Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) igazgatótanácsa határozatot hozott, amely szerint Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a nyilatkozatai "egy szenátor politikai nyilatkozatai", így aztán "nem lehet elítélni". Ugyanis egy "funkcióban levô szenátor" kijelentései kívül esnek a tanács kompetenciáján. A CNCD annyit mégis tett, hogy felkérte a politikai osztályt, kerülje "az olyan kijelentéseket, amelyeket diszkriminációként lehetne minôsíteni".

Érdekes ítélet: azt jelenti, hogy az alkotmány elôírása – "a törvény elôtt mindenki egyenlô" – mégsem érvényes. Vannak, akikre mégsem vonatkozik. Mert Dan Voiculescu súlyos dolgokat mondott, sôt törvénybe is akarná foglalni. Nem kevesebbet, mint azt, hogy minden romániai magyarnak kötelezô tökéletesen uralni az "állam nyelvét". Aki meg nem hajlandó megtanulni és két év leforgása alatt nem sajátítja el (úgy, ahogy Voiculescu szeretné), attól "meg kell vonni a román állampolgárságot". Úgy látszik, a Diszkriminációellenes Tanácsot nem érdekli, hogy alkotmánysértés történik, ha azt politikus teszi. Az alaptörvény 4/2. cikkelye szerint "Románia közös és oszthatatlan hazája minden állampolgárának, tekintet nélkül fajára, nemzetiségére, etnikai hovatartozására, nyelvére, vallására, nemére, elveire, politikai hovatartozá-sára, vagyonára vagy társadalmi hovatartozására." Az 5/2. cikkely pedig elôírja: "A román állampolgárságot nem lehet megvonni attól, aki születéskor szerezte meg".

Vagyis, aki azért akarná visszavonni valaki állampolgárságát, mert esetleg nem tud románul, mi más, ha nem diszkrimináció, hogy ne nevezzük egyenesen nacionalizmusnak.

A jelek szerint a Diszkriminációellenes Tanács is "diszkriminál", amikor egy-egy esetet mérlegel. Emlékezzünk vissza, hogy amikor Traian Basescu "büdös cigány"-nak nevezett egy újságírónôt, és pejoratív utalást tett a nemére is, akkor a civil társadalom, az emberjogi és romaszervezetek felháborodása és tiltakozása ellenére figyelmeztette, úgymond, az állam elsô emberét, hogy nem szép dolog "büdöscigányozni", de másfajta következménnyel nem járt a rasszista kijelentés. Az sem volt égbekiáltó bûn, amikor az örményeket sértette meg. Ezzel szemben arra is emlékszünk, hogy az erdôszentgyörgyi Molnár Józsefet pénzbírságra ítélte, mert állítólag zsidóellenes kijelentést tett Magyarországgal kapcsolatosan.

Tévedés ne essék, Molnár József kijelentése határozottan elítélendô. Megérdemelte a CNCD elmarasztalását és a büntetést is. Ami nehezebben érthetô, hogy hasonló vagy még gorombább rasszista vagy nacionalista kijelentéseket ugyanaz a tanács "kesztyûs kézzel" kezel. Igaz, Molnár Jóska nem államfô, még csak nem is szenátor, hanem "csak" fogtechnikus. Kérdés, ki ítél(het)i el a Diszkriminációellenes Tanácsot, amikor ô maga követ el diszkriminációt? Talán a közvélemény.

Küküllôdombót elhagyva, útban Ádámos felé, a -5 Celsius-fokos hidegre egyáltalán nem jellemzô látvány tárult elénk. A települések közti határban, kaszával a kezükben férfiak a Soros-patak árterületét tisztogatták a száraz növényzettôl, nádtól, gaztól. Antal István csoportvezetô elmondta, hogy a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság dicsôi kirendeltségének alkalmazottai évente két- három alkalommal ily módon tisztítják ki a patak medrét és környékét a városhatártól az ádámosi hídig elnyúló több kilométeres szakaszon. Nem igazán derült ki, hogy miért végzik télidôben – bár nem ez az elsô alkalom. Jobb késôn, mint soha… Ha a kasza beszélni tudna!

A megyei tanács keretében mûködô Európa Információs Központ szervezésében tegnap nyilvános vitán próbáltak válaszokat találni arra a kérdésre, hogy milyen Európát szeretnénk mi, romániai és immár európai polgárok, melyek az európai társadalom közös értékei? Fôként diákokat hívtak meg a tanácskozásra, de nem hiányoztak a sajtó képviselôi és a közhivatalnokok sem.

Vitaindító kérdésként a szervezôk arra próbáltak választ kapni, hogy mennyire tájékozottak Románia polgárai az Európai Unióval kapcsolatos problémákban. Ha nehézkesen is indult az eszmecsere, végül eléggé élénk párbeszéd alakult ki a résztvevôk között. A vitavezetô Nicusor Moldovan, a gyulafehérvári Információs Központ vezetôje szerint a tájékoztatásnak célzottan kell történnie, nem minden polgár és társadalmi kategória felé egyformán. Információs források a média, a fiatalok, civil szervezetek és a közhivatalnokok – tette hozzá. "Megfelelô módon és témakörben kell biztosítani az információkat, attól függôen, hogy kinek mi a hasznos, fontos. Ugyanakkor kommunikációs szakemberekre is szükség van, illetve anyagi forrásokra" – jelentette ki. A résztvevôk hozzászólásaiból végül is az derült ki, hogy a lakosság nagy része közömbös a EU- témával szemben, és tájékozatlan. A felelôsség kérdését feszegetve az is elhangzott, hogy kormány és közintézmények szintjén nincs hatékony információs stratégia, hiányoznak a kommunikációs szakemberek, akiknek feladata lenne a tájékoztatás, a médiakampányok hatékonysága pedig megkérdôjelezhetô. A Papiu Ilarian kollégium filozófiatanára, Melania Stejerean szerint fôként gyakorlati információkra lenne szükség. A Papiu kollégium egyik tanulója, Moldovan Ioana úgy vélte, a diákoknak elsôsorban az oktatással, ösztöndíjakkal, tanulási lehetôségekkel kapcsolatos információkra lenne szükségük, és "tudjuk, hogy nekünk kell ezt az információt beszereznünk, de nem tudjuk, honnan". Ez az oka annak, hogy sok diák lemarad a lehetôségekrôl – egészítette ki diáktársa, Sumandea S. Ioan. A Bolyai Farkas kollégium román nyelv- és irodalomtanára, Szôcs Imre szerint a EU-val kacsolatos általános tudnivalók oktatását már az iskolában el kellene kezdeni, kérdése pedig az volt, hogy a tanügyi tárca mit tesz ennek érdekében? A közvita második részében leginkább az adok-kapok kérdést feszegették. Mit adunk mi, hazai polgárok Európának és mit kapunk, mit várunk Európától? A válaszok: elôször is adót fizetünk, aminek egy része immár az EU költségvetésébe is irányul, Európa számára humán erôforrást jelentünk, és nem mellékes az sem, hogy hagyományainkkal, kultúránkkal gazdagítjuk az európai kultúrát. Az elvárások fejezetnél a legtöbb felszólaló a bürokrácia csökkentését szeretné, jólétet, szabad közlekedést, munkaerô-áramlást, nagyobb határozottságot Európa részérôl, amivel Romániát a törvények betartására kötelezné, esélyegyenlôséget, toleranciát.

A toleranciánál maradva, érdekes volt a Bolyai líceum egyik diákjának felvetése, aki hangsúlyozta, a magyar nemzetiségû diákoknak lehetôséget kell biztosítani, hogy anyanyelvükön is felszólalhassanak a teremben, "hogy ne szégyelljék, ha nem beszélnek helyesen románul". A vitavezetô biztosította a résztvevôket, hogy éppen a tolerancia az EU egyik alapvetô értéke, és bárki elmondhatja gondolatait magyar nyelven, s Kocsis Robert, az Európa Információs Központ munkatársa fordít majd. Ennek ellenére a továbbiakban egyetlen magyar nyelvû hozzászólás sem hangzott el.

A tanácskozás során sajnos nem sikerült olyan meghirdetett témákat megvitatni, mint az EU foglalkoztatási politikája, versenyképesség az európai piacon, a gazdasági fejlôdés biztosítása Európában. A közvita végül a Lisszaboni Szerzôdés rövid ismertetésével zárult.

Szokásos heti sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea polgármester újra a kormányt marasztalta el, ismét Borbély Lászlót támadva. Kifogásolta ugyanakkor a Környezetvédelmi Minisztérium pályázati kiírását és a pályázatok elbírálásának módját.

– Ez a kormány katasztrófába sodorja az országot – kezdte sajtótájékoztatóját a polgármester, és elmondta, számos olyan programot hirdettek meg, amire elfogytak a pénzalapok, ezért a polgármesteri hivatalok által benyújtott pályázatokat rendre elutasítják, illetve, ami szerinte ennél szomorúbb, preferenciálisan ítélik oda a kormányzathoz közel álló polgármestereknek.

Állítását igazolandó, néhány példát említett. A napokban a Liberális Demokrata Párt (PL-D) polgármesterei a municípiumok egyesületének tanácskozásán kérték a kormányt, hogy ne utalják a központi költségvetésbe a közjegyzôi illetéket, amellyel korábban a helyi költségvetés rendelkezett. Florea szerint jelentôs pénzösszegektôl fosztották meg a városokat, miközben szavakban a decentralizációt, a valós önkormányzatiság létrehozását szorgalmazzák. Például a Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium meghirdette a tömbházak hôszigetelési programját. Marosvásárhelyen 180 tömbháznak a dokumentációját állították össze, de miután benyújtották a minisztériumhoz a támogatási igényt, a szaktárca újabb tanulmányt igényelt. Ezzel csak az idôt húzzák, mert elfogyott a pénz a programra – vélte a polgármester.

Egy másik – az ô szemszögébôl hasonló – esetet is említett. A Környezetvédelmi Minisztérium meghirdette a zöldövezetek és parkok rehabilitációs programját, amivel a városok zöldövezeteinek felújítását, átépítését támogatják. Ehhez megvalósíthatósági tanulmányokat kellett készíteni, amelyre pályázati formában támogatást nyújtanak. Miután a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal elkészítette ezeket, kiderült, hogy megváltoztatták a feltételeket és részletesebb terveket kérnek. A gond az volt, hogy a pályázati határidô január 31., és alig néhány héttel ezelôtt közölték a módosítást. Ezért nem kap a város pénzt a zöldövezetek felújítására. Florea azt is kifogásolta, hogy a pályázatoknak nincs felsô határértéke, így szerinte mindenkinek annyit adhat Korodi Attila miniszter, amennyit akar.

