Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Dsida Jenô

Reszketô, enyhe fény sugárzik.

Egy felhô lassudan megyen.

A lélek fáj, a fény sugárzik.

Valaki ballag a hegyen.

Hûs homlokáról fény sugárzik

s szemét lehúnyja: - úgy legyen!

Elszállt szerelem illatától

kövér és fûszeres a lég.

Halott szerelem illatából

soha, de sohasem elég.

Bomló szerelem illatából

sejti a szív, hogy itt a vég.

A seb szép csöndesen begyógyult,

- ó, angyalok bús, kék szeme! -

a seb már nem sajog, begyúgyult,

- ó, halkan búgó, mély zene! -

a seb már régesrég begyógyult

és mintha mégis vérzene.

Valaki lépked, felfelé tart.

Bozót közt víg madársereg.

Valaki lassan felfelé tart.

Tövidrôl vérharmat csepeg.

Valaki fel, a csúcs felé tart,

hogy önmagát feszítse meg.

Az 1990 márciusi véres marosvásárhelyi események áldozatait, az áldozatok hozzátartozóit az RMDSZ elnöki hivatalában fogadta tegnap Markó Béla szövetségi elnök és Szepessy László igazgató. Együtt emlékeztek a tizennyolc évvel ezelôtt történtekre, azokra, akik áldozatot hoztak azért, hogy "valami megváltozzon".

Az RMDSZ elnöki hivatalában – mint minden évben március 19–20. táján –, Markó Béla szövetségi elnök idén is fogadta a 18 évvel ezelôtti véres marosvásárhelyi események áldozatait, az áldozatok hozzátartozóit. Tegnap heten jöttek el a találkozóra: Cseresznyés Pál, Szabadi Ferenc, Juhász Ilona, és Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán nevében Csipor Emma, Gémes Ilona valamint Kiss Irma, de ott volt Gábor József is, aki a március 19-i RMDSZ-székház elleni ostromban segített Sütô Andrásnak és Juhász Ilonának. Sajnos, Sütô András már nem lehetett köztük, sírjára tegnap az RMDSZ nevében koszorút helyeztek el. "Áldozatok többen is voltak, egész Marosvásárhely áldozat volt, és hosszú évekig nem tudott magához térni az akkori történések után" – mondta Markó Béla. Koszovó kapcsán hangsúlyozta, 1990-ben a volt jugoszláv tartományban még csend volt, amikor a marosvásárhelyi események véres konfliktusba torkolltak a románok és magyarok között, aminek "ha felelôs emberek nem tudnak véget vetni, itt is olyan helyzet alakulhatott volna ki, mint a volt Jugoszláviában. De mi más utat, mi a béke útját választottuk" – mondta az RMDSZ elnöke, aki fontosnak tartotta, hogy emlékezzünk a halottakra és sebesültekre, az egyszerû emberekre, akik 1990 márciusában áldozatot hoztak azért, hogy valami megváltozzon. "Bár nem sikerült minden, mégiscsak szabadabbak lettünk" – tette hozzá Markó Béla.

Többrendbeli törvénytelenséget követ el a marosvásárhelyi tanács a Tracia Trade Kft. által alkalmazott parkolási rendszer mûködtetésével – mondta el tegnap délben egy sajtótájékoztatón Ionela Corina ügyvéd, aki Marcel Huciu újságírót képviselte a parkoló cég, a Marosvásárhelyi Polgámesteri Hivatal, illetve a tanács ellen indítványozott perben.

Az újságíró gépkocsiját a Tusnád utca sarkán tilos parkolásért 2006-ban lebilincselték a cég munkatársai. A gépkocsi- tulajdonos úgy vélte, hogy a szabad mozgás korlátozását biztosító alkotmányos jogában sértették meg ezáltal és pert indított. Elôször 2006. április 6-án született döntés, amelyben igazat adtak neki, azonban az alperesek óvást nyújtottak be. A Maros Megyei Törvényszék 2006. november 30-án, perrendtartásbeli rendellenességre hivatkozva alkotmányellenesnek minôsítette az eljárást. Az ügy az Alkotmánybírósághoz került, amely az indoklást elutasította. Az ügy végül visszakerült a táblabírósághoz, ahol 2008. március 18-án végleges döntés született, amelynek értelmében kimondták, hogy többrendbéli törvénysértést követett el a marosvásárhelyi cég, illetve a helyi tanács. Elôször valóban az alkotmányt sértették meg azáltal, hogy valakinek a szabad mozgási jogát korlátozzák. Másodsorban tulajdonjogsértés történt, ugyanakkor az eljárásban is találtak kifogást. Tilos vagy szabálytalan parkolásért az érvényben levô törvények szerint csak a rendôrség büntethet. Továbbá szabálytalannak minôsítették azt is, hogy a gépkocsik felszabadításáért többletdíjat fizettettek.

Marcel Huciu kifejtette, mielôtt a törvényszékre került volna az ügy, az említett kifogásokat igazoló okiratokkal jelezte a rendellenességeket a polgármesteri hivatalban, illetve a prefektúrán, de sehol sem hallgatták meg, ezért perelte be az érintetteket. A március 18-i döntés precedenst teremthet arra, hogy a más városokban alkalmazott hasonló eljárást is felülvizsgálják a helyi tanácsok és a polgármesteri hivatalok. A perrel annyit elért, hogy a tanács 2007 decemberében módosította a parkolási rendszert és már nem bilincselik le a gépkocsikat, illetve lemondtak arról, hogy a szabálytalanul parkolókat elszállítsák. Ezenkívül vizsgálódása során az is kiderült, annak ellenére, hogy a Tracia Trade e szolgáltatást a polgármesteri hivatallal közösen kellett volna végezze, a cég, megszegve a szerzôdést, nem utalta át a polgármesteri hivatalnak járó pénzösszeget a helyi költségvetésbe. A számvevôszék ellenôrzésébôl kiderült, hogy 2000–2006 között több mint 7 milliárd régi lejjel adósodott el a Tracia Trade a városnak, a pénzt a mai napig sem utalták át, legalábbis ez nem derült ki a könyvelési okiratokból. A számvevôszék jelentésébôl arra is fény derült, hogy a rendellenességet többször jelezték a polgármesteri hivatalnak, azonban nem intézkedett senki, így hivatalból értesítették az ügyészséget. Ennek ellenére még mindig nincs nyoma a közel 8 milliárd régi lejnek.

Az újságíró lapunknak elmondta, nem kér erkölcsi és anyagi elégtételt, mert azért újabb pert kellene kezdeményeznie, elég, ha az eddigi költségeket megtérítik, azonban reméli, hogy a perébôl okulva a helyi tanácsosok körültekintôbbek lesznek, amikor olyan határozatokat hoznak, amelyek az állampolgárok jogait sértik, illetve anyagi kárt okoznak nekik ezáltal.

Sebastian Vladescu, a privatizációs szakhatóság elnöke és Lyle Watters, a Ford Európa fôtárgyalója pénteken Craiován aláírták a dokumentumokat, amelyek alapján az amerikai Ford vállalat a részvények 72,4 százalékával a Craiovai Gépkocsigyár tulajdonosává válik.

A ceremónián részt vevô Calin Popescu Tariceanu kormányfô rámutatott, a craiovai gyár privatizálása, amely már más építôk érdeklôdését is felkeltette, hozzásegíti Romániát ahhoz, hogy Délkelet-Európában a legfontosabb országgá váljon a gépkocsigyártó iparban.

"Amikor nekiláttunk a privatizálásnak, nem voltunk biztosak benne, hogy konkretizálni tudjuk a folyamatot, és sikerül egy ilyen kaliberû vállalatot szerezni, mint a Ford" – mondta Tariceanu.

A kormányfô emlékeztetett arra, hogy a Ford tervei szerint 7.000-9.000 munkahelyet teremtenek a gyárban.

A Ford új romániai üzemében a Transit Connect modellt tervezi összeszerelni. A könnyû áruszállító jármû a jövô év közepétôl lesz kapható a romániai piacon – jelentette be a Ford Europa vezérigazgatója John Fleming pénteken Craiovában.

Az üzemben 2010-tôl egy az európai piacra szánt kisautót is gyártanak majd. "Nem a Ford Fiestáról van szó, hanem egy teljesen új modellrôl, amelyek kizárólag Romániában gyártunk" – tette hozzá az igazgató.

(MTI) Alig száz ember tüntetett csütörtök délután Románia nagykövetségének budapesti, Thököly úti székháza elôtt; a "magyargyûlölet" elleni demonstrációt mintegy 40 rohamrendôr biztosította, a rendôrség kordonnal lezárta a külképviselet épületét és a környezô utcákat.

A demonstrációt annak kapcsán szervezte az úgynevezett Pannon Nemzeti Gárda, hogy március 15-én Kolozsváron román fiatalok megvertek egy magyar fiút, amiért piros-fehér-zöld zászlóval és kokárdával ment a városban rendezett ünnepségre. A szónokok az árpádsávos zászlót lobogtató tüntetôknek az incidensrôl úgy vélekedtek, hogy egy nemzetet, és nem egy embert csaptak arcul a "magyarverô románok", és ezt nem tûrheti el Magyarország. A demonstráció szervezôi tiltakozó petíciót kívántak átadni a követségnek, de mivel ezt a szándékukat elôzetesen nem jelentették be, csak postai úton juttathatják el a levelüket a nagykövetségre. A követség épülete elôtt háromtucatnyi, teljes védôfelszerelést viselô rohamrendôr állt sorfalat, de intézkedésre nem került sor.

Mircea Geoana PSD-elnök pénteken kijelentette, nem zárja ki annak a lehetôségét, hogy a NATO- csúcstalálkozó után összehívnak egy országos tanácsot, amelyen bemutatják a szociáldemokraták jelöltjeit a helyhatósági választásokra, illetve leszögezik az esetleges szövetkezéseket a szakszervezetekkel vagy más baloldali pártokkal.

Geoana hangsúlyozta, a PSD nem fogadhatja el a politikai zárlat 6, 9 vagy 12 hónappal való meghosszabbítását. Rámutatott, a PSD elemezni fogja a jelenlegi politikai helyzetet, és a NATO-csúcs után koherens és megalapozott válasszal áll elô a helyzet megoldását illetôen.

