Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Nem kis fába vágta a fejszéjét a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó minapi döntésével, melynek hallatán több szakszervezet azonnal utcai demonstrációt és munkabeszüntetést helyezett kilátásba. Általános értelemben a mindenkori kormányoknak választási esztendôkben nemigen áll szokásukban a nadrágszíj meghúzása, sokkal inkább a bôkezû osztogatás, amit majd, az anyaországi példát felidézve, tartós koplalás is követhet, mert az államkassza sem feneketlen zsák.

A kormány döntésében az a meglepô, hogy nem is oly sok ideje a miniszterelnök még az Európai Bizottság szakértôivel is vitába keveredett a közkiadások témakörében, mondván, hogy az európai tájakon elfogadott legmagasabb mértékû deficitet is be kell vállalni a költségvetés megtervezésekor, mert csak így lehet csökkenteni a romániai és a régebbi tagállamok fejlettségi szintje közti különbséget. Az európai szakértôk és a romániai jegybank vezetôi már hosszú ideje hangoztatják, hogy vissza kell fogni a kiadásokat, mert komoly gazdasági gondok elé nézhet az ország, ha nem húzzák összébb az államháztartás nadrágszíját. Hogy ennek a kitartó unszolásnak engedett-e végül a kormány, vagy a lépésnek inkább a felelôsségérzet látszatát keltô szerepe volt, ez késôbb derül ki. Részben abból, hogy pontosan milyen kiadásokat faragnak le papíron, és valóban hitelesen abból, hogy az intézkedések végrehajtását mennyire szigorúan követik nyomon.

Ha csak az adófizetôk pénzérôl beszélünk, világos, hogy az éves állami költségvetés most még elég képlékeny dolog, mert nem lehet pontosan tudni, hogy az adóbevételek az év során meghaladják-e vagy sem az elôirányzatot. Az utóbbi két évben az állam mindig többet vett ki a zsebünkbôl, és a pluszbevételbôl a politikai klientúrát is támogatta. Tehát az ésszerû költekezésért adható jeles érdemjegyet még korai lenne beírni a kormány bizonyítványába, de pozitív jel, ha a világgazdaságban fellépett problémák gondolkodóra fogták az illetékeseket.

Az tehát késôbb derül ki, hogy a döntésben mekkora szerepe volt a politikának, az viszont már bizonyos, hogy a szakszervezeti reakciókat politikai parancsok váltották ki. Elvileg egy jobbközép kormánynak nem lehetnek barátai a szakszervezeti térfélen, ennek tudatában furcsállhatjuk, hogy a szakszervezetek azonnal radikális tiltakozást helyeznek kilátásba, mikor még nem lehet tudni pontosan, honnan és mennyi pénzt vesznek el. Talán nem véletlen, hogy szociáldemokrata kötôdésû érdekvédelmi szövetségek vezetôitôl jöttek az elsô harcias nyilatkozatok, de az pártszimpátiáktól független tény, hogy gazdasági szempontból kedvezôtlen idôszakban bármilyen összetételû kormánynak illik óvatosan költekezni, ha felelôsséget érez az ország közép- és hosszú távú jólétéért. Elvileg, mert a gyakorlat próbája még hátravan.

Március 9-én Magyarországon ügydöntô népszavazást tartanak a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében.

A népszavazást Sólyom László köztársasági elnök 2008. január 23-án írta ki. Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezôen vagy mérlegelés alapján kerül sor.

Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelezô az Országgyûlésre.

Országos népszavazás tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

Az Országos Választási Iroda pénteken bejelentette, minden elôkészületet megtett ahhoz, hogy vasárnap reggel 6 órakor megkezdôdhessen a magyarországi népszavazás.

Rytkó Emília, az OVI vezetôje szerint az elmúlt 45 napban kijelölték a 10.951 szavazókört, elkészült a választói névjegyzék és 8 millió 59 ezer választópolgárt értesítettek arról, melyik szavazókörben kell szavaznia.

A magyarországi szavazás lebonyolításában 14 ezer köztisztviselô és közalkalmazott vesz részt a választási irodákban, munkájukat mintegy 11 ezer jegyzôkönyvvezetô segíti. A szavazatszámláló bizottságok munkájában közel 33 ezer, az önkormányzatok képviselô-testületei által választott tag és 11 ezer pártdelegált vesz részt.

Összesen 3.275-en kérték, hogy Magyarország valamelyik nagykövetségén vagy fôkonzulátusán szavazhassanak. A 91 külképviseleti választási irodában mintegy 300- an dolgoznak a választás sikeres lebonyolításán. A szavazás az idôeltolódás miatt sok helyen már szombaton megkezdôdik.

A szavazás napján reggel 7 órától kétóránként, összesen hat alkalommal adnak tájékoztatást a részvételi adatokról. 19 órakor bezárják a szavazóköröket, és elkezdôdik a szavazatok megszámlálása. Az eredményeket adatlapokon juttatják el a 280 okmányirodai számítógépen és 1.640 anyakönyvi hivatali számítógépen keresztül a választási központba. Várhatóan este 9 órakor már "elég jó feldolgozottság" mellett adnak tájékoztatást a népszavazás elôzetes eredményérôl.

Az Európai Unió vezetôi arra próbálták rávenni csütörtök este Brüsszelben az amerikai külügyminisztert, hogy az Egyesült Államok biztosítsa a vízumkötelezettség nélküli beutazás lehetôségét minden uniós tagállam polgárai számára.

"Minden EU-tagállam korlátozások nélküli beutazást akar az Egyesült Államokba" - mondta újságíróknak Dimitrij Rupel, az unió soros elnökségét adó Szlovénia külügyminisztere, mielôtt - más EU-vezetôkkel együtt - megbeszélést kezdett Condoleezza Rice-szal, aki elôzôleg Brüsszelben részt vett a NATO külügyminiszteri értekezletén. Az esti megbeszélés kimenetelérôl egyelôre nem hangzott el tájékoztatás egyik fél részérôl sem.

Csehország a minap ellenérzéseket váltott ki Brüsszelben azzal, hogy külön, kétoldalú megállapodást kötött az amerikaiakkal azokról a - terrorelhárítási célú - adatszolgáltatási kötelezettségekrôl, amelyek alapján a cseh állampolgárok számára megadható lesz az amerikai vízummentesség. Az EU irányítói szerint az unió jobb feltételeket tud kialkudni, ha egységesen lép fel, és az egyes, amerikai vízummentességet még nem élvezô tagállamok nem kötnek különmegállapodást. Az unió képviselôi a jövô héten Szlovéniában találkoznak Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszterrel, hogy részletesen megbeszéljék vele az uniós polgárok vízummentes amerikai beutazásának feltételrendszerét.

- Líbia megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén a jeruzsálemi merényletet terrorcselekménynek minôsítô nyilatkozatot fogadjon el - közölte Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet.

A BT a világszervezet New York-i székhelyén, helyi idô szerint csütörtök este tartott ülésén az Egyesült Államok által beterjesztett nyilatkozattervezetet vitatta meg, amely terrorcselekménynek minôsítette volna, hogy egy palesztin fegyveres nyolc embert agyonlôtt egy nyugat-jeruzsálemi Talmud iskolában.

Khalilzad elmondta, hogy a BT-ben azért nem született megállapodás, mert Líbia nem akarta elítélni a merényletet, illetve össze kívánta kötni azt Izrael gázai övezeti offenzívájával.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet - aki márciusban a BT ülésein elnököl - késôbb megerôsítette, hogy nem jött létre megállapodás a merénylet elítélésérôl. A diplomata sajnálkozását fejezte ki, megjegyezve: a jeruzsálemi támadás egyértelmûen terrorcselekmény volt, s "megérdemelte volna, hogy külön kezeljék".

Líbia a múlt hét végén szintén ellenezte, hogy a BT az izraeli offenzíva kapcsán nyilatkozatban terrorcselekménynek minôsítse a Gázai övezetbôl a zsidó állam ellen indított palesztin rakétatámadásokat, amelyek izraeli indoklás szerint a hadmûveletek okául szolgáltak. A BT végül az erôszakos cselekmények beszüntetésére szólította fel a szemben álló feleket és tudomásul vette Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkár külön nyilatkozatát - amely a palesztin rakétatámadásokat terrorcselekménynek, az izraeli offenzívát pedig az erôszak aránytalan és túlzott alkalmazásának minôsítette -, ám nem biztosította kifejezett támogatásáról a fôtitkári nyilatkozatot.

(MTI) A leggazdagabb emberek Forbes magazin által összeállított listáján Oroszország idén nagyot ugrott: a harmadik helyre szorította vissza a hosszú évek óta második Németországot, mert több mint negyven új milliárdosa "termett" egy év alatt.

Tavaly az orosz dollármilliárdosok száma még alig haladta meg az ötvenet, idén pedig megközelíti a százat.

A legsikeresebb debütálók Jurij Zsukov és Kirill Piszarjev: PIK nevû ingatlanfejlesztô cégük részvényeit tavaly vezették be a tôzsdén, s ezek értékét a Forbes 6,1 milliárd dollárra becsülte, ami a 160. helyet jelenti számukra a leggazdagabb emberek listáján. Az építôipar és ingatlanfejlesztés területérôl további öt orosz üzletember került fel a Forbes idei listájára.

A legtöbb új milliárdost idén a befektetési, pénzügyi és bankszektor adta. Ilyen többek között Danil Hacsaturov, a Roszgoszsztrah biztosító tulajdonosa, aki nemrég azzal került komoly lapok címoldalára, hogy felesége 200 millió dollárt kért a válóperben, a RESZO Garantija biztosító alapítói, Szergej és Nyikolaj Szarkiszov, akik társaságukat eladták a francia Axának, Ruben Vardankan, a Trojka Dialog befektetési társaság többségi tulajdonosa, és Alekszandr Szvetakov, aki partnereivel tavaly eladta Abszoljut- Bankját egy belga banknak.

Elnyerte még a milliárdos címet Igor Altuskin, a Russzkij Megy társaság tulajdonosa, Igor Keszajev, a Dikszi kiskereskedelmi lánc tulajdonosa, valamint Alekszandr Ponomarenko és Alekszandr Szkorobogatko, a Novorosszíjszki Kereskedelmi Kikötô többségi tulajdonosai.

