Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Aggódnak az oktatásügyi szakszervezetek, no meg egyes pedagógusok is: ha januártól a postás viszi haza a gyerekpénzt, azzal a következménnyel járhat, hogy egyes diákok kimaradnak az iskolából. Jelenleg ugyanis a roma tanulók egy részét azért járatják óvodába és iskolába, hogy pecsét kerüljön a csekk-könyvekre. A fenti kijelentések nyomán elgondolkozhatunk azon, hogy a szakszervezetek nem azért aggódnak elsôsorban, hogy mekkora volt és mekkora marad a családoknak járó úgynevezett gyerekpótlék vásárlóértéke. Bár a köznyelvben gyerekpénzként szoktuk emlegetni, pontosabb lenne, ha gyerekaprópénzt mondanánk. Mert mire is volt elég a korábbi 25 lej, és mit lehet vásárolni a jelenleg 32 lejre emelt támogatásból? Ami az inflációt figyelembe véve akkor sem lesz értékben sokkal nagyobb, ha az ígéretek szerint 40 lejre emelkedik. A 32 lejbôl 11 kenyérre vagy két kiló húsra telik, de cipôre, ruhára csak félig-meddig, jobb minôségû termékre pedig aligha. Költôpénznek, az iskolával járó kiadások, a buszbérletek pótlására viszont minden diáknak jól fogott. Különösen a végzôsöknek volt fontos, hisz az érettségire készülve köztudottan megnônek a kiadások. A most életbe lépett sürgôsségi kormányrendelet értelmében azonban éppen ettôl a csoporttól vonják meg a pénzt, anélkül hogy valamivel pótolnák azt. Vannak olyan anyagi helyzetben levô családok, ahol e pótlék nélkül aligha tudják elôteremteni az ingázáshoz illetve a városi buszbérlet megvásárlásához szükséges költségeket és felháborodottan értesültek arról, hogy tanév közben hoz ilyen rendeletet a kormány. A nagykorúsítás a nehezebb anyagi háttérrel rendelkezô diákok számára aligha lesz a korábbi évekéhez hasonló ünnep az idén, hisz a 18. év betöltésével elesnek a havi pótléktól. Különösen pechesek azok, akik például januárban születtek, s a jövô hónaptól már nem kapják a járulékot, míg a decemberieknek év végéig folyósítják. Amit sem a szülôk, sem a diákok nem tartanak igazságosnak, s véleményük szerint a XII. osztály elvégzéséig minden diák megérdemelte volna ezt a minimális támogatást az államtól. Hogy miért marad üres a XI–XII.-es diák zsebe? Hogy mibôl pótolják majd az érettségire, az egyetemi felvételire szükséges költségeket azokban a családokban, ahol valóban tanulni akar a gyermek és nem csak a gyerekpénzért megy el az iskolába? Ezt a kormányrendelet megalkotóinak kellene megmagyarázniuk, mielôtt még elcsodálkoznának azon, hogy az ország 18. évet betöltött választópolgárai miért nem tolakodnak majd a választási urnák körül.

A marosvásárhelyi tanács februári soros ülésén tárgyalja és valószínûleg elfogadja a 2008-as költségvetést. A tervezetbe foglaltak több, jelentôsnek mondható beruházást is, amelyek kivitelezésével változik, átalakul a város arculata. A várható változásokról Kovács Angela mûépítésszel, Marosvásárhely fôépítészével beszélgettünk.

– Marosvásárhely szégyenfoltja lett a Színház tér. Az ottani állapotokról többször írtunk lapunkban. Tudomásunk szerint a tanács is elfogadta a fôjavításról szóló megvalósíthatósági tanulmányt. Mikor látnak munkához?

– Olykor az ilyen jellegû helyreállítási munka több gondot okoz a tervezôknek, építôknek, mint egy új épület felhúzása. Az idén tavasszal remélhetôleg elkezdôdhetnek a munkálatok. Elkészült a mûszaki terv, s folyamatban van a szükséges engedélyek beszerzése. Ezt követôen meghirdetjük meg a versenytárgyalást a kivitelezô kiválasztására. Szándékunk szerint a tér és az aluljáró jellegén nem változtatunk. A hangsúly a szigetelésen van, kicseréljük a kockaköveket, új lámpatesteket helyezünk ki. Átterveztük az aluljáró világítását és átrendezzük a környéken levô zöldövezetet is. Az átalakítást, felújítást két év alatt kell befejezni, a munkálatok összértéke közel 3 millió lejbe kerül.

– Az utóbbi idôben a városközpontban levô épületeken a tuajdonosok vagy bérlôk átalakításokat hajtanak végre, amely adott ponton túl árthat a fôtér hagyományos arculatának. Mit tesznek, tehetnek ez ellen?

– Az általános városrendezési tervben a központot, de nem csak a Rózsák és Gyôzelem teret, hanem az 1989. December 22. utcát, a Köztársaság teret, vagy a másik irányban, a Stefan cel Mare, a Cuza Voda, az Arany János, a Calarasilor utcákat is védett övezetnek nyilvánítottuk. Ez azt jelenti, hogy csak különleges építkezési engedéllyel lehet bármilyen átalakítást végezni az épületeken. A terveket jóvá kell hagyja a mûemlékvédô bizottság (Keresztes Géza, Csákány Dezsô, Csortán Ilona), még akkor is, ha a javítandó, módosítandó épület történetesen nem mûemlék. Ez a szabály még a Gyôzelem téri tömbházakra is vonatkozik. Sok szabálynak kell megfelelni. Egy esetben tapasztaltunk eddig szabálysértést, a katolikus plébánia melletti épület tulajdonosát szólítottuk fel, hogy állítsa vissza a tetôzetet eredeti formájába, ugyanis színes cserepekkel fedte be az épületet. Eleget is tett a kérésnek.

– Korábban a polgármesteri hivatal bemutatta a fôtér átrendezési tervét, amiben Dorin Florea polgármester azt szerette volna, hogy a Színház tér felôli kétsávos autóutat felszámolják, s sétálótérré alakítsák át. A másik oldalon háromsávosra szélesítették volna az utat, egyirányú forgalommal. Mi lett a sorsa?

– A tanácsosok elvetették ezt a tervet, bár szerepel a város közlekedési stratégiájában. Mindemellett jövôre átrendezzük a központi sétányt, megôrizve a mostani formáját, de több zöldövezetet hozunk létre, új lámpatesteket tervezünk és az aszfalt helyett díszkövekkel burkoljuk a járdákat. Mindenekelôtt az itt haladó felszín alatti közmûvezetékeket cseréljük ki. A mûszaki tervet a mûemlékvédô bizottságnak kell láttamoznia. Szándékuk szerint a nyáron kezdôdhet el a munka.

– A tanácsi testület határozott a Bodor Péter-kút újjáépítésérôl, ezt is figyelembe vették a tervezéskor?

– Természetesen, helyét a virágóra mellett jelöltük ki, ahol most egy fenyôfa áll. Az építés részletei még nem ismertek, a határozatot követôen még nem jutott hozzám a tervezett munkálat dokumentációja.

– Említette a városi forgalom átrendezési tervét. Ennek kapcsán felmerült már, hogy a központ tehermentesítéséért lebontják az Európa gimnázium egyik szárnyát, hogy a Ballada utcával meghosszabbítsák az Aurel Filimont. Lemondtak errôl?

– Ez a munkálat szerepel a beruházási tervben. Az idén lebontják az épületszárnyat, de ezt megelôzôen a gimnázium udvarán felépítik az új iskolát, ahova átköltöztetik az osztályokat. Erre 600.000 lejt különített el a tanács a költségvetésben.

– Idôzzünk még a központnál. Tudomásunk szerint a Mures Mall cégnek helyiségeket adó kolozsvári Matrix Kft. megvásárolta az épület mögötti telket. Mit terveznek ide és mikor rendezik a területet, mert jelenleg a házak fantomtelephez hasonlítanak.

– Az eredeti elképzelésben parkolóhelyet létesítettek volna, de úgy, hogy befedik a Poklos-patak egy részét. Ezt azonban nem engedélyezte a vízügyi igazgatóság. Eljuttattak hozzám egy látványtervet, amiben viszont az említett telekre egy épülettömböt húznának fel, bôvítve a kereskedelmi felülelet, szórakozóhelyekre gondoltak, és ide helyeznék az irodáikat. Szándékuk szerint csak a Cuza Voda és a Liviu Rebreanu utcák találkozásánál levô tornyos ház maradna meg, mert az mûemlék, a többi épületet lebontanák. Nem tudom, mikor akarják folytatni az építkezést, errôl részletes tervet még nem láttam.

– A múlt év végén némi vitát váltott ki Dorin Florea polgármester fantáziadús elképzelése, hogy egy telegondolát építene ki a Víkendtelep és a Somostetô között. Kivitelezhetônek tartja?

– A bemutatott tanulmánynak megfelelôen igen, bár nem valószínû, hogy 2008 végére el is készül, hiszen nem egyszerû a kivitelezés. "Nyomvonalát" közterület fölött célszerû vezetni, hiszen magántelek fölött a tulajdonosok beleegyezését is meg kell szerezni. Ha majd alaposabb tervet látok, akkor beszélhetünk bôvebben. Az viszont biztos, hogy az idén tovább folytatjuk a Somostetô korszerûsítését. Bôvül az állatkert, a közterület-kezelô igazgatóság átalakítja a vendéglô mögötti területet, javítva ennek játszótér jellegét. Továbbá tervben szerepel egy tó kialakítása, s egy osztrák típusú fa menedékház felépítése is. Az erdei ösvényeket lekövezzük, kibôvítjük a parkolóhelyeket, szabadidôsportokra alkalmas ösvényeket alakítunk ki. Minderre az idén közel öt és fél millió lejt szánunk.

– Áll már ott egy menedékház, ami tulajdonképpen a város történetéhez is tartozik, hiszen egykor céllövöldeként mûködött, tulajdonosai azonban mára elhanyagolták?

