|
LX. évfolyam 62. (16846.) sz. |
2008. március 14., péntek |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a minap igen érdekes közleményben tudatta az olvasókkal, hogy ez az intézmény az egyetlen, amely bekapcsolódott a hidegvölgyi roma közösség problémáinak megoldásába.
Az öndicséretnek is minôsíthetô kijelentésnek elsôsorban az mondhat ellent, hogy március 7- én találkoztak a polgármesteri hivatal vezetôi a fejlesztési minisztérium igazgatójával annak a kísérleti jellegû programnak a kapcsán, amely éppen a fent említett roma közösség problémáit próbálta feltérképezni elsô ízben. (?!) Ezek között szerepel például a személyazonossági iratok hiánya, a roma közösség vezetôinek passzivitása a sajátos gondokkal szemben "stb". A "stb" bizonyára érdekes dolgokat takar, amit nem feltétlenül akarnak nyilvánosságra hozni, de az is lehet, hogy semmi sincs mögötte.
A konferencia résztvevôi feltalálták a spanyolviaszt, hiszen arra az épületes következtetésre jutottak, hogy a roma közösség szociális, lakhatási, oktatási és egészségügyi problémáit a "maguk komplexitásában" kell megoldani, az említett találkozó pedig az elsô lépés e cél felé.
Nos, a hivatal nem éppen szerény képviselôi megfeledkezni látszanak arról, hogy még mielôtt azokat a nagyon "konkrét" intézkedéseket meghozták volna, a hidegvölgyi roma közösség nem kis segítséget kapott alapítványoktól, egyházaktól, de magától a helyhatóságoktól is, amit most elfelejteni látszanak.
A nemkormányzati szervezetek azon törekvései, hogy a hidegvölgyi roma lakosság aktívan részt vegyen sorsának javításán, hozzájáruljon a közmûvesítéshez, mûhelyek kialakításához, az életminôség növeléséhez, ritkán találtak eléggé értô fülekre. Pedig nem ártana, ha az önkormányzat konzultálna néha azokkal a civil szervezetekkel, amelyek sok önfeláldozással próbáltak tenni e közösségért. Nem elég kijelenteni, hogy új lakásokat építenek a hidegvölgyieknek, miközben az elmúlt 8 év során a polgármesteri ígérgetések és az éveken át közpénzbôl fizetett roma tanácsosok ügyködése ellenére képtelenek voltak megoldani a személyazonossági igazolványok kibocsátását annak a pár száz embernek, akik a Hidegvölgy lakói. De említhetjük a közmûvesítést, a víz bevezetését, csatornázást, utca, járda építését stb., és nem utolsósorban a megélhetési lehetôségek megteremtését. Átfogó koncepcióról szóló "kísérleti" programról pedig még nem hallottunk az önkormányzat részérôl. Márpedig nem elég választások elôtt fél évvel fût-fát ígérni annak a potenciális választóbázisnak, majd 4 évig újra sorsára hagyni ôket, s adott alkalommal újra feltalálni a spanyolviaszt. Elôbb-utóbb rájönnek maguk is, hogy eszközként használják ôket...
Soha ennyi jelöltje nem volt az RMDSZ-nek, mint az idei helyhatósági választásokon. Az RMDSZ felhívására nagy számban jelentkeztek mind a polgármesteri tisztségre, mind a helyi tanácsokba. Mikefalván például 9 polgármesterjelölt indult az elôválasztásokon, mind az RMDSZ színeiben, nyilatkozta tegnap dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke.
A szervezet székházában tartott sajtótájékoztatón jelen volt Szabó Árpád ügyvezetô elnök és Csép Andrea ifjúsági alelnök.
Kelemen Atilla elmondta, hogy a jelenlegi mandátum idején az RMDSZ-nek 38 polgármestere, 561 megyei és helyi tanácsosa volt, legalább ennyit szeretnének a júniusi választásokon is elérni. Jelenleg 100 polgármesterjelölt és 1051 tanácsosjelölt méretkezik meg az elôválasztásokon. Azokban a helységekben, ahol a polgármesterek kiemelkedô eredményt értek el, nem indítanak más jelöltet. Az elnök elmondta, hogy három személy jelentkezett a megyei tanács elnöki tisztségére, szerinte azonban a legtöbb esélye a jelenlegi elnöknek, Lokodi Editnek van.
Véleménye szerint az SZKT által megszavazott községi szervezeteknek az kellene legyen a feladata, hogy megállapítsák a jelöltlisták algoritmusát, úgy állítsák össze, hogy egyetlen település se kerüljön hátrányos helyzetbe. A többes jelölés feszültségeket is kreál, de, mint mondta, elégedett, hiszen ez azt jelenti, hogy feléledt a vidék is.
A június elsején sorra kerülô helyhatósági választásokon 74 településen indítanak teljes listákat. A jelöltek sorrendjét álló- vagy mozgóurnás elôválasztásokon, illetve küldöttgyûléseken véglegesítik március 30-ig, tudtuk meg a továbbiakban. Azok a polgármesterek és tanácsosok, akiknek a beszámolóját nem fogadta el a helyi szervezet, nem indulhatnak újabb mandátumért. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a marossárpataki polgármester, Ercsei György és két marosvásárhelyi tanácsos: Dáné Károly és Nemes Pál beszámolóját nem fogadták el.
A Népújság kérdésére, hogy mi a véleménye a KP alelnökének arra a kijelentésére, miszerint az RMDSZ-nek is a PSD által kezdeményezett koalícióban lenne a helye, Kelemen Atilla kijelentette: csak a gyenge pártok kötnek választási koalíciókat, az erôsek külön indulnak. Az RMDSZ-nek megvannak a saját jelöltjei, kivéve Nagysármást, Marosludast, Segesvárt és Radnótot, ahol nem indít polgármesterjelöltet.
A kérdésre, hogy Vásárhelyen van-e esélye az RMDSZ-nek, igennel válaszolt. Véleménye szerint bár az utolsó pillanatban dôlnek el a dolgok, a "furcsa" felmérések dacára bízik Borbély László esélyeiben, aki sokat tett a városért. Ugyanakkor legfontosabbnak a vásárhelyi tanácsi többség megtartását nevezte.
Dacian Ciolos mezôgazdasági miniszter azt ajánlja a tejet termelô kisgazdáknak, hogy szövetkezzenek és végezzenek közös beruházásokat, hogy megmaradhassanak a piacon.
"Gazdasági szempontból is szervezkedniük kellene, közös beruházásokat kell eszközölniük. A három-négy tehenes kisgazdák nem fognak tudni megmaradni a piacon" – jelentette ki Dacian Ciolos csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A miniszter szerint mind a termelôknek, mind a tejfeldolgozóknak érdeke, hogy közép- és hosszú távon legyen mûködési stratégiájuk, illetve stabilitásuk.
"Mindkét oldalon stabilitásra van szükség, illetve befektetésekre. Ne legyenek illúzióik a kistermelôknek, szervezhetnek bármennyi tiltakozó akciót a tej ára miatt, nem maradnak meg a piacon, ha nem végeznek közös befektetéseket annak érdekében, hogy minôségi tejet állítsanak elô olyan nagy mennyiségben, amely az elôállítási költségek csökkentését eredményezné" – mutatott rá a mezôgazdasági miniszter.
A múlt napokban történt tiltakozó akciókra utalva Ciolos kijelentette, a tejipar javára válik, ha a termelôk és feldolgozók között jó az együttmûködés.
Nem ütközik az alaptörvénybe az új választási törvény, amely a jelenlegi listás választás helyett bevezeti az egyéni választókerületi szavazási rendszert – döntötte el az alkotmánybíróság.
A Nagy-Románia Párt (PRM), a Konzervatív Párt (PC) képviselôi és független honatyák fordultak a taláros testülethez azt kifogásolva, hogy a múlt héten a parlament által elfogadott választási törvény több alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz.
A honatyák kifogásait az alkotmánybíróság megalapozatlannak találta.
A döntés meglepetésnek számít, hiszen a bukaresti megfigyelôk és politikusok zöme korábban úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínûség szerint a testület alkotmányellenesnek nyilvánítja a jogszabályt, mivel az több, alaptörvénybe ütközô megfogalmazást is tartalmaz.
Bogdan Olteanu, a képviselôház liberális elnöke bejelentette, hogy az egyéni választókerületes szavazás törvénye megjelent a Hivatalos Közlönyben, ami azt jelenti, hogy 2008. június elsején a megyei tanácselnököket az új rendszer alapján választják meg. A képviselôház által a Mediafaxnak csütörtökön elküldött közlemény szerint Bogdan Olteanu kijelentette, a törvény három nappal a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után érvénybe lép.
A jogszabály gyakorlatba ültetéséhez azonban hátra van még egy kulcsfontosságú mozzanat: az egyéni választókerületek határainak megrajzolása. A választókerületeket a kormánynak kell kijelölnie az illetékes parlamenti szakbizottság által meghatározott szempontok alapján.
A jogszabály másik jelentôs újdonsága, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is egyéni választókerületekben választják meg. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály erre vonatkozó rendelkezését már alkalmazni fogják a nyári helyhatósági választásokon.
Különösebb vita nélkül fogadta el tegnap a rendkívüli ülésre összehívott marosvásárhelyi tanács azt a határozatot, melyben jóváhagyták a sintérszolgálat szervezési és mûködési szabályzatát, a szolgáltatás haszonbérbe adásának indokoltságát alátámasztó tanulmányt, illetve a feladatfüzetet, melynek alapján a szolgáltatást nyílt versenytárgyalás útján fogják haszonbérbe adni.
