LXV. évfolyam 177. (18469.) sz.

2013. augusztus 3., szombat

Internetes olvasóink figyelmébe!

A Népújság interneten elérhetô a www.e- nepujsag.ro honlapon is.

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Kalákából önkéntesség

Bodolai Gyöngyi

Érdeklôdéssel nézem, ahogy erdélyi nagy- és kisközösségeink századokon át jól bevált szokásaira hogyan tanít vissza kicsit átnevezett, másképpen szervezett formában az Európai Unió. Ilyen az önkéntes közösségi munka is, amelynek 2011-ben egy egész évet szenteltek (önkéntesség európai éve). Ez a típusú munka a régi erdélyi közösségek mûködésének egyik alapeleme volt, amit a román nyelvbôl kölcsönzött kaláka szóval neveztünk meg. Ki ne tudná, hogy olyan kölcsönösségi alapon végzett munkát jelentett, amelyet a közösség tagjai valamelyik családtagnál, szomszédnál, illetve közösségi intézményben végeztek szívességbôl és azzal a meggyôzôdéssel, hogy ha szükségük lesz rá, a segítséget visszakapják. A "társas munkák" általában szórakozással végzôdtek, vagy azzal egybekötve zajlottak. Faluhelyen így épültek a házak, ástak kutat, így gyôzték erôvel a nagyobb méretû mezôgazdasági munkák befejezését, s például a kukoricahántás, tollfosztás is könnyebben ment, ha az asszonyok összegyûltek, beszélgettek, viccelôdtek, meséltek s énekeltek munka közben. A nagyobb szabású kalákák pedig tánccal, mulatsággal végzôdtek. Évszázadokon át a kaláka volt a habarcs, az összekötô, közösségformáló elem, amit a legtöbb településen sajnos már csak népszokásként említenek és gyakorolnak. Az erdélyi társadalom darabokra hullását a rendszerváltásnak sem sikerült megállítania, s az egyéni érdekek, az önérvényesülés vágya már régen felülírta a közösséget megtartó kalákák szellemét. Ehhez a fizikai munka becsületének a mind fokozottabb csökkenése is hozzájárult. Így történhetett meg, hogy a segítségünkre sietô külföldiek mellé a legtöbb településen egyetlen helybeli sem állt oda dolgozni. A nyugat-európai országokból olyan csapatok jöttek, akik kisgyermekeken, fogyatékkal élô személyeken, idôs embereken segítettek, s akár házat is építettek vagy befejezték azt, ha látták, hogy egy sokgyermekes családnak nincsenek meg a minimális életfeltételei sem, amit a faluközösség már nem vesz észre. A kölcsönösen végzett közös munka leértékelôdése megmutatkozott abban is, hogy a nyugati országokból érkezett fiatalok mellett a mieink nem álltak helyt, s elôfordult, hogy a közös táborokból haza kellett küldeni ôket. Tudom, hogy voltak, vannak figyelemre méltó egyéni kezdeményezések, de sajnos az ellenkezôjét is tapasztalhattuk. Pedig itt nálunk nagy szükség van a segítségre. Ezt akarja a kelet-európai országok eszébe juttatni az EU, s immár Magyarországon is bevezették, hogy a szeptembertôl kezdôdô iskolaévben csak az a diák állhat érettségire, aki 50 órányi közösségi munkát végzett. A Nemzeti Alaptanterv részévé tett követelmény megvalósítását az iskoláknak kell megszervezniük a szakosodásukhoz közel álló területen (egészségügy, szociális szféra, oktatás, környezet- és természetvédelem, katasztrófavédelem, idôs személyekkel, óvodáskorú és sajátos nevelési igényû gyermekekkel való foglalkozás). A munka irányítására térítésmentesen képezik ki a pedagógusokat, mert tudják, hogy sok múlik a szervezésen. A magyarországi közoktatásban a diákok együttmûködési készségének javulását, személyiségük gazdagodását remélik az új érettségi követelménytôl. A belföldön végezhetô munka esélye pedig szerencsésen egészíti ki a már régen mûködô külföldi önkéntes munkavállalás lehetôségét. Uniós sugallatra várható, hogy a követelményt elôbb-utóbb Romániában is bevezetik. Csakhogy nálunk, mint annyi minden mást, valószínûleg munka nélkül is be lehet majd szerezni az önkéntességet tanúsító bizonylatot.

Meredek, keskeny és beláthatatlan "korszerû" út

(m. s.)

Életveszélyes, gépkocsivezetôket próbáló a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem mellett a Segesvári út és az Erdélyi (Transilvania) utcát összekötô útszakaszon közlekedni. Pedig elég nagy itt a forgalom, hiszen a kerülôutat és a Tudor negyedet ez a kis utca köti össze. Hét végén a Csereerdôbe kirándulók miatt nô meg a forgalom, hétköznap az áruszállítók miatt sok az autó. Az életveszélyesség szó szerint értendô. Miértjére több válasz van. Elsôsorban olyan keskenyre építették a meredek útszakaszt, hogy két gépkocsi alig fér el rajta. Másodsorban, olyan magas szegélykövekkel rakták ki a szélét, hogy az útról nem lehet félrehúzni. Elôfordult már, hogy a meredek kanyarban felfele haladó gépkocsi áthajtott az ellentétes irányú sávra, s a magát vele szembetaláló gépkocsivezetônek csak a gyors reflex és az óriási fék maradt megoldásnak, ugyanis félre nem húzhatott. S még ez sem minden. A út mentén olyan magasra nôtt a gaz, hogy a kanyarban minimálisra csökkent a látószög, pontosabban semmit sem lehet látni.

Azok, akik erre járnak, jogosan teszik fel a kérdést: miután tavaly fél évig dolgoztak az út korszerûsítésén, miért csinálták ész nélkül? Nem volt mérnök, aki a balesetveszélyre is gondol? A nagy lejtôt, az éles kanyart, a látásviszonyokat miért nem vették figyelembe?

Modern-mix divatbemutató

Mezey Sarolta

Vasárnap délután 6 órakor divatbemutatót tartanak a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében, ahol helyi tervezôk mutatják be különbözô stílusú ruháikat, ékszereiket, kiegészítôiket. A szervezôk nem titkolt szándéka, hogy az elkövetkezôkben évente kétszer hasonló eseményt szerveznek, amikor az évszakoknak megfelelô kollekciókat mutatják be.

A bemutatóra minden olyan alkotó benevezhetett, akinek szívügye a ruha- és kiegészítôtervezés. A kollekciókat szabad választással különbözô témakörökben alkották meg, ebbôl adódóan modern-mixként fogalmazták meg a teljes skálát felsorakoztató bemutatót.

A ruha- és kiegészítôkollekciókat egymást követôen mutatják be a modellek, olyan lányok, akik nem a "szabványnak megfelelô", hivatásos fotómodellek, hanem különbözô testalkatúak. A szervezôk ezzel tudatosan szeretnék megdönteni a klasszikus fotómodellstátust.

A szervezô csapat azért is döntött a divatbemutató mellett, hogy az alkotók – akik hobbiból, szórakozásból, kedvtelésbôl úgyis elkészítik az öltözékeket és kiegészítôket – munkáját más is láthassa, hiszen ezzel alternatívát ajánlanak a készruhaipari termékekre. Egy másik szempont a figyelemfelkeltés, ugyanis fel szeretnék hívni a figyelmet a régi ruhadarabok újragondolására és újrahasznosítására.

Ha a kollekciók összességét jellemeznénk, akkor van benne modern, mûvészi, klasszikus, romantikus, merész, nôies, geometrikus, könnyed, komoly, derûs, sportos, extravagáns, elegáns, gyöngyös, virágos, fodros, csipkés... és sorolhatnánk tovább.

A közönség Bajkó Réka Katalin, Boc Mihaela, Bodnár Tünde, Diamantstein Judith, Drágos Mária, Iszlai Adél, László Bea, Márkus Anita, Máthé Annamária, Salagean Anca, Simon Lenke-Ildikó, Szélyes Andrea Natália, Ungvári-Zrínyi Kata alkotásait láthatja.

Fellép Kovács Levente zongorista és a marosludasi Hajdina nép-táncegyüttes.

A belépés ingyenes.

Buszjáratok a Római fesztiválra

Római gladiátorokkal, ókori receptekel, korabeli leletekkel, rabszolgavásárral és sok más színes programmal várják az érdeklôdôket a Mikházán idén elôször megszervezendô Római fesztivál szervezôi, a Maros Megyei Múzeum, az Artecotur Egyesület, valamint a Csûrszínház Egyesület. Az augusztus 3-án, ma zajló programok a Csûrszínházban és környékén zajlanak, ahol valamikor a római határvédelmi rendszer is húzódott. Megnyitják a Rómaiak Mikházán címû kiállítást, majd a résztvevôk megtekinthetik a római tábort, az ásatások egyik helyszínét. A gyerekeket egész napos "ókori játszóház" várja, ahova a tervek szerint még Asterix és Obelix is ellátogat, a mozirajongók számára pedig ókori filmmaratont rendeznek a kultúrházban. A programokat fáklyás felvonulás zárja. Aki részt szeretne venni a fesztiválon, a Bálint Transnak a marosvásárhelyi Voiajor buszállomástól 6.30-kor, 10.30-kor, 13.30-kor, illetve 15.30-kor Nagyernye felé induló kisbuszaival utazhat, személygépkocsival szintén a Marosvásárhely – Nagyernye – Mikháza útvonalat ajánlják a szervezôk, de – mint az a Bringával a limesen nevû akció során kiderült – két keréken is kényelmesen el lehet jutni a nyárádmenti faluba, erre két útvonal is kínálkozik: Marosvásárhely – Jedd – Nyárádszereda – Csíkfalva – Mikháza, illetve Marosvásárhely – Marosszentgyörgy – Nagyernye – Székelykál – Iszló – Mikháza.

Veszélyben az uniós projekt

Antalfi Imola

Közmûvesítés nélkül a székelykakasdi hulladékátrakó állomás

Két fontos beruházása van a Maros Megyei Tanácsnak, melyek megvalósítását európai uniós pénzbôl finanszírozzák a megyei hulladékgazdálkodási program keretében: a székelykakasdi hulladékválogató, -átrakó állomás már elkészült, a kerelôszentpáli regionális lerakat átadására várhatóan augusztus közepén kerül sor. Mindkettôt az Európai Bizottság szabályai szerint kell majd mûködtetni, ha ez nem valósulhat meg, az EU szankciókat léptethet életbe a projekt kudarca miatt – jelentette ki tegnap a megyei önkormányzatnál megtartott sajtótájékoztatón Radu Spinei projektmenedzser.

A székelykakasdi hulladékválogató, - komposztáló és -átrakóállomás a hely nehézkes megközelítése ellenére idôben megépült, a beruházás hivatalos átadása-átvétele meg is történt, ám a telep nem mûködhet. Ennek oka egyszerû: nem épült meg az ide vezetô út, illetve nincs közmûvesítés. Radu Spinei projektmenedzser szerint a 45 millió eurós projekt (amelybôl 31,5 millió eurót uniós alapokból, 7 millió eurót a központi költségvetésbôl és 6,6 milliót a megye költségvetésébôl utaltak ki) kétpillérû, egyrészt a megyei, másrészt a marosvásárhelyi önkormányzat beruházásaként valósul meg.

– A megyei tanács elvégezte feladatát, hiszen két héten belül átadja a 93 százalékban elkészült kerelôszentpáli regionális hulladéktárolót, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal viszont azon kívül, hogy megvásárolta és rendelkezésre bocsátotta a székelykakasdi területet, nem építtette meg az ide vezetô bekötôutat, valamint a közmûvesítést, amint azt a szerzôdésben vállalta. Ezért a székelykakasdi telep nem indulhat be, a kerelôszentpáli üzemelése ugyan elkezdôdhet, de nem az Európai Bizottság szabályai szerint, azaz nem eurokonform. Márpedig az uniós finanszírozási feltételek be nem tartása szankciókat von maga után – jelentette ki a Népújság kérdésére a projektmenedzser. Hozzátette, a teljes beruházás olyan, mint egy több fogaskerékbôl álló gépezet, amelyben ha egy kerék nem mûködik, az egész berendezés áll. Érdeklôdésünkre hozzátette: az uniós szankció jó esetben enyhe lehet, ami azt jelenti, hogy a nem funkcionális részre fordított uniós alapokat kell visszafizetni, szigorított esetben pedig, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesült a pályázat kitûzött célja, a teljes projektre lehívott uniós összeget vissza kell utalni, ami 31,5 millió euró. Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi önkormányzatot megsürgessék, Radu Spinei elmondta, hónapok óta küldik az átiratokat, leveleket a polgármesteri hivatalhoz, már egy irattárnyi gyûlt össze, de választ sosem kapnak.

– Egyirányú a kommunikáció a két intézmény között, ami nem viszi elôre a projektet – jelentette ki Spinei, aki nem titkolta, a megyei önkormányzat már azt a lehetôséget is mérlegeli, hogy saját erôforrásból fejezi be a kakasdi projektet, aminek költségeit 2,5 millió euróra becsülik, de egyelôre még várnak, mivel nem hivatalos értesüléseik szerint a városi önkormányzat ismételten elküldte a dokumentációt az elektronikus közbeszerzéseket bonyolító országos hivatalhoz. Ha ez így is lenne, a közbeszerzési eljárás lefolytatása hónapokig eltarthat, és Spinei szerint kevés az esély arra, hogy idén nekifogjanak a munkálatoknak. A projektmenedzser nem érti, miért húzza az idôt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, hiszen a közérdekû beruházásokra vonatkozó kisajátítási törvény módosításával megkönnyítették ezeket az eljárásokat, tehát nem a folyamatban levô perek akadályozzák a földek telekelését és a munkálatok elkezdését.

A hulladékgazdálkodási program visszásságai mellett a tegnapi sajtótájékoztatón a szelektív szemétgyûjtéssel kapcsolatos tájékoztató karavánok tevékenységérôl is beszámoltak. Dana Maria Manu kommunikációs szakértô hangsúlyozta, a júniusban elkezdett népszerûsítési akciók során 55 községbe jutottak el a karaván munkatársai, akik magyar és román nyelven tájékoztatják a lakosságot a szelektív hulladékgyûjtés, a komposztálás módjáról, fontosságáról.

– Nyár lévén az volt a gond a legtöbb helyen, hogy az emberek a földeken dolgoztak, vagy pihenôszabadságon voltak, ezért az információ nem jutott el annyi emberhez, amennyire számítottunk. A karavánok folytatják a tájékoztatási akciót, hiszen a megye mind a 102 önkormányzatát fel kell keresniük. Nemcsak karavánokkal, hanem táborokkal, környezettudatos gondolkodásra biztató foglalkozásokkal is, amelyeken diákok és oktatók vesznek részt. Elhangzott, hogy a községeknek eljuttatott komposztálóedények kiosztását nem lenne szabad halogatni, a polgármesteri hivatalok átvétel után azonnal kioszthatják a lakosoknak, a szelektív hulladék tárolására alkalmas tartályokat pedig a községvezetôk kötelesek biztonságos feltételek között elhelyezni.

