|
LX. évfolyam 115. (16899.) sz. |
2008. május 20., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Mit mondhatnék, dúl a választási kampány. A jelöltek országszerte, a szavazatok reményében, nem riadnak vissza a képtelennél képtelenebb, nevetségesebbnél nevetségesebb ígéretektôl. Kezdve attól, hogy egy falusi polgármesterjelölt metrót ígért a falujának, el egészen a városi alagutakig, telegondolákig, terelôutaktól a többmilliós fizetéseket sejtetô munkahelyekig, a településeket tejjel-mézzel folyó Kánaánná változtató pénzösszegek uniós "bevonzásáig" minden belefér. De a választási ígéretek szerint mindenhol lesznek parkolóhelyek, lakás a fiataloknak, eltûnnek a kóbor kutyák, javulni fog a közbiztonság...
Minden jelölt azt mondja, hogy van pénz nyugdíjemelésre, a tanárok bérének emelésére, oktatásra, egészségügyre, s a jó ég tudja még mire. A remekebbnél remekebb programok, projektek káprázatosak. A választási ígéretekkel "etetett" választópolgár meg csak áll és bámul. S szinte elhiszi, valóban minden szép lesz. Persze, csak és csakis akkor, ha az éppen ígérgetô jelöltre szavaz.
Ha arra gondolunk, hogy 2007-2008-ban Románia 3 milliárd eurót kaphatott volna az Európai Uniótól, s ebbôl csupán 230 milliót tudott "megfogni", azt kell hinnünk, hogy a polgármester- és tanácselnökjelöltek egy része – mert az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egyesek valóban sokat hoztak megyéjükbe, városukba a strukturális alapokból – erre a választási kampányra várt, hogy megmutassa, mire képes. Megjegyzendô: csakis és kizárólag megválasztása esetén. Mert másként, ugye, minek?
A választási kampányok, természetesen, ígéretekbôl állnak. Így volt, mióta világ a világ. Csakhogy szép hazánkban a valóság egészen más. Az éves inflációs ráta 8,62%, és a gazdasági elemzôk 9,6 százalékos inflációs rátát jósolnak júliusra. Ehhez már csak hab a tortán a kôolaj nemzetközi árának növekedése, ami árnövekedés- láncreakciót vált ki minden területen.
Valami azért mégis ad némi reményt. Mindenki tudja, hogy 2007-2013 között az EU kb. 19 milliárd eurót utal ki Romániának a különbözô strukturális alapokból öt területre: a gazdasági versenyképesség növelésére, szállításra, környezetvédelemre, regionális fejlesztésre és a humán erôforrások fejlesztésére. Tehát a polgármesterektôl, megyei tanácselnököktôl függ, mennyit tudnak saját közösségük javára megpályázni és elnyerni. Ha a pohárnak ezt a felét nézzük, akár optimisták is lehetünk. Csak a megfelelô jelöltre kell szavaznunk. Aki bizonyított már, ott a régire, ahol nem bizonyítottak, újat kell kipróbálni.
Vasárnap, a hajnali órákban Marosvásárhelyen ôrizetbe vették azt a négytagú bandát, amely pénzautomaták fosztogatására specializálódott – számoltak be tegnap a sajtónak a Megyei Rendôr- fôfelügyelôség illetékesei.
A három férfiból és egy nôbôl álló magyarországi bûnbandát akkor érték tetten, amikor már behatoltak a marosvásárhelyi Dózsa György utcában lévô Mobex épületébe – mondta Cabulea Ioan-Nicolae rendôr-fôkvesztor. Hozzátette, hogy a betörôk éppen a pénzautomata elektromos huzaljait vágták el, amikor a rendôrök rajtuk ütöttek. A motozás és a gépkocsik átvizsgálása során pénzautomaták feltörésére és álcázásra alkalmas eszközöket találtak. Az akcióba több mint hetven rendôrt vontak be.
A négy személyt, a veresegyházi 54 éves K. L.-t és a 27 éves S. A.-t, valamint az erdôkertesi 26 éves S. M.-t és 34 éves B. E.-t vasárnap minôsített lopás szándéka miatt vették ôrizetbe (a pénzautomatában mintegy 250.000 lej volt), a marosvásárhelyi bíróság pedig elrendelte elôzetes letartóztatásukat a május 18. és június 15-e közötti idôszakra. A nyomozás befejezése után lehetséges, hogy ügyüket átveszi a magyar hatóság, de amennyiben itt lesz a tárgyalás, minôsített lopás miatt 3-15 év, minôsített lopás szándéka miatt 1,5-7,5 év börtönbüntetésre számíthatnak – hangzott el a tájékoztató során.
Cabulea fôkvesztor kifejtette, hogy a rajtaütést megfigyelés elôzte meg, illetve köszönhetô mindez a magyarországi hatóságokkal való hatékony együttmûködésnek a tettesek elfogása érdekében. Az illetékesek szerint a négytagú banda "tevékenysége" több, Magyarországgal szomszédos országra is kiterjedt.
A fôkvesztor hangsúlyozta, a sikeres akció nem jöhetett volna létre a Román Hírszerzô Szolgálat Maros, Kolozs és Hargita megyei osztálya, a Maros és Kolozs Megyei Szervezettbûnözés-megelôzô Alakulat, valamint a marosvásárhelyi bírósággal való együttmûködés nélkül – ugyanis a négy magyar állampolgár nemcsak megyénkben, hanem Hargita és Kolozs megyében is több pénzautomatát figyelt és tanulmányozott a kifosztás szándékával, ugyanakkor ôket gyanúsítják az április 22-én éjjel Marosludason kifosztott pénzautomata ügyében is.
Az Európai Néppárt (ENP) támogatja az RMDSZ-t a helyhatósági választások kampányában, és reméli, hogy az alakulatnak megfelelô képviselete lesz a helyi közigazgatásban, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetô elnöke hétfôn, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján.
"Az Európai Néppárt pénteken hozott döntése alapján támogatja az RMDSZ jelöltjeit. A párt ugyanakkor reméli, hogy az RMDSZ-nek erôs képviselete lesz a helyi közigazgatásban 2008 és 2012 között" – mondta Kelemen.
Az RMDSZ-t Nagy Zsolt külpolitikai titkár képviselte az ENP politikai vezetôtestületének ülésén. Az RMDSZ 1998 óta tagja az ENP-nek.
A hét végén a Rotaract Téka ismét megszervezte az immár hagyománnyá vált Maros-part- takarítást. Az akció során – amelyben marosvásárhelyi iskolák tanulói és cserkészcsapatok is részt vettek – megtisztították a Cementlapok és a komp közötti partszakaszt, padokat helyeztek el, valamint cövekeket szereltek a füves övezet szélére, amelyek megakadályozzák a jármûvek behajtását.
A Rotaract Téka immár negyedik alkalommal szervezi meg a Maros- part megtisztítását célzó akciót, amelynek célja tudatosítani a marosvásárhelyi polgárokban, hogy ne csak kihasználják a kellemes környezet nyújtotta lehetôségeket, hanem legyen gondjuk ennek tisztán tartására is.
– A parttisztítást minden év májusában szervezzük meg, hogy a nyár beköszöntekor tiszta, kellemes környezet fogadja az idelátogatókat. A takarításba általában több mint százan kapcsolódnak be, idén közel nyolcvan személyre számítunk, többek között a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai iskola diákjaira, valamint a Teleki Sámuel cserkészcsapat tagjaira – mondotta Lázok Klára, a Rotaract Téka titkára.
Az önkéntes résztvevôk szombaton kitakarították a Maros Cementlapok és komp közötti partszakaszát, összegyûjtötték a sásban felgyûlt hulladékot, lefestették a fák törzsét, valamint a megyei Vízügyi Igazgatóság támogatásának köszönhetôen a tavaly felállított nyolc mellé újabb hat padot helyeztek el a part szélén és közel húsz megrongálódott szemeteskukát cseréltek ki. Emellett pedig fûmagot szórtak el azokon a felületeken, ahol a jármûvek tönkretették a zöldövezetet. Ami újdonságnak számít, hogy idén a Sörpatika és a komp közötti szakasz mentén cövekeket helyeztek el az út és a füves terület találkozásánál, hogy megakadályozzák a gépkocsik behajtását. A hétvégi akcióban a Vízügyi Igazgatóság mellett az Aquaserv vállalat is támogatta a Rotaractot. Ez utóbbi a takarításhoz szükséges eszközöket, valamint egy kotrógépet is a szervezet rendelkezésére bocsátott, amellyel összegyûjtik a törmeléket, ugyanis már-már szokássá vált, hogy a lakásfelújítások során felgyûlt építkezési hulladékot a lakosság a Maros- partra hordja ki.
Kérdésünkre Kovács Barna, a Rotaract Téka programfelelôse kifejtette, míg 2005-ben négy teherkocsi hulladékot gyûjtöttek össze a takarítás során, tavaly két szemeteskocsira valót szedtek össze az önkéntesek. A programfelelôs ugyanakkor a szervezet jövôbeli terveirôl is beszámolt.
– Ha már padokat helyeztünk el a part szélére, jövôben ki szeretnénk alakítani egy természetbarát sétányt, ahol a padok körüli részt apró kavicsokkal töltenénk fel – tudtuk meg.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által kezdeményezett Híres elôadók programja rendezvényzorozat második színhelye Marosvásárhely. Május 22-én 19 órakor a Deus Providebit Ház Szent Mihály Termében Sebestyén Aba színmûvésszel, dr. Száva György Dániel sebész fôorvossal, dr. Szekeres Gerô építészmérnökkel, alpinista sportmesterrel és dr. Török István állatorvossal, a marosvásárhelyi Vimspectrum gyógyszergyár tulajdonosával beszélget életpályájukról, megvalósításaikról Szôcs Katalin. A rendezvényen fellép a Kôvirág együttes. A mûsor után az elôcsarnokban minden érdeklôdôt szeretettel vár és meghív egy közös beszélgetésre a rendezvény házigazdája, Szabó István, a marosvásárhelyi Richter Gedeon Rt. igazgatója, az RMÜE képviseletében, igazgatótanácsi tagként. A házigazdával a rendezvény céljáról beszélgettünk.
