Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Az egyes sajtótermékekben megjelent félretájékoztatással szemben, a szakminiszter végül tegnapelôtt valóban aláírta az új Maros megyei fôtanfelügyelô kinevezését. Miután egy kerek hónapig vajúdott az ügy, kedden nagy titokban elfoglalta helyét Ion Tusnea, aki eddig a szászrégeni Augustin Maior Gimnázium iskolaigazgatói tisztségét töltötte be.

A kinevezésrôl mintegy véletlenül, a Papiu Ilarian Fôgimnáziumban megtartott beszámolón szerezhettünk tudomást. Itt Matei Dumitru fôtanfelügyelô-helyettes a megyeközpontbeli és a környezô települések tanintézményeinek a tanév elsô félévére vonatkozó mérlegét ismertette.

Elsôsorban a városi tanintézetek sikeres munkáját emelte ki, és úgy tûnik, megfeledkezett a vidéki iskolák kisebb-nagyobb érdemeirôl – mondták el a megkérdezett tanintézmény-vezetôk, akik szerint a beszámolón kevesebb szó esett a negatívumokról, a felsorolt problémák kapcsán pedig anyagiak hiányára hivatkozott a fôtanfelügyelô-helyettes.

A megbeszélés után, a tanfelügyelôségen Ioan Tusnea meglehetôsen vonakodva mindössze néhány személyes adatot közölt magáról a sajtóval. Elmondta, hogy fizika szakos tanár, 2007. szeptember 1-jétôl ez idáig a szászrégeni Augustin Maior iskola igazgatója volt, a Nemzeti Liberális Párt tagja és városi tanácsos. Korábban aligazgatóként és polgármesterként is tevékenykedett Szászrégenben. Közölte, hogy a késôbbiekben indul a fôtanfelügyelôi állás betöltésére megszervezendô versenyvizsgán is.

Elsô feladatának tartja, hogy holnap az iskolaigazgatók és óvodavezetôk részére szervezett versenyvizsgát lebonyolítsa. A továbbiakban a diákok, pedagógusok és a tanfelügyelôség közötti folyamatos kommunikáció szükségszerûségét, és a pedagógusok pozitív irányba történô ösztönzését tekinti feladatának.

Tusnea ugyanakkor elmondta, hogy mindenben elôdje munkáját folytatja, és felkérte Mircea Prozan korábbi fôtanfelügyelôt, hogy "tanácsadójaként" segítse munkájában, a problémák megoldásában.

Mivel hétfôn nem sikerült megegyezniük a Szállítási Minisztériumnak a vasutasok szakszervezetével, a vasutasok ma reggel 7.00 és 9.00 óra között kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartanak. A szakszervezetek kb. 20 százalékos béremelést követeltek, a tárca viszont csupán 5%-ot ígért április elsejétôl és 5%-ot októbertôl.

A minisztérium a sztrájk idôpontjának változtatását kérte, a szakszervezetek azonban elutasították a kérést.

Ludovic Orban tárcavezetô szerint nem tudják teljesíteni a szakszervezetek követeléseit, mert – a makrogazdasági mutatók tükrében – ha megtennék, "el nem végzett munkát fizetnének meg". Végül hozzátette, hogy a kormány nyitott, de ha "a vasutasok sztrájkkal fenyegetôznek, nem fognak tárgyalni".

Tegnap a képviselôház plénuma 231 igennel, 11 ellenszavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadta az egyéni választókerületes szavazásról szóló törvényt. Az alsóház döntés alapján, a Szociáldemokrata Párt javaslatának megfelelôen, a megyei tanácsok elnökeit is névre szóló szavazással választják meg.

A Nagy-Románia Párt képviselôi szavaztak a törvény ellen, az RMDSZ tartózkodott. A parlamenti küszöb továbbra is az 5%, vagy 6 képviselôi és 3 szenátori mandátum elnyerése, vagyis elutasították az RMDSZ javaslatát, hogy 4 képviselôi és 2 szenátusi mandátum biztosítsa a parlamenti bejutási küszöböt.

A PSD módosító javaslatát, hogy a megyei tanácsok elnökeit is egyéni választókerületes szavazással válasszák meg, a képviselôház választási törvényt kidolgozó bizottsága elutasította. A javaslat ellen a liberálisok és az RMDSZ szavazott. A plénum ezzel szemben 132 igen, 32 nem szavazattal és 62 tartózkodással elfogadta.

A törvény értelmében a jelölteknek 5 országos átlagfizetésnek megfelelô összeget kell befizetniük. Egy képviselô 70 ezer, egy szenátor 160 ezer lakost fog képviselni. A döntô szavazást a képviselôház hozta, így a törvényt csupán az államfônek kell kihirdetnie. A PRM, ha össze tudja gyûjteni a megfelelô számú aláírást, az Alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt.

Aktuális

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök tegnap jelentette be a tévékben, hogy pártja, a Nemzeti Liberális Párt kampányt indított "Stop a bürokráciának! Mostantól egyszerûbb lesz!" jelszóval. A kormányfô szerint a kampány célja olyan szolgálatok beiktatása, amelyek csökkentik a bürokráciát a pénzügyi és adóhivatalokban. Ugyanakkor örömmel tette hozzá, hogy az említett kampány a szabadúszókat, illetve azokat segíti majd, akik új vállalkozást szándékoznak indítani, hogy "minél kevesebb idôt kelljen elvesztegessenek" a pénztárfülkék elôtt.

Mondja, kedves olvasó, nem jó hír ez? Szerintem egyenesen csodálatos, hiszen mindennapi ügyintézéseink egyik legidegölôbb velejárója a bozótszerûen elburjánzott bürokrácia, amelyen bozótvágó késsel is nehezen vergôdte át magát az egyszerû földi halandó.

Szóval, tényleg remek ötlet, csak egyetlen baja van. Az, hogy nem hiteles és még kevésbé hihetô. Akkor lenne az, ha nem a helyhatósági választások hajrájának kellôs közepén és a parlamenti választások küszöbén történt volna meg, hanem például 2005. január elsején, rögtön a hatalom átvétele után. Akkor a kabinetnek még lett volna ideje valóban intézkedni az ügyben, s (be)bizonyíthatta volna, hogy komolyan gondolja ezt az egyébként tényleg életbevágóan fontos dolgot. Még akkor sem lett volna késô, ha legalább egy-két évvel korábban indítják el a "büro-stopping" kampányt. Lett volna idejük érezhetô javulást produkálni. Nem tették meg. Vajon miért? Talán eddig észre sem vették?

Érdekes jelenség, ami általában négyévenként szokott megismétlôdni. Akkor jut eszükbe a politikusoknak, hogy mennyi baj, nyomorúság sújtja a "népet". Amelyek "természetesen" azonnali orvoslást igényelnek. Ami azt jelenti, hogy addig mondják, amíg lejár a kampány, és megkapják a hôn óhajtott szavazatokat. Aztán, amint lejár a szavazás, ismét súlyos amnéziába esnek, amely legkevesebb három és fél évig tart. Akkor hirtelen ismét eszméletre térnek, s sürgôsen felleltározzák, mi az, amit tenni "kellene", s elmondják a kampányban, hogy…

Ez a helyzet a bürokrácia elleni harccal is. Tariceanu lekéste ezt a "csatlakozást", hiszen boldogult jelöltkorunkban, az Európai Unió csatlakozási feltételei között rangos helyen szerepelt a korrupció elleni harc és a bürokrácia visszaszorítása. Lassan másfél éve uniós tagország vagyunk, a korrupció virágzik, a bürokrácia szintén, az Európai Bizottság egyre gyakrabban emlegeti a védzáradékot, úgyhogy enyhén szólva gyerekesnek tûnik a miniszterelnök "öröme". Ezt a maszlagot már senki nem veszi be.

Akár a helyi választásokat is bojkottálja az állami alkalmazottakat tömörítô Sed Lex szakszervezet, ha követeléseiket illetôen nem tudnak közös nevezôre jutni a kormány képviselôivel – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Marica Vasile, a Sed Lex országos szövetségének elnöke.

A Szakszervezetek Házában megtartott sajtótájékoztatón Marica Vasile mellett jelen volt Cocis Calin, a Fratia szakszervezet megyei elnöke valamint Cristian Mirion, a pénzügyi alkalmazottakat tömörítô szakszervezet megyei elnöke. Marica Vasile elmondta, a kormány képviselôivel hétfôn folytattak megbeszéléseket, egyrészt a költségvetési alkalmazottak, másrészt a köztisztviselôk bérezésére vonatkozó törvény kapcsán. Szerinte ugyanis külön kell választani a bérezés módját. Mindkét alkalmazotti kategóriában azonban ragaszkodnak a 20 illetve 25 százalékos béremeléshez. El szeretnék érni ugyanakkor, hogy a közalkalmazotti státussal való összeférhetetlenségi kritériumokat újratárgyalják, hogy ne általánosítsanak. Elsôsorban a végrehajtó apparátusokban dolgozó köztisztviselôket érinti negatívan az, hogy fôállásuk mellett nem vállalhatnak más munkát. A szakszervezet vezetése továbbá azt szeretné elérni, hogy a közalkalmazottak által kapott pótlékokat a bérekbe foglalják be, a helyi önkormányzatoknak pedig legyen nagyobb mozgástere. "Ha egy helyi önkormányzatnak van anyagi lehetôsége, hogy nagyobb fizetéseket biztosítson az alkalmazottaknak, miért ne tehesse meg?" – tette fel a kérdést a Sed Lex elnöke.

Marica Vasile hangsúlyozta, a tárgyalások a napokban folytatódnak a Munkaügyi Minisztérium képviselôivel. Ha nem jutnak egyezségre, akkor tiltakozó megmozdulásokat kezdeményeznek. És nemcsak a pénzügyisek vagy közigazgatásbeliek, hanem az egészségügyi és tanügyi szakszervezetek szolidaritására is számítanak. Az elnök tudatában van annak, hogy a szakszervezetek szavahihetôsége csökkent, és éppen ezért azon lesznek, hogy amit az embereknek megígérnek, betartsák, valamint azon, hogy ne kötelezzék el magukat egyetlen politikai párt mellett sem.

