Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Szkeptikusak voltunk annak idején, igen. Ott volt ugyanis a 40 hektáros terület Vidrátszegen, csupaszon várakozott: majd csak jönnek a befektetetôk. Telt az idô, és elôbukkantak a rejtett "hibák", a talajvíz elöntötte a területet, újabb summákat kellett fordítani lecsapolásra, közmûvesítésre – és a befektetôk csak nem jöttek. Aztán a Chemtech betelepedett a parkba, a bizalmatlanság korlátai ledôltek, és egyre többen érdeklôdtek a beruházási lehetôségek iránt.

Igaz, hogy a Chemtech idôközben kiköltözött, és a legtöbb cég jött, látott, kérdezett, majd elment, de mégis: mára már sikertörténetté vált az ipari park. Tegnap az elsô jelentôs cég, az osztrák érdekeltségû Hirschmann nagy cécóval avatta fel üzemét. Megadták a módját, a gesztus pedig jelzésértékû: érdemes Erdélyben beruházni. Bár Romániának az EU-ba való belépésével változott a helyzet, a uniós konkurenciaszabályozás miatt immár nem biztosítható egy sor olyan kedvezmény, amelyet pár évvel ezelôtt az ipari parkok törvénye lehetôvé tett, az érdeklôdés mégsem lanyhult. Ellenkezôleg. Jelenleg 18 cég írt alá szerzôdést az ipari parkba való betelepedésrôl, az 1-2 éves futamidôre tervezett beruházásaikat több mint 20 millió euróra becsülik, ami máris négyszerese annak, amit a megyei önkormányzat a park kialakítására, közmûvesítésére fordított Phare-alapokból és kormánypénzekbôl. A tárgyalások azonban folytatódnak, hetente érdeklôdnek cégek, de már nincs mit nekik felajánlani. Egy talpalatnyi hely sem maradt, bôvíteni kellene a parkot.

A sikersztorihoz a lendületet végül is az adta, hogy a betelepedô cégek számára lehetôvé tették a terület megvásárlását. Vitatott kérdés volt, de az érdekelt, a területet biztosító önkormányzatok nyomására a park részvényesi közgyûlése rábólintott: kiárusításra kerül az "aranytojó tyúk". Talán nem idôszerû azon morfondírozni, hogy kinek volt ez jó vagy kinek nem, és lehet, hogy nem sikerül elérni a bûvös számot, azaz 3000 munkahely létesítését, amint azt az EU ajánlotta szerzôdéskötéskor, lehet, hogy a vegyi kombinát sem zár be és az ipari park nem szippantja fel az Azomures alkalmazottjait, de akkor is: a befektett összegen túlmenôen (a végsô értéket egyébként 40 millió euróra becsülik), a legfontosabb talán az, hogy eddig is már több száz család számára teremtettek munkalehetôséget, a föld eladásából bevételezett pénz mellett a helyi önkormányzatok költségvetését gyarapítják az ipari parkban mûködô cégek által befizetett adók, illetékek, a környék gazdasága pedig fellendült. 2009 decemberéig az összes betelepült vállalatnak meg kell kezdenie a termelô tevékenységet, kis szerencsével pedig két éven belül sikerül bôvíteni a parkot. De ez már a következô önkormányzati vezetôkön múlik…

A romániai magyarok 76 százaléka támogatja az RMDSZ-t – jelentette be Markó Béla elnök keddi, bukaresti sajtóértekezletén. Markó a szövetség által megrendelt közvélemény- kutatás eredményeit ismertette, amelyet április 2- 18. között végeztek egy 1.114 fôs mintán.

Kijelentette, hogy a szövetségnek sikerült visszaszereznie azoknak a magyar választóknak egy részét, akik az európai parlamenti választásokon nem az RMDSZ jelöltjeire szavaztak. A megkérdezettek közel 80 százaléka támogatja a szövetség kormányzati szerepvállalását, ugyanakkor a válaszadók 63 százaléka erôsítette meg, hogy részt vesz a júniusi helyhatósági választásokon. Markó Béla kiemelte azokat a kérdéseket is, amelyek, a közvélemény- kutatás eredményei szerint, a leginkább foglalkoztatják az erdélyi magyarságot: a fiatalok számára épített lakások, a nyugdíjak, a korrupció elleni harc, valamint a helyi autonómia.

A szövetségi elnök bemutatta az RMDSZ választási jelszavait is. Elmondta: a "Válaszd a jövôt! Válaszd a biztonságot! Válaszd az RMDSZ- t!" jelszó arra utal, hogy amit vállalt, azt az RMDSZ betartotta, a jövôvel kapcsolatos szlogen pedig azt jelzi, a szövetség elkötelezetten képviseli a helyi közösségek érdekeit, ezek felemelkedéséért dolgozik, de egyben utalás arra is, hogy az RMDSZ kiemelten támogatja a fiatalok szerepvállalását a helyi közigazgatásban, és ezért önkormányzati jelöltcsapata is jelentôs részben fiatalokból áll.

A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ célja, hogy megismételje, vagy akár meg is haladja a 2004-es választásokon elért eredményeit. Ez reális cél, hiszen a nemrég készített közvélemény-kutatás is rendkívül magas támogatottságot mutat: az RMDSZ támogatottsága 76%, míg a Magyar Polgári Párt támogatottsága 12%- os – mutatott rá.

– Az RMDSZ kitart saját, eddig is hangoztatott alkotmánymódosító javaslatai mellett, de üdvözöl minden hasonló irányú kezdeményezést – hagsúlyozta Markó Béla az államelnök keddi kijelentései kapcsán, miszerint egy szakértô, független csoport az idei év végéig egy alkotmánymódosító csomagot állítana össze, amely közvitára kerülne. Úgy vélte, a parlamenti pártoknak az a feladata, hogy a jelenlegi törvényi és alkotmányos keretrôl szóló elképzeléseik mellett különbözô változtatásokat is javasoljanak. Emlékeztetett, az RMDSZ módosító javaslatai között szerepel az államelnöki intézmény feladatkörének pontos meghatározása, a kormány hatáskörének tisztázása, a sürgôsségi kormányrendeletek kibocsátásának korlátozása és a kétkamarás parlamenti rendszer gyökeres újragondolása is.

A Petrom 0,12 lejjel drágította meg kedden a saját töltôállomásain forgalmazott üzemanyag literét.

Az áremelést követôen az ECO Premium 95 benzin litere 3,87 lej lesz, az ólommentes Premium 95-ös benzin pedig 3,84 lej.

A vállalat 4,05 lejrôl 4,17 lejre emelte az ólommentes Top Premium 99+ benzin literének árát, az OMV Carrera 95 és az OMV Carrera 100 benzin ára pedig 3,94 lejrôl 4,57 lejre emelkedett.

A gázolaj szintén megdrágult. A Top Euro Diesel 4 literenkénti ára 4,12 lejrôl 4,24 lejre emelkedett, az OMV Sprint Diesel gázolaj literéért pedig 4,16 lejt kell fizetni. Az Euro Diesel 4 gázolaj ára 4,17 lejrôl 4,29 lejre nôtt, az OMV Premium Diesel gázolajat pedig 4,57 lejért hozzák forgalomba. A Petrom 2005 elején fogadta el árpolitikáját, amely szerint figyelembe veszi az üzemanyagok nemzetközi árát, de a belpiacot is. A Petrom árai legkevesebb/legtöbb 5 százalékkal lehetnek kisebbek vagy nagyobbak a referenciaáraknál.

A Petromnak körülbelül 450 töltôállomása van Romániában.

Május 9–10-én immár hatodik alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen a civil szervezetek seregszemléjét, amelynek célja, hogy a lakosság megismerkedjen a civil szféra képviselôivel, valamint tudomást szerezzen arról, mivel is foglalkoznak azok a nemkormányzati szervezetek, amelyek közvetlen környezetükben fejtik ki tevékenységüket.

– Az Együtt a közösségért jelszó alatt futó rendezvény kezdeményezôi a Divers Egyesület, a PER Regionális Központ, az Alpha Transilvana, a Global Care Románia, és a Rheum Care Alapítvány, valamint a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet – fejtette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Koreck Mária, a PER regionális központ illetékese. A civil szervezetek vásáraként emlegetett rendezvénysorozat keretében – amelyet a Mûvelôdés- és Vallásügyi Minisztérium, valamint a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal is támogat – közel harminc nemkormányzati szervezet mutatkozik be szombaton Marosvásárhely fôterén, amelyek többek között a szociális, kulturális, környezetvédelem, vagy az emberi jogok védelme terén fejtik ki tevékenységüket. A megyeközpontban és környékén mûködô szervezetek az Európai Értékek Napjai keretében évente megszervezik a rendezvényt. Ennek keretében pénteken 15 órától kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében, amelynek témája az interetnikai együttélés, 17 órától pedig ugyanitt megnyitják az interkulturális fesztivált, ahol kulturális mûsor várja az érdeklôdôket, magyar, román, roma és szász népi táncok mellett szavalatokkal lépnek színpadra amatôr és hivatásos mûvészek. Aznap este megtartják a hagyományos bált, ahol átadják a sajtó díját annak a nemkormányzati szervezetnek, amely az elmúlt évben a leghatékonyabban mûködött együtt a helyi sajtóval.

Szombaton Marosvásárhely fôterén folytatódik a rendezvénysorozat, tíz órakor a részt vevô civil szervezetek és haszonélvezôik körbejárják a Rózsák terét, ezt követôen pedig a fôtéri sétányon felállított sátraknál interaktív programokat szerveznek. Mindenik szervezet a saját arculatára jellemzô tevékenységekkel mutatkozik be, néhány sátornál kézimunkázás várja majd a gyerekeket és ugyanakkor a szervezetek haszonélvezôi (fogyatékos személyek, hátrányos helyzetû gyerekek) által készített tárgyakat vásárolhatnak majd az ide látogatók, akik adójuk 2 százalékát is felajánlhatják, ha valamely szervezet felkeltette az érdeklôdésüket. A vásár amellett, hogy lehetôséget nyújt a bemutatkozásra, kiváló alkalom a fiataloknak, hogy megismerjék ezeket a szervezeteket és esetenként önkéntesként vállaljanak szerepet az adott szervezet célcsoportjának a megsegítésében, ugyanis a civil szervezetek nagy része önkéntesekkel mûködik.

