Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A fenti kérdésben még mindig nem jutottak dûlôre azok, akiknek a megyei kórház ügyében döntést kell hozniuk. Kívülállóként, úgy tûnik, hogy egy 2500 ágyas mamutkórház szétválasztási szándéka mögött kizárólag politikai vagy személyes érdekek húzódnak, az érdekcsoportok pedig nem tudnak megegyezni a vezetôi tisztségek elosztásában.

A hatalmas, több ezer alkalmazottat foglalkoztató kórház szétválasztását (megyei illetve sürgôsségi kórházzá) azonban a szakemberek szükségesnek látják. Az errôl készített tanulmány olyan gazdasági, logisztikai, menedzseri érveket sorakoztat fel, amelyekbôl kiderül, hogy két, különálló intézmény mûködése hatékonyabb, gazdaságosabb. Ennek ellenére hónapok óta folyik a huzavona, az érdekcsoportok képtelenek megegyezni, így a szétválasztás idôpontját folyton halogatják. Eközben a kiszivárgó információkból az derül ki, hogy bizonyos klinikákat preferenciális módon, mindenáron a majdani sürgôsségi kórház keretében szeretnének mûködtetni, azt a tévhitet keltve, hogy ez finanszírozás szempontjából elônyösebb lehet.

Ha az anyagi szempontokat vesszük figyelembe, egyértelmû, az érvényben levô szabályozások nem teszik lehetôvé, hogy a sürgôsséginek nevezett majdani kórház kiemelt finanszírozásban részesüljön, hiszen mintegy 90 százalékban a DRG rendszer alapján történik az elszámolás, az alkalmazottak bérezésére pedig országos szinten egységes jogszabály vonatkozik. Mindennek ellenére vannak, akik ellenzik a szétválasztást, vagy egyáltalán nem szakmai elvek alapján akarnak dönteni. Mások arra hivatkoznak, hogy a regionális kórház megépítéséig értelmetlen változtatni a jelenlegi felálláson, ráérnek az átszervezéssel. (Meddig kelljen várni? – hiszen a regionális kórháznak még terve sincs!) Sôt, orvosi berkekben az a hír is járja, hogy egyáltalán nem kerül sor a kórház szétválasztására.

Egyelôre csak azt látjuk, hogy a harc a koncért, a posztokért javában dúl, az újonnan kinevezett igazgató pedig áthúzhatja azt is, amiben eddig valahogyan sikerült egyezségre jutniuk az illetékeseknek. A jelek legalábbis erre utalnak, hiszen elég határozottan jelentette ki: jogot formál arra, hogy beleszóljon a tervekbe, hogy felülbírálja az érveket és új javaslatokkal álljon elô. Pártja támogatását élvezve bizonyára meg is teszi.

Ha már a politikánál tartunk, kérdés, hogy miért a pártpolitikai, a hatalmi, anyagi érdekek és miért nem a szakmaiság diktál akkor, amikor a kórház átszervezésérôl, menedzseri állásának betöltésérôl van szó? De az a kérdés is felmerül, hogy egy ekkora kórház vezetésében miért nem tükrözôdik a lakossági arány? Miért van az, hogy a nyolctagú igazgatótanácsnak egyetlenegy tagja magyar nemzetiségû? Adott esetben miért ne lehetne éppenséggel magyar orvos a kórház fôigazgatója, ha szakképzettsége, menedzseri tapasztalata erre alkalmassá teszi? A lakosságot, betegeket ugyanis nem a politika, hanem egyetlenegy dolog érdekli: civilizált feltételeket találni, minôségi orvosi ellátásban részesülni a kórházban. Amirôl jelenleg nem mondhatjuk el, hogy így van.

A ratosnyai és a jódtelepi általános iskolások a megyei tanfelügyelôség és a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal támogatásával egy éven át tartó környezetvédelmi-oktató programot szervezhettek. A diákok – szakemberek és tanáraik irányításával – feltérképezték a környék természeti értékeit, részt vettek környezeti nevelési elôadásokon, végül az összegyûlt adatok birtokában félórás dokumentumfilmet és két iskolai kiadványt készítettek. A projekt kiértékelôjét pénteken tartották a jódtelepi mûvelôdési otthonban.

A rendezvényen nemcsak a részt vevô diákok, szüleik, a helyhatóságok képviselôi jelentek meg. Ott voltak a megyei környezetvédelmi ügynökség és ôrség, a Kelemen Nemzeti Park képviselôi, de több nemkormányzati szervezet is érdeklôdött a diákok munkája iránt. A beszámolót Szász Movila István és Movila Dorina projektkoordinátorok, valamint Lirca Ioana iskolaigazgató tartották.

Megtudhattuk, hogy a támogatásnak köszönhetôen a diákok bejárták a környéket. Több kirándulást tettek a Kelemen- és a Görgényi- havasok gerincére, ahol Szakács László ökológus szaktanácsadó segítségével a növényzetet és az állatvilágot tanulmányozták, ugyanakkor adatokat gyûjtöttek a Maros és Görgény völgye nevezetességeirôl, potenciális turisztikai és természeti látványosságairól. A költségeket a tanfelügyelôség pályázatán keresztül fedezték, de a 17.000 lej mellett a helyi tanács több mint 3000 lejjel járult hozzá a terv kivitelezéséhez. Az összegbôl nemcsak a kirándulásokat, dokumentációs utakat támogatták, hanem számítógépet, video- felvevôgépet és vetítôt vásárolhattak, állhatták a dokumentumfilm elkészítésének költségeit is. De tapasztalatcserére ellátogathattak távolabbi vidékekre is, mint Hátszeg vagy a Gyilkos-tó és környéke. Ugyanakkor a környezetvédôk Ratosnyán megtisztították a Maros és több hegyi patak partját.

Mogila Gheorghe polgármester elmondta, a környék környezeti értékeire már 1991-ben a Rhododendron környezetvédelmi szervezet hívta fel a figyelmet. A marosvásárhelyi önkéntesek többször megtisztították a Maros medrét és partját. Ösztönzésükre sikerült bevezetni a szervezett szemételhordást. Alina Medrea tanárnô, a tanfelügyelôség projektkoordinátora elmondta: a megyében egyedül a ratosnyaiak pályáztak környezetvédelmi elképzelés megvalósítására. Azért értékelték és támogatták ôket, mert a környezetvédelem mellett közösségteremtô ereje is van, hiszen két különálló iskola román és magyar diákjai dolgozhattak együtt, ugyanakkor sikerült a helyi tanácsot és a polgármesteri hivatalt is bevonni, ami erôsítette a kapcsolatot az oktatási intézmény és a helyhatóság között. A kezdeményezést folytatni kell – mondta el a tanfelügyelôség képviselôje.

Stefanescu Danut, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetôje a természeti örökség megôrzésének fontosságáról beszélt, majd Movila Dorina tanárnô a Környezetvédôk naplója és az Erdô tanácsai címû iskolai kiadványokat mutatta be. Az egyikben a program adatait, élményeit foglalták össze, míg a másikban olyan környezetvédelmi viselkedési szabályokat rögzítettek, amelyeket nemcsak a gyerekek, hanem a felnôttek is megfogadhatnának – hangsúlyozta a tanárnô.

A rendezvényt Ratosnyáról és környékérôl készített, igen jól dokumentált és szerkesztett félórás dokumentumfilm bemutatása zárta. Lirca Ioana iskolaigazgató lapunknak elmondta, a projektet folytatják, a megyei tanács pályázati kiírására szeretnének jelentkezni, annál is inkább, mivel a környezetvédelmi ügynökség a Maros völgyét természetvédelmi területté nyilvánította, s így lesz még bôven tennivaló a környezetvédelem terén.

– Az RMDSZ álláspontja szerint drasztikusan csökkenteni kell az autóregisztrációs díj értékét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtóértekezletén, kifejtve, nem ért egyet a jelenleg ajánlott összeg nagyságával.

Az RMDSZ elnöke úgy véli, hasznos, hogy a kérdés körül vita alakult ki, ugyanakkor egy elsikkadni látszó problémára hívta fel a figyelmet: arra, hogy a Demokrata Liberális Párt benyújtandó egyszerû bizalmatlansági indítványa gyakorlatilag önmaga ellen irányul, az adó ugyanis Sulfina Barbu demokrata párti exminiszter kezdeményezése volt, Korodi Attila és más kormánytagok csupán a kérdés megoldására törekednek. Markó Béla hangsúlyozta, "az RMDSZ nem egy bizonyos százaléknyi, hanem a díj drasztikus mértékû csökkentése mellett teszi le a voksot".

– A hétvégén lezajlott Szövetségi Képviselôk Tanács ülését követôen minden eszközünk megvan az RMDSZ önkormányzati jelöltjeinek kiválasztására – mondta Markó Béla a sajtóértekezleten. Közölte, a felkészülés elkezdôdött, a helyi és területi szervezetek megvonják a jelenlegi tisztségviselôk tevékenységének mérlegét, a március végi határidôig pedig a tervek szerint meglesz minden polgármester-, illetve helyi és megyei tanácsosjelölt. Meglátása szerint a helyhatósági választások megrendezésére május második fele a legalkalmasabb, halasztásra vagy a helyhatósági és parlamenti választások összevonására nincs szükség.

– Nagyon nehéz egy olyan párttal együttmûködni, amely épp azért jött létre, hogy az RMDSZ-szel szemben alternatívát nyújtson – így válaszolt egy újságírói kérdésre a szövetségi elnök, annak kapcsán, hogy a szövetség együttmûködne-e a kedden bejegyzett Magyar Polgári Párttal. Hangsúlyozta: egy magyar párt megjelenése nem jelent újdonságot, az RMDSZ-nek ugyanis nem elôször kell szembenéznie konkurens magyar pártokkal. Markó Béla példaként említette a Magyar Független Pártot, amely elôször 1990-ben, majd Magyar Szabaddemokrata Párt név alatt ’92-ben és ’96-ban szállt versenybe az RMDSZ-szel, és minden esetben igen kevés szavazatot sikerült összegyûjtenie. A szövetségi elnök leszögezte: a továbbiakban is az RMDSZ-szen múlik, hogy gyôzni fog-e vagy sem, és nem másoktól. "Továbbra is azt látom, hogy az RMDSZ önmaga vetélytársa, mi akkor érünk el eredményt a választásokon, ha képesek vagyunk folyamatosan megújulni, ha képesek vagyunk megfelelô megoldásokat találni a saját közösségünknek" – fogalmazott a szövetségi elnök.

