Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap Marosvásárhelyen elítélôen nyilatkozott a politikai osztályról, amely másodrendû problémákkal, saját belsô konfliktusaival foglalkozik, nem a társadalom valós problémáival, mint például az árak, a nemzeti valuta gyengülése, az oktatás és a tanügyi reform helyzete, az energiakérdés, decentralizáció vagy akár az egyéni választókörzetes szavazás.

Hangsúlyozta, hogy ezek a problémák mind sokkal fontosabbak, mint az igazságügy-miniszter kinevezése miatt az államfô és a miniszterelnök között két hete tartó konfliktus.

Nevetséges helyzet

Lassan nevetségessé válik a helyzet, ami azt bizonyítja, hogy a politikai osztály nem kezeli prioritásként a társadalom reális problémáit, mondta Markó.

"Nem értem, mi történik a politikai életben. Megdöbbent, hogy 2008-ban, a kommunista diktatúra bukása után 18 évvel még mindig egy szekustiszt vagy egy volt káderes osztályzata alapján véleményezik egy közéleti személyiség tevékenységét. A vak politikai hadakozásba bármilyen eszközt bevetnek, bevonják a kommunista rezsim felelôs tisztjeit, párttitkárait", jelentette ki, hozzátéve: bár köztudott, hogy voltak vitái, konfliktusai Monica Macoveijel, sem az ô, sem Norica Nicolai esetében nem ért egyet azzal, hogy ’89 elôtti káderesek osztályzatai alapján ítéljék meg ôket.

"Nem kellett volna egy kalap alá venni ôket"

Az államelnök azzal, hogy egy kalap alá vette a nyolc minisztert, akik ellen a bûnvádi eljárás beindítását kérte, a kormány iránti megvetését mutatta ki, s azt a benyomást akarja kelteni, hogy "a nyolcak egy bandába tartoznak", holott különbözô esetekrôl van szó. Hozzátette: "az elnöknek alkotmányos joga, sôt kötelessége is, hogy ha az ügyészség kéri, zöldutat adjon az ügy lefolytatásának, de a módszerrel nem értek egyet", mert fontos tisztségekrôl van szó, s egyenként kellett volna megindokolnia a lépését. Újságírói kérdésre, hogy a minisztereket különleges elbánásban kellene-e részesíteni, az RMDSZ elnöke azt válaszolta, hogy nem, a törvény elôtt mindenki egyenlô, de mégiscsak fontos funkciókról van szó...

Markó szerint a kialakult helyzet egyik oka, hogy "rossz az Alkotmányunk, rosszak a törvényeink nagyon sok szempontból, mert értelmezhetôk, rosszhiszemûen is értelmezhetôk. Az államelnök úgy értelmezi, hogy az Alkotmány neki minden hatáskört megad, a kormány is így értelmezi, a parlament értelmezi, ahogy akarja". Véleménye szerint "alapvetôen csak alkotmánymódosítással meg hasonló reformintézkedésekkel lehet ezeket a kérdéseket kezelni". Azonban a jelenlegi parlamenttel nem lehetne módosítani, mert a módosításhoz kétharmados többségre van szükség. Jelenleg esetenként össze lehet hozni egy konjunkturális többséget, de közös koncepciót kialakítani nem lehet.

"Nem a kormány feladata a törvényhozás"

A kérdésre, hogy szerinte mit kellene módosítani az Alkotmányban, elsônek az állami intézmények közötti kapcsolatok szabályozását, a hatáskörök körülhatárolását említette, mert, mint mondta, ennek a hiánya vezetett a jelenlegi steril vitákhoz, konfliktusokhoz. Ugyanakkor megvonná a kormánytól a sürgôsségi kormányrendeletek kibocsátásának a lehetôségét, mert "a törvényhozás nem a kormány feladata". Rámutatott, hogy az alkotmánymódosítás még nehézkesebbé tette a törvényhozást, mert azzal, hogy hol az alsóház, hol a szenátus mondja ki a végsô szót egy törvényrôl, "elvész a felelôsség", s ha egyik sem tudja megoldani, a kormány egy sürgôsségi rendelettel megoldja. "Én az egykamarás parlament híve vagyok, illetve annak, hogy a kormánytól meg kell vonni a sürgôsségi kormányrendeletek kibocsátásának lehetôségét".