A vásárral egy idôben a Rózsák terén felállított színpadon folytatódik az interkulturális fesztivál, ahol különbözô etnikumhoz tartozó mûvészek humoros jelenetekkel, néptáncokkal szórakoztatják a látogatókat. A fesztivál keretében pedig óránként interjúra hívják néhány nemkormányzati szervezet képviselôjét, hogy ismertessék tevékenységüket. Koreck Mária kifejtette, tombola is lesz, amely révén megpróbálják felmérni, hányan látogatnak el a rendezvényekre.

A szervezôk úgy érzik, az évek során hatékonynak bizonyult a civil szervezetek vására, ugyanis ezáltal évente egyre többen szereznek tudomást a szervezetekrôl és az általuk nyújtott szolgáltatások haszonélvezôinek a száma is gyarapodik.

Újságírói kérdésre válaszolva Györki Éva, az Alpha Transilvana igazgatónôje elmondta, a vásár nem az egyedüli rendezvény, amelyen a nemkormányzati szervezetek közösen vesznek részt. Minden nyáron megszervezik a kampányt, amelynek célja a lakosság érzékennyé tétele a fogyatékos személyek iránt, ôsszel pedig a mellrák elleni kampányban is több szervezet együttmûködik. Továbbá, fôként a szociális problémák megoldásában is szükség van annak a helyi szinten mûködô két-három szervezetnek az összefogására, amelyek egy adott célcsoport megsegítését vállalták fel.

Marosvásárhelyen vendégszerepel a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház A császár új ruhája címû mesejátékkal, mely Andersen valamint Jevgenyij Svarc mûvei alapján készült adaptáció. A darab tulajdonképpen egy varázslatos, humorral és iróniával megszólaltatott mese az igazságról, a hazugságról, az illúzióról, az alkotás erejérôl, valamint a hatalom és az alattvalók viszonyáról.

Az elôadást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, Béres László állította színpadra. A szereposztás: Dunkler Róbert, László Kata, Benedek Botond- Farkas, Posta Ervin, Molnos András Csaba, Jakab Orsolya, Márton Réka, Varga Márta, Gábos Albin, Lôrincz Sándor. Az elôadás jelmeztervezôje Szekeres Bernadette, díszlettervezôi: Béres László, Szûcs Olcsváry Gellért, a tervek Dobre Kóthay Judit szakmai tanácsadásával készültek. Színpadi mozgás: Liviu Matei.

Az elôadásokra május 9-én, pénteken és május 26-án, hétfôn 11 és 13 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében.

A jegypénztár hétköznap 10-13 és 17-19 óra közt tart nyitva, hétvégén elôadások elôtt egy órával nyit.

Jegyzet

A dolog úgy kezdôdött, hogy a város központjában nagyon megszomjaztam, s mivel (sajnos) csak elvétve lehet kisebb élelmiszerüzletekre bukkanni egy- egy mellékutcákban, úgy döntöttem, hogy az egyik közeli kenyérüzletben vásárolok ásványvizet. Most nem szeretnék kitérni arra, mennyire felháborító, vagy inkább elszomorító, hogy a fôtéren, a bankok és gyógyszertárak sorában nem fért meg egy nagyobb élelmiszerüzlet. De térjünk a tárgyra.

Benyitottam az egyik híres-neves kenyérüzletbe, ahol több vevô várakozott. Az idôsebbik kiszolgáló éppen vekniket szeletelt és csomagolt elô egy kliensnek, egy másik, fiatalabb pedig ládákat cipelt és az árukészlet feltöltésével foglalkozott. Türelmesen várakoztam és éppen azon morfondíroztam, hogy valami harapnivalót is választok a sok finomság közül. A vevôk sora azonban sehogy sem akart apadni.

A fiatal kiszolgálólány közben komótosan a földre helyezte a csokis kiflis és mézes-mázas korongokkal tele ládát, majd elkezdte azokat lassan az üvegpult alá fölsorakoztatni. Az erre a célra szolgáló fogóval azonban, úgy tûnt, nem igazán boldogul, s látva a türelmetlen vásárlókat, igyekezni próbált.

Elkezdôdött az "egyet fogóval, egyet kézzel" címû mutatvány. Megrökönyödve figyeltem, amint a kiszolgálólány mindenik kifli után élvezettel nyalogatta le ujjairól a ráragadt csokimázt. Ürültek a ládák, a kiflik pedig mázuktól megfosztva sorakoztak az üvegpult alatt. A mézes korongoknál hasonló "eljárást" figyelhettek meg a kedves vevôk.

Ezek után már mellékesnek tûnt, hogy a ládák összefogdosása után mennyire volt higiénikus csupasz kézzel feltölteni az árukészletet.

Tény, hogy nem kértem semmiféle falnivalót az üveg ásványvíz mellé. Viszont beigazolódott az a korábbi gyanúm, hogy valakik valahol spórolnak a csokival, de a módszer, mondhatom, túlszárnyalta a képzeletemet.

Aggodalmát fejezte ki kedden az Európai Bizottság költségvetési felelôse amiatt, hogy az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott 12 tagországban nem halad megfelelô tempóban az uniós pénzek hasznosítása.

A jövô évi EU-költségvetés tervezetét bemutató brüsszeli sajtótájékoztatóján Dalia Grybauskaité emlékeztetett arra, hogy a támogatások felhasználhatósága idôben korlátozott.

Van olyan új ország, amely még a 2006-ig járó keretébôl is csak 70-80 százaléknyit költött el, pedig az a keret idén nagyrészt kifut – figyelmeztetett a litván biztos.

Az új tagoknak kötelezettségeik is vannak: nem csupán élvezniük kell az uniós pénzek érkezését, hanem idôben és megfelelôen fel is kell használniuk azokat – hangoztatta.

Egy korábbi, az év elején nyilvánosságra hozott statisztikából kiderült, hogy az új tagállamok a 2004-2006 között járó támogatások felhasználásában tavalyra 62-82 százalékos teljesítményt értek el. A legjobb mutatóval Magyarország rendelkezett.

Grybauskaité most arra is felhívta a figyelmet hogy a 2009-es költségvetés tervezetében még kiegyensúlyozottabb lett az uniós tagállamok támogatása. Az új tagországok részesedése immár eléri az 50 százalékot, miközben 2006-ban még csak feleannyi volt. A 2006-os 10 százalékról 18 százalékra nôtt az agrártámogatásokból való részesedésük is, amely a támogatásoknak a csatlakozási szerzôdésben is szereplô fokozatos emelkedésére vezethetô vissza.

Grúzia felmondta az Oroszországgal kötött légvédelmi együttmûködési megállapodását – jelentette be a tbiliszi védelmi tárca.

Grúzia olyan idôszakban határozta el magát a lépésre, amikor egyre nô a feszültség a jogilag a kaukázusi országhoz tartozó, de Oroszország támogatását élvezô két szakadár régió, Abházia és Dél-Oszétia körül.

A grúz védelmi tárca a tbiliszi orosz nagykövetség képviselôjének átadott diplomáciai jegyzékben tudatta Moszkvával a megállapodás felmondására vonatkozó döntését. Az 1995-ben kötött egyezmény a védelmi minisztériumok közötti együttmûködést irányozta elô annak érdekében, hogy a szovjet utódállamok többségét soraiban tudó Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamai egységes légvédelmi rendszert fejlesszenek ki.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában a grúz lépést értékelve a szembenállás erôsítésével vádolta a kaukázusi országot. Lavrov hangsúlyozta, hogy Tbiliszi e tevékenysége mélységes aggodalmat kelt Oroszországban. A miniszter szerint Tbiliszi politikai irányvonala abban foglalható össze, hogy aláás minden megállapodást, köztük a grúz-abház és a grúz-oszét konfliktus kezelésére vonatkozó egyezményeket.

Oroszország többször azzal vádolta Grúziát, hogy katonai hadmûveletet tervez Abházia ellen.

A légvédelmi együttmûködés felmondása grúz részrôl nem lesz negatív hatással Oroszország déli határainak védelmére – vélekedett egy orosz szakértô.

Lapvélemény

Kárpátalja kormányzója felszította a Vereckei-hágóért folytatott "ütközet" hevességét, amikor rendeletben intézkedett a magyar honfoglalási emlékjel és az 1939-es ukrán fegyveres ellenállás, valamint a magyar fasiszta megszállás alóli 1944-es felszabadítás harcosainak állítandó emlékmû június 24-ére tervezett felavatásáról – írta hétvégi számában az ungvári Tribuna címû közéleti-politikai lap.

Szerkesztôségi cikkében az újság nehezményezte, hogy Viktor Juscsenko ukrán elnök nem oszlatta el a kételyeket a kárpátaljai magyar emlékmûvekkel kapcsolatban. Ehelyett a magyar köztársasági elnökkel folytatott három tárgyalását követôen április 25-i sajtókonferenciáján Juscsenko az ungvári lap idézete szerint kijelentette, hogy "a magyar emlékmû építése a hágón bennünket nem megaláz, hanem megerôsít. A cikk utalt továbbá arra, hogy az elnök a vereckei emlékmû létesítése mellett az államfô támogatta a munkácsi turulszobor visszaállítását is, mert – mint újságírók elôtt fogalmazott – "nem barbárok, hanem európai nemzet vagyunk".