A környezetvédelmi tárca illetékesei szerint a programot még ôsszel meghirdette a minisztérium, így lett volna idô elkészíteni a terveket. Az ôszi kiírásra azonban nem jelentkezett a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal. (Sz.m.: Tudomásunk szerint Szászrégen tett le pályázatot és meg is nyerte az 1.146.879 lejes támogatást.) Az újabb pályázási lehetôséget január 3. és 31. közötti idôszakra hirdette meg a minisztérium, illetve a Környezeti Alap Igazgatósága. Az ôszi kiíráshoz képest ez valóban módosított az elbírálási kritériumokon, de nem oly mértékben, hogy azt ne lehetett volna betartani. A környezeti alaphoz eljuttatott dokumentáció azonban hiányos volt, ezért is utasították vissza.

A városnak komoly tervei vannak – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dorin Florea. Hamarosan nyilvános vitára bocsátják a fenntartható fejlesztési stratégiát (Agenda 21), amelyet ugyan 2002-ben készítettek el, de a mostani uniós követelményekhez és pályázati kiírásokhoz igazítják. Ugyanakkor különbözô témában hét program áll kivitelezés alatt, további kettôben a hivatal társfinanszírozó, míg újabb kilenc elôkészületben lévô pályázatra írt terv várja a kedvezô elbírálást.

Óvodás és kisiskolás társaikhoz hasonlóan, hamarosan az V–VIII. osztályos tanulók is kapnak majd tízórait az iskolában, így megyénkben további 23.787 diák válik az országos "tej- és kifli program" haszonélvezôjévé. A szóban forgó rendelkezés azonban nem szögezi le pontosan, hogy mikortól kell a nagyobb tanulóknak is biztosítani a napi tízóraiadagot, csupán az áll benne, hogy a megyei önkormányzatoknak ez év folyamán kell eleget tenniük az elôírásoknak.

A Maros Megyei Tanács szeretné, ha a gyerekek minél elôbb élvezhetnék e támogatást, így amíg versenytárgyalás révén kiválasztják az élelmiszereket leszállító céget, ideiglenesen szerzôdést kötnek egy vállalattal, amely közel két hónapon át eljuttatja a diákokhoz a tejet és kiflit.

– A januári soros tanácsülésen hagyják jóvá az idei költségvetést és csak ezután lehet megszervezni a versenytárgyalást a program lebonyolítására alkalmas cég kijelölésére. A tanács a hivatalos licitet megelôzôen tárgyalást szervez, amelyre meghívja az összes olyan vállalatot, amely eleget tesz a most készülô feladatfüzetben elôírt követelményeknek, s ezek közül választják ki azt a céget, amellyel ideiglenes szerzôdést kötnek, hogy az V–VIII. osztályos diákoknak ne kelljen kivárniuk, amíg lezajlik a hosszadalmas közbeszerzési eljárás – fejtette ki lapunknak Nagy Emôke, a megyei tanács sajtóirodájának munkatársa, aki azt mondta, hogy várhatóan már február folyamán a nagyobb diákok is meg fogják kapni a napi tízórait.

Megyénkben jelenleg 41.722 óvodás és I–IV. osztályos kisdiák részesül tízóraiban, a program kiterjesztése nyomán további 23.787 tanuló kap majd naponta 1,05 lej értékben tejterméket és pékárut.

A megyebeli óvodásokhoz és I–IV. osztályosokhoz már több éve a marosvásárhelyi Friesland tejfeldolgozó juttatja el a tejtermékeket.

A Népújság megkeresésére Liviu Todoran igazgató közölte, a vállalat jelentkezik a versenytárgyalásra.

– Már tárgyaltunk a termelôkkel, és abban az esetben, ha megnyerjük a versenytárgyalást, nagyjából készen állunk a szállításra, az üzemben lévô jármûvek helyett esetenként nagyobb befogadóképességû kocsikat használunk majd. Jelenleg 15 gépjármû van, amelyeket kizárólag a tej- és kifliprogramra használunk – mondta az igazgató.

Január 26-án, szombaton 20 órától Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház mûvésze bemutatja Micsinyál maga rossz? címû sanzonmûsorát a marosvásárhelyi közönségnek. Az elôadást a Nemzeti Színház Kistermében tekinthetik meg az érdeklôdôk.

Váta Loránd sanzonestje élénk színfoltja a Tamási Áron Színház mûsorának. Még a 2001/2002-es évadban készült, de azóta több alkalommal is felújították, s a közönség mindig tetszéssel fogadta. A sanzonmûsor feleleveníti a francia és magyar nagyvárosi szórakozóhelyek múlt századi elsô felének színes, hangulatdús világát. A dal, a vers, a tánc nyelvén megszólaló elôadás tartalmi és hangulati egységét Váta Loránd mûvészi teljesítménye teszi egyedi élménnyé, hogy egyszerre tudjon megható és gunyoros képet adni a sanzonok köré épült szentimentális, tarkabarka és dekadens orfeumi világról.

Ugyancsak szombaton este 6 órától Ruszuly Éva, a Tamási Áron Színház színmûvésze Visky András Júlia címû monodrámájával lép fel a Nemzeti Színház Kistermében. A színésznô elôször 2005 nyarán játszotta a darabot, vizsgaelôadásként a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen, az elôadás mostani változata Bocsárdi László rendezô közremûködésével készült el. "A legfontosabb kapocs, ami ehhez a drámához köt, az Isten. Ahogy elszakadtam tôle, ahogy visszajutottam hozzá… Néha közel éreztem magamhoz, néha nagyon-nagyon távol, sôt, ateista módon is viszonyultam hozzá. Ôt szeretném valamilyen szinten megfogalmazni, és hogyha ez sikerül, akkor nagyon boldog leszek" – vallja a színésznô.

A Júlia címû monodrámában Visky András édesanyja élettörténetét dolgozza fel. A darab a túlélés, az elvehetetlen belsô szabadság drámája, melyben az erdélyi magyarság közelmúltjának néhány rettenetes állomása elevenedik fel. Júlia egy hétgyermekes anya, akinek férjét az ’56-os forradalom után meghatározatlan okok miatt huszonkét év fogságra ítélik, ôt magát pedig gyermekeivel együtt kitelepítik a Duna-deltába.

A marosvásárhelyi Egyesülés negyedbeli Alexandru Ioan Cuza Általános Iskola környékén sétálva érdekes jelenségre figyelhet fel múlt péntektôl a járókelô. Az addig szigorúan ôrzött tanintézmény tárt kapukkal fogadja a betérôt.

"Nyitott kapuk hete" – olvashatjuk az egyik plakáton a rendezvény pontos megnevezését. Egy újabb szempont, amely megkülönbözteti az eddigi iskolanapoktól. Az elmúlt években egyetlen nap alatt, január 24-én bonyolították le a rendezvényt, idén a tanári kar és a szülôi bizottság segítségével hétnaposra tervezték. Mielôtt azonban azt hinnénk, hogy ebben az idôszakban nincs "rendes" tanítás az iskolában, nem árt felidéznünk Barta Zoltán aligazgatónak a rendezvény megnyitóján elhangzott szavait, amelyben kifejtette bár közösen ünnepelnek, a tanórák nem maradnak el. Délelôttönként az 5-8. osztályosokat vonják be a tevékenységekbe, délutánonként a "kicsiké" lesz a fôszerep. Tulajdonképpen az év közben szerzett ismereteket ültetik gyakorlatba, miközben a megye több mint negyven iskolájából több mint kétezer gyerek kapcsolódik be a rendezvénysorozatba a különbözô szakterületeken – hangsúlyozta pénteki nyitóbeszédében Tintosan Doina Elena igazgatónô. Többek között azt is kiemelte, hogy ez évben a diákok is részt vállaltak a szervezésben, az ô szavuk is számított a program kidolgozásában.

"Minden egyes napnak megvan a maga jelentôsége, nem igazán lehet kiemelni egyet sem közülük" – mondották a tanintézmény vezetôi, mikor rátértek a programok ismertetésére.

Szombaton nagyszabású angolvetélkedôre "hangoltak" az iskolában, házigazdái Stefan Olga és Mariana Farcas (a Mihai Viteazul Gimnáziumból) tanárnôk voltak. A Keep in Touch With Reality elnevezésû versenyt immár harmadszorra indították útjára, összesen huszonhat iskola – 197 gyerek – diákja és több mint negyven tanár közremûködésével.

A 7-8. osztályosoknak elôbb egy angol nyelvû tesztet kellett megoldaniuk, majd vegyes – különbözô korosztályú és iskolákból érkezô – csoportok vettek részt a "munkamûhelyeken", ahol éneket tanultak, terveket készítettek, vagy fogalmazást írtak.

Emellett ugyancsak szombaton debütáltak a tegnap délutánig tartó, a fair-play jegyében meghirdetett sportversenyek, bemutatók, melyeken asztalitenisszel, kézilabdával, kosárlabdával, röplabdával, atlétikával ismerkedhettek és tehették próbára képességeiket a sportolni vágyók.

Tegnapelôtt Kis feltalálók címmel nyílt kiállítás (a Liviu Rebreanu Általános Iskolával közösen kezdeményezték), amelyen a diákok fizikával kapcsolatos munkáit foglalták össze, és tesztelték.

Kedden interdiszciplináris tantárgyversennyel folyatódott a rendezvény programja. Az Olga Atomei tanárnô és Barta Zoltán aligazgató által szervezett Mi tudjuk címû vetélkedôre az iskola 4-8. osztályos diákjai mellett a Mihai Viteazul Gimnáziumból, a Tudor Vladimirescu Általános Iskolából, a Friedrich Schiller Gimnáziumból, valamint a Dacia Gimnáziumból érkeztek résztvevôk. Ezt követôen a Milvus Csoport Madártani Egyesület oktató tevékenységekkel próbálta rávezetni a hallgatóságot a természet védelmének fontosságára.

A 38. davosi Világgazdasági Fórumot január 23- 27. között rendezik meg a népszerû svájci téli üdülôhelyen. A Világgazdasági Fórum (WEF) kormányokon kívül álló, profitra nem törekvô, független nemzetközi magánalapítvány genfi székhellyel, amely a világ állapotának fejlesztése mellett kötelezte el magát. Nagy befolyással bír, mert vezetô gazdasági döntéshozók egyik legtekintélyesebb vitafóruma.