Arra a kérdésre, hogy az esetleges országos tanácson szóba kerülne egy bizalmatlansági indítvány benyújtása is, Geoana hangsúlyozta, nem ez lenne a tanács összehívásának az oka, de hozzátette, a szociáldemokraták nem mondtak le ennek a demokratikus eszköznek a felhasználásáról. Geoana szerint Románia nem engedheti meg magának a politikai zárlat luxusát, a PSD pedig megvárja a helyhatósági választások eredményét, hogy felmérhesse a politikai erôk közötti arányt. Geoana rámutatott, úgy véli, a PSD-nek nagyobb az esélye, ha a jobb oldal ellenében helyezkedik el, azon jobboldal ellen, melynek Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu is tagja. Mircea Geoana kifejtette, a PSD ideológiai és politikai szempontból a többi politikai párt ellenlábasa kell legyen, ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el a helyhatósági választásokon.

A kormány gazdasági elôrejelzô bizottsága (CNP) a tavaszi elôzetes elôrejelzésében is 6,5 százalékos GDP-növekedést jósol idénre, csakúgy, mint utoljára szeptemberben tette, annak ellenére, hogy az év elejérôl már ismert adatok támogatnák az elôrejelzés javítását, idézte a bizottság elnökét, Ion Ghizdeanut a Rompres hírügynökség pénteken.

Az azonban nem zárható ki, hogy az április végén megjelenô végleges tavaszi elôrejelzésben javítani fognak a jóslaton, tette hozzá a bizottság elnöke.

Megjegyezte, hogy az év a vártnál jobban indult az iparban, az építôiparban és a kiskereskedelemben, azonban az ipar és az építôipar késôbbi teljesítménye "kellemetlen meglepetéssel" szolgálhat, mondta Ghizdeanu.

Nyár elejéig megoldódnak a még meglévô mûszaki problémák, ezt követôen már nem fognak büntetlenül szórakozni a telefonbetyárok. A szerdai kormányülésen jóváhagyott sürgôsségi kormányrendelet tágabb kompetenciákat biztosít a távközlési minisztériumnak arra, hogy eljárjon a 112-es segélyhívó számot indokolatlanul tárcsázók ellen. Borbély Károly távközlési miniszter és Somodi Zoltán államtitkár szerint a rádiófrekvenciák elektromágneses mezejének nincs káros hatása a lakosság egészségi állapotára.

A tárcavezetô és az államtitkár csütörtökön Marosvásárhelyen a strukturális alapok lehívásáról tartott elôadást, amelyen a megyei tanács képviselôi mellett részt vett a Kereskedelmi Kamara vezetése, valamint vállalkozók, polgármesterek. A szóban forgó alapokra kis- és közepes vállalatok illetve közintézmények pályázhatnak, minimális, mintegy 10 százaléknyi önrésszel, a lehívott összegek információs technológiai és távközlési fejlesztésekre fordíthatók. Az elsô pályázati kiírás 9 millió euró, az ezzel kapcsolatos információk a szaktárca honlapjáról is letölthetôk. Borbély Károly szerint kevés a pályázatíró szakember, éppen ezért az önkormányzatoknak össze kellene fogniuk és együtt pályázniuk, hiszen rengeteg uniós pénz áll rendelkezésre.

A hívások 90 százaléka fals volt

A kormány szerdai ülésén elfogadta az egységes hívószám országos rendszerének mûködésérôl szóló sürgôsségi kormányrendeletet. Európai uniós követelményeknek kell megfelelni a 112- es sürgôsségi szolgálat mûködtetésében is – jelentette ki Borbély Károly. Hozzátette: "A kormány az elkövetkezô 5 évben évente 38 millió lejjel támogatja azt a szolgáltatót, amelyik a 112-es egységes hívószám országos rendszerét mûködteti. A jóváhagyott kormányrendelet nagyobb mozgásteret biztosít a távközlési minisztériumnak arra, hogy intézkedéseket foganatosítson a fals hívások csökkentése érdekében, eljárva azok ellen, akik szórakozásból hívják a 112-t. Az elkövetkezô hónapokban a többi EU-tagállam tapasztalatait figyelembe véve meghozzuk a szükséges intézkedéseket". Egyik megoldás az lenne, hogy helymeghatározást végeznek, ami a jelenlegi technikával egykilométeres körzetre szûkíti le a telefonáló hollétét. A telefonszám azonosítása azok esetében is lehetséges lesz, akik elrejtik azt. Azt is fontolgatják, hogy a "betyárkodó" telefonszámát pár napig átirányítják a 112-re, vagy bizonyos idôre letiltják. A pénzbüntetést is ki kell fizetniük azoknak, akik indokolatlanul telefonálgatnak a 112-re: a rendôrség 500-1000 lejes bírságot róhat ki. Borbély Károly szerint tavaly 36 millió hívás érkezett a 112-es számra, ebbôl 33 millió falcs volt. A kirótt bírságok értéke azonban messze elmarad a hívók számától, ezen a téren is hatékonyabban kell fellépnie a rendôrségnek.

Segélykérés magyarul is

A 112-es hívószám magyar nyelven is igénybe vehetô Románia egész területén. Ez fôként azoknak az idôs, magyar nemzetiségû személyeknek fontos, akik nem tudnak elég jól románul. A sürgôsségi szolgálat keretében, elsôsorban az erdélyi megyékben, 41 olyan alkalmazott dolgozik, aki ismeri a magyar nyelvet. Ha valaki az ország olyan megyéjébôl hívja a 112-t, ahol nem tudnak magyarul, kérésére kapcsolják a 41 magyar nyelven beszélô ügyeletes egyikét – nyilatkozta a miniszter.

Eloszlatni a téveszméket

Ennek a véleményének adott hangot tegnapi sajtótájékoztatóján Borbély Károly, aki szerint a lakosságnak nem kell aggódnia, a rádiófrekvenciák elektromágneses mezejének nincs káros hatása az egészségi állapotra. Az Országos Távközlési és Információtechnológia-szabályzó Hatóság az elmúlt 3 évben 21 megyében 135 mérést végzett, az eredmény: a rádiófrekvenciák által létrehozott elektromágneses mezôk értékei alacsonyak, nem jelentenek veszélyt a lakosság egészségére. Sôt, a mérésekbôl kiderült, hogy a mobiltelefonok antennái által generált elektromágneses mezôk értékei 50-szer, helyenként 100-szor kalacsonyabbak az Európában megengedett határértéknél. A mobiltelefonok elterjedése tette indokolttá az antennák számának növelését, de ez nem káros az egészségre, a téveszmét pedig el kell oszlani – jelentette ki a tárcavezetô.

(MTI/AFP) - Kínai rendôrök lôfegyverrel megsebezték a múlt vasárnapi zavargások négy részvevôjét Szecsuán tartomány egyik, zömmel tibetiek lakta körzetében - jelentette a hivatalos kínai hírügynökség, jogos önvédelemnek nevezve a rendôrsortüzet.

Az Új Kína jelentése az elsô hivatalos beismerése annak, hogy a kínai rendôrség éleslôszert is bevetett a tibetiek múlt heti zavargásainak elfojtására. A Kínai Népköztársaság Tibet Autonóm Területén kezdôdtek a zavargások a múlt hét elején, majd átterjedtek néhány szomszédos kínai tartomány tibetiek lakta körzeteire is. (E körzetek részei voltak a történelmi Tibet területének, a kínai hatóságok a huszadik század folyamán választották le róla, és csatolták más kínai tartományokhoz, köztük Szecsuánhoz.)

A kínai központi televízió, a CCTV képes tudósítást közölt csütörtökön a tibeti erôszakcselekményekrôl. Boltokat fosztogató, kínaiakat megtámadó lámaista buddhista szerzeteseket (boncokat) és más lhászai tüntetôket mutattak a felvételek. A 15 perces tudósítás megismételte azt a pekingi vádat, hogy a szerzetesek robbantották ki a zavargásokat a dalai láma kezdeményezésére. A tévériportban elhangzott adat szerint eddig a zavargások 156 részvevôje adta fel magát a rendôrségen.

A tibeti tüntetôk vitatják ezt a beállítást. Szerintük a rendôrség felelôs a történtekért, mert - könnygázt is bevetve - megtámadta a kínai fennhatóság elleni 1959-es felkelés évfordulója alkalmából békés tüntetést tartó szerzeteseket.

- Oroszország konkrét biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktól a Kelet-Európába telepítendô amerikai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban - közölte az orosz külügyminiszter egy interjúban.

Az amerikaiak készek egy sor bizalomerôsítô intézkedés megtételére, "amelyek révén biztosak lehetünk abban, hogy a rendszer nem ellenünk irányul" - mondta Szergej Lavrov az Izvesztyija címû orosz lap internetes kiadásában megjelent nyilatkozatban.

Oroszországnak módja lesz ellenôrizni a Csehországba tervezett radarállomást és a Lengyelországba telepítendô rakétabázist - mondta az orosz külügyminiszter, aki ugyanakkor megismételte azt az orosz kormány részérôl korábban többször hangoztatott bírálatot, amely szerint a rakétavédelmi pajzs veszélyezteti a világ stabilitását. "Nemcsak egy radarról és tíz elfogórakétáról van ugyanis szó" - folytatta, "hanem egy fejlesztés alatt álló rendszerrôl, amely nemcsak Kelet-Európát fogja lefedni, hanem Japánt, a Csendes-óceán déli részét és Nagy-Britanniát is".

Mint elmondta, Moszkvának sikerült meggyôznie az amerikaiakat arról, hogy az orosz félelmek nem alaptalanok; Washington belátta, hogy nem adott elegendô biztosítékot arra nézve, hogy a rendszer nem Oroszország ellen irányul.

Az amerikai kormány közlése szerint a Csehországban kiépítendô radarállomásból és a Lengyelországba telepítendô tíz elfogórakétából álló rendszer az olyan aggodalomra okot adó országokkal szembeni védelmet szolgálja, mint például Irán és Észak- Korea; szó sincs arról, hogy Oroszország ellen irányulna. Az orosz vezetés kezdettôl fogva tiltakozott az amerikai terv ellen, amelyrôl orosz illetékesek azt mondták, valódi célja az orosz nukleáris elrettentô erô gyengítése.