A lap szerint az ilyen elnöki szavak hallatán világossá vált, hogy a kárpátaljai kormányzó a rendeletével nem csak a magyar államfô igyekezetének tett eleget, hanem az ukrán elnök akaratát is teljesítette. Jó lenne tudni, hogy tájékoztatta-e Juscsenkót a Viktor Baloga (korábbi kárpátaljai kormányzó) által vezetett elnöki hivatal arról, hogy a tervezett emlékmûavatás a moszkvai lefortovói börtönben 1945. július 19-én elhunyt Augusztin Volosin kárpát-ukrán elnök halála évfordulójának elôestéjére esik – olvasható az írásban.

Az újság örvendetesnek nevezte, hogy a magyar emlékmûvek állítása ellen a kárpátaljai "nemzeti-demokratikus erôk" mellett nem csak Lemberg (Lviv), hanem Ternopil, Csernyivci, Ivano-Frankivszk és Voliny megyék is felemelték a szavukat. "Szomorú, hogy Kárpátalja szülöttei a hatalom kedvéért sárba tapossák történelmüket, és ehhez, sajnálatos módon, támogatásra lelnek az államfônél" – vélekedett az ungvári lap.

Az amerikai és az európai kontinens országaiban több, mint 24 ezer személy megkérdezésével készült felmérés azt mutatja, hogy a nyugati civilizációban élôknek átlagosan fele szenved "hétfôfóbiában". De míg a franciáknak "csak" 52 százaléka alszik azért rosszul hétfôre virradó éjjel, mert retteg a hétkezdéstôl, addig az amerikai, a brit és a magyar munkavállalók esetében ez az arány 70 százalékos.

A legkevésbé a spanyolok, a norvégok és a dánok tartanak a hétfôtôl, köztük csak 30 százalékos a már vasárnap este stresszelôk aránya.

A tünetek nagyon különbözôek lehetnek. Van, aki egyszerûen csak rosszkedvû attól, hogy hétfôn munkába kell mennie, ô délelôtt a szokásosnál háromszor több kávét megiszik és délre már vissza is nyeri munkakedvét. Van, aki viszont már vasárnap délután elkezd szorongani és ezért mániákusan próbálja magát lefoglalni vasalással, cipôpucolással vagy nassolással, másnap reggel pedig hosszan készülôdik lelkileg is a váltásra, arra, hogy a hétvégi nyugalomból át tudjon lépni a heti hajszába. Van, aki viszont csak azért nem bír elindulni hétfôn munkába, mert azt gondolja, hogy hétvégén tud csak igazán élni. Péntek este bulizik, szombaton sportol, kiállításra megy, bevásárol, aztán beül egy moziba, amelyet éttermi vacsora és újabb bulizás követ. Vasárnap az aktív kikapcsolódásé uszodában vagy kirándulással, amelyet kiadós ebéd követ. Ezután este megpróbál korán ágyba bújni, de elaludni már nem tud, hétfôn fáradtan ébred, fájnak az izmai, ezért gyógyszerrel és erôs kávéval kezdi a hetet, és úgy érzi, egyáltalán nem fog az agya.

Az empatikus fajta viszont egyszerûen csak együttérez rosszkedvû kollegáival, és már elôre retteg attól, hogy neki kell hétfôn a többieket felráznia.

Kedden Sógor Csaba és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselôi Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt elnökével találkoztak.

Winkler Gyula az RMDSZ aktuális prioritásairól tájékoztatta Wilfried Martenst: elmondta, hogy a szövetségnek legfontosabb a kisebbségvédelem, a regionális fejlesztés és a decentralizációs folyamatok felgyorsítása és mélyítése. Winkler Gyula beszámolt arról is, hogy az RMDSZ aktívan népszerûsíti az Európai Néppártot Romániában, ennek jegyében szervezett nemrég a képviselô a Néppárttal közösen egy regionális fejlesztési konferenciát Szovátán.

Sógor Csaba az Európai Néppárt elnökét a romániai kisebbségjogi helyzetrôl tájékoztatta, és felhívta Wilfried Martens figyelmét a közelmúltban történt incidensekre, amikor magyarokat bántalmaztak, csak azért, mert anyanyelvüket használták. Sógor jelezte, hogy sajnos kampányidôszakban a romániai magyarok ellen irányuló nacionalizmus egyre hangsúlyosabb, ez ellen kellene közösen fellépni.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint egész Kelet-Európában változnia kell a többségi közösségek mentalitásának, el kell fogadniuk az etnikai és kulturális sokszínûséget, valamint a kisebbségek egyenjogúságát. A szélsôjobb megnyilvánulások elfogadhatatlanok – hangsúlyozta az EPP elnöke.

Winkler Gyula azt is jelezte a Néppárt elnökének, hogy a romániai magyarság azt szeretné, ha jogai törvénybe lennének foglalva. Az RMDSZ készített egy törvénytervezetet, de azt egyelôre a román parlamentben nem sikerül elfogadtatni. Hozzátette, hogy ez a kisebbségi törvény garantálná a közösségi autonómiaformákat, valamint jogi keretet biztosítana a kisebbségi jogok védelmére.

Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy az Európai Néppártnak figyelemmel kell követnie a kisebbségi jogok alkalmazását, ugyanakkor szükség van európai kisebbségvédelmi jogi keretre, ehhez az Európa Tanács idevágó dokumentumai kiváló példával szolgálhatnak.

Wilfried Martens egyetértett a jogi keret szükségességével és úgy vélte, hogy az Európai Néppárt kezdeményezhetné ezt. A néppárt elnöke nem felejtette el a helyhatósági választásokat sem, sok sikert kívánva az RMDSZ-nek június elsején.

Traian Basescu államelnök kedden a Radio România Actualitati mûsorában kijelentette, Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke "az államcsínyek specialistája", azt állította, hogy Iliescu Calin Popescu Tariceanu kormányfôvel tárgyalt az ô államelnöki tisztségbôl való felfüggesztésérôl 2007 áprilisában.

"El kell mondanom, mert ezekrôl a dolgokról tudni kell; Tariceanu úr a PSD-vel, és fôként Iliescuval két dologban egyeztetett: a PNL szavazza meg az államelnök felfüggesztését, és zárja ki a PD-t a kormányból. Cserébe biztosították a támogatásról a mandátuma végéig. Iliescunak, aki egyébként az államcsínyek szakértôje, egyik célja pont az volt, ami tavaly április 19-én történt a parlamentben: demokratikus színezetû államcsíny" – mondta Basescu.

Hozzátette, az alkotmány módosítására van szükség.

Ion Iliescu szenátor, a PSD tiszteletbeli elnöke kedden a Radio Info Pro-nak adott nyilatkozatában elutasította Traian Basescu államelnök vádjait, és kijelentette, hogy Basescu "megszállottként" viselkedik.

"Meglep, hogy az államelnök mennyire foglalkozik a személyemmel. Egy éve nem fûztem kommentárt ehhez az ügyhöz, és nem én voltam a kezdeményezôje az államelnök felfüggesztésére irányuló akciónak – nyilatkozta Iliescu a rádiónak.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedden kijelentette, reméli, hogy az új olasz kormány helyesen fogja kezelni a személyek szabad utazási jogának elvét, rámutatva, Romániát nem az olasz politikusok által hangsúlyozott bûncselekmények jellemzik.

"Romániát nem a kampány idején erôteljesen hangsúlyozott bûncselekmények jellemzik" – mondta Tariceanu a Romániai Olasz Üzletemberek Egyesületének éves gyûlésén.

Tariceanu és Silvio Berlusconi olasz kormányfô április végén telefonbeszélgetést folytatott többek között a román állampolgárok által a közelmúltban Olaszországban elkövetett bûncselekményekrôl. A két politikus egyetértett abban, hogy a közfelfogásnak nem kell hatással lennie a kétoldalú kapcsolatokra.

A két kormányfô akkor megegyezett abban, hogy az új olasz kormány beiktatása után találkoznak.

A közelmúltban több olasz politikus, köztük Silvio Berlusconi és Gianfranco Fini, az Olaszországi Nemzeti Szövetség pártjának elnöke kijelentette, hogy vissza szeretnék állítani a vízumkötelezettséget a román állampolgárok számára.

Hétfôn este a marosvásárhelyi fôtéri nyári kertben mutatta be jelöltjeit a Magyar Polgári Párt. A ceremóniamester Ölvedi Zsolt szerint "az erdélyi magyarság valódi demokráciájának 52. napján, mert a választás szabadsága valósult meg, amikor bejegyezték a pártot".

A frissen bejegyzett politikai alakulat 43 településen indít helyi tanácsosjelölteket, 26 helységben polgármesterjelölteket a június elsejei helyhatósági választásokon. A megyei tanács elnöki tisztségére Tôkés András tanárt jelölték.

A felszólalók – Tôkés András, Berekméri Sándor megyei alelnök, dr. Ráduly Levente megyei elnök, Kiss István, az MPP városi szervezetének elnöke – a "polgári politizálást" nevezték hatékonyabbnak, szemben a "kilincselés" politikájával. Önmagukat a "polgárok pártjának" és a "bátrak pártjának" nevezték, mert, mint mondták, komoly bátorságra volt szükség ahhoz, hogy vállalni merjék önmagukat. Hittek a sikerben, vállalták "a sajtó nagy részébôl feléjük áradó szitokáradatot", a rendôrségi zaklatást és másfajta fenyegetést, támadást.

Tôkés András megválasztása esetén, egyebek mellett, "minden erejével harcolni fog a korrupció ellen", munkáját transzparencia és médiabarát politika jellemzi majd. Mint mondták, számítanak a romák és a románok szavazataira is.

A marosvásárhelyi tanácsba és a megyei tanácsba is teljes listát tettek le.

A városi tanácsosi lista vezetôje Kiss István, utána következik Ráduly Levente, Pálosi Csaba, Kelemen Ferenc, Kali István (29 jelölt).

A megyei tanácsosi lista elsô öt helyezettje: Brassai Zoltán, Berekméri Sándor, Szász László József, Dónáth Adél, Seprôdi József (43 jelölt).

