Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Helyhatósági választások 2008

Tegnap reggel 7 órakor kezdôdött a június elsején sorra kerülô helyhatósági választások kampánya, és május 31-én 7 órakor ér véget. A választás egyfordulós, csak a polgármesterek esetében lesz második forduló június 15-én. Az idei helyhatósági választások újdonsága, hogy a megyei tanácsok elnökeit egyfordulós, névre szóló szavazással választják. Az a jelölt nyeri el a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapja. A megyei tanácselnökök esetében csak akkor kerülhet sor második fordulóra, ha a két elsô helyezett ugyanannyi szavazatot kapott.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint országos szinten 54 politikai párt, politikai, illetve választási szövetség rajtol június elsején.

Az RMDSZ Erdély-szerte 10390 jelölttel vesz részt a helyhatósági választásokon.

Maros megyében 17 politikai alakulat állított jelöltlistát. Marosvásárhely polgármesteri székéért hatan - Borbély László (RMDSZ), Dorin Florea (PD-L, PSD, PRM), Ichim Marius (PNL), Ioan Covaciu (PC), Sabin Ion (PNGCD), Florin Oproiescu (PRE) - kívánnak megméretkezni, 16 politikai alakulat, politikai szövetség vagy választási szövetség állított listát a marosvásárhelyi tanácsba. Egy független jelölt is indul.

A megyei tanácselnöki tisztségért hét jelölt - Lokodi Edit Emôke (RMDSZ), Ciprian Dobre (PNL), Timar Liviu (PSD), Tôkés András (MPP), Felicia Moldovan (PNG-CD), Ion Golu (PNDC) Ilie Doroftei (UPSS) - indul.

A megyei kerületi választási iroda tagjait kiegészítették a választásokon részt vevô politikai pártok képviselôivel: Az iroda elnöke Barbu Constantin, helyettese Brasoveanu Mircea (mindkettô ügyész) az RMDSZ és a Demokrata- Liberális Párt (PD-L) két-két képviselôvel, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Konzervatív Párt (PC), a Magyar Polgári Párt (MPP), a Nyugdíjasok és Társadalmi Szolidaritás Szövetsége (UPSS), a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN), a Keresztény- Szociális Népi Szövetség (UPSC) és az Európai Romániáért Párt (PRE) egy-egy képviselôvel van jelen. A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) nincs képviselôje a választási irodában, mert késôn nyújtották be a javaslatokat. A PNL sajtóközleményben tiltakozott az "illegális mellôzés" miatt. Szerinte "a döntéshozóknak egyetlen céljuk és prioritásuk az volt, hogy az elkövetkezendôkben törvénytelenül kizárják a vitákból és a döntéshozatalból a PNL-t, csak azért, hogy "ne biztosítsák ennek a hatóságnak a transzparenciáját", illetve, hogy "elégtételt szolgáltassanak" egyes pártoknak.

Sorshúzással jelölték ki a választáson részt vevô politikai pártok sorrendjét a szavazócédulákon. A sorshúzás két menetben történt. Elôször a parlamenti pártok sorrendjérôl döntöttek, ezután következtek a nem parlamenti pártok. Eszerint a szavazócédulákon elsô helyen a PNL, másodikon a PD-L, harmadikon a PC, negyediken a PSD, ötödiken a PRM, hatodik helyen az RMDSZ szerepel majd.

Ovidiu Silaghi turisztikai miniszter a Mangalián tartott idény- nyitón kijelentette, várakozásai szerint idén nyáron közel 20 százalékkal nô a turisták száma a román tengerparton.

Silaghi kifejtette, az elôzô évekhez képest nôtt a szolgáltatások színvonala a tengerparti üdülôhelyeken és míg a tavaly megközelítôleg egymillió turista fordult meg a tengerparton, reméli, hogy idén számuk jóval nagyobb lesz. A tárcavezetô reméli, hogy 15-20 százalékra tehetô majd ez a növekedés. A miniszter rámutatott, mivel "különbözô dolgokról van szó", a román tengerpartnak nem kell versengenie a bolgár tengerparttal.

"Nekünk 60-70 kilométer hosszú tengerpartunk van, nekik 400 kilométer. Ôk all-inclusive rendszerben dolgoznak, mi más szolgáltatásokat ajánlunk" - jelentette ki Ovidiu Silaghi.

Aktuális

A nagy ígérgetések ideje kezdôdött a május elsején kitört, illetve már azt megelôzôen startolt helyhatósági "kampánylázban". Nehéz lenne elsorolni, hogy a különféle tisztségekre pályázó politikusok az aszfaltos úttól a felújított mûvelôdési házig mit meg nem ígérnek ilyenkor a lehetséges választóknak. Egyrôl viszont ritkán hallani, holott az lehetne a mentôöv a fokozatosan elnéptelenedô vidéki településeink többségének. Ha az elkövetkezô öt- tíz évben nem sikerül olyan munkahelyeket teremteni, amelyek megélhetést biztosítanak az iskolát elvégzô fiataloknak, az idôsebb korosztály elöregedésével életképtelenné lesz falvaink többsége. Ott, ahol már biztos, hogy a mezôgazdaság nem válik, mert a földek minôsége alapján nem is válhat a megélhetés alapjává, s ahol semmi esély arra, hogy nagyvállalatok valaha is megtelepedjenek, a kis- és közepes vállalkozások menthetnék meg a településeket, mozdíthatnák elô a fejlôdést. A kampányokat kísérô nagy hangzavarban azonban alig hallani arról, miszerint május 5- tôl augusztus elsejéig lehet benyújtani az uniós alapokból történô fejlesztésre, cégalapításra vonatkozó pályázatokat. Hogy hol mit érdemes elkezdeni vagy folytatni, ennek érdekében már régen fel kellett volna térképezni és felmutatni a lehetôségeket az elnéptelenedô régiókban, falvakon elsôsorban. Bár körülményes a pályázási rendszer, indokolt esetben új termelôegységek létesítésére, a meglévôk termelésének bôvítésére, a kis- vagy nagyobb vállalkozások korszerûsítésére, elidegeníthetetlen javak vásárlására, környezetvédelmi berendezések beszerzésére, szaktanácsadásra, szakképzésre stb. lehet megpályázni a tervenként több mint 900.000 és 5,5 millió lej közötti összegeket. A gazdasági versenyképesség növelését célzó programban a kreativitásra és a gazdasági hatékonyságra helyezik a hangsúlyt, s a nyertes pályázatok révén számítógépeket, softvereket, újítási szabadalmakat stb. lehet vásárolni, továbbá földterületeket, épületeket, állóeszközöket, s a különbözô engedélyek, környezetvédelmi tanulmányok, a személyzet szakképzésének költségei és egyéb kiadások is fedezhetôk. Bár megyénkben kezdettôl fogva létrejött az a szerv, amely a kis- és közepes vállalkozásokat támogatja, helyenként nagyon hasznos lenne a lehetôségek kreatív felmutatása, amit érdemes lenne a helyhatóságok élére pályázó politikusok programjában is visszahallani. Ha egyes vidékeken az elkövetkezô évek során sem indulnak vállalkozások (olyan településeken, ahol a romák nem javítják a népességi arányt) a jelenleg hevesen kampányoló polgármesterjelöltek közül néhányan mandátumuk végére lakatot tehetnek az iskolára, s lehúzhatják a rolót a hivatalokon is.

"A mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. A magyar emberek pedig a párbeszédre és nem a párt-beszédre kíváncsiak. Párt- beszédet mások tartanak majd, nem a mi jelöltjeink - jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezetô elnök, az RMDSZ kampányfônöke Arad megye önkormányzati jelöltjeinek bemutatóján. Az ügyvezetô elnök azt is hangsúlyozta, párt-beszéd helyett az RMDSZ jelöltjei országszerte az emberekkel, az emberek gondjairól folytatnak párbeszédet, konzultációt.

Kelemen Hunor szerint sikeres választások után az RMDSZ több ezer jelöltje dolgozhat azért a másfél millió emberért, "aki magyarként él, magyarként akar megmaradni". Hozzátette, az elôzô önkormányzati választásokon bebizonyosodott, hogy az RMDSZ jelöltjeit nem csak etnikai szavazással juttatták a választók polgármesteri tisztségbe. "Szászrégennek és Zsombolyának, országszerte több más, nem magyar többségû településnek sem lett volna magyar polgármestere, ha csupán etnikai alapon választottak volna az emberek" - fogalmazott Kelemen Hunor hozzátéve azt is, hogy a magyar szavazatok mellett a román voksokra is számít az RMDSZ.

Az önkormányzati megmérettetést nem csak a magyar versenypárt létezése nehezíti meg, hanem az is, hogy országos szinten sokfelé a magyar jelölt ellen fogtak össze a román pártok.

Az aradi Jelen Házban közvetlen hangulatban, szakemberként és magánemberként is bemutatkoztak az RMDSZ Arad megyei önkormányzati jelöltjei. A szövetség országos üzenete - a Válaszd a jövôt! Válaszd a biztonságot! Válaszd az RMDSZ-t! - mellé az aradi RMDSZ-es csapat helyi üzenetet társított. Szülôföldünk az otthonunk! - hirdeti az aradi jelmondat.

Valószínûleg kevés az olyan egyetemista, aki felsôfokú tanulmányai alatt ne sajátította volna el az éjszakák és nappalok összemosásának mûvészetét. Az azonban, hogy hogyan változtatható egy fehér éjszaka színes nappallá, a legbulizósabb fiatal elôtt is rejtély maradt. Legalábbis tegnap délutánig, az ifjúság napja alkalmából szervezett pénteki rendezvénysorozat, a negyedik Fehér éjszaka ugyanis jóval sötétedés elôtt kezdôdik, és a hajnalig tartó buli kivételével éjfél körül véget is ér - derült ki a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság sajtótájékoztatóján.