– A vendéglô épülete, akárcsak az Aranykakas, a Romarta Rt. tulajdona. Tudomásom szerint egyiket sem akarják eladni. Nekünk nincs törvényes lehetôségünk, amivel rávehetnénk a tulajdonost, hogy gondozza az épületet. Így ameddig nem veszélyeztet emberéletet, addig romosodhat állaga.

– Akad itt még elhagyott épületegyüttes: a kilencvenes években elkezdett idôsek otthona áll befejezetlenül. Mi lesz a sorsa? Az építôtelepen kihelyezett tábla szerint az építkezési engedély határideje régen lejárt.

– Valóban így van. Ismereteim szerint a létesítmény tulajdonosának, a Contrascom Benta cégnek szerzôdése van a polgármesteri hivatallal, miszerint a város fogja közmûvesíteni az Erdô utcát. Ameddig ez nem valósul meg, addig a cég nem hajlandó tovább építeni a létesítményt. Ôket sem lehet kényszeríteni a munkálatok folytatására. A szerzôdést szerintem újra kellene tárgyalni, erre azonban eddig nem került sor.

– Úgy tudom, a Benta céggel nem rossz a helyhatóság viszonya, hiszen tavaly ôsszel maga a polgármester és Benta Remus cégvezetô avatta fel a Belvedere negyedet. Ott felhôtlennek tûnt az egyetértés.

– A Belvedere egy másik beruházás. Itt az együttmûködés nem okoz gondot, azzal a különbséggel, hogy a közmûvesítést is Benta cég végzi el. A polgármesteri hivatal az utak, utcák kiépítését, aszfaltozását vállalta fel, emellett pedig az Országos Lakásügynökség támogatásával négy háromszintes tömbházat építtetünk.

– Milyen idei beruházási tervei vannak még a hivatalnak?

– Az idén megépül egy sportterem a meggyesfalvi 1-es számú általános iskola udvarán és hozzáfognak még két hasonlóhoz, az A. Persu Iskolaközpontban és a N. Balcescu Gimnázium területén. Folytatjuk az utcák javítását, de ezek részleteivel a beruházási osztály foglalkozik. Nagyobb távlatban olyan beruházásokra is gondoltunk, amelyekkel európai uniós támogatásért pályázhatunk. Az övezeti városrendezési tervben szerepel a vasútállomás Maroson túlra való költöztetése, a sportrepülôtér helyén üzletkötôközpontot és kiállítócsarnokot építenénk. A cukorgyár helyén az új tulajdonosok lakótelepet, sportlétesítményeket szándékoznak építeni, de az úgynevezett Segesvári úttal párhuzamosan megépítendô terelôút ügye is szóba került. Mindehhez kevés a helyi költségvetés, így szeretnénk kormánytámogatást igényelni és uniós pénzekre pályázni. Az említett terelôút megvalósíthatósági tanulmányát elkészíttetjük az idén, erre 750.000 lejt szánunk a költségvetésbôl. Ha valamelyik elképzeléssel sikerül pénzt hoznunk a városnak, akkor akár a megvalósítást is elkezdhetjük az idén.

Románia feltételek nélkül támogatja az amerikai rakétavédelmi pajzs európai kiterjesztését Romániára és Bulgáriára, anélkül, hogy Oroszországot ellenségnek kellene tekinteni – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kedden Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Mirek Topolánek cseh kormányfôvel.

Oroszországnak meg kellene értenie, hogy ilyen projektekben partnere lehet az Európai Uniónak és a NATO-nak. Románia mint a NATO délkelet-európai kiszögellése érzékeli azokat a veszélyeket, amelyek a szövetségen kívüli területekrôl érhetik – jegyezte meg Tariceanu, aki hivatalos látogatást tett Csehországban.

A politikus kifejtette: Románia és Bulgária jelenleg csak részben védett az esetleges ellenséges rakétatámadásoktól, ezért úgy véli: mindkét ország érdeke, hogy az amerikai rakétapajzsot kiterjesszék.

Az Egyesült Államok Csehországban radarállomást, míg Lengyelországban rakétabázist szeretne létrehozni, amelyek az amerikai rakétapajzs európai elemeit képeznék. Prágai források szerint ez a kérdés is szerepel a NATO következô csúcstalálkozóján, amelyre áprilisban kerül sor Bukarestben.

Románia a lehetô legnagyobb mértékben érdekelt abban, hogy a NATO a délkelet-európai régióban elterülô országok biztonságát is szavatolja – szögezte le Tariceanu.

Meghívta Jaap De Hoop Scheffer NATO-fôtitkár Vlagyimir Putyin orosz elnököt a szövetségi tagországok állam- és kormányfôinek áprilisi találkozójára – jelentette be a szervezet szóvivôje szerdán Brüsszelben.

Jaap De Hoop Scheffer Bukarestben mindazon problémákról tárgyalásokat szeretne folytatni az orosz államfôvel, amelyekben a NATO és Moszkva között jelenleg nincs egyetértés.

Orosz részrôl még nem érkezett válasz a meghívásra – tette hozzá James Appathurai szóvivô.

A Maros Megyei Tanács a vezetôje a projektnek, amellyel mintegy 10 millió euró pályázható meg az EU- tól a sürgôsségi szolgálat fejlesztésére. A pénzbôl korszerû, vegyi, biológiai katasztrófákban, hegyekben történô, illetve tömeges balesetek esetében bevethetô mentôautókat, "mozgó kórházat" vásárolnak. A 7-es régiót alkotó hat megye tegnap Marosvásárhelyen aláírta annak a megyeközi egyesületnek a statútumát, amely a pályázatot benyújtja a Területfejlesztési Minisztériumhoz.

Maros, Hargita, Kovászna, Szeben, Brassó és Fehér megyék elnökei tegnap délben kézjegyükkel látták el annak a megyeközi egyesületnek a statútumát, amelyet a napokban iktatnak be a bíróságon. Az egyesület létrehozásával az a cél, hogy a régió megpályázza azt a 10 millió eurót, amit a sürgôsségi ellátás fejlesztésére fordíthat: természeti, vegyi, biológiai katasztrófa esetében bevethetô mentôautók, tömeges baleseteknél nélkülözhetetlen vágó- bontó autók, négykerék-meghajtású, hegyvidéken történô baleseteknél bevethetô mentôautók, illetve "mozgó kórház" vásárlására.

Az újonnan megalapított egyesület elnöke Alexandru Fratean, a Maros Megyei Tanács alelnöke lett, helyettese Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanács fejlesztési igazgatóságának vezetôje. A részvényesek közgyûlésének tagjai a szóban forgó megyei önkormányzatok elnökei, az igazgatótanácsba mindegyik megye két személyt nevez ki. A résztvevôk fontosnak tartották az egyesület megalapítását, mivel ettôl a sürgôsségi ellátás és a polgári védelem javulását remélik, hiszen a korszerû mentôautókkal olyan súlyos esetekben is menthetnek, amire eddig nem volt lehetôség, ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy a 7-es régión a jövôben áthalad az észak-erdélyi autópálya valamint több országos jelzésû mûút, a baleseti kockázat jelentôsen megnô. Brassó megye esetében azért is jelentôs ez a lépés, mert itt a SMURD típusú mentôszolgálatot még nem alakították meg, bár dr. Raed Arafattal már két éve folytatnak tárgyalásokat errôl. A Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit illetve a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Demeter János szerint az önkormányzatoknak sikerült megegyezniük abban, hogyan osszák el a jármûveket, milyen típusú mentôautót kapjanak az egyes megyék. Vegyi illetve biológiai katasztrófák esetén bevethetô autóból hármat vásárolnak, Maros, Szeben és Brassó megyéknek, a többi típusúból mindegyik megye kap. Ami a pénz lehívását és a terv gyakorlatba ültetését illeti, a Kovászna megyei elnök optimista: mivel a 7-es régió az elsô, amely aláírta egy ilyen egyesület statútumát, várhatóan az elsô lesz a pénzosztásnál is. Pár hónap a projekt kifutási ideje – nyilatkozta Demeter János.

Decemberben négy új mentôautóval gazdagodott a szászrégeni mentôállomás. A Fiat Punto gépkocsival az otthoni betegellátást biztosítják, ezenkívül egy Fiat Ducatót és egy Fordot is átvehettek. Az utóbbiak A-2 típusú betegszállításra alkalmas jármûvek. A szászrégeni mentôsök büszkesége azonban az új, B1 típusú Mercedes mentôautó, amivel sürgôsségi esetekben is helyszínelhetnek. A szászrégeni mentôszolgálatosok a Felsô-Maros menti, a Mezôség egy részén levô, illetve a megye Beszterce felé esô községeit látják el a hozzá tartozó falvakkal együtt. Naponta átlagban 15-20 hívásuk van. Havonta a jármûveik 25.000-30.000 km-t tesznek meg – mondták a mentôsök. Tekintettel arra, hogy nagy távolságokra hívták ki, volt idôszak, amikor minden jármû terepen volt, s nem tudtak eleget tenni a segélyhívásoknak. Az új gépkocsikkal több helyre, gyorsabban el tudnak majd jutni, így várhatóan jelentôsen javul majd a szolgáltatás.

A lakótársulásokat a törvény értelmében évekkel ezelôtt jogi személyiséggel rendelkezô tulajdonosi társulásokká kellett volna alakítani. Marosludason azonban a 124 lakótársulásnak csupán fele állt kötélnek és járt végére a procedúrának – mondta Coman Ioan, a polgármesteri hivatal keretében a társulásokkal kapcsolatos problémák megoldásával megbízott felügyelô.