A rendezvényen fellépett Vikidál Gyula és Balázs Fecó.

Telenézô

A Duna Televízió május 3-án, Lengyelország nemzeti ünnepén mutatta be az Oscar- és cannes-i díjas Andrzej Wajda mûvét. A film a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt – köztük Wajda édesapját – öltek meg egy erdôben, úgy tüntetve fel a mészárlást, mintha azt a nácik követték volna el. Már a világháború végén nyilvánvaló volt a valódi bûnösök kiléte, a nürnbergi per idején kivették a vádiratból az esetet, s egészen Jelcin beismerô beszédéig elhallgatott tragédiaként nyugtalanította a lengyel lelkeket.* A 82 éves rendezô régóta készült a katyni tragédia feldolgozására. Wajda 1957-ben nyert díjat Cannes-ban a Csatorna címû filmjével ’58-ban jött a Hamu és gyémánt, ez a két film hozta meg a világsikert. A lengyel Szolidaritás mozgalom csiholta ki A márványembert és a Vasembert. A karmester, vagy az Érzéstelenítés nélkül szintén részei a Szolidaritást gerjesztô szellemi mozgalomnak. A Katynról 2007-es bemutatásakor nyilatkozta, hogy az a lengyel filmiskola záródarabja, egy kései zárómû, hiszen mûvészete a lengyel nemzet alapkérdéseit elemzi... * A filmhez sokáig nem talált irodalmi alapanyagot. Szépirodalmi mû ugyanis hosszú évekig nem készülhetett Katynról, a szovjet uralom alatt még beszélni sem lehetett nyilvánosan a témáról. A történelmi tényeket persze minden lengyel ismerte. A helyzetet egy görög mondás jellemzi a legjobban: ha kérdezed, nem tudom, ha nem kérdezed, tudom. A kollektív emlékezet megôrizte a tragédiát, a családok ápolták a galádul kivégzett katonák emlékét. * Jakub Wajda százados is a katyni vérengzés áldozata lett. A fiatal Wajda sokáig édesapja átfestett katonai zubbonyában járt, apjának tiszti kardját pedig házuk kertjében ásták el. * Irodalmi alapanyaga végül Andrzej Mularczyk Post mortem címû filmnovellája lett, amelyhez maga is hozzáírt. A filmben elhangzik egy mondat, tömöríti a lényeget: az embernek csak egy önéletrajza van. A múltunkat nem téphetik ki belôlünk. * Szimbolikus képsor: kétségbeesetten menekülô lengyelek találkoznak egymással egy híd közepén: az egyik irányból a németek, a másikból a szovjetek üldözik ôket. Ezzel kezdôdik a Katyn. * A film elsô órájában "az 1939. szeptember 17-étôl a második világháború végéig tartó történések villannak fel egy család tagjainak drámai epizódjaként, melyben a szereplôk fô motivációját a világégés túlélése jelenti. A film második felében a deportált férjrôl félinformációkat ismerô anya és felesége eseményekkel való szembesülése, valamint egy fiatalember kálváriája következik. Utóbbiban más típusú családi drámák feszülnek a hatalomnak, mert más a hatalom is: míg az elsô részben a túlélési ösztön egységbe kovácsolja a lengyel embereket a háborús ellenséggel (szovjet, német) szemben, addig a film felétôl a család tagjai individuálisan szállnak szembe a tagadással, s az igazságot politikai okoknál fogva ignoráló államvezetéssel (lengyel és szovjet). Eme koncepciónak megfelelôen a film elsô órájában számos tömegjelenet demonstrálja az elnyomottak nagy számát, felsôkamera-állások pásztázzák a tömeget, s remekül megkomponált képekben rajzolódnak ki szabályos geometriai formák. A második egységben ellenben eltûnik a tömeg, egy-egy ember bukkan fel magányosan – az utcákon túl a megkomponált képek is érezhetôen kiürülnek. Ezekben a jelenetekben nemcsak egyéni sorsokról beszélhetünk, mindez jelzi a háborús pusztítás mértékét, a halottak hatalmas számát, Lengyelország felfoghatatlan emberveszteségeit is (melyek a nyomaték végett szóban is többször elhangzanak).* A mû nagy költségvetésû, ízig- vérig profi alkotás, s talán éppen ez nyomja rá a bélyegét, s teszi némiképp idegenné Wajda életmûvében: nem kell rendezôi bravúrokat felmutatni, a témában rejtett tartalmakat elrejteni. Más történetet más eszközökkel és elbeszélési módszerrel kell elôadni. * A Katyn lehet ugyan a rendezô számára "a legfontosabb és leginkább várt" alkotás, ám az ötvenes évek felülmúlhatatlan remekeit (Csatorna, Hamu és gyémánt) nem sikerült megugrani, ráadásul azon alkotások mondanivalójukban is kifinomultabb – és háborús traumát szintén érintô – drágakövek. A tárgyilagossággal ellentétben ott több szimbolizmussal és frissességgel sikerült az itt megjelenô dramaturgiai buktatókat elkerülni." (Kárpáti György kritikája)

Kisolvasó

A jobboldal állandóan jóra és rosszra, magyarra és nem magyarra osztja az országot, meg hogy a nemzet nem lehet ellenzékben. Ez felháborító hülyeség. * Nehéz teher – tereh – a szabadság, fôleg mivel azzal is jár, hogy nem háríthatjuk másokra a felelôsséget. A diktatúra maradványa az is, hogy úgy viselkedünk, mintha mindig különleges helyzetben volnánk. Régen mindig a pártkongresszus volt az alibi: nem lehet a szonettet lehozni, kényes a helyzet, kongresszus elôtt vagyunk. De hát mindig kongresszus elôtt vagyunk, még kongresszus után is, értelemszerûen. * Hamis kép, hogy szegények voltunk, de legalább összetartottunk. A szocializmus az egyik legegoistább társadalom volt, mindenki saját magával foglalkozott, miközben a hivatalos propaganda a "mi"-t szajkózta. Na, persze, az egoizmus ugyanúgy megvan ma is: rendesen kapitalizálódunk. * A rendszerváltás óta nem tudjuk tisztázni a viszonyunkat a demokráciához. Nem értjük, hogy az micsoda. Nem megy a világhoz való alkalmazkodás sem, e téren lassabban haladunk, mint a többi volt szovjet tagállam. Döbbenetes például, hogy kétmillió román dolgozik Spanyolországban, és egymillió Itáliában. Mi ennél jóval kevésbé vagyunk mozgékonyak. Valóságos probléma az is, hogy azelôtt a párt uralkodott itt, most meg a tôke. Ezt meglepetéssel nézzük. Én például nem tudom, mit is gondoljak a kapitalizmusról. És nem látom, hogy a világban erre ma volna érvényes válasz. De gondolkodásnak efelôl lennie kell. Lehet, hogy újra Marxot kéne olvasni? A szocializmus kipróbálva – nem, nem soha! –, harmadik út nincs, ez a struktúra pedig olyan, hogy nem rosszindulatból vagy emberi felelôtlenségbôl, hanem szükségszerûen teremt szegénységet. (Sándor Zsuzsa interjúja Esterházy Péterrel, 168 óra, 17. szám, 2008. április 26.)

Öt év telt el a kolozsvári Guerrillas együttes megalakulása óta – és a koncerteken, turnékon, fesztiválokon rendszeresen fellépô hardcore banda országos ismertségre tett szert. Öt év alatt összekovácsolódott a csapat, az idén pedig elérkezettnek látták az idôt elsô lemezük – a Guerrilla Spirit – megjelentetéséhez. A lemezbemutató országos turnét is jelent, kolozsvári és besztercei koncertjeik után ma este Marosvásárhelyen koncertezik a csapat. Jencivel, az együttes dobosával beszélgettünk.

– Öt év után megjelentetitek az elsô albumotokat. Marad a régi trash-hardcore vonal?

– Persze. A lemezt 2004-ben elôzte meg egy demo, de arra csak három számot vételeztünk. A lemez tizenkettôt tartalmaz, ezek a spanyol, orosz és román nyelvû szám kivételével angol nyelven hangzanak el.

– Orosz és spanyol?

– Igen. A szövegeket nem mi írtuk, nekünk is ajánlották. Mi csak megzenésítettük ôket. A román nyelvû dal pedig egy hazai hip-hop bandával közösen készült.

– Mirôl szól a lemez, van az albumnak jól behatárolható koncepciója?

– Van, az ember szabadságáról szól. Ez az együttes életfelfogása is, mindig errôl szólt a zenénk, úgy érezzük, hogy az embernek jogában áll a szabadságáért harcolni. De nem egy koncepciózus lemezrôl van szól: a számok mind errôl szólnak, ugyanakkor külön-külön is megállják a helyüket, nincsen közöttük más tematikus összefüggés, az album nem egy történetet mesél el a számokon keresztül. Aki kíváncsi ránk, illetve az új albumra, bôvebb információkhoz juthat a www.guerrillas.ro és www.myspace.com/guerrillas internetes honlapokon.

– Hogy sikerült megjelentetni a Guerrilla Spiritet?

– Saját költségen. Nincsen kiadónk, az OliManagement menedzsel minket. Kolozsváron, a Godmode Stúdióban vettük fel az anyagot Végh Olivér segítségével, a producerünk Paul Opris volt. Reméljük, hogy hamarosan a boltokban is megjelenik mind itthon, mind Magyarországon.

– Addig hogyan terjesztitek?

– Koncerteken, turnékon. Április 11-én volt Kolozsváron az elsô lemezbemutató bulink, utána Beszterce következett, most jön Marosvásárhely. Innen Bukarestbe indulunk, ahol nyolcadikán lépünk fel, kilencedikén újra Kolozsvár következik, majd 10- én Temesváron zárul a koncertkörút. Mindenkit szeretettel várunk a vásárhelyi lemezbemutatóra, ahol két elôzenekarunk – a nagyszebeni Onesiderealday és a helyi Amberskin – nyitja a bulit, és amelyen az öt év alatt írt dalainkat mind eljátsszuk: ma este héttôl tehát hardcore-koncert az Exit klubban.

