Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor a szombati SZKT-n javasolni fogja egy rendkívüli RMDSZ-kongresszus összehívását, illetve az alakulat átszervezését.

Eckstein csütörtöki sajtótájékoztatóján figyelmeztetett, hogy jelenlegi alakjában az RMDSZ-nek nem lesz sikere a parlamenti választásokon.

"Át kell gondolnunk az RMDSZ struktúráját, új statútumot kell elfogadnunk, meg kell nyitni kapuinkat mások elôtt is, szavahihetô embereket kell hoznunk a szövetségbe" – mondta a szenátor.

Eckstein szerint feltétlenül szükség lesz egy rendkívüli kongresszus összehívására a helyi választások után, "hogy legyen idônk felkészülni a parlamenti választásokra is".

"Már nem tudom, mióta javasolom az RMDSZ átszervezését, de senki nem hallgat rám" – mondta Eckstein, aki szerint politikai kritériumok szerint kellene véghez vinni az átszervezést.

Eckstein Kovács Péter törvénytervezetet szándékozik benyújtani a februári ülésszakon, amely megengedné a 16 és 18 év közötti fiataloknak, hogy aláírásukat adják a helyi vagy országos referendumok összehívására. Mint kifejtette, ez a kezdeményezés lehetôsleget teremtene a fiataloknak a politikai életben való részvételhez az illetô fiataloknak. "A fiataloknak legyen joguk aláírásukat adni a helyi vagy országos referendumok összehívására, anélkül azonban, hogy szavaznának, mivel a 18 éves életkor az alkotmány elôírása" – mondta az RMDSZ-szenátor. Véleménye szerint, ha a fiatalokat felruházzák ezzel a felelôsséggel, nagyobb a valószínûsége, hogy tudatosabban fognak részt venni a szavazásokon is, amikor elérik a törvényes korhatárt.

Tegnap Maros megyei körúton volt Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt fôtitkára. Részt vett a január 24-i ünnepségeken, de igazi célja a helyhatósági választások elôkészítése volt. Ezért járt Szászrégenben, Radnóton és Marosvásárhelyen is, ahol sajtótájékoztatót tartott.

A sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Adrian Moisoiu képviselô és Margarit Amza, a megyei szervezet elnöke is, kijelentette, hogy február 15-ig véglegesítik a jelöltlistákat, és céljuk, hogy minden nagyobb településen, de különösen és kötelezô módon Marosvásárhelyen és Szászrégenben román polgármestert juttassanak mandátumhoz.

Népújság: Azt mondta az elôbb, hogy Marosvásárhelyen kötelezô módon román polgármestert kell
tisztségbe juttatni. Ön szerint ebben a több mint százötvenezres városban nem akad egyetlen magyar ember sem, aki képes lenne ennek a városnak az igazgatására?

Gheorghe Funar: Egy magyarnak nincs joga jelöltetni magát. Mert a magyar Magyarország állampolgára. Nálunk csak románok vannak. Ha magyar nemzetiségû románról van szó, indulhat a polgármester-választáson, de semmi esélye nem lehet. Mert Marosvásárhelyrôl van szó, és "a románok az urak a saját országukban". Ahol magyar nemzetiségû román állampolgárokat választottak meg polgármesternek – ha jól emlékszem, itt, Vásárhelyen is volt ilyen két mandátum idejére –, például Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, mindegyik területi autonómiát követel. Miért válasszunk olyan embereket, akik megszegik az Alkotmányt és a nemzetbiztonság törvényér? Miért okozzunk saját magunknak problémát? Ezek az emberek nyíltan követelik a területi autonómiát. Az olyan szervezetek, mint az RMDSZ, amely területi autonómiát szorgalmaz – ahogy Putyin elnök is mondta, és nem hiszem, hogy tévedett volna –, terrorista szervezetek.

A politikus a PRM sikerének nevezte, hogy sikerült blokkolniuk a verespataki "rablást", és megállítani az ökológiai katasztrófát. Egy sajtóközleményt osztott szét, amely arról szól, hogy 2008. január 23-án a Fehér Megyei Táblabíróság visszavonhatatlan határozatban megállapította, hogy a verespataki helyi tanács 2002. júliusi határozata, amely ipari övezetté nyilvánította Verespatakot, s zöldutat adott a Gabriel Resources bányatervének, törvénytelen.

Ugyanakkor elmondta, hogy ô maga 250 törvényt kezdeményezett, illetve társszerzôje volt: ezek közül az egyik arról szól, hogy az anyák, a nyugdíjuk mellett, minden felnevelt gyermek után kapjanak 300 lej támogatást. A másik kezdeményezése a havi 500 lejes "túlélési" nyugdíjról szól, s amelyre mindazok a nyugdíjasok lennének jogosultak, akiknek a nyugdíja havi 500 lej. Ezt az összeget 2009-tôl 700 lejre emelnék.

Kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elô a szükséges összeget, kifejtette, ha egyes állami alkalmazottak (pl. börtönigazgatók vagy mások) szégyentelenül magas fizetését visszafognák egy kicsit, kikerülne a szükséges pénz.

A sorozatfilm címe: "Diliház"

Diliháznak nevezte, ami mostanában az országban történik. A "Diliház" film forgatókönyvét Traian Basescu írta, ô a rendezô is, és ô maga játssza a fôszerepet. Ezért törvénytervezetet készít az 1999/115- ös törvény eltörlésére, mert ezzel a korrupt minisztereket védik, akiket szinte lehetetlen a törvény elôtt felelôsségre vonni korrupciós ügyeikért. Ugyanis az Alkotmány 16. cikkelye értelmében a törvény elôtt mindenki egyenlô.

Aktuális

"Örömmel" konstatáltam tegnap, hogy semmi sem változott az utóbbi 18 évben. Legalábbis ami a volt kolozsvári polgármestert illeti. Gheorghe Funar, aki a Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezeteit jött támogatni, talán mert úgy érezte, lanyhul bennük a pártra jellemzô szellem, s szükség van egy magyarellenes infúzióra, újra a szokásos formáját hozta. Jelesre vizsgázott nacionalizmusból.

Marosvásárhelyen kijelentette, hogy "kötelezô" módon román polgármestert kell választani, lehetôleg persze nagyromániást. Szászrégenben meg pláne, hisz a világ szégyene, hogy egy olyan városban, ahol a "a magyar etnikumú románok" kisebbségben vannak – "ó, irgalom atyja, ne hagyj el!" –, a polgármester magyar nemzetiségû.

Kérdésemre: mibôl gondolja, hogy Vásárhelyen nem akadna egyetlen értelmes magyar ember, aki esetleg a város ügyeit is képes lenne eligazgatni, szokásos, maszkra emlékeztetô arccal, a ’90-es évek elejére jellemzô blablába kezdett arról, hogy Romániában nincsenek is magyarok, hanem csak Magyarországon, meg hogy akik itt élnek, azok egytôl egyik magyarul is tudó románok.

Miközben az épületes eszmefuttatást hallgattam, eszembe jutott, hogy ha valami csoda folytán Ceausescu hirtelen felébredne, örömében bizonyára elakadna a lélegzete, s ájultan hullna vissza a sírjába, látva, hogy az a mag, amit évtizedeken keresztül szorgalmason oltogatott a románság agyába az egy ország-egy nemzetrôl, meg arról, hogy aki itt él, az lett légyen akár hottentotta, vagy beduin, akkor is román, milyen mélyen meggyökerezett egyesek agyában. Sôt, az, hogy most az európai uniós tagságunkkal az országnak kénytelen-kelletlen fel kellett adnia az ugyancsak foggal és körömmel tartott szuverenitásának egy részét – egyesekben nem csupán nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott, s fokozta nemzetféltô dühüket.

Egyébként nem csodálkoztam a hallottakon, hiszen tudjuk, hogy a Nagy-Románia Pártnak és Funarnak az a "feladata", hogy utálja és menetrendszerûen szidja a magyarokat és az RMDSZ-t. Ebbôl él. Ha nem volna RMDSZ, a PRM-nek sem volna értelme.

Ám a tegnapi eset kapcsán az is eszembe jutott, hogy a legutóbbi polgármester-választáskor hogyan fogtak össze a magukat demokratának nevezô pártok, de még azok is, akiknek kizárólag az RMDSZ támogatásával sikerült négy évig kormányon maradniuk azért, hogy közös erôvel legyôzhessék a magyar jelöltet. Sikerült is nekik.

A tegnapi epizód tehát tanulság lehet az RMDSZ számára. Ha valóban vissza akarja szerezni a polgármesteri széket, félre kell tennie a belsô marakodást, az ambícióversenyt, s a román pártok példáját követve, közös erôvel próbáljon meg olyan jelöltet állítani, aki gyôztesen kerülhet ki akár "csak" a Floreával, akár más román jelölttel szembeni megmérettetésbôl.

A Bukaresti Törvényszék csütörtökön január 29-ére halasztotta a döntést a Magyar Polgári Párt bejegyeztetésérôl.

A csütörtöki tárgyaláson az ügyész azt hozta fel, hogy a párt megnevezése magyarra fordítva is megjelenik. Kijelentette, az alkotmány 13. cikkelye értelmében az állam hivatalos nyelve a román. A közügyi tárca képviselôjének ezenkívül semmi más kivetnivalója nem volt a párt bejegyeztetési eljárása kapcsán.

Szász Jenô, az MPSZ elnöke a Mediafax tudósítójának csütörtökön kijelentette, újabb tárgyalás volt a Bukaresti Törvényszéken a Magyar Polgári Párt bejegyeztetése kapcsán, és a dokumentációban nem kaptak semmi hibát.

Szász Jenô elmondta, a Bukaresti Törvényszék január 29-én hoz döntést az MPP beíratása ügyében. Hozzátette, minden oka megvan rá, hogy azt higgye, a Bukaresti Törvényszék az MPP beíratása javára dönt majd.

