Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A kormány szerdán módosította a helyhatósági választások kapcsán hozott határozatokat a megyei tanácselnökök megválasztásáról. A módosítás elôírja egy másfajta szavazócédula bevezetését a megyei tanácselnökök megválasztására az egyéni szavazókörzetes választásnak megfelelôen, nyilatkozták a Mediafaxnak miniszteri források.

"A helyhatósági választások idôpontja nem módosult" – mondták a források. Mihai Voicu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelôs tárca nélküli miniszter megerôsítette az információt a Mediafax számára. "Jóváhagytak egy sor mûszaki módosítást a megyei tanácselnökök egyéni szavazókörzetek szerinti megválasztását illetôen. A választás idôpontja azonban nem módosult" – mondta Voicu.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô, a PNL elnöke hétfôn, a párt központi politikai vezetôtestületének ülése után kijelentette, ki akarja küszöbölni a spekulációkat, ami a megyei tanácselnökök megválasztását illeti, megemlítve, a kormány az egyéni választókerületes szavazás törvényének megfelelôen módosítani fogja a hozott határozatokat. A kormányfô emlékeztetett, hogy a helyhatósági választásokat június 1- jén, illetve június 15-én szervezik meg.

(MTI) – A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte a határon túli magyar szervezeteket tömörítô szervezet szerdán megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Tôkés László, aki egyben EP- képviselô, ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek elômozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselôit.

A négy éve alakult szervezet továbbá támogatásáról biztosította a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyûléséhez intézett felkérését, amely Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza.

A KMAT munkacsoportot hozott létre a különbözô autonómiakoncepciók egyeztetése és azok nemzetközi képviselete céljával.

Tôkés László közölte azt is, hogy a szervezet támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erôfeszítéseit.

A romániai EP-képviselô a KMAT tanácskozását követôen arról beszélt, céljuk az, hogy "nemzetköziesítsék" az autonómiatörekvéseket. Mint mondta, ehhez egyebek mellett Kárpát-medencei összefogásra és a mindenkori kormány támogatására van szükség. Örömét fejezte ki, hogy mind a romániai, mind pedig a horvátországi magyar szervezeteknek sikerült ellentéteiket félretéve összefogniuk. Ezzel összefüggésben "biztató jelként" értékelte Szili Katalin házelnök nemzetstratégiai törvénytervezetének "nagyon régi" ígéretét.

Autonómia nélkül nem oldódik meg a romániai magyarság helyzete – hangoztatta Tôkés László. A minimális, ami megilleti az erdélyi magyarságot, hogy közösségi önrendelkezését biztosítsák – szögezte le.

Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér és Hunyad megyék önkormányzatai illetve munkaerô-elosztó ügynökségei valamint az INFOR érdekcsoport aláírja azt az egyezményt, amelynek alapján vidéki munkanélküli fiatalokat képeznek ki távmunkára – errôl döntött tegnap a megyei tanács. A regionális program Maros megyébe több mint félmillió eurót hoz, és 3 év alatt 180 fiatal sajátíthatja el az elektronikai rendszerekkel való "teleworking"-ot.

A teleworking gyakorlatilag azt jelenti, hogy a képzésen túljutott, 18-35 év közötti munkanélküli fiatalok – a program a vidékieket célozza meg – otthonukban vagy az erre a célra kialakított központokban dolgozhatnak. Olyan területeken képeznek szakembereket, mint marketing, fordítás, számlázások, banki adatbázisok idôszerûsítése, titkársági teendôk, amihez megfelelô felkészültség kell. Három év alatt 180 személy vesz részt a képzésen Maros megyében, és két központot létesítenek, szerelnek fel számítástechnikai, elektronikai berendezésekkel. Az önkormányzat a 3 év letelte után még 5 évig fenntartja ezeket az oktatási központokat – áll az egyezségben. A rendkívüli tanácsülést azért kellett tegnapra összehívni, mert a pályázatok benyújtási határideje szoros, nem várhattak tovább – mondta Lokodi Edit elnök. Maros megye 2 százalékkal járul hozzá a program finanszírozásához.

Fenyegetik a tanácsost

Balogh József képviselô a szavazást követôen kijelentette, szeretne világos válaszokat kapni a Koronkát Ernyével összekötô terelôút építésének kapcsán, mert immár oda fajultak a dolgok, hogy személyét érik támadások, fenyegetések. Lokodi Edit hiába szólította fel, hogy ne a plénumban, hanem az irodájában beszéljék meg a problémákat, a képviselô ragaszkodott ahhoz, hogy tisztázzák az ügyet, a megyei tanács szerepét a beruházásban. Alexandru Fratean alelnök kijelentette: a beruházás az Országos Útügyi Igazgatóságé, a megyei tanács csupán az építkezési és egyéb engedélyek kibocsátásában illetékes. "Két kormány is jóváhagyta a beruházást: egyik a megvalósíthatósági tanulmányt, másik a finanszírozást. Sajnálatos, hogy az Országos Útügyi Igazgatóság nem tartotta be a határidôket, pedig elsôdleges fontosságú tervrôl van szó" – jelentette ki az alelnök, hozzátéve, hogy "egy ilyen közérdekû beruházás esetében bárhol a világon vannak, akik ellenzik, és akik támogatják a tervet, vannak, akiknek a területeit ki kell sajátítani, vannak, akik maguk szeretnék, ha kisajátítanák, és vannak spekulánsok, akik kihasználják, hogy az állam építkezni akar. Ilyen alkalmakkor nyomást mindig is gyakoroltak és fognak gyakorolni egyes tulajdonosokra, ez nem újdonság". Egy héttel korábban, a polgármesterekkel való találkozón Koronka polgármestere, Nagy Márton is nehezményezte, hogy a község egyes polgárait zaklatják, nyomást gyakorolnak rájuk és – bár a kisajátítási folyamat el sem kezdôdött – földjeiken emberek jelennek meg, akik "méricskélnek". Benedek Imre "egyszerû kíváncsiságból" azt kérdezte az elnök asszonytól, hogy végül is hol halad a terelôút? Eddig ugyanis már legalább három változat született.

Lokodi Edit hangsúlyozta: a megyei tanácsnak nincs különösebb szerepe a beruházásban, és a híresztelésekkel ellentétben nem tudni, ki lesz a munkálat kivitelezôje, a versenytárgyalást még nem bonyolította le a kormány. "Balogh Józsefnek, Benedek Imrének és a telekügyletekben érdekelteknek csak annyit mondok, hogy nyugodjanak meg. Ezek az RMDSZ-bôl érkezô támadások, de nem lesz sikerük!"

Aktuális

Március 19-e és 20-a minden évben újra meg újra megkísért. Ilyenkor sorra végigélem a Tudor negyedbeli történéseket, a román egyetemi hallgatók acsarkodó tüntetését a sportcsarnok elôtt (s ezért kételkedem ma vezetô tisztségben levô egykori vezéreik jó szándékában), látom a Bolyai utcán felfele tóduló vasvillás, botos Görgény- völgyieket, átérzem a tehetetlen dühöt, amikor az RMDSZ-székházat ostromolják, a rettegést, ahogy 20-án a városháza elôl menekülök a hátamban fújtató támadók elôl, s az elkeseredést, amikor apám feldagadt fejét, kékre vert testét megpillantom a kórházi ágyon. Képek, amelyek rémálmaimban mindig visszatérnek, s kénytelen-kelletlen hurcolom az emlékeim között. Történések, amelyek hosszú évekre "beszennyezték" Marosvásárhely nevét, események, amelyek szervezôi ma is elégedetten dörzsölik össze a markukat. S közben fiatalok nônek fel, akik alig hallottak a 18 évvel ezelôtt tótágast áll városról, ahol parancsszóra, szervezetten szabadultak el a magyarság elleni indulatok. A nehezen helyreálló békében azt hihettük, hogy az akkori események nem ismétlôdhetnek meg egyhamar. Már csak azért sem, mert a régen áhított európai uniós tagság biztos garanciát ígért az emberi, a nemzetiségi méltóság tiszteletben tartására. A valóságban azonban másképpen jár a történelem kereke, s akiknek nem tiszta a lelkiismeretük, akik nem képesek valós érdemekkel népszerûséget szerezni vagy tudatukban beteges indulatok munkálnak, újra meg újra a magyarellenes közbeszéd eszközét kapják elô. Ahogy Koszovó függetlenségének a kikiáltása kapcsán, s az idei március 15-ét övezô torz és idétlen pánikkeltés során történt, amit a fasisztoid szélsôjobboldali erôk szándékos felélesztésével tettek hangsúlyossá. A folyamatok nemcsak Romániában, Szlovákiában is hasonlóan zajlanak, az unió elnézô tekintete mellett. Holott a különbözô nációk olvasztótégelyének számító nagy nyugati országokban, amelyek korábban érzéketlenek voltak a nemzetiségek ügye iránt, már elindult a felismerés folyamata. Kiderült, hogy a Párizst ellepô különbözô eredetû vagy a Berlin egyes negyedeit szinte teljes egészében belakó török bevándorlók már nem hajlandók a többségi nemzetbe nyomtalanul beolvadni. Ehelyett egyre jobban ragaszkodnak anyanyelvükhöz, vallásukhoz, szokásaikhoz és anyaországukhoz is, holott szabad választás révén és nem a határok mesterséges és erôszakos átrajzolásával váltak kezdetben kisebbségiekké, majd egyes negyedekben, településeken a többséget képezô lakosokká. Ez a valóság tette megfontolás tárgyává a nemzetiséget és állampolgárságot ügyesen összemosó fogalom átgondolását, amelynek módosítása elengedhetetlenné vált a konfliktusok elkerülése érdekében.

