Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Zajlik a politikai élet. A négy éve tartó kampány végre hivatalosba ment át. Szabad a vásár. A politikusok ki is használják. Idôt, energiát, pénzt, fáradságot nem sajnálva igyekeznek egymáson túltenni nagyotmondásban, ígérgetésben, a pojácáskodásba forduló szereplésben, a választópolgárok "etetésében". A szó valódi és átvitt értelmében.

A polgármesterjelöltek fejest ugrottak a kampányba, az ígéretekbe, potyaosztásba. Sajnos, ezekre az olcsó trükkökre minálunk mindig akad vevô. Hiszen a lakosság nagy része szegény vagy még szegényebb. Sokuknak jól jön néhanapján egy-egy szelet nyárson sült ökör, egy csajkányi gulyás, egy mititej és egy korsó sör. Képesek egymás sarkát taposni egy-egy jobb falatért, holott köztudott, hogy az osztogatókat nem a nagylelkûség vagy emberbaráti szeretet vezérli – különben nemcsak négyévenként jutna eszükbe a jótékonykodás –, hanem egy-egy pohár sörrel, pár mititejjel akarják megvásárolni a naiv polgárok szavazatát.

Az "etetésnek" ez a kézzelfogható formája. Kivétel nélkül mindegyik jelölt használja, tekintet nélkül pártszínezetre vagy doktrínára. Egy másfajta "etetés", kezdve a nyugdíjemeléstôl, az úgymond európai megyék létesítésén át az UFO-k járta területek megtekintéséig, az ígéretek gazdag és kifogyhatatlan tárát tartalmazza. Csak az érdekesség kedvéért sorolnék fel néhányat. Például a liberálisok konstancai polgármesterjelöltje szombaton egy elefánttal sétálgatott a város központjában. Bukarestben, az 5. kerületben ugyancsak liberális csajok Ádám-, pardon, Éva-kosztümben, illetve egy szál fotográfiába öltözve kívánták illusztrálni a kerületben a "meztelen igazságot". Az ismertebb jelöltek közül Bukarest fôpolgármesteri székére ácsingózó Ludovic Orban szemrebbenés nélkül ígért 250 millió eurós vonatjáratot Bukarest és Otopeni között (miközben a városban gödörbôl gödörbe bukdácsolnak a gépkocsik), illetve megígérte, hogy egy szuszra 25 ezer restitúciós dossziét old meg, mihelyt elfoglalja a fôváros kényelmes fôpolgármesteri székét. Gheorghe Funar a Kolozsvár melletti erdôkbe kívánja kirándultatni a szavazókat, ahol állítólag idônként UFO-jelenségeket észlelnek. Sôt, 40 kilométeres metrót és a Felek alatt alagutat szándékszik építeni. A szavazatok fejében minden kolozsvári lakos naponta két liter "buborékos" vizet kap és betiltja a rákkeltô élelmiszerek árusítását.

Nagyüzemben folyik tehát a választók "etetése". Nincs könnyû dolga a szavazópolgárnak, hiszen el kell döntenie, ki az, akit ebben a versengésben valóban komolyan kell venni, s ki az, akinél az "etetés" mögött semmi sincs. Legkevésbé a választók képviselete.

A Székely Nemzeti Tanács a júniusi ülésszakig memorandumot küld az Európa Tanács parlamenti gyûlésének, amelyben kéri egy raportôr kinevezését a Székelyföld számára.

Az SZNT állandó tanácsa szombati sepsiszentgyörgyi ülésén úgy határozott, az ET parlamenti gyûlésének júniusi üléséig minden egyes tagnak elküldi a memorandumot, amelyben megalapozza azt a kérést, hogy az ET raportôrt nevezzen ki a Székelyföld számára.

A raportôrnek az lenne a feladata, hogy felmérje a székelyföldi magyar közösség körében az autonómia iránti igényt.

Izsák Balázs SZNT-elnök sajtótájékoztatón kijelentette, a tanács lobbizni fog annak érdekében, hogy a memorandumot az ET parlamenti gyûlésének minden egyes tagja megkapja.

Izsák rámutatott, a memorandum többek között tartalmazza a Székelyföld autonómiájáért kiírt belsô népszavazások eredményeit, valamint az SZNT azon kérését, hogy az ET parlamenti gyûlése raportôrt nevezzen ki a Székelyföld számára.

"Románia parlamentje úgy találta, hogy az SZNT javaslata nem eléggé európai, és nem felel meg a nemzetközi jogszabályoknak. Mi azt szeretnénk bebizonyítani a memorandummal, hogy ez nem igaz" – mondta az SZNT elnöke.

Rámutatott, az SZNT kezdeményezte azt is, hogy az EP szintjén dolgozzanak ki néhány szabályt az európai bennszülött közösségeknek az autonómiához való jogáról.

A raportôr kinevezésével azt szeretnék elérni, hogy az autonómia a székelyföldi román közösségekkel egyetértésben valósuljon meg.

Izsák ugyanakkor kifejtette: "Nagyon fontos, hogy helyi szinten oldjuk meg a helyi jellegû problémákat, tehát a magyar és a román közösség közti párbeszédnek is a Székelyföldön kell zajlania".

Június elsején helyhatósági választásokat tartanak Romániában. Az RMDSZ, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete Erdély-szerte több mint tízezer polgármester-, illetve tanácsosjelölttel áll rajthoz. Maros megyében is több mint ezer jelölt található az RMDSZ listáin. A választási kampányról, az RMDSZ elvárásairól, prioritásairól beszélgettünk dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével.

– Hivatalosan is megkezdôdött a választási kampány. Mivel indul az RMDSZ megyei szervezete?

– A megyei szervezet azzal a tudattal indul, hogy a tét nagyon nagy, de azzal a hittel is, hogy a Maros megyei magyar választók vannak annyira bölcsek, hogy tudják, az RMDSZ kipróbált csapatát kell támogatni. Hiszen 18 év alatt sokat bizonyított az RMDSZ: nehéz harcok vannak mögöttünk és ezek a harcok az emberek érdekét szolgálták. Mindezt sok munkával kell még kiegészíteni. Mindazokat a helységeket szeretnénk felkeresni, ahol magyarok élnek, de azokat is, ahol nem csak magyarok.

– A választási célok közül melyek a legfontosabbak?

– Vannak kiemelt fontosságú céljaink. Ilyen a marosvásárhelyi polgármesteri szék, de legalább annyira fontos a többségi tanács megtartása s az, hogy a megyei tanácsban megfelelô számban legyenek tanácsosaink, hogy döntô politikai erôt tudjunk képviselni ebben a testületben. Nagy figyelmet szentelünk a megyei tanács elnöki funkciójának megszerzésére. Az idén elôször közvetlen szavazással választjuk meg, egy fordulóban, és az a jelölt kerül ki gyôztesen, aki legalább egy szavazattal kap többet, mint a többi jelölt. Tehát tényleg minden szavazatra szükségünk van. Az elmúlt idôszakban megszoktuk, hogy döntô szavunk van a megyei tanácsban, mert nyolc éve magyar tanácselnök vezette Maros megyét, és ezek a tanácselnökök bebizonyították képességüket, hozzáértésüket.

– Az RMDSZ-nek közel másfél ezer jelöltje van a megyében. Milyen a szakmai összetétele? Mennyiben a régi, mennyiben mutatja a megújulás jeleit?

– Majdnem másfél ezer, illetve pontosan 1326 képviselônk indul a június elsejei választásokon. 54 polgármesterjelöltünk van, s ezek közül 25 új, tehát majdnem ötven százalékban megújulhat a polgármester- garnitúránk. Véleményem szerint ez a csapat jobb és fiatalabb, mint a régi volt. Ezenkívül néhány érdekes dolgot is megemlíthetek: például azt, hogy az értelmiségnek egyfajta közeledése tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy több értelmiségi és középfokú végzettségû személy kívánt megméretkezni az elôválasztásokon. Ami azért jó, mert több felkészült emberünk lesz a helyi tanácsokban. A fiatalság is kb. 15 százalékban képviselteti magát a jelöltlistákon. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok is közelednek az RMDSZ-hez. Egyik pozitív példa Nyárádszereda tanácsa, amely majdnem teljes egészében megújult. Majdnem mind felsôfokú végzettségûek. Az idei listák kialakításának másik specifikuma, hogy a helyi szervezetek saját kérésükre állóurnás, mozgóurnás formában vagy széles körû küldöttgyûléseken szervezték meg az elôválasztásokat. 55 ezer ember szavazott az elôválasztásokon, ami azt jelenti, hogy minôségi szempontból is megújul az RMDSZ önkormányzatokban részt vevô csapata. Arra szeretném kérni a választóinkat, azt kell megmagyarázni az embereknek ebben a kampányban, hogy nem volt elég, hogy egyszer elmentek az elôválasztásokra, s leadták a szavazatukat, ezt június elsején újra meg kell ismételni, hogy a jelöltekbôl képviselôk legyenek.

– Említette, hogy Marosvásárhely kiemelten fontos az RMDSZ számára. Gondolom, vannak még nagyon fontos települések, például Szászrégen vagy mások. Ezeket figyelembe véve, erôteljes, élénk kampányt kell folytatniuk. Ez miben áll majd?

– Van természetesen néhány kiemelt helységünk, ahol szeretnénk polgármestert állítani. Nagyon nagy siker lenne, ha Szászrégenben, ahol a magyarok kisebbségben vannak, újra polgármestert tudnánk állítani. De ugyanolyan fontos nekünk Szováta, Erdôszentgyörgy, Nyárádszereda. Kiemelt községeink is vannak, például Mezôpanit, Mezôcsávás vagy a Küküllômente, ahol a hat volt polgármester közül egy maradt versenyben, öt új polgármesterjelölt indul. Tehát itt hangsúlyos megújulás várható.

A kampányunk természetesen továbbra is a közvetlen kapcsolattartásra fog épülni. Karaván jellegû kiszállásokat szervezünk a megyébe, ahol körülbelül 90 települést érintünk majd. Meg kell szólítani az embereket, közösen fel kell leltároznunk, melyek azok a problémák, amelyek az embereket érdeklik, illetve melyek azok a programok, amelyeket a következô négy évben a polgármester vagy a tanács folytatni kíván. Köztudott, hogy beindultak az infrastrukturális programok: az utak javítása, kultúrotthonok, iskolák, óvodák felújítása. Az RMDSZ tett a lakosságért, s ezt szeretné folytatni. Ehhez viszont a lakosság támogatására van szükségünk.