A sintérszolgálat szabályzatából kikerültek a korábban nagy vitát kiváltott, a gazdátlan ebek elaltatását lehetôvé tevô paragrafusok, így a dokumentum értelmében csak azokat az ebeket lehet majd jobblétre szenderíteni, amelyek gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Módosító javaslatok Doru Opriscan tanácsos javaslatára tegnap is kerültek be a szabályzatba. Eszerint a szolgáltatás leendô mûködtetôje köteles lesz állatorvost, és állat- egészségügyi asszisztenst alkalmazni, a képviselô szerint pedig az önkormányzatnak is kell állatorvost alkalmaznia, aki majd felülbírálja az altatásra ítélt eseteket és felügyeli az eljárást.
A sintérszolgálatra vonatkozó határozat kapcsán a tanácsos azt is javasolta, hogy az önkormányzatnak a gondozásba vett kóbor kutyák további sorsával is kellene majd törôdnie, olyan értelemben, hogy népszerûsítsék az állatok örökbefogadásának lehetôségét. Ennek a javaslatnak a kapcsán már vita alakult ki, Dorin Florea polgármester azt tette szóvá, hogy a kóbor kutyák sorsának rendezésével párhuzamosan büntetô intézkedéseket kellene foganatosítani azokkal szemben, akik kicsapják az állatokat. A polgármester szerint a tömbházak körül a lakók gondozásában élô gazdátlan kutyáknak is ketreceket kellene biztosítani. Florea szerint a közösségi rendôrök mintegy 270 gazdátlan ebet azonosítottak a városban. A felszólalások kapcsán kiderült, a polgármesteri hivatal egy kutyatartási szabályzaton is dolgozik, melyet polgármesteri rendelet vagy tanácsi határozat útján léptetnek életbe.
Az önkormányzat továbbá tudomásul vette az új köztisztasági díjakat. Az ezek elfogadásáról szóló határozat kapcsán ismét szóváltás alakult ki a tegnapi ülésen, ahol több képviselô drágállotta az új díjakat, viszont kiderült, a tanácsnak nincs lehetôsége módosítani ezeken, mert a licitbizottság döntését nem változtathatják meg, a testület döntése csak az új díjak kapcsán szükséges költségvetés-módosítás alátámasztásához szükséges. Végül a határozatot ennek megfelelôen átfogalmazva fogadták el a képviselôk.
A tanács ülése után a polgármester zárt ülésre hívta meg a képviselôket, ahol információink szerint azt a javaslatát tárta a tanácsosok elé, hogy a leendô régiós hulladéktároló számára, melynek ügyében a napokban több más önkormányzat mellett a marosvásárhelyi elöljárók is tárgyaltak a megyei tanáccsal, a város biztosítson telket vagy helyet a marosvásárhelyi hulladéktároló telkén.
Tegnap délben több tucat fiatal kerékpáros gyûlt össze Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal elôtt. A fiatalok elmondták, nem képviselnek szervezetet, csupán az extrém sportokat, a kerékpározást, gördeszkázást kedvelik, de nincs ahol szórakozzanak, ugyanis a városban a közrendészek megbüntetik. A fiatalok a városi tanácsosok tudomására hozták óhajukat.
Annyira spontán volt a tiltakozás, hogy nehezen derült ki, ki a hangadó, a kezdeményezô. Végül több fiatal – kezükben internetrôl lemásolt felvételekkel és rajzokkal – elmondta lapunknak, nem kérnek többet, mint azt, hogy egy mini labdarúgópályára szereljenek fel olyan akadályokat, rámpákat, ahol ugorhatnak kerékpárral, gördeszkával. Így ôk sem zavarják a járókelôket, nem teszik tönkre a járdát, padokat és biztonságban lehetnek. A fiatalokat elôször a helyi tanácsülésre igyekvô dr. Benedek István tanácsos hallgatta meg. Elmondta, személyesen támogatja a kezdeményezést, csak meg kell találni a kivitelezés módját.
Aztán az igénylôk csoportjának képviselôi dr. Bakos Levente alpolgármesterrel is tárgyaltak, aki elmondta, ô is kerékpározik, így megérti a követeléseket. Az alpolgármester nemcsak a rajzokat tanulmányozta, hanem interneten több pályát is megnézett, mi több, egy nagyváradi cég honlapjára is bukkant, amely berendezi a pályákat. Az alpolgármester azt ígérte a fiataloknak, hogy megkéri a közterület-kezelô osztály munkatársait, állítsanak össze egy dokumentációt – költségvetéssel –, és felkarolja a kezdeményezést.
A tanácsülésen, napirend elôtti felszólalások között dr. Benedek István felvette az extrémsport-pálya építésének szükségességét. Ioan Sita tanácsos hozzáfûzte: erre alkalmas hely lenne a Víkendtelepen levô használaton kívüli gokartpálya.
A felvetésre válaszolva dr. Dorin Florea polgármester kifejtette: már 2002-ben kért hasonló sportot ûzô fiataloktól konkrét tervet, de nem kapott semmit. Erre alkalmas helyet találhatnak a városban, azonban hangsúlyozta, a pálya biztonságáról is gondoskodni kell, hiszen felelôsséggel jár ennek használata. Ezt a részét is át kell alaposan gondolni.
A fiatalok nem kaptak ugyan szót, de a tanácsülést követôen aláírásokat gyûjtöttek, s azt ígérték, hogy megtesznek minden lépést annak érdekében, hogy kezdeményezésük valóra váljon.
Szerbiának nem áll szándékában kereskedelmi blokádot bevezetni Koszovó ellen – jelentette ki a szerb külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa elôtt. "Alapvetô érdekünk, hogy Koszovó közösségei virágozzanak, és hogy együtt, békében, biztonságban és megbékélésben virágozzanak" – fogalmazott Vuk Jeremic. "Ezért van, hogy Szerbia nem fog embargót alkalmazni és hogy (…) nem folyamadunk a fegyverek erejéhez" – tette hozzá.
A Szerbia kérésére összehívott New York-i ülésen Oroszország képviselôje továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy csak az ENSZ felhatalmazásával kezdhesse meg tevékenységét az Európai Unió (EU) rendôri és igazságügyi missziója Koszovóban. Ahogy arra számítani lehetett, a Koszovó ügyében hónapok óta megosztott BT keddi ülésén sem született döntés a kérdésben.
Mindenekelôtt az lenne elfogadhatatlan – jelentette ki Vitalij Csurkin –, hogy az unió EULEX missziója felváltsa a jelenlegi ENSZ-igazgatást (UNMIK). "Mindez egyértelmûen túlmegy az 1244-es számú BT-határozat határain és az (EU) hatáskörén" – fogalmazott az orosz diplomata az UNMIK küldetését megalapozó, 1999-ben született rendelkezésre utalva.
Elképzelhetô, hogy a tervezettnél késôbb veszi át az ENSZ-tôl az Európai Unió) missziója a koszovói feladatokat – nyilatkozta az EU koszovói megbízottja az osztrák hírügynökségnek Brüsszelben.
"Lehetséges, hogy a továbbiakban egy kicsit fokozatosabban és árnyaltabban fog zajlani (a váltás), északon (Koszovó északi részén) egy kicsit tovább tarthat, mint máshol" – mondta Pieter Feith.
Mindenekelôtt a koszovói szerbeket kell még meggyôznie az EU-nak – mondta.
Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítônek a Koszovó nemzetközi ellenôrzés melletti füg- getlenségérôl szóló javaslata szerint Koszovó függetlenségének kikiáltásától számított 120 nap elteltével, vagyis június közepén váltaná fel az uniós EULEX az UNMIK-et.
Ahtisaari azzal a feltevéssel tette meg javaslatát, hogy a szerbek és az albánok egyetértenek vele – mondta. "Most azonban azt látjuk, hogy ez nem egészen felel meg a valóságnak".
A vízumkérdés rendezésére "kétutas" tárgyalások kezdôdnek az Európai Unió és Egyesült Államok között: ilyen egyezség született az EU és Washington képviselôi között a Szlovéniában zajló tárgyalásokon.
Washington egyrészt Brüsszellel folytat majd megbeszéléseket, de emellett tárgyal a tagországokkal is.
A Ljubljana melletti Brdo pri Kranju kastélyában zajló amerikai–EU tárgyalásokról kiadott nyilatkozat szerint a felek tárgyalni fognak Washington azon követelésérôl, hogy az EU-tagországok tegyenek eleget az új amerikai biztonsági elvárásoknak. Ennek fejében polgáraik vízum nélkül utazhatnának az Egyesült Államokba.
Közvetlenül a megbeszélések elôtt Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter közölte: véleménye szerint "a nézeteltérések eltúlzottak". Azt jósolta, hogy a szlovéniai találkozóról jó hírekkel tudnak majd szolgálni. Washington egyezségre tud jutni az uniós tagországokkal úgy, hogy a megállapodások ne sértsék az uniós elveket. "Egyértelmûen tiszteletben tartjuk az uniós jogot" – tette hozzá Chertoff.
Brüsszel reméli, hogy 2008 végéig sikerül átfogó megállapodást kötnie Washingtonnal a valamennyi uniós állampolgárra vonatkozó vízummentességrôl. Tizenkét uniós ország állampolgárait érinti az amerikai vízumkötelezettség: Görögország és tizenegy 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott, többségében volt kommunista állam polgárait. Az új EU-tagok közül egyedül Szlovéniára nem vonatkozik a vízumkényszer.
Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke határozottan elutasította azt a moldovai rendezési tervet, amelyet Vlagyimir Voronyin, Moldova államfôje ismertetett két nappal korábban azzal, hogy az élvezi Moszkva támogatását.
Szmirnov Moszkvában nyilatkozott, ahol találkozott Dél- Oszétia és Abházia vezetôivel. Csütörtökön velük együtt részt vett az állami duma meghallgatásán a szakadár területek helyzetének rendezésérôl.