Miközben 1990 márciusára emlékezve a magyarellenes fondorkodások, hangulatkeltés, provokatív indulatok kifejletét figyelem, arra gondolok, hogy kár a munícióért, s a mesterségesen gerjesztett küzdelembôl a nem is olyan távoli jövôben egy ígéretesen szaporodó, a magyarságnál hangosabb, másképpen élô és gondolkodó, ma még alig számba vett kisebbség kerülhet ki gyôztesen, amely fokozatosan belakja a teret.

A parlamenti képviselôk szerdán egyhangúlag úgy határoztak, hogy július 31-éig meghosszabbítják a választási törvénnyel foglalkozó bizottság tevékenységét, illetve megbízzák, hogy állapítsa meg az új egyéni szavazókörzeteket.

A parlament a 2006-ban hozott határozat módosítását fogadta el a közös szakbizottság létrehozása és mûködése kapcsán. Az új határozattervezetet 280 szavazattal, azaz egyhangúlag fogadták el.

A szavazás után Cristian Radulescu, a PDL képviselôházi frakcióvezetôje kijelentette, a bizottság feladata az egyéni szavazókörzetek határainak kijelölése.

"A bizottságnak 90 nap áll a rendelkezésére kijelölni a szavazókörzeteket. Ha ez idôn belül ez nem történik meg, a törvény szerint a kormány hozhat további határozatokat" – mondta Cristian Radulescu

Doru Ioan Taracila (PSD) üléselnök pedig kifejtette, a bizottságra bízott feladatokat megtárgyalták az állandó bizottságokban is.

Az erdélyi magyarság nem felejti 1990 márciusát, és nem felejthetnek azok a családok sem, amelyek súlyos emberáldozatot szenvedtek a véres események során. A 18 évvel ezelôtti magyarellenes megmozdulás ma is figyelmeztetô jel arra, hogy a közösségi célok csupán egységgel, közös fellépéssel és következetes politizálással valósíthatók meg.

Az RMDSZ országos vezetôsége az idén is megemlékezik a márciusi események áldozatairól: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója március 21-én, pénteken 13 órakor Marosvásárhelyen, az elnöki irodában találkozik az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események során elhunyt Csipor Antal, Gémes István és Kiss Zoltán hozzátartozóival, a sokévi börtönre ítélt Cseresznyés Pállal, valamint a bántalmazott Juhász Ilonával és Szabadi Ferenccel.

A találkozón megemlékeznek a két éve elhunyt Sütô Andrásról, akit szintén súlyosan bántalmaztak a véres magyarellenes események során.

Az RMDSZ képviselôi immár hagyományosan átnyújtják azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezetô Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak. Ez a gesztus ugyanakkor nem csak a jelenlévôknek, hanem a számtalan névtelen áldozatnak is szól, mindazoknak, akiket a marosvásárhelyi események során bántalmaztak

Az adományok nem pótolhatják az elszenvedett veszteségeket, de ezáltal is kifejezésre jut az, hogy a szövetség felelôsséget érez a tragikus eseményekben emberáldozatokat szenvedett családok sorsa iránt. Ezért a szövetség továbbra is kitartóan szorgalmazza a márciusi események valós feltárását.

Az ENSZ 1992-ben március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Azóta ezen a napon világszerte több olyan rendezvényt szerveznek, amelynek célja felhívni a figyelmet az ésszerû vízgazdálkodásra, környezetvédelemre, a Föld ivóvízkészletének megôrzésére, tisztán tartására. A Maros Vízügyi Igazgatóság és a civil környezetvédelmi szervezetek mellett az Aquaserv Rt. a víz világnapjára rajzversenyt szervezett 4. osztályos tanulóknak. A nyerteseket tegnap díjazták a marosvásárhelyi öregotthonban. Emellett a regionális ivóvíz-szolgáltató az idén rendezvénysorozattal emlékeztet arra, hogy Marosvásárhelyen 100 évvel ezelôtt helyezték üzembe a vezetékes ivóvízhálózatot.

Az Aquaserv Rt. által meghirdetett rajzpályázatra az Európa Gimnázium (tanítók: Popa Arabela, Szilágyi Hajnal) és a Liviu Rebreanu Gimnázium (Bartha Éva, Moldovan Maria és Fülöp Jolán) négy negyedik osztályából 53-an neveztek be. Rajzaikban a gyerekek azt mutatták be, hogyan jutott el a víz ezelôtt 100 évvel és most a házakban a fogyasztókhoz. Sófalvi Szabolcs, a cég szóvivôje elmondta, azért választották a díjkiosztás helyszínéül az idôsek otthonát, mert így két nemzedék találkozhatott. A gyerekek megérdeklôdhették nagyszüleiktôl, milyen volt hajdanában a vízszolgáltatás, az idôsek pedig a fiatalok rajzaiból tekinthettek vissza a múltba, úgy, ahogy alkotóik képileg visszaadták mindazt, amit elôdeiktôl hallottak.

A zsûri a következô diákokat díjazta: Európa Gimnázium: (román osztály) 1. Verdes Diana, 2. Ianosi Alexandra, 3. Biscos Ciprian, különdíj: Baba Tudor; (magyar osztály): 1. Ungvári Zsuzsa, 2. Aszalos Botond, 3. Székely Szidónia, különdíj: Mezei Dávid László. Liviu Rebreanu Gimnázium; (román osztály) 1. Basa Rares, 2. Gudor Alexandra, 3. Avram Rares, különdíj: Neag Catalin; (magyar orsztály): 1. Csukor Brigitta, 2. Gagyi Tihamér Attila, 3. Szabó János Szilárd, különdíj: Simon Noémi Bernadett.

A marosvásárhelyi ivóvíz- szolgáltatás 100. évfordulója alkalmával Darabán Ottó, az Aquaserv Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, a cég jelenleg nagyon sok energiát, munkaerôt fektet be és anyagi áldozatot hoz azért, hogy a fenntartható fejlôdés elveinek megfelelôen javítsa az ivóvíz minôségét. 1908- tól kezdôdôen évtizedes folyamatnak köszönhetôen épült ki Marosvásárhely ivóvíz- és csatornahálózata. Mi büszkék vagyunk arra, hogy dr. Bernády György polgármestersége ideje alatt tette meg a város ezt a nagy lépést a civilizáció felé, ez a múlt kötelez bennünket arra, hogy jelenlegi munkánkkal ugyanúgy a jövôt építsük, mint ahogy Bernády idejében történt. Eddig az összes, erre a célra kiírt hazai és hat nemzetközi pályázatot megnyertük, mindezek segítségével és önerôbôl a Bernády idejében elhelyezett, még mûködô hálózatot kicseréljük, korszerûsítjük a vízüzemet és a szennyvíztisztító állomást, kibôvítjük a csatornarendszert. A marosvásárhelyi vízhálózat 100. évfordulójára befejezzük a vízüzem korszerûsítését. Az egy évszázaddal ezelôtti eseményre rendezvénysorozattal emlékezünk, amelynek keretében többek között, nemzetközi szaktanácskozást szervezünk, három nyelven megjelentetünk egy könyvet a marosvásárhelyi víz- és csatornahálózat múltjáról, lesz dokumentumfilm-bemutató, fotókiállítás és több olyan oktató, nevelô, tudatformáló rendezvény, amelynek keretében megismertetjük az érdeklôdôkkel az ivóvíz- elôállítás technológiáját, a korszerû vízgazdálkodást, a környezetvédelem szükségességét – mondta el a Népújságnak Darabán Ottó, az Aquaserv Rt. vezérigazgatója.

Magyarellenes honlap betiltását kéri a genfi székhelyû Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) az RMDSZ, amelynek nevét felhasználva hozták létre a szóban forgó román nyelvû portált.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetô elnöke szerdai közleményében a szövetség nevében elhatárolódott a honlaptól, valamint "a világhálón ezáltal elindított minôsíthetetlen lejárató kampánytól, gyûlöletkeltéstôl". "Az RMDSZ felhívja mindazon internethasználók figyelmét, akik értesültek az www.udmr.info honlap létezésérôl, hogy a szövetség nevének rövidítését és jelképét, a tulipánt felhasználó álportált az RMDSZ lejáratására hozták létre" – olvasható a közleményben.

Kelemen szerint a nemzetközi törvényes elôírások által szankcionálható bûncselekményt követtek el a honlap mûködtetôi, akik az RMDSZ nevét és jelképét a szervezet írásos beleegyezése és jóváhagyása nélkül használták. A dokumentum aláhúzza: az RMDSZ hivatalos honlapja továbbra is a www.rmdsz.ro.

A honlap ügyében Antal Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselô bejelentette, hogy a rendôrségen és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is feljelentést tesz az elkövetôk felderítése érdekében. Antal szerint a honlapon magyarellenes dalok hallgathatók, amelyeknek nyelvezete meglehetôsen vulgáris.

Hasonló helyzetbe került az újonnan megalakult Magyar Polgári Párt(MPP) is, amelynek román neve alatt szintén magyarellenes tartalmú román nyelvû honlap található a világhálón. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését aktívan támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a www.partidulcivicmaghiar.com cím alatt etnikumok közötti konfliktusra buzdító, a magyarok számára megalázó szövegek olvashatók. Gazda javasolta az MPP vezetôségének, hogy forduljanak panasszal a rendôrséghez és a CNCD-hez.

(MTI) Az európai uniós tagállamok között az errôl folytatott tárgyalásokon nem sikerült egységre jutni Koszovó elismerésének ügyében, de a tagországok túlnyomó többsége a tárgyalások végén azon a véleményen volt, hogy a zömmel albánok lakta szerbiai tartomány függetlenségét támogatni kell a térség stabilitásának növelése érdekében.