Újabb felvételi tandíjas helyekre a MOGYE-n

(bodolai)

Orvosi biotechnológia mesterképzés a Gyógyszerészeti Karon

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa eldöntötte, hogy az angol tagozatra szervezett szeptemberi felvételi vizsgával egy idôben az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakok román és magyar tagozatára újabb felvételit szervez. Ezeken a helyeken a tandíj az angol tagozathoz hasonlóan 5000 euró/év. A felvett hallgatók (külföldiek is lehetnek), dokumentált nyelvismeret alapján, a román vagy magyar tagozaton fognak tanulni, de választhatnak néhány tárgyat, amelyet angolul tanulnak. A meghirdetett helyek száma nem haladhatja meg a Román Felsôoktatási Minôségbiztosító Ügynökség (ARACIS) által meghatározott maximális keretszámokat. Mivel az orvoskari ARACIS- akkreditációra csak ôsszel kerül sor, a helyek pontos számát az igazgatótanács egyelôre nem döntötte el.

A felvételi jegy felét (50%) a július 26-i vizsgához hasonló feleletválasztós teszt eredménye, másik felét (50%) az érettségi vizsga (vagy azzal egyenértékû vizsga) eredménye fogja képezni. A könyvészeti anyag azonos a júliusi vizsga alkalmából az egyetem honlapján meghirdetettel. Iratkozási idôszak: 2013. szeptember 10-20., felvételi vizsgaidôszak: szeptember 25-27. Külföldi jelentkezôk számára az iratkozáshoz szükséges dokumentumok és díjak az angol tagozattal azonosak.

A Gyógyszerészeti Kar által szervezett orvosi biotechnológia egyéves, magyar nyelvû mesterképzési program (master) megkapta az ARACIS- akkreditációt. A mesterképzés célja a biológiai gyógyszerek elôállításával, gyártásával és alkalmazásával kapcsolatos ismeretek bôvítése; a különbözô, biotechnológiával elôállított készítmények minôségi vizsgálatánál alkalmazott, fejlett bioanalitikai módszerek elmélyítése; a molekuláris terápia megismertetése. Az ezzel a szakképesítéssel rendelkezô szakember a biotechnológiai készítmények elôállításának, vizsgálatának és alkalmazásának magas fokú ismerôje lesz, aki ismereteit mind a terápia, mind a kutatás területén hasznosíthatja. A Gyógyszerészeti Kar magyar oktatói mellett az Orvosi Kar és magyarországi társegyetemek tanárai is részt fognak venni a tanításban.

Erre a képzésre végzett (licencdiplomával rendelkezô) gyógyszerészek, orvosok, biológusok és kémikusok jelentkezhetnek. Tandíj 4000 lej. Helyek száma: 25, ebbôl öt tandíjmentes. A jelentkezôk a helyeket a felvételi eredmények sorrendjében foglalják el. Iratkozási idôszak: 2013. szeptember 16-20., felvételi vizsgaidôszak: szeptember 23-30. A tanulmányi program pontos leírása, a vizsgatematika, az iratkozáshoz szükséges dokumentumok és más hasznos információk megtalálhatók az egyetem honlapján: http://www.umftgm.ro/masterat/farmacie/biotehnologie- medicala.html

A júliusi vizsgaidôszakban szabadon maradt gyógyszerészeti, gyógyszerész-asszisztensi és sport szakra az egyetem ôsszel újabb felvételit hirdet. Iratkozási idôszak: 2013. szeptember 11-13., felvételi vizsga: szeptember 17. A vizsgafeltételek a júliusi felvételivel azonosak lesznek – tájékoztatott dr. Szilágyi Tibor professzor, az egyetem rektor-helyettese.

Megszûnt a távhôszolgáltatás Marosvásárhelyen

Vajda György

Lezárult a többéves huzavona

A gazdasági érvek felülmúltak mindenféle politikai és egyéb jellegû vitát a marosvásárhelyi távhôszolgáltatást illetôen: szeptember 25-étôl teljes egészében felszámolják a rendszert.

Mint ismeretes, a leválási hullámot évekkel ezelôtt a hatalmas költségek, az adósságok
"háborúja", illetve az idôszakos csapelzárások indították el. S bár a helyi tanács több megoldást is szeretett volna találni a távhôszolgáltatás megôrzéséért, a lavina úgy elindult, hogy azt már nem lehetett megállítani. A kulcskérdés a hôvezetékekben történô veszteség kiegyenlítése volt – konkrétan: ki és mennyit fizet ezért? Sem részben a város pénzén felújított kazánházak (Egyesülés lakónegyed), sem az olyan megoldások, mint a kogenerálás, vagy akár a biogáz bevezetése, a környezetvédelmi érvek nem gyôzte meg a fogyasztókat arról, hogy egy olyan rendszerben maradjanak, amely nem garantálja a folyamatos, biztonságos szolgáltatást elérhetô áron. Csôdbe jutott a hajdani közüzemekbôl levált Energomur Rt., majd a céget magánosító RVA, illetve E-Star is. Mert a cégek számára senki sem garantálta a biztos fogyasztókat. A helyi tanács aztán kitalálta, hogy három szolgáltatói övezetet különít el, ahol az egyikben nem éri meg szolgáltatni, a másikban pedig a lakókra bízták a választást, a harmadikban pedig majdhogynem kötelezték a lakókat, hogy maradjanak, mert garantálták a távhôszolgáltatást. A papírformát a fogyasztók viszonyulása felülírta. A Locativ Rt. – miután az E-Star bejelentette a csôdöt – kényszerhelyzetben, versenytárgyalás nélkül, ideiglenesen hat hónapra átvette a szolgáltatást. Amint errôl többször írtunk, a szolgáltatói szerzôdés áprilisban lejárt, de ezt az erre vonatkozó törvények értelmében még három hónappal meghosszabbították, így gyakorlatilag július elsején járt le. Ez azt jelenti, hogy a Locativ Rt.-nek sem a várossal – a helyi tanáccsal – nincs szerzôdése, sem a különbözô szállítókkal (víz, gáz, villany stb.) nincs már szerzôdéses viszonya. Az országos hatóságtól (ANRSC) kiváltott licenc szeptember 25-ig szól. Ezt a jogot legközelebb csak versenytárgyaláson lehet odaítélni.

– Nehezen hiszem, hogy valaki a jelenlegi körülmények között elvállalná a távhôszolgáltatást Marosvásárhelyen – érvelt gazdasági okokra hivatkozva lapunknak Ovidiu Moldovan, a Locativ Rt. igazgatója.

Miután 2012 októberében átvették a szolgáltatást, a helyi tanácsi határozat értelmében csak azokban a tömbházakban voltak kötelesek fenntartani, ahol a lakók több mint fele a rendszerben maradt. A fûtési idényben nem tudtak lecsatlakozni a lakók, így az októberben még nyilvántartásban levô mintegy 2700 lakásban mûködött a távfûtés. Áprilistól azonban újból megindult a leválási hullám. S bár gyakorlatilag ezt engedélyezni kellett volna a szolgáltatónak, illetve a lakótársulásoknak, az esetek túlnyomó többségében a lakók nem így jártak el, így a folyamat ellenôrizhetetlenné vált. A 2013. július 1-jén készített felmérés alapján mindössze 600 fogyasztó maradt a rendszerben, elszórva a város minden szegletében. A Locativ Rt. hozott egy olyan határozatot, hogy azoknál a fogyasztóknál, akik nagy adósságot halmoztak fel, még akkor is, ha a rendszerben maradnának, megszüntetik a szolgáltatást. Ebbe a helyzetbe került például a Kárpátok negyedbeli 10 emeletes garzontömbház is, ahol több mint 60.000 lej tartozást halmoztak fel. Ezenkívül, nagyrészt a meggyesfalvi negyedben és a Kövesdombon, maradtak olyan tömbházak, ahol még szolgáltatni kellene. Ezeknek a tömbházaknak nagy részében szociális lakások vannak, több közülük a polgármesteri hivatal tulajdonában áll.

Egy másik indok, amiért "már nem éri meg a távhôszolgáltatás", az, hogy egy korábbi tanácsülésen az önkormányzat megvonta az ártámogatást. Ez azt jelenti, hogy míg korábban a támogatás miatt a lakosoknak 231 lejt számláztak gigakalóriánként, jelenleg 391 lejben számolnak. Ez az igazgató szerint 40%-os árnövekedést jelent, amit csak a nyári, kisebb fogyasztással nem éreznek, de a fûtéskor jelentôsen megnöveli a havi kiadásokat. És ebben még nincs benne a (szm.: sokat vitatott) rendszerbeli veszteség, amelyet mindig is a fogyasztóval fizettettek ki.

A jelenlegi körülmények között a szolgáltatás fenntartása veszteséges. Az igazgató kiszámolta, hogy míg a lakók 391 lejt fizetnek egy gigakalóriáért, addig az elôállítása (víz, gáz, villany, személyzeti költségek stb.) 1360 lejbe kerül. A különbséget nincs ahogy törleszteni.

Ovidiu Moldovan szerint a tanácsnak kell kimondania véglegesen az "áment", vagy dönthetnek úgy is, hogy meghirdetik a versenytárgyalást egy szolgáltató kiválasztására, de elhúzódhat, s biztos, hogy ilyen feltételek mellett senki sem fogja felvállalni.

Ami a kazánházakat illeti: a Locativ Rt. 15-öt vett át, amibôl hét mûködôképes – ezeket konzerválják, sorsukról a tanács dönt, illetve több kazánház továbbra is a felszámoló, illetve a Román Kereskedelmi Bank tulajdonában áll jelzálogként.

Ovidiu Moldovan elmondta, hogy a polgármesteri hivatalhoz tartozó tömbházakban és azokban az oktatási intézményekben, közintézményekben, ahol eddig távhôszolgáltatás volt, hozzáfogtak kisebb kazánházak beszereléséhez, illetve készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok, de az igazgató szerint szeptember végéig mindenhol lesz tömbházkazán, amellyel együtt a hálózatot is felújítják. A lakóknak nem marad más hátra: a kis jövedelmûek a polgármesteri hivatalhoz fordulnak támogatásért – 1819 lejt kaphatnak a várostól. Mások hozzáfoghatnak spórolni, vagy bankkölcsönhöz folyamodhatnak. Mert az biztos, hogy Marosvásárhelyen a távhôszolgáltatás "szappanoperája" véget ért.

Lakóház egy székelycsókai hétgyermekes családnak

(menyhárt)

Holland alapítvány karolta fel ôket

Egy hétgyerekes, székelycsókai családnak biztosított lakóházat a holland Hope&Geluk Alapítvány. A holland jótevôknek nem ez az elsô humanitárius kezdeményezésük Ákosfalva községben, tavaly nekik köszönhetôen egy hatgyerekes család feje fölé került fedél.

Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere elmondta, a szóban forgó, Marinus Geluk vezette holland alapítvány 2009 óta segíti a község rászoruló lakóit, a cserefalvi egyház révén kerültek kapcsolatba a községgel és azóta segélyszállítmányokkal, egészségügyi felszerelésekkel látják el az itt lakókat. 2010-ben Székelyvajában egy hátrányos helyzetû család lakását újították fel, tavaly pedig Székelycsókában egy 20 négyzetméteres, szigetelt szendvicspanelbôl gyártott lakóházat adományoztak egy hat gyereket nevelô családnak. A napokban egy újabb székelycsókai család köszönheti nekik a házát.

Az elöljáró és Bartha Melinda, a holland alapítvány helyi képviselôje elmondta, a jótevôk tervezik, hogy idén további hat család költözzék ilyen, elôre gyártott elemekbôl készült lakóházba, a polgármesteri hivatal pedig szociális ankétokat készített, hogy eldöntsék, melyek azok a családok Ákosfalva községben, amelyeknek leginkább szükségük van otthonra, mivel a jelenlegi lakhatási körülményeik nagyon rosszak. A helyi önkormányzat gondoskodott a földterületekrôl, ahová a házakat elhelyezték, a lakásokat teljes egészében a holland alapítvány finanszírozta, felszerelték a legszükségesebb bútorzattal, matracokkal. A házikó alapterülete 20 négyzetméter, a tetôtérben pedig több mint 10 négyzetméteres kihasználható felület áll a család rendelkezésére. A családok tíz évre szóló bérleti szerzôdés értelmében díjmentesen használhatják, azzal a feltétellel, hogy nem értékesítik és megtartják eredeti állapotában. Tegnap ottjártunkkor Jakab Évát, az édesanyát találtuk otthon, aki éppen gyerekei ruháit mosta az udvaron, az utcai kútról hozott vízzel. Az anya hét gyereket nevel, a legkisebb három hónapos, a legnagyobb tízéves. Az apróságok mezítláb, félmeztelenül szaladgáltak az udvaron. Bartha Melindától megtudtuk, hogy a család szociális segélybôl él, eddig egy tönkrement vályogházban laktak, a gyerekek egy négyszer négyes szobában húzták meg magukat.

Székelyföldi látogatásra hívta meg Izsák Balázs Gagauzia kormányzóját

(mózes)

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben fordult Mihail Formuzalhoz, Gagauzia kormányzójához, amelyben az SZNT nevében meghívja egy székelyföldi látogatásra, ugyanakkor jövôbeni együttmûködést ajánl "népeink javára és a demokrácia elmélyítésére ebben a térségben".

Az SZNT elnöke Tusnádfürdôn ismerte meg személyesen a kormányzót, aki úgy nyilatkozott, hogy "amennyiben Moldova Köztársaság elveszítené állami szuverenitását, akkor Gagauzia függetlenségét választanák, semmiképpen nem kívánnak Bukarest fennhatósága alá kerülni".

Izsák Balázs ezt a döntést helyesnek tartja, támogatja, és meggyôzôdésének ad hangot, hogy "hasonlóképpen gondolkozik a székelyek többsége". Indoklásként mondta el, hogy "mi, székelyek, hatszázezren vagyunk, szülôföldünkön, a 13.500 km2 területû Székelyföldön 75%-nyi többséget alkotunk, ám Bukarest hallani sem akar arról, hogy bár annyi autonómiánk legyen, mint amennyivel Önök rendelkeznek. Mi több, most éppen arra készül Románia kormánya, hogy a székelység megmaradt döntési jogait, eszközeit is beszûkítse azáltal, hogy népünket belekényszeríti egy olyan új közigazgatási egységbe, amelyen belül a székely-magyar közösség részaránya 30% alatt van".