A Bukaresti Törvényszék január 10-én már második alkalommal halasztotta el a döntéshozatalt az MPP beíratására vonatkozóan, mivel valaki óvást nyújtott be.

Doru Costea ügyvéd szerint az óvást "egy nem ismert személy nyújtotta be", aki a legtöbb ilyen eljárás ellen óvást tesz le. Az ügyvéd szerint egy olyan párt alapítójáról van szó, aki be akarta jegyeztetni az alakulatot, de a törvvényszék ezt nem hagyta jóvá.

– Nem egészen népszavazás, de valamivel több, mint egy közvélemény-kutatás – így határozta meg egy orvostanhallgató a Székely Nemzeti Tanács által szerdán délután, a Deus Providebit Házban tartott megbeszélés témáját, pár perccel a rendezvény kezdete elôtt. Az eseményen részt vevô, mintegy 20 diákot, a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóit Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte.

– Megmaradásunk kulcskérdése a területi autonómia, melyet lépésrôl lépésre, következetes igénylésekkel lehet kivívni. Egyetemeink sorsa is ettôl függ – jelentette ki Marosvásárhely egykori polgármestere, aki a dél-tiroli osztrákok területi autonómiáját hozta fel követendô példaként..

Kelemen Ferenc, a Székely Nemzeti Tanács kampányfônöke hangsúlyozta, hogy nem aláírásgyûjtésre, hanem Marosvásárhely és a környékbeli falvak lakossága véleményének felmérésére kérik fel a diákokat.

– Fontos, hogy az emberek tudják, nemmel is szavazhatnak – állította a kampányfônök, majd arra biztatta az újdonsült szavazóbiztosokat, hogy minél több román családhoz is kopogjanak be a szavazólapokkal. A megbeszélést követôen a fiatalok egy szavazó nyilatkozatot írtak alá, mely szerint külsô hatás nélkül, önszántukból vállalják a szavazás lebonyolítását, és munkájukért nem kérnek honoráriumot.

– A szavazóbiztosok útiköltségét megtérítjük és naponta ebédjegyet is biztosítunk számukra – tájékoztatott Kelemen Ferenc, akitôl azt is megtudtuk, Marosvásárhelyen 38 mozgóurnával már korábban megkezdték a lakosság véleményének felmérését, ugyanakkor az egyházközségek irodáiban, illetve a Polgári Szövetség székhelyén állóurnák állnak a szavazók rendelkezésére.

Az egyetemisták külön-külön körülbelül 90 szavazat begyûjtését vállalták el. Ezt megelôzôen egy tájékoztatót dobnak a felkeresendô családok postaládájába, mely tartalmazza a szavazóbiztosok látogatásának idôpontját, illetve néhány egyházi méltóság – többek között Tôkés László református püspök és dr. Jakubinyi György római katolikus érsek 2006-os, Székelyföld területi autonómiáját támogató nyilatkozatát.

Kelemen Ferenc kérdésünkre elmondta, az Erdôvidéken és a Székelyföldön is lebonyolított népszavazás Maros megyében február 15-én zárul.

- Az akciót az RMDSZ-szel karöltve végezzük – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács kampányfônöke, aki szerint a szavazóbiztosi munkát felvállaló egyetemisták példája dicséretes, és azt igazolja, hogy a fiatal generáció is közelebb került a területi autonómia gondolatához.

Hozzászólás

Arra, hogy a magyar tévé a Szabadság térrôl a tekerôpataki magyar ajkú romarajkót következetesen "román fiúnak" nevezi, már fel sem kaptam a fejemet, mert ez hozzátartozik az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatás, a közszolgálatiság tudatzavarához.

Arra viszont felszisszentem, amikor az Olvasó írja rovatban olyat olvasok, hogy: "Az még megmagyarázható, hogy minket miért tanítottak Erdély román eredetére, de hogy Magyarországon miért nem tanították, hogy igenis létezik egy Erdélynek nevezett tájegység, ahol magyarok laknak …, még ha székelyeknek is nevezik magukat, arra nem találok magyarázatot." Még elôbb pedig írja, hogy Erdély valamikor román volt – tanították hôsünknek – "csak a magyarok elfoglalták, hogy Hunyadi János (Iancu de Hunedoara) román volt" stb.

Tisztában vagyok, hogy az olvasó nem történész és otthon másféle történeti tudatot alakított ki benne magyar környezete. De, hogy a Hunyadi-ügyet vegyük szemügyre, ott bizony meg kell alkudnunk nemcsak románokkal, hanem a délszlávokkal is. Ugyanis Hunyadi János, akit korábban csak Jánknak vagy Jankónak hívtak, a Hunyadi nevet csak azután vehette föl, hogy nemesemberré lett s Hunyadot kapta birtokául apjával, Vojkkal vagy Vojkuval együtt. Vitézi tetteiért a szerbek és horvátok Szibinyáni Janknak hívták. Tehát az lenne méltányos, ha az iskolában és az utcanévfeliratokon az egyes népek nyelvén neveznék meg a közös hôsöket, tehát Iancu de Hunedoara, alatta, mellette Hunyadi János, akárcsak Paul Chinezu – Kinizsi Pál. A román Chinezu nem a távol-keleti vágottszemû piacurakra, hanem a kenézségre – szláv tisztségnévre – emlékeztet. A mai románban cnej (kenéz) az elfogadott forma, de mint a magyarban, a mássalhangzótorlódást kerülendô, betoldottak az elsô és a második hang közé a kiejtést könnyítô i hangot, az u pedig a határozott névutóra utal, azaz Pál, a kenéz lenne szó szerinti fordításban. A kenéz szó pedig szláv eredetû, és az is igaz, hogy a valamikori Abaúj-Torna vármegye szikszói járásában van egy Kis- ill. egy Nagykinizs nevû település. Ámbátor a mi Pálunk a Temesi Bánságból veszi eredetét.

Erdélyt pedig tényleg elfogalták a magyarok több hullámban, több tíz esztendô alatt. A kérdés nem a hódítás maga, a viszály magva, hogy kiket találtak itt a honszerzô Árpád és utódai. Vagy csak bekopogtattak, megkérdezték: van itt valaki, s amikor nem kaptak választ, benyitottak.

Ami viszont a magyarországi iskolai Erdély-tudat zavarát illeti, ott korrigálnom kell. Birtokában voltam azoknak a történelemkönyveknek, jó néhánynak, amelybôl a szocializmus 40 éve alatt a magyar tanulóifjúságnak Magyarország, a magyar nép múltját okították. Nos, ezekben mindvégig szó volt Bethlen Gáborról, a Rákócziakról, Bánffi Dezsôrôl, arról, hogy Petôfi hol esett el és Bem apó hol harcolt stb., sôt a tankönyvek le is írták gyakran Erdély nevét, a budapesti telefonkönyvben oldalakon át sorjáznak az Erdélyi és Erdély családnevek, Budapesten számos erdélyi városnevet viselô utca is van. Csakhogy Magyarországon magyarnak lenni természetes, és az átlag magyar ember (a nem magyar nevû éppen úgy, mint Kisék és Nagyék), arról is alig akar tudomást venni, hogy nemzetiségek élnek ott is, benn a trianoni kis országban. Nem vagyok meggyôzôdve, hogy a palóc vagy tirpák névrôl mindenki azonnal mindent kívülrôl szaval. A magyar történelem tantárgy volt és marad az iskolai oktatásban, nem nemzeti tantárgy vagy egyéb iskolán kívüli politikai cél szolgálólánya, és a legtöbb ember kijôve az iskolából mindent elfelejt, amire nincs szüksége. Ami nem tartozik szorosan a pénzszerzéshez, a megélhetéshez. Elfelejti a fizikát és a matekot – ha nem kell –, el bizony Petôfit, Aranyt, Krúdyt és Sövényházi Margitot, a történelmet, mert az utcanevek neki pusztán tájékozódási pontok, s múzeumba miért menne, hiszen ott csak szakadt pulóver van a múmián, miként Hofi már húsz éve megmondta.

A történelem és a történeti tudat ott értékelôdik fel, ahol a nemzeti identitás fenyegetettséget tapasztal önnön vonatkozásában. Mint például a kisebbségek esetében egy olyan országban, ahol jelenléte hosszú ideig evidencia (volt), de egy újabb keletû politikai hatalom megtagadja, el akarja fedni, minimalizálni igyekszik azt, holott rengeteg mindennel bizonyítani tudja, hogy itt ô épített, ô teremtett települést, civilizációt, mûveltséget, életet és életformát. Néprajza, folklorja egyenrangú bárkiével, még az államalkotóéval is a maga területén belül.

Meg aztán Erdélyben nem csak székelyek laknak, bármennyire furcsa, hanem magyarok is, nem is kevesen, meg magyarul beszélô svábok, akik nem székelyek. Tehát nem minden erdélyi magyar székely, ami fordítva egyáltalán nem igaz.

Magyarországon, egy vesztes országban, akárcsak Németországban (NDK-ban különösen), ahol a szövetségesek, a legyôzôk jelen voltak a második világháború után, nem volt ildomos elvesztett területekrôl beszélni, akasztott ember házában kötelet emlegetni, amint a népi bölcsesség mondja. Igyekeztek arról megfeledkezni, ami fájt, hogy több millió ember rekedt másodszor is kívül a hon politikai határain, hogy a magyar múlt számos emléke és emlékhelye lett más ország tulajdona, kiváló történemi hôsök, szellemóriások mûködtek egész éltökben nem a csonka ország területén. Az új urak elôtt pedig mindezek smafunak tetszenek. Legfennebb kisebb-nagyobb átmázolással lehetett megmenteni Hunyadit, Mátyást, Dózsát és a többieket, a Bánffy-palotát és Hunyad várát, Kerlést, Bethlen Gábort, az enyedi kollégiumot vagy Orbán Balázst.