Az EU-nak mint szervezetnek nem kötelessége nyilatkozni a kérdésben, de az egységes álláspont vélhetôen Szerbia számára is könnyebben elfogadhatóvá tette volna az elismerést.

A függetlenség egy hónappal ezelôtti kinyilvánítása után kiadott állásfoglalásában az EU azt szögezte le, hogy tagállamai "saját nemzeti gyakorlatuknak és a nemzetközi jognak megfelelôen" döntenek Koszovóhoz való viszonyukról.

A tagországok külügyminiszterei egyúttal kiemelték, hogy a függetlenséget kimondó parlamenti határozat elkötelezi Koszovót a demokrácia és minden polgár jogegyenlôsége, továbbá a szerb és más kisebbségek oltalmazása, a kulturális és vallási örökség védelme mellett, és elfogadja a nemzetközi felügyeletet. Az EU egyértelmûvé tette, hogy Szerbiának hosszabb távon helye van az unióban, és a nyugat-balkáni térség részeként európai perspektívával rendelkezik Koszovó is.

Az albánok lakta tartomány kiválását elsôsorban azok az EU-tagországok ellenezték, amelyek maguk is jelentôs kisebbséggel rendelkeznek, és így attól tartanak, hogy a kikiáltás dominóhatást indíthat el, lökést adhat más nemzetiségek autonómiatörekvéseinek is.

Magyarország elismerte a független Koszovót

– Magyarország elismerte a független Koszovót, a diplomáciai kapcsolatok felvételérôl pedig egy- két napon belül dönthet az államfô – jelentette be Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára szerdán Budapesten.

"A kormánydöntés megszületett, ez a mai napon a határozatok tárában meg fog jelenni. (...) Az államelismerésrôl – amelyrôl a kormány döntött – még a mai napon diplomáciai jegyzékben tájékoztatjuk Szerbia külügyminisztériumát és a koszovói államot is" – mondta Horváthné Fekszi Márta a kabinet ülése után tartott sajtótájékoztatón.

A kormány Koszovó elismerésével párhuzamosan felkérte a külügyminisztert, hogy tegyen elôterjesztést az államfônek a diplomáciai kapcsolatok felvételérôl az új független állammal. A köztársasági elnök várhatóan egy-két napon belül dönthet a diplomáciai kapcsolatok felvételérôl – húzta alá.

Lemondott a moldovai kormány; a lépést Vasile Tarlev miniszterelnök jelentette be a kabinet ülésén, amelyen részt vett Vladimir Voronin elnök is.

"A kormány sokat tett az elmúlt néhány évben, de eljött az idô, amikor új emberekre és új megoldásokra van szükségünk" – idézte a moldovai kormányfô szavait a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség.

Az új kabinet alakításáról elôször a kormányzó kommunista párt frakció alakítja ki álláspontját, a kijelölt új miniszterelnököt ezután a parlament bízhatja meg a kormányalakítással. A parlamenti jóváhagyás azonban nem kétséges, miután a Kommunisták Moldovai Pártja 56 mandátummal rendelkezik a 101 tagú moldovai törvényhozásban.

Moldovában évek óta találgatták, hogy a kommunisták esetleg új kormányt alakítanak. A lépés azóta vált szinte bizonyossá, hogy Vladimir Voronin elnök a kormánypárt múlt szombati kongresszusán kijelentette: "az emberek belefáradtak abba, hogy mindig ugyanazokat az arcokat látják ugyanazokon a posztokon".

Vasile Tarlev hét éve, a kommunisták hatalomra kerülése óta állt a moldovai kormány élén, s ezzel a leghosszabb ideig volt miniszterelnök az egykori szovjet köztársaság 1991-es függetlenné válása óta. Hivatali ideje alatt mindvégig küzdött azzal, hogy megpróbálja megoldani az ország konfliktusát a többségében oroszok lakta Dnyeszteren túli területtel, amely 1990-ben egy rövid háborúban szakadt el.

(MTI) A Freedom House amerikai jogvédô szervezet kedden azt hangoztatta, hogy Kína erôszakosan lépett fel Tibetben és széles körû elnyomást alkalmaz. A Freedom House mindezt elítélte.

A jogvédô csoport rendkívül aggasztónak nevezte, hogy a pekingi kormány erôszakos úton törte le a tibeti tiltakozásokat, majd lezárta az információs csatornákat a térségben. A Freedom House sürgette George Bush amerikai elnököt: határozott hangon ítélje el a kínai módszereket.

A jogvédôk szerint a tibeti tüntetések elleni erôszakos fellépés része annak a nagyobb, állandósult elnyomásnak, amely Pekinget jellemzi az olimpiai játékok közeledtével.

A Freedom House szerint a március 10-én kezdôdött zavargásokkal szemben alkalmazott erôszaknak 80 halálos áldozata van Tibetben. Peking azóta teljes hírzárlatot rendelt el: megtagadja a beutazási engedélyt és kiutasítja a külföldi újságírókat. A hatóságok közben házról házra járva kutatják fel és állítják elô azokat a tibetieket, akik feltehetôen részt vettek a tiltakozó akciókban.

A tibeti tüntetésekre adott kínai reagálás a pekingi kormány régóta tartó folyamatos kulturális elnyomására emlékeztet, amely felerôsödik az olimpia közeledtével – mondta Jennifer Windsor, a Freedom House igazgatója.

A jogvédô szervezet szerint Bush elnöknek erélyesen el kell ítélnie a kínai kormányt és egyértelmûen ki kell állnia a szabadság és az emberi jogok mellett.

A Freedom House jelentése szerint Kína Tibetben elnyomja a politikai és állampolgári jogokat, különösen a vallás szabadságát. Bár néhány felekezet vallásgyakorlása engedélyezett, minden olyan tevékenységet tiltanak, amely a politikai másként gondolkodás vagy a tibeti függetlenségi törekvések közege lehet.

(MTI) – A remeteség egyre vonzóbb életforma – ezt szûrte le kutatásaiból Isacco Turina, a bolognai egyetem szociológusa Az új remeték – A világtól való menekülés a mai Olaszországban címû tanulmányában.

Amióta a római katolikus egyház 1983-ban szabályokba foglalta a remeteség mibenlétét, bár nem határozta meg intézményes képzési módját, megnôtt iránta az érdeklôdés.

Olaszországban a "fôfog-lalkozású" remeték száma 200 körül van, de ez a szám ezerre tehetô, ha beleszámítják a hétvégieket és azokat, akik nyom nélkül bújnak meg városi lakótelepeken, elhagyott plébániákban.

Turina 37 aszkétával készített interjút és ennek alapján rajzolta meg a mai remete prototípusát. A remete 35 és 50 közötti egyén, aki aktivitása teljében választotta a világtól való menekülést. Vannak, akik így akarnak lemondani a világi hívságokról, és vannak, akik így akarják újrakezdeni az igazi életet. Akár így van, akár úgy, mindenképpen van ebben a választásban tiltakozás az egyház aktivizmusa vagy a társadalom ellen.

Az olasz remeték többségükben Lombardiából, Venetóból származnak, és olyan nagyvárosokban élnek, mint Róma vagy Bologna. Csak kevés közöttük a vidéki. Nagy részük értelmiségi foglalkozást ûzött, orvosok, mérnökök, tanárok voltak, sôt, van közöttük egy, aki rendezô volt. Jelenleg kisebb kézmûves munkából és adományokból élnek. Mindez a "részidôsökre" természetesen nem vonatkozik.

Franciaországban számuk 200 és 300 között van, Németországban hivatalos statisztikák szerint csak nyolcvanan remetéskednek. Érdekes adat viszont, hogy világviszonylatban a remeték 60 százaléka nô. Az Egyesült Államokban 500, világtól elvonultat tartanak nyilván, 10 százalékuk házas. A leghíresebb pár az észak-karolinai Paul és Karen Fredette. Ôk a kiadói a Raven,s Bread. Food For Those In Solitude (A hollók kenyere. Étel a magányban élôknek), a mai aszkézis nemzetközi hangjának. Négyhavonta jelenik meg, csak elôfizetésre és elektronikus postán kapható. Világszerte 600 olvasója van, Európában 200. A lap tanácsokat ad az egészséges életmódra és a vallási szempontból hasznos életre vonatkozóan – írta a La Repubblica címû olasz napilap.

Nagy veszteség érte március 18-án a marosvásárhelyi orvostársadalmat, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet: 60. születésnapján örökre távozott körünkbôl dr. Pongrácz Antal Sándor fôorvos, egyetemünk magántanára.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Fogorvostani Fakultását jelessel végezte 1972-ben. Az egyetem elvégzése elôtti gyakornoki vizsgával Marosvásárhelyen maradt, és felváltva dolgozott 2 éven keresztül a fogászati szakklinikákon. Már ebben az idôszakban kitûnt tudásvágyával, a tökéletességre való törekvésével.

Azért, hogy szülôvárosában maradhasson, 1976 és 1982 között a Testnevelési Fôiskolán tanársegédi állást töltött be a sportélettan tanszéken. Közben 1978-ban megszerezte a fogszakorvosi címet. A fôiskola 1982-es felszámolása után a Fogpótlástani Klinikán folytatta tevékenységét mint klinikai alkalmazott. 1988-ban felkérést kapott a magyar nyelvû elôadások tartására mint óraadó tanár. Ezt a munkáját is a rá jellemzô alapossággal és igényességgel végezte, hozzájárulván 19 éven keresztül fogorvos- generációk képzéséhez.

1993-ban, sikeres versenyvizsga után elnyerte a fôorvosi címet, és megnyílt az út a teljes egyetemi oktatói állás elnyerésére is. Ekkor azonban úgy döntött, hogy magánfogorvosként folytatja tevékenységét. Magánrendelôje Erdély-szerte a legkiemelkedôbb szakmai elismerésnek örvendett a kollegák és a betegek körében.

