"Utóhang" a Tolerancia Hetéhez

A Pro Európa Liga keretében mûködô Interkulturális Központ által szervezett Tolerancia Hete rendezvénysorozat idén immár ötödik alkalommal próbált "rendet vágni" az elburjánzó intoleranciában. Erre kínáltak alkalmat a kerekasztal- beszélgetések a sajtó szerepérôl, a kommunista rendszer visszaéléseirôl, a romák helyzetérôl. De voltak lazább programok is, táncház, ifjúsági verseny stb. "Utóhangként" Smaranda Enachét kérdeztük az idei Tolerancia Hét tanulságairól.

— Amikor öt évvel ezelôtt elkezdtük a Tolerancia Hete rendezvénysorozatot, mi egyrészt azt akartuk, hogy hidat építsünk az emberek között, másrészt azonban nyíltan tiltakozni, s megvitatni bizonyos témákat, amelyek akkor még tabunak számítottak a román társadalomban. Éveken át olyan kormánykoalíció volt hatalmon, amelyben két ultranacionalista párt, a PUNR és a PRM is részt vett a volt kommunisták mellett. Ez pedig komoly akadályokat gödített Románia elôrehaladása útjába. A Tolerancia Hete így vált a polgári nevelés és tiltakozás fórumává. Az idén, de mondhatni már két éve, a Tolerancia Hete másfajta rendezvénnyé alakult, egy olyan országban, ahol a kormány többé-kevésbé európai beállítottságú, s mgpróbálja alkalmazni a kisebbségek védelmének európai normáit. Lényegében Románia modern történetében elsô alkalommal vesz részt a kormányban a magyar kisebbség. Ilyen körülmények között a toleranciáról szóló üzenetünk elsôsorban az emberekhez szólt, és nem a hatalomhoz. Mert tulajdonképpen az emberektôl függnek az olyan értékek, mint a tolerancia, egymás kölcsönös tisztelete, embertársaink védelme. Ilyen körülmények között szerveztük meg az idén a rendezvénysorozatot, s ezért volt inkább tömegjellege, mert fôleg az ifjúságot próbáltuk bevonni.

Egyebek mellett felvetettük a román társadalom egyik égetô problémáját, a kommunista múlt feldolgozását. Fontos, hogy Románia programot dolgozzon ki, s ezért fontos, hogy hozzájussunk a kommunista párt archívumaiban levô dossziékhoz. Szükség van olyan egyetemekre, amelyek ezt a jelenséget tanulmányozzák. Ugyanakkor azt is fel kell tárni, hogy a Ceausescu-rendszer mennyiben használta fel a nacionalizmust az emberek megosztására, s úgy akarta beállítani a világot, hogy annak semmi köze nem volt a modern világ értékeihez. Ezért szorgalmazzuk egy olyan parlamenti bizottság létrehozását, amely ezzel foglalkozna, mert ehhez kapcsolódnak az olyan visszaélések, mint az egyházi javak eltulajdonítása, a görög katolikus egyház helyzete, az anyanyelvhasználat, a szimbólumok használata, helyi címerek használata stb. Azt szeretnénk, ha szavunk minél több emberhez eljutna és mindig egy-egy aktuális "forró" témát a figyelmükbe ajánlani a Tolarancia Hetében.

- Hogyan értékeli például a Cuvãntul liber magatartását? Már az elsô napi rendezvény után "lezártnak tekintették" a maguk részérôl a rendezvénysorozatot.

- A Cuvãntul liber eléggé agresszív minden olyan irányzattal, személyiséggel szemben, legyen az román, magyar, zsidó, roma vagy más nemzetiségû, akik nyilvánosan kiállnak ez euroatlanti integráció, a román—magyar történelmi megbékélés mellett. Ez a sajtóorgánum véleményem szerint az olyan újságok kategóriájába tartozik, amelyek pártlapok, s nem szabad sajtó. Nem információkat szolgáltat, hanem egy bizonyos politikai orientáció szócsövei, és mindenki tudja, milyen politikai orientációt követ a PUNR és a Vatra Romãneascâ. Számunkra ez nem meglepetés, mert mindig így viszonyultak a Pro Európa Ligához, a személyemhez, a tevékenységünkhöz. Bennünket ez csupán úgy érdekel, mint társadalmi jelenség. Mi a sajtószabadságot támogatjuk, és úgy véljük, egy ilyen sajtónak is helye van a demokráciában, még akkor is, ha az igazságügyi szervek bizonyos írásokat uszító cikkeknek is nyilváníthatnának.

Bennünket az aggaszt inkább, amikor egyes nacionalista, intoleráns felhangok, a felületesség vagy az európai értékek felé irányuló irónia van napirenden olyan újságokban, amelyek függetlennek nevezik magukat, és amelyeket az emberek azért olvasnának, hogy pontos, hiteles információk birtokába jussanak.

Hét éve kampányt folytatnak ellenünk: nem vagyunk jó hazafiak, nem vagyunk becsületesek, bizonyos okkult, idegen erôk kiszolgálói vagyunk. Tulajdonképpen azért teszik, mert állandó választási kampányt folytatnak, s tudják, hogy a pártjuk sokat veszített a népszerûségébôl az olyan látványos gesztusaik ellenére is, mint a kétnyelvû táblák lefestése, a Fodor Imre polgármester személye elleni támadások. Én azt hiszem, hogy ezek a látványos akciók nagy-nagy frusztrációt takarnak, mert egyre kevesebben támogatják ezeket az elveket. Mondhatni, egy sportcsarnoknyian maradtak. Láthattuk, hogy a nagy triumvirátus is egy sporttermet tudott egybegyûjteni úgy, hogy az ország különbözô megyéibôl autóbuszokkal szállította be az embereket. Ez igazság, és fáj nekik, hogy az európai eszmék teret nyernek.

