Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tavaly áprilisban hirdetett versenyt a Maros Megyei Tanács a legtisztább és leggondozottabb község címért. Úgy gondolták, az ötletet kihívásként értelmezik az önkormányzatok s menedzseri képességeiket bizonyítandó "ráharapnak" a kitûzött célprémiumokra. Választási év elôtt nemcsak érdemes, de illik is megmutatni, ki mire képes községéért. Aki erre várt, csalódni volt kénytelen, hiszen a 91 községbôl mindössze 11 nevezett be a 193 ezer lejes összdíjazású versenyre.

A kiértékelôn kiderült, egyetlen község sem érte el a maximális pontszámot, így elsô díjat nem adtak. Szabó Árpád megyei képviselô, a bírálóbizottság tagja számára is meglepô volt, hogy csupán 11 község nevezett be a vetélkedôre. "Úgy látszik, ennyinek volt bátorsága. A kritériumrendszer elég szigorú volt, a hulladékgazdálkodástól a sáncok kitakarításáig, az iskolaépületek javításáig, a parkok szépítéséig, a birtoklevelek kiosztásáig mindenre oda kellett figyelniük az önkormányzati vezetôknek. Maximális pontszámot senkinek nem adtunk, de ellensúlyozásképpen mindenik község nyertes lett: öten második helyezettek, hatan harmadikok. Egyenként kisebb összegeket kapnak, mint eredetileg elterveztük, az elsô díj százezer, a második hatvanezer és a harmadik harmincezer lej lett volna, de összességében mégiscsak 193.000 lejt utal át a megye" – tette hozzá.

Akár elsôk is lehettek volna…

A második helyezett Dános, Makfalva, Görgénylibánfalva, Görgényszentimre és Alsóköhér egyenként 26.600 lejt, a harmadik helyezett Szásznádas, Szászkézd, Gernyeszeg, Koronka, Backa- madaras, Marosszentanna 10.000 lejt kapnak jutalomként.

Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere szerint a község "elég jól néz ki", mind a parkok, járdák, utak szempontjából és lehet, az elsô díjat is elvitték volna, ha a bizottság nem akkor jön, amikor a hóharmat lehullt és bár egy szál virágot sem láthattak. "Fontos, hogy esélyesek voltunk, és sikerélmény, hogy helytálltunk a versenyben akkor, amikor más községek a mi másfél milliónkkal szemben 5-6 millió lejes évi költségvetésbôl gazdálkodtak tavaly. Jól jön a 26.600 lejes díj, mert ebbôl folytathatjuk a járdák felújítását, ami költséges, hiszen 1 kilométer járda elkészítése 32.000 lejbe került tavaly. Ami háromszor ennyi lett volna, ha vállalkozóval végeztetjük, és nem mi öntjük ki a járdalapokat. A kanalizálás is sürgôs, de a tanács mondja ki a végsô szót, hogy mire költjük a pénzt, és persze az is fontos, hogy mikor utalja át a megyei önkormányzat". A polgármester szerint bár sok volt a "nyûg", ami a község szépítésével járt, megérte részt venni a versenyen.

Tervek vannak bôven, amihez jól fog a pénz

Gernyeszeg polgármestere, Incze Jenô szerint a megyei tanács által meghirdetett verseny kihívás volt. "Úgy gondoltuk, ha benevezünk, amellett, hogy egyúttal rendbe tesszük a községet, a pénz is jól fog. Csak harmadikok lettünk, aminek az oka valószínûleg az volt, hogy anyagiak híján nem tudtuk bekeríteni a szemétlerakatot. Persze, a község távolról sem úgy néz ki, ahogyan én szeretném. A 10.000 lejt hozzápótoljuk ahhoz az összeghez, amibôl a hulladéktárolás problémáját meg szeretnénk oldani. Már meg is rendeltem a szemétládákat, szelektív hulladékgyûjtést szeretnénk bevezetni a községben" – mondta a községvezetô.

"Meg szerettük volna nyerni az elsô helyet, de csak a harmadikok lettünk" – mondja kissé csalódottan Koronka polgármestere, Nagy Márton. De gyorsan hozzá is tette: azért vettek részt a versenyen, mert ha már sokat tettek a településért, utcákat aszfaltoztak, szépítették a falvakat,
"eltüntették a szemétdombokat", kitakarították a patak medrét, akkor legalább látszódjon valami és pénzt is nyerjenek. Hogy mit kezdenek a tízezer lejjel? Parkosítási tervet készítettek, padokat csináltatnak, fát ültetnek a községközpontban, járdákat javítanak és rendezik a patak medrét. A teljes terv költségei félmillió lejre rúgnak, ehhez "csapják hozzá" a tízezret is. "Kihívás volt a verseny, és arra is jó, hogy mindennap érezzük: mindenre jobban oda kell figyelni!" – jelentette ki a polgármester.

Backamadaras polgármestere, Csíki József elmondta, a versenytôl függetlenül, még 2006-ban indítottak egy faluszépítési tervet. Ennek részeként az adóívekkel együtt a lakosságnak kiküldtek egy csomag virágmagot is. 2006 végén egy tanácsosokból álló bizottság díjazta azt a gazdát, akinek a legszebb volt a háza elôtti virágoskertje. "Tavaly áprilisban hirdette meg a megyei tanács A leggondozottabb község címû versenyt, azt mondták, októberben jönnek, de csak novemberben értek el Backamadarasra, utolsók voltunk a 11 község közül. A bírálóbizottság tagjainak tetszett a virágmag-akció, bár a virágokból nem sokat láttak" – mondta a polgármester. Hozzátette: a pénzbôl a parkokba vásárolnak padokat, kukákat, virágokat.

***

A tavaly elsô ízben meghirdetett versenynek lesz folytatása. A megyei tanács februárban dönti el, milyen kritériumokat támaszt a versenyzôkkel szemben. Szabó Árpád szerint ezek szigorúbbak lesznek és remélhetôleg több pénz jut majd az ösztönzésnek erre a formájára. Nagyobb részvétel mellett alaposabb szervezésre és jobb szabályzatra van szükség ahhoz, hogy a bírálóbizottság érdemben döntsön majd a legjobb településmenedzseri teljesítményekrôl, és ne csupán olyan intézkedést díjazzon, ami amúgy minden polgármester kötelessége.

A tavalyi díjakat január végén utalja át a megyei tanács a nyertes községeknek.

Szombaton, január 26-án adják át Marosvásárhelyen az RMDSZ Ezüstfenyô Díjait. A rendezvényre, amelynek ez évben is hagyományosan a Kultúrpalota ad otthont, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) ülése elôtt, reggel 10 órakor kerül sor.

Az RMDSZ minden évben azoknak a személyeknek adományoz Ezüstfenyô Díjat, akik kiemelkedô munkát végeztek a szülôföld visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. A díjat Markó Béla, az RMDSZ elnöke 2002. november 30-án hozott határozatában hozta létre, a kitüntetésre érdemes személyeket pedig az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége, valamint a szövetség területi szervezeteinek javaslatai alapján jelölik ki. A díjat – Gyarmathy János és Kiss Levente marosvásárhelyi képzômûvészek alkotását – idén 25 személy veheti át.

Aktuális

Sokszor halljuk, hogy az állami alkalmazottaknak milyen nehéz a sorsa, hiszen a havi fix szinte semmire sem elég. Ezért aztán kénytelenek korrumpálódni, s elfogadni ezt-azt: csúszópénztôl hízott libáig, oldal szalonnától néhány tojásig.

A román gazdasági palettának azonban van egy "különlegesen" és diszkrécióval kezelt kategóriája: a minisztériumok alárendeltségébe tartozó társaságok, amelyek az állami alkalmazottak földi paradicsomának számítanak.

Ezeknek a társaságoknak a Hivatalos Közlönyben közzétett adatai szerint kiderül, vannak olyanok, amelyeknél az átlagbér kb. 100 millió lej. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy ilyen társaságnak akár 37.000 alkalmazottja is lehet, ki lehet számítani, mennyi pénz kell fizetésre, ételjegyre, nyuszipénzre, mindenféle egyéb juttatásra. Ezekbôl tallózunk az alábbiakban.

A toplista elején a szállítási minisztérium alárendeltségébe tartozó Romatsa, ahol az 1.872 alkalmazott átlagbére 3 ezer euró fölött van. Ehhez jön a kb. 650.000 lejes "kajabon". A vállalat vezetôje 2007-ben kb. 134.680 eurós fizetést vágott zsebre. "Egyéb" juttatásként még 78,5 ezer eurót kapott. Nem panaszkodhatnak a Nuclearelectrica alkalmazottai sem, ahol a több mint 2.300 alkalmazott átlagbére kb. 1.500 euró (plusz 800.000 lej élelmiszerjegy). Az igazgató a tavaly 40.000 euró fizetést vitt haza, plusz 10.150 euró juttatást. Sôt, még egy újabb tízezer eurós prémiumot is kapott. Érdemes a TAROM-nál is dolgozni. Az itt dolgozók átlagbére is 1.000 euró fölött van. Az ételjegyek értéke 2007-ben 2,880 millió lej volt. A társaság vezetôje 45.800 euró fizetést és 10.000 euró "egyéb" juttatást, illetve 15.000 euró prémiumot kapott a tavaly. A lista itt nem ér véget.

A dolog érdekessége, hogy egyes társaságok nem is termelnek profitot. Minek, ha az állam – pardon, az adófizetôk – pénzén is nábobként élhetnek? Romániában minden lehetséges. Például az is, hogy a veszteséges petrozsényi kôszén-bányatársaság bányászai kb. 700 eurót kaptak havonta, de nem kaptak élelmiszerjegyeket. Viszont az igazgató – nem tudni, mivel érdemelte ki – a 40.000 eurós fizetés mellé 10.000 euró juttatást és – most tessék megkapaszkodni – több mint 9.000 euró prémiumot kapott.