– Az európai parlamenti választásokon, hogy úgy mondjam, szerencséje volt az RMDSZ-nek, mert a román lakosság igencsak kis számban ment el szavazni. Tehát ezeken a választásokon nem volt túl biztató a részvétel. Mire számít most, amikor nyilvánvalóan sokkal nagyobb a tét?

– Az emberek bölcsességére számítok. Az emberek bölcsessége, ami sokszor átsegített minket a nehézségeken. Remélem, most is megértik, hogy sokkal nagyobb a tét. Brüsszel egy kicsit messze van tôlünk, a polgármesterek, tanácsosok azonban velünk élnek egy közösségben. A polgármester vagy a helyi tanács munkáját mindennap láthatja a lakosság, az eredményeket vagy a kudarcokat saját bôrén érezheti mindenki. A tét nagy, ez nem rulett, hogy eddig a feketére játszottam, most változtatok, s gurítok egyet a pirosra. Hátha bejön. Egy kipróbált csapatot a helyhatóságokban nem szokás leváltani, mert akkor négy évig szenvedhetnek a közösségeink, ha esetleg "rossz lóra tesznek", nem a megfelelô jelöltre szavaznak.

– Hogy áll az RMDSZ az ellenfelek dolgában? Hány helyen kell megmérkôznie román pártokkal, és hol az MPP-vel? Milyen sajátosságai lesznek a kampánynak a helyzettôl függôen?

– Mindenhol meg kell mérkôzni, mert 102 szavazókörzete van a megyének, az RMDSZ-nek meg van saját megyei tanácselnökjelöltje és megyei tanácsosi listája. Természetesem azokra a településekre kell koncentrálnunk elsôsorban, ahol magyarok laknak többségben, illetve ahol magyarok is élnek.

Új helyzet, hogy van egy másik magyar politikai párt. Szeretném, ha ez a politikai alakulat a politikai ellenfelünk, s nem ellenségünk lenne. Ezért sok mindent megpróbáltam tenni. Az olyan vádakkal azonban nem tudok mit kezdeni, hogy az RMDSZ állítólag megfenyegette a jelöltjeiket.

– Valóban, mostanában olyan sajtóhírek jelentek meg, amelyek szerint egyes helyeken az RMDSZ tisztségviselôi fenyegetik a Magyar Polgári Párt jelöltjeit…

– Én jó lelkiismerettel tudom mondani, senkit nem fenyegettem meg. Mi több, az RMDSZ sok embert próbált megszólítani sok helyen, még mielôtt a listáinkat véglegesítettük volna, hogy jöjjön, vegyen részt az elôválasztásokon, közösen az RMDSZ-szel. Nem tették meg, tehát ezt a helyzetet mindenki maga kell felmérje és vállalja az esetleges vereség ódiumát is. Hiszen mindenki emlékszik arra, hogy 2000-ben is volt egy másik magyar politikai alakulat, amely 700 szavazatot vitt el, viszont az RMDSZ jelöltjének mindössze 170 szavazatra lett volna szüksége ahhoz, hogy az elsô fordulóban megnyerje a választást.

A tét nagy, s mindenkinek felelôsséggel kell mérlegelnie, hogy mi a magyar közösség érdeke, s ki az, aki ennek képviseletére ténylegesen esélyes. Ezért nem gyôzöm hangsúlyozni, hogy ilyenkor mindig felértékelôdik a személyes felelôsség! S nem lehet utólag azt mondani, hogy az RMDSZ ijesztgette az embereket. Mint ahogyan hiába próbálják egyesek azzal magyarázni a bizonyítványukat, hogy Magyarországon is többpártrendszer van, de a romániai magyarság helyzetét nem lehet összehasonlítani a magyarországi magyarokéval.

Egyébként, ha valahol történt fenyegetés vagy más nyomásgyakorlás, természetesen helytelenítjük a módszert. Hiszen egy ellenféllel szemben nyerni sokkal értékesebb és meggyôzôbb, mint egyetlen jelöltként befutni. Jelöltjeinknek azzal kell nyerniük, amit fel tudtak mutatni eddigi munkájukkal, s azzal, hogy vonzó programokat kínálnak a választóknak.

Másfelôl, azt is hozzá kell tennem, hogy az ilyen vádakat hitelt érdemlôen bizonyítani kell, hiszen e nélkül azt hihetnénk, hogy a szóban forgók jobb híján ilyesmivel igyekeznek maguk körül felhajtást kelteni. Komoly szervezet nem folyamodik ilyen olcsó trükkökhöz, hanem kampány gyanánt azt mutatja fel, amire tényleg képes, vagyis nem csak szólamai, hanem eszközei is vannak az ígéretek beváltásához. Mi erre törekszünk.

Április 30-án tartották meg azt az országos versenytárgyalást, amelyen a vidéki utasszállító cégek pályázhattak a megyei önkormányzatok által kidolgozott szállítási program útvonalaira. Maros megyében 14 útvonal maradt "szabadon", magyarán: nem kellettek senkinek. A megyei tanács gazdasági igazgatója, Bartha József a Népújságnak reménykeltôen kijelentette: nem hagyják az úton az embereket, még akkor sem, ha a májusban sorra kerülô újabb liciten sem "kelnek el" a szóban forgó útvonalak.

Április végén a Helyi Közszállítási Vállalattal társult Siletina Kft. vezetôje, Claudiu Maior biztosan állította, hogy az országos versenytárgyalás eredményeibôl ki fog derülni: a licitre bocsátott útvonalak mintegy egyharmadára nem kerül gazda, az emberek pedig – fôként a magyar települések lakói – az utcán maradnak, nem lesz mivel bejárniuk a városba. "A szállítási cégek nem kapkodnak a veszteséges útvonalak után. Márpedig a kis, eldugott településekre, ahol még aszfaltút sincs, nem kifizetôdô az utasszállítás. A megyei tanács lebontotta az útvonalakat, amelyeket legutóbb még csomagban kínáltak fel. Ez azt jelentette, hogy egy nyereséges vonal mellett egy veszteségeset is el kellett vállalnia a nyertes cégnek. Ezúttal minden útvonal külön-külön szerepelt a versenytárgyaláson" – tette hozzá Maior, aki szerint az új program Bartha Józsefnek, a megyei tanács gazdasági igazgatójának kedvez, akinek személyes érdekeltségei vannak a szállításban.

Idôközben nyilvánosságra hozták a licit eredményeit, és kiderült, a 178 útvonalból mindössze 14-re nem került a szállítást felvállaló cég, ennyiben tehát tévedett a Siletina vezetôje. Megkeresésünkre Bartha József hangsúlyozta, a versenytárgyalást a 2007. évi 72-es törvény alapján szervezte meg a szaktárca Bukarestben, a programot viszont valóban a megyei tanács dolgozta ki. "Nem én egyedül dolgoztam ki a útvonalakat tartalmazó szállítási programot, hanem a tanácsosokkal, az Útügyi Hatóság képviselôivel közösen állítottuk össze. Arról nem is beszélve, hogy a szállítási cégek képviselôivel 4-szer tanácskoztunk. A Helyi Közszállítási Vállalat illetve a Siletina sokszor egymásnak ellentmondó javaslatait is mind figyelembe vettük. A végleges programot a megyei közgyûlés március 27-én fogadta el, és senki nem óvta meg. Semmiféle személyes érdekem nem fûzôdik az utasszállításhoz, sem mikrobusz, sem autóbusz tulajdonosa nem vagyok. De akár mondhatnám: mind a 200 jármû, amely a megyében szállítja az utasokat, hozzám tartozik! Az én egyetlen személyes érdekem: minôségi szolgáltatást biztosítani az utasoknak" – jelentette ki.

Az igazgató szerint az említett törvény alkalmazási normái között nem szerepel olyan pontozási rendszer, amely "útvonalcsomagra" vonatkozna, így aztán nem mertek kockáztatni, nem akarták rontani a liciten részt vevô cégek esélyeit azzal, hogy esetleg kevesebb pontot szerezzenek.

Bár a számok alapján azt mondhatnánk, hogy kevesebb útvonalat hirdettek meg, mint 4 évvel ezelôtt, amikor 190 traszéra jelentkezhettek a szállító cégek, ennek az oka az, hogy változott a kritériumrendszer: különválasztották az autóbuszokkal illetve mikrobuszokkal lefedett útvonalakat. Az elkövetkezô négy évre kidolgozott program lényegében nem sokat módosult, éppen azért nem, hogy a cégek megfeleljenek a kritériumoknak és minél nagyobb pontszámot szerezhessenek.

A feltételek között ugyanis a jármûpark régisége, a jármûvek komfortszintje szerepelt, pontozták azt, hogy milyen régóta közlekedik a cég egy bizonyos útvonalon, a gépkocsikat a cég lízingeli, béreli vagy tulajdonában van. A 14 gazdátlanul maradt útvonal közül kettôre most nem került vállalkozó, hat a 2005-ben tartott liciten sem kelt el, kettô esetében visszalépett a nyertes cég, négy pedig nem kellett senkinek. Bartha József szerint a májusban sorra kerülô újabb versenytárgyaláson van esély arra, hogy ezeknek is kerüljön gazdája, ha mégsem, találnak megoldást, hogy egyetlen település se szakadjon el ilyen tekintetben a világtól. A 2008-2012 közötti szállítási program július1-tôl lép érvénybe, addig a megszokott módon közlekednek a buszok, maxitaxik.

Halálos fenyegetést kapott Boris Tadic szerb államfo kevesebb mint egy héttel a parlamenti választások elôtt – közölte hétfôn a Blic címû belgrádi napilap. Az újság betekinthetett a Tadicnak címzett fenyegetô levélbe, amelyben a szerzô a nép és az állam elárulásának nevezi azt, amit Tadic csinál. A levél azt üzeni a Nyugat-barát államelnöknek, hogy "megfizeti a számlát az ország elárulásáért, és a szerb nép bizonyított árulójaként azt fogja kapni, amint megérdemel – golyót a homlokába".

A Blic szerint a levelet állítólag az egyesült államokbeli Chicagóból címezték, de feltételezések szerint Szerbiából küldték. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak egy fenyegetô levél a sok közül, amelyek Boris Tadic címére érkeztek, s amelyben merényletet helyeznek kilátásba az államfô ellen. Egy állítólagos chicagói szerb szervezet korábban más szerbiai politikusoknak is küldött hasonló tartalmú leveleket (2004 márciusában Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség akkori elnöke is kapott halállal fenyegetô levelet a magát a Határon Túli Diaszpóra Forradalmi Ítélôszékének nevezô ismeretlen chicagói szervezettôl).