Tájékoztatta ugyanakkor Mihail Formuzalt, hogy idén márciusban Marosvásárhelyen, Székelyföld fôvárosában, 30.000-en tüntettek ez ellen a terv ellen, és beadványban kérték Románia kormányát, hogy álljon el ettôl, és kezdjen párbeszédet a székelység képviselôivel. Erre a beadványra mind a mai napig nem érkezett válasz. Izsák Balázs felhívta a kormányzó figyelmét, hogy "egy ilyen országban az Ön népe nemcsak eddigi jogait veszítheti el, de még a puszta létezése is veszélybe kerül".

Az SZNT elnöke szerint "ha Románia vezetôi igazi demokraták lennének, akkor a Moldova Köztársasággal való egyesülés gondolatának felvetését azzal kezdenék, hogy intézményi garanciákat kínálnának kisebbségeiknek azokért a hátrányokért, amelyek a népességen belüli részarányuk csökkenésébôl, érdekérvényesítô erejük beszûkülésébôl származnának. Ez azonban sajnos eszükbe sem jut".

Ilyen körülmények között "nekünk is felül kell vizsgálnunk és újra kell fogalmaznunk céljainkat, hiszen azokat a mai, nem pedig egy új országgal megnövekedett Románián belül fogalmaztuk meg. A közösségünknek kell eldöntenie, elfogadja-e egyáltalán, hogy az országon belüli, 6% fölötti részaránya 5% alá zsugorodjon, s ha igen, milyen intézményi és jogi garanciák mellett" – olvasható az SZNT elnöke által megfogalmazott nyílt levélben, amelyben végül székelyföldi látogatásra invitálja Gagauzia kormányzóját.

Erôss Zsoltról nevezték el a csíkszeredai sportcsarnokot

A Himalájában eltûnt hegymászóról, Csíkszereda szülöttérôl Erôss Zsolt Arénának nevezték el a székelyföldi város sportcsarnokát – közölte pénteki számában a Hargita Népe címû napilap.

A csütörtök esti névadó ünnepségen jelen volt a Kancsendzönga csúcsról való ereszkedés közben májusban elhunyt hegymászó édesanyja, felesége és két gyermeke, Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein nevû expedíciósorozat vezetôje, valamint Bogya Zoltán, a Magashegyi Menedékház Egyesület vezetôje, aki csapatával Kolozsvárról Csíkszeredáig futva tette meg az utat az elhunyt hegymászó emlékére.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 11. kongresszusán, májusban fogalmazta meg javaslatát, hogy a sportcsarnokot Erôss Zsoltról nevezzék el.

"Az ô példájából kiindulva tudjuk mi is valóra váltani az álmainkat. Csíkszereda emléket állít az elsô székely-magyarnak, aki a legmagasabbra jutott" – mondta a polgármester.

A névadó ünnepséget az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) hagyományos vándortáborának keretében rendezték meg. A Csíkszerda melletti Csíkszépvízen ezen a héten zajlik a 22. EKE Vándortábor, a Kárpát- medence legnagyobb természetjáró tábora, ahol a több száz résztvevô elôtt Erôss Zsoltnak is elôadást kellett volna tartania.

"Erôss igazi székely volt: konok, kitartó, bátor, de ugyanakkor szerény. Tudta, hogy az emberi lét túl kell mutasson a létfenntartáson, de ô nem a hírnévért mászott. Innen üzenjük a Himalájának, hogy magyarjaink, székelyeink még nála is magasabbak" – mondta a megemlékezésen Dezsô László, az EKE elnöke.

Kollár Lajos felidézte: a Kan-csendzöngán szóba került a közintézmények elnevezése is, ekkor mondta Kiss Péter, aki Erôss Zsolttal együtt odaveszett az expedíción, hogy "akkor lesz jó világ, amikor közintézményeket hegymászókról is el fognak nevezni".

A csíkszerdai Erôss Zsolt Aréna névadó ünnepségén a jelenlévôk együtt nézték meg Tôzsér Ádám A Hópárduc talpra áll címû, Erôss Zsoltról szóló dokumentumfilmjét – írta a Hargita Népe.

Az amerikai külügy is elismeri Bukarest restitúciós erôfeszítéseit

A román külügyminisztérium tudomásul vette Thomas B. Gibbons amerikai ügyvivô külügyminiszter- helyettes válaszát, amelyet a kommunizmus idején elkobzott romániai ingatlanokkal kapcsolatban írt egyes kongresszusi képviselôknek, megkeresésükre reagálva – közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.

Június 14-én az amerikai kongresszus húsz képviselôje levélben kérte John Kerry külügyminisztert: erôteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait.

A román külügy szerint a válaszból kiderült, hogy az Egyesült Államok "általában figyelemmel követi" a romániai és más európai partnereknél zajló ingatlanrestitúciót, és elismeri, hogy a román kormány erôfeszítéseket tesz a visszaszolgáltatások során felmerült gondok orvoslására.

Az Agerpres az MTI-re hivatkozva még csütörtökön beszámolt arról, hogy az amerikai kormány prioritásként kezeli a magyar egyházak 1945 után Romániában elkobzott javai visszaszolgáltatásának kérdését.

Az amerikai külügyminisztérium válaszát ismertetô román hírügynökség hozzáfûzte: a kongresszusi tagok azt is kérték az amerikai kormánytól, hogy kövesse figyelemmel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium ügyét, amelyben a buzaui bíróság megsemmisítette a visszaszolgáltatási határozatot, és elítélte a restitúciós bizottság tagjait.

Az Agerpres által idézett román külügyi közlemény nem tesz említést a magyarságról. A kommüniké azt hangsúlyozza, hogy az idén májusban új – a kommunizmus idején államosított ingatlanokkal kapcsolatos – jogorvoslati törvény lépett hatályba Romániában, amelyet az Európa Tanács is értékelt.

"Amint a (Thomas B. Gibbons által írt) levélbôl is kiderült, a román fél folyamatosan és átlátható módon tájékoztatja amerikai partnereit az ingatlan-visszaszolgáltatás terén tett elôrelépésekrôl és a hatályos jog változásairól" – idézte az Agerpres a román külügyminisztérium közleményét.

Az RMDSZ támogatja a helyi népszavazások kiírását a régiók átszervezése ügyében

Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Nagykárolyban találkozott az RMDSZ Szatmár megyei polgármestereivel, akikkel aktuálpolitikai kérdésekrôl tanácskozott.

"Ôsszel kerül a parlament elé az alkotmánymódosítás, amelyhez az RMDSZ komoly és érvekkel megalapozott szakmai anyaggal járult hozzá. Módosító javaslataink minden olyan területet lefedtek, amelyek az ország állampolgárainak biztonságát, demokratikus jogainak szavatolását jelentik. Az elmúlt évek tapasztalatait összegyûjtve az bizonyos, hogy korrekciókra van szükség az alaptörvényben. A szövetség javaslatai között kiemelt helyen szerepel a kisebbségi jogkörök kiszélesítése, ezért fontos eredménynek tartjuk az alkotmány 1-es számú cikkelyének a kiegészítését, amelyben a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezôként ismerik el" – hangsúlyozta politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor.

Hozzátette, az alkotmánymódosításhoz szorosan kapcsolódik a régiók átszervezésének kérdése. "Az RMDSZ álláspontja változatlan. Nem tartjuk elfogadhatónak a gazdasági-fejlesztési régiók adminisztratív szerepkörrel való felruházását, mert ez csak egy újabb bürokratikus szintet jelent, amely az állampolgárok mindennapi életét nehezíti meg. Ugyanakkor a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezésének kérdésében megkerülhetetlen tényezônek tartjuk az állampolgárok véleményét, éppen ezért támogatjuk a helyi népszavazások kiírását. A kormány nem dönthet ebben a kérdésben úgy, hogy nem kérdezi meg az egyes régiók lakóit. Ez a kérdés nem csak a magyar közösséget foglalkoztatja: Dobrudzsa, Bukovina vagy Bánság történelmi, földrajzi, kulturális sajátosságainak a figyelembevételére kérik a kormányt román politikusok és civil szervezetek, éppen úgy, ahogy azt az RMDSZ a Székelyföld és a Partium esetében teszi. Az alkotmánymódosítás elfogadásának ôszi, parlamenti vitáján a szövetség ismételten kéri majd a különleges státusú régiók fogalmának bevitelét az alaptörvénybe" – ismertette az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor leszögezte, az igazán nagy horderejû témákban a bukaresti politikusokat mindig az késztette meghátrálásra, ha az erdélyi magyar nemzeti közösség erejét közösen és nagy létszámban fellépve mutatta meg, ezért lesz kiemelten fontos az RMDSZ által szeptemberre tervezett tiltakozó akció a régióátszervezés ellen.

A szövetségi elnök elmondta, szeptember 16-ig kell választ kapnia az RMDSZ-nek az Európai Bizottságtól az európai polgári kezdeményezés elbírálásáról. "1993 óta ez lesz az RMDSZ legjelentôsebb nemzetközi politikai sikere, amennyiben a Bizottság pozitívan bírálja el. Optimista és bizakodó vagyok, hiszen az RMDSZ a FUEN-nel közösen olyan polgári kezdeményezést állított össze, amely jelentôs számú európai partnert szerzett" – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az olasz kormányfô szerint "kényes" helyzet alakult ki a Berlusconi- ítélet után

Enrico Letta olasz miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján "kényesnek" nevezte az olasz belpolitikai helyzetet, miközben az egy év börtön letöltésére ítélt Silvio Berlusconi pártja, a Szabadság Népe (PdL) az államfôi palota elôtt sürgetett amnesztiát a pártelnöknek.

A szokásos pénteki kormányülés utáni tájékoztatóján Letta a Berlusconit érintô kérdésekre is válaszolt. Kijelentette, hogy a törvények értelmében Berlusconi elveszítette parlamenti mandátumát és nem választható újra. Letta hangsúlyozta, hogy ez az a pillanat, amikor
"mindenkinek vállalnia kell saját felelôsségét úgy, hogy az ország érdeke kerekedjen felül. Olaszországnak nem az az érdeke, hogy feleméssze magát".

Silvio Berlusconi a csütörtök esti videoüzenete óta még nem nyilatkozott. Pénteken a PdL parlamenti frakcióinak tagjaival találkozik a párt stratégiájának egyeztetésére. Elemzôk szerint nehéz elképzelni, hogy Berlusconi ne reagálna az ôt sújtó ítéletre.

A PdL-választók alkotta "Silvio serege" elnevezésû csoport péntek reggel óta az olasz államfôi palotánál tüntet, amnesztiát követelve Berlusconinak. Az Antonio Di Pietro volt ügyész alapította Értékek Olaszországa (IdV) a római parlament elôtt követelte Berlusconi azonnali kizárását a felsôházból. "Mint Al Capone, Berlusconi is banánhéjon csúszott el" – fogalmazott Di Pietro.

"Hogy engedheti meg magának a PdL, hogy adócsaló vezesse? A PdL döntsön: igazi politikai párt, vagy Berlusconi nélkül nem létezik" – hangoztatta Pierluigi Bersani, a balközép Demokrata Párt (PD) volt fôtitkára.

"Berlusconi vállalkozóként 9 milliárd euró adót fizetett be az olasz államkasszába" – reagált Michaela Biancofiore, a PdL közigazgatási államtitkára.

A SkyTg24 hírtelevízió értesülései szerint Silvio Berlusconi útlevelét órákon belül bevonhatnák a hatóságok. A bírósági végzést a következô hetekben adja át neki a csendôrség: Berlusconinak szeptember 16-tól harminc napja lesz, hogy eldöntse, házi ôrizetben vagy közhasznú munka végzésével akarja letölteni a rá kiszabott egy év börtönt. A 70 év feletti olaszoknak ugyanis – bizonyos feltételek esetén – nem kell börtönbe vonulniuk, hiába kaptak ilyen büntetést, hanem e két, fenti büntetési módot is választhatják.

A HuffingtonPost.it hírportál szerint a szenátus mentelmi jogi bizottsága akár azonnal megfoszthatja Berlusconit a mandátumától. Az errôl szóló ülés azonban csak az ôsszel várható. A bizottság 23 tagjából 15-en szavazhatnának a mentelmi jog ellen. Az ezt megerôsítô szenátusi voksolás azonban hónapokig elhúzódhat.

A pénteki felmérések szerint ha most lennének Olaszországban a választások, a 27,1 százalékos támogatottsággal bíró PdL alig másfél százalékponttal elôzné meg a PD-t, de az olaszok fele nem menne el szavazni.

– Felelôsség ide, felelôsség oda, a római kormány órái meg vannak számlálva – nyilatkozta Roberto Maroni, az Északi Liga elnöke.

Rekordmértékû az elégedettség a kormány munkájával Németországban

Minden korábbinál többen elégedettek a kabinet munkájával Németországban új felmérések szerint, amelyek alapján a szeptemberi országos parlamenti választás tétje az lehet, hogy kivel folytatják a kormányzást az Angela Merkel vezette konzervatívok.

A 2005 óta hatalmon lévô konzervatív CDU/CSU pártszövetség messze a legnagyobb támogatottsággal rendelkezô politikai erô az ARD és a ZDF országos közszolgálati televíziók közvélemény-kutatásai szerint. Az ARD csütörtök este ismertetett felmérése szerint a jobbközép pártszövetség a szavazatok 42 százalékára számíthat, míg a ZDF pénteki adatai szerint 40 százalékos a támogatottságuk.

A legnagyobb ellenzéki erô, a szociáldemokrata párt (SPD) az ARD-nél 26 százalékon, a ZDF- nél 27 százalékon áll.

A konzervatívok 2005-tôl 2009-ig az SPD-vel közösen kormányoztak, 2009 óta pedig a liberális FDP-vel, amely mindkét felmérés szerint a szavazatok 5 százalékára számíthat.

Angela Merkel a konzervatív-liberális koalíció folytatása mellett áll ki. Kormányának munkájával a lakosság 52 százaléka elégedett, ami a legnagyobb arány az ARD DeutschlandTrend nevû felmérésének 16 éves történetében.

A rekordmértékû elégedettség a gazdasági helyzetre vezethetô vissza a szerint az Infratest-dimap kutatóintézet által végzett kutatás szerint, amely kimutatta, hogy a választók egy sor aktuális politikai ügyben rossznak ítélik a kormány munkáját – erôsen elégedetlenek például az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyûjtési programjai körül kirobbant botrány német vonatkozásainak feltárására irányuló erôfeszítésekkel –, de ezt ellensúlyozza a gazdasági helyzet megítélése. A reprezentatív felmérésben megkérdezettek 66 százaléka szerint Németország gazdasági helyzete jó, vagy nagyon jó, és 77 százalék a saját személyes pénzügyi, gazdasági helyzetét is jónak, vagy nagyon jónak látja, ami 1998 óta a legmagasabb arány.

Szakértôk szerint a töredékszavazatok újraosztásának hatása miatt legkevesebb 47-48 százaléknyi választói szavazat birtokában van lehetôség stabil parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakítására. Az ARD adatai alapján a konzervatív-liberális koalíció átlépi ezt a küszöböt, és folytathatja a közös kormányzást.