Az évenkénti csaknem egyhetes téli davosi eszmecserére a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetôi gyûlnek össze, hogy megvitassák a világ elôtt álló kihívásokat, megoldási lehetôségeket és meghatározzák a jövôt érintô legfontosabb feladatokat.

A Fórum megalapítója és elnöke a német születésû Klaus Schwab genfi professzor, aki azzal a céllal hozta létre, hogy lehetôséget adjon a világ legkiemelkedôbb politikai, gazdasági és pénzügyi személyiségeinek a kötetlen eszmecserére semleges terepen. Az elsô davosi találkozón, amelyet 1971-ben tartottak, megvizsgálták azokat a lehetôségeket, amelyek a Közös Piac hatról kilenc tagúvá bôvülésébôl fakadtak. Mivel igény volt a folytatásra, Klaus Schwab megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amely 1987- tôl Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) elnevezéssel a világméretû együttmûködés elôsegítését vállalta. Az éves találkozók sok fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak. A tanácskozás témáit a világpolitika és a gazdaság fejleményei határozzák meg. Az idei találkozó jelmondata: Az innovációban való együttmûködés ereje.

A Fórum tevékenységi formái: davosi éves találkozó, országfórumok, iparági fórumok, a döntéshozókat összekapcsoló elektronikus hálózat, a Welcome mûködtetése és a globális kezdeményezések. A Fórum kéthavonta megjelenô folyóiratot ad ki World Link címmel. Tavaly óta már bárki online eljuttathatja véleményét a találkozó több mint 2000 résztvevôjéhez, akik – az ígéretek szerint – válaszolnak is.

A Világgazdasági Fórum éves találkozóit mindig Davosban tartják. Ez alól csak a 2002-ben rendhagyó módon New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. Akkor a szervezôk a találkozó helyszínének megváltoztatásával fejezték ki a város iránti szolidaritásukat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt.

A szerb kormány kedden energetikai megállapodást kötött a Gazprom orosz gázipari társasággal – jelentette a belgrádi kormány rövid közleményben. A több milliárd dollár értékû megállapodás révén erôsödik az orosz cég jelenléte a régióban, egyben a Gazpromnak Európa földgázellátása feletti ellenôrzése is.

A több hónapja folytattak tárgyalások eredményeként a Gazpromnak értékesítik a NIS szerb olajipari vállalat többségi tulajdonát. Rögzítették, hogy Déli Áramlat kôolajvezeték Szerbián át haladva juttatja el az orosz fölgázt Közép-és Dél- Európába. A szerbiai közlemény pénzügyi részleteket nem említ.

Szerbia néhány nappal azután kötött megállapodást, hogy Bulgária is támogatásában részesítette a Déli Áramlat-vezetéket, ami újabb csapás azokra az elképzelésekre, amelyek az orosz energiafüggôség enyhítésérôl szólnak – értékeli az AP hírügynökség.

Oroszország ígéretet tett arra, hogy a vezetéket Szerbián át vezeti, és ott épít ki egy hatalmas gáztározó létesítményt is, amivel a régiót az Európába irányuló orosz energiaszállítások fontos központjává teszi. Ugyanakkor egyes értékelések szerint Szerbiának meg kellett fizetnie a megállapodás árát. A hírek szerint a NIS 51 százalékára tett eredeti ajánlati ár 400 millió euró volt, ami a cég piaci értékének mindössze egyötöde. Azt nem tudni, vajon Oroszország módosította-e ajánlatát.

Az AP szerint Belgrád egyre inkább eltávolodik a Nyugattól és közeledik Oroszországhoz, amely támogatást nyújt Szerbiának Koszovó függetlenségének kérdésében.

Egy férfit támogat, azért mert fekete – fogalmazódik meg abban a több ezer levélben, amely Oprah irodájába az utóbbi hetekben érkezett. Az "üggyel" már az amerikai hírtévék is foglalkoznak.

Oprah Winfrey befolyását nehéz túlbecsülni: naponta tízmilliók nézik beszélgetôs mûsorát. Nemcsak minden idôk legjobban keresô tévés sztárja, a Forbes magazin tavaly a legbefolyásosabb hírességgé választotta.

Oprah – Amerikában így ismeri mindenki – ismertségét Barack Obama demokrata párti szenátor szolgálatába akarta állítani. A változás jelszavával kampányoló Obama az Egyesült Államok elsô fekete elnöke kíván lenni.

A televíziós dívát sokan támadták azután, hogy december közepén elkísérte Obamát Iowa, New Hampshire és Dél-Karolina államokba kampányolni. Egyes elemzôk szerint jelentôs szerepe volt abban, hogy a szenátor meglepetésszerû gyôzelmet aratott a kulcsfontosságú Iowában. Oprah – talán a tiltakozó levelek hatására – az utóbbi két hétben eltûnt Obama kampányából. Már a New Hampshire elôtti kritikus napokban sem lépett fel, és a hét végi, döntô fontosságú dél-karolinai forduló elôtt sem látni az elôválasztási rendezvényeken.

A tévésztár stábja szerint Oprah azért maradt távol, mert a napi mûsorkészítés mellett egy több millió dolláros ügylet megkötése foglalta le az idejét. A Discovery kábelhálózatón saját csatornát létesít, az Oprah Winfrey Hálózatot.

Obama tanácsadói még reménykednek abban, hogy Oprah visszaül a "kampányvonatra". Obama vetélytársai viszont azt gyanítják, hogy a tévésztár megijedt a kampányfellépései által kiváltott szélsôséges reakcióktól.

Oprah weboldalán több százan szóltak hozzá a témához. Az egyik általános kifogás az, hogy nem a nôt, Hillary Clintont, hanem a fekete jelölt-aspiránst, Obamát támogatja. "A feketét választja a nôvel szemben" – olvasható az egyik bejegyzésben. Mások egyenesen rasszizmussal vádolták. Többek szerint szereplése miatt rajongóinak egy része el fog pártolni tôle.

A 2007-es év mérlegét vonta meg tegnap sajtótájékoztatón Eugen Ciobota, a Nép Ügyvédje Intézményének területi vezetôje. Eszerint a tavaly 1375-en fordultak az ombudsmanhoz, illetve 226 petíciót oldottak meg.

A legtöbb panaszos a 1991/18-as földtörvény, illetve a 2000/1-es föld- és erdôtörvény alkalmazása, de fôleg nem alkalmazása miatt kereste fel ôket – tudtuk meg. A legnagyobb probléma az, hogy az emberek ugyan megkapták a birtoklevelet, tulajdonbizonylatot, de 17 év után sem vehették birtokba a "papíron" szereplô tulajdonukat. Olyan eset is volt, hogy idôközben a visszaigényelt területre mások is kaptak tulajdonbizonylatot. Több mint száz ilyen esettel fordultak az itteni ombudsmanhoz, aki Maros és Hargita megyéért felel.

Sokszor a földosztó bizottságok utasítják vissza a kéréseket

A Népújság kérdésére, hogy ismertessen konkrét esetet, Koronkát és Jedd községeket említette. Ugyancsak problémák vannak a marosszentkirályi villanegyedben, ahol a tulajdonosok ugyancsak megkapták a birtoklevelüket, ennek ellenére önkényesen ráépíttették a luxuslakóházakat. Ilyen esetekben – tudtuk meg – a kárvallottak csak a bíróságon kereshetnek jogorvoslást. Kérdésünkre, hogy Marosvásárhelyen milyen konkrét problémákkal fordultak hozzájuk az emberek, Eugen Ciobota elmondta, itt is a földterületek miatt és az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása körüli problémák miatt jöttek a panaszosok. Sok esetben a helyi földosztó bizottság elutasítja a bemutatott dokumentumokat. Példának egyetlen esetet hozott fel, amikor egy nô hét elkobzott házat követelt vissza, de csak egy részt sikerült visszaszereznie, mert a többit kereskedelmi társaságok foglalják el. Ezt a kérést is elutasította a földosztó bizottság.

Példaként a marosszentannai polgármestert említette, aki egyszerûen nem akart eleget tenni törvényes kötelességének azzal, hogy megtagadta a szociális segélyek folyósítását, mert – mint kijelentette – a lakosság 80 százaléka igényelte, az önkormányzatnak meg erre nincs pénze. A nép ügyvédje saját hatáskörben hivatalból felszólította, tegyen eleget a törvényes elôírásoknak. Annál inkább, mivel a szociális segélyt a központi költségvetés biztosítja, a helyhatóságok hozzájárulása csupán 20 százalék.

Kérdésünkre, hogy ha a felszólított önkormányzat nem korrigálja az ombudsman intézménye által jelzett rendellenességet, mit tud tenni, Ciobota kijelentette: Ilyen esetben a következô lépés a prefektúra, ha az sem válaszol és nem oldja meg a problémát 45 napon belül, akkor a kormánynak és a parlamentnek jelzik a rendellenességeket.

A nép ügyvédjének feladata megvédeni az embereket a köztisztviselôk és közigazgatási hatóságok visszaéléseitôl.

Bárki hozzáfordulhat, fajra, nemre, etnikumra, nyelvre, vallásra, nemre, politikai hovatartozásra, vagyoni és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. Az ombudsman akkor lép közbe, ha a helyhatóságok, közintézmények vagy köztisztviselôk megszegték az emberi jogokat és szabadságjogokat.

A nép ügyvédje marosvásárhelyi irodája a Kárpátok sétány 17. szám alatt található. Elérhetôségei: telefon/fax: 0265/211-082, vagy interneten: www.avp.ro.

Koszovó függetlenné válása egyre elkerülhetetlenebbnek látszik, bár ennek tartalmát és következményeit még meg kell határozni – mondta a magyar miniszterelnök kedden Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén elhangzott beszédében. Gyurcsány Ferenc szerint Koszovó jelenlegi helyzete nem tartható fenn, és Európának összehangolt, építô szellemû vezetô szerepet kell vállalnia a rendezésben. Kiemelte az Ahtisaari-tervben foglalt elvek fontosságát, a folyamat jogállami keretek közt tartását és azt, hogy a nemzetközi közösségnek szoros figyelemmel kell követnie a folyamatot.