Most, hogy a városban is beindult a tömbházak hôszigetelési programja, sürgetôvé vált a tulajdonosi társulások létrehozása, ugyanis csak abban az esetben jöhet szóba egy-egy tömbház hôszigetelése, ha az adminisztrációt jogi személyiség végzi. Coman szerint az átalakítás elég bonyodalmas, ugyanis a tulajdonosi társulásokat a bíróságon is be kell jegyeztetni, de minden segítséget megadnak a társulások elnökeinek, illetve az adminisztrátoroknak. Az ezzel járó költségek körülbelül 300 lejbe kerülnek.

Mennyi József, a városrendezési iroda vezetôje elmondta, eddig 8 tulajdonosi társulás igényelte 110 lakás hôszigetelését. Mint ismeretes, a kormány által finanszírozott programban a hôszigetelés költségeinek 1/3-át a tanács, 1/3-át a tulajdonos és 1/3-át a kormány állja. A tömbházak hôszigetelése csak abban az esetben indulhat be, ha a lakók fele plusz egy arányban beleegyeznek ebbe. Az egyes lakásokra esô önrész meghaladja az ezer eurót – mondta az építész.

– Árvaházban nôttünk fel, én is, a férjem is. Nehéz körülmények között éltünk. Amíg a férjem egészséges volt, addig valahogy elbajlódtunk, de súlyos betegsége miatt megváltozott az életünk. A kórházi kezelés, a hirtelen jött kiadások kibillentették életünket a megszokott mederbôl, adósságaink felgyûltek, s már nem tudtunk annyi pénzt gyûjteni, hogy kilábaljunk a bajból – mondta Docze Cristina, aki pár hónapos kisbabájával, férje, Levente kíséretében keresett fel a szerkesztôségben.

A fiatal házaspár a Sârguintei utcai szociális lakások egyikében lakik Marosvásárhelyen. Kilakoltatás fenyegeti ôket, ugyanis 10.700 lejes adósságot halmoztak fel, mert nem fizették a közköltséget. Ennek nem a hanyagság vagy nemtörôdömség az oka, hanem az, hogy a 27 éves fiatalember súlyos tuberkulózisban szenved. 2005-ben sebészeti beavatkozásnak vetették alá, s utána is folyamatosan beavatkozásokra, kezelésre volt szüksége. Bordáit eltávolították, a mellüregben képzôdô folyadékot el kellett távolítani. A mûtét és kezelések nyomán a fiatalember állapota némileg javult ugyan, de nem jött helyre teljesen, sôt a sok gyógyszeres kezelés miatt súlyos hallás- és egyensúlyzavara is elôállt. Szülei nincsenek, anyagi támogatásra nem számíthat, s a kétségbeejtô helyzetét most a kilakoltatás veszélye fokozza. A felesége mindenben melléje állt, de az ô bizonytalan keresete nem volt elég ahhoz, hogy a számlákat rendszeresen kiegyenlítsék.

A 191-es számú lakótársulás vezetôsége a hátralékok miatt 2007-ben beperelte ôket és kilakoltatásukat kéri, jóllehet a feleség közjegyzô elôtt nyilatkozatot adott arról, hogy 2007 októberétôl 400 lejenként törleszti az adósságot. A jóakaróknak köszönhetôen a visszafizetést sikerült felgyorsítaniuk, s a hátralékból mára már csak 4500 lej maradt. A kilakoltatási per ennek ellenére folytatódik, a következô tárgyalásra január 28-án kerül sor. Docze Levente és felesége abban reménykednek, hogy a nyilvánosság révén további jó szándékú, segítô emberek állnak melléjük és anyagilag támogatják ôket, hogy gyerekestôl ne kerüljenek az utcára.

Éppen ezért bankszámlát nyitottak, ennek száma: RO 40 BTRL 027012011327443XX. Ha valaki személyesen szeretne készpénzt felajánlani, a 0365/427-950-es telefonszámon megteheti.

Jegyzet

Ha valaki folyamatosan figyelné repülôbôl a Mûvész mozi környékét, egy idô múlva bizonyára furcsállni kezdené a járda piskótaköveibôl kiemelkedô, sokszor órákig mozdulatlan jelenséget. A fekete bôrmellényes, idôs asszony már évtizedek óta ott sötétlik az aszfalt tôszomszédságában, és hetyke baseballsapkája alól mustrálja a feje fölött rohangáló embereket.

– Terheseknek nem kell fizetni – rikkantja néha, ha gömbölyödô fiatalasszonyon akad meg a tekintete. – Na, na, nehogy rálépj még – hadarja szaporán, amikor valaki nagy ritkán aláveti magát féltve ôrzött munkaeszközének. Kiszolgált mérlege lassan mozdul a rá nehezedô súly alatt, s a barna bôrû, arany fogú szolgáltató nyelve újra megered, biztatva, dicsérve, sopánkodva értékeli az eredményt.

Bár kliensei egyre fogyatkoznak – hiszen a közeli gyógyszertárban ingyenes és szavahihetôbb mérôeszköz áll a súlyfeleslegükre kíváncsiak rendelkezésére –, rendületlenül strázsál, térdmagasságban, rossz idôtôl és ünnepnapoktól függetlenül. Jelenléte senkit sem zavar, sôt, most már olyan észrevétlenné vált, mint a lépteink alá simuló piskótakövek. Azt mondogatják róla, kicsit bolond. Mégis, ha egyik napról a másikra eltûnne, lehet, hogy hiányérzetem lenne. Talán azért, mert most már ô maga is egyféle fordított mérôeszközzé vált, amely idônként emlékeztet arra, nem lehetetlen rabul ejteni a minduntalan megsemmisülni látszó idôt.

Az Európai Bizottsághoz fordult Olajos Péter, az MDF európai parlamenti képviselôje azon hírek miatt, amelyek szerint Romániában kötelezôvé tennék a román nyelv elsajátítását, mert ezzel szerinte súlyosan diszkriminálnák az itt élô magyar kisebbséget.

A képviselô szerint – derül ki a MTI-hez szerdán eljuttatott közleménybôl – a törvénytervezet elfogadása "hátrányosan érintené Európa legnagyobb ôshonos kisebbségét, a Romániában élô több milliós magyarságot, és ellentétes az állampolgárságról szóló európai egyezménnyel".

A bizottsághoz intézett írásos megkeresésben Olajos "idézte az Európai Unió alapjogi chartájának 22. cikkét is, amely kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget".

A képviselô azt kérdezte a bizottságtól, hogyan ítéli meg a román szenátusba benyújtott javaslatot, és milyen lépéseket tesz, illetve kíván tenni az üggyel kapcsolatban.

Florin Anghel, a PC Prahova megyei alelnöke, PC-elnökjelölt, úgy véli, hogy módosítani fogják a román nyelvnek a magyar kisebbség által való megtanulására vonatkozó konzervatív törvénytervezetét, azt állítva, hogy bemutatott alakjában a törvénytervezet "kissé radikális" volt.

Florin Anghel Sepsiszentgyörgyön tartott szerdai sajtótájékoztatóján jelentette ki, véleménye szerint a parlamentben módosítani fogják a konzervatívok törvénytervezetét, és ezt követôen a törvény gyakorlatba ültethetô majd.

Anghel hozzátette, szerinte túl radikális volt a törvény a bemutatott alakjában, de a benyújtandó módosító javaslatok elfogadása nyomán gyakorlatba lehet majd ültetni.

Dan Voiculescu PC-elnök június közepén kijelentette, alakulata benyújtott a képviselôházhoz egy törvénytervezetet, amely kötelezné a romániai magyarokat, hogy tanuljanak meg románul. A tervezet értelmében két év áll a magyarok rendelkezésére, hogy elsajátítsák a nyelvet, ellenkezô esetben elveszítik állampolgárságukat.

Bamir Topi szerdán Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén elmondott beszédében természetes folyamatnak nevezte a volt Jugoszlávia nevû – mint fogalmazott – "mesterséges képzôdmény" felbomlását.

Úgy vélekedett, hogy az Ahtisaari-terv megvalósítása lehet az egyetlen lehetséges kompromisszum Koszovó jogállásának rendezésére. E terv, – amelyet a finn Martti Ahtisaari az ENSZ megbízásából dolgozott ki – a ma még elvben Szerbiához tartozó, de évek óta nemzetközi igazgatás alatt álló, túlnyomó többségében albánok lakta tartomány "ellenôrzött függetlenedésérôl" szól. Az ellenôrzésen a terv azt érti, hogy nemzetközi felügyelettel ôrködnének a függetlenedési folyamat jogállami keretek közt tartásán – lényegében azon, hogy az új államban tartsák tiszteletben a demokrácia játékszabályait és az ott maradó szerb kisebbség jogait.

Az albán elnök azt hangsúlyozta a strasbourgi fórum elôtt, hogy realistán szemlélve a dolgokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsától sem várható már, hogy tárgyalásos úton rendezni tudja a koszovói státuskérdést, bár abban – mint mondta – Tirana korábban még reménykedett. Ebben a helyzetben új geopolitikai realitásként el kell fogadni és el kell ismerni a független Koszovót, és tiszteletben kell tartani az új állam határait, területi integritását. Szerinte csak így biztosítható, hogy a balkáni térségben fennmaradjon a biztonság és a stabilitás.

Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének elnöke óvatosságra, visszafogottságra szólította fel szerdán Koszovó ügyében a szerbeket és az albánokat.

"A megállapodás bármilyen formáját üdvözölném" – mondta újságíróknak a spanyol politikus.

A parlamenti közgyûlés kedden Strasbourgban olyan határozatot fogadott el, amely szerint "nem lehet kizárni" a koszovói parlament részérôl a függetlenség egyoldalú kinyilvánítását, de ebben a helyzetben is fenn kell tartani a békét, és Koszovóban biztosítani kell a demokrácia, az emberi jogok – azon belül a kisebbségi jogok – érvényesülését.