Tizedszer a világban és másodszor Marosvásárhelyen

A Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljának (Le Festival des Trés Courts) ötlete 1999-ben "született" Párizsban, a Képek Fórumában (Forum des Images). A kezdeményezést azonnali siker követte, alkotók és közönség egyaránt érdeklôdést mutatott a film eme rövid, tömör formája iránt.

A jelenkor számos audiovizuális eseménye között a Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja két fô jellemvonásával vált egyedivé: a filmek nagyon rövid idôtartamával és a nemzetközi versenyprogram a világ különbözô pontjain való egyidejû bemutatásával, amellyel egy virtuális kapcsolatot teremt a helyszínek nézôi között.

A "profi" és amatôr filmesek alkotásainak idôtartama nem haladja meg a 3 percet, és korlátozás nélkül képviselik a filmmûvészet valamennyi mûfaját. A válogatásra benevezhetôk kisjátékfilmek, videók, animációk, dokumentumfilmek, kísérleti filmek stb.

A nemzetközi versenyprogram bemutatására május elsô felében kerül sor, egyazon periódusban szólítva a vetítôvászon elé a világ különbözô országainak közönségét, és ezáltal meghatározván az esemény újszerû és kulturálisan egyesítô jellegét. A Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja idén egyszerre zajlik 18 ország 65 városában.

Az idén 10. alkalommal megrendezett Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja mára fontos helyet vívott ki magának a nemzetközi audiovizuális események naptárában.

A rendezvény romániai bemutatkozására 2007-ben került sor 10 városban, és ezzel a helyszínek számát tekintve rögtön a második helyre került Franciaország mögött. Idén 22 romániai városban kerül bemutatásra az 51 filmbôl álló nemzetközi program, amelyet egy 35 filmet tartalmazó hazai válogatás egészít ki. Az utóbbit egy, a helyszínek képviselôibôl álló zsûri válogatta ki a 100 benevezett filmbôl.

A nemzetközi válogatásban szereplô filmeket az alábbi összetételû zsûri bírálja el: Yves Boisset rendezô – a zsûri elnöke; Sabrina Ouazani színésznô; Julie de Bona színésznô; Tom Movembre színész, énekes; Thierry Ségur képregényszerzô; Marc Eychenne, a Dailymotion internetes oldal mûvészeti igazgatója és Michel Amarger újságíró.

A nézôk minden helyszínen szavazhatnak kedvenc filmjükre, a leadott szavazatok alapján ítélik oda a nemzetközi közönségdíjat.

Marosvásárhelyen a vetítések a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében szombaton, május 10-én és vasárnap, május 11- én délután 6 órától kezdôdnek.

Szervezôk: Nanosphére Productions SARL (Franciaország), a Kolozsvári Francia Intézet, a Maros megyei MADISZ és a Marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem.

– A válogatás egyfajta kóstolója a mintegy kétszázezer dalos magyar énektárunknak, és elsôsorban Csík vármegye élô dalkincsére támaszkodik, írja Ajánlásában összeállítója, aki amúgy (csöppet sem mellékesen:) katolikus lelkész. – Úgy, ahogy ellestem, megtanultam szüleimtôl és Fazakas Istvántól, Madaras Gábortól, Széllyes Sándortól, Tekeres Sándortól, Cseh Judittól, és hadd ne soroljam fel azon énekes nagyjainkat, "akikkel" a hetvenes években felnôttem. Isten után nekik köszönhetem az ének szeretetét, és a költôvel én is csak annyit mondhatok: "Fiaim, csak énekeljetek!" * Bíró, bíró, ha be tudtál sorozni, mért nem tudtál szilaj csikót nevelni. Szilaj csikót sejhaj, reaillô szerszámot, A babámra ne tartson senki számot. * A szöveggyûjtemény nem kimondottan gyûjtés eredménye, nem is szakszerû népdalválogatás, vagy kihalófélben levô nótafák emlékének a megörökítése. (...) Amennyiben mégis gyûjtésnek lehetne nevezni, akkor az az én szívemben-emlékezetemben történt, immár négy évtizeden keresztül, elsôsorban Csíkszépvízen és környékén, vagyis a Székelyföld szívében. A dalok legtöbbjét édesanyámtól és édesapámtól hallottam, miközben szénát csináltunk az erdôn, vagy pityókát kapáltunk a mezôn, miközben vágtuk a tûzifát, kavartuk a rántást vagy süttük a kenyeret, ôriztük a juhokat vagy palltuk a rendet. Hiszem, hogy ez a világ nem múlt el, itt van bennünk. Ebben a világban megvan a helye a szentnek és a profánnak, a világi és egyházi énekeknek, hiszen egy tôrôl fakadnak. A magyar nép szívébôl. Bánat, gyász, katonai behívó, szerelem, csalódás, rácsodálkozás a természet világára, élet-halál nagy kérdései, öröm és hazaszeretet – mind dalra fakasztják a székelyt. * Kiskertemben uborka, reákapott a róka. Hadd el, róka, megleslek, Szeredába vitetlek. Szeredába vitetlek, kurtavasra veretlek. Kurtavasra veretlek, onnan ki sem engedlek. * Minden szöveg egy-egy telitalálat és költôi remekmû a maga nemében. Fô, hogy énekeljük ôket. Találjunk nekik közösségi alkalmakat, hiszen a családi-egyházi ünnepek, a szüreti vagy Katalin- bálok, a farsangi mulatságok, érettségi vagy egyéb bizonyítványosztás, nyári táborozások, szabad hétvégék a természetben – ma is alkalmat adnak erre. * A kötet 314 "népdalt, népies mûdalt, nótát, csárdást" és 42 gyermekdalt tartalmaz. * Sebestyén Péter: "Kiskertembe rozmaringot ültettem". Dalszövegek, Marosvásárhely, 2008

Dr. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tonk István fôgondnok, Kató Béla fôjegyzô, Gyenge János, az igazgatótanács tagja püspöki vizitáción vesz részt Marosvásárhely egyházközségeiben. A pünkösd nagyhetére tervezett látogatás elsô állomáshelye a Vártemplom volt, ahol hétfôn este a püspök hirdetett igét. Az egyházközségek életében körülbelül 10 évente kerül sor hasonló vizitációra.

Az esemény fontosságához és súlyához mérten kevesen jelentek meg a templomban, s ezzel beigazolódott az az állítás, miszerint a nagyvárosi nagy létszámú gyülekezetek egyre inkább távol maradnak az egyháztól és a templomtól. A püspöki vizitáció többek között éppen ennek a jelenségnek az okára keresi a választ. – Célunk a tájékozódás és a jobbítás – mondta a bizottság nevében Gyenge János, az igazgatótanács tagja. Azért jöttek, hogy megvizsgálják, hogyan küzd meg az egyház azon a küzdôtéren, amit Isten kirendelt számára. Az Erdélyi Egyházkerület 510 gyülekezete közül a vártemplomi 3777 lelket számlál. A nagy gyülekezetek közé tartozik, hiszen az egyházkerület reformátusainak összlétszáma 340.000 lélek. A gyülekezet éli anyagi és lelki életét. Szomorú tény, hogy apadó gyülekezet, s nem az egyedüli, hiszen a gyülekezetek 90 százalékában ez a tendencia. Kétszer annyit temetnek, mint amennyit keresztelnek. Ami a lelki életet illeti, ezt lehet a legnehezebben mérni. A templomlátogatás városi viszonylatban nem a legrosszabb, 9 százalékos, azonban egyházkerületi szinten az arány 18 százalékos. Ehhez képest viszont alacsony. Falun 70-80%-ban járnak templomba a hívek. Szórványban jobban ragaszkodnak az egyházhoz. Hogy városon miért mellôzik a templomlátogatást? Talán azért is, mert itt nagyobb a csábítás, több szabadidôs lehetôség van. Az emberi hozzáállásban keresendô az ok. Örvendetes, hogy a gyülekezet fiataloknak ösztöndíjat nyújt, gyülekezeti ház építésére készül. Összegezve: élni akaró gyülekezetrôl van szó – mondta az igazgatótanács tagja.

Történelmi pillanatnak nevezte Csegzi Sándor gondnok a látogatást, hiszen ritka alkalom, hogy püspöki vizsgálóbizottság keresi fel az egyházközséget.

– Érezni kell ennek a súlyát, hiszen tükörmutatásról van szó, ami révén szembenézhetünk önmagunkkal. S a kép nem más, mint nemzetünk röntgenképe – mondta Csegzi Sándor. Henter György, a Vártemplom lelkésze pedig elmondta, hogy hibákat is találtak, de a vétkeseket nem keresték.

A dr. Papp Géza püspök által vezetett bizottság tegnap a Gecse utcai Kistemplomban volt, ma az Alsóvárosban, csütörtökön a Cserealján, pénteken a Tulipán utcai egyházközségben, míg szombaton a Kövesdombon nyer betekintést a gyülekezet életébe.

Április végén a Nemzetközi Faluturizmus- képzô Hálózat (Rural Tourism International Training Network) szervezésében tanácskozással egybekötött képzést tartottak a magyarországi Kozárdon. A Synergia program keretében ez volt a második olyan találkozó, amelynek célja európai minôsítésû képzôk oktatása. Marosvásárhelyrôl Nagy László Mihály, a Magna Oktatási Központ vezetôje vett részt.