A Voronyin moldovai elnök által ismertetett elképzelés szerint a Dnyeszteren túli terület gyakorlatilag visszatérne Moldova kötelékébe autonóm köztársaságként. Szmirnov errôl a Kommerszant címû orosz lapban csütörtökön közölt interjújában azt mondta: Chisinau egyetlen célja, hogy felszámolja a Dneyszteren túli területen érvényesülô orosz befolyást, miközben ott több mint százezer orosz él.
"Semmiféle közös államról nem lehet szó. A 2006-ban tartott népszavazáson 97 százalékos arányban kimondták a választók, hogy önálló államot akarnak, amely nem a NATO és az EU irányába, hanem Oroszországgal együtt fejlôdik. Tárgyalni csakis a kapcsolatok normalizálásáról lehet" – mondta Szmirnov.
Úgy vélte: most zajlik a Szovjetunió széthullásának befejezô szakasza, ezért léteznek még el nem ismert területek és köztársaságok, a Dnyeszteren túli terület mellett Dél-Oszétia és Abházia, s leszögezte: a terület nem lépett ki a Szovjetunióból, hanem éppenséggel benne maradt.
Az elôre hozott köztársasági parlamenti választást egy idôben tartják meg a vajdasági tartományi parlamenti választással, illetve a helyhatósági választásokkal.
Tadic közleménye szerint a választás demokratikus módja annak, hogy a polgárok megmondják, az elkövetkezô években hogyan fejlôdjön Szerbia. "Ez egy új lehetôség, hogy megerôsítsük az ország szuverenitása és területi egysége védelméhez szükséges tartalékainkat, és az európai integráció révén megerôsítsük gazdasági kilátásainkat (...)" – közölte Tadic, aki arra szólított fel, hogy a választási kampány legyen igazságos, békés és demokratikus légkörû.
A választás kiírására a szerb kormány tett javaslatot azzal az indoklással, hogy a kabinet nem tud többé "egységes és közös politikát" folytatni. Az új választás megtartását Vojislav Kostunica kormányfô kezdeményezte, de a kabinet mûködésképtelenné válása már hetekkel ezelôtt nyilvánvaló volt: okát azok az ellentétek jelentik, amelyek a kabineten belül Koszovó, illetve Szerbia EU-hoz közeledése kérdésében feszültek. A miniszterelnök és tábora szerint Szerbia csak "egészben", tehát Koszovót magáénak tudva közeledhet az EU-hoz, míg a kormánytöbbséget adó, Tadic vezette Demokrata Párt (DS) és szövetségesei azt mondják, hogy Koszovóért harcolni kell ugyan, de ez a küzdelem nem hátráltathatja az ország EU- integrációját.
A TripAdvisor nevû társaság 1100 utazó véleményére alapozott, Londonban kiadott összeállítása a fô európai idegenforgalmi célpontok turistavonzó és - taszító tulajdonságait listázza.
A felmérés szerint a legnépszerûbb európai nagyváros London, és a turisták készek mélyen a pénztárcájukba nyúlni a brit fôváros kedvéért, sôt az enyhén szólva hiányos köztisztaságot is elnézik neki. A válaszadók 41 százaléka – messze a legmagasabb relatív többség a kutatás bármely kérdésére – ugyanis Londont nevezte a legdrágábbnak az összes európai város közül, 13 százalék pedig a legpiszkosabbnak.
Londont a drágasági és a koszossági ranglistán egyaránt Párizs és Róma követi.
Az utazók az egetverô árakat és a koszt elsôsorban az éjszakai élet és a közparkok miatt bocsátják meg Londonnak: mindkét kategória minôségi listáján a brit fôváros végzett az élen.
A három legtisztább európai város a válaszadók szerint Zürich, Koppenhága és Stockholm, Budapest ugyanakkor a legolcsóbbak hármas élmezônyébe került, Prága után és Lisszabon elôtt a második helyre.
Az évente elvégzett közvélemény- kutatás idei összeállítása szerint a legunalmasabb európai turistacélpont Brüsszel, amelyet Zürich és Varsó követ az érdektelenségi rangsorban.
A külföldi látogatók a párizsiakat, a londoniakat és moszkvaiakat tartják a legbarátságtalanabb vendéglátóknak, Dublin lakóit pedig a legkedvesebbeknek.
A legjobb éttermeket Párizsban, Rómában és Firenzében, a legjobb boltokat Párizsban, Londonban és Rómában találták a felmérésbe bevont világutazók, akik romantikáért elsôsorban Párizsba, másodsorban Velencébe, harmadsorban pedig Rómába látogatnak a legszívesebben.
A Pro Európa Liga tiltakozik az ellen, hogy a kolozsvári hatóságok engedélyezték az Új Jobb szervezet tüntetését március 15-én.
A Pro Európa Liga által csütörtökön kiadott sajtóközleményben Smaranda Enache kijelenti, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azon döntése, hogy engedélyezte az Új Jobb szervezetnek egy megmozdulás szervezését pont az 1848-as magyar forradalom 160. évfordulóján, meglepô, és azt bizonyítja, hogy Emil Boc (PDL) polgármester engedett "bizonyos szélsôséges csoportok nyomásának".
"Figyelembe véve, hogy az Új Jobb mozgalom intoleráns eszméket hirdet, amely ellentétben áll a népek közötti testvériség eszméjével, melyet az 1848-as forradalom jelképez, de Románia és az Európai Unió alkotmányos értékeivel is, egyáltalán nem véletlen a megmozdulás dátuma és helyszíne. Provokálást jelent a magyar közösség kollektív emlékezésével, illetve a romániai etnikumközi harmóniával szemben" – áll a PEL közleményében.
Kolozsváron kulturális események sorozatával emlékezik meg a magyar közösség a március 15-i eseményekrôl.
A nacionalista Új Jobb szervezet és a Sarmisegetuza Alapítvány a magyar közösség megemlékezésével párhuzamosan megmozdulást szervez a kolozsvári Széchenyi téren Mihai Viteazul szobránál. A polgármesteri hivatal által jóváhagyott rendezvény neve: A kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusra. A rendezvényre mintegy 300 személyt várnak.
A Pro Európa Liga tiltakozásához több civil szervezet csatlakozott.
Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor csütörtökön nyugalomra intô felhívást intézett a kolozsvári lakossághoz, kérve a polgárokat, hogy mondjanak le a provokációkról március 15-én.
"Aggodalommal tölt el, hogy ezen a napon, amelynek többéves hagyománya van, az Új Jobb tüntetést akar szervezni, miközben egy másik szervezet más megmozdulást tervez a Bocskai téren. A lakosságtól érkezô jelek szerint megnôtt a feszültség a városban, nem is szolgálják ki az üzletekben a magyar fiatalokat, ha magyarul beszélnek" – jelentette ki Eckstein csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
A szenátor felhívást intézett a lakossághoz, hogy ne válaszoljon a provokációkra, bárhonnan is érkeznének azok.
"Értesülések szerint magyar radikális szervezetek is részt akarnak venni az eseményeken. Nyugodtságra, csendes ünneplésre szólítom fel a lakosságot" – tette hozzá a szenátor.
Országos szinten a legtöbb önkormányzat, a legtöbb polgármester felismerte a Regionális operatív program nyújtotta lehetôséget, és pályázott – jelentette be Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter március 13-án a Romániai Városok Egyesületének közgyûlésén.
A miniszter elmondta: a Regionális operatív program esetében nem tapasztalhatók lemaradások. Eddig 101 regionális és helyi infrastruktúra javítását célzó pályázat érkezett be. A 101, jelenleg értékelési fázisban levô pályázat becsült értéke körülbelül 1,2 milliárd euró.
A régiófejlesztési programot Borbély László egy teljes egészében decentralizált programnak minôsítette, ahol a döntések helyi, regionális szinten születnek. Nemcsak a pályázatok fontossági sorrendjének megállapítása, hanem a versenytárgyalások megszervezése is a helyiek felelôssége. A miniszter véleménye szerint az önkormányzatok s a polgármesterek idei legnagyobb kihívása az uniós programok menedzsmentje lesz.
Az elsô pénzek hatékony felhasználásának elôfeltétele a központi és a helyi hatóságok közötti partnerség – mondta Borbély, kiemelve: a kormány 2006-ban 90, 2007-ben 221 pályázat elôkészítésére adott pénzt.
A városok lakhatási problémáinak orvoslásával kapcsolatosan Borbély elmondta: a közvitára bocsátott lakástörvényben elôírjuk az önkormányzatoknak egy minimum négyéves lakásépítési stratégia kidolgozását, ugyanakkor felkérjük az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a szociális lakások építéséhez szükséges területet. A reális decentralizáció nem arról szól, hogy a központtól várjuk a megoldást – emelte ki a miniszter.
Fejlesztésre van lehetôség – mondta Borbély László, felsorolva a minisztérium régi és új programjait. A lakóházak hôszigetelése, a visszaszolgáltatott lakásokból kiköltöztetett bérlôk helyzetének orvoslását szorgalmazó lakásprogram, kultúrházak rehabilitálása, építése, sporttermek, úszómedencék építése, 50 ezernél kevesebb lakossal rendelkezô városok vízellátásának javítása, mind olyan programok, amelyek a városok fejlesztését ösztönzik – összegzett a miniszter.
A Magyar Polgári Párt a történelmi egyházakkal együtt március 15-én 13 órakor szervezi ünnepi megemlékezését a Petôfi- szobornál.
Beszédet mond Ötvös József református esperes, Izsák Balázs, az SZNT országos elnöke, valamint Kali István, az MPP városi alelnöke.
Az ünnepi megemlékezés kulturális mûsorát a marossárpataki Mátyás huszárezred lovas felvonulása színesíti.
Nemzeti ünnepünk alkalmából mindenkit szeretettel várunk. A koszorúzási szándékot kérjük elôre vagy a helyszínen bejelenteni.