Ízelítôül, gondolom, ennyi is elég. Nem vagyok gazdasági szakértô, de nem is kell annak lenni, csak olvasni kell tudni. Láthatjuk, hová tûnik az ilyen-olyan adóba, illetékbe befizetett pénzünk. Felháborító, hogy az állam nagylelkûen szórja a pénzünket, egyes igazgatók jólétét biztosítandó. Még ennél is felháborítóbb, ahogy a csôdöt mondott vállalatok vezetôi "profitálnak" a vállalat bezárásakor. Míg emberek ezrei kerülnek az utcára, addig zsákban viszik haza a pénzt. De ez egy másik kommentár témája lehet.

Traian Basescu függessze fel tisztségébôl Teodor Melescanu ideiglenesen kinevezett igazságügy-minisztert, és kezdeményezze a bûnvádi eljárás megindítását ellene hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt – kérik a Demokrata-Liberális Párt (PDL) vezetôi.

Emil Boc pártelnök és Elena Udrea ügyvezetô titkár azután jelentette be e szándékát, hogy Melescanu nem volt hajlandó továbbítani az ügyészségnek Basescu államfô kérelmét, amely egy jelenlegi és hét volt kormánytag elleni eljárás megindítására vonatkozik.

Basescu államelnök hétfôn felkérte az ideiglenes igazságügyi minisztert, küldje el kérését a nyolc volt vagy jelenlegi miniszter ellen elindítandó bûnvádi eljárás kapcsán az ügyészséghez, figyelmeztetve ôt, hogy ellenkezô esetben hivatali visszaélést követ el, és az államelnök ennek jegyében fog eljárni

Basescu levelet küldött Melescanunak, amelyben kifejti, hogy "aggodalommal" vette tudomásul elutasító lépését.

Traian Basescu felkéri Melescanut, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt, az igazságügy függetlenségét és ne akadályozza a törvény betartását, amikor politikai személyiségekrôl van szó. Felhívja ugyanakkor a figyelmét arra, hogy nincs joga ellenôrizni az államelnök tetteinek törvényességét, csupán a kormány intézkedéseinek törvényességét.

A Romania Libera az újabb botránnyal kapcsolatosan hétfôn úgy fogalmazott, hogy az érintett "nyolc miniszterbôl hamarosan kilenc lehet".

Az ideiglenes igazságügy-miniszter azzal az indokkal küldte vissza az államelnöki hivatalba az elnöki kérést alátámasztani hivatott dokumentumokat, hogy szerinte a dokumentáció hiányos. Azokhoz ugyanis nem mellékelték az eredeti ügyiratokat, csupán az elôzetes vizsgálatokról szóló ügyészi összefoglalókat – érvelt a miniszter, aki meg akar gyôzôdni arról, hogy az ügyiratok valóban léteznek, és hogy az államfô ismeri azok tartalmát.

A megbízott tárcavezetô egy televíziós mûsorban hangsúlyozta: így akarja elkerülni, hogy az esetleges perekben bármikor hivatkozni lehessen majd eljárási hiányosságokra. Basescu azt válaszolta: az államfô nem rendelkezik és nem is rendelkezhet az ügyiratokkal, amelyekhez a törvény szerint csak a vizsgálatot vezetô ügyésznek van hozzáférése.

A Cotidianul címû napilap tudni véli: a Cotroceni- palotában attól tartanak, hogy Melescanu bele akar tekinteni a hírszerzés által végzett telefonlehallgatások átirataiba, s így az információk a gyanúsítottak kezébe kerülhetnek.

Mircea Geoana PSD-elnök hétfôn, a párt Országos Állandó Bizottságának ülése elôtt kijelentette, elfogadhatatlan, hogy az igazságügy által vizsgált miniszterek között egy PDL-tag se legyen.

Geoana kijelentette, hogy az a tény, hogy a nyolc volt, vagy jelenlegi miniszter között, akik "a Traian Basescu listáján vannak", és akik ellen a DNA kérte a bûnvádi eljárás elindítását, nincsenek PDL-tagok, "kihívás a románok jóérzésével szemben".

"Világos, hogy a kormányfô és az államelnök túszul vették az igazságügyet" – mondta a PSD-elnök.

Geoana felkérte az Országos Állandó Bizottság tagjait, hogy szigorúbban lépjenek fel az általa "a két palota közötti hatalmi játéknak" nevezett helyzetben.

– A 2007. december 13-án elfogadott Lisszaboni Szerzôdés ratifikálására kiemelt figyelmet kellene szentelnie a román parlamentnek – jelentette ki Winkler Gyula. A 2008-as parlamenti szesszióban – akár a rendkívüli, akár a rendes üléssszak idején – az uniós reformszerzôdésnek az elsô elfogadott jogszabályok között kell lennie – tette hozzá az EP-képviselô.

"Európai parlamenti képviselôként úgy érzem, hogy a Lisszaboni Szerzôdés mielôbbi ratifikálása fontos politikai gesztus lehet, ezzel jelezve, hogy Románia támogatja az uniós intézményrendszer reformjának életbe ültetését" – mondta Winkler Gyula.

Az EP-képviselô szerint a 2009. január elsején életbe lépô Lisszaboni Szerzôdés az új tagállamok számára jelentôs elônyökkel jár: "Ma egy olyan Európai Unió tagja vagyunk, amelyet 15 tagállamra szabott intézményrendszer szolgál ki. A reformszerzôdés már 27 tagállamal számol és ennek megfelelôen dolgozta ki az intézményrendszerét, és minden tagállam (régi vagy nemrég csatlakozott) egyformán jelen lehet ebben a rendszerben. Ugyanakkor a szerzôdés szerint az uniós szabályozások kidolgozásában nagyobb szerepet kapnak a tagállamok nemzeti parlamentjei, ezért is fontos a ratifikálás" – fejtette ki Winkler Gyula a Lisszaboni Szerzôdés lényegét.

Öt nagy magán nyugdíjbiztosítónak (ING, Allianz-Tiriac, Generali, Aviva és Interamerican) sikerült megszereznie a pénztárat választani köteles – biztosítottak több mint 80 százalékát – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a döntési határidô lejártával tettek közé.

A napokban "zárta az urnákat" a piacon megjelent 18 cég, amely az elmúlt négy hónap során kíméletlen versenyt folytatott egymással a piac felosztásáért.

Tavaly szeptember 17-tôl január 17-ig volt idejük a 35 év alatti munkavállalóknak, hogy a nyugdíjreform keretében kötelezôen válasszanak maguknak öregkorukra anyagi biztonságot ígérô pénzügyi intézményt. Ôk jelentik a hárompillérûvé alakított új nyugdíjrendszer elsô pillérét. A másodiknak a 35 és 45 év közöttiek az érintettjei, ôk önkéntes alapon csatlakozhattak a jövendô állami nyugdíj kiegészítése céljából. A harmadik pillér az állami nyugdíjbiztosítás marad.

Az elmúlt négy hónapban több mint 261 ezer biztosítási ügynök vetette magát a meggyôzô munkába. A cégek összesen 500-600 millió eurót fektettek a lelkek megnyerésébe, egy- egy személy "behálózása" átlag 150 euróba került, beleszámítva a reklám összes költségeit és az ügynököknek járó jutalékot is. Becslések szerint ez az összeg a következô 7-15 esztendôben térül majd meg, 8-10 milliárd eurónyi összeg kerül az alapok kezelésébe.

A lázas kampány végére 3,6 millió ember helyezte jövôjét valamelyik pénztár kezébe, ôk az aktív lakosság több mint egyharmadát és a munkavállalók több mint 70 százalékát képviselik.

Nagy aránytalanságok alakultak ki a nyugdíjak piacán, abszolút gyôztesnek az öt legnagyobb pénztár bizonyult. Az ING körülbelül 1,2 millió, az Allianz-Tiriac 900 ezer, a Generali 340 ezer, az Aviva 290 ezer, az Interamerican pedig 225 ezer klienssel büszkélkedhet, ôk együttesen a piacon lévô ügyfelek 82 százalékát nyerték meg maguknak.

A már jelentkezettek között azonban sokan vannak a 35 év fölöttiek is, akiknek nem volt kötelezô magánnyugdíj-pénztárat választaniuk. Az ennél fiatalabb korosztályból maradtak még 450-700 ezren, akik még nem tették le a garast egyetlen pénztár mellett sem. Ôket számítógépes sorsolás alapján "osztják szét" a pénzügyi intézmények között.

Tegnap a Megyei Tanfelügyelôség vezetôtanácsa és a tanfelügyelôk jelenlétében hivatalosan is benyújtotta felfüggesztési kérelmét Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes, aki ezt a szándékát elôször a sajtó egy bizonyos részében hozta nyilvánosságra. Szándékát személyes okokkal indokolta, azzal, hogy nem tud együtt dolgozni a tanfelügyelôség jelenlegi csapatával. Hadd tegyük hozzá, hogy ugyanezt a korábbi vezetôséget illetôen is kijelentette.

Kérdésünkre Prozan Mircea fôtanfelügyelô kifejtette, hogy érzése szerint jól kommunikáltak, nem kerültek összetûzésbe, nem gátolta helyettesét a magyar oktatást illetô megbízatása elvégzésében. – Ha tudtam volna, hogy ennyire nem lehet együttdolgozni velem, akkor én mentem volna el – tette hozzá. Catinean Iolanda fôtanfelügyelô-helyettes is elmondta, hogy rosszul érzi magát, mivel szemtôl szembe más mondott neki Albertini Zoltán, és nem érti, hogy miért ne tudnának együttmûködni. A többi kolléga is sértônek érezte, hogy nem lehet velük kollaborálni – tette hozzá.

Hogy miképpen mûködik a felfüggesztés, erre a kérdésre nem tudtak pontos választ adni. Amiképpen arra sem, hogy ki veszi át a magyar tagozatokért felelôs fôtanfelügyelô munkakörét az elkövetkezô idôszakban, amikor sorsdöntô kérdéseket kell megoldani. Prozan Mircea szerint ô ebbe nem kíván beleszólni, a magyar félnek kell eldöntenie, hogy kit tart érdemesnek erre a feladatra.