Az újság szerint a Tadic címére küldött fenyegetések Koszovó függetlenségének kikiáltása után szaporodtak meg, illetve azután, hogy a Tadic pártjából való Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes országa nevében április 29- én aláírta Szerbiával a majdani EU-tagság elôfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást.

Mindez épp akkor történik, amikor Tadic politikai ellenfelei a szerb nemzeti érdekek elárulójaként bélyegzik meg az államfôt.

Az elnöki hivatalban nem kívántak reagálni a Blic értesülésére. Mladjan Dinkic gazdasági és vidékfejlesztési miniszter közölte, hogy komolyan kell venni az effajta fenyegetéseket, és az illetékes szerveknek cselekedniük kell a levél miatt. A Blic megszólaltatta Dobrivoje Radovanovicot, a belgrádi kriminológiai intézet egykori igazgatóját, aki arra figyelmeztetett, hogy a rendôrségnek, az ügyészségnek és a hírszerzô szolgálatoknak haladéktalanul reagálniuk kellene, s az államfônek sincs joga hallgatni a történtekrôl.

Teherán nem fogad el semmilyen ajánlatcsomagot a nagyhatalmaktól, amely bármilyen módon sérti Irán jogát atomprogramja folytatásához – közölte hétfôn Mohammad Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivô.

"Az iszlám állam (Irán) nem fog figyelembe venni olyan ösztönzôket, amelyek bármilyen módon sértik az iráni nép jogait" – mondta az angol nyelvû Press TV-nek nyilatkozva a szóvivô, aki szerint Teherán egyelôre nem kapott semmilyen dokumentumot az új kezdeményezéssel kapcsolatban.

Hoszeini arra az ajánlatra reagált, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország dolgozott ki Irán számára, kérve cserében nukleáris programjának felfüggesztését. A nagyhatalmak által javasolt csomag tartalma nem nyilvános, csak annyit tudni róla, hogy az elôzô alkalommal, 2006-ban felajánlott ösztönzôk "aktualizált változatáról" van szó. Akkoriban egyebek mellett együttmûködést ajánlottak Iránnak a polgári célú nukleáris tevékenység terén, és a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését az energiahordozók, a mezôgazdasági termékek és a repülôgépek piacán.

Teherán azt állítja, hogy atomprogramja békés célú, de számos nyugati ország, köztük elsôsorban az Egyesült Államok kételkedik ebben. Irán elutasította a 2006-os javaslatot, és nem ismeri el annak a három BT-határozatnak az érvényességét sem, amelyekben a testület az urándúsítás leállítására szólította fel Teheránt, és újabb büntetôintézkedéseket helyezett kilátásba.

"Ami az ösztönzô csomagot illeti, úgy gondoljuk, hogy az eddig folytatott gyakorlat nem folytatódhat. Nekik (az ajánlattevôknek) a realitások és a nemzetközi elôírások talaján kell cselekedniük" – szögezte le Hoszeini.

Vlagyimir Putyin elnök átadja, a március 2-án megválasztott Dmitrij Medvegyev elnök átveszi szerdán a hatalmat a Kremlben, ez bizonyos, de hogy azután mi várható, arról nemigen mer jóslásokba bocsátkozni senki.

Medvegyev kinevezése elsô miniszterelnök-helyettessé 2005-ben, meglepetést keltett, de Putyin az emberek sorsát közvetlenül érintô nemzeti programokat bízta rá, s ezzel hamar ismertté vált. Korábban jó hivatalnoknak tartották, de az utóbbi hónapokban szemmel láthatóan jelentôs változásokon ment át. Ismerôi szerint jó vezetôi képességekkel rendelkezik.

A Kreml-szakértôk a liberálisok közé sorolják, egyrészt mivel azon ritka orosz vezetô személyiségek egyike, akiknek nincs titkosszolgálati múltjuk, másrészt nem álltak látható kapcsolatban az úgynevezett szilovikokkal, a titkosszolgálatok és fegyveres testületek Putyin körül tömörült képviselôivel.

Megválasztott elnökként mondott elsô beszédei is az orosz viszonyok között liberálisnak tekinthetô, emellett mélyenszántó, a kliséket mellôzô gondolkodást villantottak fel, s azt mutatták, hogy biztos érzékkel tapint rá a problémákra és a gyakorlatias megoldásokra. Emellett tudósokból, szakértôkbôl "agytrösztöt" alakított ki majdani munkája támogatására. Vagyis elméletben változások várhatók, ha másban nem, legalább a hatalom stílusában, a kül- és belpolitikában.

Medvegyevet azonban egyértelmûen Putyin választotta ki az elnöki tisztségre, nyilván azért is, mert a fiatalabb politikus maximálisan lojális iránta, s az utód Putyin programjával és támogatásával nyerte meg a választásokat.

Emellett az utóbbi hetekben sok minden mutatja, hogy Putyin nem adja ki a kezébôl a hatalmat. A legfontosabb két mozzanat, hogy ô lesz a kormányfô, s hogy elvállalta a kétharmados parlamenti többséggel bíró Egységes Oroszország párt elnöki tisztségét (noha nem lett a párt tagja). Mivel így mintegy a kezében tartja a törvényhozást is, egészen új hatalmi szerkezet alakult ki annak ellenére, hogy Putyin tartotta a szavát, és formálisan nem osztották el újra a jogköröket az elnök és a kormányfô között.

Az emberek is Putyinban bíznak, aki sikerrel ültette el bennük a stabilitás érzetét. A távozó elnök pedig sorozatban nevezi ki embereit különféle tisztségekbe, bár az utóbbi napokban fôleg a miniszterelnök környezetébe – ahol majdan vele fognak dolgozni -, de legutóbb a kormányfô ellenôrzése alá vonta a kormányzókat, akiket eddig az elnök nevezett ki, s akik az elnöknek tartoztak számadással.

Hatással lesz azonban a helyzet alakulására az "emberi tényezô" is. Máris nagyon kelendôek a Medvegyev-portrék – Oroszországban a legtöbb hivatalban a falon függ az elnök képe -, s bár sokan még kivárnak, hivatalba lépése után nyilván Medvegyev is hozzálát a kinevezésekhez, és elkerülhetetlenül kialakul elôbb-utóbb körülötte is egy hatalmi központ. Hogy az milyen erôs lesz, és elég erôs lesz-e bármiféle változtatáshoz, az a jövô zenéje.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács helyi irodát nyitott Marosvásárhelyen, ahová a környezô megyék lakói fordulhatnak abban az esetben, ha jogsérelem éri ôket.

A marosvásárhelyi iroda május elejétôl a Szakszervezetek Házában, a III. emeleti 56-os szobában naponta 8-tól fél 5-ig fogadja azokat a környékbeli megyékbôl azokat, akiket hátrányos megkülönböztetés ért és jogorvoslásért a tanácshoz szeretnének fordulni. Az irodát valójában már februárban megnyitották, azonban az ügyfélfogadás ettôl a hónaptól indult be. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács székhelye Bukarestben van és a marosvásárhelyi iroda egyelôre az egyedüli területi képviselet a bukaresti központon kívül. Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja megkeresésünkre kifejtette, újabb területi irodák létesítése révén a tanács hatékonyabban el tudná látni feladatát és a lakosságnak is elônyösebb lenne, ha helyben kérhetnének segítséget. A tervek szerint azokban a városokban létesítenének további irodákat, ahol táblabíróságok is mûködnek, és ezek tevékenysége az adott táblabírósághoz tartozó megyéket fedi majd le.

A marosvásárhelyi irodában két alkalmazott fogja ellátni a teendôket, azonban egyelôre csak egy személyt alkalmaztak. Az iroda munkatársai az ügyfélfogadás mellett a bíróságon is képviselni fogják az ügyeket, valamint részt vesznek majd az ügyek helyi szintû kivizsgálásában is.

A Vártemplomban vasárnap ünnepi istentiszteleten köszöntötték az édesanyákat. Ratkó József- és József Attila-verset szavalt Pálffy Tamás Szabolcs lelkész és Pataki Ágnes. Az esemény fényét emelte a hollandiai Wierden város Hoop op Zegen – Reménység az áldásban vegyes karának közös fellépése a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus és a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébánia ifikara, a Laudate Dominum egyesített vegyes karával. A mûsor címe: az Ô neve csodálatos – His Name Is Excellent. Karnagyok: Cor Bal és Hajdó Károly. Orgonán kísért Jan Willem Timmerman és Molnár Tünde orgonamûvész. Szólisták: Jannie Bal-Ter Harmsel, Buta Árpád, Keresztes Gabriella, Bereczki Kati Noémi. Ötvös József vártemplomi lelkész, esperes felkérésére, annak távollétében Székely József ny. marosvécsi lelkész-esperes hirdetett igét, és üdvözölte a hittestvér vendégeket, akiknek kedvéért holland nyelven is felolvasták Sámuel próféta születésének tanulságos történetét. A holland kórussal régi és meghitt a kapcsolat. A Hoop op Zegen 87 esztendeje dicséri az Urat, jelenleg 78 tagja van. Idén 43-an jöttek el, közülük 33-an álltak dobogóra. Külön-külön és együtt is énekeltek a Hajdó Károly dirigálta kórussal, fellépésük reveláló hatású volt. Nt. Székely József mindannyiunknak szóló üzeneteket fogalmazott meg prédikációjában. Közülük álljon itt az legfontosabb: "Édesanyák! Kapcsoljátok össze gyerekeitek nevét Isten nevével, hogy bennük éljen tovább a Szeretet."

(Akik lemaradtak az eseményrôl, meghallgathatják a mûsort a keddi kórushangversenyen, 18 órától, a Kultúrpalotban. A belépés ingyenes.)

B.D.

*

Verssel, énekkel, modern tánccal köszöntötték tegnap délben édesanyjukat az Európa Gimnázium harmadikosai. Az anyák napi mûsort a megyei könyvtár gyermekrészlegén mutatták be Kopacz Enikô kisdiákjai, akik a rendezvény végén saját készítésû üdvözlôlapokkal lepték meg az elérzékenyült közönséget.