A szlovák kormány ezen a héten tárgyal az új oktatási törvény tervezetérôl, amely jelenlegi formájában a magyar anyanyelvû oktatáson ejt majd súlyos csorbát, ezért annak visszavonása vagy szakszerû átdolgozása elengedhetetlen – vélekedett A. Nagy László, a szlovák parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának elnöke.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselôje Hrubík Bélával, a Csemadok elnökével és – a szakértônek felkért – Szarka Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének vezetôjével közösen jegyzett, az MKP-vel és a magyar szakmai szervezetekkel is egyeztetett dokumentumot juttattak el a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsát vezetô Dusan Caplovic miniszterelnök- helyetteshez, melyben felsorakoztatják a tervezet tarthatatlanságát bizonyító érveiket.

"A reformköntösbe öltöztetett és szakmailag sem elfogadható törvénytervezet a múlt század hetvenes éveinek rossz emlékû törekvéseit idézi, amikor a szocialista pártállam magyar iskolák elleni intézkedéseinek csak a szlovákiai magyarok országos ellenállása vetett gátat. Idézi egyszersmind a rendszerváltás utáni idôket, amikor a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezében levô oktatási tárcának a magyar oktatás ellen indított offenzívája ismét a szlovákiai magyarok tömeges ellenállásával találta magát szemben" – mondta az MTI-nek A. Nagy, aki arra emlékeztetett, hogy a tervezet egyértelmûen bizonyítja: a Fico-kormány nem tartja meg a nemzetiségi jogok status quojának megôrzésére tett ígéretét.

Most, amikor ismét az SNS kezében van a szlovák oktatási tárca, a tervezet indítékainak hátterében nyilvánvalóan megmutatkoznak az egykori, máig nem fáradó asszimilációs indítékok: a magyar iskolákban idegen nyelvként és nem Szlovákia magyar nemzetiségû polgárainak anyanyelveként, kisebb óraszámban készülnek oktatni a magyar nyelvet és irodalmat, a történelemkönyvekben csak a szlovák helységnév mellett, zárójelezve engedélyeznék a magyar helységnevek használatát, a tantárgybizottságokban pedig máris ott ülnek a hazafias kulturális intézmény, a Matica Slovenská képviselôi, olyan történészek, akik maradéktalanul azonosulnak Robert Fico kormányfô ôsszlovákokról szóló elméletével, "a nemzeti büszkeség programját" meghirdetô törekvésével – észrevételezik az elemzôk és szakértôk, köztük a szlovák akadémia történésze, a tantárgybizottságban szintén helyet foglaló Dusan Kovác.

Az ellentétes szemléletet képviselô Kovác nem a szlovákok hazafias büszkeségében látja a probléma gyökereit, hanem abban, hogy a szlovák társadalom máig nem tudott leszámolni sem a II. világháború alatti szlovák csatlósállamtól örökölt – a Matica által védelmezett – beidegzôdésekkel, sem a kommunista ideológiával.

A magyar Országgyûlés hétfôn elfogadta a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumáról (KMKF) szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. A határozatot 276 igen szavazattal, 8 ellenében, 2 tartózkodással fogadta el a Ház.

A dokumentumot négy parlamenti párt képviselôje, Szili Katalin házelnök (MSZP), Göndör István (MSZP), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP), Herényi Károly és Csapody Miklós (MDF) jegyzi.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumáról szóló országgyûlési határozati javaslat elfogadásával a magyar Országgyûlés jogilag is rendezi a 2004 óta ténylegesen mûködô KMKF-et – mondta az elôterjesztôk nevében Szili Katalin házelnök az általános vita elején.

A házelnök közölte: szeretne ez az együttmûködés, ez a határozat semmiféle európai uniós normát, vagy hazai jogot sem sért. Egyetlen olyan alkotmányos intézményünk sincs, amelynek a jogát vagy jogkörét ennek az intézmények a mûködtetése sértené – tette hozzá.

Szili Katalin úgy fogalmazott: a javaslatnak az is célja, hogy ne függjön koalícióktól vagy személyektôl. Stratégiai ügyekben együtt kell tudni mûködni – hangsúlyozta a házelnök.

A kormány nevében Kiss Péter kancelláriaminiszter közölte: a kabinet támogatja a javaslatot.

Ciprian Dobre prefektus megállapította, hogy a megyében levô 1258 helyi tanácsos – a helyi közösségek, az állampolgárok képviselôi közül –, bár az lenne a kötelességük, hogy minden évben beszámoljanak a tevékenységükrôl a választóik elôtt, nem tették meg. A prefektus felhívja a figyelmet, hogy a helyi választott képviselôk kötelessége az általuk képviselt közösségek jólétének gyarapítása, a fejlesztési stratégiák követése, illetve az, hogy ismertessék a választókkal a megvalósításaikat, a sikertelenségeket, a következô idôszak prioritásait.

Ciprian Dobre reményét fejezte ki, hogy a következô helyi tanácsosok 4 év után nem kerülnek a jelenlegiek helyzetébe.

Olvasom az újságban, miszerint a Székely Nemzeti Tanács marosvásárhelyi gyûlésén: "a küldöttek egyetértettek abban: nem mehetünk haza, míg nem mondunk valamit Koszovó ügyében. Végül a Kincses Elôd által megfogalmazott hárommondatos kiegészítéssel elfogadták az elôterjesztést." Ha jól sejtem, akkor örömmel üdvözölték a koszovói albánok függetlenségi nyilatkozatát.

Mi – a Mörfi Barátai Frakció (MBF) – még nem nyilatkozunk, már csak azért sem, mert a mi frakciónk olyan picike, hogy még külügyi szakértôre sem telik. Nincs irodánk sem Brüsszelben, sem Marosvásárhelyen, egész vagyonunk egy régi aktatáska és némi szürkeállomány.

Persze, persze, ettôl még nyugodtan lehetne véleményünk, ám nekünk a koszovói kérdés nem kérdés. Félre ne értsenek, nem kicsinyeljük le a kis népek önrendelkezési jogának témáját, csupán azért halogatjuk a nyilatkozatunk közzétételét, mert nem akarunk egy tálból cseresznyézni a nagyhatalmakkal (mert meglôdöznek a magjával). Meglátásunk szerint annyi felelôs tényezô bábáskodik e téma fölött, hogy a felelôtlen döntés feltételei máris megvannak.

A Kedves Olvasónak pedig tartozunk annyival, hogy felidézzünk egy újabb aranymondást: "a politikában nem mindig arról van szó, amirôl beszélnek". Hallgassuk meg a bajorországi Schmidt doktor erre vonatkozó magyarázatát, aki a minap hívott telefonon. Amikor a kilencvenes években Milosevics elkezdett piszkoskodni, akkor rengeteg koszovói polgár hagyta el az országot és távozott külföldre, leginkább Európa jóléti államaiba, ahol – úgymond – nagy érzékenységgel kezelik az üldözöttek problémáit. (Nota bene: ha egyszer kimondták, hogy ôk az elnyomottak segítôi, akkor nem lehet visszakozni.) Hogy a menekültek kiették-e hattyúkat valamelyik park tavából vagy sem, arról nincs hírünk, de az biztos, hogy imitt-amott kiviselték magukat, s emiatt a Nyugat már nagyon unja ôket. Tudniillik egy-két üldözött simán elfér bármelyik menekülttáborban, talán még hússzal sincs baj, de több száz menekült már fölös gondot jelent bármely befogadó országnak. Idô haladtával a gondok is halmozódnak, s amikor a helyi rendôrségek csak a menekültekkel bajlódnak, akkor azt már a parlamenti interpellációk is jelzik. Ilyen alapon küldték haza a mi honfitársaink balhésabb egyedeit is az Unió több államából. Ámde: a koszovóiakat eddig nem volt hova küldeni. Most már van haza, mehetnek haza.

E háttérmagyarázat értéke a többiével azonos: vagy igaz, vagy nem, én csak okulásul mondtam el. Még hozzátennék néhány mondatot, fôleg azok kedvéért, akik a koszovói autonómia ügyét "precedens értékûnek" tekintik.

(1) Koszovóban polgárháború volt, s most nemzetközi rendfenntartó erôk állomásoznak a régióban.

(2) Ha a fenti magyarázattól el is tekintünk, még mindig biztosnak látszik: a nyugati nagyhatalmaknak a koszovói állam megalakulása volt az érdekük (ez abból is meglátszik: az új állam elismerése egy pillanatig sem volt kétséges, két nap alatt minden fontosabb nagyhatalom véleményt nyilvánított).

(3) A volt Szovjetunió területén lévô, hasonló helyzeteket nem a NATO és nem az Egyesült Államok fogja "megoldani", hanem Moszkva (a szokásos módon).

No, akkor térjünk vissza a mi kis fazekunkhoz.

Meglátásunk szerint a "Székelyföld területi autonómiája" címû science fiction helyett valami értelmesebb dologgal kellene foglalkozniuk az arra predesztináltaknak. De erre még visszatérünk.

Izrael szerint a Hezbollah újrafegyverkezik, s mostanra 10 ezer nagy hatótávolságú, valamint 20 ezer rövid hatótávolságú rakétával rendelkezik Dél-Libanonban – mondta Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkár a Biztonsági Tanácsnak tett egyik jelentésében.

Bár a jelentés nem erôsíti meg Izrael állítását, a világszervezet vezetôje újfent aggodalmát fejezte ki a radikális síita szervezet Izraelt háborúval fenyegetô nyilatkozatai miatt, illetve azokkal a sorozatos értesülésekkel kapcsolatban, melyek szerint a Szíria támogatta iszlamista milíciát folyamatosan fegyverekkel látják el, az ENSZ vonatkozó embargójának megsértésével. A fôtitkár jelentése annak az ENSZ-határozatnak a végrehajtását vizsgálta, amely Izrael és a Hezbollah 34 napos háborúját zárta le 2006 augusztusában, felszólítva a konfliktusban érintett milíciák lefegyverzésére és újbóli felfegyverzésük megakadályozására. "A Hezbollah újrafegyverkezésérôl szóló beszámolók nagy aggodalomra adnak okot és súlyos fenyegetést jelentenek Libanon szuverenitására, stabilitására és függetlenségére nézve" – hangsúlyozta a BT-ben Ban Ki Mun.

