Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A képviselôház plénuma – az ügyben döntô fórum – kedden 221 mellette szavazattal elfogadta a munkatörvényt módosító jogszabályt, amely elôírja, hogy pünkösd elsô és második napját törvényes ünnepnek nyilvánítják, tehát munkaszüneti napok. A képviselôk közül senki nem szavazott ellene, és négyen tartózkodtak. A munkatörvényt módosító javaslatot a PSD, a PRM, a PNL, a PDL, az RMDSZ és a PC 11 szenátora terjesztette elô. A szenátus 2007. november 27-én elutasította a kezdeményezést, a képviselôház szakbizottsága azonban jóváhagyta. A képviselôház plénumának keddi ülésén több képviselô a módosítás elfogadására buzdított beszédében.

Romániában a következô törvényes ünnepek, munkaszüneti napok vannak pillanatnyilag: január 1. és 2., húsvét elsô és második napja, május 1., december 1., karácsony elsô és második napja. Pünkösd elsô napja a húsvét utáni hetedik hét vasárnapjára esik. Az ügyben a képviselôház a döntô szerv.

Aktuális

A Gallup Intézet egyik friss közvélemény- kutatásának eredményei egybecsengenek az Amerikai Egyesült Államok kormánya által nemrég közzétett emberjogi jelentés konklúzióival: Románia lakossága nem bízik az igazságszolgáltatás pártatlanságában. A Gallup-jelentés adatai megdöbbentôek, ezek szerint az ügyészek és bírák differenciáltan bánnak a polgárokkal. A megkülönböztetô bánásmód vonatkozik szegényekre-gazdagokra, ennek a véleménynek a megkérdezettek 69 százaléka adott hangot az ügyészek esetében, a bírákról pedig 75 százalék vélekedett ugyanígy. Vagyis a szegényt nemcsak az ág, az igazságszolgáltatás is "húzza". A válaszadók fele (!) gondolja úgy, hogy a megkülönböztetésnek faji vagy nemzetiségi jellege is van, amit az USA-jelnetés is alátámaszt, elsôsorban a romákkal szembeni elôítéletekre utalva.

Az a tény, hogy a megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy a magisztrátusok "nem hallgatják meg", mit mondanak a polgárok, túl nagy büntetéseket szabnak ki a nem túl súlyos bûncselekményekért (tegyük hozzá: a nagy korrupciós esetekben a büntetés legtöbbször enyhe és egészségi okokra hivatkozva kijátszható), egyenesen a bírák és ügyészek szakmaiságát kérdôjelezi meg.

Az sem mellékes, hogy többen hiszik, mint ahányan nem, hogy a magisztrátusok politikai befolyás alatt állnak. Ennek egyenes következménye, hogy bizonyos érdekcsoportokat szolgálnak ki. Ilyen körülmények között nehezen hihetünk pártatlanságukban, abban, hogy korrekt, politika- és gazdasági érdekektôl mentes ítéleteket hoznak.

A hab a tortán: az ügyvédek háromnegyede elégedetlen azzal, ahogyan az ügyészek és bírák a polgárokkal bánnak, valamint azzal, hogy a hibás ítéletek miatt gyakorlatilag soha senkit nem vonnak felelôsségre. Nem kizárt, hogy ha a kérdést fordítva teszik fel, az arány hasonló lesz, hiszen az ügyvédek sem állnak legtöbbször a helyzet magaslatán. Elég, ha csak az elmúlt években a magisztrátusi posztokra versenyvizsgázó ügyvédeket nézzük: a legtöbben olyan alacsony pontszámot értek el, hogy a bírói állások betöltetlenek maradtak. Átmenôjegy által tükrözött tudással elfoglalni bírói állást nem túl nagy dicsôség, és az, aki hiányos felkészültségû, ugyan bizony milyen döntéseket hozhat?!

És végül fájdalmas, de igaz: Romániában a perek csigalassúsággal folynak le, a Gallup felmérésében a megkérdezettek 76 százaléka gondolja így. Ezt mindig megmagyarázzák: kevés a bíró, kevés az ügyész, sok a per. A magisztrátusok túlhajszoltak, és így aztán nem csoda, ha a minôség a mennyiség rovására megy. Az ügyvédek idôhúzási taktikáit sosem emlegetik!

Elszomorító statisztikák ezek, azt bizonyítják, hogy igazságügyi reform ide vagy oda, az elmúlt közel két évtizedben nem sikerült elérni azt, hogy az ország polgárai bízzanak az igazságszolgáltatásban.

A magyar–román határon átnyúló európai uniós program lehetôvé teszi, hogy sikeres együttmûködések alakuljanak ki a határ menti régiók között – mondta Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter kedden a magyar–román határon átnyúló program indító konferenciáján, Temesváron.

A 2007-2013. évi magyar–román határon átnyúló programra mintegy 275 millió euró áll a két ország rendelkezésre, ebbôl 224 millió eurót az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz a határon átnyúló infrastruktúra, valamint gazdasági és szociális kohézió fejlesztésére, 50,7 millió eurót tesz ki a két ország társfinanszírozása.

A magyar–román program keretében az elsô pályázati kiírások 2008 májusában, júniusában várhatók.

Bajnai Gordon kiemelte, hogy olyan partnerségben megvalósuló programok kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított a határon átnyúló hatás, a fenntarthatóság, és illeszkednek a két ország fejlesztési elképzeléseihez, erôsítik azokat.

Borbély László, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter fontos programnak nevezte a magyar–román határon túli együttmûködést. Kiemelte: Románia legnagyobb határon átnyúló programja a most induló. Fontosnak nevezte, hogy hogyan tudják az érintettek a pályázataikat kidolgozni. Szerinte együttmûködési lehetôség lehet az építôipari cégek között, a Duna és a Tisza térségeiben a turizmus terén és a területfejlesztésben.

Colin Wolfe, az Európai Bizottság regionális politikák igazgatósága igazgatója úgy vélekedett, hogy a program ki tudja elégíteni a régiók igényeit, jól kidolgozott projektekkel csatlakozni lehet az egyéb befektetésekhez.

A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a programban infrastruktúrára és közlekedésre 134 millió eurót, gazdasági és szociális kohézióra 113 millió eurót, technikai segítségnyújtásra 29 millió eurót szánnak.

Kérdésre válaszolva Borbély László és Bajnai Gordon egyaránt úgy vélekedett, hogy a határontúli együttmûködésben is ki kell használó a pólusvárosok – például Debrecen és Nagyvárad, illetve Szeged és Temesvár – fejlesztésébôl adódó helyi lehetôségeket. Elhangzott: a nagy forgalmú közutak tehermentesítését lehet megoldani újabb határátkelôk nyitásával.

Szeminárium az állami támogatásokról

Az Országos Versenytanács megyei felügyelôsége tegnap az állami regionális támogatások témakörében szervezett tanácskozást a nyárádtôi ipari park konferenciatermében. A szemináriumban elsôsorban a helyi illetve megyei önkormányzatok voltak érdekeltek.

A Maros Megyei Tanács mellett a Kolozs Megyei Tanács képviselôi is részt vettek a megbeszélésen, de képviseltette magát a marosvásárhelyi, nyárádtôi, kerelôszentpáli önkormányzat illetve négy megye versenytanácsának felügyelôi, jelen voltak magáncégek vezetôi is. A szeminárium elsôsorban azok számára volt érdekes és hasznos, akik közvetlenül érdekeltek a támogatások igénylésében, valamint az önkormányzatok számára, hiszen elsôsorban ezek biztosíthatnak vállalkozói kedvezményeket, szociális támogatásokat. Az EU-csatlakozással ugyanis szigorodott helyzet, a tagállamok már nem
"nagylelkûsködhetnek", az Európai Uniónak a konkurenciális helyzetekre vonatkozó szabályozása százszázalékosan érvényes a tagállamokra.

Olyan kérdések merültek fel a tegnapi tanácskozáson, mint a helyi önkormányzatok által mûködtetett kereskedelmi társaságoknak nyújtható támogatások, a minimális támogatás (3 évre legtöbb 200.000 euró értékû, vállalkozásoknak nyújtható támogatás), mi az, ami egyáltalán állami támogatásnak minôsül és a tagállamok által megkeresett "kiskapuk", az egyes államok által nyújtott támogatás illetve a strukturális alapok közötti hasonlóságok, a támogatások elnyerésének felté-telei, néhány, Ciprian Pilan szakértô által bemutatott esettanulmány is hasznosnak bizonyult. Alexandru Petru Fratean, a Maros Megyei Tanács alelnöke a Népújságnak elmondta: elsôsorban az a gond, hogy a megyei önkormányzatok nem mindig rendelkeznek pénzzel ahhoz, hogy támogatást nyújtsanak, ezért a pályázók inkább az európai uniós pénzalapokat, strukturális alapokat célozzák meg, még akkor is, ha adott esetben a kifizetések késnek. Az állami támogatások igénylésekor szigorúan be kell tartani a törvényeket, ellenkezô esetben az Európai Bizottság illetve a Versenytanács szankciókat helyez kilátásba, lásd a Kolozsvárra telepedett Nokia esetét. Deleanu Zaharie, az Országos Versenytanács Maros megyei felügyelôje szerint a megyében nem volt olyan eset, amikor a Versenytanácsnak bírságokat kellett volna kirónia. A Versenytanács idôközönként felkészítôket tart szakembereknek a vonatkozó országos és európai törvénykezésrôl.

Helyhatósági választások 2008

Múlt heti ülésén a kormány 2008. június 1-jére tûzte ki a helyhatósági választások elsô fordulóját. A második fordulóra június 15-én kerül sor. Ugyanazon a gyûlésen fogadta el a kabinet a választások naptári tervét. Eszerint a jelöléseket legkésôbb 40 nappal a választások elôtt le kell tenni, a választási kampány 30 nappal a választások elôtt kezdôdik. A szavazás június elsején reggel 7 és este 9 óra között zajlik majd.

A kormányhatározat értelmében a prefektusoknak március 14-ig kellett kijelölniük a megye választókerületeit. A Központi Választási Iroda (BEC) tagjait sorshúzással jelölték ki a Legfelsôbb Semmítôszék bírái közül, a választások idôpontjának kitûzését követô 5 napon belül (március 16-án).

