LXII. évfolyam 140. (17527.) sz.

2010. június 19., szombat

Internetes olvasóink figyelmébe!

A Népújság interneten elérhetô a www.e- nepujsag.ro honlapon is.

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Rosszízû öndicséret

Ferenczi Ilona

Ketyegô bombák, felrobbant kiskazánok, mézgezôgáz-kibocsátás, halál... Egyszóval: morbid. Egyáltalán nem profi, nem erkölcsös, nem méltányos, nem humánus. A fûtésszolgáltató reklámhirdetésérôl van szó. Egy szakszerû, hozzáértô, jellemes vállalkozó úgy ajánlaná magát, hogy felsorolja a vele üzletelésbôl származó elônyöket: nemcsak a megtakarítást, de a hatékonyabb fûtést például. Ehelyett ijesztgeti az amúgy is elkeseredett, pénztelen, tanácstalan és határozatlan városlakót. A három év alatt kigyulladt, felrobbant 33.000 kazán olyan túlméretezése, elferdítése a valóságnak, ami a szolgáltató végsô kétségbeesését, a fuldokló szalmaszálba kapaszkodását exponálja. Lehet is pánikban, ha most cégérezi teljes erôbedobással a vízszintes elosztású rendszert. Csak egyet felejt el: ahol kazánházak szûnnek meg, mit lehet kezdeni majd az ajánlott megoldással? Nézni, esetleg a családi megvalósítás-lajstromra írni, hogy ez is megvan, és közben dideregni? Húsz év alatt semmi igazán jelentôs lépés nem történt a fogyasztók megtartása céljából. Húsz év alatt a lakosság java része fokozatosan soványabb böjtre kényszerült, viszont az állam, a szolgáltató pazarolt. Találékonyságuk kimerült a rendszerrôl leválók akadályozására kiötölt díjak, engedélyárak sokasításában és növelésében. Például a leváláshoz rajzos- számításos tervet készítettek, mennyiben módosulnak a mûszaki paraméterek, hogyan lehet kiiktatni az illetô lakáson áthaladó vezetékeket, hogy a rendszer mûködôképes maradjon ott, ahol igényelik a távhôszolgáltatást. Ezért kezdetben csekély összeget kértek, amit viszont 2007-re már több mint 700 lejre duzzasztottak. S hogy ezért ki, mennyit és hogyan dolgozott az amúgy túlméretezett, bürokratikus gépezetben, elképzelhetô, ha a "levágásra" kiküldött három (!!!) szakmunkás, a 700 lejes tervvel a kezében, várta a felsôbb emeleti lakás tulajdonosának hazatértét, hogy meg tudják állapítani, melyik csô hova vezet, mit lehet vágni, mit nem.

Nem kell zseninek lenni annak megállapítására, hogy ahonnan csak elvesznek és nem tesznek, egyszer kiürül. Lehet kozmetikázni a valóságot, álcázni a hozzá nem értést, bagatellizálni a rossz gazdálkodásból eredô veszteséget, veszélyt, hitegetni a világot, másra fogni a tévedést, a hibát, viszont egy bizonyos határon túl már jóvátehetetlenné válnak az elrontott dolgok. És akkor már senki sem dôl be annak a kitalációnak, hogy a rivális ronda, bibircsókos és halálszagú.

Újabb hallucinogén szerek a tiltólistán

Menyhárt Borbála

További nyolc hallucinogén hatású szer került fel a tiltott anyagok listájára. Az erre vonatkozó határozatot e heti ülésén fogadta el a kormány, ezzel kiegészítve a februárban elfogadott jegyzéket, amelyen eddig 27 egészségre káros hatóanyag és kilenc növény szerepelt.

A 2010. évi 6-os számú, hallucinogén hatású anyagok és növények betiltását szabályozó sürgôsségi rendelet áprilisi életbe lépése óta a kórházi ügyeleteken többször jelentkeztek olyan fiatalok, akik úgynevezett könnyû drogokkal való mérgezésre panaszkodtak, más szerekre, mint amelyeket betiltottak. A pórul járt fiatalok vallomásai nyomán kiderült, hogy az újabb szerek szintén a drogokhoz hasonló hatásúak, sôt, egyesek annál súlyosabb gondokat okoznak. Tüneteik: hallucináció, álmatlanság, eufória vagy túlzott visszafogottság, zárkózottság. Hosszú távon a hatóanyagaik függôséget okoznak, sôt, a fogyasztó halálához is vezethetnek. Ilyen tüneteket okozó nyolc hatóanyagot azonosított az Országos Rendôrparancsnokság az elmúlt hetekben, ezek kerültek fel a tiltólistára – tájékoztatott Rácz Éva miniszteri tanácsadó.

1300-an lettek rosszul

Az Egészségügyi Minisztérium nyilvántartása szerint idén 1300 személy szorult orvosi ellátásra hallucinogén anyagok fogyasztása miatt, január óta 206-an kerültek a sürgôsségire mérgezéssel. Maros megyében az utóbbi idôben eltûnt az álomboltok ajtajáról az "árukészlet frissítése" felirat, mi több, a Forradalom utcában lévô bolt ajtaját több alkalommal találtuk nyitva már a kora esti órákban és több tinédzser éppen befele tartott. Lavinia Cosmától, a Maros Megyei Sürgôsségi Kórház sajtószóvivôjétôl megtudtuk, hogy idén január óta 13 (fôként fiatal) került a SMURD-hoz, miután az említett boltból vásárolt szereket fogyasztottak.

A Közigazgatási és Belügyminisztérium adatai szerint a 2010. évi 6-os sürgôsségi kormányrendelet életbe lépése óta 67 boltban tartottak ellenôrzést, ezekben összesen 150.500 lej büntetést róttak ki. A Pénzügyôrséggel és a Fogyasztóvédelmi Hivatallal tartott közös ellenôrzések nyomán öt úgynevezett álombolt mûködését függesztették fel, több mint 30 bûnügyi dossziét állítottak össze és mintegy 35 kilogramm hallucinogén anyagot koboztak el a korábban betiltottakból.

Vezetôváltás megyei intézmények élén

(kilyén)

Június elején vezetôcsere történt a megyei mezôgazdasági intézményeknél és az állat-egészségügyi igazgatóságnál.

A Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságnál (DSVSA) dr. Rusu Ioant dr. Fegyverneki Sándor váltotta fel. A Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyénkbeli kirendeltségénél Ioan Tet lett az igazgató Vasile Cornea helyett. A mezôgazdasági miniszter rendelete alapján a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságnál (DADR) öt igazgató menedzsmentszerzôdését érvénytelenítették: Liviu Timar (koordináló igazgató), Porav Hodade Tanase (koordináló igazgatóhelyettes), Cengher Teofil (ellenôrzések), Marian Pogacian (a Növényvédelmi Egység igazgatója), Dordea Aurica (gazdasági igazgató). Az intézmény vezetését június 4-étôl ideiglenesen Csegzi Gergely mezôgazdasági mérnökre bízták, aki jelenleg koordináló igazgatóhelyettes. Megkeresésünkre a tegnap elmondta: – Egyelôre mindenki végzi a munkáját, de a hírek szerint a következô idôszakban átszervezésekre kerül sor, 25%-os személyzetcsökkentést kíván végrehajtani a mezôgazdasági minisztérium. Az erre vonatkozó szabályozás valószínûleg két-három hét múlva jelenik meg. Hogy mikor tartanak versenyvizsgát a vezetô állások betöltésére, egyelôre nem lehet tudni – mondotta Csegzi Gergely.

Erdélyi borongolás

Szerényen kezdte borszomszédolását a szegedi Tiszaexpo Kft. Ízléses faházikókban minôségi bort, mellé kürtôskalácsot és magyaros ízeket kóstolhatnak azok, akik a hét végén a marosvásárhelyi várba látogatnak. Három romániai és három magyarországi borvidék termékeit hozták el és kínálják a termesztôk. Gál Gyöngyvér szervezô elmondta, a borkultúrát szeretnék népszerûsíteni, tisztában vannak azzal, hogy ez kezdetben nehézségekkel jár, de ígérik, a jövôben visszatérnek.

Egészséges, minôségi életet!

(antalfi)

A magas vérnyomás és dohányzás elleni világnap alkalmából a marosvásárhelyi Procardia Alapítvány 100 méter az egészségért címmel rendezett az egészségtudatos életre, a dohányzás káros ártalmaira, az egészséges testmozgás fontosságára, a szív- és érrendszeri betegségek megelôzésére irányuló felvilágosító kampányt.

A néhány hete megkezdett rendezvénysorozat része volt szerdán a marosvásárhelyi Kövesdomb lakónegyedben, a sportolásra és kocogásra alkalmas sétány közelében szervezett, vérnyomásméréssel egybekötött egészségügyi felvilágosító kampány, amelybe a Procardia mintegy 20 önkéntese, rezidens orvosa kapcsolódott be. Fôleg idôsebbek jelentkeztek vérnyomásmérésre, a fiatal orvosok pedig elmagyarázták, hogyan és milyen idôközönként ajánlatos ezt a mûveletet elvégezni, melyek azok a vérnyomásértékek, tünetek, amikor már indokolt családorvoshoz fordulni, mi a helyes étrend ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelôzhetôek legyenek.

Dr. Kikeli Pál egyetemi tanár, a Procardia Alapítvány elnöke a Népújságnak elmondta, az egészséges életmód mintegy 20 évvel is meghosszabbíthatja az életet. "Minôségi életet élhetnek az emberek, az idôsek is, ami önbecsülésük szempontjából is fontos. Társadalmi szempontból is nagy jelentôsége van ennek, hiszen egészséges gazdaságot csak egészséges emberekkel lehet fenntartani. Sajnos Romániában az egészségügyi kultúra terén hiányosságok vannak, az emberek nem figyelnek egészségükre, aminek hatalmas költségeit nem lehet megfizetni. A családorvosnál évente legalább egyszer meg kell jelenni" – tanácsolta az orvosprofesszor. Kikeli Pál szerint a magas vérnyomás korai felismerése azért is fontos, mivel ez sokáig tünetmentes, amikor pedig megjelentek a tünetek, akkor már szövôdmények is vannak: "A magas vérnyomást fôként a stresszhatások okozzák. Fontos, hogy a vérnyomást rendszeresen ellenôrizzék, már fiatal kortól, fôleg azoknál, akiknek családtagjaik között van olyan, aki magas vérnyomásban szenved. Ha az egy hónap alatt 8-12 alkalommal mért értékek átlaga meghaladja a 145/90- et, orvoshoz kell fordulni".

RENDEZVÉNYEK

Világosságra várva

Június 21-én, hétfôn 18 órai kezdettel zenés lélekébresztô elôadást tart a Magyarok Szeretetlánca a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom tanácstermében Világosságra várva címmel, a magyarság üdvtörténetérôl.

Candide

Marosvásárhelyen vendégszerepel a magyarországi Forrás Színház a Candide címû produkcióval. A közismert Voltaire-regény színpadi adaptációjának célja a szórakoztató, de ugyanakkor intenzív színházi élmény mellett olyan pozitív emberi értékek sejtetése, mint az egyéni döntés meghozatalának fontossága és felelôssége, és nem utolsósorban az identitás szüntelen keresése. Szereplôk: Papp Attila, Molnár Anikó, Ács Tamás, Czár László és Szlúka Brigitta. Rendezô: Ács Tamás. Az elôadásra június 25-én, pénteken este 7 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében. Jegyek elôvételben és elôadás elôtt a színház jegypénztárában válthatók. Telefon: 0365/806-865 és 0265/212-335/118.

Lélektánc

Szabad stílusú lélektánc minden kedden 18 órától az Oázis Alapítvány székhelyén, Marosvásárhelyen, az Emil Dandea utca 10. szám alatt (a Poklos-patak közelében). Jelentkezés a 0742-612-396-os telefonszámon.

Katolikus öregdiák-találkozó

A Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai június 27-én tartják évi összejövetelüket. Gyülekezô 8.45-kor a minorita templom udvarán, 11 órától szentmise, majd mûsoros beszámoló az egykori iskola épületében. A közös ebédre 14 órakor kerül sor a Majestic étteremben (az Ifjúsági Ház mögött).

Külön elbírálás az ôshonos és a bevándorló kisebbségeknek

Bemutatták az Alapjogi Ügynökség kisebbségekkel foglalkozó elsô jelentését

(MTI) – Bemutatták a bécsi székhelyû Alapjogi Ügynökség (FRA) kisebbségekkel foglalkozó elsô jelentését az Európai Parlamentben (EP) – közölte pénteken Gál Kinga fideszes
EP-képviselô.

Morten Kjaerum FRA-igazgató a Gál Kinga által vezetett kisebbségi EP-munkacsoportnál tett látogatást, és ott mutatta be a jelentést, amelyet hamarosan nyilvánosságra is hoznak.

Gál Kinga üdvözölte a dokumentum elkészültét, amely – mint megállapította – az elsô fontos állomása az FRA kisebbségekkel kapcsolatos munkájának. Hangsúlyozta az EP-munkacsoporttal kialakítandó jövôbeni együttmûködés lehetôségeit és annak fontosságát. Felajánlotta: annak érdekében, hogy a jövôbeni jelentések részletesebbek lehessenek, az ügynökség támaszkodhat a munkacsoport kisebbségi tagjainak helyismeretére és szaktudására.

A találkozón a képviselôk részérôl elhangzott olyan vélemény, hogy nem szerencsés együtt kezelni Európa új és régi, ôshonos kisebbségeit, mert a különbözô csoportokat érintô kérdések más-más megoldást igényelnek. Többen javasolták, hogy az Alapjogi Ügynökség a jövôben készítsen olyan jelentést is, amely kizárólag a hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvi kisebbségekkel foglalkozik.

Az EU a szerb–koszovói párbeszéd újrakezdését szorgalmazza

(MTI) – Az Európai Unió szorgalmazza, hogy a szerb és a koszovói vezetés ismét tárgyaljon egymással a koszovói helyzetrôl azután, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) állást foglal az egykori szerb tartomány függetlenségének kikiáltásáról – jelentette pénteken a Tanjug szerb hírügynökség.

A 27-ek Pieter Feith koszovói és Peter Sörensen szerbiai EU-képviselô útján tudatták, azt szeretnék, ha a bíróság tanácsadó véleménye "új kezdetet" jelentene Belgrád és Pristina viszonyában, és a felek "konstruktív párbeszédet" folytatnának egymással – ismertette a hírügynökség a legnagyobb példányszámú pristinai lap, a Koha Ditore diplomáciai forrásokra hivatkozó cikkét.

Az ICJ a legújabb értesülések szerint már július 22-én közzéteszi tanácsadó véleményét. Korábban azt lehetett hallani, hogy csak a szeptemberi ENSZ-közgyûlés után születik meg az állásfoglalás.

Szerbia 2008 ôszén fordult a testülethez, állásfoglalást kérve arról, a nemzetközi jogba ütközik-e, hogy Koszovó az év februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. A bíróság döntése nem kötelezô érvényû, de feltehetôen politikai következményekkel jár majd.

Boris Tadic szerb elnök hivatala a múlt hónapban jelezte, Belgrád kész egyeztetni Pristinával akár "technikai jellegû" – vagyis Koszovó jogállását nem érintô – kérdésekrôl is, de elsôsorban Koszovó státusát tárgyalná újra.

A koszovói kormány világossá tette: kész bármilyen témát megvitatni Szerbiával, kivéve Koszovó státusának és az egykori szerbiai tartomány területi integritásának kérdését. Pristina egyetlen feltétele, hogy a tárgyalásokon egyenrangú félként vehessen részt.

Vuk Draskovic volt szerb külügyminiszter, a kormánykoalíciót támogató Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) vezetôje pénteken úgy nyilatkozott, szerinte nem lehetséges újranyitni a tárgyalásokat Koszovó jogállásáról. Mindegy, hogyan dönt az ICJ, a realitásokat sem ez, sem az esetleges új státustárgyalások nem fogják megváltoztatni – mondta a Danas címû belgrádi lapnak adott interjúban.