Egyúttal – hangsúlyozta Gyurcsány – Szerbia számára is európai távlatot kell adni, nem szabad hagyni, hogy az ország elszigetelôdjön. Segíteni kell Belgrádot a demokrácia megerôsítésében, és útitervet kell felvázolni Szerbia számára az uniós tagjelölti státus elnyeréséhez.

A strasbourgi fórumon elhangzott miniszterelnöki beszédben nagy hangsúlyt kapott a kisebbségek jogainak fontossága, az, hogy az egyének és csoportok saját maguk határozhassák meg azonosságukat.

Az Európa Tanács – amelynek parlamenti közgyûlése hétfôn kezdte meg péntekig tartó téli ülésszakát – olyan összeurópai jellegû szervezet, amely azt tekinti céljának, hogy az egész kontinensen elômozdítsa a demokratikus elvek érvényesülését, az emberi jogokról kötött európai egyezmény szellemében.

Gyurcsány kiemelte a szólás- és a sajtószabadság fontosságát, valamint a kisebbségek jogait. Utóbbival kapcsolatban leszögezte: minden államnak kötelessége ôrködni azon, hogy az egyének, illetve csoportok szabadon megválaszthassák nemzeti, vallási, ideológiai és egyéb azonosságukat. Utalt arra, hogy az egyének nem csupán egyféle identitásúak lehetnek, így például elképzelhetô, hogy valaki egyszerre magyar és szlovák.

Egy román képviselônek arra a felvetésére, hogy a magyar parlamentben nincs képviseletük a nemzeti kisebbségeknek, a miniszterelnök elmondta, hogy a parlament összetételének megváltoztatása a magyar alkotmány alapján nagyon nehéz, hiszen a képviselôk kétharmadának egyetértésére van hozzá szükség.

Elkészült a Túr folyónak és környezetének komplex rehabilitációs tanulmánya, amely alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a fehérgyarmati, valamint a romániai Szatmár Megyei Tanács, illetve a kányaházi-kistérség pályázatot nyújt majd be európai uniós forrás elnyerésére a megvalósításához – közölték a program-készítô záró konferencia nyíregyházi sajtótájékoztatóján az érintett hatóságok vezetôi kedden.

A tanulmány alapján még az idén elkészülô beruházási program költsége várhatóan mintegy 6 milliárd forint lesz – mondta Fülöp István, a szabolcsi önkormányzat elnöke, a Fidesz országgyûlési képviselôje. Hozzátette: a Túrnak és környékének környezetvédelmi célt szolgáló rehabilitációja magába foglalja majd a folyó vízrendszerének teljes megújítását, ár- és belvízvédelmének erôsítését, valamint a kapcsolódó turisztikai, idegenforgalmi fejlesztését is.

Plavecz Károly, a Szatmár Megyei Tanács tanácsosa tájékoztatása szerint a komplex rehabilitációra határon átnyúló, úgynevezett tükör-projekt készül, s a beruházási terveket az unió 2013-ig tartó fejlesztési ciklusában szeretnék megvalósítani.

A féltékenység romboló érzésként gyûri maga alá az embert, s képes teljesen kifordítani korábbi önmagából. Szó van róla a Bibliában, majd az ókori görögöknél, ahol olyan pozitív érzést jelent, amely segíti a férfit abban, hogy visszaszerezze elrabolt birtokát, a feleségét. A férfiaknál természetesnek tekintett érzést csak a XX. századi feminista mozgalmak hatására fogadták el a nôknél is.

A szerelem egységet, azonosulást jelent, a féltékenység ennek a felbomlását, a társ elvesztését, a kettesben megélt intimitás megsértését, a társadalmi megítélés megváltozását. A féltékeny ember ezeket a veszteségeket akarja elkerülni, amikor mindent megtesz, hogy bizonyosságot szerezzen gyanújáról, s visszaszerezze az "elbitangolt" társat. Az érzés annyira hatalmába kerítheti, hogy képes megölni a másikat, csakhogy "megtarthassa".

M. István, 39 éves, technikus

– Voltam féltékeny én is a feleségemre. Valami pletykát hallottam, hogy talán valakivel bizalmas kapcsolatban látták. Nem tudtam semleges maradni, felzaklatott. Magam próbáltam megbizonyosodni, hogy igaz-e a szóbeszéd. Kutakodtam, érdeklôdtem, de semmi nem derült ki, aztán egy idô után megnyugodtam. Nem mondtam neki semmit, és ô sem nekem, bár érezhette, hogy abban az idôben nem volt köztünk rendben minden.

N. M., 49 éves, jogtanácsos

– Amíg szerettem, nem vettem észre a férjem nôügyeit. Naiv és fiatal voltam, nem akartam elveszíteni. A gyerekünk megszületése után jöttem rá, hogy a legjobb barátnômmel tölti az idejét, amikor én hiába várom. Kimondhatatlanul fájt, hogy az a két személy csapott be engem, akikhez a legbizalmasabb voltam. A rajongás, a szerelem ekkor múlt el véglegesen. Késôbb, amikor egy következô szeretôjének a férje keresett fel, hogy közösen tegyünk valamit, már nem érdekelt. Majd azon kaptam magam, hogy örülök, ha barátnôi vannak, mert annál kevesebbet tartózkodik otthon és békén hagy engem. Végül magamon is csodálkoztam, hogy hálát éreztem a nô iránt, akiért végképp felbomlott a házasságunk.

Cs. I., 38 éves, elárusítónô

– Édesapám szinte a durvaságig szigorú ember volt, a vôlegényem a kedvességével, figyelmességével hódított meg. Modora a házasság ideje alatt sem változott. Egy idô után azonban mind jobban zavart, hogy nemcsak hozzám, hanem másokhoz is hasonlóan kedves, figyelmes, különösen a nôknek tudott szépeket mondani. Amikor egy idôre munka nélkül maradtam, emészteni kezdett a kétkedés, hogy vajon hány nônek teszi a szépet és meddig megy el velük. Állandóan telefonáltam, ellenôriztem, merre jár, s visszaemlékszem, hogy egyszer, amikor azt mondták, hogy vezetôségi gyûlés van a cégnél, taxival mentem oda, hogy meggyôzôdjek, igazat mond-e, s órákig vártam az igazgatói iroda elôtt. Amikor hazajött, folyton gyanúsítottam. Egy idô után már nem vette fel a telefont, ha kerestem, s egyre ingerültebben szólt rám, hogy fejezzem be, mert szégyelli magát a munkatársai elôtt. Nem tudtam megállni, egész nap csak az foglalkoztatott, hogy vajon hol, kivel lehet. Ô adta be a válópert, és az ügyvédje meggyôzött, hogy én is megnyugszom, ha elválunk. Ma is ôt szeretem, s tudom, hogy a kapcsolatunkat én tettem tönkre.

M. Edina, 25 éves, közkapcsolati szakember

– Öt évig voltunk együtt a párommal. Ahogy teltek az évek, egyre gyanakvóbb, féltékenyebb lett. Találtam egy olyan munkahelyet, amelyet nagyon szerettem, de az idôm nagy részét elrabolta és ez nem tetszett neki. Folyton telefonált, ha véletlenül nem válaszoltam, volt rá eset, hogy két napig hozzám sem szólt. Féltékeny volt a kollégáimra, napokig idegeskedtem, mikor be kellett jelentenem neki, hogy munkaügyben muszáj elutaznom. És ha morgolódva ugyan, de beletörôdött, hogy elutazzam, húszpercenként csörgött a mobilom. Veszekedett, ha férfihangokat hallott a hátam mögött és teljesen tönkretette a hangulatomat. Az elején még jókedvûen próbáltam neki mesélni a munkahelyemrôl, a kollégáimról, hogy ne érezze magát kizárva, azonban gúnyosan mindig a fejemhez vágta, hogy bezzeg velük milyen jól érzem magam. A saját barátai sem jelentettek kivételt. Ha hosszabb ideig beszélgettem valamelyikükkel, távozásuk után rám fogta, hogy szemeztem vele. Pedig az öt év alatt még gondolatban sem csaltam meg. Sokáig tûrtem, mert nagyon szerelmes voltam, de egy idô után úgy éreztem, hogy megfulladok, hisz nem lehetett egy szabad percem, amirôl senkinek sem kell számot adnom. A párkapcsolatban élô barátnôim hetente eljártak bulizni, kávézni. Erre én is nagyon vágytam, de nem mehettem, hogy elkerüljem a veszekedést. Nehéz volt megtenni öt év után a nagy lépést, de elhatároztam, ebbôl ki kell lépjek, mert nem bírom. Azóta szabad vagyok, szórakozom, élvezem a fiatalságomat, minden ismerôsöm azt állítja, hogy ennyire jót senkinek sem tett a szakítás. Aláírom.

T.R., 33 éves, hangmérnök

A feleségem folyton háborog, hogy ellenôrizni akarom, de úgy érzem, ha már házasságban élünk, jogom van tudni, hogy mikor merre jár és kivel van. Nem arról van szó, hogy nem bízom benne, de fiatal, csinos nô és észreveszem, hogy az utcán megbámulják a férfiak. Ô biztosan elutasítaná, ha valaki az utcán próbálna közeledni hozzá, de a munkatársaitól – bevallom ôszintén – féltem. Nagyrészt férfiak, és állandóan együtt vannak, sokkal több idôt tölt velük, mint velem. Emellett az is zavar, hogy a feleségemnek magasabb végzettsége van, mint nekem, a kollégák pedig vele azonos szinten állnak. Elismerem, hogy gyakran túlzásba viszem, mert néha az is zavar, ha reggel munkába indulás elôtt kifesti a körmét (egyébként nem szokta) vagy a száját. Múltkor meg is kérdeztem, kinek akar tetszeni? Persze, nagyon rossz néven vette, azt mondta, más férfi örül, ha csinos a felesége. Én szeretem ôt és nem akarom elveszíteni, ezért próbálom védeni másoktól. Ezt nem kellene rossz néven vennie.

M. Árpád, 69 éves, tanár

– Nem vagyok féltékeny típus. Velem is elôfordult, hogy azt híresztelték: a felségem szorosabb viszonyban van egy munkatársával. Hosszas unszolásomra, fenyegetéseimre bevallotta, hogy a kapcsolat valóban létezett, de már véget ért. Nagyon régen történt, de ahogy visszagondolok, iszonyúan rosszulesett. Sajnos, olyan ember vagyok, aki nagy bajban a homokba dugja a fejét. Nem szeretek szembenézni a kellemetlen eseményekkel, sem felvenni a harcot, ezért elhessegetem a nagyobb problémákat. Ha visszagondolok, akkor már nem lángolt köztünk az a nagy szerelem, no meg a gyermekeink, akiket imádtam, még kicsik voltak. Sokat foglalkoztam velük, és nem tudtam volna nélkülük elképzelni az életem. Megbocsátottam, aztán volt egy-két kalandom, talán inkább csak azért, hogy az önérzetem helyreálljon, de a feleségemmel való kapcsolat soha többé nem volt a régi. A szálka, a sértettség valahol a mélyben egy életen át bennem maradt.