A hétvégén a helyi tanács és a polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a Kis-Küküllô menti város elsô írásos említésének 730., municípiummá nyilvánításának, illetve a francia Ronchin-nel kötött testvértelepülési kapcsolata 10. évfordulóját. A hármas évforduló tiszteletére szombaton díszgyûlést szerveztek a Mihai Eminescu Mûvelôdési Házban. Ezen jelen volt az Alain Rabary polgármester vezette népes ronchini küldöttség, a magyar testvérvárost, Hajdúszoboszlót a dr. Papp Jenô alpolgármester vezette küldöttség képviselte, illetve szintén delegációval képviseltette magát a helyi kórházat már hosszú ideje jelentôs segélyszállítmányokkal segítô német Pohlheim partnerváros is. Az ünnepi ülést a marosvásárhelyi mûvészeti líceum diákjainak kamarazene elôadása, illetve Irene Dauchy francia énekesnô sanzonjai színesítették.

Az ünnepélyes megemlékezés mellett három napig a nagyérdemûnek is állt a bál a városban. Pénteken ifjúsági karnevált szerveztek, a könnyûzenei elôadók között Dancs Annamari is fellépett. Szombaton szintén a könnyûzene kedvelôi válogathattak számos román elôadó kínálatából, míg vasárnap a népzenéé volt a fôszerep, a fellépôk között a Maros Mûvészegyüttes magyar tagozatával. A rendezvénysorozatot vasárnap tûzijáték zárta. A szórakozás mellett a testvér és partnervárosi küldöttségek számára is programokat szerveztek, egyebek mellett a hajdúszoboszlóiak például a küküllômenti kastélyokkal, borokkal, illetve a szászcsávási cigányzenészekkel is megismerkedhettek.

Elôadásismertetô

– A színpad sötét, elöl asztalok és székek, a háttérben öltözôt idézô (és öltözôi teret képezô) tükrök, pipereasztalok – összemosódó világban vagyunk, amelyben terek, idôsíkok, szerepek és szereplôk, munka és eredmény, való élet és színház váltják egymást az elkövetkezendô két órában: Carlo Goldoni Legyezôjét (a világ ezen tájain) szokatlan megformálásban vitte színpadra legutóbbi bemutatóján a Tompa Miklós Társulat. A Kiss Csaba rendezte produkció nem igyekszik commedia dell' arte-nek tûnni, ahogyan azt megannyi Goldoni-elôadás esetén teszik különbözô koncepcióformázók. És ez, ebben az esetben jó. Hiszen úgyis ott a rendkívüli bonyodalom, az ízes és mindig megfelelô idôpontban feltörô humor, a reményteljes csak éppen lehetetlen szerelem, az intrika és a végén az örök hepiend – pár száz évvel ezelôtti stílben. Komédia ez a javából, a cselekményt nem is változtatja meg sem rendezô, sem társulat. Nem változnak a szereplôk közötti viszonyok sem, hiszen a helyzet- és jellemkomikum – commedia dell' arte-hoz híven – tökéletes.

A falu kávézójában vagyunk, ahol e kedves mikrokozmosz lényei mindennap összefutnak az elmaradhatatlan beszélgetés, azaz pletykálkodás végett. Két szerelem bontakozik ki egymással párhuzamosan, mígnem e szerelmet meg nem zavarja az ajándékba adandó legyezô, amin hol bíborvörös, idilli alkonyat, hol vaddisznóvadászat látható, a helyzetek kívánalmaitól függôen. Ezen kavarásban nagy része van az unatkozó, pszichopata bárónak és grófi rangú barátjának, de önkéntelenül részese mindenki. A bonyodalmak bonyodalmai után természetesen minden kiderül, mindenki megtalálja a párját, a figurák boldogok, a mélyen tisztelt pedig remekül szórakozik. És ez – a szöveg mellett – egyaránt a rendezô és a játszók érdeme.

Mert: Kiss Csaba dupla szereposztásban állítja színre a csapatot. De a szereposztás nem elôadásonként változik, hanem a színen történik. Ezért látjuk a háttérben az öltözôi tükröket. Az a semleges tér. Amikor valakinek nincs jelenete, nem a függöny mögé, vagy a büfébe, hanem oda vonul vissza. És átöltözik. Öt szereplônk van és tíz szerepünk. Mindenkinek kettô. Közöttük olyan is – például a vendéglôs és a báró figurája – akit egy színmûvész, jelen esetben Ördög Miklós Levente alakít. Csakhogy ez a két szereplô gyûlöli egymást. De szinte ugyanilyen ellentétben áll egymással Biluska Annamária népi szólásokat gyûjtögetô – és azokat mindig a megfelelô alkalommal, utolérhetetlenül bemondó – úriasszonya és kofánéja. Nagy Dorottya kisasszonya és vidéki menyecskejelöltje. László Csaba susztere és grófja. Bokor Barna velencei úriembere és fiatal, gazdag, beképzelt, uborkafás parasztja. A karakterek mindegyike már önmagában is igazi humorforrás, és a rendezô erre rátett pár lapáttal. A szerepcserék a nyílt színen zajlanak, hol hátul, a tükörtérben, hol elöl, teljesen "nyilvánosan", igen szórakoztató módon. És a koncepció még továbbmegy: egy-egy szerepcsere alkalmával a rendezô és társulata kilép a színház által adott kereteken és a próbafolyamatot viszi be az elôadásba, amikor a színészek – nem a figurák – szólnak egymásra, hogy most kinek a jelenete jön, vagy éppen a szövegkönyvet viszik a színpadra igazuk bebizonyítása végett. Amikor az ifjúparaszt agyba- fôbe veri a susztert, akkor Bokor Barna kér elnézést László Csabától az esetleges, szándékolatlan durvaságért, és így tovább. Kiss Csaba érdeme, hogy miközben folytonosan zajlanak a szerepcserék, és elôadásexodusok a próba világába, a magát remekül érzô közönség mindvégig tisztában van azzal, hogy most a színpadon éppen kit lát. Nem zavarodik össze és nem veszíti el a fonalat, miközben helyzet- és jellemkomikum nagyszerû kihasználásán szórakozik. A játszók érdeme pedig, a gyors váltáson kívül, a commedia dell' arte (Goldoni esetében kevésbé) tipizált figuráinak életszerû és humorban bôvelkedô színpadra vitele. Mindannyiuk egy jellemvonás köré épül, nincsenek árnyalt karakterek és egyéb finomságok, de itt nincs is erre szükség. Az a bizonyos magányos jellemvonás, amelybôl kinô a figura, már önmagában is humorforrás, ezt tetézik a megjelenési formák, legyen szó akár paraszti gôgrôl, úri finomkodásról, néprajzi fanatizmusról, bárói fapofáról és ördöginek szánt, de – szándékosan – infantilisan hülye vigyorról. Olyan keverék ez, amelyet korban behatárolni nem, de az emberi lélek mércéjével lehet, és ezért örökké aktuális. Zakuszka, amelynek fôzése során ízek és színek váltják egymást, a végeredmény azonban igen finom. És nem esetlegesen az, hanem precízen megtervezetten. Mert precizitás nélkül egy-egy szerepváltás során a társulat valószínûleg bemenne az erdôbe és többé nem találna onnan vissza. De az összezavarodás sötét erdeje ezúttal nem fenyeget, az elôadás feszes és humorban bôvelkedô, a mélyen tisztelt spontánul és állandóan fel- felröhög, a játszók pedig láthatóan jól érzik magukat váltakozó, levetendô, majd újra felöltendô bôrükben. Az eredmény pedig megtekintésre érdemes.

Carlo Goldoni: A legyezô. Biluska Annamária, Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Bokor Barna és László Csaba. Rendezô: Kiss Csaba. A rendezô asszisztense: Tatár Ágota, tánc: Selyem Ildikó, díszlet- és jelmeztervezô: Dobre Kóthay Judit.

2006 augusztusában lapunk hasábjain arról számoltunk be, hogy Magyarsároson felavatták a Bandi Dezsô nevét viselô falumúzeumot. Az eseményrôl tudósító Tóth Katalin tanítónô felvázolta, hogy a névadóban, a falu neves szülöttében, a népmûvészet megszállottjában régen megfogalmazódott a múzeumalapítás gondolata, csakhogy senki sem vállalt áldozatot érte. Férjével, Tóth Gyulával beiratkoztak a marosvásárhelyi Népi Egyetemre, ahol elsajátították a múzeumszervezés csínját-bínját. Ilyen tekintetben Bandi Dezsôtôl is sokat tanultak és elhatározták, hogy nem hagyják veszendôbe a kallódó tárgyakat és a felnövô nemzedékre "testálják" az örökséget. Mindketten a magyarsárosi unitárius egyházközség keblitanácsának tagjai lévén, tervüket a közgyûlés elé terjesztették, ahol ezt jóvá is hagyták.

Az egyházon belüli közösségek, ifjak, nôszövetség, önkéntesek rendbe tették az egykori kántori lakot, ahová berendezték a falumúzeumot. A gyûjtômunkát Tóth Katalin és Kozma Erika tiszteletes asszony vezetésével végezték, szép eredménnyel. Igazi értékes bútorok, szôttesek, edények, ládák, könyvek, népviseleti darabok kerültek elô, amit sikerült felújítani és kiállítani. A sárosi falumúzeumot követendô példaként tavaly bemutattuk olvasóinknak. A falumúzem még két évet sem ért meg békességben, április végén konfliktushelyzet alakult ki a Tóth házaspár és Kozma Albert unitárius lelkész között. Az április 26-i nôszövetségi találkozót megelôzôen, amikor Tóth Katalin diákjai társaságában takarítani készült a múzeumba, a lelkész kijelentette, hogy a kulcsot nem bocsátja többé a rendelkezésére, mert a helybeliek szerint unitárius és nem falumúzeum, amit berendeztek, majd hozzátette, hogy ezzel az állásponttal ért egyet ô is. Tóth Katalin lapunknak elmondta, nagyon sajnálja, hogy a személyes nézeteltérések miatt ilyen helyzet alakult ki, hogy kiutasítják ôket abból a múzeumból, amelyet nagy lelkesedéssel és energiaráfordítással hoztak létre. Kozma Albert lelkész kijelentése szerint a következô esperesi vizsgálószékig, azaz pünkösdig megtûrik a tárgyakat, de tovább nem. Ez a kijelentés aggodalommal tölti el a Tóth házaspárt és attól tartanak, hogy ezzel a helyi népi kultúra megôrzésére felvállalt ügyük zátonyra fut. – Nagyon sajnálom a múzeumot, mert minden tárgynak lelke van, minden darab egy-egy magyarsárosi család hagyatéka, amelyet szeretettel ajándékoztak a közösségnek. Az ingatlan az egyház tulajdona, de a benne elhelyezett tárgyak mindannyiunké. Mi amellett vagyunk, hogy a közösség érdekében a békesség útját válasszuk, s ezt elvárjuk a lelkész részérôl is – mondta a múzeumszervezô tanítónô.

