Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

A társadalomkutatók évek óta hangoztatott igénye fogalmazódik meg a hétfôn aláírt oktatási paktumban, amelynek célja az elmúlt évek folyton változó oktatáspolitikája után egy szélcsendesebb idôszakot biztosítani az iskola számára. Miközben a kilencvenes évek közepétôl nem volt olyan tanügyminiszter, aki ne próbálta volna meg újrareformálni az oktatásügyet, a lényeget tekintve szinte semmi sem változott. Csak a folytonos kísérletezés maradt állandó ebben a társadalom egészét érintô intézményben, ahol valóban az ország jövôje épül. Vagy épül le, ha nem kezelik jelentôségének megfelelôen, és nem sikerül a korszerû alapokra helyezett állandóságot megteremteni a legfontosabb kérdésekben, amelyek a józan megfontolás szerint soha nem képezhetnék politikai alku tárgyát. Az egyezség nyolc pontja a következôkre vonatkozik: az oktatás tartalmának korszerûsítése (tantervek és tankönyvek átdolgozásával), a szakágazat kiegyensúlyozott finanszírozása (mindenkori 6 százalék a nemzeti össztermékbôl plusz 1 százalék a kutatásra), az óvodai oktatás általánosítása, a kötelezô tíz osztály és a középiskola elvégzésének biztosítása, az oktatási intézmények hatáskörének növelése (pénzügyi, humán erôforrás és helyi sajátosságok szempontjából), a diákot az oktatás bármely területén követô fejkvóta, a tanulók és egyetemi hallgatók jogállásának kidolgozása, a hátrányos helyzetben levô diákok támogatása, valamint a felnôtt lakosság 12 százalékának (a jelenlegi 1,2-hez képest) bevonása az élethosszig tartó tanulásba. Asztalos Csaba képviselô arról biztosított, hogy az alapelvek között a kisebbségi oktatás támogatása is szerepel, továbbá, hogy a paktum elôírásai a kisebbségi oktatásra is érvényesek. A leszögezett teendôk fontosságát tekintve akár meglepônek is tarthatjuk, hogy az egyezséggel az ágazat három legnépesebb tagságot számláló szakszervezete nem ért egyet, s péntekre tervezett tiltakozó akciójuk részben a paktum ellen is irányul. Az érdekképviselet azt sérelmezi, hogy az alapelvek kidolgozásába nem vonták be, s az egyezségben tételesen nem szerepel a pedagógusok bérezése. A folyamat azonban nem zárult le. Mivel alapelvekrôl van szó, s az erre épülô stratégiát 18 hónap alatt kell kidolgozni, ebbôl valószínûleg a szakszervezetek sem maradnak ki.

Ma dönt a marosvásárhelyi tanácstestület a gazdátlan ebek helyzetét rendezô közszolgálat megszervezésére és mûködésére vonatkozó szabályozásról. Régóta kedélyborzoló a téma, a vélemények megoszlanak, s indulattól sem mentesen feszülnek szembe. Egyfelôl az új állatvédelmi törvény s az állatbarátok követelnek méltányos és humánus megoldást, másfelôl a felelôs tisztségviselôk – pénzalapok hiányára hivatkozva – magyarázzák a kizárólagos eljárást.

A felelôs tisztségviselôk, mint kiderült, csak nyilatkozni felelôsek, a konkrét lépések miatt nem. Felelôs személy viszont (Dorin Florea polgármester) a közvélemény tudomására hozta – és nem akármikor, hanem miután a legutóbbi tanácsülésen elhalasztották a fent említett ebes napirendi pont megvitatását és mielôtt az újabb ülésen erre sor került volna –, hogy veszett kutyákat és macskákat találtak Marosvásárhelyen (miközben az állategészségügyi igazgató mindössze egy veszett kutyáról és két veszett rókáról nyilatkozott). Kérik a közintézményeket és polgárokat (akik hozzájárulnak az állatok védelméhez!), három nap alatt foganatosítsanak intézkedéseket karámok és védelmi övezetek kialakítására… stb. Az nem derül ki a legalábbis furcsa közleménybôl, hogy kiket is kellene és kitôl-mitôl óvni-védeni, indoklás viszont van: a fertôzô gócok terjedésének megfékezése. Kissé hirtelen jött a veszettségrôl szóló tájékoztatás, s azt a gyanút kelti, hogy amolyan hatósági taktikázás folyik, vagy hangulatkeltés céljából ijesztgetnek minket, naivnak gondolt városlakókat, vagy a tanácsot manipulálják, rábírandó az egyeseknek tetszô határozat meghozatalára. Hogy a kulisszák mögött már zajlik valami, az kitûnik az állat- egészségügyi hatóság vezetôjének viszonyulásából is, aki nemrég törvénytisztelôként és elkötelezett állatbarátként határozottan nyilatkozott, utóbb viszont feltûnôen visszafogottá vált…

Ami a karámokat és védelmi övezeteket illeti, eddig sem kezelték szakszerûen a kóborkutya-ügyet, ez pedig végképp összevisszaságot szülne s még a városképet is rontaná. Elképzelni is rossz, mi lenne, ha az állatbarátok a maguk feje szerint látnának eszkábáláshoz. Egy magára valamit is adó önkormányzat szervezetten, szabályozással intézi a település dolgait.

Ma tehát feltehetôen döntenek a tanácsosok ez ügyben.

Vitathatatlan a felelôsségük, egyrészt az állatvédelmi törvény kötelezi, másrészt bizonyítaniuk kell, hogy képesek humánus eljárást megszavazni, amilyen egy európai, civilizált városhoz illik. A lakosság képviselôiként nem egyik vagy másik befolyásnak kell engedjenek, s azt sem várja el senki, hogy a valóban veszett állatokat próbálják megmenteni. Azt kellene szem elôtt tartani, hogy akik kegyetlenek és könyörtelenek az állatokkal szemben, azok az emberek iránt is érzéketlenek. Felelôsségteljes, józan és racionális döntésük nyomán megszûnhet a kutyaügy s az általa gerjesztett indulatok Marosvásárhelyen, ugyanakkor forrásokat is találnak egy kíméletes, az életet – még ha állatét is – becsben tartó gondozóközpont mûködtetéséhez.

Három román katona sebesült meg szerdán Afganisztánban, amikor páncélozott szállító harcjármûve aknára futott a déli Kalat város közelében – jelentette be a nemzetvédelmi minisztérium.

A katonákat, akik a Kalat és Kandahár közötti úton teljesítettek járôrszolgálatot, a kandahári kórházba szállították. Vasluianu Gh. Ionel és Hamza Gh. Dan tizedesek arcsérülést, Sbughea Constantin Mihai szakaszvezetô kartörést szenvedett. Mindhárman a galaci Szent András 300-as Gyalogos Hadtest tagjai. A sebesültek állapota jelenleg stabil, lapzártáig érkezett jelentések szerint ketten már elhagyták a kórházat, a harmadik személyt még megfigyelés alatt tartják. A robbanás körülményeinek kivizsgálására a hadtest parancsnokok vezetésével bizottság alakult. Az alakulat tavaly december óta második bevetésen van Afganisztánban.

Afganisztánban eddig öt román katona vesztette életét. A közép-ázsiai országban Románia összesen 646 katonát állomásoztat, közülük 562-en a nemzetközi biztonsági erôben (ISAF) szolgálnak, 84-en pedig a Tartós Szabadság hadmûveletben vesznek részt.

Tegnap délben Marosvásárhelyen, az Ifjúsági Ház elôtt vette kezdetét a tavaszi nagytakarítás. A Salubriserv vállalat hatvan alkalmazottja három munkacsoportba szervezve, munkagépek segítségével elôzetesen összeállított program alapján tisztítja meg a várost.

Marosvásárhely Meggyesfalvi negyedében, a volt Record üzletkomplexum épületén új cégtábla jelent meg: Petry. A cég tegnap reggel 10 órakor nyitotta meg immár a tizedik élelmiszerüzletét. Habár az újabb megnyitót elôzôleg nem reklámozták, kilenc óra után többen várták, hogy bejuthassanak. Mindannyian a negyedben laknak, és látták az új cégtáblát, meg a tájékoztatót a nyitás idejérôl. Bottal járó idôs bácsi mondta, már rég várták, hogy ne kelljen a Kövesdombra vagy a fôtérre elmenniük, ha Petry üzletben akarnak vásárolni.

A 80 m²-es kereskedelmi felületû helyiségben minden ragyog és szem-szájat ingerel. Varga-Pál Petri Zsolt, a cég ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy a helyiséget teljesen felújították, ugyanis nagyon leromlott állapotban volt. Vízvezeték- és villanyhálózatot cseréltek, a beruházás kivitelezése jelentôs pénzösszeget igényelt. Új a berendezés, a hûtôpultok, a hûtôszekrények. A cég ezúttal újabb tíz munkahelyet létesített, az itt dolgozók képzett eladók, ezenkívül a nyitás elôtti idôszakban a többi Petry üzletekben végeztek gyakorlati munkát, hogy minél jobban megismerjék az ott gyakorolt sajátos munkastílust.

A hûtôpultokon 70 féle Petry húskészítmény és élelmiszerek. Naponta kétszer látják el az üzletet friss termékkel. A cég vezetése a tizedik üzlet megnyitása elôtt a következôképpen gondolkodott: a nagy szupermarketek számukra nem jelentenek veszélyt, ugyanis egy ilyen méretû kereskedelmi egység számos kisebb megszûnt üzlet helyét veszi át, a forgalmazott termékek minôsége pedig garantált. Egy másik szempont: a negyedbeli üzletekben a vásárló- eladó között egy idô után kialakul egyfajta ismeretségi kapcsolat (ez kizárt a szupermarketekben), és ha az elárusító kellôen képzett, akkor a vásárló mindig bizalommal tér be vásárolni.

A Primacom húsfeldolgozó kft. az utóbbi években jelentôs beruházásokat végzett, ennek köszönhetôen a termelési kapacitása megnövekedett. A vezetés jövôbeni célja bôvíteni a cég saját üzlethálózatát. A tervek szerint a következô üzletet Maroshévízen nyitják meg.