- A Tolerancia Hete — tetszik, nem tetszik bizonyos köröknek — gyakorlatilag hagyományossá vált. Ezt jelzi az általános érdeklôdés, a résztvevôk köre, inkluzíve most ezúttal az is, hogy egyenesen az ország akkor még hivatalában levô miniszterelnöke méltatta levélben a rendezvényt. Ebben a kontextusban hogyan értelmezi, hogy az intoleranciájukról közismert csoportosulások éppen a Tolerancia Hete napjaira idôzítették a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal elleni merényletet?

-Az sem véletlen, hogy minden évben március 19. és 25. között tartjuk ezt a rendezvénysorozatot. Egyfajta rememberje az 1990 márciusi tragikus eseményeknek. Azok, akik megszervezték a polgármesteri hivatal cégérének bemázolását, véleményem szerint Funar, C. V. Tudor legradikálisabb támogatói közül kerültek ki. S merem remélni, hogy ezek száma elenyészô. Nem azt akarom mondani, hogy Vásárhely összes román lakosa egyetért a kétnyelvûséggel. De az emberek többsége nem mázol táblákat, nem megy ki az utcára, és nem érzi szükségét, hogy belekeveredjen egy ilyensezrû kampányba. Ez biztató jel. Idôbe telik, amíg az emberek hozzászoknak a kétnyelvû feliratokhoz. Láttam ezt Belgiumban, Katalóniában, Dél-Tirolban is. Idôre, megértésre van szükség, addig számíthatunk súrlódásokra, feszültségekre. Nem kell nagyon aggódnunk azért, ha valaki bemázol egy kétnyelvû táblát. Azért viszont nagyon is aggódhatunk, ha egy kormány nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit, a román—magyar alapszerzôdést, a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi Nyelvek Chartáját vagy egyenesen Románia alkotmányát. Ha a prefektus például nem áll ki határozottan a kétnyelvûség mellett, amely a magyarok természetes joga, nem kell megadni nekik, vagy ha a kormány, a prefektúrák, vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai — hogy a kétnyelvû kitûzôket is említsem — nem így viszonyulnak a dolgokhoz, tévednek. Mert nekik a belsô rendszabályzathoz kell alkalmazkodniuk.

- Folytatása következik?

-Minden évben megpróbáljuk megszervezni a Tolerancia Hetét. Igaz, szeretnénk, ha nem csupán mi lennénk a szervezôi, hanem bekapcsolódna a polgármesteri hivatal, a prefektúra, s a város hagyományos rendezvényeinek egyikévé válna. Nem abba kell energiát fektetni, hogy figyeljük az ultranacionalistákat, hanem abba, hogy konkrét dolgokat tegyünk, cselekedjünk a tolerancia, a kölcsönös megértés szellemének térhódítása érdekében. Ezért érdemes újra és újra megszervezni.

Az ÁVA helyi kirendeltségének igazgatója szerint:

A magánosítás lényeges mozzanatai még váratnak magukra. Hol is tartunk e téren Maros megyében? — fôleg erre a kérdésre vártunk választ Doru Mihai Opriscantól, az Állami Tulajdonalap Maros megyei kirendeltségének igazgatójától.

— Mindeddig túlságosan központosítottan folyt a privatizálás. Így történhetett meg, hogy Bukarestben eladták a marosvásárhelyi cukorgyár többségi tulajdonát, viszont kérdésünkre, hogy ki a vásárló, mennyiért kelt el az üzletrész, az igazgató azt mondotta: vele hivatalosan semmit nem közöltek, és tudtommal önnek sem volt beleszólása az üzletbe. Mi változik ezután, hogy bôvül a körzeti kirendeltségek hatásköre?

— Valóban, a privatizálási rendszer túlságosan központosított volt, de folyamatban van a decentralizálás. Ezzel kapcsolatban az elsô lépés a tavaly ôsszel történt meg, amikor a kis- és közepes vállalatok magánosítása a mi feladatkörünkbe került át. Ennek megfelelôen január hónapban 10 Agromec-céget adtunk el. Jelenleg 25 Agromec magánosításával kapcsolatban küldtük fel Bukarestbe a dokumentációt.

— Kik vásárolták meg ezeket a mezôgazdasági gépparkokat?

— Mezôgazdasági társulások és magánszemélyek is voltak a vásárlók között... Visszatérve arra, amit ön a marosvásárhelyi cukorgyárral kapcsolatban mondott: a nagyvállalatok esetében fôleg az adásvételi szerzôdés aláírása elôtt a felek általában bizalmasan kezelik az adatokat, beleértve azt is, hogy melyik cég a potenciális vásárló. Ha ugyanis nem jön létre az üzlet, akkor jobb, ha minél kevesebbet tudtak róla mások, akik majd vásárlókként jelentkezhetnek. De ha egy jelentôs cég visszalép az üzletbôl, akkor általában a többi sem lelkesedik az eladandó cégért. Ugyanakkor az eladási árat mindenképpen bizalmasan kezelik néha nemcsak az üzletkötés elôtt, hanem még azután is. A vásárló kérheti, hogy ne hozzák ezt nyilvánosságra.

— Az ÁVA megyei igazgatósága nem vesz részt a helyi jelentôs cégek eladásával kapcsolatos tárgyalásokon?