(MTI/AFP) - Kilenc volt kommunista ország és Kanada felhívást intézett a többi NATO-tagállamhoz, hogy nyissák meg a szövetség kapuit Ukrajna és Grúzia elôtt az április 2-4-i bukaresti csúcstalálkozón - közölte a litván külügyminisztérium.

A tárca szóvivôje, Violeta Gaizauskaite elmondta: országa egyike annak a tíz tagállamnak, amely aláírta az erre vonatkozó levelet, amelyet Jaap de Hoop Scheffer NATO-fôtitkárhoz intéztek, de az üzenet tartalmáról a szóvivô nem nyilatkozott.

Gaizauskaite szerint a levelet Litvánia, Kanada, Lengyelország, Csehország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia írta alá. Az aláírók az szeretnék, hogy Ukrajna és Grúzia csatlakozhasson a NATO-tagság "elôszobájának" számító tagsági akciótervhez.

(MTI/dpa) Bulgária ratifikálta pénteken a Lisszaboni Szerzôdést. A balkáni ország hatodikként tette meg ezt a lépést az Európai Unió tagállamai közül.

A bolgár parlamenti képviselôk túlnyomó többsége támogatta szavazatával az EU intézményi reformját elôirányzó szerzôdést. Csak 15 törvényhozó ellenezte a ratifikálást, fôként a nacionalista ellenzéki Ataka párt honatyái.

A 2007 decemberében aláírt Lisszaboni Szerzôdés új jogi alapokat teremt az EU mûködéséhez. Nagyrészt tartalmazza azokat a reformintézkedéseket, amelyeket a franciaországi és hollandiai népszavazáson elvetett európai alkotmány is magában foglalt.

(MTI/AFP/AP) A bumeráng az ûrben is bumeráng, azaz ha elhajítják, visszatér a kiindulópontra - bizonyította be az ûrben Doi Takao japán ûrhajós.

Az ISS nemzetközi ûrállomáson tartózkodó japán asztronauta szerdán hajította el háromágú repülô eszközét, amely, akárcsak a Földön, az ûrhajó mikrogravitációs környezetében is visszatért kiinduló pontjára - közölte pénteken a Jaxa japán ûrkutatási társaság.

Doi Takao a japán Kibo ûrlaboratórium felszerelésére érkezett az ûrállomásra, a bumeránghajítás afféle szorgalmi feladat volt a számára: a sportág földi világbajnoka, a japán Togai Jaszuhiro bízta rá a nagy dobást.

A Jaxa nem közölt további részleteket a kísérletrôl, de közölte, hogy rövidesen közzéteszik a dobásról készült videofilmet.

A Mainicsi Simbun címû japán lap azonban már kapcsolatba lépett az ûrhajós feleségével, aki elmondta, hogy beszélt férjével, és megtudta tôle, hogy magát Doit is elképesztette a bumeráng ûrbeli viselkedése.

"Igencsak meglepôdtem, amikor azt tapasztaltam, hogy ugyanúgy repül, mint a földi környezetben" - idézte az asszony férjének szavait.

A szokatlan kísérlethez személyesen gratulált az ûrhajósnak Fukuda Jaszuo japán miniszterelnök, akinek Takao megígérte, hogy Földre való visszatérése után megmutatja a bumeránghajításról készült videofelvételt.

A bumeráng eredetileg az ausztráliai népek sarló alakú hajítófegyvere, többnyire fából készül. Formája és kidolgozása révén lapos szögben elhajítva peregve repül elôre, és ha nem ütközik útján semmibe, visszatér az eldobás helyének közelébe. A ma használt bumerángokat, így a Doi Takao által ûrbe hajítottat is ezek alapján fejlesztették ki.

Néhány nappal a húsvéti hajrá után Marosvásárhelyen újra áll a bál. Mégpedig a szó szoros értelmében, a Tompa Miklós Társulat ugyanis március 29-én - két nappal a színházi világnap után - színészbálra invitálja a marosvásárhelyieket. A Székely Színház Alapítvány létrehozását - és ezáltal a magyar társulat anyagi önállósulását - támogató rendezvényen bálanyaként színpadra lépô Lokodi Edit Emôkével, a megyei tanács elnök asszonyával színházi élményekrôl beszélgettünk.

- Számomra nagyon megtisztelô ez a felkérés. Mindig vonzott a színház, tizenévesen gyakran szerepeltem is iskolai elôadásokon. Titokban arról álmodoztam, hogy megpróbálkozom a színészmesterséggel. Talán ezért is választottam olyan munkát, amely a nyilvánosság elôtt zajlik. Ugyanakkor úgy érzem, az, hogy bálanyaként lehetek együtt a közönséggel, egyféle kárpótlás is az élettôl a megvalósulatlan álmaimért.

- Melyik volt a Székely Színházhoz kapcsolódó legmaradandóbb élménye?

- Már nem Székely Színházként mûködött, de annak a szellemét tovább folytatva rendezte meg Harag György Szabó Lajos Mentség címû darabját. Ez az elôadás most is elôttem van. A Kultúrpalotában mutatták be, és az akkori színházi élet nagyjai játszottak benne, többek között Tanai Bella, Tarr László, Kovács György.

- Milyennek találja a mostani elôadások színvonalát?

- Véleményem szerint most is láthatunk nagyon jó darabokat, a kínálat színes, a közönség minden igényét kielégíti. Ha egy produkció nem igazán nyeri el a tetszésemet, mindig megmondom színész barátaimnak, mi az, amit szerintem másképp kellett volna megoldani. Azt azonban határozottan állíthatom, büszke vagyok arra, hogy ez a társulat városunkban otthonra és közönségre talált.

Új bemutatóval jelentkezik szerdán a Yorick Stúdió, a marosvásárhelyi magyar zsebszínház ezzel újabb lépést tett a "kortársiasodás" felé - hallottuk csütörtök délelôtti sajtótájékoztatóján Sebestyén Aba színész-rendezôtôl, a színház vezetôjétôl. Kortársiasodás abban az értelemben, hogy felvállalva a mai vásárhelyi színjátszás terén létezô ûr kitöltését, a Stúdió ezentúl is elsôsorban kortárs szerzôk mûveit kívánja színre vinni. A hamleti koponya ihlette színház eleddig aránylag kevés bemutatóval jelentkezett, elôadásai azonban kivétel nélkül színvonalas produkciók voltak - reméljük, az új premier, Tasnádi István Paravarietéje is hasonlóan minôségi elôadás lesz. A bemutatóról Sebestyén Aba beszélt, társulata jelenlétében.

- Tasnádi István fiatal és szemtelenül jó szerzôje a kortárs magyar drámairodalomnak, számtalan díj birtokosa. Mûvészetére a mûhelymunka jellemzô, e darab premierje Erdélyben ôsbemutatónak számít. A tavaly a Katona József-pályázaton pályáztunk és nyertünk egy bizonyos összeget, amelynek felhasználásával most színre vihetjük a Paravarietét. Eredetileg 27-én, a színházi világnapon mutattuk volna be, de a Nemzeti premierje miatt szerdán lesz az elsô elôadás. A Paravarieté a cirkusz, a kabaré világába elôléptetett egyszerû, hétköznapi emberekrôl szól, kik sajátos módon az életük értelmére, sorsukra, nemük, emberi és társadalmi szerepük vállalására kérdeznek rá, illetve eme fontos dolgok megértésére tesznek kísérletet. Létezik-e egy eleve meghatározott saját sors? Mi a hit? Mi a szeretet? Mi vagy ki szab határt álom és valóság között? Tasnádi ezeket a kérdéseket beemeli a cirkusz, a varieté világába, ezáltal azok felnagyítva, más szinten adódnak elô. A bástya nem egy megszokott színházterem: egy olyan hely, amihez alkalmazkodni kell színésznek, nézônek egyaránt és ami hordoz bizonyos alternatív elmozdulást a megszokott színházi formáktól. Tasnádi drámája is hasonló: feszegeti a nézôi tûrôképesség határait, torzítva mutatja be a monoton hétköznapok szürke eminenciásait, kérdéseket tesz fel, válaszlehetôségeket keres. Most élô zenével, saját zeneszerzôvel és az európai hírû Liviu Matei mozgástervezôvel egyetemben.

A bemutatóval a Yorick határozottan a kortárs színház felé mozdul el. Olyan ûrt töltünk ki ezzel, hogy úgy gondoljuk, a Yorick Stúdióra szükség van. Reméljük, erre a városvezetés is élénken felfigyel. Szerencsénkre akadt pár olyan fiatal vállalkozó, akik sajátjuknak érzik azt, amit mi csinálunk, és támogatnak minket.

A Yorick társulatát most is a Tompa Miklós Társulat színmûvészei, illetve színihallgatók alkotják. Elôbbiek közül Henn János válaszolt a kérdésre, hogy milyen egy Yorick-produkcióban szerepelni: - Mindig jó, ha az ember kilép a megszokottból. Ez a tér nem konvencionális tér, nagyon jó arra, hogy az ember felfrissítse a tudását. Csak jót tudok mondani arról, hogy itt próbálkozunk egy elôadás létrehozásával, és ajánlom mindegyik kollégámnak. Ez nem a porosodó, lassan avíttá váló nagyszínpad világa. Inkább olyan, mint egy vérátömlesztés.

Bemutató tehát szerdán este 7 órától a Yorick Stúdió székhelyén, a várbeli Mészárosok bástyájának alsó szintjén.

Csütörtöktôl március 30-ig Marosvásárhely vendége a Columbia és a Glorius cirkusz, amely hagyományos helyén, a Liget mögötti lovardánál ütött sátrat. Az akrobatamutatányok, a humor, a bûvészet, a bohóckodás és a betanított állatok kedvelôi két órán át változatos mûsorszámokat láthatnak.

Az elôadás számos új elemmel gazdagodott, amelyet elôször a kolozsvári közönségnek mutattak be pár nappal ezelôtt.

De milyen szenzációval is várják a közönséget? Az Állatvonat címû elôadásban a fô attrakció az állatok, szerepelnek benne aligátorok, iguánák, kígyók, pónilovak, tevék, kenguruk, de a gyerekeket minden bizonnyal az a négy kis oroszlánkölyök érdekelheti, amelyek az Állatvonat legszimpatikusabb utasai. Igaz, Athos, Porthos, Aramis és Desdemona, a kis kedvencek nem lépnek az arénába, de elôadás elôtt és után bárki megcsodálhatja ôket.