Magánfogorvosként jelentôs kutatómunkát végzett, melyet számos közleménye és tudományos értekezése jelez. 1996 óta tagja volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának, 1999 óta választmányi tag, 2002-tôl a Fogorvostani Szakcsoport vezetôje. Ebben az utóbbi minôségében fellendítette a szakcsoport tevékenységét, évi két alkalommal szakmai továbbképzôket szervezett és alkalmanként tartott.

2004–2006 között a Román Fogorvosi Kollégium Maros megyei elnökévé választották, mely tény már magában is példázza azt az elismerést, amelyben a fogorvosi társadalom részérôl részesült.

Dr. Pongrácz Antalról nem lehet anélkül beszélni, hogy meg ne említenénk kimagasló élsportolói tevékenységét. Líceumi diákként bekapcsolódott az Egyetemi Sportklub tevékenységébe, és 15 éven keresztül öregbítette egyetemünk, városunk és az ország hírnevét, hiszen 1967-ben ifjúsági párbajtôr-világbajnok, sokszoros országos és Balkán-bajnok, valamint három olimpián (München, Montreal, Moszkva) döntôs helyezést ért el. Tevékenységét sportmesteri címmel jutalmazták. Dr. Pongrácz Antal azon kevesek közé tartozott, aki az élsportban elengedhetetlen tulajdonságok, mint a kitartás, szívós, sokszor önfeláldozó munka mellett a szakmai felkészülés terén is a legmagasabb mércét állította saját maga elé.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem saját halottjának tekinti. Nyugodjon békében, emléke éljen élénken tanítványai és betegei szívében. Az egyetem teljes munkaközössége és diákjai fájdalommal és részvéttel állnak a gyászoló család mellett.

A MOGYE vezetôsége

A megyei tanfelügyelôség cáfolja a sajtóban az utóbbi napokban felröppent hírt, miszerint megszüntetnék a küküllôszéplaki általános iskolában mûködô V-VIII. osztályos oktatást, ahol kevés a gyerek és összevont osztályok mûködnek.

A helybéli szülôk elégedetlenségének oka egy 2006. évi tanügyminiszteri rendelet, amely szerint V-VIII.- ban meg kell szüntetni az összevont osztályokat, tehát azokban az iskolákban, ahol kevés a gyerek és nem áll össze az osztálylétszám, a diákoknak ingázniuk kell.

– Jelenleg a községközponti iskolába csupán 86 gyerek jár, akik egytôl egyig küküllôszéplakiak, míg a héderfájai iskolában több mint száz gyerek tanul, ide ingázik több mint húsz diák a környékbeli Abosfalváról, Mikefalváról, Kóródszentmártonról is, így felmerült, hogy ha megszüntetik az összevont osztályokat, akkor a községközpontbeli gyerekeknek is Héderfájára kellene ingázniuk. Ez váltotta ki a szülôk felháborodását – közölte Sándor Mihály polgármester.

A községvezetô szerint nincs értelme annak, hogy a községközpontban élô diákok ingázásra kényszerüljenek, annál is inkább, hogy a küküllôszéplaki általános iskolát az elmúlt évben korszerûsítették, míg a héderfájai tanintézet épülete régebbi, nyirkosak a falak, rosszabb körülmények között folyik az oktatás.

– A küküllôszéplaki iskola korszerûsítésére tavaly 100 ezer lejt kaptunk a kormánytól, ebbôl bevezettük az ivóvizet, kialakítottuk a belsô illemhelyeket és bekerítettük az épületet – számolt be a polgármester. A községközpontban található tanintézet korszerûsítése a továbbiakban sem áll le, ugyanis a helyi önkormányzat egy sportterem létrehozására készített tervet, amelyet hamarosan benyújtanak a kormányhoz.

Kedden a megyei tanfelügyelôség illetékesei, Ion Tusnea fôtanfelügyelôvel az élen Küküllôszéplakra látogattak és tárgyaltak az elégedetlen szülôkkel, valamint a helyi önkormányzat képviselôivel.

– A fôtanfelügyelô úgy vélte, ha sor is kerül az összevont osztályok felszámolására, annak ellenére, hogy kevés a gyerek, a községközponti iskolaépület a legalkalmasabb az oktatásra, tehát a környezô falvakban élô diákoknak kellene ide ingázniuk – fejtette ki a községvezetô.

Kérdésünkre, hogy van-e a községben iskolabusz, a polgármester kifejtette, pár hónappal ezelôtt kapták a jármûvet, azonban még nem íratták be a forgalomba. Mire használják majd, ha megtörténik az átíratás? – érdeklôdtünk.

– Ha nem a községközpontba tömörítik majd a gyerekeket, nem íratom be és nem fogjuk használni az iskolabuszt – jelentette ki Sándor Mihály.

Adina Pui, a megyei tanfelügyelôség sajtószóvivôje elmondta, a küküllôszéplaki iskolában alacsony a gyereklétszám, ezért merült fel, hogy a gyerekek Héderfájára kellene ingázzanak. Az iskola elveszítette jogi személyiségét, ugyanis a gyereklétszám nem éri el a 200-at. – Szeptember elsejéig azonban semmiféle változás nem lesz, ezt követôen dôl majd el, hogy miként oldják meg a helyzetet – tette hozzá Adina Pui.

Anyanyelv

"Nagypénteken mossa holló a fiát, / Ez a világ kígyót-békát rám kiált. / Mondja meg hát ez a világ szemembe, / Mit vétettem én egész életembe." Számos magyar tájegységen ismerik ezt az éneket, még ha eltérô szövegváltozatokban él is – mint oly sok dalunk. Szó ami szó, furcsa elképzelni, amint holló mama a dézsában csutakolja egyszem fiacskáját, aki a dús szappanhab és a határokat nem ismerô anyai kitartás dacára sem hajlandó tisztábbnak lenni, mint annak elôtte. De honnan van ez a kép, és mi köze a hollónak a nagypéntekhez?

A kérdésre csak közvetve tudunk válaszolni. A holló, mint köztudomású, ritkán fehér. Corvo rarior albo – hangzik a latin szóláshasonlat. Juvenalis (i. sz. 60–140), a nevezetes szatíraszerzô egyik mûvében olvashatjuk elôször ezt a megállapítást, de vélhetôleg nem ô váltotta ki a szabadalmi tanúsítványt rá. Késôbb persze a magyar irodalom nagyjai is megszerették Juvenalis szentenciáját. "Hej, maholnap a magyar szó / Ritka, mint a fejér holló" – írta például Kisfaludy Károly Rákosi szántó a török alatt címû versében.

Az ornitológusok és a mûvelt nagyközönség azonban jól tudja, hogy a fehér holló nemcsak hogy ritka, de egyáltalán nem is létezik. Egy magyar népmonda azonban még úgy tudta, hogy igen. A kiváló etnográfus, Vikár Béla hívta fel rá a figyelmet, hogy a népi elképzelés szerint az eredetileg szép fehér hollót voltaképpen Jézus büntette meg – elfeketítvén ôt –, mivel egykor, amikor az álnok madár látta, hogy a menekülô Jézust nem tudják kézre keríteni, így szólt: "Kár, kár!" (A holló egyébként a dögevést is büntetésül kapta, ugyanabban a bûnvádi eljárásban.) Mint Vikár mondja, a néphitben a holló azóta is gyászba öltözve bánja bûnét, és nem múlik el esztendô, hogy Jézus halála napján eszébe ne jutna: hátha a Megváltó kereszthalála felmenti ôt a büntetés alól. Ilyenkor fog hozzá a fiát fürdetni.

A keresztény mondavilág sok motívuma nyúlik vissza a kereszténység elôtti kultúrába. A fehér hollóval rokon elemek például a Kalevalában is megtalálhatók. Szinte bizonyos, hogy a fehér holló még az ókorba is visszavezetheti családfáját. Noé és a többi vízözön-monda fôszereplôje is hollót – nem tudjuk, milyen színût –, illetve galambot küldött megtudakolni, van-e számára hely a nagy lucsokban. A zsidó-keresztény hagyományban tipikus "lélekvivô madár" volt. Tény azonban, hogy a holló a keresztény szimbolikában dúsan képviseli a gonoszság hatalmát is, elannyira, hogy a moldvai csángók bizonyos csoportjaiban az ördögöt így hívják: hollu.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a húsvét a megtisztító vízzel többszörösen is kapcsolatban áll – lásd a katolikus nagyszombatesti vízszentelést a keresztelômedencében, a kelet- közép-európai húsvéthétfôi öntözést stb. A hollómosdatás talán a víz mágikus erejével és a rituális mosakodással is kapcsolatban áll. Emlékeztethetünk arra, hogy néhány magyar tájegységünkön a fiatal lányok hajnalban kimennek mosakodni – s ennek hagyományosan bajelhárító szerepet tulajdonítanak.

Újabb térség mûvészete került közelképbe a marosvásárhelyi Bernády Ház jóvoltából. Pénteken a Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep mûgyûjteményének festményeibôl, grafikáiból nyílt reprezentatív kiállítás. A március 15-i ünnepségek elôestéjén megtartott baráti hangulatú tárlatnyitó egy gyümölcsözô együttmûködés lehetséges távlatait is elôre vetítette.