– Politikamentes beszélgetést szeretnénk elsôsorban a fiatalabb generációval, ugyanakkor ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnénk teremteni, hogy legalább évi egy alkalommal sor kerüljön ilyen találkozóra. Most, az elôször megszervezésre kerülô rendezvényen négy olyan marosvásárhelyi személyiséget szólaltatunk meg, akik különbözô pályán futottak be, békében élnek önmagukkal illetve környezetükkel. Nem exkatedra jellegû elôadásra gondoltunk, hanem egy olyan kötetlen beszélgetésre, amelynek során arról szeretnénk eszmecserét futtatni, hogy Marosvásárhelyen, a szülôföldön is lehet egzisztenciát teremteni. Szeretnénk a szociális görcsöt, politikai élhangot feloldani az ember és ember közötti kommunikáció révén. Ezt az országos szinten megszervezett vándorrendezvényt elsô alkalommal Temesváron tartották, a helyi Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, Balázs Attila szervezésében, most megyeközpontunkban várjuk az érdeklôdôket, majd júniusban Kolozsvárra.
– Kiknek szól a rendezvény?
– Mindenkinek. Viszont elsôsorban érettségi elôtt állóknak, pályakezdôknek. Azoknak, akik úgy vélik, hogy érdemes meghallgatni, hogyan boldogultak bizonyos emberek, mostoha körülmények között indulva életútjukon. Az elôadás után pedig baráti beszélgetésre házi falatokkal és kancsós borral várja a résztvevôket a rendezvénysorozat fôvédnöke, az RMÜE, amely 2004- ben jött létre a romániai magyar nagybefektetôk, mint az OTP Bank, Mol, Magyar Telecom, Richter Gedeon kezdeményezésére.
Háromperces néma csenddel emlékeztek meg Kínában hétfôn az egy héttel korábban az ország délnyugati részében pusztító földrengés áldozatairól. Pontosan egy héttel a katasztrófa után, helyi idô szerint 14 óra 28 perckor (közép-európai 8:28- kor) megállt az élet Kínában, majd országszerte megszólaltak a szirénák, az autódudák és a vonatkürtök a több tízezer áldozat emlékére.
A hivatalos adatok szerint a földrengésnek egyedül Szecsuan tartományban 32.173 halottja volt, és az eltûntekkel együtt az emberveszteség több mint 71 ezerre tehetô – közölte hétfôn a helyi kormányzat. A kínai hatóságok korábban azt közölték, hogy országosan 32.477 ember halt meg a természeti katasztrófában, és ebbôl 31.978-an Szecsuan tartományban.
A kínai kormány háromnapos, szerdáig tartó nemzeti gyászt rendelt el, amelynek idejére felfüggesztik az olimpiai lángot vivô stafétát is. A pekingi Tienanmen téren félárbocra engedték a nemzeti lobogót, bezártak a színházak, a mozik és a szórakozóhelyek. A kínai lapok és internetes portálok színes helyett fekete-fehér változatban jelentek meg. Csupán a Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) címlapján látható egy színes fotó, amelyen Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök vigasztal egy síró kisgyermeket.
Elsô ízben fordul elô, hogy Kínában nemzeti gyászt rendelnek el más okból, mint egy-egy nagy államférfi halála miatt. Korábban Mao Ce-tung (Mao Zedong) elnökre, majd Teng Hsziao-pingre (Deng Xiaoping) emlékeztek így.
A hadsereg továbbra is nagy erôkkel próbálja elérni a külvilágtól elvágott területeket. Egy héttel a földrengés után két újabb túlélôt találtak Szecsuan tartományban: két nôt mentettek ki Pejcsuanban egy szénbánya összeomlott épületének romjai alól. Eközben egy földcsuszamlás több mint 200 mentômunkást temetett maga alá Szecsuanban – jelentette az Új Kína hírügynökség.
A kínai külügyminisztérium nemzetközi szervezetektôl további sátrakat kért az otthonaikat elvesztô túlélôk számára.
Kína délnyugati részén a Richter-skála szerint 8-as erôsségû földrengés pusztított május 12-én délután. A földmozgás epicentruma Szecsuan tartomány közigazgatási központjától, Csengtutól 92 kilométerrel északnyugatra, Vencsuan település közelében volt.
Még idén megköthetik az izraeli-palesztin békemegállapodást, de ehhez mindkét félnek engedményeket kell tennie – hangoztatta az amerikai elnök vasárnap, több demokráciát és nagyobb szabadságot sürgetve a Közel-Keleten. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben vasárnap megnyílt közel- keleti Világgazdasági Fórumon George Bush hangsúlyozta: szilárdan hisz abban, hogy még elnöksége alatt sikerül egyezségre jutni az önálló palesztin államról.
A megállapodás mindkét fél részérôl erôfeszítéseket és lemondásokat követel. Izraelnek enyhítenie kell a palesztinokat sújtó korlátozásokat, és kemény áldozatokat kell hoznia a békéért. A palesztinokat arra bátorította Bush, hogy küzdjenek a terrorizmus ellen, valamint folytassák a szabad és békés társadalom intézményrendszerének a kiépítését. Az arab országoknak pedig azt tanácsolta, hogy küzdjék le az Izraellel szemben táplált régi elôítéleteiket, és támogassák minél jobban a palesztin népet.
Az amerikai elnök egyben kioktatta az arab világot, amelynek vezetôit a terrorizmust támogató országok elszigetelésére, valamint a polgári szabadságok nagyobb érvényesítésére szólította fel. A szélsôségességek terjedésének megakadályozására, a felvirágzásra Bush most is ugyanazt ajánlotta: demokrácia és szabadság.
Hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem olyan nyugati érték, amely nem egyeztethetô össze az iszlámmal, és amelyet az Egyesült Államok rá akar kényszeríteni másokra. Az igazi demokrácia nem egyszerûen a választásokban merül ki, hanem életerôs politikai pártokat igényel, ellenzéket, amely félelem nélkül kampányolhat, valamint a választások lebonyolítását és a vezetôk elszámoltathatóságát biztosító intézményeket.
A magát végig ártatlannak valló 64 éves Pellicano nem kért jogi képviseletet, és önmagát védte a tárgyalássorozat alatt.
A vádlottak padján négy segítôtársa ült mellette, köztük egy korábbi rendôrtiszt, egy telefontársaság szakembere és egy számítógépes szakember, ôket is több tucatnyi vádpontban találták bûnösnek. Védôik azzal próbálták mentegetni ôket, hogy Pellicano nem avatta be ôket a nyomozások részleteibe.
A felkapott detektív a sztárok problémamegoldójaként tündökölt fénykorában. Vele dolgoztattak Tom Cruise, Elizabeth Taylor vagy Michael Jackson ügyvédei is.
A megidézett tanúk között szerepelt Chris Rock és Garry Shandling, illetve Brad Grey, a Paramount stúdió fônöke és Michael Ovitz, a korábbi Walt Disney elnök is, akik arról adtak számot, hogyan nyomozott személyes ügyeikben a vádlott.
Ovitz például azért fogadta fel a magánkopót 2002-ben, hogy derítse ki, kik azok az újságírók, akik rá rossz fényt vetô cikkeket írtak. A Disney-fônök tagadta, hogy fenyegetôzésre vagy lehallgatásra bujtotta volna fel Pellicanót. A nyomozás szerint azonban a detektív felbérelt valakit, aki 2002 júniusában egy döglött halat hagyott rózsával a szájában, valamint a "stop" megjegyzéssel együtt Anita Busch, a Los Angeles Times oknyomozó újságíró autójának összetört szélvédôjén.
Ovitz és az említett kliensek végül mind fellélegezhettek, mivel a bíróság elfogadta védekezésüket, hogy mit sem tudtak Pellicano maffia- módszereirôl.
John McTiernan filmrendezô és Robert Pfeifer, a Hollywood Records korábbi elnöke azonban nem úszta meg, egyebek mellett hamis tanúzásban és bûnszövetkezetben való részvételben találták ôket bûnösnek. Pellicano csak egyetlen tanút vonultatott fel maga mellett, aki azt állította, hogy a magánkopó munkája alig tért el a többi nyomozóirodáétól, vagy éppenséggel akár az újságírókétól.
A vizsgálat kiderítette, hogy Pellicano számítógépének "omerta" volt a jelszava, s a detektív tényleg hû is maradt a szicíliai maffia hallgatást jelentô fogadalmához: semmit sem árult el ügyfeleirôl. Az esküdtek elôtt harmadik személyben szólva magáról kijelentette: "Nem volt semmiféle bûnszövetkezet vagy összeesküvés. Egyedül Pellicano úr a felelôs. Ez a tiszta igazság." Azt azonban nem fejtette ki, hogy miért is tartja magát felelôsnek.
A per során az ügyészek remek kapcsolatokkal rendelkezô gengszterként festették le a vádlottat, aki jól menô üzletet bonyolított. Ügyfelei csak beugróként 25 ezer dollárt fizettek.
Június 1-jén végleg átveszi a marosvásárhelyi városháza a Gyôzelem téri gyalogos-aluljárót, a létesítmény azonban az új tanács megalakulásáig még a szomszédos üzletházat is felépített kolozsvári cég kezelésében marad – jelentette be tegnap a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester, aki az aluljáró után szintén a sajtó kíséretében látogatta meg a Brassó utcában hôszigetelési munkák alatt álló tízemeletes tömbházat.