Irán megvétózta az ENSZ- szankciókat

(MTI/Reuters) – Törvénytelenek azok az ENSZ- szankciók, amelyeket Irán ellen rendeltek el nukleáris programja miatt, ezért azokat vissza kell vonni – közölte pénteken Teherán.

Az IRNA hivatalos hírügynökség által nyilvánosságra hozott közleményben az iráni nemzetbiztonsági fôtanács, amely a védelmi politikát koordinálja, azt hangoztatta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) "beavatkozik" Irán békés célú atomprogramjába. A világszervezet testületének sürgôsen lépnie kell, hogy helyrehozza hibáit – tartalmazza a dokumentum.

A BT június 10-én fogadott el újabb korlátozásokat Irán ellen, hogy az felfüggessze az urániumdúsítást, amely Teherán állítása szerint békés célú, a Nyugat szerint viszont atomfegyverek elôállítására irányul.

Az ENSZ-szankciók azokat az iráni bankokat veszik célba, amelyek gyaníthatóan kapcsolatban állnak a nukleáris vagy a rakétaprogrammal. A korlátozások kiterjesztik a fegyverembargót, és felszólítanak egy teherszállítmány-ellenôrzô rendszer megteremtésére is.

Iráni vezetôk kételkednek a korlátozások hatékonyságában. Elemzôk véleménye szerint azonban ha Washington és Brüsszel még szigorúbb lépéseket rendelne el, annak komolyabb kihatása lenne az OPEC-tagállam létfontosságú energiaszektorára.

Lapvélemény

Hány pillére lesz a Hídnak?

(MTI) – Mind a parlamentbôl kibukott Magyar Koalíció Pártjának (MKP), mind a kormányzati szerepre készülô Hídnak meg kell változnia a következô négy évben – írta az Új Szó címû szlovákiai magyar napilap pénteken.

Az újság szerint az eddig a szlovák és a magyar közösség között egyensúlyozgató Híd szembesülni fog egy kényelmetlen dilemmával: nyíltan felvállalja-e a szlovákiai magyar közösség problémáinak megoldását, vagy továbbra is a konfliktusok látványos elkerülésére épít.

"Bugárék kézenfekvô választásnak tûnhettek egy olyan helyzetben, amikor Slota és Fico kormányoldalról támadta a magyar kisebbséget, az MKP pedig semmit sem tett a nemzetiségi feszültségek feloldására. Most új idôk jönnek. Csákyék távoznak a parlamentbôl, Slota és a Smer ellenzékbe szorult, a nemzetiségi témát eddig félszívvel vállaló Híd pedig hirtelen a felvidéki magyarság érdekeinek elsô számú képviselôjévé lép elô. Olyan politikai környezetben, amelyben az elôzô kormány több aknát is hátrahagyott" – fejti ki Tokár Géza, a szerzô.

Szerinte az új kormány – bármennyire idegenkedik is a nemzeti témáktól – legalább két fontos, etnikai vetületû problémával fog szembesülni.

"Nem tudni, miként kezelik majd a betarthatatlan nyelvtörvényt, illetve a kettôs állampolgárság betiltását követô gyakorlati problémákat. Vajon valóban szép lassan kivételt kapnak a cseh, az ausztrál, az angol kettôs állampolgárok? Mind a két témában ismét elôkerül a magyar kártya, a Hídnak pedig megoldásokat kell szolgáltatnia – úgy, hogy ne veszítsen szlovák szavazókat, egyúttal megtartsa »nemzeti« jellegét az etnikai magyar szavazók körében" – mutat rá Tokár.

"Az is kérdéses, hogy Bugár milyen viszonyt alakít ki a jobboldali szlovák sajtó által is elôszeretettel bírált Fidesszel, hiszen Orbán pártja a következô négy évben gyakorlatilag Magyarország szinonimájának számít a közvélemény szemében" – vélekedik a szerzô.

"A túlzottan szívélyes viszony elriaszthatja a szlovák szavazók egy részét, sôt, belülrôl oszthatja meg a pártot, az ellenséges hozzáállás pedig a magyar választókat tántorítja el hosszú távon a Hídtól" – húzza alá Tokár.

Bugár rendkívül ügyes, kompromisszumkész taktikusnak bizonyult az elôzô egy évben – fejti ki a szerzô, de megjegyzi: a jelenlegi alapelveken mûködô Híd fenntartása roppant nehéz és kényes feladat.

"A párt olyan, mint egy ingatag mérleg, amelyet állandóan egyensúlyban kell tartani. Ha az egyik oldalára túl sok súly kerül, magával húzza a többit. Ezzel a dilemmával kell együtt élnie a Híd vezetôségének további négy évig – hacsak nem döntenek úgy, kényelmesebb megoldás végleg elkötelezniük magukat az egyik vagy a másik oldalon" – záródik az Új Szó kommentárja.

Semjén Zsolt Bukarestben

(MTI) – A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttmûködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttmûködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök- helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.

A magyar miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának elsô programjaként Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettessel ült közös asztalhoz.

A találkozó után tartott közös sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: partnerével egyebek között a két ország további együttmûködésérôl, a stratégiai partnerségrôl folytattak eszmecserét, s e partnerségnek mindkét fél különleges jelentôséget tulajdonított a térség egészének a fejlôdése szempontjából.

Semjén Zsolt a román és magyar sajtó képviselôi elôtt köszönetet mondott a romániai magyarságnak, hogy anyagi támogatással is segítségére sietett az árvíz sújtotta magyarországi településeknek. Ugyancsak megköszönte a román államnak, hogy homokzsákokat küldött Magyarországra a gátak megerôsítése érdekében.

A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Basescu államfô. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselôházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Basescu leszögezte: ô személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni.

A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. "Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetôségét – elsôsorban a Moldáviában élô románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élô magyarságra" – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Basescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.

A magyar–román gazdasági együttmûködés számos területét is górcsô alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függôséget és a kiszolgáltatottságot.

Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.

Azt is érdeklôdéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.

Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekrôl is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekrôl – tette hozzá.

Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsôsorban a turisztikai együttmûködésrôl tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentôsége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.

A Daniel pátriárkánál, az ortodox egyház vezetôjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.

Borbély László kész lemondani

Antalfi Imola

Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter kész lemondani, ha a kormány által foganatosított megszorító intézkedések december 31-ig nem hozzák a várt eredményeket – hangzott el kedden, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.

A miniszter csütörtökön Marosvásárhelyen megerôsítette: "Ha úgy érzem, hogy a kormány nem képes azokat az intézkedéseket véghezvinni december 31-ig, ami nemcsak a megszorításokról szól, hanem gazdaságélénkítô programokról, a kórházi decentralizációról, az országos ügynökségek átszervezésérôl is, le fogok mondani, még akkor is, ha az általam vezetett minisztérium szintjén sikerült pontra tenni a dolgokat. Felelôs politikusként szolidárisak vagyunk, az én tevékenységemet nem tudom elvonatkoztatni a kormány egész tevékenységétôl". Újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ-nek milyen elképzelései vannak a gazdaság élénkítésére, a miniszter kifejtette, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) felé kell nyitni jobban. "Javasoltuk egy olyan kártya bevezetését, ami egy bizonyos összegig lehetôséget ad a kkv-knak arra, hogy jobb feltételekkel, mint eddig, bankhiteleket vehessenek fel. Meg kellene vizsgálni a bankok adózását, amirôl EU-s szinten is szó van, szerintem nyugodtan ki lehetne vetni egy plusz bankadót. Azt is meg kell nézni, hogy bizonyos bankhitelek esetében halasztható legyen a visszafizetés, de mindez annak függvénye, hogy mennyit enged meg a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerzôdés. Ettôl függ az egykulcsos adó módosítása is. Ha most csökkentenénk az egykulcsos adót és néhány más adónemet növelnénk, több pénz jönne be a költségvetésbe. Progresszív adózási rendszerrôl egyelôre nem tárgyalunk" – nyilatkozta a miniszter.

Csökken az orosz földgáz ára

Románia a földgáz árának csökkentésében egyezett meg Oroszországgal, és abban bízik, hogy az év eleje elôtt még újabb árcsökkentést sikerül elérnie – jelentette be Adriean Videanu gazdasági miniszter.

A román lépést megelôzôen már számos nagyobb orosz földgázvásárlónak sikerült árcsökkentést kialkudnia annak köszönhetôen, hogy a Gazprom egyre növekvô versenynek van kitéve más gázszállítók részérôl.

A miniszter a Gazprom vezetôivel Moszkvában folytatott megbeszéléseit egy nappal követôen nyilatkozott újságíróknak, kifejtve, hogy "haj- landóságot tapasztalt a gáz árának csökkentésére". "Ez megerôsíti bennem a bizalmat az ár fokozatos csökkentésével kapcsolatban" – tette hozzá. "Még tárgyalunk, és további csökkentésekre számítok."

Romániának (ezer köbméterenként) 13 dolláros árcsökkentést sikerült kialkudnia a Wintershall vállalattal, a német BASF leányvállalatával, amely közös vállalatot tart fenn a Gazprommal, és közvetítôként mûködött közre a tárgyalásokban. Románia 352 dollárt fizet ezer köbméter gáz után.

Földgázszükségletének egyharmadát importálja, kétharmadát pedig belföldi termelésbôl fedezi.

A rakétapajzs- telepítésrôl

Elkezdôdtek pénteken Bukarestben a tervezett amerikai rakétapajzs egyes elemeinek Romániába telepítésérôl szóló tárgyalások – jelentette be egy román tisztségviselô.

Az amerikai küldöttséget Ellen Tauscher külügyi államtitkár vezeti. Bogdan Aurescu stratégiai ügyekben felelôs román államtitkár csütörtökön közölte, hogy a tárgyalásoknak nem szabnak határidôt, de mindkét fél gyorsan akar haladni.

Románia februárban fogadta el az Egyesült Államok javaslatát arra, hogy fogadja be a rakétapajzs egyes elemeit, és a felek megállapodtak abban, hogy húsz elfogórakétát telepítenek 2015-ig.

Barack Obama amerikai elnök változtatott elôdjének, George W. Bushnak európai rakétavédelmi elképzelésein. Az utóbbiak értelmében Csehországba radarállomást, Lengyelországba pedig elfogórakétákat telepítettek volna.

Oroszország határozottan ellenzi az amerikai rakétavédelmi terv megvalósítását, mert úgy véli, hogy az nukleáris ütôerejének gyengítésére irányul. Moszkva vélelmezi azt is, hogy az Egyesült Államok behatol befolyási övezetébe. Washington ugyanakkor váltig állítja, hogy a pajzs elsôsorban Irán esetleges rakétacsapásainak a kivédésére lenne hivatott.

Növekedtek az adóterhek

A 2010-es júliusi járandóságokkal kezdôdôen megadózzák az élelmiszer-, az ajándék-, a bölcsôde- és az üdülôjegyeket, valamint a végkielégítéseket, ugyanakkor a kormány bevezeti az adózási alap kiterjesztésére vonatkozó adótörvénykönyvi módosításokat.

Ugyanettôl az idôponttól az intellektuális szerzôi jog elszámolható költségeinek kvótáját a bruttó jövedelem 20%-ára csökkentik a jelenlegi 40%-hoz képest. A monumentális mûalkotás elkészítésébôl származó jövedelem esetében az elszámolható költségek kvótáját a bruttó jövedelem 25%-ára csökkentik a jelenlegi 50%-hoz képest.

Szintén július 1-jétôl a szerencsejátékokból származó jövedelmet 25%-kal adózzák meg, amelyet az egy szervezôtôl vagy fizetôtôl származó, egy nap alatt nyert nettó jövedelem szintjén számolnak ki.

Júliustól hatálytalanítják a testnevelés- és sporttörvény azon elôírásait, miszerint azok a profi sportolók, akik civil szerzôdést kötöttek valamely sportegyesülettel, kérésre beletartozhatnak és befizethetnek az állami vagy valamely magánnyugdíjalapba.

Azok a személyek, akik tulajdonában több nem bérbe adott lakás van, szeptember 30-ig kötelesek adójuk 50–100–200%-át (2, 3, 4 lakás esetében) – a tulajdonadón kívül – "szolidaritási adóként" befizetni a helyi költségvetésbe, ezzel az állam 2010-ben 31 millió lejre akar szert tenni.

A több lakással rendelkezô tulajdonosok részére kiírt szolidaritási adót az adótörvénykönyvet módosító sürgôsségi rendelet révén alkalmazzák.

Ezt az adót 2010. szeptember 30-ig kell befizetni a helyi költségvetésbe.

A kormány azzal indokolja az új adó bevezetését, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi körülmények között növelni kell a helyi költségvetések bevételét, ezzel pedig 2010-ben még 31 millió lej bevételre számítanak.

"Terrorizált betegszabadság"

Bodolai Gyöngyi

Mindössze három hét alatt több mint 900.000 lejt folyt be az Országos Egészségügyi Alapba a betegszabadságokkal kapcsolatos bírságokból, valamint a jogtalanul megítélt betegnapok kifizetésének felfüggesztése nyomán – olvasható az Egészségügyi Minisztérium sajtóközleményében. A három hét alatt begyûlt összegbôl 90 rákos beteg ellátását lehetne biztosítani, s a pénz elég volna három átlagos sürgôsségi szolgálat egyhavi teljes ellátására (fizetésekkel, gyógyszerekkel, segédanyagokkal együtt) – nyilatkozta Cseke Attila, a szaktárca vezetôje.

Példátlan büntetési kampány

Az említett pénzösszeg begyûjtése érdekében a megyei egészségbiztosítási pénztárak országos szinten 1540 olyan orvost ellenôriztek, akik beteglapot állítottak ki, s közülük 336-nál tapasztaltak hiányosságokat: nem voltak meg, illetve hibásan voltak kitöltve bizonyos iratok, a páciens kórlapjához nem csatolták a nyilatkozatot, hogy hol tartózkodik a betegszabadság alatt, a nyilatkozatot a beteg nem írta alá, téves kódot írtak a beteglapra, hiányzott a munkahelyi igazolás arról, hogy a munkáltató napirenden van az egészségbiztosítási hozzájárulás kifizetésével. A talált hiányosságok nyomán 222 kihágási büntetést róttak ki, összesen 859.250 lej értékben. 73 orvos figyelmeztetést kapott, 31 orvos esetében 10 százalékkal csökkentették a garantált pontértéket, 28 orvostól megvonták a betegszabadság felírásának jogát és 10 esetben értesítették az orvosi kamara fegyelmi bizottságát. 51 esetben felfüggesztették a betegszabadság kifizetését, 30 esetben a törvény be nem tartásáért, 21 esetben pedig azért, mert a beteg nem tartózkodott a megadott címen.

Megyénkben az egészségbiztosítási pénztár megbízottai 101 ellenôrzést végeztek 34 családorvosnál, 29 szakorvosnál és 38 magánszemélynél. A családorvosok közül ötezer lejes bírságot szabtak ki azokra, akiknél hiányosságot tapasztaltak az írott dokumentumokat illetôen, akik pedig nem tartották be a megadott munkaprogramot, júniusi jövedelmük 10 százalékát veszítik el. A betegek közül négy személy nem tartózkodott a nyilatkozatban megjelölt helyen, akiknek igazolniuk kell, hogy miért nem tartották be a megjelölt órarendet.

A bürokráciára összpontosítanak

Akik a számok bûvkörében élnek, helyeslôleg bólinthatnak a pénzügyi szempontból hatékony ellenôrzési kampány adatait olvasva, hisz kétségtelen, hogy vannak hanyag és a bürokráciában nem jeleskedô orvosok, akiknek mellesleg nem a papírmunka, hanem a gyógyítás kellene a legfontosabb teendôjük legyen, ha végre hagynák ôket, hogy azt tegyék, amire képezték ôket.

