserebogár, megeszik a gyümölcstermést, de jó törökbúzatermés várható.

A Szent Márton napján felvett vastag téli holmit is, egyesek szerint, Szent György napján vetik le. Ettôl a naptól kezdve már lehet mezítláb járni, földre ülni (egy helyi megfigyelés szerint azokban a hónapokban, amelyekben nincs "r" betû - május, június, július, augusztus - lehet mezítláb járni).

A juhok kihajtása, számba adása a majornak és ennek megkínálása 1-2 pohár borral, ünnepi hangulatot teremt.

Az utóbbi idôben egyre többen mennek el a közeli Erdôszentgyörgyön sorra kerülô, évente megrendezett Szent György-napok rendezvényre.

Pásztorfogadás

1962, a mezôgazdasági területek szövetkezetesítése elôtt Vadasdon nem volt közlegelô, sem tanácsi legelô, a teheneket erdôszéleken, vágatokban, saját területeken etették, paréztatták nyári idôszakban. Késôbb a tsz. adott területet e célra, de mindig az emberek fogadtak pásztort, legtöbbször cigányembert. Ma a községi önkormányzat biztosít legelôterületet.

A pásztorfogadást a kultúrházban ejtették/ejtik meg, az elôre meghívott-mozgósított marhatartó gazdák jelenlétében és részvételével. Több jelentkezô esetén azt választják, aki a legmegbízhatóbb, odaadóbb, kevesebbet kér, nem veri az állatokat, s vállalja a legelôn való vízmérést az állatok részére. Ha sikerül megegyezni, akkor egyik gazdánál szerzôdést írnak alá két példányban, majd rögtön áldomást isznak, hogy meg ne bánják.

A´60-as években sokáig szerbe hajtották a nagyállatokat, egyik nap az egyik család, másnap a másik vagy két családból egy-egy személy. Délben hazahajtották az állatokat, mivel nem volt víz az itatásra, s délután újra kieresztették.

A faluban ma is beszélnek Pupa báról és Pupánéról, ravai cigánycsaládról, akik a ´70- es években többször vállaltak pásztorságot Vadasdon. Megtörtént, hogy reggel, amikor a csordát kihajtották, Pupa bá így szólt a feleségéhez:

- Ilona! Elöl, hátul, kétoldalt, s a többit bízd rám!

Szólások, agrárrítusok a tavasz tárgykörébôl

Tavasszal minden bokor szállást ad.

Fenyôfát ház körül ültetni nyomorúság.

Meghúzódik, mint a darázs a kórészálon.

Aki kétutason vet, hitvány munkát végez.

A vesszôt addig kell hajlítani, amíg lehet.

Nem baj, ha valakit a falusi szél fú.

Kaszálj elôbb, szántsál késôbb, s a tiéd nem vész el.

Aki Szent György napja elôtt szalmakalapot tesz, attól nem kell tanácsot kérni.

A nyulat bokrostól lövik.

Ha van zab, ostor nem kell.

Úgy elment, mint a tavalyi hó.

Jó kert, jó szomszéd.

Ha az új hold öntôleg, esôs idô, ha pedig merítôleg áll, száraz idô várható.

Ôszi szántás - fél trágyázás, könnyû lesz a kapálás.

Magyar-magyar csúcs vasárnap a Heti Hírmondóban

A mûsor mérleget készít a magyar külpolitika elmúlt négy esztendejérôl a nemzetpolitika szemszögébôl. Arra keresi a választ, hogy elérte-e mindazt a magyar külpolitika, amire esélye volt az elmúlt négy esztendôben, hogyan alakult Magyarország és a határon túli magyarok viszonya, hogyan valósult meg a nemzeti érdekek - azaz a Magyar Köztársaság és a határon túli magyarok együttes érdekeinek - képviselete a külpolitikában, különösen az euroatlanti csatlakozás után. A mûsor meghívottjai: Kovács László, Magyarország külügyminisztere, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke, Kasza József, a VMSZ elnöke és Németh Zsolt, a FIDESZ MPP parlamenti képviselôje. Szerkesztô-mûsorvezetô Csáky Zoltán.