(X)

Anyanyelv

Most, hogy kitört a tavasz, olykor egészen komolyan vesszük, hogy utolért a tavaszi fáradtság. Adjuk át magunkat neki bizalommal, mert ez azt a benyomást fogja kelteni bennünk, hogy normálisak vagyunk.

A címben szembeállított két szó valóban két különbözô szó, az egyik nem helyettesíthetô a másikkal. Mégis csak nagyon kevesen tudják megkülönböztetni ôket. Lássuk, mirôl van szó! Legjobb lesz, ha példákból indulunk ki.

Szorgalmatos emberekrôl szól a következô három mondat: 1. Vette a fáradságot s utánanézett a dolgoknak. 2. Fáradságot nem ismerve ellenôrizte a hetvenoldalas listát. 3. Fáradságos munkával keresgélte ki a még használható részeket. Világos, hogy a fáradság e mondatokban nem mást jelent, mint erôbefektetést. A fáradság tehát fáradozás egy kitûzött cél beteljesítéséért, s egyáltalán nem arra az állapotra utal, amely a cél elérése után az embert hatalmába keríti.

Viszont: 4. A krónikus fáradtság mögött alkalmanként komoly szervi megbetegedés áll. 5. Erôt vett rajta a fáradtság. 6. A vitaminbomba a tavaszi fáradtság ellenszere. Összevetve az 1–3. példákkal, rögtön kiviláglik, hogy a fáradtság az a következményes állapot, amely már a tevékenységet vagy munkavégzést követi – függetlenül attól, hogy e tevékenykedés eredménye elégtétellel tölt-e el vagy pusztán kimerít.

Nézzük csak meg a két szó alakját! A fárad igéhez mindkét esetben a -ság fônévképzô kapcsolódik, csakhogy a "sima" esethez képest a fáradtságban még egy -t melléknévi igenévképzô is benyomult a szóalakba – kerülve minden feltûnést. Ez a képzô befejezettséget, "múlt idejûséget" fejez ki, épp ezért alkalmas arra, hogy azt a bizonyos kifacsart, leharcolt, kiégett, lehurbolt állapotot tükrözze.

S akkor végezetül – a "gyakorlás" kedvéért még néhány példa:

Kezdô számára a Retyezát-túrára való felkészülés is sok fáradsággal jár. Másfelôl a túl hosszú kirándulás az edzetlen túrázóban erôs fáradtságot idéz elô. Vagy – amint egy helyesírási blogon olvastam – "Nem fáradság verni a billentyûzetet, ha értelmes dologról van szó, de a fáradtság néha megakadályoz abban, hogy számítógép elé üljek."

Összegzésként: kérem, egyenek sok kivit! Majdnem annyi C-vitamin van benne, mint a paprikában – vagyis igen sok. A tavaszi fáradtságot határozottan ellensúlyozza.

Partnerségi szerzôdést kötött a romániai Kovászna megyei Sepsiszentgyörgy vezetôsége, és a Csongrád megyei Mórakert Zöldség-gyümölcs Termelôi Értékesítô Szövetkezet egy közös raktár-csomagoló centrum létrehozásáról – tájékoztatta az MTI-t kedden Rácz József.

A Mórakert Szövetkezet ügyvezetô igazgatója elmondta: a Sepsiszentgyörgyön kialakítandó Agrár- Ipari Parkba a szövetkezet helyi cége a Mórakert Srl. is beköltözik és ott egy logisztikai centrumot alakít ki. A raktár-csomagoló központ létesítésének egyik fô szempontja a helyi árualap felvásárlása, és értékesítése a román piacon. Emellett a központ alkalmas lesz a választék szélesítése miatt szükséges, Magyarországról származó import termékek beszállítására, tárolására és disztribuciójára is. A szövetkezet vállalta, hogy ott egy termelôi hálózatot szervez, burgonya, sárgarépa és káposzta elôállítására.

A vezetô kifejtette: a négy éves projekt elsô fázisában 2008-2009-ben, egy csaknem 3000 négyzetméteres csarnokot építenek, mely évrôl évre hasonló csarnokokkal bôvül. A tervek szerint a beruházás fél milliárd forintba kerül.

A Mórakert Szövetkezet éves szinten magyar viszonylatban 60 ezer tonna árut mozgat meg, melybôl a burgonya, a káposzta és a gyökér-zöldségek 15-20 ezer tonnát tesznek ki. Ehhez mérten az ottani piaci igények is csaknem 20 ezer tonnát tennének ki kezdetben, melyek késôbb bôvülhetnének.

A számítások szerint a Mórakert Srl. éves forgalma a húszezer tonna árut figyelembe véve, forintba átszámolva másfél milliárdot jelent majd, mely a hazai cég forgalmának húsz százaléka – tette hozzá Rácz József.

A kinti partnerekkel megtörténtek az egyezetések. A projekt idôvel teljes Kovászna megyére kiterjed majd. Egyelôre a beszállítói lista néhány tíz termelôvel indul, de a magyar viszonylatokhoz képest ez az arány is jó, hisz az ottani földterületek jóval nagyobbak az ittenieknél, így kevesebb termelôvel is elérhetô a jó teljesítmény.

A szerzôdéskötések most megtörténtek, és elindul a termelôi szervezetek megalakítása. Ezt követôen nyár végére a tervek szerint leteszik az alapkövet, mellyel elindul a beruházás és jövô júniusra üzemképesen átadhatják az épületet. Jövô nyárra már a burgonyából az alapkészlet megtermelése a cél, melynek a kezelésére, már ott kell, hogy álljon a központ – közölte az ügyvezetô.

Erôsödik az Egyesült Államokban a bevándorlóellenes hangulat, szaporodnak az uszító csoportok, és egyre több a spanyolajkúak ellen, gyûlöletbôl elkövetett bûncselekmény – állapította meg hétfôn egy amerikai jogvédô szervezet.

A The Southern Poverty Law Center A gyûlölet egy éve címû jelentésében közli, hogy jelenleg 888 olyan csoport mûködik az Egyesült Államokban, amely a bevándorlók elleni gyûlöletet szítja. Ez az eddig regisztrált legmagasabb szám: 2006-ban 844, 2000-ben pedig még csak 602 ilyen szervezetet ismertek.

Az újonnan felkerültek közül a legnagyobb befolyással a Szövetség az Amerikai Bevándorlási Reformért (Federation for American Immigration Reform – FAIR) bír, amely rögtön a jelentés nyilvánosságra kerülése után elutasította az "uszító csoport" címkét, és azzal vádolta meg a jogvédô szervezetet, hogy akadályozza a valódi vitát a bevándorlás problémáiról.

A jogvédô szervezet megállapította továbbá, hogy kapcsolat van a bevándorlóellenes tevékenységek és a spanyolajkúak ellen elkövetett bûncselekmények jelentôs emelkedése között. Az amerikai szövetségi nyomozó iroda (FBI) legújabb statisztikája szerint 2006-ban 809-en estek áldozatul latin bevándorlók ellen, gyûlöletbôl elkövetett bûncselekményeknek, míg 2003-ban még 595 volt ez a számadat.

Számos, a fehérek felsôbbrendûségét hirdetô új csoport elsôsorban a Mexikóval határos államokban, Kaliforniában, Arizonában és Texasban jött létre, de 2007-ben érkeztek hírek spanyolajkúak elleni erôszakos cselekményekrôl Missouriból és Arkansas-ból is. A FAIR viszont úgy látja, hogy a szervezet eltúlozza ezeknek a csoportoknak a jelentôségét, mert olyanokat is felvett a listára, amelyek csupán egy internetes oldallal vagy egy csevegôfórummal bizonyítják létezésüket. Mark Potok, a jogvédô szervezet egyik vezetôje elismerte, hogy valóban akadnak közöttük kis csoportok, de a többségüknél lehetetlen megállapítani a valóságos taglétszámot. Potok szerint az uszító csoportok legfôbb kategóriáiba neonácik, bôrfejûek, vagy a fajgyûlölô Ku Klux Klannal kapcsolatot tartók tartoznak.

A NATO még nem döntött arról, hogy engedélyezi-e Ukrajna és Grúzia csatlakozását a katonai szövetséghez – közölte Jaap de Hoop Scheffer NATO-fôtitkár, aki szerint az ezzel kapcsolatos vitába be kell vonni Oroszországot is.

Scheffer a Gazeta Wyborcza címû lengyel napilapnak adott interjújában beszélt errôl. A lap arról kérdezte, mikorra tervezi a NATO, hogy felajánlja Ukrajnának és Grúziának a részvételt a NATO-csatlakozási folyamat "elôszobájának" számító "tagsági tevékenységi tervbe" (MAP). "Még vitázunk errôl a kérdésrôl" – válaszolta a NATO- fôtitkár.

Dmitrij Rogozin, Oroszországnak a NATO-nál akkreditál nagykövete hétfôn arra figyelmeztetett, hogy ha Grúzia elindul a NATO-tagság útján, végleg elveszíti Abháziát és Dél-Oszétiát. Rogozin szerint az ukrán lakosság többsége egyáltalán nem akarja, hogy hazája NATO- tagállammá váljon, ez megosztaná az országot, és destabilizálná Európát.

"A moszkvai fél részérôl ezzel kapcsolatban gyakoriak a megjegyzések. Mi komolyan vesszük az orosz partnereket. (…) Be kell vonnunk ôket a vitába" – mondta erre Scheffer.

A NATO-fôtitkár szerint a NATO áprilisi csúcsértekezletén a tagországok várhatóan közös nevezôre jutnak az amerikai rakétapajzs közép-európai telepítését illetôen. Nyugat-Európa biztonságára nézve következményei lennének tíz rakétaelfogó egység lengyelországi telepítésének, illetve egy radarállomás létesítésének Csehországban – mondta.

