Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Június elsején tartják meg a helyhatósági választásokat, döntött errôl a kormány szerdai ülésén. A második forduló június 14-én zajlik. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök múlt héten bejelentette: a választásokat vagy május végén, vagy június elején tartanák meg, annak érdekében hogy ne essen egybe a június 7. és 29. között zajló labdarúgó Európai Bajnoksággal, valamint a húsvéti ünnepekkel sem.

Az RMDSZ egyetért a helyhatósági választások kitûzött idôpontjával, nyilatkozta Markó Béla. A szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ számára kedvezôbb lenne, ha a választásokat minél hamarabb tartanák meg, emiatt támogatták volna inkább a voksolás május 25-i idôpontját. Ettôl függetlenül azonban a szövetség elégedett a június elsejei idôponttal is, és felkészült a megmérettetésre – szögezte le Markó.

A Demokrata Liberális Párt (PDL) is egyetért a kormány döntésével. Emil Boc pártelnök hangsúlyozta, örvendetes, hogy a helyhatósági választásokat megfelelô idôpontban tartják meg.

Kedden fogadta el a képviselôház az egyéni választókerületes szavazásról szóló törvényt. Az RMDSZ tartózkodott. Márton Árpád képviselôt, a képviselôházi frakció elnökét kérdeztük: Melyek a pozitívumai, melyek a negatívumai a törvénynek?

– Ennek a törvénynek egyetlenegy pozitívuma sincs, negatívuma annál több. Az egyéni választókerületes választási rendszerek polarizálják a politikai életet és a parlamentbe általában két párt jut be. A 20% alatti pártok általában nem jutnak be. Példa erre Nagy- Britannia, az Amerikai Egyesült Államok. Az arányos választási rendszerek sajátossága, hogy a pártra szavaznak az emberek. Ennek két rendszere ismert: az egyik a preferenciális listás, ahol az ember, azon kívül, hogy kiválasztja a listát, kiválaszthatja a jelöltet is a listáról. Ez tulajdonképpen az egyetlen olyan rendszer, ahol az állampolgár arról is dönt, melyik az a jelölt, aki bejut a parlamentbe. A többi mind humbug.

– Ilyen rendszer, amit most nálunk kitaláltak, sehol a világon nincs. Minden párt minden egyéni körzetbe egy jelöltet jelöl, a mandátumok függvényében. Az egyetlen pozitívuma, és ezt hangsúlyozni is kell, hogy nem vész el egy szavazat sem. Függetlenül attól, hogy hány magyar ember él az egyik tulceai egyéni választókerületben, abban a kerületben leadott akár 25 magyar szavazat is bekerül az országos kosárba. Elméletileg még abban az egyéni választókerületben induló magyar emberé is lehet egy Kárpáton túli mandátum. Mert nem lehet tudni – ez a negatívuma, olyan, mint a rulett –, hogy ki kapja meg a mandátumot.

– Mennyivel csökken az RMDSZ képviselete a törvényhozásban?

– Ha ugyanolyan arányú szavazatot kapna az RMDSZ, mint amennyit kapott 2004-ben, akkor 25 képviselôje és 10 szenátora lenne. Ha olyan arányút kapna, mint 2000-ben, akkor 27 képviselôje lenne és 12 szenátora. Tehát, amilyen arányú szavazatot kapunk, annyi képviselônk lesz, ha elérjük a küszöböt. Eddig mindig 5 százalék fölött teljesítettünk. De ha megjelenik egy másik magyar párt, akkor ahhoz, hogy az 5%-ot elérjük, a magyarság szavazatainak 85%-át kellene megkapjuk.

– A törvény szerint vagy az 5%-os küszöböt kell elérni, vagy 6 képviselô és 3 szenátor kell elsô helyre kerüljön országos szinten, egyéni választókerületben.

– Ismerve az ország jelenlegi helyzetét, a magyar lakosság elhelyezkedését – és ezért tartózkodtunk a szavazáskor – lehet tisztességesen bejelölni egyéni választókerületeket. Úgy például, hogy ahol többségben él, a magyarság egy kerületbe kerüljön. De lehet tisztességtelenül is kialakítani ezeket a területeket. Maros megyei példával élek: a Nyárádmentén, Küküllômentén, Székelyföldön, Szovátától Nyárádtôig, Marosvásárhelytôl Nádasig többségben magyarok laknak. Ha ezt így kirajzoljuk és bejelöljük, akkor ez kemény magyar szenátori kerület, és ha még hozzácsapjuk a Marosvásárhelytôl kissé nyugatra esô területeket, két szenátori kerület is lehet. Ez tisztességes. De ha úgy rajzolják meg az egyéni kerületet, hogy a Szováta és Régen közötti szakaszt összerajzolják a Görgény völgyével, máris kisebbségben van a magyarság.

– Ki fogja megrajzolni ezeket a választókerületeket?

– Na ez az! A törvény azt mondja, hogy egy speciális bizottság javaslatára, majd kormányhatározattal jelölik ki. Ha az a speciális bizottság, amely jelenleg mûködött, ebben 15 emberbôl egyetlen RMDSZ-es van. Ha az egyetlen kisebbségi is mellettünk áll, és tegyük fel, a három liberális is mellettünk áll, akkor még mindig csak öten vagyunk, és ha a román képviselôk nyomására Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár megyében úgy rajzolják meg a kerületeket, hogy a magyarlakta vidékek egy részét odakanyarítják a tömbmagyar vidékekhez, hogy sehol se legyünk többségben, akkor már rossz helyzetbe hozhatnak.

– Mi történhet a legrosszabb esetben?

– Ebben az esetben nem jut be az RMDSZ, csak egyetlen magyar képviselô a parlamentbe. Különben, ha elérte a küszöböt az egyik versenyzô magyar szervezet, vagy esetleg mind a kettô – még ez is elképzelhetô –, akkor mindenki annyi mandátumot szerez, ahány szavazatot kapott országosan. Elképzelhetô az is, hogy egyik részrôl bejut 12, másik részrôl 10, ha tisztességesen alakítják ki a kerületeket. Az is megtörténhet, hogy csak az egyik jut be, mondjuk az MPP, s akkor azok a román pártok profitálnak, amelyek a legtöbb szavazatot kapták.

– A törvény értelmében a megyei tanácsok elnökeit is így választják. Ennek a hátránya elsô pillantásra, hogy megválaszthatnak egy népszerû személyt, de ha nincs párttámogatottsága, akkor végig lobbiznia kell, ahelyett, hogy dolgozna...

– Barót ennek a tipikus esete. Barótnak van egy független polgármestere, aki négy év alatt annyit tudott elérni, hogy mindenkinek keresztbe tett, nem tudott együttmûködni egyáltalán a tanáccsal, és a négy év alatt Baróton a csatározásokon kívül gyakorlatilag nem történt semmi. Sajnálatos módon, igaza van, megtörténhet ez egy megyei tanácsban is.

– Mi lesz a törvény további sorsa? A PRM az Alkotmánybírósághoz akar óvást benyújtani.

– Jós nem vagyok. A törvényt meg lehet óvni az Alkotmánybíróságon, mert alkotmányellenes dolgok tömkelegével van tele. Nyilván, a Nagy-Románia Pártnak nincs elég támogatottsága, hogy összegyûjtse az aláírásokat. De az államelnök is visszaküldheti a törvényt, s ha 19 napig gondolkodik, s a huszadikon visszaküldi, akkor a szenátus elölrôl kezdi a vitát. Ha nem lesz óvás, s az államelnök aláírja idôben, akkor alkalmazható lesz a helyhatósági választásokon. Jósolni tehát nem tudok, csak azt remélem, hogy tisztességesen jelölik ki a választókerületeket, s akkor a magyarság még profitálhat is ebbôl.

Aktuális

Fekete karszalagot viseltek ezen a héten a gyógyszerészek tiltakozásképpen az egészségügyi miniszter kijelentései ellen, aki többek között azzal vádolta meg ôket, hogy becsapják a tájékozatlan betegeket. A patikusok úgy érzik, hogy szakmai hozzáértésüket, emberi méltóságukat vonta kétségbe a romániai lakosságot leginkább foglalkoztató gyógyszerek ügyét felhasználva Eugen Nicolaescu, aki az áremelésre készülô gyógyszergyártó és -forgalmazó cégeknek akart betartani, s közben a gyógyszerészeket érte a találat. Holott arra a kérdésre kellett volna világosan válaszolnia, hogy miért szüntetik meg azt, amit olyan nagy garral vezettek be néhány évvel ezelôtt.

Emlékezetem szerint a hatóanyagok felírását úgy "etették meg" akkoriban velünk, hogy a beteg érdekeit szolgálja, mivel az orvosok s elsôsorban a szakorvosok a gyógyszercégek nyomásának engedve elôszeretettel írják fel azokat a szereket, amiért valamiféle juttatásban részesülnek. Jobb tehát a betegre bízni, hogy lehetôségei szerint választhasson. A intézkedés azzal a következménnyel járt – legalábbis a családorvosok szerint –, hogy a gyógyszercégek figyelme a patikusok felé fordult, akik közül egyeseket külföldre utaztatnak. Véleményük szerint nem a hatóanyagot, hanem a gyógyszerek nevét kell felírni a receptre, ugyanis minden orvosnak megvan a sokéves tapasztalata, hogy kinél mi válhat be a leginkább.

A kisebb gyógyszertárakat fenntartó gyógyszerészek viszont úgy gondolják, hogy a miniszter által bejelentett változás csupán a nagy gyógyszerforgalmazó láncoknak kedvez, s szerintük a beteg érdekeit a hatóanyagok felírása szolgálta. Egy vidéki gyógyszertár képtelen öt-hatféle szert tartani (ugyanazon hatóanyaggal), mivel lejár azok szavatossága, s így általában egy olcsóbbat és egy drágábbat kínálnak a betegeknek. Természetesen az is elôfordul, és sokan találkoztunk ezzel a jelenséggel, hogy egyes patikák nem bíbelôdtek az aprópénzbe kerülô szerekkel, s a drágábbat kellett megvásárolnunk, ha meguntuk a keresgélést. Az új intézkedéssel az országos gyógyszerészkamara szerint is a beteg veszít, aki ezentúl kénytelen lesz az orvos által felírt (esetleg drágább) gyógyszert kiváltani, amibôl továbbra is csak a hatóanyagot finanszírozza az egészségbiztosítás.