Megdet Rahimkulov, a Gazprom volt magyarországi képviselôje sikeres magyarországi beruházásaiból lett milliárdos.

Az orosz milliárdosok listája egyetlen veszteséget szenvedett el egy év alatt: Ural Rahimov elvesztette baskíriai konszernje többségi részét.

A világ 20 leggazdagabb embere között négy orosz állampolgár van: közülük az elsô a Forbes- lista 9. helyén álló Oleg Gyeripaszka, a RuszAl fémipari konszern és a Basic Element holdingban egyesített számos további vállalat tulajdonosa, akinek vagyonát a Forbes 40 milliárd dollárra becsüli. Gyeripaszka kiszorította Roman Abramovicsot, Oroszország eddigi leggazdagabb emberét az elsô helyrôl: Abramovics mindössze 23,5 milliárddal a Forbes-lista 15. helyére került. Alekszej Mordasov, a Szerversztal tulajdonosa a listán a 18., vagyonát 21,2 milliárd dollárra becsülik, s végül a 20 leggazdagabb ember között az utolsó orosz Mihail Fridman, az Alfa Grup fôrészvényese.

A listán a leggazdagabb 100 ember között még további 15 orosz állampolgár található.

A dúsgazdag oroszok között egyetlen nô szerepel a Forbes listáján: Jelena Baturina, Jurij Luzskov moszkvai polgármester felesége.

Tavaly példátlanul elszaporodtak a támadások az igazságszolgáltatással, fôként az ügyészekkel szemben - jelentette ki pénteken Traian Basescu államfô, aki részt vett az ügyészek tavalyi tevékenységét értékelô ülésen.

Basescu élesen bírálta a politikusokat, akiknek szerinte továbbra is az a szemléletük, hogy az ügyészt politikai ellenôrzés alatt kell tartani.

Az államfô úgy látja, hogy a tavalyi év rendkívül nehéz volt a bûnözôk bíróság elé állítására hivatott hatóságok számára, ugyanis több olyan politikai döntés született, amely ellehetetlenítette munkájukat.

Példaként említette, hogy a bizonyos bankügyletek során elkövetett csalások büntetôjogi besorolását a törvényhozók megváltoztatták. Emellett utalt a decemberben lemondott Tudor Chiuariu volt igazságügyi miniszterre, aki Basescu szerint a legfôbb ügyészség egyik ügyosztálya ellen folytatott háborút, és az egyik általa kidolgozott rendelettel négy hónapig ellehetetlenítette a korrupcióellenes harcot.

Basescu gratulált az ügyészeknek függetlenségük sikeres megôrzéséhez, ugyanakkor úgy vélte, hogy a szakmába bekerült hozzá nem értôk miatt fordulnak elô néha kudarcok. Ez utóbbi jelenség szerinte annak tulajdonítható, hogy egyesek versenyvizsga nélkül kerülnek az ügyészi apparátusba.

Az államfô arra kérte a korrupcióellenes, valamint a terrorizmussal és a szervezett bûnözéssel összefüggô ügyek felderítésére hivatott ügyészséget, hogy a magas rangú személyek beidézése (kihallgatás végett) ne a média szeme elôtt történjen.

Laura Codruta Kövesi fôügyész az alárendeltségébe tartozók túlterheltségérôl beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt években az ügyészségeken megkétszerezôdött a munkamennyiség, miközben az ügyészek száma ugyanannyi maradt, mint tíz évvel ezelôtt. Emiatt minden ügyésznek 1500 aktával kell foglalkoznia, ennek következtében pedig a rendszer a csôd szélén áll. Így az ügyészek képtelenek minôségi munkát végezni, és ez okozza szerinte egyes vizsgálatok indokolatlan elhúzódását.

- Ha a magyarországi politikusok Erdélybe jönnek, a romániai magyarság egységét kell támogatniuk, nem pedig e közösség megosztására kell törekedniük - mondta az újságíróknak csütörtökön Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Markó Bélával folytatott megbeszélése után.

A politikus az MSZP egyik vezetôjeként is tárgyalt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével.

Markó Béla tájékoztatta vendégét az újonnan elfogadott romániai választási törvényrôl, amelynek következményei nagymértékben megváltoztathatják a politikai viszonyokat.

Szekeres kifejtette: aggodalommal tanulmányozza az új választási törvényt, hiszen az nagymértékben befolyásolja az egységes magyar parlamenti képviselet lehetôségeit. Szerinte emiatt még nagyobb szükség van arra, hogy a magyarság összefogjon.

Az RMDSZ hosszú választási idôszak elé néz, a magyar kormány és a szocialista párt minden támogatást megad ahhoz, hogy a romániai magyarság képes legyen szavatolni a megfelelô képviseletet mind az önkormányzatokban, mind az országos ügyek intézésében - mondta Szekeres. Szerinte a magyarországi politikusoknak, amikor Erdélybe jönnek, egységesen kell támogatniuk a romániai magyarságot, nem szabad e közösség megosztására törekedniük.

Szekeres tájékoztatta vendéglátóját arról, hogy tárgyalásain román partnereivel egyeztette az április elején Bukarestben rendezendô NATO- csúcstalálkozóval összefüggô véleményeket. A magyar kormány arra törekszik - mondta -, hogy e találkozón sikerüljön felmutatni a tagországok egységét. Budapest támogatja a bôvítést, Horvátország, Albánia és Macedónia felvételét - tette hozzá.

Az RMDSZ székházában zajlott megbeszélésen Koszovó témája is szóba került. Az MTI kérdésére válaszolva Markó Béla elmondta: Koszovó nem olyan értelemben jelent precedenst, hogy azt a modellt másutt is alkalmazni kellene, hanem olyan értelemben, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió, a NATO és az Egyesült Államok részt vett a megoldás keresésében és érvényesítésében.

Régi beidegzôdések újraértel- mézésére késztetô és a jövô lehetôségeit felvillantó rendezvény színhelye volt tegnap a Kultúrpalota Tükörterme. A Marosvásárhely köz-, pontosabban fôterének hangulatát meghatározó épület neves személyiségeket látott vendégül, akik különbözô szemszögbôl, megközelítésbôl vallottak arról, miért fontos, hogy a közélet az interkulturális párbeszéd, továbbá közigazgatás és a honpolgár közötti jó kapcsolat helyszíne legyen.

Marosvásárhely egy barátságos város - idézte ezúttal is egy bukaresti mûépítész szavait Alina Ledeanu, a XXI. Század Kulturális Alapítvány elnöke, aki a Pro Európa Liga szerepét méltatta az 1990-es események következtében kialakult feszültségek oldására szervezett etnikumközti párbeszéd fenntartásában. Ezt egyébként a vitát vezetô Emil Hurezeanu, az ismert politikai közíró is megerôsítette. Hozzászólásában erôltetett fogalomnak nevezte a multikulturalitást, véleménye szerint Erdély az egymás mellett élô különbözô nyelvek, kultúrák, hagyományok, s a századok során kialakult különbözô típusú autonómiaformáknak is a színhelye, ahol a nyugodt közélet lehet a fejlôdés elômozdítója.

Közéletünk helyszíne Mariana Celac mûépítész felfogásában manapság lényeges változásokon megy át, s a hagyományos városokban megjelenik a szegregáció. Az évtizedeken át folyó uniformizálást követôen megváltozik a városok arculata. Azt, hogy a külvárosi negyedekben egyre erôteljesebb lesz a szegénység, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hisz egy adott pillanatban a "köztérre" is hatással lesz. Mariana Celac arra is felhívta a figyelmet, hogy a közélet egyre inkább a bürokrácia, a korrupció színterévé válik, s egyesek a saját érdekükben használják fel azt, ami a közösség része kellene legyen.

Érdekes dimenziókban folytatta a gondolatmenetet Mario Hirsch, a luxemburgi Pierre Werner Intézet igazgatója, aki az Európai Unió bölcsôjévé vált Benelux államok társulásának tapasztalatairól beszélt. A területileg kevésbé jelentôs Luxemburg a régiók létrehozásával tett szert nagyobb politikai szerepre és befolyásra Európában. A vendég felhívta a figyelmet egy megoldásra váró jelenségre. Mivel az egységes európai állampolgárság bevezetésének kérdését egyelôre elvetették, a vendégmunkások és bevándorlók nagy száma miatt, akiknek a teljes asszimilálása a nyugati társadalmakba nem járt sikerrel, felmerült az állampolgárság (a mi szóhasználatunkban nemzetiség) és az úgynevezett közösségi állampolgárság elkülönítése és a többszörös állampolgárság bevezetésének a gondolata. Ami lehetôvé tenné az anyanemzethez és -országhoz való lojalitást, s ugyanakkor a lakhely szerinti közösségben gyakorolható jogosítványokat, például a szavazati jogot is biztosítaná. Mindez csak úgy lehetséges, ha tudatosan törekszünk arra, hogy elfogadjuk a másságot - mondotta a luxemburgi vendég.

A helyi hagyományok megôrzésérôl, a párbeszéd és a kultúra fontosságáról beszélt Borbély László középítésügyi miniszter, aki Marosvásárhellyel kapcsolatos terveirôl is beszámolt. Dorin Florea állítása, miszerint a város vezetôjeként fenntartások nélkül támogatta a mûvelôdést, a tények ismeretében megkérdôjelezhetô. Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke a rendezvény házigazdájaként az átláthatóság fontosságát, az állampolgárok bizalmának a megnyerését, az általa irányított testületnek a nemkormányzati szervekkel való jó együttmûködését emelte ki. Mivel a 7-es régió szintjén megyénkben él a legtöbb roma lakos, a megyei tanács önerôbôl vállalta a számukra létrehozott tanácsadó központ további mûködtetését.

Az interkulturalitás lényegét foglalta össze Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki szerint az etnikumok közötti jó kapcsolat csak akkor valósítható meg, ha a partnerek között egyenlô helyzetbôl történik a párbeszéd, s valamennyi fél véleményét egyformán indokoltnak és fontosnak fogadják el.

A kollokvium második felében helyi értelmiségiek és kulturális oktatási intézmények képviselôi munkájuk gyakorlati oldaláról járták körül a rendezvényen tárgyalt témákat.