Végezetül két dolgot szeretnék mondani elkeserítésül: a magyarországi nemzetiségek (svábok, horvátok, bunyevácok, tótok vagy szlovákok, sôt a bihari románok) már egymás között sem beszélnek anyanyelvükön, ha nem muszáj, hanem magyarul. Másfelôl, ha megtekint bármely vetélkedôt, döbbenten fogja tapasztalni, hogy a magyarok nem ismerik vagy csak alig a saját történelmüket, bárhány kérdést tegyen is fel a mûsorvezetô, a vetélkedô idomárja.

Ha pedig a történelem ismerete túlságosan torz, és elégtelenül, rosszul rögzül a kevés, azok hordozóiból lesznek az árpádsávos randalírozók és a Kossuth téri "forradalmi tömegek".

A szlovák médiatörvény-tervezet visszaélést jelent a gyûlöletbeszéd jogi tilalmának elvével, mert széles körû felhatalmazást adna a kulturális tárcának, hogy megítélje, milyen értelmezésben számol be a média egyes, ártalmasnak tekintett megnyilvánulásokról – vélekedett Haraszti Miklós csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) székházában tartott sajtótájékoztatóján.

Haraszti, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselôje Andrew McIntosh brit munkáspárti felsôházi taggal, az ET parlamenti közgyûlésének médiaügyi albizottsági tagjával együtt arról beszélt, miként alakult az elmúlt idôszakban a médiaszabadság ügye, mennyire hatékony az újságírókat érô fenyegetések elleni fellépés.

Amerikában az utóbbi hónapokban megszaporodtak a vallási jellegû portálok. Egy olyan országban, ahol 212 millió internetfelhasználó és 260 millió hívô van, a világháló és a vallásgyakorlás találkozása csak idô kérdése lehetett.

Vallási fórumok sokasága keletkezett és vallási témák lepték el a virtuális világot. Olyan vállalkozások, mint a Murdoch tulajdonát képezô News Corp., milliókat fektettek vallási honlapok megvásárlásába – írta az El País címû spanyol napilap.

Decemberben reneszánszát élte a Beliefnet, amely 1999- ben jött létre azzal a céllal, hogy egybegyûjtse a misztikus tartalmú információkat. 2002-ben csôdöt jelentett és évekig élet és halál között tengôdött. A múlt év közepén azonban váratlanul az egyik legnépszerûbb vallási honlappá változott. Havonta 3 millióan látogatják.

A dalai lámától Rick Warrenig a spirituális mesterek legjobbjai igazoltak a Murdoch-féle vallási portálokhoz.

Sokasodnak a virtuális vallási közösségek. "Az ilyen típusú gyülekezetek más választásokat tesznek lehetôvé, könnyebb ezen az úton egy hithez tartozni. Az e-mail megkönnyíti az összejövetelek megszervezését" – magyarázta Scout Thuma, a Hartford Intézet vallás- szociológiai professzora.

A nagy távolságok országában egy metodista lelkész miséit videokonferenciákká változtatja. Craig Groeschel az alapítója a LifeChurchnek, amelyhez 20 ezer ember tartozik. Minden vasárnap összejönnek hat különbözô államban, mégis együtt érezhetik magukat a világháló segítségével. Még online gyóntatójuk is van.

A lelkipásztorok kezdik megszokni az új technológiát és elkezdik ajánlani híveiknek a vallási honlapokat. Sokan prédikációikat is felteszik az internetre.

Franciaország második legnagyobb tôzsdén jegyzett bankja leleplezte egyik brókere jelentôs összegû csalását, emiatt a bank 4,9 milliárd eurós veszteséget szenvedett. A bróker, akit a Société Générale (SocGén) nem nevezett meg, hatáskörét túllépte és becsapta a befektetôket.

A történelem eddigi legnagyobb brókercsalása megrendítette a bankot, amely amúgyis nagy bajban van a jelzáloghitel-piaci válság következtében. Ez utóbbi 2,05 milliárd euró veszteséget okozott a pénzintézetnek.

A bank részvényeivel való kereskedést az eset bejelentése után felfüggesztették a párizsi tôzsdén. Az ügyet vizsgálja a francia központi bank is. A SocGén papírjai az elmúlt fél évben értékük mintegy felét elvesztették. Szerdán 4,1 százalékos esés után a papírok 79,08 eurón zártak.

A bank közlése szerint a csalást a francia piaci részlegen a január 19-20-i hétvégén leplezték le. A "méretében és jellegében rendkívüli" csalást a határidôs üzletekkel foglalkozó bróker követte el 2007-ben és 2008-ban "részletes, kidolgozott fiktív tranzakciókkal" – ahogyan a bank közleményében fogalmaz. A bróker, aki beismerte tettét, a bankcsoport biztonsági rendszerének ismeretében tudta tartósan leplezni tranzakcióit. Az alkalmazott elbocsátása folyamatban van és felettesei is távozni fognak. Daniel Bouton elnök-vezérigazgató is felajánlotta lemondását, de azt az igazgatótanács nem fogadta el.

Amennyiben a részletes vizsgálatok megerôsítik a csalás tényét, úgy az messze meghaladja összegében a brit Barings bankot térdre kényszerítô csalást, amit 1995-ben Nick Leeson követett el. Leeson a bank szingapúri határidôs részlegének menedzsere 860 millió fontos (akkori értéken 1,38 milliárd dolláros) veszteséget okozott az ázsiai határidôs piacon végzett mûveletekkel, és ezzel felemésztette a több mint 230 éve mûködô bank készpénztartalékait.

A SocGén a veszteség és a leírások ellenére a múlt év egészében 600-800 millió euró közötti adózás utáni nyereséget érhetett el.

(MTI/AP) Példát mutathatnak klímavédelembôl a gazdasági és politikai vezetôk a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF), amelynek egyik fô témája éppen a klímaváltozás.

A 2500 küldött közül rengetegen érkeznek repülôvel Zürichbe, és helikopterrel, limuzinnal, különbusszal vagy bérelt terepjáróval utaznak tovább Davosba, a hagyományos téli eszmecsere színhelyére.

A szerdán kezdôdött ötnapos konferencia miatt összesen 6800 tonna üvegházhatású széngáz kerül a légkörbe. Ez 900 háztartás vagy 1250 autó éves kibocsátásával egyenlô, a fórum így jó példa rá, hogy a nagyszabású világtalálkozók hogyan járulnak hozzá a globális éghajlatváltozáshoz.

A szervezôk azonban idén mindent megtesznek, hogy csökkentsék, vagy kiegyenlítsék a környezeti terhelés okozta kárt. A zürichi repülôtéren például 94 bioüzemanyaggal feltöltött Audi A8-assal – köztük 12 páncélozott kocsival – várják a küldötteket, hogy ingyen szállítsák ôket az alpesi üdülôhelyre.

A várakozások szerint nagyjából százötvenen veszik majd igénybe a szolgáltatást, és lesznek, akik az ugyancsak kevéssé környezetszennyezô vonatozást választják. Az üzletemberek, központi bankárok, pénzügyminiszterek és kormányfôk többsége népes kíséretével együtt azonban marad a hagyományos, nem éppen klímabarát megoldásoknál.

Zürichben arra számítanak, hogy öt nap alatt a szokásosnál kilencszázzal több repülôgép landol és indul, Davosban pedig naponta 20 helikopter fogadására készültek fel. Külön logisztikai hadmûvelet lesz a magas állami vezetôk, például Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, Pervez Musarraf pakisztáni elnök vagy Gordon Brown brit miniszterelnök reptéri transzfere.

A Fórum szervezôi a széndioxid- kibocsátás 70 százalékát 17 ezer napelemmel mûködô fôzôedény révén egyenlítik ki. A beszerzésükhöz szükséges pénzt a remények szerint a tanácskozás résztvevôi adják össze. Az önkéntes programhoz csatlakozó küldöttek 28 dollárt (4500 forint) fizetnek minden egyes tonna szén-dioxid után, amely az utazásuk során a légkörbe került. Így például a Londonból érkezô üzletember vagy politikus 25 dollárt dob be a klímakasszába, a moszkvaiak 62 dollárt, a New York-i járatok utasai pedig 168 dollárt. A napelemes berendezéseket az észak-kínai Sanhszi tartomány súlyos vízhiánnyal és a termôterület sivatagosodásával küzdô lakosságának ajánlják fel.

A konferencia lebonyolításában segédkezô személyzet "szénlábnyomát" (a tevékenységük során a légkörbe kerülô széndioxid-mennyiséget) már elôre kiváltotta a WEF-et szervezô nemzetközi magánalapítvány egy jókora összeggel. Az alkalmazottak már viselik is az I am offset (kb. Engem már ellentételeztek) feliratú kitûzôt.

A román fejedelemségek egyesülésének 149. évfordulóját ünnepelték tegnap a megyei rendôr-felügyelôség udvarán felállított Alexandru Ioan Cuza mellszobornál. A rendezvényen jelen volt a prefektúra, a megyei tanács, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, természetesen a rendôrség, csendôrség, polgárôrség, hadsereg és más hatóságok, közintézmények vezetése.

Az ünnepi felszólalások elsôsorban az 1859. január 24-én bekövetkezett történelmi pillanat ismertetésérôl szóltak, a történészek után a megye elöljárói is beszédet mondtak. Cabulea Nicolae rendôrkvesztor Cuza fejedelem érdemeirôl szólva elsôsorban az államférfinak a rendôrség reformjára vonatkozó intézkedéseit említette, Emil Groza, a megyei tanács alelnöke kiemelte a néhai fejedelem reformtörekvéseit, hiszen neki köszönhetôen jött létre a román állam, neki köszönhetô Románia mai zászlaja, a latin ábécé bevezetése. Dorin Florea polgármester szerint Cuza fejedelem szobrának nem a rendôrség udvarán, hanem a városban, méltó helyen kellene állnia és reményét fejezte ki, hogy ez a következô tanács idején megvalósul. A jelenlegi kormányzatot bírálva, mintegy bocsánatkérésként Cuza fejedelemtôl, hangsúlyozta: az országot porrá zúzták az elmúlt évek alatt, az érdekcsoportok vezetnek, az igazságszolgáltatás, mezôgazdaság reformja még várat magára. A polgármester kissé túlfûtött beszédére reagálva Ciprian Dobre prefektus A. Ioan Cuza érdemeit említette, majd hozzátette, ô egyenesen áll a fejedelem mellszobra elôtt, nincs miért bocsánatot kérnie.