— Mint mondottam: csak a kis- és közepes vállalatok sorsának alakításába kapcsolódunk bele. Az új privatizálási törvény értelmében az országban létrejönnek az ÁVA több megyét felölelô nagyobb, körzeti kirendeltségei, melyek olyan cégeket fognak magánosítani, ahol a törzstôke értéke nem haladja meg a 18 milliárd lejt. Ezek nemcsak a privatizálással, hanem az átszervezésekkel, a vezetôségek kinevezésével is foglalkoznak majd. Nekem is az a véleményem, hogy a központosítást már korábban fel kellett volna lazítani, viszont a kormányválság miatt ez az átszervezés is valamennyit késni fog.

— Menjünk bele kissé a részletekbe. Mi újság például a megyénkben levô cégek háza táján? Mi a helyzet az Avicolával?

— Egyelôre senki sem jelentkezett, aki átvenné, megvenné ezt a céget. Hamarosan, április 9-én újra lejár egy ajánlati határidô, de nem tudok róla, hogy lenne potenciális vevô. Ez nagy cég, Bukarest foglalkozik vele. Nem látok semmi reményt a megmentésére. Próbáltuk részletekben is eladni a vállalatot, de sem vásárlási, sem társulási ajánlatot nem kaptunk. Most már a cég nem képes kifizetni a villany- és gázfogyasztást sem.

— Néhány hónappal ezelôtt az ÁVA lecserélte a tejfeldolgozó vállalat vezetôségét. Mi lett ennek az eredménye?

— Éppen a napokban volt az évi számadó közgyûlés, ahol kiderült, hogy a tavalyi eredmények lehangolóak, hogy ne mondjam, katasztrófálisak. December óta, mióta kicserélôdött a vezetôség, valamit javult a helyzet. A tejbeszolgáltatóknak 18 milliárd lejjel tartozott a vállalat, ez az adósság 8,5 milliárdra csökkent. Igaz, hogy az ár, amit a javulásért a munkaközösség fizetett, nem kicsi: mintegy 500 alkalmazott veszítette el munkahelyét. A tevékenység volumene lecsökkent, hiszen a begyûjtött tejmennyiség is kevesebb, mert a termelôk más értékesítési formák után néztek. Nem bíznak már a fô megyei felvásárlóban. A segesvári és dicsôi tejfeldolgozót leállítottuk, három, négy részleget próbálunk nyereségesen mûködtetni. A ludasi és dicsôi egységekkel kapcsolatban vevôk jelentkeztek. A szovátai gyár nyereséges és Régenben sincsenek különösebb gondok. A vállalatnak most egy 4-5 milliárd lejes hitelre lenne szüksége, hogy talpra álljon.

— Szándékában van-e az ÁVA- igazgatóságnak, hogy más vállalatokban, ahol még jelentôs az állami tôkerész, vezetôcserét kezdeményezzen?

— Most zajlanak a közgyûlések, ahol pontosan kiderül, hogy milyenek a tavalyi eredmények. Amikor átvettem az ÁVA- kirendeltség vezetését, a hivatalban elvô menedzserek olyan szerzôdések alapján maradtak a vállalatok élén, melyek mostanig voltak érvényben. Tehát addig, míg ezek le nem járnak, nem lehet senkit meneszthetjük. Viszont most már az eredménytelen menedzsereket elmozdíthatjuk, ha nem tettek eleget a menedzsment- szerzôdésekben foglaltaknak.

— Sok a veszteséges vállalat a megyében?

— Vannak... Például komoly problémák adódtak a segesvári, bátosi, ákosfalvi, fehéregyházi, zágori állami mezôgazdasági vállalatoknál. De más ágazatokra is utalhatnék. Ütött az elszámolás órája. Minden vezetônek számot kell adnia arról, hogy a tavaly eredményes volt-e vagy nem. Végre félre kell állítani azokat a vezetôket, akik nem képesek nyereséget termelni. Fiatal, ötletes, energikus emberekre van szükség.

Mint már egy korábbi lapunkban közöltük, a helyi és központi sajtóban folyó uszítókampány keretében olyan írások láttak napvilágot, amelyek azt kifogásolták, hogy megyeközpontunk bíróságán Adorjáni Erzsébet bíró egyes tanúkat magyarnyelven hallgatott ki. Az említett cikkekbôl megtudhattuk, hogy a történtek miatt több (nevét természetesen nem vállaló) marosvásárhelyi állítólagos bíró és ügyvéd a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsához és más szervekhez fordult bepanaszolva Adorjáni Erzsébetet.

Ezt követôen 36 marosvásárhelyi ügyvéd aláírásukkal hitelesített beadványt intézett a legfelsôbb igazságügyi szervekhez, és a szóban forgó lapokhoz, amelyben becstelen eljárásnak nevezték állítólagos kollégáik alaptalan rágalmait, s rámutattak arra, hogy a névtelen panaszosok a bírói hatóságok nemrégiben beiktatott és a demokratikus szellem meghonosítására törekvô tisztségviselôinek leváltását akarják elérni. Kérték továbbá, hogy az igazságügyi szervek kerüljék el egy kimondottan diverziós jellegû eljárás megindítását.