A Nemzetközi Faluturizmus-képzô Hálózat 2008- as programja legfontosabb célkitûzésének a vidéki kisvállalkozások fejlesztését tekinti, egy olyan nemzetközi hálózat kiépítésével, amely a minôségi faluturizmust promoválja. Ennek érdekében a hálózat már két találkozót szervezett Európában Synergia néven. Mindkettônek Magyarország volt a házigazdája. Az elsô, az alapokat lerakó találkozó Füzesgyarmaton zajlott le, ezt követte a múlt héten a trénerképzô tanfolyam, amelynek Kozárd, Nógrád megyei falu adott otthont. Az amszterdami székhelyû RTI vezetôtanácsának három tagja tartott elôadásokat (Carolyn van der Laar Hollandiából, John Tolland Írországból és Michelle Zufferes Svájcból). A képzésre 150 oktatót választottak ki a kanadai Quebectôl, Albánián keresztül, egészen a Svájci Alpokig. Romániát Nagy Tôkés Ferenc, az udvarhelyszéki faluturizmus, Pál Zoltán, a Babes–Bolyai Egyetem tanára és Nagy László Mihály, a marosvásárhelyi Magna Oktatási Központ igazgatója képviselte. A trénerképzés öt napot tartott, ezenkívül Pászton és Kozárdon szerveztek tapasztalatcserét, alkalmat adva az idegeneknek megismerni a helyi sajátosságokat. A résztvevôk farmlátogatáson vettek részt és felkeresték a hollókôi falumúzeumot.

15 személynek olyan oklevelet adtak, amellyel bármely európai vidéken elôadást, képzést tarthatnak faluturizmusból.

John Tolland, az RTI igazgatótanácsának írországi tagja szerint ez az oklevél nemcsak minôsítés, hanem mindenkit kötelez arra, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a saját otthoni célcsoportja felzárkózhasson az európai, a nemzetközi faluturizmus élvonalához, kapcsolódjon be abba a mozgalomba, amely a vidéken élôk jövôjét, a jobb megélhetés lehetôségeit támogatja.

A legközelebbi képzés minden valószínûséggel a Székelyföldön lesz, ami egyben elismerése is lehet annak, hogy tájainkon nem ültek karba tett kézzel a faluturizmus fejlesztésére vállalkozók.

Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkár felkérte az állam- és kormányfôket, hogy vegyenek részt az Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezet (FAO) június elején Rómában tartandó csúcstalálkozóján, és új ötletekkel segítsék az élelmezési válság kezelését szolgáló új stratégia kialakítását.

A meghívókat a következô napokban küldik szét a június 3. és 5. közötti tanácskozásra.

A fôtitkár elmondta, hogy az élelmezési válság leküzdésére, a világszervezet több szakosított intézményének vezetôibôl létrehozott akciócsoport jövô hétfôn tartja elsô ülését New Yorkban.

"A mostani válság nem hirtelen, derült égbôl villámcsapásként alakult ki, hanem az elmúlt évtizedek felületes, eredménytelen fejlesztési politikájának eredménye" – mondta az ENSZ-fôtitkár sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy teljes gôzzel azon dolgozik, hogy az akciócsoport és a világ vezetôi megoldást találjanak a problémákra. "Ha nem reagálunk megfelelôen, a kialakult élelmiszerhiány akár világméretû válsághoz vezethet, amely százmilliók megélhetését, sôt a társadalmi és politikai biztonságot is veszélyeztetheti" – figyelmeztetett.

Év végéig 500 alkalmazottat foglalkoztatnak

Száztíz millió eurós évi üzleti forgalom, 1480 alkalmazott, a profit 6,8 százalékát kutatásra, 13,5 százalékát beruházásokra visszafordító anyacég, az osztrák Hirschmann Automotive tegnap avatta fel a nyárádtôi-vidrátszegi ipari parkban megépített üzemét. Az autóvillamossági kábeleket gyártó cég decemberben már megkezdte itteni mûködését, 330 alkalmazottat foglalkoztat, év végéig pedig 500-ra növeli beosztottjainak számát. Az osztrák cég vezetôje, Volker Buth elmondta: szeptemberig elkészülnek a tervezett bôvítéssel, a cég által beruházott összeg ekkor már eléri a 6 millió eurót.

A Hirschmann Automotive elsôként avatta fel üzemét az ipari parkban, ahol egyébként számos cég még javában építkezik, hiszen 2009 végéig el kell indítaniuk a termelést. A Hirschmann Automotive vezérigazgatója, Volker Buth és a nyárádtôi üzem adminisztrátora, Guntram Schneider üdvözölték a meghívottakat. Volker Buth hangsúlyozta: a nyárádtôi üzem megnyitása fontos a cég fejlôdése szempontjából, ezért további fejlesztéseket eszközölnek. A vezérigazgató szerint harmadik üzemüket azért építtették a nyárádtôi ipari parkba, mivel azon túl, hogy Ausztriát Erdéllyel a közös történelmi múlt is összeköti, itt kedvezô feltételeket találtak: közel a repülôtér, vasút, a terület közmûvesített, Románia EU-tagállam, ahol jól képzett a munkaerô és a munkabérek alacsonyabbak, mint Európa más országaiban. "Vannak olyan termékek, amelyek gyártása a magas munkabérek miatt nem kifizetôdô, ezért ez is fontos szempont volt a választásnál" – ismerte el a cégvezetô.

A nyárádtôi üzemben fôként parkolási szenzorokhoz készítenek villamossági kábeleket a Mercedes-Benznek, Fiatnak, BMW-nek, Fordnak, Chryslernek és más cégeknek. Jelenleg 330 alkalmazott dolgozik a vállallatnál, akik számára a lakás és a munkahely közötti szállítást a Hirschmann biztosítja, a szakképzetlen munkások bruttó bére pedig 600 lej körül mozog. Az alkalmazottak szakmai képzését is vállalja az osztrák cég. Dan Tulvan, a nyárádtôi üzem vezérigazgatója elmondta: mintegy 70 személyt 3-4 hónapig képeztek ki a tél folyamán Csehországban, és 18 csehországi alkalmazott tartózkodik jelenleg a nyárádtôi üzemben, akik bizonyos munkafázisokat tanítanak be. Volker Buth hozzátette: év végéig 500-ra növelik az alkalmazottak számát, 2009 elején pedig 700-ra.

Az avatóünnepségen Lokodi Edit Emôke, a Maros megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta, "az elsô fecske", a Hirschmann Automotive jelenléte garanciát jelent a többi beruházó számára: érdemes Erdélyben, Maros megyében vállalkozni. "Annál is inkább, mivel az infrastrukturális feltételek kedvezôek, a nyárádtôi ipari parkhoz közel halad majd el az észak-erdélyi autópálya, mindez pedig arra kötelez, hogy fejlesszünk" – tette hozzá az elnök asszony. Kerelôszentpál polgármestere, Simon István fontosnak nevezte a pillanatot, hiszen a Hirschmann megtelepedése elsôsorban stabil munkahelyeket teremtett a helybéli polgárok számára.

Az osztrák cég vezetôje, Volker Buth azt is elmondta, a vállalat ún. Hirschmann-akadémiát mûködtet, azaz képzési központot az alkalmazottak számára, ugyanakkor jelentôs összegeket fordít kutatásra, a rankweili központi üzem laboratóriumának fejlesztésére, itt tesztelik ugyanis a termékeiket. Az ünnepség keretében a cég vezetôje 10 ezer lejes adományt ajánlott fel a Szent Erzsébet Társulásnak, a nagylelkû gesztust Pál atya köszönte meg.

Antalfi Imola

Jövô héten jár le a benyújtási határidô

Május 15-e a személyi jövedelemadó-bevallás határideje. Ezen kötelezettség elsôsorban a független tevékenységeket végzô magánvállalkozók, illetve azok, akik fôállásukon kívül mellékjövedelemre is tettek szert szerzôdéses alapon végzett tevékenységekbôl, ingó vagy ingatlan javak bérbeadásából, mezôgazdasági tevékenységbôl vagy külföldi munkából.

A megyében mintegy 21 ezer adófizetônek postáznak adóbevallási íveket, mondta el korábban lapunknak Dénes Irén, a Megyei Közpénzügyi Fôigazgatóság ügyvezetô-igazgató- helyettese. Ez hozzávetôleg megfelel a tavalyi adatoknak. A folyamat idôbeni lezajlására azonban a megyei adóhatóságnak nincs rálátása, mert a megyei adatbankból átadott információk alapján az íveket Bukarestben, az országos nyomdatársaságnál nyomtatják ki, és onnan is postázzák az adófizetôknek. Ezért az illetékes szerint azok, akik tudják, hogy bevallani való jövedelmük volt tavalyra, ha nem kapják meg postán az ívet május 10-ig, szerezzék be a nyomtatványt és nyújtsák be. A formanyomtatványok egyébként a megyei adóhatóságon kívül a városi adóhivatalokban is beszerezhetôk, illetve internetes tárhelyekrôl is letölthetôk, a városi adóhivatalok honlapjairól vagy a www.mfinante.ro weboldalról. A legtöbb érintett adófizetônek a 200. számú formanyomtatványt kell kitöltenie, a mezôgazdasági tevékenységbôl jövedelemhez jutott személyeknek a 221. nyomtatványt, az állandó romániai lakhelyû, de tavaly külföldön munkát vállalt személyeknek pedig a 201. ûrlapot.

A bevallási kötelezettség az elôzô évben szerzett személyi jövedelmekre vonatkozik, ezért az érintett adófizetôi kör évente változik. Akire vonatkozóan nincsenek tavalyi adatai az adóhatóságnak, annak nem küldenek bevallási ívet, viszont ez nem mentesíti az adott személyt az adóbevallási és -fizetési kötelezettség alól, ha mégis volt ilyen jövedelme. Az ûrlapokat a jövedelmet, és az adófizetést igazoló, a cégek által kiállított iratokkal együtt kell eljuttatni az adóhatósághoz. A tapasztalat szerint leggyakrabban azért marad el magánszemélyeknél az adóbevallás, mert a munkáltató akitôl az illetô jövedelemhez jutott, nem küldi el idejében, vagy egyáltalán a jövedelmet és az adófizetést tanúsító igazolást. Ilyen mulasztások esetén a felelôsség megoszlik a munkáltató és az adófizetô között, mert a szabályok szerint a jövedelmet kapó magánszemélynek kérnie kell az igazolást a munkáltatótól.