Saját jövedelem

Az eredményes gyakorlati felkészítésért és az állami költségvetésbôl kiutalt alapok hatékony felhasználásáért az oktatásügyi minisztérium rendeletet bocsátott ki, amelynek célja saját jövedelmének létrehozása azon szakiskolákban, ahol a mûszaki anyagok és humán források lehetôvé teszik egyes termelési munkák, szolgáltatások és kereskedelemi tevékenység kibontakozását. Ezen tevékenységek a gyakorlati felkészítô órákon zajlanak, de kifejthetôek a szünidôben is, a diákok és a szülôk beleegyezésével - mutat rá a minisztérium közleménye. A vakációban dolgozó diákokat szerzôdések alapján fogják bérezni.A tanév szerkezetében elôirányzott elméleti és gyakorlati felkészítésre szánt idôszakok lehetôséget nyújtanak a gyakorlati órák összevonására, a vállalt tevékenység mennyiségétôl és jellegétôl függôen, tiszteletben tartva az oktatási tervet.

Balkáni haderô

A balkáni országok közös békefenntartó erôinek létrehozásáról várhatóan májusban vagy júniusban születik meg megállapodás - jelentette ki a román hadsereg vezérkari fônöke a közös katonai erô létrehozását célzó második szakértôi tanácskozáson, amelyet Bukarestben tartanak. Constantin Degeratu hangsúlyozta: a balkáni multinacionális erôk felállításával a térség államai hozzájárulnak a Balkán stabilitásához. Az 500 fôre tervezett többnemzetiségû erôben Albánia, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia és Törökország vesz részt. Az elôkészítô tanácskozásokba olasz és amerikai szakértôk is bekapcsolódtak az elmúlt hónapokban.

Magyar Professzorok Elsô Világtalálkozója

A rendezvény színhelye április 21-23. között a Magyar Tudományos Akadémia. A felmérések szerint Magyarországon 1250, a környezô országokban 200, míg a nyugati világban 400 magyar egyetemi tanár él. Az elôzetes bejelentések alapján közülük 350-en érkeznek Budapestre, a világ minden tájáról. A világtalálkozó célja: a kiemelkedô magyar szellemi erôk számára fórumot teremteni, oktató, kutató és közéleti tevékenységüket összehangolni. Közremûködésükkel minden lehetséges eszközt és módot szeretnének felhasználni a magyar felsôoktatás és tudományos kutatás színvonalának megôrzéséhez és további fejlesztéséhez.

Magyarnóta-énekverseny

A Jákó Vera Alapítvány június 6-7-én rendezi meg Budapesten a második magyarnóta-énekversenyt, amellyel a nóta-népdal további fejlôdéséhez szeretnének utánpótlást biztosítani, s emellett a nótázáshoz kedvet érzôk lehetôséget kapnak tehetségük bemutatására. A versenyre május 10-ig nevezhetnek a jelentkezôk az alapítvány címén, illetve a 250- 70-43-as budapesti telefonszámon.

Bombariadó

Egy névtelen telefonáló szavai alapján, miszerint pokolgépet helyeztek el az egyik kiállítóteremben, csütörtökön rövid idôre lezárták és kiürítették a vatikáni múzeumokat. A riasztás alaptalannak bizonyult, így az incidens után ismét megnyitották a kapukat a látogatók elôtt - közölte Joachín Navarro Valls, a vatikáni sajtóiroda vezetôje.