A XXI. Század Kulturális Alalpítvány partnerei a szervezésben a helyhatóságok (a megyei és városi tanács), a Pro Európa Liga, a Romániai Mûépítészek Rendje, a dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány, a Dramafest Alalapítvány valamint a Lucian Blaga Egyetem Újságírói Fakultása volt. A Közéleti Pódium címû projektet a Holland Királyság nagykövetsége támogatta.

Tegnap reggel a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium a bukaresti Partnerkapcsolatok a Helyi Fejlesztésben Alapítvány, valamint a helyhatóságok és a hidegvölgyi közösség képviselôinek jelenlétében bemutatták a minisztérium szociális, gazdasági és etnikai alapon megkülönböztetettek lakhelyének rehabilitációs programját, amelyet Marosvásárhelyen a romák által lakott Hidegvölgyben szeretnének négy év alatt megvalósítani.

- A szegénységet nem Európába kell exportálnunk, hanem itthon kell megoldást találnunk a felszámolására - mondta Bogdan Suditu, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium lakásügyi politikákkal foglalkozó igazgatóságának vezérigazgató-helyettese azon a tanácskozáson, amelyet a minisztérium szervezett a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyûléstermében. Erre a minisztérium kísérleti programot szeretne kidolgozni, amelyet az ország más, hátrányos helyzetûek által lakott negyedeire is lehet alkalmazni. Azért választották ki a marosvásárhelyi Hidegvölgyet, mert itt a helyhatóság már elindított valamit, nemcsak az új épületek megépítésével, hanem iskola mûködtetésével, illetve az egyházi, szociális szervezetek közbenjárásával is ezt célzó programokat valósítottak meg. Mert nemcsak az épületeket szeretnék rehabilitálni, újakat felhúzni, a program által az egész közösség integrálódását támogatják.

Catalin Berescu mûépítész, a program tervezôje elmondta, elôször azt szeretnék megtudni, hogy a közösség miként marginalizálódott, mi késztette arra ôket, hogy a nyomornegyedekbe tömörüljenek. Nemcsak építészeti, hanem társadalmi, gazdasági megoldást is keresnek arra, hogy a hátrányos helyzetûek beilleszkedjenek a város közösségébe. A programot négy év alatt szeretnék kivitelezni, kormány-, illetve európai uniós támogatással. A végsô cél a nyomornegyed felszámolása, minimális komfortú épületek felhúzásával, egy korszerû városnegyed kialakításával.

A program ismertetését követôen a teremben levô intézmények képviselôi mutatkoztak be, majd néhány szóban a romák társadalmi beilleszkedését célzó intézkedésekrôl számoltak be, felvetve azokat a gondokat, amelyekkel munkájuk során találkoztak a Hidegvölgyben.

Bakos Levente alpolgármester többek között elmondta, az épülô Belvedere negyed közelsége társadalmi konfliktusokra adhat okot, így minél elôbb rendezni kell a Hidegvölgyet. Maior Márta, a polgármesteri hivatal szociális ügyosztályának vezetôje az oktatási programok fontosságát hangsúlyozta. Valcauan Stefan, a közösségi rendôrség aligazgatója a személyazonossági igazolványok, illetve az anyakönyvi okiratok kiállítása körül felmerült gondokat emlegette, ugyanis sokan nem is akarnak maguknak ilyen okmányokat. Chera Cristiantól, a lakosság- nyilvántartó hivatal aligazgatójától megtudtuk, több mint 200 hidegvölgyinek nincs személyazonosságija, így hivatalosan nem is léteznek. Dana Ijac, a polgármesteri hivatal pályázatíró osztályvezetôje elmondta, a hivatal jelenleg 10 szociális projekt kivitelezésén dolgozik, ebbôl 5 a romák integrálódásáról szól. Popa Dorin, a marosvásárhelyi rendôrség helyettes felügyelôje kifejtette, a negyed a bûnözés melegágya, s fôként azok követnek el törvénysértést, akik a közelmúltban telepedtek ide máshonnan. Horváth Károly pükösdista roma lelkipásztor hangsúlyozta, a romák szeretnének integrálódni, de nem akarnak tömbházba költözni, ezt a közösség ellenzi, s elmondta, nem azokkal van gond, akik több nemzedék óta a Hidegvölgyben laknak, hanem a "jövevényekkel". Covaci Angela, a város fôépítésze szerint több mint 40 éven keresztül senki sem próbált megoldást találni problémára, a többségiek nem értik meg ennek a közösségnek a szokásait, szabályait, csak úgy tudják integrálni az ittlakókat, ha megértik ôket, általuk keresnek megoldásokat.

A tanácskozást követôen Nicoleta Rata, a Partnerkapcsolatok a Helyi Fejlesztésben Alapítvány aligazgatója lapunknak elmondta, egy ilyen program kivitelezésében a legnagyobb nehézséget nemcsak az érintett közösség, hanem a többség mentalitásváltása, az elôítéletek leküzdése okozza. Azáltal, hogy egy olyan programot dolgoznak ki, amelynek célja nemcsak az urbanisztikai, hanem a társadalmi rehabilitáció, amelynek kivitelezésében több intézmény, nemkormányzati szervezet részt vesz óriási lépést jelenthet a több évtizedes görcsök feloldásában.

Délután a hidegvölgyi romák, más cigányszervezetek képviselôivel tárgyaltak a program kezdményezôi.

- Kedves korán született testvérek, találják meg a lelki, szellemi és testi pihenést, adódjon alkalmuk barátokat találni - hangzott el tegnap délben Csintalan László római katolikus fôesperes igehirdetésében a marosvásárhelyi Idôsek Klubjának avatóján, amelyet Nicolae Sincan ortodox esperessel együtt áldottak meg.

A vár udvarán mintegy száz idôs, nyugdíjas személy, meghívottak jelenlétében dr. Dorin Florea polgármester és Kovács Irma, a Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke adta át hivatalosan a klubként szolgáló két termet a hajdani katonai pékség épületében.

A polgármester beszédében elmondta, a több tízéves élettapasztalattal rendelkezô emberek figyelmébe ajánlja a klub használatát, akiket itt nem várnak a gondok, a számlák, csak kedves ismerôs arcok, kényelem és különbözô szabadidôs tevékenységek.

Kovács Irma kifejtette: régi álmuk valósult meg a klub létrehozásával és megköszönte a lehetôséget és a támogatást a városvezetésnek.

Kozsik József színmûvész, mûsorvezetô röviden annyival egészítette ki a felszólalásokat, hogy a vár épületrészei, lassan bár, de a társadalmi élet és kultúra céljait igyekeznek szolgálni.

Az Idôsek Klubjának felavatása, amely egyben a nônapi ünnepséget is jelentette, a hidegvölgyi Szivárvány iskola diákjainak táncmûsorával és közös ebéddel ért véget.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és dr. Raed Arafat államtitkár jelenlétében vette át a marosvásárhelyi SMURD rohammentô- szolgálat az ISO 9001 minôségbiztosítási tanúsítványt a német TÜV Rheinhard Románia képviselôitôl. A minôsítés azt bizonyítja, hogy a SMURD egészségügyi személyzete tiszteletben tartja a saját maguk által kidolgozott, az ISO 9001 szabványoknak megfelelô szabályokat, és minôségi szolgáltatást nyújt a betegeknek.

A marosvásárhelyi SMURD-nak jó hírneve van, ennek ellenére a rohammentô-szolgálat vezetôi úgy látták jónak, hogy megszerezzék az ISO 9001 minôségbiztosítási tanúsítványt. Eugen Nicolaescu miniszter szerint ez garanciát jelent a sürgôsségi szolgáltatások minôségére, és e szolgáltatások legfôbb haszonélvezôje a beteg. A folyamat folytatódni fog - mondta a tárcavezetô. Jelenleg Romániában a marosvásárhelyi SMURD az elsô olyan sürgôsségi szolgálat, amelyet a német TÜV cég minôsített. Dr. Raed Arafat államtitkár hangsúlyozta, a minôségbiztosítási tanúsítvány elsôsorban a betegfogadásra, az orvosi ellátásra valamint a mentôhelikopter és a légikikötô használatára vonatkozik. Frantiu Lucian, a TÜV Rheinhard Románia vezetôje elmondta, a SMURD kidolgozta a saját szabályait, munkamódszereit, amelyek természetesen meg kellett feleljenek az ISO 9001-es szabványoknak. A TÜV csoport ezt ellenôrizte, és a sikeres audit után kibocsátotta a minôségbiztosítási tanúsítványt. A folyamat 2 évig tartott, a szerzôdés 3 évre érvényes. Ezalatt évente ellenôrzik, betartja-e a szabályzatot a SMURD- nál dolgozó személyzet. A rohammentô- szolgálatnak nem kellett fizetnie, a TÜV cégcsoport adományként végezte el az auditálást és minôsítést. Az ISO 9001-es tanúsítvány természetesen elônybe hozza a SMURD-ot pályázatoknál, projekteknél, hiszen nemhogy Romániában, nyugat-európai országokban is kevés sürgôsségi szolgálat dicsekedhet ilyen minôsítéssel - ismerte el a TÜV romániai igazgatója. Ferencz Zoltán, aki az auditot (belsô ellenôrzést) lebonyolította, a Népújságnak elmondta: a minôsítésnél fontos szempont volt, hogy a SMURD- nál ellátott betegek adatai hónapok múlva is visszakereshetôk legyenek, a munkamódszer átlátható, ellenôrizhetô legyen.

1914-ben az I. világháború kitörésekor Ferenc József, Ausztria császára, Magyarország királya kijelentette: "Mire a levelek lehullanak, a háború véget ér…" Jóslata nem vált be, a háború elhúzódott.

Az elsô napokban a még vidám énekszóval harcba vonuló katonák évekig sínylôdtek a frontok lövészárkaiban, többen közülük a gyilkos ütközetekben életüket vesztették vagy a háború sebesültjeivé váltak.

a) A hátország középiskoláiban, így Marosvásárhelyen is, a Leánygimnáziumban (ma Al. Papiu Ilarian Fôgimnázium), a Gróf Széchenyi István Felsôkereskedelmi Iskolában (ma Petru Maior Egyetem), a Református Kollégiumban tábori kórházakat rendeztek be, s az itt elhunytakat a református temetôben hantolták el. 1956-ban közös sírba helyezték át a hôsi halottakat és emlékoszlopot állítottak tiszteletükre, melynek felirata csak ennyi: 1914- 1918, amit a sírkertben elhelyezett magyar, román, német, szerb honvédek eredeti sírköveinek a felirata egészít ki.

b) A református temetô bejáratánál a volt Gróf Széchenyi István Felsôkereskedelmi Iskola hôsi halált halt tanárainak és tanulóinak állítottak méltó emléket, míg a város I. világháborús áldozataira a Volt Hadifoglyok Szövetségnek gránitoszlopa emlékeztet.

c) A római katolikus Kálvária temetô felsô kápolnája elôtti kôkereszt is az elesett hôsöknek állít emléket.

d) Az izraelita temetôben egy obeliszk emlékeztet az I. világháborúban elesett marosvásárhelyi zsidó honfitársaink hôsi halálára.