(benedek)

A román polgári törvénykönyv 700. szakasza az örökség elfogadására 6 hónapos határidôt ír elô, ezt az örökség megnyílásától, vagyis az örökhagyó elhunytának pillanatától kell számítani. Ez a határidô elévülési és nem jogvesztô, ezért érvényesek a jogvesztô elévülésrôl szóló 1958. évi 167-es törvényerejû rendeletnek az elévülési határidôk felfüggesztésérôl és megszakadásáról szóló ide vonatkozó szabályai. Legtöbbször azonban az örökség elfogadására a 6 hónap letelte után kerül sor, anélkül, hogy az érdekeltek jogai, alanyi joguk az elévülés miatt sérelmet szenvedne, aminek következtében késôbb ugyan, de megkapják jogos örökségüket. A polgári törvénykönyv 700. szakaszának 2. bekezdése kifejezetten kimondja, hogy erôhatalom fennállása esetén, az örökösök erre vonatkozó kifejezett kérésére, a bíróság az a szerv, amely a fenti 6 hónapos örökségelfogadási határidôt legtöbb 6 hónappal meghosszabbíthatja, vagyis az örökösöket visszahelyezheti az elfogadási határidôbe. A jog erôhatalmon váratlan, el nem hárító körülményeket ért. Ebben a kérdésben a joggyakorlat a mai napig folyamatosan változik, az 1958. évi 167-es számú törvényerejû rendelet 19. szakaszának értelmezése nyomán, jelenleg minden olyan helyzetben helyt lehet adni az örökös elfogadási határidôbe való visszahelyezési kérésének, keresetének, amelyben a határidô lejárta neki nem róható fel. Ilyen oknak minôsül az örökhagyó halálának rosszhiszemû elhallgatása azok elôl, akik e tény elhallgatójával együtt tarthatnak igényt az örökségre, vagy az az eset, amikor az örökhagyó külföldön halálozik el és errôl a mellette élô örökös az elhunyttal rossz viszonyban levô társörökösöket nem értesíti. De olyan esetek is elôfordulnak, hogy az elhalálozásnak börtönben bekövetkezett tényérôl egyes örökösök csak késve, a 6 hónap letelte után értesülnek. Ilyen esetben is lehet kérni az elfogadási határidô meghosszabbítását az ezért indított perben, az attól számított egy hónapon belül, amikor a jogait sérelmezô örökös örökösi hivatottságáról tudomást szerzett.

Az 1991. évi 18-as számú földtörvényben és a 2001. évi 10-es törvényben az igényjogosultak úgy érvényesíthették az örökségbôl származó, elsôsorban ingatlanra vonatkozó jogaikat, hogy magát a kérést tekintették határidôbe való visszahelyezési kérésnek, jóval az örökhagyójuk halálától számított 6 hónap letelte után. Ha történetesen az örökös halálozik el a 6 hónap lejárta elôtt, a polgári törvénykönyv 692. szakasza és a joggyakorlat szerint, ennek örököseit illeti meg az elfogadás vagy a lemondás joga, de erre csak annyi idejük marad, mint amennyi az eredeti 6 hónapból jogelôdjük elhunytáig még megmaradt, vagyis amennyi abból még nem telt le.

Mellau György

Mármint büntetôpontot. Elegendô ehhez, hogy indokolatlanul megállítsuk a gépjármûvet az európai kategóriájú úton, a gyorsforgalmi utak valamelyikén, az autópályán, vagy megkísérelünk annak a leállósávján haladni. Hárompontos vétségnek számít a megengedett sebesség 21-30 kilométer/órával történô túllépése, valamint a tolatásra, visszafordulásra és sávváltásra vonatkozó elôírások megszegése is, mely miatt anyagi károkkal járó baleset történt. Szintén az a feltétele ennyi rossz pont megadásának, hogy egy jármû megsérüljön vagy egyéb anyagi veszteség keletkezzen, ha a bajt a követési távolság túl rövidre szabása okozta.

Megyénk városaiban ugyan nincsenek villamosok, de azért jó tudni, hogy ha olyan helyre vetôdünk, tiszteletben kell tartanunk a kényszerpályás kocsik megállójánál lévô járdaszigetek kikerülésére felszólító jelzôtáblákat. Végül, hasonló szankciót érdemel az, aki felelôtlenül behajt olyan útkeresztezôdésbe, amelyen nem tud áthaladni.

A közlekedési rendôrtôl négy büntetôpontot inkasszálhat bárki, amennyiben nem tesz eleget kötelességének meghibásodott vagy karambolozott jármûhöz érve. Ugyanennyi a "jutalom" az "Állj! Elsôbbségadás kötelezô" (Stop) tábla figyelmeztetésének semmibevételéért. Ha pedig a kiszabott sebességhatárt 31-40 kilométer per órával haladja meg a jármû, akkor azért is 4-gyel szaporodnak a szabálysértô pontjai. Azonos elbírálás alá esik annak vétsége, hogy kivilágítatlan vagy nem megfelelôképpen jelzett gépjármûvel bátorkodik valaki közútra sötétben, esetleg nappal, ködben, bôséges havazásban vagy felhôszakadás idején.

Zárjuk azzal e sorokat, hogy senki se számítson a rend ôreinek megértésére, ha olyan motoros jármûvet vagy pótkocsit, lakókocsit, utánfutót stb. vezet-vontat, amelynek a forgalmi vagy bejegyzési engedélyét elvették, és a helyébe kiállított okirat érvényességi ideje lejárt, illetve sohasem jogosított fel a jármû használatára.

(ajtay)

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, tel. 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, tel. 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Forradalom utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között nyit a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026).

• Vasárnaponként 10-18 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36. szám, tel. 264- 206), 9-20 óra között a Sensiblu II. (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311), 9-19 óra között a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), 8-22 óra között a Farmaplanet Real (Real épületében, tel. 255-433), 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848. út 71. szám, tel. 251-680), 9-14 óra között a City Pharm (Brassó utca 16. szám, tel. 230-652), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848. út 15. szám, tel. 231-233), 8- 14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261- 357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788) gyógyszertárak nyitnak. 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. út 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok útja 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), 9-13 óra között a Salix (Pandúrok útja 113. szám, tel. 258-622), 9-14 óra között a Dona 1. (Rózsák tere 53. szám, tel. 250- 418), 9-14 óra között a Dona 2. (1918. December 1. út 80. szám, tel. 266-107), 9-14 óra között a Dona 3. (1918. December 1. út 186. szám, tel. 254-233) gyógyszertár tart nyitva.

Segesvár:

• Vasárnaponként 8-12 óra között a Clematis (1918. December 1. utca 45. szám, tel. 774-499), 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth utca 45. szám, tel. 771- 831) ügyeletes.

• Május 10-én, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 44. (Zaharia Boiu utca 44. szám, tel. 777-735) és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig az Aesculap 43 .(Herman Oberth utca 22. szám, tel. 779-913) ügyeletes.

Szászrégen:

• Vasárnaponként 8-14 óra között az Elena (Só u. 41. szám, tel. 512-550), 9-13 óra között a Farma Liv (Egyesülés u. 17. szám, tel. 511-018), 8-13 óra között a Geum (Só u. 21. szám, tel. 511-028), 8-13 óra között a Medifarm (Petru Maior u. 5. szám, tel. 520-771), 8-20 óra között a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298) tart nyitva.

• Május 10-én, szombaton 20 és vasárnap reggel 8 óra között a Catena (Mihai Eminescu utca 8. szám, telefon 0265-512-148), míg vasárnap 20 órától hétfô reggel 8 óráig a City Pharma (Petru Maior utca 40-41. szám, tel. 512-148) ügyeletes.

Marosludas:

• Vasárnaponként 9-13 óra között az Andofarm (Köztársaság utca 20/A szám, tel. 412- 666), 8-12 óra között a Mimoza (Köztársaság u. 38. szám, tel. 411-473), 9-13 óra között a Dragos&Sanda (Jövô u. 17. szám, tel. 412-097), 8-20 óra között a Panax (1918. December 1. u. 15. szám, tel. 414-604) nyit.

• Május 10-én, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Goldfarm (Poliklinika utca 2/1. szám, tel. 411-210) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Dicsôszentmárton:

• Május 10-én reggel 8-13 óra között a program szerint, szombat 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Richter 9 MS (Köztársaság utca 85. szám, tel. 446-477) tart nyitva.

Szováta:

• Május 11-én, vasárnap 9-13 óra között a Montana (Rózsa utca 82. szám, tel. 570-726) ügyeletes.

Válaszolunk olvasóinknak

K. V., Vecsésen élô magyarországi állampolgár internetes olvasója lapunknak, és figyelemmel kíséri a nyugdíjazással és - biztosítással kapcsolatos tájékoztatásainkat.

Személyes kérdéssel fordult hozzánk, ugyanis ô is a nyugdíjkorhatárhoz közeledik.

1983-ban családegyesítés címén hivatalosan telepedtek át Magyarországra, utolsó romániai munkahelye a Metalul Ipari Szövetkezetnél volt. Elmenetelekor két igazolást kapott: az egyik az 1971-1983 közötti idôszakra munkahelyi igazolás, a másik 1974-1978 között a gyereknevelési idôszakról, amely a román munkatörvénykönyv szerint nem számít munkaidô-megszakításnak, azonban most, az új törvényre hivatkozva, nem akarják elismerni. Ezek az idôszakok a munkakönyvében szerepelnek ugyan, de az nincs a birtokában, mert elmenetelükkor nem adták ki.

A négy év szolgálati viszonyként való elismerését négy éve kérik az országos nyugdíjpénztártól, de a kérésre nem válaszoltak.