A közel húsz éve épülô gyalogos- aluljárónak tegnap tartották meg az elôzetes átvételét, ez alkalomból fejtette ki a polgármester, hogy a hónap végéig elvégzik a munkálatokat a szomszédos üzletház tulajdonosai által megbízott építôk. Az aluljáró padlózata készen van, és az üzlethelyiségek is ki vannak már alakítva, viszont tegnap a gipszkarton álmennyezet még jócskán foghíjas volt, és a plafonból több helyen méteres kábeldarabok lógtak. Az üzletház alagsorába vezetô, illetve a pénzügyi palota alatti kijáratok még válaszfalakkal voltak lezárva. Florea szerint a létesítményt június 1-re átveszi a város, az 1700 négyzetmétert összesítô kereskedelmi felületet már az új tanács fogja bérbe adni. Mint elmondta, javasolni fogja, hogy az új önkormányzat felállásáig az aluljáró maradjon a kolozsvári cég kezelésében, és a városháza biztosítsa az ôrzését. Átvétel ide vagy oda, további módosítások is lesznek még az aluljárón, mert a kijáratokat eleve nem úgy tervezték meg, hogy azokat tolószékkel közlekedô fogyatékosok is használni tudják. A polgármester szerint megváltoztatják majd a lejárókat, hogy tolószékkel is használhatóak legyenek, a terveket már megrendelték.
A polgármester nem mulasztotta el, hogy az aluljáró belsô kivitelezése kapcsán kritizálja a helyi tanácsot, kifejtve, hogy a létesítményt jobb minôségben kellett volna kivitelezni, mint amit az önkormányzat jóváhagyott. Florea szerint a tanács nem értett vele egyet, hogy az aluljáró belsejét az üzletház minôségi szintjén kivitelezzék, ez az oka, hogy a létesítmény nem olyan mutatós, mint az üzletház, ami majd a bérleti díjakra is hatással lehet.
Az aluljáró szemrevételezése után a polgármester a Brassó utca 4. szám alatti, hôszigetelés alatt álló tízemeletes tömbháznál fejtette ki, hogy míg az ország nagyobb városaiban összesen alig néhány háztömb termikus rehabilitálását végezték el, Marosvásárhelyen már hét tömbházat hôszigeteltek, és további 18 háztömb hasonló munkálataira van folyamatban a versenytárgyalás. Florea kifejtette, a hôszigetelések városi önrészére kétmillió lej van biztosítva az idei helyi költségvetésben, viszont szerinte a szakminisztériumnak fel kell pótolnia az erre szánt idei alapjait, ha a vásárhelyi tömbházak hôszigetelésének egyharmados kormányzati költségrészét valóban állni akarja. A polgármester szerint a Brassó utcai tömbház az elsô tízemeletes paneltömb az országban, amelyet hôszigetelnek.
Az APDO LIDER közleményben hozta elégedettségét a közvélemény tudomására, hogy pénteken a marosvásárhelyi municípiumi választási iroda helyt adott a Dorin Florea PD- L polgármesterjelölt ellen benyújtott óvásnak, amely szerint választási propagandaanyagokat osztogattak a marosvásárhelyi iskolákban és líceumokban tanároknak és diákoknak egyaránt.
Az APDO LIDER megalapozottnak tekinti a BEM többségi döntéssel hozott határozatát, amelyben felszólítja a megyei tanfelügyelôséget, tiltsa meg a továbbiakban az ilyen "törvénytelen praktikákat". Ugyancsak jogosnak tekinti az elmúlt napokban az APDO LIDER nyilvános felszólítását, amelyben felkéri a Számvevôszéket, sürgôsen végezzen vizsgálatokat a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban, hogy kiderüljön, melyek a kampánycélokra használt közpénzek, ki tehetô felelôssé a közpénzek ilyenszerû felhasználása miatt, és melyik az a cég, amely elkészítette ezeket a kampányanyagokat. Ugyanis, az APDO LIDER szerint, fennáll a gyanú, hogy a polgármesteri hivatal és a PD-L választási kampányával foglalkozó cég azonos.
Ezek tisztázása érdekében ismételten felkéri a Számvevôszéket, végezze el a szükséges ellenôrzéseket a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban.
Románia a második helyen áll az Európai Unióban, ami az építkezések piaca fejlôdésének ritmusát illeti az év elsô negyedében. Az Eurostat statisztikai intézet adatai szerint 32,2 százalékos növekedés mutatható ki a tavalyi elsô negyedévhez viszonyítva.
Márciusban Románia az elsô helyen állt a listán, a fejlôdés ritmusa 32,5 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly márciusban.
Szlovénia érte el a legnagyobb fejlôdési arányt az elsô negyedévben: 32,8 százalékosat. Szintén nagyarányú fejlôdést ért el Lengyelország – 14,5 százalék-, Litvánia – 12,6 százalék – és Szlovákia – 12, 5 százalék.
Spanyolországban ezzel szemben 8 százalékkal esett a piac fejlôdési ritmusa.
2007 utolsó három hónapjához képest Romániában 4,2 százalékkal nôtt a termelés az elsô három hónapban.
Az Eurostatnak 14 tagországról nem álltak rendelkezésére adatok.
Az Európai Unió szintjén az építôipar 2,8 százalékos fejlôdést mutatott tavalyhoz képest.
A helyhatósági választásokra vonatkozó 2004. évi 67-es törvény 24. cikkelye 8. bekezdésének a 28. cikkely 2. bekezdésével megerôsített elôírásai alapján a megyei törvényszék elnöke bejelenti, hogy 2008. május 22-én reggel 8 órakor a törvényszék 7-es számú termében sorshúzással kijelölik a Maros megyei szavazókörzetek elnökeit és alelnökeit a 2008. június elsejei helyhatósági választásokra.
Sonia Deaconescu bíró, a Megyei Törvényszék elnöke
Rendhagyó körutazáson vehettek részt tegnap délben a vásárhelyi sajtó képviselôi Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje "idegenvezetésével". Úticél a fôtér, a vár, a Maros-part volt, ahol a helyi állapotok szemrevételezése mellett arról esett szó, hogy egy, négy vagy nyolc év alatt milyenné lehetne tenni e városrészeket.
Marosvásárhely az egészség, a kultúra központjává válhatna, ehhez minden adott – jelentette ki Borbély László. Egyrészt, mert itt van az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a gyógyszergyártó cégek, kórházak, itt alakult meg a SMURD, vannak gyógyfürdôk a város közelében, másrészt pedig Marosvásárhely a hagyományok, a mûvészetek városa. "Van múltunk, jelenünk és jövônk. A város sokkal szebb lehetne, mint amilyen most" – hangsúlyozta.
A körutazás elsô állomása a fôtér volt. A városközpont jellegzetes épületeibôl, szépségébôl azonban a turista a zsúfolt gépkocsiforgalom miatt keveset lát. Borbély László szerint elsôsorban a fôtér körüli utcákban a forgalom egyirányúsításával, parkolóhelyek kialakításával lehetne megoldást találni a zsúfoltság enyhítésére, egy éven belül pedig teljesen le lehetne zárni az autósforgalom elôl a fôteret, hosszú távon pedig villamos-, trolibuszvonalakat kiépíteni, ezek ugyanis környezetkímélô, gazdaságos tömegközlekedési eszközök. Marosvásárhely nem túl nagy város, akárcsak Salzburgban, a fôtéren sétálóutcát lehetne kialakítani. Utalt a metropolitán övezet tervének fontosságára: ha fél éven belül nem készül el az erre vonatkozó stratégia, akkor Marosvásárhely jelentôs európai uniós pénzalapoktól eshet el. Márpedig a prioritáslista hosszú: javítani kell a közszállítást, csökkenteni a környezetszennyezést, lakásokat kell építeni, hiszen 2015-ig a becslések szerint negedmillióra növekedhet a lakosok száma, informatizálni kell, fontos az EU-alapok lehívása, a sport támogatása, zöldövezetek, szórakozóhelyek kialakítása és nem utolsósorban befektetôk idevonzása. Az 1999-2002 között kidolgozott hosszú távú városfejlesztési tervben számos olyan projekt megtalálható, amit az RMDSZ polgármesterjelöltje is prioritásnak tart, ám az eltelt években a városvezetés semmit nem valósított meg ezek közül – jelentette ki Borbély László.
A várba látogatót a lerobbant épületek lehangoló látványa fogadja. Pedig tervek vannak az átalakításokra: a bástyák felújítására, a vár területén levô épületek renoválására, konferenciatermek, éttermek kialakítására. A hagyományos erdélyi konyha ízei, a konferenciaturizmus, a kulturális eseményeknek helyet adó bástyák mind-mind vonzóvá tehetnék a várost a turisták számára – mondta Szekeres Gerô mûépítész, aki az újságíróknak részletesen elmagyarázta a korszerûsítési terveket. "Jelenleg a várban sör- illetve borfesztiválokat szerveznek, amikor is a hely leginkább zsibvásárra hasonlít. Szükség van a sörfesztiválokra is, de nem a várban. Erre vannak alkalmasabb helyszínek is a városban, például a Liget" – mondta Borbély László.