A felszólalásokat követôen a hivatalosságok megkoszorúzták A. Ioan Cuza mellszobrát.

Nem kell tartaniuk drágítástól azoknak, akik meg szeretnék szerezni a gépkocsivezetôi jogosítványukat, ugyanis a marosvásárhelyi sofôriskolák nem terveznek áremelést.

A központi sajtóban az utóbbi napokban felröppent a hír, miszerint február 1-tôl kétszeresére emelik díjszabásaikat a sofôriskolák, mivel az EU-s normáknak megfelelôvé kell tenniük gépkocsiparkjaikat. A szállítási, építkezési és turisztikai miniszter 2006. évi 1856-os számú rendeletében szereplô elôírások szerint a sofôriskoláknak fel kell újítaniuk gépkocsiparkjukat, a jármûveket csúszásgátló rendszerrel kell felszerelni, valamint elôadótermeket kell berendezzenek, ahol az elméleti oktatás zajlik, illetve saját parkolót kell kialakítsanak és úgynevezett szimulátorokat is be kell szerezniük, ellenkezô esetben nem kapják meg a mûködési engedélyt. Az érintettek a szükséges felszerelés beszerzésével járó óriási költségekkel indokolják az áremelést, ugyanis egy szimulátor 50 ezer lejbe kerül.

A marosvásárhelyi sofôriskolák képviselôi aberrációnak minôsítették a hírt, miszerint február 1- tôl a jelenlegi árak kétszeresét kellene kifizetniük azoknak, akik jogosítványt akarnak szerezni. A megkérdezett cégek illetékesei kijelentették, nem drágítanak, legtöbb 10 százalékos drágításra lehet számítani, abban az esetben, ha növekszik az üzemanyag ára.

– Az iskolák magánvállalkozások, így maguk döntik el, hogy drágítanak vagy sem. Habár az EU-konform felszerelésre vonatkozó elôírások már tavaly életbe léptek, az Országos Útügyi Hatóság még nem kérte számon, hogy eleget teszünk-e vagy sem a feltételeknek. Marosvásárhelyen például egyetlen sofôriskolának sincs szimulátora – magyarázta K. János oktató.

Lupa Alexandru, az Országos Útügyi Hatóság helyi vezetôje kérdésünkre kifejtette, az elôírások között szereplô szimulátorok beszerzése nem kötelezô, a sofôriskolákra van bízva, hogy megvásárolják-e vagy sem a berendezéseket, így a hatóság nem függesztheti fel a tevékenységüket ezek hiányában. Abban az esetben azonban, ha a többi elôírásnak nem felelnek meg, akkor nem bocsátják ki számukra a mûködési engedélyt.

A marosvásárhelyi Studium Alapítvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával pályázatot hirdet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem doktorandusai és fiatal kutatói részére kutatási területükhöz szükséges (hiányzó) anyagok, vegyszerek beszerzésére, illetve külföldi tanulmányi út utazási költségének fedezésére.

A benyújtásra kerülô pályázatoknak tartalmazniuk kell:

* szakmai önéletrajz

* a tervezett kutatómunka bemutatása vagy a tanulmányi út indoklása

* szakmai vezetô ajánlása.

Kiosztható teljes keretösszeg: 240.000 Ft.

Leadási határidô: 2008. február 4.

Elbírálás: 2008. február 6.

A pályázat futamideje: 2008. február 7–2008. március 31.

A határidôn túl vagy hiányosan beérkezô pályázatokat a kuratórium nem veszi figyelembe. A pályázatokat a Studium Központi Iroda címére kérjük eljuttatni: Marosvásárhely – 540083, Trébely u. 85. Telefonszám: 0265-250773.

Dr. Koncsag Elôd ügyvezetô igazgató

Úgy tûnik, ha lassan is, de kezd Erdélybe begyûrûzni a múzeumlátogatás széles körû divatja, már elsôsorban nem csak iskolások, illetve szakmabeliek mennek el – szabadidôtöltésként is akár – egy-egy galériába, történelmi, népmûvészeti múzeumba. Szépülnek a tárlatok és ami még fontosabb: feltûntek az elsô jelei annak a nemzetközi gyakorlatnak, amelynek értelmében rendkívül értékes gyûjteményt kap kölcsön egy-egy erdélyi múzeum. Persze a megfelelô reklámtevékenység mellett, amely felveszi a versenyt bármilyen mai hírveréssel. Mindennek elsô jele volt a csíkszeredai Munkácsy-kiállítás, amelyet tömegek tekintettek meg és valóságos kultusz kezdett kialakulni körülötte.

És a kiállítás hatalmas sikerének következményeként hamarosan hasonló jelentôségû tárlat nyitja meg kapuit a Csíki Székely Múzeumban: a Magyar Nemzeti Galéria és a székelyföldi múzeumok gyûjteményeibôl összeállított kiállításon a legendás nagybányai mûvésztelep remekmûvei lesznek láthatók – elôzmény nélkül elôször Erdélyben, európai színvonalon – jelentette be csíkszeredai sajtótájékoztatóján a múzeumigazgató. És hasonlóan koncepciózus a reklámtevékenység is, hiszen ismét vetélkedôn méretkezhetnek meg a középiskolások, a tárlatot pedig önálló internetes honlapon ismertetik. A kiállításnyitóra május nyolcadikán kerül sor.

Vasárnap a burgenlandi Felsôôrben (Oberwart) folytatódik a Határon Túli Magyarok Zenéje néven indult, idén Kárpát-medencei Magyarok Zenéjére átkeresztelt, CD-adományozással egybekötött jótékonysági koncertsorozat – közölte Herédi Andrea, a szervezô Periferic Records képviselôje az MTI-vel.

A 2002-ben elindított programsorozat 2007-2008-as évadjának ausztriai koncertjén, a felsôôri Európai Iskolában fellép a felvidéki Bástya Citerazenekar és a Magyar Tekerôzenekar. A felsôôri koncert védnöke Gerhard Pongracz polgármester és Gúthy László református lelkész.

A programsorozatban évrôl évre határon túli és anyaországi zenészek játszanak együtt Budapesten és határon túli városokban. A koncertekhez CD-adományozási akció is kapcsolódik, amelynek keretében határon túli városok könyvtárainak adományoznak CD-ket.

Herédi Andrea kiemelte: a koncertsorozat és a felajánlás célja, hogy a Kárpát- medencében élô népcsoportokhoz eljusson a magyar zenei kultúra, valamint az, hogy e térségek kölcsönösen bemutatkozási lehetôséget biztosítsanak egymás mûvészeinek.

Az elmúlt évek eredményeit sorolva példaként említette, hogy 2005-2006-ban 75 kiadó csatlakozásával összesen 6 millió forint értékben adományoztak CD-t négy határon túli város – Révkomárom, Beregszász, Kolozsvár és Szabadka – könyvtárának.

A 2006–2007-es évadban az adományozási körbe bevonták Horvátországot, Szlovéniát és Ausztriát is, így a teljes Kárpát-medence magyarságát megszólították.

A sorozat nevét ezután változtatták az idei évben a Kárpát-medencei Magyarok Zenéjére. Mint Herédi Andrea megjegyezte, úgy vélik, céljaikat jobban kifejezi ez az elnevezés.

A Magyar Tekerôzenekar 1989-ben jött létre, kiváló tekerôsökbôl verbuválódott, hagyományos módon fúvósokkal és énekesekkel egészült ki; köztük Vujicsics-, Téka-, Cifra-, Bokros-, Galagonya-, Dudazenekar- és Makúz- tagokkal. Koncertjeiken a hagyományos dél-alföldi parasztzene mellett megszólalnak a zenekar tagjai által készített feldolgozások, történeti énekek, egyházi népénekek és Európa népeinek tekerôs dallamai.

A Bástya Citerazenekar 1998 novemberében alakult Ácsteszéren. Két országot képviselnek, hiszen tagjaik is két országból verbuválódtak: Magyarországról és Szlovákiából.
Prím-, tenor- és bôgôciterát használnak, ami a hegedûnek, a brácsának, és a nagybôgônek felel meg. Repertoárjukon Dunántúl, Szatmár, Kalotaszeg, Gömör, Csallóköz és Mátyusföld népzenéi szerepelnek.

Elsô alkalommal került megrendezésre Székelyudvarhelyen, a Harmónia Cordis Egyesület szervezésében, a Nemzetközi Klasszikusgitár- fesztivál. Beke István, az egyesület vezetôje sikeresnek értékelte a rendezvényt.

A fesztivál keretében, keddtôl vasárnapig kurzusokat tartottak a gitárszakos hallgatóknak, amelynek az udvarhelyi Dr. Palló Imre Zene- és Képzômûvészeti Szakközépiskola adott otthont. Itt délelôtt és délután is három tanár tartotta az elôadásokat a 29 aktív illetve 3 passzív hallgatónak. A hallgatók nagy része hazai: nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti illetve székelyudvarhelyi konzervatóriumok hallgatója, de 11 magyarországi benevezô is volt. A nagy érdeklôdés okát Beke István az egyesület által korábban sikeresen megszervezett fesztiváloknak, illetve az igen intenzív, magas szintû felkészítésnek tulajdonítja.

A mûélvezôknek minden este 9-tôl, a polgármesteri hivatal Szent István Termében tartottak koncerteket.