A BEC elnökét titkos szavazással választják meg. A Központi Választási Iroda tagjait legkésôbb március 18-ig kellett kiegészíteni az Állandó Választási Hatóság elnökével, alelnökeivel, illetve a politikai pártok képviselôivel.

A pártok, politikai szövetségek, választási szövetségek és a nemzeti kisebbségek szervezetei a BEC megalakulását követô tíz napon belül írásban közlik a választási jelüket. Ezután a Központi Választási Iroda nyilvánosságra hozza ezeket. A szavazókörzeteket a polgármesterek jelölik ki, a választás idôpontjának kijelölését követô 20 napon belül.

A választás idôpontjának kijelölését követô 35 napon belül, de legkésôbb április 15-ig a Közigazgatási Reformközpont a polgármesterek rendelkezésére bocsátja az állandó választói névjegyzéket. Az antennaidôket legkésôbb 40 nappal a választások elôtt ki kell jelölni. A kerületi választási irodák a jelölések bejegyzését követô 24 órán belül kifüggesztik az elfogadott jelöléseket.

A kormányhatározat megállapítja, hogy 2008. május elsején, sorshúzással döntik el a pártok sorrendjét a szavazócédulákon. A választások elôtt 10 nappal, legkésôbb május 22-ig kinyomtatják a szavazócédulákat.

A szavazás befejezését követô 24 órán belül, de legkésôbb június 2- án, a szavazókörzetek elnökei, az iroda két tagjával, jegyzôkönyv alapján átadják a kerületi választási irodának a szavazás eredményét tartalmazó dossziékat. A szállítás katonai kísérettel történik.

Mennyibe kerülnek a választások?

A 2008. június elsejei választások 66 millió lejbe kerülnek. Ezért a kormány a Közigazgatási és Belügyminisztérium költségvetését 58.451.000 lejjel, az Állandó Választási Hatóságét 465.000 lejjel, a Speciális Telekommunikációs Szolgálat költségvetését 3.437.000 lejjel, a kormányfôtitkárság büdzséjét az Országos Statisztikai Hivatal részére 3.647.000 lejjel egészítette ki a kormány tartalékalapjából.

A kormány a választási kampány idejére egy úgynevezett Transzparencia Bizottság létrehozásáról döntött. Ez a bizottság felügyel arra, hogy a helyhatóságok hogyan költik el a választásra kiutalt összegeket. A bizottságban a parlamenti pártok egy-egy képviselôje, a nem kormányszervezetek, illetve a Román Sajtóklub két-két képviselôje vesz részt.

A választási irodák tagjainak juttatásait a kabinet a következôképpen állapította meg: a Központi Választási Iroda tagjai a beiktatásukat követôen napi 50 lejt kapnak. A választási irodák azon tagjainak, akik más helységben laknak, fizetik a szállítást és az elszállásolást, valamint napidíjat is kapnak.

A községek, városok, muni-cípiumok tanácsai, a megyei tanácsok a megfelelô összegeket bekalkulálták a 2008-as költségvetésükbe.

Magyar–szerb incidensek lehetôségét vetette fel egy vajdasági radikális szerb képviselô arra az esetre, ha Magyarország elismeri Koszovó függetlenségét, s ez ellen élesen felemelte szavát a tartományi parlament magyar képviselôcsoportja.

Milorad Markovic, a Szerb Radikális Párt tartományi parlamenti képviselôcsoportjának elnöke hétfôn sajtóértekezleten közölte, hogy amennyiben Budapest elismeri Koszovó függetlenségét, incidensek robbanhatnak ki a magyarok lakta vajdasági településeken. Mindezt megbízható, "belbiztonsági és titkosszolgálati" információkra hivatkozva jelentette ki, már elôre a pontosabban meg nem határozott "hatalmat" téve felelôssé érte.

Egeresi Sándor, a vajdasági parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselôcsoportjának tagja ezek után az újvidéki törvényhozás keddi ülésén napirend elôtti felszólalásban követelte, hogy a ház biztonsági bizottsága sürgôsen üljön össze, s fogadjon el állásfoglalást a nyilatkozattal kapcsolatban. Ugyanezt kezdeményezte országos szinten is, hasonló állásfoglalást kérve a szerbiai parlament illetékes bizottságától.

Az ugyanis, amit Milorad Markovic mondott, fontosabb annál, semhogy könnyedén el lehessen siklani fölötte – mondta az MTI-nek Egeresi Sándor, aki szerint nyugtalanítóan vetôdik fel a kérdés: honnan vannak a tartományi parlamenti szerb radikális vezérnek biztonsági szervektôl származó információi?

Március 16-án a Gardianul címû napilapban dr. Dan Peretianu, az Orvosi Kamarák Föderációja elnöke írást jelentetett meg Az orvosokat és asszisztenseket kötelezik a magyar nyelv megtanulására címmel. A cikk szerint "otromba diszkriminációról" van szó.

A cikk elôzménye, hogy Kerekes Károly és Bónis István RMDSZ-képviselôk, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára hivatkozva a 96/2006-os, az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosító javaslatot nyújtottak be. A javaslatban kérik, hogy "azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, az illetô kisebbség nyelvét ismerô orvosokat és egészségügyi szakembereket alkalmazzanak".

A szenátusban a javaslat elesett, a képviselôházban is heves vitát váltott ki. A módosítás leghevesebb ellenzôi a Demokrata- Liberális Párt képviselôi voltak. Természetesen csatlakozott hozzájuk a Nagy-Románia Párt és a PSD. Az RMDSZ végül elérte, hogy a törvénytervezetet visszautalják a szakbizottsághoz.

Kerekes Károly szerint ezzel idôt nyernek, s remélhetôleg a tavaszi szesszióban sikerül elfogadtatni, hiszen igaz, hogy a kisebbségi nyelvhasználat szabad a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban. Ezek nagyon fontos területek, mert emberi sorsokról van szó. De talán a legfontosabb az egészségügyben, mert ott élet-halál kérdésérôl van szó. Még a múlt rendszerben is pozitívan álltak ehhez a kérdéshez, tette hozzá, viszont a rendszerváltást követôen várni kellett addig, amíg az Európa Tanács elfogadta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelyben a 13. cikkely 2. paragrafusa "c" pontja kimondja: "gon-doskodnak arról, hogy az olyan létesítmények, mint a kórházak, nyugdíjasházak, otthonok lehetôséget biztosítsanak arra, hogy a gondozásra szorulókat regionális vagy kisebbségi nyelvükön fogadják és kezeljék". Románia csupán a tavaly ratifikálta. Ennek nyomán gondolták, hogy kiegészítik az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt a fent említett egyetlen cikkellyel.

Ezek után jelent meg három nappal ezelôtt az ominózus írás, amelyre Kerekes Károly nyílt levélben válaszolt.

Válaszában kifejtette, hogy a módosító javaslatok kezdeményezôi ô maga és kollégája, Bónis István mellett az összes kisebbségi képviselô. Ugyanakkor felhívja a cikkíró figyelmét, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot az egészségügyben nem ôk találták ki, legékesebb példa, hogy a spanyolországi Bilbaóban a mentôszolgálat Lebab- programmal dolgozik, ami biztosítja a román vendégmunkásoknak, hogy anyanyelvükön kommunikálhassanak az egészségügyi személyzettel. Ezt a programot használják az oktatásban, a rendôrségen és határôrségen, a börtönökben vagy az idegenrendészeti irodákban. Ez Spanyolországban természetes, holott az ottani románok helyzete, akik bevándorlók, nem azonos a romániai magyarokéval.

A képviselô emlékeztette a cikkírót, hogy a kommunista rezsim idején is létezett egy szabályzó (3/1978-as törvény, 4. cikkely), amely elôírta: "… Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a románokon kívül más nemzetiségek is élnek, ezek körébôl, vagy az illetô kisebbség nyelvét és életmódját is ismerô egészségügyi személyzetet kell alkalmazni". Arra is felhívta a figyelmét, hogy Románia ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartáját, s különösen a fentebb idézett 13-as cikkelyt ajánlotta a figyelmébe.

Kerekes Károly kijelentette: "Tekintve a módosító javaslatunk fontosságát, ahhoz, hogy a magyar kisebbség is megfelelô egészségügyi ellátásban részesüljön, reméljük, hogy ezek a magyarázatok segítenek megérteni a kezdeményezés fontosságát, amely semmiképpen sem nevezhetô »otromba diszkriminációnak«". Végül felteszi a szónoki kérdést: hogyan lehet alkalmazni a charta elôírásait, ha nem foglalják speciális törvénybe?

(MTI/Reuters/AFP/AP) – A dalai láma kész lemondani a tibetiek szellemi vezetôjének tisztérôl, ha elfajul az erôszak, és ellenôrizhetetlenné válnak az események Tibetben. A számûzetésben élô tibeti vezetô keddi sajtóértekezletén jelentette be ezt az észak-indiai Dharamszalában lévô székhelyén. Ugyancsak kedden Ven Csia-pao kínai kormányfô azzal vádolta a dalai lámát, hogy ô hangolja össze a halálos kimenetelû lázongásokat, és hívei a nyári pekingi olimpia "szabotálására uszítanak".

A Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet szerint Kína tévesen okolja ezekért a láma híveit, és a tibeti vezetô egy német lapnak nyilatkozva maga utasította el a játékok esetleges nemzetközi bojkottját. Tibet vallási vezetôje ezt szóvivôje útján fejtette ki kedden, egy német lapnak adott nyilatkozatában. A dalai láma az interjúban hangsúlyozta: Tibet lakossága a kínai kormánnyal és nem a kínai néppel áll konfliktusban. S épp ezért a kínai népet nem szabad megfosztani az olimpia élvezetétôl – vélekedett az indiai számûzetésben élô tibeti vallási vezetô. Az olimpiai játékok bojkottja nem jelent megoldást a fennálló konfliktusra – jelentette ki.

A liberális Frankfurter Rundschaunak nyilatkozva Tibet vallási vezetôje annak a nézetnek adott hangot, hogy az olimpiai játékok nemcsak a kínai nép számára jelentenek sokat, de egyidejûleg ráirányítják a nemzetközi közvélemény figyelmét Kínára, egyben pedig a tibeti kérdésre is. Felszólította ugyanakkor a külföldi kormányokat arra: tegyenek meg minden tôlük telhetô erôfeszítést annak érdekében, hogy Kínát rábírják a konfliktus békés és párbeszéd útján történô rendezésére.