A cirkusz minden hétköznap 18 órakor kezdi az elôadásokat, szombaton és vasárnap két- két elôadást tartanak, 15 és 18 órától. Jegyek a helyszínen válthatók. Ha valaki a hidegtôl tartana, nem kell, mert a sátrat fûtik.

Alig szálltak le a vonatról, máris körbefogták ôket. Igazoltattak mindenkit. Két csavargót a váróterembe vittek, tompa ütések, elfojtott jajszó, üvöltés, sikoly. A vásárosok papírjai rendben, utasítás: a következô vonattal hagyják el a várost. Nem lesz vásár, minden út lezárva. Na és mikor jön a következô vonat, kérdezte egyikôjük, akinek kiállt a szôr az orrából, és nem oda nézett, ahova látott. Supp, és szinkronlátomás: a mozdony, a forgalmista, a hegy tetején magasló kereszt és a Csokros nevû kajla tehén, amelynek tôgyébôl gyermekkorában egyszer szopott.

Az épület mögött sáros utca mutatta, merre húzni a fegyveresek elôl. Betértek a közeli kocsmába. Kiírva, hogy italt csak étellel. De étel morzsányi sincs. Tanácstalanul álldogáltak. És ha kibontjuk tarisznyáinkat? Hozott ételt fogyasztani tilos. Hát akkor mitévôk legyünk? Üljenek le, fogják be. Türelemmel.

Rágyújtani, azt szabad. Bodor füstöt eregetve várták, mi lesz. A szôrös orrú kancsal végül keresztet vetett, és elsóhajtott egy üdvözlégyet. A kollégája nagyot pökött, majd a csapos szigorú pillantását elértve visszasántikált, és karikós lábával ügyesen elsirítette a padlón. Mintegy véletlenül kibomlott a tarisznyája, markába került a kikandikáló üveg, letekerte dugóját, elfordulva belehúzott. Aztán váratlan ötlettôl vezérelve a csaposhoz cibikelt vele. Ha meg nem sértem, mondta halkan.

Amaz az ajtóhoz somfordált, kilesett kicsit. Az ivóban senki, csak ezek. Hamar a poharakat. De kikötöm, hogy nincs politizálás, emelte rájuk az elsô töltést. Késôbb szinte elsírta magát. Ilyen világot, hogy a kocsmáros a vendég italát fogyassza...

A harmadik vásáros nem vetett keresztet. Ô protestáns, mondta, és különben is csak egy malackát vett volna, ha vásár volna. De ha vásár nincs, füstbe ment a terve s a napja. A szôrös orrú pökdösô bocsánatos kancsalítással bólintott. Ha nem vet keresztet, legalább iszik. Az is jó. Hogy’ a malac magukfelé. Ott bizony drága. S hát maguknál? Aki ez idáig hallgatott, tört magyarsággal szólalt meg: bornyú kell, nem malac, nem marha. Van nekünk lagzi, vágunk zsicél.

Értették. Csakhogy azért börtön jár. A csapos mindjárt elmesélte a legfrissebb rémtörténetet, úgy végzôdött, hogy miután feljelentette a koma a komáját, kiásták az állat bôrét a ház mögül, s a bemártott koma bevonult néhány dologtalan hónapra-esztendôre a szomorú falak közé.

Dugják el a pálinkát!, kiáltotta a csapos, és hátratuszkolta a vásárosokat, azok uccu!, nyomás, ki azon!, s a pisilô elôtt találták magukat. Eriggyenek itt föl ezen az ösvényen, mondta gyorsan, és visszasurrant, fogadni az egyenruhásokat. Szolgálat, szolgálat, van kaja, van pia. Volt itt valaki?, kérdi a rendôrök nagyobbja. Nem is volt, és nincsen is, így a pult embere. Vodkát, mint rendesen?

A vásárosok lihegve apasztották a távot föl a keskeny ösvényen. Nem mertek hátranézni. Késôbb a protestáns, aki nem vet keresztet, mégis megtette, és nem vált sóbálvánnyá, csak majdnem.

Istók, hát kint vagyunk a városból, suttogta csodálkozva. Megálltak mind, nézték a csodát. Alig negyedóra alatt sikerült kijutniuk a bekerített zónából. Háborúban sem semmi. Szerencsére elmentette maradék pálinkáját, ennek most hasznát vesszük, nyújtotta oda az üveget a keresztes. Mulcám, mondta a bornyús, isteneset húzott belôle.

Aztán ettek, ki mit. Egyiknek szalámija, másiknak majdnem friss veknije, harmadik mustárral rukkolt elô. Hagyma mindenkinél.

Úgy ôrölték hiányos fogazatukkal a szegényes élelmet, mintha az maga az idô volna. Amely, lám, nem akar telni. Csak toporog árva magában.

Odalent, az állomással átellenben hatalmas épület, a kancsal látta meg elsônek, s eszébe jutott, hogy ô egyszer már járt ott. Negyvenben. A román is megfordulta magát benne, huszonötben. Árvaház. Korábban tanítóképzô. De hogy az idôk kezdetén mi lehetett, ki sem tudja már. Az emlékezet elcsattog az elsô szerelvénnyel.

Hát innen ki a jóisten viszen haza mibennünket?, fohászkodott a pálinkás, az üres üveg nyakát facsargatva. Innen mán’ a Csócseszkú helikoptere se nagyon, nyögte a karikós lábú pökôs.

Ki se mondta jóformán, hatalmas motorzúgás, rettentô burrogás keletkezett Udvarhely felôl. Megkövült szájukban az étel. A mélyben személygépkocsik gyûrûjében pompázott az egykori tannevelde, az árvaház. A mamutpillangó tett egy vagy két kört, aztán méltósággal ereszkedett az intézet udvarára. Hangyák vagy herék szállhattak ki belôle, nem látszott pontosan.

Akkora csend követte, belefájdult a dobhártyájuk.

Hát ezek meg kifélék?, bámultak a vásárosok. Különös kirándulómenet érkezett a tetôre: egyenruhás tanoncok, lányok, fiúk, kettôs sorokban, szigorú felügyelettel. Leghátul négy markos legény, rúdon a teás nagyfazakat, másik kettô meg a füles kosárba rakott tízórait.

A placcon négyszögbe, nóta egy. Szub cser de primövárö grödinilen floreszk. Az ortodox felismerte, hogy ez egy kitûnô katonadal. Csak egy kicsit magyarul éneklik. Hát, pedig ezek nem is annyira magyarok, bölcselkedett a pálinkás ember, mint inkább székelyek. Egy fenét, pökött a pökôs. Nem látjátok, hogy hozott anyag az egész bagázs?

A karikósnak hirtelenjében elôkerült egy liter bora, s mindjárt megkörüpölte a fô kísérôt. Tanár bácsi, ha meg nem sértem. Tanár elvtárs, hogy ezek is hallják. Hát mi történik itt, fôigazgató úr?

A kövér pedagógus nem gyôzte törölni magáról a dúsan gyöngyözô verítéket. Hát maguk hogy a csudába kerülnek éppen ide? Hát münköt félig hajtottak, s félig jöttünk es. Hát nem tudták, hogy máma minden szuszpendálódik? Mü azt honnan tudnók, tanító úr. Hát a csütürû madarat látták-e? Mü azt igenis, de honnan lehet tudni, ki ül benne. Na jó, hát tudják meg, hogy Ô van itt.

Nincsen a városnak rendes szállodája, hozzánkékhoz jön mindétig.

Leguggolt, úgy húzta meg az üveget. Kétszer.

Az árvaháziak körbe ülve falatoztak, teáztak, majd hazafias dalokat énekelve múlatták az idôt. A vásárosok nézték, nézték, és megállapították, hogy azoknak mindenük megvan, koszt, szállás, ruha, tanítás, szórakozás, egyeseknek még anyja s apja is. Kamuárvák, mondta a tanár. Mert az intézményt fenn kell tartani. Kell a létszám, értik-e már. Hogyne értenôk. A keresztvetôs egy óvatlan pillanatban odabattyogott, és azt javallotta a seregnek, hogy mondjanak el együtt egy imádságot az Úr Jézus tiszteletére. A gyermekek báván nézték. És amikor mégis elkezdte az imádságot, a nagyobbak az orrukat fújták, a kicsik heherésztek, innen-onnan meg öblös purcok durrantak a különben csendbe.

A helikopter hangtalanul magasodott föléjük, amikor már a harmadik atyafi beszélt, mégpedig arról, hogy minden szükségében az embernek egyetlen s végsô segítsége az Isten, a legsötétebb éjszakában is föl kell tartani fejünket, fölnyújtani kezünket, hogy megfoghassa azt a Jézus Krisz...

A néma helikopterbôl kiszállt az illetô, odajárult a vásáros atyafihoz, kezet fogott vele, megveregette a diákok vállát, szétnézett, mintha mégsem ezt várta volna, de a kis tömeg nem tudta mire vélni a jelenést, roppant feszélyezetten viselkedett, nem tapsolt senki, nem hozsannáztak, olajág, de egy árva szál virág sem volt, befagyott a protokoll, nézték, és nem hittek a szemüknek.

Mintha kivágtak volna fél életet az eszükbôl.

A helikopter, amint jött, úgy tûnt tova, a hazafias dalok zengtek tovább, a vásárosok elszéledtek, ki merre tudott; de senki az állomás felé.

Akik hittek, börtönbe kerültek. Azt regélték, a Jézuskiáltón megjelent a Megváltó. Fél-hitûeknek és hittôl rekesztett gyermekeknek jelent meg, akik viszont nem fogadhatták be, mert sorsuk megfosztotta ôket a csodától. Adományra születtek, nem hálára. Jézus mégis eljött hozzájuk, bárha ôk bagóztak erre. Mért nem kiáltották a nevét? Miért nem ismerték fel? A legtöbben azzal takaróznak, hogy Jézus semmire nem mondott semmit.

És minek jár helikopteren.

Bölöni Domokos

Tudom, hogy a címben szereplô két szó más körülmények között nem illik össze, mert hogy lehet egy húsvét "mérges"? Sajnos, az a több mint fél évszázaddal ezelôtti ünnepnap úgy vonult be az enyediek, de fôleg a kollégium akkori diákjainak emlékezetébe, mint "mérges húsvét"!