Scheffer reményei szerint a közös dokumentum úgy foglal majd állást, hogy a tagországok osztják az aggodalmakat egy esetleges ballisztikus támadással kapcsolatban, az amerikai rendszer e fenyegetés elhárításának komoly eleme, s a NATO-nak ilyen tekintetben fontos szerepe van.

A leghosszabb ideig hivatalban lévô vezetô: Fidel Castro volt a világon a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévô államfô a brit királynô és a thaiföldi király után, de ô volt a leghosszabb ideje tevékenykedô kormányfô is mindaddig, amíg megrendült egészségi állapota miatt 2006 júliusában arra nem kényszerült, hogy ideiglenesen átadja a hatalmat öccsének.

A leghosszabb beszéd: Castro nevéhez fûzôdik az ENSZ-ben valaha tartott leghosszabb beszéd, amelyet a Guinness Rekordok Könyvébe is feljegyeztek. Négy órán és 29 percen át szónokolt 1960. szeptember 29-én a világszervezetben. Hazájában elhangzott leghosszabb beszéde 7 óra és 10 perc volt, amelyet 1986-ban a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán mondott Havannában.

Merényletek: Castro saját állítása szerint 634 gyilkossági kísérletet vészelt át, többségüket az amerikai Központi Hírszerzési Ügynökség (CIA) tervelte ki és irányította a háttérbôl. A gyilkos eszközök között volt méregpirula, mérgezett szivar és olyan por, amelytôl kihullott volna a szakálla. Utóbbitól a merénylet kiagyalói azt remélték, hogy aláássa a kubai vezetô népszerûségét.

Kilenc amerikai elnököt élt túl: a CIA- összeesküvések, az emigránsok Egyesült Államok által támogatott Disznó- öbölbeli partraszállása és a fél évszázados gazdasági szankciók ellenére Castro kilenc amerikai elnököt "élt túl" Eisenhowertôl Clintonig, és egyre ellenségesebb magatartással szembesült a pénzügyi büntetôintézkedések és az utazási tilalom végrehajtását megszigorító George Bush elnöksége alatt.

Megrögzött dohányos: Castro, az egykor dohányt rágó gerillaharcos 1985-ben mondott le a szivarozásról. Évekkel késôbb így foglalta össze a dohányzás ártalmait: "A legjobb dolog, amit ezzel a szivardobozzal tehetsz, az, hogy odaadod az ellenségednek."

Család: Castrónak legalább nyolc gyereke van. Legidôsebb fia, a szigetországban csak Fidelito néven emlegetett Fidel Castro Diaz-Balart apja szakasztott mása, a Szovjetunióban tanult atomtudós. Lánya, Alina Fernández annak a viszonynak gyümölcse, amely a havannai elôkelô társaság egyik tagjával az 1950-es években, az illegalitás idôszakában szövôdött. Alina Fernández turistának álcázva, parókában, hamis útlevéllel 1993-ban elhagyta Kubát, és harsányan bírálja apját miami rádiómûsorán keresztül. Castrónak második feleségétôl, Dalia Sotótól öt fia van, mindegyikük nevének kezdôbetûje "A". A legifjabb, Antonio a nemzeti baseballválogatott orvosa.

Csúcsdöntô fejôstehén: egyik állattenyésztési ötletének eredménye volt Ubre Blanca (Fehér Tôgy), az elképesztô mennyiségû tejet adó és a kubai kollektivizált mezôgazdaság propagandaeszközévé vált fejôstehén az 1980-as években. A Guinness Rekordok Könyve szerint a világon Ubre Blanca adta egy nap alatt a legtöbb tejet: pontosan 110 litert.

A kormány elfogadott szerdán egy kormányhatározat-csomagot a helyhatósági választások elsô fordulójának megszervezését illetôen; az elsô fordulót június elsején tartják, nyilatkozták a Mediafaxnak miniszteri források.

A források szerint az idei választásokra kétszer annyi pénzalapot utaltak ki, mint a 2004-es választásokra, azaz körülbelül 66 millió lejt. A kormány 323,74 milliárd régi lejt utalt ki négy évvel ezelôtt a helyhatósági választások megszervezésére, amelybôl több mint 2.000 tonna papírt szereztek be a szavazócédulák kinyomtatására, illetve mintegy 90.000 szavazópecsétet vásároltak.

A kormány egy héttel korábban eldöntötte, hogy június elsején tartják a helyhatósági választások elsô fordulóját, jelentették ki akkor miniszteri források a Mediafaxnak.

Az RMDSZ kezdeményezésére szerdán a kormány elfogadta az 1999/105-ös kormányrendelet végrehajtási normáinak módosításait, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti idôszakban etnikai alapon üldözött romániai állampolgárok kárpótlásának kérdésében folyó következetlen jogalkalmazási gyakorlat egységesítését szolgálja.

Mint ismeretes, hosszú ideig, bizonyos területi nyugdíjosztályok mellett mûködô bizottságok és egyes bíróságok is visszautasították a kárpótlási kérést azon magyar kérelmezôk esetében, akik a román fennhatóság alatt lévô Dél- Erdélybôl etnikai okok miatt Észak-Erdélybe menekültek. A rosszindulatú jogalkalmazás miatt az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, amelynek döntése következtében a fôügyész jogegységesítési folyamodással fordult a Legfelsôbb Bírósághoz. A Legfelsôbb Bíróság úgy döntött, hogy a törvény által meghatározott jog megillet minden olyan kérelmezôt, akit etnikai alapon meghurcoltak, függetlenül attól, hogy ez Dél- vagy Észak- Erdélyben történt.

Ezen határozat érvényesítésére született a szerdai kormányhatározat, amely kimondja, hogy a törvény értelmében nem lehet különbséget tenni a két kategória között. Ugyanakkor, mindazon személyek, akik kérését a nyugdíjosztályok visszautasították, újabb kéréssel folyamodhatnak az illetékes bizottsághoz jogaik érvényesítése érdekében.

Csütörtöki kimenô

Nincs évforduló, éppen kereken kilencvenhat évvel ezelôtt avatták fel és éppen hetvenkilenc évvel ezelôtt egy márciusi éjszakán tüntették el szorgos, azóta sem kiderített kezek. Aztán éppen nyolc éve került mai helyére egész alakos szobra, Hunyadi László alkotása, és minden január elsején kivonulnak a lelkesek megemlékezni róla, akit sokan a legnagyobbnak tartanak, holott a huszonhetedik életévét sem érte meg.

Igen, Róla van szó. A régi vásárhelyi napilap (Székely Napló) 1912-es évfolyamában bukkantam az alábbi két cikkre, melyeket teljes terjedelmükben itt közlünk újra elôször.

A plébánia elôtt már deszkaburkolat alatt van egy karcsú, magas obeliszk, melynek tetején Kallós Ede, budapesti szobrász bronzplakettje fogja hirdetni Petôfi Sándor marosvásárhelyi emlékét. Azt a szomorú, dicsôséges emléket, hogy a költô innen, a székelység fôvárosából indult el utolsó útjára, meghalni a szabadságért. Szóval a Fôtér egyik legszebb pontjára Petôfi- emlékmû kerül, melynek érdekes története van, s amelynek keletkezése igazán páratlanul áll az összes hazai emlékmûvek között. Ezt az oszlopot nem gyûjtésbôl, közadakozásból emelték, hanem a városi munkálatokat végzô nagyvállalkozók adományaiból, kik korántsem véletlenül, hanem egy szerencsés és ízléses sugallat folytán, így rótták le hálájukat a számukra jó és nagy üzleteket juttató város iránt. A marosvásárhelyi oszlop az elsô Petôfi- emlékmû, amelyet a nagytôke, a kapitalizmus emel. (Székely Napló, 1912. november 17., vasárnap, 175. sz.)

Minden ceremónia és ünnepség nélkül lehullott a lepel kedd este [nov. 26.] a Takarékpénztár elôtt felállított Petôfi-emlékoszlopról, melyet a város a helyi nagyvállalkozók önkéntes adományaiból emeltetett. A városi csatornázást és egyes középületeket végeztetô cégek adományait Bernády György polgármester, udvari tanácsos kívánta egy Petôfi-emlék létesítésére fordítani, s megbízást adott Kallós Ede fôvárosi szobrásznak. Kallós mûve egy bronzplakett, Petôfi alakját Bem tábornok és egy múzsa alakjai közt ábrázolja, amint kardjára ütve a harcba indul. A plakett egy terméskôoszlopba van foglalva. Az emlékmû azért került a marosvásárhelyi Takarékpénztár épülete elé, mert 1849. július 30-án e házban lakott, s innen indult Bemmel Petôfi a fehéregyházi csatatérre, úgy amint a ház erkélye felett levô emléktábla mondja: "itt még ember volt, innen indult a nagy útra, hogy csillag legyen ô". (Székely Napló, 1912. november 28., csütörtök, 181. sz.)

Megyénkben közel száz olyan tanintézmény van, amelyek igazgatói tisztségének a betöltésére nem volt jelentkezô. Az igazgatói állásnak, úgy tûnik, nincsen vonzereje, ugyanis a megyeszinten meghirdetett 160 helyre 68-an pályáznak.

Az iskolaigazgatók és aligazgatók után tegnaptól hétfôig az óvodák vezetésére jelentkezett jelölteket tesztelik. Megyeszinten 54 iskolaigazgatói, 49 aligazgatói és 57 óvodaigazgatói tisztségre lehetett pályázni, amelyekre összesen 68 pedagógus jelentkezett, a többi tanintézmény élére valószínûleg ideiglenes megbízatással kerül majd vezetô.

– Fôként a vidéki iskolákban vannak gondok, az idôsebb pedagógusok már közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz, a fiatalok pedig még nem felelnek meg a tisztség betöltéséhez szükséges követelményeknek vagy nem vállalják a falusi helyeket. Vidéken igen fontos az, hogy a tanintézmény igazgatója a helyi közösség tagja legyen – magyarázta Illés Ildikó, menedzsmentért felelôs tanfelügyelô. A törvény értelmében az igazgatói tisztséget betöltô személy nem kell az adott iskola tanára legyen, azonban legkevesebb 8 év régiséggel kell rendelkezzen, legyen címzetes állású pedagógus, és a kettes fokozat is kötelezô.