A ZDF Politbarometer nevû – egy másik vezetô intézet, a Forschungsgruppe Wahlen (választási kutatócsoport) által készített – felmérése szerint viszont az úgynevezett polgári tábornak nincs meg a koalíció folytatásához szükséges többsége. Ugyanakkor az 1998 és 2005 közötti koalíció felújítására törekvô SPD-nek és Zöldeknek – az ARD-nél 13, a ZDF-nél 14 százalékon álló ökopártnak – sincsen a stabil kormányzáshoz elegendô támogatása.

Matematikailag több variáció lehetséges, de a pártok állásfoglalásai alapján politikailag a CDU/CSU-FDP és az SPD-Zöldek koalíciós felállás mellett csak a nagykoalíció, a konzervatív-szociáldemokrata kormány tûnik valószínûnek. Az SPD ezt szeretné elkerülni, mert a legutóbbi közös kormányzás végére, 2009-re történelmi mélypontra, 23 százalékra csökkent a választói támogatottsága. A szociáldemokraták bíznak abban, hogy fordul a kocka szeptember 22-ig, amit arra alapoznak, hogy a korábbi tapasztalatok szerint a választók nagyjából harmada csak az utolsó hetekben dönti el, hogy kire szavaz, és szavaz-e egyáltalán. Ezt alátámasztja az ARD felmérése, amely szerint a választók 16 százaléka még nem döntött, hogy mely pártra adja a voksát, további 27 százalék pedig ugyan döntött már, de nem érzi szilárdnak az elhatározását.

Ország- világ

Kánikula lesz szombaton és vasárnap

Kánikula lesz szombaton és vasárnap az ország déli, nyugati és helyenként a középsô részén is, a Bánságban és Olténiában 35-37 fokos hôségre számítanak, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteki tájékoztatójából. Az Egészségügyi Minisztérium azt javasolja a lakosságnak, hogy kövessék az orvosok utasításait és 11.00-18.00 óra között ne tartózkodjanak hosszasan a napon. Az orvosok szerint kánikulában naponta 1,5-2 liter vizet kell fogyasztani, friss gyümölcsöt és zöldséget. Javasolt a könnyen romlandó ételek, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú italok fogyasztásának kerülése. Akiknek feltétlenül ki kell menniük a napra, azoknak ajánlják, hogy viseljenek védôkalapot, könnyû, természetes anyagból készült, világos színû ruhákat.

A követett jármûveket kiszûrô készülék az autópálya-rendôrségnél

A román autópálya-rendôrség péntektôl olyan készüléket használ, amely helyben azonosítja azokat az autókat, amelyek ellen követési parancsot adtak ki, miután egy út széli kamera rögzíti a jármûvek rendszámát, áll a rendôrség közleményében. "A Microsofttal kötött partnerségnek köszönhetôen egy radarral felszerelt rendôrkocsit felszereltünk egy PC-táblagéppel, illetve egy automata rendszám-azonosító rendszerrel, ezzel párhuzamosan fejlesztettük a rendôrség informatikai rendszerét, hogy az biztonságos kapcsolatba léphessen mobil-terminálokkal", írják a közleményben. A dokumentum szerint a GSM-adatmodemmel felszerelt PC- táblagép használatával a rendôrök a helyszínen hozzáférhetnek a rendôrség vagy a belügyminisztérium más egységeinek rendszeréhez.

Nincs döntés a CFR teherszállító részlegének privatizációjáról

Nem született döntés a román államvasút teherszállító részlegének (CFR Marfa) privatizációjáról a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsô Védelmi Tanács (CSAT) pénteki ülésén, így folytatódik a Traian Basescu államfô és a kormány közötti politikai vita. Az államelnököt, a miniszterelnököt, titkosszolgálati vezetôket és másokat tömörítô grémium pénteki rendkívüli tanácskozását Basescu hívta össze. Ennek napirendjén a vasúti vállalat privatizációja szerepelt, miután az elmúlt hetekben éles politikai vita alakult ki az államelnök és a kormány között. Basescu kételyeit fejezte ki a vállalat többségi részvénycsomagjának eladását illetôen, a kormány pedig a CSAT áldását kérte a magánosításra, amit Basescu, a védelmi tanács elnöke hevesen ellenzett, mondván, hogy ez nem tartozik a tanács hatáskörébe.

Hetvennégy évnyi levelezés után találkozott elôször két asszony

Hetvennégy évnyi levelezés után találkozott elôször egy 83 éves ausztrál és egy 87 éves amerikai asszony. Még iskolásként kezdtek írogatni egymásnak 1940-ben. A 74 év alatt több mint 3 ezer levelet váltottak, ám személyesen sohasem találkoztak – mostanáig. Nem félúton, hanem Texasban jött létre a találkozó, az idôsebb levelezôtárshoz utazott a fiatalabb, nevezetesen Norma Fratihez Audrey Sims. Életük egyébként hasonlóan alakult: mindketten férjhez mentek, majd elváltak, azután újból megházasodtak.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Vajda György

Vízi Imre-koncert Mikházán

Augusztus 8-án 20 órától a Csûrszínház színpadán lép fel Vízi Imre, aki meghívottjaival a Jazz & Blues klubbelihez hasonló jótékonysági koncertet tart Robikáért. A belépô 10 lej. Mind a jegyekbôl, mint az adományokból begyûlt összeget a családnak ajánlják fel a szervezôk. Mint ismeretes, a kisfiút már megmûtötték Angliában, de nagyon sokba kerül a felépülése, ezért a család továbbra is segítségre szorul.

Falunapok Balavásáron...

Balavásáron augusztus 10-11-én harmadszorra tartják meg a falunapokat. A megnyitó szombaton délután 3 órakor lesz a kultúrotthonban, majd az Eperjesi Mimi színjátszókör fennállásának 20. évfordulóját ünneplik. Fellépnek a Kendi Csillagok és a Balavásári Vásár néptánccsoportok. Hat órától gyerekprogramok, koncertek, népdaléneklés színesíti a programot. Fellép Pap Peti Junior, Kós Éva, Komáromi Pityu, zenél az Express zenekar. 23 órakor tûzijáték, majd szabadtéri zene lesz. Vasárnap 11 órakor istentisztelet, délután sportmérkôzéseket tartanak, lesz borkóstolás, sütés-fôzés a sportpályán. Este nyolctól Puskás Gyôzô, a Hahota színtársulat színésze amatôr színjátszásbeli élményeit osztja meg az érdeklôdôkkel, majd 21 órától az Eperjesi Mimi színjátszókör bemutatja Kodolányi János Földindulás címû háromfelvonásos színdarabját. A falunapok vendégei lesznek a magyarországi Fót testvértelepülés küldöttjei, biciklitúrázók, akik hétfôn községbeli fiatalokkal indulnak vissza Fótra.

… és Székelyvéckén

Augusztus 2-a és 4-e között zajlanak a falunapok Székelyvéckén. Szombaton 11 órától szentmise lesz, majd a falu bejáratánál felavatják az út fölött átívelô székely kaput, amely a legnagyobb – 6,5 méter magas és 11 méter széles – Maros megyében. Átadják azt a térképet is, amelyet a nemrég elkészített kilátónál helyeznek el. 15 órától a sportpályán fôzôversenyre kerül sor. Este tábortûz és mulatság zárja a napot.

Budai Antal István fotókiállítása

Augusztus 4-én, vasárnap 17 órától nyitja meg A víz szalad, a kô marad címû fotókiállítását Budai Antal István szászrégeni fotográfus a marosvásárhelyi unitárius templom Bolyai tér 13. szám alatti tanácstermében. A kiállítást a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezi. Megnyitót mond Vajda György újságíró. Fellép a vajdaszentiványi néptánccsoport három párja községbeli táncokkal.

Tarlótüzek

Ahogy befejezôdött a betakarítás, máris elkezdôdött a tarlóégetés. Annak ellenére, hogy ez törvénytelen, a tûzoltókat egyre többfelé riasztják. Augusztus elsején délben Radnót központjában gyúlt meg a száraz aljnövényzet. Majd délután Petelében égett le a tarló. Szászrégenben az utcára kidobott textilhulladék gyulladt meg. Marosszentgyörgyön pedig egy jármû lehajtott az úttestrôl és elszakította a gázcsövet. A gázvállalat karbantartóinak a megérkezéséig a tûzoltók biztosították a helyszínt.

Falopás

Augusztus elsején délután az alsóidecsi rendôrök tetten értek egy 53 éves görgénysóaknai férfit, amint három tölgyfát vágott ki törvénytelenül. A fát elkobozták, a tettes ellen szabadlábon folyik a kivizsgálás.

MÚZSA

Szerkesztette: Nagy Miklós Kund

Gárdonyi Géza – 150

Százötven éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzôje. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Agárdon született Ziegler Géza néven. Különcködô, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítôje volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzôbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.

Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Gyôrött és Szegeden volt újságíró, nevét – mivel Gárdonyban anyakönyvezték – ekkor magyarosította Gárdonyira. 1891-ben került a fôvárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendô címû lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.

Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították ôt élete végéig Görének. A paraszti életrôl szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzôjük késôbb szégyellte, sôt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Elsô irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás címû kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerûségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum címû novellafüzér.

Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtôzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.

A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mû megírásához a magyar történelemnek egy különösen hôsi pillanata, a török elleni várvédô harcok idôszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelybôl Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent.

Gárdonyi késôbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a nôi nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor címû színmûve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elô Földre nézô szem címû kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással. Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap címû újságot.

Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak. Magát "kövek alatt nôtt fûnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.

Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 1988-ban – az író születésének 125. évfordulójára – újítottak fel. Az egri vár délkeleti füles-bástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". Nevét viseli az egri színház, számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülôházát felújítás után 2007-ben adták át. Születésének 150. évfordulója alkalmából 2013-ban Gárdonyi- emlékévet tartanak, amelyben számos rendezvénnyel emlékeznek az íróra.

Látó – 2013. július

"…a félig felszívódott múlt, ország múltja, Erdély múltja, irodalmunk múltja itt a lábunk alatt, nekünk csak ez van, beszélni kellene róla" – figyelmeztet Markó Béla az Anyapityóka címû eszmefuttatásban, amellyel a lap elôdje, az Igaz Szó hatvan évvel ezelôtti indulását idézi föl és fûz hozzá gondolatokat, a mai fôszerkesztô, Kovács András Ferenc kérésére. Ezt a múltat – folytatja a költô, szerkesztô politikus – "Egy irredenta hétköznapjai címû könyvemben megpróbáltam feldolgozni, és elégtétellel látom, hogy hasonló céllal töpreng szekuritátés megfigyelési dossziéja fölött Gálfalvi György is. Hátha lassan-lassan mégis sikerül megértenünk – és megértetnünk – önmagunkat!". Az írás, amire Markó hivatkozik, ott olvasható sajátja elôtt a folyóirat huszonkét oldalán szintén a Dokumentum rovatban. És ebben a lapszámban alighanem ez ragadja meg leginkább az olvasót. Érdekes, izgalmas visszaemlékezés, önvallomás a Csobbanó szavaink. A szerzô ôszinte, önelemzô kitárulkozása a megrendítô jelzôt is elôhozza a recenzensbôl, aki alig várja, hogy teljes egészében elolvashassa a Kacagásaink címû emlékiratot. Persze más is lesz a készülô kötetben.

"Ezt a könyvet jórészt nem én írom, mások már megírták rólam, de nem helyettem. 1974 januárjától 1989. december 15-ig rögzítették, mirôl beszéltem családommal, barátaimmal irodalmi összejöveteleken, a szerkesztôségben, beszámoltak megmozdulásaimról, példás buzgalommal és megközelítô pontossággal megörökítettek csaknem mindent, ami velem és körülöttem e tizenöt év alatt történt. Amióta 2008 áprilisában elém tették a tizenöt vaskos kötetbe szuszakolt hatezer oldalt, nem gyôzök csodálkozni: mivel érdemeltem ezt ki, miért kellett ennyi energiát pazarolni rám, és minden bizonnyal nem csak rám. Miért lett belôlem szekusfenntartó, akinek megfigyelésébôl egy teljes gépezet húzott az átlagost többszörösen meghaladó jövedelmet." Gálfalvi György kérdései tovább folytatódnak, utóbb az olvasó a lehetséges válaszokat is megfogalmazza magában, és kor- meg kórrajz is kirajzolódik arról a nyomasztó idôszakról, amelyet oly sokan átszenvedtünk, s amelyet ma is a kelleténél jóval többen visszasírnak. Kellenek az ilyen szépítgetés nélküli múltfeltárások, azért is, hogy azok is fogalmat alkothassanak a szóban forgó idôkrôl, társadalmi viszonyokról, hatalmi önkényeskedésekrôl, akik akkor még nem éltek. Ezek ismeretében a jelent is alaposabban megismerhetjük.

A mát és tegnapot, tegnapelôttet nyilván nem csak a tényirodalom felôl közelíthetjük meg. Bôséges a Látó júliusi számának szépirodalmi kínálata is. Két sokat ígérô regényrészletnek (Demény Péter: Vezeklés, Vida Gábor: A visszairány. Kis Erdély-regény) és egy novellának (Váradi Nagy Pál: Terra incognita) örülhetnek a prózakedvelôk. A lírai anyag pedig még gazdagabb. Terék Anna, Pollágh Péter, Tóth Kinga, Varga László Edgár, Simonfy József, Vári Csaba, Korpa Tamás van jelen verssel, versciklussal a lapban. A nyitóoldalakon Guillaume Apollinairet idézték meg a szerkesztôk. Kovács András Ferenc a világhírû Búcsú sajátos versváltozatával, Székely Melinda a francia író egyik elbeszélésének a fordításával (Na meyya?) tiszteleg az emléke elôtt. Nem hiányoznak a megszokott rovatok, a Téka (Beke Szidónia, Dánél Mónika – Pieldner Judit), a Deleatur (Vida Gábor, Láng Zsolt) írásai sem. A Talált vers Füst Milán Öregsége. Mellékletként Háy János-plakáttal ajándékozzák meg a közönséget.

(nk)

FISZ-írótábor

Ôszi könyvújdonságokat is bemutattak

Ôszre várható újdonságaikról is szót ejtettek a vezetô magyar irodalmi kiadók képviselôi a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) visegrádi írótáborában, ahol vasárnapig neves szerzôk, kritikusok, könyves szakemberek mutatkoztak be mintegy kétszáz pályakezdô író, költô, kritikus elôtt.

A számos folyóirat, könyvkiadó és internetes felület révén a fiatal szerzôk ma már könnyen publikálási lehetôséghez juthatnak, az irodalmi élet fôáramába azonban az igazán rangos mûhelyeken át vezet az út – állapították meg az ötnapos írótábor résztvevôi.