Gyönyörû, meleg, napsütötte húsvétvasárnapra ébredt a város, a kertekbôl, udvarokból áradt a pompásan nyíló orgonák és májusfák bódító illata, mintha a természet pótolni akarta volna azt az ünneplést, amit a hatalom elvett. A diákok ezen a vasárnapon olyan kedvezményekben részesültek, amiben máskor nem. A délutáni szilenciumig mindenki tetszése szerint tölthette el a napot, lehetett moziba menni a délelôtti matinéra és/vagy a délutáni elsô elôadásra (osztályfônöki engedély nélkül), mert szerencsére azon a héten éppen magyar filmet vetítettek, s az egész város csengett az Úgy szeretnék boldog lenni vagy miattad tönkremenni filmslágertôl. Lehetett sétálni a Tornakertben vagy a Sétatéren, a nagyobb lányok a hét közben szigorúan kötelezô patentharisnyát felcserélhették selyemharisnyára.

Délben az akkori lehetôségekhez mérten ünnepi ebédet vihettek a konviktusi asztalokhoz a szolgálatos kisdiák "étekfogók", a meglepetés a harmadik fogás - madártej - volt. De bár ne lett volna, mert délután négy óra körül kezdtek mutatkozni a késôbb szinte tömegkatasztrófába fúló betegség elsô tünetei. Borzalmas hányinger és gyomorfájás, majd rövid idô múlva alul-felül ürülés úgy, hogy egyiket sem lehetett visszatartani. Rohantak ki a diákok a moziterembôl, a sétálók bokrokat kerestek, aztán már azt sem, jajgatás, ijedt sírás verte fel a város és az iskola csendjét, senki sem tudta, mi történik! Persze, azonnal értesítették az igazgatót, iskolaorvost, látva, hogy nem egyedi, elszigetelt esetekrôl van szó. Az iskolai kórház negyedóra alatt már szûknek bizonyult, ezért a könnyebb eseteket a városi kórházba irányították, közben folyt a "nagyüzemi" gyomormosás. Az orvosok a tünetekbôl hamar rájöttek, hogy itt nem étel-, hanem igazi mérgezésrôl van szó.

Nálunk is lakott három kvártélyos tanítóképzôs leány, akik közül kettô - mint késôbb kiderült - a súlyosabb esetek között volt. Én akkor, mint kisdiák, lelkesen rohantam kétszer egymás után végig a sétatéri lakásunk és az iskolakórház közti távot; vittem a lányoknak az ágynemût (a pótágyakon és szalmazsákokon nem volt). Itt hallottam a viccmesternek kikiáltott nagydiák két öklendezés közti próbálkozását, aki a fentebb idézett filmsláger szövegét úgy toldotta meg, hogy …vagy miattad tönkremenni - Na, mi aztán most jól tönkrementünk, a fene egye meg, de ezúttal bemondását nem követte a szokásos röhögés, mindenki el volt foglalva magával.

A hatóságok is azonnal kiszálltak és következtek a kihallgatások (napok múlva is folyt), elsôsorban a konyhai személyzetet gyomrozták, de fôleg az áldott, jólelkû fôszakácsot, Berkeszi Jánost, mindenki János bácsiját, aki nemhogy ártani, de mindenkin, akin lehetett, segíteni igyekezett (ô volt az egyes számú gyanúsított). A vizsgálatok eredményérôl csak annyi derült ki, hogy a baj okozója a madártej volt, amibe arzént tett az ártó kéz. Hogy ki volt, miért tette, soha nem derült ki, legalábbis nyilvánosan (vagy mégis igen?). Valakit mégis gyanúsítottak. Húsvét elôtt pár hónappal az iskolának alkalmazni "kellett" egy nôt, hogy "segítsünk egy rászoruló családon". Az illetô a húsvéti tragédia után eltûnt, még a városban sem látta soha többet senki.

Adamovits Sándor

Reményik Sándor

Árkosy Lajosnénak

A harangok oly kábítóan zúgtak,

A nép oly kábítóan feketéllett.

Baldachin alatt a Szentség haladt…

Jeruzsálem! - gondoltam azalatt -

S gondoltam: inkább Emmausba térek.

Emmausra most száll az alkonyat,

S a távol hegyek olyan csoda-kékek.

Indultam a városból kifele.

S hogy egyre tisztább, kékebb lett az ég:

Gondoltam, hogy ez már az Ô ege.

S hogy álmosabb lett a harang szava,

Mintha víz alól borongana fel,

Vagy véghetetlen ködbôl hangzana:

Gondoltam, hogy ez már az Ô szava.

Emmaus felé üdébb lett a táj.

Kis virágokat láttam állani.

Kis ibolyákat vándor-utam szélén:

Gondoltam: ím, az Ô virágai!

Álmában gügyögött egy-egy madár,

Hogy az erdôre értem, hallgatag;

Gondoltam: ím, az Ô madarai,

Hogy szerette az égi madarat!

Delej futott a barna fákon által,

Égremeresztett csontos ujjaik

Mintha megteltek volna már virággal. -

Tudtam: e percben Ô beszélt a fákkal.

Borongott messzirôl a mély harang,

S a mély avarban lassan elalélt,

De én úgy álltam ott künn boldogan,

Mint aki látta Ôt - és célhoz ért.

Kolozsvár, Hója-erdô, 1921 nagyszombat estéjén

Loránd mindennap legalább egyszer megvilágosodott. Befôttesgumiba kényszerített, szürkésfehér loboncán láthatatlan kezek simítottak végig, arcán nevetôsre kunkorodtak a ráncok, markában fázós madárként gömbölyödött a whiskyspohár. Lassan, méltóságteljesen csorgatta bele a barna, pocakos üveg tartalmát, aztán egyetlen, önfeláldozó mozdulattal az ibolyákat és színes tyúkszemvirágokat rejtô zöld levelekre loccsintotta az életét évtizedeken át megédesítô lét.

- Látod, Rozikám. Megöntözlek, hogy el ne hervadj - dünnyögte ilyenkor, majd elôvette kockás zsebkendôjét, és alig hallhatóan beletrombitált. Aztán lekuporodott a tûhegynyi, kackiás fûbe, és lehunyt szemmel szívta magába a csendet, a közeli fenyôfa rezzenéseit és a levegôbe rejtélyes, sötét hidakat rajzoló varjúk néhány másodperces ricsaját.

- Ahogy megígérted. Jól van, fiam.

Gyermeki mohósággal kapaszkodott a kék pongyolás asszony hangjába, az egyetlenbe, amelyet nem torzított felismerhetetlenné a rákos daganat. A morfiumosüvegek már a kamrában sorakoztak, amikor öt évvel ezelôtt azt mondta feleségének:

- Ha meggyógyulsz, többet nem iszom.

Három nap múlva megvolt a temetés. Azóta naponta kijön ide, itókástól, zsebében kockás zsebkendôbe csomagolt whiskyspohárral. Nemcsak azért, hogy újra meg újra demonstrálja, ígéretéhez hû maradt. Azért is, hogy bizonyos lehessen afelôl, legalább az öröklétben nem hervadozik asszonya.

Nagy Székely Ildikó

Nehéz nap volt a börtönben az ünnep. Túlságosan ránk nehezedett olyankor a honvágy, az otthon képe, a templom, a család, amirôl semmit nem tudtunk. Azért volt olyan nagy dolog, amikor egy kivételes alkalommal szabályos úrvacsorával ünnepelhettünk.

Néha, nagyon ritkán, nagyon beteg, legyengült embereknek adtak ún. vasbort. Egy nagyobb orvosságosüvegben, borban oldva különbözô erôsítôszerek voltak, ez volt a nagy ajándék. Kialakult a rabok közt egy illemszabály: ha volt pap a cellában, illett annak egy penicillinesüvegben adni belôle, hogy áldozhasson vagy úrvacsorát oszthasson.

Egyszer én is kaptam egy derék román embertôl egy penicillinesüvegnyi vasbort, amit nagy gonddal ôrizgettem. Nem sokkal ünnep elôtt egy olyan cellába kerültem, ahol 10-15 különbözô felekezetû magyar és szász rab volt együtt. Elhatároztuk, hogy az ünnepen úrvacsorát fogunk venni. Nagyon komolyan készültünk. Bûnbánati hetet tartottunk, naponkénti istentisztelettel, alapos önvizsgálattal.

Volt köztünk egy öntudatos marxista szociáldemokrata vezetô, akivel régebben sokat voltam együtt. Kiváló ember, igaz jó barát volt, de a vallást nagyon félvállról vette. Reformátusnak született, de úrvacsorát utoljára falusi konfirmációja alkalmával vett, s ezzel néha el is dicsekedett. Ebben a cellában a szokásos vasárnapi istentiszteletekre az ô ágya volt a legalkalmasabb, megkértem hát, hogy ott tarthassuk meg. Készségesen megengedte, sôt ô maga is mindig részt vett rajta. Pár hét múlva megkértem: nem jó, hogy én hívjam az embereket, hátha nincs kedvük jönni, de nekem szégyellnek nemet mondani, szóljon nekik ô mint házigazda. Ravaszul nézett rám: "Mi az, már harangozónak is meg akar tenni?" - de azért megtette. Neki megmondtam: az úrvacsora a hívôk belsô, bizalmas közössége, nem sért meg senkit, ha kimarad belôle. Elgondolkozott, csendesen rám nézett és annyit mondott: "Tudja mit? Adjon nekem is." Én is csak annyit mondhattam: "Jó." És együtt készültünk a szent vacsorára.

Végre elérkezett az ünnep. Mondanom sem kell, hogy se Biblia, se semmiféle írás nem állt rendelkezésünkre. Ráadásul éppen abban az idôben nagyon tiltottak a börtönben minden vallásos megnyilvánulást, még a csendes, közös imádkozást is büntették, vigyázni kellett tehát, hogy a kémlelôlyuk felôl semmi se látsszék. Az ünnep délelôttjén az egyik emeletes ágy pokrócára kiterítettem egy tiszta zsebkendôt, az lett az úrasztala. Naponta egy vékony szelet kenyeret kaptunk, azt egy kiélesített kanál nyelével csíkokra vágtam, s kiraktam a zsebkendôre. Egy alumíniumcsuporba beletöltöttem a kortynyi bort, feltöltöttem tiszta vízzel s a kenyér mellé tettem. Így mindenkinek jutott a borból egy-két csepp. Két társunk lefeküdt az alsó ágyakra. Három evangélikus szász az ágy mögé térdelt. A többiek, köztük két katolikus, álltak vagy ültek az ágy szélén, mintha közömbös dolgokról beszélgetnénk. Megbeszéltük a románokkal, ôk köztünk és az ajtó között halk beszélgetés közben sétálnak, hogy a kémlelôlyukon benézô ôr csak a cella mindennapi képét lássa. Így álltam oda a két ágy közé, rongyos, csíkos rabruhában.