Az RMDSZ továbbra is ellenzi az államelnök által javasolt kétfordulós, egyéni szavazókörzetes választási rendszert, a szövetség véleménye e tekintetben semmit sem változott, mondta el a szövetségi elnök.

Mint már írtunk róla, azok a személyek, akik 1989 elôtt fizettek be Dacia illetve ARO gépkocsira, s a csekk- könyveket azóta sem számolták fel, kárpótlásra jogosultak. Azonban a kárpótlással kapcsolatban továbbra is több kérdést tesznek fel az olvasók.

Tavaly december 21-én a 883-as számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben tették közzé azt a 156-os számú sürgôsségi kormányrendeletet, amely a személygépkocsira befizetô magánszemélyek kárpótlását írja elô. Mivel sok idôs személy nem jut a jogszabály szövegéhez, visszatérünk ennek rövid ismertetésére. Éspedig: azok a magánszemélyek, akik 1992. február 15-ig fizettek be gépkocsira, kárpótlásra jogosultak, ha idôközben nem bontották fel az eredeti betétet, függetlenül attól, hogy elôleg vagy teljes összegû betét volt. A sürgôsségi kormányrendelet mellékletében foglaltak szerint országos viszonylatban 37.462 betétes számíthat kárpótlásra, amelynek teljes összege közel 760 millió lej. Maros megyében 1296 betéttulajdonos jogosult kárpótlásra, a kárpótlás összege ebben a megyében csaknem 26 millió lej. A kárvallottaknak járó összeg kifizetését a Gazdasági és Pénzügyminisztérium biztosítja állami értékpapírok kibocsátásával, amelynek értéke egyenlô a kárpótlás értékével. Az értékpapírokat – a kormányrendelet szövege szerint – két részben bocsátották ki a CEC RT. nevére (2007. december 21- én és 2008. január 21-én) és az állam egy év múlva vásárolja vissza. A Maros megyei CEC nevére – mivel névsor szerint az elsô 27 között van – december 21-én bocsátották ki az értékpapírokat, a visszavásárlás 2008. december 22-én történik. Tehát a jogosultak csak 2008. december 22-e után juthatnak pénzhez, amikor az a megyei CEC-kirendeltséghez kerül. A CEC feltölti a betéttulajdonosok számláját. A kárpótlás összege annak függvénye, hogy az illetô személy annak idején mekkora összeget fizetett be. A jogosultak csak 2008. december 22. után jelentkezhetnek a kárpótlás összegéért a CEC- kirendeltségeknél. A tulajdonosoknak vagy ezek megbízottjainak, illetve leszármazottjainak eredetiben kell bemutatniuk a CEC-dokumentumokat és a személyazonossági igazolványt, a speciális meghatalmazást, az örökösi bizonylatot vagy más törvényes igazolásokat.

Az értékpapírok kibocsátására és visszavásárlására vonatkozó elôírások véghezvitelével a Gazdasági és Pénzügyminisztériumot bízták meg, a CEC a magánszemélyek kárpótlásának kifizetéséért felelôs.

A CEC marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôsége a kormányrendeletben közölteken kívül semmilyen más információt nem szolgáltatott, csupán annyit mondtak el, hogy a CEC-nél is sokan érdeklôdnek, és ez év december végére hívják vissza ôket. Arról sem volt tudomásuk, hogy a sürgôsségi kormányrendelet alkalmazására útmutatót is kiadnának. Ugyanis a kormányrendelet azt sem pontosítja, hogy a betéttulajdonosokat értesítik vagy sem.

A CEC-nél arra sem tudtak választ adni, hogy mi történik azokkal, akik 1990–1991 folyamán a gépkocsi-betétet áthelyezték a BRD-hez, ahol szintén gépkocsibetétesként szerepelnek, úgyhogy a 70.000 lejük érintetlen maradt. Ezekre a kérdésekre, remélhetôleg, idôben választ kapunk az illetékesektôl.

Kizárólag magyar egyesületek vettek részt a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság tegnap délutáni sajtótájékoztatóján, melyen a 2008-as ifjúsági tevékenységek tervezetérôl, az országos és megyei pályázatokról és az AXIS Ifjúsági Központ mûködési lehetôségeirôl esett szó. Az Ifjúsági Igazgatóság elsô féléves programtervében vidéki kiszállások szervezése, egyhetes ifjúság napi rendezvénysorozat, illetve a fiatalok igényeit felmérô közvélemény- kutatás elkezdése szerepel.

– Szeretnénk minél több vidéki egyesülettel felvenni a kapcsolatot, ugyanakkor kiszállásaink során a helyi önkormányzatokat is felkeresnénk – jelentette ki Kovrig Zoltán ifjúsági tanácsadó. Kovrig a továbbiakban az országos és megyei pályázatok feltételeirôl és leadási határidejérôl tájékoztatott. A március 5 – június 30. közötti programokra vonatkozó megyei pályázatokat március 3-án déli 12 óráig kell benyújtani, az eredményeket március 5-én hozzák nyilvánosságra. Az országos pályázatok – melyek az április 14 – november 25. közötti projektekhez kapcsolódhatnak – március 14-éig adhatók le, az eredményekrôl március 25-én értesülnek az érdeklôdôk. A pályázási feltételek módosulásairól a www.e-tineret.ro honlapon találunk bôvebb tájékoztatót.

– A pályázatok finanszírozására erre a félévre 10.800 lejt kaptunk az Országos Ifjúsági Hatóságtól. Ez az összeg 30 százalékkal nagyobb a tavalyinál – nyilatkozta Kakassy Blanka, a Megyei Ifjúsági Igazgatóság elnöke.

A többnyire kihasználatlan AXIS-központ mûködését illetôen felmerült annak a lehetôsége, hogy a központ ifjúsági egyesületek állandó találkozóhelyévé váljon.

– Bármilyen ifjúsági tevékenységre átadnánk a szükséges infrastruktúrával – többek között kivetítôvel, számítógépekkel – ellátott termet. Bérleti díjat nem kell fizetni, mindössze az illetô egyesülettel kötött együttmûködési szerzôdésre, illetve a helyiségben folytatott tevékenység leírását és értékelését tartalmazó dokumentációra van szükség – mondotta Kovrig Zoltán.

Kakassy Blanka szerint a legtöbb fiatal nem tud az Ifjúsági Igazgatóság létezésérôl, és ha hallott is a szervezetrôl, állami intézmény lévén, idegenkedik tôle. A jövôben elsôsorban ezen kellene változtatni – jelentette ki az Ifjúsági Igazgatóság elnöke.

A 11. Európai Rendôrkongresszust megnyitó beszédében Franco Frattini hangsúlyozta, hogy az együttmûködés és a bizalom új kultúrájára van szükség. Javasolta, hogy a külsô határok fokozottabb védelme érdekében a tagországok állítsanak fel közös nyomozócsoportokat, továbbá fokozzák az információcserét, és hozzák létre a beutazók ellenôrzésének elektronikus rendszerét. A kétnapos tanácskozáson az uniós tagállamok, valamint más európai és Európán kívüli országok illetékes miniszterei, államtitkárai, illetve szakértôi vesznek részt. A legfôbb napirendi téma az európai határok fokozottabb ellenôrzése, valamint ezzel összefüggésben az adatbankokhoz való hozzáférés egységesítése. A résztvevôk ugyanakkor megvitatják azt a problémát is, amelyet a biztonság erôsítése és a szabadságjo-gok megôrzése közötti egyensúly megteremtésének szükségessége vet fel.

A schengeni bôvítés utáni új helyzetre utalva a tagállamok rendôri szervei közötti együttmûködés kiterjesztését sürgette Wolfgang Schäuble német belügyminiszter is.

A massachusettsi szenátor, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy öccse "rendkívüli jellemû és vezetô képességgel megáldott emberként" jellemezte az illinois-i szenátort.

Az elmúlt egy évben mindegyik aspiráns kereste a nagy súlyú politikus támogatását. Edward Kennedy a korábbi elôválasztások idején nem foglalt állást egyik aspiráns mellett sem.

A 76 éves szenátor Caroline Kennedyvel, a John F. Kennedy elnök lányával az oldalán jelentette be Obama támogatását a washingtoni Amerikai Egyetemen rendezett kampánygyûlésen. Állásfoglalása kemény csapás az ugyancsak a demokrata elnökjelöltség megszerzésére törekvô Hillary Clintonnak, aki állítólag arra kérte Kennedyt, hogy maradjon legalább semleges az aspiránsok versengésében.

"Változást érzek a levegôben" – fogalmazott a tekintélyes szenátor, aki szerint Obama a politikai vezetôk új nemzedékét testesíti meg. Obama mosolyogva hallgatta a pódiumon a méltató szavakat.

Barack Obamával lezárul az a régi politika, amely a faji, nemi és szexuális, valamint etnikai csoportok közötti ellentéteken alapul – mondta Kennedy, aki az utóbbi hetekben felháborodott Bill Clinton Obama elleni éles támadásain, azon, hogy a volt elnök a faji kártyát is belekeverte a kampányba. Az idôs szenátor két hete személyesen járt közben azért, hogy Hillary és Obama egy vitán tûzszünetet kössön a kérdésben.

Ted Kennedy emlékeztetett: annak idején egy másik fiatal elnökjelölt, a bátyja is új fejezetet kívánt nyitni az amerikai politikában, miközben a hivatalban levô, tekintélynek örvendô demokrata elnök, Harry Truman bírálta. Bátyja azonban közölte, hogy a világ változik, és a régi utak már nem járhatók. Most Barack Obama képviseli az új vezetôi generációt – jelentette ki.

Caroline Kennedy a gyûlésen azt mondta, hogy Obama ugyanolyan reményt és lelkesedést nyújt, mint egykor apja.

Oroszország "megfelelô" választ fog adni arra, ha a Nyugat az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül elismeri Koszovó dél- szerbiai tartomány függetlenségét – közölte kedden Moszkvában az orosz külügyi szóvivô.