Esetleg helyeselhetnek azok is, akik az elmúlt évek során tanúi voltak, hogy ismerôsük, szomszédjuk, munkatársuk magánügyei rendezése, esetleg hosszabb- rövidebb külföldi munkavállalás, üdülés vagy egyéb okok miatt folyamodott betegszabadsághoz, ismeretségi vagy hálapénzes alapon, esetleg az orvos átejtésével. Az anyagilag és szellemileg is egyre rosszabb állapotba kerülô romániai lakosok többsége azonban valóban betegség miatt vált napokra, hetekre vagy hónapokra munkaképtelenné, s kényszerült betegszabadságra. De az érem másik oldalát sem kell figyelmen kívül hagynunk, azt, hogy a magáncégeknél dolgozó vagy állásukat féltô alkalmazottak közül sokan félholtan is mennek dolgozni.

A szakminisztérium és a biztosítási pénztárak ahelyett, hogy azt vizsgálnák, mennyire szakszerûen járnak el a család- és szakorvosok a betegek kezelése terén, s a betegségek és ezzel együtt a betegszabadságok megelôzésére, a prevencióra helyeznék a súlyt, a napokban lejárt kampányban kizárólag csak a bürokráciára, a papírmunkára összpontosítottak. Holott korábbi nyilatkozataiban a tárcavezetô épp az ellenkezôjérôl, a bürokrácia csökkentésének szükségességérôl beszélt.

Mivel a betegszabadságokkal kapcsolatos rendelkezések megváltoztak, a család- és szakorvosok azt várták volna el, hogy pontosan közöljék velük, mire számíthatnak, s az ellenôrzés célja a változások után közvetlenül a figyelmeztetés legyen. Ahogy egyébként az egészségügyi miniszter meg is ígérte, aki szerint a május 19–június 4. közötti ellenôrzési kampány elsô felében azt figyelik, hogy az orvosok és a betegek mennyire ismerik az új elôírásokat, büntetéseket pedig csak a megfelelô felvilágosító munka után szabnak ki.

Orvos és beteg – lehetséges bûnözôk?

A családorvosok országos egyesületének sajtónyilatkozata szerint az egészségbiztosítási pénztárak visszaéltek hatalmukkal, és a megfélemlítés volt a céljuk, miközben potenciális bûnözôkként kezelték a családorvosokat és a betegszabadságon levô személyeket is.

A megyei egészségbiztosítási pénztár szóvivôje kérdésünkre nem tudta megerôsíteni, hogy a miniszter által megszabott figyelmeztetô idôszakot megyénkben betartották-e. Ahogy a jogosan felháborodott családorvosok sem tapasztalták a jóindulatú figyelmeztetést, s egy kezdô háziorvost a praxisa egyhavi jövedelmét meghaladó összegre büntettek, mivel a páciens nyilatkozata nem volt aláírva.

A történtek után a családorvosok országos egyesülete "a terror légkö-rének bevezetésével" vádolja a megyei biztosítási pénztárakat. Az országos pénztárat pedig azzal, hogy miután a családorvos által 12 hónap alatt kiállítható betegszabadság idejét 45-rôl 30 napra csökkentették, és változásokat vezettek be a beteglapok kiírását illetôen, az alapos tájékoztatás helyett "megalázó karhatalmi módszert" alkalmaztak az orvosok és a betegek ellenôrzésére. A változásokról szóló tájékoztatást csatolni kellett volna a betegszabadságok kiírására vonatkozó szerzôdéshez, amit a pénztárak nem tettek meg. Az ellenôrzés módszertanát pedig közölni kellett volna a Hivatalos Közlönyben is, mielôtt a büntetôsdit elkezdik.

A beteg vesszôfutása

A nagy kampányban azt sajnos nem vizsgálták, hogy az érvényes rendelkezések alapján milyen "vesszôfutást" kell megtenni a páciensnek, aki hirtelen megbetegedik. Ahhoz, hogy betegszabadságra kiírják, jelentkeznie kell a családorvosánál, amihez elôzetes bejelentésre lenne szüksége, miközben megtörténik, hogy éjjel vagy hajnalban veszi észre a magán betegség tüneteit. A családorvos csak az érvényes munkahelyi igazolás alapján írhat ki betegszabadságot, ha viszont a beteg esetleg más helységben dolgozik, akkor is be kell szereznie még aznap az igazolást. Így, ahelyett, hogy az ágyban ülne, ahogy az egy programtisztelô "beteg beteghez" illik, ha nincs olyan munkatársa vagy hozzátartozója, aki gyorsan segíthet (amíg a családorvos aznapi munkaideje le nem jár), a nyakába veheti a világot, ha egyáltalán tud járni. A családorvoshoz mindenképp vissza kell térnie, hogy kitöltse, esetenként kézzel megírja azt az 50 soros nyilatkozatot, amelyben személyi adatai mellett pontosan kell közölnie, hogy reggel 8.00-11.00; 12.00-17.00 és 18.00-20.00 óra között milyen helyszínen tartózkodik. Ha nem tartja be a programot, nyilatkozathamisítás miatt büntetôjogi felelôsség terheli. De gondoljuk csak el, honnan lehet tudni a betegség elsô napján, hogy milyen laboratóriumi analízisekre, milyen szakorvoshoz és milyen kezelésekre kell eljárnia a betegnek, és ott a mai körülmények között mikor kerül sorra, a közlekedési eszközökre pedig mennyi idôt kell várakoznia. Ezt akkor sem lehet betartani, ha minden nap újabb nyilatkozatokat szerkeszt. Ezenkívül, ha a betegsége nem sorolható be a pontosan megszabott sürgôsségi esetek közé (mert például nem 3,5, "csak" 3 méterrôl esett le), és a családorvosnál nincs bejegyezve, ráadásul a 10 lejes konzultációs díjat is ki kell fizetnie. Amikor lejárt az eredetileg tíznél kevesebb napra kiírt "táppénzes idôszak" (amit eddig 14 napra adhatott a fôorvosi rangban levô családorvos, most viszont 10-re csökkentették), és továbbra sem érzi jól magát a beteg, még a betegszabadság lejártának napján újra kell jelentkeznie a háziorvosánál a hosszabbítás érdekében, amihez újabb nyilatkozatot kell kitöltenie, s ha nem volt elég elôrelátó az orvosával együtt, esetleg újabb 10 lejes konzultációs díjat is kell fizetnie.

A nyilatkozat végén "A betegszabadságot felíró orvos észrevételei" címû rubrika szerepel. Hogy ide mit kell beírni? Nos, az egyik családorvos kínjában az írta, hogy sétáljon szabad levegôn a beteg. De mi lesz akkor a nyilatkozatban pontosított programmal?

Amiképpen az sem tisztázott, hogy mi történik azzal a beteggel, akit például pénteken délutántól vasárnapig a rohammentôkhöz szállítanak be, ahol nem adnak orvosi igazolást és betegszabadságot sem, holott a betegnek olyan munkahelye van, hogy a hét végi napokon is dolgoznia kellene. A családorvos pedig péntek délutántól programon kívül nem írhat fel betegszabadságot, az egyéb formaságok begyûjtésérôl nem is beszélve. Amíg a beteg a szükséges dokumentumok birtokában eljut a családorvosához, a háromnapi igazolatlan hiányzás miatt akár fel is bonthatják a munkaszerzôdését.

Bár elhisszük, hogy az egészségbiztosítás kasszájában fogyóban van a pénz, s a társadalombiztosítási költségek meghaladják a biztosítottak és a munkáltatók által befizetett összeget, a válsághelyzeten a gazdasági élet megélénkülése, újabb munkahelyek létesítése segíthetne érezhetô módon. Amit most kínjukban ott fenn kitaláltak és a családorvosokra valamint a betegekre kényszerítenek, abszurd helyzetet teremt, lehetetlen elvárásokkal. A baj csak az, hogy nem egy színjátékban, hanem a mindennapi életben mérik ránk ezt a szerepet.

Jubileumi Kárpáti kalandverseny

-vagy-

A marosvásárhelyi Outward Bound Társaság az Ifjúságért és az Örökmozgó Természetjáró Egyesület az idén a 10. alkalommal szervezi meg a nemzetközi túlélôversenyt. Ezzel kapcsolatosan tartottak sajtótájékoztatót a szervezôk csütörtökön a Maros Mallban levô La Liga sportbárban.

A Kárpáti kalandversenyre négytagú (egy nô kötelezôen részt kell vegyen) csapatok iratkozhatnak fel. Az elôzô évektôl eltérôen, amikor más- más hegységben szervezték a 72 órás megmérettetést, az idén újra a Kelemen- és a Görgényi-havasokban jelölik ki az útvonalat. Ennek oka, hogy az Outward Bound szovátai központjában lesz az alaptábor, ahol szombaton ünnepi mûsorral emlékeznek az elôzô tíz rendezvényre.

Augusztus 11-én 12 órakor rajtolnak a haladó, míg 13 órakor a kezdô csapatok. Az utóbbiak kisebb távot tesznek meg, de a szervezôk számításai szerint az idén így is 150 és 250 km-es lesz a táv, amiben gyalogtúra, hegyikerékpározás és speciális próbák is lesznek. Az elôzô évektôl eltérôen a 2010-es kalandversenyen nem lesz tutajozás, mivel nincs a közelben olyan vízfelület, ahol megfelelô körülmények között meg lehetett volna szervezni ezt a versenyszámot. A feliratkozás május 15- én kezdôdött és július 20-án zárul. Eddig nyolc csapat jelentkezett, köztük egy magyarországi és egy Moldova köztársaságbeli.

Hogy megelôzzék a tavalyihoz hasonló balesetet, az idén a szervezôk orvosi igazolást kérnek a bíróktól is, és ezúttal komoly mentési tervet dolgoznak ki és fogadtatnak el a hegyimentô- szolgálattal, amellyel partnerszerzôdést is kötnek. A szervezôk elmondták: a Kelemen- és a Görgényi- havasok kevésbé veszélyes, mint a magas hegyek (Retyezát, Fogarasi, Királykô), viszont rossz idô esetén a versenyzôk eltévedhetnek, hiszen nagyrészt erdôben kell haladniuk.

Mivel jubileumi rendezvényrôl van szó, az OB szovátai táborába azokat a sportolókat is várják, akik most nem versenyzôként neveznek be, de az elôzô Kárpáti kalandversenyen jelen voltak. Az idei verseny augusztus 15-én, vasárnap délelôtt a díjkiosztással zárul.

Múzsa (936.)

Szerkeszti: Nagy Miklós Kund

Ha a verset énekelik...

... ragyognak az arcok. S ha gyermekek is vannak a teremben, akik gátlások nélkül bekapcsolódnak a dalba, a költô, a zenész is ragyog, a hangulat pedig csúcsokra hágva, sokáig felejthetetlen marad. Mint várható volt, így történt ez a múlt hét csütörtökén Marosvásárhelyen is a Nemzeti Színház nagytermében a Sebô együttes és a Kossuth-díjas lírikus, Kovács András Ferenc Árdeli szép tánc címû közös fellépésén. Azelôtt egy nappal Csíkszeredában, a legendás együttes és a népszerû költô elsô találkozásakor bebizonyosodott, életképes az elképzelés: Sebôék és KAF együttes bemutatkozása csakis jó dolgot eredményezhet. De miközben a Csíki Játékszín nagyterme zsúfolásig megtelt, Vásárhelyen mintegy hetvenen lehettek csupán az elôadáson. Ôk viszont, különösen a verskedvelô kisiskolások, igen fogékony közönségként vésôdhettek az elôadók emlékezetébe. Sôt, ösztönzô is lehetett számukra a lelkes fogadtatás. Noha biztosak lehetünk benne, hogy ha csak tíz nézô lett volna a színházban, és nem ilyen mosolygósak, mint az izgô-mozgó, rokonszenves kis csapat, akkor is arra törekedtek volna, hogy maximális legyen a teljesítményük, hiszen ôk hivatásuk, mûfajuk igazán példás, önigényes elkötelezettjei.

Közbevethetjük, hogy ismételten érdemes lenne jobban összehangolni a marosvásárhelyi kulturális eseményeket, hogy egy idôben ne legyen annyi átfedés. De az is meggondolkoztató, hogy egy ideje mintha veszített volna lelkesedésébôl, érdeklôdésébôl a helybeli közönség, sokan túlzottan hamar vették természetesnek, hogy egyre-másra jelennek meg nálunk is a nagy nevek, még a nemzetközi hírû vendégekre sem kíváncsiak. Ez azonban egy másik írás külön témája lehet. Most csak sajnálni tudom, hogy annyian lemaradtak errôl a potenciális szép élményrôl.

Énekelt vers... Valamikor ez volt a költészet közkedvelt megnyilatkozási formája. A Sebô együttes, és persze, még több hasonlóan kiváló, céltudatos kollégájuk újra fellendítette a mûfajt. Részletekbe nem bocsátkozunk, eléggé ismert mindaz, amit ezen a téren tettek. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy ha régóta felfedezték maguknak a magyar és az egyetemes líra zenével, ritmussal, játékossággal telített szerzôit, akiknek a verseit nagyszerûen megzenésíthetik, olyanokét, mint Balassi, Csokonai, József Attila, Nagy László, Weöres Sándor például, akkor elôbb-utóbb Kovács András Ferenchez is el kellett jutniuk. Annyi a zene, a dallamosság, a ritmikus töltet a költeményeiben, olyan változatos a formagazdagsága, és tematikus, mûfaji sokszínûsége is annyira nyilvánvaló, hogy lírája szinte önként kínálja a megzenésítés lehetôségét. Éltek is ezzel már jó néhányan. Jack Cole dalait többen is ihletetten szerzett, valós muzsikával tolmácsolták az érdeklôdôknek. Sebô Ferenc nem ezeket az amerikás sorokat választotta. Ô elsôsorban az erdélyi fogantatású KAF-versek felé fordult. A hangsúlyos magyar verselés és az antik idômértékes verselésbôl kialakult költészet remekei egyaránt zenére ihlették. Errôl e rendhagyó koncerten mesélt is, bizonyítva, hogy nem csupán kitûnô énekes, hangszeres elôadó és sokoldalú zeneszerzô, hanem lendületes, szellemes mûsorvezetôként is magával tudja ragadni a közönséget. Az esten sok mindent megtudhattunk a költészetrôl, verselésrôl, költôi sajátosságokról. Leginkább természetesen a költôtôl magától, aki saját lírájáról is számos érdekességet közölt ôszintén, lendületesen, élvezetesen, versekkel is illusztrálva a mondottakat, de halhatatlan elôdeirôl is megannyi fontos sajátosságot elmondott. Szó és muzsika ötvözötten szerzett mágikus perceket a színházban, olykor már-már a megidézett jelenségek, helyzetek, személyek lehetséges képét is odaképzelhettük a hangszerekkel telt színpadra – gitár, tekerôlant, tambura, tárogató, furulya –, melyeket Sebô mellett két zenésztársa, Perger László és Barvich Iván is bravúrosan szólaltatott meg. Hátha visszajönnek még, és megismétlik az estet ugyanilyen felállításban! A koncert végén ôket lerohanó gyerekek mindenképpen erre biztatták a kedves vendégeket, Kovács András Ferencet pedig rég a magukénak tekintik, és tudják, rá mindig számíthatnak, ha be akarnak lépni a költészet bûvös birodalmának tágra nyitott kapuján.

N.M.K.

Burján Emil

Téli

Kós András koszorújába

jó volna újabb nemzedéknyi

tavaszt imádva átzenélni

akár szélcsendek sóhajával

együtt kottázható madárdal

színeivé hangolva már-már

érzékenyebb vagyok a nyárnál

lélegzetvételkor az ôszök

döbbenetével elidôzök

és fátyol szélû téli álom

terjed pirkadva aurámon

Kovács András Ferenc

Árdeli szép tánc

Hódolat Weöres Sándornak

Szamos partján, Szatmár mellett,

Kurta kocsma állott –

Vályogfala világgá ment,

Vagy iszappá mállott.

Így volt rég, úgy volt rég,

Citera, nyenyere, brácsa,

Szamos hátán elvándorolt

A kármentô rácsa.

Maros partján, Sárpatakon

Volt nagyapám gátôr –

Azóta már földet morzsol,

Zuhog az ár, s áttör.