- Mivel a legtöbb egyetemista ilyenkor még majálisozik, kizárólag sport- és underground rendezvények szerepelnek a programban, a szokásos könyvkiállítás és koncertsorozat ezúttal elmarad. Az eddigi évek tapasztalata szerint a fiatalok a párhuzamosan zajló zenei és sportesemények közül amúgy is az utóbbit részesítették elônyben. A Jazz@Bluess Klubban este 10 órakor fellépô The Underskies zenekar azonban a koncertezni vágyók igényeit is kielégíti - mondta Kakassy Blanka, a megyei szervezet igazgatója, akitôl azt is megtudtuk, a hagyományos produkciókon - bicikli-, görkorcsolya- és gördeszka-, illetve graffitiversenyen - kívül idén elôször ládamászásban is összemérhetik erejüket a résztvevôk. A két vagy négy keréken versenybe szálló, illetve a sörösládahegy meghódítására vállalkozó, 18-35 év közötti fiatalok legszerencsésebbje egyszemélyes Tunéziai kirándulással gazdagodik, a sportrendezvények díjazottjai sportfelszereléssel, a legjobb falfestôk egy-egy színezô sprayjel térhetnek haza - tájékoztattak a szervezôk, majd Szabó Ágnes, a Diákház igazgatója a diákházi fotóklub tegnap délben megnyílt kiállítását mutatta be a sajtó képviselôinek. A mintegy 40 munka két hétig tekinthetô meg a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság székhelyén.

A Konzervatív Párt marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Ioan Covaciu sajtótájékoztatón nyilatkozta, hogy Dorin Florea tanúk elôtt fenyegette meg, amiért indulni mer ellenében a helyhatósági választásokon.

Elmondása szerint az Antena1 televízió elôterében futottak össze, amikor Dorin Florea megfenyegette, hogy vigyázzon, mert belebukhat az ügybe, s majd meglátja a választások után...

Ugyanakkor Dinu Socotar elsô alelnökkel együtt elmondta, hogy azzal vádolták meg a Konzervatív Pártot, hogy megbontja a románok egységét, és nem akarja, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen. Erre Socotar válasza az volt, hogy "dehogyis nem akarnak román polgármestert: Ioan Covaciut akarják a város élén látni".

Covaciu szerint a nagy román összefogásból csak Dorin Florea húzott hasznot: függetlenként polgármester lett, majd faképnél hagyta a támogató pártokat, s beállt az ellenfél táborába. Tehát, vonta le a következtetést, legyen román, de ne csak a polgármester nyerjen az ügyön. Hozzátette, hogy nem válaszol a szóbeli agresszióra, "nem akar második Florea lenni".

A szónoklatra Dinu Socotar tette fel a pontot. Kijelentette: számára fontosabb, hogy Vásárhelynek jó polgármestere legyen, mint egy ostoba román, csak mert román. Véleménye szerint a Konzervatív Párt erôs, azért támadják akár egyes politikusok, akár a Cuvântul liber, s vádolják a románok egységének a megbontásával.

A Konzervatív Párt Maros megyében, összesen 721, vagyis 654 helyi tanácsosjelölttel, 24 polgármesterjelölttel és 43 megyei tanácsosjelölttel indul a június elsejei helyhatósági választásokon.

Május 5-étôl kampánykörútra indul a megyében Lokodi Edit Emôke, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke, valamint a megyei tanácsosjelöltek. A kampányidôszak egy hónapja alatt tizenegy útvonalat terveztek be. A jelöltek és a kampánystáb tagjai különbözô térségek településeinek lakóival szeretnének találkozni, nemcsak azért, hogy bemutassák programjaikat, hanem azért is, hogy megismerjék gondjaikat, elképzeléseiket, amelyekre megoldást keresnek majd az elkövetkezendô négy esztendôben.

A karaván elsô állomása a Mezôség lesz. Május 5-én - sorrendben - Nagysármást, Mezôbándot, Mezômadarast, Mezôbergenyét, Csittszentivánt és Mezôpanitot keresik fel.

Május 6-án Mezôsámsondot, Mezôszabédot, Mezôkölpényt, Mezôfelét, Mezôcsávást, Galambodot, Marosszentannát és Udvarfalvát látogatják meg.

Várjuk szeretettel mindazokat, akik ötleteikkel, javaslataikkal kiegészítenék a jelöltek programjait, akiket érdekel közös jövônk!

Románia jelentôs gazdasági és intézményi fejlôdést ért el az elmúlt egy évtizedben, ezzel együtt is azonban további évtizedek múlva éri csak el az Európai Unió általános fejlettségi szintjét, áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban kiadott éves értékelésében.

A nemzetközi hitelminôsítô szerint az "A1" szintû devizaadósi ország-plafon, valamint a szuverén kötvényadósságra érvényes, stabil kilátással nyilvántartott "Baa3"-as - épphogy befektetôi - kockázati osztályzat tükrözi az elmúlt tíz év javulását.

A román gazdaság fejlettsége azonban az EU- csatlakozás elôtt végrehajtott szerkezeti reformokkal együtt is "szerény" a nyugat-európai EU- gazdaságokéhoz mérve, és még több évtizedbe telik, mire Románia ezt a lemaradást be tudja hozni, áll a Moody's elemzésében.

A "Baa3"-as besorolás - Bulgáriát nem számítva - még a többi új EU-tagállam adósosztályzatához képest is alacsony, teszi hozzá a hitelminôsítô.

A román gazdaság az elemzés szerint a túlfûtöttség jeleit kezdi mutatni. A belsô piacra kiáramló hitelezés tavaly 62 százalékkal nôtt; 2007 volt a hetedik olyan év egymás után, amelyben 30 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a hitelkiáramlás.

A GDP-arányos belsô hitelállomány azonban még mindig igen alacsony az euróövezeti szinthez képest, jelezve, hogy a pénzügyi rendszernek még nagyon sokat kell mélyülnie.

A Moody's felidézi, hogy a román kormány fenntartja a 2012-es céldátumot az ERM-II. átváltási rendszerhez történô csatlakozásra, ami legkorábban 2014-ben tenné lehetôvé az euróövezeti belépést.

A hitelminôsítô szerint ez utóbbi idôpont "lehetségesnek tûnik, viszont egyre ambiciózusabbá válik, ahogy bármiféle érdemi gazdasági és intézményi reform nélkül múlik az idô".

Egy másik nagy nemzetközi hitelminôsítô, a Standard & Poor's épp a minap kiadott londoni állásfoglalásában közölte, hogy marad a negatív kilátás Románia nála is még épphogy befektetôi szintû szuverén adóskockázati besorolásán, mivel nincsenek megfelelô gazdaságpolitikai válaszintézkedések a növekvô makrogazdasági egyensúlyhiányokra.

Az S&P tavaly novemberben rontotta negatívra az addigi stabilról a román adósbesorolások kilátását, már akkor is arra a véleményére hivatkozva, hogy a román kormány nem ad megfelelô gazdaságpolitikai választ a gyorsan növekvô külsô egyensúlyhiányra, miközben egyre romlanak a globális hitelpiaci viszonyok.

(MTI/dpa/ITAR-TASZSZ) - Részben heves összecsapásokra került sor csütörtökön Nürnbergben és Hamburgban a szélsôjobboldali felvonulások ellen tiltakozó baloldali anarchista ellentüntetôk és a rendôrség között, többeket ôrizetbe vettek - hangzott el a pénteki, köztük a berlini rendôrségi összegzésekben.

Hamburgban csütörtök este további kilengések történtek, a szélsôbaloldali autonómok - szemtanúk szerint - petárdákkal és kövekkel dobálták a rendôröket. Berlinben, ahol a május elsejei felvonulások évek óta súlyos összetûzésekre adtak alkalmat, az ünnepi rendezvények idei, messzemenôen békés lefolyása után este ismét fellángolt az erôszak a zömmel bevándorlók által lakott Kreuzberg negyedben, ahol az autonómok megtámadták Dieter Glietsch berlini rendôrkapitányt, akit a biztonsági erôknek kellett megvédeniük.

Hamburgban a délutáni rendzavarások során a rendôrség mintegy 250 rendbontót vett ôrizetbe vagy állított elô. Az intézkedô mintegy két és fél ezer rendôr közül több mint húszan megsérültek - derült ki az elôzetes veszteségmérlegbôl. A baloldali anarchista tüntetôk újra és újra kövekkel és petárdákkal dobálták a rendfenntartókat, egy rendôrautót és hat magángépkocsit, továbbá egy autógumiraktárat is felgyújtottak. Barmbek munkásnegyedben mintegy tízezer autonóm gyûlt össze egy hozzávetôleg másfél ezer fôs szélsôjobboldali demonstráció elleni tiltakozásra. A rendôrség vízágyúkat vetett be a szélsôjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) és más jobboldali szélsôségesek felvonulási útvonalának biztosítására.

Felfokozott hangulatban, de békésen tüntetett mintegy tízezer ember az NPD május elsejei felvonulása ellen Nürnbergben. Az 1500 fônyi szélsôjobboldalit füttykoncert és hurrogás kísérte. Az NPD záró nagygyûlésén néhány ellentüntetô tojásokkal, üvegekkel és tejeszacskókkal dobálta az NPD híveit. A közbelépô rendôrök néhány autonómot gumibottal ütlegeltek. A nürnbergi rendôrség szerint az összecsapásokban négy rendôr is megsérült.

(MTI) Csaknem négy évtizede nem látott rossz eredményt ért el a kormányzó brit Munkáspárt az angliai és a walesi helyhatósági választásokon a péntek délelôttig beérkezett, nem teljes, de arányaiban iránymutatónak tekinthetô eredmények alapján, amelyek azt jelzik, hogy a brit baloldal vezetô ereje a harmadik helyre csúszott vissza a három legnagyobb párt sorrendjében, az ellenzéki konzervatívok pedig hatalmas térnyerést könyvelhetnek el.

A voksoláson 137 angol és 22 walesi helyhatóság 4023 képviselôi mandátumát újították meg, és a londoni voksolás eredményét - benne a polgármester- választásé - csak péntek estére ígérték.

Az már azonban délelôtt egyértelmûvé vált, hogy az 1997 óta kormányzó Labour a 70-es évek eleje óta nem tapasztalt súlyos vereséget szenvedett: a kétharmados feldolgozottságból leszûrt becslések szerint a voksok 24 százalékát kapta, vagyis húsz ponttal lemaradt a konzervatívok várhatóan 44 százalékos szavazataránya mögött.

A Munkáspártot valószínûleg az örök harmadik Liberális Demokrata Párt is megelôzte, amelyre a BBC számítása szerint 25 százaléknyian voksoltak.

Ha ugyanez a szavazatarány a következô általános parlamenti választásokon is érvényesülne, a konzervatívok hatalmas, az összes többi frakció együttes létszáma feletti 138 fôs többséggel vonulhatnának be a brit parlament alsóházába; ez több mint a kétszerese lenne a Munkáspárt jelenlegi alsóházi többségének.