Constantin Andrei és Titus Fluieras, hegedû-gitár kombinációban argentin zenét szólaltattak meg, Paulikovics Pál barokk illetve 20. századit, Pavlovics Dávid reneszánsz, kortárs magyar illetve saját szerzeményeit játszta, a Beke István és Nagy Éva gitár-fuvola duó argentin, Stan Zamfirescu pedig klasszikus illetve 20. századi darabokat adott elô.

A diákok is bemutatkoztak a Kalapos Kávézóban tartott koncerteken. A közönségsikert jelzô, hogy éjjel kettôig is eltartottak az elôadások, amikor már leginkább improvizáló tehetségüket csillogtathatták. Szerdán Marian Balan kolozsvári egyetemista, pénteken Pustai Dávid nagyváradi, Sófalvi László kolozsvári, Csernyec Dóra szegedi diák, szombaton pedig Capp Mark, Járóka József és Sövényi Olivér szegedi egyetemisták szórakoztattak.

A fesztivál egyik oktatója, Liviu Georgescu, aki két bukaresti, illetve a sinaiai, nagy múltra visszatekintô klasszikusgitár-fesztivál szervezôje és a Román Klasszikusgitár-alapítvány elnöke, európai színvonalúnak értékelte a fesztivált. Mind a szervezés, mind a kurzusok és hangversenyek tekintetében, a hazai illetve magyarországi meghívottakkal és tanárokkal együtt kitûnônek minôsítette a rendezvényt, így remélhetô, hogy meggyökereznek az ilyen jellegû klasszikusgitár-fesztiválok Székelyudvarhelyen, ami mindenképp hozzájárulna a hazai gitármûvészet ismertté tételéhez, és a székelyföldi városnak is emelné a hírnevét.

Beke István köszönetét fejezte ki a hangversenyek két bemondójának, Deritei Júliának és Piroska Orsolyának, Ungvári András grafikusnak, aki a plakátok elkészítésében segédkezett, valamint a támogatóknak és társszervezôknek: a Dr. Palló Imre Zene- és Képzômûvészeti Szakközépiskolának, Székely-udvarhely polgármesteri hivatalának, Szász Jenô polgármesternek illetve a Kalapos Kávézónak.

Harmadik alkalommal szerveztek Erdôszentgyörgyön fogalmazási, versíró, illetve rajzversenyt. Szilágyi Domokos versével indult a díjkiosztás kedden délután. Bensôséges hangulatú rendezvényen vehették át a díjakat a nyertesek. Az ünnepség a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvény része volt.

A Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület minden évben megemlékezik január 22-rôl, mert Kölcsey Ferenc 1623-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Január 22-e 1989- tôl vált a magyar kultúra napjává, mondta megnyitóbeszédében Kovrig Magdolna, az egyesület elnöke. Egy hónappal ezelôtt írták ki a pályázatot: 64 dolgozat, 29 vers és 54 rajz érkezett be a diákoktól, nemcsak a székelyföldi megyékbôl, de a szórványból is. Nyolc hazai megyébôl és Magyarországról is küldtek be pályázatokat, nyilatkozta Magyarosi Erzsébet, az erdôszentgyörgyi líceum igazgatója. A díjakat Jakab Éva, Tóth Domokos és Kádár Kata magyar szakos tanárok osztották ki, kategóriák és osztályok szerint.

Fogalmazás:

V. o: I. díj: Bálint Dóra – Gyulakuta, II. díj: Magyarosi Csilla – Kend, III. díj: György Edith – Jedd, Molnár Nóra – Gyulakuta. Különdíj: Mircse Andrea – Székelyudvarhely, Fülöp Réka – Kovászna.

VI. o.: I. díj: Barabás Imola – Balavásár, II. díj: Ravasz Tamara – Gyulakuta, III. díj: Benedek Andrea – Székelyudvarhely, Szabó Franciska – Erdôszentgyörgy. Különdíj: Mihály Emôke – Kôrösfô.

VII. o: I. díj: Gáspár Katalin – Gyulakuta, II. díj: Albert Hajnal – Kend, III. díj: Molnár Péter – Balavásár.

VIII. o: I. díj: Kolcsár Helga – Székelyudvarhely, Losonczi Hannelore (képünkön) – Erdôszentgyörgy, II. díj: Cseh Emese – Gyulakuta, László Beáta – Erdôszentgyörgy, III. díj: Tamás Annamária – Lupény, Petkes Tünde – Balavásár. Különdíj: Kis Orsolya – Négyfalu, Fejér Csengele – Székelyudvarhely.

IX. o, különdíj: Sipos Enikô – Medgyes.

Versek:

V-VI. o: I. díj: Gál Délinke – Kôrösfô, II. díj: Mátyus Beatrix – Lupény, Somogyi Beáta – Kend, III. díj: Kovács Sarolta – Székelyudvarhely. Különdíj: Szász József – Balavásár.

V.-VIII. o: I. díj: Fehér Attila – Székelyudvarhely, II. díj: Lakó Brigitta – Nyárádremete, Mester Lóránd – Székelyudvarhely. III. díj: Orbán Noémi – Lupény, Pálfi Adélka – Lupény. Különdíj: Barabás Dániel – Erdôszentgyörgy, Kovács Zsolt – Kelementelke.

IX.o. különdíj: Antal Zsuzsanna – Bánffyhunyad.

Rajzok:

a) Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum: I. díj: Magyari Annamária, II. díj: Krausz Réka, III. díj: Pop Emese, Bardosan Sheila. Különdíj: Csont Borbála, Kölce Katalin.

V.o. különdíj: Pataki Katalin, Anca Irisz, Simon Kerekes Boróka.

b) V-IX. o.: I. díj: Boncidai Hortenzia – Szilágyperecsen, II. díj: Rigó Melinda – Bánffyhunyad, III. díj: Rostás Geta – Jedd. Különdíj: Jelu Mihály Réka – Kôrösfô, Korodi Andrea – Erdôszentgyörgy, Nagy Hilda – Erdôszentgyörgy.

Ugyanitt ismertették Kós Károly életútját és a jelenlevôk részleteket hallgathattak meg a szerzô Erdély címû írásából, végül Szekeres Margit néni fôtt kukoricával kínálta meg a résztvevôket.

Az egyik tanár így jellemezte a pályamunkákat: Amit ezek a gyermekek megalkottak képekben, szavakban, az az elsô csoda. A többi csak ráadás.

Igaza volt.

Mostanában lottóláz kerítette hatalmába mind Románia, mind Magyarország lakosságát. A múlt hét végén különösen, amikor mindkét országban tízmillió euró fölötti volt a fônyeremény. Magyarországon valakinek "bejött" a telitalálat, nálunk azonban még mindig reménykedhetnek a rendszeresen vagy alkalomszerûen lottózók, így a hétvégi húzást nagy érdeklôdés és persze, szelvényvásárlási kedv elôzi meg. A tét nem kevesebb, mint tizenkétmillió euró. A "téma" kapcsán a lottótársaság megyei kirendeltségének vezetôjével, Alexandru Opreával beszélgettünk.

– Mennyire népszerû a lottó Maros megyében?

– Nagyon népszerû. Minden városban és majdnem minden községben vannak ügynökségeink. Maros megye híres a szerencsejátékok iránti szenvedélyérôl.

– Azért kérdeztem, mert hallottam olyan véleményeket is, amelyek szerint a Maros megyeiek, más megyékhez képest kevesebb érdeklôdést mutatnak a lottózás iránt.

– Lehet, hogy egyeseknek ez a véleményük, de mi úgy érezzük, hogy érdekli az embereket. Az is igaz, hogy most, amikor megnôtt a tét, sokkal többen vásárolnak sorsjegyet, mint máskor. Vannak azonban hûséges klienseink, akik évek óta rendszeresen lottóznak, akkor is, amikor kisebb a nyeremény.

– Mennyire keltette fel az érdeklôdést a mostani óriási nyeremény? Nagy a kísértés...

– Augusztusban, amikor ugyancsak hatalmas volt a "report", sokkal többen vásároltak sorsjegyet, a nagy nyeremény ösztönözte az embereket. A mostani még az augusztusinál is nagyobb. Akkor 10 és fél millió eurót nyert valaki, most több mint 12 millió euró a tét. Ez a lehetôség természetesen növeli a szerencsejátékosok vásárlókedvét. Érdekes, hogy a "pénzesebb" embereket is nagyon vonzza, több száz lejre vásárolnak lottószelvényt. Ki-ki, ahogy a zsebe engedi… Olyan is van, aki azt mondta, örül, ha nyolcszáz lejt nyer, mert abból ki tudja fizetni két hónapi rezsijét. Nagyon sok nyugdíjas ilyen reményekkel vesz sorsjegyet, s állja ki a hét végi hosszú sorokat.

– Milyen a lottózók és a másfajta szerencsejátékot, például a zárt sorsjegyet (loz în plic) kedvelôk aránya?

– A 6/49 iránt a legnagyobb az érdeklôdés. Különösen most, amikor ilyen hatalmas a fônyeremény. De nagyon sokan vesznek részt a Joker és az 5/40 elnevezésû lottózáson is. Olcsóbb egy szelvény ára, a nyereség is kisebb, de többen nyerhetnek a Jokerrel. Az sem mellékes, mint már említettem, hogy egy sorsjegy ára 1 lej 20 bani, a 6/49 esetében a legegyszerûbb változat 4 lej 40 baniba kerül. Ami a zárt sorsjegyeket illeti, mostanában kevés a "loz în plic", sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

– Miért?

– Nem tudom, mi az oka. Nem kapunk eleget, sokan jelezték már, remélem, több kerül forgalomba ezután.

– A megyebeli lottózás történetében mekkora volt az eddigi legnagyobb nyeremény?