Így volt rég, úgy volt rég,

Viola, fidula, hárfa,

Maros hátán száraz faág

Úszik át a nyárba.

Küküllôben fürödtek a

Keresztúri lányok –

A vén füzest künn a parton

Perzselték a lángok.

Így volt rég, úgy volt rég,

Citera, viola, gardon,

Egyik húzza, a másik vonja,

Én a bôgôt tartom!

Árdeli táncok gyermekeknek

Farsangi bolondságok

Szamos-lankán bagolyul

Beszélnek a szarkák,

Birkák nyírják a juhászt

S a komondor farkát.

Kolozsvártól Szatmárig

Csépelik a barkát,

Szamár csapol kolbászból

Ünnepi kadarkát…

Maros partján a medvék

Erdészt legelésznek,

Ürgelyukban alispán

S berbécs egerészget.

Gernyeszegen hat kandúr

Gerlét begyerészget,

Sáromberkén sarkantyús

Kecskék lepetéznek.

Olt partján a csíkiak

Verebet patkolnak,

Csíkásznak a csikaszok,

Vén csukák papolnak.

Háromszéken kocsonyát

Fakutyák csaholnak,

Holnaptól a disznók is

Ugatják a holdat.

A Küküllôk mentiben

Kopik a lúd talpa:

Láncos ökör sem pihen,

Agg üszô sem csalfa!

Bikafalván s Bögözön

Túl fekszik Betfalva:

Táncra pördül, kurjongat,

Aki nincs meghalva!

Brassai fotói Marosvásárhelyen

André Kertész (Kertész Andor) (1894-1985), Moholy-Nagy László (Weisz László) (1895-1946), Munkácsi Márton (1896-1963), Brassai (Halász Gyula) (1899-1984), Robert Capa (Friedmann Endre) (1913-1954)…

Ha figyeltek a születési dátumokra, akkor feltûnt, hogy 1894 és 1913 között mindössze 19 év telt el. Ez alatt a 19 év és kedvezô csillagzat alatt született a Kárpát-medencében ez az öt ember (közülük ketten erdélyiek), akiknek a nevét szakmai, fotográfiai körökben ismerik New Yorktól Tokióig és máig meghatározóak a magyar fotográfia történetében. Szomorúan kell hozzátennem: mindannyian külföldön váltak ismertté, elismertté és sikeressé. Természetesen elsôsorban ez az oka annak, hogy ennek az öt embernek a nevét és munkásságát, köztük a Brassaiét szûken vett szülôföldjén sem igazán ismerik.

Kicsoda Halász Gyula? Miért Brassai? Miként nevezhette ôt Henry Miller író Párizs szemének, hiszen amikor Párizsba került, nem is tudott fényképezni! Hogyan tudott egy pillanat alatt párizsibb lenni, mint az ott születettek nagyobb része?

Életét, munkásságát, mûvészetek iránti rajongását és világlátását, amelyet leginkább kamerája lencséjén keresztül tudott láttatni, szülôföldje és kötôdése határozta meg. Anyja Verzár Margit, elmagyarosodott erdélyi örmények leszármazottja, apja Halász Gyula, franciatanár volt Brassóban. Az ifjú Halász Gyula tizennyolc éves koráig élt szülôvárosában, majd az elsô világháborúban az osztrák–magyar hadseregben szolgált. A háború után egy rövid budapesti rajztanárképzôi kísérlet után 1920 végén Berlinbe költözött. Kiérkezése után azonnal küldeni kezdte tudósításait a Brassói Lapoknak, a kolozsvári Napkeletnek és Keleti Újságnak, amelyeket Halász Gyulaként vagy egyszerûen h.gy.-ként szignált.

Berlinben ekkoriban közel húszezer magyar emigráns élt, fôként mûvészek, újságírók, fotográfusok. Egy percig sem volt kérdéses, hogy a németül csak tanuló Halász Gyula honnan válogatja barátait. Egy hazaküldött levelében ezt írja: "A magyar kolóniában már renomém van. A napokban egy gazdag gyáros fia keresett fel azzal, hogy szeretné megnézni a dolgaimat. Ignotusné is érdeklôdött múltkor, hol láthatna tôlem valamit. Meglátogatott egy Kállay nevû mûkritikus... és ígérete szerint már a közeljövôben néhány reprodukcióval cikket fog rólam elhelyezni az Ararat címû folyóiratban." Természetesen ma már tudjuk, hogy mindez nem sikerülhetett volna Tihanyi Lajosnak, a kiemelkedôen tehetséges festônek a segítsége nélkül, akinek kulcsszerep jutott a Magyarországról elszármazott ifjú mûvészek pártolásában. Brassai Berlinben ismerkedett meg vele. Ezt írja: "Hogy keresés közben nem siklottam idegen utakra, hogy egy fél év múlva már megtörtént a kirobbanás, ezt Tihanyinak köszönhetem. Mindaz, ami bennem van, s ami hosszú ideig nem bírt kifejezésre jutni, egyszerre tisztán megszólalt."

A húszas évek elején visszatért szülôföldjére, majd egy rövid, másfél éves brassói tartózkodás után ’24 februárjában végleg Párizsba költözött. Zsebében továbbra is ott lapult a Brassói Lapok újságíró-igazolványa, és magyar nyelvû cikkeket küldött az elcsatolt szlovák, román és jugoszláv területek magyar lapjainak. Itt is nagyon hamar ismert tagjává vált a magyar közösségnek. Tihanyi Lajos mellett nagyon hamar a baráti társaságához tartozott Henry Miller, Korda Sándor, Salvador Dalí, Alberto Giacometti, Max Ernst, vagy Man Ray. Egy levelében ezt írja: "Utcámban lakik Csáky, a szobrász... egész szomszédságban Pór Bertalan, Fenyô Gyuri (Fenyô Miksának a fia), Mattis- Teutsch is itt lakik nem messze."

1926-ban ismerte meg azonban André Kertészt, akit több fotósútjára is elkísért. Bár Kertész már ekkor biztatta a fényképezésre, Brassai valójában csak 1929-tôl fotografált. Egy beszélgetés során ezt mondta Illyés Gyulának: "Harmincéves koromig azt sem tudtam, mi a fényképezôgép. – S akkor miért jutott eszedbe? – Mert nem fértek már el bennem a képek, annyit szedtem magamba, fôleg az éjszakai csavargásaim alatt". És bár az éjszakai Párizs fotózása nem a Halász Gyula ötlete volt, mégis ez hozta meg számára az elsô fotós sikert. Jobbára egyedül kószált. A lemezek és keretek tekintélyes súlya miatt egy útjára 24 lemeznél többet nem vitt magával. Éjszakai útjainak eredményeképpen 1932 decemberében megjelent az Éjszakai Párizs c. könyve, amely hatalmas sikert aratott. Olyan esszenciáját tudta nyújtani az éjszakai, a mondén Párizsnak, mint talán Toulouse- Lautrec óta senki. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy az Éjszakai Párizs a fényképészet történetének egyik alapmûve, hiszen ezt megelôzôen az éjszakai fotózásnak – különösen ilyen egybefüggô rendszerben – szinte nem volt elôzménye.

Ezután hamarosan összeállította a Titkos Párizs címû könyvet is, amely azonban csak 40 évvel késôbb jelenhetett meg, igaz, akkor egyszerre adták ki Párizsban, Londonban, New Yorkban és Frankfurtban, késôbb Tokióban is. Hogy mi az oka a késedelemnek? Ezek a párizsi éjszakai életrôl készített felvételek a maguk idejében a prûdnek kevéssé nevezhetô francia fôvárosban sem kaphattak kötetet. Nyilvánosházakban készült képek, kábítószer-élvezôket, prostituáltakat ábrázoló fotográfiák voltak ezek. Az e témakörben készült fényképek közül csak a "szolidabbak" jelenhettek meg az Éjszakai Párizsban is.

Az Éjszakai Párizs címlapján már a Brassai név áll. Szintén Illyés Gyula tette fel a kérdést: "Halász Gyulának ismertünk meg. Festônek. Hogy lettél Brassai?" – kérdezte tôle. "A családi nevemet, a Halászt akartam halhatatlanítani: a festményeimmel, tisztán. A Brassai név csak a kenyérkeresethez kellett, a fényképek szignálásához."

1932-tôl már befutott mûvész. Ekkor kezdett el érdeklôdni a párizsi házfalak graffitijei iránt. Tíz évvel késôbb újra lefényképezte az egyszer már megörökített graffitiket, hogy ily módon rögzítse az idô múlásának lenyomatait. A sorozatot Graffiti de Brassai címmel jelentette meg és New Yorkban kiállítást mutatott be errôl.

Picassóval való legendás kapcsolata is 1932-ben kezdôdött. Ekkor jelentek meg a mûvész szobrairól készített képei. Késôbb is folyamatosan fényképezte Picasso munkáit, mûtermeit, sôt beszélgetésmorzsákat és történeteket is gyûjtött. Ennek a barátságnak a nyomán született két könyv: ’48-ban a Picasso szobrai, majd ’64-ben a Beszélgetések Picassóval c. könyvek. Ez utóbbi 1968-ban magyarul is megjelent.

Húsz évvel az Éjszakai Párizs hatalmas sikere után, 1952-ben rendezik meg az elsô franciaországi önálló kiállítását a Musée Stanislasban, és megjelenik az elsô könyv, amit róla írtak. Közben a filmmûvészetbe is belekóstol, a párizsi állatkertben forgatott filmje a cannes-i fesztiválon 1956-ban elnyeri a legeredetibb film díját.

1965-ben, Tihanyi Lajos iránti hálája és barátsága tanújeleként Bölöni Györggyel összegyûjtik Tihanyi hagyatékát és átadják a magyar államnak. Munkásságát választott hazája 1976-ban a francia Becsületrenddel honorálta. 1984-ben hunyt el, hamvai Párizsban, a Montparnasse temetôben nyugszanak.

Precíz volt az exhivatalnok Kertész,

késôbb tanult meg fényképezni az újságíró Brassai,

tanításközpontú volt Moholy-Nagy,

élethabzsoló Capa, és

"menô" Munkácsi.

"Ezek az emberek nem szívet, csak nevet cseréltek."

Hadnagy Miklós

* Elhangzott 2010. június 14-én a marosvásárhelyi Bernády Házban lezajlott tárlatnyitón

Lábjegyzet egy kezdô mondathoz

(Kutatói post scriptum)

Alig búcsúztam el – hajlott koromra való tekintettel – a szamárszigeti (asinarai) földben nyugvó magyar hôsi halottaktól, akiknek az azonosságát nem sikerült megállapítanom (l. Szabadság, Kolozsvár, 2010. április 7.), viszont további kutatásra már nem vállalkozhattam, a postás jókora csomaggal lepett meg: a római Magyar Akadémia Fraknói Történeti Intézete küldte el a 2005-2009- es esztendôket felölelô, olasz nyelvû Évkönyvét (Annuarióját), amelyben – kedves meglepetésként – olaszul is napvilágot látott szamárszigeti vonatkozású beszámolóim elsô három fejezete (2003-2004). Ezek az írások eredetileg a bukaresti Romániai Magyar Szó címû napilapban jelentek meg (folytatólagosan), majd bekerültek – együttesen – Négylevelû vándorbot címû könyvembe is (Arad, 2007). Nos, most olaszul is újraolvashattam ôket, Monica Savoia kitûnô fordításában. (Az anyag terjedelme 32 oldalnyi.)

Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a következô évek során még több alkalommal foglalkoztam írásaimban a szamárszigeti magyar hadifoglyok drámai sorsával, és – különféle kútfôk alapján – összesen 450 honvéd személyazonosságát tudtam megállapítani... Legalább ezeknek az arca forduljon felénk az ismeretlenségbôl!

Sajnálom, hogy az Annuarióban megjelent anyagot már nem egészíthettem ki ezekkel az újabb eredményekkel.

De nemcsak az olasz, hanem a magyar közönség számára is van egy régi adósságom, amelyet annak idején, amikor foglalkozni kezdtem a szamárszigeti pokollal, elsô írásom elején így vállaltam fel: "Nem tudtam (még) megállapítani, hogy 1915 ôszén-végén Olaszország miféle és mikori szerzôdés vagy megállapodás alapján vette át Valonában, Albánia déli kikötôváro-sában az osztrák-magyar hadifoglyokat a teljes visszavonulás zûrzavarával küzdô szerb hadseregtôl, háborús szövetségesétôl."

Most, amikor ezeket a sorokat olaszul is elolvashattam, belém nyilallott, hogy miért is nem toldottam meg ezt valahol legalább egy lábjegyzettel, magyarul és olaszul, immár a töréneti tények ismeretében, hiszen idôközben felderítettem ôket... Csakhogy ez jóval késôbb történt, 2008-ban, addig arra kellett koncentrálnom, hogy a sorozatosan elôbukkanó tárgyi anyagokat feldolgozzam és nyilvánosságra hozzam; egyébre nem volt alkalmam és lehetôségem. De sürgetett az adósságom, s végül – mindent félretéve –, 2008 októberében sikerült nyélbe ütnöm egy hosszabb római-nápolyi utat, hogy kifürkésszem a valonai olasz akció politikai hátterét.

Magányos kalandorként vágtam neki a feladatnak, töltöttem hosszú-hosszú órákat-napokat a két város csodálatos könyvtáraiban; nehéz, de élvezetes munka volt! Rengeteg történelmi és diplomáciai munkát böngésztem át, de a legpontosabb adatokat a Documenti diplomatici italiani (Olasz diplomáciai iratok) címû hivatalos kiadvány ötödik sorozatának (Róma, 1973) IV. kötetében találtam meg. Röviden így foglalhatom össze az elôzményeket:

Olaszország hadba lépése után, 1915 késô nyarán, amikor Szerbiában kibontakozott a nagy (Kövess-féle) osztrák-magyar offenzíva, a francia kormány ismételten kérte az olasz hadvezetéstôl megfelelô csapattestek átküldését Szerbiába, a visszavonuló szerb hadsereg megsegítésére. Ezt az olasz kormány nem vállalhatta, bár Luigi Cadorna tábornok (1850-1928), az olasz hadsereg fôparancsnoka támogatta a franciák kérését. (Ismeretesek súrlódásai a kormánnyal, amely "túlságosan önfejûnek" tartotta a fôparancsnokot, és 1917 ôszén, a caporettói vereség után le is váltotta.)

A szerb kormány – mely idôközben Nisbe menekült – rendkívül rossznéven vette az olaszok vonakodását. 1915. augusztus 31-én Squitti olasz követ azt jelenti Nisbôl, hogy a szerb közvélemény "szerbellenesnek" ítéli az olasz kormány magatartását. Amikor a szerb hadsereg helyzete tragikusra fordult, Nicola Pasics (1846-1926) miniszterelnök nyomatékosan kérte Olaszországtól a Valona felé ûzött osztrák-magyar hadifogolysereg átvételét és elszállítását olasz földre; kérésérôl a francia kormányt is tájékoztatta. Az olasz kormány természetesen ismerte a hadifoglyok lezüllött állapotát, de – francia nyomásra is – végül teljesítette Pasics kérését; Sonnino olasz külügyminiszter ezt táviratilag közölte Tittoni francia külügyminiszterrel. Így került sor a fogolytáborok létesítésére Asinara szigetén.

Késôbb, 1916 nyarán az olasz és a francia hadvezetés feltehetôen közvetlenül állapodott meg a – számszerûen jócskán leapadt – szerbiai "horda" Franciaországba való átszállításáról.

Kérem tehát az olvasót, hogy ezt a jegyzetet tekintse végsô kiegészítésnek szamárszigeti kutatásaim eredményeihez.

Settimo San Pietro, 2010. május 24.

Lôrinczi László

A cenzúra mint ideológia

Zsúfolásig telt kedd délután a Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem elôcsarnoka, ahol az intézmény vendégtanár-programjának keretében ezúttal Dan Culcer, erdélyi származású, jelenleg Franciaországban élô író tartott igen nívós és érdekes elôadást. Olyan értekezést, amely hidat képezett a két, párhuzamos Marosvásárhely között, magyar és román értelmiségiek egyaránt ültek a rögtönzött nézôtéren.