Kötelességünk fejet hajtani az I. világháborús emlékmûvek elôtt azok emlékére, akik életüket áldozták népünkért, nemzetünkért.

Fodor Sándor (S.)

Fóton, az egykori Károlyi-kastélyban bérel egy lakosztályt I. Léka albán király második unokatestvére, Károlyi László gróf, aki 1994- ben Angliából települt vissza Magyarországra.

Károlyi László elmondta az MTI-nek, hogy a Fóti Károlyiak Alapítványt igazgatja. Az alapítvány célja a volt Károlyi-birtokok kastélyainak restaurálása és a család szellemiségének felélesztése. Az alapítvány bevételeit a Gróf Károlyi- borokból szerzi. Egy német cég Magyarországon termeli és forgalmazza a borokat a Károlyi név és címer alatt.

A királyi rokon visszaemlékezett gyerekkorára, amikor a nyarakat Zebegényben töltötte nagyanyjánál, Apponyi Franciskánál, csakúgy, mint az összes unoka. A nagymama nagy szervezô volt, a lányok virágjeleket kaptak, a fiúk bokrot vagy fát választhattak, de az egész falu is virág vagy bokornevet is viselt. Károlyi László 5-6 éves lehetett, de pontosan emlékszik nagyanyja kérdésére, hogy ki a legszebb lány a sok unoka és unokahúg között, amire azt felelte: Geraldine.

Albánia 1912-es megalakulása után Ahmed Zogut (1895- 1961), az erôs dohányos és szenvedélyes pókerjátékos hírében álló férfiút 1928-ban I. Zogu néven albán királlyá koronázták, és 1938 áprilisában vette feleségül a szépséges Apponyi Geraldine-t (1915-2002), az egyik magyar fônemesi család sarját. Szerelem volt elsô látásra, jegyezték meg történetírók, hozzátéve, hogy a mohácsi vész óta nem volt magyar királyné európai trónon. Az esküvôt Károlyi László nagyapja, Károlyi István finanszírozta - tette hozzá az unoka.

A királyi párnak Tiranában 1939. április 5- én megszületett a fia, Léka, de három nap múlva a családnak menekülnie kellett, mert a fasiszta olasz csapatok megszállták az országot. A királyi gyermeket Franciaországban és Svájcban iskoláztatták, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémiát végezte el.

Az albán nemzetgyûlés 2002-ben visszahívta Dél-Afrikából a királyi családot, s visszaadta neki a tiranai királyi kastélyt és a durresi nyaralót. I. Zogu király 1961-ben Párizsban, asszonya, Apponyi Geraldine a tiranai visszatérés ôszén, 87 éves korában halt meg.

Az albán királyi rokonság még élô magyar családjai között van a Batthyány, az Erdôdy, a Forgách, a Perényi, a Nádasdy és a Sztáray arisztokrata család. A kihalt családok között kell megemlíteni a Balassa, a Báthori, a Frangepán, a Thököly és a Wesselényi famíliát és olyan történelmi hírességeket, mint Thurzó György nádor és Zrínyi Miklós, a szigetvári hôs - tette hozzá Gudenus János.

Apponyi Geraldine-nak, az albán királyné családjának az ôsei Nyitra vármegyében éltek. A család elsô ismert ôse Vörös Tamás csejtei várnagy volt, aki Gyôr vármegyébôl Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ô fia, Miklós viselte elsôként az Apponyi nevet.

Orbán Györgyi

Könnyedek, elegánsak, légiesek, szinte földönkívüliek azok a szép, reneszánsz háttérben elhelyezett rajzok, amelyek egy XVI. századi, elveszettnek hitt sakk-könyv illusztrációiként bukkantak fel tavaly egy olaszországi magánkönyvtárban. A kutatók ma már szinte biztosan állítják, hogy a rajzok a kor egyedülálló zsenije, Leonardo Da Vinci keze nyomát ôrzik.

A latin nyelvû De Ludo Schacorum (A sakkjátékról) címû kötetet, amely Gorizia egyik arisztokrata családjának könyvtárából került elô, Luca Bartolomeo Pacioli, Borgo San Sepolcróban élô ferences szerzetes írta. A korabeli vélemények szerint a barát kifinomult intelligenciával rendelkezô, kiváló matematikus volt, ellenben nem mutatott különösebb mûvészi tehetséget.

Bár minden kétséget kizáró perdöntô bizonyíték nincsen Leonardo szerzôségét illetôen, számos történelmi körülmény támaszthatja alá ezeket a véleményeket. Pacioli és Leonardo barátok voltak, és 1497-ben Milánóban Lodovico il Moro udvarában már alkottak egy közös mûvet, a De Divina Proportionét. Két évvel késôbb, amikor a franciák elfoglalták a várost, együtt menekültek Mantovába, a Gonzagák udvarába Isabella d’Este hercegnô védelme alá. A hercegnô az olasz reneszánsz kiváló politikusa, egyben mecénása is volt. Imádott sakkozni, de nem volt túl jó játékos. Éppen ezért kérte meg Fra Bartolomeót, hogy írjon számára egy sakk- könyvet. A De Ludo Schacorum valójában nem kézikönyv, hanem inkább afféle feladványgyûjtemény volt, amelyet ugyanúgy állásábrákkal illusztráltak, mint a napjainkban megjelenô sakkrejtvényeket. Korábban is voltak ilyenek, de évszázadokon át csupán betûkkel jelölték az egyes figurákat. Itt azonban 140 sakktábla látható, rajtuk több mint 1400, feketével és vörössel színezett, míves figurával. A feltételezések szerint a rajzolni nem tudó barát magától értetôdôen kérte fel Leonardót, hogy alkossa meg a figurákat, aki amúgy is unta a mantovai udvari életet, eklektikus szemléletébôl, becsvágyából következôen pedig kihívásnak tekinthette, hogy e téren is megmérettessen. Nem biztos, hogy valamennyi ábrát ô rajzolta meg, de valószínûleg az ô vázlatai alapján születtek meg az illusztrációk. Leonardóra vall a figurák kidolgozottsága és az arányoknál az aranymetszés szigorú szabályainak betartása, amelynek a nagy polihisztor megszállottja volt - vélik a szakértôk.

Goriziában a tervek szerint júniusban tudományos konferenciával egybekötött sakktornával ünneplik a felbecsülhetetlen értékû felfedezést - írta a La Repubblica címû olasz napilap.

Imhotep, az elsô, úgynevezett lépcsôs piramis építészének sírjára bukkanhattak a Szakkarai Geofizikai Felmérés elnevezésû projekt keretében a régészek, akik két hatalmas temetkezési helyet fedeztek fel.

Imhotep (Kr.e. 2750 körül) nevének jelentése: "Aki békében közeledik", a Hórusz Szeme Misztériumiskola fôpapja, Dzsószer (Kr.e. 2686-2613) fáraó egyik legbizalmasabb tanácsosa és fôépítésze volt. Ô tervezte az elsô olyan oszlopokat, amelyekre lótuszvirágokat faragtak, s nevéhez fûzôdik Dzsószer halotti emlékmûve és temploma Szakkarában, amely az egyiptomi építészet elsô monumentális kôalkotása - olvasható a Glasgow Museums címû hírportálon.

Asztrológusként és asztronómusként elkészítette az elsô rendszeres feljegyzéseket az éggömbrôl és az elsô térképeket a csillagképekrôl.

Imhotep volt az emberiség történelmének elsô, isteni rangra érdemesült orvosa. Elsôként gyûjtötte össze a betegségek felismerésével és gyógyításával kapcsolatos tudást. A pálca, amelyre kígyó tekeredik és ma az orvoslás szimbóluma, Imhotep jelvénye volt: azzal mérte az életenergia mennyiségét, amelyet egy ember megtanul feldolgozni.

Az ókori Egyiptomban Imhotepet istenként kezelték, Ptah isten vagy Thot és Zekhmet fiának tartották, a görögök pedig a maguk gyógyító istenével, Aszklépiosszal azonosították.

A mostani felfedezésre vezetô Szakkara-projektet még 1990-ban indították, s azóta a tervnek köszönhetôen sok fontos lelettel gazdagodott az egyiptológia, ám Imhotep sírja, ha valóban arról van szó, mind közül a legfontosabb lehet.

A két grandiózus temetkezési hely közül a nagyobbik 90 méter hosszú és 50 méter széles, falainak vastagsága pedig eléri az öt métert. Mellette egy kisebb található - ennek 70 méter a hossza, szélessége pedig szintén eléri az 50 métert. Bonyolult belsô struktúrája viszont arra enged következtetni, hogy akár egy szentély is lehetett.

"A sírok mellett minden eltörpül a környéken. Egy Imhotep formátumú személyiség azonban mozgósítani tudta a szükséges munkaerôt és biztosíthatta a megfelelô mûvészeket, hogy ekkora sírhelyet építtethessen magának" - mutatott rá Ian Mathieson, a Szakkara-projekt vezetôje.

Mint hozzátette, a leletet Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezése óta a legjelentôsebb archeológiai eredménynek tartják a régészek.

Ian Mathieson szerint a következô lépésként a sírokat fel kellene tárni, hogy megtalálják Imhotep múmiáját, ám a térségben a következô öt évre ásatási tilalmat léptettek életbe.

"Ki tudja, hátha ez a felfedezés álláspontjuk megváltoztatására késztetheti az egyiptomi illetékeseket" - reménykedik Ian Mathieson.