Ven Csia-pao kínai kormányfô szerint a dalai láma és köre szervezte meg és irányította a színfalak mögül a tibeti lázongásokat.

"Elegendô számú tény, egy sor bizonyíték támasztja alá, hogy a dalai láma körüli klikk határozta el, szervezte meg és irányította a színfalak mögül ezt az incidenst" – mondta a miniszterelnök keddi pekingi sajtótájékoztatón a Tibet feletti kínai fennhatóság elleni, a múlt héten kitört zavargásokról.

A kínai kormányfô szavai szerint ez azt mutatja, hogy "nem egyéb, mint hazugság a dalai klikk folyamatosan hangoztatott állítása, amely szerint ôk nem függetlenségre, pusztán békés párbeszédre törekednek". Ugyancsak hazugságnak nevezte a tibeti vezetônek a "kulturális népirtásra" vonatkozó vádjait. "Nemcsak arra vannak meg az eszközeink, hogy megvédjük a rendet és stabilitást Tibetben, de folytatnunk kell a társadalmi és gazdasági fejlôdést, emelni minden tibeti kisebbség életszínvonalát, megóvni a tibeti kultúrát és közegét. Ez az álláspontunk nem változik" – mondta.

Az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka, hogy teljesíti iraki küldetését és meg fogja akadályozni, hogy az arab ország amerikaiak elleni terrortámadások kiindulópontja legyen – mondta kedden Dick Cheney amerikai alelnök iraki látogatásán.

Cheney hétfôn érkezett Irakba, hogy felmérje az amerikai csapaterôsítés eredményeit. Látogatása elsô napján "sikeres kísérletnek" nevezte a 2003-as iraki inváziót, amelynek egyik fô kitervelôje volt, és az Egyesült Államok megingathatatlan támogatásáról biztosította Núri al-Máliki iraki miniszterelnököt.

Kedden amerikai katonákkal találkozott a baladi légi támaszponton. Mintegy 3000 fôs hallgatóság elôtt mondott beszédében fejtette ki, hogy az Egyesült Államok el fogja végezni iraki küldetését.

A héten hatodik évébe lépô iraki háborúnak rendkívül rossz a megítélése az Egyesült Államokban, nagyban hozzájárult George W. Bush elnök népszerûtlenségéhez és az amerikai elnökválasztási kampány egyik kiemelt témája.

A demokrata párti elnökjelöltségre pályázó Hillary Clinton és Barack Obama az amerikai csapatkivonás mellett foglal állást, míg John McCain, a republikánusok valószínû elnökjelöltje úgy véli: a csapaterôsítés taktikája bevált és a létszámcsökkentéssel mindaddig várni kell, amíg Irakban nem lesz szilárdabb a biztonsági helyzet.

A Bush-kormányzat szerint az amerikai csapatok túl korai kivonása aláásná a biztonság terén eddig elért eredményeket és lehetôvé tenné, hogy az al-Kaida szélsôségesei újraszervezôdjenek és a jövôben veszélyt jelentsenek az Egyesült Államokra.

(MTI/Reuters) Öt évvel Szaddám Huszein iraki diktátor bukása után emléke karórákon él szülôföldjén, Tikrítben és a szülôfalujában, ahol az emberek a biztonságra, a munkalehetôségekre és az olcsó életre emlékeznek.

Szaddám szûkebb pátriájában, a Bagdadtól északra fekvô Tikrítben a néhai diktátor portréjával ékesített számlapú karórákat "úgy viszik, mint a cukrot" – mondta el Hamed Junisz órás, aki szerint szeretik a szaddámos órákat. A mosolygó diktátort arab viseletben vagy egyenruhában ábrázoló kronométerek ára 100 dollártól kezdôdik.

Szaddámot szeretik Tikrítben: bizalmi emberei nagy részét a szunniták erôsségének számító városból és a szomszédos al-Avdzsából, szülôfalujából emelte magához, a törzsi hûségre építve. A lojalitást a legjobb importárukkal és bôkezû állami támogatással hálálta meg. A szaddámos órák és más emléktárgyak iránti keresletet az iránt az idôszak iránti nosztalgia táplálja, amikor a szunniták kedvezményes elbánásban részesültek.

Egyre keresettebbek a Szaddámot ábrázoló képmások is. – "Szaddám egykori mecsetje is kért egy arcképet, hogy az ajtó fölé helyezzék, ezt festettem meg legutoljára" – mondta el Sajban al-Aluzi tikríti festô és nyomdász. A bukott vezetô másik arcmása a gyermekjóléti központ recepcióján függ. – "Szaddám mártírként halt meg, és Tikrít hôse marad" – így Fatin Mohammed, a központ igazgatója.

Szaddám Huszeint 2006 decemberében végezték ki kötél általi halállal emberiség elleni bûntettek miatt.

"Mit hoztak az amerikaiak? Éhséget, letartóztatásokat és gyilkosságot. Visszakívánom Szaddámot. Visszasírjuk Szaddám idejét" – mondta a hagyományos arab öltözéket viselô, idôs Hodaéjer Száleh a tikríti piactéren.

A 900 ezer lakosú Tikrít, Szaláheddin tartomány székhelye kevés külsô jelét mutatja annak, hogy nevezetes fiát siratná. Az utcákon nyüzsgô forgalom, a boltokban tömegek, illetékesek szerint a város biztonságos és nyitott a befektetôk elôtt…

A város vezetése helyre akarja állítani Szaddám düledezô, iraki és amerikai katonák falfirkája által elcsúfított egykori palotáját, hogy megnyissák a nagyközönség elôtt.

Al-Avdzsában, Szaddám szülôfalujában és végsô nyughelyén az elhanyagoltság az emberek hangulatát tükrözi. A falakat durva grafittiréteg borítja, az utak üresek, a kertekben kiszáradva állnak az egykor dúsan termô gyümölcsfák.

"Életem legszörnyûbb napja volt, amikor Irak elesett. Ma al-Avdzsa üres, sokan elmentek. Valamennyi nagybátyám-nagynéném elment vagy letartóztatták ôket" – mondja a 25 éves Szulejmán an-Naszeri.

"Az amerikaiak azt mondják, hogy Szaddám diktátor és elnyomó volt. Most sokkal több a gyilkosság és az elnyomás, mint Szaddám idejében. Mindennap gyilkosságok, lövöldözés... csak azután hallottunk rasszizmusról és szektásságról, hogy az amerikaiak idejöttek" – panaszkodik Jaszin al-Omar al-avdzsai zöldséges, aki elmondása szerint Szaddám unokatestvéreinek rokona.

Szaddám virágokkal és a diktátor képmásával borított márvány síremlékénél több férfi imádkozik. A közelben Szaddám fiainak, Udajnak és Kuszajnak a sírja, akiket az amerikaiak harcban öltek meg.

"Szaddám a törzs fáklyája volt, fénye most és örökké ég. Hiányzik nekünk, amikor látjuk a képét a hírekben. Esküszöm, sírunk, amikor eljövünk ô és a fiai sírjához, nyugodjanak békében" – mondta Jaszin al-Madzsid, Szaddám rokona.

2008. március 16. és március 30. között 100, Erdélyrôl szóló, kinagyított, speciális felületen bemutatott, nagyméretû képbôl álló exkluzív attrakcióként, szabadtéri óriás fotókiállítás látható Budapesten az V. kerületben, a Szabadság téren, a Magyar Televízió székháza elôtti parkban. Az óriás kiállítás védnökei és együttmûködô partnerei a Romániai Fotómûvészek Szövetsége és a Magyar Fotómûvészek Szövetsége.

A 100-féle Erdély címû kiállításra a szervezôk magyar–román pályázatot írtak ki. A nemzetközi fotópályázatra 500 fotográfus 3000 pályamûve érkezett. Közülük választotta ki a kiállításra került legjobb százat és az öt fôdíjast a szakértô zsûri.

A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos programja. A kiállítást a Magyar Köztársaság kormánya támogatja. Kiemelt támogatója a Magyar Televízió, kommunikációs partnere a Magyar Telekom. A kiállítás ötletgazdája és fôszervezôje a SuperGroup mûvészcsoport. A kiállítás ingyenes és éjjel-nappal megtekinthetô, mivel a képeket éjszaka megvilágítják. A kiállítást zenés hanginstalláció egészíti ki, melyet erdélyi nemzetiségek dallamaiból állítottak össze.

Telt ház volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban szombat este a 8 órától, a Reklámfalók Éjszakáján, de az elmúlt évekhez képest kevesebben voltak kíváncsiak a produkcióra, és a korosztály is mintha változott volna: fiatalabbak jöttek el megnézni a legszellemesebb, leglátványosabb, legjobb reklámokat.

Az elsô másfél órában volt is bôven belôlük – mint ahogy az antireklámokból is –, a közönség pedig mondhatni "vette a lapot". Francia, angol, svájci, brazil, holland reklámok mellett voltak török, sôt, orosz hirdetések is. Politika, biztosítás, sport, autók domináltak a reklámokban, és a mindennapi életbôl ihletôdött képsorok közül nem hiányzott a Greenpeace drámai reklámja sem, amellyel a tengerek és általában a környezet szennyezettségére hívta fel a figyelmet. De voltak anyák napra emlékeztetô ötletes hirdetések, megbocsátó és elnézô gyerekekkel a fôszerepben. Régi, például 1965-ös, svájciak által készített reklámokat is sugároztak, a magabiztos és hoppon maradt George Clooney is feltûnt egy klipben. A szervezôk azonban úgy gondolták, másfél óra reklámdömping legyen elég, jöhet két DJ, majd a Mandinga együttes és karaoke verseny, aztán majd éjfél után jóval folytatódhat a show, a reklámzuhatag.

Hogy idôközben megfogyatkozott a közönség, nem látszott zavarni a szervezôket. A legtöbben ugyanis jó, fantáziadús reklámokat nézni jöttek el a színházba, ehelyett kaptak hozzá latino zenét bôséges körítésnek…

Decemberben szólítottak fel egy háromgenerációs családot, hogy kilakoltatják ôket a Szabadság utca 118. szám alól. A nagymama betegsége és rövidesen bekövetkezett halála miatt elnapolták a kilakoltatást, azonban újból figyelmeztették ôket, hogy a nyolctagú családnak április 10-ig el kell hagyni a lakást. Közben kikapcsolták a villanyt, s a két család sötétben, háztartási gépek nélkül és bizonytalanságban él – panaszkodtak a bajbajutottak a szerkesztôségben.