Kétségtelen, hogy bármely rendszernek lehetnek és vannak haszonélvezôi, s hol az orvosok, hol a gyógyszerészek kerülnek elônyösebb helyzetbe. Ennek ellenére nem lehet sem a tolvaj, sem a becstelen jelzôt rásütni egy szakma valamennyi képviselôjére. A rendszeres ellenôrzések nyomán azokat kellene kipellengérezni, akik vétenek a szakmai eskü és tisztesség szabályai ellen.

Azt pedig, hogy milyen érdekek húzódnak meg a legújabb miniszteri rendelkezés hátterében, kívülrôl egyelôre nem lehet egész pontosan megmondani. Egy viszont biztos: hogy végül is ennek az újabb konfliktusnak sem a beteg lesz a nyertese.

Kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartottak szerda reggel a vasút (CFR) alkalmazottai amiatt, hogy a közlekedési minisztérium nem hajlandó az általuk követelt mértékben emelni bérüket. A szakszervezetek szerint a kollektív munkaszerzôdésben csak 470 lej bruttó alapfizetést biztosítottak nekik.

A munkabeszüntetés reggel 7-tôl 9-ig tartott. Gheorghe Popa, az egyik vasúti szakszervezeti szövetség elnöke a médiának elmondta, hogy a kétórás akcióban több mint 50 ezer vasutas vett részt. Kimaradtak viszont a tiltakozó megmozdulásból a mozdonyszerelôk, akik az állami vasútvállalat teherszállító részlegével (CFR Marfa) szerzôdéses kapcsolatban álló cégek alkalmazottai.

A vasútvállalat becslése szerint a sztrájk körülbelül tízezer utast érintett, és országos szinten mintegy 400 vonat menetrendjét befolyásolta. Nem kellett törölni egyetlen járatot sem, de a sztrájk jelentôs késéseket okozott a közlekedésben, és csak este nyolc órára állt helyre a szokott rend.

A kormány áprilisban és októberben 5-5 százalékkal, tehát az idén összesen 10 százalékkal emelte volna a vasutasok fizetését, akik azonban 18 százalékos emelést kértek. Február elsején a román vasutasok tartottak már háromórás figyelmeztetô sztrájkot.

Ludovic Orban közlekedési miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vasút területén bármiféle béremelés csakis az adott vállalat gazdasági teljesítményétôl függhet. Szerinte ezzel a sztrájkkal csak az alkalmazottak veszíthetnek, hiszen tovább gyengítik munkaadó cégük eredményeit, ami késôbbi létszámleépítésre kényszerítheti az alkalmazókat.

Körzetünkben az utasok megértôek voltak

Marosvásárhely körzetében is sztrájkoltak a vasúti dolgozók. 92 százalékuk kapcsolódott a munkabeszüntetésbe.

A legutóbbi tárgyalásokon a szakszervezet már 20%-os követeléssel állt elô, a szaktárca azonban 5-5%-ot ígért április, illetve október elsejétôl – mondta lapunknak Marin Robert mérnök, a Román Vasutak brassói regionális részlegéhez tartozó marosvásárhelyi egység karbantartóit tömörítô szakszervezet vezetôje. Szerinte a minisztérium a sajtón keresztül félrevezeti a nyilvánosságot. A vasutasok nettó átlagfizetése – a beosztástól függôen –, a különbözô pótlékokkal 600-1200 lej között mozog. A szakszervezeti vezetô 25 éves régiség után mérnökként alig kap 1200 lejt havonta. Csak a mozdonyvezetôknek biztosítanak nehézségi pótlékot. Annak ellenére, hogy nehéz és felelôsségteljes munkakörben dolgoznak, a karbantartóktól, a forgalomirányítóktól megvonták ezeket az elônyöket. A vasúti társaság vezetôsége azt állítja, amennyiben növelik az alkalmazottak béralapját, nem marad pénz karbantartásra, fejlôdésre. Ez hamis, ezért robbantották ki a munkakonfliktust – vélték a szakszervezeti vezetôk.

A mozdonyvezetôk nem akarták beszüntetni a munkát, de mivel a forgalomirányítók nem dolgoztak, így nem tudtak elindulni szerelvényeikkel.

A segesvári állomáson egyetlen szerelvény sem tartózkodott a sztrájk ideje alatt. A Brassó – Tövis, illetve Tövis – Brassó között közlekedô személyvonatok Erzsébetvároson várták meg a sztrájk befejezését. Marosvásárhelyen, a Gyergyószentmiklóst és megyeszékhelyünket összekötô szerelvény (4.03 órakor indult Gyergyóból) a marosvásárhelyi kisállomásig közlekedett, onnan csak 9 után futott be a nagyállomásra. A 2.35 órakor Besztercérôl induló, Mezôségen keresztül közlekedô személyvonat a déli pályaudvaron állomásozott. Ide 7 óra 12 perckor érkezett. A Marosvásárhely – Brassó közötti 7.30 órakor induló személyvonat csak 9 órakor hagyta el az állomást. A budapesti gyors is Piskin állomásozott a sztrájk ideje alatt. A vasutasok szerint a sztrájk befejezése után a Kék nyilaknak, a rapid, a gyors, majd legvégül a személyvonatoknak adtak elsôbbséget, így az elôbbi járatok hozták be leghamarabb a kétórás késést. Az így okozott károkat még nem tudták felmérni, de sem a marosvásárhelyi, sem a segesvári állomáson levô utasok nem békétlenkedtek, mindenhol megértôen viszonyultak a sztrájkhoz, mivel a szakszervezetek országos szinten mediatizálták az eseményt, és minden állomás bejáratához kifüggesztették a sztrájkról szóló értesítést. Az általunk megkérdezett utasok is türelmesen válaszoltak, igaz, volt, aki azt állította, nem is olyan kevés a vasutasok fizetése, így alaptalanul követelôznek.

A Marosvásárhely körzetéhez tartozó állomásokon, a szakszervezeti vezetôk becslése szerint, mintegy 800 alkalmazott szüntette be a munkát. Amennyiben ezután sem teljesítik követeléseiket, a szakszervezetek országos vezetôsége általános sztrájkot hirdet – helyezték kilátásba.

Szász Jenô, mióta pártelnök lett, elvesztette minimális taktikai érzékét is, reagált az MPP-elnök mai kijelentésére Markó Béla, miszerint nem vesznek részt az RMDSZ által szervezett elôválasztásokon. Eddig azt a látszatot próbálták kelteni, hogy nagyon szeretnének együttmûködni az RMDSZ-szel, de végre "megtudtuk" az igazságot, amit eddig is tudtunk, azt, hogy nem együttmûködni, hanem konfrontálódni akar a szövetséggel, mondta.

Markó keddi bukaresti sajtóértekezletén, ahol arról beszélt, az RMDSZ felkészült a választásokra. A szövetségi elnök arra emlékeztetett, hogy az MPP helyi képviselôi elutasították az RMDSZ területi szervezeteinek azon ajánlatát, hogy vegyenek részt a szövetség által szervezett elôválasztásokon.

– Átvilágításra szükség van, a döntéshozóknak nemcsak a jelene, hanem a múltja is ismertté kell váljon – szögezte le a szövetségi elnök a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tevékenységével foglalkozó kormányrendelet- tervezet kapcsán. Kifejtette, a társadalomnak tudnia kell, milyen emberek, kik azok, akik a sorsunkat érintô döntéseket hoznak. Úgy vélte, az intézmény mûködésének törvényi kereteit mihamarabb meg kell határozni, lehetôleg sürgôsségi kormányrendelettel, ugyanakkor nem kellene mindent elölrôl kezdeni: nem kell újraindítani az évekkel ezelôtti vitákat, és érvénytelenné tenni a testület határozatait. A határozatok érvényesek és azoknak is kell maradniuk – mutatott rá.

A magyar nemzeti ünnep jelentôségérôl szólva Markó Béla az utóbbi évek fontos eredményének nevezte, hogy a magyar közösség kivívta a március 15-i ünneplés jogát, ugyanakkor természetesnek tartja, hogy az utóbbi években a helyi hatóságok, illetve a pártok képviselôi is részt vettek az ünnepségeken. Mint elmondta, az RMDSZ az idén is a hagyományoknak megfelelôen, a szabadság, egyenlôség és testvériség üzenetével ünnepel majd.

Szakszervezeti lobbi és önkormányzati mûvita után

Marosvásárhelyen 3200 oktatási alkalmazott kap három, egyenként 50 lejes értékjegyet már a magyar húsvéti ünnepek elôtt. A városi tanács február utolsó napján tartott ülésén jóváhagyta a helyi költségvetés módosítását, miszerint 480 ezer lejt fordítanak erre a célra a helyi büdzsé tartalékalapjából.

Az intézkedés hátterében az oktatási szakszervezetek lobbija áll, az érdekvédelmiek szerint a közelgô választások is szerepet játszhatnak abban, hogy az értékjegyek kiadására az önkormányzatokat feljogosító kormányrendeletnek sikerült érvényt szerezni nemcsak a megyeszékhelyen, hanem számos más településen is.

A marosvásárhelyi tanács múlt heti ülésén a város idei költségvetését is módosította, amit a képviselôk egyhangúlag megszavaztak. Több tétel közt azt is, hogy a tartalékalapból 480 ezer lejt az oktatási személyzetnek szánt értékjegyekre fordítanak, melyeket már húsvétra megkapnak az érintettek.