"Marosvásárhely az egyetlen olyan Maros-parti város, ahol a folyó mellett hektárnyi területek hevernek parlagon. A jelenlegi városvezetés panaszkodik, hogy nem rendelkezik elég szabad területtel, a két gát között pedig ott a kihasználatlan terület" – mondta Borbély László. A lovarda melletti részre tervezett sportkomplexum kapcsán mondta el Szekeres Gerô mûpítész, hogy a Romgaz által megkezdett beruházások 2005-ben abbamaradtak, pedig európai viszonylatban is egyedülálló, 17 sportágnak helyet adó olimpiai sportbázist lehetett volna kiépíteni. A beruházásokat 58 százalékban valósították meg, a munkálatok értékét mintegy 6 millió dollárra becsülik. Az építmények konzerválási költségei évente legalább 50 ezer euróra rúgnak. Borbély László szerint a városvezetés mulasztása, hogy a Romgaz által felajánlott területet és építményeket nem vette át az önkormányzat 6 millió dollár ellenében, megfosztva a várost a sportolási lehetôségektôl, nemzetközi sportesemények megrendezésétôl. "Nem vágyakra van szükség, mint ahogyan a jelenlegi polgármester mondja, hanem tettekre" – mondta Borbély László. A Maros partján, a két gát közötti szakaszon teljesen kihasználatlan a terület, itt kerékpársávokat lehetne létesíteni, és a vízisportok számára kialakítani a Maros medrét. A Hétfáknál pedig szórakozóhelyet lehetne kiépíteni, a folyóparton, a kombinát övezetében pedig akár egy második Félsziget, egy vásárhelyi Woodstock megszervezésére is lehetôség nyílhatna – tette hozzá az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Hétfôn összeült a román–olasz vegyes bizottság, hogy megvitassa a bûncselekményeket elkövetôkre vonatkozó olasz szigorítások gyakorlati alkalmazásának módját. Cristian David román belügyminiszter hangsúlyozta: e két ország hatóságainak képviselôibôl álló testület azért folytat konzultációkat, hogy a készülô olasz törvényerejû rendelet valóban csak a bûncselekmények elkövetôit sújtsa, s ne irányuljon egyetlen nemzetiség vagy etnikai csoport ellen sem.
A belügyi tárca vezetôje, Cristian David egy nappal azután beszélt errôl bukaresti sajtóértekezletén, hogy Rómában megbeszéléseket folytatott e súlyos problémáról olasz kollégájával, Roberto Maronival. David megerôsítette, hogy Róma valóban nem kívánja tömegesen kiutasítani az illegális bevándorlókat.
Maroni maga is úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy Olaszországnak nincs semmiféle problémája az ottani román közösséggel, amely – mint fogalmazott – tökéletesen integrálódott az olasz társadalomba. Hangoztatta, hogy az utóbbi idôben elkövetett bûncselekmények egyedi eseteknek számítanak. Cristian David tudni vélte, hogy Itáliában 800 ezer román állampolgár dolgozik, az olasz nemzeti össztermék egy százalékát termeli meg.
A román belügyminiszter pénteken leszögezte: Róma számíthat Bukarest teljes támogatására az Olaszországban illegálisan élô és bûntetteket elkövetô románokkal szembeni intézkedések végrehajtásában. Románia megköveteli külhonban élô állampolgáraitól a fogadó ország törvényeinek betartását, ugyanakkor határozottan kiáll a személyek szabad mozgásának szavatolásáért, mindent megtesz annak érdekében, hogy az itáliai román közösség egészét ne diszkriminálják egyedi esetek miatt.
A román külügyminisztérium pénteki közleményében nyilvánosságra hozta, hogy az említett vegyes bizottság olyan olasz és román szakértôkbôl áll majd, akik bûnüldözési, igazságügyi, bel- és külpolitikai, valamint európai uniós kérdésekben járatosak.
"Fico hatalmasat hibázik. A mai Magyarországon Gyurcsány mérsékelt politikus, egyike az utolsóknak, aki még nem vette elô a nacionalista Nagy-Magyarország- kártyát. Amennyiben a szlovák-magyar viszonyban valami elsimítható, annak most jött el az ideje. Ha majd Budapesten a nacionalista Orbán Viktor kerül hatalomra, már késô lesz" – írja a kommentár szerzôje, a magyar témákkal rendszeresen foglalkozó Lubos Palata.
Az RMDSZ nem állított jelöltet
Nagysármáson hárman szállnak versenybe június 1-jén a polgármesteri székért: a liberális párti Ioan Mocean, a szociáldemokrata Moga Petru Sorin és a demokrata-liberális Botezan Valer. A jelenlegi polgármester, Ioan Mocean bízik a sikerben, az alpolgármester, Sallai Imre pedig abban, hogy az RMDSZ-nek sikerül legalább 5 képviselôt bejuttatnia a tanácsba.
Ioan Mocean optimista, mivel az általa rendelt közvélemény-kutatás eredményei alapján a lakosság 49,5 százaléka szavazna rá. Úgy véli, nem lesz második forduló, már az elsôben megnyeri a választásokat. A tanácsba mindenik párt jelölt személyeket, független jelölt nincsen. A PNL listája (a bejutó helyek esetében) 50 százalékban újult meg, amit a polgármester fontosnak tart. Mint ahogy azt is, hogy a Nagysármáshoz tartozó összes falu képviselve van.
Sallai Imre (felvételünkön) RMDSZ-es alpolgármester reméli, legalább 5 képviselôjelölt bejut a tanácsba, eggyel több, mint ahányan jelenleg vannak. Az RMDSZ listáján mindössze egy név cserélôdött ki, a többiek maradtak. Az alpolgármester szerint jó csapat állt össze, ezt a magyar lakosság is így gondolja, hiszen az elôválasztások során jelölték ki az embereket. "Az RMDSZ úgy döntött, Nagysármáson nem indít polgármesterjelöltet. Én továbbra is szeretném az alpolgármesteri tisztséget betölteni. Közvélemény-kutatást nem rendeltünk, de utcafelelôseink házról házra járnak, beszélnek az emberekkel. Szórólapjaink is vannak, ahol beszámolunk az eddigi tevékenységünkrôl" – mondta az alpolgármester. Sallai Imre kijelentette: ha nem sikerül ismét megszereznie az alpolgármesteri széket, lemond a sármási RMDSZ-elnöki tisztségrôl. "Ha nem sikerül legalább 5 tanácsost bejuttatnunk a tanácsba, ha a magyarok nem mennek el szavazni, azt jelenti, nem érdemlem meg az elnöki tisztséget. Ezért mondok le" – tette hozzá.
Nagysármáson nem alakult meg a Magyar Polgári Párt. Az RMDSZ várhatóan a PNL-vel mûködik majd együtt a tanácsban. A választói listákon 1300 magyar neve szerepel, 2004-ben 750-en mentek el szavazni. Június elsején legalább 800 magyarnak kellene leadnia a voksát az RMDSZ-re ahhoz, hogy megfelelô tanácsi képviselete legyen.
A nagysármási tûzoltóalakulat múlt héten egy B2-es típusú mentôautót kapott az egészségügyi minisztériumtól, amely elsôsegélynyújtásra alkalmas készülékekkel van felszerelve. A tûzoltóknál nyílt SMURD-egységnél három sürgôsségi orvos dolgozik. Moldovan Grigore, a tûzoltóalakulat vezetôje elmondta, jól fog az új autó, valamint a szakképzett személyzet, hiszen gyakran fordult elô, hogy a súlyos közúti baleseteknél várakozni kellett, amíg a rohammentô- autó Marosvásárhelyrôl odaért a helyszínre, márpedig az áldozatok számára minden perc késô lehet. Sok baleset van a szomszédos Kolozs, Beszterce megyében is, így még nagyobb jelentôségû a sármási SMURD megalakítása.
A napokban kerül sor a versenytárgyalásra Nagysármáson négy tömbház hôszigetelését kivitelezô cég kiválasztására. A beruházás a családoknak átlagban 4000 lejébe kerül, Ioan Mocean polgármester szerint azonban legalább 40 százalékkal csökkennek a következô télen a fûtési költségek.
A polgármesteri hivatal 12 tömbház esetében végeztette el a tanulmányokat annak érdekében, hogy az épületeket hôszigeteljék. Ennek ellenére csupán négy blokk esetében kezdik meg a munkálatokat, azt követôen, hogy a versenyvizsgán eldôl, melyik cég tette a legjobb árajánlatot. A feladatfüzetet 7 cég vásárolta meg, Maros, Beszterce és Kolozs megyeiek. Ioan Mocean polgármester szerint egyelôre ennyire futja a helyi költségvetésbôl. Mint ismeretes, az önkormányzat állja a munkálatok költségeinek egyharmadát, azaz 120 ezer lejt, ugyanennyit a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium, a lakókra pedig 33 százalék "esik". Ami sok. Ezért a polgármeseri hivatal elôször az egy- illetve kétemeletes tömbházakat szemelte ki, így akarván meggyôzni a többi lakót is a beruházás hasznosságáról. A polgármester kijelentette: megpróbálják úgy megkötni a szerzôdést, hogy az lehetôséget adjon a családoknak a részletben való fizetésre. Ioan Mocean szerint, ha a szerzôdéseket sikerül júnusban aláírni, még a tél beállta elôtt befejezik a munkálatokat, a lakók fûtésszámlái pedig legalább 40 százalékkal kisebbek lesznek, mint tavaly.
A rossz idôjárás miatt késôre vetették el Nagysármáson a kukoricát, ezért a gazdák azt remélik, hosszú ôsz lesz, ellenkezô esetben odavész a termés. Sármás körül a termôföldek 75-80 százalékát dolgozzák meg csupán, általában takarmánynövényeket vetettek, lóherét, lucernát, de lesz tavaszi árpa, búza, napraforgó, cukorrépa is. Búzából legalább 3500-4000 kilogrammos termésre számítanak hektáronként. A napraforgó "megy a legjobban", a tavalyihoz képest 20 százalékkal nagyobb területen termesztik. Drága az olaj, jól felvásárolják a napraforgómagot. A másik véglet: a cukorrépa, amibôl kevés lesz. Míg tíz évvel ezelôtt 120 hektáron termesztettek cukorrépát, idén 7-8 hektáron csupán. A gazdák nem tartják kifizetôdônek, a leszerzôdött árat ugyanis gyakran nem kapják meg a termésért.