A helyszínen a családfô, Botos József mondta el, hogy 1979-ben négy gyerekkel költöztek a Szabadság és Gát utca keresztezôdésénél levô cukorgyári szolgálati lakásba. A családban két, immár felnôtt fiú epilepsziás, maga a családfô agyvérzésen átesett beteg. A Botos lány férjével, Bota Attilával egy garázsból átalakított házban él, két gyerekkel együtt, a kisebbik egyéves.

– 2007 decemberében jöttek elôször, hogy kilakoltassanak. Azt mondták, hogy 24 óra alatt el kell hagyjuk a házat. De senki nem mondta, hogy miért és hogy hová költözzünk – mesélte a családfô. A panaszosok szerint csak nemrégiben szereztek tudomást arról, hogy bérelt házaik a Zamur többi ingatlanjával együtt eladásra kerülnek. Viszont az már régen gyanús volt, hogy 2006-tól nem akarták megújítani a lakbérleti szerzôdést, minek következtében a házbérhátralék meg a kifizetetlen számlák csak gyûltek.

A panaszáradat közben derült ki, hogy Botos József az új tulajdonossal, egy marosvásárhelyi szerelôvállalattal (Antrepriza Montaj Reparatii) február 22- én egyezményt írt alá, miszerint április 10- ig elhagyják a lakást. Ugyanebben az egyezményben szerepel, hogy a cég átvállalja a felhalmozott adósságokat – gáz, villany, víz, lakbér, ami 7.300 lej – és 15.000 lej "lelépési díjat" adnak a családnak. Miután az egyezményt aláírták, egy jóakarójuk biztatására ébredtek fel, hogy bérlôként elôvásárlási joguk lett volna. Az eladó nekik kellett volna elsôként felajánlja a házak megvásárlását, s csak akkor lehetett volna tovább árulni, ha nem élnek ezzel a joggal. Úgy érzik, jogsérelem érte ôket.

Az érem másik oldala: a Zamurtól megtudtuk, hogy a családot több ízben értesítették arról, hogy nem újítják meg a lakbérleti szerzôdést, következésképpen a lakást el kell hagyniuk. Azonban a felszólítást nem vették komolyan és továbbra sem rendezték a helyzetüket, nem néztek lakás után. Ha mindez igaz, akkor Botos József és három nagykorú fiúgyermeke szociális lakást kap, a fiatalabb Bota családnak albérlet után kell néznie. Ha nem, akkor az utcára kerülnek.

A barátságtalan, esôs idôre fittyet hányva tegnap délben környezetvédô tizenévesek csapata vonult ki a Maros-partra, hogy összegyûjtse a folyó két oldalán felgyülemlett szemetet. Az Alexandru Papiu Ilarian Nemzeti Kollégiumban mûködô Constantin Herbst földrajzkör tagjai Simion Bui igazgató és dr. Contiu Hadrian földrajztanár irányításával két csoportba rendezôdve, az Egyesülés negyed felé vezetô Maros-híd irányában haladva "hulladéktalanították" a környéket. Calin Fokt, a Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivôje az akcióhoz szükséges felszerelést – gumikesztyût, szemeteszsákokat, gereblyét – bocsátott a szemétgyûjtôk rendelkezésére, kedvcsinálónak pedig "Ôrizzük meg a vizek tisztaságát" feliratú pólókat, édességet és üdítôt osztott szét a gyerekeknek.

– Marosvásárhely ökováros jeligével létrehoztunk egy várostisztító programot, melynek elsô rendezvénye egy papírgyûjtési akció volt, a továbbiakban pedig cserjéket szándékozunk ültetni az iskola udvarán. Akciósorozatunkkal szeretnénk minél több fiatalt elkötelezni a környezetvédelem mellett – jelentette ki a tizedikes Grigoras Anca, a földrajzkör egyik tagja.

– Véleményem szerint régebb sokkal jobban odafigyeltek az emberek életterük tisztán tartására – tette hozzá a nyolcadikos Cristina Ciomos, aki szerint Marosvásárhely fôtere aránylag tiszta, a Maros-part és a város jó pár zöldövezete azonban sokszor igazi szeméttelepre emlékeztet.

Könnyû kicsi madár az asztalra kiterített óriási családfa ágán, amely a Bágyoni Bodócziak szerteágazó rokonságát tünteti fel. Finom vonásai még sejtetik hajdani szépségét, bár göndör, szôke haja már kifakult, s ôzbarna szembogara elé finom fátylat vont az idô. Kamaszodó lányként Sadoveanu is megcsodálta, s levelet írt neki. A két kilences ellenére fürgén mozog nemcsak testben, szellemiekben is. Egy kövesdombi lakás elsô emeletén él szeretô családban, de igazi társasága mégis az a két kanárimadár, amelyekkel megosztja a szobáját, ahol közel egy évszázad történései röpdösnek emlékezetében.

Dósa (Kiss) Anna 1908. augusztus 30-án született Balázsfalván, s Nyugat-Erdély több kisebb-nagyobb települését bejárva Nagyenyeden át kanyarodott életútja Marosvásárhely felé. Édesapja, aki a Magyar Királyi Vasutak csoportfelelôseként dolgozott, élete társával hat gyermeket, öt leányt és egy fiút nevelt fel. Jó testvéreket, akik a nehézségek közepette is mindig számíthattak egymásra. A kislányt a nagymama vitte el szekérrel a Torda megyei Bágyonba, hogy az unitárius templomban megkereszteljék. Amikor felcseperedett, nagynénje fogadta be, s Kolozsváron járta ki a négy elemit, majd Nagyenyedre költözött a család, ahol a Polgári Leányiskolába íratták be.

– Amikor 1918-19-ben elvették az iskolánkat, átmentem a kollégiumba, ahol a bátyám védelmét élveztem. Kedvenc tanárom a szovátai származású György Ferenc volt, aki a magyart tanította. A négy polgári után visszakerültem a kolozsvári nagynénémhez, akitôl egy román nyelvû ipari iskolába jártam, ahol kézimunka- oktatókat képeztek. Nagyon szerettem kézimunkázni, egész életemben az volt a legkellemesebb idôtöltésem.

Elsô férjemet, Major Lajost, aki Mikes gróf intézôje volt, egy szászfenesi bálon ismertem meg. Szerelem volt elsô látásra. Felvidéki származású édesapja a kolozsvári vízmûveket építette. Két évet éltünk együtt, s családi nézeteltérés miatt szakadt meg a kapcsolatunk, ami válással végzôdött.

A bécsi döntést követôen sógorom, Túri András lelkész segített állást találni, s így kerültem a magyarcsaholyi jegyzôségre. Négy évig voltam három falu – Érmindszent, Érkávás, Érgilord – jegyzôje, ami életem egyik legszebb idôszakát jelentette. Érdekes, változatos munka volt. Bár tudtam románul, az ott élô románok beszéltek magyarul, s akkoriban nem érzôdött az ellentét a nemzetiségek között. Amikor a kinevezett anyaországi jegyzô megérkezett, írnokként, népmozgalmi nyilvántartóként és anyakönyvvezetôként dolgoztam tovább. Különösen az anyakönyvvitelt szerettem, ami lehetôvé tette, hogy kövessem a helybeliek családfáját. Az érkávási kastélyban laktunk, s gyakran kaptunk meghívást népviseleti és "úri" bálokba is. Így ismertem meg Szilágysomlyón a leendô férjem, aki tisztviselôként dolgozott. Alacsony, köpcös, de jóképû özvegyember volt, a halmi mezôgazdasági iskolában végezte tanulmányait. Édesanyja, aki korán özvegyen maradt, a vadászi úri kaszinót vezette, ahova Budapestrôl is lejárt az elôkelô társaság.

1942-ben tartottuk az esküvôt. A második házasságom jól sikerült, bár a sok kellemes dolog mellett nem hiányoztak a nehézségek sem. A férjem elsô házasságából származó fiú, aki Somlyón járt iskolába, egy hûlésbôl agyhártyagyulladást kapott, amibe belehalt. Késôbb egy lányunk született, s rá úgy ügyeltünk, mint a szemünk világára. A férjemet idôközben kinevezték a szilágynagyfalui fûrészüzem igazgatójának.

– Két világháborút élt át. Milyen emlékeket ôriz?

– Az elsô világégésben a MÁV gondoskodott az alkalmazottairól, s egy fél évre Érsekújvárra menekítettek. Onnan már Nagyenyedre tértünk vissza, ahol a szüleim bankkölcsönbôl vásároltak házat. A második világháborúban a front átvonulásától tartottunk. A férjem a földbe egy kis házat ásott, s oda rejtett el bennünket. A hajunkat beliszteztük, s öregasszonynak öltöztünk, hogy megmeneküljünk. A deportálásra összegyûjtött zsidókat a férjem élelemmel, meleg ruhával segítette. A szilágynagyfalui üzem a háború vége felé megszûnt. A férjem Feketeerdôn, az üveggyárban kapott állást.

A korszak emlékei, a szép üvegtárgyak az asztalra kerülnek. Anna néni szeretettel simogat végig rajtuk. A gazdasági válság a tót hutának sem kegyelmezett, s Dósa Lajos a dernatatrosi bányában lett tisztviselô. Mivel nem lépett be a kommunista pártba, egy párttitkárnô gondoskodott arról, hogy elhelyezzék.

Szalontára költöztek, ahol a családfô a néptanács alelnöke lett. 1952-ben (az elsô felesége után örökölt hét hold miatt) kuláklistára került, s nyolc hónapig Vajda-hunyadon volt munkaszolgálatos. A kereset nélkül maradt családot ez idô alatt a testvérek segítették. Hazatérte után a férj az "aprozár" fônöke lett Szalontán.

– Végtelenül kedves, családszeretô, barátságos ember volt, a deportált bárótól az egyszerû emberig mindenkivel a saját nyelvén beszélt. Nagy futballrajongóként kiszállásra is elkísérte kedvenc csapatát, s szívesen mentem a meccsekre én is. Gyakran jártunk színházba, a váradiak vendégjátékát mindig megnéztük.