A bejelentett felfüggesztés idejére, ha azt a szaktárca is jóváhagyja, Albertini Zoltán a Bolyaiban fog testnevelést tanítani, azon a katedrán, amire egy éve kapta meg a kinevezést. Azt a híresztelést, miszerint azért megy a Bolyaiba, hogy a késôbbiekben az igazgatói tisztséget megpályázza, az illetékesek nem erôsítették meg.

(MTI/Reuters) A nacionalistának nevezett Szerb Radikális Párt alelnöke, Tomislav Nikolic nyerte a szerbiai elnökválasztás elsô, vasárnapi fordulóját.

A második helyen az Európa-párti jelenlegi elnök, Boris Tadic végzett.

A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása után Nikolic a szavazatok 39,6, Tadic pedig 35,5 százalékát kapta, így ôk ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban. Várakozásait messze felülmúlóan szerepelt a Magyar Koalíció a szerbiai elnökválasztás elsô, vasárnapi fordulójában. A három párt alkotta délvidéki magyar szövetség – Pásztor István elnökjelölt szerint – százezernél több szavazatot szerzett, míg tavaly januárban a parlamenti választásokon a még külön induló, és egymással is hadakozó magyar pártoknak összesen csupán 65 ezer szavazatot sikerült szerezni. A megbízható felméréseirôl ismert belgrádi Központ a Demokratikus Választásokért és Demokráciáért (CeSID) vasárnap este még csak 90 ezer szavazatot jósolt a Magyar Koalíciónak, ám ez is a szavazatok 3,3 százalékát jelentette – mondotta Fazekas László, az MTI tudósítója.

Djordje Vukadinovic politikai elemzô szerint "nehéz megmondani, ki áll nyerésre", az eredmény alapján szerinte megjósolhatatlan a második forduló eredménye.

Elemzôk szerint a 61 százalékos részvétel arról tanúskodik, hogy a választás fordulópontot jelent Szerbia számára, amelynek Koszovó függetlenségi törekvései miatt számolnia kell területe egy részének elvesztésével.

(MTI) – A kisebbségek értéket jelentenek, és konti-nensünkön így is kellene rájuk tekinteni – hangoztatta hétfôn Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyûlésének új elnöke.

Lluís Maria de Puig spanyol szocialista politikus a holland néppárti René van der Lindent váltotta fel ebben a tisztségben. "Jómagam katalán lévén különösen érzékeny vagyok e problémakörre" – mondta a hétfôi tisztújítás után tett nyilatkozatában Puig.

A kisebbségek kérdését azok között a fô európai értékek közt említette, amelyek parlamenti közgyûlési elnöki tevékenységét – szavai szerint – vezérelni fogják. Elsô helyen a szociális értékeket emelte ki, majd a nôk és gyermekek elleni erôszak megszüntetését, valamint az emberkereskedelem elleni határozott fellépést. Rögtön ezután szólt a kisebbségekben rejlô értékek megbecsülésének fontosságáról.

Puig a mai Európa nagy problémái közt említette a korrupciót, a környezet veszélyeztetettségét és a klímaváltozást. Úgy vélekedett, hogy a bevándorlókban inkább lehetôséget, mint veszélyt kellene látni. Hangsúlyozta az oktatás és a kultúrák közötti párbeszéd fontosságát. Az Európa Tanács – amelynek parlamenti közgyûlése hétfôn kezdte meg péntekig tartó téli ülésszakát Strasbourgban – az Európa Uniótól és annak szervezetrendszerétôl teljesen független, 1949-ben létrejött, ma már lényegében összeurópai jellegû szervezet, amely azt tekinti céljának, hogy az egész kontinensen elômozdítsa a demokratikus elvek érvényesülését az emberi jogokról kötött európai egyezmény szellemében. Jelenleg 47 ország a tagja.

Az ET parlamenti közgyûlése az egyes tagországok nemzeti parlamentjeinek képviselôibôl tevôdik össze, s évente négyszer tart ülésszakot a strasbourgi székházban.

(MTI) – Soros György szerint a legsúlyosabb pénzügyi válság fenyeget a második világháború óta, és a krízis Európát is érinteni fogja.

A magyar származású amerikai befektetési bankár a Der Standard osztrák lap hétfôi számában megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy az utóbbi években alapvetô, szavai szerint a "piaci fundamentalizmusra" visszavezethetô tévedések határozták meg a politikát. Hibás felfogásnak nevezte, hogy a pénzpiacok mûködése egyensúlyozó szerepet tölt be.

"A helyzet sokkal súlyosabb, mint bármelyik, a második világháború óta bekövetkezett pénzügyi válság idején" – fejtette ki véleményét a tôzsdeguru, hozzátéve, hogy valójában igen összetett jelenségrôl van szó.

A George Bush amerikai elnök által körvonalazott, mintegy 130-140 milliárd dolláros gazdasági ösztönzô csomagról azt mondta, hogy nem sokat vár tôle. Szerinte az Egyesült Államokat recesszió fenyegeti, amely Európára is kihatással lesz. "Meglepô, hogy ezt csak kevesen ismerik fel" – vélekedett.

A nemzetközi hírû bankár egy pódiumbeszélgetés alkalmából tartózkodott Bécsben. Azon egyebek között kifejtette, hogy Európának aktívabb szerepet kellene vállalnia a világ dolgainak intézésében, ami fordítva is igaz: a világnak is nagyobb szüksége van Európa vezetôi képességeire.

Vádakkal teli televíziós szócsata zajlott le vasárnap a jelenlegi szlovák kormány miniszterelnök- helyettese, Dusan Caplovic, és az elôzô kormányban ugyanezt a tisztséget betöltô Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke között.

Csáky azt ajánlotta Caplovicnak: ki kellene ebrudalniuk a kormányból a magyarellenes gyûlölködést szító Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS). Erre Caplovic azzal vádolta meg a MKP jelenlegi vezetését, hogy nyilván az európai támogatások lenyúlásának szándékával a magyar párt az SNS kormányzati pozíciójára áhítozik, s hogy "az ultranacionalista MKP provokálja Ján Slotát."

Caplovic szerint az MKP azért ingerli Slotát, hogy az minél magyarellenesebb kijelentéseket tegyen és ezzel lejárassa a kormányfô, Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevû kormánypártot. Teszi ezt az MKP azzal az ármányos szándékkal, hogy az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) ne vegye vissza soraiba a vezetô szlovák kormányerôt, a Smert, melynek Caplovic az elsô alelnöke.

A Smer ESZP-tagságát mintegy másfél éve – röviddel a szlovák kormány megalakulását követôen – azzal az indoklással szüneteltetik, hogy semmilyen szociáldemokrata elveket valló párt nem vállalhat közösséget olyan szélsôségesen nacionalista erôvel, mint amilyen Ján Slota Pártja. Robert Fico az európai elvárások ellenére azóta sem volt hajlandó elhatárolódni a magyarellenes kijelentéseit egyre jobban szaporázó
Slotától, sôt rendszerint a védelmébe vette, újabban pedig – az év második napján elhangzott beszédében – Fico maga is olyan hazafias buzdításba kezdett, ami elemzôk szerint jelzi, hogy az SNS pozícióinak további erôsödését megelôzendô Slota választóit akarja magához édesgetni.

Csáky szerint a Slotával "ékesített" kormánykoalíció "egész Szlovákia szégyenének" minôsül, és e koalíciós hármas színrelépése óta a teljes szlovák politikai színtér a hazafias- nemzeti irányba tolódott el.

(MTI) Az embercsempészek "bonanzájáról", gazdag lelôhelyérôl ír a The Sunday Times a schengeni övezet bôvítése kapcsán.

A vezetô konzervatív vasárnapi brit lap Munkácsról keltezett riportja megszólaltatott egy ukrán embercsempészt, aki – név nélkül nyilatkozva – egy nemzetközi hálózat tagjának mondta magát, és kijelentette: a hálózat "rutinszerûen" megveszteget magas rangú ukrán határôrtiszteket, akik cserébe "ablakot nyitnak" a határon. Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy a határ egy adott szakaszán, adott idôben néhány órán keresztül nincs járôrözés.

A riport szerint a Lengyelországtól Szlovákián és Magyarországon át Bulgáriáig húzódó, "porózus" ukrán határ lett az EU utolsó korlátja az illegális bevándorlók elôtt a schengeni övezet bôvítésével, és a megszólaltatott embercsempésznek – aki saját bevallása szerint már eddig is százakat segített át illegálisan Szlovákiába – a belsô EU-határokon megszûnô útlevél-ellenôrzés "bonanzával ér fel".

A lapnak nyilatkozó embercsempész maga is azt mondta, hogy az üzlet fellendülésére számít. "Most még többen próbálnak majd átjutni Ukrajnából ... jó a hírünk, mert (az illegális határátlépôk) 70 százalékát nem kapják el" – idézi a The Sunday Times az illetôt.

A Munkácson megszólaltatott embercsempész azt mondta: mindegyik bevándorló egy összegben fizet egy közvetítônek, esetenként akár 10 ezer fontnak megfelelô díjat, amely az út során többfelé oszlik; jut belôle a csempészeknek, a határôröknek, a sofôröknek és a kísérôknek. "Sok fogaskereket kell megolajozni ... hatalmas szervezet áll az egész mögött, csak az ukrajnai szakasz több tucatnyi embert foglalkoztat" – mondta a brit lapnak nyilatkozó csempész.

A riport szerint a határ menti, nyomorgó kis ukrán falvak "hemzsegnek az embercsempészektôl", akik pincékben, elhagyatott gazdasági épületekben bújtatják a vándorokat. A csempészek gyerekeket alkalmaznak kalauzként, mert ellenük tettenérés esetén sem lehet vádat emelni.

A megszólaltatott embercsempész azt mondta: neki minden egyes illegális határátlépô után 100 fontnak megfelelô tiszta jövedelme marad; tavasszal és nyáron könnyen megkeres havonta 1500 fontot, ami több mint a 15-szöröse a helyi havi átlagfizetésnek.