Szegô János, a Magvetô Kiadó szerkesztôje emlékeztetett arra, hogy az általuk gondozott Szép Versek és Körkép antológiákban az utóbbi években megnôtt a fiatal szerzôk száma, azonban nemcsak a tehetséges ifjú írók, hanem a fiatal olvasók felé is szeretnének nyitni. Egy kezdô író elsô egy-két kötetének kiadása szinte mindig veszteséges, a fiatal szerzôkbe azonban invesztálni kell, fel kell ôket építeni – értett egyet kollégájával Illés Andrea, a Scolar szerkesztôje.

Elekes Dóra, a mostanáig elsôsorban a fordításokra koncentráló Európa Könyvkiadó szerkesztôjének beszámolója szerint a nemzetközi piacon nem a kor, hanem a siker számít. Az Európa ezért a tehetséggondozás terén inkább a fiatal mûfordítókra fordít figyelmet, mert a közhiedelemmel ellentétben ritka a jó fordító.

Virág Gábor, a vajdasági Fórum Kiadó fôszerkesztôje elmondta: folyamatosan várják a 35 év alatti tehetséges magyar szerzôk kéziratait, és a jelek szerint a kilencvenes évek hiátusa után ismét egy tehetséges vajdasági írógeneráció van felnövôben.

Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó fôszerkesztôje más oldalról közelítette meg a kérdést: véleménye szerint kevés már az olyan könyves mûhely, amely évtizedeken át együttmûködik egy-egy szerzôvel, és tanácsaival támogatja annak pályáját, segítséget nyújtva akár újabb munkáinak témái, mûfaja megválasztásában is. Babits például hihetetlen sok energiát pazarolt el a prózájára, és senki nem mert rászólni – hozott korábbi példát, hozzátéve: létezik a sikertelenség kudarca, de a "siker drogja" is, amely könnyen önismétlésre késztethet.

Kukorelly Endre író, a Kalligram folyóirat szerkesztôje a fiatalokat attól óvta, hogy elsiessék az elsô megjelenést. Tanácsa szerint "jobb visszafogni a lovakat, hogy aztán annál erôsebb legyen a berobbanás". A könyves szakemberek egyetértettek abban, hogy magánkiadásban ugyan bárki gyorsan megjelentetheti mûveit, de ezek a kötetek csak a legritkább esetben jutnak el a könyvesboltokba és a kritikusokhoz. A kiadók képviselôi szót ejtettek az idei év várható újdonságairól. A Magvetônél új regénnyel jelentkezik Bereményi Géza, és Szerb Antalról is komoly monográfia jelenik meg, a Kalligramnál nemrég jöttek ki három fiatal és tehetséges szerzô, Brenzovics Mariann, Berta Ádám és Tallér Edina kötetei, a Fórum újdonságai között pedig Danyi Magdolna és Domonkos István verseskötetei is helyet kapnak.

Az Európa két új szériát indít az ôsszel: a "vad és provokatív" mûveket felvonultató Transz sorozatban várhatók az Elvis Peeters néven publikáló belga szerzôpár, az orosz Zahar Prilepin és az amerikai rapper, Iceberg Slim kötetei. Az ifjúsági irodalmi sorozat többek között Daniel Pinkwater, Natalie Babbitt és Meg Rosoff regényeivel startol.

A FISZ által második alkalommal a fiatal irodalom Kárpát-medencei találkozójaként megrendezett nyári táborban mintegy kétszázan vettek részt. Kollár Árpád, a FISZ elnöke az MTI-nek elmondta: akadnak 18 éven aluli írójelöltek, de az egyetemisták képezik a résztvevôk derékhadát. Többségük természetesen bölcsész, bár vannak például jogász és mérnök írók, és szép számmal érkeztek külhoni magyar fiatalok.

A tábor legfontosabb feladata, hogy a fiatal, pályakezdô vagy pályájuk elején járó íróknak segítsen orientálódni a magyar irodalomban. Sokan igénylik, hogy szövegeikrôl visszajelzést kapjanak befutott, idôsebb pályatársaktól, ezt segítette a naponta öt csoportban zajló mûhelymunka – tette hozzá Kollár Árpád.

Délutánonként és esténként irodalmi esteken is ritkán látható szerzôkkel találkozhattak a résztvevôk: Térey János, Oravecz Imre és Kovács András Ferenc után Barnás Ferenccel és Bartis Attilával voltak beszélgetések.

A tékozló fiúra várva

Gyarmathy János egyik legújabb kisplasztikájának a címe olvasható fennebb. Aki valamennyire is jártas honi szobrászatunkban, elsô ránézésre is felismeri, ki ennek a különleges szobornak az alkotója. És a cím sugallatára valószínûleg azt is újra megfogalmazza magában, ami már régóta evidencia: ez a marosvásárhelyi mûvész nem tékozolja el tehetségét. A várbeli mûteremben folyamatosan gyarapodik a bronznépesség, a látogató nem gyôzi csodálni a frissen született különleges munkákat. Ha nem az iskolai szobrászmûhelyben tesz-vesz, mintáz, csiszol, fúr, farag Gyarmathy, akkor a várban mélyül hasonló foglalatosságba. Ilyenkor nyáron, nagyvakáció idején ez az ô "alkotótábora". Jól elvan ott magányosan, illetve dehogy van egyedül! Beszédesek az ôt körülvevô alkotások, mindig sugallhatnak valami újat, kiprovokálhatják az újrafogalmazást. A Tékozló fiúnak is volt már Gyarmathy-féle plasztikai változata, a Léleklabirintusnak is, amelynek szintén született mai variánsa. És sorolhatnék más példákat is, a fotós szobrászkolléga, Moldován György többnek is rendelkezésünkre bocsátotta a reprodukcióját. A sajátos témavilág, ihletforrás – a mítoszok, a biblia, az egyetemes szellemkincs, az emberiség gyökereiig visszavezetô kulturális értékek kincsestára –, amelybôl a mûvész táplálkozik, kimeríthetetlen. És mindebbôl vég nélkül származtatható üzenet a jelenkor meg az utánunk következôk számára. Úgy, ahogyan ô tudja közvetíteni, gyarmathys plasztikai nyelven, groteszk formában, a maga szürrealista látásmódja szerint, mélységes humanizmussal és egyéni ötletekkel, szakmai bravúrokkal telítetten. Olyankor is, amikor a mûvészettörténet valamelyik óriása elôtt tiszteleg mûvével. Lásd a legújabb szobrai közül a Hódolat Magritte-nak címût. A modern idôk szavait hallatja olyankor is, amikor az Ószövetségben találja meg "hôsét", aktuálisan Illés profétát, és akkor is, amikor a hatalomért, a kivételes társadalmi pozíciót jelképezô székekért folytatott könyörtelen, elvakult harcot, eltájoltságot lényegíti át bronz metaforává. Az alkotói igényesség és következetesség látványos tanúi ezek az utóbbi hónapokban létrejött emberalakos jelképek, melyekbôl mai mellékletünkben bemutatunk néhányat.

N.M.K.

KITÁSZ-vándorgyûlés – 2013

Július közepén tartotta XXII. vándorgyûlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A szövetség 1992-ben alakult, kigondolója és elsô elnöke (1993–1998), majd 1998-tól tiszteletbeli elnöke Varga Domokos író volt. Jelenleg mintegy 50 magyarországi és határon túli irodalmi és közmûvelôdési egyesületet tömörít. Vándorgyûléseit évente tartja valamelyik tagszervezete székhelyén. Marosvásárhelyen tavaly nyáron volt KITÁSZ-vándorgyûlés. A mostani rendezvényrôl az aradi Kölcsey Egyesület titkára, Berecz Gábor és Fekete
Károly elnökségi tag tudósított. Írásukat lapunk irodalomtörténész barátja, Kozma Dezsô egyetemi professzor kérésére küldték el szerkesztôségünknek. Az alábbiakban közöljük.

Ezúttal a történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely, a Rákócziak földje, Sárospatak és a nyelvújító Kazinczy Ferencnek nyughelyet, a Magyar Nyelv Múzeumának pedig otthont adó Széphalom voltak közgyûlésünk és az ezt kísérô konferencia helyei. A szervezôk és a házigazda, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaság gazdag és feszített programmal várta a résztvevôket. A Városháza dísztermében a megnyitón Szamosvölgyi Péter polgármester és Kovács Attila Zoltán, a KITÁSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kováts Dániel mutatta be a 28 éves sátoraljaújhelyi Kazinczy Társaságot.

A három nap alatt érdekfeszítô, színvonalas elôadások sorát hallgathattuk végig. A teljesség igénye nélkül, íme mirôl is értekeztek a KITÁSZ-vándorgyûlés résztvevôi: dr. E. Csorba Csilla, a Petôfi Irodalmi Múzeum fôigazgatója az általa vezetett intézmény és az irodalmi társaságok, illetve emlékházak együttmûködésérôl, Földesdy Gabriella színháztörténész Herczeg Ferenc: Pro libertate! c. mûvérôl, dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár a népi írók és a Soli Deo Gloria szövetség kapcsolatáról, Domokos László az idén 90 éves Napkelet folyóiratról tartott elôadást.

Külön öröm volt számunkra, erdélyi irodalmi vonatkozásai miatt, a KITÁSZ elnökének, Kovács Attila Zoltán irodalomtörténésznek Makkai Sándor református püspökrôl és dr. Medvigy Endre tiszteletbeli elnökünknek Dsida Jenôrôl tartott elôadása. Érdekes, sok-sok vitára okot adó elôadás volt dr. Molnár Péterné Arankáé Hol született Petôfi? címmel. Nagyon szeretnénk, ha ezt a nagyon jól dokumentált, ugyanakkor a mai irodalmi közfelfogásnak sokszor ellentmondó elôadást mielôbb a közönség is megismerhetné.

Persze a házigazdák is éltek a hely adta lehetôséggel, és az elôadások egy részét összekötötték a történelmi és irodalomtörténeti helyszínekkel. Oláh Tamás történész A zempléni levéltár kincsei címmel a zempléni levéltárban, százados vármegyei iratok között, Kazinczy Ferenc egykori ,,munka-helyén" tartotta elôadását. A levéltár kincsei eredeti helyükön, korabeli barokk tárlókban és az eredeti rendszerezésben találhatók. Micsoda megtiszteltetés és persze felelôsség lehet a mindenkori levéltárosnak ugyanahhoz az asztalhoz ülni, ahol évekig Kazinczy Ferenc dolgozott!

Sokat nem mélázhattunk régi korok írott tanúi között, mert várt ránk Széphalom, az emlékpark, a Kazinczy-mauzóleum, a családi sírkert és a Magyar Nyelv Múzeuma. Itt minden, az ôspark fáinak susogása, e nemzeti kegyhely áhítata éppúgy, mint a múzeum hipermodern interaktív közege közös kincsünkrôl, anyanyelvünk csodálatos gazdagságáról szól s a felelôsségrôl, mely mindannyiunké: mûvelni és megôrizni azt tisztán, szépen és átadni a jövô generációknak. Itt tartotta közgyûlését is a KITÁSZ. Az elnökség terveinek, céljainak bemutatása után a tagszervezetek is ismertették eredményeiket, kiadott könyveiket, gazdasági-pénzügyi helyzetüket. A Kölcsey Egyesületet Berecz Gábor titkár mutatta be a résztvevôknek.

A zempléni vidéket nemcsak a nyelvújító Kazinczy szelleme lengi be – ez a Rákócziak földje is. Meglátogattuk a Perényiek és Rákócziak ôsi fészkét, a XVI. században épült és csodálatosan helyreállított pataki várat. Itt dr. Tamási Edit múzeumigazgató volt avatott vezetônk. Következô úti célunk a magyar Cambridge, a sárospataki, majd félezer éves Református Kollégium, a protestantizmus szellemével, könyvkincseivel, közöttük a nemrég orosz ,,hadifogságból" hazatért könyvcsodákkal. Dr. Dienes Dénes, Kiss Endre József és Pocsainé dr. Eperjes Eszter idézte meg a hely szellemét és mutatta be könyvcsodáikat.

Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy utunkon elkísért bennünket Tar Mihály dalénekes, népmûvelô, aki versek, dalok és kuruc nóták elôadásával tette még hangulatosabbá együttlétünket.

Hasznos, érdekes és tanulságos összejövetel volt. S még nem szóltunk a hosszú, estébe nyúló beszélgetésekrôl, arról, hogy köztünk volt tiszteletbeli elnökünk, dr. Németh Ágnes, az író Németh László leánya, vagy hogy mindvégig kitüntetett jelenlétével és társaságával dr. Kozma Dezsô kolozsvári irodalomtörténész professzor.

Nem fejezhetjük be ezt a talán kicsit hosszúra nyúlt beszámolót anélkül, hogy szóljunk az egyesületünket ért megtiszteltetésrôl is. A KITÁSZ tavalyi, Marosvásárhelyen tartott közgyûlése a 2012. évi KITÁSZ-díjat posztumusz Pávai Gyulának, a tagszervezetek közül pedig az aradi Kölcsey Egyesületnek ítélte.

Találkozunk jövôre Óbecsén, a Délvidéken.

Berecz Gábor, Fekete Károly

Elôfizetési felhívás

Páholy és karzat

Marosvásárhely színházi élete a 19. század második felében

A könyv – miként az a címbôl és alcímbôl kiderül – Marosvásárhely színházi életérôl szól, az 1850–1900 közötti idôkrôl, amikor a város lakossága még 15.000 alatt volt.

A téma csak a kutatók számára ismerôs, a mai emberek keveset tudnak errôl az idôszakról és a város akkori színházi életérôl, amely – talán hihetetlen, de igaz – sokkal színesebb volt, mint manapság. Kôszínház nem volt ugyan, de a várost évenként két-három társulat is fölkereste, hetenként öt-hat elôadást tartva, különbözô színjátszó helyeken. Egy-egy színdarabot csak ritkán ismételtek meg, mert a városban mindössze 2-300 ember számított állandó közönségnek, s e nézôi társaságnak minden estére új darabot kellett prezentálni.

A színházi társulatok összetételét, a játszott darabok listáját és a truppok sorrendjét (itt-tartózkodási idejét), valamint az ebbôl eredô névmutatókat – a törzsanyaghoz mérhetô terjedelemben – a kötethez csatolt CD-n adjuk közre. A kötetbe csupán az olvasmányosabb tudnivalókat, információkat gyûjtöttük.

A kilenc részre tagolt kötet stílusa eltér a klasszikus színháztörténeti munkákétól, inkább a publicisztika felé hajlik, tehát kevesebb benne a tudományosság, és több az érdekesség, a fontos információ; mindez gördülékenyen, olvasmányosan. (Lektorok igazolják!)

A jelenlegi legolcsóbb ajánlat szerint – 200 nyomtatandó példány esetén – egy-egy kötet (+CD) eladási ára 60 lej lesz. – Ahhoz, hogy biztosak legyünk a kiadásban, szeptember elejéig össze kell gyûjtenünk az összeg felét (200x30 lejt).

