Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Edzett gyomor kell egy választási kampányhoz, fôleg amikor az a végéhez közelít, mert ilyenkor szokás elôhúzni a kézelôbôl a nyerônek hitt kampányászokat. Ezeket nem verik mindig nagydobra, de halkan is képesek beszédes jellemzést adni.

Nem kampánybeszéd, hanem a választási irodához benyújtott óvás tanúskodik arról, hogy a harmadik mandátumára áhítozó marosvásárhelyi polgármester és pártja szerint Borbély László választási plakátjain "egy bizonyos állam nemzeti színeire" emlékeztetô színkombináció van használatban, melynek használata a választási iroda szavazás útján meghozott döntése szerint is törvénysértô. Nem nehéz rájönni, hogy a fehér, a zöld és a piros az a három szín, ami felkeltette az óvást benyújtó párt és jelölt figyelmét.

Naiv européer választó arra is gondolhatna, hogy talán az olasz nemzeti színek fekszik meg a demokraták gyomrát, miután a talján állam az utóbbi idôben nem épp kesztyûs kézzel bánik a félszigetre vándorolt, nem mindig legális foglalkozásokból megélni próbáló honfitársaikkal. Távolabbi összefüggéseket keresôk a mexikói nemzeti színek demokratazavaró hatásának okát is elkezdhetnék keresgélni, hogy csak kapásból soroljunk fel két államot, amelyeknek ezek a nemzeti színei. A két lábbal a földön járóknak azonban rögtön világos, hogy a magyar nemzeti színek keltettek egyesekben ennyire zavaró hatást, elvégre már jóval a kampány elôtt is többször bebizonyította a jelenlegi városgazda, hogy rokonszenvezik a nacionalista román választókkal, ráadásul e réteg kedvenc pártja is a támogatói hadrendjében áll helyi szinten. Ahhoz képest, ami Temesváron történt a választási plakátok magyar szövege miatt, ez az óvás még visszafogottnak is minôsíthetô, de mindenképp érdemes rajta elgondolkodni egy vegyes lakosságú város felelôs választóinak.

Egyébként, ha már egy választási kampány kapcsán történô óvásokról beszélünk, felettébb érdekes, hogy lehet abból ügyet csinálni, ha valaki nem ott plakátol, ahol azt jóváhagyták, vagy használ bizonyos színkombinációkat a kampányanyagain. Viszont még nem hallottunk olyan óvásról, amiben megvalósíthatatlan vagy beváltatlan ígéreteket kértek volna számon. De végül ilyen óvást a szavazófülkében a választó tehet, amikor él a szavazati jogával.

Végül visszatérve bizonyos színek vagy színkombinációk illetéktelen használatához, a jelenlegi polgármester pártja elôszeretettel használja a narancssárgát, amely a néhány évvel ezelôtti kijevi békés forradalomra emlékeztet. Ezt jogilag kissé körülményesen lehetne megóvni. Ám ha azt nézzük, hogy az eredeti ötletgazdák a haladás, a pozitív változás jegyében léptek fel, itthoni színkölcsönzôik pedig inkább visszafelé húznának az etnikai ellentétek idôszakába, egy érdemi óvást a szavazófülkében ez a jelképhasználat is kiérdemel.

"A hadüzenetet" – képletesen szólva – Butuc Ovidiu fômenedzser hirdette meg a megyei kórházban dolgozó vezetô fôasszisztensek többsége ellen. Az ok: a klinikák középkádereinek munkáját irányító 62 asszisztensnô közül mindössze nyolc foglalta el versenyvizsgával ezt a tisztséget, néhány vezetô személyhez hasonlóan, akik az adminisztratív munkát végzô alkalmazottakért felelnek.

A kórház szervezési és mûködési szabályzata szerint a kinevezett vezetô fôasszisztenseknek hat hónap lejártával versenyvizsgát kellett volna tenniük, hogy törvényesen betölthessék a funkciót. Amit elôdjei elmulasztottak, másfél hónap alatt szeretné tisztába tenni az amúgy szintén ideiglenes kinevezéssel vezetô menedzser. Butuc Ovidiu szerint nem arról van szó, hogy az érintett vezetô középkáderek munkájával kapcsolatosan lenne kifogása, amint az sem fontos, hogy ezt az állapotot ki idézte elô és nézte el éveken át. A lényeg az, hogy betartsák a törvényes elôírásokat. Azok a fôasszisztensek, akik sikeresen vizsgáznak, menedzsertanfolyamon vesznek részt a késôbbiekben, és az ott szerzett tudás birtokában képezni fogják az irányításuk alatt dolgozó középkádereket. Az indoklás sem hiányzott az igazgató bejelentésének alátámasztására, aki szerint az egészségügyi középkáderek továbbképzése nyomán a példaként felhozott nyugat-európai kórházakban csökkent a gyógyszerfogyasztás.

Az érintettek viszont nem örülnek a leváltásuknak és a versenyvizsgán való részvételnek sem, legalábbis ez derült ki a kórház protokollterme elôtt összegyûlt vezetô középkáderek szavaiból.

Mirea Emanuela, az 1-es belgyógyászat fôasszisztensnôje azt nehezményezte, hogy elôzetesen nem értesítették arról, hogy leváltják, s az arról szóló átiratot az utólagos reklamáció után kapta kézbe, amelyben nem indokolták meg az okokat, amiért visszaminôsítik a betöltött tisztségbôl. Bár készül a versenyvizsgára, úgy érzi, hogy diszkrimináció történt vele.

Az elégedetlen középkádereket az igazgató a tegnapi sajtótájékoztatót követôen megbeszélésre hívta, amely nyomán egyesek már belenyugodtak a helyzetbe.

A Sanitas szakszervezet székházában azonban úgy vélekedtek, hogy munkajogi szempontból az igazgató törvénytelenül járt el, amikor nem indokolta meg a szóban forgó vezetô fôasszisztensnô leváltását, ami lefokozást jelent, s ezt a fegyelmi bizottság elé kellett volna vinni, ahol az érintettnek joga lett volna védekezni.

Giurconiu Emil elnök és Dandarau Maria, a CNSLR Fratia titkára szerint a Sanitas nem hagyja annyiban az ügyet, és a szakszervezeti tagok megkeresése nyomán pert indít az érdekükben. Hasonlóképpen történt ez Dicsôszentmártonban, a jelenlegi igazgató volt munkahelyén, ahol az elbocsátott alkalmazottak megnyerték a pert.

A Sanitas a jelek szerint az igazságügyi szervek elé viszi a tavaly ôsszel fôasszisztensi vizsgát tett középkáderek ügyét is, akik nem kapták meg a vizsga alapján járó fizetésemelést, hasonlóképpen a gyakorló idôszak lejártával magasabb bérezési kategóriára jogosult középkáderekhez, akiknek az érdekében szintén fellép.

Hétfôi sajtótájékoztatóján Butuc Ovidiu bejelentette, hogy nincs elegendô személyzet a megyei kórházban, ezért a közeljövôben nôvéreket, beteghordozókat, takarítókat fognak alkalmazni és az adminisztratív személyzetet is kiegészítik.

Több európai uniós tagállam kormánya és parlamentje elégedetlen a román igazságszolgáltatási reformmal, ezért nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra (EB), hogy a problémakörrel kapcsolatos júliusi uniós jelentés készítôi szigorúak legyenek – errôl Leonard Orban többnyelvûségért felelôs román európai biztos nyilatkozott hétfôn.

Orban Bukarestben mondta ezt, miután Catalin Predoiu igazságügyminiszterrel találkozott. Hangsúlyozta: az EU-tagállamok részérôl érkezô "nyomások" ellenére a román igazságszolgáltatás helyzetérôl készülô, várhatóan július közepén megjelenô EB-jelentés "független" lesz, vagyis a pontos tényállást fogja tükrözni.

Orban emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi sajtóban több olyan cikk látott napvilágot, amelyek szerint megrekedt a román igazságszolgáltatás reformja. Rámutatott: nem aggódik, hiszen van még idô arra, hogy a bukaresti hatóságok eredményeket mutassanak fel.

Az igazságügyminiszter a lemaradások miatt bírált területek közül megemlítette a magas szintû korrupcióellenes harcot. Ugyanakkor elmondta: mérsékelt derûlátással és bizakodással várják a júliusi jelentést.

Román hírforrások szerint az EB szakértôi a napokban tájékozódnak Bukarestben az igazságszolgáltatás reformjáról. A sajtó szerint a brüsszeli szakértôk elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a magas rangú tisztségviselôk vagyonának és tisztségbeli összeférhetetlenségének ellenôrzésére hivatott országos feddhetetlenségi ügynökség (ANI) mûködése még mindig nincs megnyugtatóan szabályozva.

A szakértôk másik nagy elégedetlensége az, hogy a magas rangú politikusokat érintô korrupciós ügyek közül egyikben sem született még végleges bírósági ítélet.

– ígérte hétfôi sajtótájékoztatóján Butuc Ovidiu, a megyei kórház igazgatója. A hír alapját az a kormányhatározat képezi, amely május elsejétôl 5,5 lejrôl 7 lejre növeli a kórházban fekvô átlag felnôtt beteg napi ellátására fordítható összeget, amely a különbözô betegségeknek megfelelôen változik. Mivel a szerzôdéskötések idôszaka lejárt, a következôkben a kórházi konyhára összpontosít az igazgató, aki szerint lényegesen finomabb ételt szolgálnak fel hamarosan a betegeknek, s a koszt szállítását, kiosztását is korszerûsíteni fogják. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az élelmiszerrészlegen 80 százalékban teljesítették a közegészségügyieknek tett vállalásokat, akik korábban bevonták a konyha és a raktárak mûködési engedélyét. Jelenleg két személy ellenôrzi az élelmiszerrészlegen folyó tevékenységet, ahol bôvíteni fogják a személyzetet egy diétás asszisztenssel, és a beszerzéssel foglalkozók számát is megnövelik.