Megkezdôdött a közép-európai államfôk hagyományos éves találkozója péntek délelôtt a macedóniai Ohridban: a kétnapos tanácskozáson tizennyolc ország vezetôje vesz részt.

A találkozó elsô napján az Európai Unió (EU) bôvítésének kihívásairól cseréltek véleményt az államfôk - különös tekintettel a Nyugat- Balkánra -, szombaton pedig a gazdaság versenyképessé tétele és az energetikai kihívások témaköre kerül terítékre.

A közép-európai államfôk találkozóján a magyar és a vendéglátó Branko Crvenkovszki macedón elnök mellett Horvátország, Moldova, Bulgária, Csehország, Montenegró, Szlovákia, Szerbia, Ausztria, Németország, Lengyelország, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Szlovénia vezetôi vesznek részt, s vendégként Abdullah Gül török elnök is bekapcsolódik a munkába. Ukrajna szintén tagja a fórumnak, de Viktor Juscsenko államfô lemondta a részvételt, Olaszország és Románia pedig külügyminiszteri szinten képviselteti magát.

A mostani a közép-európai államfôk 15. találkozója, egyben a legnagyobb szabású politikai rendezvény, amelyet Macedóniában valaha is tartottak.

A közép-európai államfôknek politikai fórumot kínáló találkozók hagyományának alapjait az osztrák, a német, a cseh és Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnök 1993-as salzburgi tanácskozása rakta le. A részt vevô országok száma az évek során több hullámban - és a fórum változatlanul közép-európai megjelölése ellenére - számos dél- és kelet-európai országgal - bôvült, a függetlenné vált Montenegró 2006-os csatlakozásával pedig immár 18 tagországot számlál soraiban.

(MTI) A dalai láma, Tony Blair volt brit miniszterelnök, valamint Muktada asz-Szadr iraki síita radikális hitszónok és Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet is bekerült abba a százas listába, amelyet az amerikai Time magazin a világ legbefolyásosabb személyiségeirôl évente összeállít.

Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetôje tavaly még rajta volt a listán, idén már nem, George Bush amerikai elnök viszont tavaly hiányzott, most visszakerült. A magazin ötödik alkalommal közölte a legbefolyásosabb emberek listáját, amelyet idén is öt kategóriára bontott. A rangos jegyzékben háromszor több férfi szerepel, mint nô.

A vezetôk/forradalmárok kategóriában szerepel mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hu Csin-tao kínai elnök, továbbá a három amerikai elnökjelölt-aspiráns, Barack Obama és Hillary Clinton demokrata, John McCain republikánus szenátor.

A hôsök/úttörôk kategóriában kapott helyet Tony Blair, aki elôször jutott fel a listára. Mellette van Brad Pitt és Angelina Jolie hollywoodi színész házaspár, Oprah Winfrey amerikai showmûsorvezetô, Mia Farrow színésznô, továbbá Andre Agassi profi teniszezô és Lance Armstrong kerékpárbajnok. Itt van Kaká brazil futballista, Peter Gabriel zenész és George Mitchell volt amerikai szenátor, aki leleplezte az észak- amerikai profi baseball-ligát korábban átszövô doppinghasználatot.

A legbefolyásosabb tudósok/gondolkodók közé választotta a lap Michael Bloomberg New York-i polgármestert, Nancy Brinker washingtoni külügyi protokollfônököt, a mellrák elleni küzdelem nemzetközi hírû aktivistáját, valamint Michael Griffint, a NASA igazgatóját, Mehmet Ozt, a Columbia Egyetem szívsebészét és Mary Lou Jepsent, az ENSZ által támogatott "Minden gyereknek laptopot" program technológiai vezetôjét.

A világ legbefolyásosabb mûvészei/szórakoztatói közé tartozik a Time besorolása szerint Joel és Ethan Coen Oscar-díjas filmrendezô testvérpár, Herbie Hancock dzsesszmuzsikus, Bruce Springsteen rockzenész és Peter Gelb, a New York-i Metropolitan Opera igazgatója, Mariah Carey énekesnô. Ugyancsak ide sorolták Khaled Hosseini afgán származású amerikai írót, George Clooney színészt és Tim Russert újságírót, a NBC News híres washingtoni irodavezetôjét, valamint Tom Stoppard cseh származású brit drámaírót és Chris Rock amerikai fekete komikus színészt.

Az alkotók/titánok csoportban szerepel mások mellett Indra Nooyi, a PepsiCo üdítôital-gyártó cég indiai származású elnök- vezérigazgatója, Ali al-Naimi, Szaúd-Arábia olajipari minisztere és Rupert Murdoch sajtó- és tévémágnás, valamint Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója.

Számos minôségi koncert, világhírû meghívott és sok meglepetés - május 8-án, csütörtökön kezdôdik a város egyik legrégebbi fesztiválja, az immár harmincnyolcadik alkalommal megszervezett Marosvásárhelyi Zenei Napok koncertsorozata. Vasile Cazan, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója elmondta: idén is több világhírû mûvész, karmester, illetve zenekar érkezik Marosvásárhelyre - köztük a Bogányi testvérek, Gergely és Tibor, a holland Arthur Arnold, a hazai Fátyol Rudolf, az olasz zongoramûvésznô Daniela Manusardi, és fellép a bukaresti George Enescu Filharmónia, amely elôször látogat Marosvásárhelyre - lévén, hogy csak fôvárosokban játszik -, egy koncerten láthatjuk a magyarországi Bartók Vonósnégyest a Muzsikás együttessel és a moldvai Petrás Mária népdalénekessel.

A május 22-ig tartó koncertsorozat elsô hangversenye csütörtökön este hét órától kezdôdik, hagyományosan egy hazai fiatal tehetség közremûködésével. Ez évben Beke István gitármûvész nyitja a Napokat Molnár Tünde orgonakíséretével egyetemben. A Shinya Ozaki (Japán) vezényelte, 29-es bérletszámú hangverseny Rossini Hamupipôkéjének nyitányával kezdôdik, majd J. Rodrigo Concierto de aranjuez címû mûve csendül fel, a koncertet Saint-Saëns 3. c-moll Szimfóniája zárja, orgonakísérettel.

Május 10-én, szombaton este hét órakor kezdôdik a bukaresti George Enescu Filharmónia rendkívüli szimfonikus hangversenye. Vezényel Cristian Mandeal, oboán közremûködik Adrian Petrescu. Mûsoron Csajkovszkij Vihar-nyitánya, Bujor Hoinic oboaversenye és Rimszkij-Korszakov Seherezádéja.

A hangversenyt május 11-én, vasárnap este héttôl a Marosvásárhely fiatal tehetségei címû szimfonikus koncert követi, az eddigiekhez hasonlóan a Kultúrpalota nagytermében. Vezényel Szônyi Zoltán, fellépnek a Mûvészeti Líceum tanulói: Kecskés Ávéd Csilla, Ana Docolin, Iszlai Renáta, Valentin Bunea, Vincze Balázs, Bálint Réka, Mihai Oltean, Szántó Lóránd. Mûsoron Vivaldi, Haydn, C.M.von Weber, Mozart és Saint-Saëns különbözô hangszerekre írt versenymûveinek tételei.

A Bartók Vonósnégyes, a Muzsikás Együttes és Petrás Mária koncertjére május 13- án, kedden kerül sor: mûsoron Bartók 4. Vonósnégyese, 44 Hegedûduója (részletek), Szonatinája (Gertler Endre átiratában), Kodály Zoltán 2. Vonósnégyese (szintén annak részletei), illetve magyar népda-lok.

A Marosvásárhelyi Zenei Napok további programját a késôbbiekben részletesen ismertetjük.

A mindennapi életben az ember nem beszél térrôl, csak lakik, rendet csinál, földet mûvel, utazik, sétál, beül egy kávéra, italra, beszélgetésre. A tér, legyen az nyilvános vagy magántér, szakrális vagy profán életgyakorlatok helye, cselekvések és élmények tere, olyan környezet, amelyhez életvitelünkkel kötôdünk és amelyet ezáltal alakítunk.

Épületeink, bútoraink tetszés szerint tagolják, közlekedési és kommunikációs eszközeink pedig változó távolságokhoz idomítják, növelik, sôt olykor megsokszorozzák térátfogó képességünket és legalábbis látszólag térbeli jelenlétünket is. Más értelemben azonban a mûvészek, tudósok, építészek számára a tér plasztikus, viszonyokba rendezhetô, alakítható "szellemi" környezet, vagy mérhetô és mértékegységként felhasználható absztrakció. A hely, a megszervezett terület, a környezet, lakótér, közlekedési tér, kiállítási és színpadi tér vagy élménytér és térabsztrakció, mindezek külsô és belsô világunk dimenziói, amelyekben és amelyeknél olykor gondolatainkkal elidôzünk. Hogyan is gondolhatnánk azt, hogy a tér puszta elvont fogalom, amikor olykor azt látjuk, hogy az emberek közelharcot vívnak egy viszonylag kis kiterjedésû terület birtoklásáért, mások kilométereket tesznek meg, hogy rövid ideig jelen legyenek egy bizonyos helyen, részesüljenek a környezet élményszerûségében. Mindannyiunknak vannak kedvenc helyeink, amelyek mintha lényünkhöz tartozók, számunkra kitalált helyek lennének, és olyanok is, amelyek idegenek tôlünk, esetleg kifejezetten ellenségesek vagy nyomasztóak.

Amennyiben a teret nem tartalmatlan absztrakciónak vagy semleges fogalomnak tekintjük, hanem természetnek, lakókörnyezetnek vagy a mûvészi látásmód kifejezésének, nyilvánvalóvá válik, hogy a térszerkezetek próbakövei lehetnek annak, hogy magunkra ismerünk-e vagy sem az életgyakorlataink színteréül szolgáló fizikai, szellemi és társadalmi terekben. Ilyen és ehhez hasonló kérdések megvitatására hívja meg a Bethlen Gábor Kulturális Egyesület a nyilvános eszmecserék, a kávéházi beszélgetések kedvelôit egy csésze tea mellé a beszélgetés közös terébe, hétfôn, május 5-én 18 órától. Helyszín ez alkalommal is a 6 fix teázó (Posta utca 2. szám)

Vasárnap, május 4-én 17 órától a Maros Mûvészegyüttes székházában anyák napi ünnepséget szervez a Maros megyei önkormányzat és a marosvásárhelyi Nôk a Nôkért Szövetség. Köszöntôt mondanak: Lokodi Edit Emôke, a Maros megyei önkormányzat elnöke és az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje, valamint Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. A rendezvényen fellép a Romulus Guga óvodáscsoport, a Tulipán tánccsoport, a Csíkcsicsói Általános Iskola sporttánccsoportja, a zenei hátteret Anetta és S Z Trió biztosítja, népdalt énekel Demeter Panna, a Napsugár népi táncokat ad elô, gitáron játszik Kiss Anna Ilona, a Mûvészeti Iskola VI. osztályos diákja, roma táncokat adnak elô az Aven Amentza Romale együttes fiatal táncosai, palotás táncot a Csíkcsicsói Általános Iskola diákjai. Mûsorvezetôk Gergely Bernadett és Kakucs Barna, a Bolyai Farkas Líceum XI. osztályos tanulói. A szünetben óvodások munkáiból rendezett kiállítást tekinthetnek meg, friss kaláccsal várják az édesanyákat, testvéreket, nagymamákat és minden érdeklôdôt.