A hajdúböszörményi vendégeket a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány alelnöke, Nagy Miklós Kund köszöntötte, majd a Hajdúság fôvárosának polgármestere, Kiss Attila, a magyar Országgyûlés Kulturális Bizottságának tagja beszélt, kifejezve örömét, hogy városa nevében üdvözölheti a vásárhelyieket, akikkel reményeik szerint szorosabbra fûzhetik a kapcsolatot. Hajdúböszörményben nagy becsben van a kultúra, nyitottak minden mûvészeti megnyilatkozásra, a Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep négy és fél évtizedes története is ezt tükrözi. A mostani az alkotótábor elsô marosvásárhelyi bemutatkozása, bíznak benne, hogy újabbak is követik, és remélik, hogy helybeli alkotókat is gyakran fogadhatnak majd otthon, a Hajdúságban. A két régiót sok szál kötötte össze a múltban is, a régi hagyományokat, melyek közül a Bocskai koriakra konkrétan is utalt a polgármester, maiakkal igyekeznek gazdagítani.

A mûvészteleprôl és a kiállított mûtárgyakról Marczin István, a telep vezetôje mondotta el a legfontosabbakat. 1963-ban alakult, rá öt évre már az UNESCO is hivatalosan bejegyezte. Így ez lett Magyarország legrégebbi, folyamatosan mûködô nyári mûvésztelepe. Fennállása óta nagyon sok alkotót láttak vendégül a világ minden tájáról, számosan visszatérô lakói a nyári tábornak. Munkájuk nyomán szüntelenül gyarapodik a mûvésztelep állománya, jelenleg már több mint 600 kortárs képzômûvészeti alkotással rendelkeznek. Ezekbôl sokfelé mutattak be válogatást Magyarországon, Romániában, Luxemburgban, Mexikóban, Szlovákiában, Belgiumban, Szlovéniában, Szerbiában, Lengyelországban. Most Marosvásárhellyel bôvült a tárlataik köre, s ide rendszeresen szeretnének visszatérni. A nemzetközi mûvésztelep fôként a modern szemléletû, kísérletezô kedvû irányzatokat népszerûsíti, de amint a jelenlegi válogatás is tanúsítja, életkorra és stílusra való tekintet nélkül mindenre figyelnek, ami színvonalas, igényes mûvészeti teljesítmény. Mostani kiállítóik közül többen már a Bernády Házban is bemutatkoztak, szándékaik szerint Marosvásárhelyrôl, a megyébôl újabb meg újabb alkotóknak szeretnének lehetôséget biztosítani a mûvésztelepük megismerésére, az ottani alkotásra.

Ezt a cserekapcsolatot szorgalmazza a Gyergyószárhegyi Kulturális és Mûvészeti Központ is, amely a Kárpát-medencei régió mûvésztelepeinek és kiállításszervezô alapítványainak az együttmûködését is el akarja mélyíteni. E törekvést is jutalmazta elismerô oklevéllel, amelyet a központ nevében annak vezetôje, Kassay Péter adott át a kiállításnyitón a két létesítmény képviselôinek.

Az est a hajdúsági mûvésztelepet bemutató rövidfilm vetítésével zárult. A képeket érdemes elôben is megnézni.

A 3 Baász ideológiai dokumentuma – e furcsa címmel nyílt meg a képzômûvész Baász család tárlata kedd délután a Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. A néhai Baász Imre, illetve Baász Szigeti Pálma és Baász Orsolya munkái nemcsak egyszerû kiállítást, sokkal inkább referenciát képeznek. Ez a méltatásban is elhangzott ugyan, de nem azért. Érdemes megtekinteni a tárlatot, igencsak érdemes.

Gheorghe Muresan képzômûvész üdvözölte a sajnálatosan kis létszámú közönséget, illetve a Baász-dinasztiát: mûvészetükben számos kötôdés felfedezhetô, mégis bôvelkednek az egyedi vonásokban – mondta, majd röviden Baász Imrére emlékezett. Ezt tette Horatiu Mihaiu is, aki hozátette: Baász Imre munkái dacolnak az idôvel, értékük felbecsülhetetlenné vált, a mûvész grafikai iskolát teremtett, amely Kolozsváron ma is folytatódik. Baász Szigeti Pálma azon kevés mûvészek egyike, akik a humort is felhasználják munkáikban. Mûvészete sajnos kevésbé ismert és elismert, munkái lenyûgözôek. Baász Orsolya mûvészete visszahozza a groteszket, alakjait, furcsa lényeit ugyanakkor mesebeli vonásokkal gazdagítja. Referencia a tárlat, nem csak a Baász család kiállítása.

Spielmann Mihály szubjektív vélekedését osztotta meg: – Ahogy belépünk, elsô reakciónk a mosolygás. Groteszk lényeket látunk, aztán szatírára gyanakszunk, az ötletek sziporkáznak és elpukkannak. De elôtûnik az a mélyebb réteg, amely a mosolygás alatt lapul. Lázadó képzômûvészet, az alkotókat ugyanazok a szörnyek foglalkoztatják, amelyek a megváltozott világban minden értelmiségi rémálmaiban felbukkannak. Kolosszusok és villendorfi mellékvénuszok. Cselszövések ócska hálója, szöveg és cím nélkül is érthetô állapotok. Felkavaró, látszólag gyermeki, mégis rafinált technikával megoldott átvizelés a túlvilágra.

Több mint három évtized a színpadon, nagyszerû szerepek erdélyi és magyarországi társulatok elôadásaiban. Több szakmai és "közönségdíj", az elôbbiek közül nemrég újabbal tüntették ki: Györffy András Jászai- díjas. 1975-tôl a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvésze. Vele beszélgettünk legutóbbi kitüntetésérôl.

– A Jászai Mari-díj rangos szakmai kitüntetés. Hogy érzi magát Jászai-díjas színmûvészként?

– Nagyon örvendek, mert úgy érzem, ez a díj a több mint harmincéves munkám eredménye, és úgy látom, ez a munka eredményes volt, gyümölcsözött. Ugyanakkor számomra semmivel sem jelent többet, mint az itthon, Erdélyben kapott Kovács György-díj, azt is ugyanilyen fontosságúnak tartom. De nem szeretek díjgyûjtô lenni, kitetetni a plakátokra, hogy ilyen meg olyan díjas vagyok. Számomra sokkal fontosabbak a "közönségdíjak": Zetelakán például egy székely legény a bicskáját ajándékozta nekem az elôadás után, Nyárádszeredában pedig egy élô nyulat kaptam taps közben. Akkor az Egerek és embereket játszottuk, és a Steinbeck-darabban sokszor elhangzik, hogy Lennie szereti a nyulakat. Én Lennie-t játszottam. Stockholmban pedig egy idôs néni egy tál almás rétest adott nekem. Azt mondta, hogy a társulatnak szánta, de nagyon tetszett neki a játékom, így nekem adja. Ezek azok a díjak, amelyeket a szívemben ôrzök igazán, ezekért érdemes ezt a pályát választani és élni érte. De nagyon örvendek, hogy a közönség mellett a szakma is újból díjazta a munkámat.

– Változik-e valami mostantól Györffy András pályáján?

– Az égvilágon semmi sem fog változni. Úgy gondolom, hogy jó munkát végeztem. Mindig a tudásom legjavát próbáltam adni és ez ezután is így lesz. Semmivel sem különb az a nézô, aki mára veszi meg a jegyet, mint az, aki holnapra, vagy aki a tegnapra vette. A nézônek elvárásai vannak, attól függetlenül, hogy melyik elôadást szeretné megnézni, és ezeknek az elvárásoknak meg kell felelni. Közönség és közönség között kivételt tenni nem lehet. Amit érdekességként elmondanék, hogy a budapesti József Attila Színházban egymás mellett öltözünk Schnell Ádámmal, akivel most egyszerre kaptunk Jászai-díjat. Jólesik a kitüntetés, örvendek neki, de megy minden tovább a maga útján.

Kerámiák, ezüstkanalak, tizennegyedik századi pápai tizedjegyzék, stilizált konyhabelsô, zarándokkagyló és sok egyéb a tárlók alatt: kibôvült a Maros Megyei Múzeum várostörténeti tárlata, amely eleddig körülbelül a Rákóczi-féle szabadságharcig ,,nyúlt vissza’’ az idôbe. A vár kapubástyájában jó ízléssel berendezett, gazdag és stílusos kiállítás ezzel kétszintes tárlattá gyarapodott, a megnyitóra hétfôn került sor.

Soós Zoltán múzeumigazgató köszöntötte a szép számban megjelent érdeklôdôket, egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a hivatalosságok – igazolt illetve igazolatlan hiányzókként – nem jelentek meg a tárlatnyitón. Mint mondta, a kiállítás a múzeum megújulási terveinek részét képezi, a kapubástya középsô szintjén a várbeli ásatások anyagát láthatják az érdeklôdôk. – Igyekeztünk megmutatni a legfontosabb leleteket, azokat, amelyek az egykor a vár területén lévô ferences kolostorhoz kötôdnek. Ez a három legnagyobb középkori erdélyi kolostor egyike volt. A tárlókban megtekinthetôk a kolostor létesítése elôtti idôk tárgyi emlékei, a középkori egyházi intézmény mindennapi életének használati tárgyai, láthatjuk az 1332-es pápai tizedjegyzéket, a kolostorok korabeli országos hálózatának térképét, illetve az akkori zarándoklatok emlékeit. Közöttük egy Santiago de Compostelából származó kagylódarabkát, amely igazolja: a középkorban is fontos egyházi központ volt a vásárhelyi kolostor, ilyen, a zarándoklatot bizonyító tárgyi emléket abból a korból térségünkben még nem találtak. Elôkerültek ugyanakkor Assisibôl származó pénzérmék is, amelyek igazolják a kolostor komoly külföldi kapcsolatait. Mindezek arra utalnak, hogy a többek között a Báthory, illetve Kornis családok által támogatott létesítmény komoly egyházi központ volt, az elôkerült leletek pedig az 1997-ben Bónis Johanna kezdeményezésére létrejött várostörténeti kiállítást gazdagítják. Az ezúttal megnyitott szint tárlatának létrejötte Gyôrfi Zalán programvezetônek, Pokorny Attila restaurátornak és Novák József designernek, valamint a múzeum munkatársainak is köszönhetô – zárta szavait Soós Zoltán igazgató.