Édesanyám halála után, 1958-ban hazaköltöztünk Enyedre, a családi házba. Akkoriban sokat segített az osztrák származású sógornôm, aki paplant varrt, s én készítettem hozzá a huzatot. A lányunk már ott járt iskolába, majd a marosvásárhelyi fôiskolára felvételizett.

Továbbtanulását a tanárnô nagynéni finanszírozta, hisz a családban mindig jelen volt a "mecénásság". Anna néni szüleinek hajdanán Boncza Mihály, a Boncza Berta édesapja nyújtott segítséget.

Enyed a gyûjtôpont volt, ahol a fényképek tanúsága szerint gyakran ült össze a család. Amikor a férfiak meghaltak, el kellett adni a házat.

– Idôközben a lányom a férjével beköltözött Vásárhelyre. Amikor eljöttem, s az unokám meglátott, kitárta a karját. Mintha azt mondta volna: vegyél fel. Úgy éreztem, hogy a lélek szállt belém, magamhoz öleltem és vele maradtam – csillan fel néhány percre a szeme.

– Hogyan találkozott Sadoveanu-val?

– Mivel édesapám vasutas volt, szabadjeggyel utazhattunk, amit ki is használtunk. 13 éves lehettem, amikor édesanyámmal elindultunk Aradra, hogy megnézzük a 13 vértanú emlékmûvét. Enyedrôl Tövisre mentünk, ahol egy vagonba ültünk fel Mihai Sadoveanuval, aki újságíróként Iasi- ból Aradra tartott riportot készíteni. Beszélgetni kezdtünk románul és magyarul is, majd Aradon újra összetalálkoztunk. Késôbb nagyon kedves levelet írt nekem, amelyben "duduie Anetának" szólított. Nem válaszoltam, de a levelet megôriztem.

– Volt-e beteg Anna néni? – merül fel a kérdés, a hosszú élet titkára gondolva.

– Mindig egészséges voltam, s nem szedtem gyógyszert, csak amikor vakbéllel és epehólyag- gyulladással hirtelen meg kellett operáljanak.

– Mi volt a kedvenc étele?

– Rengeteg tejet ittam, egy literrel mindennap, közel 5.000 tehén tejét, ha napi tízliteres hozamot számítunk. Gyerekkoromtól kívántam a tejet, s tartottam a csészét, amikor a tehenet fejték. Ha nem kaptam, sírtam érte. Most is szeretem, de kicsit megnôtt az igényem, s tejes kávét iszom. A csirkehúst kedveltem, gyakran fôztem paprikást, paszulyt és tökfôzeléket is.

Filigrán, kicsi termete ellenére ma sem törik el a csontja, bár gyakran szédül meg és esik el – teszik hozzá a családtagok.

– Miben hitt Anna néni?

– Istenfélô voltam, soha nem bántottam senkit, nem kívántam rosszat senkinek. Járnék ma is a templomba, de nem tudok már elmenni.

– Mire vágyik?

– Még egyszer hazamenni...

– De hisz itthon van a családja körében.

– Tudom, és élvezem, s mégis Enyedre vágyom, bár nincs már meg a családi ház, ahova mehetnék – mondja, s elnéz a messzeségbe...

Aztán visszatér kedvenc madarai közé, közel száz év frissen megidézett terhével és örömeivel az emlékezetében.

Bodolai Gyöngyi

Szereti a kihívásokat

Elismeréssel nyilatkozott a marosvásárhelyi ortopédiai klinikáról dr. Jacques Afriat francia sebészprofesszor, aki az elmúlt héten mûtötte be az általa kifejlesztett új típusú térdprotézist két romániai betegnek.

– Meglepetés volt számomra, hogy az ellenkezô híresztelések ellenére itt, Marosvásárhelyen egy olyan klinikát találtam, amelyben a miénkhez hasonló kiváló körülmények és felszerelés van a mûtétekhez – mondta a Montpellier melletti Marbonne-ból érkezett vendég.

Majd hozzátette, missziós tevékenységet vállalt azzal, hogy az általa húsz éven át tökéletesített MC²R mûtérdet népszerûsíti, egyrészt azért, mert nagyobb mozgékonyságot biztosít a térdnek, lehetôvé téve az oldalirányú rotációs mozgást is, másrészt, mert sokkal egyszerûbb mûtéti technikát dolgozott ki az operáció könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében.

A Népújság kérdésére kifejtette, a két évtized alatt ô maga alakította a protézist, és csak a végsô munkát bízta mérnökökre. Hogy miért pont ezzel a témával foglalkozott? Nos, a válasz értelmében szereti a kihívásokat, s mindig is a bonyolultabb dolgok megoldása vonzotta.

(bodolai)

A helyes táplálkozás egyik fontos feltétele a megfelelô táplálkozási ritmus. A táplálkozási ritmus fogalmán az étkezések gyakoriságát, valamint az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott ételek mennyiségét értjük. Tágabb értelemben az egyes étkezések energiasûrûségét, az étkezések idôpontját, a közöttük eltelt idôt is jelenti.

A szervezet életfolyamatai folyamatosan igénylik a tápanyagokat, ennek a folyamatos igénynek a több részre elosztott bevitellel lehet legoptimálisabban eleget tenni. Az egészség fenntartása leginkább a napi négyszeri, akár ötszöri étkezéssel biztosítható, közülük három fôétkezés. Aki a munkát korán kezdi és viszonylag késôbb ebédel, annak célszerû a reggeli és az ebéd közé tízórait beiktatnia. Késôbbi munkakezdésnél leginkább a délutáni uzsonna ajánlott negyedik étkezésként. Gyermekeknél feltétlenül javasolható a napi ötszöri étkezés. A gyakori kis étkezések energiaértéke kisebb, ezért elônyükre szolgál, hogy elkerülhetô az elhízás kialakulása. A napi energiabevitel étkezésenkénti javasolt aránya ötszöri táplálkozásra elosztva: reggeli 20%, tízórai 10%, ebéd 35%, uzsonna 10%, vacsora 25%.

Ajánlatos ügyelni a fôétkezések alkalmával bevitt tápanyagok egyenletes megoszlására. A munka elôtt és közben történô étkezés jobb egészségi állapotot biztosít. A szervezet kiegyensúlyozott mûködése számára elônyös a napi megszokott étkezési "menetrend", ami azt jelenti, hogy lehetôleg azonos idôpontokban történjenek az egyes étkezések.

A túl bôséges étkezés megterheli az egészséges ember emésztôszerveit, és többletmunkát ró a szív-érrendszerre. A hasi vérbôség következménye az álmosság, bágyadtság, ami kedvezôtlenül befolyásolja a munkateljesítményt, illetve rontja a pihenést. A közvetlenül lefekvés elôtt fogyasztott bôséges étkezés megzavarhatja az alvást.

Megfigyelték más kedvezôtlen következményét is a kevés számú, nagy tömegû étkezésnek. Azoknál a személyeknél, akik hosszabb idôn át ilyen ritmus szerint táplálkoznak, rendszerint nô a véralvadási hajlam, emelkedett a szérumkoleszterin szintje, elhízás következik be. Különösen kifejezettek ezek az eltérések olyanokkal összehasonlítva, akik naponta ugyanazt a tápanyagmennyiséget többszörre, kisebb mennyiségû étkezések formájában fogyasztották.

Amennyire helytelen az egyszeri nagy mennyiségû táplálékfogyasztás, legalább annyira kedvezôtlen az is, amikor valamelyik fô étkezés elégtelen vagy teljesen kimarad. Ilyen eset a mi táplálkozási viszonyaink között leggyakrabban a reggeli étkezéssel szokott elôfordulni. Ez azért különösen elônytelen, mert az emberek többsége a délelôtti órákban intenzív tevékenységet folytat. Pontosan abban az idôszakban nem áll tehát elegendô mennyiségû energia és tápanyag a szervezet rendelkezésére, amikor arra leginkább szüksége lenne.

A helytelen táplálkozási ritmusnak ezt a formáját még tetézi az éhgyomorra fogyasztott alkohol, a feketekávé, az elszívott cigaretta, amelyek mind izgatják a gyomor nyálkahártyáját, vérbôséget, fokozott gyomornedv-termelést okoznak. A fentiek a fekélybetegség kialakulására hajlamosítanak, ami igen gyakori a rendszertelenül táplálkozóknál.

A helyes táplálkozási ritmus betartásával elkerülhetôk azok a kedvezôtlen hatások, amelyekre a fentiekben felhívtuk a figyelmet.

Dr. Ábrám Zoltán

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint az elkövetkezô negyed században duplájára – akár 366 millióra – is emelkedhet a Földön a cukorbetegek száma. A diabétesz nem csupán a betegek nagy száma miatt érdemel figyelmet, de hasonlóan a magas vérnyomáshoz, ebben a kórképben is számolnunk kell az alapbetegség szövôdményeivel, amelyek fôként az érrendszerben és az idegrendszerben fellépô károsodásokat jelentik. Az ésszerû megoldás – mint sok más betegségben – a megelôzés lenne, amely a 2-es típusú cukorbetegségben jól körvonalazható: helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, a normális testsúly tartása.

Vizsgálatokkal bizonyították, hogy a rendszeresen végzett testmozgás már 2-3 héten belül jelentôs javulást idéz elô az inzulinérzékenységben. Természetesen egyénre szabottan kell az életmódot a beteg számára elôírni, figyelemmel az esetleges egyéb betegségeire, egyéni tûrôképességére.

A fizikai aktivitás hatására nô a cukor felhasználása az izmokban, javul a sejtek inzulinérzékenysége, ami egyrészt az izmok véráramlásának fokozódásával, másrészt pedig a cukor izomsejtekbe történô gyorsabb beépülésével és felhasználásával magyarázható. Mindennek eredményeként csökken a vércukor szintje. Tudjuk, hogy 2-es típusú cukorbetegségben csökken a sejtek inzulin- érzékenysége, ha tehát a testmozgás ezt javítja, logikus következtetés, hogy a cukorbetegségnek ebben a típusában a rendszeres testedzés tekinthetô az egyik leghatékonyabb kezelési módnak. A 2-es típusú cukorbetegség gyakran társul elhízással, a zsíranyagcsere zavarával és magas vérnyomással, az edzés ezekre is kedvezôen hat.