A két beadványra az Igazságügyi Minisztérium válaszolt. Az elvégzett ellenôrzések alapján megállapították, hogy a törvényes elôírásokat sajnálatosan egyéni módon értelmezték egyes ügyészek, akik a korábban említett panasz szerzôi. Örvendetes tényként említi a közlemény, hogy ettôl az értelmezéstôl a román és magyar ügyvédek kategorikusan elhatárolódtak, véleményüket azonban, jellemzô módon a címzett újságok egyike sem hozta nyilvánosságra. A továbbiakban a közlemény pontosan idézi a büntetô eljárási törvénykönyv, és a polgári törvénykönyv vonatkozó elôírásait. Az elsôként említett törvény szerint a nyomozó-, valamint az igazságügyi szerveknek akkor kell tolmácshoz folyamodniuk, ha nem tudnak szót érteni a kihallgatandó személlyel, mivel az nem ismeri eléggé a román nyelvet. A válaszban kiemelik, hogy a Legfelsôbb Törvényszék még 1980-tól leszögezett egy alapelvet, miszerint, ha a nyomozó- és igazságügyi szervek képviselôi ismerik például a magyar nyelvet, és szót értenek a kihallgatott személyekkel, nincsen szükség tolmácsra. A polgári törvénykönyv szerint (142-es cikkely) a bíró is betöltheti a tolmács szerepét anélkül, hogy esküt tenne. Ennek megfelelôen járt el Adorjáni Erzsébet bíró is, aki pontosan fordította román nyelvre a magyarul elhangzott tanúvallomásokat.

A Maros Megyei Törvényszék könyvelôségétôl kapott adatok szerint az utóbbi 15 évben egyáltalán nem fizettek a tolmácsolásért, s az esetek többségében ezt a szolgálatot azon bírák vagy jegyzôk látták el, akik beszélik a magyar nyelvet. Az eltelt 25 év alatt ez nem okozott semmilyen problémát a bírák és ügyészek között. A tárgyalás mindig román nyelven folyt, és senki sem vonta kétségbe a fordításra vállalkozó magyarul tudó vagy magyar nemzetiségû bírák korrektségét, mivel a törvényes elôírásoknak megfelelôen jártak el.

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye azzal a megjegyzéssel zárul, hogy a román igazságügy átalakításának keretében a parlament nemrégiben elfogadta a Fordítók törvényét, s a fordítók testületének mûködési szabályzatát. Következik tehát, hogy az anyagiak függvényében, az új törvény alkalmazására is rátérjenek.

Tüntettek a maxi-taxisok

40-50 maxi-taxi sofôr gyûlt össze tegnap délelôtt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal elôtt. Ezt megelôzôen tegnapelôtt reggel 9 órakor "lámpás" felvonuláson vettek részt, majd képviselôik Eugen Crisan alpolgármesterrel tárgyaltak. A tegnap délben tartott megbeszélésen a polgármesteri hivatal részérôl jelen voltak: Fodor Imre polgármester, Eugen Crisan alpolgármester, Mircea Sigmirean, a Városgazdálkodási Igazgatóság igazgatója, Fákó Mihály, a közrendészeti osztály vezetôje, valamint Olimpiu Bonta, a közrendészeti osztály ellenôre.

— Elégedetlenségünk oka, hogy a hivatal által javasolt 12 útvonal közül mindössze kettô lenne megfelelô számunkra. Leginkább a Tudor — Fôtér — Megyei Kórház útvonalnak a Tudor — Negoiului (Kálvária) — Megyei Kórház útvonalra való áthelyezése elônytelen. A javasolt útszakasz közúti szempontból veszélyes, fôként esôs vagy havas idôben. A hétfôn, április 6-án tartandó versenytárgyalásra készült feladatfüzetrôl túl késôn szereztünk tudomást (március 30), s ez lehetetlenné teszi a részvételhez szükséges iratok összeállítását — vetették fel a vitajellegû megbeszélésen a maxi-taxisok képviselôi.

Az alpolgármester véleménye szerint azonban, ha a feladatfüzetben elôírt, a jármûvek mûszaki állapotára vonatkozó feltételeket betartják, nem okozhat gondot a Negoiului utcán való átkelés. Ez az útvonal pedig csakis nyáron használható. Crisan kifejtette, hogy nem a maxi-taxisok ellen van kifogásuk, céljuk rendet teremteni a városi személyszállításban, tevékenységüket törvényesíteni.

— A feladatfüzetben olyan új útvonalakat is közzétettünk, ahol kereslet ugyan lenne, de hiányzik a kínálat. Ennek oka, hogy csakis saját érdekeiket nézik, nem pedig, ahogyan hangoztatják, a lakosságét — mondta a találkozón Eugen Crisan alpolgármester. A jelenlevôk kérdéseire válaszolva, kifejtette: abban az esetben, ha a versenytárgyalás során el nem nyert útvonalakon közlekednek majd, kihágásnak minôsül, s büntethetô. A versenytárgyalás után felmérést végzünk a vonalak nyereségességérôl, ha valóban nincs kereslet rájuk, változtatunk, újakat javasolunk — tette hozzá.

— Szó volt arról, hogy a maxi-megállókat 50 méterrel a buszmegálló után költöztetik. A Tudortrans közbenjárására ez a távolság 5 méterre csökkent. Véleményünk szerint a Marosvásárhelyi Közszállítási Rt. igazgatója, Emil Chioran a mozgatója az egésznek, ki akar szorítani az útvonalakról, hogy azokat teljes mértékben monopolizálhassa — nyilatkozta lapunknak Trandafir Vasile, a Tudortrans Kft. adminisztrátora.

— A maxi-taxisok nem versenyszerû, hanem spekulatív tevékenységet folytatnak — fejtette ki Emil Chiorean igazgató. Ennek értelmében nem jelentenek veszélyt a Közszállítási Rt. számára. Kiszámítottam: ahhoz, hogy valóban kiszorítsanak, 820 ilyen jellegû jármûnek kellene közlekednie, míg jelenleg 120—130-an vannak. Véleményem szerint csupán azon munkálkodnak, hogy pénzt csikarjanak ki a lakosság zsebébôl. Több alkalommal is felvetettem a polgármesteri hivatalban, nem tevékenységüket ellenzem, csupán azt szeretném, hogy jól meghatározott program szerint, az utazókkal szemben teljes felelôsségérzettel mûködjenek.