Azok az igazgatók, akiket ideiglenesen neveznek ki, négy év helyett egy évig látják el az intézményvezetôi teendôket. Adina Pui, a megyei tanfelügyelôség sajtószóvivôje szerint érthetô a jelentkezôk kis száma.

– A pedagógusok az ideiglenes kinevezést részesítik elônyben a versenyvizsga útján betöltött tisztséggel szemben, ugyanis az elôbbi esetben jóval egyszerûbb lemondani a tisztségbôl. Az igazgatókra nagy felelôsség hárul, a nyári szünidô alatt sem szabadok, folyamatosan követniük kell a korszerûsítési munkálatokat. Akad olyan igazgató, aki több éve nem volt szabadságon – tette szóvá a sajtószóvivô.

Ezzel szemben vannak olyan tanintézetek is, amelyek vezetôi tisztségére többen is pályáztak. A marosszentgyörgyi Szent György Gimnázium élére két jelölt volt, a marosludasi Ion Vladutiu Iskolaközpont esetében három pedagógus jelentkezett, egyik marosludasi óvoda igazgatói állására pedig négyen versenyvizsgáznak.

– Marosvásárhelyen nem volt arra példa, hogy többen pályáztak volna egy helyre és az igazgatói és aligazgatói tisztségekre szervezett vizsgán minden jelentkezô elérte a szükséges 90 pontot – tette hozzá Adina Pui.

A vizsgát illetôen viták alakultak azzal kapcsolatosan, hogy néhány pedagógus nem vehetett részt a megmérettetésen, mivel kevesebb mint négy éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt. A tanügyi szakszervezetek álláspontja, hogy ezáltal hátrányosan megkülönböztetik az idôsebb pedagógusokat, közöttük vannak olyanok is, akik mandátumuk lejártáig csupán egy-két hónappal lépnék túl a korhatárt.

– A törvény elôírja, hogy az igazgatói tisztségre pályázó pedagógusnak a versenyvizsga napján legkevesebb négy éve kell legyen hátra a nyugdíjkorhatárig – hangsúlyozta Illés Ildikó. A megyei tanfelügyelôséghez hét fellebbezés érkezett e kitétel kapcsán, azonban ezeket elutasították, tehát az érintett tanárok nem vehettek részt a vizsgán.

– A fellebbezéseket nem fogadta el a minisztérium, nekünk pedig a szaktárca utasításai alapján kell eljárnunk – tette hozzá a tanfelügyelô.

Kérdésünkre Adina Pui elmondta, az új tanügyi törvénytervezetben nem szerepel kitételként, hogy az igazgatói tisztségre pályázóknak legkevesebb négy évük kell legyen a nyugdíjkorhatárig, mint ahogy az sem, hogy legkevesebb nyolc év szakmai gyakorlattal kell rendelkezzenek.

Tavaly fokozódott az ügyészekre kifejtett politikai nyomásgyakorlás Romániában – derül ki a Transparency International egyik közvélemény- kutatásából, amelyet szerdán ismertettek. A felmérés során több mint 5800 ügyészt és bírót kérdeztek meg arról, hogy próbálták-e kívülrôl, illetve "felülrôl" befolyásolni munkájukat.

A felmérés elkészítôi arra voltak kíváncsiak, hogy az ügyészek és a bírók saját tapasztalataik alapján hogyan vélekednek az igazságszolgáltatás függetlenségérôl.

A kutatás eredményei szerint minden negyedik ügyész állítja: tavaly politikai nyomást gyakoroltak rá annak érdekében, hogy befolyásolják munkáját. A 2006-os adatokhoz képest ez azt jelenti, hogy az erre panaszkodó ügyészek száma majdnem megkétszerezôdött.

Az ügyészek és a bírók 41 százaléka szerint leginkább a tömegtájékoztatási eszközök befolyásolják kedvezôtlenül az igazságszolgáltatás munkáját, ugyanis a média számtalanszor állást foglal olyan ügyekben, amelyekben még nem született bírósági ítélet.

Március 15-e a magyar szabadság ünnepe!

A forradalom 160. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szombaton 11 órától Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékmûvénél tartja meg országos központi rendezvényét.

Közremûködnek: Györffy András, Kilyén Ilka és Sebestyén Aba színmûvészek, Madaras Ildikó elôadómûvész, valamint a marosvásárhelyi egyesített vegyes kar Kovács András vezényletével. Mûsorvezetô Nagy István színmûvész.

Március 15-e az összefogás napja!

Mutassuk fel újból a marosvásárhelyi magyarok egységét!

Mindenkit várunk 11 órakor a Székely Vértanúk emlékmûvénél!

Ünnepeljünk együtt, szabadon!

A Magyar Polgári Párt a történelmi egyházakkal együtt március 15-én 13 órakor szervezi ünnepi megemlékezését a Petôfi- szobornál.

Beszédet mond Ötvös József református esperes, Izsák Balázs, az SZNT országos elnöke, valamint Kali István, az MPP városi alelnöke.

Az ünnepi megemlékezés kulturális mûsorát a marossárpataki Mátyás Huszárezred lovas felvonulása színesíti.

Nemzeti ünnepünk alkalmából mindenkit szeretettel várunk. A koszorúzási szándékot kérjük elôre vagy a helyszínen bejelenteni.

Az MPP marosvásárhelyi elnöksége

Március 15-én a Székely Vértanúk emlékmûvénél koszorúz a Református Kollégium–Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre. 14-én 13 órától Lukinics József 1848-as szabadságharcos sírjánál róják le tiszteletüket a marosvásárhelyi katolikus temetôben. Aki jelezni szeretné részvételi szándékát, illetve kapcsolatba szeretne lépni a Baráti Kör titkárságával, kedden és csütörtökön a Bolyai iskola 18-as termében 15-17 óra között fogadják az érdeklôdôket.

***

A szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományôrzô csapata az 1848-as szabadságharc 160. évfordulója alkalmából elôadja a Kossuth Lajos táborában címû zenés, táncos színjátékot, melynek része a huszártoborzó és a huszáravatás. Az elôadást, közösen az általános iskolások elôadásával, március 14-én, pénteken délután tartják. Közremûködik a Mezôhavas népi zenekar, énekel Fazakas Samu Imola és Abodi Béla.

***

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete március 15-én reggel 9 órai kezdettel emlékezik az 1848-as magyar forradalom évfordulójára a Dr. Bernády György téren. Ünnepi beszédet mond Csegzi Sándor alpolgármester. Akik koszorúzni óhajtanak, kérik, jelentsék be az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének székházában, vagy a 267-116-os telefonszámon.

***

A marosvásárhelyi Serafim Duicu Gimnázium Tulipán hagyományôrzô csoportjának (III. F és E osztályok) tanulói zarándokutat szerveznek március 15-én az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei után kutatva. Útirány: Bodor Péter kútja (helye), Kendeffy-hyáz, Református Kollégium, Apolló-palota, Kárnász-ház, Teleki-ház, Görög-ház, Kálvária, Al. Papiu Ilarian szobra, Nicolae Balcescu szobra, Petôfi Sándor szobra. Utolsó állomásuk a Postaréten a Székely Vértanúk obeliszkje, ahol koszorúkkal, virágcsokrokkal tisztelegnek a szabadságharc 160. évfordulóján. A zarándokút szervezôi: Babos Ibolya és Szövérfi Emese tanítónôk és Babos Dénes XII. osztályos tanuló, a Mûvészeti Líceum diákja.

***

Március 15-én, szombaton délután 6 órakor a kövesdombi unitárius templomban ünnepi istentiszteleten emlékeznek a 160 éve kibontakozott magyar forradalomra, a nemzet ünnepére. Közremûködik az alsóvárosi református egyház kórusa Murár Mária vezetésével.

***

A Székelykáli Általános Iskolában az 1848- as forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából történelmi vetélkedôre kerül sor, amelyen részt vesznek a csíkfalvi és torockói iskolák, valamint a helybeli iskola VII. osztályos tanulói. A vetélkedôre március 15-én 9 órakor kerül sor Csorba István-Árpád történelemtanár irányításával. A versenyt ünnepi mûsor követi a Petôfi Sándor mûvelôdési otthonban, Kilyén Emma tanárnô rendezésében. A mûsoron jelen lesznek az iklandi IV. osztályosok és a polgármesteri hivatal képviselôi. Végül megkoszorúzzák a hôsök emlékmûvét.

Az elmúlt héten a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem szenátusa megerôsítette tisztségében a felsôoktatási intézmény korábbi vezetôségét, a kancellár kivételével, aki a korára való tekintettel nem jelöltethette újra magát. A választást követôen terveikrôl, elképzeléseikrôl kérdeztük a vezetôség tagjait.

– Dr. Copotoiu Constantin rektor újabb négy évre bizalmat kapott az egyetem élén. Miközben egyre nagyobb a versenyhelyzet, milyen elképzelésekkel kezdi a következô mandátumot?

– Örvendek, hogy a vezetôség többségében ugyanaz maradt, ami lehetôséget nyújt, hogy folytassuk a megkezdett munkát. Sokkal nagyobb erôfeszítésekre lesz szükség, mert fontos, hogy továbbra is pénzt hozzunk az egyetemnek, s a régi épületek korszerûsítését folytatva az infrastruktúrát a jelenlegi követelményekhez igazítsuk. Hiszem és remélem, hogy sikerül megvalósítani, amit terveztünk.

– Menedzseri tervében az oktatás minôségét említette, amivel szemben kifogások merültek fel az utóbbi idôben. E téren mit tart szükségesnek?