A szaktárcától kapott pénzbôl valamint a megyei kórház saját bevételébôl vásárolták a fent említett összegre a korszerû felszerelést. A lyuksebészethez szükséges berendezések, a nagyteljesítményû mágneses rezonancia és EEG- készülék mellett a neonatológiának szánt gépekkel, korszerû echográffal, illetve a sürgôsségi ellátásban használatos berendezésekkel bôvül a megyei kórház gépparkja, ahol külön intenzív osztályt rendeznek be az agyvérzéses esetek kezelésére – tájékoztatott Butuc Ovidiu igazgató. A felszerelések egy része már megérkezett, a többit is hamarosan leszállítják – tette hozzá. Véleménye szerint a gépek, mûszerek szervizelését végzô képviseletekkel van és lesz gondja a kórháznak, mivel az orvosi gépeket gyártó vállalkozások általában egy céggel kötnek erre a célra szerzôdést, s meghibásodás esetén gyakran várni kell, amíg kiszállnak Marosvásárhelyre. Ezért két- három havonta elôfordul, hogy más helységekbe kell szállítani betegeket a gyors diagnózis elvégzése érdekében.

A Népújság szerkesztôsége szerdán 18 órától tartja a Népújság- kosár rendes, havi sorshúzását a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea utca 6. szám). Gazdára talál a három élelmiszerrel teli Népújság-kosár, ebbôl kettô a marosvásárhelyi, egy a vidéki olvasóknak, és a Kamilla-1 gyógynövénybolt (Calarasilor u. 2. sz., tel. 0265/215-880) többféle gyógyteából álló ajándékcsomagja. Nem marad el a Hûségtombola-díj sem.

Maros megyében tavaly 540 kiskorúnál végeztek abortuszt, tavalyelôtt pedig 36 olyan esetet jegyeztek, amikor a kismama még nem töltötte be a 15. életévét – hangzott el a XII-XIII. osztályosoknak szervezett Szexuális nevelés hete elnevezésû rendezvénysorozat zárónapján, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a Megyei Tanfelügyelôség közös szervezésében a múlt héten meghívott szakemberek segítségével próbálták tájékoztatni a marosvásárhelyi középiskolák végzôs diákjait a szexuális élet veszélyeirôl, vele járó betegségekrôl, illetve a különbözô védekezési lehetôségekrôl. A hangsúly mindenekelôtt azon volt, hogy az abortusz nem lehet, nem válhat a legkézenfekvôbb védekezési eszközzé.

A diákok egy kérdôívet kellett kitöltsenek, amely során a témával kapcsolatos ismereteikrôl adhattak számot, a helyesen válaszolók között pedig pénteken különbözô nyereményeket sorsoltak ki. Így egy kétszemélyes román tengerparti, illetve egy ugyancsak kétszemélyes törökországi kirándulás talált gazdára, ezenkívül két, kozmetikumokat tartalmazó csomagot is kisorsoltak.

Ezt megelôzôen dr. Silviu Morariu közegészségügyi igazgató és dr. Ovidiu Hârbovan nôgyógyász fôorvos részletesen beszámoltak a szexuális úton terjedô fertôzésekrôl, a védekezési lehetôségekrôl, a korai terhesség és szülés hátrányairól, illetve a terhességmegszakításról. Ugyanakkor felhívták a jelenlévôk figyelmét arra, hogy a megyében található családtervezési rendelôk mindig nyitva állnak elôttük. Ezekben a rendelôkben a diákoknak díjmentes tanácsadást és vizsgálatot biztosítanak, és fogamzásgátló tablettákat és óvszereket is ingyen igényelhetnek.

Megjegyzendô, hogy ezekkel a tájékoztató kampányokkal a gond csak az, hogy nem szervezik meg ôket rendszeresen, az információk pedig el sem jutnak a legtöbb érintett tizenéveshez, habár a statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a szexuális élettel kapcsolatos kérdések nem csak a 17-18 éveseket foglalkoztatják.

Májusban, ahogy befejezôdtek a különbözô észpróbák, vers- és mesemondó versenyek, az anyák napi ünnepélyekkel kezdetét vette az elôadások sorozata. Megyénkben egymás után zajlanak a népi gyermekjáték- és néptáncfesztiválok. A legutóbbit, Hej tulipán, tulipán címmel szombaton Gernyeszegen szervezték az általános iskolások számára. A vendéglátók az óvodában fogadták az érkezô csoportokat, tanítókat, szülôket.

Gólya Julianna igazgató üdvözölte pedagóguskollégáit, a szaktanfelügyelôt, tájékoztatott a napi programról. Elmondta, 17 csoport jelentkezett, kb. 200 gyermek, akiknek száma évrôl évre nô, és ahhoz, hogy egy ilyen rendezvényt lebonyolítsanak, szükség van a tanfelügyelôség és szponzorok anyagi támogatására.

A szervezôk felkérték a rendôrséget, felügyelje a forgalmat, mialatt a székely ruhások apraja- nagyja és kísérôik hosszú sorban levonulnak a Teleki-kastély kertjébe. Itt, az árnyas fák alatt állították fel a színpadot és alakították ki a nézôteret, reménykedve, hogy a felhôk továbbvonulnak, a napsütés és a vidámság marad.

Tíz órakor Incze Jenô polgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédében azt hangsúlyozta: az a nép, amelynek ajkán elnémul az ének, halálra van ítélve. Nem vagyunk nagyszámú nemzet, de kultúrkincsünk hatalmas. Bizakodhatunk, amikor arról hallani, hogy lejegyezték a kétszázezredik magyar népdalt, azonban intô példa lehet, hogy a nyolcvanmilliós németeknek már csak hatezer népdalát tartják számon. Addig élnek a hagyományok, amíg a nevelôk, szülôk tovább tudják örökíteni az utódoknak azt, amit elôdeiktôl tanultak.

Veress Róbert református lelkész is köszöntötte a közönséget. Beszédét a 133. zsoltár köré építette, kiemelve: szép az, ha együtt vannak a testvérek, majd a résztvevôkkel együtt mondta el a miatyánkot.

Elkezdôdött a fellépések sorozata. A mûsorvezetôk, Varga Edit és Kovács Gyöngyvér tanárok elôször a helyi iskola Kópék csapatát szólították színpadra, akik Miért néma a tulipán? címû mesejelenetüket adták elô. Következett ugyancsak a gernyeszegi iskola alsó tagozatos tánccsoportja nyárádmenti mûsorával (késôbb a nagyobbak Boglárka együttese is fellépett), a vajdaszentiványi hagyományôrzô csoport pompás viseletben, a szászrégeniek lakodalmasa, fergeteges cigánytáncával a hidegvölgyiek Szivárvány együttese, majd szerre a körtvélyfájai, a mezôpaniti, mezô-felei, csittszentiváni, nyárád-magyarósi, jeddi általános iskolák alsó tagozatosai. Segesvárt az Augustin Mosora Gimnázium kis táncosai, Marosvásárhelyt több iskola képviselte: a Bolyai líceumból az elsôsök, a kövesdombi Dacia Gimnázium két, a Tudor negyedi Mihai Viteazul Gimnázium három alsó tagozatos tánccsoportja lépett színpadra.

Voltak, akiknek a zenészek húzták a talpalávalót, mások felvételrôl szóló muzsikára ropták a táncot. Az oktatók olyan dalokat választottak, amelyek fülbemászóak, a gyermekek ritmusérzékét fejlesztik, a gyerekek kedvelik, és szívesen adják elô. Sokáig duruzsolt a fülünkben a gólyatánc nótája (Hetvenéves öregapám most házasodik), az Erdô, erdô, marosszéki kerek erdô stb.

A tanítók, táncoktatók névsorát nincs terünk felsorolni, ôket dicséri azonban, hogy a produkciók színvonala mind jobb, és a munkát jövôre is folytatják.

Az alsó tagozatosok mûsora kora délután ért véget, a szervezôk jó házigazdaként enni- és innivalóval kínálták a vendégeket, emléklappal és plakettel jutalmazták a tánccsoportokat. A program a környékbeli iskolák nagyobb tanulóinak fellépésével és bográcsgulyásfôzéssel folytatódott.

A marosvásárhelyi Avram Iancu Iskolaközpontban múlt csütörtökön, pénteken rendhagyó programok zajlottak. Az iskolanapok keretében ugyanis a különbözô szakok tanulói sajátos kiállításokkal, bemutatókkal próbálták felkelteni az oda látogató nyolcadikosok érdeklôdését, ezzel is ösztönözve ôket, hogy ebben a tanintézetben folytassák tanulmányaikat.

Magyari Gabriella aligazgatónô elmondta, az elkövetkezô tanévtôl az iskola két új szakkal várja a diákokat, a magyar tagozaton induló egyik új szakon a szállodaiparban való munkára készítik fel a fiatalokat, a román tagozaton pedig számítógép-kezelô oktatás várja a nyolcadikosokat.

Az iskolanapokon az egyes szakok a tanintézet udvarán mutatkoztak be a választás elôtt álló nyolcadikosoknak: a kémia terén jeleskedô tanulók kísérleteket mutattak be, a divattervezô szak diákjai saját alkotásaikat állították ki és vetélkedôt is szerveztek, amely során különbözô anyagokból improvizáltak ruhákat. A hagyományoktól a modern korig mottó jegyében zajló kiállításra mind a diákok, mind a pedagógusok lelkiismeretesen készültek, a nagyszülôk padlásáról, pincékbôl az egykor a különbözô mesterségeknél használt tárgyakat gyûjtöttek össze és állítottak ki. A szövôszék mellett mozsár és régi vasalók is elôkerültek. A modern kort az iskola divattervezôi szakán tanuló diákok, valamint szaktanárok által készített ruhadarabok bemutatója képviselte, erre a záróünnepség keretében került sor. Itt bemutatták az iskola új honlapját is, amely a www.avramiancu-ms.edituraedu.ro címen tekinthetô meg és díjazták azokat a tanulókat, akik az egyes tantárgyversenyeken jó eredményeket értek el.