Emlékezetbôl mondtam el a szereztetési igét, s reszketett a kezem, amikor felemeltem a csuprot: "E pohár az új testamentum az én vérem által." Sem azelôtt, sem azóta nem éreztem olyan világosan, hogy köztünk áll személyesen az élô Krisztus, ô mondatja velem ezeket a szavakat. Nem tudnám megmondani, hogyan beszéltem az igérôl. Köztünk volt Krisztus, velünk szenvedett, biztatott, bátorított, életet ígért. A bûnvallás a szívünkbôl fakadt, a hitvallás alig hallható szava diadalkiáltás volt. És hirdettem, boldogan hirdettem bûneink bocsánatát. Soha aranykelyhet olyan áhítattal nem vettek a kezembôl a hívôk, mint azt az ütött-kopott bádogcsuprot. Az öreg marxista zokogott, a könny mindnyájunknak kihullott a szemébôl.

Azután szó nélkül elszéledtünk. A román kollégák is abbahagyták a sétát. Még jó ideig nem jött, hogy megszólaljunk. Jó volt magunkba nézni, hazagondolni, megtalálni szívünkben a feltámadott Jézust. Igazi ünnep volt mindnyájunk számára.

Nem sokkal azután szétosztottak minket. Társaim legtöbbjével soha többé nem találkoztam. De az biztos: azt az úrvacsorát egyikünk se fogja soha elfelejteni.

(A szerzô nyugalmazott lelkipásztor, 1957-1964 között volt a kommunista rezsim börtöneiben, miután az 1956-os magyarországi eseményeket követôen koncepciós perben 7 év fogságra ítélték.)

Varga László

Jónás, a sárga Dacia jól bírta a gyûrôdést. Éjszakánként boldogan falta a sötét utakat, és a legveszélyesebb negyedekbe is bemerészkedett. Bárhova, ahova hívták. Reggel aztán ellágyulva tûrte, hogy Tamás letörölje az ülésére tapadt kenyér- vagy chipsmaradványokat. Füstszagú volt és sápadt, akárcsak gazdája. Annyira hozzánôtt ehhez a sovány, bajuszos férfihoz, mintha legalábbis valamilyen furcsa meghosszabbítása vagy védôburka lett volna Tamás testének. Tizenhat éve egymás közelségében töltöttek minden ünnepet.

- Húsvétkor, sajnos, alig van meló. Az emberek inkább begubóznak, nem járnak már öntözni. Meg is tudom érteni ôket, minek azt? Ez is csak olyan nap, mint a többi - a szúrós tekintetû taxisofôr már hetek óta naponta többször kifejtette véleményét barátságosabb képû klienseinek, és szaporán mozgó állkapcsával mintha a közelgô ünnep hangulatát akarta volna megsemmisíteni a szájában föl-le hintázó rágógumi helyett. Kölyökkora óta szenvedélyes rágózó volt, de Máriát idegesítette a diszkrét cuppogás, így többszöri nekifutásra sikerült leszoknia róla. Mikor aztán egy internetes pasas virtuális simogatásaival levette a lábáról az asszonyt, újra önfeledt rágcsálásra adta a fejét. De az absztinencia két évtizede utáni keserûséget a legerôsebb mentolíz sem nyomhatta el teljesen. Még ilyenkor, húsvét elôtt sem, amikor a keresztrejtvénybe zárt nagypénteki éjszakán extra adagot fogyasztott.

- Szûz. Ma végre Önre mosolyog a szerencse. Ne költekezzen sokat - a kellemes nôi hang betöltötte a sárga teret és Tamás - hosszú évek óta elôször - elmosolyodott.

- Én és a szerencse - mormolta aztán, mikor a rádióból áradó simogatást egy andalító Frank Sinatra-dal váltotta fel. Kiköpte az ízetlenné rágcsált, szétmálló masszát, kicsit lennebb engedte a sofôrülést, és elszundikált. Akkor sem riadt fel, amikor a Jónás arcába csapódott egy sötétzöld Mercedes. A tülkölésre és az egyre növekvô embergyûrû hangoskodására sem. A mentô- és rendôrautó fényei becsorogtak a sárga autó csorba ablakán, és végigfolytak a férfi mozdulatlan arcán. Az ölében heverô, gyûrött rejtvényújság az anyósülés alá esett, mikor kiemelték a jármûbôl. A világoskék kockákba rajzolt, vastag betûk mintha titokzatosan egymásba csúsztak volna. Közeledett a feltámadás.

(n.sz.i.)

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulással, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.

A böjt régen hamvazószerdán kezdôdött, mely onnan kapta a nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az elôzô évi barka hamuját, megkenik vele a hívôk homlokát, elhárítva a bajokat (Nyárádköszvényesen, Üvegcsûrön stb.). Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal fôztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti elôírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.

A római katolikusoknál a virágvasárnapot megelôzô szombaton a gyerekek barkát szednek, virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. Az utolsó hét, a nagyhét virágvasárnappal kezdôdik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon, a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkaágakkal mennek a templomba.

A Felsô-Maros mentén Disznajón szokás, hogy virágvasárnap szombatján hordozzák el a kislányok házához a bokrétát, az újszülött lánynak már visznek - egészen 7- 8 éves koráig -, ugyanilyen korú fiúcskák. Kávára félkör alakban rakják fel a fenyôágakat, az ágak végét nem egyenesítik le, 70-80 cm átmérôjû lesz. Krepp- papírból készített virágokkal, szalagokkal díszítik. A színes bokrétákkal díszített kapuk és kerítések hirdetik, hogy leány van a háznál. Egy bokrétáért 10 tojás jár.

Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát.

Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja gyászünnep. A római katolikusok a helységek szélén levô kálváriadombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölô kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját.

A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a gyász jegyében zajlik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel.

A református közösségeknél nincs 40 napos böjti elôírás, hanem kötelezô a nagypénteki böjt.

Régi szokás, de már kimaradt Disznajón, hogy a nagyobb lányoknak is tettek bokrétát. Titokban, éjjel hordozták el a legények, s feltették a kútágasra, háztetôre, aztán másodnapjáig találgatták a lányok, vajon ki tette a bokrétát. Akkor kiderült, mert fizetni kellett érte. Azok a régi bokréták nem hasonlítottak a maiakhoz. Nagy fenyôk hegyét vagy kisebb fenyôt díszítettek fel színes papírszalagokkal, virágokkal.

Egy másik érdekes népszokás, mely mindmáig fennmaradt, a kapulopás (Disznajón). A legények húsvét szombatján este leveszik a lányos házaktól a kiskaput, elviszik jó messzire, ott bedobják a sáncba, kútba stb. Ezeket a kópéságokat a "serdülô legények" követik el. Sok a bosszúság ezekért a durva játékokért. Sok szülô kénytelen húsvét szombatján éjjel ôrséget állni. Azonban az ilyen játékokért nem volt szabad haragudni.

A Felsô-Maros menti Körtvélyfáján már az újszülött leánygyermeknek visznek a fiúk bokrétát, egészen 10-14 éves koráig. Fenyôágat feldíszítenek krepp-papírból készült virágokkal, amit húsvét szombatján elvisznek a lányhoz. A lányos háznál ezeket a bokrétákat mind felerôsítik a kapura. Gyakran elôfordul, hogy egy lánynak nem kevesebb, mint 15-20 bokrétája van. Húsvétkor a fiú elmegy locsolni, és cserébe a locsolásért meg a bokrétáért zsebkendôt kap, piros tojást. A nagyobb lányok nem bokrétát kapnak, hanem bothajtást vagy "tetôt", ami nem más, mint a fenyôfa felsô koronája, szintén színes papírvirágokkal és szalagokkal feldíszítve, ezt már általában a lány udvarlója viszi, amit a kiskapu bejárata felé erôsít vagy a háztetôre, hogy más legények ne lopják el. Ilyenkor a lány apja is vigyáz éjszaka, hogy más legény nehogy ellopja a bothajtást vagy a tetôt. Egy bothajtásért 5 tojást és egy zsebkendôt adtak.

Régen a lányok maguk hímezték a zsebkendôket, hogy tojással együtt odaajándékozzák a legénynek. Ma már természetesen a lányok nem saját kezûleg varrják a zsebkendôt, hanem vásárolják.

Régen szokás volt, hogy gúnyból szalmát hintettek a lányok udvarára, hogy aztán másnap reggel legyen a lány mit sepregessen. Ma már kimaradt ez a szokás Körtvélyfáján is.

Marosjárában szinten bokrétát visznek a kislánynak újszülött korától kezdve egészen míg konfirmál, itt a lány a bokrétáért 10 db hímzett zsebkendôt ad, meg 5- 7 tojást is. A legények szombat este és éjszaka viszik a bokrétát, a lány onnan tudja majd meg, hogy melyik legény hozta a bokrétát, hogy a locsolóversébe belefoglalja, hogy "itt jártam a tegnapelôtt este". Aki nem visz bokrétát, csak locsolkodni megy, annak 1 tojás jár. Régi szokás maradt fenn Marosjárában, hogy annak a lánynak az udvarát, akit a fiúk nem kedvelnek, behintik kóréval.

Nagykenden szokás a nagylányoknak ‘ficfát’ tenni a kapu sarkába, ezért zsebkendôt és fésût adtak a lányok. A kislányoknak 3-4 éves kortól 10-12 éves korig fenyôágat visznek, amit tojáshéjakkal és kreppvirágokkal díszítenek. Ezért tojás, csoki, keksz és pénz jár.