Az MPP marosvásárhelyi elnöksége
Köszönöm Barabás János levelét (Népújság, márc. 11.), az alábbiakban az ott fölvetett kérdésekre válaszolok. Elöljáróban még annyit mondanék el Barabás úrnak, hogy 35 éve élek Marosvásárhelyen, tehát már helybelinek számítok, de nem az én hatásköröm, hogy a városba érkezô vendégek közérzetét befolyásoljam.
Barabás úr magyar érdeknek nevezi a magyarság megmaradását és gazdasági, valamint kulturális gyarapodását. Magam is valami hasonlót fogalmaztam meg néhány éve. Nem tudok nemzetben gondolkozni (a kiscsoportos oktatás híve vagyok), így csupán egyetlen nemzettel kapcsolatos programpont szerepel szellemi hagyatékomban: az "össznemzeti okosodást" az elsô tíz pont közé sorolom. Ámde: nincs mit kezdjek azzal a ’nemzettel’, amelynek egyedei nem hajlandók a kisujjukat sem kinyújtani azért, hogy évenként öt egységgel emeljék az intelligenciahányadosukat. Jó, ne legyek maximalista, már az is szép lenne, ha az ocsút a tiszta búzától meg tudnák különböztetni. Elmondanám, mire gondolok. Csíkszeredában 1990-tôl megjelent egy havilap, amelyet nem a mûvelôdési minisztérium és nem az Illyés Alapítvány pénzelt, hanem a magyar ember igénytelensége tartott el. A címe önmagáért beszél: Bûntény. Ha egy ilyen lap 18 éven át élt és virult, az igen komoly szegénységi bizonyítvány, nemde?
"Ha valaki egységre szólít azzal a céllal, hogy aztán szép csendben a magyarság helyzetét hagyja romlani, az nem jószándékú cél" – írja Barabás úr (vélhetôen az RMDSZ- rôl), én pedig azt kérdem: mihez képest romlott le a magyarság helyzete? A kommunista idôkhöz képest? Nem hinném. Akkoriban pártprogram foglalkozott a dolgozók életszínvonalának emelésével, de ennek már vége. Manapság csak kampány idején szecskázzák a dolgozók jólétét, de ezt senki se veszi komolyan, csak azok, akik elmennek egy-egy ilyen kampánygyûlésre. De miért kellene még ma is a párttól várni a kenyérjegyet és a helyzet javítását? Tessék észrevenni: a döntés joga nem a pártatyuskánál van, hanem az egyes embernél! Kétségtelen, a dolgok nem haladnak mindig a kívánt mederben, de úgy hiszem ennek más oka is lehet: a széles néptömegek (egy része!) nem tud élni a lehetôségekkel.
Néhány örömteli változást említenék: a NATO- és az uniós tagságnak köszönhetôen (1) megszûnt a katonaság és (2) szabadon közlekedhetünk Európában. Volt még két másik siráma is a székelységnek, ami megoldódott volna, ha az érdekeltek a kisujjukat megmozdították volna. Egy ideje magyarul is lehet vizsgázni a gépkocsi-vezetôi jogosítványért, óriási hátrány viszont, hogy aki nem ismeri a közlekedési törvényt, az továbbra sem megy át. Fájó panasz volt az is, hogy a magyar falvakba román rendôrt tettek, egészen addig, amíg ki nem hirdették: a rendôrképezdébe magyarul is lehet felvételizni. Mondjam-e vagy ki tetszik találni: alig volt jelentkezô. Na, akkor ne halljak panaszt!
A fenti idézethez még annyit: szerintem az ’egység célja’ csupán a parlamenti képviselet biztosítása (de lehet, hogy tévedek).
Barabás úr úgy véli, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának egyedüli feltétele a Székelyföld területi autonómiája (emlékeztetôül: ugyanezt az autonómiát én életképtelennek neveztem). Szó esik még természeti kincsekrôl, gazdag területrôl és egyéb adottságokról. Évek óta várom, hogy az autonómia hívei kiadjanak egy füzetet, azokkal az adatokkal, amelyek alapján el lehetne indulni a Kánaán megtervezése felé. A kérdéses két (három) megye statisztikai adatai lennének e füzetkében, például egy ’kor-fa’ is, amelybôl megtudná az ember, hogy milyen az öregek és fiatalok aránya, mekkora a szaporulat, van-e, lesz-e akinek kikiáltani az autonómiát? Milyen idôjárásbeli változások várhatók, van-e remény arra, hogy a pityókán kívül más is megteremjen, vagy augusztusban a csíki piacon továbbra is csak az ’erôszakosan asszimiláló ortodox’ gogost lehet majd megvásárolni? Hányan kaptak tejkvótát, s hány sajtgyár mûködik? Kinek a kezében vannak (vagy nincsenek) azok a hajdan prosperáló borvízfürdôk, amelyeknek ma a vize a patakokba folyik? Milyen az aránya az erdôs területeknek, s mennyi van abból magántulajdonban? A kivágott erdôk helyett hol és mennyit telepítettek? Milyen a megyék energetikai mérlege, hány szénbánya mûködik még, milyen kiaknázható altalaji kincsekben (gáz, kôolaj?) reménykedhet az autonóm terület leendô kormánya? Apropó: van-e elég rátermett, képzett ember a megyében vagy a hivatalokat majd a bajusz nagysága és a primor-felmenôk száma szerint fogják elporciózni? A whiskys bankrablón és néhány cicababán kívül van-e még valami komolyabb exportcikke a régiónak? Még az is érdekelne: hányan végeztek pályázatíró kurzust és hányan nem tudtak azonnal elhelyezkedni?
Végezetül elmondanám, hogy sokkal derûlátóbb vagyok, mint a vitapartnerem. Aggódom ugyan a nemzetemért, szó se róla, de ez ügyben még nem konzultált orvos. Kívánsága szerint "hátrább lépek" a sorban, s elôtérbe engedem azokat, akik – példának okáért – a csereháti árvaházzal kapcsolatosan azt állítják: az ingatlan új rendeltetése "a város etnikai összetétele megbontásának veszélyét villantotta fel Udvarhelyen". (Krónika, 2008. márc. 3.) Hááát, ha nyolc-tíz görög katolikus apáca jelenléte aggodalmat kelt a ’nemzetféltôkben’, akkor tényleg nagy baj van! De nem a nemzettel.
Hamarosan újabb karnevál színhelye lesz a fôtér, a négy napig tartó "mulatságnak" azonban csupán négyszáz kiválasztott lehet a részese. Nem a városvezetés idôszámítása állt fejtetôre, és új, szilveszterimádó szekta sem jelentkezett minálunk, helyettük magyarországi forgatócsoport érkezett. Elôször felütötte fejét a pletyka, majd bizonyossággá lett a múlt heti castingolás által, szerdán délben pedig sajtótájékoztatót tartott a készítô Katapult Film produkciós iroda. A G Caféban a rendezô, Hajdu Szabolcs, a produkciós vezetô Taschler Andrea, illetve a stáb további tagjai várták a szép számban megjelent kollégákat. Taschler Andrea ismertette a filmet és annak rendezôjét.
– Hajdu Szabolcs fiatal kora ellenére sokfilmes rendezô, ez az ötödik alkotása lesz. Bizonyosan sokan ismerik a 37. Magyar Filmszemlén rendezôi díjjal jutalmazott Fehér tenyér címû filmjét, amelyet Magyarország Oscar-díjra jelölt. A készülô alkotás egyelôre a Bibliothèque Pascal munkacímet viseli, a forgatást a hónap végén kezdjük el. Vásárhelyen egy hetet forgatunk, szerencsére a városvezetés felkarolta az ötletet, jó együttmûködésnek ígérkezik. A film tekintélyes részét forgatjuk Erdélyben, illetve Románia többi váro-sában. Ez nem véletlen, hiszen a történet egy erdélyi, félig román, félig magyar származású, Mona nevû lányról szól, akinek a sorsa kalandos fordulatokat vesz a késôbbiekben. A fôszerepet Török-Illyés Orsolya, marosvásárhelyi származású színésznô, a sajnálatosan néhai Illyés Kinga mûvésznô lánya játssza, rajta kívül azonban szinte mindenki román anyanyelvû a játszók között. Tárgyalások folynak Mihai Constantinnal, Razvan Vasilescuval, Andi Vasluianuval, és úgy tûnik, sikerül megnyernünk ôket az ügynek. A film magyar–német koprodukció, de a román színészek jelenléte nem újdonság: a sokszoros fesztiváldíjas Fehér tenyérben játszott Oana Pellea és Gheorghe Dinica is.
Hajdu Szabolcs rendezô ódzkodott a történetmeséléstôl: nehéz egy olyan filmrôl beszélni, ami már öt éve íródik. Nem látom a fától az erdôt. Jó kis jelenetek vannak benne, az bizonyos. A fôszereplô itt él, Erdélyben, különbözô helyeken látjuk ôt. De apja miatt ki kell mennie Nyugat- Európába dolgozni. Születik egy kisgyereke, akit itt kell hagynia. Londonba keveredik, ahol nagyon nehéz helyzetbe kerül. A Pascal könyvtárának nevezett helyen szexrabszol- gaságba kényszerítik. De minket elsôsorban nem a cselekmény, hanem a színészek, a jó helyzetek érdekelnek, amelyeken keresztül sikerül a lány történetét elmesélni.