– Vannak pozitív és negatív vetületei a kérdésnek. A fogászati kar gondja, hogy nincsenek megfelelô helyiségek a gyakorlati tevékenység elvégzésére, ami visszahat az oktatás minôségére is. Ha az építkezések befejezôdnek, az új székhely – ami reményeink szerint két éven belül készen lesz – országos viszonylatban is a legkorszerûbb feltételeket biztosítja az elméleti és gyakorlati képzésre.

– Úgy gondolja, hogy csak a körülményekkel van gond, az emberi tényezôt illetôen minden rendben van?

– Reméljük, hogy a mi "erdônkben is egyre kevesebb lesz a száraz fa". Mint bármely más területen, egyetemünkön is vannak olyan személyek, akikre nem vagyunk büszkék, de ez nem tekinthetô egyedi jelenségnek, csak az arányok különbözôek. Gondolom, hogy e téren is sikerül elôrelépni.

– Dr. Nagy Örs oktatási kérdésekkel megbízott rektor-helyettes hogyan látja a magyar tagozat jövôjét, mit tart a legfontosabbnak? Milyen választ tud adni a felmerülô bírálatokra az egyetem élére visszaválasztott vezetôség?

– A már elindult folyamat folytatódni fog, annak ellenére, hogy aki nem volt benne, nem tudja értékelni, hogy mennyi nehézséggel és munkával járt az utolsó évek során. Ígéretesen beindult a tudományos tevékenység is, amit tovább kell erôsíteni. Az e téren ránk háruló feladatok mellett, oktatási rektorhelyettesként szeretném elérni, hogy egyetemünkön a minôségi oktatásra helyezzük a hangsúlyt.

– A jelenlegi felvételi és finanszírozási körülmények között megvalósítható-e a nagyobb igényesség?

– Nagyon nehéz, de véleményem szerint lehetséges. Ha fontos számunkra az egyetem hírneve, ezentúl nem szabad átengedni egy hallgatót sem pusztán anyagi meggondolásból. Ha elsô éven kiderül, hogy nem felel meg a követelményeknek, akkor el kell dönteni, hogy nincs mit keresnie az egyetemen, vállalva azt is, hogy a hallgatók száma csökkenni fog. Véget kell vetni a túlságosan magas osztályzatoknak is, ha azok nem fedik a valós tudást. Vállalnunk kell a felelôsséget, hogy olyan orvosokat neveljünk, akik mindenütt megállják a helyüket. Egyetemünk pozitív hagyományait kell követnünk, azzal is, hogy színes, figyelemfelkeltô, az általános mûveltséget is gazdagító elôadásokat hallgassanak a diákjaink, s a klinikai gyakorlatok valóban az alapos gyakorlati felkészülés helyszínei legyenek. Szeretném, ha a középiskolákból jobban felkészült diákok felvételiznének, olyanok, akik valóban érdeklôdnek e szakmák iránt.

A magyar oktatásért felelôs rektorhelyettesként további lépéseket szeretnék tenni a kollégákkal közösen, hogy megfelelô fiatal oktatókat neveljünk ki a hallgatók közül. A jelenlegi adjunktusok, docensek pedig fel kell legyenek készülve arra, hogy elôlépjenek, mert igenis elô lehet lépni, ha minden feltételnek eleget tesznek.

Építenünk kell arra, hogy a hallgatók ötven százaléka magyar nyelven tanul, s ennek érdekében az oktatók számát is hozzá kell igazítani a szükségletekhez. Szeretném, ha sikerülne egy olyan új generációt kinevelni, aki valóban a szívén viseli a magyar nyelvû oktatás ügyét.

Ami az egyéb vonatkozású bírálatokat illeti, amíg nem különálló egységként mûködik a "magyar vonal", önálló adminisztratív és gazdasági vezetéssel, korlátozottak az oktatási rektorhelyettes lehetôségei.

– Lesz-e kellô segítsége a felvázolt tennivalók megvalósításában, hiszen a dékáni tisztséget egyik fakultáson sem tölti be magyar oktató?

– Most is azt mondom, hogy a gyógyszerészeti karon ez nem lett volna gond, csak vállalni kellett volna.

– Mi lesz azokkal a katedravezetôkkel, akik elôléptek?

– Az ô helyükre új választást tartanak, figyelembe véve legalább a mostani arányokat.

– Többször elhangzott, hogy új szakokat készül indítani az egyetem...

– Az új tanévben szeretnénk elindítani az általános orvosi karon egy csoportot angol nyelven, ezenkívül a kinetoterápia és táplálkozástan szakot is, mindhármat tandíjas rendszerben.

– Már hetekkel ezelôtt hallani lehetett, hogy kik kerülnek be a szenátusba, illetve kik fogják továbbra is vezetni az egyetemet – errôl kérdeztük dr. Brânzaniuc Klara tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettest.

– A különbözô tanszékek által a szenátusba küldött személyeken kívül vannak olyan ismert szaktekintélyek, akikrôl elképzelhetetlen volt, hogy ne kapják meg a többség szavazatát. Meg kell jegyeznem, hogy fele arányban olyan fiatal oktatók is bekerültek, akik az öt forduló során végül is összegyûjtötték a szükséges szavazatokat. Vannak tanszékvezetôk, akik elôreléptek, ami természetes. Olyan típusú meglepetések azonban nem fordultak elô, hogy egy professzor kimaradt volna, miközben egy tanársegéd jut be.

Személyesen nem jelöltettem magam, mivel úgy gondoltam, ha valakire szükség van egy csapatban, a kollégák úgyis javasolni fogják. A rektor menedzseri tervében a folytonosság volt az egyik fontos szempont, ami természetes, hiszen nagyon nehéz idôszakot hagyunk magunk mögött. Az elmúlt két-három évben sok lehetôséget használtunk ki és sok változás történt, voltak napok, amikor 15 órát is kellett dolgozni, hogy egy-egy projekt idôben elkészüljön, a kutatás és az ahhoz szükséges anyagi alapok megteremtése, az európai közösség felé való nyitás és egyéb fejlesztések érdekében. Sokan nem tudják, hogy a menedzseri megbízatás milyen mérhetetlen mennyiségû munkát jelent, és néha könnyebb csak a szakmai felelôsséget vállalni. De mivel ezt a munkát is el kell valakinek végeznie, természetesnek tûnt az elért eredmények alapján a folytonosságra törekedni. Örvendek, hogy a szenátus bizalmat szavazott és tagja lehetek ennek a csapatnak.

– A korszerûsítési munkák nyomán a körülmények ígéretesen alakulnak, ezenkívül mire helyezik a hangsúlyt?

– Ahogy a rektor elmondta, az elmúlt évben minden évfolyammal találkozót szerveztünk, ahol számba vettük a hallgatók által felvetett problémákat. Az észrevételek bekerültek az intézmény stratégiai tervébe, hogy a tanszékekkel együtt közös nevezôre jussunk a megoldásokat illetôen. Most ez különösen fontos, hisz az egyetemet a minôségi mutatók alapján értékelik. A hallgatók száma alapján (ami jelenleg 3.500 körül van, ha mindenféle szintû képzést beszámítunk) kapott támogatás egy bizonyos részéhez a minôségi követelmények teljesítése alapján juthatunk hozzá.

Ahhoz, hogy fejlôdni lehessen, az intézmény értékelése a maximális kell legyen, ami az egész tantestület felelôssége, hisz ez határozza meg a béreket is többek között. Aki pályázati úton pénzt hoz az egyetemnek, az összeg 70 százalékát a tanszé-kének a fejlesztésére fordíthatja. A globalizáció diktálta szoros versenyhelyzetben csak a minôség biztosításával tudunk fennmaradni.

A MOGYE vezetôségének egyetlen új tagja dr. Nirestean Aurel egyetemi tanár, aki Nicolaescu Ioan professzort követi a kancellári tisztségben.

– Milyen elképzelésekkel vállalta a megbízatást?

– Remélem, a kollégák és az elôdöm is segíteni fog abban, hogy megismerjem és átfogjam ezt a komplex feladatkört. Egyébként a kezdô nyugtalanságával és gondjaival, de mindenképpen annak az embernek a jó szándékával fogok neki a munkának, aki eddig nem vett részt az egyetem vezetésében, de mindig fontosnak tartotta, hogy jól menjen a munka.

A választások után megtartott elsô szenátusi ülésen a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem legfelsôbb fóruma továbbra is bizalmat szavazott a felsôoktatási intézmény korábbi vezetôségének.

A rektori tisztséget a 2008–12-es idôszakban dr. Marian Liviu professzor tölti be, a tudományos prorektori teendôket dr. Vasile Bolos egyetemi tanár, az oktatási rektorhelyettesi feladatokat dr. Enachescu Calin elôadótanár, az egyetem kancellári tisztségét Sigmirean Cornel professzor látja el. A mérnöki kar dékánja az elkövetkezô ciklusban dr. Dulau Mircea elôadótanár, a humán tudományok karé dr. Boldea Iulian, a gazdasági, jogi és közigazgatás-tudományi kar vezetôje dr. Szabó Zsuzsanna elôadótanár lesz.

A választásokat megelôzôen hangzott el az elmúlt négy év mérlegérôl készült beszámoló. 2004-2007 között az egyetem hallgatóinak száma 5636-ról 6200-ra növekedett, új szakok indultak, s az egyetem infrastruktúrájának korszerûsítésére 10,5-szer nagyobb összeget fordítottak. A kutatómunka ötször nagyobb jövedelmet eredményezett – hangzott el az egyéb eredmények mellett. A Petru Maior Egyetem neves nemzetközi szervezetek tagjaként szerzett hírnevet egyetemi körökben.

A vezetôség további céljairól az újraválasztott rektort, Marian Liviu egyetemi tanárt kérdeztük.

– Dinamikus évek elé nézünk, amelyek során be kell vezetnünk a bolognai típusú mesterképzést, ki kell dolgoznunk képzési ajánlatainkat a szociális-gazdasági területen dolgozók számára, akik igényt tartanak az életen át tartó tanulásra. Harmadsorban folytatnunk kell azt az eredményes munkát, amelynek nyomán az utóbbi két évben az egyetem infrastruktúrája és felszereltsége megújult. Célunk az, hogy a legrangosabb felsôoktatási intézmények között tartsanak számon.