Mindenki számára egyértelmû, hogy nem kis feladat irányítani egy községet, ahol a gazdasági örökség szegényes, emellett tekintélyes beruházásokra van még szükség ahhoz, hogy a falvak lakosságának életszínvonala javuljon.

– Szabó József Levente Mezôcsávás község polgármestere négy évvel ezelôtt milyen örökséggel kezdte el polgármesteri tevékenységét?

– Nem láttam teljesen tisztán, hogy mibe kezdek. Azért vállaltam, mert úgy éreztem, fiatal vagyok, tele energiával, és hittem, hogy valamennyire meg fogom változtatni az emberek mentalitását, és sikerül megtalálni a jó utat a fejlôdés felé. Tapasztalatom volt, sokat dolgoztam emberekkel, úgy gondoltam, hogy a közigazgatásban sikerül majd változtatásokat eszközölni. Az elôttem lévô személy 27 éven át volt polgármester, már kezdett beleunni a munkájába, gyakorta hiányzott a hivatalból, mindent megígért, de igéreteit nem teljesítette. Egy leromlott infrastruktúrával rendelkezô község irányítását vettem át. Hirtelen a könyvtár jut eszembe, ahol halomban álltak a könyvek. Az utak, a járdák is nagyon leromlott állapotba voltak. Ez volt az "örökségem" négy évvel ezelôtt.

– Úgy érzem szavaiból, hogy nehéz volt a kezdet...

– ... voltak idôszakok, amikor éjszakákon át nem aludtam, rengeteg probléma, gond várt megoldásra. Aztán lassan kialakítottam egy munkastílust, ami úgy tûnik, bevált. Terveim megvalósításában az apró lépések stratégiáját választottam. Kezdtek megjelenni az eredmények is. Négy év alatt leaszfaltoztunk négy kilométernyi utat (3 milliárd régi lej), kövezéssel sikerült felújítani további 20 kilométeres szakaszt (10 milliárd lej). Munkacsoportunkkal elkezdtük a hídgyûrûk gyártását, mert a mezei utak vonalán sok hídgyûrût loptak el. Pótoltuk a hiányzókat, és felújítottunk nagyon sok átereszt is. A 7-es kormányhatározattal Szabédon sikerült bevezetni az ivóvizet. Községünkben nyolc tanintézmény van. A galambodi iskolát teljesen tataroztuk kívül-belül, egyetlen iskolában sem volt az épületben mellékhelyiség, ma a kölpényin kívül mindenikben van belsô illemhely. A nyolc kultúrotthont felújítottuk, mindenikre új tetôszerkezet készült. Ménesen egy új kultúrotthont építettünk, s május 30-án a helyi tanács ott ülésezett. Négy évvel ezelôtt a ménesi kultúrotthon régi épületében kecskéket, juhokat tartottak.

– További tervek?

– Nem titkolom el, hogy a közutakkal négy év után is gondjaink vannak. Az EU-s fejlesztési program keretében pályázunk azok további javítására. Emellett tervet dolgoztunk ki a vízhálózat és szennyvízcsatorna- hálózat megépítésére, a költségekhez szükséges pénz egy részét pályázatok révén a strukturális alapokból szeretnénk lehívni. Ezen a héten leadjuk a megvalósíthatósági tanulmányt. Öt faluról van szó: Mezôszabad, Galambod, Mezôcsávás, Mezôménes és Mezôfele. Hárommillió euró értékû beruházásról van szó. Az én álmom, tervem, hogy még ebben az évben kezdôdjenek meg a munkálatok. Sajnos, Kölpény, Bazéd és Szabéd kimaradt, mivel a hegyen túl vannak. Kistérségi egyesületünk is pályázott az utak leaszfaltozására. Kölpény és az országút közötti összekötô-utat, Szabadon egy községi utat szeretnénk teljesen felújítani. Ezek volnának dédelgetett terveim.

– Milyen volt az együttmûködés a tanáccsal?

– Nyugodtan mondhatom, hogy, egy két tanácsos kivételével jól dolgoztunk együtt, de ez érthetô, mert a tanácsosok közül heten az RMDSZ-t, ketten a Szociáldemokrata Pártot, ketten a Nagy-Románia Pártot és ketten a Konzervatív pártot képviselik, egy pedig független. Feier Dumitru alpolgármester ugyancsak szociáldemokrata párti. Nálunk a községben vannak teljesen románok és teljesen magyarok lakta települések. Megpróbáltuk úgy kezelni a dolgokat, hogy egyformán jusson mindenik településnek.

– Ön miként látja a község jövôjét?

– A községben az aktív lakosság 90%-a ingázik Marosvásárhelyre mert közel van. Az idôsebb nemzedékhez tartozók sajnos eladják a termôföldeket. Idôsek már nem dolgoznak a mezôn. A fiatalok, a megyeközpontban, illetve külföldön dolgoznak. Egy olasz állampolgár hatalmas területeket vásárolt fel, célja az agroturizmus meghonosítása a községben. Ez megvalósítható terv. És amint önök is tapasztalják, a marosvásárhely felôli településeken egyre több ház épül, többségük hétvégi ház, de vannak már marosvásárhelyiek, akik községünkbe költöztek. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a beköltözôkkel növekedik a község lélekszáma. Mostanig 15 hektáros terület épült be egy- vagy kétszintes házakkal. Szerintem néhány év múlva a potenciális farmok – van már egy-kettô – kialakulásával a mezôgazdálkodás is feléled.

A mezôfelei Fekete család konyhájában valóságos gyékénytenger fogad. Az ajtón, amit a helybeliek nádként emlegetnek, fonott papucs, a kanapén néhány sapka, a vendégszobában gyümölcstartó és virágos faldísz – mindez gyékénybôl.

– Az itteni emberek nagy része mûveli ezt a több évszázados mesterséget. A fiatalok is elsajátítják, de ôk inkább tovább tanulnak, nemigen foglalkoznak fonással – mondja Gyula, a családfô, majd egy nemrég készült sapkát nyom a kezünkbe.

– Huszonnyolc szállal indulunk a közepétôl, a többi szálat késôbb toldjuk hozzá. A vastagabb szálakat kettéhasítjuk – magyarázza, és már mutatja is a kaptafát, amely a méretek meghatározásához szükséges.

– Egy ilyen darab másfél óra munka, naponta hatot- hetet is elkészítünk belôle. A kalap idôigényesebb, abból legfeljebb hármat fonunk egy nap. Mindig arra törekszem, hogy olyasmit készítsek, amit, ha valaki meglát, azt mondja: végigjártam az egész falut, de ilyent még nem láttam. Például a szokásos kétméteres falvédôk helyett én hatmétereseket fonok.

– Nem is tudom, mikor tanultam meg a gyékénnyel való munka fortélyait. Pár éves gyerekként már ott szöszmötöltem a szüleim lábánál, maradványokból próbáltam ezt-azt fabrikálni. Azt hiszem, ez az ôsi tudás nemzedékrôl nemzedékre öröklôdik, a mozdulatok már benne vannak a génjeinkben – teszi hozzá Gyula felesége, Márta, majd arról beszél, a más faluból származó asszonyok férjük mellett szintén magukévá teszik a gyékényfonás mûvészetét.

– Mifelénk ez a legbiztosabb kereseti lehetôség. Állatokban igencsak szûkölködünk, a tejet is többnyire máshonnan vásároljuk – veszi át újra a szót Gyula, aki szerint ebbôl a hagyományos kézmûves mesterségbôl meg lehet élni, csak meggazdagodni nem lehet.

A mezôfelei gyékényfonók évekkel ezelôtt érdekképviseletet is létrehoztak. Az egyesület százhúsz taggal indult, ma körülbelül húszan vesznek részt a szervezet tevékenységeiben.

– A régi fonóvilág már nincs meg. A szomszédok ugyan gyakran együtt dolgoznak, a téli idôszakokban szervezett közös munkát azonban legyûrte az esti szappanoperák iránti rajongás – mondja Márta, majd egy kettétûrt, hosszú szálat vesz a szájába, és fürge ujjakkal nekifog egy újabb kalap "világra fonásának."

Nagy Székely Ildikó

A mezôcsávási Ilyés Dénes sikeres vállalkozó, de elkedvetleníti, sôt bántja, ami a községben a mezôgazdaság, állattenyésztés terén történik. Ô a mezôcsávási állattenyésztôk egyesületének elnöke – azoké, akik még 250 szarvasmarhát tartanak. Katasztrofálisan lecsökkent az állatlétszám, a tejtermelés. Valamikor naponta 400 liter tejet vittek el Csávásról. Ezelôtt két évvel tejcsarnokot építettek a községi önkormányzat támogatásával, hûtôtartályt vásároltak. A községben az utóbbi két évben az átlagos tejtermelés alig 18.800 liter. Ennek ellenére ma a tejcsarnokból egyetlen tejfeldolgozó sem szállít tejet. A tejtermelôk szabadon árusítják, többségük Marosvásárhelyen, s a mezôfeleiek is tôlük vásárolnak. Mások sajtként és egyéb termékként értékesítik a tejet. Ilyés Dénes sorolja az okokat: a tejtermelôk elöregedtek, egyre többen adják el állataikat, egyrészt mert idôsek, másrészt mert már nem tudnak eleget tenni az új követelményeknek. Az egyesület tagjai hallani sem akarnak a tejfeldolgozókról, az árak miatt. Így gondolkodnak: hogyan történhet meg, hogy egy liter tej ára az üzletben többszörösen magasabb, mint a termelônek fizetett ár? Sokan emiatt mondtak le a szarvasmarhatartásról. A tejmennyiség-csökkenés okai között szerepel az is, hogy az állami támogatások késnek, rendszertelenül kapják kézhez a gazdálkodók. A legnagyobb gond az, hogy a tejtermelôk száma megfogyatkozott. A jó legelôkre ma Mezôcsáváson 20-30 tehenet hajtanak ki. Az állatlétszám csökkenése a legelôk állagának a leromlásához vezet. Ilyés Dénes meggyôzôdése, hogy a hanyatlás folyamatát meg kell állítani. Erre az egyetlen remény pályázatok benyújtása a vidékfejlesztési programok keretében. A következô idôszakban erre összpontosítanak. Ha sikerül pályázatok révén gyarapítani és javítani az állományt, kedvet kaphatnak a fiatalok is az állattenyésztésre, a minôségi tejtermelés ugyanis jövedelmezô.