– A film költségvetése megfelel az átlagos közép-európai helyzetnek, egymillió euró körüli – tette hozzá az irodavezetô. – Fôtámogatónk a Magyar Mozgókép Közalapítvány és az Eurimages, de az itt rendezett blokk fôtámogatója akár a város is lehetne, hiszen nagyon sokat segítenek, ez fôleg az engedélyek díjmentes beszerzését, a helyszínek biztosítását jelenti. Forgatni fogunk a fôtéren, ahol az éjszakai karneváli jelenet zajlik majd a hozzávaló fenyôfával, árusokkal, díszkivilágítással együtt, és forgatunk a Maros partján is, innen lôjük majd fel a "szilveszteri" tûzijátékot. A polgármesteri hivatallal folynak ugyan még a tárgyalások, de elôreláthatólag minden rendben lesz. Körülbelül délután hat-hét óra körül kezdôdik a "munkanap" és reggel 6-7-ig tart a menet. Mintegy ezer statiszta jelentkezett, közülük választjuk ki a filmben szereplô négyszázat. A részvétel feltétele az arc, igyekszünk érdekes, változatos tömeget verbuválni, hogy minél élethûbb legyen az itt forgatott jelenet.
– Hogy miért Vásárhely? Körülbelül tíz éve voltam itt elôször – mondta a rendezô. De érzelmileg kötôdöm a városhoz, Erdélyhez, a feleségem idevalósi. Általában olyan helyeken forgatok, ahol megvan ez az érzelmi kötôdés. Debreceni vagyok, filmjeim nagy részét ezért forgattam ott, és nem Budapesten. Marosvásárhely nagyon izgalmas város. Ezt egy átlagember nem látja, mert egyrészt itt él, másrészt nem filmes szemmel nézi a dolgokat. Igen érdekes hangulat árad az óváros régi, történelmi épületeibôl, illetve a köré csoportosított, bizarr fantáziával megálmodott panelnegyedekbôl. Jól áll a vászonnak a város, ahova már rég nem egyszerû turistaként jövök. Annyira megismertem, hogy tudom, melyik kapualjból milyen figurának kell majd a vásznon kilépnie. Ami pedig a román anyanyelvû színészeket illeti, ebbôl soha nem származott gond. Nem szinkronizálunk, a hitelesség igen fontos, a román színészek anyanyelvükön szólalnak meg a filmben. Nem nyelvfüggô az együttmûködés: akkor van gond, ha emberileg nem tudjuk megérteni egymást. Én nagyon tisztelem a hozzáállásukat, kicsit más iskolán nevelkedtek, mint a mi. De visszatérve a filmre, március végén–április elején kezdôdik a marosvásárhelyi forgatás, a film premierjét a 2009. évi Magyar Filmszemlére tervezzük és Vásárhelyen is bemutatjuk majd.
Huszonnégy évvel ezelôtt vs. tizenkilenc év óta. Egy örökkévalóságra szóló ígéret vs. hetven doboznyi élet. Két egymásnak feszülô, kikezdhetetlen igazság – az antik tragédia alaptétele. És a meg- megtorpanó, nekilóduló, önmagán hurkot vetô, kisimíthatatlan idô – a valóság kortárs érzete.
"– Aki belenéz a tyúkisten lyukába, a jövôjébe pillant bele, állítólag.
– Vagy a múltjába – attól függ, hogyan tartod."
Romy Vogtländer becsenget Frank és Claudia lakásába. Az öreg hölgy leszáll a gülleni állomáson. Médeia még egyszer beszélni kíván Iaszónnal. A pestis felüti fejét Thébában. Mindegyik érkezô figyelmeztetni jön, hogy a múlt kötelez. Frank, akárcsak Oidipusz, képtelen emlékezni, ezért nem rendelkezik saját jövôje felett. A bûnt, apa a fiúra, már öntudatlanul átörökítette: Andreas ígér és megtagad. Múltra ítéli Tinát, a tragédia hírnökét. Ha a múlt jelenné lesz, nincs más választás, mint megadni magunk a sors önbeteljesítô mechanizmusának. A szétvagdosott idô fájdalmas egységbe rándul össze.
Schimmelpfennig darabja maga is tyúkisten, varázskô, amelyen át meglátjuk a múltat. Vagy a jövôt. Attól függ, honnan nézzük.
Roland Schimmelpfennig – akit egyszerre tartanak a színpadi történetmesélés megújítójának és ügyes kezû mesterembernek, darab-gyárosnak – 1967-ben született Göttingenben.
Darabjainak magyar nyelvû pályafutása megírásuk után nagyon hamar, 2002-ben kezdôdött, azóta öt mûvét mutatták be magyarul. A leghíresebb, Az arab éjszaka megjelent a Kortárs német drámaírók antológiájában, Erdélyben játszotta a Marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye (2005, R: Szabó Máté) és a székelyudvarhelyi Nézôpont Színház (2007, R: Harsányi Zsolt). A Nô a múltból ôsbemutatója 2004-ben volt Bécsben, magyarul Ascher Tamás rendezésében a budapesti Örkény Színház játszotta 2006-ban.
*
Harsányi Zsolt 1995-ben végzett a Marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem színész szakán, 1998 óta rendez, 2006-ban elvégezte a rendezô szakot. Dolgozott a Figura Stúdió Színháznál, a Csíki Játékszínnél, a Nagyváradi Állami Színháznál, a marosvásárhelyi Yorick Stúdiónál és a székelyudvarhelyi Nézôpont Színháznál, ahol többnyire kortárs szövegeket vitt színre (Tasnádi István, David Harrower, Roland Schimmelpfennig).
*
Szereplôk: Frank – Korpos András, Claudia – B. Fülöp Erzsébet, Tina – Gecse Ramóna e.h., Romy Vogtländer – Berekméri Katalin, Andreas – Bartha László Zsolt
Dramaturg: Boros Kinga
Remix: DJ GORANGA
Dalszöveg: Fehér Csaba
Zene: Zeno Apostolache
Játéktér, jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Rendezô: Harsányi Zsolt
Premier március 16-án, vasárnap este fél nyolckor.
Csép Zoltán irodalmi referens
Csaknem negyven ország több mint 2400 kiadója vesz részt a hagyományos lipcsei könyvvásáron, amely csütörtökön nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára.
A lipcsei könyvvásár Európa és a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi könyves seregszemléje. A vasárnapig nyitva tartó vásáron mintegy 1500 szerzô vesz részt, s mintegy 130 ezer látogatót várnak. Az idei rendezvény díszvendége Horvátország, mégpedig sajátos magyar vonatkozással. A horvát irodalmi kiállítás tanácsadó kurátora ugyanis Dalos György, Berlinben élô magyar író.
Tekintélyes a magyarországi részvétel is. A magyar irodalmat mindenekelôtt olyan Németországban ismert vagy bemutatkozásra váró szerzôk képviselik, mint a marosvásárhelyi származású Bartis Attila, Dragomán György, illetve Térey János, Végel László és Forgó Léda.
Az "ôsi" könyvkiadó centrumnak számító Lipcse hagyományos könyvvására szakemberek szerint az olvasás vására, amit jelez, hogy az elkövetkezô napokban a "Lipcse olvas" mottó jegyében mintegy 1900 felolvasói, könyvbemutatói rendezvényre kerül sor. S nem csupán a vásár területén, hanem Lipcse belvárosában is. Ez a filozófia különbözteti meg egyébként a lipcsei vásárt a világ elsô számú könyvvásárától, a frankfurtitól, amely a legtekintélyesebb üzleti vásár lett.
Noha a lipcsei "könyvoldalak" hivatalosan csütörtökön nyíltak meg, a vásár elsô díját a szakma jelenlétében már szerda este átadták. A hivatalos nevén az Európai népek közötti megértés díját ugyanis eddigi munkásságáért a holland író és publicista, a 61 éves Geert Mak vehette át.
A lipcsei könyvvásár immár hagyományosan nagy súlyt helyez a közép-, a kelet és a dél- európai irodalom bemutatásra.
A nyugati és az unióbeli szórványokban folyó anyanyelvi oktatás felületes vizsgálatából is kikövetkeztethetô, hogy színvonala elmaradt a hazai iskolákban folyó munka színvonalától, nehezen felel meg a mai követelményeknek, a szülôk elvárásainak. A nyugati régiók magyar iskoláinak a munkájába közvetlen beleszólása nem volt, nem is lehetett a magyar szakembereknek, de az unióbeli régiókban folyó oktatás színvonalának emelése érdekében, az EU parlamentjében és a különféle szervezôdéseiben, bizottságaiban tevékenykedô magyar képviselôk és tisztviselôk segítségével megtalálhatják annak a módozatait, hogy az uniós országokban élô magyarok anyanyelvi oktatásának és mûvelôdésének az eddigieknél hatásosabb segítôi legyenek. Elképzelhetô, hogy az uniós országok közös egyetértésben oldják majd meg a maguk anyanyelvi oktatásának szakmai és szervezési kérdéseit az unió minden államában, és ezzel az eddiginél magasabb minôségi színvonalra emelik országukban a különféle nyelvek, más uniós országokban pedig a saját nyelvük oktatását. Nem tûnik elfogadhatatlannak az a felfogás, miszerint a magyar anyanyelv EU-országokban való tanításának szakkérdései a magyar szakminisztérium illetékességi körébe tartozzanak. Ennek a szemléletváltásnak nem lehet gátlója a mások belügyeibe való be nem avatkozás elve, hiszen a felek közös érdekében a szövetségi országban történik, és mindenütt a színvonalas nyelvtanulást, a mûvelôdést szolgálja. * Külön vizsgálódást érdemelne a magyar zsidó értelmiség tetemes hozzájárulása mûveltségünk kialakításához. Tanulságos két évezredes megmaradásuk mikéntje, amely számos dologban követésre érdemes. Egy Izraelben megtelepedett újságírótársamtól tudom, hogy idôszámításunk elsô évszázadának végén, amikor Jeruzsálem romjai még füstölögtek, az iskola- és imaház-alapító Ben Zákáj kezdeményezésére az életben maradt tudós rabbik olyan vallási törvénykódexet dolgoztak ki, amely a késôbbiekben kiegészítve láthatatlan falként emelkedett a világban szétszórt zsidóság védelmére. Ezek a törvények segítették és segítik ma is okos beilleszkedésüket, élenjárásukat az élet legkülönbözôbb területein, a legkülönbözôbb szokású országokban. A törvény eredményességét bizonyítja, hogy zsidóságukat nem kellett feladniuk. Kézenfekvô, hogy magunk is próbálkozzunk a szórványban élô magyarok tízparancsolatával: 1. Beilleszkedni igen, beolvadni nem! 2. Ne szégyelld anyanyelvedet. 3. Nemzeti ünnepeinket megtartsd. 4. Tiszteld gazdaországod szokásait, végy át belôle mindent, amit jónak látsz, és ismertesd néped hagyományait. 5. Vegyes házasságban is beszélj gyermekeiddel anyanyelveden. 6. Hároméves korától tanítsd anyanyelveden írni, olvasni gyermekeid. 7. Keresd honfitársaidat. Szoktasd hozzátartozóidat rendszeres anyaországi látogatásra. 8. Kerüld a zagyvanyelvet. Havonként olvass legalább egy könyvet, hetenként legalább egy oldalt (levelet, naplót stb.) írj – anyanyelveden. 9. Rendszeresen hallgass anyanyelveden rádiómûsort, nézz anyanyelvû tévét. 10. Imádkozz anyanyelveden.