Legutóbbi vonatkozó jelentésében, tavaly októberben az ENSZ-fôtikár azt állította, hogy a Hezbollah olyan rakétákra tett szert, amelyek képesek csapást mérni Tel-Avivra, s a 2006-os háború óta megháromszorozta C-802-es föld-víz rakétáinak számát is. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Irán és Szíria az ENSZ-embargó megsértésével korszerû fegyverekhez juttatja a Hezbollahot. Szíria akkor vitatta állítását – emlékeztetett mostani jelentésében Ban –, a Hezbollah vezetôi azonban többször is elismerték, hogy az Izraellel vívott háború óta szervezetük megújította katonai képességét.

Irán szerint "semmit sem ért" az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfôn elfogadott határozata, amely újabb szankciókkal sújtja az iszlám köztársaságot nukleáris programja miatt.

A határozat "értéktelen, elfogadhatatlan és elítélendô" – jelentette ki kedden Mohammad Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivô, hozzátéve: az újabb intézkedések semmilyen hatással nem lesznek az iráni népnek és kormányának a nukleáris program folytatását illetô eltökéltségére. A szóvivô úgy vélekedett, hogy a határozat "ellentétes a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szabályzatának szellemével és tartalmával", továbbá "politikai indíttatású és hamis megközelítésû".

Ez az Irán-ellenes határozat "újabb csapást mért a NAÜ jó hírnevére", és tovább rombolta a Biztonsági Tanács hitelességét – fogalmazott Hoszeini.

A BT legújabb, 1803. számú határozatát, amely az Irán elleni elôzôeket erôsítette meg, Indonézia tartózkodása mellett 14 "igen" szavazattal fogadták el.

Közben Genfben az ENSZ leszerelési konferenciáján Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter bejelentette: elérkezett az idô, hogy betiltsák a nukleáris fegyverek gyártását és azok felhalmozását. Az iráni diplomácia vezetôje egyúttal megkérdôjelezte az ENSZ BT öt állandó tagállamának a nukleáris fegyverekhez való jogát. "A II. világháború gyôztesei maguknak biztosították ezt a jogot, és rákényszerítették a nemzetek közösségére. Manapság a vétójog és a nukleáris fegyverek birtoklásának joga révén tudnak törvénytelen jogokhoz jutni" – jelentette ki Mottaki.

Irán egyúttal támogatásáról biztosította azt az orosz-kínai közös javaslatot, amely betiltaná a fegyverkezést a világûrben, valamint az ûrbeli tárgyak elleni erô alkalmazását, illetve az erôvel való fenyegetést is. Az Egyesült Államok ellenzi a javaslatot.

Éles hangú nyilatkozatban tiltakozik több kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet és értelmiségi a szerintük Kárpátalján erôsödô ukránellenes folyamatok, köztük a ruszinok nemzetiségként való elismerése, a munkácsi várba tervezett turulszobor és fôképp a vereckei magyar honfoglalási emlékmû felépítése ellen.

A zakarpattya.net internetes hírportálon kedden közzétett nyilatkozat tizennyolc aláírója – köztük kárpátaljai ukrán nacionalista szervezetek vezetôi, egyetemi tanárok, ungvári önkormányzati képviselôk – szerint az a tény, hogy a kárpátaljai megyei tanács tavaly márciusban nemzetiségként ismerte el a ruszinokat, az egységes ukrán nemzet megosztását célzó, s végsô soron az autonómia leple alatt Kárpátalját Ukrajnától elszakítani szándékozó erôk kezére játszik. Úgy vélik, hogy Kárpátalján nem is lenne ruszinkérdés, ha mögötte nem állnának a szeparatizmus szításában érdekelt helyi és központi hatalmi tényezôk, valamint az Ukrajnával szemben ellenséges országok politikai körei.

A nyilatkozat szerzôi szerint ebbe az ukrán- és államellenes folyamatba illeszkedik egyes politikai erôk azon törekvése, hogy mindenáron idegen, fôként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján, s ezt – mint fogalmaznak – érdekes módon a hatalom is támogatja. Példaként említik, hogy a helyi hatalmi szervek hozzájárulásával, az ukrán nemzeti érdekeket és törvényeket megsértve, az ukrán állam területén, a munkácsi várban vissza akarják állítani a magyar Árpád- házi jelképet, a turulmadaras szobrot, amely egy 33 méter magas oszlopon áll majd a vár fölé magasodva.

Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlékmû építését is Kárpátalja és Lviv (Lemberg) megyék határán. Szerintük a magyarok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet annak idején elfoglaltak, "terra incognita" lett volna, hiszen – mint emlékeztetnek – régészeti leletek bizonyítják: Kárpátalja területén már a VI-IX. században szláv települések voltak. "Az adott helyen nem állhat ilyen emlékmû, mivel Kárpátalja megye Ukrajna része, tehát a Vereckei-hágónál nem Nagy-Magyarország kezdôdik, ahogy azt magyar politikai körök igyekeznek beállítani, hanem ott, egészen Magyarország határáig (sôt egykor a magyarok által Debrecenné átnevezett Dobrocsinig) ukrán föld terül el, amelyen ôsi ukrán nép él" – áll a nyilatkozatban.

(MTI) Saját fônökei közül is sokan szélhámosnak tartották, de hallgattak is rá: Louis de Wohl, a brit elhárítás magát Hitler- és asztrológia-szakértônek kiadó, magyar gyökerû asztrológusáról most tették közzé a brit országos levéltárban ôrzött részletes aktákat.

A saját korában is közismert, de homályos figuráról, aki annak idején a Ludwig von Wohl nevet is használta, az MI5 – a brit belsô titkosszolgálat – hivatalosan soha nem hitte el, hogy valóban tagja a magyar és/vagy német nemesi arisztokráciának, és a szolgálat figyelmeztetéseket is kiadott arról, hogy nem szabad megbízni "ebben a pojácában".

Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy Wohl sok magas rangú brit hírszerzési illetékessel elhitesse: biztos tudomása van arról, hogy Hitler megszállottja az asztrológiának, és semmilyen döntést nem hoz a svájci asztrológusával tartott konzultációk nélkül. Ennek alapján ô – saját asztrológiai ismeretei révén – úgymond ki tudja számítani a Führer döntéseit. Christopher Andrew, a cambridge-i egyetem hírszerzéstörténész professzora, aki éppen most írja az MI5 történetérôl szóló könyvét, a keddi The Timesnak elmondta: a náci diktátor az asztrológiát valójában "teljes képtelenségnek" tartotta, mégis, az a hiedelem, hogy figyel horoszkópjára, valahogy bekerült a brit kormány hírszerzési fônökeinek gondolkodásába.

Olyannyira, hogy de Wohl – aki 1935-ben költözött Londonba Németországból – Churchill propagandagépezetének is fontos fogaskerekévé vált. A Special Operations Executive (SOE) – az ellenséges vonalak mögötti diverzáns tevékenységet összehangoló brit szolgálat – az MI5 ellenkezése dacára egyenruhát és századosi rangot adott a hivatalosan "sarlatánnak" bélyegzett Wohlnak, és 1941-ben, még a Pearl Harbor elleni támadás elôtt amerikai elôadókörútra küldte.

Wohl feladata a háborútól vonakodó amerikai közvélemény és politika meggyôzése volt arról, hogy Hitlert könnyen sebezhetôvé – és ezzel legyôzhetôvé – teszi vonzódása az asztrológiához.

Fellépése nem maradt hatás nélkül: a New York Sun címû tömeglap egész riportot közölt, amely szerint Wohl azt jósolta, hogy Hitlert "egy éven belül el lehet intézni".

A titkosítás alól most feloldott iratok tanúsága szerint Wohlnak a brit hadvezetés legmagasabb köreiben is akadtak csodálói. Közéjük tartozott mások mellett John Godfrey tengernagy, a haditengerészeti hírszerzés fônöke, aki saját bevallása szerint gyakran képtelen volt megérteni Hitler szeszélyes, ellentmondásos stratégiai döntéseit.

Wohl jóslatai közül azonban végül is gyakorlatilag semmi nem vált valóra, a szövetségesek a csillagállások tanulmányozása nélkül is legyôzték Hitlert, a magát "modern Nostradamusnak" is nevezô jövôbelátót pedig – aki a hatvanas évek elején, Amerikában halt meg – a háború után igyekeztek elfelejteni.

A Balavásár községhez tartozó Egrestôn sorozatosan meggyalázzák a református temetô sírjait. Lovakat kötnek a sírkövekhez, majd virágvázástól ledöntik, a kegyelet virágait ellopják, a fém sírkereteket kirángatják és sárral piszkolják be a betonlapokat. Az önkormányzat, az egyház, a falubeliek egyértelmûen a temetô szomszédságában lakó romákat okolják, akik nem hajlandók felhagyni "bevett" szokásukkal.

A falu kiáltását kiáltom tovább

– írta levelében Kulcsár Levente helybeli református lelkész, akivel a helyszínen beszélgettünk. – Nem új keletû a romaprobléma Egrestôn. A faluból rendszeresen lopnak: tyúkot, nyulat, a füstölôkbôl húst, szalonnát, kolbászt, a gabonásból gabonát, lisztet, a mezôrôl elviszik a termést, a lovakkal rámennek a búzavetésre, szeméttel töltik meg a falut – és sorolhatnám tovább, mondta a lelkész, aki azután fordult hozzánk, hogy a romák utolsó felháborító tettüket véghezvitték.