"Feltételezzük, hogy partnereink tudatában vannak annak, milyen pusztító következményei lesznek egy egyoldalú eljárásmódnak" – fogalmazott Mihail Kaminyin, hozzáfûzve, hogy a kulisszák mögött szemmel láthatóan nyomást gyakorolnak Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkárra.

Oroszország reméli, hogy a Nyugat nem szánja el magát olyan lépésre, amely "romboló, precedens érvényû hatással lesz a nemzetközi kapcsolatok rendszerére" – közölte.

A koszovói albán vezetôk elôreláthatólag a jövô hónapban kikiáltják a névleg még Szerbiához tartozó tartomány önállóságát, amelyet a várakozások szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió számos tagállama – köztük Nagy-Britannia és Franciaország – el fog ismerni. A huszonhetek emellett arra készülnek, hogy átveszik az ENSZ-tôl Koszovó irányítását, 1800 fôs rendôri erôt és igazgatási szakembereket küldenek a túlnyomórészt albánok lakta kétmilliós Koszovóba. Kedden Szergej Mironovval, az orosz parlament felsôházának elnökével Moszkvában tárgyalt Tomislav Nikolic szerb ultranacionalista ellenzéki politikus, a szerbiai elnökválasztás elsô fordulójának gyôztese. Boris Tadic szerb elnök – aki Nikolic ellenfele lesz a szerbiai államfôválasztás vasárnapi második fordulójában – nemrég szintén Moszkvában járt; akkor átfogó energiaügyi megállapodásokat írtak alá az orosz féllel.

A Matica Sloveská szlovák kulturális intézmény nacionalista "álszakértôinek" befolyása alatt készül a szlovák oktatási reform – jelentette ki Pozsonyban Szigeti László volt oktatási miniszter, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselôje, aki szerint világosan körvonalazódnak a nemzetiségi oktatást károsító törekvések.

Szigeti fölöttébb gyanúsnak találja, hogy a Ján Slota nevével jegyzett magyarellenes kormányerôhöz, a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Ján Mikolaj oktatási miniszter nem hajlandó felfedni az országos oktatási programok elôkészítésén dolgozó szakbizottságok tagjainak kilétét, és az oktatási koncepciót sem teszi a nyilvánosság számára áttekinthetôvé.

Elsôsorban a történelemoktatást fenyegetô, a szlovák nemzeti mítoszokat építô ideológiák megteremtôi jelentenek hosszú távú veszélyt. Azoknak a Matica Slovenskához közeli "kvázi-tudósoknak" az elméletei, akik a kormány iránti hûségüket bizonyítandó olvasatlanul is a nevüket adták egy olyan, Robert Fico kormányfô elméletét védelmezô nyilatkozathoz, amely elmélet tekintélyes szlovák tudósok véleménye szerint tudományosan alátámaszthatatlan – emlékeztetett az MKP oktatási szakértôje az elmúlt hetekben lezajlott, az oktatási programokkal szorosan összefüggô fejleményekre. Nem kisebb veszélyt hordoznak a magyar anyanyelvi oktatás korlátozását célzó minisztériumi fondorlatok – mutatott rá Szigeti, aki hétfôi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy ismeretei szerint a február elsô felében esedékes iskolai "tudásfelmérô tesztek" írásakor a szlovákiai magyar iskolák diákjaitól a szlovák iskolákban oktatott tananyagot akarják számon kérni, jóllehet a diákon csakis az kérhetô számon, amire tanították.

A L-21 jelzésû, a Vandenberg támaszpontról 2006-ban felbocsátott mûhold irányíthatatlanul zuhan. A Lockheed Martin konszern által készített, több százmillió dollárt érô szerkezet soha nem mûködött, a szolgálatot röviddel azután felmondta, hogy alacsony Föld körüli pályára állt. Pályájának magasságából már több mint 70 kilométert veszített, s jelenleg 280 kilométerre van a Föld felszínétôl. Süllyedése a napi egy kilométerrôl 8 kilométerre gyorsult, így várhatóan február végén, március elején csapódik be a légkörbe, amelynek sûrû rétegében a súrlódás miatt darabokra hullik és elég.

Az intenzív hôséget "túlélô" esetleges roncsdarabok valószínûleg a Föld felszínének több mint 70 százalékát borító világóceánba zuhannak – jelentette ki Gordon Johndroe, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivôje. Megismételte, hogy az illetékes kormányzati ügynökségek figyelemmel követik az irányíthatatlanul zuhanó kémmûhold helyzetét, és tanulmányozzák a lehetséges beavatkozásokat a károk elkerülése érdekében. Bryan Whitman, a Pentagon szóvivôje emlékeztetett arra, hogy az utóbbi 50 év alatt mintegy 17 ezer, ember által készített tárgy hullott vissza a Föld légkörébe, de egyik sem okozott súlyos problémát. A legrosszabb eset 1997-ben történt, amikor egy Delta-II rakéta 255 kilogrammos üzemanyagtartálya egészben maradt, és Texasban egy farmer házától 45 méterre csapódott be.

Szakértôk szerint a minibusz méretû L-21-es valószínûleg atomjaira hullik és teljesen megsemmisül már a légkörben. Ha mégsem, akkor az jelenthet gondot, hogy a pályamódosításhoz szükséges, hidrazint tartalmazó rakéta-üzemanyagból egy csepp sem fogyott el eddig. A hidrazin mérgezô anyag, nagy mennyiségben halált okoz.

A bukaresti törvényszék kedden jóváhagyta a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét.

A törvényszék döntése nem végleges, öt napon belül fellebbezni lehet a bukaresti fellebbviteli bíróságon. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplô magyar megnevezés ellen, ezen a napon már ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenô vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította, amely nyíltan vallotta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alternatívájaként akarja létrehozni ezt az alakulatot.

Szász Jenô, a Magyar Polgári Párt elnöke a Mediafax tudósítójának kedden kijelentette, a párt beíratásával a politikai pluralizmus már nem csupán álom, hanem realitás a romániai magyar közösség számára.

"Óriási elégtételt jelent számunkra a 2004-es helyzet után, amikor 56.000 aláírással jelentünk meg, az RMDSZ pedig szabotált minket a kormány támogatásával. A mai döntés jogi és intézményes keretet jelent az eddig az RMDSZ által fenntartott monopólium alternatívájára. Ezentúl már elmondhatjuk, hogy a politikai pluralizmus már nem csupán álom, hanem realitás a romániai magyar közösség számára. A választás szabadsága biztosított ezentúl. És ez a jelenlegi célunk: biztosítani elôször a helyi választások, majd a parlamenti választások szabadságát" – nyilatkozta Szász Jenô MPP- elnök.

Még 200-450 ezer embert kell valamilyen szempont alapján "szétosztani" a nyugdíjpénztárak között, akik a kijelölt határidôig nem választottak maguknak idôs korukra anyagi hátteret biztosító pénzügyi intézményt – jelentette be Paul Pacuraru munkaügyi miniszter.

A tárcavezetô hétfôn találkozott a nyugdíjpénztárak vezetôivel. Jelezte: a következô napokban – miután konzultál majd a Magánnyugdíj-rendszert Felügyelô Bizottság (CSSPP) és az Állami Nyugdíjpénztár (CNPAS) illetékeseivel – jelentést terjeszt a miniszterelnök elé, s abban felvázolja az érintettek "szétosztásának" lehetséges módozatait. Várhatóan számítógépes sorsolás útján végzik el majd a besorolásokat február végig.

Tavaly szeptember 17-tôl január 17-ig volt idejük a 35 év alatti munkavállalóknak, hogy a nyugdíjreform keretében kötelezôen válasszanak maguknak egyet a tizennyolc intézmény valamelyikébôl. A 35 és 45 év közöttiek önkéntes alapon csatlakozhattak a jövendô állami nyugdíj kiegészítése céljából. Számukra és a náluk idôsebbek számára amúgy marad az állami nyugdíjbiztosítás.

Az összesítések alapján 4,03 millióan kötöttek kötelezô magánnyugdíj- szerzôdést az említett idôszakban. Ez a szám félmillióval meghaladja az elôrejelzéseket. A CSSPP legkésôbb február 25-ig a pénztárak által benyújtott adatokat feldolgozza, és kiszûri azokat, akik többszörösen szerzôdtek.

Az elsô évben a nyugdíjalapba befizetett, a bruttó jövedelem 9,5 százalékát kitevô járulék két százaléka megy a magánpénztárakhoz, ez az arány évente egy százalékkal nô, amíg eléri a hat százalékot.

A pénztárak vezetôi nyilatkozataiból az derül ki, hogy a befolyó pénzt egyelôre inkább a hazai tôzsdén fektetik be, ugyanis ez magasabb hozamokat ígér, a külföldi befektetéseket érzékenyebben érintené az árfolyamingadozás.

Egyelôre abszolút gyôztesnek az öt legnagyobb pénztár bizonyult: az ING körülbelül 1,2 millió, az Allianz-Tiriac 900 ezer, a Generali 340 ezer, az Aviva 290 ezer, az Interamerican pedig 225 ezer klienssel büszkélkedhet, ôk együttesen a piacon lévô ügyfelek több mint 80 százalékát nyerték meg maguknak.

Agache Aurel Dionisie, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt volt milicista fia, a Népújságban megjelent, Frunda György szenátorral, a vádlottak védôügyvédjével január 17-én készült interjúra kívánt reagálni. Az alábbiakban, a replika jogán, közöljük észrevételeit.

"Frunda úr azt kérte az Európai Emberjogi Bíróságtól (CEDO), állapítsa meg, hogy a felperesek etnikai hovatartozásuk miatt nem részesültek korrekt eljárásban. Ezt a kérést a CEDO elutasította (a határozat 80. és 82. pontja alapján).