Már nem akarunk új szakokat indítani, a meglévôket kell erôsítenünk, hogy minél ismertebbekké váljunk a munkaerôpiacon. A román irodalomból már mûködô doktori iskola mellett szeretnénk egy mérnöki doktori iskolát indítani, történelembôl hasonlóképpen.

Több mint 6.000 hallgatója van jelenleg egyetemünknek, és bízunk abban, hogy a számuk növekedni fog az elkövetkezô évek során.

Tárca

Az életem többnyire a napi kiadásokra ment rá, mondja, és szelíden mosolyog. Igaznak tûnik a whitmani paradoxon, hogy szépek a fiatalok, de az öregek még szebbek, Misi bátyó benevezhetne valamiféle nyugdíjas szépségversenyre: egyenes a dereka, ezüsthaja nem hullatja szálait, bozontos szemöldöke alól huncut kék szemek fürkészik az élhetô környezetet, amely most gyöngyözô sör képében csábítja az embernek fiát, mire is? Talán arra, hogy fessen; színezze tahitiasra a világot, mondja a hamunak mamu helyett csoki. Hej, Misi bátyó, maga huncut bátyó, micsoda nôi voltak magának, biztatnák a koravén munkanélküliek a bögrecsárdából europanel trendire váltott kocsmában – de a kreolarcú "öreg" nem hall meg mindent. – Mindig oda ment a pénz, ahová éppen kellett. Ahová még inkább kellett volna, oda már nem jutott. Kenyér, tej, parizer, kenyér, tej, parizer. Csapvizet ittunk, és nem lettünk soha betegek. Nyáron papucs, szandál, az ószerrôl, télen gumicsizma, bakancs ugyanonnan. Nem volt turkáló, mégis talált magának ócska ruhát az ember. De amikor negyvenezer lejt kellett volna pótolni, hogy ketten megvegyük a Daciát, annyi pénz nem volt a háznál, amivel a sógornak egy liter bort vehettem volna.

Hát ezért mondom, hogy az életem a napi kiadásokra is alig volt elég, sóhajt Misi bátyó, aki számtalan foglalatosságot kipróbált: volt vasútépítô, éjjeliôr egy nagy munkatelepen, fékezô a vasútnál, kutyafogdosó és -nyúzó, mészárossegéd, kocsikísérô a szövetkezeteknél, raktáros a központi lerakatnál, elítélt, aztán egy ideig sírásó, és végül börtönôr.

Csak jó emlékeim vannak, mosolyog még szelídebben. – Engem sem bántott soha senki, én sem ártottam a légynek sem. Egyszer éppen ásni készültünk a temetôben, és valaki friss virágot tett a szomszéd hantra. Na, jön egy csavargó, és az asszonyság szeme láttára szedegeti össze szálanként. A néni kétségbeesve néz körül, majd fel az égre, hogy ha idelent nincs, aki segítsen, miért nem küld legalább egy ötven voltos villámot az Isten, hadd rázza meg a gazembert. Hát aztán én ugye, százhúsz voltot adtam neki. És hálából a hölgy felírta a nevemet, másnap már az ezredes elvtársnál voltam raporton. Attól kezdve már nem kellett törôdnöm a napi gondokkal. Pénz, paripa, fegyver. Jó állás, csend, rend, fegyelem. Tisztaság, elsôrendû koszt, ételjegy, prémiumok.

Misi bátyó angyali tekintettel nézi a társaságot. Egyesek kártyáznának, de ez a hely már nem az a hely, ami volt, ha elôhúzzák a koszos paklit, kinn tágasabb, morogja a zömök tulaj, aki csak néha jön elô. Nincs helye szerencsejátéknak, bakalódásnak, kurvázásnak, anyázásnak, cigányozásnak.

Szekuzás, komcsizás, pártkatonásdi abszolúte kizárva, értcsükk?!

Csükk.

A kilencvenes évek söpredéke elkukkant már. Elvitte ôket a szende májzsugor. Életük bermudája: a lerobbant, félig már elkótyavetyélt lakás, a kocsma és a kórház. Onnan aztán lábbal elôre mind, aki költött.

Misi bátyó nézi ezeket, a részegesek második nemzedékét, akiknek még van vagy szintén csak volt munkahelyük, kényszernyugdíjasokként tengnek-lengnek, alkalmi munkát vállalnak itt-ott, de leginkább ücsörögnek sápatagon, cigarettáznak a nekik elkerített szûk ivórészben, köpni-nyelni sincs kedvük, irigyen nézik a játékautomatáknál csapkodó ideges srácokat, és valaki ismerôsre várnak, aki fizet még egy felet.

Ma van az elsô napom, közli Misi bátyó. – Fizetek egy kört mindenkinek.

Nincsenek sokan, tíz-tizenkét pohár pia az egész. Köszöntik a friss nyugdíjast, akinek lám, ide hozza a postás néni a lóvét, direkt a kricsmibe. (Ja. A lady is itt veszi be az adagját.) Köszöntik Misi bátyót, ezt a rendes fickót, akin nem látszik meg a kora, semmilyen értelemben. Az ifjú nyugalmazottat.

És boldogok kicsit. A második körnél még boldogabbak lennének.

De ekkor érkezik egy új szakadtlelkû. Eltolja magától a poharat.

– Ezzel bratyiztok, mi. Ezzel a pribékkel? Ez rúgta szét a valagotokat, nem is olyan régen, agyatlan marhák. Ez köpette ki a fogaimat nekem is...Megismersz, te gazember?!

Van, aki kihörpenti, van aki otthagyja. Végét vetik, elmennek.

Dehogyis haza. Na már nehogy. Van kocsma éppen elég.

Pályázati kiírás strukturális alapokra

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter a Gazdasági versenyképesség operatív program indító konferenciáján bejelentette, hogy készen állnak az elsô pályázati kiírásra.

"Március végéig meghirdetjük a pályázatot az 1-es számú beavatkozási területen, amely a szélessávú internet- hozzáférés támogatását jelenti. Ha megkapjuk az összes engedélyt, akkor indíthatjuk a kiírást, a keret 9 millió euró. Becsléseink szerint ezzel az összeggel mintegy 900 kis- és középvállalkozásnak, nonprofit szervezetnek tudnánk támogatást nyújtani, hogy a szélessávú internetszolgáltatás területén fejlesszenek" – mondta Borbély Károly.

A távközlési és informatikai miniszter azt is bejelentette, hogy év végéig nyolc területen hirdetnek további pályázatot.

Áprilisban indítják el a tanácsadó cég kiválasztásának procedúráját, amely kidolgozza majd az országos broadband stratégiát, decemberi határidôvel. Ez a stratégia szükséges azokhoz a pályázatokhoz, amelyeket a broadband hálózatok fejlesztésére írnak ki az elszigetelt települések fejlesztésére.

Mint ismeretes, Románia a strukturális alapokból több mint 330 millió eurót kizárólag a távközlés és az információs technológia fejlesztésére fordíthat, ennek lebonyolítását a Távközlési és Informatikai Minisztérium végzi.

Vasárnap este a magyar közszolgálati televízió jóvoltából a motorsport szerelmesei csúcsidôben izgulhattak a képernyôk elôtt Talmácsi tündöklésének és bukdácsolásának. A benzingôztôl megmámorosodott riporterek eksztázis közeli állapotban ecsetelték a nappali fényárban úszó katari pálya technikai adatait. Madártávlatból meg is mutatták nekünk a tündöklô gyöngysorként ágáló aszfaltcsíkot, és egy ábra segítségével azt bizonygatták, hogy a felhasznált villanyárammal ki lehetne világítani egy Dubajt Moszkvával összekötô autópályát. Ahogy mondani szokták, nálam ez verte ki a biztosítékot. Úgy éreztem magam, mint akit sáros lével lefröcsköl egy közúti cirkálóban pöffeszkedô újgazdag. Mert amíg én energiatakarékosság címen félhomályban ücsörgök naphosszat, ezek a mi pénzünkön meggazdagodott olajsejkek hatalmuk tudatában fityiszt mutatnak a világnak. És mi ámulatba esve meg is fizetjük ezt a pazarló gyönyört.

Elég arra gondolni, hogy már hetek óta száz dollár felett van a nyersolaj hordónkénti ára. Hétfôn megint soha nem látott rekordárat ért el, és elemzôk szerint már rég nem a kereslet- kínálati viszonyok szabályozzák ezt a piacot, mivel az olajexportáló országok szervezetének bejelentése szerint megfelelô tartalékok állnak rendelkezésre. Még a gyengélkedô dollárra sem lehet fogni a drágulást, ugyanis a közel-keleti olajtermelôk klienseinek zöme Európából kerül ki, tehát az elszámolási pénznem a rekorderôs euró.

Volt egy olyan nézet is, hogy Kína és India – Ázsia meghatározó feltörekvô óriásgazdaságai – rohamosan növekvô kereslete okozza a hiányt. De ez a tétel is megdôlni látszik és vezetô nemzetközi közgazdászok a hiány félelmérôl beszélnek. Arról, hogy a befektetôk hajlandók prémiumárat fizetni, csak biztonságban érezhessék magukat. És mindezek ellenére középtávon továbbra is magas árat jósolnak a piaci elemzôk. Az így keletkezô extraprofitot a fent említett olajgazdák zsebelik be. És nem is keveset. Bizonyos számítások szerint 2004-hez viszonyítva havi 120 milliárd dolláros pluszt könyveltek el a múlt év vége felé. Hát ebbôl bôven telik flancolásra is.

Van még egy vetülete a jelenségnek, amirôl kevesebb szó esik: az európai gazdaság versenyképességének csökkenését idézi elô a pénzvagyon átszivattyúzása az olajkitermelôkhöz. És itt Oroszországról sem szabad megfeledkezni. Térségünk legjelentôsebb energia- nagyhatalma fôleg a gázár feltornászásában ért el sikereket. Neki is köszönhetô, hogy április elsejétôl újabb érvágás éri a családi kasszát. Igaz, ami igaz, a hazai piacon jelen levô gázmaffia sem ártatlan ez ügyben.