Eugene Labiche-Marc Michel: Olasz szalmakalap címû, kuplékkal tarkított komédiájának házi bemutatóján tapsolhatott a marosvásárhelyi közönség 2008. április 30-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, a Tompa Miklós Társulat elôadásán. A darabot Kövesdy István rendezésében vitték színre, a zenét Könczei Árpád, a koreográfiát Liviu Matei jegyzi.

Az elôadás - melynek bemutatását a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatta - szerepel a Mikházán júniusban megrendezésre kerülô Csûrszínházi Napok rendezvénysorozat programjában is.

Jegyzet

Bôkezûen mért napsütéstôl, sörözéstôl, miccsezéstôl ellágyult majálisozók szállingóznak hazafele a tavaszi alkonyatban. A Tudor negyed egyik forgalmas utcáján óvodáskorú kislány botladozik a járókelôk között. Kezében rózsaszín "barbies" játéktelefon, lábán "hétmérföldes" bakancs. Azt gondolhatnánk, apja lábbelijét csente el a huncut leányzó, és most jót mulat a tréfán barátnôjével, aki egy piszkos rongyokba bugyolált csecsemôt cipel.

- Adna valamit, nénike? - állja el mindegyre a maga után szúrós szemétszagot hurcoló páros a többnyire üres szatyrokkal támolygó "szabad-napozók" útját. Ma szerencséjük van a gyerekeknek, innen is, onnan is elôkerül egy szalonnadarabkás-kenyérhéjas nejlonzacskó, utolsó kortyait ôrzô, féllitres üdítô. Egy piros arcú, tömzsi férfi felbontatlan sörösdobozt húz elô poggyászából, és játékos mozdulattal a mobiltelefonos kislány kezébe nyomja. A leányzó hatalmas szemeket mereszt az adakozóra, közben izgatottan próbálja felnyitni a "varázsdobozt." Aztán valóságos óriás léptekkel ered a csendes kisbabával feltarisznyált barátnôje után, aki már a közeli virágüzlet elôtt ácsorog, és képzeletben sorra szagolgatja az üveg mögött fehérlô liliomokat.

Idôjelek Marosvásárhelyen

a) A város görög katolikus románsága Mária Terézia engedélyével 1750-ben fatemplomot épített az akkori Németváros szélén, a mai Mitropolit Andrei Saguna utcában. Ez a templom 1780-ban villámcsapás következtében a tûz martaléka lett. Helyébe 1793-1794 között, Ion Bob püspök anyagi támogatásával, Topler János építész vezetésével felépítették barokk stílusú kôtemplomukat, melynek falán az eseményt megörökítô márványtábla szövege olvasható:

"IN CVLTVM DEI STr.VXI t,

EXORNAVITQVE

JOANNES BABB

EPISCOPVS FOGARASIENSIS"

Ezt a templomot 1933-ban felújították, de 1948-ban a görögkeletiek tulajdonába került, akik a vallás követelményeinek megfelelôen alakították át.

b) A kôtemplom szomszédságában 1794-ben a görögkeletiek is felépítették máramarosi stílusban az elsô, zsindelytetôs fatemplomukat, melyet 1986- 1989 között Lazar esperes kezdeményezésére 120 cm-rel megemeltek.

c) 1925. május 10-én a Rózsák tere északi részén hozzákezdtek a bizánci stílusú, görög kereszt alaprajzú székesegyház építéséhez Iosif Vlad építész terve alapján, amit 1934. december 2-án fel is szenteltek. A kupolát Aurel Ciupe, a többi festményt 1974 és 1986 között a Nicolae Stoica vezette festômûvész csoport festette.

A székesegyház építése közel 18 millió lejbe került, amelyhez a polgármesteri hivatal 6.364.355 lejjel, Maros-Torda megye 4.947.000 lejjel, az állam 3.760.000 lejjel járult hozzá, 2.250.418 lejt adományokból és más bevételekbôl biztosítottak. (Man Eugen: 60 ani de la sfintirea Catedralei Mari Ortodoxe din Târgu Mures. Cuvântul liber, 1964. december 29.)

A bejárati elôcsarnok két oldalán márványtáblák emlékeztetnek az építkezéssel kapcsolatos eseményekre.

Fodor Sándor (S.)

(Folytatás az április 26-i lapszámunkból)

Habár Bernády az új építkezéseket állami szubvenciókból építette, mégis szükséges volt pótadók kivetése a lakosságra is. Célja az volt, hogy az úgynevezett
"házbérfillért" az amúgy is mostohán fizetett postások, pénzügyi és bírósági tisztviselôk, katonatisztek és általában az állami hivatalnokok izzadják ki szerény fizetésükbôl. Ámde az állami tisztviselôk Szabó Dénes táblabíró és Kozma Gyula egykori fôügyész által szerkesztett panaszát a közigazgatási bíróság figyelembe vette és felmentette ôket az új adónem fizetése alól. De ugyanakkor a városi polgárokat nem mentették fel a kötelezô "házbérfillér" fizetése alól. Ezért indult harcba Petry Zsigmond.

Egy másik intézkedése a polgármesternek a vízvezetéki szabályrendelet volt, amely szerint 8 korona vízadót kellett fizetni minden lakrész után, még akkor is, ha esetleg nem vezették be a vizet a lakásba. Igazságtalannak és embertelennek találták ennek bevezetését. "Fogjanak kezet egymással a városatyák és értessék meg Bernády polgármesterrel, hogy Marosvásárhely nem világváros és nem fejlôdhet oly eszeveszett mértékben, ahogy a polgármester szeretné elôbbre vinni" - írja a Székely Lapok címû újság. "Azért, mert a székelyek fôvárosának hívják ezt a várost, ez a körülmény még korántsem jelenti azt, hogy a mi kis városunk polgárságát koldusszegénnyé és nyomorulttá kell tenni házbérfillérrel, vízadóval és egyéb újabb adókkal" - folytatja a lap.

Petry Zsiga egy másik szembenállásáról így számolt be a Székely Néplap Nagy urak az urak címû cikkében: "Bürger Albert sörgyáros szerint nem szeretné tanítómesterének Petry Zsigát, aki az »ôrmesterektôl« tehát a néptôl kér tanácsot és nem tôlük, a nagyuraktól. Ezekbôl a nagyúri véleménynyilvánításokból állapítjuk meg azt a letagadhatatlan tényt, hogy a legnépszerûbb városi polgárt, az egyszerû Petry Zsiga bátyánkat két hatalmas úr csúnyán megmosdatta. Megérdemelte-e a becsületes Petry Zsiga ezt a keserû leckét, vagy pedig nem? És felteszünk egy másik kérdést, amellyel kérdjük, hogy volt-e oka, joga Bernády polgármesternek vagy Bürger gyáros úrnak a megbántott Petry Zsigával szemben ilyen hányaveti hangon beszélni? Ezerszeresen nem. Hogy nem járt sok iskolát és nem tanulta ki az emberi furfangokat, ez nem az ô hibája. Az emberi értékességet mi nem az iskolai képzettséghez mérjük, hanem a józan észhez, mely drágább, több kincset érô minden mesterségesen szerzett vagyonnál.

Petry Zsiga, ha nem is olyan tudós ember, mint a sokat tudó, városi nagyurak, mégis vetekedik velük, sôt talán túl is szárnyalja ôket a köztiszteletben és nagyrabecsülésben.

Ezt a két javaslatot pedig sokkal nehezebb megszerezni, mint lovassági laktanyát építeni vagy kávédaráló gôzmozdonyt vezetni a városon keresztül.

Megtámadták, leszólták tegnap Petry Zsigát is, mert önzetlenül, a polgárok javáért merészelt síkra szállani. Hogy vereséget szenvedett, nem az ô szégyenére írjuk, mint ahogy nem ismerjük el azok gyôzelmét sem, akik a harci eszközök megválogatása nélkül ôt mindenáron nevetségessé akarták tenni."

A hajsza azonban visszafele sült el. A követ nem a becsületes Petry Zsigára dobja a közvélemény, de inkább azokra, akik ezt a városi színjátékot megrendezték."

Egy másik lap, a Székely Ellenzék közölte Szakács Péter képviselôjelölt cikkét amiatt, hogy Petry Zsigmond, a II. kerület képviselôje javasolta dr. Fenyvesi Soma képviselôvé választását Marosújváron. A marosújvári kerület 1867 óta mindig a kormányok embereit szállította a képviselôházba. Ezért, több választópolgár felkérésére, a kerület tanulmányozására Bedôházi János, Kóbori János, Szekeres János, dr. Zöld Dezsô és Petry Zsigmond (mind a 48-as függetlenségi párt képviselôi) meglátogatták Marosújvárt, Fenyvesi Somával együtt, akit a marosújvári polgárok tüntetô lelkesedéssel fogadtak. Petry Zsigmond Fenyvesit illetô véleménye helytálló, az ô hamisítatlan színmagyarsága elég garancia erre, fejezi be a lap.

Az utóbbi idôkben megjelent, Bernádyról írt cikkek, tanulmányok, könyvek mind a polgármester jó tulajdonságait, kiemelkedô megvalósításait hangsúlyozták, hozzájárulását Marosvásárhely fejlôdéséhez a 18-19. század fordulóján, de nem említették azt, mibe került ez a marosvásárhelyi polgároknak. Ez a cikk ezt az ûrt igyekszik pótolni.

Kádár Lajos

Ez a repülôgép - amelyet az angol népnyelv "suttogó repcsi"-nek nevezett el - gyors és osztatlan sikerét annak köszönheti, hogy jelenleg a világ legcsendesebb üzemû repülôgépe, s ez ideig folyamatosan képes megfelelni az egyre szigorodó angol és amerikai zajellenes elôírásoknak.