N. I., 29 éves, pedagógus

– Véleményem szerint ez a sokszor hiábavalóságnak, beteges képzelgésnek minôsített érzelem nem más, mint a kiszolgáltatottság érzésének megélése. – Elveszíthetem – villan belénk a felismerés, és felnôtt fejjel észlelt tehetetlenségünkben megpróbálhatunk sebet ejteni a szeretett lényen.

E. Gy., 40 éves, férfifodrász

– A legnagyobb hülyeségnek tartom a féltékenységet. Fölösleges energiapazarlás, amivel úgysem lehet arra bírni a társad, hogy ne csaljon meg, ne járjon félre. Valószínûleg rosszulesne, ha értesülnék arról, hogy az élettársamnak más barátja van, de nem ôt hibáztatnám, hanem saját magam. Elgondolkoznék azon, mi vezette oda, hogy megtette ezt a lépést. Véleményem szerint minden kapcsolat lényege az ôszinteség. A szexuális életben felmerülô gondokat, a terhek megosztását, a házasságra rátelepedô unalmat és még sok egyebet meg lehet beszélni, amiképpen azt is, hogy mit tehetünk a kapcsolat jobb mûködése érdekében. Kettônk feladata eldönteni, hogy miképpen lehet megtartani az egyensúlyt, hogy ne kerüljön sor arra, hogy a másik máshol keressen örömet vagy vigasztalódást magának.

Az elképzelhetetlenül népszerû, folytatásos televízió-regények gyakran ábrázolnak (és ezáltal sugallnak) olyan viselkedést, ami egészségtelen életvitelvitelre utal, pedig ezek a mûsorok jelentôsen javíthatnák a közegészségügyet – hangsúlyozza egy most közölt tudományos vizsgálat. A Newcastle upon Tyne Egyetem kutatóinak tanulmánya a legnépszerûbb angol tv-sorozatok gondos elemzésén alapul. Dolgozatuk a Journal of Epidemiology and Community Health közegészségügyi folyóiratban jelent meg.

J. Adams és munkatársai négy, évek óta folyamatosan játszott, minden héten többször is megjelenô tv-regény valamennyi epizódját megnézték, ami 2005 áprilisa és májusa között a képernyôre került. A tudományos érdeklôdésük által önmagukra mért feladat nyolcvan, egyenként félórányi- órányi folytatásos film megtekintése volt, s az ott látott eseményeket összemérték az egészséges életmódra vonatkozó angol tanácsadás tizenegy szempontjával.

Az elsô televíziós szappanopera, amelynek adásait nagy figyelemmel követték, a Coronation Street volt. Ez a legsikeresebb és leghosszabb ideje mûsoron lévô program 1960-ban indult és egy Manchester városában lévô, képzeletbeli utca lakóinak mindennapi életét ábrázolja.

A következô tv-regény az EastEnders címû produkció volt, amely 1985-ben jelent meg elôször a képernyôn. Ez egy londoni tér és környéke lakóit mutatja be. A népszerûségben harmadik történet, az Emmerdale eredetileg Emmerdale Farm címmel jelent meg a tv-mûsorban. Ez a szappanopera egy Yorkshire területén lévô farm lakóinak életét mutatja be és természetesen itt is megtalálható az angol társadalmi élet fontos helye, az alkohol fogyasztását az élet megvitatásával egybekötô kocsma, ebben a regényben a Woolpack Pub.

A negyedik vizsgált program, a Hollyoaks a legfiatalabb sorozat, elsô darabja 1995-ben készült és egyébként is a fiatalokkal foglalkozik: szereplôi általában tizenéves-huszonéves emberek és a mûsor az ô életüket, örömeiket és gondjaikat ábrázolja.

Adams és munkatársai a megtekintett anyagban 953 olyan esetet figyeltek meg, amely egészségügyi szempontból érdekes és fontos volt. A leggyakrabban az alkoholfogyasztásról volt szó (619 eset), ez a tv-programok minden órájában átlag 19.3 alkalommal fordult elô. Egészségtelen étkezési esemény óránként 6,1-szer jelent meg, valami egészséges étel elfogyasztását mûsoróránként 2,9 alkalommal figyelhették meg és azt is följegyezték, hogy a mûsorokban testmozgás óránként csak legfeljebb egyszer szerepelt.

A kutatókat meglepte, hogy a sorozatok közül a falusi környezetben játszódó Emmerdale bizonyult az alkoholfogyasztást leggyakrabban mutató mûsornak, legritkábban pedig a londoni környék életével foglalkozó EastEndersben ittak. Igen fontosnak érezték viszont, hogy egyik sorozat szereplôivel sem fordult elô, hogy alkoholfogyasztás után autóba ültek volna, nem volt senki, aki terhességének ideje alatt szeszt ivott vagy cigarettára gyújtott és gyerekek jelenlétében soha senki nem dohányzott.

Az utóbbiak azt jelzik, hogy a tv-szappanoperák alkotói a szigetországban figyeltek a legfontosabb egészségügyi szempontokra. A kutatók szerint az ilyen sorozatok rendkívüli népszerûsége fölveti azt a gondolatot, hogy a közegészségügyi szakemberek igen eredményesen együttmûködhetnének a tv- sorozatok íróival, rendezôivel és szereplôivel a kedvezôbb, egészséges életvitel elterjesztésében.

Kapkodnak a nepáli nyelvészek: egyetlen reményük a már szinte kihalt dura nyelv leírásához az utolsó beszélô, egy 82 éves asszony. Ezért megfeszített tempóban a nô halála elôtt igyekeznek rögzíteni a nyelvet. Szoma Deví Dura számos népdalt és -mesét ismer anyanyelvén, azonban sajnos már részben süket és vak.

"Olyan ô, mint a hegyek mögött lenyugvó nap" – jellemzi Kedar Bilas Nagila, aki doktori disszertációjának részeként immár 2.300 dura szót örökített meg – "ha ô meghal, akkor sötétbe borul a dura nyelv, és mindörökre eltûnik".

Szoma Deví a Himalája hegyóriásai között fekvô Duradanda faluban él. Az egyetlen személy, akivel kihaló anyanyelvén beszélgethetett – egy szomszédos faluban lakó asszony – tavaly meghalt. Családjával és barátaival az idôs nô nepáliul vagy gurung nyelven érintkezik. A világ nagyjából 6500 nyelvébôl átlagosan egy kéthetente kihal. Nepálban több mint száz különféle élô nyelvet használnak, többségük azonban erôsen veszélyeztetett, fôként azért, mert a közoktatásban a nepálit és az angolt használják.

"Amikor általános iskolába jártam, volt két dura barátom, de velük is nepáliul beszélgettem. Ôk már nem ismerték népük nyelvét" – magyarázza a 38 éves nyelvész – "Szoma Deví hatalmas kincs".

A tudós – némiképpen önös érdekbôl is – Katmanduba szállíttatná az idôs asszonyt gyógykezelésre, de nincs elég pénze rá. A rendelkezésére álló idôben le akarja jegyezni a tibeto-burmai nyelvcsaládhoz tartozó dura nyelv szótárát és nyelvtanát. Abban reménykedik, hogy a nagyjából ötezer fôt számláló dura közösségbôl sokan fognak majd kedvet érezni ôseik nyelvének megtanulásához, úgy mint ahogy sokan tanulnak szanszkritül vagy latinul. "Ez talán megmenthet egy közösséget, amelyet az eltûnés fenyeget" – reménykedik Nagila.

Életmód, táplálkozás

Táplálkozási szokásaink szoros összefüggésben állnak egészségi állapotunkkal. Az egészséges táplálkozás lényege, hogy oda kell figyelni arra, hogy mit, mikor, hogyan és hányszor eszünk. A szilárd ételek adják a táplálkozás "gerincét". Megfelelô összhangot kell teremtenünk a szénhidrát, fehérje és zsír bevite-lében. Az élet az egyensúlyon alapszik. A fô tápanyagok bevitelének általános aránymegosztása: 45% szénhidrát, 30% fehérje, 25% zsír.

Már a kínaiak azt mondták: "az vagy, amit eszel!" Az egészséges táplálkozás olyan, mint egy ház: az alapot a gabonafélék adják, a falakat a zöldségek és gyümölcsök építik. A nap elsô étkezésénél fogyasszunk müzlit, gabonapelyhet vagy teljes kiôrlésû lisztbôl készült pékárut, napközben pedig rozs- vagy korpakenyeret. Napi étrendünkbe iktassunk be több teljes értékû gabonaterméket. Édességek helyett együnk a szezonnak megfelelô gyümölcsöt, a rágcsálnivalókat pedig helyettesítsük ropogós zöldségekkel.

A szénhidrátos vagy "jó" zsírokat tartalmazó étkezések során mindig együnk fehérjét. Az egészséges táplálkozás elve szerint az egy nap alatt elfogyasztott energiamennyiség 30%-ának zsírból kell állnia. A zsírok a vitaminok felszívódását segítik elô és az energia-ellátásban töltenek be fontos szerepet.

Senkinek nem kell lemondania a kedvenc ételeirôl, csak arra kell figyelnie, hogy mikor eszi meg azt. Étkezési szokásainkat jobbá tehetjük, ha lassabban eszünk, kisebb adagokat veszünk a tányérunkra és kerüljük a repetát.

A táplálkozástudományi szakemberek az egészséget megôrzô táplálkozásnál a vegyes étkezést javasolják. Az életmód-stratégia által kidolgozott update táplálkozási módszer lényege, hogy a táplálékbevitelt az emberi szervezet táplálék-feldolgozó képességéhez és mindenkori energiaigényéhez szükséges igazítani.

Ennek megfelelôen a táplálékokat három kategóriába sorolják:

– az elsô kategóriába tartozókat egész nap fogyaszthatjuk,

– a második kategóriába tartozókat 15 óráig ajánlott,

– a harmadik kategóriába tartozókat déli 12 óráig ajánlott fogyasztani.