Az Európai Emberjogi Bíróság 1505/02 sz. határozatában elutasította a kérést, miszerint megszegték volna az Európai Emberjogi Konvenció 14. cikkelyét. A 6. cikkely 1-es és 3-as, a méltányos idôtartam betartására, illetve a jogi procedurális vétségekre vonatkozó paragrafusát nem tartották tiszteletben, semmiképpen sem az etnikai alapú diszkriminációt. Minden olyan kísérlet, amely kapcsolatot akar teremteni a CEDO 1505/02 és egyes magyar miniszterek ellen indított eljárás között, erôltetett, mindenféle jogi alapot mellôzô, rosszindulatú és manipulatív próbálkozás. A CEDO döntése világosan kimondja: bár a bizonyítékok világosak voltak, az ügyészség ok nélkül halogatta a bûnvádi eljárás véglegesítését. (Határozat, 58. pont.)

Mindig elismertem, hogy az apám a kivizsgálásai során sokszor megszegte az emberi jogokat, de arra nincs bizonyíték, hogy bárkit megerôszakolt vagy megzsarolt volna. Apám viselkedése nagyon agresszív volt. De ha csak 1%-át elfogadta volna annak, amit felajánlottak neki, hogy hunyjon szemet a a szocializmus idején virágzó gazdasági bûncselekmények esetén, dollármilliomossá vált volna még Ceausescu idején is. Határozottan kijelenthetem, hogy legyôzte ôt ez a rendszer, és 1988- tól kezdve lepaktált azokkal, akik törvénytelen úton gazdagodtak meg.

Elküldöm önöknek annak a dokumentumnak a másolatát, amely bizonyítja, hogy nem viselt fegyert azon a fatális napon, mint ahogy a többi kézdivásárhelyi milicista sem.

Az Agache család is panasszal fordult a CEDO-hoz, éppen a 6. cikkely 1-és 3-as bekezdésében foglalt emberi jogok megsértése miatt, amelyet a tisztelt bíróság bölcsen, az Agache családot ért újabb jogsértéssel egészített ki az Európai Konvenció 2. cikkelye alapján, amely az élethez való jogot szentesíti. Valahányszor ezt a cikkelyt áthágják, az államnak, egyebek mellett, bizonyítania kell, hogy hivatalos és hatékony nyomozást folytatott az ügyben. Ellenkezô esetben megsértik a 2. cikkelyt.

Az államnak bizonyítania kellene, hogy a nyomozással azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy elítél minden olyan cselekményt, amely direkt vagy indirekt megsérti az élethez való jogot.

Ami a perújrafelvételt illeti, mi is azt szeretnénk, ha a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság a per újrafelvételôrôl határozna, aminek az esélye, sajnos, nagyon kicsi. Meggyôzôdésünk, hogy ha az ügyet például Franciaországban tárgyalták volna, Filip Orban Daniella Kamillára sokkal súlyosabb büntetést szabtak volna ki, mint a 7 év, le nem töltött börtön".

Egyszerû indítványt készül benyújtani a regisztrációs adó témájában a képviselôházban a Demokrata-Liberális Párt (PDL) – jelentette be Emil Boc, a párt elnöke.

A demokrata-liberálisok olyan dokumentumot készülnek elôterjeszteni, amely ennek az adófajtának az eltörlését irányozza elô, valamint azt, hogy akik már befizették, azok peres eljárás nélkül, automatikusan kaphassák vissza az összeget. Boc jelezte: az indítványt a téli szünet utáni parlamenti ülésszak elején fogja benyújtani a PDL ötven képviselôje.

Az indítvány jogi alapját az Európai Bíróság San Giorgio ügyben 1982-ben hozott döntése képezi, amely – mint Boc fogalmazott – kimondja, hogy az európai közösség tagállamai kötelesek visszafizetni a közösségi jog megsértésével, adó formájában beszedett összegeket. Vagyis az állampolgárnak nem kell bírósághoz fordulnia pénzének visszaszerzéséhez, mivel eleve létezik erre vonatkozó jogszabály – érvelt a (PDL) elnöke. Boc úgy vélte, a kormány az utóbbi idôben "kétkulacsos" magatartást tanúsított ebben a kérdésben.

Az egyszerû indítvány arról szól, hogy a kezdeményezô vitát javasol a parlamentben az adott kérdésrôl, ezt szavazás zárja, de a voksolás eredményének nincs közjogi következménye, vagyis nem kötelez senkit lemondásra, legfeljebb politikai üzenete van.

Sorra alakulnak az RMDSZ-en belüli, különbözô irányzatú csoportosulások, az úgynevezett platformok. Az RMDSZ új alapszabályzata szerint ahhoz, hogy valamelyik politikai mozgalom platformként tudjon mûködni az RMDSZ keretében, 750 támogató aláírásra van szüksége.

A múlt hét végén tartott Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén beszélgettünk Kelemen Kálmánnal, a Kereszténydemokrata Platform elnökével, aki elmondta, hogy több mint 1.200 aláírást sikerült összegyûjteniük az ország összes, magyarok is lakta megyéibôl.

– A sikerhez az is hozzájárult, hogy külön jogi személyiségként létezik a Kereszténydemokrata Társulatunk, és ennek tagjai nagyban hozzásegítettek, hogy elérjük ezt a számot. Folyamatban van a szimpatizánsok gyûjtése, és arra számítunk, hogy ha lesznek anyagi eszközeink, megkeressük mindegyik kisközösséget, amely támogatott minket – voltak megyék, ahol 250-300 aláírást is kaptunk –, ezekre az emberekre számíthatunk. Elsôsorban a gondjaikat szeretnénk meghallgatni, mert észrevettük, azért távolodnak el az emberek a politikától, mert nincs aki a bajaikat meghallgassa, és ígérgetnek nekik, de nem azt teszik, amit megígértek, hanem látszatdolgokkal állnak elô.

– Mire gondol konkrétan?

– Például a nyugdíjemelésre, amelyre most rájön a sokszoros energiadrágítás, s visszaveszik, amit adtak. Tehát az emberek joggal ábrándultak ki a felelôtlen, népet félrevezetô politikusokból.

– Az RMDSZ politikusairól beszél?

– Az RMDSZ-politikusok egy része azzal követ el bûnt, hogy amint a katolikus gyónásban van – gondolattal, szóval, cselekedettel, de fôleg mulasztással –, nem ugrik olyankor, amikor olyan intézkedés születik, amire nagyon érzékenyek azok emberek, akik elvi politizálást várnának az RMDSZ-tôl. Mondok egy példát. Az RMDSZ az Európai Néppárt elkötelezett tagja. Az Európai Néppárt egyik alapelve a szubszidiaritás. Ez attól a politikai erôtôl, amely ehhez a politikai családhoz tartozónak tartja magát, megkövetelné, hogy azonnal tiltakozzék, amikor olyan intézkedést hoznak, mint például az, hogy a helyhatóságoktól elveszik az ingatlanforgalmi adó nagy százalékát. Egyfajta központosítási törekvésrôl van szó. Erre nem bólintani kell, vagy vállat vonogatni, hanem azonnal megtámadni azt az intézkedést, amit egy liberális kormány hoz, amely szintén ellentmond a saját elveinek, miszerint kisebb állami befolyást akarnak.

– Folyik tehát ez a politikai farizeus- színjáték, és azt hiszik, az egyszerû ember nem tud ítélni. Pedig tud. Mi ezekre alapozunk, ilyenek a támogatóink, és mindegyik támogatónk hozhat még két-három szimpatizánst. 20-30 ezres erôre számítunk.

– Nem akarunk külön pártot alakítani, mert eddig is inkább az önkorlátozással és sok jóról való lemondással maradtunk hûségesek az RMDSZ-hez. De tudomásul kell venni, hogy ha nem akarjuk növelni az RMDSZ-ben fellépô vagy felléphetô centrifugális erôket, vissza kell térni a kisközösségekhez, azokat kiépíteni és azokra támaszkodni a jövôben.

– Azt mondta, azokat az embereket akarják megkeresni, akikre nem figyeltek oda, a kispénzûeket, nyugdíjasokat. Ezt hangoztatja az RMDSZ is, és erre vállalkozik, saját bevallása szerint, "sokkal markánsabban" a frissen létrehozott Szociáldemokrata Platform is.

– Lehet, hogy túl szûkszavúan fejeztem ki a szándékunkat. Mi azt a széles körû értelmiségi réteget szeretnénk megcélozni, akik úgy érzik, ôket is elhanyagolták az utóbbi években, és a véleményüket csak formálisan fogadták el. Ezeket az embereket szeretnénk a sorainkba hozni, akár aktív tagként, akár szimpatizánsként. Mert a valóság az, sok helyen úgy érzi a magyar közösség, hogy nincs szellemi irányítója, vagy azok, akik felvállalták a szellemi irányítást, elidegenedtek tôle, nem elérhetôk vagy sablonossá vált a viselkedésük vele szemben.

A síráshoz hasonlóan a születésünktôl fogva elkísér. Hozzuk magunkkal valahonnan az anyaméh laboratóriumából, de még azon túlról is génjeink sokkötetes lexikonjából. Hisz a vak kisbaba is ismeri, aki nem látja, talán csak érzi a fölé hajoló nevetô arcokat.

Szervezetünk öngyógyító erôi közül az egyik legfontosabb. A jóízû kacagás kitágítja az ereket, felgyorsítja a vérkeringést, fokozza a szívverést, serkenti a szervezet oxigénnel való ellátását. Miközben megmozgatja az arcizmokat, a mellkasunkat és a hasizmokat is, s néha valósággal bele- belerázkódunk a hahotába, izmaink ellazulnak, agyunkban boldogsághormonok szabadulnak fel, amelyek kellemesen hatnak a testre is. A vidámságnak sok fokozata van, a szájunk szögletében képzôdô mosolytól, az arcunkon átsuhanó finom iróniától a kuncogáson, a jóízû kacagáson, a döcögô nevetésen át a hahotázó vidámságig és a röhögésig… Néha úgy tudunk nevetni, hogy közben kicsordul a könnyünk is.

A legtöbbet a gyermek kacag, különösen akkor, ha vele egykorú gyermekek társaságában van, ami szinte pótolhatatlanul fontos számára.

De vajon, mi felnôttek nevetünk-e eleget? Vajon igaz-e, hogy az ízig-vérig vicces ember, aki munkahelyén és társaságban is képes megnevettetni másokat, lassan "védelemre szoruló" embertípussá válik?