A Magyar Koalíció nevû, három párt alkotta szövetség 15-18 magyar képviselôre számított az eddigi 12 helyett.

A Boris Tadic nevével fémjelzett Demokrata Párt azonban 64 mandátumot nyert, tehát önmagában is többsége van a 120 tagú újvidéki törvényhozásban, ahol még három – liberális, illetve polgári szervezôdések által delegált – képviselô támogatására számíthat. A vajdasági képviselôk felét listáról (onnan 5 magyar jelölt jutott be), felét pedig egyéni indulók közül választják. Ez utóbbiak közül elsôre senki sem kapott mandátumot, ezért második fordulót kellett rendezni számukra, s abban négy magyar jelölt gyôzött. A tizenegy – második fordulóba jutott – magyar induló közül tíz a szerb Demokrata Párt jelöltjével versenyzett, egy pedig a radikálisokéval. A demokrata aspiránsok közül nyolc magyar volt.

Derûlátásra adott okot az, hogy a három párt alkotta Magyar Koalíció jelöltjei az elsô fordulóban sok helyen több szavazatot kaptak, mint ellenfeleik. A kedvezô kilátások ellenére olyan – jelentôs magyar lakossággal rendelkezô – településeken is alulmaradtak a versenyben, mint Zenta (Senta), Ada (Ada), Kishegyes (Mali Idos) és Csóka (Coka). A Magyar Koalíció legnagyobb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) olyan ismert személyiségei sem jutottak be a tartományi képviselôházba, mint Kucsera Géza szabadkai polgármester és Korhecz Tamás vajdasági miszterelnök-helyettes, jogalkotási és kisebbségi jogokkal foglalkozó miniszter.

Tartományi szinten eddig a magyaroknak volt 12 parlamenti képviselôjük, s – a VMSZ-bôl – házelnök-helyettesük, miniszterelnök-helyettesük (Korhecz Tamás, aki egyben miniszter is volt), valamint még egy, a kulturális tárcát felügyelô miniszterük.

A külügyminiszterek annak nyomán hagyták jóvá hivatalosan a tárgyalási mandátumot, hogy a múlt héten a nagyköveti szintû egyeztetéseken a litvánok feladták eddigi fenntartásaikat.

A tárgyalásokat már másfél évvel ezelôtt meg akarták kezdeni, de akkor Lengyelország ezt megvétózta, mert az oroszok állategészségügyi okokra hivatkozva korlátozták a lengyel hús importját. Miután a húsvita megoldódott, és az új lengyel kormány beleegyezett a tárgyalások megkezdésébe, a litvánok álltak elô kifogásaikkal. Ezek részben eltûnt litván állampolgárok sorsának orosz részrôl történô tisztázását, az orosz energiaszállítások folyamatosságának garantálását, valamint Moszkva grúz, illetve moldovai politikájának megváltozását szabták volna elôfeltételül az EU–orosz tárgyalások megindításához.

Miután ezeket a problémákat az EU-diplomatáknak sikerült elsimítaniuk a litvánokkal – a vilniusi követelések nem kis része lényegében helyet kapott az uniós tárgyalási célkitûzéseket összegzô felhatalmazási dokumentumban –, minden akadály elhárult. A tárgyalások ünnepélyes elindítása a június 26-án és 27-én Szibériában tartandó EU–orosz csúcstalálkozón várható.

A stratégiai partnerségi megállapodás a biztonság- és külpolitikai, energetikai és kereskedelmi, valamint más gazdasági, továbbá kulturális, oktatási és kutatási együttmûködést is átfogni hivatott dokumentum lenne, amely nemzetközi jogi, szerzôdéses kötelezettségeket tartalmazna. Kidolgozása, szakértôk szerint, akár éveket is igénybe vehet.

Az április elején Bukarestben tartott NATO- csúcsértekezleten született határozatok megvalósítását, a csúcs utáni helyzetet értékelte a szövetség parlamenti közgyûlése, amely Berlinben tartja tavaszi ülésszakát.

Az eddigi bizottsági üléseken a képviselôk úgy vélekedtek, hogy sikeres az Afganisztánnal kapcsolatban elfogadott új stratégia, amely a békefenntartás katonai és polgári elemei mellett a helyi biztonsági erôk kiképzésére helyezi a hangsúlyt, és üdvözölték Franciaország bekapcsolódását a katonai programokba.

Szabó Vilmos szocialista magyar országgyûlési képviselô szerint a küldöttek üdvözölték Horvátország és Albánia felvételét, ugyanakkor sajnálkozásuknak adtak hangot amiatt, hogy Macedónia esetében a Görögországgal kialakult névvita miatt erre egyelôre nem kerülhetett sor. Ukrajna és Grúzia tervezett csatlakozásával kapcsolatban pedig annak a nézetnek adtak hangot, hogy a két ország belépése érdekében az év végéig elôrelépésre van szükség. Ezzel összefüggésben a közelmúltban tartott grúz parlamenti választásokat pozitívan értékelték. A küldöttek egyetértettek abban, hogy az amerikai elnökválasztás kimenetele nagymértékben befolyásolhatja majd annak az új NATO- stratégiának a kidolgozását, amelynek elfogadását a szövetség megalakulásának 60. évfordulója alkalmából – a jövô évben – tervezik. Az európai rakétatelepítést a jelen lévô orosz képviselôk ismét erôteljesen kifogásolták. A küldöttek ugyanakkor azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy Oroszország bevonására, illetve az orosz aggodalmak eloszlatására van szükség.

Egy földbirtokos képviselô fia, dúsgazdag bankár unokája volt, ám gyermekkora mégsem telt gondtalanul: anyjától kevés szeretetet, de annál több kritikát kapott. Etonból – ahol szellemi és fizikai képességeivel is kitûnt – nôügyei miatt távoznia kellett, a sandhursti katonai akadémia nem nyerte el tetszését, ezért a kontinensre ment nyelveket tanulni. A külügyminisztérium visszautasította, így a Reuters hírügynökségnél kezdett dolgozni, majd az üzleti életben akart vagyont szerezni. Gazdag ugyan nem lett, de elérte az áhított függetlenséget, kifinomult partijairól és nôügyeirôl legendák keringtek.

1939-ben, a világháború elôes- téjén beszervezte a titkosszolgálat, a haditengerészeti kémfônök személyes asszisztense lett 17F fedônéven. Veszélyes küldetéseket hajtott végre, kommandót vezetett ellenséges területen, miközben mindig nála volt kedvenc fegyvere, egy könnygázzal töltött golyóstoll. Írói tehetsége ekkor még csak abban nyilvánult meg, hogy két nap alatt megszövegezte a CIA elôdje, az OSS alapokmányát és tervet dolgozott ki (Goldeneye elnevezéssel) Gibraltár védelmére.

A háború után Jamaicán építette fel Goldeneye névre keresztelt házát, s élte tovább édes életét. Amikor aztán 44 évesen egy férjezett asszonnyal folytatott viszonya révén apa lett, meg kellett komolyodjon. Belevágott az írásba, s megszületett Ôfelsége 007-es számú titkosügynöke, aki megváltoztatta Fleming életét és a modern tömegkultúrát. James Bond modelljén ma is vitatkoznak, de egészen biztos, hogy Fleming saját életébôl merítette a legtöbb ihletet. A hasonlóság nagyon is feltûnô: az elôkelô származás, az etoni iskola, a sárm és elegancia, a szép nôk szeretete mindkettejükre jellemzô volt. Az biztos, hogy a nevet egy amerikai ornitológustól kölcsönözte, amikor egy férfiasságot és határozottságot sugárzó, könnyen megjegyezhetô nevet keresett.

Fleming James Bond kalandjainak 14 epizódját írta meg, ezeket 36 nyelvre fordították le és csak haláláig 50 millió példányt adtak el belôlük. Mûvei huszonkét sikerfilm alapját szolgáltatták, a titkos ügynököt megszemélyesítette Sean Connery, Roger Moore és Pierce Brosnan is. A sorozatot Fleming halála után három szerzô is folytatta, sôt halála századik évfordulóján újabb Bond-regény jelenik meg, de egyikük sem ért el hozzá hasonló sikereket.

Június elsején a szavazati jogukkal élni akaró választópolgárok négy szavazólapot kapnak. Az idén, elôször a rendszerváltást követôen, névre szóló szavazással választják a megyei tanácselnököket is.

A szavazólapok több lapból állnak. Belsô oldalaira az összes jelöltlista illetve független jelölt feltüntetéséhez elégséges négyszöget nyomtatnak, oly módon, hogy az utolsó oldal fehéren maradjon az ellenôrzô bélyegzô számára. A szavazólapok oldalait megszámozzák. A négyszögeket egymással párhuzamosan nyomtatják, két oszlopban egyazon oldalon. A négyszögeket megszámozzák, az elsô belsô oldal bal oszlopának elsô négyszögével kezdôdôen, amely 1. sorszámot kap, folytatva a jobb oldali oszlop elsô négyszögével, amely 2. sorszámot kapja, a számozást folytatva az utolsó négyszögig. A négyszög bal oldali felsô szögletébe nyomtatják a választáson részt vevô politikai párt, politikai szövetség, választási szövetség, vagy, az esetnek megfelelôen, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei elnevezését, illetve a "Független jelölt" szöveget, a jobb oldali felsô szögletbe pedig a választási jelet.

A politikai pártoknak, az országos vagy megyei szinten megalakított politikai szövetségeknek és választási szövetségeknek minden választókerületben ugyanazt a választási jelet kell használniuk.

A szavazólap méreteit a választókerületi választási iroda állapítja meg, figyelembe véve a négyszögek számát, valamint a jelöltek nevének, illetve a fentiekben említett többi adat kinyomtatásához szükséges felületet.

Június elsején négy szavazólapot kapnak a szavazópolgárok: 1. a helyi tanácsosi listát, 2. a megyei tanácsosok listáját, 3. a polgármesterjelöltek, 4. a megyei tanácselnökjelöltek nevét tartalmazó szavazólapokat.