Ha a tervek megvalósulnak, a "béke bölcsôje" lesz az egyik leghíresebb amerikai börtön, az Alcatraz. A San Francisco közelében egy szigeten álló börtön 1934 és 1963 között mûködött, a rabok egyszemélyes minicellákban éltek, megszökni csaknem lehetetlen volt. További sorsa egy népszavazástól függ. Da Vid ismert amerikai emberi jogi aktivista, békeharcos és környezetvédô a béke nemzetközi központját akarja a szigeten felépíteni egy hatalmas, Harmoniumnak keresztelt meditációs parkkal, amelyben helyet kapna egy kupola, valamint egy piramis kutatásokra és konferenciákra, továbbá egy Szent Ferenc-szobor, a helyi védôszent tiszteletére - írta a Corriere della Sera címû olasz lap.

A referendum kiírására Da Vid 18 ezer aláírást gyûjtött össze, ami 10 ezerrel meghaladja a szükségest. Tervével azonban nagy vihart kavart. A republikánusok szóvivôje szélsôségesnek titulálta, aki le akarja rombolni a város történelmi örökségét.

A demokraták többsége is a terv ellen van. Alcatraz amerikai ikon, a mítoszok egyike, évente másfél millióan látogatják, eladásához különben is a kongresszus külön törvényére lenne szükség - mondják. Da Vid megérti, hogy terve nem tetszik mindenkinek, de szerinte az új koncepció még több látogatót vonzana és a város több pénzhez jutna.

Az Alcatrazt 1963-ban Robert Kennedy igazságügy-miniszter záratta be, egyszerûen azért, mert túlságosan magasak voltak a fenntartási költségei. Viszonylag rövid mûködése alatt híres bûnözôk voltak lakói, köztük Al Capone, a "gépfegyveres" George Kelly, vagy a "madárembernek" nevezett Robert Stroud, akirôl Clint Eastwood készített filmet.

A lerombolását ellenzôk egyébként azzal is érvelnek, hogy a börtönnek bezárása után az 1960-as években a polgárjogi harcban is fontos szerepe volt: 1969 novembere és 1971 júliusa között elismertetésükért harcoló, több észak- amerikai törzset képviselô indiánok foglalták el.

Az indiánok így akartak tiltakozni az ôseikkel a 19. században kötött egyezmények washingtoni megszegései ellen, és azt tervezték, hogy a börtön helyén indián kulturális és spirituális központot, múzeumot, valamint egy ökológiai intézetet hoznak létre. A mostani elképzelések nem állnak ettôl nagyon távol.

A vörös mókus már felkerült a kihalóban lévô állatok listájára. A helyzetért a szürke mókus a felelôs, mivel nagyobb, igénytelenebb és szaporább.

Az Európai Unió DAISIE-programjából (Delivering Alien Invasive Species Inventories For Europe) kiderült, hogy nem kevesebb, mint 10 670, kontinensünktôl idegen növény- és állatfajta telepedett meg Európában. Ezeknek 15 százaléka okoz kárt a környezetnek, a gazdaságnak, az egészségnek. Köztük van a szürkemókus, az Ázsiából és Oroszországból származó különbözô medúzák, az amerikai vidra vagy a nutria.

A szürkemókusok inváziója Angliából indult ki, ahová az elsô párt Amerikából vitték Cheshire-be, egy park színesítésére 1876-ban. Azóta két és fél millióra szaporodtak, míg a vörösmókus 5 milliójából csak 160 ezer maradt.

Az elmúlt hetekben egy angol parlamenti képviselô bizottság felállítását kérte a probléma megvizsgálására. A két fajta között ugyanis az együttélés lehetetlen, ráadásul a szürkemókusok olyan vírusok hordozói, amelyek elpusztíthatják a vörösöket, nekik maguknak azonban nem ártanak. A képviselô szerint az eddigi kormányintézkedések túl erélytelenek voltak.

Olaszországban még a vörösmókusok vannak többségben, de a szürke rendületlenül szaporodik. Az elsô párt egy olasz diplomata hozta magával Washingtonból Torino környékére.

Az Európai Mókus Kezdeményezés jelentése szerint az évszázad végére 11 millió szürkemókus lesz Olaszországban. A vadon élô állatok nemzeti intézete (IFNS) már többször tett javaslatot a kiirtásukra, de az állatvédôk ezeket mindig megtorpedózták.

Bogaras emberek

Másfajta bogarasok

Ambrusné Imreh Anikó tanárnô, egykor csoporttársam a tanárképzô fôiskolán, a Kovászna megyei Uzonból írt.

- Marosvásárhelyi anyatársam összegyûjti a Népújság számait, s én aztán végigböngészem, elolvasom, ami érdekel. Jól megnevettettél a falu bolondjairól szóló írásokkal. Kéred, hogy barátaid, ismerôseid is írjanak, segítsenek a letûnt világ felidézésében. Ezért írok egy pár, szerintem ide illô, megtörtént esetet, de ezek nem a falu bolondjaival történtek, hanem furfangos eszû székely emberekkel.

Kezdeném az átkos felidézésével. Szegény Édesanyám szakácsnô volt a napközi otthonban. Kiszáll a megyei pártbizottság Uzonba, és (k)üldöznek mindenkit a mezôre. Anyum éppen fôzte az ebédet, amikor csak ráförmed egyik "elvtárs": - Maga azonnal takarodjon pityókát szedni!

Feleli anyám erre: - Mégis, mi lesz a gyermekek ebédjével, hiszen ôk még nem munkakötelesek?

Erre lila lett a feje a megyei elvtársnak. - Elvtársnô! - ordította a képébôl kikelve. - Elvtársnô, maga itt ne köntörfalazzon, mert nekünk erre is megvannak a megfelelô osztályharcos eszközeink. Nyomatékosan felszólítom, hogy ne agitáljon!…

Anyu értette, mirôl van szó, azonnal "visszafogta magát", ekként:

- Kérem, én nem gitározok, hanem csak itt né, fôzök a kicsideknek.

Egy másik alkalommal az egészségügyi igazgatóság (Sanepid) nyugalmazott orvosa látogatott a napközi otthonba. Miután mindent agyonellenôrzött, s nem talált hibát semmiben, belekötött a lapítóba: hogy tudniillik bog van benne, s a mikrobák a köré tömörülnek. Ezért akarta megbírságolni az anyámat. Csakhogy ô erre azzal válaszolt, hogy amíg Romániában az extra bútorban is találni bogot, addig egy óvodai lapítótól ne tessék csodát várni a doktor úrnak.

Egy másik alkalommal a helyi pártbizottság vezetôjét raportra rendelik a központba. Hosszan sorolják neki, mennyi mindent kell "megvalósítani" röpke két nap alatt. No, az atyafi türelemmel végighallgatja a dumát, majd a végén ô is feltesz egy ártatlan kérdést: - Ha mindezeket szerencsésen megcsináltuk, ejszen vaegy baglyot ne fogjak-é magiknak?!

Nekünk is volt háryjánosunk, mint csaknem minden falunak. Vasutas Szabó Lajos vagy Hazug Szabó Lajos volt a neve, és bár már rég elhunyt, egyik-másik meséjét máig emlegetik. Olyan bicskája volt például, amellyel egy hatalmas medve mancsát sikerrel megoperálta, ugyanis szálka ment beléje. Köszönetképpen a medve háromszor bólintott a fejével. Hazug Laji bá ugyanazzal a bicskivel mûtötte meg Horthy Miklós leányát is, majd a világháború idején egy kapualjban vakbelet is operált.

Egy szikrázó téli reggelen fellôtte nyílvesszejét az ég felé. Napszentületkor hullott vissza az udvarra, de a végén öklömnyi jégbog csillogott.

Lajos bácsinak olyan macskája volt, hogy egész télen át hordta haza a bolhákat a szomszédoktól. Mikor kitavaszodott, s kiengedte ôket a legelôre, hát teljesen elfeketedett a határ. Azok megszállták az elsô kutyát, és öt perc alatt úgy kiszívták a vérit, hogy akkorácskára zsugorodott, mint a kujakom.

Az öreg gyakran dicsekedett a fiával, aki mérnök volt Arad megyében. Na, ott olyan kukoricát termelt, hogy a csöveket festôlétra segítségével lehetett csak letörni; a kocsányt pedig harcsafûrésszel vágták le.

Kóbor macska volt a társszerzô

Hetvenöt évvel ezelôtt találta fel a macskaszemeket az angol Percy Shaw, miután egy sötét, ködös éjjel autójával Bradfordból Halifax irányába tartott, s majdnem belehajtott egy szakadékba. Megmenekülését egy kóbor macska világító szempárjának köszönhette, amely visszatükrözte jármûve reflektorjának fényeit.

Shaw a macskától vette az ötletet, hogy mesterséges fényvisszaverôket készítsen. Üveggolyókat használt fel erre a célra, amelyek ugyanazon az útvonalon verték vissza a fényt, amelyen érkezett. 1934-ben szabadalmaztatta találmányát, majd saját gyárat alapított. Próbaképpen ötven "macskaszemet" helyezett el egy veszélyes útszakaszon. A balesetek száma jócskán lecsökkent.

- Tudományos szemszögbôl nézve a macskaszem egy különleges tükör. (Valaha a rádió zöldes fényben világító keresô- kijelzôjét is így nevezték). A síktükrökben csak pontosan szembôl látjuk jól magunkat. Ha kicsit is ferdén világítunk egy klasszikus tükörre, arról a fényrészecskék, mint a biliárdgolyók az asztal gumiszegélyérôl, azonos szögben ugyan, de már az ellenkezô irányban verôdnek vissza. Pedig mi azt szeretnénk, ha csodatükrünk pontosan oda verné vissza a fényt, ahonnan az ráesett. Ekkor látjuk jól a jelzést a mi irányunkból, mindig pontosan onnét, ahonnan éppen rávilágítottunk. Tehát ilyen fényvisszaverôt kellett szerkeszteni - magyarázza dr. Horváth Zoltán György fizikus, optikai és lézerfizikai szakértô.