A vendégtanár értekezésének címe A cenzúra mint ideológia, de ennél jóval többrôl szólt a majd' kétórás, önéletrajzi elemekkel gazdagított elôadás. A diktatúra korabeli visszásságait, jelenre kiható következményeit is vizsgálta az elôadó, úgy az irodalmi és mûvészi alkotómunka, illetve annak ellehetetlenítése, mint a mindennapi élet terén.

– Paradox módon, azok közül, akik a cenzúra gépezetében dolgoztak, még sokan életben vannak. Hasznos lenne, ha véleményüket saját tevékenységükrôl meghallgatnánk, megvitatnánk. Hiszen a cenzúra volt a mindenható eszköz, lángszóró, amely tabula rasává tett minden addigit, hogy helye legyen a proletkultnak. A romániai cenzúra már a XVIII. századtól létezik, XX. századbeli formáját a kommunista diktatúra a szovjetektôl vette át. Errôl igen sok tanulmány értekezik. Én személyes okok miatt foglalkozom ezzel a témával. Nem emlékiratokat írok róla, hanem az általa keltett atmoszférára igyekszem rávilágítani. Könyves családban születtem, amelyben az irodalom mindenhatónak számított. Rengeteget olvastunk, és bármit olvashattunk, a cenzúrázott könyveket is, amelyek borítóját a szüleim papírral fedték le. De '48 után a hazai tiltott könyvek listáján már nyolcezer cím szerepelt. Elôször az '50-es évek elején láttam szétvert könyvtárat. Kolozsvári gyermekéveim alatt, 1953-ban a hatalom emberei a mai zeneiskola, egykori Ferenc-rendi kolostor ablakából hajigálták az utcára a rend könyvtárának könyveit. Régi, több száz éves, pergamenbe vagy bôrbe kötött könyveket. Édesapám igen bátor volt, odalopakodott és kiemelt belôlük pár darabot. Köztük egy 1690-ben, Amszterdamban nyomtatott kötetet. Ez a borzalom egy életre elkísért. Tanúja voltam az egyházi iskolák bezárásának, a tiltott könyveket a kolozsvári egyetemi könyvtár pincéjében tárolták. '55 után ezek birtoklása házkutatást, letartóztatásokat vont maga után. Errôl is fennmaradtak dokumentumok.

Az állami könyvtárak állománya ugyanakkor nagyon kibôvült. A hatalom a klasszikus orosz irodalmat importálta, Szolzsenyicint és társait viszont nem, pedig ôt Magyarországon fordították is. '63-ban a kolozsvári könyvtárakat régi francia irodalommal töltötték fel. Azért, mert a romániai nyomdák Franciaországnak nyomtattak és cserébe az ország nem pénzt, hanem könyveket kapott. Így még a könyvnyomtatás területén is létrejöhetett az ideológiai kontroll. A régi könyvek jó részét tiltották, újabbakat pedig nem adtak ki. Mindent felülrôl ellenôriztek, a rádióhallgatást is. '76-ban egy fiatal mérnök levelet írt a BBC-nek, amelyben az angol nyelvleckék szövegét igényelte. Megkereste a Szeku, és állandó, 50 százalékos fizetéscsökkentéssel sújtották. A cenzúra autonóm intézményként funkcionált, a hálózat nagyon sûrû és kiterjedt volt. És az a rengeteg ember, aki ebben a hálózatban dolgozott, hova tûnt '89 után? Mit tudtunk akkoriban? Hogy vannak börtönök, amelyekben a román, a magyar, a szász és a zsidó értelmiség sínylôdik. És ezenkívül mit tehettünk? Nagy konfliktusaim voltak a szüleimmel, akik azt akarták, hogy hallgassak, holott tiniként megvolt a véleményem a dolgokról. Gyávának tartottam ôket. Számomra politikailag 1956 volt a fordulópont. Akkor Magyarországon egy valódi forradalom zajlott le, nem elôre megtervezett államcsíny. Spontán, és komoly áldozatokkal járó. És amikor hallgattam a rádióban a lövéseket, sírtam. Mert senki sem segített rajtuk. Számomra ekkor vált világossá a politikai helyzet. Anyám szocialista volt, kommunista azonban nem. '56 után azt hitte, "lehet valamit csinálni". Leveleket írt, kritizálta a pártot és a Szekun kötött ki – mondta elôadásában Dan Culcer, aki megemlékezett a szerkesztôségekben zajló munkáról, a nyomorúságos életkörülmények között élô arisztokrácia tagjairól, közöttük Bánffy báróról, kolozsvári gyermekéveirôl, a diktatúra fullasztó, hétköznapokat is uraló "hangulatáról".

Elôadása után az író legutóbbi, kétnyelvû verseskötetét mutatták be a közönségnek. Az Ardealul Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet verseit magyarra Cseke Gábor költô fordította le. A könyvbemutató során a szerzô megjegyezte: a diktatúra idején ezek a versek teljesen másképpen jelenhettek volna meg, oly sokat számûzött volna belôlük a cenzúra gépezete, végül A siralom völgye címû versének felolvasásával búcsúzott telt házas közönségétôl.

Nagy Botond

Irodalmi divatparádé és költôi koncert

Irodalmi divatparádé, költôi koncert, Villon-est, latin táncok, rendhagyó tárlatvezetések és különleges kávéház – többek között ezeket kínálja szombaton a Múzeumok éjszakáján a Petôfi Irodalmi Múzeum (PIM) Budapesten, de a Kassák Múzeum és az Ady Emlékmúzeum is külön programokkal készül mára.

A PIM-ben Nôkrôl – nôknek – nôktôl címmel rendeznek irodalmi divatparádét, amelyen Zoób Kati, Gyulai Natália, Náray Tamás és Pazicski Miklós divattervezôk ruháit láthatja irodalommal és zenével fûszerezve a közönség.

Hangok folyója címmel ad költôi koncertet Tóth Krisztina és a Balázs Elemér Group Eszenyi Enikô és Takács Katalin színmûvészek közremûködésével, Mácsai Pál és Huzella Péter pedig Befogad és kitaszít a világ címmel Villon-esttel készül a Múzeumok éjszakájára, amely latintánc- tanítással zárul a PIM-ben.

A kiállításokon egész este különleges tárlatvezetéseket kínál a Petôfi Irodalmi Múzeum: a Benedek Elek-kiállításon Jankovics Marcell rajzfilmrendezô mesél, Szvorák Katalin pedig népdalokat is énekel. A Faludy-kiállításon Varnus Xavér orgonamûvész, a költô barátja és Csiszár Gábor irodalomtörténész lesz a vendég.

A Múzeumok éjszakáján megnyitja kapuit a PIM Kávéház is, ahol a gyerekeket kakaósarokkal és Benedek Elek-szeletekkel várják, a felnôtteknek pedig többek között Petôfrissen facsart leveket és kávékat, Tur-Mikszáthokat, MIRE-ggeliket, Nyugodt Nyugat- perceket, Literátor dominót, PIM-képkirakót és Páros író párosítót, avagy irodalmi játékokat és rejtvényeket kínálnak.

A Kassák Múzeumban More Geometrico címû kiállítása kapcsán Márton A. András festômûvésszel Andrási Gábor mûvészettörténész beszélget. A SzemTanú magazin estje pedig a 19. századba, Bolyai János korába röpíti vissza a közönséget korabeli kulturális, tudományos, politikai és közéleti témák, idôjárás-jelentések, reklámok, színes hírek modern stílusú interpretációjával.

Az Ady Emlékmúzeumban kedvenc Ady-versekbôl válogat Havas Judit, Mohai Gábor és Tóth Zsuzsanna elôadómûvész, valamint Wohlmuth István, akik a közönség tagjait is arra biztatják majd, olvassák fel kedvenc Ady-költeményüket.

Budapesten a szombathelyi textiltriennále válogatott anyaga

A Jelen-lét címmel tavaly megrendezett szombathelyi Nemzetközi Textilmûvészeti Triennále anyagából nyílt kiállítás szerdán Budapesten, az Iparmûvészeti Múzeumban, ahol a 320 eredeti alkotásból 111-et láthat több mint két hónapon át a közönség.

Mint azt Renner Zsuzsanna, az Iparmûvészeti Múzeum fôigazgatója a megnyitó elôtt tartott sajtóbejáráson felidézte, több mint 40 éve ad otthont Szombathely – 1968-tól a Savaria Múzeum, majd 1991-tôl a Szombathelyi Képtár – a textilszakma legnagyobb kiállításának, amelyet 2003- tól háromévenként rendeznek meg. A triennále válogatott anyagából harmadszor rendeznek kiállítást Budapesten.

Bár korábban Európa-szerte – Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, az egykori Jugoszláviában is – rendeztek nagy textilmûvészeti kiállításokat, mára csak két nagyszabású textiles esemény maradt a kontinensen, az egyik Lodzban, Lengyelországban, a másik Szombathelyen – mutatott rá T. Doromby Mária textilmûvész, a Képzô- és Iparmûvészeti Szövetség textil szakosztályának elnöke, aki a májusi lodzi textiles seregszemlén különdíjat kapott.

Az Iparmûvészeti Múzeumban kiállított fal- és tértextilek között van a tavalyi fôdíjas Predestinatio címû munka, Nagy Judit alkotása, Ardai Ildikó természetes színû sodort szálakból szôtt nagy kárpitja, Szilvitzky Margit színes kockákból összeállított képe, Torma Anna Univerzum címû fali textilje, Gink Judit 2005-ben fôdíjat nyert alkotása, a négyzetes dróthálóra szôtt fekete rózsák tömege, T. Doromby Mária selyemre festett, keretre feszített konstruktív mûve és Solymosi Borbála fali nôi torzója csipkés, fodros anyaggal körítve.

Könnyed, lebegô, térelválasztó lakástextilek, öltözékek, mint a fiatal Ballon csoport munkái, Bulla Márta áttört, pillekönnyû nemezruhája, Nyíri Judit saját szövésû csíkos öltözéke, Vereczkey Szilvia színes sálakból alakított ruhája és Kaliczky Katalin több nôi táskája is szerepel az augusztus 22-ig nyitva tartó tárlaton.

A kiállításhoz kapcsolódik a múzeum nyári kreatív vására is, amely az elsô lesz a rendszeres iparmûvészeti vásárok sorában. Renner Zsuzsanna tájékoztatása szerint ugyanis a jövôben évszakonként rendeznek majd ilyen eseményeket. A "textilre és Keletre" hangolt elsô vásárt a Múzeumok éjszakáján rendezik meg, amelyen India mûvészete kerül majd a középpontba.

Régi fényében a budapesti Iparmûvészeti Múzeum bejárati csarnoka

Befejezôdött az 1896-ban átadott budapesti Iparmûvészeti Múzeum fôbejárati csarnokának felújítása, a mennyezet és a falak Zsolnay-kerámia burkolatának restaurálása.

Renner Zsuzsanna fôigazgató felidézte, hogy a millenniumi rendezvénysorozat záróeseményeként avatták fel a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet, amely máig az egyetlen, amelyet különleges kerámiaburkolat díszít

Az elmúlt 100 év alatt az épület funkciójának megfelelôen mûködött, de a városi közlekedés okozta károk megviselték a pirogránit épületdíszítô elemeket – mutatott rá a múzeum fôigazgatója, hozzátéve, hogy a bejárati csarnokhoz legalább 70 éve nem nyúltak hozzá.

A felújítás elsô szakaszában, 2008-2009-ben több mint 8 millió forintból helyrehozták a bejárati elôcsarnok oldalfalait burkoló pirogránit lüszteres bevonatú, Zsolnay-féle eozinmázzal bevont csempéket. Mint azt Czifrák László restaurátor elmondta, a csempék javítása volt a legkényesebb munka, mivel nincs fuga köztük. A speciális mázbevonatról szólva elmondta, hogy a fényvisszaverô, bíbor színekben játszó lüsztert a híres gubbiói mester, Giorgio Andreoli fedezte fel Umbriában, s azt Zsolnay Vilmos és Wartha Vince kémikus 1892 és 1896 között újraalkotta.

A restaurálás második szakaszában a mennyezet ornamentális, magyar és iráni népmûvészeti mintákkal díszített burkolatát hozták helyre 15,6 millió forint költséggel. Az ornamentális csempéket eredetileg a födémen átfûzött rézdrótok tartották, és így is helyezték vissza azokat a restaurálás után.

A bejárati csarnok ragyogó burkolatát hidrofobizálták, vagyis bevonták egy olyan speciális anyaggal, amely megvédi az eozinos csempéket az idôjárás viszontagságaitól, de engedi lélegezni a mázas felületet – magyarázta Czifrák László.

Kedves kollégák

Vámos Miklós kollégáival beszélget

Hetvennégy magyar íróval folytatott beszélgetését foglalta kötetbe az idén hatvanéves Vámos Miklós. A Kedves kollégák címû, az Európa Könyvkiadónál megjelent kötetbôl az író szerint az olvasó szubjektív tükröt kaphat a mai magyar irodalomról.

"Szenvedélyesen érdekelt, milyen emberek, hogyan gondolkodnak írókollégáim, vannak-e mûhelytitkaik. Nagyon sokat tanultam a beszélgetésekbôl" – foglalta össze a kötet tanulságait az MTI-nek az immár 36 kötetes Vámos Miklós, aki az elmúlt öt évben kétheti rendszerességgel az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruházában készített interjúit szerkesztette kötetbe.

Vámos Miklós megjegyezte: azt mindenki tudja, hogy az írók "nem egészen normálisak", hiszen a normális ember fiatal korában inkább a kalandokat hajkurássza, és nem ül egyedül egy papírlappal.

"Ehhez valami sajátságos lelkiállapot kell. Számomra kiderült, hogy hetven beszélgetôpartnerem hetvenfélén nem volt normális" – fogalmazott a szerzô.

Mint mondta, a kötetbe természetesen nem fértek el az eredeti beszélgetések, de igyekezett úgy lerövidíteni a kéziratot, hogy egyetlen témakör se maradjon ki. "Az egyórás beszélgetéseket nagyon meg kellett húzni és szerkeszteni. Kisimítgattam az élô beszéd írásban nem jól festô lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát" – fûzte hozzá.

Vámos Miklós szerint izgalmas játék, írói feladat volt megtartani az írók stílusát, és úgy érzi, ez sikerült, "mert senki sem reklamált, hogy ezek nem az én szavaim". Kiemelte, hogy a hetven(négy) legfontosabb kortárs szerzô kapott helyet a kötetben, így az olvasó a magyar irodalom szubjektív kistükrét veheti kézbe. Bár a tükör is lehet elfogult, úgy vélte, akkor végezte jól a dolgát, ha sikerült az adott szerzôrôl olyan portrét készíteni, amely felkelti az olvasó érdeklôdését az írók legfontosabb könyvei iránt.

Az MTI kérdésére Vámos Miklós elmondta: négy olyan szerzô maradt ki a kötetbôl, akikkel nem sikerült összeegyeztetni az beszélgetést. "Az egészen fiatal írókkal most nem foglalkoztam, viszont sajnálom, hogy Darvasi Lászlóval, Nyerges Ágnessel, Krasznahorkai Lászlóval és Várady Szabolccsal nem sikerült beszélgetni" – idézte fel. Vámos Miklós az egyik alkalommal – mivel az utolsó pillanatban maradt el a beszélgetés – magával készített interjút.

"Öninterjú volt. Egy Vámos Miklós nevû kérdezô tett fel egy Vámos Miklós nevû írónak kérdéseket, és igyekeztek mindketten becsületesen eljátszani a szerepüket" – emlékezett.

Az író hangsúlyozta: a kötettel búcsúzik a kérdezôi szerepkörtôl. Hozzátette: nem azért, mert elfáradt, hanem csak úgy érzi, itt az ideje átadni a helyét a fiatalabbaknak. "Mutassák meg, ôk mit tudnak".