A fenti megállapítást a Budapesten szerkesztett, Repülés címû szakfolyóiratban olvashattuk. Ám azóta testvérek között is eltelt két évtized, s csak a bukaresti reptéri baleset okolható amiatt, hogy a romániai nagyközönség is felfigyelt erre a sajátos formájú "gépmadárra". De újdonság, nem újdonság, be kell vallanunk, hogy vajmi keveset tudunk róla.

A Magyar Honvédelmi Szövetség havilapjából kölcsönzött információk szerint a BAe 146-os teherváltozata, mely alkalmas mind konténeres, mind hagyományos szállításra, 1986 szeptemberében debütált a farboroughi légi bemutatón. Egy késôbbi változatát már hûtôcellákkal is fölszerelték. Építéséhez széleskörûen alkalmazták a karbamid alapú kompozitanyagokat, ez is titka "súlytalanságának". Fesztáva mintegy 26 méter, törzshossza a szériától függôen 26-31 méter, magassága 8,61 méter, legnagyobb felszállótömege 47.700 kg. Üzemanyagtartályába 12.902 liter kerozin fér, és ezzel 2.531 kilométer távolságot képes áthidalni, fedélzetén 80-130 személlyel.

Az angol cég sikeres propaganda-hadjáratának köszönhetôen igen sok megrendelés futott be a világ minden tájáról, Kínát is beleértve. A gép egyszerûsége és méretei folytán rendkívül alkalmas a gyengén elôkészített, kevés mûszaki felszereltséggel rendelkezô regionális repülôterek forgalmának lebonyolítására.

Fôvárosunk légikikötôje, amelynek betonjáról leszaladva alaposan megrongálódott a Romavia légitársaság 1993-ban gyártott jármûve, tudvalevôleg nem sorolható a szerény technikai adottságú repülôterek közé. Éppen ezért meglepôdve fogadtuk a televíziós kommentárbeli találgatásokat, miszerint a túlzott leszállósebesség, az erôs széllökés, a vizes pálya stb. miatt tért el az utasszállító az eredeti iránytól, és kötött ki a süppedôs gyepszônyegen.

(ajtay)

Ogyessza... Ezt a településnevet valószínûleg sohasem felejti el a két világutazó (a Budapest - Peking expedíció résztvevôi, akik közel két hónapja indultak el a magyar fôvárosból kerékpárral a 2008-as nyári játékok helyszínére, azzal a céllal, hogy eljuttassák a Magyar Olimpiai Bizottság által küldött nemzeti zászlót a magyar olimpikonoknak, ezzel is tisztelegve a befektetett munkájuk elôtt - szerk. megj).: Lénárt Ferenc és Berta István, azaz közismertebb nevükön Léna és Gézabá. Itt derült ki, hogy mégsem kapják meg az orosz vízumot. "Kb. 2 óra várakozás után kijelentették, hogy csak akkor kaphatunk vízumot, ha kíséretet szervezünk magunknak, vagy utasítást kapnak Moszkvából a vízum kiadására. Mindkét feltételnek annyi esélye volt, mint annak, hogy a ló beszél". Ez a bejegyzés április 4-én került fel Léna internetes honlapjára, a www.eleterzes.hu-ra, így kénytelenek voltak a lehetô legrosszabb változathoz folyamodni, azaz elbiciklizni Kijevig, ahonnan a kazahsztáni Atyrau tartományban lévô Gurjevbe kellett repülniük.

"Mikor elértük mai célunkat, Novaja Ogyesszát, alig hittünk a szemünknek: egy 8 méteres rozsdamentes géppisztolyos katona ordítva rohant a semmibe a dombtetôn" - olvashatjuk az április hatodiki bejegyzésben, a tizenharmadiki, ukrán fôvárosba való megérkezésükig számtalan, ehhez hasonló élményben volt részük: beregszászi magyarokkal találkoztak, fotóz-kodtak Lenin szobránál és ajándékba kaptak egy "giccses csókolózó galambpárt", amelyet a pekingi olimpiára kell elvinniük. Érdekes módon mindenki más-más fogalmat társított Magyarországhoz, néhány embernek Puskás Öcsi neve ötlött azonnal eszébe, mások Koós Jánossal vagy a Ferencvárossal hozták összefüggésbe.

Két hete, április 13-án érték el Kijevet, ahol sikerült meghosszabbítaniuk a harmincnapos kazah vízumukat hatvannaposra, ami óriási elôrelépést jelentett. "Bele-kóstoltunk ma az igazi kazah sivatagos sztyeppe útviszonyaiba. Elôször csak felére csökkent az út szélessége, azután el is tûnt... A teherautók által kitaposott homokos utakon nyomtuk tovább a végtelenbe" - ilyen körülmények között kell letekerniük több mint 3000 kilométert.

"Reggel átlépjük Európa és Ázsia határát az Ural folyónál" - jelenik meg az április 18-i bejegyzés, ezt követôen elkezdôdött kazahföldön a dokumentumfilmhez hasonlított utazás. A járókelôk szívélyesen köszöntötték, tanácsokkal látták el, merre menjenek, hogyan viselkedjenek. Volt olyan nap is, mikor ellenszél miatt csak tíz kilométert haladtak óránként, más napokon 92 kilométert tettek meg szakadó esôben. "... úttalan utak, mindenki dudál, fényképez. Oktjabrskában már várt a polgármester újságíróval, szállással. Mindenki tud rólunk, a kazahok kedves emberek" - amirôl az elkövetkezô napokban is meggyôzôdhettek. "Itt a külföldi ritka, ráadásul, hogy kerékpáros is" - vázolták fel az érdeklôdés okát, majd interjút adtak a kazah nemzeti tévének; az április 26-i bejegyzésbôl pedig azt is megtudhattuk, hogy hét országúti kerékpárossal és edzôjükkel tekerték le az elsô húsz kilométert, majd megismerkedtek aznapi szállásadóikkal, két rendôrrel és egy civil nôvel, akik szintén kedvesek és szeretetteljesek voltak.

Ferencz Melánia

Csúcsmámor és szafari

(Folytatás az április 26-i lapszámunkból)

Amint már jeleztük, az Erdélyi Kárpát Egyesület afrikai expedíciót szervezett a Kilimandzsáró meghódítására. Az expedíció tagjai: Szekeres Gerô, Kolozsvári Ádám, Kolozsvári Tibor, Fazakas Árpád, Fazakas Emôke, Szikszai Brúnó, Csizmadia Erzsébet, Pápai Levente, Dósa László, Fülöp Péter és Kovács Róbert.

- Amikor elmennek egy ilyen túrára, van-e olyan pillanat, amikor azt kérdezik maguktól: mit keresek én itt?

- Van akinek eszébe jut, hallottuk is a hegyen. A romániaiak edzettebbek, de láttunk angolokat meg japánokat, akiken látszott, nem tudják, mit keresnek ott. Például úgy 4700 méteren egy angol lány halat követelt a fekete szakácstól. Holott ebben a magasságban elég nehéz lenne halászni.

- Mit éreztek, amikor felértek a csúcsra?

- Olyankor az ember euforikus állapotba kerül. A Kilimandzsárón a világon az egyik legszebb napfelkeltét láthattuk. A szemben levô hegy mögül bukkan fel a nap kb. 5700 méter magasságban. Gyönyörû volt. Ez például, meg a táj szépsége kielégíti a hegymászókat. Kárpótolja az embert a fáradságért meg a fájdalmakért. Persze vannak, akik nem érzik át ezt a csúcsmámort, ezek szétnéznek, fényképeznek, lemennek, s lehet, többé soha nem mennek fel egy hegyre. A mi csapatunk elénekelte a székely és a magyar himnuszt, csoportképet készítettünk, s utána indultunk vissza.

A visszaúton voltak, akik 3-4 órával késôbb értek le. A 4700 méteres táborban vártuk be ôket, csomagoltunk, s lementünk 3700 méterre. Ott töltöttünk egy éjszakát, s másnap 1800 méterig, a nemzeti park bejáratáig kellett lemennünk. Ez is komoly túra volt, fôleg a csúcsmászás után. Az út lefelé nagyon szép volt, esôerdôn vezetett keresztül, mindenféle állattal találkoztunk: majmokkal, kaméleonnal, kafferbivalyokkal...

- Kafferbivalyokkal a hegyoldalban?

- Igen, mert a Kilimandzsáró lábánál van az Ambozeli nemzeti park, tele vadállatokkal, s mivel a Kilimandzsárón van egy-két patak, feljönnek inni.

Láttunk majmokat is. Mondták, hogy az oroszlánok is fel- feljárnak 3500 méterig. Érdekesség, hogy az egyik gleccserbôl, 5600 méteren olvadt ki egy leopárd. A globális felmelegedés itt is látszik, hónak nyoma sincs a Kilimandzsárón, csak évrôl évre zsugorodó gleccserek.

A nemzeti parkban érkezésünk napján volt egy ünnepi vacsora, másnap ötnapos szafarira indultunk. Érdekes volt, mert a csapatból eddig csupán ketten voltak Afrikában. Nagy távolságokat kellett menni a nemzeti parkok között, az út poros út volt, úgyhogy egyesek panaszkodtak.

- A szafari olyan, mint a filmeken?

- A filmen érdekesebb. Az volt nehéz, hogy sokat kellett ülni az autóban. Beültünk reggel 6-7 órakor, s este 6-7 óráig zötykölôdtünk. Kiszállni nem volt szabad, de érdekes dolgokat láttunk: vadászatot, az állatok vándorlását...

- Ezek, például a vadászat, megrendezett, a turistáknak szóló dolgok?

- Nem igazi vadászatról van szó, hanem az állatok vadásztak egymásra. Az az érdekes, hogy az állatok egyáltalán nem törôdnek az emberekkel. Ott fekszik az oroszlán az út közepén, mellett 5-6 dzsip, mindenki fényképezi, nézi, meg se mozdul. Amikor mi ott voltunk, épp párzási idôszakban voltak az oroszlánok: az út közepén párosodtak, nem törôdtek a turistákkal. Megnéztük a Szerengeti, a Ngorongoro és a Tarangiri nemzeti parkot Tanzániában.

- Melyik volt a legérdekesebb?