A munkatársunk, Benedek István ellen január 12-én éjjel elkövetett rablótámadás hat elfogott gyanúsítottja szabadlábon védekezhet.

Bár a rendôrség elôzetes letartóztatási parancsot kért ellenük, a bíróság nem hagyta ezt jóvá. A gyanúsítottak 15-18 év közötti fiatalok, mindenikük diák, és más-más marosvásárhelyi líceumban tanulnak. Négyük esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, a vád ellenük rablás – nyilatkozta Livia Popa, a megyei rendôr-felügyelôség szóvivôje.

Lapunk munkatársát január 12-én éjjel fél egy óra körül a volt Hosszú utcában ismeretlen személyek támadták meg, elakasztották, majd a földön fekvô áldozatot megrugdosták, mintegy 350 lej értékû mobiltelefonját elvették.

A rendôrség elôször három fiatalt fogott el, rövid idô múlva kézre került a másik három gyanúsított is, az ellopott maroktelefont visszaszerezték. Az ügyészségi vizsgálat folyamatban van.

Január elsejétôl több szempontból is módosult a gyermekpótlékkal kapcsolatos jogszabály. A 2007. évi 97-es számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében többé nem csekk- könyvvel váltható ki a havi juttatás. A szóban forgó rendelet egy rossz hírt is tartalmaz: január elsejétôl a 18 évet betöltô fiatalok elesnek a gyermekpótléktól, attól függetlenül, hogy járnak-e iskolába vagy sem.

A 2007. évi 97-es számú sürgôsségi kormányrendelet módosítja az 1993. évi 61-es, a gyerekeknek járó állami pótlékról szóló törvényt és elôírja, hogy 2008. január 1-tôl minden gyerekre a Munkaügyi Minisztérium utalja ki a havi juttatásra szánt összeget, beleértve az iskolásokat is, hiszen a nekik járó gyermekpénzt eddig a Tanügyminisztérium folyósította a megyei tanfelügyelôségeken keresztül.

– Az állam próbálja egy kalap alá gyûjteni a szociális juttatások kifizetését és ez egyben a haszonélvezôknek is elônyös, ugyanis kortól és egyéb kritériumoktól függetlenül, tudják, hogy melyik intézményhez forduljanak, ha szociális pótlékokról van szó – tájékoztatott Gyôrfi Mária, a Maros Megyei Munka-, Családügyi és Szociális Védelmi Igazgatóság vezetôje. A diákok eddig csekk- könyvek révén válthatták ki az összeget, amelyet január elsejétôl 32 lejre növeltek, márciustól pedig 40 lejre emelnek. – A tanév kezdetén csak négy hónapra szóló csekklapot kaptak az iskolások, így februárban a januári hónapra járó pénzt postán kapják, illetve kérésre bankszámlán is átutalható – közölte az igazgatónô. Abban az esetben, ha a bankszámlára való utalás mellett dönt a család, 14 év alatti gyerek esetében a szülô számlájára folyósítják az összeget, 14 évet betöltô gyerekek nevére már utalható a juttatás, azonban ehhez szükség van a szülô írásos beleegyezésére. A szülôk és a gyerekek azokban a bankokban nyithatnak számlát, amelyekkel az igazgatóságnak szerzôdése van. Ezek a BRD, BCR, Raiffeisen, Pro Credit, Carpatica, Romexterra, Leumi Bank, valamint a CEC kirendeltségei. Abban az esetben, ha a szülônek már van számlájuk a fent említett bankokban, akkor az igazgatósághoz kell fordulni a bankszámlakivonattal és kérést kell letenni, amely értelmében igénylik a folyósítást.

A törvénymódosító kormányrendelet ugyanakkor rossz hírt tartalmaz a 18 évet betöltô – fôként XI-XII.-es – diákok számára, ugyanis január elsejétôl azok is elesnek a havi pótléktól, akik még járnak iskolába.

Újra nagytermi premierrel áll közönség elé a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. William Shakespeare Szeget szeggel címû komédiáját Alexandre Colpacci rendezi. A bemutatóra 2008. február 1-jén, pénteken este 7 órától kerül sor a nagyteremben. Az elôadás a 2007/2008-as évad, valamint az új esztendô elsô nagytermi elôadása.

Minthogy a 2005/2006-os évad nagyteremre érvényes bérletei közül mindeddig csak hármat sikerült lejátszani, vannak olyan bérlettulajdonosok, akiknek a társulat még tartozik egy elôadással. Ezt az adósságot a Tompa Miklós Társulat a Szeget szeggel címû darabbal kívánja törleszteni, tehát a bérletek érvényesek erre az elôadásra. Tisztelettel kérjük a még el nem használt bérletek tulajdonosait, az elôadások elôtt legalább három nappal szíveskedjenek a jegypénztárban személyesen vagy telefonon jelezni részvételi szándékukat, hogy biztosítva legyen a bérleten jelzett ülôhelyük. Aki nem jelentkezik be elôzetesen, az csak a szabadon maradó helyeken foglalhat helyet.

A február 1-jei premierre a Kemény János- bemutatóbérletek érvényesíthetôk, 3-án, vasárnap este 7-tôl a Kovács György-bérlettel, míg 6-án, szerdán este 7 órától a Delly Ferenc-bérlettel lehet helyjegyet igényelni.

A jegypénztár nyitva tart: hétköznap 10-13 és 17-19 óra között, hétvégén elôadáskezdés elôtt egy órával. Telefon: 0365/806-865 vagy 0265/212-335/118.

A fogyasztóvédelmi ellenôrök a pénzügyôrség illetékeseivel közösen legutóbb a pénzbeváltókat ellenôrizték – tájékoztatott dr. Csomóss Miklós, a Regionális Fogyasztóvédelmi Igazgatóság fôfelügyelôje.

Közölte, hogy a megye területén található 34 egység közül 21-et vizsgáltak meg, 14 esetben találtak rendellenességet. Egyes pénzváltók az árfolyamról nem az elôírásoknak megfelelôen tájékoztatták a fogyasztókat, vagy az ügyfélfogadási programot mulasztották el kifüggeszteni.

A legkirívóbb esetet Segesváron jegyezték, ahol az egyik pénzbeváltónál alkudható volt a vételár. Az ellenôrök összesen 11 ezer lejre bírságoltak. A tavaly beérkezett 20 lakossági panasz közül 6-ot sikerült a fogyasztók javára megoldani, ôket összesen 22.549 lej értékben kártalanították.

A magyar kultúra napja alkalmából Erdélyben is több településén rendeznek a napokban ünnepséget.

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Utóbb az ünnepléssorozat a határon túlra is kiterjedt.

Kölcsey Ferenc halálának 170., a Himnusz születésének 185. évfordulója alkalmából szombaton szobrot avattak Nyíregyházán, vasárnap pedig Szatmárcsekén tartottak megemlékezést. A térség egykori országgyûlési követének, a Himnusz írójának tiszteletére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés emel szobrot. Az egész alakos alkotás szívére tett kézzel mintázza meg a költô- politikust. Bíró Lajos szobrász mûve a megyeháza elôtti Hôsök terén áll majd.

A hagyományoknak megfelelôen az idén is a szatmárcsekei református templomban rendezték meg a Kölcsey-ünnepséget. Vasárnap a szatmárcsekei temetôben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

Kerepes önkormányzatának szervezésében vasárnap emléktáblát helyeztek el Szabó Magda író tiszteletére, koszorúzást tartottak az alkotó házánál, Szilasligeten.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter január 21-én, hétfôn adta át a Magyar Kultúra Követe elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia fôvárosi székházában. A szaktárca vezetôje este megnyitotta a Reneszánsz Évet a Néprajzi Múzeumban.

Ma, a magyar kultúra napján Hiller István kitüntetéseket ad át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Debrecenben egész napos rendezvényt tartanak, amelynek keretében megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc szobrát a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzô Fôiskola elôtt, megnyitják Bényi Árpád festômûvész kiállítását, és átadják a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány díjait.

XII. magyar kultúra napja gála

Mától új lovagjai lesznek a magyar kultúrának.

Több mint száz civil szervezet ünnepli együtt a magyar kultúra napját a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Az eseményre 9 országból érkeznek vendégek. Civil szervezetek jelölése alapján 38 magyarországi és határon túli személyiség, valamint két ifjúsági szervezet részesül elismerésben a magyar kulturális örökség megôrzése, felkutatása, népszerûsítése, alkotó fejlesztése és az egyenrangú kultúrák nemzetközi együttmûködésének elôsegítése érdekében huzamos idôn át kifejtett tevékenységért. Az elismerést átvevôk névsorában Nagy Ferenc csíkfalvi zenetanár, mûkedvelô kórusmozgalmunk lelkes animátora nevével is találkozhatunk.

Határtalan irodalom

A magyar kultúra napján, Határtalan irodalom címmel Kaiser Ottó fotómûvész határon túli magyar írókat ábrázoló képeibôl nyílik kiállítás a budapesti Balassi Galériában – tájékoztatta a Balassi Intézet sajtófônöke az MTI-t.

A február végéig látogatható tárlaton határon túl élô és alkotó magyar írók, mások mellett Dalos György, Fejtô Ferenc, Végel László, Kányádi Sándor, valamint Domonkos István saját miliôjükben készített fekete-fehér portréfotói láthatók – mondta Nagy Ibolya a távirati irodának.

Hozzátette, hogy a kiállítást Korniss Péter Kossuth-díjas fotómûvész nyitja meg, ezt követôen pedig Molnár Ferenc unokájával, Sárközi Mátyás József Attila-díjas íróval Sándor Erzsi beszélget.

Nagy Ibolya tájékoztatása szerint a fotók a budapesti kiállítással párhuzamosan a Stuttgarti Magyar Kulturális Központban is megtekinthetôk.

Átadták a Magyar Kultúra Követe címeket

Eötvös Péter zeneszerzô-karmester, Esterházy Péter író, Kányádi Sándor költô, Julia Marton-Lefevre magyar származású környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata, Palya Bea énekes és Schiff András zongoramûvész- karmester kapta a második alkalommal odaítélt Magyar Kultúra Követe címet hétfôn Budapesten.