Bárányok és bárányfelhôk, ég felé nyújtózó fûszálak közt borzas boglárkafejek. Paradicsomi nyugalom, melyben a futóbolonddá torzult idô is megszelídül. Jól mondja a nóta, a juhásznak tényleg jól megy dolga – morfondírozom magamban, miközben Lakatos László, a nagysármási bácsok egyike betessékel parányi, de katonás szigorral rendben tartott második otthonába, az "isztinába." Fejünk fölött, a gerendán nagy, kerek és négyszögletû sajtok sorakoznak, a falon szentkép, egy polcon díszes deréköv.
– Most jól megy dolgunk, mert jó az idô. De vihar idején, amikor lecsattan melléd a villám, nem a legkellemesebb – mosolyodik el a bajuszos férfi, akit "másfél" ember – egy saját és egy másik báccsal közös alkalmazott, illetve néhány terelôkutya segít napi tennivalóiban.
– Tizenhat évvel ezelôtt kezdtem juhtenyésztéssel foglalkozni. Kezdetben csak a család számára szereztem be néhány példányt, ma már 140 állatunk van – ebbôl 110 az anyajuh –, és jövôre szeretnénk felmenni kétszázra – meséli vendéglátónk, miközben ordát és sót vesz elô.
– Hajnali öt órakor kelünk, fél hatkor kezdôdik a fejés. Ezt ketten végzik, a harmadik személy pedig behajtja a karámba az állatokat. Ezután megszûrjük a tejet, egyik emberem megmossa az edényeket, elkészíti a sajtot, a másik kihajtja a jószágot a legelôre. Délelôtt és délután felváltva nyírnak a legények, fejni háromszor szoktunk. A hatórás fejés után még egyszer legeltetünk, este tíz-tizenkét óráig – foglalja össze a juhászélet mindennapjait a nagysármási kórház adminisztrátoraként is dolgozó László.
– Úgy tartják, gyapjú alatt a legjobb a sajt – mondja Laci , amikor arra kérjük, avasson be a juhászélet rendjébe.
– A nyírás egybeesik az aratással, így a juh akkor kezd vegyeset enni, miután elveszíti a gyapját. Ilyenkor megváltozik a tej íze is. Éppen ezért leginkább május közepe elôtt érdemes sajtot vásárolni, mégpedig a zsíros fajtát. Ha csak egyszer törjük meg a sajtot, akkor zsírosabb lesz. Minden juhásznak megvan a maga titka a sajtkészítésben, ezt sohasem árulják el másoknak. De az biztos, hogy a jó sajt nem lehet szürke vagy juhszagú, az igazi túrós puliszkának pedig a tányértól a szájig kell nyúlnia.
Mielôtt elbúcsúznánk, még egyszer belekóstolunk az udvaron a vastagon fehérlô zsendicébe.
– Hagi – kiáltja Laci a karám mellett sütkérezô szamár felé. A futballista nevét viselô jószág gyapjúáru szállítására "szakosodott" – tudjuk meg a juhásztól, aki indulás elôtt még vált néhány szót szakácsként is "üzemelô", "cérnakáplár" legényével.
– Én másoktól lestem el a mesterséget, de az emberemnek a szülei is juhokkal foglalkoztak. Az ilyenre szokták mondani, hogy "cseberbe született, kinn az esztenán" – mondja vendéglátónk, miközben egyre távolodunk az esztenától esztenáig terjedô pásztorvilágtól, melyben virradattól újabb virradatig zölden megterítve áll az Úr asztala.
Nagy Székely Ildikó
Mire van a legnagyobb szüksége Nagysármásnak? Mire kellene leginkább odafigyelnie az önkormányzatnak?
Hánka Jolán: – Egy szupermarketre lenne szükség, az itteni kis boltokban nagy a drágaság. Ugyanakkor elkelne a központban egy közvécé, meg egy szálloda is jól fogna. A közvilágítással is gondok vannak, este rendszerint sötétben botorkálhatunk haza.
Socaciu Maria: – Új munkahelyeket kellene létesíteni. Miután a bútorgyárat Szovátára költöztették, sokan állás nélkül maradtak. Az egészségügyi ellátás sincs megoldva, nincs elég szakorvos a városban, és a laboratóriumi vizsgálatokat is jobb Marosvásárhelyen vagy Marosludason elvégeztetni.
Bíró Dániel: – Az önkormányzat nekilátott az utak rendbetételének, de nagyon lassan halad a munka. Én a Vasile Simonici utcában lakom, ott különösen rossz a helyzet. Jó lenne, ha az illetékesek néha kisétálnának a hivatalból, hogy lássák, melyek a legproblémásabb övezetek.
Ticudean Kinga: – A pályakezdô fiatalok helyzetén kellene javítani. Nagy-sármáson kevés a munkahely, nehéz elhelyezkedni, így sokan inkább kimennek külföldre. Az én férjem is egy éve Amerikában dolgozik. Másképp nehezen boldogulnánk, egy 450 lejes fizetésbôl bajosan lehet eltartani egy kétgyermekes családot.
Porkoláb Gyôzô: – Elkezdôdött a városban a csatornázás, jó lenne, ha ez a választások után sem maradna félbe. Az ivóvíz minôségén pedig mindenképpen javítani kellene. Ugyanakkor az is problémát jelent, hogy nincsenek járdák a fôút mentén. Különösen az iskolás gyerekek számára veszélyes így a közlekedés.
Szeretünk ünnepelni, ha a bográcsgulyást ingyen osztogatják, a csaposok hidegen mérik a sört és melegen süt a tavaszi nap. A hét végén a Medve- tó és a Rádió GaGa közös szülinapi buliján a feltételek adottak voltak, hogy mindenki jól érezze magát.
Jó húzás volt a városvezetés részérôl, hogy a sportpályára – vagy ahogy az öregek mondanák, a faluba – költöztette a rendezvényt. Ugyanis a fürdôtelep még mindig felemás arcot mutat. Sok még a lepattant villa, helyenként bokaficamító a járda, gödrös az úttest és a Medve-tó placcáról az egykori Gomba helyén éktelenkedô munkagödör díszeleg. Másfelôl pedig virágzik a gazdasági élet a sós tó partján.
A megújult szállodákat, elsôsorban a Danubius mûködtette üdülô- és gyógykezelési komplexumot nemcsak a turisták kedvelik, hanem a rangos konferenciák és szakkiállítások szervezôi is. Például a hét végén immár negyedik alkalommal vonult fel a Hoventa vendéglátó- és szállodaipar szakkiállításon a magyarországi és az erdélyi mesterek krémje. Természetesen a háttéripar – vagyis a konyhai és étkeztetési berendezéseket, gépeket és szállodaipari kellékeket forgalmazó vállalkozók is jelen voltak. Ide látogattak az ínyencségeket kedvelôk. Marcipános mesefigurák, francia chef készítette fagyiköltemény, ehetô mûalkotások a zöldségszobrász asztaláról. Az ízlelôbimbók mámorban úsztak.
De lakoma volt a faluban is. A sportpályán megrendezett háromnapos népünnepélyen nemcsak a szovátaiak, hanem a Vásárhelyrôl ide utazott családok sokasága is jól mulatott. Igazi családi kikapcsolódás volt. Nagy István Gaga-hangulatot teremtve buzdította a versenybe szállókat. Kiderült, hogy sok erôs legény termett a Cseresznyés lábánál. A legkisebbek körében az arcfestés volt a menô. És mindenki jóízûen lakmározott az ingyen osztogatott bográcsgulyásból és a versengô csapatok jelentôs adományt gyûjtöttek az árva gyerekek részére. Esténként a koncerten tombolgatott öreg és fiatal.
Minden megkérdezett szerencsés döntésnek mondta, hogy a sportpályára költöztették a rendezvényt, de azt is megjegyezték, hogy a fürdôtelep európai kinézetûvé válik. A múlt század elején jellegzetes villáival a régió gyöngyszeme volt.
Bár kisebb erôkkel, de továbbra is keresik azt a német hölgyet, aki az elmúlt héten tûnt el egy szovátai panzió udvaráról. Az elmúlt hét során 50 négyzetkilométeres területet fésültek át a megyei hegyimentô szolgálat, a csendôrség, a rendôrség dolgozói és több mint hatvan önkéntes, akik egymástól 20 méterre napi 35 kilométeres szakaszt kutattak át a Szovátát környezô erdôkben. Múlt szerdán a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálat helikopterével is átrepülték az övezetet, s Kolozsvárról speciális keresôkutyákat is bevetettek.
A 1,50-1,60 méter magas sportos alkatú hölgy szemüveget viselt, s eltûnésekor jó fizikai állapotban volt. A hetvenedik születésnapjának a megünneplésére érkezett a család Szovátára. A német állampolgárságú hölgy azért hagyta el a patakmajori panzió udvarát, hogy szétnézzen a környéken, késôbb egy gépkocsivezetô látta az erdôkitermelô úton. Személyazonosságát igazoló okirat nem volt nála. A keresôk nagyon remélik, hogy esôs idô lévén talán felült egy autóra, de mivel memóriazavarban szenved, nem tudta megmondani, hogy hol lakik. A keresés még ezen a héten tart – tájékoztatott Kovács Róbert, a hegyimentôk vezetôje.