Csütörtöki kimenô

Itáliáról szerettem volna írni. De olykor a Kimenôt nem a szerzô szuverén akarata alakítja, az események "tematizálják".

A hisztéria újra úrrá lett a honi közélet jobbszélén, sôt a magát baloldalinak ámító Prutypurutty szenátoron is. Tudják, ô a nagy nyelvész, purifikátor és hasbrekegô.

Arról írtam volna, hogy az Aventino oldalában már virágzott a pipacs. Ezzel szemben a hisztéria úrrá válásán kell elmélkednem. Hol van Európában még egy hely, hol a 160 évvel ezelôtti események, melyek egy régiót az európai fejlôdés pályára állítottak, ekkora indulatokat keltenek? Talán Írországban. Itt mifelénk ui., jelesül Kolozsvárott, ahol régi hagyományai vannak a nemzeti kiszorítósdinak, március 15-e, Iduska azonnal ugrásra készteti az új jobbot. Na nem a béke- , hanem a harci jobbot. Ideges lesz, ha Idusról hall. Annak idején 12 pontba foglalta követeléseit, kívánságnak nevezte ôket. Szabadságot akart és jobb polgári létet annak intézményeivel mindenkinek. Na meg Erdély sorsát is rendezni kívánta.

Reggel rigófütty ébresztett a rendház kertjében. Viszont Prutypurutty szenátor felháborodottan azt békázta, fröcsögte be szájának bûzös váladékával, hogy Romániában (románnak) megünnepelni március 15- ét annyi, mintha Jeruzsálemben Hitler születésnapján zsúroznának.

Nos, Prutypurutty szenátor értésére adnám (majd csak valakik lefordítják ôbékaságának), hogy nem ugyanaz. Not the same. (Idegenyül.) Hiszen Hitler csak a halál szabadságát adta, a magyar forradalom például a jobbágymilliók felszabadítását hozta meg. Hitler gázkamrába küldött, a magyar forradalom parlamenti képviseletet adott, polgári kezdeményezések elôtt tette szabaddá az utat. Egyenjogúsított. Hol lehetett volna Hitler Németországában a balázsfalvihoz hasonló nagygyûlést tartani? Hogyan gyújtották volna fel a berlini nagykönyvtárat a zsidók és antifasiszták, amint azt megtették a mester barátai Nagyenyeden?

A római metrón rassziz-musellenes reklámok olvashatók. Prutypurutty szenátor történeti tudatlansága szerint azonban 1848. március 15-én Erdélyt Magyarországgal egyesítették. A csúsztató bebizonyítja, hogy saját nyálán csúszik el. Az óhaj nem azonos a kívánság teljesülésével. Ahhoz még országgyûlést is tartottak, ahol Kolozsvárott kimondták az Uniót, de az nem kevés vita és összetûzés után májusban volt. És nem egyesítés volt az Unió, szigorúan alkotmányjogilag újraegységesítés, azaz a közigazgatásilag széttagolt, de mindvégig egy korona alatt maradt országrészek egységesítése folyt le. Ui. Erdély soha nem volt önálló királyság/ország 1526 után, hanem autonóm fejedelemség, a Szent Korona/a Habsburg birodalom egyik provinciája.

Az olaszok nem hangoskodtak, és mosolyogva igazítottak útba. A hisztéria ezzel ellentétben odáig fajul, hogy Kolozsvárott megvertek egy magyar fiatalembert. Ez viszont a két világháború közötti megszokott, normális román "demokrácia" visszatérését jelzi. Akkoriban az efféle napi hatósági gyakorlat volt. A jobbérzésûek akkor is elítélték, nemzetiség, nyelv és a vallás különbsége nélkül. Sajna, ilyen lelkek akkoriban is kevesen voltak. A gyûlölködés akkor is tömeghisztéria volt, a józan tolerancia azóta sem tömegcikk.

A központi sajtóban felröppent a hír, miszerint az utóbbi idôben több megyében növekedett a munkanélküliek száma. Maros megyében idén januárhoz viszonyítva februárban több mint 250-nel növekedett a nem dolgozók száma, az elmúlt év elsô hónapjaihoz hasonlítva azonban idén csökkenésrôl beszélhetünk. Míg 2007. januárban megyeszinten 13.781 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, idén januárban 11.820-at tartanak számon. Áprilistól kezdôdôen azonban csökkenés várható, ugyanis a tavasszal beinduló építkezési ipar jelentôs számú munkaerôt szippant fel.

A Maros Megyei Munkaerô-elosztó Ügynökség nyilvántartásában idén januárban 11.820, míg februárban 12.064 munkanélküli szerepelt. Ionela Moldovan sajtószóvivô elmondta, a növekedés elsôsorban annak tudható be, hogy a szászrégeni Alpina vállalat bezárta kapuit és csak az alkalmazottak felének sikerült munkát találnia. Emiatt Szászrégenben számottevôen növekedett a munkanélküliek száma, 2.070-rôl 2.498-ra. Ugyanakkor csekély növekedés észlelhetô Marosludason, ahol januárban 1.146, februárban pedig 1.211 munkanélkülit számláltak, valamint Szovátán, ahol 505-rôl 594-re emelkedett a nem dolgozók száma. Marosvásárhelyen a februári adatok szerint 4.151 személyt tartanak nyilván.

Kérdésünkre válaszolva a sajtószóvivô elmondta, megyeszinten 12.064 személy közül 8.558-an nem részesülnek munkanélküli- segélyben, amely jelenleg a minimálbér hetvenöt százalékát teszi ki. Ehhez adódik hozzá egy bizonyos százalék, annak függvényében, hogy hány évet dolgozott az illetô személy.

– A ledolgozott évek alapján 6, 9 vagy 12 hónapig részesülhet valaki munkanélküli-segélyben. Hogyha ez idô alatt nem talál munkát, akkor jövedelem nélkül marad – tette hozzá a szóvivô.

Az ügynökség illetékesei szerint nem beszélhetünk munkahelyhiányról, inkább a munkanélküliek azok, akik visszautasítják a nekik felajánlott állásokat. – Sokan nem is akarnak dolgozni, különféle kifogásokkal visszautasítják a felajánlott állásokat. Hogyha bebizonyosodik, hogy ok nélkül utasítják el a lehetôségeket, elveszítik a segélyt – magyarázta Ionela Moldovan. Az is sokat elárul, hogy az ügynökség által szervezett ingyenes tanfolyamokon a munkanélküliek 11 százaléka vesz részt, tehát nem is próbálnak valamilyen téren szakképesítést szerezni. Idén januárban és februárban megyeszinten 132 személy jelentkezett a tanfolyamokra, közülük 114-en kereskedelmi munkás, 10-en szakács, 8-an pedig kômûvesi képesítést szereznek a kurzusok elvégzésekor. A sajtószóvivô hozzátette: április 18-án állásbörzét szerveznek, amelyen több területen ajánlanak majd munkalehetôségeket az érdeklôdôknek.

Menyhárt Borbála

A jövôben közzé kell tenni az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesülôk részletes adatait, így döntött az Európai Bizottság tegnap.

– Az adófizetôk pénzérôl van szó, ezért nagyon fontos, hogy az állampolgárok tudják, mire használják fel ezeket a pénzforrásokat. Csak így garantálhatjuk, hogy megalapozott vita folyhasson a közös mezôgazdasági politika jövôjérôl – mondta Mariann Fischer Boel mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztos a döntés után.

Azért, hogy bárki információt kaphasson arról, hogy egy magánszemély vagy vállalkozás mekkora támogatásban részesült, legkésôbb 2009. április 30-ig a tagállamok – saját mûködtetésû, keresôvel ellátott honlapokon – áttekinthetô és egységes módon közzé fogják tenni a kedvezményezettek teljes nevét, a település nevével és – ha rendelkezésre áll – a postai irányítószámmal együtt. A kifizetések támogatási forma (a termelôknek nyújtott közvetlen támogatás és más támogatási intézkedés) szerinti lebontásban jelennek majd meg. Az EU és a tagállamok által közösen finanszírozott vidékfejlesztési politika esetében mind az EU, mind a tagállamok által nyújtott támogatásra vonatkozó adatokat közzé fogják tenni. Minden év április 30-ig kell nyilvánosságra hozni a megelôzô pénzügyi évre vonatkozó adatokat, amelyeknek az eredeti közzétételtôl számított két évig a honlapon kell maradniuk. Az Európai Bizottság ezenkívül saját honlapot hoz létre, ahonnan minden egyes tagállami oldal elérhetô lesz.

A közzététel elvében már 2006-ban megállapodtak az EU-tagállamok, és a brüsszeli bizottság most rendezte a közzététel módját. A bizottsági direktíva szerint minden tagállamnak egy honlapon kell nyilvánosságra hoznia ezeket az információkat, mégpedig úgy, hogy a kedvezményezettek között név, település, támogatási összeg (és az adott pénznem), valamint e három kritérium kombinációja szerint lehessen keresni, és ezeket egyetlen adatsorként lekérdezni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a kedvezményezetteket arról, hogy adataikat nyilvánosságra hozzák, valamint fel kell hívniuk a figyelmüket az uniós adatvédelmi szabályokból eredô jogaikra, így garantálva, hogy az adatközlés az adatvédelmi elôírásoknak megfelelôen történjen.

A 2007. január 1. és október 15. között kifizetett vidékfejlesztési támogatások adatait legkésôbb 2008. szeptember 30-án teszik közzé.