— A hivatal elôtt álló sofôrök szerint kihasználva a szerdai munkabeszüntetést, javítás alatt álló, szék nélküli autóbuszok is jártak. Mi a véleménye errôl, igazgató úr?

— Valótlan állítás. A 120 jármûbôl álló gépparkból naponta 70-74 autóbusz szolgálja ki az utazóközönséget. Ennél többet szerdán sem indítottunk. Ugyanakkor határozottan kijelentem, nincsenek székhiányos jármûveim. Azzal, hogy szerdán beszüntették a munkát, csakis az utazóközönség veszített. Mi pedig háromszor több buszjegyet adtunk el, mint máskor.

A jelek szerint az eddig lezajlott viták, sztrájkok, tárgyalások nyomán sem eléggé világos, hogy nem a maxitaxisok, meg a közszállításbeliek bevételei a fontosok, hanem a lakosság érdeme: a gyors, civilizált utaztatás! Erre kell gondolnia a polgármesteri hivatalnak, amikor a két versenyben álló fél között közvetít, egyenggetni próbálja az érdekek összehangolását. Az útvonalak, valamint a megállók elkülönítésére tett kísérletek egyértelmûen az utazók érdekeit sérti. A legkevésbé sem érdekel bennünket, hogy melyik társaságnak mekkora a bevétele, hanem az, hogy minél gyorsabban, kényelmesem eljussunk úticélunkhoz. Az említett szétválasztással azt érnék el, hogy továbbra is türelmesen várakozzunk a buszra vagy mati-taxikra, amelyek vagy jönnek, vagy nem — egyre emelkedô díjszabással! Az útvonalak kiegyensúlyozottabb elosztására valóban szükség van a maxi-taxik esetében, hogy ne csak egy-két "vadászterületet" fogjanak le. Erre és egyébekre kötelezhetôk, akárcsak a közszállítási vállalat arra, hogy radikálisan javítson jármûvének állapotán. Ha erre nem képes, mûködtessen annyit, amennyi megfelel a ma elvárható követelményeknek. Hogy melyek ezek, talán elmondhatnák a tárgyaló feleknek a megbeszélésekrôl eddig távolmaradt fogyasztóvédôk.

Constantinescu Radu Vasilét kérte fel kormányalakításra

Emil Constantinescu csütörtökön Radu Vasile szenátort, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) fôtitkárát kérte fel az új kormány megalakítására. Az elnök elôzôleg a Cotroceni- palotában megbeszélést folytatott a parasztpárt, a Nemzeti liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt vezetôivel, akik egyetértettek a jelölésben. Radu Vasilet szerdán a KDNPP vezetô testülete 42 szavazattal választotta a párt jelöltjévé a posztra, míg vetélytársai közül Mircea Ciumara 14, Sorin Dimitriu 11 voksot kapott.

Radu Vasile az elnök közlése szerint április 15-ig kell hogy összeállítsa kormányát (az alkotmány 10 napot ad a tárgyalásokra, az elnök értelmezése szerint ez 10 munkanapot jelent, ez magyarázza a dátumot) — illetve kidolgozza annak programját. Ezt követôen a miniszterelnöknek parlament bizalmi szavazatát kell kérnie. Ha nem jár sikerrel, akkor vissza kell adnia a kormányalakítási megbízást.

Emil Constantinescu kijelentette, bízik abban, hogy Radu Vasile sikeresen teljesíti a fontos megbizatást, amelynek stabil és hatékony kormányt kell eredményeznie Románia számára.

Csütörtök déltôl, a létrehozandó kormányban részt vevô pártok vezetônek megállapodása alapján a megbízott miniszterelnök két bizottságot hív össze a Victoria palotába, a kormány székhelyére: az egyik a kormányprogramot fogja megfogalmazni, a másik a kormánylistán fog dolgozni, közölte még Constantinescu. Felkérték a a pártok a megbízott miniszterelnököt, hogy a tárgyalás elsô lépéseként fontolja meg, miként lehet átalakítani a kormány szerkezetét és egy ilyen folyamat idôrendjét, határidôit.

— Eljött az ideje annak, hogy tudomásul vegyék: a miniszterelnök az, aki Románia kormányát vezeti, és nem lehet elfogadni több minikormányt ugyanazon a kabineten belül — mondotta a Román Televízióban Radu Vasile azt követôen, hogy pártjának vezetô testülete a KDNPP miniszterelnök- jelöltjévé választotta.

A miniszterek, folytatta, az államot szolgálják, mandátumuk az, amit a kormányprogram tartalmaz. Radu Vasile szükségesnek tartja egy kormányzási jegyzôkönyv vagy mûködési szabályzat kidolgozását, amely elejét veheti a mûködési zavaroknak és fôleg a gyanakodásnak, amely véleménye szerint aláaknázta az elôzô kormányt.

A politikus kijelentette, hogy van elképzelése arról, mit kell tenni, és reméli, hogy a politikai osztály megérti: az olyan lépéseket, amelyek nem tartják szem elôtt az ország állapotát, vagy másképpen fogalmazva a nemzeti érdeket, a közvélemény határozottan el fogja utasítani.

Arra a kérdésre, mi lesz az elsô dolga, kormányalakítási megbízást után, közölte: az ortodox egyházfôvel, Teoctist pátriárkával találkozik.