Régi szokás, de ma is fennmaradt Nyárádremetén, Köszvényesen a határkerülés. A határkerülôk a templomból indulnak húsvét hajnalán 5 órakor. Csengetve és zsolozsmázva énekelnek végig a falun, majd a határ egynegyedét megkerülik. Virradatkor egy alkalmas helyen megreggeliznek. Zászlónyélnyi mogyorófavesszôket vágnak, amit aztán az éppen nyíló vadvirágokkal felékesítenek. Innen indulnak vissza a faluba. A templomot megkerülve, énekelve vesznek részt a korai szentmisén, bô termésért imádkozva.

Húsvét másodnapján mindenhol szokás volt a locsolás. E napot vízbevetô hétfônek is hívják. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás az ôsi termékenységi, varázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint a Jézus sírját ôrzô katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedezô, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni ôket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.

A húsvéti népszokásokat egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettôl kezdve komának szólítják egymást egész életükben. Ma már megyénkben nem lelhetô fel ez a szokás.

Ördög Enikô-Melinda muzeológus, etnográfus

A jácint tetôtôl talpig gyönyörû: az új trend szerint rusztikus hagymáját is megmutatják a lakberendezôk és virágkötôk, ezért újabban áttetszô üvegpohárban díszíti a lakást.

Az ünnepi dekorációban örök divat az éledô tavaszi természet minden jelképe, mint a barka, az aranyesô.

A színes jácint vágott virágként, különleges alakú, modern fehér vázákban is szépen mutat.

Egy másik divatos összeállításban a tulipán fehérre mosott tojásokból "bújik ki", és a tojásokat egy fészekre emlékeztetô ággyûrûbe helyezik.

A tulipán szépségét nehéz fokozni. Minél több van belôle egy sima - a mai divat szerint négyszögletes vagy tégla alakú - vázában, annál jobban mutat a lakás bármely részében.

A virág tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran utal a nôi termékenységre. Alakja miatt a fehér tulipánt a keresztény szimbolizmus a liliomhoz hasonlítja, amely a tisztaságra és a szûziességre utal - olvasható a Holland Virágiroda közleményében.

A piros tulipán az érzéki örömöket fejezi ki és a francia virágnyelvben a szerelem megvallásának jelképe. A sárga és a rózsaszín jótékonyan vidámítja a lakást. A lila ma a legdivatosabb árnyalat.

A nárcisz tipikus tavaszi virág, ez az a fajta, amelyet leginkább vásárolnak - csokorban - az otthon szépítésére és nem ajándékba.

A frézia afféle szezon nélküli alkotórésze a köttetett csokroknak. Külföldön a bizalom virágának nevezik. Édeskés illata szinte minden nôi parfümbôl visszaköszön.

Kedvelt virága a húsvéti kompozícióknak is: pici virágfeje miatt arra is alkalmas, hogy tojáshéjakból kandikáljon ki, ami most nagy divat.

A terített asztalra olyan növényt érdemes helyezni, amelynek erôs illata nem zavarja az étkezést.

A vágott virág a lakást élôvé teszi, feldobja és sokáig díszíti - de csak akkor, ha néhány alapvetô szabályt betart a háziasszony vagy házigazda.

A legfontosabb, hogy a virágok visszavágott száráról minden vízbe érô levelet vagy bimbót le kell törni.

A hervadó virágok újjáéleszthetôk, ha pár órára vízfürdôbe kerülnek.

A virággal teli vázát kályha, fûtôtest, erôsen napos vagy huzatos ablak közelébe nem jó tenni.

A húsvétról másképpen

(MTI) A Római Birodalom politikai konfliktusai, érdekellentétei, hatalmi megfontolásai vezettek Jézus kereszthalálához, amely hozzájárult egy világvallás létrejöttéhez - mondta az MTI-nek húsvét kapcsán adott interjújában Tarjányi Béla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának újszövetségi tanszékvezetôje.

Krisztus kereszthalála a keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepének, a húsvétnak lett az alapja. Húsvétkor a keresztény világ arra emlékezik, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bûneit, ezzel megváltotta a benne hívôket bûneiktôl, így az üdvösségre, azaz az örök életre vezette ôket.

Jézus három és fél éves tevékenységét a Szanhedrin, azaz a zsidó tanács - amely a tehetôs családok fejeibôl, az írástudókból és a fôpapi családok vezetôibôl állt - saját magára nézve veszélyesnek ítélte meg. Az írástudók a törvény rigorózus betartásának semmibe vételét vetették a szemére, míg a fôpapok a Rómától kapott hatalmukat féltették tôle, hiszen ha a római uralom megszûnik Júdeában, azzal ôk is buktak volna.

A zsidó tanács kezdeményezésére Jézust a zsidó tanács ôrzô-védô testülete, a templomôrség fogta el a Getsemáné- kertben. A templomôrök a napi rendfenntartás feladatát látták el, Róma ugyanis nem akart foglalkozni ezzel. Az elfogatásánál a Jézushoz legközelebb álló három tanítvány, Péter, János és Jakab is jelen volt. Péter még ellenállást is tanúsított, amikor az egyik templomôr fülét karddal levágta, amit viszont Jézus rögtön visszaragasztott a Biblia szerint.

A római hatóság azonban már korábban kikötötte, hogy halálos ítéletet csak ô hozhat. Volt rá példa, hogy amikor a zsidók önbíráskodással megköveztek valakit, Róma azonnal megtorolta.

A templomôrök a római helytartó, Pilátus elé vitték foglyukat, aki nyílt tárgyaláson kivitette palotájának erkélyére Jézust. Erre azért volt szükség, mert Pilátus rezidenciája pogány területnek számított, emiatt a zsidók oda nem mehettek be ünnepük, a pészah elôtt, mert tisztátalanná váltak volna.

A Pilátus által vezetett tárgyaláson szóltak tanúk Jézus ellen, akik között valószínûleg megzsarolt, illetve lepénzelt emberek is voltak. A zsidó hagyományok szerint pészah ünnepén elengedhettek egy bûnöst, ám nem Jézust, hanem Barabást engedték szabadon. Utóbbi a szikáriusok nevû, a függetlenségért harcoló terrorista szervezethez tartozhatott, ôk a nevüket gyilkosságokhoz használt késükrôl (latinul sica) kapták. A tömegben ôk váltak hangadóvá, ami annak volt köszönhetô, hogy a szikáriusok komolyan gondolták az elszakadást Rómától, ellentétben Jézussal.

A zsidó tanács fôpapi része azzal érvelt Pilátusnál, hogy ô is belebukhat abba, ha nem ítéli el Jézust, aki állításuk szerint meg akarta dönteni uralmát. A tanácstagok másik része azonban ekkor már tudta, hogy Jézustól - ellentétben Barabással - nem lehet várni a felszabadító mozgalom kirobbantását és Pilátus elûzését, ezért szerették volna félretenni az útból. "Bûne" volt az is, hogy az írástudók tekintélyét is megtépázta tevékenysége.

Ekkor adta át Pilátus nevezetes kézmosása kíséretében Jézust a zsidó tanácsnak. Ô nem találta bûnösnek a Római Birodalom elleni szervezkedésben, amiért halálos ítéletet szabhatott volna ki rá, így Heródesre hárította a felelôsséget. Így került a pere Heródeshez, amelyben eredetileg kizárólag Júdea római helytartója dönthetett volna. Ezután rövid úton a lázadóknak kijáró halálnemre, keresztre feszítésre ítélték Jézust.

A per nagyon gyorsan, a csütörtök éjszakai elfogatástól péntek délután három óráig lezajlott, habár precíz feljegyzés errôl az esetrôl nem készült, így vannak szakemberek, akik ezt a gyorsaságot kétségbe vonják.

Heródesnek mindössze annyi joga lehetett volna, hogy megerôsíti Pilátus ítéletét, ugyanakkor megtisztelve érezte magát, hogy bevonták az ügybe. Jézus halála a két politikai vezetôt közelebb hozta egymáshoz, rivalizálásuk ezután alábbhagyott.

A Biblia szerint harmadnapra feltámadt halottaiból Jézus, ami a pénteki kivégzés napját is beleszámítva legkorábban a szombat esti elsô csillag feljövetele után, a korabeli idôszámítás szerinti új napon történhetett meg, ennek a napnak során bármikor. A római katolikusok húsvéti körmenetüket is azért tartják általában szombat este, mert a csillag feljövetele körüli idôhöz igazítják ünneplésüket, ennek megfelelôen ekkor már a húsvétvasárnapi zsolozsmát mondják.

A kereszténység ünnepköreiben húsvét jelentôségét jelzi az, hogy két napig tart, a húsvéthétfônek azonban már nincs bibliai alapja, csupán az ünnep nagyságát emeli ki. A húsvét a természet megújulásának idejére esik, ez áttételesen összekapcsolható Jézus feltámadásával is.

- Németországban otthon ülnek vagy sízni mennek húsvétkor az emberek. Nincs szomszédolás, locsolás és piros tojást is csak annyit festenek, amennyit húsvét hétfôjén a családi reggelinél elfogyasztanak - meséli Kata, aki három évvel ezelôtt egy Coburg melletti faluban egy kétgyermekes családnál bébicsôszködött.

- Az volt az érzésem, hogy a feltámadás ünnepén itt inkább a külsôségek dominálnak. Szállásadóim például nyuszifigurákkal díszítették fel a házat, bárány alakú tortát sütöttek, és apró édességeket, harisnyát, zoknit rejtettek el a kertben a gyerekeknek, de mindezt olyan céltudatosan tették, mintha nem igazán ismernék a közös ünneplés örömét.

András öt éve szakácsként dolgozik Floridában. Mivel ez idô alatt minden húsvétot a munkahelyén töltött, nem igazán ismeri az itteni szokásokat, azt azonban pontosan tudja, mit esznek a feltámadás ünnepén a felsô középosztályba tartozó floridaiak.

- A hagyományos ételek közül a Virgina ham nevû sonka a
legkeresettebb, melynek a tetejére mézzel édesített ananászszósz kerül. Ezenkívül ilyenkor is nagyon mennek a különféle zöldség- és gyümölcssaláták - az egyik kedvenc a ma-jonézmártással
"nyakon öntött" tengeri gyümölcs -, illetve az omlett, azaz rántotta, amelyben a kolbász, szalonna, gomba és paprika mellett legalább háromféle sajt is szerepel. Húsvétkor egyébként nincs sokkal több munkánk, mint máskor. Naponta 8-14 órát dolgozom, így sem idôm, sem energiám nem marad arra, hogy átadjam magam a honvágynak. A feltámadás ünnepén sem szoktam többször "hazagondolni," mint máskor - teszi hozzá a vidám, barna fiú.