A marosvásárhelyi városi tanácsosjelölteket tartalmazó szavazólapon az RMDSZ tanácsosjelöltjei, illetve a tulipán jele a 4. oldal 6. helyén találhatók.

Az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeinek lajstroma és a tulipán jele a 4. oldal 6. helyén található.

Lokodi Edit Emôke, az RMDSZ megyei tanácselnök- jelöltjének neve a 2. oldal 3. négyszögében, Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a szavazólap 2. oldalán a 4. négyszögben található.

Szavazáskor a pecsétet a négyszögbe, a választási jelre vagy a polgármester-, illetve a megyei tanácselnökjelölt nevére kell ütni.

Kedden 10 és 11 óra között a Diamant piacnál találkozhatnak az RMDSZ polgármesterjelöltjével és a tanácsosjelöltekkel, 11 órától a Concordia Szállóban a Fejlesztési Minisztérium által szervezett turisztikai konferencián vesz részt Borbély László, majd délben a Business Hotelben a www.esimplu.ro nevet viselô, kis- és középvállalkozóknak szóló honlap bemutatóját nyitja meg. 16 és 18 óra között a Pandúrok sétányon, a Darina bolt elôtt lehet találkozni az RMDSZ-polgármesterjelölttel és csapatával. Este 9 óra 10 perckor a Stii Tv meghívottja, az adás témája a terelôutak.

Egy tisztességes, konkrét fejlesztési tervekre alapozott vitát szeretnék folytatni az összes ellenjelöltemmel. Fontos, hogy elmondjuk a marosvásárhelyieknek, melyek az elképzeléseink a város jövôjérôl, és fôként azt, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a lakosság élete jobbá váljon.

Sajnos, a jelenlegi polgármester eddig semmi jelét nem adta annak, hogy elfogadná a meghívást egy ilyen vitára. Sôt, az elsô és egyben utolsó, televízió által közvetített találkozásunk után elutasított minden részvételt hasonló mûsorokban. Személyesen hívom meg a polgármester urat élôben közvetített televíziós adásokba, ahol a megalapozatlan vádaskodások helyett a város valós problémáinak megoldásáról szóló párbeszédnek kell érvényesülnie.

Ezekre az élôben közvetített megmérettetésekre csak most, a kampány utolsó hetében keríthetünk sort, amikor még van idô arra, hogy elmondhassuk, mit tehetünk a marosvásárhelyiekért.

Azt szeretném, hogy a város polgárai a tények ismeretében válasszák ki a legjobb jelöltet.

Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje

A szombat délelôtt 11 órakor kezdôdô avatóünnepség újabb fontos szoborral gazdagítja Marosvásárhelyt. A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány, annak elnöke, Borbély László kezdeményezésére leleplezendô bronzalkotás, Gyarmathy János szobrászmûvész impozáns köztéri munkája egy olyan személyiség elôtti tisztelgés múltat, jelent és jövôt szervesen egybekötô jele, akire méltán lehet büszke a város magyarsága.

"Nem lehet egy nemzetnek világosodásra jutni semmiképpen, hanem csak a nemzeti nyelv útján" – hirdette Aranka György, aki életének fômûvét, az 1793-ban alapított Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaságot ennek a jegyében alkotta meg és mûködtette közel másfél évtizeden át. Zágoni Aranka György, a Társaság mindenesként fáradhatatlan titoknoka a felvilágosodás igen jelentôs erdélyi képviselôje, messzire tekintô céljait ebben a Maros menti vidéki kisvárosban valósította meg a XVIII. század végén és a XIX. elején, ám hatásuk, kisugárzásuk rövid idô alatt országossá vált. Aranka munkássága sokirányú volt, de nem a költô, nem a mûfordító, nem a jogtudós munkái maradtak fenn az utókor számára, bár azokból is van, amit számon tartaniuk a szakembereknek, hanem az az úttörô kezdeményezés, amelynek létrejöttét és mûködtetését a felvilágosodás eszméinek a szellemében az anyanyelv felvirágoztatása, a nemzeti kultúra és tudományosság sokrétû fejlesztése érdekében képessége teljességével szorgalmazta. Nem volt egyszerû megvalósítani ezt "nyelvünknek vidám tavaszán", számos akadály nehezítette akkoriban az ilyenszerû elképzelések gyakorlati kivitelezését, 1793-ban mégis beérik a szervezéssel járó rengeteg fáradozás, megalakulhat a nemes törekvések beteljesítésére hivatott tömörülés, amely némiképp a Magyar Tudományos Akadémia elôfutárának is tekinthetô, több mint három évtizeddel megelôzve azt. Gróf Széchenyi István, a reformkor kimagasló alakja 1825-ben birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, Zágoni Aranka György, az anyagiakban nem dúskáló marosvásárhelyi táblai ülnök csupán ideje, energiái, élete teljességét fektethette eszményei valóra váltásába, azt viszont páratlan lelkesedéssel, maradéktalan odaadással tette. Írt, szervezett, közbenjárt, levelezett, utazott szakadatlanul, méltán kiérdemelve az Erdély Kazinczyja megnevezést.

De ki is volt ez a közösségét szolgáló marosvásárhelyi jeles emberünk? Elôneve családjának zágoni eredetére utal, az azonos nevû édesapja erdélyi református püspök is volt, lelkészi szolgálata sokfelé vitte ôket, a gyermek Széken született 1737. szeptember 17-én. Iskoláit már Marosvásárhelyen a gimnáziumban, majd 1753-tól a nagyenyedi kollégiumban végezte, ahol filozófiát és jogot tanult. Visszakerült Vásárhelyre, ahol 1764-tôl a királyi táblánál araszolt felfelé a rangsorban. Kezdetben írnokként, majd iktatóként dolgozott, aztán számfeletti ülnök lett. 1787-ben törvényszéki közbíróvá avanzsált, 1796-ban nyerte el a királyi tábla rendes ülnöki beosztását. A lexikoni címszóadatok nyilván nem részletezik mindazt, ami hivatali tevékenységét jelentette, s még kevésbé azt, amit azonkívül kifejtett, noha mindkét irányban széles körû volt a munkássága, és elismerésnek örvendett a városban. A helyi közmûvelôdés tevékeny elômozdítójaként is tekintélyt szerzett. Irodalmi babérokra is pályázott. Megtanult németül, franciául, igyekezett elmélyülni a mûfordításban, a világirodalom több érdemes mûvét tolmácsolta magyarul, jelentette meg nyomtatásban. A költészet is foglalkoztatta. A legfontosabb azonban, hogy létrehozta az Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaságot, és szívós küzdelemmel az Erdélyi Kéziratkiadó Társaságot is megteremtette. Mindez az 1817-ben bekövetkezett haláláig szívügye maradt.

A marosvásárhelyi református temetôben nyugszik, sírköve ma a ravatalozó szomszédságában levô mûemlék jellegû sírkövek között található. Hagyatékát most nem részletezzük, bizonnyal megteszik azt a szombati avatás szónokai. Arra azonban biztatjuk olvasóinkat, hogy minél nagyobb számú részvételükkel tegyék valóban emlékezetessé a közösségünk életében nem mindennapi eseményt.

A rendôrségen és a megyei választási irodánál is bejelentést tett a Magyar Polgári Párt (MPP) ama, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét és megyei tanácselnökjelöltjét támadó névtelen szórólapoknak az ügyében, melyek a napokban kezdtek el terjedni a megyeszékhelyen. Az MPP megyei székházában tartott tegnapi sajtótájékoztatón a párt megyei tanácselnökjelöltje, Tôkés András elmondta, az alakulat elhatárolódik ezektôl az anyagoktól, tartalmukat nem kommentálják.

Tôkés kifejtette, az MPP-nek, amellett, hogy tartja magát a megállapodáshoz, miszerint nem folytat negatív kampányt, nem is lenne érdeke elmérgesítenie viszonyát az RMDSZ-szel, mivel meggyôzôdésük, hogy a helyhatósági választások után az RMDSZ csúcsvezetésében reformok következnek, és a parlamenti választások elôtt a két alakulat tárgyalni is fog egymással.

A párt készítette nem hivatalos telefonos közvélemény-kutatás eredményei szerint a megyei tanácselnöki tisztségért közel azonos eséllyel indulnak az RMDSZ és az MPP jelöltjei. A felmérés során csak magyar választókat kérdeztek, és a többi elnökjelöltre nem terjedt ki a közvélemény-kutatás.

Ma érkezik a megyébe Kövér László fideszes politikus, aki az MPP több kampányrendezvényén is részt vesz – jelentette be Ráduly Levente megyei elnök. Az RMDSZ részérôl elhangzott, a magyar ellenzéki politikusok kampánybeli részvételét rosszalló nyilatkozatokra is reagált Ráduly. Szerinte a rosszallók azt nem értik meg, hogy a politikai támogatás elfogadott gyakorlat, és a Fidesz támogatása nem a pártnak szól, hanem az autonómiát és a fontos nemzetstratégiai értékeket felvállaló politikai erônek. Aki ezt kifogásolja, nincs tudatában annak, hogy nem létezik külön erdélyi, kárpátaljai vagy felvidéki magyar ügy, hanem egységes magyar ügy létezik – vélte az MPP megyei elnöke. Mint elhangzott, gróf Bethlen Istvánnak a közelmúltban ellopott szobrát pótló alkotást a szervezet visszajuttatja a gernyeszegi közösségnek, a szoboravatót csütörtökön 16 órakor tartják Tôkés László EP-képviselô és Tôkés András megyei tanácselnökjelölt jelenlétében.

Több olvasó jelezte szerkesztôségünknek, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marosvásárhelyen nemrég megnyílt területi irodájának ajtaját több alkalommal is zárva találták a délelôtti órákban, annak ellenére, hogy a munkaprogram reggel 8-tól délután 16.30-ig szól. Miért nem tartják be az ügyfélfogadási programot? – érdeklodtünk a helyszínen.