Ha Ön úgy gondolja, hogy meg szeretné venni ezt a kiadványt, akkor augusztus folyamán kifizeti az összeg felét (azaz 30 lejt), a másik felét pedig a könyv átvételekor – elôreláthatólag október közepén vagy végén. – A tervek szerint a kötetet szeptember-október folyamán nyomtatnák és kötnék egy erdélyi nyomdában, garantált minôségben.

A kiadványba az Ön nevét is fölvesszük, a kötet végén található elôfizetôi névsorba (ha ezt nem kívánja, akkor eltekintünk tôle), s a kötetbe névre szóló ex librist ragasztunk; (reményeink szerint) a kötet címoldalán a szerzôk s. k. aláírását is megtalálja.

Az elôleg összegyûjtésével és az elôfizetôk listába szedésével a szerzôk helyben lakó tagja foglalkozik, aki – Marosvásárhely területén – az elôlegért házhoz megy.

Megértését köszönjük, számítunk segítségére!

Tisztelettel és köszönettel

A szerzôk: Kuszálik Péter és Zalányi Gyula

Kapcsolattartás és rendelés: Kuszálik Péter, Marosvásárhely, Asztalos utca (str. Tîmplarilor) 3. sz., 5-ös; ajtó; tel. 0365/734-128 (esti órákban); mobil: 0740/76-18-43; e-mail: kuszalikpeter@yahoo.com

Budapesti galériák hûvösében

Biztos olvasóink közül is többen megfordultak Budapesten az eltelt hetek kánikulai napjaiban, és tapasztalhatták, milyen felüdülést jelent, ha az utcai hôségbôl beléphetnek a klímaberendezéssel ellátott mûvészeti galériákba. Persze nem csak ezért érdemes betekinteni a magyar fôváros gazdag kiállítási kínálatába. Sok a kiállítóterem, és többségükben színvonalas, rangos látnivaló fogadja az érdeklôdôket, akik között számos a külföldi turista. A tárlatlátogatásra többnyire sosem elég az idô, szelektálni kell. Két héttel ezelôtt arra összpontosítottam, amit tárlatbontás miatt a legközelebbi ott-tartózkodásom idején már nem láthatok, és, mint mindig, nyilván arra is, aminek erdélyi, netalán marosvásárhelyi vonatkozásai is vannak.

Bár csak október 13-án zár, a Magyar Nemzeti Galéria Monet-, Gauguin-, Szinyei Merse- és Rippl-Rónai- kiállítását nem lehetett kihagyni. Mindenkinek a leghatározottabban ajánlom, hogy ha teheti, nézze meg a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépmûvészeti Múzeum gyûjteményeibôl válogatott impresszionista és posztimpresszionista remekmûveket, a XIX. század második felében, a XX. elején kibontakozott és felvirágzott mûvészi irányzatok, a korszakos megújulást hozó francia és magyar festészet legnagyobbjainak alkotásait. Négy nagyszerû mûvész nevét emelték ki a rendezôk, de tényleg minden fontos alkotó jelen van a kiállításon legalább egy munkával azok sorából, akik valóban számítottak abban a páratlan jelentôségû mûvészeti korszakban. A nagybányai mûvésztelep több jeles képviselôje sem hiányzik a tárlatról, és képeik semmivel sem maradnak el hírneves francia kortársaik mûveitôl. És itt közvetlen marosvásárhelyi vonatkozást is felfedezhettem. Ferenczy Károly, akárcsak néhány más pályatársa, megfestette a tisztelt és közkedvelt mester, Szinyei Merse Pál portréját. Két változatban készítette el az arcképet, mindkettô kiváló. Az egyik a Nemzeti Galéria, a másik a Marosvásárhelyi Képtár tulajdona. A mostani válogatásban a budapesti festmény került közönség elé, de azt is tudatja a felirat, hogy városunkban tekinthetô meg a kép társa. Errôl a kiállításról ezúttal ennyit, de feltétlenül megérdemel majd egy hosszabb méltatást is.

Ugyanezt mondhatnám a másik három tárlatról is, amit alkalmam volt meglátogatni. Véletlenszerû, hogy mindhárom páros kiállítás, de kétségtelen, hogy tudatos társítás eredménye valamennyi. A Váci utcai Abigail Galériában jeles kortárs magyar alkotók mûvei mellett két kisebb teremben a világhírû grafikus, Szalay Lajos, illetve a szobrászként, könyvillusztrátorként egyaránt elismert Borsos Miklós munkái fogadják a betérôket. Borsos Erdélyben született, Szalay Felvidéken, ô a nagyvilágot is bejárta, utóbb váltak budapestivé, gyökereikben, elkötelezettségükben több azonosság, hasonlóság is felfedezhetô. De erôs, határozott, szuverén egyéniségek, alkotói világuk, stílusuk jól elkülöníthetô, együttesen pedig még mélyebb nyomot hagynak a nézôben.

A Budapest Kiállítóteremben mûfajilag is mást tett közszemlére a festô Ambrus Imre és mást a szobrászként, grafikusként kiállító Péterfy László. Ôk már valóban itthoniak, bármilyen rég élnek is az anyaországban. Valahogy még mindig vásárhelyiként tartjuk számon mindkettôjüket. Igaz, már nem ismerhetünk rá Ambrus régi festôi univerzumára, a most bemutatott nagyméretû festmények tanúsága szerint újabban az absztrakt izgatja, és Péterfy munkáiból sem következtethetünk arra, hogy festôként indult a szülôföldön, kisplasztikái, monumentális köztéri alkotásainak kicsinyített tervváltozatai és portrékat felvonultató grafikai lapjai másra vallanak. De a tárlatot beajánló Vári Attila, akinek a megnyitón elhangzott gondolatait sajnos nem volt módom hallani, és lapban megjelentetve se tudtam rábukkanni, biztos vásárhelyi jegyeiket is kiemelte. Talán valamikor gondolnak majd az itteni bemutatkozás lehetôségére is.

A Falk Miksa utcai E-Galéria páros kiállításán még szorosabb, szervesebb a kapcsolat, anya és lánya, a Németországba áttelepült, és mûvészetét ott tovább fejlesztô Pallos Sch. Jutta és Pallos Krisztina állt képeivel közönség elé. Festészetüket, munkásságukat Banner Zoltán mûvészettörténész méltatta a megnyitóünnepségen, kolozsvári éveiket is ô elevenítette fel. A képek nemzedéki különbözôséget is felmutatva, kifinomult érzékenységgel vallanak a két alkotó élményvilágáról. A negyed évszázados Erdély Mûvészetéért Alapítvány egyik emlékezetes tárlata köszönhetô Palloséknak.

(nmk)

Színes világ

Szerkesztette: Karácsonyi Zsigmond

A források dolgáról

Az utóbbi évek egyre inkább két évszakra tagolódó, kitartó kánikulai meleggel perzselô felében a portól, zajtól és kipufogógáztól elcsigázott városlakónak a parkok és más zöldövezetek nyújt(h)a(t)nak igazi felüdülést kellemesen hûs árnyékot adó fáikkal, amit különösen fokoz a víz egyedi jelenléte: a források, szökôkutak, vízmedencék és dísztavacskák. Marosvásárhely vezetése alaposan átgondol(a)t(lan) stratégia alapján tervszerûen és folyamatosan gondoskodik ezek karbantartásáról: a még létezô zöldövezetek helyére parkolók sora épül, láncfûrészes csapatok "körül- tekintôen" irtják az ép és értékes fákat, miközben a beteg és kiszáradt példányokat gondosan elkerülik, a gaz pedig különösen akkor jó, ha minél gyorsabban és minél magasabbra nô. A jó példának követôi is vannak, a mindenkori építôk elôszeretettel tárolják a zöldben az építési törmeléket, a felszedett aszfaltot, a felesleges betont, talicskát mosnak a forrásnál, az autótulajdonosok pedig szorgalmasan szélesítik a járdákat a zöldövezetekre szórt csempe-, zúzott vécécsésze-, cserép- és téglatörmelékkel, de itt legnagyobb keletjük a járdafeltörésekbôl származó aszfaltdaraboknak van.

Ennyi fáradozás láttán jogosan tevôdik fel az adófizetô polgárban a kérdés: jut-e még energia a forrásokra, vizekre, egyebekre? Jut! A források és környékük többnyire elhanyagolt, szemetes, a szökôkutakat "szerencsésen" felszámolták, vízmedencéknek, tavacskáknak hûlt helyük. Egy kivétel azért mégis van, éspedig a nemrég felújított Színház téren. Itt mûködik hébe-hóba városunk egyik szín- (vagy inkább szégyen-?) foltja, egy nem sok fantáziával elképzelt zsebkendônyi szökôkutas medence, amelyik szárazon szeméttároló, vízzel teli pedig kedvenc fürdôhelye a benne ruhástól pancsoló rroma gyerekseregnek. (Lehet, hogy ez utóbbinak logikus magyarázata is lenne, elfogytak volna tán a hidegvölgybôl a hivatali pénzen vásárolt fürdôkádak és csapok, netán a vízszolgáltató zárta volna el ott a vízcsapokat az ugyancsak hivatali tartozás miatt?) Az is igaz, hogy ez még jobb esetnek is tekinthetô, mert például a Nyíres/Mestecanisului utcai esetében a fürdés már pucéran történik. Errôl jut még eszembe, hogy (mifelénk szokatlannak és hihetetlennek tûnô) hírek szerint a hivatal azért utasította volna el Sütô András szobrának a felállítását a Színház téren, mert a tér tervezôje nem engedélyezte azt, azzal a kifogással, hogy nem illik bele e (megrendelôi kívánság szerint sivárra és jellegtelenre sikerült) tér esztétikai összképébe, viszont az Apolló felôli sarkon ácsorgó etetôbódé esetében igen (?). Netán a hivatal az átellenben levô Rózsák téri Békás-kút és a kövesdombi szökôkutas parkocska felszámolásakor ugyanígy kikérte a tervezô véleményét?

Visszakanyarodván a forrásokhoz, úgy néz ki, ezekbôl jelenleg épp tizenegyet lehet összeszámolni a város területén. Habár szigorúan véve nem a város területén van, de ide lehetne sorolni még az északkeleti végen a Kápolna/Capîlna utcai forrást is (a 4. sz. házzal szemben), amely a páratlan számú oldalon lévén, Marosszentgyörgyhöz tartozik. Egy másik lehetséges forrást, amely hajdanában a Görbe utcát a Hosszú utcával összekötô Kis utcában, a Kertész/Gradinarilor negyed tömbházai alapjának ásásakor tört felszínre 1987-ben, hosszas tanakodás után egy év múlva lecsatornázták. Ilyenformán a létezô források listája a következô: Királykút (Predeal u. 76-78, Hidegforrás/Izvorul Rece közzel szemben), 1918. Dec. 1. sugárút 86B sz. (a volt Gecse Dániel, ma Stefan cel Mare utcával szemben), Moldva utcai park (alul a Moldva u. 2-4. sz. blokkok, felette a Kovászna u. 9-11. sz. blokkok), Válús-kút (az 1848. sugárút és Bodoni u. találkozásánál), Kövesdombi (1848-as sugárút, Válús-kúttól feljebb, az unitárius templom alatt), Nyíres (Nyíres/Mestecanisului u. 25A sz., a Segesvári terelôút keresztezôdésénél), MOGYE-IMF- kantin (a MOGYE-kantintól a Constantin Romanu-Vivu utcára lejtô domboldalban épített lépcsôk mellett), a Constantin Romanu-Vivu utcai D11 sz. tömbház mellett, Sándor János a Székely Vértanúk utca szerpentinjei alatt, a Székely Vértanúk emlékmûve mellett, a Bükkös/Faget u. 12B sz. tömbházzal szemben, valamint a Segesvári út 8. sz. ház mögött, egyenesen a Róka-patak völgyében.

A régiek mindig is nagy becsben tartották a forrásokat. Szépen kiásták, gondosan befogták, környéküket kiépítették, föléjük árnyékot nyújtó fákat ültettek melléjük és vigyáztak rájuk, hiszen az ásott kutak mellett ezek biztosították századokon át az élethez feltétlenül szükséges vizet. A vízcsobogás ugyanakkor a megpihenni vágyók számára kikapcsolódást, felüdülést is jelentett. A megbecsülés, nemkülönben a könnyebb azonosítás céljából névvel látták el azokat, emellett még fontos tájékozódási pontként is szolgál(hat)tak. Így kapott nevet a város legbôvizûbb forrása, a Királykút, továbbá a Válús-kút és a Székely Vértanúk szerpentinjei alatti Sándor János-forrás, meg a többi, már régóta megszûnt (vagy megszüntetett) forrás. Ezt a régi szokást és hagyományt érdemes volna továbbvinni. Így például a Stefan cel Mare utcával szembeninek találóbb nevet talán nem is lehetne adni, mint a jeles marosvásárhelyi orvosét, Gecse Dánielét, akinek emlékezetére nevezték el a forrással épp szemben levô utcát is valamikor. A Moldva utcai parkban levô forrást a Cserealji/Gorunul elnevezés illetné meg, amely a jelenlegi önkényes megnevezéssel ellentétben (ugyanis igazából sem a Moldva, sem a Kovászna utcához nem tartozik) híven tükrözné a felette levô domb (ahonnan táplálkozik) régi helytörténeti megnevezését. A Válús-kút felett, a Kövesdomb lakónegyed építésekor a sugárút mély bevágásában megnyitott forrás neve természetes módon viselhetné a Kövesdombi/Dîmbul Pietros nevet. A MOGYE-IMF-kantin alatti forrás neve találóan a Párkány/Cornisa nevet viselhetné, a Constantin Romanu-Vivu utcai a Postaréti/Lunca Postei, míg a Bükkös utcai a Kosárdombi/Dealul Cosarca megnevezést kaphatná. A javasolt elnevezéseket inkább csak ösztönzônek szántam, a román megfeleltetések sajnos többnyire erôltetetten hatnak, viszont a pontos, majdhogynem tükörfordítás nem kötelezô.