A temetô falu felôli bejáratánál – ahová bokáig érô sárban tapicskolva lehet feljutni – több sírkövet döntöttek le, a beton sírkereteket megrongálták, a vaskerítéseket kicibálták, a betonvázákat a sírok mellé gurították. Amíg a szem ellát, mindenütt a vandalizmus nyomai. – Az egyház többször kérte a polgármesteri hivatalt, a rendôrséget, a csendôrséget, tegyenek valamit, de semmi változás nem történt. Azaz voltak kint a helyszínen, szóba álltak a romákkal és ennyi. Nem hallottunk arról, hogy egyet is közülük elôállítottak vagy megbüntettek volna. A több mint 400 roma közül bárki lehet a tettes, de mi a fiatal suhancokra gyanakszunk, akik azzal szórakoznak, hogy a temetôben fociznak és a sírokat tönkreteszik – nyilatkozta a lelkész.

A kerítést is ellopnák

Zsiga Károly, a református egyház gondnoka arra a kérdésünkre, hogy miért nem kerítik be a temetôt, hogy senki ne tudjon a sírok között garázdálkodni, azt a választ adta, hogy attól tartanak, a kerítést is kitépik. Mindegy, hogy betonoszlopokat vagy sasfákat állítanak, azokat is egytôl egyik elviszik. – Ha nem is sikerül visszaszorítani a jelenséget, mégis megpróbáljuk, hátha a sajtónyilvánosság segít – mondta a gondnok, aki végigkísért a megrongált sírok között. – Olyan is volt, hogy a sírt megjavították, a betonvázát visszaragasztották, s másnap ismét a földön volt.

Szomorú, ami Egrestôn történik

A polgármesteri hivatalban tudnak a történtekrôl. A helyszínen járt az alpolgármester, a rendôrség, a csendôrség. Gyûlést is tartottak a romákkal, amelyen részt vett a prefektúra romafelelôse.

– Nagyon szomorú. Átélem a helyzetet, nekem sem tetszene, ha szüleim vagy nagyszüleim sírját meggyaláznák. A romák közel laknak a temetôhöz, s mert nincs bekerítve, a sírok között randalíroznak. Sajnos, a romakérdés kezelhetetlenné válik a faluban, a 778 egrestôibôl 320 vallotta magát romának, ôk azok, akik ellehetetlenítik a magyar lakosság életét – mondta Máthé János, Balavásár község polgármestere.

Ugyanez a véleménye Gönczi Editnek is, aki úgy látja, hogy csak "missziós" munkával lehetne civilizálni a romákat, amiben az egyháznak is szerepet kellene vállalnia. Bonyodalmas, de meg kell találni a módját. Ha ma kezdenék, már az is nagyon késô lenne – mondta a hazatelepedett nyugdíjas gyógyszerész.

Addig is a hatóságoknak, a rendfenntartóknak lenne a kötelességük megszüntetni a jelenséget, akik nem sokat tettek annak érdekében, hogy felfedjék a tetteseket, s hogy elejét vegyék a kegyeletsértô tetteknek.

Vízilabda

Gólszerzôk: Andrei Iosep és Edi Andrei 3-3, Cosmin Radu és Negrean 2-2, Busila 1 gól.

Ismét közelebb került Pekinghez tegnapelôtt este Hagiu legénysége, amely magabiztos, 11-8 arányú gyôzelmet aratott a legutóbbi olimpián (Athén) bronzérmes orosz válogatott felett. Az elsô játékrészben még fej-fej mellett haladtak a csapatok, úgy tûnt, hogy a vasárnap kezdôdött nagyváradi olimpiai kvalifikációs tornán az elôzô napi, szlovákok elleni mérkôzés, amikor alig került az ellenfél hálójába a labda, máris kiegyenlített és minden kezdôdhetett elölrôl. Mégis sikerült 3-2-vel zárni az elsô negyedet, ami felbátorította a román csapatot és majdnem annyi találatot jegyeztek, mint a vasárnapi találkozó alatt. Ezzel viszont még mindig nem volt vége és a harmadik negyedben újabb gólokkal növelték az elônyt, öt ponttal sikerült elhúzniuk a nagynevû ellenféltôl. A döntô pillanatokban viszont Bertini hajszálpontos védései is szükségeltettek, amikor nemegyszer megsemmisítette az oroszok felzárkózási reményeit. Az utolsó negyedbe még az is belefért, hogy Cosmin Raduék kihagyjanak két helyzetet, vagy egy támadást félbeszakítva, kockázatot nem vállalva, semleges területre dobják a labdát. Az oroszok a hirtelen támadt lehetôségeket kihasználva két gólt is szereztek, de ez sem volt elegendô az egyenlítéshez. Bár Vlad Hagiu tanítványai 2- 0-ra elveszítették az utolsó negyedet, háromgólos gyôzelemmel fejezték be a torna második játéknapját. A közönség példaértékû viselkedése, szurkolása pedig bebizonyította, hogy a vízilabdának is van helye Romániában.

Tegnap este a brazilok következtek, ôk azonban nem okoztak különösebb fejtörést a románoknak. A kemény diót viszont ma kell megtörni, ugyanis ha a házigazdáknak sikerül megverniük a 2005-ös montreali "vizes" világbajnokságon bronzérmes és a 2007-es melbourne-i vb-n hatodik görögöket, akkor már megválthatják a jegyet az olimpiára.

A hétfôi második játéknap eredményei:

Kazahsztán–Brazília 6-9; Macedónia–Olaszország 5-14; Kanada–Irán 15-5; Mexikó–Németország 1-29; Románia–Oroszország 11-8; Szlovákia–Görögország 9-11

A mai, Görögország elleni találkozót 20.25-kor közvetíti a Román Televízió 2-es csatornája (TVR 2), holnap pedig 20.25 órai kezdettel a Románia–Kazahsztán mérkôzést követhetik figyelemmel az érdeklôdôk.

Március 14-én választják meg a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem új rektorát. Dr. Béres András leköszönô rektor helyére ketten pályáznak: Sorin Crisan teatrológus, valamint Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, aki sikeres pályázás esetén hajlandó lemondani jelenlegi tisztségérôl.

Béres András két egymást követô négyéves mandátuma lejárt, és a szabályzat értelmében nem pályázhat ismét a tisztségre. Február 27-e volt a határidô, ameddig benyújthatták pályázatukat az érdekeltek.

– A jelentkezési feltételek szerint a jelöltek legkevesebb docensi fokozattal kell rendelkezzenek, valamint az egyetem fôállású tanárai kell legyenek, de jó pont, ha menedzseri képességeik is vannak – tájékoztatott Béres András. A feltételeknek mindkét jelentkezô eleget tesz, ugyanis mind Gáspárik Attila, mind Sorin Crisan az egyetem fôállású tanárai, és docensi minôsítéssel is rendelkeznek. Az új rektort az egyetemi szenátus tagjai választják meg, a szabályzat szerint az kerül ki gyôztesen a versenybôl, aki a tagok voksainak a felét plusz egyet elnyer.

Lapunk kérdésére, hogy melyik jelöltet tartja esélyesebbnek, Béres András nem kívánt véleményt nyilvánítani, ugyanis, mint mondotta, az oktatási törvény kiegészítése révén létesült egy új feladatkör, az egyetem elnökéé, amelyre maga is pályázik.

A Népújság megkeresésére Gáspárik Attila kifejtette: abban az esetben, ha megválasztják a felsôoktatási intézmény rektorának, lemond az Országos Audiovizuális Tanács alelnöki tisztségérôl. – Bár a két tisztség egyidejûleg is betölthetô, nem tartom helyesnek ezt a változatot. A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem teljes figyelmet kíván – jelentette ki Gáspárik.

A Hortus Transylvanicus Kertész Társaság, a Budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Tagozata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya március 8-án és 9-én a nyárádszeredai mûvelôdési házban hatodik alkalommal szervezi meg a VI. Nyárádszeredai Kertésznapokat.

Dr. Jakab Sámuel, a BCE Nyárádszeredai Levelezô Tagozatának vezetôje, a szervezôbizottság elnöke elmondta, hogy a találkozó célja a magyarországi és erdélyi cégek bemutatkozása az erdélyi szakemberek és kertészhallgatók elôtt. – Mindannyiunk számára fontos, hogy minél több jól képzett magyar szakember alkossa az összekötô kapcsot a két ország között a mezôgazdaságban, kertészetben, a vidékfejlesztésben, táj- és kertépítészetben, hogy a fiatalok munkalehetôséghez jussanak a térségben, ahol élnek.

Március 8-án, szombaton 15 meghívott tart elôadást a kertészkedôk, gazdálkodók számára. Szó lesz a nemzeti vidékfejlesztési terv elôírásairól; a sikeres bor- és falusi turizmus szervezésének és mûködésének fontosabb tudnivalóiról; a kert- és tájépítészet aktuális erdélyi feladatairól; a romániai faiskola helyzetérôl és egy magyar találmányról: a gyökérfordítós cserepekrôl.

Vasárnap termékbemutatót tartanak, amelynek célja a kertészeti ágazat gazdasági értékeinek ismertetése, és amelynek dr. Györffy Sándor a házigazdája. A hazai kertészek, virágtermesztôk, gazdák mellett magyarországi cégek is kiállítják termékeiket: Gergely Díszfaiskola – Gödöllô, Kiss Kertész Duo Kft. – Fülöpháza, Mapol Kft. – Szentkirály; Vámosgyörki Faiskola, Hajzer Judit – Nyíregyháza.

A harmadik és negyedik osztályos tanulók számára szervezett matematika pontszerzô verseny népszerûségét jelzi, hogy szombaton 117 diák vett részt a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban megtartott döntôn. Amint Pop Ágnes tanítónô, a szervezôbizottság elnöke elmondta, vidékrôl is szép számban érkeztek kisiskolások, Mezôpanittól Szovátáig. A III. osztályosok közül nyolc tanuló ért el 24 pont fölötti eredményt. Az elsô három helyen Szabó Ágnes Krisztina és Palatka Kamilla a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, valamint Mátyus Zsolt (Európa Gimnázium) végzett. A negyedik osztályosok között a legjobb eredményt Máthé Orsolya (Bolyai F. E. L.), Osváth Egon Csaba (M. Viteazul Gimnázium) és Gálfi Ágota-Beáta (2-es Sz. Ált. Iskola) érte el, de rajtuk kívül még 11-en szerezték meg a 24 pontot.