– Alaposan át kell gondolnunk a terveinket, olyan pályázatokat szeretnénk beadni, amelyek sikeresek lesznek, mert nemcsak az állattenyésztés van bajban, hanem a mezôgazdálkodás is, a 3000 hektár mezôgazdasági területbôl alig 1000 hektárt mûvelnek meg – mondotta Ilyés Dénes.

Mai körkérdésünk: Ön hogyan vélekedik, a helyhatósági választások nyomán lesz-e változás a tanács összetételében, vagy marad a jelenlegi?

Cotoara Vasile, Mezôménes, 42 éves: – Marosvásárhelyre ingázok naponta, ott dolgozom, de itt születtem és itt élek. Nincs abban semmi túlzás, ha azt mondom, hogy az elôzô 30 év alatt nem tapasztaltunk annyi jó irányú változást, mint az utóbbi években. Felépült az új kultúrotthon, a patakokon négy kis új hidat létesítettek, az iskolában belsô mellékhelyiséget alakítottak ki, a falut az országúttal összekötô községi utat rendszeresen felújították. A felsorolt eredmények alapján nyugodt lelkiismerettel jelentem ki, hogy a helyhatóságnak sikerül majd a szóban lévô községi utat teljesen felújítani és leaszfaltozni. Én úgy látom, hogy a jelenlegi önkormányzat összetételében nem lesz nagy változás.

Székely Csaba, Mezôfele, 48 éves: – Az az érzésem, hogy a tanács összetétele kismértékben változni fog. A polgármester aktív volt, az EU által felkínált lehetôségeket, amennyire tudta, ki is használta. Megszervezték a szemét elszállítását, járdákat építenek és javítanak, bevezették Mezôfelében a vizet. Ha jól tudom, a kanalizásálásra is sor kerül. A minap láttam, hogy a polgármesteri hivatal munkacsoportja a papír- és más hulladékot gyûjtötte össze. És nagy örömünkre fellendült a községben a sporttevékenység, focicsapatunk van... Ha jól belegondolok, azt hiszen, a jelenlegi önkormányzat tagjainak zömét a polgármesterrel együtt újraválasztja a lakosság.

Sandor Augustin, Mezôcsávás, 51 éves: – Mi, akik itt lakunk, folyamatosan tapasztaljuk, hogy jó irányba változik Mezôcsávás, s a község többi települése is. Úgy gondolom, a lakosság nagy többsége a mostani vezetôkre fog szavazni, mert kialakult bennünk egyféle bizalom irántuk. A polgármesteri hivatalban is másként intézik ügyeinket, valahogy kedvesebbek és szolgálatkészek az alkalmazottak. Nem vagyok jós, de kijelenthetem, hogy a jelenlegi önkormányzat tagjait bízza meg továbbra is a lakosság a község irányításával.

Nagy Irén, elárusító, Mezôfelében lakik, Mezôcsáváson dolgozik: – Mondhatnám a két faluban élek, sokadmagammal elégedett vagyok azzal, hogy a két települést igyekeztek ugyanolyan mértékben fejleszteni. Nem tettek különbséget Mezôfele és a községközpont között. Tapasztaltaim szerint az itthon maradt ifjúság is elégedett a jelenlegi községvezetéssel, amit valószínûleg megszavaznak. Nyilván ez nem vehetô még készpénznek, ez az én meglátásom.

Újabb megmérettetés elôtt áll közösségünk. Az európai uniós csatlakozást követôen elôször kell választanunk polgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat, egyéni szavazólistán pedig a megyei tanács elnökjelöltjét. Az RMDSZ Maros megyében olyan tisztségviselôket jelöltet, akik négyéves munkájuk során bizonyították, hogy megállják a helyüket. Megyénkben 561 RMDSZ-tanácsos és 54 polgármester egy nagy csapatként, "valóságos családként" dolgozott. Az 54-bôl, 25 új polgármesterjelölt, akik felvállalták, hogy folytatják elôdeik munkáját, ugyanakkor új ötletekkel, tervekkel járulnak hozzá községeik gazdasági, társadalmi fellendítéséhez.

Elôször választunk egyéni szavazólistán megyei tanácselnököt is. Lokodi Edit Emôke négy év alatt nagyon sokat tett a megyéért: korszerûsödött a megye úthálózata, több községben bevezették a vezetékes ivóvizet, csatornahálózatot fektettek le, megújultak az oktatási intézmények, javult a szociális ellátás megyénkben, beindult az ipari park, bôvült a repülôtér. A megyei tanács elnöke arra vállalkozott, hogy folytatja ezt a munkát. Mindezért szükségünk van négy pecsétre, a négy tulipánra, a megyei tanácselnök, a polgármester-jelöltek, a megyei és a helyi tanácsosjelöltekre leadott szavazatokra. Az elmúlt idôszak igazolta, csak úgy lehet jövôje a romániai magyarságnak, ha összefog és a kormánytól a legkisebb településig ott vagyunk a döntéshozatalban. A választási programokban reális terveink vannak, olyan célokat tûztünk ki, amelyekkel a megye gazdasága tovább erôsödik, itthon szeretnénk jobb életkörülményeket teremteni közösségünknek.

A kampányidôszak egy hónapja alatt tizenegy útvonalat terveztünk. A jelöltek és a kampánystáb tagjai különbözô térségek településeinek lakóival szeretnének találkozni, nemcsak azért, hogy bemutassák programjaikat, hanem azért is, hogy megismerjék gondjaikat, elképzeléseiket, amelyekre megoldást keresnek majd az elkövetkezendô négy esztendôben. Ezenkívül a Népújság most induló külön oldalán bemutatjuk jelöltjeinket, terveiket ismertetjük, majd a kampányprogramot, hogy minél többen bekapcsolódjanak munkánkba. Mert, amit elkezdtünk folytatnunk kell, együtt, közös jövônkért!

Az RMDSZ sajtóirodája

Marosszentanna

Polgármesterjelölt: Ráduly György

1951. május 4-én született Marosvárhegyen. Általános iskoláit szülôfalujában, majd középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Alexandru Papiu Ilarian középiskolában végezte. 1970- ben érettségizett, majd a marosvásárhelyi Pedagógiai Fôiskola matematika szakán nyert szakképesítést. Tanár, majd iskolaigazgató volt Nyárádmagyaróson és Székelyvajában. Tíz évvel ezelôtt kerül haza a marosszentannai iskolába, ahol ugyancsak matematikát tanít. Az oktatói tevékenység mellett agrármérnök feleségével virágtermesztéssel is foglalkoznak. 2000-tôl 2008-ig a helyi tanács sport és mûvelôdési bizottságának tagja. Ilyen minôségében ezelôtt nyolc évvel javasolta egy zöldség- és virágkiállítás szervezését. Azóta ez lett a község egyik emblematikus rendezvénye. 2008-ban a magyar ajkú lakosok nagy többsége felkérte, vállalja el a polgármester-jelölést, bizalmukat a választók az elôválasztásokon is megerôsítették.

Mezôbánd

Polgármesterjelölt: Bartha Domokos

1961. szeptember 12-én született. A nagyenyedi, majd a csombordi kertészeti szakközépiskolában végzett 1980-ban. Ezt követôen 1980 és 1982 között kertészként dolgozott a szászrégeni néptanácsnál. 1982-ben farmvezetô lett a mezôbándi mezôgazdasági termelôszövetkezet szôlôtermesztô egységénél. 1988-ban váltott munkahelyet: a mezôbándi líceum szakoktató mestere 1990-ig. 1990 – 1992 között pedig a mezôbándi szôlôtermesztô társulást vezeti. 1990-tôl az RMDSZ helyi szervezetének alapító tagja. 1992 és 2008 között alpolgármester. Ebben a tisztségében szorgalmazta az ivóvízhálózat kiépítését, a tornaterem létesítését. 2008-ban az RMDSZ polgármester- jelöltje lett.

Mezôcsávás

Polgármesterjelölt: Szabó Levente

1976. december 5-én született. 1993 – 1996 között végezte szaktanulmányait, majd 2007-ben a marosvásárhelyi mezôgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 1996 és 2002 között a Sampiro Kft. pékségében, majd 2002-tôl két évig a Prescon Maros cégnél dolgozott. 2004-tôl az RMDSZ kerületi elnöke és Mezôcsávás polgármestere. 2008-ban polgármesterjelölt. A község elöljárójaként bevezettette a vezetékes ivóvizet Szabédra és Galambodra, leaszfaltoztatta a Mezôszabadot Galamboddal összekötô utat. Kormánytámogatással felépítettek egy sportcsarnokot a mezôcsávási iskola mellett. Feljavították a mûvelôdési otthonokat és korszerûsítették a községben levô összes közoktatási intézményt. Kisebb hidakat, átereszeket építettek, Mezôménesen három nagy hidat.

Mezômadaras

Polgármesterjelölt: Dávid Gyula Árpád

1967. augusztus 12-én született Marosvásárhelyen, matematika-informatika szakot végzett szülôvárosában. Ezt megelôzôen 1985 és 1993 között szerszámlakatosként dolgozott. Egyetemi tanulmányai után matematika szakos tanárként tanított 1993 és 2004 között. 1990-tôl tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, 1996 és 2004 között a mezômadarasi helyi tanácsban tanácsosként tevékenykedett. 2000-tôl a helyi szervezet elnöke. 2004-ben megnyerte a helyhatósági választásokat és azóta a község polgármestere. 2008-ban egy újabb mandátumra vállalkozik. Vallomása szerint tanácsosi, polgármesteri tapasztalatait szeretné kamatoztatni és a 2004-ben elkezdett munkát folytatni még négy esztendôig, mivel elhivatottságának, kötelességének tekinti a község fejlesztését, hírnevének öregbítését.