A gelotológia a nevetés gyógyító hatását elemzô tudományág. Már az ókorban tudták, hogy a nevetés jó hatással van a kedélyállapotra. A jó kedély a testi folyamatokat kedvezô irányba változtatja. A komédiások elôadásait gyógyítás céljából az ókorban a görögök, kínaiak igénybe vették. A középkorban az uralkodók evégett is tartottak udvari bolondot. A nevetés csillapítja a fájdalmat, ugyanis a szervezetben adrenalin, noradrenalin, béta-endorfin hormonok szabadulnak fel, amelyek közül az elsô kettô jó kedélyállapotot okoz, a harmadik fájdalomcsillapító hatású. A nevetés csökkenti a kortizol kiválasztását, elôsegíti a védekezô anyagok, immunoglobulinok, t-limfociták, gammainterferonok képzôdését, tehát erôsíti az immunrendszert. Nevetés közben csökkennek a stresszhormonok, a norepinefrin, kortizol, dopamin szintje a szervezetben." (Bernád Ilona)

A nevetésterápiát ausztriai és magyarországi kórházakban is alkalmazzák, s a "bohócdoktorokat" megtaláljuk Marosvásárhelyen is.

Alapjában vidám embernek tartja-e magát? Hány percig nevet egy átlagos nap során? Mitôl lesz igazán jókedve? Meg tud-e nevettetni másokat? Van-e humorérzéke? – kérdeztük ankétunk során idôsektôl és fiataloktól.

A. M., 59 éves, vállalkozó:

– Amikor nincs rossz kedvem, nem vagyok eszementen dühös, akkor, azt hiszem, vidám ember vagyok. Összességében 1-1,5 órát vagy többet is nevetek naponta (kamatmentes) részletekben. Igazán jó kedvem attól lesz, ha az ügyfeleim fizetnek (!), (még jobb kedvem lesz, ha sokat .... és fergetegesen jó kedvem lesz, ha rengeteget fizetnek!). Akkor is jó kedvre derülök, ha pozitív gondolkodású társaságban vagyok, ha valaki eredendôen vicces, s nem csak erôlteti. Természetesen a saját hülyeségeimen tudok a legjobban mulatni (ez némi önzésre mutatna, de nem vagyok önzô! – ha kell, errôl írásos igazolást is adok). Kiváltképp akkor tudok megnevettetni másokat, ha hasonló beállítottságú figurával találkozom, aki szereti az iróniát, öniróniát, a humort, s egymás szavába vágva emeljük a tétet..., míg a fuldoklásig röhögünk (Elvégre Updike szerint "Az Úristen szereti a vidám hullákat!")

Anyám azt mondta, hogy mikor csecsemô voltam, még nem volt humorérzékem, de késôbb meggyôztem, hogy már akkor is volt, csak a sok pelenkamosás közben elkerülte a figyelmét. (Higgyék el, végül is a mutti erre vonatkozóan is önként és teljes körû beismerô vallomást tett! Márpedig az anyák mindig igazat mondanak!)

B. M., 72 éves, nyugalmazott öntômester

– Maguk hülyének néznek engem. Mi a fenén lehet nevetni manapság? Hacsak nem attól jön meg a kedvünk vagy megy el végleg, ahogy úton-útfélen átvernek, majd mikor jól megbôröltek, a markukba nevetnek a hátunk mögött. A politikáról nem is beszélve. Ha sokat nézem a televíziót, hallgatom a rádiót, s az újságot olvasom, még az a halvány humorérzék is elapad, amit a lelkem mélyén megpróbáltam megôrizni. Ami tiszta röhej, azon nem lehet nevetni.

Cs. Á., 62 éves, szobafestô

– Azt mondják, hogy van humorérzékem. Szeretem megnevettetni azokat, akik a közelemben vannak. Annyi baj ért a mindennapok során, hogy talán épp a nevettetéssel szeretném túltenni magam a gondokon. De míg más nevet, nekem mégsem sikerül, ezért, ha összeadom a vidám perceket, talán egy félórát sem tesznek ki naponta. Ezt 12 órából kivonva szinte semmi. Mi magyarok nem nevetünk eleget.

P. M., 81 éves, háziasszony

– Ritkán nevetek, s idétlennek tartottam azokat az embereket, akik csak a hülyeségen törték a fejüket. Régebben, hosszú éveken át a rádiókabaré tudott úgy igazán megnevettetni, de mostanában már nem értem a poénokat, mivel nem élek a magyarországi valóságban. Régen a férjemmel megnéztünk egy-egy vígjátékot vagy vicces filmet, az utóbbi években a jó öreg barátnôim vesznek jegyet a vásárhelyi kabarékra. A jó poénokon akkor nevetek a legtöbbet egy átlagos év során.

I. K., 58 éves, könyvtáros

– A vidámság családi örökség. Édesapám még a halála elôtt is viccelôdött. Egy augusztusi napon, amikor a házassági évfordulójukat ünnepeltük, s ô már ágyban fekvô beteg volt, megkérdeztük, hogy mit kívánna magának? "Azt, hogy ilyen meleg napokon majd terítsetek a síromra egy vizes lepedôt" – válaszolta.

Szeretem a szellemes bemondásokat, szívesen hallgatom, megjegyzem és mondom is tovább a jó vicceket. Összességében nem sokat nevetek naponta, kivéve, amikor ügyelek az unokámra. Amikor kisebb volt, egymásra néztünk és nevettünk.

C. B., 38 éves, egészségügyi asszisztens

– Vidám fickó voltam, amikor megnôsültem. Nem vagyok sem magas, sem túlságosan jóképû, a lányokat és fôleg a nálam idôsebb hölgyeket azzal nyertem meg, hogy pajzán vicceket mondtam nekik. Egy ideig noteszbe jegyeztem, amit másoktól hallottam, késôbb már nem volt szükségem a segítségre. Ha jó volt a társaság, órákig dôlt belôlem a humor. A feleségem évekig velem nevetett. Miután megszülettek a gyermekeink, egyre komolyabb lett, s barátok között is rám förmedt, ha a régi viccekkel elôhozakodtam. Mind gyakrabban pisszegett, ha baráti társaságban a pénztelenségrôl, betegségekrôl szóló sirámokat próbáltam jópofasággal elütni. Szinte belém sulykolta, hogy idétlen vagyok. Odáig jutottunk, hogy ha egy vígjátékon nevetek, más csatornára vált át, mintha irigyelné a még megmaradt jókedvet is tôlem.

G. T., 28 éves, elárusítónô

– Nemigen szoktam nevetni. Sokan mondják, hogy túl komoly vagyok a koromhoz képest, de engem egyenesen zavar, amikor fiatalok összegyûlnek és minden butaságon röhécselnek. A családomban rajtam kívül nem volt gyerek, felnôttek között nôttem fel, valószínûleg emiatt is lettem komolyabb, mint a velem egykorúak. Az iskolában sem barátkoztam könnyen, zavart, hogy az osztálytársaimmal szinte nem is lehetett komolyan beszélni, mindent elhülyéskedtek. Ôk sem keresték a társaságomat, utólag tudtam meg, az volt a véleményük rólam, hogy nincsen humorérzékem. Nem vagyok szomorú ember, de nem látom értelmét a sok röhögésnek.

H. H., 55 éves, kapus

– Szerintem aki nem nevet, az sok mindenrôl lemarad az életben. Nem hiába állítják, hogy a nevetés az élet fûszere. Persze, mint mindenkinek, nekem is vannak gondjaim, nehézségeim a munkahelyemen, a családban, de ennek ellenére minden ismerôsöm azt állítja, hogy jól érzik magukat körülöttem, mert nekem mindig jó a kedvem és megnevettetek másokat. Nem túlzok, amikor kijelentem, hogy naponta több mint három órát nevetek. Nem mondok vicceket, de mindennek próbálom a humoros oldalát megtalálni, hiszen minden jóban van valami rossz. Én ôszintén sajnálom azokat az embereket, akik folyton gondterheltek, akik annyira elsüllyednek a saját problémáikban, hogy lemaradnak minden széprôl, amit a világ apró dolgai nyújtanak. Ôk úgy érzik, nincsen min nevetniük. Én például gyakran attól is jókedvûvé válok, ha látom, hogy valakit megnevettettem. Nagyon jó érzés.

E. A., 21 éves, egyetemista:

Igazán, tiszta szívembôl nagyon ritkán nevetek, viszont annál többet mosolygok. Nagyon szeretek olvasni, fôleg anekdotákat, novellákat, és ezek poénján gyakran mosolygok. Társaságban a humoros történeteken szoktam nevetni. Én kevésbé jegyzem meg a vicceket, nem tudom ôket továbbadni, de saját élményeimmel sokszor megnevettetem a családomat, barátnôimet. Amikor egy- egy vizsgám sikerül, jókedvemben madarat lehetne fogatni velem. Szerintem az örömöt, a vidámságot nem feltétlenül a nevetéssel lehet kimutatni, elég lehet egy boldog mosoly, egy ragyogó tekintet.

Véleményeket, hozzászólásokat a nepujsag@e-nepujsag.ro (harmónia) e-mail címen várunk.

Hozzászólás

"Együtt élni vagy házasságot kötni?" címmel a Harmónia mellékletben január 16-án megjelent cikkre vonatkozó gondolatok

Engedtessék meg – noha kérdezetlenül, de az olvasottak miatt mélyen elszomorodva s ugyanakkor lélekben felindulva – néhány gondolatban a házasságról alkotott véleményünknek, mint házaspár, hangot adni.

Kedves fiatalok, kortársaitok vagyunk, fiatalabbak, mint egyes felszólalók az Együtt élni vagy házasságot kötni? címû írásból. És házasok. Miért? Mert úgy gondoljuk, hogy mindaz, amit a házasság nyújt, nem helyettesíthetô semmiféle szóbeli megegyezéssel, sem az összeköltözéssel, sôt, azzal sem, hogy egy meghitt pillanatunkban kéz a kézben talán elmondtuk egymásnak, hogy "veled akarom leélni az életem". Azért állítjuk ezt, mert tapasztalataink szerint pusztán emberi erônkbôl képtelenek vagyunk egészséges házassági kapcsolatban élni. Ezt támasztja alá a riportban megszólaltatott személyek akár házassági, akár élettársi kapcsolatra vonatkozó véleménye is.