A mozgás típusai: leginkább a nagy izomtömegeket megmozgató, dinamikus, aerob jellegû mozgásformák ajánlhatóak, amelyek többnyire pontosan adagolhatók (pl. séta, gyaloglás, kocogás, kerékpározás, úszás).

Ha a cukorbeteg rendszeres testedzést kíván folytatni, ezt megelôzôen kezelôorvosa tanácsa alapján néhány vizsgálat szükséges.

Milyen feltételek mellett kezdhetô testedzés cukorbetegségben?

* A beteg tanulja meg önmaga ellenôrizni a vércukorszintjét

* A napközben mért vércukorérték 5,5- 10,0 mmol/l között legyen

* A beteg ne legyen acetonos

* Ha korábban semmiféle testmozgást nem végzett, kezdje edzéseit 5-10 perces sétával

* Csak olyan sportokat válasszon, amelyekben a vércukorszint hirtelen csökkenése (hipoglikémia) által okozott rosszullét nem járhat életveszéllyel

A rendszeres mozgásnak egyaránt kulcsfontosságú szerepe van a diabétesz megelôzésében és terápiájában. Ha fizikailag aktívak vagyunk, sokkal kisebb eséllyel fordulnak elô problémák, mintha csak a gyógyszerek hatására várunk. Jó példák bizonyítják, hogy fizikai aktivitással milyen sokat tehet valaki önmagáért, nem is szólva az ezzel járó kiegyensúlyozottságról és örömrôl. Mindenkinek
"mozgalmas" órákat kívánok!

Bartha Zsuzsafizioterapeuta, Procardia Alapítvány

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Fûszernövények

"Mostanában olyan kellemesen érzem magamat, mert rendszeresen eszem egy kis tormagyökeret. Van a kertemben. Léteznek tormakapszulák is, amelyek nagyon használnak allergia, szénaláz ellen. A babérlevelet gyakran használom, bél- és ízülettisztító. Egészséges vízhajtó a cellerlapi (zeller), nagyon szeretem, mert úgy érzem, hogy az egy belsô tisztítást csinál a szervezetben, a gyomrot is tisztítja. Kaprot használok még sokat, kellemes ízet ad az ételbe. Sok, magam készítette joghurtot, valamint fokhagymát eszem. Hetvenkét éves vagyok, egészséges, és ma is dolgozom." (Uraj, Borsod-Abaúj-Zemplén)

Itt a tavasz, a testi-lelki megtisztulás, újjászületés, feltöltôdés ideje. A téli életmód következtében felgyûlt salakanyagok gyengítik védekezôrendszerünket, és ezen úgy segíthetünk, hogy kitisztítjuk és lúgosítjuk szervezetünket. Erre jó példa a fenti táplálkozásmód. A fûszernövényekben, pl. a kaporban sok az antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó, ami megelôzi a betegségeket, fôleg a daganatosakat, dege-neratívakat és erôsíti az immunrendszert.

A zeller serkenti a vesemûködést, vízhajtó, vértisztító, tehát immunstimuláló, de azért is fontos, mert lúgosító hatása van. A beteg embernek, sôt a mai embernek el van savasodva a szervezete, és úgy indul be a velünk született, génjeinkbe írt belsô orvos, öngyógyuló mechanizmus, hogyha bázikus dolgokat fogyasztunk, kitisztítjuk és lúgosítjuk szervezetünket.

A zeller még kiváló idegerôsítô, nemihormon-képzô, javítja a férfierôt. Emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is gyakran alkalmazzák. A növény hatóanyagai révén erôsíti az immunrendszert.

A csípôs tormát az ôsmagyarok gyógynövényként termesztették, késôbb kezdték a húsok, szószok, saláták ízesítôjeként, savanyúságok tartósítójaként használni. Illóolajokat (reszeléskor szabadul fel), antibiotikus hatású anyagokat, szénhidrátokat, fehérjét, zsírt, kalciumot, káliumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint tartalmaz. Valóban, mindennap ehetjük, mert étvágygerjesztô, emésztésjavító, jótékonyan hat a vérkeringésre. A gyerekeknek reszelt almával adjuk. Fiatal levelét salátákhoz is tehetjük.

A babérlevél étvágyjavító, vizelethajtó; segíti az emésztést, tisztító hatása sem elhanyagolható.

A kapor ásványi sókban gazdag. A kaporlevél magnéziumot, vasat, kalciumot és C-vitamint tartalmaz. Sószegény diétáknál ajánlatos. Segít az emésztési nehézségek, puffadás, görcs kezelésében.

A joghurt, kefír rendkívül jó hatással van a bélflórára. Amilyen a bélcsatornánk egészsége, olyan a védekezôrendszerünk állapota. S amint a korábbiakban szó volt róla, a fokhagyma is erôs gomba-, vírus-, baktériumölô, természetes antibiotikumot (allicint) tartalmazó, immunerôsító gyógyélelmiszerünk.

Adatközlônk élet- és táplálkozásmódja bizonyítja, hogy tudatosan vigyáz egészségére. S hogy egészsége, élete érték. Érték önmagának, családjának és a társadalomnak.

Bernád Ilona

A sebészeti beavatkozás helyett most gyógyszerrel is megszakítható a terhesség Marosvásárhelyen – mindez egy program keretében, amelyet az Egészségügyi Világszervezet támogat. Országszinten egyedül a Maros megyei kórházban végzik el a fájdalommentes és – a szakemberek szerint – a nôk egészségére nézve veszélytelen mûveletet. A program világszerte tizenhat országban lépett életbe, Romániában a marosvásárhelyi Közegészségügyi Központ a lebonyolítója.

Köztudott, hogy a nôk nagy része ódzkodik a terhesség-megszakítás gondolatától is, ami egyáltalán nem veszélytelen. Az egyelôre kísérleti jelleggel alkalmazott gyógyszeres módszer az orvosok számára is újdonságnak számít. Ennek köszönhetôen a nôk elkerülik a hagyományosan kaparásnak nevezett sebészeti beavatkozással járó fájdalmat és ugyanakkor nem áll fenn a veszély, hogy nem maradhatnak többé terhesen.

– A gyógyszeres abortusz a terhesség 9. hetéig (ezt is beleértve) hajtható végre. A nôknek két alkalommal kell eljönniük a rendelôbe, elsô nap beadunk egy tablettát, amely megállítja annak a hormonnak a termelôdését, amely táplálja a magzatot, majd a második napon négy tablettát felhelyeznek a hüvelybe, további négyet pedig az állapotos nô nyelve alá. Ezek hatására összehúzódik a méh és elôáll a vérzés. Mindez három órába telik, ezalatt a nôket orvosi megfigyelés alatt tartják – magyarázta Ionela Cozos programfelelôs. A beavatkozásnak nincsenek komolyabb mellékhatásai, elôfordulhat a hasfájás, hányinger és nagyon ritkán a hidegrázás is. A mûvelet elvégzése elôtt a nôket vérvizsgálatnak vetik alá. Akik asztmában, súlyos máj-, illetve szívbetegségekben szenvednek,vagy hajlamosak a trombózisra, nem élhetnek ezzel a lehetôséggel.

A Nyugaton már évek óta alkalmazott terhesség- megszakítási módszer minden szempontból elônyösebb a kaparásnál, egyedüli hátránya, hogy csak ideiglenesen alkalmazható a Maros Megyei Kórházban.

– Februártól végezzük a gyógyszeres abortuszt. 188 adagot kaptunk az Egészségügyi Világszervezettôl, és amint ezek elfogynak, a program lezárul – mondotta Ionela Cozos. Az abortuszt elôidézô orvosságot egyelôre egyetlen gyógyszerszállító cég sem forgalmazza, így más úton nem lehet hozzájutni. Jelen pillanatban világszerte csupán három cég foglalkozik a vetélést okozó gyógyszer elôállításával, és egy adag tabletta ára 150 euró, így ha be is hoznák az országba, sok nô nem tudná megengedni magának, hogy megfizesse ezt az összeget. Az Egészségügyi Világszervezet biztosította tablettákért 50 lejt kell fizetniük a nôknek, ugyanannyit, mint a hagyományos terhesség-megszakításért.

Február óta közel 50 állapotos nô élt a program nyújtotta lehetôséggel, akadnak, akik más városokból, de még más megyékbôl is ideutaznak, hogy gyógyszer által szakíttathassák meg terhességüket. Az elônyök ellenére mégis akadnak, akik a sebészeti beavatkozást választják.

– Fôként a vidéki nôk esetében jelent nehézséget két alkalommal bejönni a kórházba, míg a hagyományos kaparáson kis idô alatt túlesnek és mehetnek is haza. Emellett vannak olyanok is, akik már több tíz abortuszon túl továbbra is a hagyományos terhesség- megszakítási módszert választják. A gyógyszeres abortusz egyik kellemetlen következménye, hogy esetenként két hétig is tarthat a tabletták által kiváltott vérzés – magyarázta Ionela Cozos.

Menyhárt Borbála

Hagyományaink ôrzésének szép példája a húsvétot megelôzô hímestojás-kiállítás és vásár, amirôl évrôl évre a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és a Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület tagjai gondoskodnak. Az idei, tizedik kiállításnak virágvasárnap a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácsterme adott otthont. Amint Szekeres Erzsébet nyitóbeszédébôl kiderül, a Bartha Júlia vezette Habakuk csoportnak sikerült bevonnia a 10-es számú napközi otthonba járó gyerekeket is, akik a régi hagyományos tojásfestési technikák mellett új ötletekkel jelentkeztek. A kiállított tojások közé így került be malacka, a nyuszi és más mesefigurák a gyermekek képzeletvilágából. A húsvéti hagyományokról, a virágvasárnapi barkaágról, amely megszentelve hajdanán az eresz alól védte villámcsapás ellen a házat, a bárányról, amelynek vére a régi Egyiptomban a halál angyalát tartotta távol az elsôszülött gyermek védelme érdekében, az ajándékozó húsvéti nyúlról, amely valószínûleg tévedés révén kezdte el hozni a tojásokat, de mindenképpen a termékenység jelképévé vált, valamint a húsvét legismertebb jelképérôl, a tojásról Nagy László unitárius esperes beszélt.