- Manapság az ilyen eszközöket már nem üveggömbökbôl, hanem derékszögû prizmákból, a pontosabbakat 90 fokos üvegkúpokból csinálják - folytatta a fizikus. - Egy biciklire, vagy az út széli karókra tökéletesen megfelel az olcsó prizmák sokasága, de az út mentén dolgozó geodéták, építészek mûszereiben speciális csúszó, pörgô üvegprizmás macskaszemek verik vissza a távolságmérô fényt. Pár évtizede már földön kívüli macskaszemünk is van. A holdutazások során az égitest felszínére egy ilyen, kúpprizmák sokaságából álló "lézertükröt", nagy-nagy macskaszemet helyeztek el, ami a forgó, keringô Holdról a forgó Földnek pontosan ugyanarra a helyére veri vissza a (lézer)fényt, ahonnan azt rálôtték. Ezzel akár néhány centiméteres pontossággal is megmérhetô a Hold- Föld távolság, s ezekbôl a mérésekbôl tudjuk például, hogy a Hold bizony ide-oda "lötyög" a pályáján.

Ami pedig Percy Shaw találmányának további történetét illeti, 1937-ben a brit kormány pályázatot írt ki a legjobb közúti fényvisszaverô elkészítésére. Természetesen Shaw lett a gyôztes. Néhány éven belül gyártani kezdte a macskaszemeket, amelyeket Anglia útvonalain helyeztek üzembe. Megrendeléseket kapott azonban a világ számos országából is. Valószínûleg már az elsô években ezrek életét mentette meg az új találmányával.

Napjainkban jármûvek milliói futnak az utakon, de a macskaszemek megôrizték eredetiségüket. Sok helyütt nem csupán az út szélét, hanem a közepét is jelölik az egyszerû, ám annál hasznosabb találmánnyal. Kezdetben csak fehér színben gyártották, azután elterjedt a sárga és a piros is. A fôútvonalak szélét általában ez utóbbival jelzik. Annyi bizonyos: hetvenöt évvel ezelôtt sikerült egy ideális, környezetbarát biztonsági eszközt kifejleszteni, olyat, ami semmi energiát nem fogyaszt. Éppen csak akkor, éppen csak abban az irányban és pontosan csak annyi ideig mûködik, amikor, amerre és ameddig arra szükség van. Ráadásul el sem romolhat!

Kuntz Zoltán

(Március 8-15.)

Kos (III. 21 - IV. 20.)

Jótékonykodni sokféleképpen lehet, de csak egyféleképp érdemes. Nemsokára megtapasztalod. Önzetlenül segíts! Jelszó: A szív ajándékai.

Bika (IV. 21 - V. 20.)

Ahol kevés a fény-óra, ott belsô fénnyel szokták pótolni. Északi szomszédaink kedélye lehet a példa. Engedj helyet a jókedvnek, a humornak. Jelszó: Fô a jó kedély.

Ikrek (V. 21 - VI. 21.)

Megrendít egy lelkedhez közeli személy sanyarú sorsa, alkalmat kínálva, hogy elgondolkozz eddigi életeden. Az önreflexió mindig hoz valami újat szellemiségünkbe. De tudjunk elôre nézni. Jelszó: Meditáció.

Rák (VI. 22 - VII. 22.)

Kedved kerekedik példázatokkal világítani vélt igazságaidra. Nem mindenki rajong a kioktatásért. Engedd szusszani is a tudatot. Környezeted hálás lesz érte. Jelszó: Lassú víz.

Oroszlán (VII. 23 - VIII. 22.)

Hálátlannak érzed a világot, nem honorálja, hogy folyton az emberiség érdekében verítékezel. Mit tehetnél? A világ már csak ilyen. Kapcsold ki a taxiórát. Jelszó: Üresjárat?

Szûz (VIII. 24 - IX. 23.)

Társasági lény vagy, hiába tagadnád. Az elzárkózás, elszigetelôdés nem válik javadra. Keresd a lehetôséget a kiugrásra. Egy jó ötlet mindig segít, és semmibe sem kerül. Jelszó: Nyitottság, barátkozás.

Mérleg (IX. 24 - X. 23.)

Egy elhamarkodott döntésed végzetes lehet anyagi helyzetedre. Ne cselekedj alkatoddal ellentétesen. Alaposan tekintsd át még egyszer számításaidat. Jelszó: Elérhetô a takaró?

Skorpió (X. 24 - XI. 23.)

Most tervezzétek el a nyári szünidôt, ne bízzatok mindent a véletlenre. A jó terv a nyári pihenés alapja. Lelkesedni fogsz, jó hír jut a füledbe. Jelszó: Tavaszi olvadás.

Nyilas (XI. 24 - XII. 23.)

Hajszolod magad, és ez vitaminhiányt okozhat. Oszd be ésszerûbben az idôdet, és keresd a primôröket. Társad megörvendeztet valami fontos aprósággal. Jelszó: Madárcsicsergés.

Bak (XII. 24 - I. 23.)

Az ég nemcsak hozzád kegyes, de most neked lehet nagyobb a szerencséd. Óvatosan próbálkozz. A nyereség nem egészen biztos. Jelszó: Próba, szerencse!

Vízöntô (I. 24 - II. 23.)

Lépésrôl lépésre haladsz, és köszönet lesz lépéseidben. Kellô alázattal és szerénységgel többre jutsz, mint nyegle kijelentések tucatjával. Jelszó: Rügybontó szerelem.

Halak (II. 19 - III. 20.)

Megsértenek, és azt nehezen viseled el. Sebeket kapsz, és sebeket osztogatsz. Mire rádöbbennél a tét nélküli harc hiábavalóságára, talán már késô. Jelszó: Ágaskodó önérzet.

"Azt álmodtam - állított meg valaki az utcán -, hogy megütöttem a fônyereményt a lottón. Mond ez magának valamit?" Nekem igen. Éhes háziállatot juttat eszembe, amely erdei gyümölcsrôl álmodik. Fára mászni nem tud, így aztán arra vár, hogy eléje pottyanjon a makk. Tudja mit? Tegye meg azt a fônyereményt!

Z.A.

Albert Zsuzsa

Fiatalasszony éneke

Most harmincöt perc szabad idôt nyertem,

nem kötöz család, hivatal,

félév alatt, ha megöregedtem,

hadd legyek félórát fiatal.

A kályhában ég már a tûz,

tudom, mi lesz a vacsora -

virágzik bennem máglyatûz,

sárgaliliom mámora,

jeleket éget bôrömön,

ecettel tölti örömöm,

kezemet tüskerózsa sebzi,

engedném, nem ereszti -

- Kezedbe fogj már fakanalat -

kiált a konyha és szólít a kés,

ugrál a spenót fedô alatt,

kevés az idô, ó jaj, kevés,

báránykát szülni, szoptatgatni,

kedvesemnek is inni adni,

pénz után futni kényre-kegyre

- sípot hangolni énekemre.

László Noémi

Hajnali búcsú

Elalvásom éjszakáján

nesztelenül jött egy asszony,

hogy a pillák árnyékában

megnyúlt képeket fakasszon.

Bár csak illat volt, a teste

suhanását máig hallom,

máig fénylik álmos arcom,

ahol ujja érintette,

ahol mégis tetten értem

káprázatos érkezésben;

csuklója köré csavarta

hajszálvékony ébredésem;

percre perc, az év kilobban,

egyre tisztul arca bennem;

látom, amint visszapillant,

int, és viszi ólmos testem.

Szepesi József

Anyám emléke

Ha valakit hiába várok,

ô eljön hozzám, megölel

és szívembe szúr egy virágot.

Olyankor fáj a szerelem...

Gyárfás Endre

Csodavárók

A csodavárók sorban ülnek,

ölükben déli nap dorombol.

Kezük közt kötôdik az ünnep

fonálból, szóból, nyugalomból.

Méhükben mesék mosolyognak,

valóvá születnek meg egyszer,

s elindulnak örökségükkel,

soha nem fogyó szerelemmel.

Fülöp Kálmán

Némaságom

Némaságom

a legszebb

gondolat ma

hamvaszt tüzet

érzéki mint

szemed

tavaszba lopja

a nap tisztaságát

és bomló rügyek

sikolyán nevet…

K. Birtalan János:

Az internet számos örömet tartogat számomra. Jóvoltából nemrég egy olyan nyolcsoros költeményt olvashattam, mely - szerintem - szobrot érdemelne, ha lenne egy olyan mûvész, aki ennek az alkotásnak a lelkét szilárd formába tudná faragni. Szerzôje neve nem szerepel a magyar írók lajstromán. A könnyûzene rabja. Hivatalos iratain Nyerges Attila neve olvasható. Ha arra gondolok, hogy egyes országos hírnevû versírók már a tizedik, tizenötödik vagy a huszonegyedik kötetüket dedikálják - mert ilyen is van - és képtelenek legalább egy olyan költeményt írni, szerkeszteni, mely a versértô, versszeretô lelke felé is egy olyan kellemes meleget sugároz, mint Nyerges Attila Valaki így akarta c. mûve, akkor indokoltan minôsíthetem egy leértékelô legyintéssel a költôi túltermelés meghatározó többségét. Nem tíz-húsz verseskötetet, hanem tíz-húsz igazi mûalkotást kellett volna közölniük egyetlen kötetben. De egy ilyen megoldás csakis egy másféle tehetség gyümölcse lehet. És ha már így szemtelenkedem és rágalmazok - az alkalom bátorságától ösztönözve - harsány véleményt kell mondanom a jelenkori magyar "költészetrôl". Ám mindenekelôtt néhány olyan szempontot kell megemlítenem, melyeket legnevesebb alkotóink, és egyben tanítóink is, tiszteletben tartottak. Elôször is minden jelentôs mûalkotás egy világos, logikus, könnyen érhetô gondolatmenetet követ, mintha az egész költemény egy mondat lenne, amit értelmi tartalomnak is nevezhetnénk. A jelenkori költészetben számtalanszor keresztrejtvényszerû fejtörôk kínozzák az olvasót, és az összefüggô gondolatok, szövegek helyett inkább mondathalmazok kedvetlenítik el a versszeretô befogadót. Olyan példákat is mondhatnék, amikor a költô versformává karcsúsítja a kihangsúlyozottan prózai szöveget. (A prózaritmust összetéveszti a versritmussal.) Még súlyosabb botladozásnak számít, ha a szerzô képtelen megérinteni "költeményével" a versszeretô lelkét, nem tudja biztosítani az egyleheletû érzelmi tartalmat, mert érzelmi tartalom nélkül csak versfaragásról, versfaragókról beszélhetünk. Ennek a tartalomnak a megvalósítása nemcsak költôi érzékenységet, "született költôket" követel, hanem egy alapos esztétikai, stilisztikai, poétikai fölkészültséget is. Ezért bátran, bizonyíthatóan állíthatom, hogy az igazi költészet nemcsak a költôi érzékenységgel született személyek mûvészete, hanem egyúttal azoké is, akik a költészet tudományát is elsajátították. Ezért ismételgetem, hogy a költészet nemcsak mûvészet, hanem tudomány is. Ha arra gondolunk, hogy a stilisztikai alakzatok, mondat- és gondolatalakzatok, a szóképek és az esztétikai minôségek száma és ezek változatossága az ezret is meghaladja, akkor ezt az állítást komolyan át kell gondolnia annak, aki igazi költô akar lenni. És ezzel a gondolattal elérkeztünk a költészet nélkülözhetetlen esztétikai tartalmához, vagyis számon kell kérnünk azt, hogy miként valósítja meg a szerzô a költemény érzelmi-értelmi tartalmát. És amikor errôl a mikéntrôl, hogyanról beszélünk, a jelenkori költôi nyelv válságát említeném meg. Lépten-nyomon egy nyelvi csôdöt, egy nagyon fogyatékos költôi nyelvet észlelhetünk. Ebben a bizonyos jelenkori költészetben hemzsegnek a biológiai szótár és az alantas korcsma és utcanyelv szavai, kifejezései, mondatai (Határ Gyôzô, Petri György, számos erdélyi stb.) A nemi szervekkel, váladékokkal, szarral, pisivel, takonnyal, nyállal, izzadtsággal stb. társított szószerkezetek, fiataloknak tetszelgô (vagy lázadó) mondatok hemzsegnek ebben a különbözô, rangos díjakkal kitüntetett költészetben. Azért jegyezzük meg, hogy nem értéktelenek ezek a költôk, költemények, de nem is tartoznak a fémjelzettek közé. Meggyôzônek tartható, ars poeticai tartalmú gondolataim mellé az említett különös szépségû lírai alkotás pártfogását kérem.