Mezôpanit

Polgármesterjelölt: Bartha Mihály

1959. december 20-án született. Általános iskoláit szülôfalujában végezte, 1978-ban érettségizett. 18 évig állategészségügyi technikusként dolgozott. 1996-tól Mezôpanit polgármestere. Jelenleg másodéves hallgató a közigazgatási egyetemen. Polgármesteri hivatása mellett gazdálkodik, állatokat tart, a helybéli szarvasmarhatartók egyesületének vezetôje. 2008-ban egy újabb mandátumra vállalkozott. Eddig sikerült a polgármesteri hivatal új székházát felépíttetni, amelyben a több mint 1000 négyzetméter felületen az irodahelyiségek mellett közösségi termet is berendeztek. Közmûvesítették, korszerûsítették a községbeli iskolákat és óvodákat, Mezôbergenyében új óvoda épül. Felújították a mûvelôdési házakat, Székelykövesden egy új kultúrotthont építenek. Mezôpanit és Székelykövesd között leaszfaltoztak egy 6 km-es útszakaszt, Csittszentivánon új aszfaltszônyeg került 2 km-re, feljavították a községbeli utakat, utcákat. A községben több mint 18 km-en gyalogjárdát raktak le. Javult a közbiztonság és a hulladékgazdálkodás. Elkészült 4 km szennyvízcsatorna, amit folytatnak. Javult a közvilágítás. Mindezek mellett sikerült folyósítani a gáz árának támogatását, illetve a gazdáknak járó anyagi juttatást, amivel jelentôsen javított a községbeliek anyagi helyzetén. Sikerült visszavásárolni az orvosi rendelô helyiségét, amit idôközben visszaszolgáltattak a volt tulajdonosnak.

Mezôsámond

Polgármesterjelölt: Pánczél Vilmos

1976. március 24-én született, jelenleg Mezôsámsondon, a Fô út 393. szám alatt lakik. A marosvásárhelyi Elektromaros szaklíceumban érettségizett 1994-ben, majd a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem földrajz-történelem szakán végzett 1999-ben, 2000-ben államvizsgázott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Földrajz szakos tanárként dolgozott 1994 és 2004 között, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai tagozatának levelezôi karán végzi a kertészmérnöki egyetemet. 2004–2008 között Mezôsámsond RMDSZ-es alpolgármestere, 2008- ban polgármester-jelöltje. Alpolgármesterként hozzájárult a községben levô 12 híd javításához, a magánerdô-tulajdonosokat tömörítô szövetkezet létrehozásához és mûködtetéséhez, a magyar hagyományok újjáélesztéséhez.

Eddigi megvalósításaim alapján biztosítom Önöket, hogy felkészülten folytatnám a megye igazgatását! Bizonyítottam, tudom, mit kell tenni! Minden szavazatra szükség van azért, hogy álmaikat, terveiket valóra váltsam.

Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke, elnökjelöltje

– Május 8-án, csütörtökön folytatódik a kampánykaraván. Lokodi Edit Emôke a megyei tanács elnökjelöltje a következô Alsó- Küküllô menti településekre látogat el: Bonyha, Küküllôszéplak, Szászcsávás, Vámosgálfalva, Magyarsáros, Ádámos, Magyarkirályfalva és Dicsôszentmárton.

– Május 8-án 19 órától részt vesz a Marosvásárhelyi Zenei Napok nyitóhangversenyén.

– Május 9-én, pénteken 13 órakor a Marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében felavatja Bartók Béla zeneszerzônek emléket állító plakettet.

Május 9-én, pénteken 19 órától jelen lesz a szászrégeni kampánynyitó rendezvényen.

A Cintos községhez tartozó alig 200 magyar lelket számláló Istvánháza szórványtelepülés. A falu május 3-án ünnepelte írásos fennállásának 625. évfordulóját. Az ünnepségre ellátogatott Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke is.

A rendezvény ünnepi istentisztelettel kezdôdött a helyi református templomban, majd a felújított iskola udvarán felállított színpadnál folytatódott. Teodor Precup polgármester üdvözlô beszédét követôen Lokodi Edit Emôke elmondta: "Számunkra nagyon fontos a megye minden települése, különösen azok, ahol szórványban élnek a magyarok. Cintos – a hozzá tartozó településekkel – 1.800.000 (18 milliárd régi) lejt kapott a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésére. Ugyanakkor a megyei tanács az iskolák felújítását is támogatta. Ezért személyesen is meg akartam gyôzôdni arról, hogy miként gazdálkodnak a közpénzekkel." A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, egy újabb mandátumot vállal, folytatni szeretné az elkezdett munkát, de a politikai vetélytársaktól eltérôen nem tesz olyan ígéreteket, amelyeket a kampányt követôen nem tud betartani. Az istvánháziak is meggyôzôdhettek arról, hogy jelenléte a tanácsban milyen konkrét eredményeket jelentett számukra.

– Június elsején egy szavazattal is tanácselnöki mandátumot lehet nyerni, de ehhez összefogásra van szükség. Ma feljegyeztem mindazokat a gondokat, amelyeket a személyes találkozások kapcsán az istvánháziak elmondtak. Ezeket hosszú távon csak akkor lehet orvosolni, ha továbbra is szavazataikkal megbíznak engem, hogy folytassam munkámat – mondta Lokodi Edit Emôke.

Az istvánházi ünnepen fellépett a Maros Mûvészegyüttes, a marosludasi Hajdina néptáncegyüttes. A rendezvény este bállal zárult.

Négy évvel ezelôtt dôlt el, hogy az egykori tanító, Adorjáni Károly nevét kapja a Marossárpataki Általános Iskola. Adorjáni Károly 1878-ban született Havadon, egy húszgyermekes családban. Tanulmányait Nagyenyeden végezte, ahol tanítói oklevelet szerzett és 1898-ban Marossárpatakra került oktatni-nevelni.

Pedagógusi munkája során a tehetségesebb tanulókat felsôbb iskolába irányította. Az elsô világháborúban a 22-es honvédezredben szolgált, harcolt az orosz fronton. Sebesülten került fogságba, ahonnan hét év rabság után tért haza. A fogság mostoha életkörülményei megviselték egészségét, késôbb sokat betegeskedett emiatt. Hazatérte után családot alapított és hét gyereket nevelt fel feleségével, Gödri Máriával.

Nevéhez fûzôdik Marossárpatak elsô falumonográfiájának megírása, amely mindmáig az egyetlen ilyen jellegû írás (de készülôben van egy másik, az elsô falutörténet folytatása). Adorjáni Károly negyven éven át volt településünk kántor- tanítója, a közügyek elsô számú rendezôje. Ô alapította a helyi gazdakört, ô hozta létre a Hangya- és a Tejszövetkezetet, amely intézményeknek elnöke és vezetôje volt. Fáradságot nem ismerô közremûködésével, a II. világháborút követôen 430 hold földet osztottak ki a helyi lakosság között. Marossárpatak önkormányzata 2001-ben post mortem díszpolgári címmel tüntette ki az egykor nagy népszerûségnek, köztiszteletnek örvendô igazgató-tanítót, akinek emléke él és élni fog.

A névadási ünnepségre azonban különbözô okok miatt csak néhány nappal ezelôtt, május elsején kerülhetett sor. Az esemény fokozott érdeklôdésnek örvendett, tekintettel a nagyszámú Adorjáni leszármazottra, akik eljöttek tisztelegni pedagógus ôsük emléke elôtt, de a helyi lakosságnak köszönhetôen is, akik közül sokan voltak tisztelôi az igazgató tanítónak, s néhányan tanítványai is. A rendezvény a református templomban megtartott ünnepi istentisztelettel kezdôdött. Adorjáni Dezsô evangélikus püspök hirdetett igét, aki a néhai Adorjáni Károly dédunokája. A templomból az iskola udvarára vonult át a gyülekezet, ahol ünnepi mûsor vette kezdetét az Adorjáni Károly mellszobra elôtt. Necsulescu Petre igazgató nyitotta meg az ünnepséget, s köszöntötte az egybegyûlteket, majd Farkas Ernô az esemény fontosságáról beszélt. Ezt követôen Adorjáni Károly igazgató-tanító egyetlen életben lévô gyermeke, a közismert Cukri tanító néni (Rend Mária) köszöntötte a nagyszámú rokonságot és a marossárpatakiakat. Adorjáni Károly mellszobrát Ercsei György polgármester leplezte le, a szobor Simon János munkáját dicséri. A koszorúzás után szavalatok hangzottak el, majd Módi Attila vezetésével hagyományôrzô tánccsoportunk szórakoztatta a jelenlévôket.

Az esemény tiszteletére, néhány lelkes asszony segítségével Rend Mária tanító néni ünnepi ebédet adott a helyi kultúrotthonban, ahová az iskola tantestülete is hivatalos volt.

Berekméri Edmond

Április 25-én környezetvédelmi vetélkedônek adott otthont a Kerekerdô. A versenyen a Petru Maior Iskolaközpont V-VIII. osztályos diákjai vettek részt. Elméleti ismeretek és rajzolás – természetvédelmi témakörben – ügyességi és a csúcspontot jelentô tájékozódási próbákon mérték össze tudásukat a csapatok.

A szervezôk nevében Sükösd Levente tanár elmondta, hogy a verseny célja elsôsorban a diákok érdeklôdésének felkeltése a környezetvédelem iránt. Megértetni a jövô generációjával az egészséges természet fontosságát, mert természet nélkül az ember nem létezhet.

Az összetett verseny rangsora: elsô lett a VI. osztály Bogarászok csapata – osztályfônök Dénes Magda, a második helyen a VIII.-osok Csele csapata végzett – osztályfônök Kovács Gorbai Melinda, harmadik lett a VII. osztály Bükk csapata – osztályfônök Rajkov Levente, míg a negyedik helyet a legkisebbek az V. osztály Tölgy csapata szerezte meg – osztályfônök Barabás Enikô. A résztvevôk okleveleket és földrajzi magazint kaptak. A verseny végén nem maradt el a csokiosztás, a focibajnokság és a szemétgyûjtés sem – ez utóbbi nagyon ráfér a Kerekerdôre.

Kellemes és egyben hasznos napot töltött el a több mint hatvan gyerek, és azok a "besegítô" X-XI.-es diákok a Lucian Blaga Iskolaközpontból, akik felvállalták Sükösd Levente tanárral a verseny elôkészítését és zökkenômentes levezetését.

A vetélkedô támogatója a Communitas Alapítvány és a Szászrégeni Humana Regun Egyesület volt.

Fábián András Gy.

Kedves vendégeket fogadott a marosvásárhelyi Mihai Viteazul Állami Gimnázium.

Az iskola vezetôségének és Szászkay Erzsébet zenetanárnônek a meghívására hetedik alkalommal látogattak Marosvásárhelyre régi jó barátaink, a Jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvû Katolikus Általános Iskola kórusa Budai Lászlóné Judit karnagy vezetésével és a kísérô tanárok.