Színes Világ

Szerkeszti: Ferenczi Ilona

Mûemlék épületek a Duna- parton

A Fôvám téri Központi Vásárcsarnok

Gyönyörû látvány a két városrészt összekötô folyam a hajnali ködben. A hidak egymásután sejlenek fel, a hófehér Erzsébet, az átépítést rejtô Margit, a masszívan vigyázó Szabadság. A part menti veszteglô hajók még mozdulatlanok, de a Nemzetközi Hajóállomáson éppen most kötött ki és engedte le pallóját egy megpihenô kirándulóhajó. A parton, a Szabadság híd pesti hídfôjénél alig jár valaki, de a hajóról már kíváncsi turisták indulnak felfedezôútra.

Az ébredezô metropolis központi nagypiacára, a közeli Fôvám téri csarnokba már beszállították az árut, 6 órakor nyitva, a vásárló elindulhat jól ismert pultjai felé, a turista pedig gyönyörködhet a belsô elrendezésen, az épületszerkezet szépségén, az áruk kínálatán.

Pecz Samu terve a Belváros és Ferencváros határán vált valóra

Érdemes visszapillantani a millenniumi évek e ma már mûemlék épületének, a Nagycsarnoknak történetére. Egyidôs számos, máig céljaihoz méltón megépített és mûemlékké nyilvánított fôvárosi középülettel. a Nagykörút bérházaival, az Andrássy út palotáival, a rangos kávéházakkal, az Erzsébet híddal, a régi szép mozikkal és színházakkal. Tervezôje, Pecz Samu (1854-1922) nevével olyan középületek, templomok alkotójaként találkozunk, mint az Országos Levéltár, a fasori evangélikus templom és gimnázium, a mûegyetem központi könyvtára, a beregszászi és munkácsi iskolák. Mindezek mellett köztük is legmaradandóbb alkotása a Vámház körúti Vásárcsarnok. Kiváló alkotókészséggel, az építészet iránti elkötelezettséggel megáldott, nagyívû pálya áll a tervezô mögött. Budapesten született, a stuttgarti mûegyetemen, a bécsi Mûvészeti Akadémián tanult, már egyetemi hallgató korában elnyerte a legrangosabb építészhallgatói díjat, a Preis stipendiumot. Itthon mûegyetemi magántanár, a vasszerkezetek elterjesztésének megvalósítója. Az építészetrôl vallott nézetét máig megcsodálható, funkcionális épületei bizonyítják: "A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie".

A munkálatok a vámház épülete mögötti Sóház-telken 1894-ben kezdôdnek, a felavatást 1897-ben tartják. Ekkor begördül az épületbe az elsô szállítmány, az elsô tehervonat. A Duna felôl pedig az áruval megrakott uszályok a föld alatti csatornákon jutnak be a piactere alá.

Gyönyörû Zsolnay-kerámiák díszítik az épületet, a homlokzatot pedig Zsolnay- pirogránit burkolja. A belsô tér részekre, folyosókra, galériákra osztott, a tetôt tartó acélszerkezetet ma is csodálják.

Abban az idôben elkülönítették a nagykereskedôk és a kiskereskedôk standjait. A csarnok mûködése szigorú rendszabá-lyok szerint történt. Hûtôpultok, felvonók mûködtek és gyûjtôraktárak. Mindemellett hosszú ideig tartott, amíg a piaci szabad árulás és a vásárlás rendszabályai kezdtek megszokottá válni.

A II. világháború alatt teljesen megrongálódott az épület szerkezete, de végül l991-ben a helyreállítási terv alapján elkezdôdtek a munkálatok, és 1994-ben a csarnok, a pesti háziasszonyok kedvence elkészült és mûemlék lett.

Minden, ami szem-szájnak ingere

Azon túl, hogy piaci elképzelések szerint itt minden megtalálható, a legszebben kiállítva, szinte mindennap valamilyen nemzeti nap van, amikor egyes országok termékeibôl lehet kóstolgatni, vásárolni. Azt mondják a régi vásárlók az érdeklôdôknek, hogy ott a legjobb az áru, ahol a leghosszabb a sor. Sonkák, kolbászok, szalámikülönlegességek tömkelege, pecsenyehúsok vonzanak a hentesekhez, de a legillatosabb a frissen olvasztott tepertô, ahonnan hazavitt a képzeletem, anyámat láttam, amint a krumpliprésen átnyomja a pirosra kisült "zsírnakvalót", a tepertôt pedig friss kenyérrel, zöldhagymával, retekkel lehetett máris szemelgetni.

Ilyen a csarnok, megindítja az ember képzeletét. A hal, a friss baromfi, a színes savanyúság-standok mintha eleven csendéletek lennének. A fürjtojástól a vadnyúlig, a báránytól a fácántyúkig, hogy a békacombról ne is beszéljek, van itt minden, mindenfajta gurmandnak. Egyébként gyönge árismereteim szerint minden olcsóbb, fôleg a primôrök, mint bárhol a nagy áruházláncokban.

Sok a turista, téliszalámit, paprikakülönlegességeket vásárolnak, de a galériákon zsûrizett, minôsített népmûvészeti tárgyakat, kerámiát, bôrdíszmûves egyedi dolgokat, üvegárut, csipkéket árulnak. Sok a vásárló, mert az ilyen kézmûvesmunkák nemcsak szépek, hanem kedves emlékek is lehetnek.

A Nagycsarnok étterme zsúfolásig telt. Van önkiszolgáló rész, és külön felszolgáló-étterem, az étel mindenütt jó, magyarosan európai. Friss salátakompozíciók, borjúpörkölt nokedlivel (mintha otthon Vas Ádi híres vendéglôjében készült volna). Hely alig van, mintha minden külföldi éhesen jönne ide, esznek, isznak, fogy a bor, a sör, a rétes, a palacsinta.

Bármerrôl jöhetünk, a Szabadság híd pesti hídfôjénél szálljunk le a villamosról, járjuk be ezt a csodálatos csarnokpalotát, ne menjünk el elôtte anélkül, hogy felfedeznénk az épület szépségét, harmóniáját, hangulatát.

Világvárosi piacokat láthatunk máshol is, de itt meghallgathatjuk Kodály játékos dallamát, amint óránként eljátssza nekünk a Csarnok órája: Én elmentem a vásárba fél pénzzel…

Rózsa Mária

A Csiky család és a Bolyaiak

Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélô házak (Difprescar, Marosvásárhely, 1999) kis könyvében elolvastam a "Csiky Emil palotája, Gyôzelem tér 32. szám" c. fejezetet. Megemlítôdik benne, hogy "a Csiky család 1666-tól Erdélyben élô örmény kereskedô" dinasztia. Utódaik ma is kiváló értelmiségiei Maros-parti városunknak.

Azonnal rájöttem, hogy a Csiky család egy nevezetes tagja, pontosabban tekintetes Csiki Gergely a Bolyaiaknak is egyik legfontosabb szolgáltatója volt.

Csiki Gergely rendszeres járatot üzemeltetett Bécs és Marosvásárhely között, persze már akkor is volt konkurencia. Nem ô volt az egyetlen, mert még volt egy Petraskó nevû örmény kereskedô (aki nevét ugyancsak a Bolyaiak révén jegyeztük fel), aki szintén rendszeres kereskedôjáratot tartott fenn. Bolyai Farkas és János Marosvásárhely–Bécs közötti levelezését Csiki Gergely intézte. Bolyai Farkas többször tervezte, hogy Csiki Gergely kereskedô szekerén egyszer meg is látogatja Bécsben tanuló fiát, de sajnos a tervét nem sikerült kiviteleznie.

Bolyai Jánostól azt is megtudjuk, hogy Csiki Gergely banki szolgáltatást is ellátott. Nevezetesen az akkor induló "pénzápoló" intézet hivatalos ügynöke is volt. Bolyai János egyik feljegyzésében ez olvasható:

"Egyéb aránytt az egész ügyben minden akármely a’ nevezett intézetnek a’ Monarchia nevezetesebb városaiban fölállított Agens … eljárhat mely itt Maros-Vásárhelytt név szerént ugyan jelenleg nincs: de Tekintetes Csíki Gergely Úr csakugyan gyakorlatilag vagy tettleg szüvösködik magára vállalni e tárgyat; kihez tehát közvetlenül folyamodni minden ezt illetô dologban"

Bolyai János azt is feljegyzi, hogy az egyik legelsô monarchiabeli "pénzápoló intézetbe" betett egy kis pénzt a három gyermeke részére.

Bolyai Farkas ezt írta fiának 1821. szeptember 10-én: "Édes Anyádnak a Csiki úrtól küldött leveled igen jól esett; azért is, hogy azt kezdette volt venni a fejibe, hogy megholtál..."

Keresztes Gyula a következôket írja: "A 32. szám alatt a Csiky-ház áll. A gazdag fûszer-, csemege-, majd vaskereskedô család építtette saját és leszármazottai részére. Az építési engedélyt egyemeletesre kérte a tulajdonos, de Bernády György kötelezte az építettôt a második emelet ráépítésére."

Bolyai Farkas 1840. június 15-én pedig levelet küld az akkori Tudós Társaság fôtitkárának, Toldy Ferenc tekintetes titoknok úrnak Csíki Gergelytôl.

Juhász István Fogarasi Sámuel könyvének bevezetôjében írja: "A városképhez olyan kereskedelmi tevékenység is hozzátartozik, amilyent a Fogarasi által is emlegetett idôs vagy ifjú Csiki Márton boltosról jegyzett fel a késôi emlékezet": «még ma is vannak öregjeink, akik élénken emlékeznek vissza arra az idôre, midôn néhai Csiki Márton két derék bivalat csupán a célra tartott mindig készen, hogy a város közepén lévô Sáros utcában elterülô feneketlen sártengelyben süllyedô szekereket mérsékelt díjért vonatták ki».

Fogarasi Sámuel a fent említett Marosvásárhely és Göttinga c. memoárjában ezt írja az 1780-as évekrôl: "Ekkor Marosvásárhelyt leghíresebb boltos volt a vén Csiki Márton, a mostaninak az apja, aki egészen világtalan volt, mégis portékákat adott elé, mért, és a pénzt megszámlálta."

Ez csak néhány kiragadott dokumentum. Mind a két Bolyainak nagy bizodalma volt Csiki Gergelyben. (A kereskedô nevét a Bolyaiak Csikinek írták, késôbb írhatták Csikynek.) Milyen jó is volna, ha ma is ilyen megbízható szolgáltatók és kereskedôk volnának!

Oláh-Gál Róbert

IRODALOM: Benkô Samu: Bolyai-levelek, Kriterion, 1975.; Fogarasi Sámuel: Marosvásárhely és Göttinga, Kriterion, 1974.; Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 2000, 131. old.; MTA Bolyai-Gyûjtemény, K 24/41.; Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélô házak (Difprescar, Marosvásárhely, 1999)

Afrika gallérja – nyugati szabásmintával

11. A vörös város, a székely zászló meg a szouk

Marroukech, azaz gyors menetelés – így nevezte el Jussef ben Tachfin szultán jó kilenc évszázaddal ezelôtt azt a katonai támaszpontot, amelybôl egy város nôtt ki, melyet ma a dél gyöngyének is neveznek.

És ha Fez a kék, Meknés a zöld, akkor Marrakech a vörös város.

Színét az építôanyagként használt, vörös színû vert agyagról kapta, amibôl több mint húsz kilométeres városfala és a medina kunyhóinak meg palotáinak zöme épült.

1062-es alapítása óta Marrakech mindig is Marokkó ôslakói, a berberek legfontosabb gazdasági, kulturális központja volt, maguk a berberek Északnyugat- Afrika tôsgyökeres ôslakói, még a felsô- paleolitikum idôszakából, tehát nem arabok. Ennek ellenére ma már csak kisebb részüknek van berber öntudata, sikeresen bedarálta azt az iszlám, amit nemcsak magukra öltöttek, hanem hódításaikkal terjesztettek is.

Legfennebb kultúrtörténeti érdekesség csupán, hogy az iszlám elôtt néhány berber csoport áttért a keresztény meg az izraelita hitre, ám ezek is eltûntek a hatalmas arab olvasztótégelyben, akárcsak a berberek hagyományos politeizmusa, ami legfennebb az Atlaszok berber hegyi lakóinak mondavilágában él tovább. Ugyanott, ahol az ébredezô berber öntudat – az arab többség elutasító magatartása ellenére – egyre határozottabb hangon követeli ôsi jussát. Például a berber zászlót.

"Minek az, ha több száz évig jó volt nélküle is?" – vágja arcukba a többségi intolerancia, és ezen a ponton eszembe jut a mi székely zászlónk. Úgy látszik, a kisebbségi szimbólumokkal szemben a többségi ellenszenv a világ minden táján – határoktól meg kontinensektôl függetlenül – ugyanaz. Amikor pedig egyik kis berber faluban, valahol az Atlaszok hátán, a felhôk között, a kávézó bárpultján megpillantottam egy berber zászlót, diszkréten mellé tettem egy magammal hozott piciny székely lobogót, hadd erôsítsék egymást a küzdelemben.

De térjünk vissza Marrakechbe, ahol a vert agyagból készült vörös városfalak tövében megbúvó, gyékénnyel és kecskebôrrel fedett lapos kunyhók, tevebôr sátrak, nesztelenül suhanó, fehér és kék lepelbe burkolódzó nôalakok, imákat mormoló dervisek titokzatos mesevilága – egy utazó szerint – nem is városhoz hasonlít, sokkal inkább unatkozó tevéhez, amely lustán nyúlik el a Magas-Atlasz északi lábánál, a Haouz-síkság közepén.

Bár innen még viszonylag messze van a Szahara, a városnak eleinte komoly vízellátási gondjai voltak, amit leleményes módon úgy oldottak meg, hogy a vizet föld alatti vezetékeken a hegyekbôl hozták. A ma is használt rendszert még a városalapító Almoravid dinasztia idején építették ki, akiknek uralmát 1147-ben egy másik berber származású dinasztia, az Almohádok váltották fel, elsô szultánjuk, Abd el Moumen uralkodói hiúságból földig romboltatta az Almoravidák palotáját és sok más épületét. A palota helyére építtette a ma is világhírû Kutubia-mecsetet, ami mintaként szolgált a vele majdnem egyidôs rabati Hassan- torony és a sevillai Giralda-torony tervezôje számára is.

A város lelke, mióta világ a világ, a szouk, melynek hangulata még a legviláglátottabb utazót is magával ragadja, s melyrôl az osztrák Nobel-díjas író, Elias Canetti azt írja: "A szúkok fûszerillatúak, tarkák és hûsek. A mindig kellemes illat fokozatosan változik, az áruk természete szerint. Nincsenek cégtáblák, nevek, nincs kirakatüveg. Amit árulnak, minden ki van terítve. Nem tudni semmirôl, mibe kerül, nincs rajta árcédula és szabott árak sincsenek... Abban a társadalomban, amelyben oly sok mindent rejtegetnek, mely házak belsejét, asszonyainak alakját és arcát, sôt még imaházait is féltékenyen óvja az idegenek tekintetétôl, kétszeresen megragadó az áruk elôállításának és értékesítésének ez a nagyfokú nyilvánossága."

Napokat, heteket lehetne barangolni e különleges világban, ahol több mint tízezer magánelárusító igyekszik eladni portékáit, s amely egész Dél- Marokkónak a legnagyobb és leghíresebb bazárja, de Marrakechrôl aligha lehet úgy írni, hogy ne szólnánk a "Jema al-Fna" térrôl, ami sokak szerint a világ nyolcadik csodája.

Bögözi Attila

Pompeji új életre kel

(MTI) – Új épületeket nyitottak meg a pompeji ásatásokon, és a technológiának köszönhetôen életre kelnek a villák ókori lakosai is.

Julius Polybius pompeji szenátor fehér tógában (olaszul) köszönti a látogatókat egykori otthona bejáratában. Háromdimenziós hologram kelti életre családjával együtt a Kr. u.79-ben a Vezúv kitörésekor meghalt villatulajdonost, és hangok (a rabszolgák kiabálása), zajok (a szökôkút vízcsobogása), falra vetített tárgyak, rekonstruált bútorok segítenek megérteni, hogyan is éltek Pompeji lakói a várost betemetô vulkáni esôig.

A régészet a technológiával egyesült a pompeji ásatásokon, ahol egymás után nyitják meg kapuikat a hosszú restaurálással újjávarázsolt ókori épületek. A bôségrôl elnevezett fôúton áll a Polybius-ház, melyben az üszkössé égett bútorok alapján a régészek újra be tudták rendezni az ókori villa konyháját is.

A látogatókat Polybius kíséri teremrôl teremre egészen addig a helyiségig, ahol családja és szolgái közül 13 ember halt meg. A Vezúv kitörésekor itt vesztette életét a felesége kezét szorító Polybius is és egy gyermekét váró 16 év körüli lány.

Az egykori lakosok hétköznapi életét, a természeti katasztrófával szembeni magatartását mutatja be a Szemérmes szerelmesek háza is. A pékséggel egybekötött lakóház arról a párról kapta a nevét, mely az egyik freskón szemérmes csókot vált. Itt a turisták egyenesben követhetik a régészek által végzett munkát. Az épület érdekességének számít a mai pizza sütésére is alkalmas kemence és az öszvérek mumifikált tetemét ôrzô istálló.

"Pompeji él" – hangoztatta az ásatási terület élére kinevezett kormánybiztos, Marcello Fiori, cáfolva a nemzetközi szakmai körökben a pompeji régészet hanyatlásáról szóló híreket. Nyitás elôtt áll Lucius Vetutius Placidus meleg italokat áruló üzlete (thermopolium) és a nagy színház, melyet június 10-én koncert avatott fel, Riccardo Muti karmester vezénylésével.

A villák látogatásához 5 eurós különjegyet kell váltani, kötelezô online helyfoglalással. Újdonság a megvilágított ásatások éjszakai látogatása, valamint a gyalogos vagy biciklis körtúra, azokon az egykori várost övezô földutakon, melyeket az ókori és mai pompeji parasztok használtak és használnak most is.

Hogy Pompeji él, azt a régészeti területen szüretelt Villa dei misteri nevû bor is bizonyítja, és az a kert, mely a Festôk villájában talált ókori pollenekkel és gyökerekkel virágzott újra.

Wesselényi Miklós és Makfalva

Makfalva Erdôszentgyörgytôl 10 km-re északkeletre a Kis-Küküllô folyó jobb partján fekszik, Szováta felé. A tatárjárás kori Maka várának az ôrsége fokozatosan letelepedett a vár keleti részének közelében, Váruta tövében. Ezzel lerakta egy település alapját, amelyet Maka falvának neveztek. A település nevébôl egy magánhangzó lemorzsolódásával alakult ki a végleges neve: Makfalva. Ez egyben azt is megcáfolja, hogy Makfalva valaha is a makk szóról kapta volna a nevét. Területe ôsidôk óta lakott. Környékén népvándorlás kori sáncnyomok kerültek elô. Határában a 420 m magas Várhegyese tetején van Maka vára romja. A vár kisebb erôd vagy ôrtorony lehetett, melynek ôrsége a Váruta tövében telepedett le. Ez a kis telep tûz martaléka lett. Ezután a falu a Kis-Küküllô partjára települt, majd egy földcsuszamlás után a folyó jobb partján állapodott meg. A 14. század végén egy tûzvész teljesen elpusztította. 1827-ben négy országos hetivásárjogot nyert, a 19. század végén járási székhely volt. 1910-ben 1821 lakosa 3 kivételével magyar anyanyelvû volt. A trianoni békeszerzôdésig Maros-Torda vármegye nyárádszeredai járásához tartozott. 1950-ben épült a lenfeldolgozó üzem, amely 450–500 dolgozó számára biztosított megélhetést. A községközponthoz tartozó falvakból (Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Székelyabod, Cseje) naponta 100–120 munkás ingázott e munkahelyre. A lenüzem megváltoztatta a település arculatát. Módosult a lakosság társadalmi összetétele, az egykori fazekascsaládok leszármazottai ott találtak munkahelyet. Létesült építôcsoport, szûcsszekció, asztalosrészleg, cipészmûhely, állami malom, mûködött a vasútállomás, posta, egészségügyi rendelô, állatorvosi rendelô, mûvelôdési otthon és a községi könyvtár.

Makfalvának 1992-ben az 1525 lakosából 1471 magyar, 34 cigány és 20 román volt. Református 4391, római katolikus 258, unitárius 152, adventista 129, ortodox 29, görög katolikus 13, pünkösdista 12, baptista 7, evangéliumi 7, evangélikus/lutheránus 1, más vallású 68, felekezeten kívüli 8. Mai református temploma 1925 és 1928 között épült, miután az elôzô kettô földcsuszamlás, illetve 1921-ben földrengés áldozata lett. Tornya a legmagasabb a Kis-Küküllô völgyében, félszáz méter. A helyiek Makfalvát tartják a lázadó székely parasztvezér, Dózsa György szülôhelyének Dálnokkal szemben. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, benne néprajzi múzeum van. A Wesselényi- iskola telkét 1834-ben vásárolta Wesselényi Miklós, és a falunak ajándékozva 1836-ban iskolát építtetett rajta. * Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30 – Pest, 1850. április 21.) az országgyûlési fôrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak. Örökölte édesapja erôs testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erôsített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tôkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyûléseken. 1821-1822-ben Széchenyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában. Visszatértük után az országgyûlési fôrendû ellenzék vezérei lettek. Birtokát képezô falvaiban, példát mutatva elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték ôt. Elsôként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta ôket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerû földmûvelésrôl, állattenyésztésrôl. Kolozsváron, a Híd utcában nyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját. 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát. 1835 elején elôbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta – elôbbi az 1835–36- os erdélyi országgyûlés üléseirôl készített naplónak a cenzúrát megkerülô terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyûlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért. A perben Kölcsey Ferenc volt a védôje. 3 év börtönre ítélték, a büntetését a budai várban kezdte tölteni. Két hónap után engedélyezték, hogy súlyosbodó szembaja gyógykezelésére a sziléziai Gräfenbergbe utazzék. Innen 1843-ban tért haza és 1848-ig Zsibón élt mint Kolozs vármegye alispánja. 1848-ban vakon s betegen jelentôs része volt abban, hogy a kolozsvári országgyûlés is kimondta Erdély unióját. 1848 szeptemberében családjával a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült, mert a forradalom nehézségeinek felismerése következtében elvesztette hitét az ellenállás sikerében. Ehhez a lépéséhez testi rokkantsága is hozzájárult. Felesége, Lux Anna, élete végéig ápolta. 1850-ben onnan hazatérôben halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én az igazgatótanács tagjává és 1831. február 15-én vidéki tiszteletbeli taggá választotta; a zilahi gimnázium fôgondviselôje és több vármegye táblabírája volt. Érdemei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemhernyó- tenyésztés meghonosítása és a földmûvelés, állattenyésztés körül. * Fülöp Irén tanárnôt idézzük a Népújság 2010. április 20-i, keddi számából: Makfalván 400 éve, 1610-ben vette kezdetét az oktatás. Báró Wesselényi Miklós 1835-ben alapította Makfalván a Wesselényi Népiskolát, kollégiumot, Erdély egyetlen alapítványi iskoláját. Suba Dani egykori wesselényis tanuló, makfalvi versfaragó így ír A makfalvi kollégium c. versében: "Büszke rája, aki küszöbét koptatta, / Bárhol jár, el nem tagadja, / Hogy ô hol járt réges régen, / Hogy a Himnuszt hol tanulta, / Hol dalolta. / S hogyha útja arra viszi, / Meg nem állja, sorra járja, / Az híres vén iskolát. / Boldog, édes kegyelettel, / Betelik a szíve, lelke, / Úgy tûnik fel ô elôtte, / Mint a szent evangélium, / Az a híres vén iskola, / A makfalvi kollégium!" * Makfalva évszázadokon át példamutatóan teremtett oktatási intézményeket, felismerve, hogy a tudás a biztos jövôteremtés egyetlen járható útja. 1845- ben az Erdélyi Hiradó arról tudósít, hogy Makfalván négyféle iskola mûködik, és 1844-ben kisdedóvót, óvodát létesítettek. Az óvodába 74, iskolába 290 gyermek járt. Illô tehát, hogy ezen a jeles kettôs évfordulón emlékezzünk iskolateremtô eleinkre. Ez alkalomból ünnepi megemlékezésre, mûsorra került sor 2010. június 12-én.

Makfalva fazekasedényei messze földre eljutottak. Híres szobrászmûvésze Vas Áron, munkái fôleg állatábrázolásokat, illetve népi motívumokat tartalmaznak. A falu szülötte az 1821-ben született Dósa Dániel királyi aljegyzô, történész, publicista. (Forrás: Wikipédia)

Összeállította: B. D.

Mindenre lehet fogadni

A jegyesek nászútjának helyszínétôl elsô gyermekük nemén át egészen az esküvô napján várható idôjárásig mindenre lehet fogadni Viktória svéd hercegnô közelgô menyegzôje kapcsán.

Az internetes fogadóirodák 1,25-ös szorzóval fizetnek, ha a párhoz intézett beszédében XVI. Károly Gusztáv király kiejti az "unokák" szót. Magasabb az odds, ha az uralkodó használja az "egymásnak teremtve", és még többet kaszálhatnak azok, akik fogadnak arra, hogy Károly Gusztáv megnevezi a vôlegény, Daniel Westling szülôvárosát, Ockelbót.

Ötvenszeres szorzóval lehet fogadni arra, hogy a király említést tesz a labdarúgó- világbajnokságról, és ezerszeres pénzt fizetnek, ha elhangzik a kisebbik hercegnô, Madeleine hûtlenkedô exvôlegényének, Jonas Bergströmnek a neve.

Fogadni lehet arra is, hogy az ifjú pár hová indul nászútra, ezen a téren Hawaii jobban fizet Brazíliánál és Balinál. Téteket várnak az esküvô napján használt autókra is, a svéd gyártmányú Volvo kevesebbet fizet a Porschénál vagy a BMW-nél. Mindennek ellentmond, hogy a pár a hírek szerint hintón hajtat végig a városon.

Szinte egyenlô eséllyel lehet fogadni arra, hogy napos vagy esôs lesz-e az idôjárás, az esôre azonban hajszálnyival jobban fizetnek a fogadóirodák.

Harrison Ford megnôsült

Egybekelt Harrison Ford és Calista Flockhart, a két hollywoodi filmcsillag ezzel hivatalossá tette 2001 óta tartó kapcsolatát.

A 67 éves Harrison Ford – az Indiana Jones-filmek és a Csillagok háborúja filmsorozat egykori sztárja – és a 45 éves Calista Flockhart kedden Új-Mexikó szövetségi államban mondta ki a boldogító igent Bill Richardson kormányzó elôtt. A kedves mosolyú, élénk tekintetû, pehelysúlyú Calista Flockhart az Ally McBeal címû tévésorozatban játszott ügyvédszerepérôl ismert. Harrison Fordnak ez már a harmadik házassága.

ORSZÁG – VILÁG

Áradás várható a Kis- Küküllôn

Sárga jelzésû riadót – amely pénteken 22 órától vasárnap 15 óráig érvényes – rendeltek el a hidrológusok 19 hidrográfiai medencében. A figyelmeztetés szerint a Visó, Iza, Túr, Szamos, Kraszna, Berettyó, Körösök, Béga, Temes, Berzova, Temesmóra, Krassó, Néra, Desnatui, Zsil, Arges, Ialomita folyók mentén a hirtelen lezúduló esô miatt helyi áradások várhatók, vízhozam- növekedésre, az árvízkészültségi szint meghaladására lehet számítani. Megyénkben a Kis-Küküllô medencéjében várható nagyobb vízhozam-növekedés.

Ügyegyesítés miatt fellebbeznek a Cozma-perben

A Cozma-ügy "szétszedése" garázdaságra és emberölésre rossz döntés volt, ebbôl még botrány lesz, ezért fellebbez a megyei bíróság még nem jogerôs döntése ellen – mondta a csütörtöki tárgyalási napot követôen Kamarás Gábor, az elsôrendû vádlott, Raffael Sándor ügyvédje. Az ügyvéd a tárgyaláson is felvetette – s csatlakoztak hozzá még más védôk is –, hogy nem szabadna külön, két büntetôperként tárgyalni a Cozma-ügyet. A csoportosan elkövetett garázdaság tárgyalása során ugyanis gyakran esik szó az emberöléssel kapcsolatos nyomozati, ügyészségi vallomásokról, megállapításokról. Beéry Iván kilencedrendû vádlott is nyilatkozott például arról a csütörtöki tárgyaláson, hogy mit hallott a gyilkossággal, a szúrással kapcsolatosan. Az ügyvéd elmondta továbbá, hogy a tárgyalás során felmerült a kábítószerrel való visszaélés, ittas vezetés és segítségnyújtás elmulasztásának bûntette is, ám szerinte mindez csak amolyan "hangulatkeltô elem" a vádiratban, ugyanis ezen bûncselekményekkel senkit sem vádoltak meg.

Román–olasz emberkereskedô hálózat

Az olasz és a román hatóságok összehangolt akcióban felszámoltak egy emberkereskedô hálózatot, amelynek tagjait azzal gyanúsítják, hogy az olaszországi prostitúció kiszolgálására szexuálisan kizsákmányoltak több mint 150 nôt, többségében kiskorúakat – közölték pénteken Bukarestben. Romániában öt megyében 14 embert vettek ôrizetbe, mindannyiuk ellen Milánóban kiadott európai elfogatóparancs volt érvényben. Egy tizenötödik ember egy más ügybôl kifolyólag már börtönben van. Olaszországban 26 embert vettek ôrizetbe pénteken – közölte az olasz rendôrség képviselôje. A hálózat 57, többségében román állampolgárból állt, de olasz, albán és egy egyiptomi tagja is volt a bûnszövetkezetnek.

Rúzsa Magdi a tusnádfürdôi diáktáborban

Rúzsa Magdi, a Bikini és a Magashegyi Underground is fellép Tusnádfürdôn az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szórakozni vágyó közönsége elôtt. A július 20. és 25. között sorra kerülô tusnádfürdôi szabadegyetem és diáktábor meghirdetett programja szerint minden este népszerû elôadók koncertje várja a közönséget. A fellépôk sorát a több mint 20 éve mûködô, magyar autentikus népzenét tolmácsoló Csík Zenekar nyitja. A székelyföldi közönség elôtt színpadra lép a Pannonia Allstarts Ska Orchestra (PASO) együttes is, amely legendásan energikus élô koncertjeivel jutott el az underground klubok deszkáiról a Sziget Fesztivál Nagyszínpadára.

Emelkedett az EU-ban menedékjogot elnyerôk száma

Tavaly összesen 78.800-an kaptak menedékjogot az Európai Unió 27 tagországában, szemben a 2008-as 75.100 fôvel – közölte pénteken az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. A legtöbb menedékjogban részesített menekült Szomáliából (13.400), Irakból (13.100), illetve Afganisztánból (7.100) érkezett. A menedékjog iránti kérelmeknek csak kisebb részét teljesítették az EU-országok hatóságai, hiszen összesen 317.500 kérelem ügyében döntöttek 2009-ben. Az összes megadott menedékjogi státus több mint háromnegyedét az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Svédország, Olaszország és Hollandia biztosította.

Építik a legmagasabb osztrák felhôkarcolót

Megkezdték Ausztria majdani legmagasabb, 220 méteres felhôkarcolójának építését Bécsnek abban a modern városrészében, ahol az ENSZ- székház is található. Az 58 emeletes, DC Tower 1 névre keresztelt toronyházat Dominique Perrault francia építész tervezte, aki 2002-ben nyerte meg az egyik dunai szigeten fekvô új városnegyed, a Donaucity még üresen álló területeinek beépítésére kiírt pályázatot. Az eredeti terv egy toronypárt foglal magában, de az elsô szakaszban csak a magasabb, 220 méteres épületet húzzák fel, és ezt 2012-ben fogják átadni. A második, 160 méter magas torony építését legkorábban három év múlva kezdik el – közölte a befektetô, a Bank Austria pénzintézet érdekeltségébe tartozó WED vállalat. A két felhôkarcoló megépülésével gyakorlatilag lezárul a modern városrész fejlesztése. A két torony, amely a Duna bal partján, Bécs óvárosával szemben áll majd, az osztrák fôváros minden részébôl látható lesz, és egyfajta "urbánus kapu" képét fogja kelteni.

MEGYEI HÍREK

Hírszerkesztô: Antalfi Imola

A májusi fizetést várják

A Maros Megyei Mentôszolgálat alkalmazottai még nem kapták meg a májusi bérüket, a fizetések átutalását tegnapra ígérték – mondta a Népújságnak Magyari Árpád, a szakszervezet megyei elnöke. Hozzátette: így is csak a májusi bér egy részét fogják megkapni, mivel nincs pénz. Ezt a választ kapták minden egyes tárgyaláson, amit a biztosítóházzal, a prefektussal, a közegészségügyi igazgatóság vezetôivel folytattak. Az Ambulanta szakszervezet országos konzíliumára jövô héten kerül sor, amelyre meghívták az egészségügyi minisztert és a szaktárca államtitkárát, helyettes államtitkárát is. A szakszervezetek azt remélik a találkozótól, hogy mind a bérezés, mind az átszervezések ügyében történik elôrelépés.

Útjavítás Nagysármáson

A Nagysármási Polgármesteri Hivatal újraaszfaltozni készül a városon átvezetô 2,4 kilométeres, igen rossz állapotban levô utat. A munkálatra meghirdetett versenytárgyalást formai hiba miatt az egyik jelentkezô cég megóvta, így június 29-én újabb licitet tartanak. Sallai Imre alpolgármester elmondta, a megközelítôleg 150 ezer lejes beruházás kivitelezési ideje legtöbb egy hónap. Az aszfaltozást a helyi költségvetésbôl finanszírozzák.

Vízbevezetés Nagyernyében

A községben megkezdték az ivóvíz bevezetését lakásokba, jelenleg 92 családot kapcsolnak a fô vízvezeték-hálózatra – nyilatkozta lapunknak Jánosi Ferenc polgármester. A hálózatra még 68 családnak kell rácsatlakoznia ahhoz, hogy az Aquaserv Rt. átvegye a rendszert. A polgármester azt reméli, idén sikerül elkezdeni a csatornázási munkálatokat is a községben, az Országos Beruházási Alap mûszaki-gazdasági bizottsága ugyanis múlt héten jóváhagyta a 8,2 millió lej értékû beruházás mûszaki mutatóit valamint a megvalósíthatósági tanulmány költségeit.

Növekedôben a rovarcsípések áldozatainak száma

Áprilishoz képes a kánikula beálltával megötszörözôdött a rovarcsípések miatt a sürgôsségi szolgálatnál jelentkezôk száma – mondta lapunknak Lavinia Cosma, a megyei sürgôsségi kórház szóvivôje. A legtöbb betegnél a méh-, illetve szúnyogcsípések okoztak allergiás tüneteket.

Válságkezelô egészségpolitika

Június 24-26. között a Studium Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô (SE-EMK) központjának közös szervezésében Válságkezelô egészségpolitika címmel Marosszentgyörgyön kerül sor az V. egészségügyi menedzsmentkonferenciára. A rendezvényen elôadást tartanak Cseke Attila egészségügyi miniszter, Vass Levente miniszteri tanácsos, Gaál Péter, az SE-EMK vezetôje, meghívott magyarországi és hazai elôadók. A konferencia a Studium Alapítvány megalakulásának 10. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat zárórendezvénye.

Fiatal elítéltek színi elôadása

A marosvásárhelyi Transilvania gazdasági kollégium diákjai számára tartott elsô alkalommal elôadást csütörtökön a fiatal elítéltek egy csoportja. Az EXIT II néven kezdeményezett programot kormány- és Phare-alapokból finanszírozzák, és a fiatal elítéltek társadalmi visszailleszkedésének elôsegítése a cél. Szervezôk az ART Fusion Egyesület és az Országos Börtönigazgatóság, a program októberben zárul.

Verekedés áldozata hunyt el

Szerdán a kórházban elhunyt egy 39 éves kerelôszentpáli férfi, akit június 5-én mentôvel szállítottak kórházba. A rendôrségi vizsgálat kiderítette, a sérült férfi egy nappal korábban az egyik helybéli ismerôsénél tartózkodott, ahol italoztak, összeszólalkoztak, majd össze is verekedtek. Az áldozat elesett, fején sérüléseket szenvedett, másnap a kórházban elhunyt. A rendôrség halált okozó ütések vádjával indított eljárást az agresszor ellen.

Vakációs sport a Minimaxszal

Csütörtöki lapszámunkban hírt adtunk a Bolyai- sportpályán zajló, Minimax egyesület szervezte tevékenységrôl. Az érdeklôdô szülôk Szabó Zoltánt hívhatják a 0744- 223-104-es telefonszámon.

Apróhirdetések

ADÁSVÉTEL

ELADÓK német, használt termopán ablakok. Tel. 0744-194-230. (67737–I)

RAKLAPOT – PALETTÁT adok-veszek. Ha kell, megjavítjuk cégek törött raklapjait. Tel. 0741-113-273. (68046–I)

ELADÓ Dacia 1310. Tel.: 0365/446-139. (6124-I)

LAKÁS

ELADÓ falusi ház Szentgericén építkezési lehetôséggel, 39 ár beltelekkel. Tel. 0726-340-780, 0722-452-271. (67685–I)

KIADÓ 2 szobás lakás a Kövesdombon. Tel. 0745-261-149. (68384–I)

MINDENFÉLE

CSARNOKOK építése, átalakítása, felszerelése szigetelt szendvicspanelbôl vagy lemezbôl kedvezményes áron. Tel. 0766-519-187. (sz.–I)

MAGÁNHÁZAK építése pirosban vagy kulcsrakészen, felújítások, belsô- külsô átalakítások a legalacsonyabb áron, részletre is. Tel. 0766-519-187. (sz.–I)

ELADUNK ÉS BÉRBE ADUNK ôrbódékat, iroda-, mosdó-, vécé- és raktárkonténereket. Tel. 0766-519-187. (sz.–I)

TERMOPÁN PVC-ajtók és -ablakok, teraszok beépítése termopánnal és teljes szigetelése, központifûtés-szerelés a legalacsonyabb áron. Tel. 0766-519-187. (sz.–I)

AUTOMATA MOSÓGÉPEKET javítok. Tel. 0732-145-567, 0755-825-502. (68376–I)

MEGEMLÉKEZÉS

Az Ô szíve pihen, a miénk vérzik, a fájdalmat csak a szülôk érzik. Nem az a fájdalom, amitôl könnyes lesz a szem, hanem amelyet szívünkben hordunk egy életen át, csendesen. Csak az tudja, milyen az igazi fájdalom, kinek áldott jó gyermekét fedi a sírhalom. Nehéz az öregség, nehezebb a bánat, amióta drága gyermekünk, téged mi nem látunk. Két év alatt sok könnyet ejtettünk, sírod virágait naponta azzal öntöztük. Vissza nem hozhatunk, feledni nem tudunk mindaddig, amíg a viszontlátás reményében nem találkozunk. Mély fájdalommal emlékezünk június 22-ére, amikor két éve a kegyetlen halál elragadta a csittszentiváni születésû NAGY GYÔZÔT. Elfeledni téged soha nem fogunk. Emléked szívünkben ôrizzük. Bánatos szüleid, testvéreid és azok családja, unokahúgaid, Delinke, Izabella, unokatestvéred, Kati és az egész rokonság. Csendes nyugalmad felett ôrködjön a szeretet. (68441)

Tündöklô nyár virult, virágillat lengett körülöttünk, a táj madárdaltól zengett. Lelkünk mélyén mégis lángra gyúlt a bánat, gyászba borult szívvel mentünk teutánad. Könnyeink özöne vitte gyászkoporsód, még sétáltunk egyet együtt, az utolsót. Melléd temettük el örökre jókedvünk, csak álmodunk rólad, ki voltál mindenünk. Fájó szívvel emlékezünk június 21-én a hármasközségi születésû ifj. SUKÓ GYÖRGYNÉRE szül. CSERKÉSZ IRÉNKE halálának 12. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei: férje, György, lányai: Éva és Baba, unokái: Dulszi, Brigitta, dédunokája, Roland, valamint testvérei és az összes rokonság. (68444)

Szomorú szívvel emlékezünk június 19- én a szeretett édesapára és nagytatára, a göcsi VARGA VIKTORRA halálának 3. évfordulóján. Emlékét szívünkben ôrizzük. Szerettei. (68454)

"Jóságos szíved pihen a föld alatt, minden érted hullott könnycsepp nyugtassa álmodat."
Az emlékezéshez szeretet kell, és akit szerettünk, soha ne feledjük el. Szomorú szívvel emlékezem drága jó fiamra, ifj. ASZALOS FERENCRE halálának 16. évfordulóján. Emlékét szívében ôrzi édesanyja, Ilonka. Nyugodjál békében, drága Ferike. (67757)

Szomorú szívvel emlékezünk június 19- én ifj. ASZALOS FERENCRE halálának 16. évfordulóján. Emléked örökké a szívünkben marad. Testvéred, Melinda és családja. Nyugodjál békében, drága Ferike. (67757)

"Akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk." (Róma 14:8)A boldog feltámadás reménységével, kegyelettel emlékezünk áldott emlékû szüleinkre, a nyárádgálfalvi születésû FEKETE GYULÁRA halálának 5. évfordulóján, valamint FEKETE SÁRÁRA szül. Csíki halálának 15. évfordulóján. Megemlékeznek: három leányuk és azok családtagjai, unokáik, dédunokáik. Emlékük legyen áldott, nyugalmuk csendes. Isten velünk, viszontlátásra! (68326)

A szeretet soha el nem fogy. Csak az hal meg, akit elfelejtünk. Az emlékezés a lélekben él. Kegyelettel emlékezünk és emlékeztetünk ifj. SZEMÉLY GYULÁRA hirtelen, tragikus halálának 25. évfordulóján. Szép emlékét szívünkbe zártuk, megôrizzük. Szerettei. (67967)

Nem az a fájdalom, amitôl könnyes lesz a szem, hanem amelyet magunkban hordozunk egy életen át némán, csendesen. Elfeledni téged úgysem lehet, csak meg kell szokni élni nélküled. Szívünk örök fájdalmával emlékezünk a gyulakutai születésû KIBÉDI E. JÓZSEFRE (Öcsi) halálának 2. évfordulóján. Emlékét ôrzi bánatos felesége, Emese és mostohafia, Barni. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (68328)

Minden évben eljön egy nap, amely szívünkben emlék marad. Fájó szívvel emlékezünk június 19-én volt sógornômre, ORBÁN MÁRIÁRA szül. Dali (volt fodrásznô Vásárhelyen). Két éve, hogy Amerikában megpihent. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Bánatos sógornôje, Zita és családja Amerikából. (v.)

Szomorú szívvel emlékezünk június 19- én ORBÁN MÁRIÁRA szül. Dali halálának második évfordulóján. Eltelt már két hosszú év, és mégsem hisszük el, hogy akit szerettünk, többé nem jön el. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos leánya, Andrea, unokái, Gyurika és Amanda az Egyesült Államokból. (v.)

Szeretettel emlékeztünk LÔRINCZI MIKLÓSRA, a volt Vinalcool igazgatójára június 18-án, halálának elsô évfordulóján. A Kovács család. (-)

A feltámadás és a viszontlátás reményével emlékezünk június 20-án a mezôpaniti id. BARTHA MIHÁLYRA halálának 3. évfordulóján. Emlékét örökre ôrzi felesége, három fia és azok családja. (68430)

ELHALÁLOZÁS

"Ne sírjatok, én már nem szenvedek, a fájdalom az, hogy nem lehetek veletek. Búcsúztam volna, de erôm nem engedett, csak szívem súgta: isten veletek."

Megállt egy szív, mely élni vágyott, pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott. A szív már nem dobog, az arc nem mosolyog, csak az emléked maradt, amely legyen áldott. Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, id. BALÁZS MÁRTON mezôbándi lakos, életének 81. évében hirtelen elhunyt. Temetése június 20- án 16 órától lesz a mezôbándi temetôben. Emlékét ôrzi felesége, fia, leánya és veje, unokája és férje. (68432)

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett gyermek, férj, testvér, sógor, rokon, jó szomszéd, ifj. BITAI SÁNDOR életének 38. évében tragikus körülmények között, június 16- án elhunyt. Drága halottunk temetése június 19- én 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben, katolikus szertartás szerint. Szerettei. (68373)

Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, testvér, sógor, rokon és jó barát, a jobbágyfalvi születésû SZÁSZ KÁLMÁN életének 69. évében, hosszas szenvedés után csendesen megpihent. Temetése 2010. június 19-én délután 2 órától lesz a jobbágyfalvi családi háztól, református szertartás szerint. Pihenése legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (-)

"Mert számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség." (Fil. 1,21)

Fájdalmas, de reményteli szívvel tudatjuk, hogy BARABÁSI ILONA szül. Gál 2010. június 17-én, életének 48. évében lelkét visszaadta Teremtôjének. Temetése június 19-én, szombaton 14 órakor lesz a mezôpaniti református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Búcsúznak tôle: leánya, férje, édesanyja, testvére és családja, anyósa és rokonai. (68443)

Fájó szívvel tudatom, hogy szeretett férjem, a bözödi születésû TÖRÖK ÁRPÁD marosszentgyörgyi lakos, életének 80. évében csendesen megpihent. Temetése június 20-án du. 1 órakor lesz a marosszentgyörgyi református temetôben, unitárius szertartás szerint. Bánatos felesége, Rózsika. (6125)

Szavakban ki nem fejezhetô, mély fájdalommal búcsúzom örökre e nehéz percekben szeretett férjemtôl, NAGY NICOLAETÓL (volt tartalékos ôrnagy) aki életének 77. évében hagyott itt. Temetése június 21-én, hétfôn 13 órakor lesz a Jeddi úti temetôben, református szertartás szerint. Isten nyugtassa békében. Gyászoló felesége, Nagy Mária. (6126)

RÉSZVÉTNYILVÁNÍTÁS

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Ambrus Mónikának és családjának ÉDESAPJA elvesztése miatti fájdalmában. Vigasztalódást kívánunk. Éváék és Jenciék. (-)

Szomorú szívvel búcsúzunk volt munkatársunktól és barátnônktôl, ILUTÓL. Ôszinte részvétünk gyászoló szeretteinek. A mezôpaniti Therézia Kft. munkaközössége. (68443)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Bitai Sanyi bácsinak és Éva néninek a drága fiuk, BITAI SANYIKA tragikus elhunytával, ugyanakkor fájdalmukban osztozunk szeretett testvérével, Bitai Lacikával és családjával. Nyugodjon békében. Márta néni és Csaba. (68429)

Aki szerettei szívében él, nem hal meg, csak távol van. Megrendült szívvel búcsúzunk a 37 éves BITAI SANYIKÁTÓL, drága szomszédunktól, aki tragikus körülmények között elhunyt. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szomszédai a Baneasa utca 25 és 29-es tömbházból. (68428)

Együttérzésünket fejezzük ki Bucse Mária kolléganônknek ÉDESANYJA elvesztése miatt érzett fájdalmában. Az Elektromaros Iskolaközpont munkaközössége. (68452)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki Bucse Mária osztályfônökünknek ÉDESANYJA elhunyta alkalmából. Az Elektromaros Líceum X. F osztálya. (68453)

Ezekben a nehéz pillanatokban ôszinte együttérzéssel osztozunk Szombat Anna és lánya, Bitai Márta Melinda fájdalmában. A Caluser család. (68455)

Copyright © Népújság - 1999