A tojásfa mellett, amely német földrôl került hozzánk és egyre népszerûbb lesz, a szépen díszített kosarakban láthattunk természetes hagymahéjjal, temperával, arany- és ezüstfestékkel díszített, viasszal megírt, sósavval kimart, zsilettpengével karcolt szebbnél szebb tojásokat. Amint Nagy Katalin elmondta, a kiállításra minden régi, szép motívumot felhasználtak, a hullámos vonaltól, a fenyôágon és gereblyén át egészen a csillagig. A tojások nagy részét, a gyerekek legnagyobb örömére, meg is vásárolta a hálás nézôsereg. Aki pedig ötlet hiányában volt, megtekinthette a Habakuk tojásmotívum- gyûjteményét, vásárolhatott a fogyatékos gyermekek által készített ízléses üdvözlôlapokból, s a Szász Rózsa által összeállított locsolóverseket is megvehette.

Bár a különbözô összetételû tojásfestékek használati utasításai arról próbálnak meggyôzni, hogy nem tartalmaznak az egészségre káros anyagokat, aki elsôsorban húsvéti dísznek fest tojást, amit saját maga szeretne elhasználni vagy ismerôseinek adni, akik a természetes dolgokat kedvelik, hagymahéjjal érdekes, izgalmas tojásokat festhet. Sárga- és vöröshagyma száraz héjából és kevésbé száraz leveleibôl fôzetet készítünk. Az elôzetesen zsírtalanított és sós vízben lassú tûznél megfôzött tojásokra szép formájú leveleket, virágokat feszítünk, nejlonharisnyával rögzítjük, a hátán pedig befôttkötözô cérnával összefogjuk és néhány percig a hagymahéjfôzetbe tesszük. Élénkebb, barnáspiros színû lesz a fehér héjú, sötétebb a barna héjú tojás.

Másik "hagymás" módszer, hogy a kisebb-nagyobb darabkákra vágott hagymahéjat a fôtt, vizes tojásra kötjük, nejlonharisnyával leszorítjuk, majd a hagymafôzetbe lógatjuk, de használhatunk tiszta fövô vizet is. Néhány percig hagyjuk, majd kivesszük, kibontjuk és leszedjük a hagymadarabokat. Lilás, barnás, sárgás színû, érdekes mintázatot kapunk.

Akinek játékos kedve van, a süteménykészítéshez használt tojások apró darabokra tört héját ragaszthatja fel a megfôtt tojásokra, a fehérre barnát, a barnára fehéret, de konfettit, lyukasztóval kivágott papírpöttyöket vagy virágos mintázatú zsinórt is ragaszthatunk a tojásokra. De csak az fogjon hozzá, akinek ideje van és szereti a pepecsmunkát, ami egyébként a hímestojások megírásához is elengedhetetlen.

Húsvéti hûhó

– Le a babakocsival, a cuppanós pusziostromokkal, a nyálazóval – Krisztián valószínûleg tavaly húsvétkor határozta el, ideje megreformálni a felnôttek kényeztetésrohamaitól terhes csecsemôvilágot. A létünket átformáló döntés bizonyára akkor születhetett, amikor egyik látogatónk – a majdnem egyéves házigazda férfiúi mivoltjára fittyet hányva – ünnepélyes mosollyal ôkelmére is loccsintott a kölnivizes üvegbôl. A hasonló, kínos helyzetek elkerülése végett nemcsak az önálló közlekedés és véleménynyilvánítás fortélyait tanulta meg váratlan gyorsasággal kisfiam, hanem pár hete fürdôszobai fôfelügyelôvé is elôléptette magát. Hatáskörébe a külsô segítséggel elérhetô parfümös üvegek mellett a titokban elcsenhetô bútortisztító szerek is beletartoznak. Minden, ami spriccel. Így az idei locsolkodáskor sem a hároméves szomszéd kislány, sem a jóságos babacsôsz nem ússza meg: Krisztián – a vendégek parfümfelhôitôl lelkesen menekülô anyja kíséretében – öntözni megy.

Fenyôfa és Ferrari

A Puck óvodában a legtöbb gyerek még nem töltötte be a három évet, néhányan közülük azonban már készülnek a húsvéti eseményekre.

– Nagytatámmal járunk öntözni. A kerti tömlôt is visszük magunkkal, azzal ijesztgetem a lányokat – meséli egy barna kisfiú, aztán büszkén mutatja színes LEGO-kockákból gyártott fegyverét:

– Ezzel "vadászom le" a húsvéti nyuszit. Aztán kapok tôle csokitojást és piros Ferrarit.

– Én Barbie-t kérek a nyuszitól. Nem szeretem, ha a vendégek megöntöznek, de azért adunk nekik bort és mindenféle finomságot – magyarázza az egyik kislány.

– Csup-csup, a nyuszi csokit hoz és fenyôfát – teszi hozzá bájos mosollyal egy két és fél éves hölgyike.

Tojás nélkül jobb a buli?

Úgy tûnik, a tizenéves suhancok és a huszonéves fiatalemberek leginkább a "buli kedvéért" veszik nyakukba a várost húsvét hétfôjén.

– A délelôtti órákban egy-kettôre "lejárom" a rokonokat, délutánra maradnak a barátok. Egy haveremmel sorra látogatjuk a társaságunkba tartozó lányokat, az Egyesülés negyedbôl indulunk és a Kövesdombon zárjuk a "túrát." Tojást sohasem veszünk el, azt úgyis csak összetörnénk az úton, de a tésztát meg a pohár itókát szívesen elfogadjuk – meséli a baráti körében hangadóként ismert, tizenöt éves Sanyi.

– Én rendszerint a szomszédokhoz megyek utoljára. Másnap aztán elnézést kérek tôlük, amiért enyhén mámoros hangulatomban a megszokottól kissé eltérôen viselkedtem – neveti el magát a huszonkilenc éves András, aztán azon morfondírozik, hogy valami "házilag gyártott," vicces locsolóverssel kellene meglepnie barátnôjét.

– Húsvét hétfôjén apu mindig szódavizes üveggel ébresztett. Miután férjhez mentem, ez a több évtizedes rituálé lassan kimaradt a családunk életébôl. Most már a lányaimhoz érkezô férfipalántákkal szemben kell hôsiesen állnom a sarat – mondja egy háromgyerekes édesanya.

– Én úgy látom, az eredeti húsvéti népszokások egyre inkább a fogyasztói társadalom igényeihez idomulnak. A piros tojásokat például egyre inkább felváltja a színes csokitojás, locsolóverset pedig telefonos üzenet formájában is küldhetünk – állítja egy kisgyerekes anyuka, aki kislánykora óta minden évben izgatottan készül a húsvéti tojásfestésre, az öntözôk parfümfelhôitôl azonban szívesen elmenekülne.

Ezek szerint, bármennyire is modernizálódnak szokásaink, húsvét hétfôje mégis több marad egy egyszerû szabadnapnál. Legalábbis addig, amíg a beszélgetôtársaimhoz hasonló, jókedvû locsolók nyakukba veszik a várost, hogy a felsô zsebben lapuló kölnis üveg "szagos vizével" felfrissítsék baráti kapcsolataikat, és a morcosan hervadozó leányzók titokban arra várnak, mikor kopog be hozzájuk is az ünnep.

Nagy Székely Ildikó

Mivel közeledik a húsvét, hadd feledkezzünk meg egy kicsit az egészséges táplálkozásról, s a böjt után (már aki betartotta), nézzük meg, hogy kedvelt húsvéti eledelünkbôl, a bárnyhúsból milyen ritkábban készített recepteket ajánl Gergely Éva Erdélyi ízek címû, 2000 bevált receptet tartalmazó szakácskönyve, amelynek sokadik kiadása jelent 2007-ben a Csíkszerdai Pro-Print Könyvkiadónál, s amelyet a TKK könyvesüzlet forgalmaz.

Báránycomb zöldséggel

Hozzávalók: egy báránycomb, 5-10 dkg füstölt szalonna, egy nagyobb sárgarépa, egy petrezselyem, egy kis fej zsenge karalábé és zeller, ökölnyi kelkáposztafej, 2 dl fehérbor, 2 kanál zsír, 1 kanál liszt, 2 dl tejföl, só.

A combot vékony szalonnaszeletekkel megtûzdeljük, tepsibe tesszük. Leöntjük forró zsírral, mellérakjuk a megtisztított, vékony kis kockákra vágott zöldséget. Boros vízzel locsolgatva a sötôben pároljuk, majd pirosra sütjük. A húst felszeletelve melegített tálra rakjuk, lefedjük és melegen tartjuk.

A zöldséget zsírjára sütjük, lelisztezzük, felengedjük 1 merôkanálnyi vizes borral, összeforraljuk és szitán áttörjük. Ha szükséges, adunk még hozzá bort vagy vizet, belekeverjük a tejfölt és még egyszer felforraljuk, azután a húsra öntjük. Krumplipürével, apró galuskával vagy párolt rizzsel tálaljuk.

Báránysült bormártással

Hozzávalók: fiatal bárány hátulsó negyede, egy keménytojás, 5 dkg vaj, kevés füstölt sonka és szalonna, 5 dkg báránymáj, 15 dkg gomba, 2 dl fehérbor, egy kanál tárkonylevél, 3 dl tejföl, fél narancs, 2-3 tojássárgája, só, bors.

A bárányfertályt sonka-, szalonna-, máj- és keménytojásdarabokkal sûrûn megtûzdeljük, jó mélyre dugva bele az anyagokat. A húst bedörzsöljük sóval, borssal és tepsibe tesszük. Leöntjük forró vajjal, hozzáadjuk a bort, a finomra vágott tárkonyt, a narancs reszelt héját és levét, a felszeletelt gombát. Sütôbe tesszük és locsolgatva puhára sütjük. Amikor kész, a húst deszkára emeljük, néhány percig pihentetjük, azután felszeleteljük és tálra rakjuk. A mártást tojássárgával kevert tejföllel besûrítjük, egy részét a húsokra locsoljuk, a többit külön edényben tálaljuk. Burgonyapürét adunk hozzá.