Mint ismeretes, az Országos Diszkriminációellenes Tanács területi irodát nyitott Marosvásárhelyen, ahová Maros és a környezô megyék lakói fordulhatnak abban az esetben, ha jogsérelem éri ôket. A Szakszervezetek Házának III. emeleti 56-os szobájában levô iroda május elejétôl kellene fogadja az ügyfeleket.

Ottjártunkkor az ügyeletes jogászt, Daniela Vaidast a helyszínen találtuk, a helyiség azonban egy országos szerv területi irodája helyett inkább egy kiüresített raktárhelyiséghez hasonlít: leszakadt ajtókilincs, a számítógép és a nyomtató a földön, az asztal pedig darabokban a sarokban hevert. Az irodában egyetlen szék van, az ügyfeleket nincsen ahová leültetni, szekrénynek pedig nyoma sincsen. Emellett az iroda a harmadik emeleten van, így az idôseknek nehezükre esik feljutni, a fogyatékosoknak pedig egyáltalán nincsen lehetôségük erre. A Népújság kérdésére a jogász elismerte, hogy megtörténhetett, hogy az ügyfelek nem találták az irodában.

– Ilyen feltételek mellett nem lehet ügyfeleket fogadni, a terem nincs kifestve, nincs egy asztal, amelyen lejegyezhetném a panaszokat. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács jogi osztályánál kértem, hogy rendezzék be megfelelôképpen az irodát, azonban azt állították, hogy erre nincsen pénz – magyarázta Daniela Vaidas, aki nem volt hajlandó elárulni, hogy naponta mennyi idôt tölt az irodában, csupán annyit mondott, hogy délelôttönként bejár néhány órára.

A kérdésben Haller Istvánhoz, a tanács egyik tagjához fordultunk, aki elmondta, a jogász hölgyet februártól alkalmazták, kapja a fizetést, és a tanács tud arról, hogy alkalmazottuk nem végzi megfelelôképpen a dolgát, azonban, hogy miként lépnek fel az ügyben, Haller István nem tudott választ adni, így a jogász közvetlen feletteséhez irányított. Stefan Vasilescu, a tanács jogi osztályának illetékese megkeresésünkre kifejtette, a héten személyesen látogat majd Marosvásárhelyre, ahol tárgyalni fog a jogásszal, hiszen az irodához forduló panaszosokat valakinek fogadnia kell. Kérdésünkre válaszolva elmondta, a tanács egyelôre nem fontolgatja az alkalmazott elbocsátását, azonban ha továbbra sem fogja betartani az elôírt ügyfélfogadási programot, illetve nem látja el megfelelôképpen a feladatait, akkor mindenképp sor kerül majd erre.

Mivel Daniela Vaidas arra hivatkozik, hogy a mostoha munkakörülmények miatt nem tudja fogadni az ügyfeleket, az iroda berendezésével kapcsolatosan is érdeklôdtünk Haller Istvánnál, aki elmondta, úgy tudja, hogy a Szakszervezetek Házának az adminisztratív személyzete felajánlotta a jogásznak, hogy összeszerelik az íróasztalát, azonban ô visszautasította, mondván, hogy ameddig nem festik ki a termet és nem csiszolják fel a parkettet, addig nem tart igényt a bútorzat összeszerelésére.

Tény, hogy az országos diszkriminációellenes szerv területi irodája nem mûködik rendeltetésének megfelelôen és ideje lenne a számonkérésnek.

Borbély László:

Június elsején Marosvásárhely ismét polgármestert választ. A tét a város jövôje, a polgárok jóléte, Marosvásárhely bekapcsolása Európa kulturális, gazdasági vérkeringésébe. Marosvásárhely többet érdemel annál, amennyit az elmúlt 8 év alatt a városvezetés tett, elérkezett az idô a változásra. Olyan polgármesterre van szüksége, aki tudja, melyek a prioritások, aki átfogó városfejlesztési tervekben gondolkodik, de aki számára nem közömbösek az emberek mindennapi gondjai sem. Akinek a sokszínûség, a többnyelvûség alapérték. Többet kell tenni Marosvásárhelyért, és én tudom, mit kell tenni. Miniszterként már bizonyítottam, és ígérem, polgármesterként sem csalódnak bennem. Ehhez azonban össze kell fogni, minden magyarnak el kell menni szavazni. A polgármesteri széket már az elsô fordulóban megnyerhetjük, ezt az esélyt nem szabad elszalasztanunk!

Dr. Csegzi Sándor fizikus:

A várost vezetni kell, az Emberekért !

A várost tervezni kell, az Embereknek!

A várost éltetni kell, az Emberekkel!

Az elmúlt 8 évben, mint alpolgármester, azon dolgoztam az RMDSZ-frakció támogatásával, hogy terveink és döntéseink szülessenek egy élhetô városért, a marosvásárhelyiekért. Készen állok az elkövetkezendôkben is egy olyan városért küzdeni, melynek nem csak épületei és infrastruktúrája, hanem lelke is van.

Egy élô Marosvásárhelyért dobban a szívem!

Dávid Csaba mérnök:

Szeretem ezt a várost, s mindent meg kell tennünk, hogy unokáink is kedvvel maradjanak Marosvásárhelyen. Senkinek nem szabad tönkretennie a kapott örökséget. Városi tanácsosként egyik fontos feladatom úgy cselekedni, hogy a fenntartható fejlôdés mellett megôrizzük értékeinket. Ezért nagyon fontos az RMDSZ többségi frakció megmaradása a városi tanácsban. Ez garantálja az említett célkitûzés megvalósítását, a közpénzek hatékony, a lakosság érdekében történô felhasználását.

Törzsök Sándor mérnök:

Prioritásaim a következôk: a metropolitán zóna mûködôképessé és életképessé tétele. Uniós pályázati lehetôségek maximális kihasználása.

Szeretnék munkálkodni: a szemétgazdálkodás megnyugtató rendezéséért, a terelôutak rendezéséért. Fontos a segesvári út meghosszabbítása Maroskeresztúrig, illetve nyomvonalának módosítása Koronka határában, összekötve a Jedd–Ernye terelôúttal, a környéken épülô autópályákhoz való csatlakozás biztosítása (erdélyi és moldvai autópálya), a megyeközpont víz- és csatornarendszerének fejlesztése, egybehangolva a peremközségek urbanisztikai, távlati céljaival.

Dr. Kolozsvári Zoltán mérnök:

Mint gyökeres vásárhelyi, szeretném, ha Marosvásárhely egy fejlôdô és virágzó (valójában és képletesen is!) közép-európai város lenne, egy olyan polgármesterrel, aki nem lezülleszti, hanem megpróbálja felemelni, mindenki számára élhetôvé tenni. Szeretnék olyan adminisztrációval dolgozni, hogy ne arra kelljen figyelnem, hol és milyen érdekbôl akarnak átverni, hanem teljes szívvel és közös akarattal munkálkodhassunk a közjó érdekében. Szeretném – a hagyományokat mint szilárd gyökereket megôrizve – építeni a XXI. század Vásárhelyét.

Dr. Makkai Gergely meteorológus:

Meteorológus vagyok, természetes, hogy legfôbb célom, hogy Marosvásárhelyt tiszta, élhetô várossá változtassuk. Ahhoz, hogy valóban élhetô legyen, tiszta levegôre, tiszta vízre, Maros- partra, civilizált és tisztán tartott játszóterekre, parkokra, zöldövezetekre van szükség. Ezeket a célokat tûztem elsôsorban magam elé a tanácsban. Egyetemi tanárként is arra nevelem a fiatalokat, hogy vigyázzanak környezetükre, hiszen a gyermekeik is itt kell majd éljenek. Ám tudatában vagyok, hogy a célok csak erôs tanácsoscsapattal valósíthatók meg. Az RMDSZ csapata erôs, és képes arra, hogy közösen élhetôvé tegyük városunkat.

Dr. Benedek István orvos:

Tanácsosként, de szakmámból adódóan is, mindig segíteni kívántam az embereken. A következô idôszakban is a szociális kérdéseket tekintem majd szívügyemnek. Azért akarok dolgozni, hogy visszaszorítsuk az elburjánzott korrupciót, segíteni tudjunk a rászorulókon: hatékonyabb hôgazdálkodással, fûtéspótlékkal. Olyan Marosvásárhelyt szeretnék, amely a régi hangulatot idézi, s ahol mindenki jól érzi magát. Ehhez azonban többségben kell maradnunk a marosvásárhelyi tanácsban. Ha kisebbségbe szorulunk, ez mind veszélybe kerül.

Mózes Levente közgazdász:

Szeretem ezt a várost. Marosvásárhelyen születtem, itt akarom leélni az életem. Szeretnék szülôvárosomnak európai színvonalú, civilizált jövôt biztosítani. Ehhez a gazdasági felemelkedés mellett arra is szükség van, hogy mindenki otthonának érezze. A városfejlesztési programok támogatása mellett az elkövetkezôkben is azért szeretnék tenni, hogy minél több magyar személyiségrôl nevezzünk el utcákat. Szívügyem a környezetvédelem, ezért újabb zöldövezetekkel, parkokkal tenném szebbé Marosvásárhelyt. A célokat azonban csak erôs, felelôsségteljes városi tanáccsal valósíthatjuk meg, ahol továbbra is meghatározó szerephez jut az RMDSZ-frakció.

Dr. Bakos Levente közgazdász-mérnök:

Közvagyon mindaz, ami a mienk. Nem az enyém, nem a tied és nem az övé.

Közvagyon a tér – ahol apáink és mi is felnôt-tünk –, az ismerôs házak, utcák és terek, a zöldövezetek, sôt még a kóbor kutyák is. Úgy gondolom, a közvagyon védelme a tanács elsôdleges feladata. Örökségünk a város, ahol élünk és amire vigyáznunk kell. Tanácsosként, ha lehetôséget kapok rá, mindenekelôtt ezeket fogom szem elôtt tartani, tenni erôm szerint, hogy megôrizhessük ezt az örökséget.