Az elismeréssel járó oklevelet Hiller István oktatási és kulturális miniszter a magyar kultúra napja, január 22. alkalmából adta át a hat személyiségnek a Magyar Tudományos Akadémián.

A miniszter által tavaly alapított elismerést azoknak a kimagasló tehetségû embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, Magyarországot képviselik külföldön.

Tavaly Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kertész Imre, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta kapta a Magyar Kultúra Követe címet.

***

Több rendezvénnyel is ünnepelték, illetve ünneplik a magyar kultúra napját Marosvásárhelyen is. A színházi-zenei-irodalmi estek sorát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata nyitotta vasárnap délután. A Marosvásárhelyi Kulturális Központtal közösen szervezett délutánon a társulat a Prah címû komédiával, a központ elôadással tisztelgett az egyetemes magyar kultúra elôtt. Utóbbin Farkas Ernô tanár szólalt fel.

Ma zenei estre látogathatnak el az érdeklôdôk: a Codex régizene-együttes vendégszerepel Marosvásárhelyen. A Bernády Házban délután 6 órakor kezdôdô koncerten a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult népszerû formáció a XVI-XIX. század magyar, elsôsorban erdélyi fôúri zenéjébôl ad elô válogatást. A nemzetközi mesterkurzusokon is gyakran részt vevô, külföldön is rendszeresen fellépô együttes szokása szerint a vásárhelyi koncert után is reneszánsz táncokat tanít az érdeklôdôknek.

A változatos, de szégyenteljesen kevés rendezvénybôl álló sorozatot az EMKE Maros megyei szervezete zárja. Január 30-án, szerdán 19 órától a Kultúrpalota kistermében a magyar kultúra napja tiszteletére, valamint Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából tartanak ünnepséget. Simó József elôadómûvész, a magyarországi Czegei Wass Alapítvány elnöke Maradnak az igazak címû elôadóestjét egy háromnapos körút során a megye több településén is megtekinthetik az érdeklôdôk.

Nb.

A vasárnap délben nyílt kiállításon elsôsorban a kalotaszegi falu ihlette képek láthatók, de Fazakas Tibor tárlatára a marosvásárhelyi Teleki Házba más varázsos erdélyi tájak is várják az érdeklôdôket. A számos mûvészetkedvelô jelenlétében lezajlott rendezvényen a vendégmûvészrôl és munkáiról Ötvös József esperes és Nagy Miklós Kund szerkesztô beszélt. Festményei, grafikái bemutatása kapcsán a közönség az alkotó ars poeticáját is megismerhette.

A nézôk elé tárt anyagot és létrehozójukat méltató lelkész házigazdaként Fazakas Tibor barcasági indíttatását, majd több évtizedes vajdahunyadi munkásságát, mûvészi, pedagógusi, közszolgálati érdemeit taglalta, kiemelve azokat a szerves kapcsolatokat is, amelyek az említett vidékek és Marosvásárhely között egyházi vonatkozásban is kiépültek. A beszélô a megörökített erdôk, hegyek, völgyek szépségét, gazdagságát, a mûvész derûjét is elismeréssel ajánlotta a jelenlevôk figyelmébe.

Nagy Miklós Kund azt hangsúlyozta, hogy Fazakas, aki évtizedes idôközökben állt a marosvásárhelyi közönség elé, ezúttal kevésbé ismert oldaláról mutatkozik be. Mindeddig úgy ismerték az itteniek, mint a hazai op-art erôs egyéniségû, jellegzetes alkotóját, mostantól hangulatos, érzelemdús, tetszetôs akvarellekkel, pasztellekkel, tusrajzokkal is bizonyítja, hogy sokoldalú tehetség, akit a primér tájélmény is munkára ösztönöz. A zsoboki mûvésztelepen, majd otthon és másutt is, mintegy kikapcsolódásként választja az alkotásnak ezt a vonulatát, amellyel játszi könnyedséggel egészíti ki op-artos, geometrikus kompozícióinak hosszú sorát. A beajánló külön kidomborította a kiállítás egyik különösen érdekes ciklusát, a fantáziát gazdagon megdolgoztató, kitûnô rajztudásról tanúskodó tusrajzokat.

Végül Fazakas Tibor önvallomásából tudhatta meg a közönség, hogy a vendég városunkból indult a képzômûvészeti pályára, alapismereteit a mûvészeti középiskolában az itteni kiváló tanároktól szerezte meg, majd Kolozsváron mélyítette el tudását, és számos egyéni meg közös tárlat után ismét szeretettel, izgalommal jött el hozzánk, azzal a reménnyel, hogy akár korábban vagy mint legutóbb a kincses városban, itt és most is tetszeni fognak munkái. Eddigi pályáját rövidesen egy kismonográfia is összefoglalja, annak megjelenésekor egy átfogó nagy kiállításon is szeretné felmutatni mindazt, amit eddig megvalósított.

Piros négyzet jelzi a lét határát, a négy égtáj felé húzódik a vonal. Odabent börtön, odakint halál. Odabent fogság, odakint szabadság, amelynek egyetlen következménye a pusztulás. A benti, lelki sivárság és összetörtség után a testi összetörettetés következik. Fekete függönyök zárják a teret, középen ágy, amely néha kúttá változik: életet adó, élettôl megfosztó központi kapu, melyben hol ruhát mosnak, hol gyereket próbálnak nemzeni – kötelességbôl, muszájból, de nem szeretetbôl. Kripta a hely, mikrolétbe zárt üres fájdalom, mint a meddô asszony méhe. Az élet felszívódik és nem ad senkinek újabb életet. A függönyök mögött tükrök, melyek megsokszorozzák az érzést, a tükrök mögött a kert, amelyet soha nem látott senki. Csak mi, nézôk vethetünk rá egy-egy pillantást, azt is a torzító Napon-Holdon keresztül. A négyzetben élôknek tiltott terület, mert megadja az esélyt a szökésre. A szökés azonban lehetetlen – az elhalt lelkek nem tudnak mit kezdeni egy kerttel, lett légyen az bármilyen gyönyörû.

Az asszony, aki e fekete házban él, nem képes gyermeket szülni. Házassága elôre megrendezett volt, férje egész nap a mezôn. A falu már a szájára vette. Mindkettôjüket. Egyiket ezért, másikat azért. A veszekedések egyre gyakoribbak, majd megszûnnek. A kommunikációval együtt. A barátnôk gyerekeket várnak, a különc, tapasztalt, nagyvilági régi ismerôs praktikái félelmet keltenek. A pletyka, a rosszhiszemûség, a babonaság és féltékenység bilincsei között vergôdô asszony túl késôn jön rá: nem a szenthez, inkább a kecskebakhoz kell fohászkodni a testet-lelket perzselô tûzért. És amikor végre egyszer, talán életében elôször megéli a testiséget a maga teljes gyönyörében, megfojtja férjét. Mint meg nem született gyermekét szorítja magához, ameddig kialszik a fény.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház ritka szép elôadással látogatott Marosvásárhelyre. García Lorca költeménye, a Yerma színpadi változata teljes telt házas, mégis feszülten figyelô közönséget eredményezett. A Béres László rendezte, Ungvári Zrínyi Ildikó dramatizálta produkció olyan egyszerû, de egyszerûségükben a lélek minden mélységét megélô emberek szomorú meséje, akiknek életét végzetesen befolyásolta egy nem létezô, de nagyon szeretett szereplô: a meg nem született gyermek. A testi és lelki transzcendencia, a rossz században születettek, az elôítéletek és a végtelen magány történetét abszurd, de valódi humorral lazító, feszes és pergô ritmussal tömörítô elôadás a széksorok közé csalogatta az érzést, amelyet színházban manapság egyre ritkábban tapasztalunk: az enyhének tûnô, de hosszan tartó katarzist.

Idén tizenhetedik alkalommal osztja ki a Látó Irodalmi Színpad – a folyóiratban publikált szerzôk közül válogatva – nívódíjait. Tizenhat év alatt 46 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést.

2008. január 26-án Marosvásárhelyen, az Ariel Bábszínházban, délután 6 órakor Bálint Tamás (debüt), Fekete J. József (esszé), Lövétei Lázár László (vers) és Zalán Tibor (dráma) veheti át a Batsányi- emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mond: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor.

A Látó nívódíjat elôször 1992- ben osztották ki, az elôzô Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzôit tüntetve ki az elismeréssel. Az 1991-2006 közötti idôszak díjazottjai: Balázs Imre József, Bogdán László, Burus János Botond, Demény Péter, Domokos Géza, Egyed Emese, Farkas Wellmann Éva, Ferenczes István, Gagyi József, Gulyás Miklós, Hajdú Farkas-Zoltán, Hatházi András, Jakabffy Tamás, Jánk Károly, Jánosházy György, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Kinde Annamária, Király Kinga Júlia, Király László, Kisgyörgy Réka, László Noémi, a Láthatatlan Kollégium hallgatói, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Makkai János, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Attila, Papp Sándor Zsigmond, Salat Lehel, Szakács István Péter, Sebestyén Mihály, Selyem Zsuzsa, Simonfy József, Szepesi Attila, Szilágyi Júlia, Térey János, Tóth Mária, Vallasek Júlia, Vári Csaba, Veress Dániel, Vermesser Levente, Visky András, Visky Zsolt.

.

A község mezôgazdasági területe közel 6.200 hektár. Jelenleg hét mezôgazdasági vállalkozás termel a községben, közülük nagy területeket mûvel meg a két sövényfalvi és a négy családi vállalkozás. A küküllôdombói mezôgazdasági társulásnak 225 tagja van, évente 330 hektáron termesztettek gabonát, krumplit, cukorrépát, takarmányokat. A terméshozamok kielégítôek voltak. Mindezek ellenére a társulás vezetése kevés gabonát osztott és a gépészeket még nem fizette ki. A pénzügyi gondok miatt félô, hogy feloszlik a társulás.