- Tavaly egy berni kocsmában zenéltem húsvétkor. Svájcban nagyon csendesen ünnepelnek az emberek, az utcák is elnéptelenednek, így számomra elég unalmasan telt ez a nap. A legtöbb magyar hazautazik ilyenkor, nekem azonban nem volt erre pénzem - meséli Dénes, majd azt ajánlja, kérdezzem inkább a fokhagyma ünnepérôl, annak sokkal jobban megadják a módját a svájciak.

Nagy Székely Ildikó

Március 22., szombat: ZÁRVA

Március 23., vasárnap: ZÁRVA

Március 24., hétfô: 9.30–14.30

Március 25., kedd: 8–16

Meghalt egy román katona Afganisztánban

Meghalt egy román katona csütörtökön Afganisztánban, mert aknára futott az a jármû, amelyben utazott - közölte a védelmi minisztérium. A bukaresti szaktárca közleménye szerint a román katonák Zabul tartományban ôrjáraton voltak, amikor jármûvük egy robbanószerkezet fölött hajtott át. A robbanás következtében egy 29 éves katona vesztette életét, 26 éves társa pedig megsebesült. Romániának 660 katonája szolgál Afganisztánban, ebbôl 566 a NATO vezetése alatt álló ISAF nemzetközi biztonsági erôk kötelékében teljesít szolgálatot, 94 pedig az Egyesült Államok vezette koalíciós erôk tagjaként. Teodor Melescanu román védelmi miniszter tavaly bejelentette, hogy 2008-ban 100-120 fôvel növelik az afganisztáni román kontingens létszámát.

A Magyar Köztársasági Érdemrend négy Lovagkeresztje Kolozsváron

Négy kolozsvári személyiség részesült csütörtökön a Sólyom László köztársasági elnök által adományozott Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben a kolozsvári magyar fôkonzulátuson. Cseh Áron fôkonzul ünnepélyes keretetek között adta át az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott kitüntetéseket Dr. László Ferenc zenetörténésznek, a Gheorghe Dima zeneakadémia nyugalmazott professzorának, Csiky András, illetve Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színmûvészeknek. A tíz nappal ezelôtt elhunyt Gergely István szobrászmûvész kitüntetését özvegye, Gergely Istvánné Tôkés Erzsébet vette át.

Amerikaik gondoskodnak Bulgáriából a NATO- csúcs biztonságáról

A bolgár kormány csütörtökön engedélyezte, hogy amerikai repülôgépek és katonák az ország területén tartózkodjanak és áthaladjanak rajta az április 2-4-i bukaresti NATO- csúcs védelmére - közölte a kormány sajtószolgálata. Legfeljebb 18 katonai repülôgép - fegyverzettel és ötszáz amerikai katonával - kapott engedélyt arra, hogy április 22-ig átrepüljön Bulgária felett, ott üzemanyagot vegyen fel és logisztikai támogatásban részesüljön - döntött a szófiai kormány.

A parlamenti pártok kijelölték képviselôiket a Központi Választási Irodába

A parlamenti pártok kijelölték képviselôiket a Központi Választási Irodába (BEC). A névsor: Tudor Chiuariu (PNL), Bogdan Niculescu Duvaz (PSD), Cristian Ene (PDL), Petre Popeanga (PRM), Vlad Hogea (PC) és Székely Levente Csaba (RMDSZ). A BEC elnökét és helyettesét hétfôn választották meg titkos szavazással. Ioana Surdescu törvényszéki bírót nevezték ki elnöknek, Mariana Cârstoceát a helyettesének.

Kedvezô kilátások az észak-erdélyi autópálya számára

Az észak-erdélyi autópályát esetleg belefoglalják az új pán-európai folyosóba, amelynek megépítését 2010-ben írják alá; ebben az esetben pedig a sztráda építésére európai alapok szerezhetôk, jelentette ki Ludovic Orban szállítási miniszter pénteken. "Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közös nyilatkozata szerint egy új pán- európai folyosót építenének észak- dél irányban, amely alternatívája lenne a IX-es folyosónak. Ennek nyomán az észak-erdélyi autópálya is részesülhetne európai pénzalapokban" - mondta Orban, aki Sinaián az infrastruktúra témájában rendezett szemináriumon vett részt. A miniszter szerint a folyosó Borsnál lépné át Románia határát, követné az észak-erdélyi autópálya vonalát, majd a Brassó-Bukarest sztrádáét, végül Konstanca kikötôjéig érne. Orban hozzátette, április 5-én Ljubljanában találkoznak az EU- tagországok szállítási miniszterei, a pán- európai folyosó megvalósítása pedig a tanácskozás egyik témája lesz.

Árvizeket jósolnak a hidrológusok

Az Országos Hidrológiai Intézet elôrejelzése szerint április, május és június folyamán esetleg árvizek lesznek az ország északi és déli vidékein. Petre Stanciu, az intézet igazgatója jelentette ki ezt, kifejtve, az elôrejelzés nem jósol "különösebb problémákat", azonban nem lehet nem figyelembe venni "a vízhozamok növekedését" fôként áprilisban és júniusban. "A legnagyobb gondok április végén, május elején és júniusban jelentkezhetnek. Az elsô idôszakban az esôzések mellett a hóolvadás miatt is megnô a folyók, patakok vízszintje. A második idôszakban, június elején megolvad a hó a legmagasabb hegycsúcsokon is, mind az ország területén, mind a Duna folyása mentén, ez pedig a vízszint emelkedését eredményezi a Dunán és a többi hazai folyón is" - jelentette ki Petre Stanciu. Stanciu szerint áprilisban, májusban és júniusban a vízszintemelkedések miatt narancssárga jelzésû figyelmeztetésre lehet számítani, és ezek is helyi jellegûek lesznek.

Félbeszakadt a bukaresti rangadó

Fejbe dobták a játékvezetôt, ezért félbeszakadt a Rapid Bucuresti-Steaua Bucuresti rangadó a román labdarúgó-bajnokságban. Alexandru Deaconu a 73. percben fújta le a meccset, miután eltalálták. A botrány azt követôen tört ki, hogy Cristian Sapunaru a 67. percben megszerezte a vezetést a hazaiak számára. Constantin Zotta, a Rapid alelnöke szerint az esetért azok a Steaua drukkerek a felelôsek, akik elvegyültek a hazai szurkolók között, s köveket kezdtek hajigálni. A mérkôzés három pontját várhatóan 3-0-s eredménnyel a Steaua kapja meg. A Rapidot a stadionbezárás mellett pontlevonás is fenyegeti. A találkozó után Mircea Rednic, a Rapid trénere bejelentette lemondását, a sportszerûtlen körülményekre hivatkozva.

Illés Ildikót kinevezték fôtanfelügyelô-helyettesnek

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium március 19-én kibocsátott 3506-os számú határozata értelmében március 19-étôl kinevezték Albertini Zoltán helyére Illés Ildikót fôtanfelügyelô-helyettesi állásba, de úgy, hogy megôrizheti az oktatásmenedzsmenti tanfelügyelôi hatáskörét. A kettôs kinevezés a minisztériumban megszervezendô versenyvizsgáig tart. A közlemény szerint ezt legkésôbb június 15-ig, vagyis az iskolai év végéig megszervezi a szaktárca.

Versenytárgyalás jégtelenítô gépért

A Maros Megyei Tanács az idén a költségvetésbôl 16.253.000 lejt hagyott jóvá a marosvásárhelyi Erdély repülôtér fejlesztésére, ebbôl mintegy 6 millió lejt a biztonsági berendezések beszerzésére és felszerelésére költhetnek, ezenkívül javítási, karbantartási munkálatokra 1.220.000 lejt szánnak, míg 1.300.000 lejbe kerül egy nagy teljesítményû jégtelenítô gép, amellyel nemcsak a leszállópályát, hanem a repülôgépeket is megtisztíthatják. Az utóbbi beszerzésére a hetekben hirdettek versenytárgyalást, a megvásárláshoz azonban kölcsönhöz folyamodnak - tájékoztatott Bartha József, a megyei tanács gazdasági igazgatója.

Nemzetközi klasszikusgitár-fesztivál

Március 25. és 30. között a Cordis Harmonia egyesület, a megyei tanáccsal és a Marosvásárhelyi Filharmóniával, valamint a tanfelügyelôséggel és az Országos Ifjúsági Hatósággal közösen nemzetközi klasszikusgitár-fesztivált rendez. A rendezvényre három korcsoportban több mint 200-an neveztek be. A megnyitó ünnepség március 25-én 12 órakor lesz a Kultúrpalota nagytermében. A klasszikusgitár-elôadásokat ugyanott szervezik, a versenyek a Bolyai Farkas líceum dísztermében, a mesterkurzusok a népmûvészeti iskolában lesznek. A döntô március 30-án, vasárnap 9 órától kezdôdik a Kultúrpalotában, záróhangverseny este 7 órától. A Marosvásárhelyi Filharmóniával fellép Beke István Ferenc és Nagy Éva, illetve Pavlovits Dávid Magyarországról.

1848 emlékezete a KZST-n

A Kemény Zsigmond Társaság összejövetelén, március 25-én, kedden délután 6 órától a Kultúrpalota kistermében Kálmán Attila történelemtanár Az erdélyi arisztokrácia 1848- 49-ben címmel tart elôadást. Zongorán közremûködik Tímár Lilla és Lokodi Lehel, a Mûvészeti Líceum tanulói.

Kabaré-elôadás

Március 28-án, pénteken este 7 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban kabaré- elôadást tart a Szomszédnéni XL társulat. Vendégei: Nagy István és Gáspárik Attila, a Székelylend, az M Stútió, a Step Dance, a Smile Girls, zenél a Swinging Train. Jegyek a színház jegypénztáránál és elôadás elôtt a helyszínen válthatók, felnôtteknek 15, gyerekeknek 10 lejért.

Népdal- és néptáncelôadás Nyárádszeredában

A nyárádszeredai Bocskai István Dalkör a húsvéti ünnepekre népdal- és néptáncelôadást tart március 25-én, kedden 18 órától a helybéli mûvelôdési otthonban. Fellép a n&o