A vita alapjául szolgáló jelentés – és az abban foglalt határozat –, amelyet Lord Russel-Johnston brit liberális képviselô készített, Pieter Omtzigt holland néppárti képviselô pedig az igazságügyi és emberi jogi bizottság észrevételeit fûzte hozzá, sajnálattal állapítja meg: a felek megállapodását célzó nemzetközi közvetítés nem vezetett eredményre, így "alternatív megoldásokkal kell számolni".

Az Európai Bizottság szerdán részletes környezetvédelmi tervet hagyott jóvá a 2020-ig tartó idôszakra vonatkozóan. A bizottság elôirányozza az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését, valamint az egyes tagországok vállalásának mértékét a megújuló energiaforrások arányának uniós szinten 20 százalékra történô emelésében.

A bizottsági tervek lényegében az Európai Unió vezetôi által tavaly márciusban elfogadott célkitûzések megvalósítására szólnak, amelyek azonban aggodalmakat váltottak ki az ipar részérôl. Az ipar attól tart, hogy az intézkedések nyomán emelkednek az energiaköltségek.

A most elfogadott csomagterv a márciusi megállapodások összes döntô elemét tartalmazza, beleértve azt is, hogy a kibocsátási jogok uniós kereskedési rendszerét a szén-dioxid mellett más gázokra is kiterjesztik és a rendszerbe bevonják az összes jelentôs ipari környezetszennyezô szektort.

A döntés értelmében a 2013-tól az áramtermelô cégeknek a mostanáig ingyen kapott kibocsátási jogokat meg kell majd vásárolniuk; az emiatt megemelkedô költségeiket a fogyasztókra háríthatják. A döntést megelôzôen a globális versenynek kitett, energiaintenzív ágazatok – köztük az acél-, cement-, alumíniumipar – különleges védelmet szerettek volna kiharcolni maguknak. Ezt részben el is érték: a döntés értelmében ezen ágazatok 2013 után is ingyen kapnak kibocsátási jogokat elôre rögzített kvóták szerint, és csak fokozatosan kell majd áttérniük a jogok megvásárlására.

A Hszücsang városban múlt hónapban elôkerült leletek egy két évvel ezelôtt feltárt ásatási területen bukkantak a felszínre – olvasható a China Daily kínai napilapban. "További fontos leletek elôkerülésére számítunk" – mondta Li Csan-jang, a Honan tartományi régészeti kutatóintézetének archeológusa.

Az ôsi koponyának 16 darabja került elô, többek között az elôrenyúló szemöldök és egy homlokcsont. "A lelet teljességénél elképesztôbb, hogy a koponyadarabok belsô oldalán még megkövesedett hártyák is találhatók, így az ôskori elôd idegrendszerének vizsgálatára is lehetôségük lesz a tudósoknak" – tette hozzá Li.

A csontok azért maradhattak fent ilyen jó állapotban, mert 5 méter mélyrôl egy forrás közelébôl kerültek elô, és a víz magas kalciumtartalma konzerválta azokat. Az emberi maradványok mellett több mint 30 ezer állati kövületet, csontból és kôbôl készült használati tárgyakat is találtak.

A "pekingi ember" elsô kövületeit 1926-ban találták meg Pekingtôl mintegy negyven kilométerre délre, a lelet korát 250-400 ezer évesre teszik, és az egyik legfontosabb láncszeme az úgynevezett homo erectus csoportnak, amely felegyenesedett tartásával különbözik ôseitôl.

Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter végül is továbbította kedden az ügyészségnek Traian Basescu államfô kérelmét, amely egy jelenlegi és hét egykori, korrupcióval gyanúsított kormánytag elleni eljárás elindítására vonatkozik – közölte az igazságügyi tárca.

"Az igazságügyi minisztérium nem bírálja az elnök tetteit, eddig sem akart, s most sem akar akadályt gördíteni az elnök kérelmei elé, csakis az eljárás menetének tiszteletben tartására törekedett" – állt a tárca közleményében.

Basescu múlt héten szerdán kérte bûnvádi eljárás megindítását az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Melescanutól egy jelenlegi és hét volt kormánytag ellen. Melescanu egészen keddig nem volt hajlandó továbbítani az ügyészségnek Basescu kérelmét, arra hivatkozva, hogy a dokumentáció hiányos. Az államfô emiatt hivatali visszaélés elkövetésével vádolta meg az igazságügyi tárca ideiglenes vezetôjét.

Négy honatya, Adrian Nastase volt miniszterelnök, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszter, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, valamint Codrut Seres, a gazdasági tárca volt vezetôje esetében azonban szükség van parlamenti jóváhagyásra is – jelentették be Bukarestben.

Január 23-i ülésén a kormány jóváhagyta a 2007–2013 közötti idôszakra szóló Románia–Magyarország határ menti együttmûködési operatív programmal kapcsolatos memorandumot.

A 2007–2013 közötti idôszakra szóló programot az Európai Bizottság tavaly december végén fogadta el. A fejlesztési program keretén belül Románia és Magyarország határ menti együttmûködését az Európai Unió a régiófejlesztési alapból 224 millió vissza nem térítendô euróval támogatja. A két ország hozzájárulása körülbelül 51 millió euró. A terv stratégiai célja a határ két oldalán elterülô térségek különbözô szervezetei, közösségei közötti együttmûködés erôsítése a versenyképesség közös kihasználása érdekében, valamint a határ menti vidékek kiegyensúlyozott fejlesztése.

A 2007–2013 közötti idôszakra vonatkozó Magyarország–Románia operatív programot a két ország közös menedzsmentrendszerben kezeli majd a Közös Technikai Titkárság (Budapesten és Békéscsabán) támogatásával, valamint a nagyváradi Info Point bevonásával. A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium a program országos hatósága, a magyarországi Fejlesztési Ügynökség a programot menedzselô hatóság.

A kormányülést követôen Borbély László miniszter elmondta: a román–magyar határ menti fejlesztési programban négy romániai (Temes, Arad, Bihar, Szatmár) és négy magyarországi megye (Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg) térségének fejlesztését célozzák. Reményeik szerint az elsô versenytárgyalásokat 2008 elsô félévében hirdetik ki.

Tegnap Kerekes Károly képviselô és Gál Éva, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének ügyvezetô elnöke sajtótájékoztatón jelentette be a Szociáldemokrata Tömörülés megalakulását, amely "az RMDSZ keretében" kíván "hangsúlyosabb szerepet vállalni a szociális védelem terén". A platform bejegyzéséhez 750 támogató aláírásra van szükség, de a szervezôknek 1200 aláírást sikerült összegyûjteniük, 300-at Maros megyébôl. A platform létrehozását a Szövetségi Képviselôk Tanácsa decemberben elfogadta, elkészült a statútuma és a programja.

Prioritásaik, egyebek mellett, a jóléti állam megteremtése "az állam, önkormányzatok és civil szervezetek közös és egybehangolt erôfeszítései által", a szociális piacgazdaság megteremtése, a szegénység elleni küzdelem, a nyugdíjasok érdekvédelme, a fogyatékkal élôk érdekvédelme, a munkanélküliek támogatása, a gyermek- és családvédelem, hatékonyabb egészségügyi ellátás, az arányos közteher stb.

Népújság: Amit önök prioritásként fogalmaznak meg, mind megtalálható az RMDSZ programjában. Ilyen körülmények között mi értelme van egy ilyen platformnak?

Kerekes Károly: Azért, hogy markánsabban fogalmazzuk meg és érvényesítsük azoknak a rétegeknek az érdekképviseletét, amelyek ténylegesen rászorulnak a szociális védelemre.

Népújság: Az RMDSZ nem tette meg?

Kerekes Károly: Megtette, de létezik liberális platform is. Mi elsôsorban azoknak a társadalmi kategóriáknak az érdekvédelmét vállaljuk fel hangsúlyosabban, amelyek erre ténylegesen rászorulnak. Nézze meg, kedves újságírónô, hányan foglalkoztak ezekkel a szociális problémákkal rajtam kívül.

Ugyanakkor a képviselô érdekes bejelentést tett. Elmondta, hogy a parlamenti szavazógép meghibásodása miatt a képviselôház nem fogadta el a bérlôk jogainak védelmérôl szóló törvényjavaslatát, amely azokról a bérlôkrôl szólt, akik olyan lakásokban laknak, amelyeket visszaadtak a tulajdonosoknak, s akiknek az életét a tulajdonosok sokszor ellehetetlenítik, pl. azzal, hogy felszámolják a gáz-, víz-, villanyszolgáltatást. A képviselô javasolta, hogy ezeket a szerzôdéseket csak a bérlô írásos beleegyezésével lehessen felbontani.

A szenátus megszavazta a javaslatot, a képviselôházban azonban állítólag más jelent meg a táblán, mint amit a szavazó szeretett volna. Kerekes Károly is úgy jelent meg, mintha saját törvénytervezete ellen szavazott volna, a PRM is tiltakozott, hogy tartózkodás jelent meg, holott megszavazták a tervezetet. A Szociáldemokrata Párt és a PD viszont nem szavazta meg a törvényt. A képviselôház vezetôsége úgy döntött, újraszavaztatja a törvényt. A PSD utólag támogatja, mert nem értette meg elsôre a lényegét.

Kerekes Károly bejelentette, hogy egy másik törvényjavaslatot is készített, mert, mint mondta, a 2007/97-es sürgôsségi kormányrendelet megvonta a gyermekpénzt azoktól, akik betöltötték a 18. életévüket. Még akkor is, ha folytatják tanulmányaikat. A kormány értelmezésében gyermekpénzt csak gyermekek kaphatnak, a 18 éven felüliek már nem számítanak gyereknek.

Ezért jött az RMDSZ-képviselô azzal a javaslattal, hogy egyfajta iskoláztatási támogatást biztosítsanak ezek számára is.

A nemzetpolitikai stratégia folyamatairól is egyeztetett Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke nagyváradi programján, amelynek keretében megbeszélést folytatott e témáról Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, s ugyanerrôl tanácskozott szerda délután Tôkés László református püspökkel is.