– Nem vagyok biztos, hogy ez volt a legnagyobb, de amire emlékszem, 2002-ben néhány karácsonfalvi lakos 13 milliárd lejt és egy bukaresti, I. osztályú háromszobás tömbházlakást nyert. Nem titkolták a kilétüket, fényképeket készítettek, megjelentek az újságban is. Nem egyetlen személy nyerte, hanem három "Gábor" Karácsonfalváról. Ez volt a legnagyobb. Utána még volt egy jelentôsebb nyeremény, de ez akkor történt, amikor engem felfüggesztettek az állásomból. Ez is hasonló nagyságrendû volt.

– Nem akar a felfüggesztésérôl beszélni?

– Á, nem. Ami rossz volt, elmúlt, most, hogy úgy mondjam, egyenesben vagyunk, sok ügynökségünket felújítottuk, egyeseket jelenleg modernizálunk. Ha megnézi, a Grandnál lévô pénztárunkat most renováljuk, a Rózsák tere 52. szám alatti ügynökségünket felújítottuk. Jelenleg négy ügynökség felújítása van folyamatban, egy hónapon belül hetet fogunk rendbe tenni Vásárhelyen és Szászrégenben.

– Ha valaki nyer, mi a további eljárás? Hogyan jut a pénzéhez? Mit kap meg helyben, miért kell Bukarestbe utaznia?

– Ha megnyeri a fônyereményt, a bukaresti központi ügynökséghez kell fordulnia. A szelvény hátára fel kell írnia a személyi adatait, hogy más ne tudja felhasználni. Ha akarja, nyilvánosságra hozhatja a kilétét, ha nem, akkor nem. Ez a személyiségi jogai közé tartozik. Mi kötelezô módon diszkréten kezeljük, nem adhatjuk ki a nyertesek személyi adatait.

A kisebb nyereményeket, 3 ezer lejig terjedôen, Marosvásárhelyen az 1918. December 1. sugárút 39 szám alatti pénztárunkban fizetjük ki.

– Mit üzen a lottózóknak?

– Szeretném megkérni az embereket, idejében vásárolják meg a sorsjegyeket, ne hagyják szombat- vasárnapra. Ezeken a napokon megtörténik, hogy órákat kell sorban állniuk. Saját idejüket vesztegetik. Fôként vasárnap vannak rengetegen, s ilyenkor túlterhelôdik az információtovábbító rendszer. Mindenkinek szerencsét kívánok, és azt, hogy a fônyeremény a megyébe jöjjön.

Szerdán avatták fel Marosvásárhelyen a Transilvania Banknak azt az egységét, amely elsôdlegesen az orvosok számára nyújt hiteleket egészségügyi beruházások finanszírozására. A Transilvania Bank az elsô pénzintézmény Romániában, amely speciális, orvosokat célzó hitelezési csomagot dob piacra.

A Kornisa negyedben levô épület felavatását követôen a Concordia Hotelben megtartott ünnepségen Augustin Taurean, a bank megyei fiókegységének igazgatója hangsúlyozta, azért döntöttek egy, az orvosokat támogató finanszírozási rendszer bevezetése mellett, mert Romániában az egészségügy nem fejlôdik kellôképpen, az orvosok számára elérhetetlenek olyan hitelek, amelyek lehetôvé tennék a vállalkozást az egészségügy területén. "Maros-vásárhelyen az egészségügyi ellátás jó minôségû, a városnak presztízse van, mi pedig megfelelô anyagi erôforrásokkal rendelkezünk" – mondta az igazgató.

Robert Rekkers, a Transilvania Bank vezérigazgatója röviden szólt a pénzintézmény által orvosoknak nyújtandó szolgáltatásokról, míg Fady Chreih, az "orvosi egység" országos vezetôje részletesen, példákkal tûzdelve ismertette a bank üzleti ajánlatát. Fady Chreih lapunknak elmondta, Bukarest, Iasi és Nagyvárad után Marosvásárhely a negyedik város, ahol ilyen egységet nyitottak, és 3 év alatt 1 milliárd eurót szeretnének juttatni kölcsönként egészségügyi befektetések – magánkabinetek, magánkórházak, járóbetegrendelôk stb. – finanszírozására.

Dr. Bud Vasile, a Maros Megyei Orvosi Kollégium elnöke elmondta, a szervezetük támogatja a bank kezdeményezését, hiszen az orvosok már régen szerettek volna egy klubot alakítani. Felkérte a Transilvania Bankot, legyen a klub hivatalos szponzora.

Szerdán délután a marosvásárhelyi Bernády Házban nyilvános sorsoláson talált gazdára a három élelmiszeres Népújság- kosár és a Hûségtombola 100 lejes díja. A decemberi szelvényeket 541 marosvásárhelyi és 110 vidéki olvasónk juttatta el szerkesztôségünkbe. A megyeszékhelyi pályázók közül Ferencz Katalin (Argesului 16/ 28) és Németh Ella (Kárpátok sétány 41/48) bizonyult szerencsésnek, ôk vihetik haza a kosarat. A vidékrôl érkezett levelekbôl a marosszentgyörgyi Ács R.-é (Új utca 609 G 1/3) lett a nyerô.

A Hûségtombolán a teremben jelen levô 128 olvasó vehetett részt, akik többségének jutott a Duna Televízió kívánságkosár mûsora által felajánlott ízléses falinaptárakból. Fortuna Mihály Ágotának kedvezett, ô örülhetett a Népújság által felajánlott 100 lejnek.

A Román Televízió 2-es és a Magyar Televízió 1-es csatornája élôben közvetíti a zágrábi Mûkorcsolya és Jégtánc Európa-bajnokságot (zárójelben az M1 kezdési idôpontjai):

Január 25., péntek: 13.15 – nôi rövidprogram (Eurosport)

21.35 (21.10 – élô) – jégtánc szabadprogram

Január 26., szombat: 15.45 (15.40 – élô) – nôi szabadprogram

Január 27., vasárnap: 16 óra (16 óra) – gála

Teke

Rendkívül nehéz találkozó elôtt állnak a marosvásárhelyi Romgaz Elektromaros nôi tekézôi, akik ma éjszaka indultak Szlovéniába és a hét végén a Miroteks Celje otthonában vendégeskednek. Seres Sándor vezetôedzô szerint nagyon jó csapattal kell felvenniük a harcot, a Celje évek óta nyeri a szlovén bajnokságot, amely mérföldekkel a romániai pontvadászat elôtt jár.

A házigazdák ugyanakkor elônyt kovácsolhatnak abból is, hogy míg a vásárhelyieknek a Poing elleni BL-találkozó volt az év utolsó versenye, addig az ellenfél egyáltalán nem pihent, még a tavalyi év utolsó elôtti napján, december 30-án is bajnoki találkozót játszott, majd januártól folytatta a küzdelmeket.

A Miroteks öt tekézôje annak a világbajnokságot nyert szlovén válogatottnak a magvát képezi, amely a román nemzeti együttest gyôzte le. A hatodik versenyzô, Kardinár Mária pedig visszavonult a válogatottságtól, most "csak" a klubcsapatot erôsíti – nem akármilyen eredményességgel.

– A gyôzelem óriási eredménynek számítana a 2006-ban és 2007-ben Világkupa- döntôt nyert Celje otthonában. Bízunk abban, hogyha ez mégsem sikerül, legalább egy 5:3 arányú tisztességes vereséggel jövünk haza, amelyet a február 16-i visszavágón le tudunk dolgozni – beszélt a találkozó esélyeirôl az edzô.

Újra felvetôdött a kérdés, hogyha nem a hatodik, hanem az ötödik helyen végeznek a Világkupán, akkor nem kellett volna játszaniuk a Bajnokok Ligája elsô körében és most egy könnyebb csapattal vehetnék fel a harcot, ugyanis a Celje az amúgy is erôs európai mezônyben nehezen "emészthetô" riválisnak számít.

Kézilabda Európa-bajnokság

Hogy nem szükséges 8-10 góllal gyôzni az Európa-bajnokságon a magabiztos meneteléshez, arra a négyszeres Eb-gyôztes svéd válogatott szolgáltat példát. Elôbb kedden, a magyar válogatott ellen harcolt ki egy értékes döntetlent a mérkôzés utolsó másodperceiben, majd szerdán a spanyolokat "viccelték meg", egy másodperccel a lefújás elôtt belôtték a gyôztes gólt.

Még ez is nehezíti a Skaliczki László vezette magyar nemzeti együttes dolgát, amely az Izlanddal szembeni gyôzelem mellett svéd vereséget és német gyôzelmet remélt. Pechükre a három közül egyik sem jött össze, a svédek legyôzték a spanyolokat, a németek képtelenek voltak megszorítani a végsô gyôztes babérjaira törô franciákat és egy fájó vereséggel halványultak el az olimpiai kvalifikáció reményei. Nem hiába "csattantak fel" az egyik internetes portál fórumozói, akik a kezdeti, csodával határos sikereket követôen egyre inkább elcsüggedtek a válogatott teljesítményét látván.

Az elsô félidôben még egyenrangú partnerként harcoltak az izlandiakkal, a 16-16-os félidôbeli eredmény pedig még nem sejtette a nagyarányú vereséget. Az igazi meglepetést az okozta, hogy a www.ehf-euro.com honlapon egy kis ablakocskában közvetített mérkôzés második félidejében magyar részrôl majdnem húsz percen keresztül nem változott a gólok száma, valaki meg is jegyezte: "szólni kellene nekik, hogy végre jöjjenek ki az öltözôbôl". Nagy Lászlóék mintha nem is lettek volna a pályán, egyre több gólt lôtt az ellenfél, elôbb öt, hat, majd kilenc góllal is eltávolodott a magyaroktól, végül nyolcgólos – 36-28 arányú – gyôzelmet arattak felettük.

Nem maradt más hátra, mint a tegnap esti, franciák elleni mérkôzés elôtt magasra helyezni a mércét: le kell gyôzni a franciákat! Legalábbis erre ösztökélte Zsiga Gyula, a nôi kézilabda-válogatott január elején leköszönt edzôje a magyar csapatot a vereség után.