Újabb sikertelen próbálkozás

Csütörtökön a szlovák parlamentben ismét nem sikerült megválasztani Szlovákia új köztársasági elnökét, jóllehet ezúttal már a legerôsebb kormánypárt, a Vladimír Meciar vezette HZDS is jelöltet indított Milan Secánsky személyében. A január óta folyó "kísérletsorozat" harmadik fordulójának elsô körében - ezúttal elôször - három jelölt indult. Meciar szerda esti televíziós nyilatkozatában Secánsky jó esélyeirôl nyilatkozott, de Milan Secánsky a háromötödös többséget jelentô 90 szükséges szavazatból csupán 59-et tudott megszerezni, ami azért érdekes, mert a kormánykoalíciónak elvileg 82 biztos szavazata van. A baloldali SDL jelöltje, Brigitta Schmügnerová 41 igen szavazatot kapott. Ôt a magyar koalíció is támogatta. Miroslav Kocnár független képviselô Zdeno Suska nevû, eddig ismeretlen jelöltjére 5 támogató szavazott.

A jobb minôség érdekében

Párizs és Bonn újra az európai integráció motorja szeretne lenni, miként fél évszázaddal ezelôtt az integráció kezdetekor - hangsúlyozta csütörtökön Prágában Franciaország és Németország európai ügyekért felelôs minisztere, Pierre Moscovici és Warner Hoyer azt követôen, hogy tárgyalásokat folytatott Pavel Telicka cseh külügyminiszter-helyettessel, Prága integrációs ügyekben illetékes fô képviselôjével. Moskovici leszögezte, hogy az integrációs folyamat éppen annak érdekében lassú, hogy az Európai Unió kibôvítése minél jobb minôségû legyen. Mind a francia, mind a német miniszter kifejtette: sem Prágának, sem Budapestnek nincs semmi oka arra, hogy nyugtalan legyen Karl Schlög osztrák belügyminiszter minapi bejelentése miatt, aki vízumkényszer bevezetését követelte a román állampolgárokkal szemben.

Rossz kérdésre rossz válasz

Több ellenzéki párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség arra kérte Szerbia polgárait: ne vegyenek részt azon az április 23-ra kiírt népszavazáson, amely arról dönt majd, vajon Szerbia lehetôvé tegye-e a külföldi politikusoknak, hogy közvetítsenek a koszovói válság megoldásában. A szerb kormány azt szorgalmazza, hogy a szerbség mondjon "határozott nemet" a külföldi közvetítési kísérletekre. Az Újvidéken elfogadott többpárti felhívás aláírói azt hangsúlyozzák, hogy ez a népszavazás már nem is referendum, hanem ítélet. "Rossz kérdésre csak rossz választ lehet adni, s ezért nem is szabad részt venni" - áll a Szerbiai Polgári Koalíció, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Szociáldemokrata Szövetség nyilatkozatában.

Látó-színpad

A Látó Irodalmi Színpadán ma este hat órától, a marosvásárhelyi Mûvelôdési Palota kistermében a Magyar Napló szerkesztôségét látják vendégül. Írásaikból felolvasnak Bella István, Mezey Katalin, Oláh János (fôszerkesztô) József Attila-díjas írók, valamint Margittai Gábor.

Új testvérvárosi kapcsolat

Ma délelôtt a dicsôszentmártoni polgármesteri hivatalban írják alá a Dicsôszentmárton és a franciaországi Ronchin közötti testvérvárosi szerzôdést. A 35 tagú francia küldöttség látogatását májusban viszonozzák, amikoris egy 60 tagú küldöttség látogat a francia városba.

József Attila-emlékmûsor

Ma este nyolc órától a marosvásárhelyi Bernády Házban a Tamacisza Társulat a József Attila verseibôl összeállított Szívem hoztam el címû emlékmûsorát adja elô, Kozsik Ildikó, Kozsik József és Váradi Imre közremûködésével.

Filmklub az Ifjúságiban

A Maros megyei MADISZ szervezte Alter-Native filmfesztivál mellett beinduló filmklub keretében szerdán, április 22-én este nyolc órától az Ifjúsági moziban látható Palásthy György Retur címû filmje, amelynek fôbb szerepeit Agárdi Gábor, Bárdy György, Gera Zoltán, Kibédy Ervin, Sinkovits Imre, Sztankai István, valamint Lohinszky Loránd alakítják. Az ifjúsági filmjeirôl ismert rendezô eme alkotása a második gyerekkorukat élô, hajléktalan nyugdíjasokról szól. Nincs lakás, nincs pénz, van viszont humor és ingyen vonatjegy, amivel el lehet tölteni az éjszakát...