Tizennégy éve tart a testvérkapcsolat a két iskola kórusa között, a lelkes karnagyoknak, az iskolák vezetôségének, s nem utolsósorban a vendéglátó jászberényi és marosvásárhelyi szülôknek, s mindazoknak köszönhetôen, akik szívügyüknek tekintették ennek a szép barátságnak az ápolását.

Külön köszönet illeti Peteley Mária aligazgatónôt, hiszen az ô odaadó szervezômunkája nélkül aligha sikerült volna az újabb találkozás. Talán soha sem vártak nagyobb szeretettel vendégeket iskolánkban, nem volt olyan szépen kicsinosítva a tornaterem, s nem csendült fel szebben az ének, mint most, a jászberényiek fogadására – vallották diákjaink. Most sem érkeztek üres kézzel a jászberényiek. A sok szép dal mellett ajándékokat is hoztak. Benke László tanár úr maga készítette festményét nyújtotta át Suciu Dorina igazgatónônek. A kép, amely a jászberényi iskolát ábrázolja, az ôt megilletô helyre került, s valahányszor rátekintünk, mindig eszünkbe juttatja Jászberényt és testvér iskolánkat, ahol mindig szeretettel fogadtak minket.

Ünnepi mûsorral kedveskedtünk vendégeinknek. A köszöntôk után bemutattuk Marosvásárhely történetét, majd az V. D. osztály hagyományôrzô mûsora következett. Felléptek a II. F. osztály kis néptáncosai. Iskolánk kórusa népdalokat, vallásos énekeket adott elô. Bemutatkozott a furulyáscsoport is. A jászberényiek sem akartak lemaradni az éneklésben. A gyerekek ajkán felcsendülô szebbnél szebb énekek a szeretetrôl, a hitrôl szóltak. Szárnyalt a dal lélektôl lélekig, Babits Mihály szavait juttatva eszünkbe: "Minden ember lelkében egy dal van;/ S a saját lelkét hallja minden dalban,/ S akinek lelkében szépen szól az ének,/ Az hallja a másik énekét is szépnek."

Mi is megajándékoztuk vendégeinket a Mentor Kiadó jóvoltából Marosvásárhelyt bemutató könyvekkel. Ezúton köszönjük a támogatást a kiadónak.

Együtt tekintettük meg a Vártemplomot, a Teleki Tékát, a Kultúrpalotát.Másnap Székelyföldre kirándultunk barátainkkal: Szováta–Parajd–Korond–Farkaslaka–Szejkefürd&ocir c;–Székelyudvarhely útvonalon. A jászberényieket, fôleg azokat, akik elsô alkalommal jártak Erdélyben, lenyûgözte a táj szépsége, a gazdag népmûvészet. Felemelô volt vasárnap a két kórus közös éneklése a Tudor negyedbeli Szent Kozma és Damján plébánián a szentmise keretében. Nehéz volt másnap a búcsúzkodás, hisz a régiek mellett új barátságok is köttettek. Örültünk, hogy együtt lehettünk újra, hogy új barátokkal gazdagodott körünk. A zene szárnyain most is köztünk lebegett, s kötözte szálait a szeretet.

Tövissi Éva, a Mihai Viteazul Állami Gimnázium tanára

Boósi Anna, Sztéga Ilona, Lüdke Ibolya, a néhai Boósi István és Ilona Székelybós falu határában lévô földterületeinek örökösei, azzal a kéréssel fordulnak a Koronka község polgármesteri hivatal keretén belül mûködô földosztó bizottság tagjaihoz, amelynek elnöke Nagy Márton polgármester úr, hogy szíveskedjenek sürgôsen rendbe tenni a területükhöz tartozó földtulajdonok kataszteri kimutatásait, mert nem találnak a kibocsátott birtoklevelek (titlu de proprietate), a parcellárisok és a tulajdonba visszaadott területek jegyzôkönyveinek (proces verbal de punere în posesie) adatai egy és ugyanazon földterületre vonatkozóan. E három igen fontos irat háromféle adatot (számot) tartalmaz, illetve utólagos rájavításokkal (ami kimeríti az okirat- hamisítás fogalmát) attól függôen, hogy kinek a személyérôl van szó (rokon, barát, földmérô bizottsági tag), ha éppen értelmiségi – annak kevesebb jár. (Egyáltalán nem veszi figyelembe az elôd kollektív gazdaság elôtti földtulajdont bizonyító iratot – carte funciara).

A másik dolog a parcelláris irat szomszédokkal való aláíratása – egyesekre nem vonatkozik; így történt meg, hogy 2007 nyarán Nagy Antal (Csupor M.– Zrínyi Gy. utóda) felmérette és eladta a szôlô aljában lévô, miénkkel szomszédos (extravilan) külsôségét; a parcelláris általunk való aláíratása nélkül a polgármesteri szignóval és részben rá telekkönyvelték a mi 1995-ben befele könyvelt 8.400 m² belsôségünkre. A külsôség parcellárisán 3.851 m², a birtoklevelünkön 3.997 m² terület szerepel, az OPC kataszteri hivatal nem vette észre, csak 2008 februárjában, amikor a három testvér nevén szereplô terület megosztását kértük, sikertelenül.

Ez a dolog nem egyedi, polgármester úr! Miért csak a jeddi és a koronkai tanácsok területén halmozódnak a hasonló ügyek? Sok-sok 70 év feletti öreget küldözgetnek egyik hivatalból a másikba, igazuk bizonyítására, az Önök nemtörôdömsége miatt! Ôk ugyanis nyugdíjasok, van idejük járkálni – kihallgatások, visszautasítások, törvénykezések –, a sikertelenség, jogfosztottság, kilátástalanság stressz hatására összeesnek és kimúlnak (ahogy utalt erre az egyik földfelvásárló tulaj telefonbeszédében).

Mi ez? Egy idôs népcsoport exstirpálása? Lásd többek között Soós János marosvásárhelyi lakos információját: 15 személyt fosztottak meg birtokleveleitôl Jedd község polgármestersége idején, teljesen jogtalanul, felülbírálva a Maros Megyei Törvényszék végleges, visszavonhatatlan határozatát. Négy éve már a buzaui törvényszéket járják igazuk bizonyítására. Ez az alapvetô emberi jogok gyakorlásának akadályoztatása, ami egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen.

Számunkra ismeretlen okok miatt akadályozzák a helyzet megoldását, annak ellenére, hogy az OPCJ igazgatója, Manisor úr 2008. II. 20-án történt kihallgatásunkon kérvényünkre írta, hogy a polgármesteri hivataltól kell kiszálljanak a helyzet tisztázására. Ugyanerre írta rá az 1/2000. törvény alapján 2003-ban kimért 2 ha erdô, a polgármesteri hivatalban elveszett birtoklevelünk visszaszerzési módját, amelyet 5 évi utánajárás ellenére a mai napig sem kaptunk meg. Árva Magdolna gazdasági referens azt válaszolta írásban a prefektúrának, hogy 2007 júniusában újat kért az OPCJ-tôl, ezt azonban cáfolta az OPCJ igazgatója. Pontos kimutatásukkal bebizonyították, hogy a 7004. számú birtoklevelünket 2004. július 16-án Balog Anuta, Jedden dolgozó mezôgazdasági mérnöknô vette át. Ez után a 2 ha erdô birtoklevele eltûnt! A 2007. júniusban leadott új birtoklevél-kérésnek nincs nyoma az OPCJ szintjén. De Manisor igazgató úr szerint, ha elveszett a birtoklevél, a polgármesteri hivatal kell elveszettnek nyilvánítsa a Hivatalos Közlönyben, és ezután fordulhat másolatot kérni az OPCJ- tôl. Ez az eljárás, polgármester úr! Még 5 évig kell erre várjunk?

Ha Önök nem voltak hajlandók a helyszínre kijönni a földünkre, a telekelés ügyének tisztázása végett, ezt megtette az OPCJ igazgatója 2008. IV. 23-án, egy fárasztó kihallgatási nap késô délutánján. Mivel a kolozsvári új tulajdonos csak nagyszombaton tudott jönni, Manisor igazgató úr hivatalába jött ekkor a helyzet megoldása érdekében. Ember és ember között óriási a különbség, ha van akarat! Legyen ez példaértékû Önnek, polgármester úr! Hisz Ön újra jelöltette magát.

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Kosárlabda

Hazai közönség elôtt, de Jujuan Cooley nélkül (a csapatkapitány az Egyesült Államokba utazott beteg édesapjához) lép pályára a marosvásárhelyi BC Mures együttese május 7-én, szerdán este 7 órakor a ligeti sportcsarnokban. A rájátszás 5-8. helyért folytatott harcban – háromból két nyert mérkôzéssel játszhatnak az ötödik helyért, az állás eddig 1-0 a Béga-partiak javára – az Elba Temesvár 80:71-re nyert szombaton, így Mihai Corui csapata egyelôre a kiegyenlítésben reménykedik.

Kézilabda

A Segesvári Napok keretében május 1–3. között bonyolították le a "Segesvár Trófea" elnevezésû tizennyolc éven aluliaknak szervezett, nemzetközi barátságos férfi kézilabda tornát.

A házigazda Románia válogatottja mellett, a korosztályos magyar válogatott, valamint a török és a moldáv nemzeti együttesek vettek részt.

Az Európa-bajnoki selejtezôtornára készülô Románia nemzeti együttesének kiváló fôpróbát jelentett a segesvári négyes torna, ugyanis mindhárom találkozójukon gyôzni tudtak, Törökországot 45-22-re, Magyarországot 34-28-ra, Moldovát pedig 32-25-re múlták felül. A tornagyôztes Románia mellett Magyarország, Törökország és Moldova foglalták el a második, harmadik, illetve a negyedik helyet.

Hétvégén Segesváron dôl majd el, hogy az ukrán, svéd, észt, illetve román válogatottak közül melyik csapat lehet ott az augusztus 7-17. között, Csehországban megrendezendô U18-as (90-91-ben születettek) Európa-bajnokságon.

Motorsport

Május 4-én, vasárnap Aradon rendezték a supermoto országos bajnokság elsô fordulóját. A futamot a marosvásárhelyi Gagyi Péter nyerte, az aradi Hajkovszki Eduárd a második, a csíkszeredai Fazekas Zoltán a harmadik helyen végzett.

Újabb nagyszabású versenyt rendeznek jövô hónapban Aradon, június elsején ezúttal a supermoto Euro-kupa második