De visszatérve a pénzpiacra. Néhány amerikai közgazdász petrodollár-cunamiról beszél, amely jelentôsen átalakítja majd a világ pénzpiacát. Az olajbevételek jelentôs hányadát átkonvertálják nyersanyag- tartalékokba. Új jelenség, hogy a befektetôk közt megjelennek a biztonságot keresô állami befektetési alapok is. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy például a biztosítási alapok – mint amilyenek a nemrégiben nálunk is megjelent magánnyugdíjpénztárak, szintén befektetési alapokban kamatoztatják vagyonukat – tehát ennek a pénzpiacnak bárminemû megrendülése saját kis nyugdíjalapunk értékvesztését idézheti elô. Tehát végsô soron az öregkori életminôségünket is majd az olajbárók és -sejkek határozzák majd meg. Kár lenne, ha így történne.

Létezik egy optimistább forgatókönyv is, amely szerint a petrodollárok felhajtó erôként hatnak a világgazdaságra, mivel mozgósítható befektetési tôkét jelentenek. És nem is keveset. A jelenlegi árakkal számolva négy év múlva elérheti a 2 milliárd dollárt. Ennek ellenére a pazarlásnak nem tudok örülni. Legkevésbé, ha a mi zsebünk bánja. Hisz mindegyre drágul a gáz, az üzemanyag, a termékek szállítása, gyártása és pénzünk kis része a kôolaj-kitermelôket gazdagítja.

(karácsonyi)

Tegnap reggel, az elmúlt hetek reggeli irányzatához hasonlóan, ismét bizonytalankodott a kôolaj ára a szabadpiacon. Elôzôleg, kedden megint árrekordok dôltek. Kedden napközben 109,72 dollárt ért el, ez a legújabb csúcs a legközelebbi határidôk történetében a jegyzés 1983. márciusi kezdete óta, és idén a tizenötödik csúcsdöntés. A legújabb tôzsdei árcsúcsok február 27-e óta meghaladják minden idôk addigi hivatalos rekordját: 1980. áprilistól júliusig – az iráni iszlám forradalom után és az 1980. szeptemberben kezdôdött iraki-iráni háborúhoz vezetô határvillongások súlyosbodása idején – a világpiacon rendszerint legdrágább, amerikai referenciafajta havi megállapított átlagára hordónként 39,50 dollár volt (napi jegyzése csak 1983-ban kezdôdött a NYMEX-en). Ez az 1980-as árcsúcs a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) kalkulációja szerint mostani vásárlóértéken 101,70 dollárnak felel meg. Általában ezt tartották eddig a modern abszolút árrekordnak, habár ezt a számítást tavaly közölték, és ez mai áron már 107,16 dollárt ér. Ám a kôolaj jóval régebben bizonyára volt ennél drágább is. Az amerikai olajipar hajnalán, 1871-ben az ára évi átlagban hordónként 118,70 dollárt ért el mai dollárra átszámítva.

A jövedelmezôség határai

Szakmai hozzáértéssel és jól szervezett elôfeltételek mellett a juhtenyésztés az állattartás egyik jól jövedelmezô ága lehet. Az önfenntartó állattenyésztôk, akik termékeiket nem a piacon értékesítik, vagy ha igen, a mennyiség elenyészô, nem befolyásolja a piacot. Megyénkben – ha lassan is – gyarapodik azon juhtartó gazdák száma, akik 300-400-500 fôs saját állománnyal rendelkeznek, és akiknek egyetlen jövedelmi forrásuk a juhtenyésztés. Lapunk hasábjain több olyan juhosgazdát mutattunk be, akik nagy beruházásokat eszközöltek, kezdve az állomány feljavításával, folytatva a szálláshelyek korszerûsítésével, a megfelelô szálas- és abraktakarmány biztosításával, a majorházak (esztenák) EU- normák szerinti átalakításával. Ez a sajtkészítés alapfeltétele.

A megye potenciális juhosgazdái közé nôtte ki magát az utóbbi években a sárdi Kovács Sándor. A nyomáti hegytetôn, a Régivágás fertályban alakította ki gazdaságát, amelyre illik a farm elnevezés. A 4x7 m-es istálló, a 30x7 m-es fedett juhakol, a kifutók, a vályús etetôk elhelyezése, a takarmány raktározása szakértelemre vall. A gazda a majorházat is – ahol a sajt készül – felújította, bevezették a vizet, a sajt tárolására külön helyiséget létesítettek. A múlt évben a korszerûsítésre szánt beruházás értéke meghaladta a 2.000 lejt. Az elôzô években sikerült villanygenerátort, fejôgépet vásárolnia 60%-os állami támogatással. Kovács Sándor évi költségeit azzal csökkenti, hogy a 60 hektáros szántó, kaszáló- és legelôterületén ô maga a saját gépeivel termeli meg a gabonát, takarmányt. Ez segítette abban, hogy juhállományát 420 fôre gyarapítsa.

A költségek után elkerülhetetlenül szóba került az értékesítés. A legnagyobb bevétele a bárányokból származik, húsvétkor átlagban 300-at ad el. A bárányok ára változó: 2006-ban 5,80 lej volt kilója, a tavaly még alacsonyabb: 3,20 lej.

A gazda nem piacol, a felvásárlók a helyszínrôl szállítják el a bárányokat. Jól tudja, hogy habár a szállítás nem kerül pénzbe, így is kevesebbet kap értük, mert akik felvásárolják, azok viszonteladók. A bevétel szempontjából második helyen van a sajt. A piacon 10-12 lejért értékesíthetô, en-gros-ban pedig 6 lejért, az orda kilója 10 lej. A gyapjú, a prém felvásárlása esetleges, holott évekkel ezelôtt annak is volt piaca. A Kis-Küküllô és Nyárádmentén sajnos sok gazda egyszerûen elégeti, ez pedig csökkenti a jövedelmezôséget.

Kilyén Attila

A csökkenô részvétel ellenére biztos a jövô?

Február és március fordulóján másodjára szerveztek bankszalont Marosvásárhelyen. A tavalyi nyitányon még úgy tûnt, a kezdeményezés sikertörténet lesz, ezzel szemben az idén csökkent a részvétel és az érdeklôdés egyaránt, pedig a banki ágazat a hitelezési szabályok változása és az azóta kétszer is emelt jegybanki alapkamat ellenére sem vesztett lendületébôl. A szervezô megyei kereskedelmi kamara szakértôi a pénzintézeteket felvonultató rendezvény iránti csökkenô érdeklôdés okát abban látják, hogy a bankok marketingstratégái kerülik a közvetlen megmérettetést, de abból kiindulva, hogy a résztvevôk sikeresnek találták a rendezvényt, továbbra is évi rendszerességgel sort fognak keríteni a vásárhelyi bankszalonra.

Otilia Surdea, a kamara bankszakértôje szerint a pénzintézetek lanyha érdeklôdésére – a megyeszékhelyen kirendeltséget mûködtetô 28 bankból valamennyit meghívták, de csak 12 képviseltette magát a rendezvényen – az a magyarázat, hogy a bankok a fogyasztó közvetlen megszólítására épülô marketingfogásokat részesítik elônyben. A pénzintézetek komoly pénzeket fordítanak marketingre, de az erre szánt költségvetést nem a kirendeltségeknél, hanem központi szinten szabják meg – ez abból a megközelítésbôl fontos, hogy a bankszalon vásárhelyi sajátosságnak számít – és nem minden esetben tartják fontosnak a seregszemle jellegû rendezvényeken való megjelenést. Ami a fogyasztó szemszögébôl nézve visszás, hiszen elvileg egy ilyen szalon arra lenne kiválóan alkalmas, hogy a potenciális ügyfél gyorsan és kényelmesen átfogó rátekintést nyerhessen a bankpiaci kínálatra, legalább helyi szinten. A rendezvényt illetôen a lehetséges ügyfelek érdeklôdése is elég alacsony volt, a szervezôk szerint inkább cégek érdeklôdtek a banki felhozatal iránt.

Az idén a pénzintézetek seregszemléjét egy, uniós pályázati alapokat bemutató szemináriummal is egybekötötték. Stela Bataga, a kamara programigazgatója szerint a szemináriumot azért tartották fontosnak a szalonon belül, mert a pályázati alapok túlnyomó részében az elnyert támogatást nem elôre kapja meg a pályázó, hanem csak utólag számolhatja el. A pályázatok gyakorlati lebonyolítása közben tehát elvileg minden pályázó bankra szorul a szükséges készpénz megszerzése érdekében. Emellett azoknál a kiírásoknál, ahol az önrészt pénzben kell biztosítani, szintén a bankok hitelkínálata a számításba jöhetô pénzforrás.

A kamara szakértôi szerint egyelôre a privát bankágazatban még nem jelentek meg a pályázati önrészek fedezésére kidolgozott hitelek. Mint elmondták, önrészfedezésre egyelôre csak az állami forrásokból lehet pénzt szerezni, a külföldi kézben levô magántulajdonú pénzintézetek várhatóan hamarosan jelentkeznek ilyen célra igénybe vehetô hitelvonalakkal. Információik szerint már a román bankpiac több nagy szereplôje is készít elô a majdani, strukturális alapokra benyújtandó pályázatok lebonyolítása közben, akár cégek, akár intézmények esetében felhasználható hitelajánlatot. A tavalyhoz képest csökkenô érdeklôdés ellenére a szervezôk hagyománnyá szeretnék tenni a marosvásárhelyi bankszalont.

(benedek)

A marosvásárhelyi Ügyes Kezek Alapítvány 25 fiatalja idén is kedves meglepetéssel készül húsvétra. A kezük alól kikerülô színes, tetszetôs, ötletes megoldású üdvözletek a legigényesebb ünnepváróknak is örömet szerezhetnek. Az üdvözletek megvásárolhatók az alapítvány Oituzului utca 13. szám alatti székházában, telefon: 260-501. A bevételt egy lakóotthon tervének kivitelezésére szánják.