"Zavaros" tanügyi törvénytervezet

Az oktatási törvénytervezetrôl azt mondta, probléma, hogy ez a tervezet – de ez évek óta így szerepel a különbözô tanügyminiszterek elképzelésében – az egyetem elôtti oktatásra vonatkozik, s van egy tervezet, amely az egyetemi oktatásról szól. "Eddig egy törvényben szerepelt mindkét probléma, és véleményem szerint ennek továbbra is így kellene lennie. Az oktatási rendszerünk egységes egész kell legyen, azon belül persze az elemi oktatásnak, szakoktatásnak, középiskolai oktatásnak, egyetemi oktatásnak megvannak a sajátos problémái. De ezt egy tervezetbe kellene belefoglalni".

Eddig fôleg a kisebbségi oktatásról beszélt az RMDSZ, jelentette ki, de az RMDSZ-nek kötelessége hozzászólni az oktatási reform egészéhez, fôleg mert "jelenleg eléggé zavaros, hogy mit akarnak, akik a törvénytervezetet kidolgozták". Teljesen átdolgozták az oktatási rendszert, de az oktatás tartalmáról "vajmi keveset szólnak, s még mindig nem eléggé gyermekközpontú, tanulóközpontú ez a törvénytervezet" – jelentette ki Markó Béla.

A szövetségi elnök bejelentette, hogy a sajtótájékoztatót követô Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) ülésén a helyhatósági választások stratégiáját s a polgármester- és tanácsosjelölés kritériumrendszerét tárgyalja meg. Ezeket a kritériumokat a jövô hét végén a Szövetségi Képviselôk Tanácsa foglalja határozatokba. Mint mondta, a jelöltállítás során figyelembe veszik a felmérések mutatóit, de küldöttgyûléseken, közgyûléseken, megyei konferenciákon állítják össze a jelöltlistákat. Ezeket legkésôbb március közepéig véglegesítik.

Rendôrségi források szerint csütörtökön a marosvásárhelyi rendôrök elfogták azt a hat 16-20 év közötti fiatalt, akik munkatársunk, Benedek István ellen elkövetett rablótámadás gyanúsítottjai. A rendôrség tegnap 29 napra szóló elôzetes letartóztatási parancsot kért a gyanúsítottak ellen.

A megyei tanács kezdeményezésére Lokodi Edit tanácselnök csütörtökön találkozott a marosvásárhelyi Transilvania repülôtér igazgatótanácsi tagjaival, akikkel a repülôtér rövid távú fejlesztési stratégiájáról tanácskozott. A megbeszélésen megyei közgyûlési képviselôk is részt vettek. A repülôtér vezetése által bemutatott fejlesztési terv mind a mûszaki, beruházási, mind pedig az utasforgalomra koncentrál, mintegy 5 millió euróra becsülve a fejlesztésekhez szükséges összeget. A megbeszélésen felmerült megoldásokhoz a finanszírozást egyrészt a megyei önkormányzat büdzséjébôl, másrészt a központi költségvetésbôl illetve pályázati alapokból biztosítják, ami lehetôvé teszi, hogy a Transilvania repülôtér a térségben versenyképes maradjon azokkal a röpterekkel szemben, amelyek 2007- ben több tízmillió eurót költöttek fejlesztésre.

Aktuális

Miközben lejárt a felmérô dolgozatokkal kapcsolatos óvások idôszaka is, s a 433 elégedetlen diákból 288-nak a dolgozatát értékelték újra megyénkben a javító bizottságok, továbbra is maradtak elégedetlen tanulók és szülôk. Lehetséges, hogy nagyon kevesen vannak, akik érintettek, de úgy érzik, hogy nem biztosítottak társaikkal egyenlô esélyt számukra. Amint a panaszosok szavaiból kiderül, azoknak a tanulóknak, akik 9,51-et kaptak a dolgozatra, nem emelték a jegyét akkor sem, ha azt esetleg mégis megérdemelték volna. Hasonlóképpen történt azokkal a VII.-VIII.-os diákokkal is, akik 4,50 és 4,99 közötti pontszámot értek el. A jól teljesítôk azért keseregnek, hogy a naplóba ugyan tízest írtak be, de amikor majd összeadják a jegyeket, akkor a százalékos eredményt veszik alapul. Ami azzal járhat, hogy a számítógépes elosztás során esetleg nem nyernek felvételt az áhított középiskolába. A másik táborba tartozók amiatt keseregnek, hogy 4,99-es jeggyel, amit az oktatásügyben szinte mindig felkerekítettek ötösre, részt kell venniük a februári pótfelmérésen.

Akik az értékelés módszertanát kidolgozták, miért csak 0,50 százalékos eltérés esetében emelik meg a jegyet, holott az érettségin és a kisérettségin is másképpen jártak el? – hangzott el a kérdés. Bagatell – mondják mások a fenti kifogásokra, s véleményük szerint inkább azzal kellene törôdni, hogy voltak iskolák a megyében, ahol a sorozatos tízes dolgozatok a felügyelô tanárok túlzott segítô szándékáról árulkodnak, ami még annyira sem kedvez az esélyegyenlôségnek.