A legmagasabb kalóriatartalmú ételeket abban a napszakban célszerû fogyasztani, amelyben a kalóriaigény magas és a felhasználás is fokozottabb. Késô délután és este nem ajánlott a magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek fogyasztása.

Az update táplálkozási módszer alapján most csak néhányat sorolok fel:

Az 1. csoportba sorolt ételek: joghurt (natúr), tejföl, tej, tojás, rántotta, mozzarella sajt, grillcsirke, sült hús, vadhús, fûszerek, gyümölcsök;

A 2. csoportba sorolt ételek: trappista sajt, félbarna kenyér, rizs, burgonya, narancs, müzliszelet, rakott karfiol, olajos hal, fasírt, bableves, paprika, ôszibarack;

A 3. csoportba sorolt ételek: kolbász, pizza, téliszalámi, dió, sült krumpli, méz, sertésmájkrém, spagetti, puding, szôlô, zsemle, vajas kenyér, túrós táska.

Bartha Zsuzsa fizioterapeuta

Sok tudományos vizsgálat igazolta, hogy a mérsékelt borfogyasztók ritkábban kapnak szívinfarktust, mint azok, akik sokat isznak vagy egyáltalán nem fogyasztanak szeszt. Egy új vizsgálat most azt jelzi, hogy azoknak a hölgyeknek, akik rendszeresen, de kevés bort isznak, lényegesen kisebb mértékû az érrendszerében az a különös, lassú gyulladás, ami az érelmeszesedés alapja.

Dr. Emilio Sacanella és munkatársai Barcelonában vizsgáltak 35 egészséges hölgyet, akik a fôétkezéshez rendszeresen ittak egy-egy pohár bort. A vizsgálati személyek elôször négy hétig kihagyták ebédjük vagy vacsorájuk alkalmával megszokott italukat, majd véletlenszerû kiválasztás szerint négy hétig vagy vörös-, vagy fehérborból fogyasztottak egy decit, aztán megint egy hónapos borszünet következett és azok, akik a vizsgálatot vörösborral kezdték, négy hétig fehérbort kaptak és megfordítva. A munkacsoport arra volt kíváncsi, hogy történik-e valami változás azoknak a gyulladásjelzô anyagoknak a vérszintjében, melyek bizonyos mértékben az érelmeszesedés kifejlôdésére jellemzôek, de ezenkívül megmérték a vérzsírok szintjét is.

A vérkoleszterin maghatározása azért volt fontos, mert azt már korábban is sok tanulmány mutatta, hogy az alkohol – kiváltképp a vörösbor – emeli a "hasznos" HDL-koleszterin mennyiségét, ami az érelmeszesedés kifejlôdése ellen védô hatású. Dr. Sacanella és kutatócsoportja viszont úgy vélte, hogy ezzel a hatással önmagában a mérsékelt borivás kedvezô hatása nem magyarázható.

A mérések azt bizonyították, hogy a hasznos koleszterin szintjét mind a vörös-, mind a fehérbor megemelte, a gyulladásjelzô fehérjék értéke pedig csökkent, de nem egyformán: a vörösbor sokkal erélyesebb hatású volt.

A vörösborban nagyobb a polifenolok koncentrációja, mint a fehérben és ezek a kémiai anyagok erôs antioxidánsok, ezzel gátolva az ütôerek belsô felszínén a zsírnemû anyagokat "lerakó", LDL-koleszterin koszorúereket szûkítô tulajdonságát.

Dr. Sacanella szerint az a felnôtt, akár férfi, akár nô, aki rendszeresen fogyaszt étkezéskor mérsékelt mennyiségû bort – hölgyek legfeljebb naponta két decit, az urak összesen három decit –, az tartsa meg ezt a szokását, mert a szeszt soha nem ivókhoz képest az infarktus kockázata csaknem egyharmadával csökken. Ennek magyarázata viszont valószínûleg nem csak a HDL-koleszterin szintjének emelkedése, hanem az érelmeszesedés lényegét jelentô, lassú gyulladásos folyamat fékezése is.

Heveny vírusos megbetegedés, amely magas lázzal (a 40 fokot is elérheti), hidegrázással, gyengeséggel, izomfájdalommal, majd orrfolyással és torokkaparással kezdôdik. A betegséget cseppfertôzés okozza, a levegôbe kerülô kórokozók a felsô légutakba behatolva megtelepednek és szaporodni kezdenek. Az ôszi lehûléskor, majd január végén, február kezdetén támad a legerôsebben, s ilyenkor alakulhatnak ki a járványok is, amelyek rövid idô alatt egész közösségeket (különösen gyermekeket és öregeket) betegítenek meg. A zsúfoltság, a zárt helyiségek, a légkondicionáló berendezések mûködése kedvezôen hat a kialakulására.

Az influenzavírusnak több típusa van. A leggyakrabban az A- és B-típusúak támadnak. Évrôl évre változó formájukat a vírus védôburkán levô N (neuraminidáz) és H (hemagglutinin) fehérjék teszik lehetôvé. Immunrendszerünk a változatosság miatt képtelen felismerni a változatokat, amelyek kisebb vagy nagyobb járványokat okoznak.

Az influenzát nem kell összetéveszteni a megfázással, amely az orrot és a torkot érinti általában, lassaban alakul ki, s a magas láz, levertség, izomfájdalom elmarad.

Az influenza a fertôzést követô két- három nap során alakul ki. A hidegrázás, a hát- és deréktáji valamint a végtagokban jelentkezô fájdalom mellett a szem is kivörösödhet, mivel a kötôhártya begyullad. Jellemzô tünete az erôs orrfolyás, majd amikor a nátha enyhül, a torokfájás válik erôsebbé. A láz általában hamar megszûnik, de a torokgyulladás átterjedhet a hörgôkre és a légcsôre is. A hörghurut és a vele járó köhögés több (akár 6-8) héten át is eltarthat. Az influenza szövôdményeként kialakulhat a tüdôgyulladás is, amelyet vírusok vagy baktériumok okozhatnak.

A gyógyulás egyik legfontosabb feltétele az elsô napokban az ágynyugalom és sok folyadék fogyasztása. Kezdetben aszpirin (16 éven felülieknél) és parcetamol szedése ajánlott, a gyengébb immunrendszerû személyeknél a szövôdmények kialakulásának elkerülése végett antibiotikumot írhat fel az orvos. Jó hatással van a betegre az inhalálás, az olyan orrcseppek használata, amelyek nem szárítják ki túlságosan a nyálkahártyát.

A influenzát az immunrendszer erôsítésével vagy védôoltással lehet megelôzni. A védôoltás elölt vírusokat tartalmaz, és így nem okozhat megbetegedést. Mivel tyúktojásban állítják elô, a tojásfehérjére érzékeny személyeknél és lázas állapotban nem tanácsos beadatni. Fertôzés esetén enyhítheti a tüneteket, hasonlóképpen az immunrendszer erôsítésére ajánlott a bíbor kasvirág (Echinecea) is.

Magyarországon már járványról beszélnek, s Marosvásárhelyen is a gyerekközösségekben egyre több a beteg.

A csecsemô számára az egyetlen jó és ideális tápszer az anyatej.

Ami azt jelenti, hogy a csecsemô az anyjától szopik és nem más anyától kapja a lefejt tejet. Ezt nagyon fontos tudni és alkalmazni, mert az ilyen gyerekek sok elônyt élveznek a késôbbiek folyamán a mesterségesen táplált gyermekekkel szemben. Ezt tudatosítanunk kell a leendô anyáknál, hogy már kezdettôl, a születéstôl kezdve kizárólag csak anyatejjel, vagyis természetesen táplálják csecsemôjüket.

Az utóbbi 5-10 évben nagyon megváltoztak a csecsemôk táplálására vonatkozó ismereteink, és újabb szokásokat kellett bevezetni és alkalmazni a csecsemôk etetésében.

Elôször is, megszületése után 30-60 perccel a csecsemôt meg kell szoptatnia az anyának. Ez az elsô közvetlen kapcsolat a csecsemô ajkai és az anyamell között, ami a tejkiválasztás megindulását biztosítja. A csecsemô nem kaphat cukrozott teát, csak keserût vagy fôtt vizet. Az újszülöttet annyiszor kell szoptatni, ahányszor igényli (sír, nyugtalan), éjjel, nappal egyaránt. Négy- illetve hathetes korától kezdve általában nyugodtabbá válik, és magától elhagyja az éjszakai szopást.

A szoptatásnak három alapvetô elônye van: biztos és higiénikus, az anyatej mennyiségileg és minôségileg megfelel a csecsemô szükségleteinek, az íze kellemes az újszülött számára. Továbbá pótolhatatlan a csecsemô ritmikus és állandó gyarapodásához, szellemi és lelki fejlôdéséhez. Semmilyen más tejkészítmény nem helyettesítheti az anyatejet, amely megfelelô arányban tartalmazza a fehérjéket, zsírokat, cukrokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, az emésztéshez szükséges enzimeket, kivéve a D-vitamint és a vasat. A tej összetétele a szopás alatt állandóan változik, a csecsemô fejlôdési fokának és szükségleteinek megfelelôen.

A szopott anyatej fajazonos, megfelelô hômérsékletû, friss és nem tartalmaz káros anyagokat, megvédi a csecsemôt a különbözô betegségektôl, fôleg a gyomor és bélrendszer betegségeitôl, valamint a különbözô eredetû fertôzô betegségekkel szemben.

A kismamák 90-95%-a a terhesség alatt azt vallja, hogy szoptatni akarja megszületendô gyermekét, a valóságban azonban a csecsemôk 50%-a egy hónapos korától már vegyes táplálékot kap.

Fontos, hogy az emlôket szoptatás elôtt nem szabad szappannal, fertôtlenítôszerekkel megmosni, olajjal vagy kenôccsel bekenni, hogy az anya ne távolíthassa el a bôrmirigyek váladékát, amely szükséges ahhoz, hogy a csecsemô ajka a mellbimbókhoz tapadhasson. Nagyon fontos, hogy az anya a szoptatást ne szûkítse 20 percre, ha lehet, 30-40 percre is meghosszabbíthatja. Szoptatás idején az anyának a megszokottnál naponta 20-30 százalékkal több kalóriát kell fogyasztania és 1-2 liter folyadékot (víz, tea, tej, levesek stb.).