Egy februári határozata révén a marosvásárhelyi tanács módosította az egy közszállítási vonalra kiváltható ártámogatott diákbérletekre vonatkozó szabályokat, vagyis eltörölték a bérlet kiadását eddig felsô jövedelemhatárhoz kötô elôírást. Így gyakorlatilag minden marosvásárhelyi lakhelyû diák ártámogatott bérletre jogosult, ám a jövedelmi korlátozás eltörlése egyelôre nem ugrasztotta meg a bérletek iránti keresletet.

Lapunknak Major Márta, a városháza szociális védelmi közszolgálatának igazgatója mondta el, az ártámogatott diákbérletek iránti igény egyelôre annak ellenére sem nôtt, hogy elvileg minden vásárhelyi lakhelyû diák jogosult legalább félárban támogatott, egy vonalra érvényes közszállítási bérletre. Az ártámogatott diákbérletek száma az igazgató szerint mintegy ezer körül van. Az igénylôk az oktatási intézmény igazolványát, a családkönyv, a születési bizonyítvány, illetve a szülôk személyazonossági iratának eredetijét és másolatát kell bemutassák, illetve a közszállítási társulás jegyirodáiban, ahol a bérletet igényelhetik, nyilatkozatot kell kitölteniük. Ha egy családon belül egy gyereknek igényelnek ártámogatott bérletet, annak a város a felét fedezi, a második vagy több gyerek számára a bérletek árát már teljes mértékben fedezi az önkormányzat.

A városi tanács a diákbérletek kérdését már több éve azért vette kézbe, mert kedvezményes bérletek biztosítására a törvények a tanintézményeknek is lehetôséget adtak, de ezek az elszámolási nehézségekre hivatkozva nem éltek a lehetôséggel – mondta el lapunknak Fekete Attila jogász, a tanács szociális védelmi kérdésekkel is megbízott szakbizottságának elnöke. Mint kifejtette, szintén a tanács indítványa volt az eddig követett gyakorlat is, mely szerint eddig az ártámogatott diákbérletek fedezését jövedelmi határhoz kötötték, mert a kezdeményezést a tanács eredetileg szociális megfontolásból tette. Idôközben azonban nagyon sok panaszt eredményezett ez a jövedelmi korlátozás. A kifogások egy része szerint nem volt jogos a szóba jöhetô igénylôk között a jövedelmük alapján különbséget tenni. A legtöbb panasz azonban olyan esetekre vonatkozott, amikor papíron keveset keresô, de a valóságban nagyobb jövedelmû családok gyerekei kaptak ártámogatott bérletet, a jövedelemhatár felett keresôk viszont igényelni sem tudták a juttatást. Végül a panaszok vezettek a jövedelmi korlátozás megszüntetéséhez, melynek nyomán most már gyakorlatilag minden vásárhelyi lakhelyû diák jogosult ártámogatott közszállítási bérletre.

"Nem iszom, csak koffeinmentes kávét. Csak teinmentes teát." "Nem kérek, csak cukormentes kólát. Csak cukortalan gyümölcsleveket." "Nem eszem, csak koleszterinmentes ételeket, nem iszom, csak alkoholmentes sört, nem szívok, csak nikotinmentes cigit."

"Csak szórakozásmentes bulikra járok."

"Nem olvasok, csak értelemmentes irodalmat, nem nézek, csak drámamentes színielôadást, csak mozimentes filmeket. Csak mutatványmentes cirkuszba járok."

"Csak mûvelôdésmentes kultúrát vagyok hajlandó fogyasztani."

"Csak a sorsmentesített létet fogadom el, szerelemmentes partnerre vágyom, kéjtelenített szerelmi mámort élvezek, és naná – évek óta boldogságtalanított életet élek."

Nyilatkozatmentes nyilatkozók.

Trendi vagyok, mondja a gondolatmentesítô kúrán szerencsésen átesett, tündöklô mosolyú hölgy. Trendi vagyok, jelenti ki a tetovált agyú, tartósan ötlettelenített energájzer vazzegfickó.

Mit kívánjak nekik? Légmentes atmoszférát, dehidratált Kék bolygót, férfimentes pasikat, nômentes csajszikákat – bôven, bôven, a társadalommentes emberiség változatosságmentes kínálatából!

A Mezôkapusi Ápoló-gondozó Központ, azaz a régi öregotthon avatójával lezárult a 2003-as, Phare-finanszírozással megkezdett program, amely keretében a megye öt ilyen jellegû intézetét szervezték át – mondta el lapunknak a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetôje.

Schmidt Loránd szerint a régi intézetek átszervezése azért volt szükségszerû, mert a lakhatóság, az életszínvonal, a gondozás-ápolás nem feleltek meg a minimális követelményeknek.

A mezôkapusi központ átszervezésével kapcsolatosan megtudtuk, hogy a több mint 590 ezer eurós beruházás kilencven százalékát a Phare- pályázaton nyert pénz, tíz százalékát pedig a Maros Megyei Tanács hozzájárulása képezte.

A 2007 tavaszán megkezdett munkálatok során harminc férôhelyes Foglalkoztatási és integrációs központot hoztak létre, továbbá tíz közepesen sérült, 60 év alatti személy részére védett otthonokat építettek. Az új központok mellett megmaradt az ápoló-gondozó intézet is, amelyben 42 személyt látnak el.

A Foglalkoztatási és Integrációs Központba jelenleg 17 személy költözött át, a bentlakóknak az ápolás-gondozás mellett a közlejövôben képességfejlesztô tevékenységekben is részük lesz, ugyanis gyertyaöntô mûhelyt, varrodát alakítanak ki számukra, továbbá fénymásolással és üdvözlôlapok készítésével is foglalkozhatnak. A cél, hogy két év után a sérültek be tudjanak illeszkedni a társadalomba, s ezáltal kikerülnek az intézetbôl. Amennyiben erre nem képesek, az ápoló-gondozó intézetben helyezik el ôket – fejtette ki az igazgató.

Az úgynevezett védett otthon lakóinak a szállást és étkezést biztosítja az intézmény, különben a közepesen sérült személyek teljesen önálló életet élhetnek.

Schmidt Loránd kuriózumként említette, hogy a marosvásárhelyi Materna leányanyaközpontból kikerült egy fiatal, közepesen sérült nô, akit a hét hónapos ikreivel ebben az otthonban szállásoltak el. S habár nem ilyen jellegû esetekre rendezkedtek be, amíg az anya képes gondozni gyerekeit, nem szakítják el ôket egymástól.

A Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetôje mindezek mellett arról is beszámolt, hogy a mezôkapusi intézeteknél gondok vannak a vízellátással, ugyanis a forrásvizek hozama nem elegendô. Ez községszinten problémát jelent, mivel nincs vezetékes ivóvíz. Viszont az önkormányzat ígérete szerint már márciusban elkezdôdhet az ivóvízhálózat és ezzel párhuzamosan a csatornahálózat kiépítése.

A Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete Póka és Nagyernye után Szentgericén létesített otthoni betegápoló munkapontot, melyet kedden avattak fel számos meghívott jelenlétében. Az avatóünnepség két színhelyen zajlott: a református templomban és a Tiboldi Alapítvány által létesített egészségügyi központban, amelyben a munkapont is helyet kapott. A református templomban Kovács István elôadótanácsos tartott áhítatot, majd Csalóka Zoltán, a Küküllôi egyházmegye esperese és Rigmányi Benjámin helybeli lelkész, dr. Ábrám Zoltán, az alapítvány marosvásárhelyi kuratóriumának tagja és Csíki József polgármester mondott beszédet.

– Lejárt a szép, könnyfakasztó prédikációk ideje, cselekedni kell. Az elöregedett települések közösségeinek segítségre, szeretetszolgálatra van szükségük. Az egyháznak be kell töltenie küldetését a diakóniai szolgálatban, a betegek, a haldoklók mellé kell állnia, mert ezt senki más nem vállalja fel – mondta Kovács István, aki lapunknak arról is beszámolt, hogy az Erdélyi Egyházkerületben 40 településen mûködik már otthoni betegápoló központ, legtöbb Sepsiszéken, s ideje, hogy utánuk Maros megye is felzárkózzon. Nem kell attól tartani, hogy a katolikus Caritas konkurencia, hiszen nekik is, nekünk jut munka bôven, csak gyôzzük – mondta a tanácsos.

Csalóka Zoltán esperes azt hangsúlyozta, hogy ha egy pillanatra is beleéljük magunkat az elhagyatottság, az egyedüllét érzésébe, amihez súlyos betegség is társul, akkor még inkább meghalljuk a rászorulók segélykiáltását. Ünnep a közösségben, amikor a segélyszolgálat intézményes formát ölthet, amit kettôs – mártai és máriai – lelkülettel kell mûködtetni.

A templomi ünnepi mûsorban szavalatok hangzottak el, Rigmányi Benjámin lelkész vezényletével a gyülekezet kórusa énekelt.

– A munkapont beindítását az önkormányzat és a diakóniai alapítvány közötti egyévi elôzte meg. Bár jó ügyet kívántak szolgálni, sok tanácsos nem tudta, mit is jelent a házi-beteggondozás és ellenezték beindítását – mondta Csíki József, Backamadaras polgármestere. – A viták eredményeként végül sikerült beindítani a munkát, s ahogy látták, hogy máris 57 beteget látogat a házi-beteggondozó asszisztensnô, belátták, szükség van a szolgáltatásra. A polgármester elmesélte, hogy nemrégiben Bálintfalváról keresték meg, ahol egy idôs bácsinak amputálni kellett a lábujjait, s arra kérték, hogy valaki vállalja el a kötözést. Amikor Szilveszter Évikével, a házi-beteggondozóval kimentek a helyszínre, a bácsinak könnybe lábadt a szeme, olyan jólesett neki, hogy valaki rá is