A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó címû újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, idôszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztôit, munkatársait. Egyszer már nyílt volna alkalom a találkozásra, de akkor kevesen jöttek el. Holott jó, ha nem csak hallomásból tudunk egymásról. Vannak olyan bátor kiadványok, amelyek a sokasodó anyagi terhek dacára is igyekeznek talpon maradni. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdôszentgyörgyi Figyelô, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet, a Kéve, a Harangszó. Lapoztuk a Küldetésben címû katolikus értesítôt. Ismerjük a Kis-Küküllô, a Bekecsalja történetét, járt a kezünkben a PKSZ (a ludasi Petrôczi Kata Szidónia) címû kisújság. A világhálónak köszönhetôen olvashatjuk az egyes gyülekezetek, önkormányza-tok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjait, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintô, illetve az Ébresztô (az alsó-küküllôi magyar gimnazisták hetilapja). Kézhez kapjuk a nagykendi gyermekek Okoska címû iskolai lapját, de rég nem láttuk a Dobbantót. Jó volna, ha elbeszélgetnénk, barátkoznánk, mesélnénk a gondjainkról. Várjuk hát a közösségi lapok szerkesztôit, újságíróit, kiadóit, korra, nemre, vallási, politikai, esztétikai meggyôzôdésre való tekintet nélkül Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébánia (Iskola utca 316.) hittantermébe, 2008. június 4-én, szerdán 17 órára. A találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltô. A részvételi szándékot, kérjük, idejében jelezzék a következô telefonok egyikén: 0744-811-688; 0745-685-439.
Teljes telt ház elôtt mutatta be a Mentor Kiadó két új – egymástól tematikailag különbözô, mûfajilag hasonló – kötetét szombat délben a Bernády Házban. Mindkét könyv – a Madaras Piroska szerezte A marosvásárhelyi evangélikus református kollégium – Bolyai Farkas Líceum története (1944- 1990) címû kollégiumtörténet III. kötete, valamint A gyógyítás múltjából címû Spielmann József-emlékkönyv – marosvásárhelyi, illetve erdélyi vonatkozású történelmi kiadvány: kollégium- és orvostörténet, egy olyan iskoláról és emberrôl, amely, illetve aki meghatározója volt az erdélyi magyar mûvelôdésnek és kutatómunkának.
Az elsô könyvet a szerzô, Madaras Piroska tanárnô, a Bolyai Farkas Líceum egykori igazgatónôje ismertette, illetve kötetérôl vele beszélgetett Spielmann Mihály történész, könyvtáros. Mint megtudtuk, idôrendi sorrendben és a legfontosabb dokumentumok alapján történt a szerkesztés, ezek között kényes iratok is voltak. Utóbbiakat annak idején, a diktatúra alatt nem adták ki, hanem az iskola levéltára ôrizte. – Nem tennék hozzá már semmit – mondta a szerzô. – Ameddig a könyvet összeállítottam, az egész irattári anyag a rendelkezésemre állt. Az olvasónak talán azt is üzeni, hogy nehéz periódusokban is meg lehetett próbálkozni a szerkesztôi, illetve alkotómunkával. Annak idején évekre visszamenôleg felsorakoztattam, hogy mikor kik végeztek az iskolában. Ha valakit dokumentumszerûen érdekel az iskola története, végzettjeinek névsora, ez utóbbit a kötet mellékletében megtalálja. A szerzô fia, Madaras Sándor idegsebész hozzátette: ebbôl a kötetbôl még megjelenése elôtt több részlet jelent meg mások neve alatt, ezért nagyon örvendek, hogy most végre kiadhattuk. Amikor édesanyám igazgató volt, nagyon sok minden rajta csattant. Az, hogy a Bolyai megmaradt annak, ami, nagyrészt neki is köszönhetô. A két fôbejárati márványtábla úgy ôrzôdött meg, hogy ô annak idején befalaztatta ôket. A régi tablókat a toronyszobába záratta, azok így menekültek meg. A líceum történetéhez ô is hozzájárult, és a most megjelenten kívül egy másik könyvet is írt, amely most a Teleki Tékában található. Ebben az iskola késôbb híressé vált végzettjeinek életútja olvasható.
Káli Király István, a kiadó igazgatója megjegyezte: – Gyógyítás nélkül nincs élet. A második, bemutatandó kötet igen fontos az orvoslás története szempontjából. A könyvvel kapcsolatosan Spielmann Mihály válaszolt az igazgató kérdéseire: – Az apát nem lehetett elválasztani a tudóstól. Ô segített mindenben: az iskolában is, utána is. Komplex nevelést kaptunk, ô tanított meg úszni, de ô tanított meg az erdélyi múltra, a kettôs identitásra is, ami számunkra teljesen természetes volt. Ô nevelt erre bennünket: erdélyi magyar zsidók vagyunk. Mint egyetemi professzor, az oktatás során az orvostörténet minden részébe elkalauzolta a diákjait. Ahogy mondta, magyar, erdélyi, európai mûveltség nincs az orvostörténet ismerete nélkül. Amikor a marxista katedráról páros lábbal rúgták ki és orvostörténetet kezdett tanítani, tulajdonképpen hazaérkezett. Képzett orvostörténész, aki csak ezzel foglalkozott volna, ôelôtte nem volt. Felhagyott a gyakorló orvoslással és a tudománytörténettel foglalkozott, megtanította, hogy a régiek miként gondolkoztak, és felhívta a figyelmet olyanokra, akiket elfelejtettek: így nem kellett újra feltalálni dolgokat, hanem tovább lehetett lépni. A kötet, amely diákjainak, barátainak, tisztelôinek, fiainak és az ô saját írásaiból, tanulmányaiból áll, több nyelven íródott, a szövegek eredeti nyelve szerint. De ô maga is európai erdélyi ember volt, aki több nyelven beszélt: magyarul, románul, németül, oroszul, franciául, angolul. És osztályában ô volt a legjobb latinos. Amikor az idegen nyelvû tanulmányok megíródtak, az a tanítványok részérôl teljesen természetes volt. Ez egyrészt az európaiság egyik biztos jele, és az emlékkönyvekre is jellemzô – mondta az édesapa emléke elôtt tisztelgô méltató, majd Péter Mihály professzor, egykori tanítvány emlékezett Spielmann Józsefre, illetve H. Péter Mária ismertette a kötet létrejöttének körülményeit. Az irodalmi délután zárásaként Szilágyi Marietta egyetemi tanár mesélt az egybegyûlteknek az orvostudományi, orvostörténeti kutatások jelenlegi helyzetérôl, eredményeirôl.
Erôs önkormányzatokra, cselekvô emberekre és nem üres ígéretekre van szükségünk az elkövetkezendô négy évben. Jelöltjeinket munkájuk után ítéljék meg és azt a csapatot válasszák, amelyik szavatolja a tervek valóra váltását. Mi vállaljuk, bízzanak meg bennünk június elsején is!
Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke, elnökjelöltje
Maros-part-tisztítási akciójával kötötte egybe a karavánt az RMDSZ kampánystábja május 17-én, szombaton, amikor a Felsô-Maros mentére látogattak el. Elôször Beresztelkén, Szászrégenben, Marosfelfaluban, Marosvécsen, Disznajón, Holtmaroson, Magyarón, végül pedig Görgényüvegcsûrön ismertették a választási programot és a jelölteket. Közben Lokodi Edit Emôke, a takarítás kezdeményezôje Szalárdra is ellátogatott, ahol találkozott a munkálatokat vezetô hegyimentôkkel.
Az említett községekben úthálózat, iskolák, kultúrotthonok javultak fel, jelentôs támogatásban részesültek az egyházak, civil szervezetek. Szászrégenben pedig Nagy András polgármester valósággal fellendítette a csipkerózsika-álmát alvó várost. Lokodi Edit Emôke nemcsak Szász-régenben, hanem minden településen hangsúlyozta, ahogy a Felsô-Maros menti város elöljárója nemcsak a magyarokat, hanem a város minden lakóját, úgy ô is az egész megyét szolgálta négy év alatt. Ezt az üzenetet kell továbbvinni, hiszen csak így lehet igazán elérni a célt. Lejárt annak az ideje, hogy etnikai alapon szavazzunk. Meg kell tartsuk egységünket, de a románoknak is be kell látniuk, hogy míg az RMDSZ kormányon, illetve a megyei tanácsban többségben van, ugyanakkor a tanács élén Lokodi Edit Emôke áll, semmiben nem szenvedtek hátrányt, sôt, igazi fellendülés tapasztalható minden településen.
– Jó volt látni, hogy Marosfel-faluban, Magyarón, Görgényüveg-csûrön óvodásoktól iskolásokig, idôsekig ôrzik a hagyományokat, mert ez lehet a jövô is. Nekünk úgy kell Európában megállnunk a helyünket, hogy ôrizzük hagyományainkat, itthon keresünk jövôt magunknak gyerekeink, utódaink által – mondta többek között több településen Csép Éva Andrea megyei tanácsosjelölt.
Szabó Árpád és Erôs Csaba kerületi megyei tanácsosjelöltek hangsúlyozták, az állattenyésztés, a turizmus fejlesztése mellett a vidék jelentôsen hozzájárul a megye gazdasági életéhez, olyan pályázatokban kell gondolkodniuk a polgármesterjelölteknek, amelyek munkahelyek létesítésével járnak.
Lokodi Edit Emôke egy kitérôt is tett. Ellátogatott Szalárdra, ahol találkozott a hegyimentôkkel, akik Maros- part-takarítási akciót szerveztek több helybéli iskola diákjaival. Sajnos, ezúttal is több zsák szemetet szedtek össze a Maros partjáról. A megyei tanács elnöke elmondta, a Maros völgye kiemelt helyen szerepel a turisztikai stratégiában, van jövôje ennek a vidéknek is. Ha továbbra is elnök marad, tudja, mit kell tenni, a nagytakarításon túl. Mert az itt lakók még több törôdést érdemelnek.