Molnár Gábor mérnök:

Városi tanácsosként azért dolgozom, hogy Marosvásárhely gazdag, hagyományôrzô, modern város legyen, lakói pedig elégedett és a jövôben bízó polgárok. A jövedelmek gyarapításához vállalkozóbarát intézkedéseket javasolok és a jövôben is aktívan részt kívánok venni a civilizált életvitelhez szükséges szolgáltatások javításában, minden területen alkalmazva a méltányos teherviselés elvét. Hatékony, fogyasztóbarát, mindenki által kifizethetô távfûtést, civilizált közszállítást, tiszta utcákat, parkolókat tudunk és fogunk biztosítani, ha mi dönthetünk és döntéseinket végrehajtják. Ahhoz azonban, hogy megvalósítsuk céljainkat, erôs, többségi tanácsra van szükség.

Bálint István biológus:

Marosvásárhelyen születtem, itt nôttem fel, itt jártam iskolába. Városi tanácsosként tenni akarok azért, hogy a lakosság megtalálja e városban mindazt, ami a nyugodt, civilizált életet biztosítja: virágokkal és fákkal beültetett parkokat, rendezett játszótereket, tiszta, gödörmentes utcákat, civilizált tanulási feltételeket biztosító iskolákat, sportpályákat és uszodákat, a fiataloknak munkalehetôséget, az idôseknek a pihenést biztosító nyugodt környezetet. Meg tudjuk ezt valósítani, ha összefogunk, együtt tervezünk, építünk és nem vagyunk közömbösek a város jövôje iránt.

Peti András jogász:

Marosvásárhelynek többségi RMDSZ helyi tanácsra van szüksége, olyan emberekre, akik tudnak és akarnak is tenni a város lakói érdekében. Az RMDSZ tanácsos-jelöltjei között egyfelôl nagy tapasztalatú, elismert szakemberek és szakpolitikusok képviseltetik magukat, ugyanakkor ambíciós, tanulni vágyó, új ötleteket és terveket dédelgetô fiatalok is részt vesznek. Meggyôzôdésem, hogy ha megtisztelnek a bizalmukkal és ránk szavaznak, az RMDSZ városi tanácsosai méltó módon fogják képviselni a város és a magyarság érdekeit az elkövetkezendô négy évben.

Kirsch Attila mérnök:

A 2008-as évi helyhatósági választások egyik legfontosabb céljának az RMDSZ önkormányzati többségi képviseletének megtartását tartom. Ez a többség jelenti azt a garanciát, mely az elkövetkezô négy évben döntéseivel nemzeti közösségünk érdekeit képviselheti. Erre gondolva kell mindenkinek véleményt nyilvánítania június 1-jén. Mindenkit arra kérek, éljen állampolgári jogával, és szavazatával támogassa nemzeti közösségünk képviseletét a városi döntéshozatalban.

Szászrégen

Polgármesterjelölt: Nagy András

1958. június 20-án születtem Szászrégenben, 1978-ban végeztem a szászrégeni 1-es Számú Faipari Líceumban, majd 1984-ben a kolozsvári Mûszaki Egyetem szerszámgéptervezôi szakán szereztem mérnöki diplomát. 1983-ban pedagógiai alapfokú képzésben volt részem. 1991-ben számítógépes szövegszerkesztésben, adatbázis-kezelésben mélyítettem el ismereteimet. 2001-ben Hágában VNG rendszerû adminisztráció, szervezés és vezetés szakképesítésen vettem részt. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezetének alapító tagja voltam, 1992-tôl szervezési alelnök. Szászrégeni születésû lévén büszkén mondhatom, hogy szeretem szülôvárosomat és tenni akarok érte, hogy egy korszerû, civilizált, Európai szintû várossá alakítsam. Elterveztem ezelôtt négy évvel, hogy behozom a lemaradást, rendbe hozom városunkat, új fejezetet nyitunk Szászrégen történelmében. Szükség van még négy évre, hogy folytatni tudjam a megkezdett munkát: a hosszú távú városfejlesztési politika kidolgozását és alkalmazását. Szeretném továbbfejleszteni az infrastruktúrát, újratervezzük a városi forgalmat, sportkomplexum létrehozását tervezzük, kerékpárutakat létesítünk. Javítjuk a kapcsolatot az önkormányzat és a lakosság között, tovább támogatjuk a helyi kulturális életet és a tanügyet. Minden munkámat felelôsségtudattal és becsületesen végzem. Szeretek beszélgetni az emberekkel, megpróbálom megoldani problémáikat. Szabadidômben járom a természetet, szeretem az állattant, az ornitológiát, amikor ráérek focizom és sízek.

Szováta

Polgármesterjelölt: Péter Ferenc

1963. október 26-án születtem Szovátán. Közigazgatási jogot végeztem a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, majd közigazgatási menedzsment az európai unióba való integrációs folyamatban – mesterképzésben vettem részt. 1990-tôl az RMDSZ-tagja, 1998-tól a szovátai RMDSZ-választmány tagja, 2000-tôl TKT-tag 2004-tôl SZKT-tag és a szovátai RMDSZ elnöke, 2008-tól az SZKT alelnöke vagyok. 2000-tôl Szováta polgármestere. A vállalkozói szférából jöttem a közigazgatásba. Onnan hoztam a polgármesterként nélkülözhetetlen szervezôképességem, dinamizmusom. Nem csak élem a jelent, de tervezem a jövôt. Alig lettem "negyvenes", és már ebbôl nyolcat a közigazgatásban tevékenykedtem polgármesterként. Még fiatal vagyok, lendületes, tettre kész, megvalósításra váró tervekkel. Az elmúlt évek során közigazgatási jogot végeztem, hogy munkámban erôsíthessem a szakmaiságot. Sarkall a vágy, hogy az általam irányított csapat minél többet tegyen a városért. Az elmúlt években sok tervet megvalósítottunk, mindnyájunk számára igen fontos, nagy infrastrukturális projekteket kezdtünk el, amelyek átnyúlnak egyik ciklusról a másikra, és be akarom fejezni ôket. De ugyanakkor új projekteket is el akarok kezdeni. Olyanokat, amelyekre az uniós csatlakozásunk révén a következô években nyílnak lehetôségek, s amelyekre az itt élô embereknek szükségük van. A megteremtett alapokra építkezni kell. A településfejlôdés, -fejlesztés legfontosabb tényezôje a turizmus. Célom a fürdôváros turisztikai vonzerejét évrôl évre emelni, a szolgáltatások skáláját szélesíteni, a turisztikai idényt hosszabbítani. Ehhez a fürdô-, illetve gyógyturizmus továbbfejlesztése mellett meg kell teremteni az ökoturizmus, a kirándulóturizmus, a falusi turizmus, gasztroturizmus alapfeltételeit.Olyan éveket élünk, amikor az a tét, hogy sikerül-e fejlôdési pályára állítani a településünket. Egyetlen itt lakó embernek sem lehet mindegy, hogy a közelgô választás után kik kerülnek a város élére. Nem mindegy, hogy tudnak-e tenni érte. Nem mindegy, hogy mekkora hozzáértéssel és milyen mozgástérrel rendelkeznek. Tudnak-e a megyei és az országos költségvetésbôl pénzeket szerezni, meg tudják-e védeni projektjeinket, képesek-e regionális szinten más településekkel együtt dolgozni, és a versenyfutásban meg tudják-e védeni a településünk sajátos érdekeit. Ilyen kihívások elé állít a jövô. Polgármesteri jelölésemmel erre a feladatra vállalkozom. Segítôtársaimul pedig tapasztalt, hozzáértô emberekre van szükségünk!

Vállalkozó szellemû embernek tartom magam, akiben van akarat és kitartás egy-egy jó ötletet végig vinni. A munkában becsülöm a szakértelmet és a megbízhatóságot. Kevés szabadidômet szeretem a családom körében eltölteni. Szívesen kirándulok velük idegen vidékekre, de a környékbeli természeti szépségeket is télen-nyáron felkeresem. Barátaimmal rendszeresen teniszezek. Szükségét érzem a sok mozgással járó, feszültségoldó szórakozásnak csakúgy, mint a csendes elmélyülésnek.

Erdôszentgyörgy

Polgármesterjelölt: Tarr András

1956. szeptember 28-án születtem Erdôszent- györgyön, A marosvásárhelyi mezôgazdasági líceumban érettségiztem állategészségügyi szakon. 1978–1986 között az erdôszentgyörgyi kisipari szövetkezetnél dolgoztam. 1986-tól 1992-ig az erdôszentgyörgyi polgármesteri hivatal gazdasági referense voltam, 1992–2000 között alpolgármester, 2000- tôl polgármester.

Azért vállaltam el a jelölést, mert úgy érzem 22 év adminisztrációs munka után van elég tapasztalatom ahhoz, hogy tovább folytassam a munkámat azzal a céllal, hogy a megnyert pályázatokat közösen kivitelezhessük. 6.400.000 euró beruházással megépítjük az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, valamint az ülepítôállomást. Új iskolaközpontot hozunk létre, a beruházás értéke 9.400.000 euró. A Rhédey-kastély udvarán központi parkot létesítünk. Korszerûsítjük az úthálózatot. Beindítjuk a nappali központot. A városi kórházat kistérséget kiszolgáló egészségügyi egységgé alakítjuk infrastruktúrájának bôvítésével és korszerûsítésével. Mûvelôdési, mûvészeti és turisztikai központtá alakítjuk át a Rhédey- kastélyt. Jobban kiaknázzuk a Bözödi-tó turisztikai vonzerejét, fellendítjük a faluturizmust Bözödön. És továbbra is jó kapcsolatokat tartunk a civil és magánszférában tevékenykedôkkel. A munkám mellett szeretem a családom. Erényemnek tartom az ember iránti tiszteletet, a méltóságot és a tisztességet. Ezenkívül szeretek sportolni, zenét hallgatni.