Szakszervezeti hátszél

Az önkormányzat nem saját kezdeményezésre, hanem szakszervezeti lobbi nyomán hozta a döntést. "A kormány már tavaly hozott döntést arról, hogy a helyhatóságoknak jogukban áll a jelentôs ünnepekre, mint húsvét, az oktatók napja, a nemzeti ünnep, karácsony, értékjegyeket adni az oktatási alkalmazottaknak. Két szakszervezeti szövetség kezdeményezésével sikerült ennek érvényt szerezni" – fejtette ki tegnap lapunknak Ioan Sacarea, a Spiru Haret oktatási szakszervezeti szövetség megyei elnöke. Mint elmondta, az érdekvédelmiek egyeztettek a tanfelügyelôséggel is a kérdésben, és annak támogatásával is dolgozták ki azokat a dokumentumokat, melyekkel alátámasztották a szükséges önkormányzati döntések jogi megalapozottságát, majd a kérdést az önkormányzatok elé vitték. Az elnök szerint a megye sok településén viszonyultak pozitívan az ügyhöz a helyhatóságok, de nem általános gyakorlat, hogy húsvétra kapnak támogatást az oktatási alkalmazottak, mert minden önkormányzat saját belátása szerint járhat el az ügyben.

Kérdésünkre az elnök kifejtette, a választási kampánycélzat sem zárható ki abból, hogy éppen most nyújtanak támogatást az önkormányzatok az oktatási személyzetnek, hiszen már tavaly is megvolt a jogi keret, aminek alapján ezeket a juttatásokat most megkapják a tanügyi alkalmazottak. "Nem tudom, a közelgô választásoknak ebben mekkora a pontos szerepe, mindenesetre mi a többi jelentôs ünnep elôtt is kérni fogjuk az oktatási személyzet hasonló támogatását, mert ha csak a marosvásárhelyi tanács döntését vesszük alapul, 150 lej támogatás egy személynek már jelentôs segítség" – vélte az elnök.

Diverzió vagy kampányfogás?

Az értékjegyek kérdése Marosvásárhelyen az önkormányzat berkeiben is választási kampányízû látszatvitát kavart. A tanács február 28-ai ülése elôtt közel egy héttel, február 22- én a városháza lapunkban is sajtóközleményt jelentetett meg. Ebben többek között az áll, hogy a helyi tanács költségvetési bizottsága nem fogadta el az ajánlatot, vagyis azt, hogy befoglalják a költségvetésbe a juttatásokat. Ezzel szemben hat nappal késôbb a tanács plénuma egyhangúlag és vita nélkül megszavazta az értékjegyek fedezetét is kiutaló módosított helyi költségvetést. A közleményben szereplô állítás és a tanács döntése közti ellentmondás kapcsán lapunknak tegnap dr. Benedek István, a költségvetési szakbizottság elnöke elmondta, szerinte a városházi közlemény célja diverzió keltése volt. "A közlemény megjelenése elôtti szakbizottsági ülésen kezdetben nem derült ki egyértelmûen a városházi adatokból, hogy van-e honnan fedezni az értékjegyekre szükséges közel ötszázezer lejt. Ezért a bizottság nem értett egyet a javaslattal addig, amíg elô nem kerültek olyan adatok, amik alátámasztották, hogy mégiscsak van fedezet erre a juttatásra. Amint a szükséges pénzt biztosítottnak láttuk, elfogadtuk a javaslatot. Még ezt az alkalmat követôen is ülésezett a szakbizottság, de ellenvetés akkor sem volt. Jellemzô a polgármesterre, hogy amint ehhez hasonló alkalmat talál a szereplésre, azt azonnal kihasználja" – fejtette ki lapunknak a szakbizottsági elnök. Mint elmondta, a költségvetési szaktestület nem vitatta a juttatás indokoltságát, és amint a kérdés a késôbbi ünnepek elôtt is visszatér a tanács elé, az esedékes költségvetési helyzet függvényében fognak róla dönteni.

(MTI/AFP/APA) A szerb parlament szerdán napirendre tûzte az Európai Unió és Szerbia közeledését Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása miatt ellenzô határozattervezetet, amely kiélezte az ország jövôjérôl eltérô nézeteket valló kormánypártok közötti ellentéteket.

A javaslatot az ultranacionalista, ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) terjesztette be, és Vojislav Kostunica nacionalista miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (DSS), valamint a Slobodan Milosevic néhai jugoszláv elnök nevével fémjelzett, ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt (SPS) egyaránt támogatja.

Ezzel szemben Boris Tadic Európa-barát szerb elnök Demokrata Pártja (DS) és a liberális G17 Plusz párt – a DSS-szel a kormánykoalíciót alkotó két politikai szervezet – határozottan ellenzi a javaslat elfogadását.

A határozattervezet kimondja, hogy Szerbia nem folytatja tovább a közeledést szolgáló tárgyalásokat az EU-val, ha Brüsszel nem ismeri el Belgrád szuverenitását a függetlenségét február 17-én egyoldalúan kikiáltott Koszovó felett. Szerbia – Koszovót is magában foglaló – területi egységének elismerését a további tárgyalások feltételének tekinti. A javaslat ezen kívül követeli az EU – Belgrád szerint jogsértô – koszovói missziójának (Eulex) kivonulását Koszovóból, és a terület önállóságát elismerô EU- tagországoktól döntésük visszavonását.

Közben az Európai Unió arra kéri Szerbiát, hogy erôsítse meg, továbbra is elkötelezett a közösséghez fûzôdô szorosabb kapcsolatok kiépítése mellett – jelentette ki Olli Rehn, az EU bôvítésért felelôs biztosa szerdán.

"Sajnos úgy tûnik, hogy az integrációt elutasító belgrádi kijelentések lehetetlenné teszik a kapcsolatok javítását. Ezért kérjük most arra a szerb kormányt, hogy erôsítse meg az EU melletti elkötelezettségét. Mi készek vagyunk arra, hogy továbblépjünk, ha Szerbia is hajlandó erre" – mondta Rehn brüsszeli sajtótájékoztatóján. A bôvítési biztos rámutatott arra, hogy Szerbiában létezik egy "csendes többség", amely az EU-hoz való közeledést pártolja.

Rehn a sajtótájékoztatón – Jacques Barrot közlekedési biztossal közösen – azt a jelentéscsomagot mutatta be, amely az Európai Bizottság javaslatait tartalmazza a térség uniós integrációjának felgyorsítására. A javaslatok között a vízummentesség fokozatos kiépítése, egy átfogó közlekedési egyezmény, a térség reformjainak segítése, az uniós ösztöndíj-lehetôségek növelése, a regionális együttmûködés segítése, a civil szervezetek támogatása és az uniós források hatékonyabb csoportosítása is szerepel valamennyi érintett ország (Szerbia, Horvátország, Macedónia, Albánia, Bosznia- Hercegovina, Montenegró és külön Koszovó) számára.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) bízik abban, hogy a szlovák parlament a feltételek teljesülése után hamarosan ratifikálhatja az Európai Unió döntéshozatalát és intézményrendszerét megreformáló Lisszaboni Szerzôdést.

Csáky Pál, az MKP elnöke szerdán Brüsszelben újságíróknak azt mondta: az unióban "kisebb riadalom támadt" abból, hogy elsô nekifutásra ez a ratifikálás nem történt meg. Azért utazott Brüsszelbe, hogy ott elmagyarázza: semmiben nem változott az MKP európai orientációjú politikája. A párt ugyanakkor – az ellenzék más pártjaival együtt – a szlovák sajtótörvény és oktatási törvény demokratikus irányba történô megváltoztatását, valamint az európai pénzügyi támogatások felhasználásával kapcsolatos kérdések rendezését várja el a Lisszaboni Szerzôdés megszavazása fejében.

A belsô határellenôrzéstôl mentes schengeni övezet kiterjesztése a magyar-szlovák határ két oldalán élô magyarság számára új, eddig csak Nyugat-Európában látott együttmûködési lehetôséget biztosít – hangsúlyozta Csáky az Európai Parlament magyar néppárti képviselôcsoportjának az ülésén. Felszólalásában elmondta, hogy minden szinten – a vállalkozói, az önkormányzati és az emberek napi kapcsolattartási szintjén is – támogatni kívánják a szlovák-magyar jogi személyek közötti együttmûködés kialakítását.

Szájer József, az európai néppárti képviselôcsoport alelnöke, a magyar delegáció vezetôje köszöntôjében úgy fogalmazott: mindig ünnep, amikor a határon túli magyarság egy-egy vezetôje meglátogatja a közös pártcsaládhoz tartozó magyar képviselôket.

Hillary Clinton nyerte meg kedden a Demokrata Párt texasi elôválasztását – tûnik ki a CNN amerikai hírtelevízió által közölt elôzetes eredményekbôl. Ugyanakkor a CNN szerint vannak olyan, párton belüli számítások is, amelyek szerint Clinton pártbéli vetélytársa Barack Obama illinois-i szenátor vezet a déli államban.

Clinton elôzôleg Ohióban és Rhode Islandben is gyôzelmet aratott Barack Obama felett, igaz, minimális különbséggel, míg a negyedik keddi elôválasztáson, Vermontban viszont Obama kerekedett felül.

A New York-i szenátor asszony férje, Bill Clinton volt amerikai elnök korábban egyértelmûen elismerte, hogy feleségének Ohióban és Texasban is gyôzelmet kell aratnia ahhoz, hogy versenyben maradjon az elnökjelöltségért folyó demokrata párti küzdelemben.

A volt first lady az ohiói, Rhode Island-i és texasi gyôzelemmel véget vetett egy hónapja tartó vereségsorozatának, és megerôsítette helyzetét Obamával szemben, az elnökjelöltségért folyó harcuk kimenetele azonban a szoros eredmények miatt továbbra is nyitott.

Közben John McCain arizonai szenátor az említett négy államban aratott újabb gyôzelmeivel
végleg megszerezte a Republikánus Párt elnökjelöltségét Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzóval szemben.

McCain a texasi Dallasban mondott gyôzelmi beszédében megköszönte a támogatást a republikánus és a független választóknak, valamint a független gondolkodású demokratáknak. Azt hangoztatta: most kezdôdik a kampány legfontosabb szakasza, meg kell gyôzni az amerikaiakat, hogy "a másik oldal által kínált tiszteletre méltó alternatívák" mellett az ô gyôzelme szolgálja legjobban az Egyesült Államok érdekeit.