Csütörtök délután a bukaresti Victoria-palotában, a miniszterelnökség székhelyén három bizottságban kezdôdtek meg a tárgyalások az új kormányról: az egyik a programról, a másik az összetételérôl folytat megbeszéléseket, a harmadik pedig a kormány felépítésének megváltoztatását, a minisztériumok számának csökkentését veszi fontolóra. Az utóbbi ad hoc testületnek elvileg már péntekre javaslatot kell tennie, mert a tárcák száma és jellege meghatározza a kormánylistáról folyó további alkut.

Radu Vasile kijelölt miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabbnak egy jó együttes kialakítását tartja. Egyetért azzal, hogy a pártok több személyt javasoljanak a miniszteri posztokra, hogy a miniszterelnök közülük válassza ki jelöltjét az összeférhetôség és a szakértelem függvényében.

A román—magyar együttmûködési bizottság újabb ülésszaka

Április 6—7-én kerül sor a román—magyar együttmûködési és aktív partnerségi vegyes bizottság második ülésszakára — közölte Anda Filip külügyi szóvivô szerdai sajtóértekezletén. Napirenden szerepel a bizottság struktúrájának elemzése, új szakbizottságok létrehozásának szükségessége, az eddig kifejtett tevékenység, akárcsak az alapszerzôdés elôírásai megvalósításának és más kétoldalú együttmûködési dokumentunok áttekintése. A román küldöttséget Andrei Plesu külügyminiszter vezeti.

Román potyautasokat kaptak el Csáktornyán

Nyolc román potyautast találtak a horvát vámosok szerdán egy teherautókat szállító vonaton, amely Magyarországról Horvátország és Szlovénia érintésével Olaszországba tartott. A húsz és harminc év körüli férfiak egy román rendszámú teherautóban fúrógépek között rejtôztek el. Az élesszemû vámosok arra figyeltek fel, hogy a kocsi borítóján egy ragtapasszal leragasztott hasadék van. A román szökevényeket átadták a határ menti Medjimarje rendôrségének — jelentette a horvát Hina hírügynökség.

Kereskedelmi mérleg: 2,2 milliárd dollár

Az export értéke a múlt év végén megegyezett az 1995 év végi export-értékkel, 1995 december és 1997 december között pedig annak értéke 600-800 millió dollár (1997 júliusában elért felsô határ) között mozgott. Tavaly decemberben a kivitel értéke enyhén növekedett, hozzávetôleg 30 millió dollárral novemberhez viszonyítva, amikor az utóbbi kilenc hónapban a legalacsonyabb szintre (hozzávetôleg 650 millió dollár) csökkent — közli a nemzeti bank. Az import a tavaly decemberben érte el a legmagasabb értéket, kb. 1,16 millió dollár, novemberhez képest 26 százalékos növekedés (240 millió dollár). A kivitelek és behozatalok legszámottevôbb mennyiségét, 56 és 52 százalékot az Európai Unió képviselte. A kereskedelmi mérleg deficitje tavaly decemberben több mint 90 százalékkal volt, nagyobb mint novemberben, elérve a 480 millió dollárt, akárcsak 1996 ugyanazon idôszakában. Összegezve, 1997 elejétôl a kereskedelmi mérleg deficitje 2,2 milliárd dollárt tett ki.

Horn Gyula a szlovák parlamenti határozatokról

A magyar kormány tartja magát ahhoz a döntéshez, hogy csak a szükséges hatásvizsgálatok elvégzése után köt végleges megállapodást Szlovákiával — jelentette ki Horn Gyula szerdán az MTV-1 híradójának nyilatkozva. A magyar kormányfô meggyôzôdését fejezte ki, hogy Szlovákia kérése nem talál visszhangra Európában. Mint ismeretes, a szlovák törvényhozás szerdán arra szólította fel a magyar Országgyûlést, hogy a hágai ítélet maradéktalan végrehajtása érdekében vizsgálja felül korábbi döntését, és utasítsa a kormányt jogi kötelességeinek teljesítésére. A szlovák parlamenti határozat azt is kilátásba helyezi, hogy az ügyben Szlovákia az Európai Parlamenthez és más európai intézményekhez fordul: emeljenek szót a Magyar Köztársaságnál a hágai ítélet szellemének megfelelô végrehajtása érdekében. Horn Gyula szerint Magyarországnak nincs amiért védekeznie, hiszen Bôs ügyében mindig a hágai Nemzetközi Bíróság döntésének megfelelôen tárgyalt.

Kárpát-medencei egyházi konferencia

A magyarságnak meg kell találnia a közös nyelvet más nemzetekkel, környezetével, mert csak így maradhat fenn és ôrizheti meg önazonosságát, globalizálódó világunkban, a harmadik évezredben — mondta Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a II. Kárpát-medencei egyházi konferencia résztvevôinek tiszteletére adott budapesti fogadáson. Azé a jövô, aki meleg emberi közösséget tud létrehozni. Ehhez közvetlenség és szeretet kell. Krisztust mindenekelôtt saját magunkban kell megtalálnunk — vélekedett a magyar államfô. Göncz Árpád különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy keressük a megértést a magyarok és nem magyarok között, mert enélkül létünk kerülhet veszélybe. Az egyháznak, a krisztusi szeretet jegyében arra kell összpontosítania, ami összeköti az embereket, közösségeiket, a népeket. Óriási kihívás elôtt állunk: a közös szellemiség szintjén meg kell találnunk a választ világunk mûszaki- társadalmi kihívásaira — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Göncz Árpád.