A nagyváradi megyei tanács épületében tartott szerda reggeli sajtótájékoztatóján a házelnök elmondta: Markó Bélával áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, elôre tekintve az idei helyhatósági és parlamenti választásokra. Kérdésekre válaszolva Szili Katalin leszögezte: arra kell törekedni, hogy az idei romániai választásokon a magyar szavazatok és mandátumok száma a lehetô legnagyobb legyen, s hogy jó esélye legyen a magyarok parlamenti képviseletének. Kifejezte reményét, hogy az anyaországi politikusok mindegyike így gondolkodik.

A házelnök a nemzetpolitikai stratégia folyamatairól is egyeztet Nagyváradon, akárcsak a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumán belüli együttmûködés kérdéseirôl.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumának (KMKF) keretében zajló együttmûködés erôsítésére helyezte a hangsúlyt Szili Katalin, a Tôkés Lászlóval folytatott megbeszélésén.

A református püspök, akit nemrég európai parlamenti képviselôvé választottak, elismerését fejezte ki a magyar házelnöknek azért, hogy nemzetpolitikai törvény megszületését szorgalmazza. Ugyanakkor szerinte ellentét van a magyarországi kormánypolitika és a nemzetpolitikai célkitûzések között. Kérte Szili Katalint, hogy járjon közben a magyar parlamentben a lecsökkent támogatások pótlása érdekében.

Szili Katalin Nagyváradon találkozott Tempfli József katolikus megyéspüspökkel és Kiss Sándorral, a Bihar megyei Tanács elnökével. Ezután Hegyközszentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon találkozott az Együtt határok nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevôivel, az emléktúrát támogató települések polgármestereivel és a csapatvezetôkkel.

Koncerttel ünnepelték tegnap a magyar kultúra napját a marosvásárhelyi Bernády Házban. Január huszonkettedikén, a jeles nap pontos dátumán telt házas közönség vette birtokba a földszinti galériát, ahol a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezésében, koncertkörútja marosvásárhelyi állomásán a Codex régizene-együttes várta estjére a mélyen tiszteltet. A nap és a hozzá fûzôdô kulturális jelenségek fontosságát, marosvásárhelyi vonatkozásait a Bernády Alapítvány kuratóriumának alelnöke, Nagy Miklós Kund méltatta. Majd felcsendült a zene, olyan muzsika, amelyet manapság egyre ritkábban hallani. Talán a legritkábban. Autentikus és eredeti, nem feldolgozás, nem átírás, nem kortárs stílben megfogalmazott mai szerzemények sorozata, hanem igazi magyar régi zene, üzenet a tizenhetedik századból. A Kájoni kódex dalaival kezdte az estét a népes és népszerû formáció, majd Filipo Ignác együttesvezetô üdvözölte a megjelenteket és ismertette a csapat történetét: – A Codex eredetileg Sepsiszentgyörgyrôl indult, de a régi tagok közül azóta már sokan Németországban, Ausztriában élnek. Csíkszeredából, Brassóból érkezett a zenetanári-együttestagi utánpótlás, olyanok is muzsikálnak velünk, akik annak idején a diákjaink voltak. Ma este a XVII. századi magyar zenére fókuszáltunk: lesznek további dalok a Kájoni kódexbôl, de lesz korabeli mulatós zene, tánczene is – mondta az együttesvezetô, aki a továbbiakban ízes humorral mutatta be a játszandó dalokat. Ahogy a második, korabeli lakodalmi muzsikát is, amelyet gyönyörû Balassi-vers követett. A vonósok, fúvósok, vokálok, ütôs és dorombos által életre keltett, manapság ritkán – néha koncerteken, néha fesztiválokon – hallott régi zene és a Codex minôségi elôadásmódja méltó tisztelgés volt a magyar kultúra napja elôtt. Az est táncházzal zárult, az együttes tagjai tanítottak korabeli tánclépéseket a vállalkozó kedvûeknek, egészen este fél kilencig.

Minôségi koncert, jó hangulat, méltó fôhajtás. De egy olyan városban, mint Marosvásárhely, az alkalomból szervezett három, mûvészi értéke ellenére mégis kicsiny rendezvény szégyenteljesen kevés. Mert jóval több olyan szervezet mûködik minálunk, amelynek lehetôsége lett volna további estekkel ünnepelni. Hogy ne mondjunk kötelességet...

Január 27-én, vasárnap este 7 órától a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Nagytermében játssza John Millington Synge A nyugati világ bajnoka címû darabját. Az elôadást Bocsárdi László rendezte; díszlettervezô: Bartha József; jelmeztervezô: Dobre Kóthay Judit; zeneszerzô és koreográfus: Könczei Árpád. A fôbb szerepekben: Pálffy Tibor, Kicsid Gizella, Nemes Levente, Bicskei Zsuzsanna, Szabó Tibor és Mátray László látható. Az elôadás 2007 júniusában elnyerte a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának nagydíját.

Útszéli fogadó a helyszín, egy ócska porfészek valahol Nyugat-Írországban. Egy falu, ahol évtizedeken át semmi említésre méltó sem történik: torzonborz férfiak zárt ajtók mögött bunda-pálinkát kotyvasztanak, Pegeen pedig, a fogadós lánya más helyekrôl, szebb idôkrôl, jobb életrôl ábrándozik. És akkor váratlanul, a koromfekete, újholdas éjszakából felbukkan egy legény, akiben ugyanúgy pezsdül a vér, mint a letûnt idôk nagy verekedôiben, akinek ugyanúgy fordul a szó a nyelvén, mint a Dingle Bay rég letûnt dalnokaién.

A nyugati világ bajnoka a hôsiesség fogalmának határtalan relativizmusáról szól, arról, hogy általában csak nézôpont kérdése, hogy bûnnek vagy magasztos tettnek számít egy emberi cselekedet. Álszentek is hangzatos frázisokban áradoznak a keresztény tanításokról, ártatlan emberek is szörnyû bûnöket követnek el. A folyamatosan változó igazságok közötti fáradhatatlan keresgélésben az igazsághoz vezetô út éppen ott kezdôdik, ahol belátjuk: a megoldást sosem fogjuk megtalálni. Mert minél nagyobb tetteink és gondolataink szabadsága, annál nagyobb bizonytalanság szakad ránk. A hôsök pedig minden korban olyanok, amilyenre az igény teremti és formálja ôket.

Csütörtöki kimenô

Gyuri bácsi serpa volt a néptanácsnál. Ô mutatta meg, melyik szobában dolgozik König elvtárs, melyikben Herczeg elvtárs, hol tevékenykedik tovaresul Grofu. A közönség számára felvilágosítást nyújtott: melyik az igtató és melyik az itatós, hol van a pénztár és hol záródik a "nincs mit keresnie ott magának, néni" feliratú ajtó. Pajkos kacsintás közben megmutatta a sietôs ügyfeleknek, hová kell fordulni, ha férfias, hová, ha nôies kis- és nagydolgok készülôdnek sürgetôleg az ügyfél szervezetiben. Diszkrimináció volt a javából, még véletlenül sem engedett férfiakat a nôkhöz be. Gyuri bácsi a régi falusi beidegzôdéseket hozta magával, holott már 40 évnél is többecske eljött kis Teled menti falujából. Bírálták érte, de azért Gyuri bácsi hûséges serpának bizonyult, kapott is rendesen prémiumot. Amúgy megvesztegethetetlen hírében állott, kis dohánnyal, egy fél tábla szalonnával vagy cukrászsüteménnyel nem lehetett levenni a lábáról. a.) Mert csak a saját dohányát szívta, akadt mindig valamennyi, melyet az erkélyen/tornácon szárítgatott, dédelgetett, csicskázott fel; b.) Ki nem állhatta a cukrászsüteményt, mert azt vallotta, nincs jobb annál az almásrétesnél, amit a felesége – ki más? – Rózsika néni süt; c.) A fél tábla szalonnáról Grósz doktor felvilágosította, hogy érelmeszesedést okoz, bánjon vele csínján, ezért csak napjában egyszer evett egy olyan semmi csíkot, mint Rózsika kisökle. Hitte, hogy ennyi nem árthat meg.

Történt pedig, hogy Gyuri bácsiért is eljött a kor, nem a kór, hiszen egészséges volt, még Tricza Fanica elvtársnál is egészségesebb volt, pedig az sofôr volt, ô hordta a nagy elvtársakat, sokat utazott, kint volt állandójan a jó levegôn a Városháza elôtt, nem mint ô, aki 33 évig kuksolt abban a serpalyukban.

És, amint az már szokott lenni, el kellett masírozni nyugállományba. Szépen búcsúztatták, aj de szépen, még zene is volt, Nátyi Pista és Bámbó Gyuszi egyesített zenekara muzsikált a magnyetofonról.

Olyan serpát nem fogunk találni, mint maga, Ghiuri baci, mondta neki Bongutanu elvtárs, maga az elnök.

Pedig nem volt igaz, hamar akadt egy, a Tricza Fanica Vaszi nevû unokaöccse, derék nagy marha asztalos, akkora kézzel, mint egy sütôlapát és akkora ésszel, mint egy kis adag hangyapörkölt. Nem volt vele sok baj, hiszen a fônökök irodáit azonnal és fejbôl megmondta, különben ült és szívta a Kentet, amit az ügyfelektôl kapott, kis szilvára betért hozzá a fél megye, vagy legalábbis ott voltak rendszerint a jobb emberek. Csak König elvtárs, Körösladányi és Csepeli kartárs, Margittay és Schwartz elvtárs, de különösen Gömböjdi Gyöngyvér elvtársnô nevét nem tudta sehogy sem megjegyezni. Ezért inkább mindig úgy tett, mint aki nem érti, mit kérdeznek tôle a Teled mentiek meg a székelycsepûi atyafiak. Vonogatta a vállát, nincs bent, máskor teljesen nunceleg volt.