Habár az "átkosban" sokkal több forrás és szökôkút létezett, gondjukat nemigen viselték. Így például a Válús- kút esetében a felette levô magánházakból származó szennyvizek jó része a pöcegödrökbôl beszivárgott a kutat tápláló talajvízrétegbe, és a hatóság csak a környékbeliek hosszas tiltakozása nyomán szüntette meg azokat valamikor 1987 tájékán. A forrás elapadásához az 1848. sugárút építése is hozzájárult. A mély bevágás nyomán a forrást tápláló talajvíz egy felsôbb ponton, az utólag kiépített Kövesdombi forrás helyén jelent meg. A városkép önkényes átszabásának példájaként említhetô a Királykút, amely majdnem teljesen áldozatul esett a Pandúrok út építésének. Szerencséjét, a teljes elapadás elkerülését csak annak köszönheti, hogy az út bevágása nem volt túl mély, ugyanis ez a forrást tápláló vastag kavicsrétegben tárolt talajvíznek csak a felsô zónáját érintette. Amikor a bevágás elérte a kavicsréteget, a talajvíz erôs kitörése miatt le kellett állítani a munkálatokat. Egy idôben még egy új forrásfoglalás építésének gondolata is felmerült (ennek nyomai még ma is megvannak a Predeal utcára levezetô kanyar külsô, Legelô utcai oldalában), de a szakemberek számára már akkor nyilvánvaló volt, hogy ennek semmi értelme, ugyanis csak a felsô talajvízréteg kiürülése történik, ami csak idô kérdése. Így is volt. Néhány hónap alatt a feltárt réteg teljesen kiürült, és a szivárgások megszûntek. A "munkát" a csatornahálózat megépítése tette teljessé: ez tovább csapolta, apasztotta és máig is csapolja, ugyanakkor szennyezi is a talajvízréteget.

Pedig a forrásvíznek nagyobb becse kellene hogy legyen. A víz manapság – nem ok nélkül egyre sûrûbben emlegetett stratégiai szerepe a régi rendszerben is téma volt. 1987-ben a megyei tanács megrendelésére a megyei tervezôintézet stratégiai tanulmányt készített a városi talajvizekrôl. Ez a forrásokat illetôen kiemelte, hogy a fent említett 11-bôl nyolc a Maros folyó egy régebbi, magasabb, ún. III. teraszán, a néhány méter vastag agyagos takaróréteg alatti összefüggô kavicsréteg alsó szintjén, 18-20 méterrel a jelenlegi partok szintje felett, míg három (Királykút, Cserealji és Gecse Dániel) a Poklos- patak völgyoldalaiban, a hasonló régiségû és rétegzôdésû, viszont nem összefüggô kavicsrétegének alsó szintjén tör felszínre. Akkoriban még nem létezett (vagy legalábbis nem volt ismert) a Közegészségügyi Igazgatóság jelentéseiben elôször 2013 májusában említett Segesvári úti forrás. Ez és a hozzá hasonlóak a mellékvölgyek homokos lencséit csapolják meg. Az általam 2012 júliusában (illetve a Segesvári úti esetében ez év júliusában) végzett mérések, a tanulmány 1986 telén és 1987 tavasza közti idôszakában végzett méréseihez hasonlóan, a források vízhozamának nagy szórását mutatja. Ezen belül míg a Királykút vízhozama nagy állandóságról tesz bizonyságot, addig másoké esetenként igen széles határok között változik, egészen az idôleges elapadásig. Nem érdektelen megjegyezni azt a véletlen egybeesést, hogy mindhárom mérési periódust többéves száraz idôszak elôzte meg, amely ily módon fontos viszonyítási alapként is szolgálhat. Az összevetésbôl az is kiderül, hogy a források vízhozama az évek folyamán általában csökkent. Összehasonlításként egy kis táblázat jól alátámasztja az elôbbi kijelentéseket. A táblázatban megadott vízhozamok a mérések átlagértékét mutatják liter/másodperc mértékegységben. A Gecse Dániel- forrásnál a mérés a valóshoz képest jóval kisebb értéket adott a kifolyócsô melletti vízveszteségek miatt. A Válús-kút a ´90-es évek elején száradt ki teljesen. A Kövesdombi forrás környezetében 2008, az elapadás éve óta nagy vízveszteség tapasztalható a járda repedésein és a szegélykövek mellett feltörô szivárgások révén, olyannyira, hogy télen a járdán és az úttest szélén vastag jégréteggé fagy. Ennek legfeltûnôbb jele 2009 telén volt, amikor a lemenô sáv majdnem felét jó 50 méter hosszban vastag jégkéreg borította. A forrás elapadásához a felette épült unitárius templom udvarán mélyített ásott kút rendszeres használata is hozzájárul(t). A MOGYE-kantin alatti Párkány forrás esetében a megnövekedett vízhozam magyarázata abból ered(het), hogy a mérést csak az alatta levô aknában lehetett elvégezni, ahol a vízhozam szemmel láthatóan jóval nagyobb volt, mint a forrás kifolyásánál. Hogy miért nem lehetett megmérni a vízhozamot a kifolyócsônél, erre késôbb visszatérek. A Postaréti forrás körülbelül 1990-ben apadt el. A Sándor János és a Kosárdombi források jelentôs mértékben megnövekedett vízhozamára egyelôre nincs magyarázat. Annyi majdnem bizonyosra vehetô, hogy az nem a hosszú és egyre szárazabb idôszakok miatt alaposan megcsappant talajvízkészletekbôl származik

(Folytatjuk)

Kelemen Árpád

A természet kalendáriuma LXI.

Már hûvösödnek a hajnalok, de a nappalok kánikulája reggel hamar felszárítja a harmatot. Mire a felkelô nap fénye rácsillan A gát fölötti víz Mazarin-kékjére, a fakózöld lombú parti jegenyék mögött, valahol Udvarfalva fölött, harmatból született könnyû s kérészéletû felhôt reptet. A kaszanyûtte part ezerszínû szônyeget terít az ember szeme elé. A vízen túli bozótszürke iszalagfátyola csak sejteti a Sziget szélét. Szentgyörgy felôl a Hétfák emléke kíváncsiskodik a tájba, s mit sem törôdik a Víkendtelep fölé telepített szemétlerakat fenyegetô feketéjével.

A képet még '97-ben rögzítette pasztellbe Balázs Imre barátom. Aztán három éve elém tette annak a nyárnak a termését, s azt mondta: Válassz, egyik a tied. – Ma angyalföldi szobám falán emlékezik rá és a Nagygát fölötti világra.

"Tudja isten, mi van ezekkel a mai fiatalokkal. Régen, ahogy a legény hazajött a katonaságtól, az volt az elsô dolga, hogy megházasodjék. Ezek csak állnak, tátják a szájukat, mustrálgatják a leányokat, ez se, az se jó, mintha a háborúban mind grófkisasszonyokat lapogattak volna... hét évig egyfolytában katonának lenni, az se tréfadolog... elviszik a legényeket Galíciába, Szerbiába" – indul a Pitymallatkor története. – "De telt az idô, s az Isten szép, kék ege, a zöld mezô, a rögre hulló verejték elmosták a nehéz emlékeket..."

Aztán a elsô világháborús veterán vénlegény elmegy a lányos házhoz.

"Mikor járást hall az udvaron, köhint egyet. Szép csendesen megnyílik a kapu, s ott áll Zsófi. Feri bemegy s beteszi maga után az ajtót. Megállnak a kiskertben. A legény dereka mellett egy hosszú szál mályvarózsa nyúlik fel, s lilaszín virágai az arcához érnek."

A lila a mértékletesség színe. Egyensúly a föld és az ég között. A hajnali és az esti ég színe, egyensúly az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. Szentség és alázatosság. A törvény, böjt és várakozás színe.

"– Szóltam apáméknak, Zsófi – mondja a legény. A leány nem szól semmit. – Azt mondták, hogy új kenyérre lehet – folytatja Feri. Csendesen nézik a csillagokat... a nyári éjszaka illatos, meleg, édes bódulatba ringatja ôket. Zizegnek a falevelek fejük felett... felülnek a csûrben a lucernás szekérre, egymás mellé dûlnek, s nézik a csillagokat. A hold sarlója percrôl percre fogy, keleten egy parányi sáv megszürkül az ég setétjén…

A legény szándéka tiszta, mint a falu fölött lebegô hajnali levegô, de nem enged...

– Esküdj meg, Feri! – kéri Zsófi. Feri felemelkedik dôltébôl, felnéz az égre, s azt mondja:

– Isten engem úgy segéljen, s az a szép fényes csillag az égen – s rámutat a tündöklô hajnali csillagra –, hogy elveszlek, Zsófikám lelkem!

A leány boldogan búvik az ölébe. Összeborulnak, mint két egymásba szakadó folyó."

A háború gyötörte küküllômenti emberek, élô természetbe oltott, életigenlô himnuszát Sipos Domokos vetette papírra majd kilencven évvel ezelôtt. A rövid életû író augusztus 4-én, 1892-ben Dicsôszent-mártonban született. 1926 júliusában ôt is meghívja Kemény János az elsô helikoni találkozóra, de tüdôbaja miatt már nem vesz részt azon, s 1927 decemberében felköltözik a Dicsô fölötti szerpentin nagykanyarja mögé, a magyar temetôbe.

Augusztus 4-e a Domonkos-rend alapítójának – Szent Domokosnak a névünnepe. A "dömések" a rózsafüzér imádkozásának elterjesztôi voltak. A rendet 1216-ban alapította Domonkos; korában augusztusban vált láthatóvá a Szíriusz, az égbolt legfényesebb csillaga. A Tejút közepének egyik csillagképét pedig Szent Domonkos kertjének nevezik. Amikor a földön erkölcstelen dolgok történnek, az égi kert virágai hervadni kezdenek, s Szent Domonkos könnyei élesztgetik ôket.

1945-ben augusztus 6-án és 9-én bizony Szent Domonkos könnyei sûrûn hullhattak. Hirosima és Nagaszaki óta újra meg újra, elszakadva a természettôl, az ember nem csupán az Ember ellen, az Élôvel szemben erkölcstelen. A Természet önértékû, független attól, hogy hasznos-e vagy sem a büszke ember számára. Az ember nem rendelkezik kitüntetett értékkel a bioszférában. Ennek be nem vallása – erkölcstelenség.

Valami hasonlót mondott volt az 1941. augusztus 7-én elhunyt nagy indiai költô, Rabindranath Tagore is – idôben félúton az elsô vécsi találkozó és az atombomba ledobása között.

"Szigorú tekintetét a büszkeség kövekbe vési, a szeretet virágokban rejti el."

Maradok kiváló tisztelettel, érzelmek mályváival, bölcs csillagok alatt:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2013 augusztusának elsô szombatján, Hullócsillagok havának küszöbén.

Hatásos antibiotikum az óceáni üledékben

Tökéletesen új és szokatlan antibiotikum- vegyületet vontak ki egy tengeri mikroorganizmusból, amelyet a Kaliforniához közeli óceáni üledékben találtak. Az új anyag hatásos lehet a lépfene és az antibiotikumoknak ellenálló MRSA szuperbaktérium ellen.

Ritka, hogy teljesen új antibiotikumra bukkannak a kutatók. Amerikai tudósok szerint az új anyag, amelyet anthracimycinnek neveztek el, hatásosnak tûnik a lépfene és az antibiotikumoknak ellenálló Staphylococcus aureus (Methicillin- resistens Staphylococcus aureus, MRSA) nevû baktérium ellen – idézi a BBC hírszolgálata az Angewandte Chemie címû német szaklapban megjelent tanulmányt. Thomas Frieden, az amerikai Betegségellenôrzési és Megelôzési Központ (CDC) igazgatója nemrég felhívta a figyelmet az antibiotikum-kezelésnek ellenálló "rémálom-baktériumokra", Sally Davies brit tiszti fôorvos pedig a nemzetbiztonságot veszélyeztetô idôzített bombának nevezte ôket. Semmilyen korábbi természetes antibiotikumhoz sem hasonlít az anthracimycin szerkezete, amelyet a kaliforniai Scripps Óceánkutató Intézet tudósai írtak le a tanulmányban.

A vegyületet a csendes-óceáni üledék Steptomyces nevû baktériumaiból vonták ki. "A munka igazi jelentôségét az adja, hogy az anthracimycinnek teljesen egyedülálló a kémiai szerkezete. Valóban új vegyületekre igen ritkán sikerül bukkanni. Sok korábbi felfedezéshez hasonlóan a miénk is rávilágít arra, hogy genetikai és kémiai szempontból is mennyire egyedülálló az óceánok baktériumflórája – kommentálta William Fenical, a kutatás vezetôje. Az új vegyület elsô klinikai tesztjei kimutatták, hogy hatásosan veszi fel a harcot a terroristák vegyi fegyvere, a lépfene kórokozója ellen. Jelentôs aktivitást mutatott az elsôsorban kórházi fertôzéseket okozó, hiperrezisztens MRSA ellen is. A kutatás rávilágít arra, hogy az új anyagok és vegyületek lehetséges forrása, az óceán mikrovilága nagyrészt még mindig kiaknázatlan.

Árulkodó fogkém

Mindenrôl árulkodó fogkémet fejlesztenek ki Tajvanon: a szájba építhetô mûfog folyamatosan tájékoztat jeladójával arról, hogy gazdája éppen eszik, iszik, dohányzik, köhög vagy beszél.

A mûfog az illetô szájmozgása alapján gyûjt adatokat, amelyeket azután számítógéphez továbbít. Ez lehet pusztán egy okostelefon is. A fogkém külsôre normál ôrlôfognak tûnik, kifejlesztôi a Tajvani Nemzeti Egyetem informatikusai. Használhatósága sokrétû lehet, elsôsorban orvosoknak jönne jól betegeik ellenôrzéséhez, például egy elhízott ember zugétkezéseinek leleplezéséhez, de a lélegzetvétel követésére is alkalmas a készülék.

A mûfog – fejlesztôi szerint – alkalmas lehet beszédhibás emberek kezelésére, fogyatékosságuk megszüntetésére, és még az énekesek képzését is segítheti. A prototípus már elkészült, de vezetékes. A fejlesztôk most azon fáradoznak, hogy vezeték nélküli adatsugárzásra is alkalmassá tegyék a kémfogat, amelyet tisztításhoz ki kell venni, és persze elemcseréhez is. A próbaüzem során 8 embert rágógumiztattak, itattak, beszéltettek, köhögtettek. A tapasztalat szerint a számítógép 93 százalékos pontossággal osztályozta helyesen az egyes cselekvéseket.

A fejlesztôk hangsúlyozzák, hogy mindegyik fogkémet egyénre kell szabni, és nem csak az illetô fogazatának, hanem szájmozgásának sajátosságai miatt – adta hírül a The Daily Telegraph címû brit lap.

Kínában építették meg a világ legerôsebb daruját

A világ legerôsebb daruját építették meg Kínában, a szerkezet 6400 tonna emelésére képes – állította csütörtöki közleményében a gyártó, az észak-kínai Sanhszi tartományi Taiyuan nehézgép-ipari vállalat.

A dokumentum szerint a daru maga több mint 3000 tonnát nyom, magassága 120 méter. A szerkezet új fejezetet nyit az építôiparban a gyártók szerint, akik közölték, a piacon van igény az ilyen nagy kapacitású darukra.

A világon elterjedt legnagyobb daruk emelôkapacitása legfeljebb 1200 tonna körüli – állapította meg a bejelentést közreadó Hszinhua hírügynökség.

A szóban forgó daru két önállóan mûködtethetô részre bontható, amelynek következtében kétszer 3200 tonna emelésére képes.