Ha hat nap alatt a csecsemô nem gyarapodik legalább 130-150 grammot, meg kell keresni az okot, ami lehet heveny vagy idült betegség, illetve az anyatej hiánya. Ilyen esetekben a megfelelô készítmények használata ajánlott, amelyek vitaminokat, sókat, mikroelemeket tartalmaznak a szükséges arányban. Öt-hat hónapos kor elôtt nem szabad hígítatlan tehéntejjel vagy tejporral táplálni a csecsemôt.

A vegyes táplálást a csecsemô négy-hat hónapos korától kell elkezdeni, a bevezetett új táplálékot a fôétkezés elôtt adjuk 5-10 grammal kezdve, majd mind nagyobb mennyiségben. Elsôként a nyers gyümölcsleveket (alma, citrom, narancs) kell bevezetni. Egyéves kor elôtt nem szabad csokoládét, kakaót, banánt, paradicsomot adni a csecsemônek, mivel hôérzékenységet, emésztési rendellenességet, asztmát okozhatnak még 4-5 éves korban is. Ebben az idôszakban a csecsemô nem kaphat málnát, epret vagy kiwit. A zöldségek közül burgonyapürét, sárgarépát, salátát adhatunk. Rántást nem szabad használni, az ételeket burgonyával, sárgarépával kell sûríteni. Tartósítószert tartalmazó ételt nem adhatunk a csecsemônek. A vérszegénység megelôzése érdekében hat-hét hónapos kortól be kell vezetni a fôtt növendék- és szárnyashúst, májat, növényi olajokat. Ha a csecsemô szomjas, fôtt vizet vagy keserû teát kell itatni vele. Egyéves kor elôtt nem szabad diót, mogyorót, mákot adni, még törve sem. A kisgyermekkorig az étel elôkészítésekor nem használhatunk borst, piros paprikát, mustárt.

A vegyes táplálás bevezetése (anyatej pótlása valamilyen tápszerrel) csak orvosi javaslatra történjen, és ugyanez vonatkozik a mesterséges táplálásra is. Mindkét mód bevezetése olyan hatással van a csecsemôre, mint a mûtétnek egy felnôttre.

A vegyes, illetve mesterséges táplálásnál nagyon sok tápszer áll rendelkezésünkre. Belföldi tápszereink nagyon jók (Lactovit, Vitalact), ezek minôsége eléri a külföldi tejporkészítményekét (Milumil, Nan, Beba, Similac, Camelpo stb.).

A vegyes vagy a mesterséges táplálásnak megvannak a szabályai, amelyeket be kell tartani, az orvos utasításának megfelelôen, bármely új tápszert csak egészséges csecsemônek kezdhetünk el adni, fokozatosan, állandóan növekvô adagokban, betartva ugyanakkor az elôzô táplálási mód szabályait, az új táplálékkal egészítve ki a megszokott adagot. A szükséges tápszer mennyisége egy-egy alkalommal ne haladja meg a 150-200 grammot testsúly-kilogrammonként. Ha az új tápszert nem akarja elfogadni a csecsemô, a megszokott adagok megtartásával tovább adjuk az új tápszert is, amíg a csecsemô megszokja annak ízét; ezután térünk rá kétnaponként az adagok emelésére.

A csecsemônek általában kétnaponként adjunk sovány fôtt húst, májkaparékot vagy egy-egy tojást naponta. Ezek mennyisége naponta legyen 1-2 kávéskanálnyi.

Gyermekeink növekedése, fejlôdése tôlünk, szülôktôl, nagyszülôktôl függ, ennek érdekében mindent meg kell tennünk.

Dr. Pap Zoltán gyermekgyógyász fôorvos, nyugdíjas egyetemi tanár

A bougainvillea (murvafürt) gyors növekedésû, trópusi kúszónövény.

Látványos, élénk bíborvörös, piros, sárga és fehér színû virágai két hét alatt kialakulhatnak és sokáig a növényen díszlenek. A világos, meleg, napos helyet szereti. A nyári hosszú nappalos idôszakban érzi igazán jól magát.

A murvafürt tizennégy alapfajából mára több százra tehetô a nemesített fajták száma, a hófehértôl a mélybordóig, a színskála teljes palettáján. Vannak trópusi fajok, ezek fellevelei oválisak, a levelek mélyzöldek és nagyok. A mediterrán fajok, amelyekkel a dalmát tengerparton is találkozhatunk, apróbb virágúak, felleveleik csúcsosak és lombjuk fûzöld. Ez utóbbiakat érdemes idehaza nevelni, zömmel ezeket kínálják a hazai kertészetek.

Történeti érdekességek

A murvafürt (Bougainvillea) Dél-Amerikából indult hódító útjára, ahol az a mondás járja:
"ültesd el, öntözd, és felejtsd el", arra utalva, hogy sok gondoskodást nem igényel – legalábbis a déli féltekén. Botanikai nevét a francia utazó, Bougainville után kapta, aki a XVIII. században élt, és keresztül-kasul behajózta a csendes- óceáni szigetvilágot és Dél-Amerikát.

Gondozása

Télen a legjobb számára a melegház, télikert, de biztosan áttelel akár egy majdnem sötét garázsban is. Vigyázzunk arra, hogy +6 – +7 °C-nál alacsonyabb hômérséklet ne érje a növényeket és a hômérséklet viszonylag állandó legyen. Teleltetés közben, ha a hômérséklet az említett +7°C körüli, akkor a levelei is túlélik a téli idôszakot, a növényen maradnak.

A növény földjét igen óvatosan kell öntözni. Szinte félszáraz, alig nedves állapot a legmegfelelôbb. Tavasszal fokozatosan növelhetjük a fényt, egy mérettel nagyobb edénybe ültetjük a növényt és 15:5:10 NPK arányú tápoldattal elkezdhetjük öntözni. Fokozatos átmenet után a végleges helyére tehetjük.

Gondoskodásunk viszonzásaként még nagyobb és több virággal ajándékoz meg bennünket. A bougainvillea földje legyen vízáteresztô, laza szerkezetû, locsolni csak mértékkel kell, nyáron bôvebben. Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára. A huzatot nehezen viseli. Tápoldatozni kéthetente ajánlatos. A hosszú hajtások végeit le kell csípni, ezzel is serkentjük a növényt a besûrûsödésre, illetve a bôvebb virágzásra.

Virágzása

A murvafürt virágzására akkor számíthatunk, ha nagyon világos, napos helyen tudjuk nevelni. Fürödjön a napfényben! A növény mindig nézzen az Egyenlítô felé – tartják az ausztrál kertészek – függetlenül attól, hogy az északi vagy a déli féltekén "tartózkodik"-e a növény. Nekünk tehát tavasztól ôszig déli fekvésû fal elôtt, teraszon vagy napos ablakban kell tartani. Ha nincs mögötte fal, amelyre erôteljesen növekvô, tüskés ágai felkapaszkodjanak, tûzzünk a cserépbe erôs, hosszú karókat. A virágok, pontosabban a színes fellevelek száma meghatványozódik, ha a növekedési periódusban (tavasztól nyár derekáig) hetente tápoldatozzuk, majd virágzás után erôsen visszametszünk minden ágat.

Szaporítása

A murvafürtöt dugványgyökereztetéssel lehet szaporítani. Erre a tavasz a legmegfelelôbb idôszak, amikor a levágott félfás ágakat tôzeggel kevert homokba tûzzük, és átlátszó fóliával vagy üveglappal takarjuk.

Csaknem egyidôs a gyógynövényekkel, illetve a tûz csiholásával, felfedezésével. Miután az ôsember kínjában, fájdalmában a földön fetrengett, "megtanulta", hogy melyek azok a gyökerek, ágak, levelek, növények stb., amelyek csillapíthatják vagy meg is szüntethetik a fájdalmait. A fejlôdésnek a következô fokán, amikor már tüzet tudott csiholni, az addig ismert növényeit a faágakból összerakott "sátrában", "kunyhó-jában" elégette és annak füstjével, melegével, illatával "kezelte" magát és környezetét.

Ma is ezt csináljuk, amikor illatos olajjal átitatott pálcikákat, gyertyákat, párologtatókat, aromalámpákat gyújtunk meg és a keletkezô gôzöket, füstöket, aromákat élvezzük, csak a technika mai színvonalán.

Az aromaterápiával ma is a test saját gyógyító és a testünk fiziológiai egyensúlyának a helyreállító erôi felé fordulunk. Ez olyan ingerhatást kiváltó módszer, amely a kezelés során aktiválja a szervezetünkben lappangó erôt, elsôsorban a genuin tényezôket (meleg, hideg, fény stb.), jelen esetben az illóolaj, a vízgôz és a füst. Az aromaterápia a fitoterápia része. Fôleg az egészség megóvását, a betegségek megelôzését és sok esetben azok utókezelését szolgálja, ugyanakkor hozzájárul a kedélyállapotunk javításához is. Az illatanyag a szaglószerveink ingerlése által a szagló pályákon közvetlenül az agyba jut, így az ingerek erôsebbek, mint a belsôleg vagy külsôleg használt készítmények hatása.

Az aromaterápia az ókorban közkedvelt gyógymódok közé tartozott. Pl. Hippokratész (Kr. e. 460–370) a pestis terjedésének megelôzésére ajánlotta. Athén utcáin illóolaj tartalmú fák ágait égették és illóolajjal töltött edényeket párologtattak és más füstölôket is mûködtettek. A korai kereszténység idején a szertartások alatt alkalmazott füstölés a mai napig megmaradt és rendszeresen alkalmazzák. A ház szentelésénél különösen régebb használt izsóp (Hyssopus officinalis) vagy a görögkeleti klérus által a mai napig is alkalmazott bazsalikom (Busuioc, Ocimum basalicum) vizes kivonata (= szenteltvíz) a kórokozók fejlôdését, szaporodását gátolja, a fájdalmat (pszichés alapon is) megszünteti. Ezért tartják az egyházak, a hívôk a szentelt vizet olyan nagy becsben. Nem kell elfelejteni, hogy mind az ókorban, mind a középkorban a gyógyító tevékenység zöme az egyházi szertartásokhoz kapcsolódott és ennek szakértôi a szerzetesek és a fôpapok voltak. Még a középkorban is a nagy pestisjárványok idején az orvosok, gyógyszerészek és ápolók a fejükön viselt sisakot szegfûszeggel, fahéjjal, ürömmel, zsályával bélelték ki és ezeknek illóolajával itatták át. Ugyanerre a célra használták a kámfort és a fokhagyma kivonatát is. Közismert, hogy a templomban, bazilikákban tartott istentiszteletek idején a többszöri füstölés a szertartáshoz tartozik. Ez egyben a levegô fertôtlenítését is szolgálja. A levegô tisztasága a hangulatunk javítását is szolgálja.