Egy nap aztán szólt Tricza Fanicának, az meg egy hivatalos kiszállás alatt megtárgyalta az elnökkel, és mit tesz a Sors, König elvtárst és Körösvölgyi elvtárst, meg Gömböjdi Gyöngyvér elvtársnôt máshova helyezték át. Nyugdíjba, illetôleg olyan helyre, ahol nincsenek se serpák, se korpák, csak rengeteg munka és elintézetlen akta.

Mikor teljesen egyszínû lett az új serpa fölött a Nagyszerû Hivatal, a Népek Tanácsa, akkor bukott meg a szocializmus.

Lehet, hogy máskülönben soha?

Szombat délután tartják Mezôsámsondon a hagyományos fehér farsangot. Az évente sorra kerülô, más településeken ismeretlen rendezvény 16 órakor a házalással kezdôdik, ezt 19 órától a farsangi bál követi.

A 19. századba visszanyúló hagyomány szerint a fiatalok házról házra járva lakodalomra hívják a falu népét, és pénzt gyûjtenek a mulatságra. A násznép érkezését a bojér ostorcsapásai adják a háziak tudtára, akik égve hagyott lámpával jelzik, hogy fogadják a farsangolókat. A vôfélyek elmondják a hagyományos köszöntôt, és meghívják a lakodalomba vendéglátóikat. Ezután vôfélypálcáikat összeütve megadják a ritmust a táncosoknak, majd a jellegzetes dallamra a bojér, a jegyespár és a táncos párok körbetáncolják a helyiséget. Az arcukat fedô csipkemaszkot feldobva megmutatják magukat, majd feldobott csipkével ismétlik meg a táncot, és kitáncolnak a szobából. A házigazda pénzzel jutalmazza a 2 perces produkciót, a fizetséget a bojér veszi át, majd a násznép meghívja a háziakat a bálba.

A fehér farsangon a fiúk fehér inget és lepedôbôl készült nadrágot viselnek, a lányok fehérrel bevont kalapjukra piros szalagot kötnek.

Tárca

A kamerával forgolódó ifjú hölgy azzal libbent be, engedné meg a neves festômûvész, hogy riportfilmet készítsen róla. Meg persze a mûveirôl. A mester kérdezôsködés nélkül, készséggel állt rá, majd két napon át az operatôr-riporter csaknem mindent felforgatva otthonosan buzgólkodott a mûteremben: szorgosan filmezte a mestert munka közben, közben a félig kész festményeken állapodott meg, vagy a kiállításra váró alkotásokat vette sorra. A mûvész mindenikrôl tudott érdekeset mesélni, fôleg szülôfaluja embereinek sorsáról beszélt mély beleérzéssel, akiket fiatalkori vázlatainak segítségével hívott elô az emlékezetébôl, majd pompás portrésorozatban örökítette meg ôket.

A felvételek elkészültek, a riporter köszönetet mondott, és elbúcsúzott a mestertôl. – Aztán mikor lesz ebbôl gálickô? – kérdezte a festô. A lány nem értette. – Mikor láthatjuk a kisfilmet, és melyik tévécsatorna mutatja be?

Ja, hát ezzel még sok a gubanc, felelte a lány. – Most következik a stúdióbeli munkálat, a szerkesztés, vágás satöbbi. Majd értesítem a mûvész urat, és akkor meg tetszik tekinteni a filmet.

Hát jó. Telik-múlik az idô, a festô meg is feledkezett az egészrôl, amikor aztán egy szép napon rácsöngetnek. A filmes hölgyike. Ha ráérne a mûvész úr, délután hatkor itt és itt, a mi kis házi stúdiónkban megnézheti az önrôl készült portréfilmet.

A festôvel madarat lehetett volna fogatni, annyira örvendett. Messzi országokba eljutnak mûvei, neve márkának számít a berkekben, ez idáig valahogy mégsem készült érdemi tévériport a munkásságáról. Pedig kenyerének javát már megette. Félszáznál több munkás esztendô sorakozik mögötte.

Elsétált a megadott címre, és egy magánlakásban találta magát. Teával, sütivel kínálták, bemutatták a kisfilmet. Nem lett belôle mûremek, inkább naiv amatôr munka volt, de hát mégis: az ô élete és mûvészi világa, negyvenvalahány percben végigpörgetve.

Meghatottan mondott köszönetet, majd újra megkérdezte, hogy mikor és melyik tévéadásban láthatja a nagyközönség is a filmet. Mielôtt választ kapott volna, a bordó függöny mögül egy ismerôsnek tûnô férfiú lépett elô, a mûvésznek nem kattant azonnal be, hogy pontosan ki lehet, de biztosan látta már, méghozzá szintén kamera mögött. A stúdió gazdája volt. – Nézze, Mester – mondta nagyon halkan –, önnek is jót tesz, hiszen szakmai hírét növeli, ha különbözô tárlatokra készülôdve pályarajzához csatol egy CD-t, amellyel aztán a nagyvilág médiája (újság, rádió, tévé) mindjárt tud kezdeni valamit: részletet mutatnak be a filmbôl, képeit reprodukálják, ars poeticája elhangzik a beharangozó mûsorokban satöbbi.

– Kérem, én nagyon köszönöm önöknek – hajolt meg a festômûvész. – Ha elkészül, kész örömmel vásárolok néhányat a cédékbôl.

– Uraságod nem egészen értette meg, mirôl is volna szó – mosolygott kissé idegesen a stúdióbeli úriember. – Egy ilyen film elkészítése meglehetôsen sokba kerül. Ha megengedi, fölvázolnám, mennyi fázisa van a mi alkotómunkánknak. Mert abban, remélem, megegyezünk, hogy ez is egyfajta alkotómunka, nem?

– Bizonyára – sóhajtotta a mûvész. – Csak azt nem értem, miért kellene megismernem ezt a folyamatot, hiszen az egyik gyermekem szintén stúdióban dolgozik, párszor meglátogattam, és ha nem volnék festô, mondhatom, élvezettel pepecselnék ott néha magam is.

– Khm – szakította félbe a stúdió gazdája. – Kaphat Ön esetleg egy kópiát ebbôl, és akkor olcsóbban megszámítjuk Önnek.

A Mester régivágású ember lévén semmiképpen sem volt hajlandó belemenni a vásárba. Hiszen valójában ô tett szívességet, amikor beengedte a hölgyet (nicsak, már el is tûnt, úgy látszik, vészkijárat is van); az pedig egyetlen szóval sem említette, hogy: üzletrôl van szó. Ôk megeresztenek egy filmet, az "alany" pedig fizet. Nem fogta fel, miért kellene honorálnia ezt a faramuciságot. Mintha rágós flekkent akarnának nyeletni vele, mikor még nem nem is vették föl a rendelést!...

– Egyáltalán: hogy vetemednek erre a pimaszságra? Miféle kukkolás ez? Ilyen aljasul zsarolni az embert. Még a végén nekem kell örülnöm, ha ép bôrrel megúszom a látogatást – hiszen akár "védelmet" is felajánlhat, ugye, drága uram. Éghetô anyagot tárolok nemdebár, "gyúlékony" szakma az enyém... Hogy a tüzes istennyila csapjon magukba!

– Sajnálom, hogy nem tudunk szót érteni – szólt utána epésen a gazda. – Pedig mindössze egy közepes méretû képének az árába került volna. Mi az magának, tessék mondani már?!

(Mintha tôrt szúrtak volna a hátába, érezte: a "mester" kisbetûvel lövôdött utána.) – Na, mi az magának? Mester!

– Hogy mi az nekem? – dohogta az öregúr már kint, az utcán, visszaúton a mûterem felé. – A vérem. Az agyam. Az idegeim.

Az életem.

A kisvárosban csakhamar híre ment, hogy a mindenkivel oly nyájas, kedves öregúr, akinek ajtaja éjjel-nappal nyitva állt az érdeklôdôk elôtt, az érdemdús festômûvész: nem szívesen áll már szóba az emberekkel, elfoglaltságára hivatkozva komor arccal tessékeli ki a látogatót. Acélrácsot szereltetett a mûtermére, villogó biztonsági zárral, üvöltésre kész riasztóval. Az ajtón ott hivalkodik a cég neve, amely az életmûvet vigyázza.

A járókelôket ráadásul ez a felirat szórakoztatja: "Fényképezni, filmezni szigorúan tilos!"

Hiába na, epéskednek a rosszmájúak. Megnôtt a Mester ázsiója!

Ha Amerikában tüsszentenek, Európa lázas lesz és a román gazdaság ágynak esik – kommentálta a minapi világméretû tôzsdepánikot egyik neves hazai bankszakember. Már hetekkel ezelôtt – amikor a gyengeség elsô jelei mutatkoztak – ezeken a hasábokon megírtuk, hogy nehéz évünk lesz. De a szappanoperás témákra hangolt médiában keveseket érdekel a néha száraznak tûnô gazdasági elôrejelzés. Pedig végsô soron a házasság is, az érzelmi kapcsolatokon túl, egy gazdasági-pénzügyi érdekszövetség. Ahol a kiadások egyensúlyban kell legyenek bevételeinkkel és a hiteligényléskor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a futamidôre prognosztizált biztos bevételeinket. De most a kormány bizonyult tékozló apának, amikor a túlcsorduló szociális érzékenységében fedezetlenül adakozott és adakozik. Nyugdíj- és bérnövekedés, a helyi önkormányzatokat év végén elárasztó pénzdömping inflációfelhajtó erejét már szinte képtelen fékeznie a jegybanknak. Mugur Isarescu kormányzó rég nem volt ilyen nehéz helyzetben. Persze, a mostani tôzsdemozgásokat nem lehetett pontosan elôre látni, de a szakértôk már rég figyelmeztettek, hogy a világgazdaságban recessziós jelek mutatkoznak.