Kiállítás a pincegalériában

Ma este hét órától a Bolyai tér 5. szám alatti pincegalériában az inSITU sorozat keretében Wagner Richárd installáció-tárlatát nyitják meg, amelyet csütörtökig lehet látogatni.

Zenés esték a Vártemplomban

Április 20-án, hétfôn este hét órakor a marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termében az Elégia vonósnégyes elôadóestje hallható. Tagjai: Molnár Tibor, Bartha Lajos, Mihály Deák Endre, ifj. Kozma Péter. Mûsoron: Brahms c-mol op. 51 nr. 1 és Beethoven f-dúr Razomovszkij vonósnégyese. Belépés díjtalan, az önkéntes felajánlásokat a Vártemplom orgonájának felújítására fordítják.

Könyvtári délutánok

A könyvtári délutánok sorozatának keretében a könyv világnapján, A könyv múlt - jelen - jövô címmel tartanak megbeszélést a Maros Megyei Könyvtár szervezésében április 23-án, csütörtökön délután fél hattól a marosvásárhelyi Mûvelôdési Palota kistermében. Közremûködnek Spielmann- Sebestyén Mihály történész, könyvtáros, Mészáros József ny. könyvtáros, irodalmár, Fülöp Géza információkutató, Henn János színész. Ugyanez alkalommal nyitják meg a Könyv a festészetben címû könyvkiállítást.

Grotreal-art a Várban

Kedden, április 21-én délután öt órától a marosvásárhelyi Várgalériában nyitják meg Molnár Dénes és Gheorghe Muresan grotreal-art kiállítását. A szobrokat, festményeket, fametszeteket és rajzokat felvonultató tárlat június 21-ig naponta 10-18 óra között látogatható.

A takarítás hava

Április havában a régeni polgármesteri hivatal is a város takarításával foglalatoskodik. Ennek keretében facsemetéket ültetnek, elhordják a szemetet a közterületekrôl, megjavítják a játszótereken található játékeszközöket és a közintézményeket valamint a lakótársulásokat is felszólították környezetük megtisztítására.

Városi minifoci szuperkupa

Jövô héttôl kezdve a marosvásárhelyi Weekend SE és a megyei labdarúgó-egyesület közös szervezésében megszervezik a marosvásárhelyi kispályás labdarúgó szuperkupát, amelyen a kövesdombi, a víkendtelepi, a sportiskolai és a Tudor negyedi minifoci bajnokságok elsô két helyezett csapata vesz részt. A két csoportba sorolt nyolc csapat csoportmérkôzéseit a Tudor negyedi és a víkendtelepi pályákon bonyolítják le, a kis és nagydöntôket a víkendtelepen, április 30-án tartják.

2,4 milliós környezetvédelmi büntetések

A marosvásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltség tájékoztatója szerint az április 9-16 közötti idôszakban Marosvásárhelyen két 24 órás átlagpróbánál is a levegô ammóniatartalma meghaladta a megengedett határértéket. A tájékoztató szerint a túllépéseket a levegô magas hômérséklete okozta. A Marosból gyûjtött összesen 21 vízmintából 6 esetben a szerves anyagok jelenléte haladta meg az elfogadott határértéket, aminek oka az indoklás szerint az esôzések gyakorisága volt, és 6 esetben az Azomures Rt., illetve a vásárhelyi szennyvíztisztító által kibocsátott ammónium- és nitrát-ionok is túllépték a megengedett határértéket. Az említett idôszakban a helységek köztisztasági állapota stagnál, bizonyos körzetekben megkezdôdött a tavaszi takarítás - derül ki a tájékoztatóból. Ebben az idôszakban a környezetvédelmi felügyelôk négy magánszemélyre 1,6 millió lej, egy jogi személyre pedig 800.000 lej értékû büntetést róttak ki.