(MTI/AP) A tél befejezôdött, mielôtt elkezdôdött volna Észak-Európában: a skandináv országokban emberemlékezet óta nem volta ilyen enyhe a tél.

A finn és svéd jégtörô hajók többsége a kikötôkben horgonyzott egész télen. Stockholm átlaghômérséklete decemberben, januárban és februárban 2,2 Celsius-fok volt, nem volt még ilyen magas 1756 óta, amióta a hômérsékleti rekordokat jegyzik. Az ország másik 12 pontján dôltek meg a téli átlaghômérsékleti csúcsok.

Lettországban és Finnországban 1925 óta nem volt ilyen enyhe a tél. Lettországban 1 Celsius fokos volt a téli átlaghômérséklet, öt fokkal magasabb a megszokottnál. Finnország déli részén mindössze húsz napig volt hó, pedig hetven napig szokott lenni.

Az enyhe tél fôleg az idôseket viselte meg az állandó sötétséggel és szárazsággal. Norvégiában a februári átlaghômérséklet a második legmagasabb volt: 4,6 Celsius-fokkal volt magasabb a megszokottnál.

Ám a szakemberek nem feltétlenül a globális felmelegedést okolják a különösen enyhe télért. A finn meteorológiai szolgálat szerint az enyhe tél részben annak tulajdonítható, hogy az Atlanti-óceán kivételesen meleg felszíni hômérséklete miatt erôs déli és nyugati széláramlások keletkeztek.

Az enyhe tél hatására az élôvilág furcsán viselkedik: virágok hajtanak ki, vándormadarak térnek idô elôtt vissza, sôt Svédország déli részén egyes vándormadarak el sem költöztek a hó hiánya miatt. Rovarok bújtak elô téli rejtekeikbôl.

Litvániában számos földút járhatatlanná vált, mert a megszokott teleken fagyottak, és nem süppedôs sár borítja ôket.

Tallinn és Helsinki között a gyorskompok szinte egész télen zavartalanul közlekedhettek a Finn- öbölben, míg más teleken december végétôl egészen áprilisig üzemen kívül kell helyezni ôket.

Az idei tél valóságos rémálom volt a téli sportok szerelmesei számára. Észtországban például kénytelenek voltak elhalasztani a hosszú évek óta minden télen február elején Tartuban megrendezett maratoni sífutó versenyt.

Ám meglepô módon bizonyos területeken a napokban visszatért a tél: jelenleg egész Finnországot hótakaró borítja, és az idôjárási elôrejelzés szerint még legalább egy hétig hó lesz, sôt hófúvásokra és kemény fagyokra is lehet számítani.

Az államfô múlt héten a parlamenti pártok képviselôivel konzultált a Cotroceni-palotában a paktumról, az egyeztetésen a PRM nem képviseltette magát. A beszélgetést követôen az RMDSZ, a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint a Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselôi bejelentették, módosított formájában hajlandóak támogatni az iratcsomót.

A konzultáció után az államelnök egyhetes határidôt szabott a módosító javaslatok benyújtásához. Corneliu VadimTudor nagy- romániás pártvezér bejelentette: a PRM nem támogatja sem Basescu kezdeményezését, sem pedig az "éretlen" Cristian Adomnitei oktatási miniszter törvénycsomagját. Végül szerdán ô is aláírta pártja nevében az egyezséget. A 8 pontos paktum az oktatás 2008 és 2013 közötti fejlesztését hivatott szolgálni.

Meglepetések nélkül

Az elkövetkezô négy évben dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár marad a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Helyettesei sem változtak, az oktatási kérdésekkel foglalkozó prorektor továbbra is dr. Nagy Örs porfesszor, a tudományos kérdésekkel megbízott rektorhelyettes dr. Brânzaniuc Klára egyetemi tanár lesz. Az egyetlen új tisztségviselô a MOGYE vezetôségében dr. Nirestean Aurel egyetemi tanár, akit kancellárnak választottak meg.

A hetekig tartó választási procedúra tegnap kora délután az egyetem legfelsôbb vezetôségének a megválasztásával ért véget. A dr. Deac Radu professzor, a szenátus rangidôs tagja vezette ülésen a 39 tagú szenátus jelen levô 34 tagja, a papírforma szerint, a régi vezetôségnek szavazott bizalmat, a kora miatt távozó volt kancellár kivételével.

A rektori tisztségre pályázó Copotoiu professzornak nem volt ellenfele. Tegnap bemutatott menedzseri tervében az egyetemi oktatásnak a munkaerô piaci igényekhez való igazítását, az oktatás tartalmi és módszertani korszerûsítésének valamint a kutatásfejlesztésnek és az ennek alapján mért teljesítménynek a fontosságát említette. A tervben elhangzott, hogy a jövôben az oktatók értékelésében nagyobb hangsúlyt kap a hallgatók véleménye. Elképzeléseit egyhangúlag fogadta el a szenátus, hasonlóképpen a rektort és prorektorokat is ellenszavazat nélkül választották meg.

A karok vezetôsége már korábban eldôlt, az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Dobrean Dan professzor, helyettesei dr. Szabó Béla egyetemi tanár és dr. Azamfirei Leonard elôadótanár.

A Fogászati Fakultás dékáni tisztségét az elkövetkezô négy évben dr. Mircea Suciu elôadótanár, a helyettesi funkciót dr. Kovács Dezsô professzor tölti be.

A Gyógyszerészeti Kart dr. Muntean Daniela-Lucia és dr. Sipos Emese egyetemi elôadótanárok vezetik.

A szenátusi tagság elôtt dôlt el, hogy ki kerül a különbözô tanszékek élére, akik azonban tegnap bekerültek az egyetem vezetôségébe, azok helyett új tanszékvezetôket választanak.

A replika jogán

Nehéz érzelmek – akár indulatok – nélkül beszélni a kóbor kutyákról. Kivétel nélkül minden helyi sajtóorgánumot foglalkoztat a kérdés, de egyedül a Népújság az – egészen pontosan az egyik munkatársa – amely, immár sorozatosan engem tesz felelôssé a kialakult helyzet miatt (legutóbb március 4-én). A szerzônek joga van a saját véleményéhez, de szándékosan egyoldalúan beállítani a kérdést és sértegetni, már (újságírói) etikai kérdés. Ugyanakkor a cikk címében és a cikk során feszegetett kérdésre (ki a felelôs a kóbor kutyákért?) én már azon a rövid telefonos beszélgetésen válaszoltam, amelyben a szerzô találkozót kért tôlem. Ezen túl is tenném magam, de tekintettel arra, hogy a szerzô súlyosan félretájékoztat, szeretnék néhány pontosítással élni.

A 205/2004-es állatvédelmi törvény elsô cikkelye kijelenti, hogy a gazdátlan kutyák kezelését törvény fogja szabályozni. Ma érvényben van a 155/2001-es sürgôsségi kormányrendelet és ennek alapján 7. nap után a gazdátlan kutyákat el lehet altatni. Az oly sokat hangoztatott 9/2008. január 11-én megjelent és majd március 11- én életbe lépô törvény módosítja ugyan az állatvédelmi törvény egyes elôírásait, de nem a kóbor kutyákra vonatkozó cikkelyt. Sôt, az erre vonatkozó alkalmazási utasításokat egyelôre a törvényhozók nem hozták meg. Ennek eredményeképpen, sajnos, a szabályozás március 11-e után se lesz alkalmazható!

Kevesen tudják, hogy az elmúlt évben gyakorlatilag minden háziállatfajta esetében volt veszettségi eset Marosvásárhely körzetében (több mint 60!), és a számuk számottevôen nô, csak az elmúlt hetekben négy új eset volt. Ennek eredményeképpen az állat-egészségügyi igazgatóság a város területére karantént rendelt el április 30-ig, amennyiben nem lesznek újabb esetek. Ugyanakkor hivatalos átiratban (32/2008.02.05.) felszólítja a polgármesteri hivatalt a kóbor kutyák számának csökkentésére, hivatkozva 155/2001-es sürgôsségi kormányrendeletre (arra, amelyben a 7 napos határidô van!!). Emiatt sejtem, hogy a szerzô a velem történt telefonos beszélgetéshez hasonlóan, csak szelektíven emlékszik az állat- egészségügyi igazgató által mondottakra, mivel nehezen hihetô, hogy az igazgató úr ne ismerné a helyzetet és a hivatalos átiratokat. Továbbá érvényben van 2008. február 1. óta az Országos Állat-egészségügyi Hatóság 4-es számú rendelete, amelyben megszabják, hogy ha a veszettség méreteket ölt (szakértôk véleménye szerint a mostani négy eset annak számít!) a város területén levô összes kóbor kutyát és macskát meg kell ölni (szó szerinti fordítás), a prefektus irányítása alatt.

A fenti körülmények ellenére és az én személyes közbenjárásomra több mint három hónapja egyetlen kutyát sem altattak el Marosvásárhelyen! Azt hiszem, ez feljogosít engem arra, hogy a leghatározottabban tiltakozzam a hóhér szerep ellen, amit a Népújság egyik szerzôje, közvetlenül ugyan, de rám oszt. Ugyanakkor én harcoltam ki, észlelve a polgármesteri hivatal valóban hosszú tétovázását, a sintérszolgálat létrehozására és mûködésére vonatkozó tanácsi határozatokat, és sikerült leültetnem egy asztal mellé az illetékeseket.

Bárkivel, így a Népújság szerkesztôivel is, nézek elébe egy nyilvános vitának, hogy végre tisztán lásson mindenki ebben a kérdésben.

Ezeket szerettem volna elmondani, ha tisztelt lapjuk újságírója vette volna a fáradságot és ígéretéhez híven eljön hozzám tájékozódni a megbeszélt idôpontban.

Dr. Bakos Levente alpolgármester

Szerk. megj.