A lej értékromlásának már érezhetô jelei vannak: növekedni kezdtek az élelmiszerárak, a szabályozó hatóságokra mind nagyobb nyomást gyakorolnak az energiahordozók forgalmazói. És ne feledjük, a fûtô- és üzemanyag-drágulás inflációs láncreakciót indíthat el. Na és itt vannak még a bérkövetelések. A termelékenység pedig továbbra is a bányászbéka szintjén. És még sokáig ott lesz. Ne legyenek illúzióink, a bérek se érik el egyhamar az uniós átlagot. Bizonyíték erre, hogy a Nokia ide telepítette egyik gyáregységét. Naná, hogy megéri neki. Nem a németországi bérkerettel kell számolnia. Jó néhány évtizedig mi csak az alacsony bérköltséggel tudjuk ide csalogatni a befektetôket. Export szempontjából meg nagyon is vonzó, ha veszít értékébôl a lej.

Ítéletnapi forgatókönyvet vázolt tegnap Soros György amerikai befektetô a "Hatvan éve a legrosszabb válság" címû cikkében, amelyet a Financial Times közölt.

"A mostani válság több mint hatvan évig tartott szuper-föllendülés betetôzése... Miközben a fejlett világban a recesszió többé- kevésbé elkerülhetetlen, Kínában, Indiában és egyes olajtermelô országokban nagyon erôs az ellenkezô irányzat... Így a jelenlegi pénzügyi válság kevésbé okozhat világméretû recessziót, inkább a világgazdaság radikális átrendezôdése várható az Egyesült Államok viszonylagos hanyatlásával, Kína és más fejlôdô országok felemelkedésével. Az a veszély, hogy az ebbôl származó politikai feszültség, beleértve az amerikai protekcionizmust, kárt okozhat a világgazdaságnak, és azután visszaesésbe vagy még rosszabba is taszíthatja a világot", írta Soros György.

(kriszta)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden üdvözölte az amerikai jegybank szerepét betöltô Federal Reserve (Fed) kamatcsökkentését, és elôre támogatásáról biztosította hasonló intézkedések meghozatalát, ha a helyzet tovább romlik az Egyesült Államokban. A Fed kedden 0,75 százalékponttal 3,50 százalékra csökkentette az eddigi 4,25 százalékról az irányadó napikamatcélját. A 0,75 százalékpontos napikamatcél-csökkentés "megfelelô és hasznos" volt – hangsúlyozta Masood Ahmed, az IMF szóvivôje közleményében. Ahmed szerint "a pénzpiaci árak jelenleg összhangban vannak a kamatlábak jövôbeli jelentôs csökkentésével kapcsolatos várakozásokkal". Az IMF szerint a jelenlegi piaci turbulenciák miatt 2008-ban világszerte elkerülhetetlen a növekedés jelentôs lassulása.

Az utóbbi években kisebb- nagyobb mértékben több alkalommal módosultak a pénzügyi, számviteli szabályok. Arról kérdeztük Dénes Irént, a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság helyettes vezérigazgatóját, hogy a vállalkozók mire kell figyeljenek most, év elején.

– A pénzügyi törvénykönyvben illetve ennek alkalmazásában is történtek változások 2008-ban. Például amint a Népújság is közölte – de sajnos, nem mindenki értette meg pontosan – a profitadót fizetô kisvállala-tok idéntôl havonta a béradóról és a járulékokról kell benyújtsanak nyilatkozatot. Volt, aki úgy értette, hogy a profitadóról kell nyilatkozzanak. A pénzügyi törvénykönyv elôírása szerint mikrovállalatoknak minôsített vállalkozások január elsejétôl 2 százalék helyett 2,5 százalékos nyereségadót kell fizessenek a jövedelmük után. Ezt a kisvállalkozói csoportot érintette az a tavalytól érvényes rendelet, hogy amennyiben év közben a jövedelemadót fizetô mikrovállalatok üzleti forgalma meghaladta a 100 ezer eurót, vagy 50 százaléknál nagyobb arányt képviselt a menedzsment, illetve konzultálás jellegû szolgáltatások utáni bevételük, profitadó-fizetôvé váltak. Ez esetben a múlt év január elsejéig visszamenôleg újra kellett számolni a profitadót

– Sok ilyen esettel találkoztak?

– A hozzánk érkezett kérdésekbôl erre a következtetésre jutottunk. Nagyon sokan az erre vonatkozó cikkelyt nem jól értelmezték. Ebbe a csoportba tartozó vállalkozások nézzék át nyilvántartásukat és ha szükséges, számolják újra, még január 25-e, az évi bevallás elôtt a profitadót. Be kell jönni bejelenteni, hogy más adótípusra állt át.

– A határidô kapcsán jut eszünkbe: miért szoktak sorok lenni az ügyfélfogadó ablakoknál?

– Úgy vettük észre, mindig ugyanazok jönnek, késve. Lehet, hogy a könyvelôk is sokat vállalnak, vagy késôre kapják meg feldolgozásra az adatokat. Most, kedden, nincs torlódás de pénteken, valószínûleg, sokan lesznek. Erre fel szoktunk készülni. Több munkatárs lesz az ügyfélfogadásnál.

– A tavaly év vége fele kísérleti jelleggel bevezették az egységes folyószámlára (az ún. cont unic) való befizetéseket. Okozott-e ez nehézséget az adatok feldolgozásában?

– Februártól minden ügyfelünk erre a két számlaszámra – egyik a költségvetés, másik a járulékok – végzi az átutalást. Ezért fontos a pénzügyi nyilvántartás egyeztetése a vállalkozóknál levôvel.

– A számítógépes nyilvántartásra való átállás során, illetve a feszesebb adóügyi elôírások mind a vállalkozóknak, mind a hivatalnak nagyon sok fejtörést és rengeteg idôpazarlást okozott az összekuszált ügyek tisztázása. Volt, amikor az adófizetô hibázott, de volt rá eset, hogy az önök tisztviselôjének a pontatlan munkája okozott bosszúságot.

– Folyamatosan javítjuk a mi nyilvántartásunkat az adófizetôkkel való egyeztetések során. De ugyanakkor sok nehézségbe ütközünk, mivel a felszólításokra nem válaszolnak, nem jönnek be, illetve a hozzánk intézett kéréseik nem megalapozottak, nincs rá törvényes megoldás.

– A rossz fizetôkkel szemben voltak-e szigorúbb intézkedések?

– A procedurális pénzügyi törvénykönyv elôírja a kényszervégrehajtás minden egyes lépését és nekünk kötelességünk eljárni. Be kell hajtanunk a kintlévôségeket.

– Érdekes, ha lehet így nevezni a bosszúságot és utánajárást okozó felszólítást, errôl a jelenségrôl panaszkodtak a könyvelôk. Jövedéki adóhátralékról kapott értesítést a vállalkozó annak ellenére, hogy nem forgalmaz szeszes italt vagy dohányterméket.

– Elôfordulhatott, hogy olyan adóra küldtünk felszólítást, amely nem érinti az adott cég tevékenységét. Két eset áll fenn: vagy téves nyilatkozatot kaptunk, például más rovatba írtak valamely adónemet és nem válaszoltak a mi felszólításunkra, hogy egyeztessünk, de az is elôfordulhat hogy itt, nálunk történt elírás.

– Tavaly értetlenséget és riadalmat keltett a mozgóárusok és vállalkozói engedéllyel rendelkezô magánszemélyek körében a kassza-gépakció. Ez a rájuk vonatkozó számvitel szigorítását is jelenti?

– Nem jelenti azt, hogy kötelesek lesznek az ún. egyszerûsített könyvelést bevezetni, de kasszagépet kell használjanak és számlát adni minden ügyfélnek. Adózási szempontból marad az éves jövedelemhatárra kivetett fix adózás. A kasszagépnek egyfajta fogyasztóvédelmi szerepe van. Az adott áru vagy szolgáltatás ellen felmerülô kifogásoknak nem lehetett érvényt szerezni, mivel nem rendelkezett az ügyfél semmilyen bizonylattal, számlával.

– Egy évvel a csatlakozás után milyen változásokat tapasztaltak adózási szempontból ?

– Számviteli és adózási szempontból a belsô piac kitágulását észleljük. Nem import-exportról beszélünk az unión belüli árumozgás esetében, hanem mintha egyik munkapontból a másikba vinnénk-hoznánk az árut. Az áruforgalmi adót nyilvántartjuk, illetve ellenôrizzük, hogy áfafizetô-e az adott partner. És természetesen, nyilatkozatot kell tenni, hogy kikkel kereskedtünk az unión belül. Úgy érzékeljük, ez elég jól mûködik.

(karácsonyi)

A mögöttünk lévô év elemzését követôen (lásd: múlt heti számunk) kicsit nézzük meg, mi is várható 2008- ban a román tôzsdén. Ami az általánosságokat illeti, el kell mondani, hogy brutális növekedésre már nem lehet számítani, hiszen a papírok többnyire reális áron, vagy kissé túlértékelve forognak. Az is biztosnak látszik, hogy a globális tôkepiaccal igencsak korrelál a román piac iránya, így annak alakulása meghatározza a BVB-n forgó papírok irányát is. Márpedig a mostani helyzet kifejezetten bonyolult, nehéz bármiféle elôrejelzésbe bocsátkozni. Mi azért néhány támpontot mégis kiemelnénk.

Külföldiek részérôl további tôkebeáramlásra lehet számítani, amennyiben a világgazdaság stabillá válik és a kockázatvállaló készség helyreáll, leginkább a jelzálogpiaci krízisbôl adódó problémákra gondolunk. A legborúsabb kilátások szerint ez akár az Egyesület Államok tôkepiacának beomlását is hozhatja, ami biztosan kiterjed a hazai parkettre is, ami a befektetôk részérôl tömeges távozást és ezáltal óriási (akár több 10%-os) esést is eredményezhet. Persze, szakértôk szerint erre azért minimális az esély. Ami egyelôre tény, 25 éve nem kezdett ekkora eséssel az amerikai tôzsde, mint az idei évbôl eltelt kereskedési idôszakban.