Június elsején ajándékozzuk meg gyerekeinket a biztos jövôvel. A széthúzás, a megosztás zsákutcába vezetheti közösségünket. Mi a biztos jövôt, a haladást kínáljuk. Önkormányzati munkám elmúlt idôszaka bizonyította: jól dolgoztunk, folytassuk tovább együtt.

Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke, elnökjelöltje

Marosludas

Polgármesterjelölt: Ferenczi Levente

1968. május 5-én születtem Marosludason. Gyerekkoromtól szeretem a rendet, fegyelmet és a pontos, alapos munkát. Elemi, általános, majd középiskolás éveim alatt József Attila verssorai vezéreltek: "dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes." 1988-ban sikeresen fevételiztem a Kolozsvári Mûszaki Egyetem gépészmérnöki szakára, amit 1993-ban el is végeztem. Friss mérnökként 1993-ban egy magáncégnél kaptam állást mint mûszaki vezetô, a földgázat vezettük kilenc faluba. 1996 januárjától munkahelyet cseréltem, a ROMVELO gumiabroncsgyár tervezôosztályára kerültem. 1996. február 20-án megszületett a lányom, Beatrix, májusban munkanélküli lettem, elbocsátottak a gyárból. Magáncéget alapítottam és 1997-ig ezt vezettem, majd tanári állást vállaltam a Magyarbükkösi Általános Iskolában. Itt tanítottam a matematikát és párhuzamosan végeztem a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika szakát. 2002-ben sikeresen vizsgáztam és címzetes magyar mérnök-tanár titulust szereztem a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Iskolaközpontban. 2004- tôl Marosludas város alpolgármestere vagyok. Eredményeim: a helységnévtáblák, a középületek neveinek két nyelven való kifüggesztése, magyar személyiségrôl utcát neveztünk el, magyar városlakónak ítélt díszpolgárság, egyre több színházi elôadás, könnyûzenekoncert, táncfesztiválok szervezése, fiataloknak tömbház építése, és sok más, magyar vonatkozású eredmény. Terveink vannak és tudom, hogyan kell megvalósítani és elérni a célt, de ezek kivitelezésére szükségem van a marosludasiakra. Többet lehet tenni ezért a városért, ha összefogunk és nem széthúzunk, együtt tehetünk Marosludas jövôjéért, az emberek jövôjéért, azért, hogy az emberek úgy érezzék, Marosludas az a hely, ahol mindannyian otthon vagyunk és ahol élni szeretnénk.

Dicsôszentmárton

Polgármesterjelölt: Szabó Albert

1961. május 3-án a Hargita megyei Zetelakán születtem. 1980-ban elvégeztem a dicsôszentmártoni 1-es Számú Ipari Líceumot, majd 1986-ban a kolozsvári Mûszaki Egyetem gépészmérnöki karát, 2004-ben a Villányi Úti Konferenciaközpont és Szabadegyetemen vezetô tisztségviselô és szakértôi szakképesítésén, illetve 2005-ben a Tempus Közalapítvány által szervezett Multiplikátor Képzési Programban vettem részt. 1986–1990 között a gyergyószentmiklósi mechanikai vállalat gépészmérnöke voltam, majd 1990–1992 között a dicsôszentmártoni CARS Rt. gépészmérnöke, 1992–1999 között a Citocom Kft. ügyvezetôje, 1999–2003 között a Legarto Kft. fômérnöke, 2003–2005 között újra a Citocom Kft. ügyvezetôje, 2005-tôl a marosvásárhelyi Solenko Kft. ügyvezetôje. 1990- tôl az RMDSZ dicsôszentmártoni szervezetének tagja vagyok, 2004-tôl a helyi RMDSZ választmányi tagja, a TKT tagja, jelenleg dicsôszentmártoni tanácsos. Amint a rendszerváltás utáni években a társadalomnak sikerült azt a szintet elérnie, ami lehetôvé tette az európai szintû demokrácia rügyezését, úgy éreztem, hogy meggyôzôdött európaiként aktív részese kell lennem a társadalmi-gazdasági átalakulásoknak. Eleinte ezek szigorú kritikusa, majd az RMDSZ csapatával vállvetve próbáltam meg ezt az átmeneti állapotot a vidéki kisváros szintjén gördülékenyebbé tenni. Már gyerekkori emlékeimben is fölmerülnek a szórványmagyarság kisebbségi gondjai. Székelyföldrôl hazakerülve óvodáskoromban tapasztalhattam elôször a kisebbségi sors nehézségeit. Neveltetésem során egyre inkább foglalkoztatott az identitástudat fontossága. Megtanultam azt, hogy a szórványban magyarnak lenni erkölcsi fogalom, hit, cselekvés és lelkiismeret kérdése. Ezért fogadtam el a polgármesterjelölést. Be szeretném bizonyítani, hogy a XXI. század Európájában Dicsôszentmártonban is lehet egy magyar ember a helyi közösség jó vezetôje, és hogy egy magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ uniós szinten tudja egy vidéki kisváros közigazgatását ellátni, a jelenleg hanyatló gazdasági-társadalmi életet fellendíteni. Szeretem a szépet, a mûvészeteket, szeretem a természetet, szeretem a közösségi munkát. Szabadidômben barkácsolok, horgászok és kertészkedem.

Nyárádszereda

Polgármesterjelölt: Dászkel László

1956. augusztus 15-én születtem Nyárádszeredában. Középiskolai tanulmányaimat a nyárádszeredai Reál-Humán Középiskolában végeztem és itt érettségiztem 1975-ben. A brassói Mûszaki Egyetem gépészmérnöki karán szereztem egyetemi diplomát. 1981–1996 között mérnökként dolgoztam. 1990–1992 között a nyárádszeredai helyi RMDSZ-szervezet alelnöke, 1995–1996 között helyi és kerületi elnök, 1997–2002 között a Megyei Önkormányzati Tanács titkára voltam. 1996–2008 között a Maros megyei TKT tagja vagyok. 1996-tól Nyárádszereda polgármestereként tevékenykedem.

Ezelôtt 12 évvel felvállaltam az RMDSZ országos programját és helyi RMDSZ-programot állítottunk össze, amelyet 2000-ben, 2004-ben, és most, 2008-ban is – tovább biztosítva az elkezdett munkálatok és beruházások folytatását, – újakkal bôvítve és gazdagítva tettük egyre átfogóbbá és tartalmasabbá. Felelôsséget érzek ennek a programnak a teljesítéséért, ezért szeretném folytatni. 50 év után visszahelyeztük Nyárádszereda szimbólumát, Bocskai István mellszobrát. Nyárádszereda Bocskai-város a Bocskai kultuszt szeretnénk tovább erôsíteni. 2003. június 19-tôl Nyárádszereda visszanyerte városi rangját. Ez a rang arra kötelez, hogy minôségi változást eszközöljünk mindannyiunk életében. Ehhez átláthatóbb és ügyfélközelibb közszolgálatra van szükség. A polgármesteri hivatalban belsô telefonhálózatot kell felszerelni, ki kell alakítani egy várótermet az ügyfelek számára és létre kell hozzuk a helyi lakosság-nyilvántartó szolgáltatást. Szeretnénk szebb, biztonságosabb és otthonosabb várost kialakítani. A környezetvédelmi alaptól nyertünk egy parkrendezési pályázatot, amit nemsokára kivitelezünk. Létrehozzuk a közösségi rendôrséget. Remélem, hamarosan átadhatunk 50 – az Országos Lakásügynökség által épített – lakrészt. 2009 szeptemberében a már megkötött keretszerzôdések alapján átadunk 14 km csatornahálózatot a tisztítóállomással együtt. Részt veszünk a ,,Pro Regione Pura" hulladékgazdálkodási tervben, valamint a megyei ivóvízellátási programban. Hamarosan befejezzük 9,6 km erdei és mezei út rehabilitálását SAPARD pályázati támogatással. Ugyanígy befejezzük 5 híd megépítését. Elkészült a város tulajdonában lévô 310 ha erdô erdészeti üzemterve is. Befejezzük az összes oktatási intézményünk korszerûsítését. Megterveztetjük, a város legdinamikusabban fejlôdô részében létrehozandó andrásfalvi általános iskolát. Elkészül a mûködô egészségügyi központ belsô felújítása, amelyet az eredeti terveknek megfelelôen ki szeretnénk bôvíteni. Tovább fogjuk finanszírozni a Nyárádszereda városi sportegyesületet. Az uszodaépítési program keretében bôvítjük a már meglévô sportbázist, ahova kerékpár- és futópályát is létesítünk.

• Négy tulipán – négy pecsét címmel megjelent a Maros megyei RMDSZ által kiadott választási útmutató. A kiadványban a szavazás részletes eljárását ismertetik, ugyanakkor Lokodi Edit Emôke rövid levelét is olvashatják az érdeklôdôk. A kampánykiadvány átvehetô az RMDSZ Maros megyei szervezetének Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén.

• Ma zárul az RMDSZ majdnem egy hónapig tartó kampánykaravánja. A közel 90 települést érintô találkozósorozat utolsó állomásai: Bede, Szentháromság, Nyárádmagyarós, Székelybere, Hodos, Csíkfalva és Nyárádszereda.

• Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke, elnökjelöltje a választási kampány utolsó hetében több televízióstúdió meghívottjaként szól majd szavazóihoz. Május 28-án, szerdán 21.30 és 22.30 között a marosvásárhelyi televízió TTM stúdiójában beszélget politikai ellenfeleivel. Május 29-én, csütörtökön a Stii TV-ben 18.30 és 20.00 között rendezik meg a vitamûsort, ahol szintén meghívott az elnök asszony. A kampánycsend elôtti végleges vitát a marosvásárhelyi televízió, a TTM 21.30-kor sugározza. A kétórás mûsorban a politikai harcba szálló összes párt képviselôi megjelennek a képernyôn.