A Maros Megyei Tanács az elmúlt négy évben jelentôsen felkarolta a mûvelôdési életet megyénkben. Tavaly összesen 23.187.361 lejt fordítottak vallási, szabadidôs tevékenységek és a kultúra támogatására. Ezek közül megemlíthetjük a Maros Megyei Múzeum által megpályázott négy projekt társfinanszírozását, ami összesen 177.046,76 lej volt. Mindemellett sikerült a Marasti utca 8. szám alatt berendezni a múzeum számára egy közigazgatási épületet, ahol korszerû laboratóriumokat, restaurálómûhelyeket létesítettek. A beruházás értéke összesen 1.200.000 lej volt.
Hozzáfogtak a volt katonai sorozó épületének felújításához, ahova a munkálatok befejezése után a Kultúrpalotából költözik át a múzeum kiállítórészlege, helyébe pedig kortárs képzômûvészeti galériát rendeznek be. A várbeli munkálatokra 250.000 lejt fordítottak. Egyik legnagyobb megvalósítás a Kultúrpalota nagytermének felújítása és az ólomüveg ablakok restaurálása. Erre összesen 1 600.000 lejt költött a tanács. Egy másik megvalósítása a megyei tanácsnak a volt Unirea mozi termének átalakítása, ahova többéves hányattatás után korszerû körülmények közé költözhetett a Maros Mûvészegyüttes. Az átrendezés 1.818.690 lejbe került. S még jutott támogatás a nemkormányzati szervezeteknek is. Pályázat útján 2007-ben 128 mûvelôdési egyesületet karolt fel a tanács, különbözô rendezvényekre, programokra 2.908.310 lejt fordítottak. Ezért tartotta fontosnak Lokodi Edit Emôke, hogy részt vegyen a Maros Mûvészegyüttes által a harmadik alkalommal megrendezett népzene- és néptánctalálkozón.
A mûvészegyüttes meghívására a rendezvényen részt vettek a szászcsávási, haranglábi, küküllôdombói és vámosgálfalvi, valamint a szászvesszôsi hagyományôrzô tánccsoportok. A gálaesten fellépett a soproni Lippentôs együttes, a marcali Pendelyes, valamint a Napsugár és a Maros Mûvészegyüttes.
Az elnök asszony, miután üdvözölte a vendégeket, elismerô oklevelet adott át az együttes minden tagjának, a hagyományôrzô csoportoknak, s elmondta, a megyei tanács támogatja a megye kulturális örökségét, nemcsak az új székházzal, hanem a civil egyesületek felkarolásával is. A következô mandátumban a magyar csoportnak szeretnének külön próbatermet építeni, ahol természetesen szívesen látják bármely, a megyében tevékenykedô hagyományôrzô együttes táncát, vagy akár a szokásaikból összeállított mûsort.
• Borbély László, Marosvásárhely polgármesterjelöltje és csapata mellett vasárnap este a Ligetben tartott Neoton-koncerten Lokodi Edit Emôke a megyei tanács elnöke, elnökjelöltje is bemutathatta a megyei tanácsosjelölteket. Az elnök asszony az ismert magyarországi vendégelôadók zeneszámaiból idézve elmondta, "nem száll ki a hajóból", folytatja a munkáját, ehhez kell a vidékiek, a marosvásárhelyiek, idôsek és fiatalok támogatása június elsején. Egy nagy csapat vonult színpadra, akik szavatolják: Marosvásárhely, a megye jó kezekben lesz még négy évig.
• Tegnap a Felsô-Küküllô mentét látogatta meg a kampánykaraván. Lokodi Edit Emôke a Maros megyei RMDSZ vezetôségével, megyei tanácsosokkal Hármasfaluban, Makfalván, Szolokmában, Kibéden, Sóváradon, Nyárádremetén, Köszvényesen, Deményházán és Mikházán találkoztak a szavazókkal.
• Ma 17 és 17.30 óra között az RTV marosvásárhelyi stúdiójában láthatjuk Lokodi Edit Emôkét, a megyei tanács elnökét, elnökjelöltjét, majd 19.38 és 20 óra között a Stii TV vendége. Május 21-én, szerdán 17.30 – 18 óra között az RTV marosvásárhelyi stúdiójában a PSD jelöltjével, Liviu Timarral "mérkôzik" meg az elnök asszony.
Polgármesterjelölt: Fekete Pál
1964. január 24-én született Székelyvéckén, az erdôszentgyörgyi elméleti líceumban érettségizett. 20 évig volt a marosvásárhelyi állatkert gondozója, majd 2000-tôl szabadúszó képzômûvész. Szülôfalujában szeretné a faluturizmust fejleszteni, eddig ennek érdekében több parasztházat felújíttatott, kulturális programokat szervezett. Ezenkívül a hulladékgazdálkodást rendezné, leaszfaltozná a községi utakat, korszerûsítené a közvilágítást. Mindenekelôtt azonban a hagyományos értékeinket szeretné megmenteni, megôrizni szülôfalujában.
Polgármesterjelölt: Madaras Árpád
1952. június 3-án született Szovátán, szülôvárosában végezte az elméleti líceumot, 1975–1977 között könyvelôként, 1977–1980 között a mezôgazdasági termelôszövetkezet elnökeként, majd 1980–2004 között a fafeldolgozó vállalatnál dolgozott. 2004-tôl polgármester. A legnagyobb megvalósítása a polgármesteri hivatal létrehozása, ezenkívül utakat, járdákat javítottak, rendbe tették a kultúrotthont, az iskolát és az óvodát, korszerûsítették a közvilágítást. Beindult a szennyvízcsatorna kiépítése. Tovább szeretnék korszerûsíteni a községi utakat, tervben van egy új napközi otthon megépítése, teljesen felújítják a kultúrotthont, ugyanakkor a polgármesteri hivatalnak is új székházat szeretnének felhúzni. Nem mondtak le a földgáz bevezetésérôl és egy kerülôút megépítésérôl sem, amivel a forgalmat a településen kívül irányítanák.
Polgármesterjelölt: Karácsony Károly
1964. március 9-én született, a nyárádszeredai mezôgazdasági líceumban végzett. 1980–1990 között a nyárádszeredai kisipari szövetkezetnél dolgozott, 1990–1991-ben helyettesítô tanár volt Szentháromságon, 1992- tôl 2008-ig polgármester. Eddig sikerült a Bede–Szentháromság felé vezetô utat leaszfaltozni, felújította a kultúrotthonokat, beindult az otthoni beteggondozó szolgálat, sportterem épült Gálfalván, kezdeményezte a Szentlászló községek évi találkozóját. A következô mandátumban folytatja a községi utak aszfaltozását, a kisebb településeken levô kultúrotthonok korszerûsítését, Nyárádszentlászlón új kultúr-otthont szeretne építeni, kivitelezné egy szabadidôközpont tervét, ugyanakkor mandátuma végéig ivóvíz- és csatornahálózatot építene ki a községben.
Polgármesterjelölt: Gál Lajos
1957. április 13-án született Nyárádremetén. A marosvásárhelyi egészségügyi líceumban érettségizett. A kovásznai szív- és érrendszeri betegségek szanatóriumában, majd a mikházi elmegyógyintézetben volt asszisztens, 1989 után pedig családorvosi rendelôben dolgozott. 2000–2004 között helyi tanácsos, 2004–2008 között polgármester. Szorgalmazta a házi beteggondozó szolgálat létesítését, Nyárádremetén felújították az óvodát, amelyet a napokban avattak fel, Mikházán híd készült, támogatásával létrejött a Csûrszínház, bevezették a vizet, korszerûsítették a közvilágítást. Szeretnének egy idôsek otthonát építeni, folytatják az iskolák és kultúrotthonok felújítását, megépítenék a szennyvízhálózatot és parkosítanák a községközpontot.
Polgármesterjelölt: Dósa Sándor
1963. szeptember 10-én született Makfalván. A székelyudvarhelyi líceum fémipari szakán végzett. Jelenleg a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem jogi karának közigazgatási szakát végzi. Székelyudvarhelyen a volt matricagyárban, illetve a Mobila szovátai bútorgyárában dolgozott. 1995-tôl az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, 1996–2003 között helyi tanácsos, 2003-ban kinevezett, 2004–2008 között megválasztott polgármester. Eddig sikerült a Küküllô-hidat felújítani, több gyaloghidat építeni. Rehabilitálták a közvilágítást, megújult a polgármesteri hivatal, a kultúrház, kibôvítették az óvodát. Az elkövetkezendô négy évben szeretnék a kultúrházak rehabilitálását folytatni, pályázat útján leaszfaltozzák a községi utakat, kiépítenék a csatornahálózatot, egy szennyvízteleppel együtt. Szeretnék a földtulajdon- jogviszonyokat véglegesen rendezni és bôvítenék az otthoni beteggondozó szolgálatot.
Polgármesterjelölt: Takács Kálmán
1967. augusztus 8-án született, az erdôszentgyörgyi szaklíceumban végzett villanyszerelôi szakon. 1985-tôl mostanáig a Transelectrica (SMART) gyulakuti egységénél dolgozott. Nyolc éve a helyi RMDSZ vezetôségének tagja, 2000–2008 között helyi tanácsos. Polgármesterjelöltként az ivóvíz- és a szennyvízhálózatot szeretné kiépíteni megnyert pályázat révén. Felújítaná a járdákat, ahol nincs, újakat építenének. Nemsokára vásárolnak egy homlokrakodó gépet az árkok, patakmeder karbantartására. Ugyanakkor Havadtô és Gyulakuta árvízvédelmi rendszerét is ki kell építeni.