Valaki így akarta

A hegyoldal egy ölelés,

És csók a málna rajta.

Tövis-bokor a szenvedés,

Valaki így akarta.

Valaki megálmodta egyszer

Az óriás hegyet.

Megálmodta a csúcsot

A fellegek felett.

Tartalmilag az istenes, enigmatikus alkotások közé soroljuk, mint Szombati-Szabó István hasonló értékû, alig ismert, Életem c. költeményét. Tartalmi szépségét talán a finom sejtetéssel is díszíti. Ha ennek az alkotásnak nemcsak a sorait, hanem a lelkét is le lehetne fordítani valamelyik világnyelvre, a legrangosabb irodalmi kiadványok mutogatnák, dicsekednének vele. Az elsô három sor három metaforája mintha Erdélyrôl szólna, ami számomra az érzelmi tartalom melegségét még jobban kiemeli. A metaforák tartalmi ellentéte hordozza azt a feszültséget, mely egy nép, egy nemzet vagy egy nemzetközösség sorsát is tükrözheti. A két stílusalakzat, a két szóismétlés közvetlenségével, természetességével közelíti lelkivilágunkhoz ezt az alkotást. A befejezése biztatás, a reménynek mintha szeme lenne, az óriás hegy csúcsáról a Földet - mentô csillagot láttatja velem. Kalapot emelve állok e gyönyörû költemény elképzelt szobra elôtt.

*Megj.: A fenti cikket, a híres-neves Magvetô Könyvkiadónál megjelent, Petri György Munkái címû kötet versei, elsôsorban a Ki nékem álmaimban c. szerzemény sorai ihlették, melyek az ifjúkorból ismert utcanyelven merészkednek az olvasó elé: "Hölgyeid szépek, miként Sába/ királynôje. "Hess a picsába!"

Kozma Rozália kiállításán

Abban, aki a szokásosnál kissé jártasabb a költészetben, a cím láttán biztos felmerül Ovidius nagylélegzetû költôi remeke, az Átváltozások (Metamorphoses). S ha elmegy Kozma Rozália textilmûvész marosvásárhelyi kiállítására a Kultúrpalotába, arról is meggyôzôdhet, milyen ihletô ereje lehet ma is a római aranykor hírneves számûzött dalnoka fômûvének, a tizenkétezer veretes sorba foglalt görög és római átváltozásmítoszok világtükrözô sorozatának. A fôterem fôfalán ugyanis egybôl magára vonzza a belépô tekintetét az elsô igazi egyéni megmérettetésére vállalkozott alkotó legszebb, legmunkaigényesebb (három évig készült), azonos címû kárpitja. A laikus is érzékelheti, mekkora textilmûvészeti, szakmai teljesítmény ez a gyapjúból, gyapotból, selyembôl szôtt, színeivel, megoldásaival is lenyûgözô, nagyméretû gobelin. Elhivatottság, mesterségbeli tudás és alkotó szenvedély szükséges egy ilyen feladat felvállalásához, olyan belsô indíttatás, amirôl a tomisi magányban elhunyt latin költô említett munkája bevezetôjében ekképpen vallott: "Új alakokká vált testekrôl indít a lelkem/ szólani, isteneink! (hisz ez is mind általatok lett),/ adjatok ihletet, és a világ eredô idejétôl/ végéig, az én koromig legyetek vezetôi dalomnak." E görög betûs négy sor bravúrosan keretezi a hagyományos technikával készített, elnyújtott téglalap alakú szônyeget. Az utca felôli másik termet az ugyancsak Metamorfózis címre hallgató hatalmas tértextil uralja. Akár egy különleges formájú, furcsa oltár, vagy mint egy sokszárnyú, kibontakozóban levô, fellibbenésre kész, tarka pillangó. 1998-ban ez volt Kozma Rozália kitûnô minôsítéssel jutalmazott diplomamunkája a kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Egyetemen. Mindkét mûvet láthattuk az elmúlt években a textilesek Ariadne tárlatán, közönségdíj is honorálta mindkettôt.

Igazából azonban most figyelhetnek fel a mûvésznôre a kiállításlátogatók. És meglepôdve kérdezik, hol volt eddig, miért csak 2008-ban robban be a köztudatba? Talán azért, mert most érezte úgy, hogy végre felkészült a megméretkezésre. Mostanig maga is átalakulóban volt, pályája is formálódott. A mûvészeti középiskolát 1977-ben végezte, még Nagy Pál, Török Pál, Hunyadi László, Hunyadi Mária tanította, de a fôiskolára harmincöt évesen jutott be, tíz esztendeje diplomázott. Érettségi vizsgáját követôen a textilipar és a textilmûvészet minden fokát kipróbálta, a szövônôi státustól a tervezôiig mindenbe belekóstolt, 1998-tól "önmagát kifényesítve", tudását kiegészítve, kreativitását az eddigieknél gazdagabban érvényesítve igyekszik minél termékenyebben hasznosítani. Mûvészi ambícióit is kielégíti, tervezôi tevékenységét is folytatja, tanít is. És persze, családja is fô helyen áll az életében. A kiállítása megrendezésében is sokat segítették.

Az utóbbi évtizedben született munkákból válogatott, átfogó képet nyújtva mûvészetérôl. Installációk, tértextilek, a tradíciót ôrzô kétdimenziós textíliák, zászlók egyaránt jelen vannak a tárlaton. Többségük óriásméretû, látszik, hogy a mûvész ezeket kedveli a leginkább. Sok-sok ötlet, sokféle anyag, még fém is, egyéni technika, kollázsszerû megoldás, textilkép tanúsítja inventivitását, kísérletezô kedvét. Hangulatos, dekoratív a nézôk elé tárt válogatás, s külön érdeme, hogy szinte mindenik mû gondolathordozó, megszívlelendô üzenetet is közvetít. Érthetô az alkotó nyelve, jelrendszere, filozofikus jelentései látvánnyá alakítva jutnak el a szemlélôhöz. Szimbolikus szándékra is vallhat, hogy elkészítette A jóreménység zászlaját. A kiállítás is bizonyítja, van oka derûlátónak lennie, reményei egy részét már halmozottan valóra váltotta.

N.M.K.

te magad légy, tudjuk József Attilától. Szerzônknek nincs szüksége ilyen biztatásra, hiszen mindig legjobb önmagát adja, legjobb tudása és legnagyobb szeretete szerint szolgálja a mindenség Teremtôjét, és ezáltal egyházát s nemzetét. Akik hallgathatják a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág címû heti mûsorában elhangzó "beszélgetéseit" a szerkesztôvel, lelki támaszuknak tekinthetik Péter pátert: egy Istenét vidám szívvel szeretô és imádó férfiú szól hozzánk az éter hullámain, aki nem bûntudatunk elmélyítésére törekszik, nem a hiábavalóság és a pusztulás prófétája, nem fenyegetôzik lépten-nyomon a világvégével és a pokol kínjaival, hanem a hit, az ész és a lélek hármasságában szemléli földi pályafutásunkat, amelynek értelmes célja akkor lehet, ha harmóniában élünk önmagunkkal, környezetünkkel, családunkkal és mindenekelôtt: Istenünkkel.

Egyik korábbi kötete kapcsán írta mentora, hogy Sebestyén Péter bátor és szókimondó ember. Amikor a család létjogosultságát megkérdôjelezik, egyszerûen megszüntethetônek vélik, hiszen nélküle is lehet élni, hanyagolni lehet, "visszautalható a magánszférába", mondja dr. Vencser László, akkor Sebestyén Péternek van bátorsága hozzányúlni e kérdéskörhöz, lelkipásztori felelôssége tudatában ad útmutatást a házasoknak és a házasságra készülôknek, összhangban az egyház tanításaival, felhasználva a szociológiai és lélektani kutatások eredményeit, melyekhez hozzáadja a magyar és nemzetközi szerzôk tanulmányaiból kiszûrt tanulságokat, és megértô szeretettel hivatkozik saját papi munkájának tapasztalataira is.

Hallgatói most újabb kötetét, a hetediket vehetik kezükbe. És persze nemcsak hallgatói, hiszen a szó elszáll, az írás megmarad, a könyvet bármikor fel lehet ütni, bele lehet lapozni, a könyv türelmes, várni tud a polcon, mígnem éppen betûire szomjúhozunk.