1. Nem tehetünk arról, hogy más helyi sajtóorgánumok mondhatni lagymatagon foglalkoznak a kóbor kutyák sorsával. Ebbôl azonban meglehetôsen merészség azt a következtetést levonni, hogy a szerzônek vagy a Népújságnak bármi "baja" lenne az alpolgármester úrral. A szerzô kitartó faggatózását inkább az indokolja, hogy a szóban forgó ügyben nehezen kapunk egyértelmû válaszokat – inkább ingerültséget.

2. Az alpolgármester úr törvénycikkelyek hatályba lépett érvényességét emlegeti fel "replikájában", el egészen a veszettségig, holott nem ez a "téma". Nos, a kóbor kutyák, vagy bármilyen élôlény sorsa másfajta gondolatmenetet indokolna. Nem jogalap függvényében kell humánusan eljárni, hanem mert úgy ILLIK. Ehhez semmilyen törvénycikkelyre nincs szükség! Sokatmondó a "replika" egyik passzusa: "A fenti körülmények ellenére és az én személyes közbenjárásomra több mint három hónapja egyetlen kutyát sem altattak el Marosvásárhelyen!". Ebbôl kétséget kizáróan kiderül, hogy nincs megszabott rendje a kóborkutya-ügy kezelésének.

3. Ha Bakos Levente nem felelôse az adott kérdéskörnek, miért nyilatkozik róla? Mint alpolgármestert megkérdezhetjük, s ha nem illetékes, a megfelelô ügyosztály illetékeséhez utasíthat korrekt tájékoztatásért.

A Maros Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság tegnap hivatalosan állást foglalt a kóbor kutyák esetében alkalmazandó törvényes eljárásokról. A dr. Rusu Ioan által aláírt közleményben kijelentik:

– A 2004. évi 205-ös számú, a 2008. évi 9-es törvény által módosított és kiegészített törvény 7-es számú cikkelye elôírja: "tilos a kutyák, macskák és más állatok elaltatása, kivéve, ha ezek állatorvos által megállapított gyógyíthatatlan betegségben szenvednek".

– Jelenleg viták folynak a 2002. évi 227-es, a 2001. évi 155-ös sürgôsségi kormányrendelet jóváhagyására vonatkozó törvény módosításáról. A sürgôsségi kormányrendelet a gazdátlan kutyák ügyének megoldására kidolgozott program jóváhagyására vonatkozik, a viták célja pedig tisztázni az állatvédelmi törvény módosítása nyomán kialakult problémákat.

– Mindaddig, amíg a vitás kérdések tisztázódnak, illetve az Országos Állat- egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rendeletének értelmében "a 2004. évi 205-ös számú, utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel ellátott törvény 7-es számú cikkelyének elôírásait kell tiszteletben tartani, beleértve a gazdátlan kutyák számára kialakított menhelyeken levô állatok helyzetének rendezésére vonatkozókat is".

Korszerûen felszerelt dokumentációs- információs központot adtak át tegnap Ákosfalván a megyei tanfelügyelôség, a Pedagógusok Háza, valamint a helyi hivatalosságok jelenlétében. A helyi általános iskola épületében berendezett központ egy országos program keretében jött létre, amelynek célja városon élô társaikhoz hasonló esélyt biztosítani a vidéki gyerekeknek, hogy hozzáférjenek az információkhoz.

Az ákosfalvi tanintézetben pár hónappal az új iskolaépület átadása után már el is készült a korszerûen felszerelt két terem, amelyekben a számítógép- és internethasználati lehetôségen kívül szakkönyvek, szótárak, folyóiratok, napi és hetilapok, DVD-k várják a fiatalokat. A tágas termek csoportos tevékenységek szervezésére is alkalmasak.

– A központ nyújtotta lehetôségeket nem csak az iskola jelenlegi diákjai vehetik igénybe, hanem a községbeli összes fiatal, a volt diákjaink, valamint a helybéli egyetemisták is ide látogathatnak, ha szükségük van információkra bizonyos területen. Az óvodásokra is gondoltunk, logikai játékokat, meselemezeket is beszereztünk – mondotta Antal András iskolaigazgató.

Az ákosfalvi dokumentációs-információs központ a huszonkettedik Maros megyében, és idén további hét központ átadását tervezik, többek között Vámosgálfalván, Szászkézden, Vajdaszentiványon, Nyárádremetén és Kibéden teremtenek jobb feltételeket a vidéki gyerekeknek – közölte lapunkkal Nagy Edit, a Pedagógusok Házának igazgatója. Ezek a központok egy, a vidéki oktatást felkaroló program keretében jönnek létre, amelyet a kormány támogat, a projekt lebonyolítója pedig a Pedagógusok Háza. Évente közel tíz iskola kap támogatást erre a célra.

– Valamennyi iskolaigazgató ismeri a programot, de akadnak olyan községek, ahol még mielôtt szó lett volna kormánytámogatásról, jelezték, hogy akár önerôbôl is, de létesítenének dokumentációs központot a helyi gyerekek számára. Elsôsorban ezeknek a községeknek ítéljük oda a kormánypénzeket. Az ákosfalvi iskola 40 ezer lejt kapott erre a célra – magyarázta az igazgató.

Irodalombarát erdôszentgyörgyiek gondoskodtak arról kedd délután, hogy az évek óta vidékrôl vidékre vándorló Grádics valóban Súrlott legyen. A Bölöni Domokos által vezetett irodalmi kör a Cantuale énekcsoport – Nyilas Szabolcs, Bíró Péter, Márton Zsolt, Szabó Levente és Ferencz Örs – tavaszcsalogató dalával köszöntötte vendéglátóit. Ezt követôen Nagy Pál magyar írók úti élményeit kötetbe gyûjtô, Megyünk és örülünk Erdélynek címû antológiájából olvasott fel egy részletet, majd Csifó János és Nagy Miklós Kund 1985 elôtti rádióriporteri, vidám történetekkel szórakoztatta a népes közönséget.

A "grádicsos" lírikusok társaságához tartozó Fülöp Kálmán a magányos alkotó önreflexióját tükrözô, legfrissebb szerzeményeit adta elô. "Csak mint szürke kisegérke/ év eleji, meleg lázban/, élek tüzek melegében/két Küküllô mosolyában." Székely-Benczédi Endre Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat címû "legújabb kötete ürügyén" született költeményét olvasta fel.

– A Sebestyén Péter páter nevet Lászlóffy Aladártól kaptam Bécsben. Én aztán Ali atyának kereszteltem ôt – így mutatkozott be a Kihívás és szolgálat nevû kötet szerzôje, akit "Domi bácsi" csak "nevetô papként" emlegetett. Az elmélkedéseket, rövidebb tanulmányokat és "apró pöccintéseket" magába foglaló mûbôl Sebestyén Péter a Jézus szíve ünnephez kapcsolódó gondolatokat tárta fel a közönség elôtt. "A mai ember szívbajának egyik oka a megosztottság. (…) Csak egy felé, egy valaki felé kötelezôdhet el teljes szívvel. De ôt aztán úgy kellene szeretni, hogy szakadjon meg a szívünk utána."

– A vásárhelyi rádió születésének évében jöttem a világra. Az elsô adásra nem emlékszem pontosan – jelentette ki a jó hangulat mestereként is ismert Baricz Lajos, aki Tündértánc címû verses meséjével csalogatta elô közönségébôl a gyermeki ámulat mûvészetét. – Legerôteljesebben mégis az 50 évem sorai találtak rám : "Kísér a múltam, apám és anyám/kik önzetlenül a világnak adtak,/magához ölel hegy-völgyes hazám,/de nem kényszerít, hogy otthon maradjak."

– 18 éves koromban, "még gyermek- emberként" váltam az itteni középiskola fiú bentlakásának felügyelôjévé és nevelôjévé – idézte fel erdôszentgyörgyi 7 évét Ráduly János, aki ezen az estén legújabb haikuival, illetve egy kibédi népmesével lépett fel a Grádicsra, majd Seprôdi Erzsébet mesemondó asszony magnóba zárt hangjával varázsolta el a közönséget.

A rendezvény végén a Cantuale dalnokai még egyszer felhôket súroló magasságba emelték az irodalom mozgó színpadát.

Anyanyelv

Nem kell társadalomtudósnak lennünk ahhoz, hogy belássuk: életünk minden szintjén – még a legintimebb szinteken is – a másikhoz, a többiekhez való viszonyunk (is) meghatározza gondolkodásunkat és viselkedésünket. Senki nem élhet hermetikusan, a többiekrôl tudomást sem véve. A teljes magányt választó remeték és a magánzárkában sínylôdô foglyok meg viszonylag kevesen vannak. Még Robinsonnak is volt egy Pénteke.

Van két névutónk, az iránt és a szemben, amelyeknek használata olykor nem kívánt "információkat" árul el rólunk – kivált ha nem vagyunk tudatában, melyikük a helyes az adott szövegkörnyezetben. E két névutót ugyanis gyakran egyenrangú szinonimaként használják, holott jelentôs különbség van közöttük. Nézzünk rögtön két példát! Egy napilapban olvastam nemrég: "Amit a családjogi törvény elôír, azt egymással szemben teljesítették." Vagy egy másik példa: "embertársainkkal szemben segítôkészeknek kell lennünk". Mi a közös e két példában? Az, hogy valamilyen pozitív dolog a mondatokban megfogalmazott elvárás. Az elsôben vélhetôleg a törvényteljesítésnek kedvezô eredménye lesz az illetô családra nézve. A másodikban maga a megnevezett segítôkészség az a pozitívum, amelynek megvalósulása annyira kívánatos. Felmerül azonban a kérdés, miért kell egymással szemben teljesítenünk ezeket a kívánalmakat? Nem volna jobb inkább egymás iránt?