Prof. dr. Csedô Károly

A fényképezés története 2.

A fotótörténelem rögös, de nagyon szép útján való barangolás során nézzük meg, hogy a kolloidumos nedves eljárás után hogyan folytatódott e szép találmány fejlôdése.

Ezután következett a másolópapí-rok tökéletesítése valamint az objektívek továbbfejlesztése.

1851-ben P. W. F. Voigtländer már 101 mm átmérôjû lencsét gyártott. 1890-ben a Zeiss gyár szabadalmaztatta a P. Rudolph által elôállított anasztigmát, lencserendszert. Ez több lencsébôl összetett objektív, amely kiküszöböli az asztigmatizmusnak nevezett leképezési hibát (aberrációt). Az asztigmatizmus az egyik monokromatikus, harmadrendû képalkotási hiba. A pont képe sehol sem pont, hanem általában ellipszis alakú szóródási folt.

Mesterséges világításként elôször elektromos ívlámpákat használtak, késôbb áttértek a magnéziumos világításra. Az elektronika megjelenésével és fejlôdésével megjelentek a különbözô teljesítményû villanófények (blitzek, vakuk). Egy fotóamatôr, R. L. Maddox angol orvos nevéhez fûzôdik az ezüst-bromid zselatinemulziós szárazlemez felfedezése 1871-ben. Eleinte csak az emulziót hozták forgalomba, s az üvegre való felöntést maga a fotós végezte. Ezt a találmányt késôbb 1873-ban a német H. W. Vogel lényegesen javította, festékanyagokat kevert az emulzióhoz, s ezzel létrehozta a több színt érzékelô ortokromatikus (kék-sárga színérzékeny), késôbb pedig a pankromatikus (kék-sárga-piros színérzékeny) emulziókat.

1887-ben H. Goodvin amerikai amatôr a törékeny üveglap helyett hajlékony celluloid filmet állított elô, ezt késôbb G. Eastman, a Kodak gyár alapítója hozta forgalomba. Ugyancsak a Kodak gyártott elsônek a tekercsfilmhez új felépítésû fényképezôgépet. A filmek valamint a lencserendszerek tökéletesítésével módosították a fényképezôgépek zárszerkezetét. Megjelennek a bonyolultabb és precízebb zárszerkezetek. Így lehetôség nyílt a rövidebb és pontosabb expozíciós idôk használatára (1/200-1/1000 mp).

1900-tól a fényképezés fejlôdését a kisfilmes gépek térhódítása, az objektívek cserélhetôsége, valamint a színes fényképezés felfedezése és annak tökéletesítése jellemezte. 1902-ben forgalomba kerülnek a Helios és a Tessar lencserendszerek. 1924-ben megjelenik az elsô Leica kisfilmes fényképezôgép. Ezt a típust továbbfejlesztve megalkotja a Leitz gyár a cserélhetô objektívokkal ellátott kisfilmes gépét. 1928-ban megjelenik az elsô Rolleifex kétaknás tükörreflexes, 6x6 cm képméretre dolgozó fényképezôgép. Ezeket a gépeket már nagy fényerejû objektívekkel látják el. A színes fényképezés lehetôségeivel már 1880-ban foglalkoznak, az elsô konkrét eredmények 1930-ban mutatkoznak. A Kodak gyár 1935-ben hozza forgalomba a Kodachrome színes filmjét valamint annak kidolgozási receptjét. Ezt követi 1936-ban az Agfa gyár által forgalmazott Agfacolor, majd késôbb az Orwochrom színes film megjelenése. A fényképészeti eljárások, felszerelések gyors tökéletesedése maga után vonta, hogy egyre többen kezdenek el fényképezni, s ezt nagymértékben elôsegítette a polgári társadalmak akkori gyors fejlôdése is.

Szathmári Papp Károly

Romániában már az 1840-es évektôl kezdve voltak a fényképezésnek lelkes hívei, akik nemcsak történelmi dokumentumértékû felvételeket hagytak az utókorra, hanem mûködésükkel a hazai technikatörténet maradandó lapjait írták meg. 1843-ban Bukarestben Szathmári Papp Károly, a fejedelem udvari festôje nyit fényképészeti mûtermet. Késôbb Alexandru Ioan Cuza udvari fényképésszé is kinevezi. Szathmári különösen az 1853-54-es krími háborúban és az 1877-es függetlenségi harcok idején készült riportképeivel arat nagy sikert. A világon ô az elsô fényképész haditudósító. Az 1850-es évektôl már vannak adataink arról, hogy Aradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen fényképészeti mûtermek létesültek. A régebbi marosvásárhelyi mûtermek közül megemlíthetjük a Farkas testvérek mûtermét, Csonka Béla mûtermét, Ciehulski P. mûtermét, de ide kell soroljuk Weinrich Sándor bajor királyi udvari fényképész mûtermét (képünkön egy fotója), ami szintén a Fôtéren volt.

Ezek a mûtermek sokat adtak a külalakra, nagyon szép cégjelzéssel látták el képeiket. A kolozsvári Veress Ferenc 1858-ban kinyomtatott albumában megörökítette a középkori városmag azóta már lebontott épületeit. Az 1860-as évek közepén Orbán Balázs nagyszabású mûvének (A Székelyföld leírása) anyaggyûjtéséhez használja fel a fényképezés adta lehetôségeket, habár képei, akárcsak Szathmári Papp Károly hadi felvételei a korabeli reprodukciós technika nehézségei miatt csak átrajzolt változatban kerülhettek a közönség elé. Orbán Balázs eredeti fotói csak száz évvel késôbb jelenhettek meg (Székelyföld képekben, Buk. 1971). Szintén nem csak tudományos, hanem fotótörténeti értékûek Teleki Samu közép-afrikai felfedezôútján (1886-1889) készített felvételei, melyek 1977-ben jelentek meg könyv formájában Bukarestben. Mindkét anyagot Erdélyi Lajos rendezte sajtó alá.

Incze István AFIAP

Humor a tárgyalóteremben

Idôs asszony keresett fel azzal a panasszal, hogy szegény fiát meglopta egy ismeretlen alak, nemsokára lesz az elsô tárgyalás és arra kért, hogy vállaljam el fia védelmét.

Az elkeseredett anyának hiába próbáltam megmagyarázni, hogy a sértett félnek nincs szüksége ügyvédre, ha bizonyított tény, hogy tôle loptak el valamit, s ráadásul az ellopott tárgyat meg is találták.

Az asszony tovább erôsítette, hogy ez sokkal bonyolultabb, az ô esetükben másról van szó, meg azt is, hogy szegény fia igazán ártatlan ebben az ügyben. Miután a fia ártatlanságára vonatkozó mondatot többször is elismételte, nagy késôre elôvette az idézôt, amibôl az derült ki, hogy a fiát valójában lopással gyanúsítják. Az idézô láttán elvállaltam az ügyet, majd a következô nap kikértem az irattárból az ügycsomót, amiben a következô volt a tényállás.

A lopással vádolt fiatalember gépkocsivezetôként egy faipari cégnél dolgozott. A szomszédoknak, akik építkezni készültek, megígérte, hogy a hivatalos árnál olcsóbban szerez faanyagot. Egy nap, amikor az ismerôse volt szolgálatban a kapunál, jó minôségû száraz deszkával és gerendával rakta meg a teherautót, s a kapus figyelmetlenségét kihasználva kivitte a gyárból az árut minden engedély nélkül.

Amikor a közeli erdôhöz ért, utolérte a természetes szükséglete, amiben talán az izgalom is szerepet játszott. Mivel nagyon sürgôs lett a dolga, éppen csak leállította a teherautót, s az indítókulcsot benne hagyva kiugrott az autóból és beszaladt az erdôbe. Még a nadrágját is alig volt ideje letolni, máris utolérték az elsô görcsök, s hasa is úgy ment, mint a víz. Amíg félórányit az erdôben kínlódott, valaki felült a kormányhoz, s elvitte az autót a rakománnyal együtt. Amikor az erôlködéstôl elkínzottan, a guggolástól meggémberedett lábakkal kiment az erdôbôl, a fiatalember nem akart hinni a szemének, a teherautó nem volt sehol. Elôször azt hitte, hogy a szemével is valami baj történt, s közben le és fel futkosott az úton, eredmény nélkül. Majd gyalog ment el a legközelebbi faluig, ahol bejelentette a rendôrnek, hogy a erdô melletti parkolóból ellopták a teherautót, amit vezetett. Mint késôbb a rendôrség kiderítette, a tettes néhány faluval odébb jó pénzért eladta az árut, majd a kocsit a szóban forgó falu határában hagyta és továbbállt.

Hogy ki tette, sohasem derült ki, s a hasmenés az ifjú gépkocsivezetônek sokba került. Pontosabban nem is a hasmenés…

Jung Ildikó

2007-ben ismét szlovén szépség nyerte el a Miss Alpe Adria címet, a második helyezett viszont magyar lány lett.

Az Alpok-Adria szépségversenyt 1988 óta rendezik meg Olaszországban. A közép-európai térség nyolc országának (Svájc, Magyarország, Németország,Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, San Marino és Szlovákia) kiválasztottjai vehetnek részt a versengésben – szerepelt a rendezôk hétfôn kiadott közleményében.

Tavaly december 21-én Goriziában, az esemény fô szponzorának székhelyén került sor az ünnepélyes keretek között megrendezett fináléra, amelyen nagy számban jelent meg az érintett országokból, különösen a szomszédos Szlovéniából összesereglett közönség.

A nemzetközi szépségverseny királynôje, akárcsak tavaly, Szlovéniából került ki. A konjicei Nina Kohne még érettségi elôtt áll, de folyékonyan beszél angolul, és az az álma, hogy újságíró lehessen.

Szülôknek szól

Sok családban gond, hogy a gyermekek idônként bosszantják a szülôt, féktelenek, törnek- zúznak, zajosak és követelôzôek. Az ilyen gyerek gyakran okoz többletmunkát, hátráltat, amikor sietünk, beszél, amikor csendre vágyunk.

A szülônek is igénye és joga van ahhoz, hogy élje a maga életét.

Azon szülôk, akik kiváltságos helyzetet enged&eacut