- Nekem a Ngorongoro tetszett a legjobban. Ez egy kráter. Egy, a Kilimandzsárónál magasabb hegy omlott össze, és annak a helyén maradt egy hatalmas kráter, ahol Afrikának majdnem minden élôlénye megtalálható; kafferbivalytól oroszlánig, vízilótól orrszarvúig minden van: krokodil, gnú, minden. Az az érdekes, hogy ezek az állatok nem vándorolnak el ebbôl a kráterbôl.

(Folytatjuk)

Mózes Edith

Bölöni Domokos sorozata

Az itt sorjázó két történet beküldôje Székely Ferenc könyvtáros, az Erdôszentgyörgyi Figyelô szerkesztôje, néprajzi író.

Burkus bá és Viki néni

Vadasd maroknyi település Havad községben. A faluban ma is emlékeznek egy lerongyolódott, itt-ott meghúzodó Burkus bára, akit egyébként Györfi Andrásnak hívtak. Páll Mihály (1941) szerint a névnek semmi köze sincs a poroszokhoz (így nevezték ôket), inkább Burkus nevû kutyájához, amelyik egy alkalommal elveszett, ô pedig sírva ment végig a falu fôutcáján, és síró-rívó hangon kiabálta jobbra-balra: Jaj, Istenem, hol vagy, Burkus? Gyere haza, drága Burkus!… Így maradt rajta a Burkus név. Elhagyott, leromlott épületekben, düledezô nyári konyhákban húzta meg magát, igénytelen körülmények között élt. Akik ismerték, ma is csúfszájúként emlegetik, hamar felkapta a vizet, ha heccelték vagy villára vették. Gorombán és csúnyán vágott vissza. "Nagyon meg kellett gondolja az ember magát, hogy mivel szólítja meg" - emlékezik vissza a kilencvenéves özvegy Györfi Vilma.

A falu déli részén fekvô, ún. cigánytemetôre kivezetô meredek gyalogösvényt idétlen, nagyméretû kapavágásokkal tette járhatóvá, hogy kijárhasson a hegyoldalban lévô Ágnes-féle szôlôsbe, azt ma is Burkus-lépcsônek hívják a helybéliek. Amíg bírta magát, kijárt a határba, vesszôt és venyigét szedett, amibôl udvarseprût, illetve kukoricaszedô kosarat készített. Házról házra járva, élelemért vagy egy kis harapnivalóért vesztegette. A csintalan gyermekek (tisztes távolságból) ragadványnevének gyakori emlegetésével bosszantották:

"Burkus bá, Burkus bá, Hol az izéd, köpjek rá. Gyere, ülj a talicskába,

Fölviszlek a diófára."

(Az "izé" helyett persze egyéb hangzott el.) Mondják: fiatalabb korában igen-igen vonzódott a gyengébb nemhez, fiatalabbakhoz és életük delén túl lévôkhöz is, akiket - ha a szükség megkívánta - némi anyagi juttatásban is részesített. Alkalmi kapcsolataiból származó utódainak (ikrek voltak) bibliai neveket választott…volna, de az újszülöttek nem kívántak az élôkkel maradni.

Élete vége felé egy gyermektelen, látásvesztett, szegény idôs asszonnyal költözött össze, akinek fogadott mostohafia - miután megházasodott - elköltözött a faluból, az idôs asszony pedig teljesen támasz nélkül maradt. Ezt az asszonyt Kutasi Katalinnak hívták, a falu lakosai ma is Vak Kati néniként emlegetik. Egy-egy tányér ételt vagy kosárnyi fát vittek nekik a jóérzésû falusfelek. Ezek közé tartozott a falu köztiszteletnek örvendô, nagy tudású lelkésze is, aki a szó szoros értelmében a hátán hordta a fát a két nyomorult öregnek, hogy meg ne fagyjanak télvíz idején. Még haláluk is "összejött": a 81 éves férfi és a 89 éves asszony mindössze néhány nap különbséggel távozott az élôk sorából, amit a falu lakosai ekképpen nyugtáztak: "Szegények, mind a ketten jól jártak, nem kell többet szenvedjenek ebben a nyomorult, kudus (koldus) világban". Ez 1980-ban történt.

A fent említett Kutasi Katalinnak örökbe fogadott fiát egy Molnár Viktória (született Cseresznyés) nevû, idegenbôl idekerült asszony szülte, akinek összesen három gyermeke volt, s mind a hármat örökbe adta: egyiket Sóváradra, másikat Havadtôre, a harmadik pedig Vadasdon maradt.

Molnár Viktória, Viki nén’ (így emlegetik a helybéliek) tisztaságmániája ma is közszájon forgó, példát statuáló örök téma a vadasdiak körében. Ô volt az a falusi asszony, aki örökké mosott, pedig még kútjuk sem volt, a vizet a szomszédban lakó Németi Dinától hordták. Ezt a vizet a két ház között kitaposott kb. száz méteres gyalogösvényen kellett átvinnie, ahol bizony kutyák is, macskák is jártak, s ha az épp "ottfelejtett" ürülékre került a teli veder (amit nem vett észre idejében), akkor azt nyomban kiöntötte s visszatért, hogy mást merjen. Ha látogatójuk érkezett, vette a rongyot, s kívül-belül végigtörölte a kilincset. Az ágyra felszökô macskának a nyomát pedig úgy tette "tisztává", hogy a terítôt nyomban lekapta, beáztatta, s máris kezdôdhetett a mosás, amibôl sohasem fogyott ki. Egyesek szerint még az ágy alatt is port törölt. Soó Imre (1941) így emlékszik: kisgyerekként gyakran hívták el, hogy a teheneket vezesse a barázdában. Viki néninek sok macskája volt, a tejet fehér porcelántányérba töltötte nekik.

Mesélik, hogy régebb, amikor az emberek egy-két véka gabonával is kénytelenek voltak elhátalni a malomba, Viki néni az ôrlést sem bízta másra, ô maga ült a szekérre, hogy a szomszédos Havadon lisztté váltsa a szemes gabonát. A bekötött zsákot egy percre sem vette le, a szekéren is végig a hátán tartotta. Hasonlóképp hazafelé a lisztet is. Tette ezt abból a meggondolásból, hogy elôtte ki tudja mit szállítottak a szekérrel, ganét vagy egyebet, ami kivételes óvatosságra intette az amúgy is betegesen bogaras asszonyságot. (Ezúton mondok köszönetet Jakab Viktor lelkésznek az írásban felhasznált személyi adatok megküldéséért. Sz. F.)

(Folytatás ápr. 26-i lapszámunkból)

A XVII-XVIII. században Szováta 40 székely telkén mintegy 200 lakos élt. Helységünk elsô nagyobb méretû fejlôdését a közeli Székhavasa ember nem járta rengetegeinek köszönheti. A XVIII. század végére az Erdélyi-medence legnagyobb részén hiánycikké vált az épületfa. A századvég gyors gazdasági fejlôdésének köszönhetô építési lázban felértékelôdtek a szovátai havasokban vágott, kastély- és templomépítésben nélkülözhetetlen, akár 30 méteres hosszat is elérô gerendák. Ezzel is magyarázható, hogy 1750 és 1800 között a lakosság száma háromszorosára nôtt, elérve a 650 fôt, majd 1850-ben meghaladta az ezret.

A XIX. század végén, a vasúthálózat kiépülésével a legkeresettebb faipari cikk, a cserefa talpfa lett. Ekkor vágták ki a Restád-oldal, a mai városközpont, a Papp-erdô és a Szakadát fölötti több száz éves csereerdôket. A nagyarányú erdôkitermelés újabb helységek, Illyésmezô, Alsó- Szakadát, majd Kopac megjelenését eredményezte a szovátai határban.

Faiparának köszönhetôen Szováta Marosszék egyik legnagyobb községévé nôtte ki magát, de igazi városi jellegû fejlôdését európai hírû fürdôjének köszönheti. Híres gyógyvizeinek elsô említése 1715-ben történik, id. Halmágyi István emlékiratában. Elsô fürdôjének, a Gérának a fürdômedencéjét 1861-ben említi Benkô Károly. Maga a fürdôtelep 1872-re épül fel, az itt nyaraló birtokosok, a makfalvi Dósa Dániel és a torboszlói Bereczki Sándor tervei alapján. Kivitelezôje és elsô tulajdonosa egy jómódú szovátai gazdaember, Veress József volt.

Európai hírû fürdôvárossá való fejlôdése viszont nem a Gérának, hanem a világ legnagyobb heliotermikus tavának, az 1875-ben keletkezett Medve-tónak és a modern Szovátafürdô megalapítójának, Sófalvi Illyés Lajosnak köszönhetô.

Fürdôjének köszönhetôen lakosainak száma 1910-ben meghaladta a 3000 fôt. 1952-ben mint országos érdekeltségû fürdôtelep városi rangot nyer.

A Szováta kialakulástörténetére vonatkozó kutatásaimhoz nyújtott segítségért köszönetemet fejezem ki Pál- Antal Sándornak és az Állami Levéltár marosvásárhelyi fiókja munkatársainak, Sebestyén Mihálynak, a Teleki Téka munkatársainak, valamint Bakács Bernadettnek és a budapesti Magyar Országos Levéltár munkatársainak.

Józsa András

(MÁJUS 3 - MÁJUS 10.)

Kos (III. 21 - IV.20.)

Nem minden házból lesz otthon is. Nem az a legfontosabb, mibôl épül, hanem hogy imádkoznak a templomban. Tedd otthonossá az életed. Jelszó: Fecskefészek.

Bika (IV. 21 - V. 20.)

Pályatévesztettnek érzed magad? Köss szövetségeket, semmi sem fölösleges, ami jó. Jelszó: Legyôzni a frusztrációt.

Ikrek (V. 21 - VI. 21.)

Ne féltékenykedj társadra barátai miatt. Ôk is adhatnak valamit, egy érzést, ami nálad hiányzik. Jelszó: Egyéni függetlenség.

Rák (VI. 22 - VII. 22.)

Ne fojtsd magadba keserveid, gondod oszd meg bizalmasoddal. Van, hogy akkor is irigyelnek, ha semmit sem akarnak elorozni elôled. Jelszó: Megérteni, megértetni.

Oroszlán (VII. 23 - VIII. 22.)

Gyertya mellett írsz öreg házban, bagoly huhog, megölnek valakit.

Örülj a mindenségnek. Jelszó: Furcsa álom.

Szûz (VIII. 23 - IX. 23.)

Vezekelni szeretnél el sem követett bûnökért. A megtisztulás jót tesz a lelkednek. Szeress, ne várj csodákat. Jelszó: Májusi túra.