Reménysugár még maradt, ugyanis ha a legutóbbi világbajnokság elsô hét helyezettje közül egyik megnyeri az Eb-t, akkor Norvégiában a hetedik és a nyolcadik hely is olimpiai kvalifikációs selejtezôt érhet. A jelenlegi állás szerint a franciáknak van esélyük a végsô gyôzelemre, így még elképzelhetô, hogy a Skaliczki-legények ott lehetnek Pekingben, és nem kell a televízió elôtt végigkövetniük az olimpiát. Az viszont már biztos, hogy most sem végeznek a hatodiknál jobb helyen Iváncsikék az Európa-bajnokságon.

A középdöntôk második játéknapjának (január 23.) további eredményei:

I. csoport: Horvátország – Montenegró 34-26; Lengyelország – Dánia 26-36; Szlovénia – Norvégia 33-29.

II. csoport: Svédország – Spanyolország 27-26; Németország – Franciaország 23-26.

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Forradalom utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között nyit a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026).

• Vasárnaponként 10-18 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36. szám, tel. 264-206), 9-20 óra között a Sensiblu II. (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311), 9-19 óra között a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), 8-22 óra között a Farmaplanet Real (Real épületében, tel. 255-433), 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210-654), 8-14 óra között a City Pharm (1848. út 71. szám, tel. 251-680), 9-14 óra között a City Pharm (Brassó utca 16. szám, tel. 230- 652), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848. út 15. szám, tel. 231-233), 8-14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261-357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788) gyógyszertárak nyitnak. 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. út 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok útja 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), 9-13 óra között a Salix (Pandúrok útja 113. szám, tel. 258-622), 9-14 óra között a Dona 1. (Rózsák tere 53. szám, tel. 250-418), 9-14 óra között a Dona 2. (1918. December 1. út 80. szám, tel. 266-107), 9-14 óra között a Dona 3. (1918. December 1. út 186. szám, tel. 254-233) gyógyszertár tart nyitva.

• Vasárnaponként 8-12 óra között a Clematis (1918. December 1. utca 45. szám, tel. 774-499), 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth utca 45. szám, tel. 771- 831) ügyeletes.

• Január 26-án, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Clematis (1918. December 1. utca 45. szám, tel. 774-499) ügyeletes.

• Vasárnaponként 8-14 óra között az Elena (Só u. 41. szám, tel. 512-550), 9-13 óra között a Farma Liv (Egyesülés u. 17. szám, tel. 511-018), 8-13 óra között a Geum (Só u. 21. szám, tel. 511-028), 8-13 óra között a Medifarm (Petru Maior u. 5. szám, tel. 520-771), 8-20 óra között a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298) tart nyitva.

• Január 26-án, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig a Fitonia (Nagypiac utca 4A szám, tel. 513- 399), vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Geum (Só utca 21. szám, tel. 511-028) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

• Vasárnaponként 9-13 óra között az Andofarm (Köztársaság utca 20/A szám, tel. 412-666), 8-12 óra között a Mimoza (Köztársaság u. 38. szám, tel. 411-473), 9-13 óra között a Dragos&Sanda (Jövô u. 17. szám, tel. 412-097), 8-20 óra között a Panax (1918. December 1. u. 15. szám, tel. 414-604) nyit.

• Január 26-án, szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig és vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a Goldfarm (Poliklinikák utca 2/1. szám, tel. 411-210) ügyeletes.

• Január 26-án, szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig az Aesculap (Szép utca 1. szám, tel. 443-672) tart nyitva.

• Január 27-én, vasárnap 9-13 óra között az Aesculap 16. (Fô út 145. szám, tel. 577- 047) ügyeletes.

Újra nagytermi bemutató a Nemzetiben

• William Shakespeare Szeget szeggel címû komédiáját kínálja következô bemutatójaként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az 1604-ben Measure for Measure címmel bemutatott darab Shakespeare legkeserûbbnek tartott komédiája. A mû tulajdonképpen a XVII. század eleji Londonnak mutat görbe tükröt, de minden korban érvényes, és több mint négy évszázad elteltével avatott tolmácsolásra lel a Tompa Miklós Társulat mûvészeinek elôadásában. Rendezô: Alexandre Colpacci, díszlet: Puiu Antemir, jelmez: Sanda Mitache, dramaturg: Ungvári Zrínyi Ildikó, zene: Delia Serban, színpadi mozgás: András Lóránt. A bemutató elôadásra február 1-jén, jövô pénteken este 7 órától kerül sor a színház nagytermében. A Szeget szeggel elôadásokra érvényesek a 2005/2006-os évad el nem használt bérletei! A premierre a Kemény János bemutató bérletek érvényesíthetôk, 3-án, vasárnap este 7- tôl a Kovács György-bérlettel, míg 6-án, szerdán este 7 órától a Delly Ferenc- bérlettel lehet helyjegyet igényelni. A jegypénztár nyitva tart: hétköznap 10-13 és 17-19 óra között, hétvégén elôadáskezdés elôtt egy órával. Telefon: 0265/212-335/118.

Szabócska és Zurinka

• A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata hétfôn 9.30 és 11 órától A vitéz szabócska címû gyerekelôadást játssza. Kedden, ugyanazon idôpontokban a Zurinka van mûsoron, míg február 3-án, jövô vasárnap az Óz, a csodák csodája címû gyerekelôadást tekinthetik meg az érdeklôdôk délelôtt 11 órától.

A végzôs bábosok újabb bemutatója a Stúdióban

• A marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem Stúdió Színházában kedden 19 órakor Lôrinczi Rozália, az egyetem tanára egyéni mûsorát mutatja be az Akadémiai Mûhely keretében, aki Joseph Heller Isten tudja címû nagy sikerû regényének színpadi adaptációjában Bethsabé üzenetét tolmácsolja. Csütörtökön 19 órakor az Akadémiai Mûhely másik produkcióját, John Pielmeier Isten Ágnese címû drámájából készült elôadást láthatja ismét a közönség Marius Oltean rendezésében. A darabot Göncz Árpád fordította, díszlet- és jelmeztervezô László Ildikó. Az elôadásban Killár Kovács Katalin és Farkas Ibolya egyetemi tanárok mellett fellép Fekete Krisztina negyedéves színész szakos hallgató is, aki a naivságában gyermekgyilkossá vált Ágnest alakítja. Február 2-án, szombaton 19 órakor a negyedéves bábszínész szakos diákok ismét bemutató elôadással jelentkeznek, Nagy-Lázár Kincsô Piroska és a farkas címû Grimm-mese bábszínpadi adaptációjával. Rendezô Szôlôsi- Pénzes Szilárd, osztályvezetô B. Fülöp Erzsébet, báb- és díszlettervezô Lukácsy Ildikó, zeneszerzô Dull János. Egy jegy ára felnôtteknek 4 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 2 lej. Jegyek a Stúdió Színház jegyirodájában vásárolhatók minden kedden és csütörtökön 12-14 óra között, valamint minden elôadás elôtt egy órával, illetve foglalhatók a 0265/260-362-es telefonszámon és a studio.jegyek@yahoo.com e-mail címen.

Vásárhelyen vendégszerepel a Tamási Áron Színház Társulata

• Ezen a hétvégén három elôadással Marosvásárhelyen vendégszerepel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata. Holnap délután 6 órától Ruszuly Éva Júlia címû egyéni mûsorát, illetve este 8-tól Váta Loránd Micsinyál, maga rossz? címû sanzonmûsorát láthatják az érdeklôdôk a Nemzeti kistermében. Vasárnap John Millington Synge A nyugati világ bajnoka címû darabját mutatja be a társulat. Az utóbbi, Bocsárdi László rendezte elôadás a tavaly elnyerte a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának nagydíját.

Kabaré Expressz 2008

• A Hahota Színtársulat holnap, valamint február 3-án, jövô vasárnap és február 9-én, szombaton este 7 órától Marosvásárhelyen, a Maros Mûvészegyüttes termében (régi Unirea mozi) újra színre viszi a nagy sikerû Kabaré Expressz 2008 címû elôadását. Fellép Puskás Gyôzô, Cseke Péter, Cseke Erzsébet, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva és Gönczi András. Zene és ének: Hajdú Jenô és Bodoni Ildikó. Jegyek elôvételben a Kultúrpalota, a Maros Mûvészegyüttes és a Nemzeti Színház jegypénztárainál kaphatók.

• Ma 12 és 17 órától román, míg 13 és 18 órától magyar nyelvû nevelôhangversenyre várja a gyerekeket a Kultúrpalota nagytermébe a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Szél és vihar a zenében címmel. Közremûködik a filharmónia zenekara (vezényel Szônyi Zoltán), zongorán játszik Nagy Krisztina, zongorán és csemballón Zavilla Arnold. A témát bemutatják Carmen Mihaescu és Kovács Zsuzsa tanárnôk. A déli leckekoncerteken Couperin, Beethoven, Chopin, Vivaldi és Rossini mûvei hangzanak el, a délutániakon Rameau, Beethoven, Chopin, Vivaldi és Rossini zenéjén keresztül mutatják be a koncerttémát az elôadók.

• Csütörtökön szimfonikus hangverseny a nagyteremben. Vezényel Theo Wolters (Hollandia), fagotton közremûködik Dan Docolin, hegedûn Péter Béla. Mûsoron Hummel F-dúr Fagottversenye, Bruch Skót fantáziája és Muszorgszkij Egy kiállítás képei címû mûve. A koncertre a 15-ös számú bérlet érvényes.

A Látó nívódíjai a 2007-es évre

• Idén tizenhetedik alkalommal osztja ki a Látó Irodalmi Színpad – a folyóiratban publikált szerzôk közül válogatva – nívódíjait. Tizenhat év alatt 46 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. Szombat délután 6 órakor Marosvásárhelyen, az Ariel bábszínházban Bálint Tamás (debüt), Fekete J. József (esszé), Lövétei Lázár László (vers) és Zalán Tibor (dráma) veheti át a Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mondanak: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor.