Ismerkedésünk idôszaka bô 7 évet ölel fel életünkbôl, és olyan évek ezek, melyeket nem bántunk meg. Talán azért, mert már tizenévesekként is komolyan gondoltuk barátságunkat és kapcsolatunkat, és idôt adtunk egymásnak, hogy a baráti együttlétek, kirándulások, családi látogatások alkalmával jobban megismerhessük egymás személyiségét, a hasonlóságokat, különbözôségeket. Négy egyetemi év alatti távollét sem tudta romba dönteni kapcsolatunkat, mert felismertük egymásban az értéket, amiért éreztük, hogy hálásak lehetünk. Nem volt szükség összeköltöznünk ahhoz, hogy megtudjuk: egy ügyes, vendégszeretô, a másik kedvét keresô, a konyhában is helytálló leány és egy megbízható, kitartóan szeretô, családközpontú fiú talált egymásra.

Mi házasságot nem azért kötöttünk, hogy legyen mit felbontani, hanem azért, hogy legyen amit ápolni. A házasságunkban elôforduló nézeteltérésekre nem a válás a megoldás (ennek a gondolatát eleve kizárjuk), hanem törekszünk megtalálni a megbékélés, a megbocsátás útját. Egyéniségünk házaséletünk minden eltöltött percével egymáshoz csiszolódott, szeretetünk, szerelmünk nem csökkent, sôt az érzés valódi mélységeit tapasztaljuk. Nem lettünk kevesebbek vagy szegényebbek, nem veszítettük el a szabadságunkat, hanem fölemeltük, gazdagítottuk és kibontakozni segítettük egymást.

Napjainkban már mindent megmagyaráz a "ma". Ami a tegnap volt, már elavult, már nem érdekel, ami holnap lesz ... hát ki tudja, mi lesz. Egyesek vészjóslóan vélekednek, mások néhány bankóért minden jót "belelátnak". Újra és újra felcsendül a régi biztatás: "Carpe Diem". Sajnos, nagyon sokan foggal-körömmel ragadják magukhoz a jelen pillanatot és mindazt, amit a "ma" társadalmi és erkölcsi trendje kínál.

De hát megszoktuk, mert megszoktattak: mindenbôl a legújabb kell, a legmodernebb ... még az erkölcsi nézetekbôl is. Érdekes, hogy a 21. század küszöbén sok millió fiatal úgy gondolja, hogy a házasságmentes együttélés jobb, mint az évszázadok óta hûen fenntartott, megôrzött és esküvel pecsételt elkötelezettség férfi és nô között. Természetesen álláspontjukat érvekkel támasztják alá és megvan az okuk, amiért így gondolkodnak. De ez náluk kezdôdött? Vagy talán már a szüleink nem voltak elég következetesek, és engedték – sôt segítették – meggyökerezni bennünk a szabadelvûséget?

"Ma már más világot élünk" – halljuk nagyon gyakran. Ma már a fiatalok olykor pubertáskor elôtt odaadják szüzességüket. Nem elveszítik – önként adják. Ma már okosan kell meggondolni: elôbb anyagilag bebiztosítom magam, aztán az anyagi biztonság után jöhet a bizonytalan kapcsolat. Papírral vagy papír nélkül hiába kezdek el egy kapcsolatot, amit már eleve csôdre ítélek, amibe beleszövöm a válás lehetôségének fonalát. Ha pedig egy kapcsolat mûködik, azt a papír nem rontja el, hanem hivatalossá teszi.

Igaz: nem a papír a garancia, hanem az Isten színe elôtt megfontolt és teljes komolysággal kimondott IGENünk, amely által holtomiglan-holtáiglan, egészségben, betegségben, gazdagságban és szegénységben igent mondtunk egymásra. Ehhez érettség, hit és erkölcsi tartás kell, nem pedig a világ filozófiai irányzatainak és erkölcsi áramlatainak sodrásában könnyelmû lebegés.

Ôszintén reméljük, hogy csak az fog veszendôbe menni, amit veszni hagyunk. És nem lesz ezek között a házasság szent köteléke.

A Gergely házaspár

Szervezetünk zavartalan mûködéséhez kb. 40 tápanyagra van szükség. Azokat a tápanyagokat, amelyeket szervezetünk nem tud elôállítani, esszenciálisoknak tekintjük. Hiányuk olyan mûködési zavarokat okoz, amelyeket a kellô bevitellel megszüntethetünk.

A szükséges tápanyagok a következôk: esszenciális aminosavak, a vízben és a zsírban oldódó vitaminok, az ásványi anyagok valamint az esszenciális zsírsavak.

Normális mûködéséhez szervezetünk megfelelô energiatartalmú tápanyagot, kis mennyiségû átalakítható szénhidrátot, emészthetetlen szénhidrátokat (rostokat), nitrogént és vizet igényel. Ha a táplálékok többségét túlzott mennyiségben fogyasztjuk, károsak az egészségre. Szervezetünk tápanyagszükséglete egyénenként, életkorunktól, nemek szerint, illetve naponként, az elvégzett munka természetétôl és mennyiségétôl függ, változik a terhesség illetve a szoptatás ideje alatt. Heveny és krónikus betegségek, különbözô gyógyszerek használata, az éghajlati tényezôk, a táplálkozás módja is befolyásolja.

Ahhoz, hogy minden szervünk elláthassa a feladatát, hogy mindennapi munkánkat el tudjuk végezni, a gyermekek növekedéséhez, a károsodott szövetek regenerációjához energiára van szükségünk. Ezt az energiát a táplálkozás során a szervezetünkbe bekerülô fehérje, zsír, szénhidrát és alkohol oxidációja biztosítja. Egy gramm fehérje és szénhidrát oxidációja 4 kcal energiát, egy gramm zsíré 9 kcal-t, egy gramm alkoholé pedig 7 kcal energiát biztosít.

Egészséges egyénekben az energiaszükségletet három tényezô befolyásolja: az alapvetô élettani folyamatok fenntartásához szükséges energia, a tápanyagok elfogyasztásakor és az azt követôen felhasznált energia (megtermelôdött hômennyiség) valamint a fizikai aktivitás során szükséges energia.

A szervezet tápanyagigényének a fedezése érdekében rendelkezésre álló élelmek évszak szerint változnak. Télen a kalóriadús ételeket, tésztaféléket, száraz hüvelyeseket, konzerveket nagyobb gyakorisággal fogyasztjuk az energiaszükségletünk biztosítására. Ami pedig a minôségi igényeket, ezen belül a vitaminszükségletet illeti, elsôsorban a vízben oldódó vitaminok biztosítására kell a szokásosnál jobban odafigyelni.

A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) közös vonása, hogy a szervezetben raktározódhatnak és hosszabb idôn át tartalékul szolgálhatnak, lassabban ürülnek ki. Az állati termékek (tej, hús, tojás) megfelelô mértékû fogyasztása biztosítja a szervezet A- és D-vitamin-igényét, a gabonafélék, száraz hüvelyesek, növényi olajok a szükséges E-vitamin bevitelét, míg a leveles zöldségek, máj és tejtermékek K-vitamint visznek a szervezetbe, amelyet a bélbaktériumok is elôállítanak. Ésszerû és változatos táplálkozással kialakíthatók és fenntarthatók a téli idôszakra szükséges raktárak a zsírban oldódó vitaminokból.

Nehezebb a szükséglet kielégítése a vízben oldódó vitaminok (B-, C-, P-vitamin) esetében, amelyek gyorsan felszívódnak és kiürülnek, gyakorlatilag nem raktározódnak. Példának okáért, a szervezetünkben levô C-vitamin-tartalék maximálisan 1-3 hétig elégséges. Ráadásul a vízben oldódó vitaminok oxigén, fény, savasság hatására könnyen bomlanak, tehát az élelmiszerek tartósítása, mosása, fôzése-sütése a vitamintartalom csökkenését eredményezi.

Emellett az élelem hosszas tárolása, ami télen számos esetben elkerülhetetlen, szintén csökkenti a vitamintartalmat, fôleg akkor, ha a tárolás nem túl alacsony hômérsékleten történik.

Az állati termékeket, gabonanemûeket, hüvelyeseket, zöld növényeket magába foglaló vegyes táplálkozás folyamatosan biztosítja a szervezet számára a különbözô B-vitaminokat, beleértve a B12-vitamint is, amely csak állati termékekben van jelen. Egyes B-vitaminok a bélben termelôdnek.

Mivel az emberi szervezet a C-vitamint egyáltalán nem képes elôállítani, a szükségletet a táplálkozással kell fedeznünk. Számolni kell azzal, hogy téli idôszakban kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, ezért a tavasz beálltával gyakorivá válhat a C- hipovitaminózis. Abban az esetben ugyanis, ha a szükséges vitaminmennyiség nem kerül a szervezetbe, vitaminszegénység (hipovitaminózis) vagy ritkábban hiánybetegség (avitaminózis) alakul ki. Mivel a szövetek vitaminérzékenysége nem azonos, a hiánytünetek csecsemôknél, gyermekeknél kifejezettebbek.

A tavaszi fáradtság elkerülésére vagy csökkentésére C-vitaminban gazdag savanyúságokat, gyümölcsöket és zöldségeket kell az étrendbe iktatni, amelyeket lehetôleg nyersen, salátának elkészítve, esetleg párolva célszerû fogyasztani. Télen a mélyhûtött gyümölcsök, zöldségek, a citrusfélék, az alma, a káposzta a legjobb C-vitamin- forrás. A savanyú káposzta nemcsak olcsóbb a primôröknél, hanem egyúttal több C-vitamint tartalmaz.

Ábrám Zoltán

Az elhízás korunk súlyos egészségügyi problémájává vált. Maga az elhízás általában fokozatosan kialakuló anyagcserezavarnak tekinthetô, amelynek lehetnek belsô okai (öröklôdés, genetikai betegségek, idegrendszeri és hormonális elváltozások), de kialakulását elôsegíthetik külsô tényezôk (táplálkozás, testmozgás hiánya, bizonyos gyógyszerek) is.

Az elhízás komoly kockázatot jelent az egészségre, hiszen az obezitáshoz gyakran társuló cukorbetegség, magas vérnyomás és zsíranyagcsere-zavar a szív-érrendszeri betegségek nagy rizikótényezôi közé számítanak.