Albánia üdvözölte a fegyverembargót

A koszovói válság megoldása érdekében tett pozitív lépésnek minôsítette a Jugoszlávia ellen elrendelt fegyverembargót az albán külügyminisztérium szerda esti állásfoglalásában. Röviddel azelôtt a jugoszláv külügyminisztérium "megalapozatlan és elfogadhatatlan" intézkedésnek nevezte és visszautasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai döntését. Az embargó azokat az erôket fogja bátorítani, amelyek "a válságtól elrugaszkodott célokat követnek és veszélyes illúziókat kergetnek" — olvasható a belgrádi külügyminisztérium nyilatkozatában, amelyet a Tanjug ismertetett.

Állami vállalatok bezárása

A kormány tíz közepes állami vállalatot fog bezárni a következô hónapokban, több mint 510 milliárd lej elmaradt adósság miatt — közölte a privatizációs ügynökség. Az egységek között van a Covtex Cisnãdie textilipari vállalat, az Avicola Voluntari baromfivállalat és a Ciocanulrag vasöntvény-gyártó cég. Az Állami Vagyonalap szóvivôje elmondta, hogy a hivatal vizsgálja további 12 közepes vállalat év végi bezárásának lehetôségét is.

Esô sámáni beavatkozások után

Egy fecske nem csinál nyarat, de két varázsló csinálhat esôt — legalábbis ezt látszik igazolni, hogy alig pár órával indián sámánok ôsi felhôcsalogató tánca után esôt kapott Brazília északi részének több vidéke. A csapadékra égetô szükség volt — szó szerint is égetô — a számos erdôtûz miatt, és az esô jópár erdôtüzet kioltott — jelentette a Reuters. Ennek ellenére több ezernyi tûzoltó a helyszíneken maradt. A varázslói beavatkozás afféle utolsó próbálkozása volt Brazíliának a tüzek ellen. A hatóság inkább csak az összlakosság megnyugtatása végett folyamodott a sámáni segítséghez. A varázslók felszerelése fôképp kúszónövényekbôl állt, ezekkel táncolva kérlelték az égieket, hogy küldjenek végre esôt. A siker utáni diadaltáncukat a televízió is bemutatta.

EIB-kölcsön fejlesztésre

Az Európai Beruházási Bank (EIB), az EU bankja 30 millió ECU (33 millió dollár) hitelt ad Romániának az energiaszolgáltatás, a távközlés és az idegenforgalom fejlesztésére. A pénzbôl állami és magáncégek egyaránt támogathatók — jelentette az AFP hírügynökség. A hitel elsô részletét, 10 millió ECU értékben, az ABN Amro bank romániai intézete kapja, kis- és közepes vállalatoknak való továbbkölcsönzésre. Az EIB 1993 óta 650 millió ECU (715 millió dollár) hitelt nyújtott Romániának az infrastruktúra fejlesztésére — írta a hírügynökség.

Whiskyt vesztett álom

Egy cseh kamionsofôrnek keserû lett az ébredése szerda hajnalban, aki a kelet-franciaországi Mosell-vidéken az autóút egyik parkolójában pihent meg éjszaka. Amíg aludt, egész rakományától, több mint 2000 üveg jó minôségû skót whiskytôl "szabadították meg". A gépkocsivezetô Angliából hazafelé tartva az A-33-as autóút egyik parkolójában, a kamion kabinjában tért — a megtett kilométerek után törvényesen kötelezô — pihenôre. Csak hajnalban, indulás elôtt, vette észre, hogy már nincs miért sietnie: éjszaka, ismeretlenek csendben lekapcsolták a teherautóról a pótkocsit, s azt rakományával — 354 karton, azaz több mint 2000 üveg kiváló skót whiskyvel — elrabolták.

Forradalom Svájcban — négyszögletû emmentáli

Egy emmentáli sajtot készítô svájci cég meghajolt az amerikai kenyérforma diktátuma elôtt: a schangnaui Christian Jaun a jövôben négyszögletes formában, héj nélkül készíti az emmentáli sajtot, hogy annak szeletei pontosan illeszkedjenek két amerikai kenyérszelet közé. Az emmentáli sat híres lyukai továbbra is megmaradnak kerekeknek. Christian Jaunnak hosszú utat kellet megtennie, amíg az összes szükséges engedélyt beszerezte a "négyszögletû emmentálihoz", s még így is csak "Swiss/Switzerland" márkajelzéssel hozhatja forgalomba az új terméket. Ezután nincs már akadálya annak, hogy a cég egész évi termelése, 160 tonna emmentáli sajt Amerikába vándoroljon. Az újításnak gyakorlati haszna is van: míg az eddigi kerek formájú sajtnál mintegy 25 százalék (a szélek) csak ömlesztett sajtként hasznosítható, addig a négyszögletû sajtnál ez csak egy százalék.

Irsai Zsolt kiállítása a Pincegalériában

Jeleztük, hogy érdekes kiállítássorozatot lát vendégül a marosvásárhelyi Pincegaléria. Az inSITU elnevezésû rendezvény keretében nyolc héten át egyéni tárlaton mutatkozik be a fatalabb mûvésznemzedék egy-egy képviselôje. Modern hangvételû munkák, többnyire installációkat visznek a közönség elé. Az elsô kiállító, Pál Péter kiállítása tegnap zárult. A következô bemutatkozó, Irsai Zsolt tárlatnyitója április 4-én, szombaton este 7 órakor lesz a Bolyai tér 5. szám alatti épület pincéjében.