* (Tar Károly. Mi a Magyar? Korunk, 2008. január)
Ünnepelni készül Marosszentgyörgy
Bár a legfiatalabb tanácsos Marosszentgyörgyön, Sófalvi Szabolcs mérnök sok kezdeményezést mondhat magáénak az elmúlt négy évben. Tôle kérdezôsködtünk arról, hogy milyen újdonsággal rukkolnak ki az idei Szent György-napok rendezvénysorozatán, és szóba került néhány községfejlesztéssel kapcsolatos probléma is.
– Úgy tudjuk, érdekes javaslata volt a legutóbbi tanácsülésen a Szent György-napok megszervezésével kapcsolatban.
– Régóta tervezek egy olyan jellegû rendezvényt, amely által nagyrabecsülésünket szeretnénk kifejezni a község idôs, hûséges lakói iránt. Egy ünnepi gálaest megszervezésérôl van szó, "György-est" név alatt, melynek során a község egyes polgárai kitüntetéseket és ajándékokat kapnának. Konkrétabban, az április 24-én sorra kerülô ünnepségen, a különbözô felekezetek csoportjainak elôadása után, A község tiszteletbeli polgára oklevéllel tisztelik meg a helyben született tíz legidôsebb személyt, illetve a község legidôsebb polgárát. A szóban forgó tizenegy személynek az önkormányzat 50%-os arányban kifizetné a korábbi hónap gázszámláját. A vállalkozókról sem feledkezünk meg, A helyi közösséghez hûséges magáncég címû kitüntetést a község területén mûködô öt legrégebbi magáncég kapná, akiknek az önkormányzat ajándékképpen idei épületadójukat 50%- kal csökkentené. A Büszke vagyok, hogy György a nevem címû kitüntetést öt magyar, öt román és egy roma nemzetiségû, György nevet viselô lakos kapná, a személyeket a helyi politikai pártok javasolnák azok közül, akiknek valamilyen hozzájárulásuk volt a község fejlesztéséhez vagy hírnevének öregbítéséhez. Ugyanilyen kitüntetést kapna az a hat személy is, aki megyei szinten tevékenykedett a közösség érdekében és persze, a György nevet viseli. És végül három helyi jeles sportoló is kitüntetést kapna. Fô cél a helyi értékek tisztelete és megbecsülése, hogy ki-ki jól érezze magát községében. Örülök annak, hogy a határozattervezetet egyöntetûen megszavazták a tanácsos kollégák és remélem, gyakorlatba ülteti a polgármesteri hivatal.
– A Szent György-napi rendezvényekre bizonyára már javában készülôdnek. Végeznek lomtalanítást, javítanak-e utcákat, hisz bizonyára az a szándék, hogy "új köntösbe" öltözzön Marossszentgyörgy?
– Hát ezt nem mondhatnám. A négy évnyi tanácsosság alatt szomorú tapasztalataim vannak ilyen irányban: többször kezdeményeztem tavaszi vagy ôszi lomtalanítás megszervezését, hiszen helyenként ott van az évek óta felgyûlt szemét, de a tanácsi határozatot a legtöbb esetben nem hajtotta végre a polgármesteri hivatal. De más példát is tudnék mondani: több mint egy éve azt az általam kezdeményezett határozattervezetet is megszavazta a testület, amely elôírja, hogy a buszmegállókban is fel kell szerelni a szemeteskukákat és járatok menetrendjét tartalmazó táblákat. Ezt a határozatot sem hajtották végre. Hasonló a helyzet az utcajavításokkal is. Tervezünk, dolgozunk, határozunk, pénzt különítünk el a költségvetésbôl, de a kivitelezésre egyáltalán vagy csak részben kerül sor.
– Apropó, beruházások, a tanács egy óvoda építését is elhatározta. Mi a helyzet ezzel a beruházással, hiszen tudjuk, országos szinten egyre kevesebb az óvoda, a gyerekeket pedig helyenként egy évvel korábban már be kell íratni az oviba ahhoz, hogy biztosítva legyen helyük.
– Egy új óvoda építését terveztük a mûvelôdési otthon mögé, ezt nagy lelkesedéssel fogadták és támogatták a helyiek. Jelentôsen megnôtt ugyanis a születések száma, néhány év múlva ezek a gyerekek óvodáskorúakká válnak, szükség lesz egy új óvodaépületre. Sajnos, az erre vonatkozó tanácsi határozat sem került kivitelezésre. A telekkel kapcsolatos tisztázatlan problémák miatt holtvágányon áll a beruházás. Ha már a gyerekeknél tartunk, rájuk való tekintettel másfél évvel ezelôtt két játszótér létesítését kezdeményeztem, egyiket a kultúrotthon mögé tervezett új óvoda folytatásában, a másikat a jelenlegi napipiac melletti szabad téren alakítottuk volna ki. A tanács egyhangúlag megszavazta a tervezetet, pénz is lett volna rá, de semmi nem lett belôle. Remélem, hogy a polgármesteri hivatal számára prioritás lesz a két játszótér megvalósítása, hiszen nagyon sok a gyerek községünkben és egyetlen játszóterünk sincs. Egyébként én több mint 25 határozattervezetet dolgoztam ki, amit a testület megszavazott, de ezek közül csak egyet ültettek gyakorlatba. Talán ezután.
– Sok magánház, sôt, tömbház is épül Marosszentgyörgyön. Egyes községekben a mai napig nem fogadták el az urbanisztikai terveket. Marosszentgyörgyön vannak-e ilyen gondok?
– Az a gond, hogy itt sincs egy következetesen meghatározott községfejlesztési terv. A tanács által megszavazott, a vízellátásra és csatornázásra vonatkozó szabályzatot még nem ültette gyakorlatba a községvezetés. Bizonyos területek tulajdonviszonya is még mindig tisztázatlan, ez pedig megnehezíti a beruházásokat. Pedig nagyon sok pályázati, fejlesztési lehetôség van, amit ki lehetne használni, élni kellene a lehetôségekkel. Szeretem ezt a községet és lakóit is felekezettôl és nemzetiségtôl függetlenül, hiszen én is egy minden szempontból vegyes családból származom. Több mint 20 éve aktívan tevékenykedem a közéletben, a községemért való tenniakarás ösztönzött. Feltett szándékom, hogy Isten és a lakosság segítségével ezután még hatékonyabban fáradozzak, minden lehetséges eszközzel, mérnöki, közigazgatási és közkapcsolati tapasztalataimmal a község életszínvonalának növelésében.
Meghitt, ünnepélyes hangulatú istentiszteleten köszöntötte a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközség Varga Lászlót, a gyülekezet elsô lelkipásztorát. Azt az embert, aki Csiha Kálmánnal együtt a kommunista rezsimmel dacolva vállalta az engedély nélküli templomépítést, azért hogy a város legnagyobb tömbháznegyedének reformátussága legyen ahol összegyûljön és Istenhez forduljon.
Túl rövid egy tudósítás ahhoz, hogy a születésnapi ünnepség kapcsán Varga Lászlóról érdemben lehessen szólni. Kevés a szó, hogy a gyülekezet iránta érzett tiszteletét és szeretetét mondatokba lehessen önteni. Amit mindenképpen meg kell fogalmazni az, hogy élete, lelkes munkássága és hite minta lehet az utána jövô generációknak, legyenek azok lelkészek vagy gyülekezeti tagok. Szinte nincs olyan család a Tudor negyedben, amelynek ne kapcsolódna személyes élménye hozzá. Nem csoda, hiszen csaknem 500 gyereket keresztelt és több mint 700 fiatalt konfirmáltatott, s a házasságkötések száma is jóval meghaladja a százat. Az ünnepi istentiszteleten köszöntötték ôt Papp Béni és Berekméri Melinda most szolgáló lelkészek, az általa alapított vegyes kar, az ô idejében "mûködô" ifjúsági csoport.
Az ünnepség szervezôi meglepetésnek szánták új könyvét, amelyet fia, Varga István mutatott be. Aki az elôszónak szánt bemutatkozást elolvassa, nem tudja letenni a kötetet, melynek címe: Ezt jól kifogtam!, alcíme: Erdélyben éltem a XX. században.