– Mit tudunk tenni együtt Marosvásárhelyért? – ezzel a kérdéssel indította Borbély László a beszélgetést pénteken délután a környezetvédô egyesületek képviselôivel szervezett találkozón.
"Szomorúan tapasztalom, hogy a jelenlegi városvezetésnek nincs terve a város környezetének megóvására. A város zöldövezete, a Maros-part, a Somostetô elhanyagolt állapotban vannak. Mi újraültetjük a Hétfákat, rehabilitáljuk a Maros-partot, most vasárnap önkéntes munkával kitakarítottuk a Ligetet. Tennünk kell a városunk tisztaságáért, hogy minden marosvásárhelyi jól érezze magát Marosvásárhelyen" – mutatott rá Borbély László, aki kikérte a résztvevôk véleményét és közösen keresték a konkrét megoldásokat.
Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje, okleveles környezetvédelmi tanácsadó elmondta, hogy a megyeközpont részt vesz a Local Agenda 21 programban, mely a város fenntartható fejlôdését célozza. Ezt a programot a jelenlegi vezetôség nem veszi figyelembe a környezetvédelemre vonatkozó döntések meghozatalakor, és sajnos, nem létezik valós együttmûködés az önkormányzat és a szakértôk között.
A környezetvédôk arra hívták fel a figyelmet, hogy a város zöldövezetei egyre fogynak, a virágok ültetése nem szakszerûen zajlik, értékes fákat vágnak ki elôzetes egyeztetések és átgondolt tervek nélkül, és ha ez így folytatódik, Marosvásárhely hamarosan már nem lesz a virágok városa. Az átgondolatlan építkezések miatt több hektárnyi zöld területet számoltak fel, nincs megoldva a városban a közlekedés, nincs biztosítva az alternatív közlekedési eszközök használata, nincsenek bicikliutak, nincsenek sétálóutcák, nincsenek parkolóházak.
Dan Calin Tocaciu, a Sun Valley Egyesület elnöke elmondta: "Mindenkit támogatok, aki tesz valamit a városunkért. Borbély Lászlót régóta ismerem, és jelenleg az ô személye garancia arra, hogy létrejön a párbeszéd az önkormányzat és a környezetvédô civil szervezetek között. Ez a párbeszéd a város és a marosvásárhelyiek érdekében kell megvalósuljon."
Szakács László, a Rhododendron környezetvédelmi szervezet alelnöke szerint a környezetvédelem reális problémái háttérbe szorultak. "Ezeket a problémákat összefüggéseiben, átfogó módon kell vizsgálni és konkrét, átgondolt tervek alapján orvosolni. Úgy látom, hogy Borbély László odafigyel a környezetvédelemre, és tenni is tud azért, hogy Marosvásárhely élhetô város legyen" – mondta a környezetvédô.
Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje abban bízik, hogy a Local Agenda 21, a város fenntartható fejlôdésének programja újraindul, ha Borbély László lesz a polgármester.
"A környezetvédô egyesületek képviselôi által felvetett megoldási javaslatok jó része már szerepel a városrendezési programomban. Ez jó, mert azt jelenti, hogy egyformán gondolkodunk, tudunk egymással beszélgetni és megoldásokat találni" – összegzett a találkozó végén Borbély László.
Szerdán reggel kilenckor Borbély László visszatér a Szorgalom utcába, ahol a lakókkal a szociális lakások gondjait tárgyalja meg, délelôtt tíz órától pedig a virágóránál lehet találkozni az RMDSZ- polgármesterjelölttel és a tanácsosjelöltekkel. Este hét órától Dancs Annamari és Tarján Pál közös operettestjén vesz részt.
Csütörtökön délelôtt tíz órától a Dacia-piacnál, délután két órától a Darina üzlet melletti vasúti átjárónál találkozhatnak Borbély Lászlóval, este fél tíztôl pedig a TTM, Marosvásárhelyi Televízió meghívottja, a választási mûsorban a marosvásárhelyi polgármesterjelöltek lesznek jelen.
Senkit nem szabad diszkriminálni – ez a közszolgáltatások egyik legfontosabb tulajdonsága. A polgármesteri hivatalnak kötelessége minden kazánházat egyforma mértékben modernizálni, hatékonnyá tenni. Mi azt javasoljuk, hogy egyik negyedben se legyen leválási díj az elkövetkezôkben, és ezt a javaslatot a helyi tanács elé terjeszti az RMDSZ- frakció. Ez lehetôséget ad arra, hogy az önkormányzat újragondolja a távhôszolgáltatással kapcsolatos stratégiáját. Ma Romániában piacgazdaság van, éppen ezért a közszolgáltatásoknak is olyan kínálattal kell jönniük, amely megfelel az egyéni fogyasztók elvárásainak. Vagyis a piac legjobb ajánlatát kell nyújtani a lakosságnak. Ezt nevezik szolgáltató önkormányzatnak, amely igazságos és méltányos elbánásban részesíti a marosvásárhelyieket. Ezért fogunk dolgozni!
Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje
Kolozsvári Zoltán, helyi tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetô-helyettese
Több mint 88 millió lej a kötelezô magánnyugdíjalapok kezelôinek számlájára
Paul Pacuraru munkaügyi miniszter hétfôn kijelentette, hogy ma 88,19 millió lejt (24,11 millió eurót) utalnak át a kötelezô magánnyugdíjalapok kezelôinek számlájára. A törvény értelmében a magánnyugdíjalaphoz való csatlakozás elsô évében az alkalmazottak által fizetett társadalombiztosítási adó 2 százaléka folyik be. Nyolc év alatt ez 6 százalékra nô. Pacuraru sajtótájékoztatón kijelentette, a magánnyugdíjalapok számlájára átlagban 7,5 euró folyik be egy-egy illetékfizetôtôl. Hozzátette, a 88,19 millió lej 3.194.961 adófizetô számlájára folyik be, míg a 2007. szeptember 17. és 2008. január 17. közötti idôszakban 4.156.316 személy iratkozott be valamely magánnyugdíjalaphoz. "A különbség – 961.355 – az úgynevezett üres számlákat képviseli. Ezek azon biztosított személyek számlái, akik vagy gyereknevelési szabadságon vannak, vagy csak nemrég kerültek az Országos Nyugdíjpénztár nyilvántartásába" – mutatott rá a munkaügyi miniszter. A beiratkozottak száma után az ING magánnyugdíjalap áll az elsô helyen 1.279.955 személlyel, ôt követi az Allianz-Tiriac 1.017.935 adófizetôvel, a Generali 400.465 adófizetôvel, az Aviva 312.402 adófizetôvel és az Interamerican 265.549 adófizetôvel. Az öt nyugdíjalap a kötelezô magánnyugdíjalap-piacnak a 80,09 százalékát fedi le.
Lovagi csata a sepsiszentgyörgyi múzeumkertben
Díszes középkori ruhájában csöndben drukkoló udvarhölggyel, szájtátva figyelô gyerekekkel, érdeklôdô felnôttekkel és unokáikat kísérô, büszke nagyszülôkkel telt meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvara a hétvégén, amikor a kisújszállási Szabad Lovagok Rendjének tagjai harci bemutatót rendeztek. Fémesen kongtak a férfiakon a páncélok, amikor a fotósok kereszttüzében, tôrrel vagy karddal a kezükben vívták a harcot az arénában, azaz a múzeum hátsó udvarán. Mint arról a múzeum tájékoztatott, volt kelevézdobás, íjjal való célba lövés és közelharc. Porondmesterként – késôbb harcosként – a magyarországi csoport vezetôje, Pádár Gyula Vince avatta be az érdeklôdôket a középkori harcmodor rejtelmeibe. Egy óra multával végre megpihenhettek a fegyverüket és páncéljukat maguk készítô lovagok is, helyüket átadták a legfiatalabbaknak. A gyerekek élvezettel próbálgatták a páncélokat, sisakokat, ôk is "vérre menô" csatát imitáltak karddal a kezükben. Mindezt persze a lovagok óvó tekintete közepette, hiszen a harci helyszínt körben többen is védték, vigyázva, nehogy bárki is a céltábla közelébe tévedjen.
Lincoln-díj a Károlyi házaspárnak
A világhírû tornászedzô Károlyi házaspár – Károlyi Béla és Károlyi Márta – kapta az Amerikai Magyar Alapítvány idei Abraham Lincoln-díját. Az 1942-ben Kolozsvárott született Károlyi Béla minden idôk legsikeresebb tornaedzôje; 9 olimpiai, 15 világbajnok és 12 Európa-bajnok tornász került ki a keze alól. Olyan sportolók mögött állt, mint Nadia Comaneci, Mary Lou Retton, Dominique Moceanu és Kerri Strug. A díjat – amellyel a magyarság érdekében, a magyar névnek és kultúrának elismerést szerzô amerikai személyiségeket jutalmaznak – az alapítvány székhelyén, a New Jersey állambeli New Brunswickban rendezett 45. Carousel-bálon adták át a hét végén. A zseniális tornaszakember az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpián a román, késôbb pedig – miután az Egyesült Államokba távozott – az amerikai nôi tornát juttatta fel a csúcsra.
Nôtt a Németországot elhagyók száma
Nôtt a Németországból külföldre költözôk száma az utóbbi években – derül ki a német központi statisztikai hivatal hétfôn közzétett jelentésébôl. 2005-ben 145 ezren, a következô évben 155 ezren, 2007-ben már 165 ezren települtek külföldre. A legtöbben az egykori Nyugat-Németország és Berlin területérôl vándorolnak ki. A leggyakoribb célország Svájc, ide tavaly 20 ezren települtek át. A második helyen az Egyesült Államok állt tavaly 14 ezer fôvel, a harmadikon holtversenyben Ausztria és Lengyelország 10-10 ezerrel. Ugyanabban az &