Tekintettel az EU tagállamai között fennálló szervezeti különbségekre, az egyes tagállamok maguk dönthetik el, melyik intézmény felel a honlap létrehozásáért és üzemeltetéséért. A tagállamok – ha úgy döntenek – részletesebb információkat is közzétehetnek. A brüsszeli bizottság saját honlapot hoz létre, ahonnan elérhetôk lesznek a tagállamok honlapjai.

Mivel a húsvéti ünnepek alatt jelentôsen megnövekedik az állati eredetû termékek fogyasztása, a Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság az élelmiszer-mérgezések megelôzése érdekében a következô intézkedéseket foganatosította.

1. Az élô bárányok és bárányhús forgalmazása

Közfogyasztásra a bárányok csak az igazgatóság által engedélyezett vágóhidakon vághatók le és dolgozhatók fel elsôdlegesen; vágott bárányok csak azokban a kereskedelmi egységekben forgalmazhatók, amelyek állat- egészségügyi engedéllyel rendelkeznek, a levágott állatot állat-egészségügyi bélyegzôvel (pecséttel) látják el és a terméket állat-egészségügyi bizonyítvány kell kísérje; az élô bárányok forgalmazása csak a polgármesteri hivatalok és az igazgatóság által jóváhagyott vásárokon és piacokon történhet, ezeket folyamatosan felügyelik az igazgatóság szakemberei; az élô bárányok fülszámozottak kell legyenek, a termelônek rendelkeznie kell tulajdonosi bizonylattal, a körzeti állatorvos által kiadott eladási bizonylattal és állat-egészségügyi bizonyítvánnyal; az élô állatok szállítása csak megfelelô szállítóeszközökön történhet, tiszteletben tartva az állatjóléti elôírásokat. Abban az esetben, ha a piacokon, a vásárokon adottak a higiéniai feltételek ideiglenes vágópontok létrehozására, a polgármesteri hivatalok az igazgatóságtól kérhetik a vágópontok mûködésének engedélyezését (a 2008. március 17–23. és 2008. április 21–27. közötti idôszakra) és a szakképzett személyzetet.

A tojás forgalmazása

A tojás forgalmazása ugyancsak az igazgatóság által jóváhagyott helyiségekben, helyeken történhet, ahol adottak a megfelelô higiéniai és hômérsékleti feltételek. A magántermelôk kötelesek átvilágításra vinni a tojásokat az állat-egészségügyi körzethez, ahol pecséttel látják el azokat. Tilos a repedt héjú tyúktojások és a récetojás forgalmazása.

Tejtermékek forgalmazása

A piacokon a kijelölt helyiségekben a kistermelôknek rendelkezniük kell a polgármesteri hivatalok által kiadott termelôi bizonyítvánnyal és a termék eredetét bizonyító tanúsítvánnyal; a kistermelôk által elôállított és forgalmazott tejtermékek (sajtok) csak a kijelölt helyiségekben árusíthatók, a termékek meg kell feleljenek a 2008. évi 178-as élelmiszer-biztonsági törvény elôírásainak. A helyi kistermelôknek, akik közfogyasztásra forgalmaznak tejterméket a piacokon, rendelkezniük kell az állat egészségügyi bizonyítványával, amelyet az állatorvos láttamozott és a termelô személyi egészségügyi bizonyítványával.

Az igazgatóság felkéri a polgárokat, hogy saját érdekükben ne vegyenek olyan termékeket, amelyek eredete tisztázatlan.

(kilyén)

Hát én immár mit válasszak…?

Noha törvényes lehetôség van a fogyatékos személyek támogatására, a több mint ötven alkalmazottal rendelkezô cégek többsége inkább az állami költségvetést gazdagítja, mintsem hátrányos helyzetû személyeket alkalmazna vagy védett mûhelyekbôl vásárolna bizonyos termékeket, szolgáltatásokat a jogszabályban megszabott értékben.

A fogyatékos személyek jogvédelmérôl szóló, módosított és kiegészített 2006. évi 448-as számú törvény szerint azok a közintézmények, hatóságok, állami vagy magáncégek, amelyeknek legkevesebb 50 alkalmazottjuk van, kötelezô módon fogyatékos személyeket kell foglalkoztassanak. Az arány az összalkalmazottak legkevesebb négy százaléka kell legyen. Amennyiben a vonatkozó jogszabályban elôírtak szerint a munkáltatók nem alkalmaznak fogyatékos személyeket, kétféle lehetôség közül választhatnak. Az egyik megoldás, hogy ahány fogyatékost kellett volna alkalmazzanak, annyi személy helyett havonta befizetik az országos bruttó minimálbér felével megegyezô összeget az állami kasszába.

De eleget tehetnek a vonatkozó kötelezettségnek akkor is, ha engedélyezett, védett intézetektôl vásárolnak termékeket vagy szolgáltatásokat a fentebb említett értékben.

A jogszabály alkalmazási normáinak értelmében ezen termékek vagy szolgáltatások megvásárlása havonta történik, szerzôdéses alapon, számla és kifizetést igazoló irat kíséretében.

A pénzügy hatásköre az ellenôrzés

A Megyei Pénzügyi Igazgatóságnál Dénes Irén vezérigazgató-helyettest a szóban forgó törvényes elôírások betartását célzó ellenôrzésekrôl kérdeztük.

Elmondta, hogy megyeszinten kimondottan erre vonatkozó kivizsgálásokat nem szerveznek, az alapellenôrzések során viszont feltárják azokat az eseteket, amikor a több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató cégek, vállalatok, szolgáltatók elmulasztottak eleget tenni fentebb említett kötelezettségeiknek. Konkrét adatokat viszont nem sikerült tôle megtudnunk arról, hogy ebben az ügyben hány cég érintett, és hány esetben büntetett a pénzügyi igazgatóság.

– Megyei szinten aránylag jó adófizetô cégekrôl beszélhetünk, de minden évben van néhány esetünk, amikor tévedésbôl vagy tájékozatlanságból, de semmi esetre sem rosszhiszemûség miatt kell büntetést kirónunk, ami azt jelenti, hogy a be nem fizetett összegre késedelmi kamatot számolunk fel. Ha az érintettek törlesztik az adósságukat, akkor nem esnek más elbírálás alá, ellenkezô esetben beindul a kényszervégrehajtás – mondta Dénes Irén, aki szerint az általános jelenség az, hogy a munkaadók nem alkalmaznak fogyatékos személyeket, hanem inkább az állami költségvetésbe fizetik be ezt az adót.

A vezérigazgató-helyettes ezúton emlékeztette az adófizetô cégeket, fôkönyvelôket, hogy számukra minden hónap utolsó csütörtökén szerveznek találkozót, ahol különbözô kérdéseikre választ kaphatnak.

Népszerûsíteni kell a jogszabályt

Az ákosfalvi Timural védett mûhelyben hét sérült személyt foglalkoztatnak. Jelen pillanatban tíz marosvásárhelyi céggel van szerzôdésük, amelynek értelmében egyedi reklámtermékeket adnak el számukra – mondta el lapunknak Szabó Domokos menedzser.

Megtudtuk, hogy a cégek átlagban havonta négy nem alkalmazott fogyatékos személy után vásárolnak ezekbôl a termékekbôl.

– Egyelôre nem sikerült a megyeközponton kívülre terjeszkedni, habár azok a cégek, amelyek több mint 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, tisztában vannak a törvényes elôírásokkal. Sajnos, ennek ellenére többségük inkább az állami költségvetésbe fizeti be a járulékot, mint hogy védett intézetektôl vásárolnának fel termékeket. Ez utóbbi megoldás népszerûsítésére nagy szükség van azért, hogy ezeket a pénzösszegeket a szociális szférába lehessen visszafordítani – fejtette ki a védett mûhely menedzsere.

Megyei szinten az érintett cégek az ákosfalvin kívül még három védett intézettôl vásárolhatnak termékeket, szolgáltatásokat, amelyek székhelye Marosvásárhelyen található – derült ki a Fogyatékos Személyekkel Foglalkozó Országos Hatóság nyilvántartásából.

Kit mit választ?

Az Aquaserv regionális vízszolgáltató egyike azon vállalatoknak, amely védett mûhelybôl vásárol egyedi reklámtárgyakat.

Sófalvi Szabolcs, a szolgáltató sajtószóvivôje szerint azért választották ezt a lehetôséget, mert ezáltal közvetlen módon segíthetnek a fogyatékosokon. A szolgáltató mintegy 700 alkalmazottjára számolva, ez a járulék tekintélyes összeget jelent havonta – mondta a szóvivô. Szerinte, ha az állam felé törlesztenék a szóban forgó járulékot, az egy hosszasabb, körülményesebb procedúrával járna, és arra sem látnak garanciát, hogy a pénzt kimondottan a hátrányos helyzetû személyek megsegítésére fordítaná az állam.

Az egyik magáncég vezetôje a fentiekhez hasonlóan nyilatkozott. Hodor Ildikó szerint egy nagyobb vállalatnak mindenképpen pluszköltséget jelent ez a járulék, így ôk inkább a fogyatékosokat támogatják, és az összegre cégük nevével feliratozott golyóstollakat vásárolnak például.

– Nem vagyok meggyôzôdve arról, hogy az államtól eljut hozzájuk a pénz – hangsúlyozta az cégvezetô.

Kabai Elek sütôipari cégtulajdonos elmondta, hogy eddig az államnak fizették a járulékot, amely havonta 1.400-1.500 lej körüli összeget jelentett. Áprilistól viszont ôk is védett mûhelybôl fognak vásárolni, erre vonatkozóan már megkötötték a szerzôdést egy munkavédelmi ruhákat gyártó céggel, hiszen ilyen felszerelésre mindig szükség van az élelmiszeriparban – fejtette ki a cégtulajdonos.