Saját vallomása szerint az önéletírására azért szánta el magát, mert sokat hányatott, nagy buktatókon és változásokon átment élete, családja három nemzedékére visszatekintô története annyira jellemzô a huszadik század elfelejtôdô világára, hogy a jövô nemzedékeknek okulniuk kell belôle. Úgy érezte, és családja is azt kívánta, hogy érdemes megírni mindazt, hogyan lett jogász és lelkész, hogyan jutott el Tövisháttól a pitesti-i börtönig, onnan a Princeton egyetemig, az Indiai-óceán partjáig, miközben végig maga mellett tudta Isten szeretô, irányító kegyelmét. Azért volt könnyû a börtön, szép a sülyei sár, gyönyörûség a családi élet, áldott a lelkészi munka és boldogság csendes kis otthonukban nyomkodni a számítógép billentyûit. "Végül is mindent megkaptam, amire valaha vágytam. Hitetlenül most Adyval mondhatnám, A nagy pénztárnok címû verse értelmében: Ki vagy fizetve, béna koldus, s most meg fogsz halni. De mint hívô ember, egyre növekvô bizalommal és ôszinte kíváncsisággal várom, milyen ajándékok várnak még reám Istentôl halálom után, az örökkévalóságban" – írja utószóként.
Varga László 1928. március 17-én született, s mint humorosan írja, halálozási dátuma még késik.
Késsen sokáig, Isten éltesse!
Sízés
A hét végén Szovátán a már negyedik alkalommal kiírt Ilie Margineanu-kupáért húztak síbakancsot a sportolók. Az öt korcsoportra osztott mezônyben korosztályonként az alábbi eredmények születtek:
5-6 éves fiúk: 1. Kiss Zoltán
7-10 éves fiúk: 1. Boga Balázs, 2. Kentelki Gábor, 3. Ciulei Dániel
7-10 éves lányok: 1. Nistor Andrea, 2. Fancsali Kinga, 3. Hârsan Mihaela
11-14 éves fiúk: 1. Boga Bence, 2. Baciu Sebastian, 3. Constantin Mihai
11-14 éves lányok: 1. Binder Tímea, 2. Sikó Dorottya Ágota, 3. Gyôrfi Borbála
15-18 éves fiúk: 1. Gyôrfi Zoltán, 2. Baciu Cristian, 3. Klosz Endre
Felnôttek: 1. Baciu Vasile, 2. Boga Ferenc, 3. Kulcsár Zoltán
Kosárlabda
Komoly, 96-69 arányú vereséget szenvedett a hétközi fordulóban szerdán a BC Mures a bajnoki címvédô Asesoft otthonában. Az A osztályos férfi bajnokság alapszakasza 22. fordulójában a vásárhelyiek számára a harmadik játékrész bizonyult végzetesnek. A szünetben még csak 5 ponttal, 46-41-re vezettek a címvédô hazaiak, a harmadik negyedben viszont 26-7-re verték a vásárhelyieket, és ezzel el is döntötték a találkozó sorsát. Öröm az ürömben, hogy a pitesti-iek és az otopeni-iek szintén vereséget szenvedtek, így a vezetô nyolcassal szemben, melyben a BC Mures a hetedik helyen áll, nem csökkentették a hátrányukat. A 22. forduló további eredményei: Atlassib Nagyszeben – Rapid Bukarest 110-94, Elba Temesvár – BC Arges 91-71, Cuadripol Brassó – U Kolozsvár 48-92, Dinamo Bukarest – BC Târgoviste 99-66, CS Otopeni – Gaz Metan Medgyes 86-99. A CSM Nagyvárad – BC Râmnicu Vâlcea találkozót tegnap este játszották le.
Nem új "szokása" a marosvásárhelyiek következô ellenfelének, a pitesti-i BC Argesnek, hogy amennyiben a regáti gárdának hetente két meccset kell lejátszania, a keret legalább fele influenzát vagy ételmérgezést kap, és halasztást kérnek. A szombaton esedékes, BC Mures elleni mérkôzésüket is hétfôre halasztották el, az indokokat és a meccs pontos idôpontját tegnap még nem lehetett tudni. Ebben is van annyi jó, hogy további két napja van Mihai Corui legénységének kiheverni a címvédôktôl elszenvedett vereség nyomait, és felkészülni a pitesti-iek elleni, sorsdöntônek is bizonyulható mérkôzésre. Az alapszakasz 23. fordulójának programja: Rapid Bukarest – CSM Nagyvárad, BC Arges – BC Mures, BC Râmnicu Vâlcea – Elba Temesvár, U Kolozsvár – Atlassib Nagyszeben, Cuadripol Brassó – Dinamo Bukarest Gaz Metan Medgyes – Asesoft, BC Târgoviste – CS Otopeni.
• Labdarúgó I. liga
Minden mérkôzést közvetítenek a 23. fordulóból
Március 14., péntek: Gloria Beszterce–Dinamo (Kanal D, 15 óra); Farul Konstanca–Poli Iasi (Telesport, 19 óra)
Március 15., szombat: Gloria Buzau–Pandurii Tg. Jiu (Telesport, 15.30); Poli Temesvár–UTA (National Tv, 18.30); Ceahlaul Piatra Neamti–CFR Kolozsvár (Antena 1, 20.45)
Március 16., vasárnap: Otelul Galac–Vaslui (TVR1, 15 óra); U Craiova–Rapid (National Tv, 15.30); U Kolozsvár–Dacia Mioveni (Telesport, 15.30); Steaua–Unirea Urziceni (Kanal D, 20.30)
• Labdarúgó III. liga
Pénteken Avântul–Trans-Sil megyei rangadó
A keddi hétközi forduló után újabb találkozókkal folytatódnak ma délután a III. liga 6. csoportjának küzdelmei:
Lotus Felix–Marmatia Máramarossziget; Somesul Szatmárnémeti–Inter Balázsfalva; Turul Mikola–FC Nagybánya; FC Bihar Nagyvárad II–Unirea Dés; Gaz Metan Marosvásárhely–Mobila Szováta; SSP Kolozsvár–Gloria 1922 Beszterce II; ASA Unirea Nyárádtô–Universitatea 1919 Kolozsvár; Avântul Szászrégen–Trans-Sil Marosvásárhely; Bihorul Belényes–Olimpia Szatmárnémeti
• Teremlabdarúgás
Második barátságos mérkôzés Moldova ellen
Ma délután 17 órakor az U21-es (21 év alattiak) válogatott felkészülési mérkôzései keretében kerül sor a Románia–Moldova nemzetközi összecsapásra a marosvásárhelyi sportiskola Kinizsi Pál utcai tornatermében.
Az éllovas a gyergyóiakat fogadja
A listavezetô City’us Marosvásárhely teremlabdarúgó második osztályban szereplô csapata az Elite Gyergyószentmiklós együttesét látja vendégül szombaton délután 14 órakor a marosvásárhelyi sportiskola tornatermében.
Nôi labdarúgás
A rájátszásba kerülés szempontjából nagy riválissal mérkôzik vasárnap délelôtt 11 órakor a City’us Marosvásárhely nôi labdarúgó-együttese. A Smart Bukarestet a Gaz Metan pályáján fogadják Székes Károly tanítványai.
A Közigazgatási és Reformügyi Minisztérium ellenôrzô testülete 2005 és 2007. között többször tartott ellenôrzést Maros megye 102 helyi közigazgatási egységénél. Az eredményeket múlt héten ismertették egy tanácskozáson, ahol elsôsorban a polgármesteri hivatalok jegyzôi jelentek meg. A gyûlést Pora Zamfira alprefektus vezette, aki tájékoztatta lapunkat a vizsgálat eredményeirôl.
Az alprefektus elmondta, a minisztérium ellenôrei elsôsorban arra voltak kíváncsiak, miként alkalmazták a polgármesteri hivatalok a tulajdonjog visszaszolgáltatásra vonatkozó törvényeket. Ezenkívül a helyi tanácsok által hozott határozatok jogosságát, alkalmazását vizsgálták, ugyanakkor ellenôrizték a dokumentumok archiválásának módszerét, a helyi katasztrófa-elhárítási terveket, a közrend biztosítását. Tíz vidéki helység és négy város polgármesteri hivatalát személyesen is felkeresték az ellenôrök. Többek között megállapították, hogy bizonyos közigazgatási jellegû határozatok nincsenek összhangban a jelenlegi törvénykezéssel. A helyi határozatokat olyan törvényekkel indokolták meg, amelyeket idôközben módosítottak. Olyan területeket adtak bérbe, amelyek tulajdonjogát nem tisztázták (Maroskecén). A prefektúra az Alkotmányra hivatkozva megóvta a nyárádszeredai tanács azon határozatát, amivel a város csatlakozik a Székelyföldért Kistérségi Fejlesztési Társuláshoz. Jedden elutasították az orvosi rendelôk bérbeadását. A katasztrófa- elhárítás terén több településnek nem volt napirendre hozott mentési terve. Hiányosságokat tapasztaltak a helyi egységek felszereltségében.
Hat településen (Szováta, Gödemesterháza, Ákosfalva, Gyulakuta, Hodos, Makfalva) még mindig csak 70 %-ban osztották ki a birtokleveleket. Az államosított lakások visszaszolgáltatása esetében 4153 kérést tettek le, ezek közül 1725-öt megoldottak, 1147-et elutasítottak, 494-et pedig különbözô intézmények fele irányítottak, míg 787 eset még megoldásra vár. A kéréseket elsôsorban a tulajdonjogot bizonyító okiratok hiánya miatt utasították el a bizottságok. Ezenkívül sok polgármesteri hivatal nem rendelkezik megfelelô levéltárral és a nyilvántartások is hiányosak. Sok esetben az évekkel, évtizedekkel ezelôtt megírt okiratokat nem is tudják elôkeresni. Nem veszik nyilvántartásba az olyan peres ügyeket, amelyekben a helyhatóság is érintett, így elôfordult, hogy a tulajdonjogot érintô olyan határozatokat hoztak (Beresztelke, Nyárádmagyarós, Kisikland), amelyek folyamatban lévô peres esetekre vonatkoztak – sorolta fel az ellenôrzés alatt tapasztalt hiányosságok egy részét az alprefektus.