KZST-est a Bolyai líceumban

• A Kemény Zsigmond Társaság kedden délután 6 órakor a Bolyai Farkas Líceum – Református Kollégium dísztermében tartja soros összejövetelét. Dr. Tonk Márton docens, tanszékvezetô, a Sapientia Egyetem kolozsvári karának dékánja tart elôadást Filozófiatörténet és filozófiai kultúra Erdélyben címmel. Közremûködik a Cantuale vokálegyüttes.

Belvárosi szerdák

• Szerdán este 6 órától a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat meghívottja: Markó Bálint biológus. Vetített képes elôadásának témája: Egyszerûbôl bonyolult: önszervezôdô társas mintázatok. Helyszín: a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Mihály Terme (nagyterem).

Gézengúz játszóház és táncház

• A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: kézmûves-foglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év); szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év); csütörtökön játékos néptánc- és népdaltanulás: 18 órától óvodásoknak, 19 órától kisiskolásoknak. Helyszín: a kövesdombi unitárius templom Balázs Ferenc-terme.

Farsangi táncház

• A Folk Center Alapítvány farsangi táncházat szervez hétfôn este 19 órától. Széki táncokat tanít Longauer Tibor, muzsikál Sinkó András és társai, valamint az Öves együttes. Helyszín: Mészárosok bástyája, Yorick Stúdió.

Legendák tárlata

• Bartos István mûgyûjteményébôl nyílik kiállítás kedden 18 órakor a Bernády Ház földszinti galériáiban. A tárlaton többek között Nyilka Róbert, Bordi András, Gheorghe Olariu, Török Pál, Páll Lajos, Zsigmond Attila, Sükösd Ferenc, Gámenczy Zoltán, Józsa Nemes Irén, Szécsi András és Siklódi Tibor munkáit láthatják az érdeklôdôk, a kiállítást Sebestyén Mihály méltatja.

Fazakas Tibor zsoboki képei Marosvásárhelyen

• Fazakas Tibor vajdahunyadi festômûvész tárlata látogatható a Teleki Ház emeleti tanácstermében. Az elsôsorban op-artos, geometrikus kompozícióival kitûnt alkotó ezúttal kevésbé ismert oldaláról mutatkozik be. Zsoboki hangulatok címmel az ottani alkotótáborban készült tusrajzait, akvarelljeit, pasztelljeit tárja a közönség elé.

Téli tárlat a Bernády Házban

• A marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak alkotásaiból nyílt fotókiállítás a Bernády Ház emeleti galériáiban. A fotómûvészetet kedvelôk megvásárolhatják az alkotásokat, a bevételbôl a klub Várgalériájának 2008- as fenntartási költségeit fedezik a szervezôk.

Újraindul a filmklub a Philotheában

• Január 30-ától újraindul a filmklub a marosvásárhelyi Kossuth utca 2. szám alatti Philothea Házban, ahol kéthetente jelentôs mûvészfilmeket mutatnak be az érdeklôdôknek. Az idén Ingmar Bergman és Michelangelo Antonioni rendezôk filmjeit vetítik. Szerdán 19 órától Ingmar Bergman A hetedik pecsét címû nagy sikerû filmjét tekinthetik meg a mozikedvelôk.

Mit láthatunk a mozikban?

• Január 25-e és 31-e között a Mûvész moziban az Legenda vagyok címû filmet vetítik. A filmet Francis Lawrence rendezte, fôszereplô: Will Smith. Vetítési idôpontok: 15, 17.30 és 20 óra, csütörtökön 15 és 17.30 óra. A háromkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.

• Az Ifjúsági moziban a Molière címû francia filmet vetítik. Rendezte Laurent Tirard, fôszereplôk: Romain Durris és Ludivine Sagnier. Vetítési idôpontok: 17 és 19 óra. A 17 órai vetítésekre kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.

A Duna TV megrendezné a Gyurcsány–Orbán vitát

A Duna Televízió készen áll arra, hogy lebonyolítsa és közvetítse Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor tévévitáját – közölte az MTI-vel csütörtökön Cselényi László elnök. "A márciusi népszavazás minden magyar életére kihat, éljen Magyarországon vagy a határokon túl" – mondta, hozzátéve, a részletekrôl a politikusi kezdeményezés hivatalos bejelentése után egyeztetnének az érintettekkel. A Népszava csütörtöki számában ugyanis arról írt: Orbán Viktor Fidesz-elnök arra készül, hogy a népszavazási kampány végén tévévitára hívja ki Gyurcsány Ferenc MSZP- elnök kormányfôt. A lap úgy tudja, Orbán azért akar összecsapni riválisával, mert a Fideszben még mindig attól tartanak, hogy – hasonlóan 2004-hez – számukra ugyan kedvezôen alakul majd a referendumon az igenek aránya, ám a részvétel elmaradhat az általuk várttól, így viszont a népszavazás eredménytelenné válhat.

A legerôsebb nyugdíjalap

Az ING Nyugdíjalap mintegy 255.000 szerzôdést kötött a kötelezô magánnyugdíj-rendszerben a január 3 és 17. közötti idôszakban, a négy hónap alatt pedig több mint 1,3 millió szerzôdést kötött, nyilatkozta a Mediafaxnak csütörtökön Radu Vasilescu, a vállalat vezérigazgatója. "Január 25-én, pénteken, benyújtjuk a CNPAS-hoz a 255.000 szerzôdést. A vállalat meghaladta azon célkitûzését, hogy a szerzôdések 30 százalékát kösse meg" – mondta Vasilescu. A kötelezô magánnyugdíj-alaphoz való csatlakozás kampánya 2007. szeptember 17-én kezdôdött és 2008. január 17-én ért véget. Az Országos Nyugdíj- és Társadalombiztosítási Pénztár (CNPAS) adatai szerint január elsejéig 3.179.115 személy kötött szerzôdést.

"Budiverseny" Magyarországon

Feltérképezték Magyarország vécéinek állapotát, s 100 illemhely felkeresése és értékelése után a gyôri Árkád üzletközpont vécéje találtatott a legjobbnak. A vécék állapotát vizsgáló projekt kitalálói a nyilvános helyeken és vendéglátóipari egységekben található mellékhelyiségek tisztán tartásának fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet. Kilenc hónappal ezelôtt létrehoztak egy honlapot az interneten, www.buditime.hu címen, ahol bárki kifejthette véleményét a témával kapcsolatban, illetve szavazhatott is a 2007 év legjobb vécéjére. Az ország 100 illemhelyének állapotát egy nevét felfedni nem kívánó személy térképezte fel, akit Breki, a békának neveztek el. Breki vizsgálta a tisztaságot, a felszereltséget, az esztétikumot és a kényelmet – számolt be a részletekrôl Szilágyi Mihály, a buditime projekt vezetôje egy csütörtöki sajtótájékoztatón az Arany János utcai metrómegálló egyik szórakozóhelyén, amely egykor nyilvános vécéként funkcionált. A "verseny" nagyon sokak érdeklôdését elnyerte: több mint 47 ezren látogattak el a buditime weboldalra az elmúlt 9 hónap alatt. A szervezôk remélik, hogy a díjátadóval rendhagyó társadalmi kezdeményezést indítottak el, hiszen a mosdók állapota az ország tisztaságát, igényességét is tükrözi – hangsúlyozta Pataki Judit, a projektet szponzoráló tisztítószermárka menedzsere.

Sötétben világító selyem

Japán tudósoknak sikerült olyan selymet elôállítaniuk, amely a sötétben ibolyántúli sugárzás hatására foszforeszkál. A Kiotói Mûszaki Egyetem kutatói olyan selyemhernyókat tenyésztettek ki, amelyek gubóikat sárga, lila, halványkék és fehér színeket ötvözô szálakból fonják. A napfény hatására a selyemfonal "közönséges" sárgának látszik, ám szürkületkor az ibolyántúli sugarak hatására felfénylik, foszforeszkálni kezd. Az újfajta selyem öt év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba. A textiliparon kívül kozmetikai hasznosítása is lehetséges, a kutatók elképzelése szerint ugyanis a foszforeszkáló anyag az ibolyántúli sugarak elleni kiegészítô védekezésként is szolgálhat.

Repülô pásztorórák

Az ausztrálok mintegy 60 százaléka szeret vagy szeretne szeretkezni repülés közben – derült ki egy felmérésbôl. A totaltravel.com utazási portál által megkérdezett 1100 ember több mint fele válaszolta azt, hogy szeretne a "Mile High Club" tagja lenni. Ôk azok, akik elmondhatják magukról, hogy szeretkeztek már repülôn – menet közben. Köztük van Ralph Fiennes, Az angol beteg és A napfény íze címû filmek fôszereplôje. A színész a Quantas ausztrál légitársaság egy gépének elsô osztályú mosdójában élvezte egy légi utaskísérô kegyeit Ausztrália és India között. A stewardess megosztotta intim élményeit a sajtóval, amit cége felmondással "jutalmazott". "Ralph Fiennes fantasztikus, és hihetetlen volt közöttünk az összhang. A legjobb szeretô, akivel valaha is találkoztam" – mesélte a Sunday Mirror címû ausztrál lapnak az utaskísérô. Míg a megkérdezettek 42 százaléka nem igazán díjazta a szûk mosdóban való ölelkezést a távolsági járatokon, 12 százalékuk elismerte, hogy már szeretkezett repülôn. "Az utasok szemlátomást serkentôbb szórakoztatásra vágynak a repülés alatt, mint a filmvetítés" – összegezte a felmérés eredményét Paul Fisher, a total.travel marketingmenedzsere.

Brit kincsvadász mesés lelete

Mesés leletre, br