A Taiyuan Heavy Machinery Group Co nevû, nehézgépeket gyártó vállalatot 1950-ben alapították, a Kínai Népköztársaság elsô ilyen cége. Termékei világszerte megtalálhatók, így Délkelet-Ázsiában, Indiában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, valamint Oroszországban és Nyugat-Európában is.

Eötvös Károly és a vérvádper

A tiszaeszlári vérvádperben 130 éve hirdettek ítéletet

Százharminc éve, 1883. augusztus 3-án hirdették ki az ítéletet a hírhedt tiszaeszlári vérvádperben: a bíróság felmentette a helyi zsidó közösség 15 tagját, akiket azzal vádoltak, hogy rituális gyilkosságot követtek el a helyi zsinagógában. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Az Európa-szerte hatalmas vihart kavart, itthon antiszemita atrocitásokkal kísért események 1882. április 4-én vették kezdetüket, amikor a Szabolcs megyei Tiszaeszláron eltûnt egy 15 éves cselédlány. Solymosi Esztert gazdasszonya festékért küldte a boltba, ám nem tért vissza, ezért a lány anyja feljelentést tett a szolgabírónál. A faluban gyorsan elterjedt a hír, hogy Esztert a helybéli zsidók "emésztették el": három sakter metszôkéssel elvágta a szûz lány nyakát, s edénybe gyûjtött vérét a húsvéti pászka tésztájához keverték. (A már a rómaiak idején elôkerült és azóta számtalanszor felelevenített vérvádat az egyházatyák, több pápa és Luther is alaptalannak nevezte. Magyarországon elôször 1494-ben jegyezték fel Nagyszombatban, a megvádolt zsidókat akkor máglyán égették el.)

Tiszaeszláron több szemtanú jelentkezett, aki állítólag látta a lányt a zsinagóga elôtt, majd kétségbeesett kiabálást hallott az épület felôl. Az anya újból feljelentést tett, immár a templomszolga kisebbik, négy és fél éves fiának a szavaira alapozva, aki szerint bátyja a kulcslyukon át szemtanúja volt a gyilkosságnak. A vizsgálatot vezetô Bary József aljegyzô utasítására május 19-én letartóztatták a templomszolga Scharf Józsefet és feleségét, nagyobbik fiukat, az állítólagos szemtanú Scharf Móricot pedig elkülönítve tartották. A rituális gyilkosságról másnap már bizonyított tényként írt egy fôvárosi lap, az Országgyûlésben Istóczy Gyôzô és Ónody Géza képviselôk antiszemita beszédeket tartottak. Országszerte felerôsödött az antiszemitizmus, s ezt meglovagolva Istóczy antiszemita pártot alapított.

Bary semmilyen közvetlen bizonyítékot nem talált, de a csökkent szellemi képességû Scharf Móric vallomása alapján – amelyet, mint késôbb kiderült, erôszakkal csikartak ki – 15 zsidó embert eljárás alá vont. Július 18-án újabb fordulat következett: a Tiszából elôkerült Solymosi Eszter sértetlen holtteste. Ezt a legkevésbé sem pártatlan vizsgálat azzal magyarázta, hogy a zsidók a lány ruháiba öltöztetve egy másik nôi tetemet csempésztek oda, ezzel is bizonyítva bûnösségüket. A holttestet megtaláló ruszin tutajosokat megfélemlítették, így azok visszavonták vallomásukat.

Az egész világ figyelmét felkeltô per 1883. június 19-én, egy évvel Solymosi Eszter eltûnése után kezdôdött meg Nyíregyházán. Az eseményrôl tudósítottak a nagy világlapok is, mert ez volt az elsô vérvád, amelynek bírósági tárgyalása modern jogi keretek között folyt le. A vádlottakat a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, ügyvéd és országgyûlési képviselô Eötvös
Károly védte. Az egy hónapig tartó tárgyalás során a vád minden bizonyítéka és elmélete megdôlt. A szakértôk és a Tiszában talált holttest újraboncolása is a védelem állításait igazolták, a ruszin tutajosok manipulálását pedig Szabolcsi Miksa újságíró leplezte le.

Eötvös Károly nagyszabású, hétórás védôbeszédben bizonyította be, hogy antiszemitizmusra épülô koholt vádakról van szó, hogy a fiatal lányt senki nem ölte meg, hanem vízbe fulladt. A bíróság augusztus 3-án kihirdetett ítéletében mind a tizenöt vádlottat felmentette, ezt késôbb másod- , majd harmadfokon is helybenhagyták. Bár a döntés újabb antiszemita zavargásokat váltott ki, a nyíregyházi ítélet után Istóczy antiszemita mozgalma hanyatlásnak indult.

A tiszaeszlári ügy – a tíz évvel késôbbi franciaországi Dreyfus-perhez hasonlóan – a korai antiszemitizmus megnyilvánulása volt, melyet a történészek a gazdasági és a politikai rendszer átalakulásával, valamint az erre adott irracionális érzelmi válaszokkal hoznak összefüggésbe.

Az ügy két legfontosabb résztvevôje, Bary József és Eötvös Károly is megírta emlékiratait. Az európai hírnévre szert tevô Eötvös, akit itthon számos támadás ért a perben vállalt szerepe miatt, 1904-ben jelentette meg A nagy per, amely ezer éve folyik és még nincs vége címû hatalmas munkáját. Ebben a tiszaeszlári ügyön túl a korábbi hasonló antiszemita vérvádak és koholt perek történetét is szociológiai pontossággal mutatja be. A per vizsgálóbírója, Bary József 1912- ben fejezte be visszaemlékezéseit, amelyek csak jóval 1915- ben bekövetkezett halála után, 1933-ban láttak napvilágot fia gondozásában. Ô azért döntött a kiadás mellett, mert úgy gondolta: az antiszemitizmus veszélyei nem fenyegetnek, s az évtizedekkel korábban, egy szabolcsi faluban történtek felelevenítése "a felekezeti béke veszélyeztetésével nem járhat". Négy évvel késôbb, 1937-ben jelent meg a nyilas Virradat címû lapban Erdélyi József Solymosi Eszter vére címû költeménye, amely ma is hívó szava a gyûlölködés híveinek.

A pernek több irodalmi-mûvészi feldolgozása is született. Krúdy Gyula 1931-ben írta meg A tiszaeszlári Solymosi Eszter címû regényét, Sándor Iván 1973-ban ismertette kutatásainak eredményét A vizsgálat iratai címû könyvében, Elek Judit pedig 1989-ben Tutajosok címmel forgatott róla filmet.

Elmaradt az atomháború

Készen állt II. Erzsébet királynô beszéde 1983-ban

II. Erzsébet királynô személyesen igyekezett volna tartani a lelket alattvalóiban, ha Nagy-Britanniát nukleáris támadás veszélye fenyegette volna a Varsói Szerzôdés részérôl. Ez is kiderül a szokásos harmincévi titkosítás alól csütörtökön feloldott, 1983-ban kelt brit kormányzati feljegyzésekbôl.

A nemzeti levéltár által most kutathatóvá tett három évtizeddel ezelôtti dokumentumtömeg egyik legkirívóbb darabja az a rádióbeszéd, amelyet a kormány az uralkodó számára állított össze, arra az esetre, ha a NATO és Kelet-Európa nukleáris ütésváltással fenyegetô közvetlen fegyveres konfliktusba keveredik egymással.

A szerencsére soha el nem mondott királynôi beszéd része volt annak az átfogó háborús forgatókönyvnek, amelyet a brit kormány a hadvezetés és a hírszerzô szolgálatok szakértôivel együtt állított össze, felvázolva az elképzelt konfliktus lehetséges kibontakozási irányait. A forgatókönyv alapján a Szovjetunióban az akkor már nagybeteg Jurij Andropov SZKP- fôtitkártól háborúra elszánt új vezetés veszi át a hatalmat, és 1983. március 3- án fegyveres támadást indít Nyugat- Németország, Skandinávia, Olaszország és Törökország ellen. A gyorsan kiszélesedô konfliktusban vegyifegyver-támadás éri Nagy- Britanniát is.

A NATO katonai vezetôi a hadi helyzet láttán arra a következtetésre jutnak, hogy a Varsói Szerzôdés elsöprô erejû invázióját csak a Szovjetunióra és a vele szövetséges többi kelet- európai országra mért elsô nukleáris csapással lehet megállítani. A nyugati hadvezetés felismeri azt is, hogy a kisebb hatóerejû hadszíntéri – taktikai – atomfegyverek alkalmazásával a NATO nagyobb károkat okozna saját magának, mint az ellenségnek.

Mindezek alapján a NATO döntést hoz a hadászati atomfegyverek bevetésérôl.

Ebben a helyzetben mondta volna el 1983. március 4-én, pénteken délben rádióbeszédét II. Erzsébet királynô, gyakorlatilag bejelentve né- pének a harmadik világháború kitörését.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott, eddig soha nem publikált beszédben – amelynek puszta léte sem volt közismert – az uralkodó a konfliktust "a világot elborító háborús ôrületnek" nevezte volna, és ôszintén kifejtette volna, hogy Nagy-Britanniának nagyon rossz esélyekkel szembenézve kell készülnie a túlélésre.

A királynô visszautalt volna arra a pillanatra, amikor 1939-ben, a második világháború kitörésének "végzetes napján" saját édesapja, VI. György király felhívását hallgatta a rádióban, húgával, Margit hercegnôvel összebújva. "Egyetlen pillanatig sem gondoltam volna, hogy egy nap rám is ez a rettenetes kötelezettség hárul" – hangzott volna az uralkodó beszéde. Hangsúlyozta volna ugyanakkor, hogy ezúttal nem a fegyveres katona, nem is a brit városok égboltján ólálkodó harci pilóta, hanem a rossz célokra használt technológia az ellenség.

II. Erzsébet királynô utalt volna másodszülött fiára, András yorki hercegre, aki akkoriban a királyi haditengerészet harci helikopterpilótájaként szolgált. "Szeretett fiam, András e pillanatban már bevetésen van egységével, és szünet nélkül imádkozunk biztonságáért, ugyanúgy, ahogy minden (brit) katona biztonságáért is, szolgáljanak akár hazai földön, akár más országokban" – hangzott volna a beszéd.

András herceg egyébként egy évvel korábban, a Falkland-szigetekért Argentínával megvívott 74 napos háborúban tényleges – és életveszélyes – bevetéseken vett részt.

A népet az atomháború borzalmaira felkészítô beszédben a királynô a rászorulók, a hajléktalanná váltak befogadására és vigasztalására kérte volna népét.

A beszédet mindazonáltal soha nem terjesztették ténylegesen II. Erzsébet királynô elé jóváhagyásra, és így nem is rögzítették elôre. A szöveg felett, a papír tetején nagybetûkkel a "Gyakorlat" szó olvasható, jelezve, hogy az atomháborús forgatókönyv kidolgozóinak reményei szerint az uralkodói beszédtervezet elhangzására soha nem lesz szükség.

APRÓHIRDETÉS

Szolgáltatás * Üzleti ajánlat

MUNKAKERESÔK, figyelem! NÉMETORSZÁGI MUNKALEHETÔSÉGEK szakképzett és szakképzetlen személyek számára egyaránt, hivatalosan és biztonságosan. Folyamatosan várjuk a jelentkezôket telefonon vagy e-mailben. Telefon: 0266/212-583; 0758-063-880, Székelyudvarhely, Sportului utca 3. szám (a távolsági autóbusz- pályaudvar mögött). Kérje adatlapunkat az office@infokontakt.ro e-mail címen. (sz.-I)

VILLAMOSMÉRNÖKÖT keresünk villanyszerelési munkák levezetésére a városban, Maros és más megyékben. Az önéletrajzot kérnénk elküldeni az office@napa.ro e-mail címre. Érdeklôdni a 0265/315-268-as telefonon. (12618-I)

A SWITCH SOLAR KFT. vezetôsége ÉPÍTKEZÉSBEN szakképzett, minimum 2 év munkatapasztalattal rendelkezô munkásokat keres Marosvásárhelyen, napelem- (fotovoltaikus) parkok építéséhez. Bôvebb információkért jelentkezni lehet a 0728-149-680-as telefonszámon. Az önéletrajzokat személyesen a Rozelor 13/A szám alá kell benyújtani, hétfôtôl péntekig 9–17 óra között, vagy elektronikus formátumban az angajari.sws@gmail.com e-mail címre küldeni.
(-I)

A SWITCH SOLAR KFT. vezetôsége VILLANYSZERELÉSBEN szakképzett, minimum 2 év munkatapasztalattal rendelkezô munkásokat keres Marosvásárhelyen, napelem- (fotovoltaikus) parkok építéséhez. Bôvebb információkért jelentkezni lehet a 0728-149-680-as telefonszámon. Az önéletrajzokat személyesen a Rozelor 13/A szám alá, hétfôtôl péntekig 9–17 óra között lehet benyújtani, vagy elektronikus formátumban az angajari.sws@gmail.com e-mail címre küldeni. (-I)

ADÁSVÉTEL

RABLA-VOUCHER eladó. Tel. 0744-853-779. (26236-I)

JÓ ÁLLAPOTBAN levô kétütemû kapagép eladó. Tel. 0742-491-323. (26407-I)

MINDENFÉLE

50% KEDVEZMÉNNYEL lépcsôházfestést stb. vállalok. Tel. 0365/449-633, 0771-605-189. (26199-I)

MEGEMLÉKEZÉS

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk augusztus 3-ra, életünk legszomorúbb napjára, ZELINKA MAGDOLNA szül. Fancsali halálának elsô évfordulóján. Férje, két fia családjukkal és a három unoka. (26238-I)

Augusztus 4-én egy éve, hogy a kegyetlen halál elragadta tôlünk a szeretô férjet, drága édesapát és nagytatát, az iklandi GÖRÖG KÁROLYT. Szeretete, drága emléke szívünkben továbbra is él. Aki ismerte és szerette, gondoljon rá kegyelettel. A gyászoló család. (26398-I)

ELHALÁLOZÁS

Szomorú szívvel és mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága férj, szeretett édesapa, nagyapa, dédapa, testvér, sógor, rokon, jó szomszéd, a magyarsárosi származású TÓTH JÓZSEF M. unitárius gondnok életének 80. évében rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunk temetése augusztus 3-án 13 órakor lesz unitárius szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (-)

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, sógor, szomszéd, jó ismerôs, PAPP KÁROLY életének 73. évében hirtelen elhunyt. Temetése augusztus 4- én 16 órától lesz a kisillyei családi háztól, református szertartás szerint. A gyászoló család. (26407)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, GYÖRFI ILONA életének 91. évében elhunyt. Temetése augusztus 4-én, vasárnap 13 órakor lesz Marosvásárhelyen a szentgyörgyi új temetôben. A gyászoló család. (sz.-I)

Copyright © Népújság - 1999