*

Spenótos báránytekercs

Finom olasz recept, amelyhez másfél kilogramm báránycombot kicsontolunk, kicsit kipotyoljuk, sózzuk, borsozzuk, majd – amíg a töltelék elkészül – állni hagyjuk. 15 dkg, sós vízben fôtt és szûrôben lecsorgatott spenótot megvágunk, egy nagyobb fej apróra vágott vöröshagymával, egy szál apróra vágott zöldhagymával, két cikk pépesre zúzott fokhagymával, két púpozott kanál prézlivel, 15 dkg megolvasztott sajttal, egy kanál édes Piros Arannyal összedolgozzuk, tetszés szerint sózzuk, borsozzuk, majd a spenótot is hozzáadjuk.

A tölteléket egyenletesen a húsra kenjük, az egészet felcsavarjuk, majd hústûkkel, s ha nincs, cérnával összefogjuk. A tekercset olajban minden oldalán megpirítjuk, majd a lerben másfél órán át sütjük, s idônként másfél deci vízzel felhígított két és fél deci száraz fehérborral meglocsoljuk.

Ha elkészült, kivesszük a hústûket vagy a cérnát, szeletekre vágjuk.

Olajbogyóval ízesített krumplisalátával, petrezselymes krumplival vagy tetszés szerinti szósszal tálaljuk.

16 darabhoz 800 g Picnic vagy Petit keksz, 100 g vaj, két púpozott kanál kakaó, 2 deci tej, 200 g cukor, két deci rum, 400 g mazsola, 1 deci tejszín, 400 g pörkölt mogyoró vagy dió apróra vágva, 16 szem zselés cukorka.

A mazsolát rumba áztatjuk, majd pépesítjük (ledaráljuk vagy átpasszírozzuk). A tejet a cukorral és a kakaóval felforraljuk és beletesszük a kekszet, hogy szétázzon. Ezalatt a vajat habosra kavarjuk, majd kanalanként beledolgozzuk a kekszet és a mazsolapépet. Az így kapott kemény masszából kekszszalámit formázunk, fóliába csomagoljuk és hûtôbe tesszük. Ezalatt a mogyorót vagy diót megpörköljük, és amikor kihûlt, a szalámit beleforgatjuk. Azután felszeleteljük, majd az étcsokoládét a tejszínben felolvasztjuk és a szeletek tetejére öntjük, és mindeniknek a közepére zselés cukorkát nyomunk, de díszíthetjük virággal is.

A zselés karikák a húsvéti asztal üdítô díszei.

Több évtizede történt. A fôváros közeli faluban élô idôs asszony és az unokája gyermektartási per érdekében kereste fel az ügyvédet. Mint kiderült, az anya a városban ûzte az ôsi mesterséget, s az enyhén fogyatékos kislányát a megözvegyült nagymama gondjaira bízta, anélkül, hogy törôdött volna vele.

Ahogy a szép arcú, csinos kislány nôiesedni kezdett, hamar elvesztette a szüzességét, s a falubeli férfiak gyakran látogatták. Feltehetôen a jövedelem nélkül élô nagymama engedélyével. Addig-addig, amíg a lány terhes maradt és gyereket szült. A nagymama, mint hivatalosan kinevezett gyám, felkerekedett és egy 60-70 év körüli nyugalmazott vasutas ellen indított apasági keresetet. Abban az idôben még nem végeztek DNS-meghatározást, az orvosi vizsgálat pedig ritkán zárt ki határozottan valakit. Mivel az özvegy, idôs férfi tiltakozott, a tárgyalás során kiderült, hogy a kamasz lánynak valóban sok férfi látogatója volt, akik beismerték az intim kapcsolatot.

A bíró hallgatta egy ideig a vallomásokat, hosszan csóválta a fejét, majd egy adott pillanatban a nagymamához fordult:

– Mondja kedves, ha ennyi ügyes fiatal gavallérja volt az unokájának, miért egy ilyen idôs apát akar az unokának?

– Mert biztos nyugdíja van – hangzott a kérlelhetetlen és határozott válasz.

Jung Ildikó

Ôrizni értékeinket

"Minden nemzetnek fô kincse a nyelve. Bármit elveszíthet, visszaszerezhet, de ha a nyelvét elveszíti, Isten se adja vissza többé" – írta Gárdonyi Géza.

Az anyanyelv hagyományaink ôrzôje is egyben. S bár nyelvünket még nem veszítettük el, hagyományaink közül már sok kiveszôben van. A huszonnegyedik órában még megmenthetjük a betlehemi szokásokat, a húsvéti rigmusokat, népdalainkat és népmeséinket is. A népi kultúra megismertetése sürgôssé vált, amíg még élnek azok, akik megmutathatják a tánclépéseket, elénekelhetik népdalainkat.

Miképp lehet továbbörökíteni ezt a hagyományt? Iskolában és iskolán kívül. A kisdiák életkora nagymértékben meghatározza azt, amivel a népi kultúrából élményszinten, játékos formában, saját tevékenységhez kötötten foglalkozni lehet....

Az iskolában elsôsorban az adott település, tájegység hagyománykincsére kell támaszkodni. Így remélhetô, hogy a gyerekek családjukban vagy lakóhelyükön fellelhetik a múlt tárgyi emlékeit, s személyes kapcsolatok révén megérezhetik az eltûnt idôk, szokások, tradíciók szépségét, nemzedékek összefûzô erejét.

Elsôsorban az anyanyelvi tárgyakban nyújthatunk néprajzi ismereteket.

A népmese, népmonda, anekdota, népballada, népdal, népi gyermekjátékok fontos szerepet töltenek be az iskolai nevelésben. Gáspár János, a múlt század végén élô nagy pedagógusunk hívja fel elsônek a figyelmet arra, hogy a nép költészetét "játszva, észrevétlenül" kell a kisgyermeknek megtanítani. Igen jelentôs a zene személyiségformáló hatása is. Mozgással kísért népi gyermekjátékdalaink olyan kis, de teljes egységek, amelyek ôrzik néptáncaink alaprétegét. A gyermek játék közben adja igazán önmagát, a játék felszabadítja, kiteljesíti személyiségét.

Mindezek tudatában önkéntelenül felötlik bennem a kérdés, hogy mi, szülôk, pedagógusok, megteszünk mindent felbecsülhetetlen kincsünk megmentéséért, továbbviteléért?! Szülôként nem lenne-e jobb népmesékkel, népdalokkal altatni el gyermekeinket a divatos, agresszív rajzfilmek helyett?

A néphagyományok továbbvitele a családok dolga is. Végre elértük azt, senki sem gátol meg abban, hogy vallási és történelmi ünnepeinket megtarthassuk, melyek hangulatukban, jellegükben szépek és meghatóak, s igazi emberi értéket képviselnek. Ha közös ünnepeinkre magunkkal visszük gyermekeinket, unokáinkat, akkor egyik legszebb kötelességünknek teszünk eleget. Ha pedig az iskolai oktatásra gondolok és arra a bizonyos "választott tantárgyra", nem lenne-e jobb, ha az elsô osztályban informatika vagy angol nyelv helyett (amit sokszor a nyakunkba varrnak) közös megegyezéssel hagyományôrzô órát választanánk?

Érdemes ezen mindannyiunknak elgondolkodni.

(Köszönöm Nagy Enikô tanítónônek, hogy I-es fokozati dolgozatát rendelkezésemre bocsátotta, és annak tartalmával megerôsítette bennem, hogy "a múlt ismerete adhat és ad biztatást nekünk, hogy higgyünk a jövôben".)

Szilágyi Hajnal

Három napig nem közlekedhetnek a tehergépkocsik Magyarország területén

Péntek este 22 órától hétfô este 24 óráig a nagy tehergépkocsik nem léphetik át a magyar határt, miután a magyarországi hatóságok meghosszabbították húsvét második napjára a hétvégekre szóló közlekedési tilalmat. A magyar hatóságok kedden közölték az Arad Megyei Határrendôrség Felügyelôségével, hogy a hétvégekre szóló, a tehergépkocsikra vonatkozó közlekedési tilalom húsvét második napjára is érvényes. "Elkerülendô a hosszú tehergépkocsisorokat, javasoljuk a szállítóknak, hogy maradjanak a parkolókban és ne közelítsék meg a határt. Azt javasoljuk ugyanakkor a tehergépkocsi-sofôröknek, válasszák a gyulavarsándi határátkelôt is, hogy ne keletkezzenek nagy forgalmi dugók Nagylaknál" – nyilatkozta a Mediafax tudósítójának Ioan Handra, a határrendôrség felügyelôségének vezetôje. Hétfôn több száz tehergépkocsi várakozott a nagylaki határátkelônél, hogy elhagyhassa az országot. A gépkocsisor tíz kilométeren keresztül húzódott. A 7-es országút egyik sávját Nagylak bejáratáig hétfô estig elfoglalták a várakozó tehergépkocsik.

Magyar népmesék hindi nyelven

Nagy érdeklôdés mellett mutatták be a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban hétfôn este a Hungarian Lok Kathaein címû hindi nyelvû kötetet, amely 10 magyar népmesét tartalmaz. A magyar népmesék fordításkötetet Indu Mazaldan író mûfordító mutatta be a nagyszámú érdeklôdônek. Ô maga is sok magyar mûvet ültetett át hindi nyelvre. A mesekönyvet Indu Kant Angiras indiai író, költô, mûfordító tette át hindire. Ô azon kevesek közé tartozik, aki nem közvetítô nyelv segítségével, hanem közvetlenül, eredeti magyar mûvekbôl készíti a mûfordításokat – mondta el az MTI-nek Lázár Imre, a magyar intézet igazgatója. A fiatal író a delhi magyar intézetben kezdett magyarul tanulni, majd a Delhi Egyetem hungarológia szakán Köves Margit tanítványaként szerzett diplomát. Nyelvtudását egy 2000-ben elnyert egyéves ösztöndíjjal Magyarországon tökéletesítette. Elsô mûfordításait a magyar irodalomból az Abhineta Ki Mritju címû kötetben közölte. A könyv neves magyar írók elbeszéléseit tartalmazza hindi nyelven. Indu Kant Angiras az egyik rangos indiai irodalmi szervezet fôtitkára, több verseskötete jelent meg és számos antológiát is szerkesztett.

Válás milliomos módra

Paul McCartney egykori Beatles-tagot hétfôn 2