A javasolt fizikai aktivitás formáját két tényezô dönti el: az elhízás mértéke és az esetleges egyéb betegségek.

Néhány irányelv elhízottak testedzéséhez: a mozgás típusa legyen dinamikus, nagy izomcsoportokat megmozgató, aerob állóképességet fejlesztô (séta, gyaloglás, úszás,kerékpározás), kiegészítve az izomzatot fejlesztô gyakorlatokkal nem csak a felsô végtagon, de óvatos hasizom- erôsítést is végezve.

A mozgás idôtartama kezdetben 15-20 perc, ezt fokozatosan lehet 60 percre növelni. A mozgás gyakorisága, rendszeressége a kezelés eredményessége szempontjából talán az intenzitásnál is lényegesebb. Jelenlegi ismereteink szerint optimális a hét minden napján végzett fizikai tevékenység, de minimumnak a heti öt alkalom tekinthetô.

Ezek irányelvek, s mindenkor az egyén aktuális egészségi állapota és életkora alapján jelölhetô ki a biztonságos és hatékony mozgásprogram. A gyógyszeres kezeléshez hasonlóan az aluldozírozott mozgás nem kellôen hatékony, míg a túladagolt kockázatos lehet. Inkább az idôtartamot ajánlott növelni, mint az intenzitást, mert hosszabb ideig tartó mérsékelt intenzitású testmozgás kedvezôbb a zsírok lebontása szempontjából.

A rendszeres testedzés hatására a szervezet edzetté válik, az erônléti állapot javul, a fizikai teljesítôképesség nô.

A leghatékonyabb testsúlycsökkentô program, a fogyás mértékét tekintve, a diéta és testedzés együttes alkalmazása. Ezáltal elsôsorban a szervezet zsírtartalma csökken, míg csak diéta mellett jelentôs az izomtömeg-veszteség is.

Tehát a legkedvezôbb hosszú távú eredményeket a diéta és a testedzés kombinációjával érhetjük el.

Sokan idôhiányra hivatkozva vonakodnak attól, hogy a rendszeres testmozgás életmódjuk részévé váljon, holott számtalan lehetôség van a napi energiafelhasználás növelésére:

* Szálljunk le a buszról egy megállóval korábban és gyalogoljunk haza.

* Menjünk táncolni ahelyett, hogy moziba ülnénk be.

* Sétáltassuk a kutyát (esetleg a szomszéd kutyáját).

* Hozzuk el a pizzát az étterembôl, ahelyett, hogy telefonon rendelnénk meg.

* Használjuk a lépcsôt lift helyett. Ha túl magasra kell menni, szálljunk ki a liftbôl néhány emelettel korábban.

* Ebédszünetben sétáljunk egy kicsit pihenésképpen.

* Parkoljunk néhány sarokkal távolabb otthonunktól, munkahelyünktôl, és sétáljunk egy kicsit.

* Tornázzunk tévénézés közben.

Bartha Zsuzsa

Immunrendszerünknek az évnek ebben az idôszakában van a legnagyobb segítségre szüksége, amit friss zöldségekkel és gyümölcsökkel biztosíthatunk. Frank Júlia egyszerûen és mindnyájunk számára könnyen hozzáférhetô alapanyagokból készíthetô két salátareceptjét ajánljuk figyelmükbe.

Tormás almasaláta

50 dkg savanyú alma, két dl ecetes torma, egy kis csokor zöldhagyma (vagy egy evôkanál reszelt vöröshagyma), 2 dl tejföl, só és cukor ízlés szerint.

A megmosott almának kivágjuk a magházát, majd héjastól lereszeljük. A zöldhagymát a megtisztítás után vékony karikákra vágjuk. Az ecetes tormát összekeverjük a tejföllel (aki nem tudja enni, egy dl kefírrel helyettesítheti) majd az apróra vágott hagymával, és beleforgatjuk az almát. Sóval, csipetnyi, cukorral édesítjük, majd azonnal tálaljuk.

Almasaláta Frank-módra

3 nagy savanyú alma, 2 kis csokor zöldhagyma (vagy egy fej vöröshagyma), 5-6 friss zellerszár (el is maradhat), két evôkanál olaj, 1 teáskanál mustár, ízlés szerint citromlé, cukor, só és ôrölt fehér bors.

Az olajat, a mustárt és a citromlevet összekeverjük, majd sóval, borssal, cukorral fûszerezzük. A zöldhagymát és zellerszárat tisztítás után apróra vágjuk és megsózzuk. A megmosott almát hájastól apró kockára vágjuk. Az almára locsoljuk a fûszeres levet és jól átforgatjuk, majd hozzáadjuk a zöldhagymát és a zellerszárat, s azzal is átkeverjük. Lefedve néhány óráig hûvösben állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Népi immunerôsítô módszereink (14.)

Egészségünket támogató módszer, amelyet gyógyító hagyományaink között is megtalálunk.

"A forró vizes ivókúrára esküdött nagyapám, aki kilencven évet élt. Reggel felkelt, s hát mindig a kályha szélén volt egy nagy lábas meleg víz, és ügyesen megvegyítette. Ha túl meleg volt, akkor földerítette hideg ivóvízzel, s megitta."

(Udvarhely-Adelaide, Ausztrália)

A mindennapi forróvíz-ivás valóban egészséges szokás. Keleten, a hagyományôrzô népeknél általánosan megmaradt. Magam figyeltem meg Indiában, Belsô-Mongóliában, Kínában, Tibetben, hogy az emberek a nappali hôségben hûtik magukat vele, este a vacsoránál beszélgetve iszogatják, szinte gyakrabban, mint a teát.

A forró vizes ivókúra az indiai hagyományos (áyurvédikus) gyógyászat egyik alapmódszere. A magyar népi életmódban (mondhatnánk egészségmegôrzésben) és gyógyászatban azon gyakorlatok közé tartozik, amelyek egyetemesek, s amelyeket megtalálunk a nagyvilágban és fôleg a keleti népeknél.

A reggeli forróvíz-ivás általános, érrendszeri és az emésztôcsatorna- tisztító, méregtelenítô eljárás. Ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, szükségünk van a napi méregtelenítésre, amellyel védekezôrendszerünket támogatjuk, erôsítjük. A forró víz megmozgatja, lemossa a belek faláról a lerakódást. Meggyorsítja az anyagcserét, eltávoznak a sok éve lerakódott salakanyagok, mérgek, kimosódnak a gyógyszerek is. A természetgyógyászok fôleg krónikus betegeknek ajánlják, akik sok szintetikus gyógyszert vettek be. Gyógyíthatjuk vele pl. a puffadtságot, székrekedést, viszketegséget, bôrbetegségeket, ízületi, hát- és tarkófájdalmat.

Bernád Ilona

Rohanó világunkban reneszánszát éli az ezotéria. A ma embere ösztönösen keresi élete célját, helyét a világban. Biztonságra, támogatásra vágyik – miközben menekülni akar saját maga elôl. A fenti gondolatokat abból az elôadásból ragadtuk ki (önkényesen), amelyet Tordai Zoltán természetgyógyász tartott a múlt héten az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében.

Az elôadás hangulatához és mondanivalójához illô ihletett, szép bevezetôjében dr. Szabó Zsuzsanna matematikus olyan embernek nevezte az elôadót, akinek sikerült elsajátítania a látás képességét. Arról a megállapításról pedig, hogy a fájdalmaknak, kudarcoknak milyen erôs építô erejük van az ember számára, Beethoven Holdfény szonátájának a keletkezésérôl vetített zenés-képes-szöveges montázs gyôzte meg a hallgatóságot.

A korábban az egészségügyben dolgozó Tordai Zoltán, aki évek óta a Bach-féle virágterápiával gyógyít, az ezotéria talaján körvonalazódó gondolatvilágát tárta a közönség elé. Vidéki magányában az utóbbi hónapok során mind jobban elmélyült az emberi élet titkának megfejtésében, amihez véleménye szerint alázatra van szükség, szemben a tudomány módszerével, amely hatalmi helyzetbôl közelíti meg a világot.

Tordai Zoltán azt vallja, hogy emberként nem különálló individuumok, hanem a hatalmas kozmikus rendszer építôkövei vagyunk, rokonok a Föld valamennyi élô anyagával, ugyanakkor szellem Isten élô szellemébôl, amellyel megteremtette az embert. Test, lélek és szellem összefonódása az ember, egy olyan egység, ami aurájával, azaz a minket körülvevô energiamezôvel kapcsolódik a világmindenséghez.

Az elôadásban hallhattunk az ezotéria múltjáról és fejlôdésérôl, az emberiség hét spirituális fokozatáról, egy japán kutató érdekes kísérleteirôl, agyunk mûködésérôl, az érzelmekrôl, egészségrôl és betegségrôl, a bolygók felfedezésérôl és ezek hatásáról az emberiségre, az asztrológiáról, a halál elfogadásáról.

Amint a hozzászólásokból kiderült, nem Tordai Zoltán az egyetlen, aki azt vallja, hogy el lehet távolodni a materialista szemlélettôl, s hogy a világ valójában sokkal több, mint amennyit az észnek és az értelemnek alárendelt gondolkodásunkkal felfogunk abból.

Az amatôr fényképezés fellendülése Romániában az 1930-as évekre esik. 1934-ben megalakult az amatôr fotósok egyesülete, melynek tagjai lehettek mind hivatásos, mind amatôr fényképészek. Kezdetben az egyesület nem részesült semmilyen anyagi támogatásban, saját erejébôl adta ki hat éven keresztül a Fotográfia szaklapot, néhány országos kiállítást szervezett, s sikeresen szerepelt nemzetközi kiállításokon is. 1956-ban alakult meg a Romániai Fotómûvészek Szövetsége (Asociatia Artistilor Fotografi – AAF), mely azután csatlakozott a FIAP-hoz (Fédération Internationale des Artistes Photographes), a Fotómûvészek Nemzetközi Szövetségéhez. Az AAF 1957-ben rendezte meg az elsô román nemzetközi fotószalont Bukarestben. A fotókiállítások lehetôséget nyújtanak a nagyközönség számára, hogy megismerkedjenek a hazai és a nemzetközi fotómûvészek alkotásaival.