A Bolgár Jenôvel, a társulás mérnökével folytatott beszélgetés során kiderült, hogy furcsa helyzetbe kerültek. A társulás elnöke, Miklós Levente egy helybéli cég tulajdonosa, amely nem csak mezôgazdasági érdekeltségû. A cégtulajdonost annak idején a mezôgazdasági társulás elnökévé választották, a társulás által elôállított terményeket a cége vásárolta fel, mivel jelentôs állatállományt is tart Dombón. Az elôzô években fizetett is Miklós Levente cége, a Poliglot, az utóbbiakban viszont késtek a fizetések. A tavaly a gabonát nem fizette ki a cégtulajdonos, az ôszön 11 hektár ôszi árpát sikerült elvetni, megkéstek az ôszi szántásokkal is. Habár az idô megengedné, lehetne szántani, sôt vetni is, de nincs rá pénz. Idénre 60 hektár búzára kértek területalapú támogatást az APIA- tól – mostanig egy szem búzát sem vetettek. A mérnök szerint még tartozásuk van a felhasznált mûtrágyáért, vegyszerekért. A tavaly kiosztott gabonamennyiséggel is elégedetlenek a tagok. Sôt! Miklós Levente felelôsségre vonta Bolgár Jenô mérnököt amiatt, hogy a tavaly kiosztotta a kenyérgabonát. Bolgár Jenôvel együtt próbáltunk beszélgetni Miklós Leventével, a társulás választott elnökével. Ennyit mondott szó szerint: – Beszélgessen továbbra is Bolgárral, ha ô jobban tudja, mi történik – és kilépett az irodából. Bolgár mérnök megjegyezte: – Így viselkedik mindannyiunkkal, azonnal ott hagy, ha a pénz felôl érdeklôdünk. Én már nem bírom ezt a lenézést, megvetést. Egyszerûen nem tudjuk, hol tûnik el a társast megilletô pénz. Ha rövidesen nem történik semmi, itt hagyom a társulást – mondta elkeseredésében a mérnök.

Sikerült elérnünk Küküllôdombón Ozsváth Andrást, a társulás vezetôtanácsi tagját. Elmondása szerint jól indult a társas, néhány éve viszont folyamatosan pénzgondok akadályozzák a munkálatok elvégzését. Mivel Miklós Levente dombói, öt évvel ezelôtt ôt választották elnöknek. Három éve kezdett romlani a viszony a vezetôtanács és az elnök között. Ozsváth András kijelentette: két éve nem tartottak közgyûlést. Néhány vezetôtanácsi tag megbeszélésre hívta az elnököt, de nem jelent meg. Miklós Levente egy hónapja ígérte meg, hogy összehívja a közgyûlést, de nem tette. Kérdésünkre, hogy miért hagyták ennyire elfajulni a helyzetet, Ozsváth András azt válaszolta, hogy a vezetôtanács eddig lagymatagon kezelte az ügyet. – Elhatároztuk, hogy rövidesen felkérjük Miklós Leventét, mondjon le a társulás elnöki tisztségérôl. Amennyiben ez nem történik meg, Miklós Levente csôdbe juttatja a küküllôdombói társulást – mondta Ozsváth András.

Számunkra érthetetlen: a dombói közösség miért néz el érdekei felett, és miért hagyja, hogy egy ember játszadozzon vagyonával, jövedelmével, megélhetésével?

Kilyén Attila

A február elsô hetében megtartandó farsangi bálra készülnek a küküllôdombói óvoda magyar tagozatán, ahol az összevont csoportba 15 gyerek jár.

Finta Katalin óvónô elmondta, hogy harminc évre visszanyúló hagyománya van náluk ennek a népszokásnak. Tervei szerint idén a hajdani fonók hangulatát igyekszik megteremteni az óvodában, a gyerekekkel megismerteti a guzsalyt és az orsót. A farsangi bálra meghívják a szülôket, nagyszülôket, akik mesehôsök jelmezeibe bújt csemetéik elôadását tekinthetik meg. Lesznek különbözô gyermekjátékok, majd a hagyományokhoz illôen, édes fôtt kukoricát, kürtôs kalácsot és fánkot kínálnak körbe. A lelkesedésbe, örömbe azonban üröm is vegyül – mondja az óvónô, aki a gyermekhiányra hívja fel a figyelmünket. – A faluban nincs szaporulat, egyre kevesebb a születések száma. Egyelôre csak annyi biztos, hogy a következô két évben indul egy óvodás csoport. De a többségében magyarlakta településen nehézséget okoz a hároméves és nagycsoportos gyerekekkel egyszerre foglalkozni, utóbbiaknak pedig megfelelô iskolai elôkészítést nyújtani – hangsúlyozta Finta Katalin óvónô.

Magyarkirályfalván nemrégiben egy nyolc éve fennálló problémát sikerült megoldani azáltal, hogy rendbe tették az orvosi rendelôt és a családorvoshiányt felszámolták. A helybéliek több éven át a községközpontba vagy Dicsôszentmártonba kellett bejárjanak, ha megbetegedtek. Most a helyi óvodaépülethez tartozó termekben megfelelô körülményeket alakítottak ki. Van belsô illemhely, váróterem, sterilizáló és a vizsgálatokhoz szükséges terem. Mint megtudtuk, dr. Fülöp Sára (Királyfalváról származik) heti két alkalommal látja el a családorvosi teendôket, a program szerint kedden és pénteken fogadja a pácienseket. Ezenkívül, szükség esetén gyógyszereket is beszerez és az óvodásokat is megvizsgálja. Mivel hétvégeken gyakran tartózkodik szüleinél, a fekvô betegekre is szakít idôt.

Ádámoson múlt heti ottjártunkkor az ivóvíz bevezetésével járó útfeltörési munkálatokról zajlott az egyeztetés a helyi önkormányzat, a Maros Megyei Tanács útügyi bizottsága és A bor útja elnevezésû projektet kivitelezô portugál cég illetékesei között. Az összes többi engedélyt már tavaly beszerezték.

Mint arról korábban beszámoltunk, a községvezetés tavaly nyerte el a 7-es számú kormányrendelet értelmében az ivóvíz bevezetésére kiírt pályázatot. Sípos József polgármester most elmondta, hogy a munkálatokra kiírt versenytárgyaláson a dicsôszentmártoni Electroserv Rt. ajánlatát fogadták el, az elôre kifizetett egymillió lejbôl megvásárolták az építkezési anyagokat, hozzákezdtek az árkok kiásásához. A 3,5 millió lejes teljes beruházás a község négy faluját, a központot, Küküllôdombót, Sövényfalvát és Magyarkirályfalvát érinti és mintegy 2.400 családnak biztosít majd vezetékes vizet a dicsôszentmártoni vízüzemtôl. A kihalófélben levô Kincses és Herepe települések nem szerepelnek a tervben.

Az említett felek múlt szerdán arról egyeztettek, hogy a Küküllôdombó egy részét, Sövényfalvát és Ádámost is érintô, A bor útja elnevezésû projekt munkálatait – melynek során a Kis-Küküllô mente hajdan neves bortermelô vidékét korszerû mûút szeli majd át – hogyan érinti a vízbevezetéssel járó útfeltörés. Végül jóváhagyták, hogy a késôbbiekben az úttest egyik oldalán haladó fôvezetékekre a túlsó oldalon élô családok az aszfalt átvágásával rácsatlakozhassanak.

A megyei út kiszélesítését, új hidakat, az árkok kibetonozását jelentô négy kilométeres A bor útja, valamint az ivóvíz- bevezetés kivitelezésének határideje ez év vége – mondta lapunknak a polgármester. Jó hírként közölte, hogy a szennyvízhálózat megépítésére elkészült az elôtanulmány, a munkálatokra a kormánynál pályáznak.

– Folytatni szeretném azt a munkát, amelyet nyolc évvel ezelôtt elkezdtem, így idén újra indulok a helyhatósági választásokon – közölte lapunkkal Sípos József RMDSZ-es polgármester, aki immár második mandátumát tölti.

Mint elmondta, többéves munkájának sikerét igazolja az is, hogy a többségében románok lakta községben négy évvel ezelôtt magyar polgármestert és alpolgármestert választott a lakosság, illetve a 15 tanácsosi helybôl 9-et RMDSZ-esek töltenek be.

– Úgy érzem, hogy a nyolc év alatt, de fôleg az utóbbi négy évben nagyon sok mindent sikerült megvalósítanom. A községet szemmel láthatóan sikerült elôrelendíteni.

– Mire büszke?

– Elsôsorban arra, hogy tavaly sikerült a vidékfejlesztést támogató 7-es kormányrendelet alapján az ivóvíz bevezetéséhez szükséges támogatáshoz hozzájutni. Ezt a munkát mindenképpen szeretném befejezni. Emellett jelentôs lépésként könyvelhetem el, hogy a SAPARD programnak köszönhetôen megépült a községet az árvíztôl megóvó védôgát. Ádámoson még 2002-ben sor került erre, Magyarkirályfalván 2006- ban fejeztük be. Idén tavasszal Sövényfalván kell még egy kilométeres szakaszt elkészítenie a kivitelezô marosvásárhelyi Socot cégnek. De már most kijelenthetem, hogy a Kis-Küküllô medre árvízvédelmi szempontból megfelelô. Az egyedüli, ami Küküllôdombót veszélyeztetheti, az a Dombó-pataka. De a meder kitisztítására, kibetonozására már készül az elôtanulmány. Folyamatosan nagy hangsúlyt fektettünk a tanintézmények, kultúrotthonok felújítására, korszerûsítésére.

– Hiányosságok viszont most is vannak.

– Sajnos, az utcáink rendkívül rossz állapotban vannak, de amíg a vízbevezetés nem fejezôdik be, nincs értelme befektetni. Az útjavítási munkálatokra viszont megvannak már az elôtanulmányok. Tavasszal elsô dolgunk lesz, hogy a mezei utakat feljavítjuk, földgyaluval kiegyenlítjük, majd cseréptörmelékkel, kövekkel töltjük fel a gödröket.