Hazai részrôl a nyugdíjalapok megjelenése jelenthet újabb forrásokat, illetve az újabb tôzsdei bevezetések megvalósulása indíthat el pénzeket a piac irányába. Valószínû, a Transelectrica újabb 10%-ának piacra kerülése, az elsô külföldi részvény, az ERSTE bukaresti bevezetése, fontos lépés lehet a Transgaz papírjaival való kereskedés megkezdése, de újabb állami cégek bevezetésére is lehet számítani. Ugyanakkor egyre több stabil hazai vállalkozás gondolkodik a tôkepiacról történô fejlesztési finanszírozás lehetôségében. Fontos lehet a pénzügyi szektor által egyre erôsebben propagált befektetési alapok felfutása is, amely a lakosság megtakarításainak jelentôs részét viheti tôzsdére. Ezek a mozgások mindenekelôtt a tôkepiac egészséges szerkezetét erôsíthetik, egyrészt azáltal, hogy több nagy forgalmú papír jelenik meg a parketten, másrészt pedig a kereskedés spekulatív jellege csökken valamelyest (a román piac most leginkább azzal küzd, hogy túlsúlyban vannak a spekulatív befektetôk és kisebb arányban vannak jelen az intézményi játékosok).

Azt sem szabad elfelejteni, hogy választási év elôtt állunk, ami valószínûleg az amúgy sem túl erôs pénzügyi fegyelem megingását, az infláció felfutását eredményezheti. A jegybanknak ezekre a kihívásokra válaszolnia kell, ami már január elsô napjaiban kamatemelésben fejezôdött ki, és ez a tôzsde gyengülését hozta.

Ami az egyes szektorokat illeti, a SIF-ek növekedésében mindenki bízhat (a Ziarul Financiar által megkérdezett brókerek többsége 50%-nál nagyobb növekedést vár ezen papírokon), de jó kilátások elôtt áll a gyógyszeripar is (az Antibiotice eladása, de az egész gyógyszerpiac növekedése jelentôs eredményeket hozhat). Az olajszektor nagyban függ az olaj világpiaci árának alakulásától. Az év elején átlépett 100 dolláros olajár azt jelzi, hogy a finomítói árrések továbbra sem lesznek nagyok, a beruházások növekedése viszont rendesen megcsapolhatja a bevételeket, ugyanakkor éppen ezek hozhatják hosszabb távon a busásabb hasznot ezen cégeknek. A pénzügyi szektort az ERSTE bevezetése erôsítheti, de az sem zárható ki, hogy a bankszektor újabb szereplôvel bôvül, amely a Carpatica Bank (BCC) és a Transilvania Bank (TLV) felvásárlását is elôre jelezheti. Bár ezen esetleges felvásárlásokhoz szükséges a globális pénzügyi válságból való kikecmergés is.

Ami pedig az egyes papírokat illeti, érdemes odafigyelni a SSIF Broker (BRK) eddig is jól teljesítô papírjaira, de szép eredményt hozhat az építôipari Impact (IMP), a gépipari Compa Sibiu (CMP), az alumíniumipar egyik legnagyobb európai szereplôje, az Alro Slatina (ALR), a kiskereskedésben egyre erôsebb Flamingo (FLA), a már említett Transgaz, Transilvania Bank, BRD, Antibiotice.

Továbbra is komoly – bár a tavalyi évtôl azért jelentôsen elmaradó – emelkedések várhatók a RASDAQ-on forgó néhány, még fel nem fedezett papíron, illetve azokon, amelyeknek a BVB-re történô bevezetése elindult: Armax Gaz (ARAX), Albalact (ALBZ), Imotrust Arad (ARCV) stb. De egy esetleges jobb mezôgazdasági év (a nagyobb téli csapadékmennyiség erre utal) az agrárszektor néhány képviselôjének is jelentôs hozamokat ígér. Az építôipar továbbra is húzóágazat marad, így ezen a területen még mindig komoly növekedési potenciál van.

De fontos áttörés lehet, hogy egyre több tôkeerôs román vállalkozás van a parketten, ami alapvetôen megteremti annak lehetôségét is, hogy román cégek külföldön vásároljanak. Ezen esetleges tranzakciók pedig lökést adhatnak a hazai piacnak is.

Kósa András

Igazságszolgáltatásunk egyik hiányossága, hogy hasonló esetekben a különbözô bíróságok, törvényszékek egymással ellentétes ítéleteket hoznak.

Ennek kiküszöbölésére a legfôbb ügyész semmisségi panaszt (recurs în anulare) nyújt be a Legfelsôbb Semmítôszék és Bírósághoz (Înalta Curte de Casatie si Justitie), és kéri, hogy hozzon minden bírói hatóságra kötelezô ítéletmegoldást egyes konkrét esetekben.

A Hivatalos Közlöny 2007. december 5-i, 833. számában jelent meg a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság három ilyen végzése (decizii), amelyeket a soron következôkben ismertetünk.

1. A 2007. március 19-én hozott XXLL /22/ számú végzése arra vonatkozik, mikor egy kihágási jegyzôkönyv (proces verbal de constatare) felvételekor a megállapító közeg nem hozza tudomására a kihágást elkövetô személynek, hogy joga van kifogást, ellenvetést emelni a jegyzôkönyvben foglaltakkal szemben. Ha a megállapító közeg nem tudatja az elkövetô személlyel, hogy ellenvetési joga van, akkor a kihágási jegyzôkönyvet semmisnek kell tekinteni.

2. A 2007. május 7-i XXXLX. /39/ számú végzése arra vonatkozik, amikor egy fellebbezés iránti kérést nem írt alá a fellebbezô. Ebben az esetben a fellebbezés érvénytelen, érvényesíteni csak a polgári perrendtartási könyv 132. cikkelyének 2. bekezdése alapján lehet (jogszerû felhatalmazás stb.)

3. A harmadik végzést (2007.05.07 XLI. /41/ sz.) csak megemlítjük, mindamellett, hogy rendkívüli fontosságú, ugyanis az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai okok miatt üldözött személyek jogairól szóló 1999/105. sz. törvényerejû sürgôsségi kormányrendelet értelmezésének egységes módozatát írja elô. Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselô, akinek vitathatatlan érdeme, hogy ez a végzés megszületett, óhajtotta, hogy e szabályozást csak akkor ismertessük majd részletesebben, mikor a szakminisztérium közzé teszi a végzés gyakorlatba ültetésének módszertani utasításait is.

Tehát a fentebb említett végzés részletes ismertetésére még visszatérünk.

Mellau György

A közúti közlekedési törvényben szereplô V. és egyben utolsó szankcióosztály nem vonatkozik a magánemberekre. A jogi személyeket viszont a legnagyobb mértékben igyekszik a követelmények teljesítésére késztetni. A 91⁴ szakaszban fölsorolt 28 kihágás közül bármelyikért legkevesebb 21 büntetôpont jár, de akár a 100-at is elérheti. A rendôrség minden ilyen esetben pénzbírságot ró ki a szabálysértôre. Annak összegét pedig – a kormányhatározatnak megfelelôen – úgy számítják ki, hogy az országos bruttó minimálbér 10 százalékát megszorozzák a büntetôpontok számával.

A törvényhozó a jogszabálynak ebben a részében a folyamatos, gördülékeny és biztonságos közlekedés felté-teleinek megteremtésére kötelezi az illetékes intézményeket, szerveket és szervezeteket.

Egy héttel ezelôtt fényképet közöltünk vasúti átjárónál bekövetkezett balesetrôl. Már akkor arra is gondoltunk, hogy a súlyos kihágások lajstromának élén az a vétség áll, hogy valakik nem gondoskodnak a megfelelô közúti jelzésekrôl. Vonatkozik ez különösképpen arra az esetre, amikor a szintbeli vasúti keresztezôdésre figyelmeztetô táblákat és lámpákat különféle tárgyak, építmények takarják vagy az elhanyagolt növényzet zavarja a rálátást.

De nem csak a sínpályák és közutak találkozási övezetérôl van itt szó, hanem bárminemû olyan kötelezettség megszegésérôl, melynek értelmében szabványos jelzôeszközöket és készülékeket kell felszerelni és minden útmunkálatot, illetve forgalmi akadályt az érvényben lévô elôírások szerint kell jelezni. Továbbá nem elegendô felhívni az arra haladók figyelmét a rendellenességre, az úttesten lévô akadályokat késedelem nélkül el kell távolítani, hogy semmi se zavarja, nehezítse a normális közlekedést.

A továbbiakban azt is megfogalmazta a jogalkotó, hogy tilos a közutak övezetében olyan építményeket, szerelvényeket és készülékeket elhelyezni, amelyek összetéveszthetôk a forgalmi jelzôeszközökkel vagy megnehezítik azok észlelését, csökkentik hatékonyságukat.

A törvény, mint látjuk, világosan fogalmaz, csak éppen nincs aki alkalmazza a jószándékú szöveget. Tessenek megfigyelni például, hogy az útjaink mentén, azok közvetlen közelében hány reklámpannó vonja el a vezetôk figyelmét. És illetékesek részérôl senki sem ellenôrzi méteressel, hogy Ludovic Orban miniszter múlt évi ígéretét teljesítendô eltávolítsák az összes szabályellenes létesítményt.

(ajtay)

A Hivatalos Közlöny 2007. december 27-i 885. számában jelent meg az úthasználati díjakra vonatkozó 157-es számú sürgôsségi kormányrendelet, amely módosítja és kiegészíti az eddig érvényben levô 2002. évi 15-ös számú vonatkozó kormányrendeletet.

Az új jogszabály 1-es mellékletének értelmében a különbözô kategóriájú gépjármûvek tulajdonosai egy napra, 7 napra, 30 napra és 12 hónapra (ez utóbbi a vásárlás id