– A marosvásárhelyi nyugdíjpénztárnál azt a választ adták, hogy ebben az idôszakban nem fizettem a társadalombiztosítást, ezért az nem számít munkaviszonynak. Az aktáinkat pedig a válaszlevéllel együtt visszaküldték Bukarestbe. A magyar nyugdíjtörvény értelmében az 57. év betöltése után kérhetem az elôrehozott öregségi nyugdíjazásomat, amennyiben rendelkezem 38 év szolgálati idôvel, de sajnos, a négy év hiánya miatt 1/3-dal kevesebb nyugdíjat kapnék. Nem értem, most már a magyar, a román vagy az uniós normák szerint állapítják meg a nyugdíjamat? – teszi fel a kérdést K. V. vecsési olvasónk.

A kérdésre Morent Ilona, a Megyei nyugdíjpénztár ügyvezetô igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy a nyugdíjakat az uniós törvények szerint állapítják meg, de minden államnak kötelessége fizetni a ráesô részt azokra a periódusokra, amikor adott személy az illetô országban dolgozott. Jelen esetben a magyar állam a Magyarországon ledolgozott idôszakra, a román állam a Romániában ledolgozott idôszakra fizeti a nyugdíjat. Ami a gyermeknevelési idôszakot illeti, Romániában ez nem számít "régiségnek", azaz munkaidônek, lévén, hogy ez idô alatt nem fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást. Azonban a folytonosság nem szakadt meg és a "régiségi" pótlékot a munka újbóli felvétele után ismét folyósították.

M.B. olvasónk arról panaszkodott, hogy a márciusi 240 lejes közköltségre, egynapi késés miatt, 9 lej késedelmi kamatot számoltak fel neki. Kérdése: jogos-e ekkora késedelmi kamat felszámítása?

A kérdésre a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonosi társulásokkal foglalkozó ügyosztálya válaszolt. A 2007/360-as számú új törvény szerint 50 napi késés után az adott összegre napi 0,2 százalékos késedelmi kamatot számolnak fel. Az olvasónknak felszámolt összeget tehát törvénytelenül állapították meg és vették el. Még akkor is, ha nyugtát adtak!

Az E-ON Gázszolgáltató Rt. 1,5 millió eurót költött egy új, korszerû leolvasási rendszer meghonosítására, amely 1,3 millió földgázfelhasználót érint. A cég szerint az új rendszer 20 megyére terjed ki, amely sokkal hatékonyabb és gyorsabb lesz az eddiginél. Ugyanis az óra azonosítására vonalkódot használnak, amit a készülékre ragasztanak, és amit mobilterminálok segítségével azonosítanak. Az óra által mutatott gázfogyasztási indexet beütik a készülékbe. A mobilterminálok adatait betáplálják az informatikai rendszerbe, s ezáltal lényegesen lerövidül az adatfeldolgozási procedúra. A rendszer másik elônye, hogy kiküszöbölôdik a hibalehetôség és könnyebbé válik a számlázás.

Az E-ON a továbbiakban is folytatni kívánja a szolgáltatások minôségének javítását – tájékoztatott Adela Botan, a cég szóvivôje.

(m. s.)

A növényvédelmi szakemberek a hagymalégy (Hylemia antiqua) elleni védekezést ajánlják ebben az idôszakban. A kezelésekre a következô vegyszerek egyike alkalmas: SINOLINTOX 10 G – 4 kg/ha (4 g/10 m²), (21 napos szünet); SINORATOX PLUS – 0,2% (21 napos szünet); SINORATOX 35 CE – 0,2% (21 napos szünet); TALSTAR 10 EC – 0,05% (7 napos szünet); DIAZOL 50 EW – 0,2% (14 napos szünet); ZOLONE 25 WP – 0,2% (21 napos szünet).

A vegyszert hektáronként 600-800 liter vízben ajánlatos oldani (vagy 0,6-0,8 liter 10 négyzetméterenként). Az oldatot permetezéssel kell kijuttatni a megtámadott növényi részekre, fôleg a gyökérnyakra. A kezelôanyag jobb tapadása érdekében az oldathoz 0,15%-os aracet ragasztó adagolható.

A fogyasztásra szánt hagymát tilos permetezni!

A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások szigorú tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô!

Dr. Pogacian Marian mérnök, a Megyei Növényvédelmi Egység igazgatója

Labdarúgás

Az utolsó fordulóhoz érkeztek a román élvonalbeli labdarúgóliga küzdelmei. A mai játéknapon minden mérkôzés délután 5 órakor kezdôdik, és az alábbi tévécsatornák közvetítik.

Gloria Beszterce – Pandurii Tg. Jiu

Steaua – Gloria Buzau (Antena 1)

Dacia Mioveni – Unirea Urziceni

UTA – Dinamo (N 24)

FC Vaslui – Rapid (National Tv)

U Craiova – Ceahlaul (TVR 1)

Otelul – Poli Iasi (Telesport)

Poli Temesvár – Farul Konstanca

U Kolozsvár – CFR Kolozsvár (Kanal D)

Dohányzásügyben engedékeny a szenátus

A szenátus kedden elfogadott egy törvénytervezetet, amely csak a kórházak és az oktatási intézmények területén tiltja meg a cigaretta forgalmazását, eltörölve azt az intézkedést, amely tiltotta a dohányáruk forgalmazását az említett intézmények 50 méteres körzetében. A szenátus 53 mellette, 3 ellene szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el kedden a törvénytervezetet. A törvény a dohányáru- fogyasztás megelôzésérôl és hatásainak a felszámolásáról szól. A jogszabály elôírja, hogy "tilos a dohányáru forgalmazása a kórházak és az oktatási intézmények területén, kivételt képeznek a felsôfokú oktatási intézmények". A törvénytervezet eltörli ugyanakkor azt az elôírást, hogy az egészségügyi tárca köteles létrehozni egy Országos Dohányáru-ellenôrzô Központot. A szenátus asztaláról a képviselôházhoz kerül a törvénytervezet, amely döntô szerv az ügyben.

150 romát toloncoltak ki Franciaországból

Egy újabb, Franciaországból kitoloncolt 150 tagú romacsoport érkezett kedden délután a temesvári nemzetközi repülôtérre. Daniela Baranga, a Temes megyei prefektusi hivatal szóvivôje a Mediafax tudósítójának kijelentette, a Temesvárra érkezett állampolgárokat ugyanolyan körülmények között küldték haza, mint az elmúlt hónapokban az országba visszaérkezô közel másfél ezer romát. A francia hatóságok kifizették a hazaküldött romák útját. A repülôjegy ára mellett biztosították nekik a szállítás árát a repülôtértôl a településekig, ahol laknak. A hazatoloncolt személyek fejenként 320 eurót kaptak, a gyerekek számára 120 eurót biztosítottak a hatóságok.

Vadkender tatai diákoknál

Három tatai diáknál vadkendert találtak igazoltatás során Csíkrákoson a helyi rendôrök. Az osztálykiránduláson lévô 17 éves fiúkra pénzbírságot szabtak ki, melyet a helyszínen kifizettek – mondta az MTI-nek kedden a tatai Eötvös József Gimnázium igazgatónôje. Katona Márta az osztályfônöktôl úgy értesült, az eljárást szombaton a román rendôrség a helyszíni bírság megfizetésével lezárta. Az osztály autóbusza kedden délután ért haza. A fiatalok tette a gimnáziumban nem marad következmény nélkül – tette hozzá Katona Márta.

Pálinkás Józsefet az MTA új elnöke

Pálinkás József akadémikust, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Kara (DETEK) dékánját választották meg a Magyar Tudományos Akadémia új elnökévé az MTA 178. közgyûlésén – jelentette be kedden Szász Domokos akadémikus, a szavazatszámláló bizottság elnöke. Pálinkás József 276 szavazatot kapott a közgyûlés zárt ülésén leadott 476 szavazatból. Németh Tamás akadémikust, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatóját választották meg a Magyar Tudományos Akadémia új fôtitkárává.

Több mint 22 ezer halott Mianmarban

Hivatalosan 22 ezer fölé emelkedett a Mianmaron átsöprô ciklon halálos áldozatainak a száma a legfrissebb keddi helyzetjelentés szerint. Az állami rádió és televízió közölte, hogy jelenleg 22 500 halottat és 41 ezer eltûntet tartanak nyilván. A mentési munkálatokat megnehezíti, hogy a hétvégi szélvihar és árvíz tönkretette az utakat az Iravádi-folyó deltájában, amely a Nargis nevû ciklon fô útvonalába esett. Az ENSZ élelmezési világprogramja szerint a hajléktalanná vált emberek száma elérheti az egymilliót is. Az elsô külföldi segély kedden, a szomszédos Thaiföldrôl érkezett az országba.

Hatezer öngyilkos merénylô listája

Hatezer öngyilkos merénylô nevét tartalmazó listát találtak egy polgárôr szervezet tagjai Irak Dijála tartományában egy razzia során – írta kedden egy iraki napilap. A merényleteket az elmúlt öt évben követték el az Asz-Szabah cikke szerint. A támadók többsége nem Irakból, hanem más arab országokból, illetve Afganisztánból származott – írta a lap.

A világ legnagyobb reggelije

A világ legnagyobb parasztreggelijét akarja felvetetni a rekordok könyvébe az FNL német mezôgazdasági szövetkezet. Öt német városban háromméter átmérôjû tepsikben mázsaszámra sütöttek burgonyát, tojások ezreit és hihetetlen mennyiségû szalonnát. A sütés befejezése után több mint tízezer adagot adtak el kíváncsi nézôknek – számolt be Gibfried Schenk, az FNL üzletvezetôje. Az akció egyidejûleg kezdôdött Münchenben, Hamburgban, Bonnban, Lipcsében és a brandenburgi Paaren/Glienben. A szombati akció ötszámjegyû hozzájárulást eredményezett Ruanda élelmezési megsegítésén