Bizony, errôl szeretnék most beszélni. Rokonszenvvel viseltetem valaki iránt, de ellenszenvvel viseltetem valakivel szemben. E második névutóban világosan érezni lehet a szembenállást: az egymás ellen feszülést. Kis sarkítással azt is mondhatnók: a szemben az ellen névutónk rokona. Vagyis ha embertársainkkal szemben vagyunk segítôkészek, akkor azt jószerével embertársaink ellen cselekedjük. S ha a családjogi kódex jogszabályait egymás ellen teljesítjük – hát hová jutunk?! Vagy gondoljunk csak arra, milyen furcsa is volna, ha a huszonéves fiatalember arról biztosítaná az olyannyira vágyott lányt, hogy forró szerelmet érez vele szemben!

Azt gondolja, kedves Olvasó, mindez merô "kekeckedés"? Szabadságában áll. De nyelvünk logikáját nem szabad megkerülni! Az efféle "apróságok" jellemeznek minket. Ha az ilyesmire is odafigyelünk, az talán még mentalitásunkra is visszahat. Hiszen a nyelv nem csupán tükre a gondolkodásnak, hanem ráspolya, metszôollója, fényezôanyaga is!

Csütörtöki kimenô

Régi kedves cselédekrôl beszélgetünk. Bár véletlenül sem neveztük cselédnek, mert a belénk plántált osztályhercehurca-harca ezt a szót elévülhetetlenül megalázóvá tette. A cseléd beleégett tudatunkba mint avult, történelmi megnevezés. Ezért aztán kikopóban a szóhasználatból, tán el is évült pl. a cselédkönyves státus, mely a diplomás, de állandó állással nem rendelkezô orvosgyakornokot illette egykoron. Apám például cselédkönyves volt a MABI-nál, a Magyar Betegbiztosítási Intézetnél, ui. a faji törvények szerint nem volt felvehetô magyar kultúrája és anyanyelve ellenére, faji eredete miatt a Magyar Orvosi Kamarába. A megoldás hamarabb jött, mintsem gondolta volna: 1942 októberében behívták és elvitték munkaszolgálatra, ahol magasfokú orvosi munkát végzett, követ krampácsolt a Déda-Szeretfalva-Apahida-Kolozsvár vasútvonalhoz, amely megkönnyítette a közlekedést az elvágott dél-erdélyi helységek kiváltásával észak-nyugat felé, a Szamos-parti Athénba.

De mi kedves és régi cselédekrôl beszélgetünk, akiket szemérmesen – hiszen mi aztán igazán nem voltunk kizsákmányolók, gyártulajdonos munkaadók, nagybirtokosok, kulákok, dölyfös kalmárok, mi már a szocializmus kitörése után születtünk/cseperedtünk fel/öltöztünk eszméletbe – háztartási alkalmazottnak, bejárónônek, segédszemélyzetnek, pótnagyszülônek nevezünk, "olyan, mint egy igazi nagynéni, sôt, annál is jobb", mondogatjuk gyakran, holott ô végezte azokat a házimunkákat és ház körüli undokságokat, melyekre szüleink, akik a szocialista munka hôsei lehettek volna (ha valaki egyáltalán felfigyel rájuk és hôsiességükre, mellyel elviselték a nemszeretem és ugyancsak megkeserített munkát) nem értek rá, mert reggeltôl estig robotoltak, estétôl hajnalig gyûléseztek, szemináriumokra szólították ôket lendületes agitátorok, felszólaltak vagy nagyon megbújva hallgattak egy viszonylag védettebbnek mutatkozó széksorban ikszék háta mögött, szunyókáltak vagy rossz ceruzával egy 50-es iljicsi lámpa sötétjében jegyezték a világot megváltó igék ikes és ihlet nélküli ragozását.

Ezalatt a cselédek – akiket még elvétve sem illetünk ezen a néven, mert annyi fájdalom tapad ehhez a társadalmi kategóriához és Dózsa György meg Budai Nagy Antal kiegyenesített kaszái villognak elô a múltból – mentesek maradtak minden ideológiától. Ezért bánatukban leültek mellénk és mesét mondtak, egy dalt dúdoltak a falujukból, amirôl fogalmunk sem volt, hogy az már az autentikus folklór, megszoktuk furcsa mezôségi, csíki, udvarhelyszéki tájszólásukat, megtanítottak arra, hogyan fûzzük be a cipônket és tûbe a cérnát, fújjunk orrot és léggömböt, titkokat tudtunk meg a beosonó katonától, szerelmétôl.

Mialatt szüleink sokoldalúan fejtették a szenet és fejlesztették a tudatot, az Ágnesek és Jusztinák, a Gizák és Marcsik, Esztik és Katik falura vittek, hol igazi tehenet és valódi nélkülözést láthattunk, ámbátor mi kaptuk az elsô falat kenyeret a cseléd (kit véletlenül se mertünk így nevezni családja elôtt) házában, ihattunk frissen fejt tejet és vakarózhattunk hamisítatlan csalánkiütéstôl. Szóval az életre és káromkodásokra, a kolhozra és az egyéni nyomorra tanítottak, egy süllyedô világot mutattak, amirôl nem tudtuk, hogy az utolsó perceit éljük meg velük együtt.

Róluk beszélgettünk a tegnap nosztalgikusan, nevetgélve, szorongó szívvel, és arra gondoltunk, utódainknak mindebbôl semmi sem jut. És nem tudjuk, hogy jó vagy rossz ez a jövendônek...?

Május 1–3. között szervezik meg a Segesvári Városnapokat, amely a szervezôk szerint az egykori tavasz ünnepe, a Scopationfest felélesztése. A rendezvények között konferenciák, kiállítások, sportversenyek, könyvbemutatók szerepelnek, a városi stadionban szabadtéri koncerteket szerveznek, amelyeken fellép többek közt az Etno, Fly Project, New Effect, Compact együttes, valamint Dancs Annamária.

A román polgári törvénykönyv 825. szakaszának elsô bekezdése szerint az ajándékozási szerzôdésbe (kivéve a házasfelek közötti ajándékozási szerzôdést) belefoglalható egy olyan kitétel is, amely az odaajándékozott ingatlan "visszatértét", visszanyerését teszi lehetôvé arra az esetre, amikor a megajándékozott, illetve ô és leszármazottai az adományozó elôtt halnának meg. A jog ezt bontó vagy hatálytalanító feltételnek nevezi. Az említett törvényszakasz második bekezdése azt mondja ki, leszûkítve az ilyen helyzetbôl elônyt élvezôk körét, hogy ezt a szerzôdéses elôírást kizárólag az adományozó, az ajándékozó javára lehet kikötni, és e kikötésnek kifejezettnek, egyértelmûnek kell lennie.

Ha a megajándékozott az adományozó elôtt hal meg, és ha az ajándékozási szerzôdésben a polgári törvénykönyv 825. szakaszára kifejezett utalás történt, az elajándékozott ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az ajándékozóra, és ilyenkor telekkönyvileg is a kataszteri hivatal vissza kell táblázza az ingatlant az adományozó nevére. Ha ez nem lehetséges, peres úton kell érvényesíteni az ajándékozási szerzôdésbe foglalt feltételt, aminek alapja a Ptk. 825. szakasza.

Hogy a megajándékozott a fenti feltétel mellett az ingatlant ne tudja eladni, elajándékozni stb., a kataszteri törvény alapján az ajándékozó kérje a 825. szakasz alapján a telekkönyv C. lapjára az adomány feljegyzését. Ez megtehetô az ingatlan teherlapjára, a telekkönyv III. része, tehát oda, ahová a jogi tényeket bejegyezhetik.

Mellau György

A közúti közlekedés törvénykönyvének ilyen-olyan cikkelyeire való utalásokkal teletûzdelt 915. szakasza lényegében arról szól, hogy amennyiben a gépjármûvezetôtôl a rendôrség bevonja a hajtási engedélyt, az illetônek kötelezô módon meg kell jelennie a forgalmi szabályok ismeretének ellenôrzésére. Az, aki nem szerepel sikeresen az elméleti tudását felbecsülô teszten, számolhat azzal, hogy meghosszabbítják a vezetôi engedély felfüggesztési idejét.

E bevezetôt követôen nézzük meg, hogy milyen vétségek rejtôznek a Hivatalos Közlönyben, illetve a brosúrában felsorolt számok mögött. Avagy miért kényszeríthetnek a szakhatóság részérôl utánképzésre bennünket.

A törvény 90. szakaszának (3) bekezdése szerint 30 napra megvonhatják a gépjármûvezetés jogát, hogyha megelôzünk egy, a forgalomirányító lámpa piros jelzése miatt vagy a szintbeli vasúti átjárónál várakozó kocsisort; nem adjuk meg az elsôbbséget a gyalogosoknak, akik már elindultak a szabályszerûen kiképzett és jelzett átkelôhelyen; nem adunk elsôbbséget olyan jármûveknek, amelyeket az áthaladáshoz való jog megillet; figyelmen kívül hagyjuk a forgalomirányító lámpa tilos jelzését; megszegjük az elôzés szabályait; nem tartjuk tiszteletben a szolgálati kötelességét teljesítô közlekedési rendôr jelzéseit, tanácsait és utasításait, valamint a törvény 71. szakaszának (2) bekezdésében foglaltakat.

Ez utóbbi helyen arról olvashatunk, hogy amikor egy baleset során csupán a jármû sérült meg, azt kötelességünk gyorsan eltávolítani az úttestrôl. Amennyiben erre nincs mód, az útszegélyhez vagy útpadkához minél közelebb kell vinnünk és megfelelôen jeleznünk a forgalmi akadályt. De ez még nem minden. Tudniillik, miután a helyszínen végeztünk a tennivalókkal, haladéktalanul meg kell keresnünk azt a rendôrséget, amelynek a hatáskörébe tartozó területen megtörtént a baleset, hogy ténymegállapító dokumentumokat készítsenek. Ezt elmulasztva viszont máris gondolhatunk a tesztvizsga elkerülhetetlenségére.

(ajtay)

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Forradalom utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között nyit a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026).

• Vasárnaponként 10-18 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36. szám, tel. 264- 206), 9-20 óra között a Sensiblu II. (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311), 9-19 óra között a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), 8-22 óra között a Farmaplanet Real (Real épületében, tel. 255-433), 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848. út 71. szám, tel. 251-680), 9-14 óra között a City Pharm (Brassó utca 16. szám, tel. 230-652), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848. út 15. szám, tel. 231-233), 8- 14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261- 357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788) gyógyszertárak nyitnak. 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. út 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok útja 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), 9-13 óra között a Salix (Pandúrok útja 113. szám, tel. 258-622), 9-14 óra között a Dona 1. (Rózsák tere 53. szám, tel. 250- 418), 9-14 óra között a Dona 2. (1918. December 1. út 80. szám, tel. 266-107), 9-14 óra között a Dona 3. (1918. December 1. út 186. szám, tel. 254-233) gyógyszertár tart nyitva.

Segesvár:

• Vasárnaponként 8-12 óra között a Clematis (1918. December 1. utca 45. szám, tel. 774-499), 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth utca 45. szám, tel. 771- 831) ügyeletes.

• Március 8-án, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 44. (Zaharia Boiu utca 44. szám, tel. 777-735) és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig az Aesculap 43. (Herman Oberth utca 22. szám, tel. 779-913) ügyeletes.

Szászrégen:

• Vasárnaponként 8-14 óra között az Elena (Só u. 41. szám, tel. 512-550), 9-13 óra között a Farma Liv (Egyesülés u. 17. szám, tel. 511-018), 8-13 óra között a Geum (Só u. 21. szám, tel. 511-028), 8-13 óra között a Medifarm (Petru Maior u. 5. szám, tel. 520-771), 8-20 óra között a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298) tart nyitva.

• Március 8-án, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig a Farmaliv (Egyesülés utca 17. szám, tel. 511-018), vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Fitonia (Nagypiacutca utca 4/A. szám, tel. 513-399) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Marosludas:

• Vasárnaponként 9-13 óra között az Andofarm (Köztársaság utca 20/A szám, tel. 412- 666), 8-12 óra között a Mimoza (Köztársaság u. 38. szám, tel. 411-473), 9-13 óra között a Dragos&Sanda (Jövô u. 17. szám, tel. 412-097), 8-20 óra között a Panax (1918. December 1. u. 15. szám, tel. 414-604) nyit.

• Március 8-án, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig az Andofarm (Köztársaság utca 20/A szám, tel. 412-666) ügyeletes.

Dicsôszentmárton:

• Március 8-án, szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Mentha Farm (Katonaság utca 74. szám, tel. 440-402) tart nyitva.

Szováta:

• Március 9-én, vasárnap 9-13 óra között a Kakucs (M. Eminescu utca 3. szám, tel. 577-730) ügyeletes.

Amíg a növények nyugalmi állapotban vannak, a gyümölcsösökben a betegségek és a kártevôk elleni vegyszeres kezelés elvégzése ajánlatos.

Az optimális idôszak a virágrügyek megjelenése, és a napi átlaghômérséklet 5 C-fok. Ebben az idôszakban jelenik meg a bimbólikasztó almaormányos (Anthonomus pomorum), de a kezelés hatásos a kaliforniai pajzstetvek, az almafa vértetû, a levéltelenítôk, levéltetvek, atkák hibernáló lárvái ellen is. A kezelést, szélmentes napokon, 5 C-fok fölött kell elvégezni.

1. A jelzések szerint a sárga almapajzstetvek támadása várható ezen a tavaszon, a védekezés a következô rovarirtó szerek egyikével ajánlatos: PALLAS – 0,6%, CARBETOX 37 CE – 0,5%, MALATHION 50 EC – 0,6%, FYFANON – 0,6%, MALATOX – 1%, OLEODIAZOL 3 CE – 0,4%, US1 – 0,45%, CONFIDOR OIL SC 004 – 1,5%, APLAUDUS SUPER – 1,5%

2. Ugyancsak az említett idôszakban ajánlatos kezeléseket végezni ilyenkor terjedô betegségek megelôzése érdekében mint: a fák tûzelhalása (Erwinia amylovora), varasodás (Venturia inaequalis), kéregbetegségek. A kezeléskor a következô gombaölô szerek használata ajánlatos: FUNGURAN OH 50 WP – 0,2-0,3%; CHAMPION 50 WP – 0,2- 03%; SUPER CHAMP 250 SC – 0,2-0,3%; – KOCIDE 101 50 PU – 0,3%; – ALCUPRAL 50 PU – 0,3%; KOCIDE 2000 – 0,25%; BORDÓILÉ (MIF típus) – 0,5% (7,5 kg/ha). Az utóbbi vegyszeren kívül, a gombaölô szerek a fent felsorolt rovarölô szerekkel kombinálva alkalmazhatók. A jonatán és más lisztharmatra érzékeny fajtáknál a keverékhez adagolható: KUMULUS S – 0,3%; – MICROTHIOL SPECIAL – 0,3%; SULFOMAT PU – 0,3% (4,5 kg/ha), MICROTHIOL – 0,7%; – THIOVIT JET 80 WG – 0,3%.

A kivitel elôtt a vegyszerek összeférhetôségi tesztjét el kell végezni!

A munkavédelmi, környezetvédelmi és állatvédelmi elôírások tiszteletben tartása minden termelô számára kötelezô!

Dr. Marian Pogacean mérnök, a Maros Megyei Növényvédelmi Egység igazgatója

Marosvásárhelyen már egyszerûsödött az ügyintézés, az erkölcsi bizonyítványt helyben kibocsátották az igénylôknek, azonban a megye többi városaiban még mindig megoldatlan ez a kérdés. Jóllehet Segesváron, Szászrégenben, Dicsôszentmártonban, Marosludason, Szovátán és Radnóton a helyi rendôrségen berendezték a helyiségeket és beszerezték a szükséges felszereléseket, a szolgáltatást még nem kezdhették el. Ennek oka, hogy az országos adatbázist ügykezelô központ még nem engedélyezte az adatfelhasználás jogát.

A mûszaki megoldás, a szolgáltatás beindításához szükséges utolsó lépés felgyorsítása érdekében a megyei kormányhivatal a belügyminisztériumhoz fordult. A cél az, hogy az erkölcsi igazolvány megszerzéséért a megye városaiból ne kelljen Marosvásárhelyre utazni.

A helyi közösségi szolgálatok jelentésébôl kitûnik, hogy a megye területén sok olyan kiskorú személy él, akik betöltötték a 14. életévüket és még mindig nincs személyazonossági igazolványuk. Legtöbbjük általános iskolai tanuló, akiket sem a szülôk (esetenként a gyámok), sem a tanárok nem sarkallnak arra, hogy eleget tegyenek törvényes kötelezettségüknek. Ion Ilies, a Megyei Személynyilvántartó Igazgatóság ügyvezetô igazgatója szerint több mint 700 beiskolázott személyrôl tudnak, azonban a személyazonossági igazolvány nélküli fiatalok száma ennél sokkal nagyobb, lévén, hogy sokan közülük nem járnak iskolába.

Az ügyvezetô igazgató felhívja a figyelmet, hogy a 97/2005. számú sürgôsségi rendelet 14. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a 14. életévüket betöltött kiskorúak a születésnapjukat követô 15 napon belül kötelesek a lakosság-nyilvántartó hivatalnál jelentkezni a személyazonossági igazolvány kibocsátsa érdekében. A kiskorúnak egyik szülôjével vagy nevelôszülôjével kell megjelennie a hivatalban.

Abban az esetben, ha a kiskorú nem jelenik meg idôben a személynyilvántartó hivatalban, kihágásnak minôsül és 40 lejtôl 80 lejig terjedô büntetés szabható ki.

Szükséges iratok: típusnyomtatvány, születési bizonyítvány, az anya, illetve az apa személyazonossági igazolványa, a szülôk születési bizonyítványa és házasságlevele, esetenként a válásról szóló határozat, továbbá a lakhelyet igazoló irat eredeti és fénymásolt példánya.

(mezey)

Az éjjeli ôrségért minden családnak kötelessége fizetni

Incze László nyárádszeredai olvasónk arról panaszkodott, hogy a polgármesteri hivatal évi 20 lej úgynevezett "bakterilletéket" ró ki rá, holott ô már idôs, 80 év körüli. Szerinte a hivatalnak nem lenne joga erre. Tavaly ôsszel kérést nyújtott be a hivatalba, ahonnan elutasító választ kapott. Kérdése: jogosan követelik-e tôle az éjjeliôr-illetéket?

A kérdésre Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere elmondta, az illeték kivetésérôl a helyi tanács döntött még a kilencvenes években és minden család köteles fizetni, függetlenül a család tagjainak életkorától. Az illetékbôl állják a 3 éjjeliôr (minimál) bérét, ha ezt nem lenne mibôl kifizetni, akkor a település lakóinak kötelességük lenne éjjeli ôrséget vállalni. Mivel ez nem valósítható meg, inkább a tanács a három fizetett éjjeliôr mellett döntött.

A birtoklevelek rövidesen elkészülnek

Orbán Berta 10 hektár erdôt igényelt vissza Nyárádandrásfalván. Kilencre megkapta a birtoklevelet, egyre nem. Kérdése: miért?

Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere elmondta, sajnos, a kilencvenes évek elején "megkavarták" az erdôvisszaszolgáltatást, egy sor hibát követtek el, ezért az erdôt nem tudták a 18-as törvény szerint visszaszolgáltatni. A 247-es számú törvénnyel újra kellett igényelni. A bizottság összeállította a dokumentációt és rövidesen benyújtja a megyei földosztó bizottsághoz, következésképpen rövidesen kibocsátják a birtoklevelet a fennmaradt erdôrészre is.

Románia EU-s tagsága elônyöket is biztosít a hazai mezôgazdászok számára. Az uniós támogatások sorában említjük a terület alapú közvetlen kifizetéseket (SAPS – Single Area Paymant System), amelyekhez adódnak a hazai közvetlen kiegészítô kifizetések (PNDC – Platile Nationale Directe Complementare). 2007-re a közvetlen kifizetéseket ez év júniusig végzi el az arra hivatott intézmény. Az EU egységesen határozta meg a kifizetések idôszakát: 2007. december–2008. június. Az érvényben lévô EU-s intézkedések, amelyeket Románia is elfogadott, alapján évente egyszer, egységes területre egységes támogatást folyósítanak, függetlenül a terméshozamok nagyságától.

A Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (OJCA) közösen a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyénkbeli irodájának és a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (DADR) szakembereivel ez év február 1–22. között tájékoztató találkozók sorozatát szervezte meg, amelyeken a támogatások megszerzésének gyakorlati tudnivalóiról tájékoztatták a mezôgazdászokat, többek között a kérvények helyes kitöltésérôl, amelyeket 2008. március 1.–május 15. közötti idôszakban kell beadni az APIA-nál. Februárban a megye területén szervezett 103 tájékoztató gyûlésen mintegy 4.200 gazda vett részt. Mivel a múlt évben a gazdákat nem sikerült kellôképpen felkészíteni a támogatások igénylésének módjára, a szakemberek részletes tájékoztatókat tartottak. A gazdáknak meg kell érteniük, hogy a terület után csak azok juthatnak támogatáshoz, akik megmûvelik a termôföldet, nem pedig a tulajdonosok. Sok esetben fordult elô, hogy ugyanarra a területre támogatást igényelt a tulajdonos is és a bérlô is, emiatt sok kérést felül kellett vizsgálni, aminek az lett a következménye, hogy sok gazda támogatási összegét csökkentették, másokat pedig kizártak a támogatásból. Ahhoz, hogy a gazdák terület alapú támogatáshoz jussanak, a következô feltételeknek kell eleget tenniük: akár segítséggel is, nagyon figyelmesen töltsék ki a típuskérvényeket, az APIA által készített térképeken azonosítania kell a parcelláját, a kérvény mellé csatolnia kell bankszámlájának másolatát, saját felelôsségre aláírt nyilatkozatot, miszerint a beírt adatok valósak, és tiszteletben tartja a környezetkímélô mezôgazdasági termesztési elôírásokat. A kedvezôtlen adottságú térségekben gazdálkodóknak vállalniuk kell, hogy a támogatási összeg kézbevételétôl számítva legalább öt évig az adott területen gazdálkodik. További feltételek: a gazdálkodó legkevesebb egy hektáros területre igényelhet támogatást, egy parcella minimális nagysága 0,3 ha lehet – például ha egy gazda három 0,3 ha-os és egy 0,1 ha-os parcellával rendelkezik, NEM JOGOSULT a támogatásra, csak abban az esetben ha a 0,1 ha-on szôlôs, gyümölcsös, komló, gyümölcsfaiskola, szôlôscsemetekert, gyümölcstermô cserje van telepítve. A TÁMOGATÁS IGÉNYELHETÔ azon gazdaságban, amelyben két 0,3 ha-os, és egy 0,4 ha-os parcellából áll össze az egy ha.

Az EU 2008-ra Romániának terület alapú kifizetésekre 443 millió eurót biztosít, a támogatások összegét meghatározták a következô évekre is: 2009 – 533 millió euró, 2010 – 624 millió, 2011- 713 millió, 2012 – 891 millió, 2013 – 1.069 millió euró. A 2007–2013. közötti idôszakban az EU Romániának támogatásként 12 milliárd eurót folyósít két alapvetô célkitûzés megvalósítására: – közvetlen kifizetésekre és vidékfejlesztésre. Az APIA az az intézmény, amely adminisztrálja a támogatások összegét, az OJCA szakemberei pedig – együttmûködési protokollum alapján – segítik a mezôgazdászokat a támogatások idôben való hozzáféréséhez, tájékoztatva ôket a tennivalókról, besegítve a kérvények kitöltésébe, a parcellák térképeken való azonosításába. Annak érdekében, hogy a terület alapú támogatási kéréseket a mezôgazdálkodók hasznos idôben beadhassák, 15 szakember segíti ôket a Mezôgazdasági Adminisztratív Egyeztetô Bizottság (CCAA) határozata alapján a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságtól, az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Egységtôl, a Növényvédelmi Egységtôl és a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivataltól.

Ioan Cotutiu mérnök, az OJCA ügyvezetô igazgatója

Fábián Attila, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal nyárádszeredai központja mérnökének szervezésében február 27- én mezôgazdasági gépbemutatóra került sor, amelyre a helybéli, környékbeli közel száz gazda volt kíváncsi. Egy 165 lóerôs Landini márkájú traktor forgóekével szántotta fel a talajt a város határában. A bemutatón jelen volt Florin Naicu mérnök, az OJCA ügyvezetôigazgató-helyettese is. A mezôgazdasági erôgép mûszaki bemutatása után Fábián Ferenc, a Munax cég munkatársa elkezdte a munkát. A korszerû forgóeke lehetôvé tette, hogy egy menetirányban 160 cm szélességben, 25 cm mélységig forgassa meg a talajt. A szántás egyenletes volt, a növényi maradványokat pedig teljesen elfedte a megforgatott talaj, a traktor hektáronkénti üzemanyag-fogyasztása 18 liter. A szántás kitûnô minôségû lett.

A korszerû mezôgazdasági erôgép a Munax cégnél vásárolható meg, de nagyon elônyös áron bérelhetô is. Az eseményen részt vevô gazdálkodók közül többen érdeklôdtek a gép bérlésérôl, mert az idei tavaszi szántást azzal szeretnék elvégezni. Mások társulni óhajtanak, hogy az erôgépet közösen pályázva vásárolják meg hazai támogatási alapokból.

Victoria Zavilla mérnök, az OJCA sajtófelelôse

Romániában 2007. április 1-tôl alkalmazzák a tejkvóta-rendszert, azóta a tej és tejtermékeket csak az egyéni tejkvótával (beszállítási kvóta, közvetlen értékesítési kvóta) rendelkezôk forgalmazhatják. A tejtermelôknek kérvény alapján igényelniük kell mindkét kvótatípust és a tejkvóta- nyilvántartóba való bejegyzést a Tejkvótát Adminisztráló Fôosztályon (DACL). A beszállítási kvóta képezi a tejipar, a feldolgozás felé értékesített fizikai tejmennyiséget a meghatározott zsírfokkal. A közvetlen értékesítési kvóta közvetlenül a fogyasztók felé eladott tejmennyiségre, illetve a gazdák által elôállított tejtermékre vonatkozik. Az egyéni beszállítási vagy feldolgozói kvóta a tejfeldolgozók által kiadott bizonylatok alapján igényelhetô, míg a közvetlen értékesítési kvótát a tartásban lévô fejôstehenek száma alapján határozzák meg. A hivatalos tejkontrollban lévô teheneknél a kvóta megállapításánál az utóbbi tejelési idôszakban termelt tejmennyiséget veszik alapul, azoknál a tejelô teheneknél, amelyek nincsenek tejkontrollban az országos egyedenkénti átlagos hozam alapján állapítják meg a kvótát. A közvetlen értékesítési kvótából leírnak 300 liter tejet a család saját fogyasztására, és 400-at a borjak növelésére. A tejkvóta bármilyen módosítása a DACL határozata alapján történik, a módosítást jegyzik a tejkvóta-nyilvántartóba és a Gazdaságok Országos Jegyzékébe (RNE).

Azok a tejtermelôk, akik bôvítik gazdaságaikat, növelik állományaikat vagy akik új farmokat létesítenek, az egyéni tejkvóta igénylésekor a következô feltételeknek kell eleget tenniük: – legkevesebb 10.000 liter tejre, legtöbb 2.000.000 liter tejre igényeljenek kvótát; bizonyítaniuk kell, hogy a beszállítási kvótamennyiséget egy tejfeldolgozó felvásárolja; a beruházás (építmény, állomány nagysága) megvalósítása után bizonylatot kell felmutatniuk az átvételrôl.

Akik egyéni tejkvótát igényelnek, bizonyítványt kell bemutatniuk az állatok eredetérôl és termelési képességükrôl és igazolást a feldolgozótól a 2006. április 1.–2007. március 31. közötti idôszakban beszállított tejmennyiségrôl. Akik nem tudják ezeket a dokumentumokat bemutatni, számukra a kvótát az országos egyedenkénti átlagos tejhozam alapján határozzák meg. A tejtermelôk, akik közvetlenül a fogyasztók felé értékesítik a tejet, a Farm nyilvántartóba jegyezniük kell a tejelô állomány létszámát, a tejmennyiséget. A Farm nyilvántartót (regisztert) a tejkvótaév lezárta után legkevesebb három éven át meg kell ôrizni, amelybe naponta be kell jegyezni a tejelô tehenek számát, a gazdaságban az össztejmennyiséget, a borjak által elfogyasztott mennyiséget, más állatok számára szánt mennyiséget, a család által fogyasztott mennyiséget, a kisfogyasztóknak értékesített mennyiséget (legtöbb 1.500 liter/év), a nagyfogyasztók felé értékesített mennyiséget (üzletek, kórházak, iskolák stb., legkevesebb 1.500 liter/év). A tejtermelô kötelessége napirenden tartani a leosztott kvótáját és a módosításokat. A tejtermelôk, akik közvetlen értékesítési kvótával rendelkeznek, a kvótaév lejárta után kötelesek tájékoztatni május 15-ig a DACL megyei kirendeltségét az értékesített tej- vagy tejtermék mennyiségérôl. Az egyéni feldolgozói kvótával rendelkezôk a kvótaév után legkevesebb három évig meg kell ôrizzék a feldolgozóktól kapott bizonylatokat, amelyek alapján a DACL szakemberei végzik az értékeléseket.

Ha egy termelô nem használja ki 70%-ban a kvótáját, a kvóta kihasználatlan részét elvonják a termelôtôl és a nemzeti tartalékalapba kerül. Amennyiben a termelô a kvótaév során egyáltalán nem értékesített tejet vagy tejterméket, az egyéni kvótája a nemzeti tartalékba kerül, ahonnan átmenetileg újra leosztják. Ha elôre nem látott elháríthatatlan akadályok hatással voltak a termelésre, akkor azokat megfelelô módon igazoln