Az egyik nagyáruház marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje arról számolt be, hogy a cég megyeközpontunkban egy fogyatékos személyt alkalmazott. Dániel Zsigmond igazgató közölte: "nem anyagi megfontolásból került erre sor, hanem humanitárius meggondolásból döntött így a vezetôség. A több országra kiterjedô áruházunk alapelve a fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedésének elôsegítése."

Berekméri Ildikó

Kedvezményes üdülési lehetôségek a tengerparton

Árkedvezményben részesülnek azok, akik a május 15. és június 15. közötti idôszakban a tengerparton kívánnak üdülni. A turizmusban tevékenykedô munkáltatók szövetsége által kedden indított Egy hét a tengerparton címû program keretében 129 és 189 lej közötti összeget kell fizetni hat éjszakai szállásért. "Az a célunk, hogy minél többen nyaraljanak a román tengerparton, és minél jobban kihasználjuk a tengerparti szállodák szálláshelyeit" – áll a szövetség közleményében. A kedvezményes üdülésekért 129 lejt kell fizetni az egycsillagos szállodákban, 159 lejt a kétcsillagosokban és 189 lejt a háromcsillagosokban. Az árak tartalmazzák a hozzáadott-értékadót, illetve a turisztikai irodáknak járó 10 százalékos járulékot is. Eddig 14 szállodákat mûködtetô vállalat iratkozott fel a programra, 2.500 helyet biztosítva hetente. Az utazási irodákban hamarosan kaphatók lesznek az üdülési jegyek.

Tariceanu azt szeretné, hogy Románia a második legnagyobb mezôgazdasági termelô legyen Európában

Calin Popescu Tariceanu kormányfô Bákóban az országos vidékfejlesztési program bemutatásakor azt mondta a gazdáknak és a polgármestereknek, azt szeretné, hogy Románia a második legnagyobb mezôgazdasági termelô legyen Európában, Franciaország után. Rámutatott, ez a célkitûzés megvalósítható, ha az ágazatnak kiutalt pénzeket helyesen használják fel. A kormányfô figyelmeztetett, függetlenül attól, hogy állami költségvetésbôl vagy európai uniós alapokból származnak, a mezôgazdaság korszerûsítésére szánt összegek elköltési módját teljes egészében igazolni kell. A farmok korszerûsítésére és a mezôgazdasági termékek minôségének javítására elkészített országos vidékfejlesztési programot március elején indította el a mezôgazdasági tárca. A program lehetôvé teszi, hogy Románia 8 milliárd eurót hívjon le 2013-ig EU-s alapokból. Májusban kapja Románia a támogatás elsô részletét, megközelítôleg 250 millió eurót. Ez 3,5 százalékát teszi ki a 2013-ig juttatandó összegnek. Év végéig pedig további 3,5 százalékot kap az ország az illetô támogatásból.

Korlátozások Bukarestben a NATO-csúcs miatt

Már több nappal a NATO-csúcs elôtt korlátozzák a közúti forgalmat Bukarestben – jelentette be a rendôrség. Rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítanak az április 2. és 4. között Bukarestben zajló NATO- csúcs idejére, a belügyminisztérium 23 ezer alkalmazottja felügyeli majd az eseményt. A szerdán idézett rendôrségi források szerint már március 29-én drasztikusan korlátozzák a város kaotikus forgalmát. A kormány szerdai döntése szerint egyes közszolgálatok valamint az oktatási egységek szüneteltetik tevékenységüket Bukarestben a NATO-csúcs idején.

Kérés a magyar nyelvû 112-es segélyszolgálat bevezetésére

A 112-es, egységes európai hívószám magyar nyelven való elérésével kapcsolatos kérdést intézett az RMDSZ négy képviselôje a Távközlési és Informatikai Minisztériumhoz. Az aláírók úgy vélik, a 112-es egységes hívószám mûködtetése elengedhetetlen egy civilizált országban, amely szem elôtt tartja polgárai biztonságát. A magyar nemzetiségû személyek jelzései alapján elmondható, hogy sokan – fôként az idôsebbek – hiányos román nyelvtudásuk miatt kommunikációs problémákkal szembesülnek a hívás igénybevételekor, ezért indokolt a magyar nyelvû ügyfélszolgálat bevezetése – mutattak rá a képviselôk.

DNA-vizsgálat a nemeszsuki telekvásárlások ügyében

A DNA kijelentette, Kolozs megyei fiókja nem a Nokia és a Kolozs Megyei Tanács közötti társulási szerzôdés kapcsán indított kivizsgálásokat, hanem annak kapcsán, hogy a gyár területének kiutalása elôtt bizonyos magán- vagy jogi személyek milyen körülmények között vásároltak telkeket Nemeszsukon. A DNA szerint a Kolozs Megyei Tanács elnökének a hírügynökségek és a tv-adók híreiben megjelent kijelentéseibôl hibásan erre lehetett következtetni. A DNA hangsúlyozza, a vizsgálat arra irányul, hogy bizonyos személyek milyen körülmények között szereztek telkeket a községben; a hatóságok ugyanis arra gyanakszanak, hogy az illetô személyeknek a tudomására hozták, hogy a Nokia gyárat kíván nyitni a szóban forgó területeken. Ebbôl pedig az illetô személyeknek jogtalan nyereségük származhatott. Ezért a Kolozs megyei fiók iratokat és információkat kért a megyei tanácstól és más közintézményektôl – áll a DNA közleményében.

Tovább nôtt a gépjármûvek eladása 2007-hez képest

Az idei év elsô két hónapjában 33 százalékkal több gépjármûvet adtak el Romániában, mint egy évvel azelôtt, tette közzé a román autógyártók és - importálók egyesülete (APIA). Az elsô két hónapban több mint 51 100 gépjármû talált gazdára, tavaly az elsô két hónapban 38 ezer. A jármûvek közül legtöbbet a személygépkocsik közül értékesítettek: összesen 42 300 autót adtak el, 28 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A piacvezetô továbbra is a Dacia. A francia Renault tulajdonában lévô romániai gyárban elôállított Daciákból 14 ezret értékesítettek, és ezzel a román autómárka áll az elsô helyen, 28 százalékos piaci részesedéssel. Második a sorban a Skoda 8 százalékkal, harmadik a Volkswagen 7,3 százalékkal, negyedik a Ford 7 százalékkal.

Közös magyar, román és szerb árvízvédelmi akciócsoport

Közös magyar, román és szerb árvízvédelmi akciócsoportot hoznak létre a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégióban, a 210 szakember kiképzése Hódmezôvásárhely- Kishomokon kezdôdött el – közölte Csókási Eszter, a DKMT Kht. ügyvezetôje szerdán a helyszínen. Az akciócsoport létrehozásának célja a magyar és román megyéket, valamint a Vajdaságot tömörítô eurorégió árvízi problémáinak hatékony megoldása, melyhez elsôsorban jól képzett, összeszokott szakembergárdára van szükség – mondta a szakember a programról tartott sajtótájékoztatón. A képzés elsô szakaszában azok a szakemberek vesznek részt, akik késôbb a három ország önkénteseit tanítják az árvíz elleni védekezési, mentési, illetve lakosságvédelmi feladatokra.

Új rendôrparancsnok Szászrégenben

Március 15-tôl új parancsnoka van a szászrégeni rendôrségnek. A megyei rendôr- felügyelôség fôfelügyelôje, Cabulea Nicolae rendôrkvesztor a sikeresen versenyvizsgázott Oltean Vasile rendôrbiztost nevezte ki a tisztségre. Az új parancsnok szászrégeni születésû, a Cuza Voda Rendôrakadémia végzôse, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen polgári és kereskedelmi jogra szakosodott. 1989-1994 között Hargita megyében, ezt követôen a szászrégeni rendôrség bûnügyi osztályán dolgozott, 2006-tól a régeni rendôrség helyettes vezetôje.

Nem mond le az igazgató

A közegészségügyi hatóság vezetôje, dr. Silviu Morariu nem távozik az intézmény élérôl, bár tavaly azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ha március 14-ig nem kezdôdik meg a regionális sürgôsségi kórház építése Marosvásárhelyen, benyújtja lemondását. Morariu újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a regionális sürgôsségi kórházak megépítésére az egészségügyi minisztérium már kiírta a versenytárgyalásokat, a folyamat tehát beindult, és úgy véli, nem az ô hibája, hogy megkéstek a licitekkel, ezért nem hajlandó lemondani. Hozzátette: a helyi tanácsot és a polgármesteri hivatalt felszólítja, ne akadályozzák pereskedéssel a regionális kórház építését. A helyi önkormányzat magáénak követeli azt a területet, ahova a regionális kórházat tervezik, a tulajdonjog tisztázására pert indítottak a telekkönyvben tulajdonosként szereplô megyei tanács ellen.

Nagypénteki passió

Nagypénteken este 6 órától a Bolyai téri unitárius egyházközség kórusa bemutatja a Passiót, Jézus szenvedéstörténetét. Orgonán kísér dr. B. Molnár Tünde. Az unitárius Passió szövegét dr. Erdô János és Lôrinczy László állította össze a négy evangélium alapján 1958-ban, a zenéje Péterffy Gyula feldolgozása, az ôsi melódia megtartásával.

Iskolákat bírságoltak

A Maros Megyei Közegészségügyi Hatóság múlt héten 11 marosvásárhelyi tanintézmény bentlakását ellenôrizte, négy esetben (a mûvészeti, a gazdasági, az Avram Iancu és az Electromures líceumok) visszavonta az internátus mûködési engedélyét. A hatóság veze