Mérleg (IX. 24 - X. 23.)

A kikapcsolódás is lehet fárasztó, fôleg ha nemszeretem társaságba keveredsz. Hajt a vágyad, szabj irányt neki. Jelszó: Jól kezelt szenvedély.

Skorpió (X. 24 - XI. 23.)

Erdôt járnál minden napon, tobzódnál az ózonban. Menekülsz a gonoszságtól, mégis elér. Hallgass szeretteidre. Jelszó: Kullancsveszély.

Nyilas (XI. 24 - XII. 23.)

A megélhetés küzdelme tölti ki napjainkat. Szorongunk az öregségtôl, perselybe gyûjtjük ritka emlékeinket. Árnyékok volnánk az idôben? Jelszó: Örömszerzés.

Bak (XII. 24 - I. 23.)

Enyhülést lelsz valamiben, amire nem számítottál. De ne ôrizd tovább haragodat, mint fösvény ember a pénzét, mert "kamatai" megölik legszebb valutádat: a szeretetet. Jelszó: Megbocsátó.

Vízöntô (I. 24 - II. 18.)

Ajtók nyílnak meg, rálátsz bizonyos dolgokra. Maradj komoly, bármily faramuci is a helyzet. Jelszó: Lopakodó derû.

Halak (II. 19. - III. 20.)

Ellép melletted a május, mint egy idegen. Vedd észre a természet csöndes tobzódását, meríts erôt az újjászületésbôl. Jelszó: Bimbózó szerelmek.

A. J. : "Szeretném elôre tudni a sorsomat, ezért minden elérhetô horoszkópot elolvasok. Ezek azonban annyira ellentmondóak, hogy teljesen elbizonytalanodtam." Horoszkópot olvasni jó, de céltudatos, megtervezett életmód nélkül semmi sem teljesedik be. Ne féljen a jövôtôl; attól izgalmas, hogy nem ismerjük egészen.

Z.A.

A Református Kollégium rajztanára, festômûvész 1913-ban született s középiskolai évei idején neves festômûvész, Szopos Sándor oktatta s vezette be a festômûvészet világába. Fôiskolai tanulmányait Kolozsváron kezdte, s rajztanári diplomáját Bukarestben szerezte meg 1935-ben. Tanári mûködését az 1935-36-os iskolai évben a marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdte el, Gulyás Károlyt követte, és méltó utóda volt.

1938. szeptember 15-én, a tanév elsô napján, a kollégiumi igazgató beszéde után Piskolti Gábor A nagybányai festôk kora címmel tartotta székfoglaló beszédét, ami a rendes tanári címet és beosztását jelentette. Tele ambícióval oktatott, az iskolai program elôírásait betartva. Tanári mûködése ideje alatt a tanév végén kiállítást rendezett a tanulók rajzaiból.

1949-ben a helyi Mûvészeti Középiskola tanára volt és fáradhatatlanul dolgozott, gyenge fizikuma ellenére. Tanári mûködése mellett festômûvészi tehetségét modern formában mutatta be, s mûvészeti körökben hamarosan kitûnt tehetségével. Tanárként minden évben néhány festményével részt vett a helyi és kolozsvári tárlatokon. Tanulmányi úton Párizs, Róma, Velence, Nápoly múzeumaiban látott mûvészeti alkotások hatványozottan növelték munkakedvét s alkotásainak mûvészi szintjét.

Egyéni kiállítását 1938-ban rendezte a kollégium rajztermében, s 1943-ban 3-4 képpel jelentkezett a nagyközönség elôtt.

1943-ban Piskolti Gábort mint házasembert behívták katonai szolgálatra, s a harctéren fogságba esett, ahonnan 1948-ban került haza. 1944-ben vonatszerelvénnyel vitték mentés címen válogatott alkotásait Budapestre, melyek sajnos eltûntek, megsemmisültek.

1970-ben a fôvárosban rendezett kiállításra küldte el alkotásait, de a kiállítás megnyitásakor az alkotómûvész már halott volt. 1970. október 18-án halt meg, a helyi református sírkertben van a sírhelye, mûköves fedkôvel lezárva.

Piskolti Gábor szerény, halk szavú mûvészlélek volt, nem bízott alkotói mûvészetében, bátortalanságát a sok alkotása gyôzte le s vitte elôre. Sokféle zölddel és lilával kevert, harmonikus színskálájú képeket festett, melyek önálló egyéniségére vallanak. Festett arcképeket, kompozíciókat, csendéleteket, tájképeket és az idôszak követelményeinek megfelelô szocialista tárgyú képeket.

Piskolti Gábor életmûvének minden egyes képe bizonyítja ôszinte emberi magatartását, jóságát, nevelôi képességét, igényességét. Rokonszenves, szerény ember volt, festményeirôl szívesen mondta el véleményét, s mondott véleményt képekrôl, vitatkozott mûvésztársaival.

Keresztes Gyula

Az áprilisi tréfálkozás jegyében tartottak konferenciát a múlt hónapban a Magyar Tudományos Akadémián: Rejtô Jenô, a ponyva klasszikusa mint meteorológus és hidrológus címmel.

A rendezvényt a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyar Hidrológiai Társaság szervezte.

Mint Veres András irodalomtörténész, az MTA doktora rámutatott, Rejtô Jenô (1905-1943) igen gazdag életmûvével mindmáig nem nézett szembe kellô alapossággal a magyar tudomány.

"Nem csupán egy-két szakma bûnös mulasztásáról van szó, hanem valamennyirôl. Rejtô Jenô tájékozottsága, mûveltsége nem ismert határokat" - mutatott rá a kutató.

Példaként A 14 karátos autó címû Rejtô-könyvet hozta fel, amelyben a szerzô földrajztudományi és mûvészettörténeti ismereteket ötvözött, vagy a Szôke ciklont, ahol a szerzô orvostudományi és ókortudományi ismeretek közötti, merôben "újszerû kapcsolatokat" vonultat fel.

"A magyar literátus közvélemény azért utasította ki Rejtôt a magas irodalomból, mert közönségesnek ítélte. Nálunk kialakult egy meglehetôsen egyoldalú, emelkedett felfogás, amely a reformkori hazafias irodalom szerepét abszolutizálta. Csak azt hajlandó becsülni, ami szörnyen komoly és magvas és a nagy nemzeti sorskérdésekkel foglalkozik" - hangsúlyozta az irodalomtörténész. Mint Veres András rámutatott, legfôbb ideje, hogy a különbözô tudományágak rendezzék a Rejtô Jenô szellemi örökségével, "nem közönséges" életmûvével szembeni adósságot. Láng István akadémikus a Rejtô Jenô mûveiben szereplô meteorológiai és hidrológiai eseményeket ismertette. A mûvekbôl vett idézeteket Vallai Péter színmûvész, a Vígszínház tagja olvasta fel.

Mint az akadémikus rámutatott, az Országgyûlés ötpárti egyetértéssel a közelmúltban fogadta el a Nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, ám Rejtô Jenô mûveiben már hetven évvel ezelôtt is szerepet kapott a meteorológiai jelenségeknek a természetre és az egyénre gyakorolt hatása. Elôadásának témaválasztását egyébként azzal indokolta, hogy amikor vezetésével befejezôdött a Változás-Hatás- Válaszadás (Vahava) éghajlatváltozási kutatási projekt, egy év pihenést szavazott meg magának, s ezen idô alatt el akarta olvasni Rejtô Jenô összes mûvét, eközben pedig jegyzetelt, statisztikákat készített.

Alapul az Alexandra Kiadó által megjelentetett Rejtô Jenô hatkötetese szolgált. Láng István egyebek közt azt vizsgálta, hogyan oszlanak meg a történések szempontjából a földrajzi térségek. Az író legkedvesebb kontinensének Európa és Észak-Afrika bizonyult, amelyek 30-30 százalékban adnak otthont a regények cselekményének.

Rejtô mûveiben összesen 680 meteorológiai eseményt számlált össze Láng István. Az elsô helyen a hôség és napsugárzás szerepel, amely 194 esetben jut szóhoz, a jó és rossz idô 96-szor, a szélviharok pedig 79-szer. Nagy hideg, hófúvások 48, az aszály 12, míg az árvíz-belvíz mindössze 4 alkalommal.

Mint Láng István kifejtette, Rejtô Jenô foglalkozott az idôjárásnak a természetre gyakorolt hatásaival: a sivatagot a Csontbrigádban, a kiszáradást a Vissza a pokolba címû mûvében jellemezte. Kiválóan ábrázolta a mennydörgést, a zivatart (Halálsziget), a trópusi ciklont, amely képes elsüllyeszteni egy hajót (Az elveszett cirkáló), s azt, hogy a kiszáradt préri meggyullad, a tûz pedig esôt idéz elô (Pokol a hegyek között). A meteorológiai események emberre gyakorolt hatása megjelenik a Csontbrigádban, ahol a kibírhatatlan hôség kapcsán hangzik el a klímaváltozás szükségessége.

Rejtô Jenô láttatja a köd jelentôségét (Láthatatlan légió), ismertette az afrikai folyók sajátosságait, amelyek a száraz évszakban eltûnnek, hogy az esô hatására aztán duzzadó áradattá váljanak (Vissza a pokolba).

Mûveiben szerepel, hogy miként fertôzi meg a szennyvíz az ivóvizet (Csontbrigád), ahogy az is, hogy a hajókon az esôvízbôl pótolták az ivóvízkészleteket.

Mint Láng István rámutatott, A pokol zsoldosaiban földtörténeti esemény is - a Szahara helyén valaha tenger volt - szerepel. Ábrázolta a cunamit (Jó üzlet a halál), s megírta, hogy a tudománynak foglalkoznia kell a tengerek szintjének emelkedésével (A boszorkánymester).

Az akadémikus arra is kitért, hogy már Rejtô Jenô is foglalkozott a napjainkban oly sokat emlegetett megújuló energiaforrásokkal. Az író elképzelése szerint ez az energiaforrás az emberi butaság, amely egymagában pótolná "Földünk életéhez szükséges természeti erôk összességét - a nap melegétôl a szél termékenyítô fúvásáig" (Az utolsó szó jogán).