Marosvásárhelyen 1953-ban Marx József fotómûvész vezetésével alakult meg a Marosvásárhelyi Fotóklub. Kétévente rendezi meg országos fotókiállítását, az utóbbi idôben már nemzetközi fotószalon rendezésére is vállalkozott. 2005-ben szervezte meg a harmadik nemzetközi szalonját, valamint XXI. országos fotótárlatát. Minden reményünk megvan arra, hogy az idén megrendezhetjük a XXII. országos, valamint a negyedik nemzetközi szalonunkat. A 2005-ös szalonra közel 3000 alkotás érkezett, ezekbôl 200-at állítottunk ki, sajnos helyszûke miatt nagyon sok olyan alkotás maradt ki, ami feltétlen bemutatásra lett volna érdemes.

Incze István, AFIAP

Cipô- és táskamódi

A természetes anyagok és a mûanyag kombinációja jellemzi a 2008-as cipô- és táskadivatot. Újra hódít a lakk, a velúr és a fémes fényû anyagok s estélyre ezüstös vagy aranyos változatban viselik. A formát illetôen továbbra is a kerek orrú, lapos sarkú, úgynevezett balerinacipô a menô, de mellette természetesen a magas sarok is divatos. A szeptemberben megrendezett düsseldorfi cipô- és táskakiállításon bemutatott termékek puha anyagokból készültek, a csillogó alapanyagot pedig mutatós betétek díszítették. Hogy ebbôl a kényelembôl az olcsó utánzatok révén mennyi jut el hozzánk, nem tudni, de az idei trend a klasszikus ízlésû korosztálynak valószínû nem fogja elnyerni a tetszését. De ne fessük az ördögöt a falra, hisz a marosvásárhelyi cipôboltokban lehet már kapni szép lakk és bôr felhasználásával készült, a legkényesebb ízlést is kielégítô cipôket és csizmákat is. A fiatalok, no meg a divat örökös követôi a jelek szerint a menô pasztellszínû – krém, fehér, szürke, ezüst – cipôkben tipegnek majd, aki gyakran jár terepre, az megmaradhat a kényelmes bôrcipônél. Divatosak a rikító színek, a vörös, narancs, kék is.

Táskában is lakk, a csillogó-villogó mûanyag a divat, s különösen a meleg színek, a paprikapiros, a narancs, a sárga valamint a kék hódít majd a divatrajongók körében. A forma változatos marad, a nagy táskák mellett a kicsi "retikülök" is hozzátartoznak az idei divathoz. Aki követni akarja, a puha, finom bôrtáskát elteheti a szekrény aljába, valószínû, majd újra divatossá válik. Akinek az ízléséhez nem passzol a csillogó lakk vagy a "neonszín", az továbbra is azt viseli, amit szeret. S ha tudja, mi az idei módi, legfennebb nem ízléstelennek, hanem divatosnak könyveli el a fiatalok feltûnô kellékeit.

Közismert nevén Bismarck-pálma, télikertjeink kedvenc egzotikus növénye.

Természetes élôhelye a Madagaszkár-szigetek és a kelet-afrikai tengerpart.

Ez a masszív trópusi pálma magára vonja a figyelmet, akárhová is ültetjük, helyezzük. Vaskos, erôs törzse van és hatalmas, szimmetrikus, szürkéskék színû lombkoronája, ami feszes, merev megjelenést biztosít. A levélzet színezete szerint több fajtája is ismeretes, a legszebb közülük az ezüstkék, szürkéskék típusú.

Magányos törzset alkot.

Az idôsebb Bismarck-pálma törzse sima, ellentétben a fiatal példányokkal, melyek még megôrzik a levélalap-maradványokat. Érdekessége, hogy a fiatal példányok levélszínezete enyhén sötétpiros, és már fiatal korban is sok levelet növesztenek, így megjelenésük dús hatást kelt.

A kifejlett pálma magassága eléri a 15-18 m-t, ami kb. 6 m széles lombkoronával párosul.

Ez a fajta pálma minden típusú talajhoz alkalmazkodik. Jobban szereti a teljes napsütést, bár elvisel valamennyi árnyékot is.

Szárazságtûrô. Mivel lényegében különösebb igényekkel nem kell számolnunk, a pálmákra jellemzô általános kezelési eljárásokat alkalmazzuk.

Minimális hômérséklet: – 1 °C, ez alatt bizony eléggé fagyérzékeny.

Kolcsár Zoltán

Az aromaterápia legfôbb hatóanyagai a növényi illóolajok, de a készítmények létrehozásában részt vehetnek egyéb illat- és aromaanyagok is. Az úgynevezett hordozóolajok ugyancsak növényi termékek, amelyeket az illóolajok hígítására, hatékonyabb felszívódásának elôsegítésére használnak. Ez utóbbi célra a bázis"tejeket" (emulziókat) alkalmazzák. Ezzel is javítható az illóolajnak a bôrbe való bejuttatása és a bôr ápolása. A jó minôségû tejföl és a méz ugyancsak alkalmas az illóolajok hígítására (masszázs- és fürdôkészítmények), az oldódásuk és felszívódásuk elôsegítésére. Az illóolajok felhasználása során vannak alapszabá-lyok, amelyeket feltétlenül be kell tartani. Ezeknek az alapszabályoknak ismerete szükséges az illóolajok, az aromaterápiás készítmények megválasztásánál is. Alkalmazásuk még fontosabb, ha az aromaterápiát a gyermekeknél alkalmazzák (az illóolajok és készítmények tesztelésérôl a késôbbiekben lesz szó).

Az illóolajok (aetherolea) közös jellemzô sajátossága – nevük is erre utal – illékonyságuk: (nem enyvezett) szûrôpapírra cseppentve rövidebb-hosszabb idô után nyomtalanul eltûnnek, elpárolognak, elillannak; ezzel szemben a zsíros olajok átlátszó-nedves foltot hagynak. Jellemzô illatuk alapján a különbözô illóolajok növénytani eredetüktôl függôen egymástól könnyen megkülönböztethetôk. Az illat az egyes fajokra jellemzô, mégis bizonyos illóolajoknál a növénytani eredetük megállapítása nehézséget jelenthet. Így a vadon termô kakukkfû (Thymus serpyllum) illóolaja lehet citromra, de sokszor timolra emlékeztetô, a növény rendszertani helyzetétôl vagy a környezeti tényezôktôl függôen. Egyidejûleg a növényfaj különbözô szerveibôl nyert illóolaj illata eltérô is lehet: erre jó példa a koriander (Coriandrum sativum). Az érett termésbôl nyert kellemes illatú illóolaj jól megkülönböztethetô az éretlen termésekbôl vagy a növény zöld részeibôl nyert kellemetlen szagú illóolajtól. Ilyen ismeretekre az illatanyag megválasztásánál, annak értékelésénél szükség van.

Vegyi szerkezetük, összetételük szempontjából az illóolajok nem egységes vegyületek, hanem különbözô anyagok elegyei. Az elegy összetétele nem állandó: ugyanazon növény növényi eredettel bíró olajánál az egyedi fejlôdés bizonyos szakaszában vagy a lelôhelytôl függôen egyes összetevôk hiányozhatnak. Hasonló módon változhat az egyes összetevôk aránya is, ami számos tényezô függvénye, s befolyásolhatja az illat minôségét, az illóolaj terápiás értékét. Az illóolajokat alkotó vegyületek mind illékonyak, kémiai szerkezetük szerint lehetnek nyílt szénláncú, zárt szénláncú szénhidrogének vagy ezek oxidált származékai. A többségük terpénszármazék, de elôfordulnak nem terpén vegyületek is. A tárolás folyamán kisebb-nagyobb változások történhetnek, amelyek fizikai vagy kémiai sajátosságukat és közvetve aromaterápiás hatásukat is befolyásolhatják. Ezért is érdemes odafigyelni az illóolajok kiválasztásánál, megválasztásánál. Ez észrevehetô a színük megváltozásában (rendszerint megsötétednek), mindez a szerkezetükben végbemenô oxidációs és kondenzációs, úgynevezett gyantásodási folyamatoknak tulajdonítható.

Prof. dr. Csedô Károly

Hosszú és egészségben leélt házasságra számíthatnak a veszekedô párok – erre a következtetésre jutottak michigani kutatók, akik ezzel a kutatással megerôsítették azt a régen gyanított tényt, hogy akik hajlamosak magukba fojtani az indulataikat, rövidebb életre számíthatnak.

Az amerikai kutatócsoport 192 házaspár életét vizsgálta 17 éven át. A párokat négy kategóriába sorolták:

– a férj és feleség egyaránt kiadja magából a dühét,

– a feleség veszekedôs, a férj visszafogott,

– a férj veszekedôs, a feleség hallgat,

– mindketten magukat rágják inkább.

Az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbi, "elfojtós" csoportba tartozók kétszer nagyobb eséllyel számíthatnak korai halálra, mint a többiek.

"Amikor két ember együttélésre szövetkezik, az elôttük álló egyik legnagyobb feladat, hogy megtalálják a konfliktusaikat kiváltó okot" – magyarázza Ernest Harburg, a kutatás vezetôje – "de ennek technikáját senki sem tanulja meg korábban, még kevésbé nyújtanak példát a felek szülei. A fô probléma tehát a konfliktusok feloldása".

Ha azonban a feloldás elmarad, akkor férj és feleség mélyen magába temeti haragját, amely egyre nô, hatalmas heggyé növekszik, aztán ez a felgyülemlett düh egy újabb konfliktus esetén ismét akadályozza a megoldást, és így csak az ördögi kör tágul mindkét félben.

A vizsgált 192 párból 26-an tartoztak a visszafojtók közé, közülük 13-an nem érték meg a kutatás végét. Az esetek 27 százalékában hunyt el a 17 év során a pár egyik tagja, 23 százalékban pedig mindketten.

A többi, 166 házaspárból álló három csoportba soroltak közül összesen 41-en vesztették életüket, ez a szám hat százalékban mindkettô, 19 százalékban az egyik fél halálát fedi.

Jobb tehát néha egy-egy kiadós, "olaszos" családi jelenet. Csak aztán arra vigyázzunk, hogy addig azé