– További tervek?

– Az ádámosi kultúrotthon felújítása, a közvilágítás korszerûsítése, hiszen a téli hónapokban jelentôs összegeket fizetünk, az áramfogyasztás gyakran meghaladja a 7 ezer lejt. Ugyanakkor a 6 ezer fôt számláló községnek szüksége van egy sportpályára, így szeretnénk a kivitelezéshez szükséges összeget még az idén megpályázni a szakminisztériumnál. Befektetôk megnyerésével munkahelyeket, illetve szórakozási lehetôséget kell biztosítanunk fiataljainknak, hogy itthon maradjanak.

A polgármester további újdonságként említette, hogy tavaly Herepén és Kincsesen egy dán cég 500 hektár parlagon heverô földterületet vásárolt fel. 100 hektáron már gazdálkodnak, ugyanakkor terveik között szerepel az állattenyésztés is, amely kiváló munkahely- lehetôség lesz majd a helybélieknek.

Óriási elôrelépésként könyvelte el, hogy a gázvállalatnak köszönhetôen Magyarkirályfalván keresztül, Herepe irányában el lehet jutni Fehér megyébe. A nyolc kilométeres útszakaszból már négyet leköveztek, a fennmaradó részt a megyei tanács segítségével az önkormányzat vállalja fel. Ennek jelentôségét szemléltetendô, a községvezetô elmondta, eddig nyolcvan kilométert kellett megtegyenek, ha a Fehér megyei Marosújvárra akartak eljutni, ez most negyven kilométerre csökkent.

Tudomásunk szerint Sípos József polgármester, aki nyolc éve áll a község élén, idén ismét indul a helyhatósági választásokon. Mi a véleménye errôl?

Munteanu Ilona, 29 éves: – Támogatni fogom a polgármestert, mert az elmúlt években nagyon sokat tett a községért, iskolákat, kultúrotthonokat javított. Bármilyen panaszunk volt, bizalommal fordulhattunk hozzá, mert lehetôsége szerint segített. Neki köszönhetjük, hogy az ivóvizet bevezetik.

Bándi Katalin, 58 éves: – Amennyire vissza tudok emlékezni, nála jobb polgármestere nem volt a községnek. Igaz, hogy az utak állapotán lenne mit javítani, de egyéb kifogásolnivalót nem igazán lehet találni munkájában.

Boár Elek, 58 éves: – Igyekszik tôle telhetôen mindent megtenni a községért, de túlságosan lágyszívû a mi polgármesterünk. Nekünk, gazdálkodóknak idôrôl idôre bosszúságot okoz a juhok törvénytelen legeltetése. Számtalan alkalommal felvetettük neki, hogy a juhok a szôlôsben, a vetésen legelnek, de a problémát máig sem sikerült tökéletesen megoldani. Amennyiben újra ô lesz a polgármester, legyen szigorúbb.

Mátyás Zsigmond, 46 éves: – Becsületes, munkaszeretô polgármesternek ismerem, és úgy gondolom, hogy ismét rá fogok szavazni. Lesz még bôven tennivalója ebben a községben, fôleg az utakat, árkokat kellene felújítani. Remélem, hogy a következô négy évben ideje és pénze is lesz erre a községvezetésnek.

Farkas Márton, 60 éves: – Eddig arra törekedett, hogy a község fejlôdését elôremozdítsa. Remélem, hogy ez a szándéka a következô négy évben is, és akkor nincs kifogásom a személye ellen. Túlzott elvárásaim nincsenek, viszont érdemes lenne minél több befektetôt vonzani a környékre.

"Serkenj fel, kegyes nép!" címmel rendeztek Kárpát-medencei zenei mûveltségi versenyt, melyen az általános iskolás kategóriában a szovátai Teleki Oktatási Központ Tündérkert csapata a Kecskeméten lezajlott döntôn harmadik helyezést ért el és elnyerte a legjobb határon túli csapatnak járó különdíjat.

Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójának ünnepe volt a 2007-es év. A Kodály-év alkalmából az Ifjú Zenebarátok (Jeunesses Musicales) magyarországi szervezete által kezdeményezett zenei verseny anyaga felölelte Kodály Zoltán sokoldalú munkásságát és a közös magyar kultúrát gazdagító csodaszép mûveit. A háromfordulós versenyt áprilisban hirdették meg, a versenyzôk azóta foglalkoznak intenzíven Kodály Zoltán munkásságával. A 2007. december 17-i döntôn összesen 107 csapat jelentkezett a vetélkedôre Erdélybôl, Felvidékrôl, Kárpátaljáról, Burgenlandból, Délvidékrôl és Magyarországról. A Teleki Oktatási Központ Tündérkert csapata, miután megnyerte az általános iskolás korosztály erdélyi elôdöntôjét, december 2-án Nyíregyházán magyarországi csapatokkal mérkôzött a középdöntôn, ahol az erdélyi gyerekek újra gyôzelmet arattak. Ezzel bejutottak a kecskeméti döntôbe, mely a Kodály-év zárórendezvénye volt. A zsûri elnöke Szônyi Erzsébet zeneszerzô volt, a zsûri tagjai pedig az erdélyi és magyarországi zenei élet kiemelkedô személyiségei: Csengery Adrienne operaénekes, Demény Attila zeneszerzô, Eôsze László zenetörténész, dr. Ittzés Mihály zenetudós. A díjkiosztás Kodály Zoltánné jelenlétében zajlott. A döntôn a szovátai és nyárádmenti gyerekek harmadik helyezést értek el 117 ponttal, oly módon, hogy az elsô helyezett 119, a második 118 pontot kapott. Különdíjként a Magyar Állami Operaház által felajánlott, látogatással és ifjúsági elôadással összekötött kétnapos budapesti tartózkodást nyert a csapat.

A Tündérkert csapat tagjai: Lokodi Anna (7. o.), Salat Csilla (8. o.) – Mikháza; Jakab Erzsébet (7. o.) – Szováta; Orbán Csaba (8. o.), Balla Erzsébet (7. o.), Bereczki Éva (7. o.) – Jobbágytelke. Felkészítôik: Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera, négy éve Szovátán és a Felsô-Nyárád mentén mûködô önkéntes zenepedagógusok.

Ugyanakkor zajlott le a középiskolások versenye is, ahol a hat döntôbe jutott csapat közül három (!) erdélyi volt. Ezen a vetélkedôn a marosvásárhelyi Bolyai Líceum csapata a második helyezést ért el. Emellett elhozta a legjobb határon túli versenyzôknek járó különdíjat.

Geréb Éva

Negyedik alkalommal tartottak megyeközi szimpóziumot a maros- vásárhelyi 2-es számú Integrált Oktatási Központban december 14-én, az integrált oktatási központokban speciális nevelést igénylô gyerekek kilátásairól, lehetôségeirôl. Târgovistetôl Magyarláposig, Vöröstoronytól Felsôvisóig, Kolozsvárról, Régenbôl, Marosvásárhelyrôl egyetemi tanárok és egyetemisták a Dimitrie Cantemir egyetemrôl 58 dolgozatot mutattak be a plénumban és a szakokon.

Ezúttal a Maros Megyei Tanács, a Maros Megyei Tanfelügyelôség, a Maros Megyei Tanítók Háza, valamint a Dimitrie Cantemir Egyetem voltak a szimpózium védnökei.

Iolanda Catinean szaktanfelügyelô, fôtanfelügyelô-helyettes nyitotta meg a szimpózium munkálatait, bemutatva a megye speciális oktatásának eredményeit, majd Nagy Edit, a Tanítók Háza igazgatója méltatta a szimpózium lényegét és fontosságát.

A referensek a plénumon és négy szakon mutatták be dolgozataikat:

Pszichológia, beszédhibák kezelése; Pszichopedagógia; Fejlesztôpedagógusok; Pszichopedagógia.

Érdekes és hasznos volt ez a szimpózium is, akár az elôbbiek. Sok tartalmas, tudományos igényességgel összeállított dolgozatot láttunk, hallottunk.

Megosztottuk tapasztalatainkat, kisebb-nagyobb gondjainkat, elégtételeinket.

Dicséret illeti a rendezôket, az 1-es, 2-es marosvásárhelyi, a 3-as régeni, Integrált Oktatási Központ munkatársait, akik ezúttal is méltó házigazdáknak bizonyultak.

Tövissi Antal fejlesztôpedagógus

Az önök egyik cikke kapcsán írok, címe: Fûtetlen lakásban tölti a telet egy idôs házaspár.

Az 1-es lakrész tulajdonosa én vagyok, Máthé Réka, Luca Rozália lakik a 2-es lakrészben. Én már évek óta leváltam a fûtésrendszerrôl, a lakásomban gázkonvektorok voltak, már amikor a lakást vettem. Önök azt írják, hogy "a hölgy minôsíthetetlen hangnemmel fogadott", holott önök fogadták ôt. Ô otthon sem volt, mikor maguk érkeztek, és mire hazaért, már fényképeztek. Milyen jogon mentek be a lakásába fényképezkedni a megkérdezése nélkül? Ez felér egy kisebb magánlaksértéssel. Önök megkérdeztek egy öregurat (Kiss Jánost), aki, mint egyre nyilvánvalóbb, hol ezt állítja, hol azt. Hat fültanú elôtt kijelentette, hogy ô nem hajlandó adni egy vasat sem, "fizesse meg az állam". A 2-es lakrészben lakó hölgy, Luca Rozália már 4-szer törette fel a lakrészét, hogy a csöveket megjavíthassák, de a csövek teljes hosszúságukban megrongálódtak, nem sikerült megjavítani ôket, csak ha mindent kicserélnek és teljes hosszúságában feltörik az 1-es lakrészt is. Miután a hölgynek is megpenészedtek a bútorai és a parkettje, kérte a fûtés lezárását a további károk elkerülése érdekében. Minderre Kiss úrnak annyi volt a válasza, "Engem nem érdekel, ha maga bokáig is jár vízben, nekem fûtés kell!" Kíváncsi vagyok, hogy az én 250 lejes vadiúj bükkfa parkettemet valamint Luca Rozáliáét, ami a szemétben végezte, ki fogja megtéríteni, nem beszélve a penészes bútorainkról és falainkról, ruháinkról. Talán Kiss János megtéríti? Kötve hiszem. Kíváncsi vagyok, hogy az adott körülmények között, amikor egy nem szavahihetô öregúr kijelenti, hogy ô nem hajlandó fizetni egy vasat sem – és itt nem a parkettemrôl van szó, hanem az új fûtéscsövekrôl, meg a javítási munkálatokról –, ki az, aki télvíz idején felásatná a szobáját faltól falig, 70 cm-es mélységig a saját költségére, holott az érintettnek semmi köze a fûtésrendszerhez, csak pechjére nincs pince. Mivel a lakás saját tulajdonomban áll, jogom van megtagadni a munkálatokat. Javasoltuk Kiss úrnak a konvektorok felszereltetését, javasoltuk, hogy vigyék a fûtéscsöveket a blokkon kívül, vagy akár a lépcsôházban. Ez a fûtésprobléma megoldható a lakrészek feltörése nélkül is, de az úrral nem lehet tárgyalni.