Fél évszázaddal a világ egyik legszörnyûbb gyógyszerkatasztrófája után újabb kártérítést követelnek a német Grünenthal cégtôl az egykori Contergan- bébik. Ôk azok, akik az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején (mint már lapszámunkban tájékoztattunk róla), magzati életük elsô néhány hónapja során találkoztak az édesanyjuk által szedett, talidomidot tartalmazó enyhe nyugtatóval, illetve hányinger- csillapítóval, és emiatt súlyos fejlôdési rendellenességekkel, sok esetben végtaghiánnyal jöttek a világra.

Az egyebek mellett Contergan és Distaval néven forgalmazott készítmények mintegy tízezer áldozata közül már csak nagyjából 3500-an vannak életben, ôk viszont nem tudnak megélni abból az összegbôl, amelyet még az 1970-es években hagytak jóvá számukra. Ráadásul az eddigi kártérítés igen eltérô az egyes országokban: Németországban például a károsultak a nagy-britanniai kártérítésnek csak a töredékét kapják, Olaszországban és Spanyolországban pedig semmit sem kapnak az áldozatok.

Az áldozatok nemrégiben létrehozott nemzetközi szervezete, az International Contergan Thalidomide Alliance (ICTA) a túlélôk számára egyenként egységesen körülbelül évi 1 millió eurós további kártérítést követel tíz évre, és errôl akar tárgyalni a német kormánnyal és az aacheni Grünenthal céggel.

Az illetékes német minisztérium arról tájékoztatott, hogy a kormány már korábban a kétszeresére emelte a károsultak nyugdíját, de elismerte, hogy további lépésekre lenne szükség.

A Grünenthal a vállalat "agresszív megtámadásával" vádolta meg a csoportot, és kétségbe vonta jogát követeléseket támasztani. A cégnél korábban közölték, hogy ôk csak a Contergan-áldozatok németországi szövetségét tekintik tárgyalópartnernek. Ettôl függetlenül azt is bejelentették még februárban, hogy már önként elhatározták: támogatják a nyugdíjemelést, mert az eddigi ellátás nem elegendô a túlélôk növekvô gondozási és egészségügyi költségeire, és hozzájárulnak az áldozatok életminôségének javításához.

A Grünenthal mint tôzsdén nem jegyzett családi vállalkozás nem közöl rendszeres eredmény- beszámolót, forgalma 2006-ban 813 millió euró volt, ennek 76,7 százaléka exportból származott.

A Contergan-tragédia annak idején hozzájárult a gyógyszerpiac átalakulásához világszerte: nyomában mindenütt átszervezték a gyógyszerellenôrzést, és megerôsítették az engedélyezési eljárásokat. Ebben történetesen élen járt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer- ellenôrzési Hatóság (FDA), amely - egyedüliként a nyugati világban - eredetileg sem engedélyezte a talidomid hatóanyagot. Az ügy igen megnövelte az FDA nemzetközi tekintélyét.

Mindamellett a tragédia után a talidomid egyáltalán nem tûnt el a süllyesztôben. Legutóbb az amerikai Celgene Corp. gyógyszergyár lehelt új életet a készítménybe, amelyet alkalmasnak tart egy vérrákféleség kezelésére. Januárban ajánlást kapott az Európai Gyógyszerügynökségtôl (EMA), de azzal a feltétellel, hogy a betegtájékoztatóban hangsúlyosan figyelmeztetni kell: a talidomid születési rendellenességeket okoz.

Németországi kutatások azt igérik: nemsokára olcsó és környezetbarát építôanyaggal, a mezôgazdasági melléktermékként nagy mennyiségben keletkezô szalmabálákból préselt elemekkel bôvül majd a kisebb, földszintes házak kivitelezôinek választéka. Világszerte fellendült a lakóépületek natúr anyagokból és természetkímélô technológiákkal történô építése. Ezért újra felfedezôdnek a cserép-tégla-beton (a nehezen megsemmisülô anyagok) korszaka elôtti építôanyagok: a vályog, a fa, a patics, a nád és a szalma. Németország északi részén a kisebb épületek régen is ilyenbôl épültek. Emeletes házak esetében gerendaváz alkotta a teherhordó falszerkezetet, gerendák-deszkák a födémeket. E jellegzetes, gerendavázas (németül: Fachwerk-es) házak falait aztán gerendák közé rakott, jól szigetelô vályogtéglákkal rakták fel.

A "vissza a természeteshez" irányzat keretében - egyetemi kutatások kapcsán - felmerült, hogy földszintes épületek akár teherbíró falai is emelhetôk - gerendaváz nélkül - szalmabálákból. Nagynyomású présekkel a kívánatos vastagságúra és alakúra préselhetô falazóblokkok, elemek készíthetôk a szalmából. A préseltszalma-elemek kitûnô hôszigetelôk, jól ragaszthatók, vághatók, boríthatók, festhetôk. Alacsony súlyuk jóvoltából jól szállíthatók, könnyen emelhetôk a magasba - igaz, a szakemberek egy része a szalmafalú épületeket túlságosan tûzveszélyesnek tartja.

Errôl akart meggyôzôdni a kasseli egyetem kísérleti építô tanszékén dolgozó kutató, Benjamin Krick, amikor megvizsgálta a préselt szalmabálából készült falak éghetôségét. Azt tapasztalta, hogy ha a szalmablokkot kívül-belül 8 milliméter vastag vályogréteggel vonják be, úgy az másfél óráig ellenáll a mellette keletkezô lángoknak. (Egyszintes családi házaknál a B1-es fal-tûzállósági elôírás csak félórás ellenállást ír elô!).

A magyarázat a szalmafal tömörségében rejlik. Egyszerûen belátható példával: egy papírlap könnyen lángra lobbantható, ám az ugyanolyan papírból készült vastag könyvet - például egy postán szállító nagyáruház katalógusát - csak hosszú percek után veszik birtokukba a lángok. S a könyv nem is ég át teljesen, mert az összesimuló lapok közé - akárcsak a préselt szalmabála szálai közé - nehezen jut el az oxigén.

Az egyetem kutatói, a kedvezô vizsgálati eredményektôl felvillanyozva, közleményükben javasolják, hogy - a további alapos ellenôrzô kísérletek lefolytatása után - a kevesebb fûtést-hûtést, klimatizálást igénylô, természetes és teljesen felbomló anyagból emelhetô, szalmabála falú kisebb épületekre is dolgozzák ki az építési és üzemelési szabályokat az engedélyezésben illetékes hatóságok.

Szûcs J.

Kincsesbánya a könyvtár

Ilyen kincsesbánya a Maros Megyei Könyvtár is, hosszú, kemény és szakismereteket követelô munkával feltárt kincseket szolgáltat az érdeklôdôknek.

A rendszerváltásunk elsô évétôl, 1990-tôl kezdve, a Megyei Könyvtár tájékoztató és bibliográfiai mûhelye a Marosi Bibliográfiák - román nyelven feliratozva Bibliografii muresene - sorozatban gyûjti össze, tárja fel, mutatja be megyénk "szellemi kincseit". Eddig három típusú kiadványt szerkesztettek és adtak ki 8 kötetben: a megyében megjelent napilapok, folyóiratok, évkönyvek, almanachok, egyszóval idôszaki kiadványok bibliográfiáját; a megyében megjelent könyvek; valamint fôleg az országban, de a hozzáférhetôség határain belül akár külföldön is megjelent, a tartalmukban megyei vonatkozású, a megyérôl szóló könyvek bibliográfiáját. Csak zárójelben jegyzem meg, nem egyszerû könyvjegyzékek ezek, hanem szerkesztett, szakozott-osztályozott, mutatókkal ellátott, valódi bibliográfiák. Jelentôs kiadványsorozat még a bio-bibliográfiák eddig megjelent két kötete, a román szépírókról és a megye területén élt és élô vagy innen elszármazott természet-, mûszaki, mezôgazdasági tudományok jeles alkotó képviselôirôl.

Öt év termése

Az elmúlt héten, a Könyvtári Napok rendezvénysorozat keretében került sor a Maros Megyei Könyvtár új, még egészen friss, nyomdaszagot árasztó kiadványának, a megyénkben kiadott és megjelentetett könyvekrôl készített bibliográfiának a bemutatására. A párhuzamos román és magyar címmel ellátott A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája harmadik kötete a 2001-2005 közötti idôszakot öleli fel. Az elsô kötet az 1990-1995, a második pedig az 1996-2000 évek kiadványait tartalmazza.

Vintila Anna bibliográfus szorgalmasan, kitartóan gyûjtötte össze a megye területén mûködô kiadóknál elôkészített és a nyomdákban 2001 és 2005 között megjelent köteteket. A gyûjtés folyamán több csatornát is felhasznált: elsôsorban a "tiszta forrást", éspedig a könyvtár törvény által biztosított kötelespéldányait, amennyiben a törvényt a kiadók és nyomdák betartották, és minden megjelent kiadványból egy példányt "ingyen és bérmentve" beadtak a megye legnagyobb könyvtárába; másodsorban a vásárlás útján bekerült kiadványokat, harmadsorban az igen megtisztelô szerzôi adományokat, amelyeket szerencsés esetben a szerzôk kézje-gyükkel is ellátnak. A könyvtár örömmel fogadja, tartja nyilván, veszi be bibliográfiáiba ezeket a tiszteletpéldányokat, a közös cél, a megôrzés és népszerûsítés érdekében. Ugyancsak forrásként szerepeltek a kiadók listái, a sajtó, az internet.

A bibliográfia 1148 tételt tartalmaz, ennyi új könyvet adtak ki megyénkben az utolsó öt évben. A sorszámozott, bibliográfiai leírások tartalmi eloszlásban, az ETO vagyis az egyetemes tizedes osztályozás nagy osztályainak és alosztályainak megfelelôen vannak besorolva, minden leírást raktárjelzet követ, ami a gyors visszakeresést illetve a megtalálást segíti elô.

Nagy érdeme a bibliográfiának a helyismereti szempont érvényesítése, amit az annotációkban rögzített. Az annotáció tartalmazza: a gyûjteményes kötetekben tanulmányukkal, írásaikkal részt vevô szerzôk nevét és dolgozataik címét, helyüket a szövegtestben az oldalszámok jelölik; kiemelve a helyi szerzôk nevét, illetve a megye személyiségeinek nevét, vagy a megye városainak, falvainak megnevezését akikrôl/amelyekrôl az írások szólnak.

Több mutató egészíti ki a bibliográfiát, teszi gyorsan visszakereshetôvé a mûveket. A címmutató segít azoknak, akik könnyebben jegyzik meg egy mû címét, mint szerzôinek nevét, a névmutató a szerzôk, tá