Pora Zamfira elmondta, ezek kiküszöbölésére a prefektúra és a szaktárca szakképzéseket szervez jegyzôknek, és alaposabban ellenôrzi majd a polgármesteri hivatalokat. Sehol sem tapasztaltak szándékos törvénysértést, inkább az új szabályok nem ismerése, a jegyzôk figyelmetlensége, pontatlan munkája okozta elsôsorban a rendellenességeket – összegzett az alprefektus.
Hétfôn a Maros Megyei Tanács gyûléstermében több állami és civil környezetvédô szervezet találkozott. A tanács kezdeményezésére május 17-én nagyszabású folyópart-tisztítási akció lesz, amelybe a környezetvédelmi hivatal, a környezetvédelmi ôrség, a vízügyi igazgatóság, a Máltai Szeretetszolgálat és a hegyimentô-szolgálat mellett a Fókusz Öko Központ, a Rhododendron, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Örökmozgó Természetjáró Egyesület önkéntesei is bekapcsolódnak. A tervek szerint a Maros, a Nyárád és a Kis-, illetve a Nagy-Küküllô partjait tisztítják meg iskolások és a helyhatóságok támogatásával. A környezetvédelmi ügynökség és a vízügyi igazgatóság mûanyag zsákokat, gumikesztyûket biztosít majd a résztvevôknek. Ezt megelôzôen az iskolában környezetvédô filmet vetítenek, amelyet a megyei tanács az érdeklôdô iskolák rendelkezésére bocsát – áll a szerkesztôségünkbe juttatott közleményben.
• A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ma este 7 órától a meghirdetett Szeget szeggel elôadás helyett Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnô címû tragi- groteszk komédiáját játssza a nagyterem színpadán. Vasárnap premier: este fél nyolctól a kisteremben Roland Schimmelpfennig Nô a múltból címû színdarabját mutatja be a társulat. Hétfôn este héttôl Örkény István Macskajátéka van mûsoron a nagyterem színpadán, míg szerdán ugyanott és ugyanakkor A III. címû Shakespeare- adaptációt játssza a társulat.
• A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház magyar társulata hétfôn 10.30 és 12 órától A vitéz szabócska címû gyerekelôadást játssza. Ugyanezt ismétlik szerdán 10 és 11.30 órától Nyárádszeredában, illetve csütörtökön és jövô pénteken 9.30 és 11 órától Marosvásárhelyen.
• A marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem színpadán kedden 11 órakor a negyedéves bábszínész szakos diákok frissen bemutatott elôadásukkal jelentkeznek. A Piroska és a farkas címû Grimm-mesét Nagy-Lázár Kincsô alkalmazta bábszínpadra. Rendezô Szôlôsi-Pénzes Szilárd, osztályvezetô B. Fülöp Erzsébet, báb- és díszlettervezô Lukácsy Ildikó, zeneszerzô Dull János. 19 órakor Molière Szívek és szarvak címû három egyfelvonásos bohózatából készült nagyszínpadi elôadásként színre vitt vígjátékát adják elô a végzôs bábszínész szakos hallgatók. Örkény István Tóték címû darabját csütörtökön 19 órakor tekintheti meg újra a közönség. A háború tragikomikumát bemutató groteszk játékot Kincses Elemér rendezte, díszlet- és jelmeztervezô László Ildikó, a rendezô munkatársa Albert Mária. A produkcióban a végzôsök mellett fellép négy harmadéves, valamint hat másodéves színészhallgató is. Egy jegy ára felnôtteknek 4 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 2 lej. Jegyek a Stúdió Színház jegyirodájában vásárolhatók minden kedden és csütörtökön 12-14 óra között, valamint minden elôadás elôtt egy órával, illetve foglalhatók a 0265-260-362-es telefonszámon és a studio.jegyek@yahoo.com e-mail címen.
• A GruppenHecc társulat közkívánatra újrajátssza az Arrivederci Roma címû kabaré-elôadást március 23-án, húsvét elsô napján a Kultúrpalotában. Az elôadás 19 órakor kezdôdik.
• A Hahota Színtársulat közkívánatra március 23-án, vasárnap este 7 órától Marosvásárhelyen, a Maros Mûvészegyüttes termében (régi Unirea mozi, Kövesdomb) újra mûsorra tûzi a Kabaré Expressz címû 2008-as, nagy sikerû, zenés kabaré- elôadását. Fellép Puskás Gyôzô, Cseke Péter, Cseke Erzsébet, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva és Gönczi András. Zene és ének Hajdú Jenô és Bodoni Ildikó. Jegyek elôvételben a Maros Mûvészegyüttes, a Kultúrpalota, illetve a mûvelôdési házak jegypénztárainál kaphatók.
• Kedden este 7 órától négykezes zongoraestre kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. Fellép Ozana Kalmuski-Zarea és Horia Maxim. Mûsoron Mozart és Grieg mûvei.
• Csütörtökön, ugyancsak este 7 órától szimfonikus hangverseny a nagyteremben. Vezényel Romeo Râmbu, zongorán közremûködik Ana Maria Baziotis, hegedûn Bartha Mátyás (Svájc), oboán Ferencz János és orgonán Molnár Tünde. Mûsoron J. S. Bach Á-dúr Zongoraversenye és d-moll Oboa-hegedû kettôsversenye, valamint S. Toduta 2. d-moll szimfóniája, orgonával – utóbbi a zeneszerzô születésének századik évfordulója alkalmából. A koncertre a 22-es számú bérlet érvényes.
Rendezvények
• Március 29-én kerül sor a Tompa Miklós Társulat által szervezendô Színészbálra, amelynek célja anyagi fedezetet gyûjteni a Székely Színház Alapítvány létrehozása végett. Az alapítvány a társulatot, illetve a késôbbiekben annak függetlenedését kívánja szolgálni, e célból másfél órás mûsorral, két zenekarral és nagy mulatsággal várják a segíteni szándékozó, kultúramentô marosvásárhelyieket. A belépô ára 150 RON, ez gazdag svédasztalos vacsorát, tombolát, aukción való részvételi jogot és korlátlan italfogyasztást is magában foglal. A bevételt az alapítvány létrehozására fordítja a társulat. További információk a szineszbal@yahoo.com drótpostacímen, illetve a 0365-806-864-es, a 0728-964-104-es és a 0744-398-122-es telefonszámokon.
• A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: kézmûves-foglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év); szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7- 10 év). Helyszín: a kövesdombi unitárius templom Balázs Ferenc terme.
• A Folk Center Alapítvány táncházat szervez hétfôn 19 órától. Felcsíki táncokat tanít Ferencz Zsolt, népdalokat pedig Demeter Panna. Muzsikál Moldován Horváth István és zenekara valamint az Öves együttes. Helyszín: Mészárosok bástyája, Yorick Stúdió.
Kiállítások
• Új kiállítás nyílik ma délután a Bernády Ház földszinti galériáiban: ezúttal az 1963-ban létrejött, és azóta minden nyáron megrendezett Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep (Hajdúböszörmény, Magyarország) gyûjteményes képzômûvészeti tárlatának megnyitójára kerül sor 18 órától. A színvonalas kiállítást ajánlja Kiss Attila Hajdúböszörmény város polgármestere, a Magyar Parlament kulturális bizottságának tagja. A reprezentatív tárlatot megnyitja Marczin István szociológus, a hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep vezetôje. A kiállítás március 28-ig lesz látogatható.
• Hétfôn 18 órai kezdettel képzômûvészeti kiállítás megnyitójára kerül sor Berze Imre, Cabuz Andrea, Cabuz Annamária és Fogarasi Hunor munkáival. Helyszín: Philothea Klub, Kossuth utca 2. szám.
• A fenti címmel nyílik a 3 Baász képzômûvészeti kiállítása kedden 17 órakor a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében. A tárlatot méltatja Spielmann Mihály és Horatiu Mihaiu.
• Az ARTeast Alapítvány szervezésében Bob József képzômûvész alkotásaiból nyílt kiállítás a marosvásárhelyi B5 stúdióban (Bolyai tér 5. szám). A tárlat március 21-ig tart nyitva.
• A Bernády Ház emeleti galériáiban a Diákház fotókörének Fotosokk címû tárlata látogatható. A kiállításon a fotókör tagjainak munkáit tekinthetik meg az érdeklôdôk.
• Csaknem harminc mûvész, közöttük Zsigmond Attila, Molnár Dénes, Járay Ernô, Muresan Vasile, Fekete Zsolt, Kiss Ibolya, Fábián Margit, Czirjék Lajos és Fekete Pál alkotásaiból nyílt kiállítás a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének Köztársaság téri kiállítótermében. A mûalkotások Krizsán István vállalkozó gyûjteményébôl valók.
• A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban (Erdô utca 7B) megtekinthetô Pálosi Ferenc fotómûvész Ember és természet címû fényképkiállítása.
Mozgókép
• Március 14-e és 20-a között a Mûvész moziban a Többi néma csend címû román filmet vetítik. A filmet Nae Caranfil rendezte, fôszereplôk: Marius Florea Vizante és Ovidiu Nicolescu. Vetítési idôpontok: 15, 17.30 és 20 óra, csütörtökön 15 és 17.30 óra. A háromkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 8, illetve 6 lej.
• Az Ifjúsági moziban A falka címû filmet vetítik. Rendezte Wai Keung Lau, fôszereplôk: Richard Gere, Claire Danes és Russel Sams. Vetítési idôpontok: 17 és 19 óra. A 17 órai vetítésekre kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.
Robogón a miniszterelnök
A bukaresti járókelôk alig hittek a szemüknek, amikor felismerték, hogy a robogón maga a miniszterelnök ül, akit vigy&aacut