Nekem is van egypár fotóm, kár, hogy azokra nem volt kíváncsi senki.

Máthé Réka

Szerk. megj.: Célunk mindig a hiteles tájékoztatás. Segíteni kívánunk abban, hogy a bajba jutott emberek problémája megoldódjon. Éppen ezért mentünk ki a helyszínre, hogy a panaszos is, az érintettek is elmondhassák álláspontjukat. Mint írtuk: az érintettek – az érintett, a 2-es lakrész tulajdonosa –, ahelyett, hogy szóba állt volna velünk és tájékoztatott volna, ránkförmedt. Önhöz is becsengettünk, tehát kíváncsiak voltunk az ön véleményére is, de ön nem tartózkodott otthon. Ami a lakhelysértést illeti: kaputelefonon csengettünk, kinyitották a bejárati ajtót, a földszinti lakás elôtt az ajtónyitónak bemutatkoztunk, majd behívott, mondván, nézzük meg, a csôtörés után milyen lett a lakás. A cikk végén hangsúlyoztuk, hogy az eltérô fûtési rendszerekbôl adódó problémák ezután következnek, ami a szomszédok közötti viszályon túl számos jogi kérdést vet fel. Ezek orvoslása, sajnos ennyire körülményes.

Valóban rendkívüli volt a múlt heti koncert. Horia Andreescu karmester vezénylete, konferálása elbûvölte a hallgatóságot, de még a zenészeket is.

Öröm vot látni arcukon a mosolyt, lendületes játékuk vérpezsdítôen hatott. Ehhez a zenedarabok kitûnô összeválogatása is hozzájárult. Roppant értékes volt a karmester konferálása, aki röviden bemutatta az eljátszott darabok zeneszerzôit, földrajzi, történelmi, szerelmi tájékoztatót tartva, rendkívüli humorérzékkel. Kisugárzása varázslatosan hatott.

Így kell zenekart vezetni, de fôleg konferálni, hogy minden zenekedvelô (s nem csak) megértse, mirôl is szól a zenedarab. Köszönetünket vastapsok sorozatával fejeztük ki.

Sajnálom, hogy nem brávóztam, így hangot is adhattam volna köszönetemnek, de legyen most e sorokon át a filharmónia vezérkarának is, mély tisztelettel.

Pénzes Anna, Marosvásárhely

A szászrégeni református templomban január 6-13. között egyetemes imahetet tartottak minden délután 5 órától. Az imahetet Dobos Lóránt segédlelkész szervezte meg. Meghívott igehirdetôk a 2006-ban végzett lelkipászto-rok voltak. Részt vettek: Gáspár Károly dési, Varga Szilárd józsefházai, Dávid István márkodi, Szász András nagyteremi, Nagy Attila maroshévízi, Iszlai K. Zsolt kóródszentmártoni, Kelemen Árpád marosvásárhelyi lelkészek.

Az imahét estjein egyházunk négy kórusa énekelt, a nôszövetség, a vegyes, az ifjúsági és a gyerek (furulyás) kórusok Gagyi Béla, Banga Gáspár karnagyok vezényletével.

Minden igehirdetésen szép számban vettek részt a hívek. A fiatal lelkipásztorok szívhez szólóan, bátran, hittel és buzgósággal hirdették az igét, amit kis emléktárggyal honorált Dobos Lóránt lelkipásztor. Az imahét vasárnap úrvacsoraosztással zárult.

Jenei Árpád, Szászrégen

Hogy nevessen a szív, könnyezzen a szem, fülig nyúljon a száj, és görcsöt kapjon a pocak, több mint valószínû, nemcsak ezért, hanem hogy egymással találkozhassanak és szórakozzanak – Radnóttól Magyarózdig –, Marosludasra jött sok magyar ajkú ember. Kétévestôl nyolcvanévesig óhajtották látni, hallani a Gruppen Hecc kabarétársulat parádés elôadását. A "gengszterség" fogásaitól eltelve távoztunk. Nézôk, színészek csodálatos estként fogják emlegetni. A 450 férôhelyes nézôtér ezúttal is kicsinek bizonyult.

Tóth Sándor kulturális referens

Habár már régen történt, valamikor a hetvenes évek elején, mikor elôször jártam Magyarországon, soha nem fogom elfelejteni. Kocsival mentünk, akkor még Románia gazdaságilag jobban állt, mint Magyarország. Az egyik falu végén két fiatal fiú intett, hogy vegyük fel ôket. Kicsit késôn vettem észre, hogy intettek és mire sikerült megállnom, jó 10-20 méterre voltam tôlük. Egy pár métert szaladt a két fiú, aztán lelassultak és visszafordultak. Nem tudtam mire vélni a dolgot, így hát visszamentem és megkérdeztem ôket, miért álltak meg és fordultak vissza. Elsô pillanatban egy kicsit elcsodálkoztak de utána hamarosan magukhoz tértek, mondván, hogy látták az R betût a kocsi hátán, és nem tudták, hogy Romániában tudnak magyarul is az emberek. Persze, felvettük ôket a következô faluig és útközben elmondtuk nekik, hogy Romániában, de fôleg Erdélyben és a Bánságban sokan beszélünk magyarul, lévén ez az anyanyelvünk. Sôt, Erdély nagy része magyar (akkor még az volt). Kissé hitetlenkedve hallgattak, nem tudom, elhitték-e amit mondtunk, és eléggé keserû szájízzel mentünk tovább.

Utána más magyarországi útjaim alkalmából nemegyszer történt, hogy egy-egy ember csodálkozott, hogy Romániából jöttem és tudok magyarul, hogy ott magyarok is laknak. Ez régen volt, a dicsôséges, sokoldalúan fejlett szocialista társadalom idején, mikor Romániában arra tanítottak, hogy Erdély valamikor román volt, csak a magyarok aztán elfoglalták, hogy Hunyadi János (Iancu de Hunedoara) román volt. Úgyszintén Dózsa György is (Gheorghe Doja) és még sok másra. Azzal a különbséggel, hogy egyes szülôk, nagyszülôk igyekeztek otthon arra tanítani, amit ôk is tanultak egykoron. Így hát mi két történelmet tanultunk; a hivatalosat és a valósat (szerintünk).

A helyzet fonákságára jellemzô egy történet, az én osztályomban történt meg. Történelembôl kellett rögtönzést írni, a témára már nem emlékszem pontosan, de mikor kihirdették az eredményeket, István kollégám nagyon mérges lett, mert 4-est kapott (akkor is bukójegy volt). Szó szót követett, mikor a végén István kerek perec kijelentette "hogy ez nem lehet igaz, tanár elvtárs, mert én szó szerint másoltam a könyvbôl". Az úgy is volt, csakhogy a történelemkönyv, amibôl másolt, kétéves volt, és ez alatt a két év alatt a hivatalos történelem megváltozott.

Az eset óta sok év telt el, több mint 40, az utóbbi huszonévben mind Románia, mind Magyarország felszámolta a szocializmust, a piacgazdálkodás felé fordult és haladnak elôre.

A minap olvastam egy útleírást, egy nyugat- magyarországi kiránduló írja le élményeit elsô erdélyi útjáról. Többször is elolvastam, hogy jól értem-e, mert az illetô egy kicsit elcsodálkozott, hogy Erdélyben, de fôleg Székelykeresztúron mindenki beszél magyarul. Ez valahogy úgy tûnik nekem, mintha valaki Bécsbôl hazajövet elcsodálkozva mondaná, hogy ott németül beszélnek az emberek.

Az még megmagyarázható, hogy minket miért tanítottak Erdély román eredetére, de hogy Magyarországon miért nem tanították, hogy igenis, létezik egy Erdélynek nevezett tájegység, ahol magyarok laknak (sajnos, egyre kevesebben), akik magyarok, még ha székelyeknek is nevezik magukat, arra nem találok magyarázatot. Errôl jut eszembe, sógornôm mesélt egy történetet, 2004-ben történt, mikor egy érettségi bizottság tagja volt. A vizsgázó leánykát megkérdezték, hogy ha találkozik egy székely emberrel milyen nyelven beszél vele. A leányka nem tudta a választ. Ez történt anno Domini 2004-ben, valahol Magyarország keleti részén.

Fodor Lajos

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.

Kézilabda Európa-bajnokság

A könnyes búcsúk napjának is titulálhatnánk a norvégiai kontinensviadal csoportmérkôzéseinek utolsó játéknapját – már nem küzd tovább az olimpiai kvalifikációért a cseh, a szlovák, a fehérorosz és az orosz nemzeti együttes. Utóbbi fájlalhatja leginkább a kiesést, hisz csak
egyetlen gólon múlt a versenyben maradás. Egyetlen találatra vagy esetleg kettôre lett volna szükség ahhoz, hogy ma ne a montenegróiak, hanem az oroszok játsszanak a szlovénokkal. Ehhez viszont döntetlen helyett gyôzni kellett voln