Jegyzet

Mogorva kartondobozhegy vonul a fôtéri napsütésben, kávébarna repedései alatt színes folyóirat-maradványok, ormán égszínkék sportcipô. Borostás arcú férfi kapaszkodik a magaslat alatt lassan gördülô szekérbe, fején szürke kötött sapka, tekintetében atlaszi elszántság.

Egy újságos stand elôtt megáll egy percre, bámészkodni, beszélgetni.

– Adja nekem azt a cipôt. Éppen jó lesz a leányomnak – toppan mellé váratlanul egy vézna hóvirágcsokrokat kínálgató, hosszú szoknyás fiatalasszony.

A férfi szinte kôvé dermed a képtelen ajánlat hallatán.

– Mit beszél? Dehogyis adom – motyogja megrendült arccal, és már tisztulna is a környékrôl, szekerestôl, motyóstól, égszínkék sportcipôstôl.

– Ne bolondozzon már, magának úgysem kell az a vacak – méri végig az asszony sápadtan tiltakozó ügyfelét, aztán szenzációs bûvészmutatványt ígérô mozdulattal kiemel egy zöld papírdarabot hatalmas bôrmellénye mélyébôl.

– Nesze – mondja, és hangja mintha elcsuklana saját nagylelkûségétôl.

A férfi arca most már olyan szürke, mintha valaki tréfából ráhúzta volna a tíz perccel ezelôtt még hetykén félrecsapott kötött sapkát. Szótlanul nyúl a felkínált egylejes után, aztán indul tovább, lassan, mint akinek nincs honnan elkésnie. Az ékességétôl megfosztott kartondobozhegy árnyékát pillanatok alatt felhörpintik a rakoncátlan napsugarak.

A matriarchális (anyajogú) társadalomban istenként tisztelték, az apajogú társadalomban (patriarchátus) évszázadokon át alárendelt helyzetbe kerültek. A nôk rendeltetése hosszú idôn át az utód világrahozatala és nevelése volt, a házasságok többsége anyagi és társadalmi érdekek alapján köttetett, s a szexualitásról beszélni még a házastársak között is tabunak számított. A XX. században az egzisztenciális önállóság megteremtése hozott lényeges változást a nôk helyzetében. Bár manapság a nyugati demokráciákban a nôk részvételét a politikában a pozitív diszkriminációval igyekeznek biztosítani, a sikeres történelmi példák ellenére közéleti szerepük továbbra is csekély (Svájcban például csak 1971 óta van szavazati joguk). Gazdasági téren viszont már jelen vannak a világ nagyvállalatainak vezetésében, s hajdani férfias mesterségek is egyre jobban elnôiesednek. Hogy férfi és nô kapcsolatában mit hoz a XXI. század, ma még nehéz megmondani. Egy vissza- és elôre tekintés Sebestyén Spielmann Mihály történésszel talán segít elgondolkozni mindkét nem múltbeli és jövôbeli esélyein.

– Férfi és nô – milyen szerepük volt a történelem során?

– A férfitársadalom rideg, (gondoljunk csak a katonaságra vagy a kolostorokra, ahol csak férfiak élnek), míg a nôk emberi melegséget sugároznak. A nôket nem véletlenül "találták föl", hanem pontosan azért, mert a társadalom alapját jelentik. A matriarchátusban el is ismerték ezt, de az idôk során, amikor a szerzés, a vagyon vált jóval fontosabbá, a férfi szerepe növekedett meg, miközben a nôé csökkent. De nem mindenütt és nem minden társadalomban. Egyes keleti társadalmakban ma is a nô játssza a legfontosabb szerepet, mi több, mindenféle jogi viszonylatban az anya és az anyától leszármazottak számítanak, még akkor is, ha a genealógiát férfivonalon szokták felépíteni. A középkor folyamán is a nôk jelentették a társadalomban az állandóságot, hiszen gyakorlatilag a "földesasszonyok" szervezték meg a mezôgazdaságot egy-egy birtokon, miután a férfiak hadakoztak vagy politikai tanácskozásokon vettek részt, s alig volt idejük a jobbágyokkal és egyáltalán a termeléssel törôdni. Mivel a nôk támogatták a mûvészeteket is, nem véletlen, hogy a trubadúrok és az egész európai lovagkor a nô köré csoportosult.

A munkát vállaló nô értékelésének csökkenéséért a férfiak hibáztathatók. Amikor rájöttek, hogy a mellettük dolgozó nôk egy sor teljesítményben túlszárnyalják ôket, a férfitársadalom szervezkedni kezdett. A politikát illetôen úgy gondolták, hogy a nôk az érzelmeket képviselik, ezért akarták a hideg, racionális férfitársadalomnak megôrizni a szavazati jogot. Holott bebizonyosodott, hogy valójában a férfiak robbantanak ki háborúkat, a nôknek pedig a legtöbbször mérsékelô hatásuk van a férfiszenvedélyek csillapításában.

– A történelem során hogyan változott a párkapcsolat?

– Az ôskorban a szabadosság és átjárhatóság dívott. A hûség mint olyan ismeretlen lehetett, s csak a késôbbiek során alakult ki, miközben az ember "emberiesült" és érzelmei egyre erôsebbé váltak. A másik nagy szempont gazdasági jellegû volt. A soknejûség esetén a család sokkal nagyobb kiadásokra kényszerült, s az egy gyermek mindig olcsóbb volt, mint a sok. A társadalom viszont tudta azt, hogy az emberi élet hihetetlenül törékeny, s ezért több gyermeket nemzettek, s tegyük hozzá, hogy a gyermekáldás elleni védekezés sem létezett. A társadalmak elsôsorban önmagukat szerették volna tovább örökíteni, s ebben úgy tûnt, hogy a párkapcsolatok voltak a legbiztonságosabbak, amit ráadásul az egyház is egybekötött, s a nemi erkölcs szabályozásában az egynejûséget és az elválhatatlanságot tekintette követendônek és kötelezônek.

– Mióta létezik a házasság?

– Az ókortól kezdve mûködik jól-rosszul. Már a rómaiaknál és a görögöknél is létezett. Az egyiptomiaknál és a klasszikus rabszolgatartó társadalmakban a rabszolgatartónak volt egy felesége és mellette számtalan ágyasa. Így oldották meg azt, amit manapság a férfiak vagy a nôk úgy "rendeznek", hogy van egy feleségük vagy férjük, amellett egy vagy több kapcsolatuk is. Ezt akkoriban még házon belül meg lehetett oldani. A rabszolganôtôl született gyermekek különbözô társadalmi státust élveztek, néhol azonos joguk volt (vagy lett) az édes-gyermekével, máshol mindvégig kitagadottak maradtak.

A középkor folyamán a házasság szentségét az egyház minden módon támogatta és elôtérbe helyezte. A társadalom bizonyos rétegeibôl származó férfiak csak akkor válhattak vezetôkké, ha megnôsültek. Az újkorban viszont a katonatisztek nôsülése elé például akadályokat gördítettek, hogy ne válhassanak megzsarolhatókká vagy árulókká a család fenntartása érdekében.

– Mióta kötünk polgári házasságot?

– A polgári házasság a francia forradalom vívmánya, amely kivonta az egyházat a házasság közvetítésébôl, s a férfi és nô közötti szabad párkapcsolatnak vagy szerzôdésnek tekintette azt.

Nálunk 1895-ben vezették be, amikor egyenlôknek ismerték el a vallásfelekezeteket, és megengedték a különbözô felekezetek körébe tartozó személyek között a házasságot anélkül, hogy reverzálist adnának. A korábbi idôszakban a katolikus egyház elérte, hogy vegyes házasságok esetén, ha az egyik fél nem tért át a másik hitére, akkor a születendô gyermekek a katolikus vallást kellett kövessék. Erdélyben az volt a szokás, hogy reverzálissal a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követték.

– Évszázadokon át a szülôk választották ki gyermekük párját...

– A szerelmi házasság a polgári friggyel együtt nyert polgárjogot. A hagyományos paraszti társadalmakban a "guba gubával, a suba subával" házasodott, s általában házassági szerzôdést is kötöttek, amelyben a hozományt pontosan leszögezték. A gazdasági érdekek mellett külön szerencse volt, ha a fiatalok még szerették is egymást. Egy vagyontalan városi társadalomnak kellett jönnie ahhoz, hogy a fiatalok szerelembôl házasodjanak. Az uralkodók nem köthettek szerelmi házasságot, ugyanis a politikai meggondolások, a dinasztia érdekei álltak elôtérben. A magyar uralkodók is általában idegen házból származó feleséget hoztak (bizánci, francia, skót stb.) hasonlóképpen a román királyok. Bár ezek az asszonyok beleszoktak a számukra idegen társadalom életébe, ritkán válásra is voltak példák. Báthory Zsigmond Habsburg királylányt vett feleségül, de miután nem tudta "elhálni" a házasságot, elvált feleségétôl, aki hazament Alsó-Ausztriába meghalni. Az uralkodók életében is voltak kivételek, s a szerelmi házasság egyik legszebb XX. századi példája, amikor VIII. Edward (képünkön), az angol trón várományosa inkább lemondott a koronáról, mint hogy egy nem szeretett asszonyt vegyen feleségül. A másik esetben Diana engedett ösztöneinek, mivel egy hideg, rossz házasságban már nem tudott élni. Szerintem ezt az ôszinteséget értékelni kell, s én Diana-párti vagyok.

– Évszázadokon át a férfi igényei érvényesültek a házasságban, mikortól kaptak szót a nôk?

– Már a magyar népmesében, ahol a királykisasszony három próbának veti alá a kérôket és végül a szívének tetszôt választja. A népmese jóval korábban igazságos volt, mint maga a társadalom. Valójában a XX. századtól, a II. világháborút követôen, a munkát vállaló nôk gazdasági ereje teremtette meg az önállóságukat.

– Milyenek ma a házasság távlatai a történész szemszögébôl?

– A házasság és a párkapcsolat, ami erôsen szabályozott és továbbra is az egyházias elvek vezetik, véleményem szerint nem tartható fenn hosszú távon. Ráadásul a XXI. század embere érzelmileg sokkal labilisabb, akár férfiról, akár nôrôl van szó. Egyik nemet sem lehet bezárva tartani, megtiltani, hogy a másikkal ne ismerkedjen, s így a társadalom eleve összesodorja ôket. Akik nem kapnak elégtételt a politikában, a társadalomban vagy a mûvészetben, gyakran a szexuális kielégülést keresik, ebbôl adódnak azok a kapcsolatok, amelyek a házasságok "felborulásához" vezetnek. Én úgy gondolom, hogy a házasság akkor lesz újra intézmény, amikor nem mások szabályozzák, hanem a felek között egyfajta szerzôdés alapján jön létre. Tapasztalatok szerint a hivatalos formaságok nélküli párkapcsolat sokkal tartósabbnak tûnik. Felmerül viszont az utód kérdése, hogy mi legyen a születendô gyermek jogi státusa. Nos, ha a gyermeknek gazdaságilag biztosítják a fejlôdés lehetôségét, ez a kérdés nem vetôdik fel olyan élesen. Másrészt a gyermek érzelmileg, fiziológiásan továbbra is az anyához fog kötôdni, az apákat ugyanis általában nem tanítják meg az érzelmi kapcsolatok kiélésére. A társadalom eleve az anyára zúdítja a gyermeknevelést annak minden gondjával és persze örömével együtt, s nem tartja túl férfiasnak, ha az apa a gyermekkocsival korzózik. A férfitársadalmak normái szerint az apa a dicsekvô, sörözô, focimeccsre járó sportos alkat, míg az anya otthon ülô kell legyen. Ezen a szemléleten kell változtatni, s az apaságot épp olyan komolynak tekinteni, mint az anyaságot a gyermekkel való kapcsolatban.

– A nô szerepe a jövôben?

– Ha ez a szexuálcentrikus világ megváltozik, talán a nô is megtalálja a helyét és jól meghatározott társadalmi szerepkörét az új körülmények között. Ha már csak a szellemi munka marad, akkor kialakul egy normális versenyhelyzet is, amelynek nem lesz nemi elôjele...

Bodolai Gyöngyi

Glaukóma-világnap

A glaukóma világnapját elsô alkalommal holnap, március 6-án rendezik meg. A Glaukóma Világszervezet és a Glaukómás Betegek Világszervezete közös kezdeményezésének célja az emberek széles körû felvilágosítása errôl a – közkeletû nevén zöldhályogként ismert – betegségcsoportról, amely kezelés nélkül súlyos látáskárosodáshoz és gyakran vaksághoz vezet.

– Zöldhályognak nevezik, pedig nem hályogról van szó, mint a szürkehályog esetében, amikor a szemlencse elszürkül, hanem arról, hogy a látóhártya egyes sejtjei fokozatosan elpusztulnak. A betegség oka kettôs, elôidézheti a szem rossz vérellátása, vagy a szemnyomás emelkedése. Ha a nyomásemelkedés tartós, a folyamat akár teljes látásvesztéshez vezethet – magyarázta Dr. Gábriel István, a Kôbányai Egészségház szemész fôorvosa.

A glaukómának létezik olyan típusa, amely erôs szemfájdalommal jár, de ez a ritka. A gyakoribb esetekben nem okoz panaszokat, tünetszegény, vagy akár tünetmentes is lehet, ezért sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a látásuk már nagymértékben megromlott. A látásvesztést a betegek valójában addig nem észlelik, amíg a látóideg 40 százaléka vagy több nem károsodott.

– A kezeletlen glaukóma a látóteret fokozatosan szûkíti, mégpedig a két szemnél különbözô mértékben. Volt olyan páciensem, aki az egyik szemére már vak volt és nem vette észre, csak akkor jelentkezett, amikor a másik szemén is kezdett romlani a látása – tette hozzá a szemész fôorvos.

Az emberek világszerte keveset tudnak errôl a súlyos betegségrôl. Nemrégiben az egyik vezetô gyógyszergyár kidolgozott és hét országban (Ausztrália, Brazília, Németország, Japán, Spanyolország, Egyesült Királyság, USA) több mint négyezer ember bevonásával végzett kutatást, amely igen tanulságos eredményeket mutat az emberek alul- tájékozott-ságáról. Kiderült, hogy a válaszadók egynegyede egyáltalán nem hallott a glaukómáról. Közel 40 százalékuk nem tudta, hogy a glaukóma kapcsolatban áll a vaksággal. A válaszadók több mint fele soha nem ellenôriztette a szemnyomását – annak ellenére sem, hogy a 40 év feletti megkérdezettek közül körülbelül kétszer annyi válaszadó fél a vakságtól, mint a szívbetegségtôl vagy a korai haláltól. A 40-49 év közötti válaszadók közel fele nem jár rendszeres szemészeti vizsgálatra, habár úgy gondolja, hogy a szem egészsége fontos.

A betegség bármely életkorban kialakulhat, de leginkább a 40 év felettiek veszélyeztetettek, ebben a korosztályban a lakosságnak mintegy két százalékát érinti.

A glaukómára csak akkor derül fény, ha megmérik a szemnyomást. A vizsgálat gyorsan és fájdalommentesen elvégezhetô.

– Ha valakinél kiderül, hogy glaukómája van, azt szoktuk mondani: azt az állapotot, azokat a funkciókat, amivel jelentkezett, képesek vagyunk megôrizni. A kezelés egyszerû, különbözô szemcseppeket kell használni. Régebben naponta ötször kellett, ma már vannak olyan készítmények, amelyekkel elég naponta egyszer cseppenteni, és ezzel a szemnyomás normalizálható. Ha nem érünk el eredményt, akkor lézerkezelés, sôt mûtét is szóba jöhet. A köztudat szerint a zöldhályogot nem lehet operálni, de ez nem igaz. Csak a lézer kiváltotta a glaukómaellenes mûtéteket, ezért kerül rá ritkábban sor – mondta dr. Gábriel István.

A glaukóma-világnap jelmondata, hogy Ne bízzuk látásunkat a véletlenre!, ami arra utal, hogy a 40 év felettieknek, valamint mindazoknak, akiknél a glaukóma kialakulásának további magas kockázati tényezôi fennállnak, feltétlenül ajánlott rendszeres, lehetôleg évenkénti teljes körû szemvizsgálaton részt venni. Ez magában foglalja a szemnyomásmérést, a látóidegfô- és a látótér vizsgálatát.

Ha a szemorvos idôben felismeri a glaukómát, minden esély megvan arra, hogy megmeneküljünk a súlyos kór függetlenségünket, önellátó- képességünket, életminôségünket csökkentô következményeitôl, beleértve a legsúlyosabb végkifejletet, a vakságot is.

Móritz Rita

A helyes táplálkozás – a szervezet anyagcseréjét és energiaegyensúlyát biztosítva – hasznosan szolgálja az egészséget, segít megôrizni a munkaképességet és az életkedvet, lassítja az öregedést. Ugyanakkor a társadalmi élet és a kapcsolatteremtés egyik fontos eszköze, jelentôs érzelmi hatású. Egészségünk megôrzésében a helyes életmód és táplálkozás kialakítása az egyik legnehezebb, de általunk leginkább befolyásolható tényezô. A sikeresség egyik alapfeltétele, hogy ismerjük önmagunkat (szokásainkat), és ennek megfelelôen cselekedjünk.

A kiegyensúlyozott táplálkozás azt jelenti, hogy az energia- és tápanyagbevitel megfelel az energia- és tápanyagigényeknek, a bevitt tápanyagok aránya optimális. A tápanyagszükségleti normák részletezve tartalmazzák a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok fogyasztásának kívánatos mennyiségeit. Egy adott személy tápanyagszükségletét testsúlya, fizikai aktivitása, egészségi állapota és egyéb tényezôk (pl. terhesség) befolyásolják, emiatt az átlagtól eltérhet.

Egyetlen élelmiszer sem tartalmazza a szükséges tápanyagokat elegendô mennyiségben és megfelelô arányban, ezért a helyes táplálkozás feltétele a változatos étrend. Az étrend összeállítása minél többféle élelmiszerbôl, különbözô elkészítési módok felhasználásával történjék. A sokszínû, nem gyakran ismétlôdô ételeket tartalmazó étrend valószínûsíti, hogy szervezetünk minden szükséges tápanyagot megkap.

A helyes táplálkozás nem jelent tilalmat, de célszerû egyes élelmiszereket, ételeket elônyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. A mai szemlélet szerint nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendô mennyiségek. Bôséges fogyasztásra javasolt: gyümölcsök, zöldség- és fôzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok, száraz hüvelyesek, tojás, tészta. Korlátozott fogyasztásra javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények, zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítôk, só, alkoholos italok. A csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékek és egyéb összetételi adatok segítséget nyújtanak az élelmiszerek kiválasztásában, az étrend összeállításában. Megfelelô táplálkozással a kívánatos testtömeg alakul ki.

A fentiek szellemében néhány táplálkozási tanács:

– Naponta fogyasszunk tejet és tejtermékeket! Vegyük figyelembe a tejtermékek zsírtartalmát!

– Részesítsük elônyben a könnyen emészthetô, zsírszegény húsokat (baromfi, hal, sovány felvágottak)! Ételkészítés elôtt távolítsuk el a húsról a látható zsiradékot!

– Az egészséges táplálkozás fontos részét képezi a keményítô és az élelmi rost, melyek bevitelére a teljes kiôrlésû gabonafélékbôl készült termékeket (barna kenyér), valamint a zöldségeket ajánljuk. Inkább a burgonyát, párolt zöldségfélét válasszuk a rizs, a tésztafélék helyett!

– A nem teljes értékû növényi fehérjék jelentôs fehérjeforrását képezik a száraz hüvelyesek, amelyek ésszerû használata ajánlott.

– Az évszaknak megfelelôen vitaminban, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök, zöldség- és fôzelékfélék naponta kerüljenek asztalunkra!

– A zsíros ételek kerülése mellett a fôzéshez, sütéshez inkább olajat, a süteményekhez margarint használjunk! Részesítsük elônyben a gôzölést, a párolást, a fóliában, mikrohullámú sütôben készítést a zsiradékban sütéssel szemben! Rántás helyett elônyösebb a habarás.

– A só mennyiségét csökkentsük, ahol lehet, hagyjuk el. Kerüljük a túlfûszerezett ételeket!

– Kerüljük a cukor, a cukrozott üdítôitalok és az édességek túlzott, illetve rendszeres élvezetét!

– Kerüljük az égetett, füstölt, pirított ételeket!

– A mesterséges anyagok, adalékanyagok túlzott fogyasztása az egészségre káros lehet.

– A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. A szeszes italok, kávé túlzott fogyasztása kedvezôtlen az egészségre.

A helyes táplálkozás kedvezô hatásait hatékonyan egészíti ki a rendszeres testmozgás és a dohányzás mellôzése.

Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár

Február 29-e az idei évtôl a ritka betegségek európai napja. Az elnevezés 6-8.000-féle betegséget fed, amelyek tízezer emberbôl általában öt-hatot érintenek. Szám szerint az Európai Unióban ez körülbelül 30 millió személyt jelent, romániai, megyei viszonylatban pontos adatok nincsenek.

A ritka betegségek általában genetikai eredetûek, s mivel valóban ritkán fordulnak elô, nehezen ismerik fel, vagy hosszú idôn át tévesen diagnosztizálják a beteget. Bár az elôjelek már születéskor észlelhetôk, jobbára felnôttkorban jelentkeznek a beteg életét veszélyeztetve, rokkantságot okozva. A helyes kórismézés általában késôn történik, mivel kevés az információ, s a diagnózis megállapítása körülményes, hosszadalmas és költséges. A ritka betegségekre kifejlesztett gyógyszerek általában hiányoznak, hasonlóképpen az egészségügyi programok is, amelyek gyógyászati és anyagi szempontból segítséget nyújthatnának az érintett családoknak – hangzott el a marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány székházában tartott múlt pénteki sajtótájékoztatón.

– A ritka betegségekben szenvedô személyek az egészségügyi rendszerek árvái, hisz európai viszonylatban csak Franciaországban dolgoztak ki országos stratégiát e kórképek felderítésére és kezelésére – mondotta dr. Szôllôsi Attila, a Marosvásárhelyi 4-es Belgyógyászati Klinika allergológus orvosa.

Az európai nap meghirdetése az elsô lépés annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet e betegségek megismerésére, összehozza egymással az érintett személyeket és azok hozzátartozóit, hogy átadhassák tapasztalataikat, s olyan egyesületek megalakulását segítse elô, amelyek állandó jelleggel fenntartják az érdeklôdést e betegségek iránt, és szükség esetén segítséget nyújtanak a családoknak, küzdenek azért, hogy a ritka betegségben szenvedôk más embertársaikkal egyenlô bánásmódban részesüljenek, hogy több pénzt fordítsanak a kutatásra és a gyógyszerek kifejlesztésére.

Romániai viszonylatban 2003-ban alakult a Prader Willi Egyesület, amely a ritka betegségek miatt rokkanttá vált személyek érdekeit képviseli. 2006 októberében nyílt meg a zilahi székhelyû Ritka Genetikai Betegségek Információs Központja, amelynek az a célja, hogy a betegség elleni küzdelemben magukra maradt szülôkön segítsen. 2007-ben alakult meg a Ritka Betegségek Országos Egyesülete, amely a hasonló szervezôdések munkáját hangolja össze. A tervek szerint Marosvásárhelyen is szeretnének létrehozni egy olyan információs központot, ahol az összes ritka betegséget számon tartanák – mondotta Szôllôsi doktor, aki fel is sorolt a több ezer betegségbôl néhányat.

Mivel fontos népegészségügyi problémát jelentenek, a ritka betegségek az EU egészségügyi programjában elsôbbséget élveznek, ami kutatásra és a gyógyszerfejlesztés elôsegítésére vonatkozó rendeletben is tükrözôdik.

A ritka betegségek közé tartozik a Pompe-kór, amely egy genetikai hiba miatt öröklôdô sejten belüli anyagcserezavarral jelentkezik csecsemôknél. Nevét Jean Cassianuis Pompe holland orvostól kapta, akik felfedezte, hogy páciensének csecsemôkori súlyos szívelégtelenségét az izomszövetekben felhalmozódó nagy mennyiségû glikogén (a lebontandó cukor egyik formája) okozza. Ennek hátterében egy enzim, a savi alfa-glukoidáz teljes vagy részleges hiánya áll, amit hosszas kutatások nyomán kezelni lehet.

A ritka betegségek csoportjába sorolható a Prader Willi- , a Von Hippel-szindróma, a Duchenne-féle progresszív izomgyengeség és -sorvadás a többi sok ezer ritka kór között.

(b.)

Torna a számítógép elôtt ülôknek

A gerinctájék testünk azon érzékeny területe, amely a legkorábban és ugyanakkor általában tartósan hívja fel a figyelmünket, a helytelen tartásformákra. A fájdalmat a kezdeti idôszakban kényelmetlennek, késôbb zavarónak, elôrehaladott állapotban pedig nehezen elviselhetônek érezzük.

A gerinc feladata a test tartása, ezen belül azonban nemcsak fizikai értelemben a csontok, inak, izomrendszer stabilitásának biztosítása, hanem az ember belsô feszültségi állapotára való hatás. A mindennapi gondok mellett nem könnyû feladat a nyílt, optimális tartás vagy a sorscsapások utáni felemelkedés.

A gerinctáji fájdalmak megjelenésének mint fájdalomtünetnek a fô okaként részben a mozgásszegénységet, részben a pszichés túlfeszítettséget jelölik meg. Ez a két tényezô egy ördögi kör két pólusa. A hátfájdalmak enyhítésére több lehetôség kínálkozik, melyeknek célja a jelzett kör megszakítása.

Érdekes lenne végiggondolni, hogy naponta mennyi idôt töltünk ülô testhelyzetben, s talán azt is, hogy ehhez milyen ülôbútorok állnak rendelkezésre. Valószínûleg mindenkinek eszébe jutnak ezek a kérdések, ha egy hosszadalmas, kényelmetlen ülésbôl végre felállhatott, és ezzel a derékfájdalom – amely ülés közben alakult ki – végre megszûnt.

Szinte minden ember ülô tartására jellemzô többé-kevésbé az elôrehajlás, a görnyedt tartás – függetlenül attól, hogy támlás vagy támla nélküli széken ül. Ebben a helyzetben a medence hátrafelé billen, ami az ágyéki gerincszakasz kiegyenesedését, sôt ellentétes irányú görbületét eredményezi, így a háti és ágyéki gerinc folyamatos elôrefelé irányuló görbülete alakul ki. Gyakran társul ehhez a tartáshoz a "fej behúzása a nyakba", ami a nyaki gerincszakaszon is a görbület megváltozását erdményezi, ez a nyakizomzat túlterheléséhez vezethet.

A következô gyakorlatok azon izmok lazítását célozzák, amelyek a legkeményebben dolgoznak a számítógépes munka közben.

Néhány jó tanács:

1. Szenteljen idônként néhány percet munkahelyi környezetének olyan kialakítására, átrendezésére, amelyet Ön a legmegfelelôbbnek talál.

2. Tanulja meg úgy beállítani a székét, hogy azon hátradôlve, kezét a karfán tartva jól lássa a képernyô jelzéseit, és kényelmesen tudja a billentyûzetet, egeret használni.

3. 10 percenként pislogjon néhányat, nézzen a szoba legtávolabbi pontjaira, és így tornáztassa szemét.

4. 20 percenként álljon fel, nyújtózzon egyet, menjen néhány lépést a szobában, és ezután folytassa a munkát.

5. Ha lehet, változtassa idônként az egér és a billentyûzet helyét.

6. Az óránkénti 10 perces szünetek egyikében (és otthon pl. a tévéadás reklámszüneteiben) még egyszer végezze el a teljes tornagyakorlat-sorozatot. Vágja ki az összes tornagyakorlatot tartalmazó ábrát, és ragassza fel a kézirattartóra vagy más, a monitorhoz közeli helyre.

7. Ha a tornagyakorlatokkal kapcsolatban panaszai merülnek fel, beszélje meg ezt háziorvosával.

Bartha Zsuzsa

A britek ezentúl a háziorvost is felírhatják a bevásárlólistára: egy vezetô szupermarketlánc egyik üzletében hétfôtôl kísérleti jelleggel államilag finanszírozott háziorvosok várják a pácienseket.

A J Sainsbury szupermarketlánc az elsô olyan brit bolthálózat, amely háziorvosi szolgáltatást kínál egyik üzletében. A szigetországban egyúttal ez az elsô próbálkozás a közegészségügy magánszektorba történô kihelyezésére – jelentette a The New York Times, megemlítve az amerikai mintát, ahol a Wal-Mart's- lánc nyitott klinikákat és gyógyszerdiszkontokat.

A közalkalmazotti státusban dolgozó orvosok esténként és szombatonként fogadják a betegeket egy manchesteri szupermarket teljesen felszerelt rendelôjében. Ám ha az ötlet sikerre vezet, még az év során újabb rendelôk nyílhatnak a Sainsburykben.

A szupermarket-doktorokkal a kormány is nyer, mert közelebb viheti az adókból fenntartott közellátást a rászorulókhoz. A bolthálózat viszont a kíméletlen konkurenciaharcban kerekedhet versenytársai fölé az új szolgáltatással, hiszen profitja 15 százalékát már most sem élelmiszer- eladásból szerzi.

A "hordozó" bázisolajok

Az aromaterápiás masszázs megkezdése elôtt az illóolajat fel kell oldani valamilyen növényi olajban (bázisolaj) vagy más anyagban (tejföl, méz), mivel ezekkel lehet biztosítani az illóolaj megfelelô koncentrációját és az alkotóelemek (hatóanyagok) áthatolását a bôr felszínén. Számos hordozóolajat (bázisolajat) állítanak elô a trópusi, a mediterrán zónából és a mérsékelt égövrôl származó növényekbôl. Ezeknek a bázisolajoknak az összetétele hasonlít vagy közel áll a bôr zsírállományához, amelyek külön, de különösen készítmények formájában a bôrnek bársonyos, finom tapintást kölcsönöznek.

Csak kiváló minôségû hordozóolajokat használjunk. Lehetôleg csak hidegen préselt vagy kémiai tisztítás nélkül elôállított hordozóolajat alkalmazzunk. A következôkben felsorolt olajok egy része élelmiszerüzletekben is kapható, amelyek kevésbé alkalmasak az illóolajok hígítására. A hûtôszekrényben vagy kamrában tárolt hordozóolajok csak 8-9 hónapig tárolhatók. Sohase használjunk petróleum ("kôolaj") alapú termékeket, mivel ezek nem szívódnak fel kellôképpen és a mellékhatások ismertek!

Az avokádóolajat (Avocado oleum) a Persea americana trópusi növény (Brazília), körte alakú, zöld színû termésének préselésével állítják elô – a magvak eltávolítása után. Az ily módon nyert olaj sötétzöld színû és sûrû állagú anyag, amely a tisztítása folyamán világossárgára színezôdik. A mediterrán zónában termesztik (Közép-Amerika, Törökország, Földközi-tenger partja). Ezért számos fajtája kapható. A zsíros olaj 40–60% linol-, laurin- és palmitinsavas glicerid-észtereket 1,6% lecitint (filoszterineket, A-, B- és D-vitamint) tartalmaz. Étolajként is értékesítik. Mint hordozóolaj elôsegíti a különbözô illóolaj-termékek bôrbe való bejutását (penetrációját). Masszázs- és testápoló emulzió formájában száraz bôr kezelésére és hidratálására ajánlják. Nyugtatja a repedezett, ekcémás bôrt. Elônye, hogy csak hosszabb és nem megfelelô tárolás után avasodik. Gyakran társítják mandulaolajjal. A finomított, tisztított olaj nem mindig olyan hatásos, mint a préseléssel nyert termék.

(Folytatjuk)

Dr. Csedô Károly egyetemi tanár

Optikai eszközök

A legfontosabb optikai eszközeinkhez tartoznak a gyûjtô- és szórólencsék. A fényérzékeny anyagokon nem tudnánk megfelelô képet létrehozni a lencsék nélkül. A lencse két gömbfelülettel határolt átlátszó optikai üveg. A lencséknek két csoportját ismerjük:

Optikai szempontból a lencsék részei:- optikai fôtengely: optikai középpont, fókuszpontok, fókusztávolságok.

A fotósok számára fontosabb a lencsék hibáinak ismerete. Fényképezôgép vagy objektív vásárlása elôtt mindig ajánlatos szaklapokban megjelenô objektívteszteket elolvasni, mivel ez a gép szíve, lelke. Nézzük meg, milyen lencsehibákkal találkozhatunk a gyakorlatban.

A lencse hibái közül a legfontosabbak a következôk: gömbi eltérés, színi eltérés, üstökös eltérés (koma), pontnélküliség (asztigmatizmus), torzítás, képdomborítás, tükrözés, árnyékolás.

Gömbi eltérés

Ezt a hibát az okozza, hogy a tengellyel párhuzamos sugarak nem találkoznak egy pontban. Ilyenkor a gyújtópont fényes folt formájában jelentkezik és a kép körvonalai életlenek lesznek. A hiba a lencsenyílás szûkítésével csökkenthetô. A lencsehibák javítására legtöbb esetben a gyûjtô- és szórólencsék helyes kombinációját alkalmazzák. Azokat a lencserendszereket (objektívokat), amelyeknél a gömbi eltérés javított, aplanátoknak nevezik.

A színi eltérés rontja a kép élességét. Okozója a lencse széle, amely a fehér fényt felbontja alkotó részeire. A különbözô hullámhosszú sugarakat más- más szög alatt töri meg, s minden színnek más gyújtópont felel meg. A hiba kiküszöbölésére kétféle üvegbôl készült lencsét használnak. Egy koronaüvegbôl készült gyûjtôlencsét és egy flintüvegbôl elôállított szórólencsét.

Az üstökös eltérés szintén a gömbi eltérésbôl ered, de jobban érzékelhetô a lencsére ferdén érkezô szélesebb, párhuzamos fénynyaláb esetén. A felfogólapon az üstökös csóvájára emlékeztetô fényfoltot okoz. A lencsenyílás szûkítésével és lencserendszerek kialakításával az üstököseltérés javítható.

A pontnélküliség (asztigmatizmus) olyankor fordul elô, ha a tárgypontról ferdén beesô párhuzamos fénynyaláb sugarai a lencsén áthaladva nem egy pontban, hanem egymásra merôleges vonaldarabban egyesülnek. Ilyenkor vízszintes vagy függôleges vonalszerû fényfoltok keletkeznek. A hiba a lencse vastagságától függ, a lencsenyílás szûkítésével ez a hiba csökkenthetô, de teljesen csak különleges lencserendszerekkel oldható meg. Azokat a lencsrendszereket, amelyek mentesek e hibától, anasztigmátoknak nevezik.

A torzítás vagy elrajzolás azt jelenti, hogy a tárgy képe a felfogólapon nem eredeti alakjában jön létre. A torzítás függ a lencse alakjától és a fényrekesz helyétôl. Ha a fényrekesz a lencse mögött van, a torzítás párna alakú, ha pedig a lencse elôtt van, a torzítás hordó alakú. Szemünk a hordószerû torzítást kevésbé észleli, ezért az egylencsés gépeknél a fényrekeszt a lencse elé szerelik. A torzítást több lencserendszer alkalmazásával szokás kikü- szöbölni úgy, hogy a fényrekeszt két lencsetag közé szerelik.

A képdomborodás onnan ered, hogy a lencsék a képet nem sík, hanem gömb felületen alakítják ki. Ilyenkor a kép közepe éles s a szélek felé fokozatosan életlen. Ezt a hibát a fényrekesz szûkítésével lehet csökkenteni, de teljesen megszüntetni nem lehetséges.

Tükrözés keletkezik minden levegôvel érintkezô lencsefelületen. Ilyenkor gyenge fátyol alakul ki, ami rontja a képhatást. Erôs fényforrás már többszörösen tükrözôdik, és a képen komoly bajt okozhat. A hiba kiküszöbölése végett a lencsefelületeket vékony fémvegyülettel, úgynevezett T-réteggel vonják be. Ez a réteg kék színben játszik, a régebbi és olcsóbb gépek lencséjén ez a réteg hiányzik.

Az árnyékolás jelensége a lencserendszerek hosszú csôfoglalatában jön létre. A ferde fénysugarak egy része áthalad az elsô lencsetagon, de beleütközve a foglalat belsô falába elnyelôdnek. Emiatt a kép szélei kevesebb fényt kapnak s sötétebb lesz. Ezt a hibát is a fényrekesz szûkítésével lehet javítani, de a tökéletesebb eredmény érdekében a lencserendszereket rövidre tervezik.

Incze István (AFIAP)

Ezernyi szerelmi könyv, jósda és bájitalok vagy mesterkedések után hadd írjam le a realitást, aminek történelme van, mert erre nagy az igény.

Régen úgy hitték, hogy "meglátni és megszeretni pillanat mûve". Ritka kivételektôl eltekintve ez ostobaság, mert nem a szerelem mûvérôl, hanem csak a "megkívánásról" van szó, ami pedig nem a szeretet virága és nem is vezet hosszan tartó boldogsághoz.

Évezredeken át sem a fiú, sem a lány nem ismerte egymást a házasság elôtt. Még csak nem is nem láthatták a leendô házastársukat. Parancs volt, rendelkezés, és döntés "én- helyettem", a hátam mögött. Szülôk és hatalmasságok anyagi és egyéb érdekei döntötték el, ki kié lesz. Az emberiség nagyobb hányadánál ma is így van, az európai civilizációt kivéve. És így kötötték össze egy életre a fiatalokat, ami a mai fülnek hihetetlen, mégis lett belôle szerelem! A szerelem csak kellék volt a családalapításban, másodlagos tényezô. Az összetartozás kifejezése az érzelmi kötôdésben. A romantikus kor óta a szerelem került elôtérbe, az lett az elsôdleges. Megelôzi a párválasztást. Ebbôl aztán meglepô módon több rossz házasság és bonyodalom születik, mint az elôbbiekbôl. – A szép szerelemhez történet kell. Valami, ami összehozza a feleket, társaság, érdeklôdési kör, egy szótlan, meghitt közös pillanat, aminek titkát nem is értjük. És idô a megismeréshez. Átmenve az ôsi etnográfiai ismereteken, leírtam a valaha volt szerelmi ismerkedést, melyet a rituális ismerkedés tízparancsolatának nevezhetnénk.

Íme:

1./ Egy fiú ráveti a szemét egy lányra. Az észre is veszi. Ez csak az elsô lépés, de emlékezni fog rá. Kölcsönösen érzik a "forró" pillantást.

2./ Valahol újra találkoznak és akkor már egymásba akad a tekintetük, olyan mélyen, érdeklôdôen, mintha arra volnának kíváncsiak, ki is vagy Te? Szemeznek. Szinte egymás ki nem mondott érdeklôdésének központjába kerülnek. Ezen a ponton már lehet félrelépés az egyenes ismerkedési vonalról, mikor siettetni akarják az ismerkedés e módját. Ráth-Végh könyveibôl tudjuk, hogy XIV. Lajos francia király báltermeiben az udvari hölgyek egy legyezô mögül kacér, kihívó módon leselkedtek, válogattak a férfiak között. (Ezt nevezték flörtnek, mert a legyezô az angolban flirt.)

3./ A kacsintás már egyértelmû kihívás, nem véletlenszerû rát