Akik nem hallgathatják a rádiós mûsort, azokra az újdonság erejével hat a Kihívás és szolgálat. Melyek a témák, és kiket szólít meg a szerzô? Krisztus követése ma, az egyházi év margójára rótt sorok, az igehirdetéssel, prédikációs tevékenységgel kapcsolatos gondolatok és persze a világot és irodalmát olvasva fogant ismertetôk, kis elmélkedések. Gondolatébresztô, továbbgondolásra késztetô futamok szerettetik meg a könyvet. Egy kiragadott példa: "Vajon az idei karácsonykor saru nélkül, tiszta lélekkel bele merünk-e lépni e szent idôbe, a kegyelem idejébe, a kairoszba, a rítusok által jelenvalóvá tett szakrális valóságba? Megtöltjük-e rítusainkat, vallási gyakorlatunkat lelkülettel, alázattal, megrendüléssel és rácsodálkozással? Hiszen nem mi 'csináljuk' a Karácsonyt, az adódik, adva van, adatik. Egyszerûen van. Csak bele kell helyeznünk magunkat. De ehhez elôbb túl kell lennünk a Márták szorgoskodó aggodalmain, és Máriákként leülnünk a Mester lábaihoz, aki a Világ Világossága, a Szent Gyermek, az isteni KISDED, ki értünk e világra született." (Kairosz)

Minden korosztályhoz, minden hívôhöz és nem hívôhöz is szól ez a - történetesen éppen hetedik - könyve Sebestyén Péternek. Egy korábbi recenziómban írtam, és a szöveg megerôsíti vélekedésem, hogy ezek a rövid "esszéfuttatások" jól hangzanak, olvashatóak, átsüt rajta a Szolgálattevô Ember rokonszenves egyénisége. Hitet, kedvet, életerôt sugároz.

Ez is áldás. Könyve pedig egy újabb ünnep. (Sebestyén Péter: Kihívás és szolgálat. Krisztus követségében járunk. Gloria 2008)

Bölöni Domokos

Mûvei reprodukcióival édesanyja emlékeztetett, újabb év telt el, mióta tragikus baleset következtében fiatalon elhunyt az ígéretes tehetségként indult képzômûvész, Nagy-György Ferenc. Rövid, de figyelemre méltó pályafutása során született, alig pár esztendei alkotótevékenységet tükrözô életmûve torzóban maradt örökséggé vált, fél évtizeddel ezelôtt kiállításon láthatta a közönség. Gáspár Sándor, a tárlat méltatója akkor többek között azt hangsúlyozta, hogy "Nagy- György Ferenc munkái külön-külön, elszórva, mappákban lapulva az örökös feszültséget sugározhatták, a befejezetlenség keserûségét és azt az ígéretet is, hogy együtt valami más lesz (...) Legtöbb munkája szén- és ceruzarajz meg tempera. De olaj, tinta, pasztell, akvarell is található, és a statisztikai mérlegelés alapján kimondható, hogy az évek teltével mind igényesebb, technikailag összetettebbé váltak a mûvei (...) Külön kellene szólni az áhítat, a hit érzésének és a groteszk látásmódnak a párhuzamos létérôl, mintha sehol sem kapcsolódnának, noha a szent és a profán olykor ugyanazon a helyen, de mégsem összefonódva jelentkezik. Nagy-György Ferenc munkáiban hangsúlyos a groteszk, az ironikus szemlélet, de ez mindig csak a konkrétumra vonatkozik, az átfogó nagy távlat elôtt mindig alázattal hajlik meg (...) A 80-as és 90-es évek fordulója is tükrözôdik bennük, az az idô, amely számunkra már korszakváltást jelent. Ebben az idôben a teremtés gondja - az új teremtésének gondja mindannyiunk élete volt. Nagy Györgynek ez az idô adatott." Emléke sajnos halványul a köztudatban, mûveit idônként kiállíthatják. Mellékletünkben ma allegorikus plakáttervét idézzük fel.

(nk)

Nagy Attila

Madárkafelhô

Szellôje lengi át a

Zsengehó magányt

Rózsalevélen

Piheg a pára az éj

S elnyíló szirmán

Jól vagyok hidd el

Hálás is jó is bizony

Álmodni ép még

(MTI) - Négyszázötven tételt árverezett március 7-én, 11. könyvaukcióján az Országház Antikvárium: régi nyomtatványokat, történelmi és irodalmi köteteket, folyóiratokat, fényképgyûjteményeket, metszeteket, térképeket, ezen belül számos ritkaságot, könyvészeti különlegességet.

Igazi unikum Pósaházi János 1669-ben Sárospatakon megjelent hitmagyarázó kötete, az Igazság Istápja Avagy olly Catechismusi Tanitás Mellyben a Keresztyén Reformáta Vallás bôven megmagyaráztatik. A bôrkötéses könyvért 100 ezer forintról lehetett licitálni.

Miller Jakab Ferdinánd, a Széchényi Könyvtár ôre és igazgatója állította össze és adta ki 1881-ben az Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici tanulmánykötetet. Címlapján József nádornak, a múzeum patrónusának rézmetszetû arcképe látható, s Karacs Ferenc színes, kihajtható térképe van benne.

Magyar vonatkozása miatt érdemel figyelmet H. Durand-nak a Duna menti országokról szóló, 1863-ban kiadott kötete. A 70 ezer forintra árazott könyv 12. fejezete Magyarországgal foglalkozik, ezt több magyar várost ábrázoló látképpel illusztrálták.

Grossinger János (1728-1803) jezsuita szerzetes, tanár volt. Fô mûve az elsô, Magyarország egész területének természeti kincseit összefoglaló munka. A tervezett nagyarányú vállalkozásból csak az állatvilágra vonatkozó négy kötet (1. Emlôsök. 2. Madarak. 3. Halak. 4. Rovarok) valamint az ötödik, a fákról szóló rész (Dendrologia Hungariae. 1797) jelent meg. Jelentôsége így is nagy, a zoológiai rész a Kárpát-medence faunájának elsô leírását adja. A latin nyelvû mû az állatneveket magyarul, németül és szlávul is közli. A nagyon ritka könyvet 45 ezer forintról indítva lehetett megszerezni.

Erdély aranybányászatát tárgyaló könyvének írása idején Köleséri Sámuel (1663-1732) teológiai és orvosdoktor az erdélyi bányák felügyelôjeként mûködött. Az elôször 1717-ben megjelent, ritka mû külön fejezetet szentelt az arany orvosi vonatkozásainak. A 80 ezer forintért kalapács alá került 1780-as kiadás Michael Schend Havasalföld természeti kincseit leíró tanulmányával bôvült.

Négy, 1816-17-ben kiadott kötetben tárgyalja Hübner János könyve a Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezôvárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdôket, barlangokat, pénzeket, mértékeket. Történelmi áttekintést ad Európáról Klio Historiai 'sebkönyv három kötete, magyar vonatkozású fejezetekkel: "Erdélynek Magyar-országról el-szakadása, II. András, Magyarország királya, Mikó Ferencz erdélyi históriája, I. Apafi Mihály levele XI. Károlyhoz, a Svecusok királlyához, Erdélyi tragédia 1738-ban" A "Kolo'svártt, 1833-36-ban" kiadott díszes könyveket, amelybôl a három kötet együttes felbukkanása igen ritka, 80 ezer forintra taksálják.

Naptárakat, kalendáriumokat használati célra adtak ki, nem szokták ôket megôrizni. Ezért kérnek 22 ezer forintot a rézmetszetekkel illusztrált, Ipar-czimtárért, amelyet az 1847-es évre szóló "törvényhatóságok, tisztviselôk, ügyvédek, gyárosok, kereskedôk 's minden mû-iparosok használatára alkalmas kalendáriommal egészítettek ki.

A gyerekkönyveknek is az enyészet a sorsa. Ám nagy ritkán mégis megmaradnak. Akkor viszont sokat érnek, akár 70 ezer forintot is. Mint Döbrentei Gábor mûve, az 1829-es A' kis Gyula könyve, vagy fiú és leány gyermekek számára írt elbeszélések. Az elsô kiadású kötetben Magyarország nevezetességeinek leírása is megtalálható.

Irodalmi ritkaság Dugonics András történelmi regényének, az Etelkának 1788-as elsô kiadása. Gyûjtôi darab Gvadányi József verseskötete, melyet a gróf "Únalmas órákban, vagy-is a' téli hoszszú estvéken való idô töltés" címmel a "Versekben Gyönyörködôknek kedvekért, ki-adott -. Pozsonyban, 1795-ben". Az elsô kiadású példányért 60 ezer forintot kérnek.

Gróf Benyovszky Móricz életrajza, Jókai Mór regénye, 1888-1891-ben látott napvilágot. Ezért és a hozzá mellékelt Benyovszky Móricz saját emlékiratának és útleírásainak két kötetéért (Jókai fordításában) már 20 ezer forintért hozzá lehetett jutni.

Petôfi Sándor születésének 150. évfordulójára japán nyelvû válogatás jelent meg verseibôl. A Tokióban kiadott, szép kivitelû kötet 6 ezer forintért várta gazdáját. Egy Segesvár-album nyolc, 1900 körül készült fényképpel, 5 ezer forint kikiáltási áron szerepelt.

Szente B. Levente

Seszínû hold alatt,

odakinn, látod -

kék virágok pihegnek.

Mosolyodban

álomszép kezek

a tövisek,

mint emlékek,

keringenek.

Pillangó-raj,

tûzpiros hajnal,

hószagú köd.

És kezek.

Kora reggel.

Foszlik csöndben,

mélabús álom.

Takarózni véle kéne,

ha lehetne vágy,

minden, ami más.

Meztelen patakok futnak át rajta,

hát menni, elfutni, csak követni

azt, ami hajt. Lenni virág, fû, fa,

gyökér. Összefonódott napfény.

Szemekben kigombolt szivárvány.

Tavasszal, ha eszedbe jutna.

Fazakas Attila

a víz csak a víz dolgairól

a nyár csak a nyár dolgairól

Halál csak a halál dolgairól

szerelem csak a szerelem dolgairól

tud szólni

az idô csupán az idô dolgairól

pénz csupán a pénz dolgairól

az ismétlôdô az ismétlôdô

a változó csupán a változó

dolgairól tud szólni

ember csak emberi dolgokról

nem bír isteniekrôl szólni

ezért

a víz csak a víz dolgairól

a nyár csak a nyár