E hónap közepén kellett volna megszervezzék a versenytárgyalást, amelyen eldôlt volna, kinek a tulajdonába kerül a szôkefalvi kastély. Az Állami Birtokokat Kezelô Ügynökség azonban – nem tudni milyen okból kifolyólag – mai napig sem juttatta el a feladatfüzetet az elôvásárlási joggal rendelkezô vámosgálfalvi önkormányzatnak. A községnek utolsó pillanatban sikerült elnapoltatni a licitet, azonban úgy érzik, a felszámoló szándékosan egy bákói cég birtokába szeretné juttatni az immár négy éve mûemléknek nyilvánított épületet.

A szôkefalvi kastély közvetlenül az államosítás után a néptanács tulajdonába került, ezt követôen pedig a termelôszövetkezet, majd az állami mezôgazdasági vállalat tett rá kezet. A rendszerváltás után a helyi mezôgazdasági társulás birtokába került és mivel ez csôdbe jutott, a felhalmozott adósságok fejében az Állami Birtokokat Kezelô Ügynökség foglalta le a kastélyt, és most versenytárgyalás útján értékesítené az épületegyüttest. A versenytárgyalás idôpontját május 12-re tûzte ki az ügynökség, a vámosgálfalvi önkormányzat pedig már április közepén írásban jelezte a licitbizottságnak, hogy élni szeretne elôvásárlási jogával és kérték a feladatfüzet megvásárlását. – Az ügynökség illetékesei azt állították, hogy elküldték gyorspostán a versenytárgyaláson való részvételhez szükséges feladatfüzetet, azonban ez mai napig nem érkezett meg az önkormányzathoz. Úgy értesültünk, hogy egy bákói cégnek juttatták el a feladatfüzetet –tudtuk meg Végh József polgármestertôl. Hogy ne maradjanak le a licitrôl, a községvezetés utolsó pillanatban átiratban kérte a versenytárgyalás elhalasztását, amit végül jóvá hagytak, azonban az új idôpontról senki sem értesítette a helyi közösséget. A polgármester elismerte, hogy helyi költségvetésbôl nem futotta volna erre, azonban bankkölcsönbôl, valamint a megyei tanács anyagi támogatásával ki tudták volna fizetni az 550 ezer lejes kikiáltási árat.

Végh József polgármester igencsak a szívén viseli a szôkefalvi mûemlék épület sorsát és mindenáron el szeretné érni, hogy a kastély visszakerüljön a helyi közösség tulajdonába, annál is inkább, mivel már tervek is születtek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a helyi közösség érdekében hasznosítani a nagy udvarral rendelkezô épületegyüttest. Az elképzelések szerint a kastélyban kulturális központot, öregotthont, borpincét lehetne kialakítani.

– Szôkefalván nincs kultúrotthon, így a kastély egyik része kulturális rendezvényeknek adhatna otthont, visszaállítanánk az egykori báltermet, valamint belsô helyiségeket, hogy visszaadjuk a kastély egykori jellegét – magyarázta a községvezetô. Ugyanakkor a környéken nincs öregotthon, az épületegyüttes egy része alkalmas volna egy idôseket fogadó otthon kialakítására. Emellett a falu a bor útján fekszik, a kastély alagsorában pedig érdemes volna borpincét nyitni. Mindezt pályázati úton lehetne megvalósítani – összegzett a polgármester, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan újabb versenytárgyalást írnak ki és a helyi önkormányzatnak sikerül megvásárolnia a szôkefalvi kastélyt.

A községközpontban lévô óvodaépület teljes felújításra szorul, azonban az elmúlt évben a kormány által kiutalt pénzalapokból nem futotta a kisdedóvó korszerûsítésére, csupán a nyílászárók szerelését sikerült eddig megoldani. A helyi önkormányzat idén is igényelt alapokat erre a célra, azonban eddig még nem érkezett pénz. A 80 gyereket befogadó kisdedóvó régi épületben mûködik. A helyi önkormányzat már két éve kér támogatást a kormánytól egy új óvoda építésére, azonban mindeddig nem kapták meg az igényelt összegeket.

Pataki László igazgató kifejtette, a régi épületet le kellene bontani és újat építeni a helyébe, azonban abban az esetben, ha nem kapnak elegendô pénzt ennek a megvalósításához, akkor legalább a meglévô épületet teljesen fel kellene javítani.

– Tavaly két részletben összesen 400 ezer lejt kaptunk a tanintézetek korszerûsítésére. Ebbôl elsôsorban felújítottuk a községközpontban lévô általános iskolát. Az volt az elgondolás, hogy annak a tanintézetnek a rendbetételével kezdjük, amely a legtöbb gyereket kiszolgál, ezért esett a választás a községközponti iskolára, az óvodára pedig már nem jutott a pénzbôl – tájékoztatott az igazgató.

A helyi önkormányzat idén két alkalommal is igényelt kormányalapokat a községbeli tanintézetek rendbetételére. A vámosgálfalvi kisdedóvó felújítására és az általános iskola központi fûtésrendszerének a korszerûsítésére 460 ezer lejre volna szükség, továbbá a szôkefalvi elemi iskolának és óvodának otthont adó épület belseje felújításra, valamint a küküllôpócsfalvi elemi iskola- és óvodaépület teljes feljavításra szorul. Az igazgató kérdésünkre elmondta, reméli, hogy a nyár folyamán érkezik majd kormánypénz a községbe és annak függvényében, hogy mennyit utalnak ki erre a célra, újjáépítik vagy korszerûsítik a meglévô vámosgálfalvi óvodaépületet.

Ottjártunkkor javában folytak a munkálatok a polgármesteri hivatal elôtt, az önkormányzat ugyanis helyi alapokból a járdák korszerûsítésébe kezdett. A községvezetés a helyi költségvetésbôl 150 ezer lejt különített el erre a célra. Ebbôl az összegbôl a községközpontban közel háromszáz méteren, Szôkefalván pedig ugyanekkora felületén helyeznek el új járdalapokat.

A hetekben adták át a vámosgálfalvi iskola szomszédságában létesített korszerû sportpályát, a jövô hónapban pedig egy tornaterem építéséhez kezdenek – újságolta lapunknak Pataki László iskolaigazgató.

A mûgyeppel ellátott és hálóval körbekerített sportpálya a tavaly a tanintézetek korszerûsítésére érkezett kormánypénzbôl készült el és a gyerekek nagy örömére szolgál, ugyanis eddig mostoha körülmények között, esôs idôjárás esetén sárban sportoltak az ide járó diákok. Az elkövetkezô tanévtôl azonban alacsony hômérsékletek idején is megfelelô körülmények között zajlanak majd a tornaórák, ugyanis a jövô hónapban nekilátnak egy új sportterem építésének. A kormányprogram keretében építendô kisebb típusú tornacsarnok kivitelezésére januárban szerveztek versenytárgyalást, azonban egyetlen cég sem került ki nyertesen, így májusban újabb licitre került sor és a tervek szerint jövô hónapban már elkezdik a munkálatokat.

Küküllôpócsfalván végeztek a vízbevezetési munkálatokkal – tudtuk meg a polgármestertôl. Az elmúlt évben elkezdett és idén tavasszal befejezett beruházással járó költségeket az önkormányzat helyi költségvetésbôl fedezte, 250 ezer lejt fordítottak erre. Az öt kilométer hosszú vízvezetékrendszer révén több mint nyolcszáz család számára teremtettek jobb körülményeket. A vízvezetékek minden család kapuja elôtt elmennek, azonban eddig csak ötven-hatvan háztartásban használják a vezetékes ivóvizet. Végh József elmondta, a községet a dicsôszentmártoni vízüzem látja el, azonban a vízórák leolvasását, a számlázást a helyi önkormányzat alkalmazottai végzik.

Vámosgálfalvi lakosként mire a legbüszkébbek községükkel kapcso-latosan? – érdeklodtünk a helybéliektôl.

Szabó Erzsébet: – Büszke vagyok a falura, amelyben lakom, mert ügyes, dolgos emberek élnek itt. Úgy érzem, a helyi önkormányzat is igyekszik egyet s mást megvalósítani. Én elsôsorban arra érzem magam büszkének, hogy az önkormányzat feljavította az iskolát, a gyerekek végre jó körülmények között tanulnak, emellett szép járdákat alakítanak ki, az egész községbe be van vezetve a víz. És ami még fontos, hogy itt van a szép borház, ahol lakodalmakat lehet tartani, a gyerekek pedig hétvégenként összegyûlhetnek itt.

Vass Éva: – Nincsen mire büszke legyek. Hiányosság rengeteg van, elsôsorban jó lenne egy csatornarendszert kialakítani, nagy szükség van erre, mert fôleg a mellékutcákban az út közepén folyik a víz. Továbbá szükség volna egy napközire, mert a két év lejárta után, ha az édesanyák vissza akarnak menni dolgozni, nincsen kire hagyják a gyerekeket.

Birtalan Ilona Réka: – Én vámos- gálfalvi lakosként nagyon büszke vagyok a helybéli iskolára, az ide járó diákokra, mivel ügyesek és nagyon jó eredményeket érnek el. A helyi önkormányzatnak az elmúlt négy év alatt sok mindent sikerült megvalósítania, van vezetékes vizünk. Meg vagyok elégedve a testvértelepülésekkel, testvériskolákkal fenntartott kapcsolatokkal, állandóan jövünk- megyünk, segítenek, amiben tudnak és úgy hallottam, hogy a nyáron táborokat is szervezünk majd közösen.

Szentgyörgyi Attila: – Ha sikerül, hogy a jelenlegi alpolgármestert községvezetôvé válasszuk, akkor remélhetôleg ezután is nagyon büszkék lehetünk Vámos-gálfalvára, mivel alpolgármesterként sok mindent megvalósított. Láthatjuk, hogy rendbe van téve az iskola, új járdákon dolgoznak, le van kövezve a pócsfalvi út, amely nagyon rossz állapotban volt, és végre Pócsfalván is megoldották a vízellátást.

Szász Ildikó: – A polgármesteri hiva