Nemzetközi kamarakórus-fesztivál és verseny

A Vártemplom Musica Humana kamarakórúsát és karnagyát, Csíky Csabát meghívták a Pécsi Nemzetközi Kamara kórus-fesztivál és Verseny április 3—6. között tartandó rendezvényeire. A kórus fellép a versenyprorgam keretében s önálló hangversenyt ad a zengôvárkonyi református templomban. A részvétel anyagi támogatói: Tímár Ferenc, Bogyó Levente, Holbach István és az Indelco Kft.

Grafikatárlat

Az amatôr képzômûvészek egyesületének szervezésében szombaton 11 órakor nyílik meg Marton Márta Ágota tizenöt grafikából álló tárlata, a Köztársaság (Szentgyörgy) téri Unirea teremben. A kiállítás április 15-ig tekinthetô meg.

Húszezret egy könyvcseréért

A Román Autóklub megyei fiókjánál tartott sajtóértekezleten hallottuk, hogy a tagoknak ingyenes, azoknak pedig, akik nem akarnak beállni a szervezetbe, 20.000 lej ellenében intézik el a rendôrségnél a hajtási engedély cseréjét. A kocsik forgalmi engedélyének megújítására még nincsenek felkészülve, de az ACR országos vezetôsége és a Rendôrség Fôfelügyelôsége között létrejött megállapodás értelmében ez is lehetôvé válik. További idôszerû információ, hogy a RAK fennállásának 94. évfordulója alkalmából — április 5-én ünneplik meg az autósok napját — ma és holnap kedvezményesen csak 90.000 lejt kell fizetni a minden jogot biztosító tagságért és 80.000-et azoknak, akik az idén nem viszik hatósági mûszaki vizsgára az autójukat.

A Jászberényi Napokon a marosszentgyörgyiek

Április 3-5. között tartják a Jászberényi Napokat, amelyekre a helybéli Vasas Kórus meghívta a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria énekkar tagjait is. A 49 tagú küldöttség ma és holnap énekel az ünnepi rendezvényeken, majd Egerbe és Ópusztaszerre látogat.

Fôjavítás alatt a régeni gyermekklinika

A luxemburgi grossbousiaknak és egyes helybéli támogatóknak köszönhetôen megújul a régeni gyermekklinika. A munkálatokat már hónapokkal ezelôtt elkezdték. Jelenleg mintegy 75 százalékban elkészültek a vezetékek cseréjével, az új padló- és falicsempe felrakásával, az egészségügyi berendezés felújításával. A Maria házat is felépítô luxemburgiak mintegy 15.000 márkát adtak a régenieknek a munkálatok finanszírozására, ezenkívül 600 négyzetméter fali- és 500 négyzetméter padlócsempét is küldtek.

A parkok hónapja

A Fókusz Öko Központ értesíti a lakosságot, hogy a Maros Megyei Erdészeti Hivatal jóvoltából több mint 2000 facsemetével rendelkezik. Azok a személyek és intézmények, akik a facsemetéket — feketefenyô, lucfenyô, gyalogfenyô, vadcsersznye, kôris, fekete dió és fénylôkérgû cseresznye — a város zöld övezeteinek szépítésére szeretnék felhasználni, jelentkezzenek a központ székhelyén: Bôség utca 6. szám, vagy pénteken 12-15 óra között a 162.170-es zöld telefonszámon. A facsemeték átadása az ültetési hely pontos megnevezéséval és személyi igazolvány alapján történik.

Húsvéti tojások

A Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet a marosvásárhelyi Apolló-házi székhelyén szombaton délelôtt 11 órakor megnyitja a húsvétitojás-motívumokból szervezett kiállítását.

Környezetvédelmi tájékoztató

Március 26. és április 1. között Marosvásárhelyen a levegô minôsége kifogástalan volt. A Marost továbbra is szennyezi az Azomures Rt., hiszen a Csapónál mért értékek szerint az ammónium-ion 7 esetben 1,75-szor, míg ugyanannyi alkalommal a nitrát-ion 1,37-szor lépte túl a megengedett határértéket. A felügyelôk az említett idôszakban 18 személyt összesen 2.700.000 lejre büntettek. A környezetvédelmi tájékoztatóból kiderült, hogy a megyénk területén több helységben megkezdték a tavaszi takarítást.

Zalaegerszegiek Teleki nyomában

A zalaegerszegi Teleki Blanka Gimnázium csoportja a Vidéki Gyerekekért Alapítvány támogatásával erdélyi körútjuk alkalmával megyénkbe is ellátogat. A 13 felnôtt és 30 diák gimnáziumuk névadójának erdélyi családi emlékhelyeit keresi fel. A vendégek április 5-én, vasárnap érkeznek Marosvásárhelyre, ahol felkeresik a Teleki Tékát és a Bolyai líceumot, majd Sáromberkén a Teleki-kastélyhoz is ellátogatunk. Estére a látogatókat, — akiknek itt- tartózkodását Kovács Júlia tanfelügyelô, városi tanácsos szervezte meg —, a nyárádszeredai bentlakásban szállásolják el, majd innen folytatják útjukat Szováta, Parajd, Udvarhely és Csíkszereda irányába.

Felvételi '98

A Maros megyei MADISZ az érdeklôdôk rendelkezésére áll bármilyen egyetemi felvételivel kapcsolatos információval és segítséget nyújt ezek beszerzéséhez, naponta 9—17 óra között a Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén, vagy a 168-573-as telefonszámon.

Sci-fi klub

Pénteken délután 5 órától a MADISZ Sci-fi klub keretében Budea Beatrice, a SHIDO szervezet elnöke tart diavetítéssel egybekötött elôadást Japán oltárok és templomok címmel. Az elôadásra elôzô hírünkkel ellentétben nem a Bernády Házban, hanem a MADISZ Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén.