Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Két nappal ezelôtt a liberálisok megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselôjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Állítását igazolandó a helyhatósági választásokat emlegette fel, amikor ô maga is indult a megyei tanácselnök- választáson, és vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, véleménye szerint, nem egyéb volt, mint az, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illôen – ôt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erôltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségû, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el".

Pedig, jelentette ki, ô idejében figyelmeztette ôket erre a veszélyre, hogy "június 1-jén kiderül, ki az igazi román". Azzal a "szerencsétlen" protokollummal, "tudva és akarva" az RMDSZ jelöltjét támogatták és "sok embert félrevezettek a megyében", és azok a román pártok, amelyek jelölteket állítottak, csak azért, hogy elég szavazatot "szakítsanak le" tôle, ezáltal megvalósítva ezt a "politikai szemétséget".

Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják ôt, ezúttal a parlamenti bársonyszékbôl. Sôt, azért, hogy az abban a választókörzetben induló RMDSZ-jelöltnek nyissanak zöldutat a képviselôházi mandátum felé. Ezeket a cselszövéseket, mondta, kocsmákban ejtik meg, azzal az égô vággyal, hogy a PNL jelöltjét megbuktassák.

Nos, egyszerûbb felsorolni, mi nem hiányzik, mint hogy mi hiányzik a liberális jelöltbôl: a gôg és a túlzott önbizalom. Azt hiszi, hogy nála jobbat és mindenféle funkcióra alkalmasabbat nem teremtett a fennvaló a megyében. A gond csak az, hogy ô is beállt a nacionalisták kórusába. Azt, hogy a nagyromániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista rózsákat öntözget, különösen választási kampányban, de nemcsak, megszoktuk már. De ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyûjteni, akkor baj van.

Még egyszer bizonyosságot nyert, hogy milyen igaza van az RMDSZ elnökének, aki nem gyôzi hangsúlyozni, hogy az erdélyi magyarságnak nagyon össze kell fognia, és olyan helyzetet kell teremtenie magának a román politikában, hogy senki se tudja megkerülni, és a hatalom ne hozhasson a fejünk felett döntéseket rólunk szóló és bennünket érintô kérdésekben. Világos, nevezhetik szociáldemokratának, kereszténynek, demokratának, sôt liberálisnak is az úgynevezett doktrínájukat, szívük mélyén mindig nacionalisták voltak és azok is maradtak.

A sajtó képviselôivel tartott kerekasztal- beszélgetés elôzte meg a Studium Alapítvány által negyedik alkalommal megszervezett egészségügyi menedzserképzô konferenciája megnyitását. A megbeszélés során az egészségügyi kommunikáció javításának lehetôségeire hangzottak el javaslatok a Studium Alapítvány Egészségügyi Menedzsment Szakcsoportjának képviselôi és a jelen levô újságírók részérôl.

Egy rendszert nem elég elképzelni és megvalósítani, fontos kérdés, hogy miképpen lehet fenntarthatóvá tenni – indokolta meg a témaválasztást (Fenntartható egészségügy) nyitóbeszédében dr. Vass Levente fôszervezô. "Hisszük, hogy az európai uniós tagságból fakadó fejlesztési lehetôségek, a soron következô ágazati átalakulások, az ellátórendszerben bevezetésre váró minôségbiztosítási rendszerek ismerete lépéselônyt jelent az egészségügyi intézmények felsô és középvezetôinek. A rendezvény színvonalát a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô Központjából (amely egyébként a konferencia társszervezôje) meghívott elôadók felkészültsége és a hazai elôadók gyakorlati tapasztalatai biztosítják – hangzott el a nyitóbeszédben, majd dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a MOGYE Általános Orvosi Karának dékánhelyettese emelte ki köszöntôjében a budapesti Semmelweis Egyetemmel való együttmûködés fontosságát.

Bár nem orvos, Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára az "élve boncolás" eszközével mutatta be a romániai egészségügyi rendszer pontos diagnózisát. A problémákat, amelyek e rendszer mûködését gátolják, a mesebeli sárkány hét fejével szimbolizálta.

A romániai egészségügyi rendszer egy alapvetô ellentmondáson alapul. Miközben az Alkotmány szavatolja minden állampolgár jogát egészségének oltalmazásához, az egészségbiztosítási törvénybôl kiderül, hogy ezt a jogot valójában csak a biztosítási járulékot fizetôknek garantálják. S azoknak is csak egy korlátolt költségvetés alapján, ami örökös állampolgári elégedetlenséghez, másfelôl a köztisztviselôi frusztráció kialakulásához vezet.

Ezenkívül az államtitkár hat pontban foglalta össze az egészségügyi rendszer alapvetô problémáit, majd a kitörési lehetôségeket is ismertette.

Dr. Csíki Zsuzsánna, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója azt mutatta be, hogy a romániai állampolgárok milyen egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak az Európai Unióban, és ezeket milyen formanyomtatványokkal (E-001-tôl az E-126- ig) igényelhetik.

A legtöbb vitát az ismert E-112 valamint az E-111-es váltotta ki, míg tisztázódni látszott a kettô közötti különbség.

Dr. Szabó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô Központjának programvezetôje egymást követô három elôadásban fejtette ki, hogy az egészségügynek milyen jelentôséget tulajdonít az Európai Unió (önálló entitásként, prioritásként nem létezik), hogy miképpen alakulhatnak, alakultak a támogatást élvezô régiós együttmûködések, Magyarország milyen tapasztalatokat szerzett az uniós támogatások terén, és milyen buktatókkal kellett szembesülnie. Megfogalmazta, hogy az unió mit vár az államoktól, s milyen szempontokat kell szemmel tartani az egészségügy fejlesztésére fordítható alapok megpályázása során.

Az elsô napot a Hargita Holding beszámolója zárta, amely az eredményes és hatékony kórházi takarítás módjáról és eszközeirôl szólt.

Kelementelkén kezdte, majd Gyulakuta, Székelyvécke, Magyarzsákod, Havadtô, Bözöd érintésével, Erdôszentgyörgyön zárta csütörtöki Küküllô menti kampánykörútját Markó Béla szövetségi elnök, a térség szenátorjelöltje, Kerekes Károly és Kelemen Atilla képviselôjelöltek. Kíséretükben volt Szôcs Lajos, az RMDSZ Erdôszentgyörgy kerületi elnöke, Takács Kálmán, Gyulakuta alpolgármestere, Magyarosi Erzsébet és Bán Mózes megyei tanácsosok, Fekete Pál, Székelyvécke polgármestere, Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Suba Kálmán állattenyésztési mérnök.

Az emberek mindenhol örömmel fogadták a karavánt, s az ôszinte segítség reményében mondták el problémáikat. Örültek az új utaknak, iskoláknak és óvodáknak, s az RMDSZ- képviselôk segítségét kérték a továbbiakban újabb utak építéséhez (Bözöd, Magyarzsákod), a nyugdíjasok gondjainak megoldásához, szociális támogatásokra (Bözöd). Igazi nagy probléma majd mindenhol a munkahelyek hiánya (Havadtô), sok helyen nincsenek járdák (Havadtô), de gond a tejbegyûjtés, a mobiltelefon- ellátottság, internethálózat hiánya (Bözöd). Mindegyik településen egyhangú vélemény volt, hogy "a tulipán a mi virágunk", s azzal biztatták a jelölteket, hogy "mi odaállunk maguk mellé", ha maguk "emberek lesznek a talpukon". Egy 85 éves bácsi szerint "ez a jel a magyar jele, magyar ember segedelme", s mint mondta, öröm, hogy van egy jel, amire szavazni lehet.

Borbély Emma, a Kis-Küküllô Térségi Társulás elnöke Gyulakután azt mondta: ha nem lett volna RMDSZ, nem épülhetett volna meg a Szociális Egészségügyi Központ, ahol 7 mesterségben 180 ember kap képzést vagy átképzést, és 7 faluban 450 hátrányos helyzetû emberen tudnak segíteni.

Egy tût nem lehetett leejteni este az erdôszentgyörgyi kultúrotthonban. Az RMDSZ-karaván tagjait olyan tapssal és ovációval fogadta a közönség, mintha Markó Béla helyett legalábbis Michael Jackson lépett volna be. Ez a hangulat végig megmaradt, a politikai kampánybeszédek, a GruppenHecc elôadása és Dancs Annamari koncertje alatt egyaránt. Tar András polgármester szerint ha a választásra is ilyen szép számban elmennek, és mindenki még legalább öt személyt visz magával, akkor biztos lesz a gyôzelem. "Szükség van az RMDSZ-re, de minden RMDSZ-tagra is, hogy jövônket közösen tudjuk egyengetni. Mindenki fogjon meg még öt embert, hogy szerezzük meg a biztonságot" – mondta, majd a címbeli felirattal és a jelöltek nevével felcímkézett borokat adott át, hogy november 30-án, urnabontás után elkoccintsák. Cserébe Markó Béla a tulipános RMDSZ-lobogóval ajándékozta meg Erdôszentgyörgy polgármesterét.

Markó Béla elmondta, hogy két hét alatt közel száz településen fordult meg a karaván, Erdôszentgyörgy elôtt Bözödön. Felhívta a figyelmet, hogy Bözödújfalu a '89 elôtti rezsim faluromboló politikájának és annak a tendenciának a mementója, hogy pusztulásra ítélték a Székelyföldet. "Senki sem kérdezett meg akkor minket, ki voltunk szolgáltatva, nem volt eszközünk a tiltakozásra, a pusztítás megakadályozására". Az erdélyi magyarság 18 évvel ezelôtt "szövetségre lépett, hogy soha mások velünk ne rendelkezhessenek, az ellenünk irányuló pusztításnak gátat vethessünk". "Megtanultuk a leckét, mondta egyebek mellett, Bözödújfalut többé visszaépíteni nem tudjuk, de építeni új Erdélyt, új jövôt, egységben képesek vagyunk".

Kerekes Károly figyelmeztetett, hogy ha a magyarság nem marad egységes, akkor a parlamentben nem marad meg a folytonosság, pedig a tét a megmaradásunk. A kisebbségi lét küzdelmes lét, állandó éberséget követel, mondta, majd arra kérte az embereket, ne higgyenek a "hamis prófétáknak", akik magyar névvel román pártok színeiben vagy függetlenként mindent megígérnek, "aztán többet nem látják".

Korábban Kelemen Atilla kijelentette: A mi egységünk nem kohéziós egység, hanem hógolyóegység. Minél jobban nyomnak, annál keményebbek és egységesebbek leszünk".

Az esti kampánygyûlés elôtt az egyházak képviselôivel, értelmiségiekkel találkoztak az RMDSZ képviselôi, amelyen a pedagógusok béremelésérôl, erdôügyekrôl és arról kérdezték ôket, min múlott az MPP-vel való együttmûködés.

Dr. Benedek István városi tanácsos úgy gondolja, hogy valakik félrevezetik a sajtót, és az a céljuk, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ-tanácsosok között. Tegnap sajtótájékoztatón kijelentette: a frakció jogi megbízottjának rossz menedzsmentje miatt topog egy helyben a Somostetô-ügy, ezért személyesen indít jogi eljárást a polgármesteri hivatal ellen.

A tanácsos elmondta, ô volt az, aki a jogi eljárást kezdeményezte, felkérte Peti Andrást, azonnal kezdeményezze a munkálatok felfüggesztését, és az eredeti állapotok visszaállítását.

Az elsô pillanattól egy rossz, tapasztalatlan menedzsmentrôl volt szó az ügyben. A frakcióvezetô, a költségvetési bizottság elnökének feladata lett volna támogatni Petit, aki rendkívül jó képességû fiatalember, csak nincs tapasztalata. Akkor talán sokkal gördülékenyebben ment volna az ügy.

"Egyre több adatom van, hogy sajnos, valakinek az az érdeke, hogy ne maradjon meg az az egység, amely 2004–2008 között az RMDSZ-frakciót jellemezte. Ilyen körülmények között borzasztó nehéz dolgozni. Úgy gondolom, hogy az ügy kezelési módja, egész menedzsmentje volt az oka, hogy négy hónap után sem született egy bírósági határozat", jelentette ki.

Mint mondta, hasonlóan más perek tapasztalatához, a jogi megbízottnak, ha valóban azt akarta volna, hogy mind ott legyenek a tanácsosok, a bírótól félórás szünetet kellett volna kérnie, s telefonon értesítse a kollégáit. "Én ezt tettem volna. Egyébként voltak peres ügyeim a Caritsan keretében, és mindig az aláírásommal felhatalmazott jogi megbízott vett részt a tárgyalásokon. Volt olyan per, ami nyolc évig tartott, egyszer sem kellett megjelenjek".

Népújság: – Ön szerint ki az, aki széthúzást, konfliktust akar szítani a frakcióban?

Benedek István: – Túl korainak tartom, hogy nyilatkozzam, még nincsenek konkrét adataim, de ezeket a dolgokat hamarosan tisztázni kell. Mert mindannyian azért vagyunk ott a tanácsban, hogy a város és a közösség érdekeit képviseljük. Ennek érdekében összehangoltan, gördülékenyen kell menjen a munka. Nem lehet úgy dolgozni, hogy egyik nap megegyezünk valamiben, s másnapra megváltozik egyeseknek a véleménye.

Népújság: – Ahhoz mit szól, hogy a polgármesteri hivatal ügyvédje meghívta a felpereseket a játszótér avatására?

Benedek István: – Ez egy cinikus, minden hájjal megkent, ravasz ügyvéd fogása, aki ezzel akart egy fiatal jogászt megfélemlíteni.

A professzionális mûvészképzést lendíti majd a jövendôbeli, Levél utcai bábstúdió Marosvásárhelyen, amelynek az alapkövét október 1-jén tették le. A munkálatok a terv szerint haladnak, hamarosan a "földfelszínre" érnek a 4,5 méter mélyen kezdett épülettel.

Az orvostanhallgatók tájékoztatása a rezidensvizsgával kapcsolatosan – ez volt a célja annak a hét eleji megbeszélésnek, amelyet a Studium Alapítvány szervezett és amelyen összehasonlításképpen arról is szó esett, hogy az elmúlt évekbeli vizsgákon hogyan szerepeltek a jövendôbeli orvosok. Ugyanakkor a jelen lévô diákok is feltehették kérdéseiket, megfogalmazhatták javaslataikat.

A marosvásárhelyi Studium Alapítvány 2006 óta próbavizsgát szervez az orvostanhallgatóknak. A kedd esti rendezvényen Szabados Csongor programvezetô röviden felvázolta a próbavizsgán, valamint a rezidensvizsgán elért eredmények közötti összefüggéseket. – Pontosan nyilvántartjuk, hogy kik azok, akik a felkészítôkön, valamint a próbavizsgán részt vesznek, majd követjük, hogyan teljesítenek a nagy vizsgán. A tapasztalat azt mutatja, hogy a próbán elért pontszámok pontosan megjósolják a rezidensvizsga eredményeit – magyarázta a programvezetô, akitôl azt is megtudtuk, hogy évrôl évre egyre több diák vesz részt a próbavizsgán, ami pozitívumként könyvelhetô el, ugyanis fontos, hogy a hallgatók még a nagy téttel járó vizsga elôtt szembesüljenek a nehézségekkel.

A megbeszélésen ugyanakkor az is elhangzott, hogy a rezidensvizsgán elért jegyek szintjén csökkenô tendencia észlelhetô, 2006-ban egy 750 pontot író diáknak már nem jutott rezidensi hely a belgyógyászat szakterületen, egy évvel késôbb pedig ennyi pontszámmal már lehetett pályázni a belgyógyászatra.

Koncsag Elôd az orvostanhallgatók kivándorlásának okairól beszélt. Hangsúlyozta, amellett, hogy a hallgatók úgy érzik, ugyanezekkel a képességekkel jobban tudnak érvényesülni és anyagilag is vonzóbbak a külföldi egészségügyi rendszerek, a családellenesség a romániai rendszer egyik fô hiányossága. – A családalapítás elôtt álló hallgató nem tudja, hová sikerül a rezidensvizsgája, majd ezt követôen hol tud elhelyezkedni, tehát azt sem tudja, melyik városban próbáljon lakást vásárolni, építkezni – véli Koncsag.

Fel kíván lépni az Európai Unió az éghajlatváltozásnak és az emberi tevékenységeknek az Északi-sarkvidékre gyakorolt kedvezôtlen hatásai ellen, illetve igyekszik kihasználni a felmelegedés miatt ott keletkezô speciális elônyöket.

Az Európai Unió szomszédos területeivel fenntartott kapcsolatokért is felelôs biztos, Benita Ferrero-Waldner csütörtökön Brüsszelben arra hivatkozva jelentette be egy északi-sarkvidéki EU-politika kidolgozását, hogy a térség "egyedülálló és veszélyeztetett régió Európa közvetlen szomszédságában, … állapotának alakulása jelentôsen befolyásolja majd Európa jövô nemzedékeinek életét".

A brüsszeli bizottság közléseibôl ugyanakkor az is kiderül, hogy meglátása szerint a felmelegedés új energiaforrásokat és halászati távlatokat nyit az európai országok számára. Az olvadó jég a hajózás számára is új útvonalakat teremthet – például rövidebb összeköttetést a Csendes-óceánnal.

Az osztrák biztos az unió elsôdleges céljaként nevezte meg "a környezet megóvása és a természeti erôforrások – köztük a szénhidrogének – fenntartható felhasználásának szükségszerûsége közötti helyes egyensúly megteremtését".

Az uniós "kormány" olyan lépésekkel kívánja segíteni a sarkvidék megóvását és a lehetôségek kihasználását, mint egy új kutatási infrastruktúra létrehozása, a vegyi anyagok biztonsági ellenôrzése, fokozott együttmûködés a katasztrófa- elhárítás terén, rendszeres párbeszéd az ôslakossággal és a tengeri felügyelet javítása.

A NATO fôtitkára kizártnak nevezte csütörtökön, hogy a katonai szövetség közvetlen szerepet vállaljon a Kongóban és Szomáliában zajló konfliktusokban.

"A NATO nem egy globális rendfenntartó, és nem is áll szándékunkban azzá változtatni a szervezetet" – mondta Jaap de Hoop Scheffer Accrában, ghánai látogatásának második napján. "Az afrikai problémák dolgában afrikai megoldásokra van szükségünk" – hangsúlyozta.

A fôtitkár, aki szerda este érkezett a nyugat-afrikai országba, már elsô nyilatkozatában kijelentette, hogy a NATO kész segíteni Afrika biztonsági körülményeinek javításában, de elvárja a kontinens országaitól, hogy elsôsorban ôk találjanak megoldást a szomáliai kalózok elleni hatékony fellépésre. Szavaival Albert Kan-Dapaach ghánai védelmi miniszternek arra a felhívására reagált, amelyben a NATO és az afrikai regionális szervezetek szorosabb együttmûködését szorgalmazta a kalóztámadások kivédésében és más olyan biztonsági problémák enyhítésében, mint a pénzmosás.

"Ez a kontinens még sok problémával küzd, de szilárd meggyôzôdésem, hogy elsôsorban magának kell megoldásokat találnia ezekre a gondokra, s nem másoknak. Mindenképpen úgy gondolom, hogy a NATO sokat segíthet, például ha felgyorsítja az Afrikai Unió készenléti haderejének továbbképzését, hogy azután e haderô megfelelô helyen bevethetô legyen az afrikai gondok megoldására" – magyarázta de Hoop Scheffer még szerda este.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének van felhatalmazása arra, hogy békefenntartóként tevékenykedjen Kongóban (a volt Zaire-ban) – amelynek keleti részén egy lázadó csoport nemrég az egyik jelentôs város bevételére készült – , s hogy felvegye a harcot a Szomália keleti partjai mentén garázdálkodó kalózokkal.

Utóbbiak mellett gondot okoznak a nigériai lázadók is, akik rendszeresen olajlétesítményeket támadnak meg a Niger folyó deltájában és környékén, valamint a kameruni kalózok, akik október végén túszul ejtették a Total francia olajipari cég tíz alkalmazottját, s két hét után engedték szabadon ôket.

Bocsánatkérést követel az Európai Parlament (EP) néppárti képviselôcsoportjának vezetôje, mivel egy liberális képviselôtársa azt állította, hogy az EP tagjai a testület strasbourgi ülései idején úgy viselkednek, mintha "osztálykirándulásra" indultak volna, nem dolgoznak és prostituáltakat látogatnak.

Joseph Daul a francia hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte Silvana Koch- Mehrinnek, az EP liberális frakciója vezetôhelyettesének erre vonatkozó állításait. "Bemocskol és ócsárol bennünket, jóllehet ô szinte soha nincs jelen (az ülésteremben)" – háborgott a néppárti képviselô.

Daul az ügyet felvetette az EP-frakciók vezetôinek zárt ajtók mögötti ülésén, ahol elmondása szerint kollégái egyöntetû támogatásukról biztosították. Daul (Koch- Mehrin mellett) a liberális EP-frakciótól is bocsánatkérését követelt, és Hans-Gert Pöttering EP-elnököt is felszólította, hogy szólaljon meg az ügyben. Pöttering azt ígérte, hogy levélben reagál a megkeresésre. A Brüsszelben élô Silvana Koch-Mehrint – háromgyermekes anyát – 2004-ben a német Szabad Demokrata Párt (FDP) színeiben választották meg az EP tagjává.

A képviselônô a Bunte címû német hetilapban november elején megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az EP havi négy napos strasbourgi ülései úgy telnek, mintha a parlament tagjai "kirándulni" mentek volna, abból az elvbôl kiindulva: az elzászi városban senki sem ismeri ôket, tehát bármit megengedhetnek maguknak. Az üléseket követôen esznek, majd irány a szálloda, vagy a bárban ünnepelnek – tette hozzá Koch-Mehrin, a prostituáltakkal kapcsolatban pedig megjegyezte: az EP felé vezetô utcák tele vannak velük, nem lehet nem észrevenni ôket.

Skandináv országok mintegy negyven EP-képviselôje október közepén kampányt indított annak érdekében, hogy az EP vállalja: képviselôit nem szállásolja el olyan hotelekben, amelyekben prostituáltak vagy call-girlök "dolgoznak", illetve pornófilmeket vetítenek. Ilyen értelmû levelükkel Pöttering EP-elnököt keresték meg, arra hivatkozva, hogy kezdeményezésük elôzményeként a skandináv államok parlamenti fóruma, az Északi Tanács is ilyen értelemben foglalt állást.

Barack Obamáról az egyik elhíresült kép a politikust hátulról ábrázolja, amint egy kampányrendezvény elôtt sötét öltönyében éppen állig húzódzkodik egy tornateremben. A feszített tempójú választási kampányban nem egyszer kosarazással vezette le a feszültséget. A leendô first lady küllemére figyelô nôi lapok pedig megjegyezték: Michelle Obama, aki férjéhez hasonlóan hetente többször sportol, nem húzódozik attól, hogy ujjatlan blúzban vagy ruhában mutatkozzon.

Michelle az edzésnapokon fél ötkor kel, hogy kijelölt testgyakorlatait elvégezze, és férje is az edzôteremben kezdi napját. A Fehér Ház új asszonya tévés interjúkban, magazinok címlapján és a kampánykörút eseményein is büszkén mutatkozott fedetlen karokkal, nem hagyva kétséget afelôl, hogy remek formában van. A 44 éves, kétgyermekes anya a várakozások szerint bizonyára megtartja edzésprogramját a washingtoni elnöki rezidencián is, ahol az egész családnak biztosítottak a megfelelô sportlehetôségek. Barack Obama egy ízben úgy nyilatkozott, kosárpályát szándékozik kialakítani a Pennsylvania sugárút 1600 alatt.

Több elôzô amerikai elnökrôl is ismert volt, hogy szenvedélyesen sportolt. A jelenlegi elnök, George W. Bush eleinte futott, késôbb megszállott kerékpáros lett. Apja, az idôsebb Bush elnök imádott golfozni, kocogni, teniszezni és patkódobálásban is jeleskedett. Bill Clintont külföldön is rendszeresen elkísérték a biztonságára ügyelô titkos ügynökök a futóedzéseire.

Barack Obama a Men’s Health férfimagazin novemberi számában kifejtette: számára a napnak edzéssel kell kezdôdnie. "Mindig kompromisszumot kell kötni az alvás és az edzés között, általában 45 perccel korábban kelek a hét hat napján. Egyik nap súlyt emelek, másik nap cardioprogramot végzek" – mondta, hozzátéve, napi 90 percre szeretné emelni adagját. Az mindenesetre bizonyos, hogy a kampánykörúton még a legzsúfoltabb napokon is idôt szakított az edzésekre; sokszor a titkosszolgálat emberei és a riporterek autós kíséretében érkezett meg az edzôterembe.

A leendô elnök kedvenc sportja a kosárlabda, a labdajáték szinte kampányrituálévá vált számára az elmúlt hónapokban. A jelentôs politikai események, például az elôválasztások idején rendszeresen kosarazgatott barátaival, nem volt kivétel az elnökjelölt- állító konvenció és a választás napja sem. "Nagyszerûen játszik, érti a játékot, remek formában van" # mondta róla egy barátja, Alexi Giannoulias, Illinois állam pénzügyminisztere, aki korábban elsô osztályú kosaras volt, és gyakran csatlakozik Obamához a pályán.

Michelle Obama a People magazinnak mesélte el, hogy heti három alkalommal 90 perces edzéseket tart. Az új first lady is keveri az erôsítô gyakorlatokat és cardioprogrammal, súlyzókkal is dolgozik, valamint a futógépet, a lépcsôzôgépet, valamint a szobabiciklit is használja. A kimerítô edzések fényében nem csoda, hogy Obamáék bátran látogatják kedvenc olasz éttermüket, a Spiaggiát Chicagóban.

Rendezni kell a szlovák–magyar viszonyt, amelynek kulcskérdése az európai mérce alkalmazása, vagyis az, hogy Európa minden polgárát megillessék azok a közösségi és egyéni jogok, amelyekben Nyugat- és Észak-Európa kisebbségei részesülnek. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mondta, miután Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnökével tárgyalt csütörtökön, a délvidéki magyarok sorsát befolyásoló ügyekrôl.

A Fidesz elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón újságírói kérdésre beszélt az utóbbi hetekben újra megromlott szlovák-magyar viszonyról. Elmondta, hogy "Magyarországot ma nem tisztelik a világban, és ez különösen ott fájó, ahol magyar közösségek élnek". Hangsúlyozta: a tisztelet kijár mindenkinek és ezt "mindenkitôl elvárjuk". Orbán Viktor szerint a két ország vitás kérdéseinek rendezésére azért is szükség van, mert a közép-európai térség a gazdasági válság után, másfél-két év múlva felértékelôdik, beindulnak az európai beruházások, a térség "fantasztikus lehetôségekhez fog jutni".

Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, hogy megvitatta Orbán Viktorral a délvidéki magyarság életét az elmúlt hónapokban befolyásoló eseményeket. Elmondta, hogy a Vajdaság önkormányzati jogait szabályozó alaptörvényt, az úgynevezett statútumot illetôen a tartomány hatásköreinek kiszélesítésében érdekeltek, hogy jobban érvényesíteni tudják az ottani magyarok jogait. Az alaptörvényt már októberben megszavazta az újvidéki törvényhozás, és hamarosan a belgrádi parlament is foglalkozik vele.

Pásztor István elmondta, hogy pártja számára elfogadható a nemzeti tanácsokról szóló törvény elkészült tervezete, amelyet már társadalmi vitára bocsátottak. Ez tartalmazza a nemzeti kisebbségek önkormányzati testülete, a nemzeti tanácsok, így a már létezô Magyar Nemzeti Tanács tagjainak közvetlen megválasztását. Széles hatáskört biztosít a nemzeti tanácsoknak, és garantálja a mûködésükhöz szükséges pénzt.

A korábban Szabadkán történt magyarverések kapcsán Pásztor István elmondta: jó, hogy "az utóbbi hetekben ezek az események nem ismétlôdtek meg", de a rendôrségnek minden esetben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Magyar és szlovák nyelvû földrajzi megnevezéseket egyaránt tartalmazni fognak a jövôben a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvek – állítja Ján Slota, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke.

"Remélem, hogy nyugalom lesz. Ez egyértelmû meghátrálás, de a politika kompromisszumokra épül" – nyilatkozott a szlovák nemzetiek vezére a SITA hírügynökségnek pénteken Pozsonyban. Megjegyezte: Robert Fico szlovák kormányfô is már többször kijelentette, hogy a magyar-szlovák vitát kiváltó kérdést olyan kompromisszummal oldják meg, amely megfelel a nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak, s elfogadható az Európai Unióban is.

Slota szerint az elsô helyen a szlovák megnevezésnek kell állnia, s csak azután jöhet a földrajzi név a nemzeti kisebbségek nyelvén is.

A pártelnök nem zárta ki, hogy ez a téma a koalíciós tanács hétfôre tervezett ülésén is napirendre kerül. Meggyôzôdése azonban, hogy mind a három koalíciós párt legfelsôbb vezetôinek véleménye ebben a kérdésben egybevág.

A szlovák kormány várhatóan szerdán tûzi napirendre az oktatásügyi törvény módosítását. Fico kormányfô korábban azt ígérte: ezzel a módosítással úgy fogják megoldani a földrajzi megnevezések anyanyelvû használatának kérdését a szlovákiai nemzeti kisebbségi tankönyvekben, hogy azzal "mindenki elégedett lesz".

Az oktatásügyi minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) által benyújtott módosítást ne támogassa. Maga a tárca ugyanakkor semmiféle javaslatot nem tett. Állásfoglalásában azt állítja, hogy az MKP javaslata a földrajzi nevek kisebbségi nyelven történô írására sérti az államnyelvrôl szóló törvényt, illetve a térképészeti törvényt.

Az MKP szerint a térképészeti törvénynek nincs semmi köze a tankönyvekhez. A szlovákiai magyar iskolákban használt térképeken a földrajzi megnevezések szlovákul vannak feltüntetve. Ugyanakkor a magyarok azzal érvelnek, hogy a földrajzi megnevezések anyanyelvû használatára Szlovákia a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának az elfogadásával is kötelezte magát.

Fico a magyar miniszterelnökkel való múlt szombati révkomáromi találkozóján tett ígéretet a tankönyvek problémájának a megoldására. Ígéretét kormánya szerdai révkomáromi kihelyezett ülésén megismételte. Fico azt javasolta, hogy a tankönyvekben a magyar megnevezés szerepeljen az elsô helyen korrekt nyelvtani formában, s azt kövesse a szlovák megnevezés.

Elemezték a marosvásárhelyi városi tanácsosok július 1. és szeptember 30. közötti tevékenységét, az önkormányzat részérôl kapott hiányos és nem kielégítô válaszok alapján jelentés készült. A részletekrôl tegnap a Pro Európa Liga székhelyén tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Elhangzott, hogy a vonatkozó projekt kezdeményezôje a Centras, a nemkormányzati szervezetek tanácsadó központja és a fôvárosi Közérdekû Politikáért Intézmény. Helyi szinten a Pro Európa Liga (PEL) vállalta az adatgyûjtést és feldolgozást.

Dragos Davidescu, a Centras illetékese közölte, hogy a helyi tanácsosok munkájának feltérképezését célzó program keretében mintegy 30 város tanácsosainak tevékenységét vizsgálták, a jelentéseket a közeljövôben fogják publikálni.

Szikszai Rózsa-Katalin, a Pro Európa Liga programasszisztense, arról számolt be, hogy az önkormányzattól a helyi tanács munkájára és a tanácsosok életrajzára, tevékenységére vonatkozó adatokat hiányosan vagy egyáltalán nem bocsátották rendelkezésükre, a legtöbb kérdésre a választ a polgármesteri hivatal honlapján kapta meg.

Elmondta, hogy több furcsasággal találta magát szemben, ugyanis amikor elküldték neki a helyi tanácsosok listáját, amelyen az szerepelt, hogy ki melyik párthoz tartozik, adathiányra hivatkozva nem közölték, hogy a tanácson belül melyik szakbizottságnak a tagjai – habár a honlapon mindez megtalálható –, a PEL illetékesétôl megtagadták a tanácsosok fényképes önéletrajzát is. A tanácsüléseken való jelenlétre, az elfogadott határozatokra és a tanácsosok által benyújtott indítványokra vonatkozó kérdésekre ugyancsak az internet adott választ.

Szikszai Rózsa-Katalin közölte, hogy az adatok feldolgozása során többek között az derült ki, hogy a vizsgált idôszakban 137 határozatot fogadtak el a városatyák, mindeniket dr. Dorin Florea polgármester indítványozta. A programasszisztens azt is kifogásolta, hogy az említett három hónapban négy helyi tanácsos volt külföldi kiszálláson, de ottani tevékenységükrôl nem készült részletes beszámoló. A továbbiakban abszurdnak nevezte, hogy a polgármesteri hivatal olyan adatok közlését tagadta meg, amelyek a honlapján a nyilvánosság számára hozzáférhetôek.

Az elhangzottakkal kapcsolatosan Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke rámutatott, hogy egy-két tanácsülésen ô is részt vett, és úgy tûnik, hogy a tanácsosok a közönség szerepét töltik be, míg a polgármester monopolhelyzetben van – utalva arra, hogy a tanácsosok egyetlen egy indítványt sem nyújtottak be. Smaranda Enache hangsúlyozta, hogy a tanácsosoknak vállalniuk kellene tevékenységükért a felelôsséget, mert nem a "bólogatójános" szerepre választották meg ôket. A PEL társelnöke ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jelentés nyilvánosságra kerülése után a városatyák felülvizsgálják eddigi magatartásukat.

Negyven viharos évet fog át ez a több mint 150 levelet tartalmazó válogatás, olvassuk az eligazításban. Tamási Áron írta valamennyit író vagy költô kortársának. Az elsôt 1923. március 23-án küldte az atyai jó barátnak, Benedek Eleknek, a kötetzáró levél pedig a magyarországi könyvkiadó barátnak, Illés Endrének szól. Ám nem csupán – Tamási életén átszûrve – az erdélyi és magyarországi történelem, irodalmi közélet keresztmetszetét találjuk ebben a könyvben! Még az éppen készülô mûvekrôl szóló beszámolóknál, a magánéleti gondokról és örömökrôl szóló híradásoknál is többet nyújt ez a gyûjtemény. A levelek mai olvasóját magával ragadja a remek stiliszta, a kiváló humorú ember, a magánlevélben is mindig felelôsségteljesen megnyilatkozó író, és nem utolsósorban az érzés, melyet a legtöbb levélzáró formulája fejez ki leginkább: "Baráti szeretettel ölel: Áron".

Az itt közölt levelek címzettjei (az idô rendjében): Benedek Elek, Jancsó Béla, Hartman János, Áprily Lajos, Molter Károly, Tompa László, Babits Mihály, Kacsó Sándor, Benedek Marcell, Méliusz József, Kuncz Aladár, Féja Géza, Illyés Gyula, Bodor Aladár, Hatvany Lajos, Kovács László, Reményik Sándor, Sárközi György, Reményik Zsigmond, Kovács György, Illés Endre, Keresztury Dezsô, Tavaszy Sándor, Erdei Ferenc, Komjáthy István, Márai Sándor, Kállai Gyula, Jankovich Ferenc, Mesterházi Lajos, Szántó György, Sütô András, László Gyula, Thurzó Gábor, Mihályfi Ernô, Darvas József, Köpeczi Béla.

A Tamási-levelek többségét múzeumok, könyvtárak, könyvgyûjtemények ôrzik. Budapesten a Petôfi Irodalmi Múzeumban kapott helyet a Tamási-hagyaték; itt található a kötetünkbe felvett levelek java része – írja a kiadáshoz fûzött jegyzetei élén Nagy Pál. A válogatásba további leveleket sorolhatott be az Országos Széchényi Könyvtárban ôrzött anyagból, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárából, a székelyudvarhelyi Haáz Rezsô Múzeumban lévô Tompa László-hagyatékból, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban lévô Féja Géza-hagyatékból, az Illyés Gyula Archívumból. De a Tamási-levelezés teljes anyagának felkutatása, egybehordása még korántsem zárult le. Közgyûjteményekben, magánosoknál bizonyára még nem egy Tamási- levél van – a nyilvánosság számára ismeretlenül. És a Tamási Áronhoz írt levelek közül is sok vár még felfedezésre. Fontos lenne ezek közkinccsé tétele, ezért felhívással fordul mindazokhoz, akiknek a birtokában Tamási Áron által írt vagy neki küldött, eddig ismeretlen levél található, hogy azt vagy azokat hiteles másolatban juttassa el a Budapesten székelô Tamási Áron Alapítvány Kuratóriumához (Alkotás utca 51/B) – a majdani teljes Tamási- leveleskönyvben való közlés céljából. (Tamási Áron: Ölelô szeretettel. Válogatott irodalmi levelek. Válogatta és a jegyzeteket összeállította Nagy Pál. Palatinus)

b.d.

Kolozsvárt, 931. január 24.

Drága Lacikám!

Napról napra, sôt, hétrôl hétre halogattam a Neked szánt levelet. Közben arra is gondoltam, hogy eljön Tôled az írás, melyet jeleztél. Egy-két helyrôl hallom, hogy írtál leveleket Kolozsvárra, s azoknak hangulata megerôsít engem abban, hogy sajnos: nem vagy a legrózsásabb idegállapotban. Most arról is meg vagyok gyôzôdve, hogy csupán idegállapot az, mely annyi szomorúságot és reménytelenséget láttat Veled. Így nemcsak a nekem jelzett levél elmaradását, hanem sok mindent magyaráz az az állapot; azonban én azt hiszem, hogy van benned valami kivételes erô, amely bármiféle szakadékon megtart Téged: ez pedig a lelkierô. Többször éreztem ezt Veled való együttlétem alatt, s nem hiszem, hogy tévednék. Van sok felhalmozott, jobban mondva magától felhalmozott fájdalom, sötétség (kiolvashatatlan) erô Benned – és valami hiányzik ahhoz, hogy versek legyenek ezekbôl: talán a testnek is, de különösen az idegeknek az egészsége.

El kellene jönnöd egy idôre Udvarhelyrôl. Hallom, pesti utat tervezel és azt jónak is látom. Csak éppen valamivel legyen több pénzed, mint amennyivel oda tudsz utazni. A többi megoldódik. Örömmel hallom, hogy a Helikon részérôl egy jóindulat van jelen, mely biztosan elôre fogja vinni ezt az ügyet. Ugyanis – úgy legyen, mintha én nem szóltam volna, és Te nem tudnál semmit – lépéseket tettem és fogok tenni, hogy Pesten való épülésed költségeihez hozzájáruljanak, mondjuk a Baumgarten-alapítvány részérôl. És én bízom abban, hogy sikerülni fog. Valami megfelelô, nagyobb, lehetôleg olyan helyet (szanatóriumot) kellene választanod ott, és mi majd gondoskodunk arról, hogy a címedet alkalmas helyen tudják. Ôk is – a Helikontól –, én magam is résen leszek ebben a dologban. Fogok írni például Sárközi Gyurkának, kivel meleg barátságban vagyok, s aki viszont Babits-csal van jól. Csak vágj neki a dolognak. És ne tudj semmirôl semmit. Tégy úgy, ahogy egy költôhöz illik: pénz nélkül és felelôtlenül vágj neki.

Nézd, a sorsunk sok mindenben közös: nekünk, akik Erdélyben magyarul és becsületesen akarunk írni. Közös és sivár. De jórészt a sors külseje sivár. Ilyen korban, ilyen életben és a fajtánknak ilyen túlfûtött, ideges feszengésben költônek és írónak lenni: igazi feladat, szebb, mint a nyugodt idôkben való szórakozás. Ez olyan igazság, mely (kiolvashatatlan) áll, izgat, üldöz, megvisel, de természetfeletti erôt is ad.

Nekem nincs pénzem, a szívem is rakoncátlan, más azt mondaná, hogy beteg, de azért nem (kiolvashatatlan) a fejem. A regényemmel is megakadtam, s mégis továbbmegyek, sôt, most (kiolvashatatlan) igazán. – Igen, úgy hallom, hogy a Helikon véleményt akar kérni Tôled a könyvemrôl, de én arra kérlek, hogy ne adj véleményt. Mondd, hogy én megkértelek a vélemény- (kiolvashatatlan), aki véleményt akar, olvassa el a kéziratot. Most különben a Danténál vagyok vele. B. Marci kiadásra ajánlta, de a tulajdonos is el akarja olvasni elôbb. A Helikonnál csak az elsô felét olvasták, de az elég volt nekik ahhoz, hogy elzárkózzanak.

Udvarhelyre is hívtak felolvasni, de hol a pénz, mellyel utazhatnám?! Különben megvagyunk valahogy. Ha tudnál írni, nagyon örülnék neki. Mindenesetre jelezd, mikor és hova szándékozol menni. Ha van valami, aminek én is utánanézhetnék, a legnagyobb örömmel teszem. Feleségednek tiszteletteljes kézcsókomat küldöm, Téged melegen ölel

Áron

Nagy Pál laudációja

Soha annyit nem dolgoztam, mint mostanság – vallotta a minap 84 évesen egy interjúban az ünnepeltünk. Ez nála az olvasással is egyet jelent. Persze úgy, hogy az olvasáshoz írás is társul. Nagy Pál ugyanis nem csak olvasó, írástudó ember is. Sok-sok írás, újságcikk s az utóbbi évtizedben megannyi könyv is tanúsítja ezt. Olyan írástudó, aki segít embertársainak az eligazodásban, ami az írástudók mindenkori kötelezettsége, amint jeles írónk, Sütô András éppen Nagy Pállal kapcsolatban fogalmazta meg 1997- ben a kritikus, irodalomtörténész Visszanézô kötetének beajánlójában. Aranytollas író, szerkesztô, újságíróember. S ha már hasonló jutalom – mondjuk: arany szemüveg – nem létezik az olvasók számára is, jól fog, kellô elégtétel ez a marosvásárhelyi Pro Libro Senator érdemoklevél is. Bár ilyesmit, úgy hiszem, egyáltalán nem várt Nagy Pál, hiszen olyasmiért, amit az ember élvezettel, a maga örömére és épülésére is csinál, aligha számít bárki is kitüntetésre. Márpedig Pali bácsi, ez az örökmozgó, folyamatosan tevékenykedô, mindenre odafigyelô, irigylésre méltóan fiatalos nyolcvanas az olvasás megszállottja, nem csak szenvedélyes, de nagyon hosszú ideje irodalomtörténészként, lapszerkesztôként, kiadói munkatársként hivatásos olvasó is, aki meg se tudna lenni anélkül, hogy mindennap ne venne könyvet a kezébe. Persze, olvasó volt akkor is, amikor még nem volt bácsi. Rákérdeztem és elmondta, hogy VI. gimnazista korában, 1942-ben járt elôször a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárban, és azóta, vagyis 66 esztendeje gyakori vendége ennek a folyton gyarapodó, barátságos szellemi hajléknak. Manapság is gyakran keres és talál itt olvasni-, kutatnivalót a maga számára. Hat és fél évtized alatt a könyvtárnak ki tudja hány kötetét lapozgatta át. Hogy rengeteget, azt a cikkei és eddigi kiadványainak a sokasága is beszédesen tanúsítja. Hiszen ennek az olvasószenvedélynek épületes, olvasmányos, alaposan dokumentált, értô dolgozatokban, tanulmány és visszaemlékezés-gyûjteményekben találhatjuk a megtestesülését. Arcok, pályák, jellemek, egyéniségek, magatartások, mûvek villannak föl munkáiban, könyvei irodalmunk sok-sok meghatározó kiválóságát hozzák közelebb hozzánk, olyanokat, akiket személyesen is ismert, akikkel kapcsolatos emlékeit meggyôzôdése szerint tovább kell adnia az utánunk jövôknek. Ma egy hete például Bözödi Györgyrôl értekezett Kolozsváron, nemrég más helyen egyik kedvenc írója, Tamási Áron alakját, életmûvét idézte meg. Akárha száguldó riporterként ide-oda utazgat, elôadást tart, anyagot gyûjtöget új meg újabb könyves megbízatásaihoz, friss köteteket ajánl az olvasóknak. Vagy szervez, mostanság a Sütô András Baráti Egyesület vezetôjeként ténykedik fáradhatatlanul.

Kívánjunk erôt, egészséget, energiát hozzá és mindahhoz, amit eltervezett. Az olvasáshoz is elég idôt. Jó könyvek vannak, láthattuk a nemrég lezajlott könyvvásáron is, gondolom, a könyvtár is gondoskodik arról, hogy a legkiválóbb kötetek innen se hiányozzanak. És természetesen gratulálok az új címzéshez, Szenátor úr. Jó választás volt. Jó lenne, ha minél több ilyen könyves szenátor venne körül a továbbiakban.

Nagy Miklós Kund

* Elhangzott 2008. november 14-én a Megyei Könyvtárban lezajlott díjátadáson.

A Kráter Mûhely Egyesület Pomáz Város Önkormányzatának támogatásával, a Wass Albert centenáriumi emlékév lezárásaként, kiállítást rendezett a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Terme tulajdonában lévô Wass-emlékekbôl és relikviákból.

22 paraván és 7 tároló anyagának segítségével a tárlatlátogató nyomon követheti az író életét, mezôségi születésétôl floridai haláláig. Az összeállítás egyben Wass Albert egyre szélesebb körû magyarországi elismertségét is jól dokumentálja. A Pomázi Mûvelôdési Házban helyt kapott kiállítást Turcsány Péter író állította össze, a mûvészeti tervezô Stark Gergely tipográfus segítségével.

A kiállítás-megnyitóval egybekötött gálaest ünnepi beszédét Jókai Anna Kossuth- díjas író tartotta. A gálamûsorban közremûködött Bánffy György Kossuth- díjas színmûvész, Császár Angela Jászai Mari-díjas színmûvésznô, valamint Juhász Károly, László Zsuzsanna pomázi versmondó és a Marimba Ütôegyüttes. A mûsort az Eszterlánc Együttes muzsikájával éjszakába nyúló mezôségi táncház zárta.

Az est bevételével a 2009. január 21-én, Pomázon felavatásra kerülô Wass Albert-szobor elkészítéséhez járultak hozzá az adakozók.

A gyûjtés folytatódik az e célra nyitott számlaszámon:

K&H Bank: (HU52) 10400951-49554949-48571015

Kovács András Ferenc

Arca ködös folt,

híre se több vizekre

írt jeleknél – gyors

habon árnyék, föld hátán

szertebolyongó

hibbant szél, fuvalom volt.

Számkivetetten

élt a hazában… Olykor

verseket írt még

könnyed ecsettel… Inkább

felhôk futását

figyelte szent hegyek közt,

hosszan a holdfényt

bámulta elhagyott, tág,

szirti tetôkrôl,

s nézte a déli tengert

égbe tarajlón,

a világ peremén a

tûnt határtalant –

megomló partokon járt.

Túl hullámzó volt

a kedélye – egy éjjel

csillagfolyóba fulladt.

minden a semmi

vak álom a rend kusza

semmi a minden

A könyvkiadás végeérhetetlen utazásként is felfogható, különösen, ha ezt az értékteremtô ténykedést folyamatos szellemi ingázásként értelmezzük szerzô és kiadó, szerkesztô és mûszakiak, író és a kötet illusztrátora között. Most azonban ne bonyolódjunk e metaforikus megközelítésbe, maradjunk csak az utazás eredeti értelménél, ahogy a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Pallas-Akadémia estjén is tették a csíkszeredai könyvmûhely találkozójának résztvevôi. A könyvkiadó fôszerkesztôje, a mûsorvezetô Kozma Mária javaslatára a kiadványaikat bemutató beszélgetôk egyetlen téma, az utazás köré fûzték mondandójukat. Néhány igazi útikönyv szolgáltatta erre az ürügyet, de nem volt nehéz a többi friss kötet kapcsán is ehhez igazítani az eszmecsere fonalát. És érdekes, tanulságos társalgás, felolvasás lett belôle.

Albert Ildikó Egy görög, egy török... címû úti beszámolójában e két gyakran felkeresett ôsi ország kapcsán elmélkedik utazásról, beidegzôdésekrôl, ezekkel összefüggô tévhitekrôl, arról például, hogy miközben ô is, mint általában mindenki, az ókori hellén kultúra és civilizáció nagyszerû kincsestárától várta a felejthetetlen élményeket, itt kellett csalódnia, és az "elmaradott Ázsiát" képviselô török hontól kapta a lenyûgözô, maradandó emlékeket. Akárcsak ô, csíki lakos a másik útirajz szerzôje, Váli Éva is, de másképp viszonyul az utazáshoz, mint Albert Ildikó. Eleve igyekszik kizárni a negatív benyomásokat, lelkileg úgy készül fel a társas utazásra, hogy a folytonos rohanásban, a kirándulás örökmozgó eseményeiben csak az találjon rá, ami kellemes, szép, felemelô. Ennek köszönhetôen évrôl évre lélekben megerôsödve, látványban, új ismeretekben, az emberekben nem csalódva képes feltöltôdni, és várni a következô kiruccanást a közelebbi országokba vagy a nagyvilágba. A Harangok és hangulatok több mint harminc különlegesen vonzó városba kalauzolja az olvasót.

Egyed Emese irodalomtörténész egyetemi tanár, költô szellemi utazásra csábította hallgatóságát. Ezúttal a Doboló versekben elsôsorban a Mesevonat közönségéhez, a gyermekekhez szólt, de az Ötven csillag felolvasott elsô része meggyôzte a felnôtteket is, hogy érdemes kézbe venniük a Csillag István illusztrálta füzetet, és követniük a lírikust képzelete szárnyain. Mint ahogy a korondi festô költôt, a hetvenéves Páll Lajost is, aki hûen önmagához, ez alkalommal is faluját és annak embereit, pontosabban korongoló édesapját hozta olvasóközelbe, versben állítva neki maradandó emléket.

Cseke Gábor szerkesztôként idôutazásra ösztönözte a közönséget László- Herbert Márk különleges kötete segítségével. Az És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? címmel megjelentetett dokumentumgyûjtemény az angol, francia és amerikai diplomáciai levéltárakból származó iratok közt tallózva idézi fel azt a korszakot, amikor I. Mihály román királyt lemondásra kényszerítették. A hosszú ideig titkosított és most közzétett dokumentumok sok érdekességet felmutatnak e történelmi események körülményeirôl, romániai és nemzetközi hátterérôl.

Oknyomozó módszer Cseke saját könyvében is bôven található. A bozót, A hegymászás "regénye" egy kárpáti tragédia, egy kettôs halál, két székelyföldi alpinista végzetes balesetének a történetét mesélte el, a kötet elsô, csonkított változata szerint 1989-ben. A szerzônek rengeteg utánajárás és nyilván kompromisszumok révén sikerült abban a problematikus idôben kiadatnia a fikció határát is súroló kötetét. Közel két évtized elteltével a kényszerû hiányokat pótolva, némileg kissé tovább is írva kínálta föl az érdeklôdôknek az akkori eseményeket.

(nk)

Nagy Attila

(In memoriam Tulipán vendéglô)

Mérsékelt égövi langy esô

Elôttem bóvli váza

Benne a nyár ottfelejtett

Porosodó mûvirága

Seregély koslat épp elôttem

Az orra antik rézvörös

Mit tetszik kérdi meghajoltan

Jöhet a sör a félötös

Mint Rejtô Jenô figurája

Holtrészegen is vigilens

Pincérbe bújva lágy a mája

Ha ô van itt nicht incidens

Elkacsázik s rumot hoz végül

Összekacsintunk jó az is

Emléke halvány seregélyül

Csap le bennem (is nem is)

Diákok a Kultúrpalotában

A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum hagyományos ôszi tárlata egységes egészként jól mutat, ami csoportkiállításokról elég ritkán mondható el. Annál is inkább egységesnek minôsíthetô, mivel nem érezhetô a szakokon belül minôségi valamint mennyiségi súlyponteltolódás.

A festészeti munkákon lehet a leginkább érezni és látni a mûfaji változatosságot, valamint a mûvészi megjelenítésnek különféle korszakok és irányzatok stiláris jegyeihez való viszonyulásmódját, kezdve az egyfajta neoreneszánsz jegyében fogant munkáktól egészen a kubista, valamint expresszionista és szürrealista látásmódig. Ám ugyanakkor megemlítendô az is, hogy bizonyos mûfajokon és technikákon belül a munkák ismétlik egymást, például a fejtanulmányok és a sgraffito-tervek esetében. A kissé sok tanulmány jellegû munkát jól kompenzálják a volt XII. osztályos diákok filozofikusabb töltetû, diplomamunkáknak szánt festményei, amelyek az emberi önmegismerésen alapuló megismerés és ezzel kapcsolatosan az igazság (aletheia) problémakörét vizsgálják. Van, aki a színekre és anyagszerûségre, és van, aki a vonalvezetésre és gesztusra épít.

A grafikai munkákat megtekintve rájövünk, hogy a színtelen színesség mit sem von le a látvány keltette hatásból, annál több teret enged viszont egyfajta képpel írott gondolati lírának. Tanúi lehetünk itt is a különféle mûvészi megjelenítésnek, a realisztikus ábrázolásmódtól a szuggesztív erejû munkák stilizált ábrázolásáig.

A szobrászati alkotások formába zárt jelentéstartalmiságukkal egyfajta rezignált emberi sorsot fejeznek ki, olykor önfeledt boldogságba torkollva.

Az emeleten a textil- és a divattervezô szak alkotásai, valamint a reklámgrafikai munkák és az V-VIII. osztályos diákok színes, fantáziadús és ôszinte munkái ragadják meg a nézô tekintetét. A divattervezôk merôben más eszközökkel, de ugyancsak igényesen alkotnak, mint ezt a három kiállított ruhaköltemény is megerôsíti. Érdekes és izgalmas a Marcel Duchamp merészségét parafrazáló lófejû Mona Lisa-kép, valamint az Andy Warholra emlékeztetô Vermeer-sorozat.

Külön dicséretet érdemelnek azok a középiskolások, akik az élénk színkontrasztoknak is köszönhetôen, bátor hangulatú és kifejezôerejû festményeket hoztak létre.

Summa summarum, a kiállítás egy töretlen ôszinteséggel mért és vállalt világkép. De ha az ôszinteség alapfeltétel, akkor már nézôpont kérdésévé válhat a heideggeri kérdés: mit értünk világképen, a világról alkotott képet vagy a képként felfogott világot?

A tárlat december 8-ig tekinthetô meg.

Csutak Attila

November 27-én 17 órakor a Kultúrpalota nagytermében a marosvásárhelyi állami filharmonikusok a holland Arthur Arnold karmester vezényletével valamint Molnár Tünde orgonamûvész közremûködésével a megyeszékhelyen elsô alkalommal mutatják be a marosvásárhelyi születésû, jelenleg Kolozsváron élô kiváló kortárs zeneszerzô, Terényi Ede Purcell-epitaph címû, 1997-ben írt orgonaversenyét. Az alábbi gondolatokat a szerzô a marosvásárhelyi bemutató alkalmára vetette papírra:

Purcellel bíbelôdöm, ezzel a nagy és rejtélyes zeneszerzôvel. Háromszáz éve, 1695- ben halt meg, 37 évesen. A világ most ünnepli ôt, ismét, jelentôségéhez méltóan. Az évfordulókon döbbenünk rá adósságainkra. Purcellel szemben is van bôven törlesztenivalónk, tulajdonképpen nem is ismertük ôt eddig igazán. Hiába a BBC Purcell- trombitaszignálja, hiába a Purcell-Aranyszonáta és sokat emlegetett Dido és Aeneas operája, alig tudunk róla ennél többet. Pedig kivételes zenei nagyságok próbálták Purcellt hozzánk is közelebb hozni. Bartók több csemballófantáziáját is átdolgozta, és játszotta is hangversenyein ezeket a különös, néha 8 szólamra szétbomló kompozíciókat. Britten a Dido és Aeneas átdolgozásával lehetôvé tette ehhez a korai angol operához való közeledésünket is. Mindennek ellenére Purcell nem jutott be a mi világunk zenei tudatába úgy, ahogyan az megilletné e zseniális alkotót. Ô a XVII-ik század Mozartja. Éppen abban az idôszakban élt, száz évvel korábban, mint Mozart. Érdemes összevetni a két, életkorukat behatároló dátumkeretet: Purcell 1658-1685 – Mozart 1756-1791. Meglepô egyezés. De ez kevés lenne összehasonlítási alapnak. Sokkal inkább közös vonásuk a tragikumba hajló lírájuk, a rendkívüli vitalitású zenéjükön átütô melankóliájuk és a néha felbukkanó, de annál nagyobb hatású, árnyékokkal terhes patetikus hangvételük. A korai halál elôérzete beárnyékolja derûs világukat. Mindketten sietve dolgoztak, sokat írtak, a befejezetlenül maradt mûvek izgató háttere is közös osztályrészük. Zsenialitásuk is összemérhetô. Az ilyen alkotói egyezések a zenetörténet legizgalmasabb problémái közé tartoznak.

Mindmáig számomra is zenetörténeti dokumentum volt Purcell életmûve. Az évforduló irányította figyelmemet egyetlen befejezett operájára, a sokat emlegetett Dido és Aeneasra.

A cselekmény vázlatos: Dido, Karthágó királynôje beleszeret Aeneasba. Szerelmük rövid életû: Aeneasnak az istenek parancsára el kell hagynia szerelmét, mert új és nagy feladat vár rá. Rövid szerelmük mégis tele van gyönyörû pillanatokkal, sajgó vágyakozással, egymás iránti reménykedéssel és a sors rendelésébe való beletörôdéssel, a természet szépségittas befogadásával, az alvilág istennôjének egyszerre fenséges és gonosz ármánykodásával szembeni harccal. Szépséges áriák váltogatják egymást Dido végsô, búcsú- passacagliájáig. A kórus gyönyörû madrigálokkal "vezeti", kommentálja a cselekményt. A táncok már a rokokó világát idézik, a szép mozgások eufóriáját. Az opera minden nézetbôl más és más arculatát mutatja. Lehetne színpadi kantáta, de lehetne táncjáték is, aszerint, hogy melyik karakterisztikum kap hangsúlyt. Boldog zenei világ: ÖNMAGA SZÉPSÉGÉT ÜNNEPLI.

Hol vagyunk mi már ettôl a finom gesztusú élettôl?

De nagyon jó visszamenni az idôben, és még egyszer újraálmodni a LEHETSÉGEST. Hány utat hagytunk fel a zenében? Hány útról tért le Európa történelme? Hányszor erôszakoltuk ki csak azért is! – az újat, hogy aztán felfedezzük az elpazarolt értékeket? Purcell muzsikája is a nagy muzeális relikviák közé kerülhetne, ha nem volnának az emlékezô pillanatok. Reflektorok az ilyen események, amelyek bevilágítanak zenetörténetünk rejtett kincseskamráiba is. Itt az ideje, hogy felszínre hozzuk Purcell-kincsünket is; ezt a célt szolgálja a hangversenyen felhangzó versenymûnk is.

Terényi Ede

A legnagyobb festôk életét mutatja be 6-10 éves gyerekeknek egy mesébe szôtt történet segítségével az Arka olasz kiadó sorozata.

A Barrus Könyvkiadó által magyarul megjelentetett elsô két kötet Leonardo da Vinci és Paul Gauguin mûvészetét, életét ismerteti. Balogh Edit és Fekete András, a Barrus Kiadó vezetôi az MTI-nek elmondták: eddig még nem adtak ki gyermekkönyvet. Úgy leltek rá a sorozatra, hogy különbözô külföldi kiadók kiadványait nézegették, mit lenne érdemes magyarra fordítani és kiadni.

Balogh Edit elmondta, amikor meglátta a Klimtrôl szóló könyvet, rögtön beleszeretett. A sorozat köteteinek különlegességét ugyanis az adja, hogy az illusztrátorok az adott festô stílusában rajzoltak, míg a könyvek végén a festôk eredeti munkái láthatók. Azért nem a Klimt munkásságát bemutató kötet jelent meg elôször magyarul, mert úgynevezett együttnyomásban készülnek a könyvek, vagyis több kiadó nyomtat ugyanarra az illusztrációs filmgarnitúrára, így a nyomdaár mindenki számára kedvezôbb.

"De ha a vásárlók tetszését megnyeri a két kötet, akkor szeretnénk folytatni a sorozatot. Klimt, Giotto, Chagall lehet a következô, de a fantáziánk meglódult és azt gondoltuk, hogy magyar festôkrôl is jelenhetne meg hasonló, gyerekeknek szóló kiadvány, például Csontváryról" – fogalmazott Balogh Edit.

A repülô masina, a furfangos Hold és Leonardo címû kötet a 6-8 éveseknek, míg a Piros szárnyú gyík, a lila levelû fák és Gauguin címû könyv inkább a 8-10 éveseknek szól. A köteteket Lázár Zsófia fordította, aki elmondta: az eredeti olasz szöveget egy kicsit át kellett alakítania, hogy az a gyerekeknek is érthetô és érdekes legyen.

Fazakas Attila

Szeretettel Madarász Leventének

Nem az irodalom; az úgy ("Irodalom", "irodalom!" stb.) semmit sem ér.

Sokkal inkább valami az éppen megírható, megtekinthetô,

Meghallgatható élô, eleven határáról (közepérôl, elejérôl, végérôl stb., ha van ilyen neki...) –

Ez mozdít meg, és az, hogy micsoda súly mindezt leírni... Mert nehéz, szerintem nem is lehet.

Nekem legalábbis kevésbé akaródzik már...

Mert úgy van az, (és ez szebb...) mintha nem is én írnám azt, amit én írnék, mert amit

Írnék édeskevés (sajnos) mindahhoz képest, ami velünk, általunk, bennünk mindannyiszor

Íródik, írva van... Ezért is mondom,

Hogy csak jobb híján az irodalom… Mert selejtes, tökéletlen, esetleges,

Néha hazug, összeroppan, "behójpad" itt-ott a szöveg. .. Jól látható, hát látod is, olvasható, olvasod is,

hallható, hallod is, érezhetô,

érzed is csinálmányait, hiányát… És engeded: menjen, el van engedve az egész –

vézna ökörnyál... Ezért s nem holmi felvett spleenbôl (végül)

unod is kicsikét…

Mégis (ennek a leírhatatlannak, jegyezhetetlennek) jó hallgatni mondatait, mondattöredékeit,

mintha állandóan benned íródna

Ez a valami, a te tulajdon sorsod, vagy mifene, amelynek egyetlen olvasója, de írója is te magad vagy, és még inkább az Isten... (Van Isten, nem holland tréfa.) És amikor látod ezt az Élô, Eleven Írást, részleteiben, nagyságában, élô, eleven életében, amelynek te (más egyéb nem) csupán gyatra szem- s fültanúja vagy itt, akkor látod csak igazából a "nagy ténykedések" fölöslegességét, "ragtapaszait" –

és nevetsz...

A Megértés és a Tolerancia díjával tüntették ki a múlt hét végén Berlinben Kertész Imrét. Közben "néhány házzal arrébb" Nádas Péter tartott felolvasást a német fôvárosban, majd nyilatkozott az MTI-nek. Nádas szerint a két esemény egybeesése a véletlen mûve volt, de szavaiból kitûnt, hogy a véletlennek voltak elôzményei.

A többnyire Berlinben élô és alkotó Kertész Imre immár a sokadik németországi kitüntetését kapta, s a Zsidó Múzeum a megértés és a tolerancia tolmácsolásáért ezúttal életmûvét ismerte el. Azzal a díjjal, amelyet korábban olyan személyiségek kaptak meg, mint Helmut Kohl volt német kancellár és Daniel Barenboim, az izraeli és palesztinai zenészekbôl álló Nyugat-Keleti Diván zenekar egyik alapítója és jelenlegi vezetôje, a világhírû zongoramûvész és karmester.

A laudációt pedig a korábbi német kulturális államminiszter, Michael Naumann tartotta. Az a Naumann, aki jelenleg a Die Zeit címû hetilap társkiadója, s jól ismeri Kertészt és Nádast is. Korábban ugyanis annak a kiadónak volt az igazgatója, amely a két író könyveit Németországban megjelentette.

A vasárnapi Der Tagesspiegel teljes terjedelemben ismertette a laudációt, amelyben Naumann a Nobel-díjas magyar írót örök kételkedônek nevezte. Emlékeztetett arra, hogy Kertészt 15 évesen deportálták Auschwitzba, majd idézte az írót azzal kapcsolatban, hogy "valójában a holokauszt változtatta ôt zsidóvá." Részletesen beszámolt a Sorstalanság címû regény 1973-as magyarországi megjelenését követô, a politika által szervezett érdektelenségrôl, majd arról, hogy évtizedekkel késôbb a könyvet mégis a világ számos nyelvére fordították le. S ismét Kertész Imrét idézte azzal kapcsolatban, hogy a Sorstalanságot soha nem tekintette holokauszt-regénynek, mert mindaz, amit az ember holokausztnak nevez, egyetlen regényben aligha leírható. Naumann szerint még mindig sötét idôkben élünk, s Kertész Imre – akit a totalitárius gondolkodás egyik legradikálisabb bírálójának nevezett – egész eddigi pályája során azt a feladatot tûzte maga elé, hogy nemcsak mûvészként, hanem örök kételkedôként is erre felhívja a figyelmet.

Közben Nádas, aki a berlini magyar kulturális intézetben tartott felolvasást, az MTI-nek arról beszélt, hogy mit jelentett számukra Németország. "Az ember kikerült az izolációból, s belépett egy nyitott világba. Németország mintegy kaput nyitott a közép- és kelet-európai országok számára, mi pedig besétáltunk ezen a kapun. S Michael Naumannak, a Rohwolt Kiadó akkori igazgatójának egyszerûen az volt a véleménye, hogy ez a két magyar író kell a kiadónak" – emlékezett Nádas.

Az író az MTI-nek ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy "a kilencvenes évek szinte megrázóak voltak, mert valamiért elkezdtek bennünket német írónak tartani, s a magukénak tekintettek". Azóta pedig Németországban több mint 20 könyve jelent meg, a legutolsó a Helyszínelés címû volt. Jövôre pedig az elsô, Magyarországon megjelent kis könyvecskéje, a Biblia címû hosszabb elbeszélés jelenik meg németül. Az a könyv, amelyet 1962-ben, 19 évesen írt.

"Az ember nem egy országot szeret, a szeretetet az embereknek tartja fenn" – jelentette ki, utalva arra, hogy jól érzi magát Németországban. "Igaz, nem mindig, mondjuk a neonácik láttán nem. De Berlin egy rendkívül kulturált, sokrétegû város, és én számos rétegében nagyon otthonos vagyok" – hangsúlyozta a Kossuth-díjas magyar író.

Nádas Pétert a jövô szombaton Marosvásárhelyre várják a Látó Irodalmi Színpadára.

(MTI) A II. világháború elôtti idôszak egyik legtitokzatosabb, legromantikusabb kapcsolata Karády Katalin, a kor ünnepelt dívája és Ujszászy István tábornok között szövôdött. A Halálos tavasz filmsztárja, a generációk számára feledhetetlen énekesnô, valamint a magas rangú tiszt párhuzamos életrajzát Pusztaszeri László történész írta meg. A Karády és Ujszászy címû könyv premierjének a budapesti Hadtörténeti Múzeum adott otthont csütörtökön.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma fennállásának 90. évfordulója alkalmából adott helyet e színvonalas könyv bemutatójának, amely két rendkívüli ember hányattatott sorsán keresztül nyújt bepillantást a II. világháborús idôszakba – hangzott el a tájékoztatón. Holló József ny. altábornagy, az intézet fôigazgatója hosszan méltatta az alapos levéltári munkát, amellyel a szerzô – történészi alapossággal – kutatta a kort és a két szereplôre vonatkozó dokumentumokat.

Bár külön-külön mindkét szereplô élete és pályájának alakulása megjelenik a Kairosz Kiadó által gondozott mûben, az író mégis összefonja a szálakat a különbözô életrajzi pontoknál, mintegy érzékeltetve a két sors hasonló alakulását. A könyv – amint arról a csütörtöki bemutatón szó esett – számos kérdést nyitva hagy, sôt, újabb talányok és rejtélyek sokaságát veti fel, jóllehet szakirodalmi és levéltári források nyomán született. Ugyanakkor nem száraz történelmi mû, hanem oldott stílusban megírt ismeretterjesztô munka.

Karády Katalin, leánykori nevén Kanczler Katalin 1910- ben született egy hétgyermekes budapesti proletárcsaládban. Egy gyermekmentô akció révén öt éven át Svájcban, majd Hollandiában nevelkedett. Apja halála után férjhez ment a nála 30 évvel idôsebb Vargha Rezsô vámtiszthez, de néhány hónap múlva vége lett a házasságnak.

Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte, de felfedezôje és karrierjének egyengetôje Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos lett, ô adta neki a jól csengô Karády nevet. A nagy áttörést a Halálos tavasz címû film hozta meg számára. A premier pillanatától kezdve ô lett az elsô számú sztár, rajongói szerte az országban klubokat alapítottak.

Magánéletét mindig titok és pletykák övezték, amelyek csak szaporodtak, amikor elkezdôdött szerelmi kapcsolata Ujszászy István vezérôrnaggyal. Ujszászy 1930-tól már katonadiplomáciai pályára lépett, és elsajátította a hírszerzés és elhárítás ismereteit.

Amikor megismerkedett Karády Katalinnal, találkozásuk mindkettôjük életét gyökeresen megváltoztatta. (Arról a mai napig vitáznak, hogy véletlenül ismerkedett-e meg az énekesnô- filmsztár a vezérôrnaggyal, vagy esetleg Karády politikai beállítottsága, embermentô akciói miatt "ráállították". )

Ujszászy a háború után szovjet hadifogságba került. Sorsáról – hogy mikor, hogyan halt meg – nem tudni semmit, Karády Katalin pedig kivándorolt a tengerentúlra és soha többé nem tért vissza Magyarországra.

Az énekesnô-filmsztár népszerûsége ismét fellángolt a hatvanas-hetvenes években, magyar filmesek is felkeresték külföldön, de már nem akart a kamerák elé állni. Hagyta, hogy megmaradjon olyannak a nézôk emlékezetében, mint amilyennek a Halálos tavaszban – és még tucatnyi zajos filmsikerében – milliók látták.

A hódmezôvásárhelyi Alföldi Galériában látható Picasso-tárlat tízezredik látogatóját köszöntötték csütörtökön.

A szervezôk szerint a Picasso Vásárhelyen címû kiállítás, amely még tíz napig látható, a dél-alföldi város történetének eddigi legsikeresebb tárlata. A kiállításhoz kapcsolódó programok sorában szombaton "bagoly matinét" tartanak az Alföldi Galériában, a bagoly ugyanis Picasso egyik kedvenc madara volt, tartott is otthon baglyot, és a kerámiáiból, linómetszeteibôl álló kiállításon is nagy számban találkozhatnak a látogatók a bagoly-motívummal.

A szombati rendezvény ideje alatt arcfestésre várják a kicsiket, "Légy te a bölcs bagoly!" mottóval. A bagolynak kifestett gyerekeket megörökítik, és a róluk készült fényképek letölthetôk lesznek a kiállítás honlapjáról.

November 25-én, kedden este Picasso tiszteletére egy úgynevezett "ceruzás spanyol estre" várják az érdeklôdôket. A spanyol zsenirôl szóló legenda szerint ugyanis Picasso elsô szava a "ceruza" volt, és élete során mindig hordott magával egy rajzeszközt, hogy bármikor, bármit le tudjon rajzolni.

Az esten Homonnai Varga András flamenco- gitármûvész ad koncertet a kiállítótermekben, azok a látogatók pedig, akik névvel ellátott ceruzavéget visznek magukkal, tombolán vesznek részt, melynek szelvényei maguk a ceruzák.

A vásárhelyi anyag egyébként hamarosan egy Párizsban nyíló Picasso-életmûtárlat része lesz.

"Idôjelek" Marosvásárhelyen

Az utca három épületén levô emléktáblák jelentôs helytörténeti eseményre emlékeztetnek.

a.) Az 1. szám alatti Lábas-ház a XVI. századból való épület, 1732-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely iskola céljából 1772-ben jelentôs átalakításokat végzett az épületen. Ekkor kapta barokk homlokzatát. A földszinti rész árkádos volt, pillérekre, lábakra épült – innen a neve. 1873 márciusában a tetôzete leégett, de újjáépítették és egy emelettel meg is toldották. A földszinti árkádokat befalazták, ahol számos üzlethelyiséget képeztek ki. Csak 1983-1985 között, majd az 1990-es felújítási munkálatokkor került sor a földszinti pillérek, bolthajtások visszaállítására és a tetôzet beépítésére. Visszaadták az épület eredeti homlokzatát.

Az épület fennállása óta jelentôs szerepet töltött be a város mûvelôdési életében. 1728-ban hozzákezdtek a fôtéri római katolikus Keresztelô Szent János templom építéséhez. Ezért a plébánia Nagy Szabó Ferenc-féle épületébôl az 1702-ben a jezsuiták által alapított vegyes iskolát 1732-ben a Lábas-házba helyezték át.

1787-ben II. József császár az iskolát bezáratta, s így az épületet kaszárnyaként, katonai raktárként használták 1792-ig. (Ebbôl az idôbôl való az épület falán látható emléktábla.)

1792-tôl újból itt tevékenykedik a katolikus iskola, melybôl már 1783-ban kiváltak a fiúk s átköltöztek a fôtéri ferencesek kolostorába, míg a lányok 1890-tôl a Szentgyörgy utcai Sancta Maria kétemeletes épületében folytatták tanulmányaikat.

A Lábas-házban maradt iskola az 1848-as forradalom után négyosztályos gimnáziummá vált, majd az 1868- as Eötvös-féle tanügyi reform következtében az 1869/70-es tanévtôl hat-, míg 1898-tól nyolcosztályossá bôvült, majd 1905-ben átköltözik a Klastrom utcai új épületbe.

A Lábas-házat 1905 után bérlakásokká, majd 1989-ben bentlakássá alakították át.

b.) A 14. szám alatt, a volt Fehér Ló vendéglô épületén márványtábla hirdeti, hogy Mihai Eminescu, a románok nagy költôje 1866 nyarán, Balázsfalvára menet itt pihent meg. Az emléktáblát a költô tisztelôi 1936. szeptember 13-án, az esemény 70. évfordulóján leplezték le.

c.) A 10. szám alatt 2000. március 31-tôl márványtábla hirdeti, hogy Târgu Mures–Marosvásárhely–Neumarkt mártírváros (Oras martir, Märtyrerstadt), az 1989. decemberi forradalomban való részvételéért.

Fodor Sándor (S.)

Százharminc éve, 1878. november 22-én fejezte be földi pályafutását a szamosújvári fegyházban Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér.

1813. július 16-én született. Anyja korán meghalt, apját marhalopás miatt agyonverték, öccse a börtönben akasztotta fel magát. Neve 23 évesen bukkant fel elôször egy periratban, amikor két tehén ellopása miatt másfél évi rabságra és "fertályévenként 25 botok elszenvedésére" ítélték. A 150 botütésnek csak a felét állta ki, tíz hónap után megszökött és "szaladó betyár" lett. A törvénnyel újra 1842-ben került összeütközésbe, amikor 13 marhát elhajtott, majd tûzharcba keveredett a pandúrokkal. A hatóságok ekkor hajtóvadászatot indítottak ellene, de ô mindig kisiklott kezük közül, csak rablásainak híre szállt szájról szájra.

Csak 1848-ban bukkant elô, a legenda szerint a Cegléd felé kocsizó Kos-suthot akarta kirabolni, de az meggyôzte: a magyarok gyilkolása helyett az idegenek ellen harcoljon. Akárhogy is történt, a Honvédelmi Bizottmány amnesztiában részesítette és szabadcsapat szervezésével bízta meg. (Jókai késôbb azt írta, hogy ô vitte el neki a menlevelet, de ebbôl csak annyi igaz, hogy valóban megbízták a kézbesítéssel.) Rózsát és hétpróbás embereit a nép lelkesedéssel, a hivatásos katonák gyanakvással fogadták, s az utóbbiaknak lett igazuk. A fegyelmezetlen csapat nem csak az ellenséget, hanem a parasztokat is végigfosztogatta, így végül szélnek eresztették ôket.

Rózsa Szegeden telepedett meg, meg is nôsült, s talán megmarad az egyenes úton, ha egy túlbuzgó Bach-huszár nem akarja rég elkövetett bûnei miatt elfogatni. Sikerült megszöknie, visszatért betyárnak, "szorgos munkája" nyomán 1853-ban már tízezer forint vérdíj volt fejére kitûzve. Mivel csak a gazdagokat zaklatta, a zsákmányt igazságosan osztotta el és a zsandárokat is meg tudta vesztegetni, a nép nyolc évig bújtatta. (Úgy tartották: "Rózsa Sándornak még a lován is fordítva van a patkó, hogy mikor megy, azt higgyék, hogy jön".) Amikor 1857-ben mégis horogra akadt, külön bíróság elé állították, pere csak másfél év múlva kezdôdött meg. Több gyilkosságot rábizonyítottak, halálra is ítélték, de mártírt már nem akartak csinálni belôle, így kegyelembôl életfogytiglani börtönt kapott.

Kilenc évig raboskodott Kufsteinben, ahol afféle helyi nevezetességnek számított, cellájában hírességek adták egymásnak a kilincset. 1868-ban amnesztiával szabadult, de a szabadsághôs koszorúja gyorsan lehervadt fejérôl. Ismét rablóbandát szervezett, egyre vakmerôbb vállalkozásokba fogott, még egy vonatot is megpróbált kirabolni. Ráday Gedeon királyi biztos 1869 januárjában tôrbe csalta, 1872-ben lefolytatott második perében 21 rendbéli rablás, 9 lopás és 1 rendbéli gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélték. Másodfokon ezt halálbüntetésre súlyosbították, de a Kúria ismét levette nyakából a kötelet és élete végéig rács mögé utalta. A szamosújvári börtönben halt meg 65 éves korában tüdôvészben, egyetlen, nyolc forintért elkelt suba maradt utána. Legendás alakja a népballadákban, a nótákban, a regények lapjain és a filmvásznon máig él.

Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon (ma Velke Záluzie, Szlovákia), a nemesi család galántai ágából. Édesapja korai halála miatt édesanyja, a lengyel Tarnowska Erzsébet (Elisabeth) grófnô nevelte. A tôle kapott mély istenhit, valamint a vegyes népességû szülôhely, amelyen azt a magyarsággal együtt belakó szlovákok nyelvét már gyermekkorában megtanulta, meghatározó élménye volt élete elsô idôszakának.

A középiskolát és a kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte, majd visszavonult birtokaira gazdálkodni. Azok közé tartozott, akik nem akartak könnyen belenyugodni a trianoni döntésbe. Az új ország, Csehszlovákia kormánya által meghozott földreform és az ebben kiszabott súlyos adóterhek következtében az arisztokrata család bizonytalan jövô elébe nézhetett. Ô azonban magyarországi birtokaira való költözés helyett inkább az idegenben, kisebbségi helyzetben maradást választotta. Itt az önvédelem lehetôségeit keresve került kapcsolatba a magyarok szervezôdô pártjainak vezetôivel. A szellemi és gazdasági kiszolgáltatottság végül a politikai pályára sodorta.

A mindig jó kedélyû, a cigányzenét és vigasságot sem megvetô gróf már fiatalon a szlovákiai magyarság pártok feletti összefogásának lehetôségét kutatta. Pályázatok kiírásával kívánta ösztönözni egy olyan történelmi mû megszületését, amely jobb önismeret által nagyobb öntudatra sarkallja a kisebbségbe szakadt szlovákiai magyar közösséget. Származásához nem ragaszkodott, nem szerette, ha grófnak szólították. Lelkes szervezôként a dél-szlovákiai magyar települések egész sorát járta be. Szívesen vette az egyszerû emberek vendéglátását, s igyekezett azonnal a bajbajutottak segítségére sietni. Ilyen volt az 1932-es nagy árvíz esete is, amikor a károsultak érdekében országos gyûjtést indított.

Az 1935-ös parlamenti választásokon, Kassán (Kosice) mandátumot szerzett a prágai nemzetgyûlésbe, ahol ellenzéki politikusként a magyar kisebbség érdekeinek következetes védelmezôje és a fennálló igazságtalan viszonyok kérlelhetetlen bírálója volt. 1936-ban a két magyar politikai szervezet összeolvadásakor az Egységes Magyar Párt elnökévé választották. Benes államelnök a magyar párt számára kormányzati szerepet, neki magának tárca nélküli miniszteri posztot ajánlott fel, ô azonban visszautasította a "csábító" ajánlatot, mondván, hogy elôbb a kormány tegyen érdemi változtatásokat a kisebbségekkel szembeni politikájában, mert addig sem ô, sem pártja nem kívánja nevét adni a csehszlovák államvezetés magyarellenes magatartásához.

1938-ban, az elsô bécsi döntés után, Kassa képviselôjeként a város átadásakor sokak meglepetésére bejelentette, hogy a visszacsatolás ellenére Szlovákiában marad, az odaszakadt mintegy 65-70 ezer magyarral vállalva sorsközösséget, bár az anyaországban felsôházi bársonyszék és tárca nélküli miniszteri poszt várt volna rá. Ez alkalommal elhangzott beszédében nyilvánosan kérte Horthy Miklós kormányzótól, hogy tartsák tiszteletben a Magyarországhoz került szlovákok jogait. A Tiso-féle szlovák állam diktatórikus politikai körülményei között nagy kitartással szervezte meg a magyar néptöredék saját hagyományaira épülô politikai és kulturális életét. A nagyrészt szórványban lévô szlovákiai magyarság megmaradása érdekében kidolgozta az osztályon, felekezeten és fajon felüli nemzeti összefogás programját. Ennek jelmondata a "Magyar Család" összefogása, elsô konkrét eredménye pedig a "Magyar Ház" program építésének beindítása volt.

A második világháború kirobbanásakor tevékenyen részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadásának szervezésében, és írásaiban, nyilatkozataiban a szlovákiai magyarságot a lelkiismeret intô szavának betartására szólította fel.

(A. L.)

Messze van Hongkong… Tízórai zötykölôdés Pestig, onnan többé- kevésbé három óra Londonig, beszámítva a körözést a landolásig, majd csere és egyben tizenkét óra a British Airways egyik Jumbo gépével. Gondoljak Kôrösire, meg Jakabosra ugye, és ne panaszkodjak…?

A reptér épületén kívül, Lantau szigeten, fejbe vág a nagyon nedves, forró, esti levegô.

És … indulás. Az autóbuszok java, a villamos ôrült iramban közlekednek. Hétmillió embert kell gyorsan eljuttatni valahova nagyon olcsón. Az átjáró elôtt szerencsére kiírva: Jobbra nézz!

Így megúsztam épségben az elsô napokat, csak idônként rezzentem össze a tülkölésre.

Száz hongkongi dollárt (HK$) kaptam 10 euróért, 5,8-at fizettem a buszon egy nagyon hosszú szakaszért. Kicsinek és nagynak egy bankkártyaszerû Octopus kártyája van, amit csak fel kell tölteni és fizetni lehet vele minden tömegközlekedési jármûvön. Érdekesen van megoldva ez a földalattin: minden bejáratnál elektronikusan leolvassák a kártyát, majd a célállomás kijáratánál mutatja ki a gépezet, hogy mennyibe kerül a fuvar.

A belváros pedig elbûvölô: csillogó- villogó, fülledt, édes, zsíros illatokkal telített, zsúfolt zsongás.

Hongkong nem Kína! Lassan semmi köze hozzá, csupán az emberek meg az illatok jönnek onnan. Elsô pillanatokban csalódást okozott, mivel mindenhol a több ezer éves kultúrát kerestem, amirôl annyit hallottam és teleolvastam vele a lelkem.

Átesve ezen a csalódáson, gyalogosan elindulva Sai Kung megyében, éppúgy kapkodtam a fejem jobbra-balra, mint a belvárosban. A város 47%-a park, ahol nagyon kedves meglepetések értek: óriáspók, kígyó, rája, bölény. Nem kell semmit hozzátennem, gondolom, csak annyit talán, hogy mindezek az utcán vannak…

Talán a kikötôben létezik valami abból a hangulatból, amit mindenhol kerestem.

(Folytatjuk)

Csiki Emese

Nem vihar, hanem francia ágyúgolyó süllyesztette el VIII. Henrik zászlóshajóját, a Mary Rose-t, ám politikai megfontolásból London inkább a természetre fogta a brit flotta büszkeségének elvesztését.

A Mary Rose 1545. július 19-én merült tengersírba, 34 évnyi szolgálat és három háború után. Több mint négyszázan vesztek a hajóról a tengerbe.

A zászlóshajó tragédiáját brit részrôl a szél számlájára írták, továbbá a legénység hozzá nem értésére fogták, így a franciák megfosztódtak egy gyôzelmi babértól, VIII. Henrik becsülete folt nélküli maradt, az angol flotta tekintélye pedig nem – vagy kevésbé – csorbult.

Az ágyúgolyós változattal Dominic Fontana, a Portsmouth Egyetem földrajztudósa állt elô, miután a legapróbb részletekig és a legfejlettebb technológiával tanulmányozta a csata lefolyását meg a Mary Rose szereplését. Fontana szerint több, gyorsmozgású francia gálya ágyúsortüzétôl kapott találatot a Mary Rose, amely azután végzetes manôvert hajtott végre: gyorsan oldalával fordult a franciák felé, hogy ágyúsorával viszonozhassa a tüzet.

Csakhogy az ágyúgolyó ütötte lyukon rengeteg víz ömlött a hajótestbe, éppen a manôver miatt, annyi, hogy megpecsételôdött a hajó sorsa.

Fontana egyebek közt azzal érvel a BBC News híre szerint, hogy túl sok emberi csontvázat találtak a hajófenékben az 1982-es feltáráskor, márpedig egy csata kellôs közepén a legénységnek másutt a helye, hacsak nem életbevágóan fontos egy lék betömése.

Nyugati levél

A színekrôl és a hozzájuk való viszonyu(lásu)nkról eddigelé meglehetôsen sokan és sokat írtak. Sôt, úgy is lehet mondani, hogy a színek reánk való befolyásának tudomásulvétele megengedi egyenesen a színek hatalmáról beszélni. Tekintsünk most el a pszichoanalitikusok, pszichiáterek és mások néha erôsen ködös háttérbôl elôadott okoskodásaitól, abból kell kiindulni, hogy a színek jelentôségét a biológiai evolúció során a megtett úton szerzett tapasztalatainknak immáron a genomban rögzült, a színekhez való viszonyulásunkat akaratunktól függetlenül megszabó, kényszerû magatartási mintáról van szó. A kérdés tehát valójában nem az, miért tetszik a piros ruhás nô, hanem: miért tetszik a piros szín? Ugyanis: tapasztalat szerint a piros szín mögött kevesebb a csalódás. És: miért félelmet keltô a sárga? Miért megnyugtató a kék?

A vörös szín tudvalevôleg fizikálisan a gyors szín, ami rövid hullámhosszából adódik, látóberendezésünk a leggyorsabban észleli. Domináló szín, a vegetatív idegrendszerre hatva adrenalint szabadít fel. A naplementekor vörös színû égbolt kellemes, szép idô elôhírnöke. (Mert a napfénynek a többi hosszúhullámú frakciói kiszûrôdnek, a rövidhullámú vörös jut el legmesszibbre, amit megtanultunk hát helyesen értelmezni, és a következô napi szép idôre következtetni.)

A vörös szín a tûz és a vér színe, figyelmeztet vérre-tûzre – a veszélyre! S a véle párhuzamosan emelkedett adrenalinszint majd elintézi a többit, mind a veszélyt, mind a veszély nélküli állapotot. A vörös ruhát viselô nôk rendkívül vonzóerôt gyakorolnak (a férfinépre) – de a szerényebbeket elijesztik; a vörös-fekete kombináció öntudatos asszonyokra utal: ez az asszony tudja, mit akar! Meg akarja mutatni ami benne rejlik! Aki pedig elvörösödik, az teszi vagy mérgében, vagy pl. egy lány, vagy asszony ellenállhatatlan vonzódása jeléül! Minden figyelmeztetô tábla azért vörös színû, mivel a legjobban észrevehetô! A kellemes szürke színû ruházat pedig a karrier színe, amibe nincs mit bárki is belebeszéljen, vagy belemagyarázzon.

A vörös azonban hatalmat is jelent: a római császárok, a bíborban született Konsztantin császároktól a mai, az alkotmánybírósági bírók vörös színû talárjáig. Hasonló töltete van a vörös telefonnak, szônyegnek, valamint a vörös pamlagnak: az erôs tûzvörösnek erôs hatása van, a sötétebb pedig méltóságteljesebb. A Ferrari-vörös autószín ugyancsak érthetô üzenetet hordoz. Sportautók nem lehetnek zöldek, családi kocsik pedig sárgák. A sárgaméreg mondásunk is utal arra, hogy a sárga a méreg színe: csúszómászók és mindenféle mérges növények, de: néha mimikrisárga szín is elôfordul, ez a vele való visszaélés vagy csalás lehetôsége. A Mercedes ezüstszínû autói és sportkocsija egyszerûen csak szép és megnyugtató színû. A fekete autók vezetôi agresszívabban vezetnek, mint a fehér autóké.

A kék – az ég színe – ugyancsak genetikailag rögzült, kiegyenlítô, kellemes, megnyugtató benyomást közvetít. Nem véletlen az EU és az ENSZ-katonák sisakjának a kék színe. A kék azért megnyugtató, mert, ellentétben a vörössel, a jobb agyféltekében adrenalin-ellentétû, paraszimpatikus hatást fejt ki. A rendôrségi egyenruha színének a legjobban megfelel a kék, a zöld túlságosan a környezet színe. Két évtizeddel ezelôtt nagy keletje volt a vörös színû autóknak, ma a kék a divatos. Bizonyos mértékig tükrözi a társadalmi történéséket és elvárásokat.

A forradalom színének megtett vörös eléggé elhalványult, nyilván a kommunista társadalom csôdjének okán; a fekete napjainkban a közrend alakulatainak a színe, a labdarúgópályán a bíró, de a mindennapi törvényszéki tárgyalásokon mind a bíró, mind a védôk ugyancsak feketében tetszelegnek, akárcsak a templomban a lelkész: a stabil konzervativizmus kifejezôje.

A lakásban is érvényes bizonyos szín iránti igazodás: a gyermekszobák inkább napfénysárga, a hálószobák kellemes kék, netán vörösek kellene legyenek, itt persze a házassági évfordulók száma is faktor lehet, de pl. ha a házastársak külön szobában és ágyban alusznak, a hálószoba falának a színe más szempontok után igazodhat.

Dr. Sz. K.

Hajdani disznóölések emléke, késôbb már csak a vidéki rokonoktól, ismerôsöktôl kapott kóstoló jut eszünkbe ilyenkor, amikor közelegnek a hideg, decemberi napok. Ha a nyár folyamán inkább a vegetáriánus ételeknek hódoltunk, a tél érkeztével illatok, ízek kísértenek, amelyekrôl a városi élet, s a korszerû táplálkozásról hangoztatott jelszavak fokozatosan leszoktattak. A 18. évében járó Tip Top vendéglô tulajdonosai azonban gondoskodnak arról, hogy minden évben disznótoros vacsorára invitáljanak, s felidézzék a hajdani jellegzetes ízeket.

Az Egyesülés negyed Jegenye utcájában meleg, barátságos, otthonos légkör, finom falatok és jó zene (Nagy Laci és Gábor Levi muzsikál) várja azokat, akik a családdal, ismerôsökkel, barátokkal szeretnének egy kellemes estét eltölteni.

Hogy mibôl áll a disznótoros vacsora? A háziasszony, Valkay Márta szerint az erdélyi ízeket kínálják vendégeiknek.

– Elôételnek májas- és véres hurkát, disznófôsajtot, töpörtyût és kocsonyát szolgálunk fel, hozzá a törzsvendégeink által nagyon kedvelt savanyú káposztát – mondja, s hamarosan kiderül, hogy az íze a legigényesebb ínyencet is meggyôzi, hogy érdemes volt a Jegenye utcáig elmenni. Bár az utóbbi idôben, a Tip Topban sem vágnak már sertést, a disznótoros tál kellékeit a megvásárolt nyersanyagból maguk készítik el. Az elôétel után korhelylevest kínálnak, majd disznósültet piros káposztával, rántott burgonyával vagy tetszés szerint bármilyen körettel. A helyet a vacsorának házi készítésû áfonyalikôr készíti elô, s a sertéspecsenyét finom borokkal lehet öntözni.

Mitôl olyan ízletes a korhelyleves? – faggatjuk a háziasszonyt. Valkay Márta elmondja, hogy a kockára vágott disznóhúst káposztalében fôzik meg, aminek nem szabad túl savanyúnak lennie, s egy kevés kolbász enyhén füstös ízt ad a levesnek, amelybôl az agyvelô sem marad ki az apróra vágott káposzta mellett. A májas nem túl édes, és pontosan olyan ízletes, ahogy a többség szereti, a véresben érezni a csombor ízét. A disznófôsajt is minôségi húsból készül, fûszerezése kellemes, hasonlóképpen a kocsonya, az elôétel királynôje, amely hagymával fenséges falatokat jelent. A tepertô ropogós, ezért akaratlanul is odakap a vendég. Márta asszony szerint kicsi tejjel készült, hogy omlósabb legyen. Mire a házigazda, Valkay Ferenc is hazakerül, már mindent megkóstoltunk, a szomszéd asztalnál szintén a disznótoros vacsorát fogyasztják. Ahogy a Valkay házaspár elmondja, a marosvásárhelyiek kedvence a Tip Topban kínált változatos étrend ellenére is a flekken marad. A tulajdonosok számára pedig kedves szokásnak tûnik, ahogy az idôs, meghatódott szülôket mind gyakrabban kellemes vendéglôi ebéddel vagy vacsorával lepi meg a család.

b.gy.

Közös névjegy

Szabédon fellendült az ifjúsági élet, a régi emlékeket és szokásokat felelevenítve a szabédi ifjúság idén október 25-én szüreti bált szervezett. Lázas készülôdés vette kezdetét kamatoztatva azokat a tapasztalatokat, melyeket augusztusban a nagy sikernek örvendô szerepes bál lebonyolítása során szereztünk. Az ifjúság lelkesen tanulta a hagyományos szabédi táncrendet, énekelte az idôsebbektôl tanult énekeket. A bál napján székely ruhába felöltözve 18 fiatal és a szervezôk, két lovasszekéren a falut körbejárták, énekelve csalogatták a falu apraját-nagyját az esti mulatságba. 20 órakor kitártuk a kultúrotthon ajtait és lelkesen vártuk, hogy a terem megteljen a mulatásra és szôlôlopásra vágyó résztvevôkkel. 23 órakor került sor a csôsztáncra, amely a gólyatáncból, lányostáncból és egy rövid csárdásból állt. Ezt követte a szôlôlopás és a szôlôkoszorúk árverezése. A csôszöknek nem volt könnyû dolguk, mert a bálozók nehezen tudtak ellenállni a zamatos szôlôfürtöknek, melyek a kultúrotthont díszítették. Miután a szôlôfürtök gazdára találtak, reggelig tartott a fergeteges bál. Mindez nem sikerül, ha kedves szüleink támogatása mellett nem lettek volna útbaigazítóink és anyagi támogatóink. Szeretnénk megköszönni Ilyés Tóth Sándor RMDSZ-tanácsosnak, Szabó József-Levente Mezôcsávás község polgármesterének, valamint Jenei Sándor Levente szabédi unitárius lelkésznek mind az anyagi, mind az erkölcsi segítséget, kérve a jó Istentôl erôt, egészséget, sikerekben gazdag, hosszú életet, hogy még sok éven át tudják feltett céljaikat megvalósítani. Az Ifjúsági Egylet tagjainak lendülete nem lankad, már újra színdarabbal egybekötött pótszilvesztert terveznek, melyre január 3- án kerülne sor és vígjátékokkal szeretnénk szórakoztatni a remélhetôleg sok vendéget. Mindenkit szeretettel várunk!

(Eddig tart a szabédi ifjak levele. Reméljük, hogy sokáig mûködik majd csoportjuk, mindannyiunk idvességére.)

b.d.

(NOVEMBER 22–29. )

Kos (III. 21 – IV. 20.)

Szeszélyes epizódok váltják egymást, ingadozó a hangulatod. Ne veszítsd el a reményt. Jelszó: Bizakodó hit.

Bika (IV. 21 – V. 20.)

Nemszeretem dolgok következnek, de túl kell tenned magad rajtuk: a dolgok pozitív oldalát is meg kell látnunk. Jelszó: Optimizmus.

Ikrek (V. 21 – VI. 21.)

Igazán rászolgáltál arra, hogy egy kicsit kényeztesd is magad. Találj valamilyen kellemes programot, és légy vidám. Jelszó: Megérdemelt pillanatok.

Rák (VI. 22 – VII. 22.)

Az anyagiak fokozottabban foglalkoztatnak, ami nem is csoda. Jó volna új módokat találni a gyarapodásra. Jelszó: Talpraesett ötletek.

Oroszlán (VII. 23 – VIII. 23.)

Idegességed átterjedhet közvetlen környezetedre. Nem biztos, hogy az idôjárás miatt vagy néha ilyen raplis. Jelszó: Szemben a tükörrel.

Szûz (VIII. 24 – IX. 23.)

Felvillanyozhat egy hirtelen találkozás valakivel, aki rég eltûnt a közeledbôl. Jó lesz emlékezni a szép dolgokra. Jelszó: Szívdobogás.

Mérleg (IX. 24 – X. 23.)

A politikum lassan minden szabad percedet kitölti. Ha úgy érzed, hogy ez jó, csak vesd be magad a küzdelembe. Jelszó: Szép harc az élet.

Skorpió (X. 24 – XI. 22.)

Valaki nagyon megbánt, bár nem biztos, hogy szándékában állt. Talán csak kissé tapintatlan. Beszéld meg vele. Jelszó: Ôszinte vallomás.

Nyilas (XI. 23 – XII. 21.)

Lépten-nyomon az emlékeidbe botlasz, és ez mérhetetlenül zavar a haladásban. Nézz szembe a múlttal, és akkor elmúlik a rossz közérzet is. Jelszó: Bátor tett.

Bak (XII. 22 – I. 20.)

Felszedhetsz pár fölös kilót, ha beleveted magad a lakmározásba. A téli bulik szépek, de hizlalósak. Jelszó: Óvatos duhaj.

Vízöntô (I. 21 – II. 20.)

Valami egészen újra vágynál, de nem tudod még, mi legyen. A pompás ötletek legtöbbször roppant egyszerûek is. Jelszó: Heuréka!

Halak (II. 21. – III. 20.)

Tanulásra, képzésre sosem elég az ember ideje. Jó, ha erôs akarat és céltudatosság is kerül hozzá. Tarts egy kis önvizsgálatot. Jelszó: Mitôl is van ez?

B. F. Helyben: "Már csak a kedvenc folytatásos filmjeim maradtak. Felfoghatom-e mintaként pozitív hôseim viselkedését az adott helyzetekben?"

Hát persze. De sose másolja, mert minden helyzet egyedi, és ami egyikben jó, balul üthet ki a másikban. Vigyázzon, nehogy végleg a festett világba álmodja magát.

Z. Á.

Aphrodité, Poszeidón, Hermész, valamint Herculaneum alapítójának tekintett Héraklész mellett Augustus és Claudius császárok hatalmas bronz- és márványszobrai, torzók, faunok, mitológiai tárgyú freskók, dombormûvek, márványra festett képek tárják fel a látogatók elôtt Herculaneum mesés kincseit a nápolyi régészeti múzeumban.

A kiállítás bemutatja az ókori város mindennapi életét is, valamint a vulkánkitörés elôl menekülô emberek megkövesedett maradványait – írta a Le Figaro címû francia napilap.

Minden lelet állapota kiváló. Az elsô ásatások csak 1738-ban, a Bourbonok uralma kezdôdtek el. A vastag, fekete bazaltpáncél a Vezúv kitörésének napjától, 79. augusztus 24- tôl kezdve sokáig elriasztotta a kutatókat. A Bourbon- éra idején fúrásokkal, keskeny alagutak ásásával próbálták a maradványokat megközelíteni, késôbb már a ma is dívó hagyományos módszerekkel kutattak. A négyezer lakosú város kisebb volt, mint Pompeji, de valószínûleg gazdagabb is, mint ahogy errôl a tengerparti villák és berendezéseik tanúskodnak.

A 20 hektáros területnek csupán egynegyedét tárták fel eddig. Jelenleg a Papiruszok Háza áll az érdeklôdés középpontjában. A városfalon kívül álló szép palota a nevét a könyvtárban talált 1800 görög kéziratnak köszönheti. De a palota még nem fedte fel minden titkát. A földszinten nemrég találták meg a nagytermet, a padlózatot viszont még egy méter vastag láva fedi. A régészek úgy gondolják, hogy ebben a rétegben vannak a bútorok, szobrok és valószínûleg a holttestek is.

A villát a vulkánkitörés idején éppen festhették, mert a csengettyûkkel díszített sárga fríz félbemaradt, és csak a fehér mészfal látható mellette.

Herculaneum igazgatója reméli, hogy a jövô tavasszal már meg lehet nyitni a villát a látogatók elôtt, annak ellenére, hogy erôsen csökkentett költségvetéssel dolgoznak.

A nápolyi kiállítás 2009. április 13-ig marad nyitva.

25 éve, 1983. november 10-én jelent meg a milliárdos károkat okozó számítógépes vírusok ôse.

Az elsô mûködôképes vírust az informatikai legendárium szerint Fred Cohen, a Dél- kaliforniai Egyetem számítógép-tudományi doktorandushallgatója írta 25 éve, november elején. Alig nyolc óra alatt elkészült vele, és a következô számítógép-biztonsági szemináriumán, november 10-én be is mutatta.

A tanár, Leonard Adlerman vírusnak nevezte el a VD nevû grafikai alkalmazásba rejtett programot, amely a felhasználók hozzáféréseit kihasználva terjedt szét a számítógépekben, illetve a hálózatba kötött gépek között.

A hagyomány egy másik ága szerint a digitális betegség egy évvel korábban jelent meg, szülôatyja pedig Richard Skrenta volt. A 15 éves amerikai diák hajlékonylemezen (floppyn) csereberélt – illegálisan – játékprogramokat a barátaival. Egy játékot megtoldott egy apró programmal, amelynek az Elk Cloner nevet adta.

A program villámgyorsan terjedt tovább az adathordozókon, és minden ötvenedik alkalommal elsötétült az adott felhasználó számítógépének képernyôje, majd Skrenta egy versikéje jelent meg rajta. A számítógépes vírus születésének pontos körülményei tehát a múlt ködébe vesznek, az viszont biztos, hogy Fred Cohen kidolgozta a vírus ma is érvényes meghatározását: "A számítógépvírus olyan program, amely megváltoztat más programokat és hozzájuk fûzi magát" – áll az 1984-ben elkészült PhD- dolgozatban.

A vírusok és közeli rokonaik – az önmagukat gazdaprogram nélkül sokszorosító férgek és a biztonsági réseken keresztül idegeneknek hozzáférést biztosító trójai faló programok – száma a nyolcvanas évek közepe óta emelkedik. Az utóbbi években exponenciálisan. "Jelenleg naponta ötezer, vagyis évente majdnem kétmillió új kártékony program jelenik meg" – mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Jevgenyij Valentinovics Kaspersky, a vírusirtó programokat fejlesztô Kaspersky Lab alapítója.

Skrenta csak viccelôdött, Cohen a tudományt akarta elôbbre vinni, a mai vírusok alkotói viszont csalni akarnak. "Nem is amatôrökkel van dolgunk, hanem profi bûnözôkkel" – mondta Kaspersky. "Az egyik írja a kártékony programot, a másik kotyvasztja a spamet, a harmadik pedig a vírusfertôzéssel zombivá változtatott gépekbôl álló bothálózaton keresztül szórja a levélszemetet a neten" – mondta Kaspersky. A bandák bankszámlaadatokra, hitelkártyaszámokra, felhasználónév- jelszó párosokra és virtuális identitások egyéb elemeire vadásznak.

25 éves korára a számítógépes vírus komoly anyagi fenyegetéssé nôtte ki magát. Németországban például a szövetségi bûnügyi hatósághoz 2007-ben összesen 34 200 feljelentés érkezett számítógépes bûntényekrôl, és a kölni tartományi bíróság egy döntése alapján minden németországi banki ügyfélnek magának kell gondoskodnia a számítógépe biztonságáról, ha online banki szolgáltatásokat akar igénybe venni, különben a bank nem téríti meg az esetleges károkat.

Az elsô igazán fertôzô vírus, az 1992-es Michelangelo több mint 10 ezer számítógépet tett tönkre. A Windows operációs rendszer terjedésével párhuzamosan aztán a kilencvenes évek közepétôl elszaporodtak a Windowsra írt vírusok. A legnagyobb "sikert" a Word szövegszerkesztô programban elbújó úgynevezett makrovírusok hozták, majd az e-mailben terjedô vírusok, mint például az 1999-es Melissa. A vírustermelés tempójával Kaspersky szerint ma már lépést tartanak a vírusirtók. "Egy- egy újabb vírus felfedezése után legfeljebb 40-60 perc telik el, mire a biztonsági program frissítése eljut az ügyfelekhez" – mondta a szoftvercég orosz alapítója.

Részben éppen a vírusirtó programoknak köszönhetô, hogy 2005 novembere óta egyetlen vírus sem volt képes szétterjedni az egész világon – mondta Frank W. Felzmann, a német Szövetségi Információbiztonság-technikai Hivatal (BSI) munkatársa. Ha azonban mégis beférkôzik egy vírus, egy féreg vagy egy trójai a gépre, akkor nagy kárt tud okozni.

"Amikor a háttérben ott figyel egy trójai, és a felhasználó az interneten keresztül utal a bankszámlájáról, akkor rendszerint semmit sem vesz észre abból, hogy a pénze a bûnözôk számláján landol" – mondta az online bankolás veszélyeivel foglalkozó szakértô, aki saját banki ügyeit elôvigyázatosságból a hagyományos módon intézi.

Vannak könyvek, amelyeknek újszerû megállapításai kezdetben meghökkentenek, aztán tovább gyûrûznek bennünk: valósággal fölkavarják eddigi értékítéleteinket. Csáji László Koppány új fogalmat vezetett/vezet be, ugyanis jól körvonalazható sztyeppei civilizációról beszél. Anélkül persze, hogy csapást mérne az eddigi kultúrkörökre, amelyek annak idején létrejöttek, virágoztak, maradékai pedig máig hatóan léteznek. Így fogalmaz: "… gondoljunk a görög-etruszk-római kultúrkörre, amelyben nyelvileg különbözô népek egységes civilizációs folyamatot alkothattak, vagy akár az indiai civilizációra, amely nyelvileg sohasem volt egységes, a beérkezô népeket mégis nagyon sikeresen integrálta. Mezopotámia is hasonló olvasztótégelyként viselkedett. Ilyen civilizációs rendszert alkotott véleményem szerint a sztyeppei régió is."

A szerzô kitér eme civilizáció fôbb ismérveire: hasonló eredettudat, szintén hasonló világkép, majdnem azonos életmód, a fémmegmunkálás elég nagy egyöntetûsége (zabla, kengyel fölfedezése), azonos gyökerekbôl táplálkozó népmûvészet, népzene, szokásvilág és népköltészet.

Hol volt a sztyeppei civilizáció? "A Sárga folyótól a Kárpát-medencéig" – mondja a szerzô. Idôben mérve: csírái a bronzkorban formálódtak, a bronzkor végén teljesen "életképes" volt, csúcspontja a vaskor és a középkor. Tehát – a magyarság történelmét véve alapul – ez a civilizáció Kr. e. 1000-tôl Kr. u. 1000-ig (a honfoglalásig) tartott.

Noz, ennek a civilizációnak sok közös jegye meghatározó jelentôségû volt a magába ölelt népességek "arcélének" kialakulásában. Csáji szerint: "ezáltal érezhetjük magunkat egy közösségbe tartozónak a szkítákkal, a hunokkal, az avarokkal, a mai sztyeppei népekkel, például a kazakokkal, mongolokkal (…), a hozzánk hasonlóan szintén jelentôsen átalakult gazdasággal bíró ujgurokkal (…), mordvinokkal stb." A szkíta fémmûvesség elterjedtségét Csáji így érzékelteti: "Nézzük meg például a nagyjából egyidôs Kárpát-medencei szkíta aranyszarvasokat, a belsô-ázsiai ún. szarvasos köveket és a Sárga folyó nagy kanyarulatának (Ordosnak) hun kori bronzlemezeit (…) vagy a Kazak sztyeppén talált bronzszarvasokat. A stílusjegyek egysége magától értetôdô."

Talán eme "magától értetôdô egység" révén jutott Bakay Kornél a következô megállapításra: "…bizonyosnak látszik, hogy a Kr. sz. elôtti VII. századtól létrejött szkíta kultúrában kell keresnünk mind a párthus, mind a kusán, mind a török, mind pedig a magyar népesség elôdeit" (In. Ôstörténetünk régészeti forrásai I. 1997. II. 1998. Miskolc).

Csáji kitér eme civilizáció "kebelében" használt írás sokféleségére. Megállapítja: "…a kora középkorra nemcsak kialakul, hanem általánosan el is terjed a sztyeppe térségében a saját fejlesztésû ún. rovásírás több fajtája." Csáji az írást tudó népcsoportok között nem említi a szkítákat. Az Alma-Ata környékén elôkerült szkíta ezüstcsészén mintegy 28 jelbôl álló, kétsoros felirat van, kimondottam rovásírás jellegû. Szerintem 8-10 jel a székely (magyar) rovásírásban is elôfordul. A csésze keletkezésének kora i. e. V-VIII. század.

Engedtessék meg, hogy itt egy másik vonatkozásra is kitérjek. Utalnom kell a magyar népzene és a keleti szállásterületeken élt/élô népek zenemûveltségének abszolút közös gyökereire. A mi ötfokúságunk és pentatonizáló hajlamunk kapcsán Kodály Zoltán így vélekedett: "Legújabban elôkerült néhány Volga, Ural vidéki dallam (…) egyeznek a mieinkkel (…) valóságos variánsok." (In. Visszatekintés. 2. kötet. Bp. 1982. Harmadik kiadás). Aztán kiderült: a távoli (Észak-Kína nyugati felében élô) ujguroknak a dallamvilága közelesen azonos a magyarokéval. Kodálytól idézünk ismét: "Már a dallamszerkezet, frazeológia, ritmus ily feltûnô, lényegbeli egyezése nem lehet véletlen. Itt már érintkezést vagy közös forrást kell feltenni (…) a magyarság ma a legszélsô idehajlott ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különbözô népek lelkében gyökeredzik." (A magyar népzene. Bp. 1937/1969. Negyedik kiadás.)

Csáji tehát – kutatóként – a nagy "útegyengetôk" közül való. Tudományos alapvetéssel dolgozik, elgondolásai bizonyára idôt állónak bizonyulnak. A talaj, amelyen áll, sziklaszilárdnak tûnik. Bátran néz szembe azzal az egyre silányabbá váló felfogással, amely "… több tízezer éves írásbeliségrôl és az egész világ összes kultúráját megtermékenyítô magyarságról beszél". (Csáji László Koppány: A sztyeppei civilizáció és a magyarság. Bp. 2007)

Ráduly János

Kihaltnak hitt törpe koboldmakira bukkantak az Indonéziához tartozó Sulawesi szigetének egy ködös hegycsúcsán.

A Tarsier pumilus az egyik legkisebb fôemlôs. Augusztusban látták meg a kutatók a "hírmondó" elsô példányt, de több hónapra volt szükségük, hogy hálókkal befogjanak három bundás, egérméretû példányt – két hímet és egy nôstényt – a Lore Lindu nemzeti parkban. Az állatok nem voltak a tudósokhoz hasonlóan boldogok, amikor befogták ôket: egyikük belemart Sharon Gursky-Doyenbe, a texasi A&M Egyetem antropológiaprofesszorába.

"Én vagyok a világon az egyetlen élô ember, akit törpe koboldmaki mart meg. Az asszisztensem tartotta az egyik hímet, hogy rá tudjam tenni a rádiós nyakörvet. Ez nagyon nehéz munka, mivel az állat 180 fokban képes a fejét forgatni. Meg is tette: ahogy éppen megpróbáltam rákapcsolni a nyakörvet, hátrafordította a fejét és belém csípett. Rendesen vérzett" – mondta a kutató.

Sok tudós azonban törpe koboldmakit gyôz, és a nyakörvek végül felkerültek az állatokra, hogy nyomon lehessen követni mozgásukat.

A törpe koboldmakik különleges fôemlôsök. Mint nevük is mutatja – annak ellenére, hogy közeli rokonaink –, rendkívül aprók (mindössze 50 gramm a kifejlett példányok tömege). Éjszaka vadásznak fôként rovarokból álló táplálékukra, hatalmas szemük és fülük van. Az összes fôemlôs – a makik, a majmok, az emberszabásúak és az emberek – közül egyedül a koboldmakik rendelkeznek karmokkal körmök helyett.

Ezt megelôzôen legutóbb 1921-ben látták ôket, majd 2000-ben egy kutató, aki patkányokat akart befogni, véletlenül elejtett egy koboldmakit a sziget egyik fennsíkján.

"Mindaddig senki sem hitte, hogy léteznek, mivel már évtizedek óta hiába keresték ôket, senki sem bukkant a nyomukra" – magyarázta Gursky-Doyen, aki csoportjával augusztusban látta meg az aprócska állat elsô példányát 2100 méteres magasságban.

26 prefektusi hivatal kapott figyelmeztetést a várható havazás miatt

A környezetvédelmi tárca 26 prefektusi hivatalnak küldött pénteken sárga jelzésû figyelmeztetést a várható havazás miatt. A figyelmeztetés november 21-én este 10 órától november 23-án reggel 8 óráig érvényes. A sárga jelzésû riadót Fehér, Arad, Arges, Bákó, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzau, Kolozs, Kovászna, Dâmbovita, Krassó-Szörény, Gorj, Hargita, Hunyad, Máramaros, Mehedinti, Maros, Neamt, Prahova, Szilágy, Szeben, Suceava, Vâlcea, Vrancea és Temes megyék prefektusi hivatalainak küldte el a tárca. A meteorológusok figyelmeztetnek, hogy péntek estétôl vasárnapig hóesés és hóvihar várható a hegyvidéken, és tetemes hóréteg rakódik le, áll az Országos Meteorológiai Intézet honlapján. Az idô fokozatosan lehûl az ország minden övezetében, a szél megerôsödik és kiterjedt területeken várható csapadék. Szombat reggeltôl az alacsonyabban fekvô vidékeken is várható havas esô és hóesés, elôször a nyugati térségben, az ország középsô és északi részén, majd futólag keleten is.

A romániai átlagnál nagyobb a szegénység Székelyföldön

A szegénységi szint szempontjából nincs lényeges különbség Székelyföld és Erdély más térségei között, de mindenképpen periférikus régiónak számít Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye hagyományosan Székelyföldhöz tartozó része. Ezekre a következtetésekre jutott egy nemrég készült szociológiai felmérés, amelyet a Háromszék címû napilapban Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa ismertetett. Az eredetileg a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson megrendezett, Székelyföld másképp címû konferencián elhangzott elôadásában a szociológus Székelyföld helyét vizsgálta Erdély társadalmi szerkezetében, érdekes adatokat közölve a térségrôl. Elmondta például, hogy jóval kevesebb a felsôfokú végzettségû magyar, mint a román. Országos szinten a románok hét százaléka tanul felsôoktatási intézménybekben, míg a magyaroknak csak 4,4 százaléka. Hargita és Kovászna megyében még rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak 3,6-3,7 százaléka szezett felsôfokú végzettséget. Kiss Tamás kiemelte, hogy mindez nem hat ki a foglalkoztatottságra: a magyar munkanélküliek aránya ugyanis nem nagyobb a románokénál. A felmérés szerint Romániában a magyar lakosság több mint egynegyede – 27,3 százaléka – számít szegénynek. A tanulmány készítôi a havi 215 lej alatti jövedelemmel rendelkezôket sorolták ebbe a kategóriába. A székelyföldi arány ennél magasabb, 33 százalékos, azaz minden harmadik személy szegénynek minôsül. Egy másik érdekesség, hogy a vizsgálat szerint a háromszéki falvakban élô magyarul beszélôk egyötöde roma – ez az arány jóval magasabb, mint amennyit a hivatalos népszámlálási adatok mutatnak.

Mûködik a 112-es egységes hívószámot használók földrajzi helymeghatározása

Mûködik a 112-es egységes sürgôsségi hívószám földrajzi helymeghatározó rendszere – jelentette be Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter a heti kormányülést követôen. Ez azt jelenti, hogy a rendszer azonosítani tudja azoknak a személyeknek a földrajzi helyzetét, akik a 112-es számot tárcsázzák. "2008 januárjában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás indítását helyezte kilátásba, mert a 112-es egységes hívószám mûködése nem felelt meg teljes mértékben az uniós elôírásoknak. Akkor egy, a kormány által is elfogadott cselekvési tervet mutattunk be, amelyben november végére ígértük, hogy a 112-es hívószám akadálytalanul mûködni fog. A helymeghatározó rendszert szeptemberben teszteltük, jelenleg a teljes hálózatban mûködik. Ez a megoldás elsôsorban a balesetek helyszíneinek azonosítánál nagyon fontos, hiszen így sokkal hamarabb a helyszínre tudnak érni a rendôrök, a mentôsök, illetve a tûzoltók" – magyarázta Borbély Károly.

Egyetlen szakkal is akkreditálhatók a teológiai intézetek

A teológiai intézetek egyetlen szakkal is akkreditálhatók – ez áll abban a kormányhatározatban, amelyet az RMDSZ tisztségviselôinek javaslatára fogadott el a kabinet. Az RMDSZ fontosnak tartotta a kérdés megoldását, mivel a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditációs gondokkal küzdött: a felsôoktatási intézményekre vonatkozóan ugyanis a törvény feltételként jelöli meg legkevesebb három akkreditált szak létét. A teológiai intézetek azonban egy szakkal mûködnek, emiatt nem lehetett az intézményt akkreditálni.

Kisebbségi nyelv lett az EU-ban a walesi

Kisebbségi nyelvként ismerték el a walesit az Európai Unió tagországai csütörtökön. A tagállamok kulturális ügyekkel foglalkozó miniszterei egyebek között arra hivatkoztak a döntésnél, hogy a kontinens egyik legrégebbi nyelvérôl van szó. Az Egyesült Királysághoz tartozó Wales nyelvét a hatodik századig vezetik vissza. Még Walesben is csak négyszázötven évnyi szünet után, 1993-ban vált hivatalossá a helyi nyelv, amelyet a lakosság mintegy ötöde beszél. Az EU-ban 23 hivatalos nyelv mellett 60 kisebbségi vagy regionális nyelvet tartanak nyilván. Utóbbiakat összesen a félmilliárdos lakosság kevesebb mint egytizede beszéli. Az, hogy a walesi hivatalos elismerést kapott, azt is jelenti, hogy uniós találkozókon a jövôben ezen a nyelven is fel lehet szólalni – bár az ezt használni kívánónak kell gondoskodnia tolmácsokról. A soknyelvûséget az unió egyik alapértékének tartják, amely segít megôrizni Európa kulturális örökségét. Az EU évente eurómilliárdos összeget költ csak arra, hogy a hivatalos szövegeket a szükséges nyelvi változatokra lefordítsák. A walesi nyelvet hírességek egész sora beszéli vagy beszélte, köztük Dylan Thomas költô, Richard Burton és Catherine Zeta-Jones színészek, Bryn Terfel és Rebecca Evans operaénekesek. A brit trónörökös, Károly herceg is tud valamennyire az Arany János balladájából is ismert bárdok nyelvén.

Decemberben korábban érkezik a nyugdíj

A Román Posta decemberben a megszokott idôpontnál hamarabb juttatja el a nyugdíjakat. December 10. és 24. között a nyugdíjasok megkapják a decemberi nyugdíjt, valamint a nekik járó vonatjegyeket, 19. és 24. között pedig az elmaradt nyugdíjakat (szürke szelvény) viszik házhoz. Akik nem tartózkodnak otthon a nyugdíjkihordáskor, azok december 30-ig vehetik át a postahivatalokban a járandóságukat.

RAR Segesváron

A napokban hivatalosan is megnyitották Segesváron a RAR helyi kirendeltségét. Segesvár az országban az elsô város, amely nem megyeközpont és ahol RAR munkapont mûködik. Dan Bândea, a RAR megyei területi képviselô-helyettese elmondta, az új munkapontot abból az elgondolásból nyitották meg, hogy a helybelieknek, valamint a környéken lakóknak ne kelljen Marosvásárhelyre utazniuk a kötelezô mûszaki ellenôrzés elvégzéséért. Segesváron a Baratilor utca 8. szám alatt mûködik a kirendeltség három alkalmazottal. Itt egyelôre még két-három hónapig nem fogadnak külföldrôl behozott gépkocsikat, mivel a személyzetet megfelelôképpen ki kell képezni – magyarázta Bândea. A segesvári kirendeltséghez ugyanúgy történik az elôjegyzés, mint a marosvásárhelyihez, csupán a programáláskor jelezni kell, hogy Segesváron szeretnék ellenôriztetni a jármûvet. Ugyanakkor az új kirendeltségnél más városokból – akár Marosvásárhelyrôl is – fogadnak gépkocsikat.

Székhely nélkül maradt a Vöröskereszt

A Bartók Béla utcai épületet, ahol a Maros megyei Vöröskereszt székhelye található, visszakapta az egykori tulajdonos, így a segélyszervezet bármikor helyiség nélkül maradhat. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal egyelôre nem tud más székhelyet biztosítani a Vöröskeresztnek, azonban megígérték, hogy a tanács jövô hónapi soros ülésén elemezni fogják a lehetôségeket, hogy megoldást találjanak.

A kô marad – az unitárius templomban

Nagy Melinda Gyöngyvér csíkszeredai festômûvész és Cseh Gábor A kô marad címû tárlatának megnyitójára vasárnap déli 12 órai kezdettel kerül sor a kövesdombi unitárius egyházközség Bözödi György Termében. Házigazdák: Kecskés Csaba unitárius lelkész és Kuti Márta keblitanácsos, a kiállítást Sebestyén Spielmann Mihály nyitja meg. A tárlatnyitót rövid mûvészi mûsor követi majd.

A források vizét ellenôrizték

A Megyei Közegészségügyi Hatóság nemrég ismét ellenôrizte a marosvásárhelyi források vizét. A vizsgálatokból kiderült, hogy a Predeal, Moldovei, valamint a megyei kórház mögötti új temetô közelében lévô források vize megfelel az egészségügyi elôírásoknak, a Székely Vértanúk, valamint a Nyíres utcában található források vizének a nitráttartalma meghaladja a megengedett értékeket.

A Korunk a Látó Színpadán

Ma 18 órától a Látó Irodalmi Színpad a Korunk szerkesztôit látja vendégül a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében. A Korunk szerkesztôivel – Balázs Imre Józseffel, Horváth Andorral és Keszeg Annával – a Látó szerkesztôi, Kovács András Ferenc és Szabó Róbert Csaba beszélgetnek.

Frisset a közelbôl

Termékbemutatóval egybekötött találkozót szervez ma 12 órától Jobbágyfalván, Szász Csaba házánál a Fókusz Öko Központ. A központ a Polgártárs Alapítvány által finanszírozott projekt révén szeretne olyan hálózatot kiépíteni, amely keretében egy csoport marosvásárhelyi fogyasztó kapcsolatba lépne egy olyan termelôcsoporttal, akik hagyományosan a város piacait látták el friss termékekkel.

Mezôgazdasági elôadások

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 7. fóruma keretében az Agrártudományi Szakosztály elôadás-sorozatot tart ma a marosvásárhelyi Sapientia egyetemen. A rendezvényen a növénytermesztést befolyásoló környezeti tényezôk és kertészeti növénytermesztés, valamint az állattenyésztés témakörben hangzanak el elôadások. A megnyitó reggel 9 órakor kezdôdik.

Gyalogosokat gázoltak

Csütörtökön két gyalogost gázoltak el a gépkocsivezetôk. A déli órákban a marosvásárhelyi Kárpátok sétányon egy 47 éves sofôr nem adott elsôbbséget a gyalogátjárón szabályosan átkelô idôs személynek, és súlyosan megsebesítette. Szintén csütörtökön Kutyfalván gázoltak halálra egy 52 éves helybéli lakost, aki tilos helyen kelt át az úton.

NAGY ELIZÁNAK születésnapja alkalmából kívánunk erôt, egészséget és minden elképzelhetô jót. Nagyon sok szeretettel Szilárd és Ani New Yorkból. (v.)

Nagyon boldog születésnapot, sok örömöt, vidámságot és jó egészséget kívánunk NAGY ELIZÁNAK Marosvásárhelyre. Isten éltessen sokáig! Szeretettel Csiszár Erzsébet, Zsóka, Ibolya és kicsi Istvánka Torontóból. (v.)

ELADÓ 4 darab, Matizra való új téli gumi. Tel. 0365/440-623, 17–21 óra között. (48568)

ELADÓ 0,66 ha erdô Sóváradon. Tel. 0365/438-843, 0265/314-538. (48633)

ELADÓ csehszlovák klarinét, fából. Tel. 0365/438-843, 0265/314-538. (48633)

ELADÓ Singer varrógép. Tel. 0365/438-843, 0265/314-538. (48633)

ELADÓ jó állapotban lévô, kihúzható kanapé. Ára: 80 lej. Szászrégen. Tel. 0265/524-636. (48662)

ELADÓ csempekályha az Agricultorilor u. 45. szám alatt. Tel. 0740-961-758. (42598)

ELADÓ tavalyi szemes kukorica és dióbél. Tel. 0265/252-695. (2489)

ELADÓ Jedden 5 ár föld, aszfaltút mellett, építésre alkalmas. Tel. 0741-209-338. (48713)

ELADÓ 12 éves Papuc Dacia, ára: 2.000 lej. Tel. 0744-775-803. (48708)

ELADÓ: kombi Opel Astra, 1800 cm³-es, benzines, 1994-es gyártású, EURO 2-es, ára: 1.000 euró és Renault Transporter, T 1400 modell, 2500 cm³-es, dízel, 1995-ös gyártású, ára: 2.000 euró. Tel. 0265/314-536, 0756-404-386. (48672)

ELADÓ szövôráma és gyapjúpaplan olcsón. Tel. 0365/413-824. (48657)

ELADÓ elônyös áron Ernye elején 8 ár építkezésre alkalmas beltelek. Tel. 0727-224-007. (48669)

ELADÓ ház Marosszentkirályon. Tel. 0732-405-920. (48581)

SÜRGÔSEN eladó garzon Szovátán. Tel. 0742-980-461. (2485)

ELADÓ ház pirosban vagy kulcsrakészen Marosszentgyörgyön. Tel. 0766-519-187. (sz.)

ELADÓ Palotailván nemrég felújított, bútorozott víkendház – víz, villany, kanalizálás, csempekályhák, gyönyörû kilátás. Ára: 9.000 euró. Tel. 0744-640-875. (48446)

ELADÓ 2 szobás, I. emeleti, azonnal beköltözhetô tömbházlakás a Ion Buteanu utcában, elônyös áron. Tel. 0265/250-180, 0744-645-348, 0728-904-402. (48571)

ELADÓ 2 szobás, földszinti tömbházlakás a Kövesdombon, hôközpont, beépített erkély, pince. Ára: 50.000 euró, alkudható. Tel. 0741-209-338. (48713)

KIADÓ 120 m²-es magánház többféle tevékenységre. Tel. 0265/241-858, 17 óra után. (48729)

KÖNYVELÉST vállalok számítógépen cégeknek. Tel. 0744-955-435, 0365/414-379. (48536)

Mindenféle CSEMPEKÁLYHA-MUNKÁLATOT vállalok. Tel. 0752-148-133. (48521)

Tisztelettel meghívjuk a tibeti gyógyászat bemutatójára. Amennyiben ezt a meghívót magával hozza, ajándék- állapotfelmérésben és tanácsadásban részesül. Hely: Szováta, Sómezô utcai gyermekotthon. Idôpont: november 23., vasárnap 16 óra. (nyj.)

ELADÓK termopán ajtók és ablakok különbözô méretekben. Tel. 0744-194-230. (48358)

CSARNOKOK építése, átalakítása, felszerelése szigetelt szendvicspanelbôl vagy lemezbôl kedvezményes áron. Tel. 0766-519-187. (sz.)

MAGÁNHÁZAK építése pirosban vagy kulcsrakészen, felújítások, belsô- külsô átalakítások a legalacsonyabb áron, részletre is. Tel. 0744-572-889. (sz.)

FÉMCSERÉP részletre is, óriási kedvezménnyel – angol és belga alapanyagból –, 30 év garanciával a gyártótól, 20 színben, szereléssel is. Tel. 0744-572-889. (sz.)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk: külsô mûanyag redônyöket, szalagfüggönyöket, harmonikaajtókat. Tel. 0265/218-321, 0365/416-454, 0744-121-714. (46844)

JEDD KÖZSÉG központjában üzlethelyiség eladó. Tel. 0744-624-809. (48525)

IMPORT AUTÓALKATRÉSZEKET forgalmazunk Ákosfalván, elônyös áron. Tel. 0755-263-270. (48472)

HÛTÔK javítását vállalom lakásán, garanciával. Tel. 0365/801-517, 0722-846-011. (48403)

GONDOZÓNÔT keresünk egy nô mellé, a délután 5–10 óra közötti idôszakra. Tel. 0748-268-117, 0365/420-858, 10–14 és 18–20 óra között. (48594)

FIATAL FOGTECHNIKUS állást keres. Tel. 0747-420-420. (48619)

BÉBISZITTER-TANFOLYAMOT végzett, megbízható lány kisgyermekre vigyázna. Tel. 0743- 342-278. (48728)

KÖZÉPKORÚ, független, komoly, megbízható nôt keresünk nem ágyban fekvô, beteg hölgy mellé. Fizetést, kosztot, szállást biztosítunk. Tel. 0740-158-516. (48765)

KOMOLY hölgy sürgôsen 20–30 év közötti magyar–román tolmácsnôt keres . Tel. 0740-928-570. (-)

Kegyelettel emlékezünk MITRA ILONÁRA, halálának 3. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei. (v.)

Meg nem szûnô fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, 2007. november 23-ára, amikor egy éve a kegyetlen halál elragadta az élôk sorából a drága feleséget, édesanyát és nagymamát, SOÓS KATALINT szül. Solymossy. Emlékét szívünkben örökre megôrizzük. Bánatos férje, Sándor, leánya, Katalin és unokája, Loránd. Nyugodjon békében. (48727)

Fájó szívvel emlékezünk a drága jó édesanyára, feleségre, testvérre, a havadi SIMON KLÁRÁRA szül. Garda halálának 3. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Emlékét ôrzik szerettei. (48758)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett barát és szomszéd, HORVÁTH IRÉN élete 53. évében hirtelen elhunyt. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A B.P. Hasdeu utcából Nagy Eliza es Nagy Magda. (v.)

Szomorú szívvel búcsúzunk a kedves baráttól és jó szomszédtól, HORVÁTH IRÉNTÔL. Emléke örökké megmarad bánatos szívünkben. Nagy Szilárd és Ani – New Yorkból. (v.)

"Búcsúztam volna tôletek, de erôm nem engedett, csak a szívem súgta: isten veletek." Fájdalommal szívünkben tudatjuk, hogy a nagyon szeretett édesapa, após, nagytata, szomszéd, rokon, barát és ismerôs, a jeddi születésû GYÖRGY JÓZSEF 2008. november 20-án, életének 88. évében megszûnt élni. "Könnyekkel írom e pár sort, / Könnyekkel gondolok rád, / Szívembôl szerettelek téged, / Könnyekkel megyek tovább." Temetése november 23-án 14 órakor lesz a jeddi református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Nyugodjál békében, szívünkben mindig élni fogsz. A gyászoló család. (48742)

Szomorú szívvel, az elválás fájdalmával, de Isten akaratában megnyugodva búcsúzunk a drága férjtôl, édesapától és nagytatától, ALBERT LAJOSTÓL. Életének 64, házasságának 41. évében, november 20- án 10 órakor megszûnt beteg szíve dobogni. Temetése november 22-én 15 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben. Nyugodj békében, soha nem felejtünk el. Feleséged, Anna, gyermekeid: Levente és Enikô, menyed, Annamária, vejed, István, unokáid: Istike, Nándi és Andor. (48739)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a családszeretô, dolgos kezû, fáradtságot nem ismerô, mélyen szeretett férj, édesapa, nagyapa, dédnagyapa, testvér, após, sógor, rokon és jó szomszéd, a jobbágyfalvi születésû MAGYARI ZOLTÁN életének 80. évében november 19-én 14 órakor megszûnt élni. Temetése november 22-én, szombaton 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben, református szertartás szerint. Nyugodjon békében, soha nem felejtjük el. A gyászoló család. (48736)

Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett, jó férj, apa, nagyapa, testvér, barát és szomszéd, PÁNCZÉL ANDRÁS november 20-án elhunyt. Temetése folyó hó 22-én 12 órakor lesz a római katolikus temetô felsô kápolnájától. Emléked örökké megmarad. A gyászoló család. (48732)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy özv. PÜNKÖSTI LAJOSNÉ szül. Kacsó Piroska református lelkészné, okleveles tanítónô folyó hó 20-án, 93 éves korában visszaadta lelkét Teremtôjének. Temetése november 22- én 14 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben. Nyugodjon békében. Emlékét ôrzi a gyászoló család. (48731)

Megrendült szívvel búcsúzunk nagymamánktól, PÜNKÖSTI LAJOSNÉ Kacsó Piroskától. Unokái: Csabi, Csilla és családjuk. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (48731)

"Búcsúztam volna tôletek, de erôm nem engedett, csak a szívem súgta halkan: isten veletek." Csak az hal meg, akit elfelejtenek, örökké élni fog, akit szeretnek. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett, egyetlen gyermek, élettárs, rokon, szomszéd és jó barát, a magyardellôi VIRÁG JÓZSEF életének 52. évében rövid, de keserves szenvedés után elhunyt. Temetése 2008. november 23-án 13 órakor lesz a családi háztól. Gyászoló édesanyja, élettársa, Ilonka, öt fia és azok családja. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (48749)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy kegyetlen fordulat következtében veszítettük el azt, akit oly nagyon szerettünk. A szeretett gyermek, a jó férj, szeretô édesapa és testvér, SCRIDON PÉTER életének 53. évében, november 20-án elhunyt. Örök nyugalomra 2008. november 23-án 13 órakor helyezzük a nyomáti temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (48750)

Döbbenettel vettem tudomást, hogy eltávozott közülünk a nemes lelkû osztálytárs és barátnô, SIKÓ ÉVA MÁRIA. Boldog diákéveim részese voltál, együtt éltük át az ifjúkor örömeit, szépségét, de a sors távol sodort egymástól. Bennem él mosolygós arcod, meleg tekinteted, sugárzó szereteted. Így maradsz emlékezetemben. Barátnôd, Fehérvári Szász Magdi. (48752)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, testvér, após, sógor, TULIT ERNÔ 73. évében, hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után csendesen megpihent. Temetése november 24-én 13 órakor lesz a római katolikus temetôben. A gyászoló család. (-)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki a gyászoló családnak ALBERT LAJOS elhunyta alkalmából. A Dentatus munkaközössége. (2491)

Ôszinte részvétünk dr. Albert Anna Enikônek és családjának. Fájdalmukban osztozunk. A fogtechnikai labor munkaközössége. (2491)

Ôszinte részvétünk dr. Albert Anna Enikônek és családjának. Török Ágota és családja. (2491)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki dr. Albert Enikônek és családjának szeretett ÉDESAPJA elhunyta alkalmával. Bába Olivér és családja. (48741)

Fájó szívvel búcsúzunk CSONT MIKLÓS szomszédunktól. Ôszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak. Az 1989. Dec. 22. u. 25-ös lépcsôház lakói. (48738)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki dr. Albert Enikônek és családjának szeretett ÉDESAPJA elhunyta alkalmából. Vigasztalódást kívánunk. Antal Judit és Fekete Pál. (48730)

Mélyen együtt érzünk az Albert családdal, a drága FÉRJ és ÉDESAPA elvesztése okozta fájdalmukban. Lelki megnyugvást kíván Pongrácz Mária és Mátyás. (48745)

Búcsúzom drága keresztanyámtól, PÜNKÖSTI PIROSKÁTÓL. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. Barna és családja. (48746)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki dr. Albert Enikônek ezekben a nehéz percekben, szeretett ÉDESAPJA halála miatti gyászában. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Hodor Zoltán és családja. (sz.)

Ôszinte részvétemet fejezzük ki a Szalai családnak LACI BÁCSI elhunyta alkalmából. Dávid Ildikó. (48754)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Csibi Emesének és Csibi Mihálynak szeretett GYERMEKÜK elvesztése okozta fájdalmukban. Igaz együttérzéssel: Toldi László és családja. (48753)

Megrendült szívvel búcsúzunk apatársunktól, ALBERT LAJOSTÓL. Mélyen együtt érzünk Anikó, Enikô, Levente nagy fájdalmával, amit a nagyon szeretett, pótolhatatlan férj, apa hagyott maga után. Öcsi, a jó Isten nyugtassa békében megszenvedett, megfáradt lelkedet. Darabán Kati és Ottó. (48748)

Ôszinte együttérzésünket fejezzük ki Dr. Albert Enikô szeretett ÉDESAPJA elvesztése okozta mély fájdalmában. A Kikeli és a Mester család. (-)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Anikó néninek, sógornônknek, Enikônek, Leventének és családjuknak. A fájdalomban vigasztalódást és erôt kívánunk. ÖCSI BÁCSINAK csendes nyugodalmat. Nóri, Levente és a fiúk. (48748)

Szívünk mély fájdalmával búcsúzunk unokatestvérünktôl, VIRÁG JÓZSEFTÔL, és ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki a gyászoló családnak, édesanyjának, Jolán néninek és Ilonkának JÓZSIKA korai elvesztése miatt érzett fájdalmukban. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Demeter László és családja Magyardellôrôl, Lôrincz Márton és családja Marosvásárhelyrôl, ifj. Demeter Lacika Vásárhelyrôl, valamint Hatziiordanou Petros és családja Görögországból. (487649

"Az emlékezethez szeretet kell és gondviselés is. A szeretetre, emberi alázatra való képesség pedig: maga a szeretet." – Köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága fiunk, CSIBI MIHÁLY LEVENTE temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, mély fájdalmunkban és örök gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. (48692)

Köszönetet mondunk Popescu Ana doktornônek, akinek együttérzésére, érzékeny odafigyelésére, orvosi és etikai empátiájára, emberi szeretetére mindig lehetett számítani drága jó fiunk, a szelíd CSIBI MIHÁLY LEVENTE hosszas és türelemmel viselt betegsége alatt. Hasonlóképpen köszönet illeti azokat az önzetlen, igaz lelkiismerettel dolgozó, íratlan szabályokhoz is igazodó ápolókat, akiknek értô gondoskodására mindig számíthattunk az elmúlt több mint három hónapban. A gyászoló család. (48693)