Bár bevezetésekor megváltásként hirdették meg, a nagy hajrá lejártával úgy tûnik, hogy az úgynevezett egységes dolgozatok végül is nem vívták ki sem a szakma, sem a diákok egyértelmû elismerését. A tanárok egy része azt kifogásolja, hogy nem sikerült tanítványaik színvonalának megfelelô ütemben haladni és kellôképpen begyakorolni a tananyagot, mert lemaradtak volna a dolgozatban szereplô tételeket illetôen, ezért lettek gyengébbek az eredmények. A szülôk pedig úgy vélekednek, hogy a hetedikes diákokat korai még az egységes dolgozatírással járó fokozott izgalmaknak kitenni. Mire megszokják, mire végeznek, már életbe lép az új tanügyi törvénytervezet, amely szerint a középiskolák felvételi vizsgát szervezhetnek, ami lehetôséget nyújthat arra, hogy a diákok képességeit a választott szakból is ellenôrizzék.

Abban mindenképpen igazuk van, hogy a gyerek nem játékszer, akit hol vizsgáztatunk, hol dolgozatírásra kényszerítünk, hol pedig felvételiztetünk az egymást váltó kormányok és oktatásügyi miniszterek kénye-kedve szerint. A sok kísérletezés után ideje lenne egyetértésre jutni a romániai oktatásügy alapvetô irányvonalainak a meghatározásában, amiért a szakmai szervezetek, szakszervezetek is egységesebben kellene kiálljanak. Az eddig tapasztaltnál erélyesebben!

Jelentôs mértékben visszaszorult a világon a demokrácia 2007-ben – állapította meg a szabadság és a demokrácia helyzetérôl szerdán közölt világjelentésében a Freedom House. A demokrácia terjedését világszerte támogató független, nem kormányzati amerikai szervezet értékelése szerint a világ államainak egyötödében történt visszaesés.

A politikai és a polgári jogok érvényesülését minden egyes országban külön-külön vizsgáló és osztályozó szervezet szerint a legsúlyosabb visszalépés Dél-Ázsiában volt, de jelentôs hátramozdulás történt a volt Szovjetunió területén, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A kedvezôtlen folyamatok olyan nagy és politikailag fontos államokat érintettek, mint Oroszország, Pakisztán, Kenya, továbbá Egyiptom, Nigéria és Venezuela. Ezen országok negatív fejleményeinek rossz hatása volt regionális és globális szinten.

Több országban, például Egyiptomban és Pakisztánban az önkényuralmi rezsimek a demokratikus ellenzék, a civil társadalom és a független sajtó elfojtásával törekedtek megszilárdítani hatalmukat. Több piacorientált autokráciában és energiahordozókban gazdag diktatúrában – közöttük Oroszországban, Iránban, Venezuelában és Kínában – nem tisztelték a gyülekezés szabadságát. A Freedom House megállapította: az utóbbi években, különösen az ukrajnai 2004-es "narancsos forradalom" óta a világ legnagyobb súlyú önkényuralmi rendszereiben visszaszorították a demokráciát. Ennek eszközei azonban változtak. Már döntôen nem az egykori zsarnoki rezsimek durva technikáit – gyilkosságot, bebörtönzést és számûzést – alkalmazták. Jogi akadályokat emeltek, adóvizsgálatok, bürokratikus korlátozások és egyéb eszközök révén némították el a politikai változást követelô ellenzéki pártokat és a civil társadalmat.

Oroszország, Venezuela és Irán, valamint más államok többnyire a külsô erôk elleni védekezéssel indokolták a megszorításokat. A külsô erô általában az Egyesült Államok volt, amely az elnyomó rezsimek szerint beavatkozott más államok belügyeibe az ellenzéki erôk, emberi jogi csoportok és nem kormányzati szervezetek támogatásával. A jogkorlátozó intézkedések célpontja valójában a demokráciát elômozdítani igyekvô belsô ellenzék volt, amely tisztességes választásokat, ôszinte kormányzást, kisebbségi jogokat, a nôknek egyenjogúságot és szólásszabadságot követelt.

Néhány kivételtôl eltekintve Észak-Amerika és Nyugat-Európa országai kapták a legjobb minôsítéseket. A bevándorlás erôsödésére adott téves reagálások ugyanakkor rávilágítottak a demokratikus rendszerek súlyos tökéletlenségeire, különösen Nyugat-Európában.

A világon 90 országot minôsített a Freedom House szabadnak és 60-at részben szabadnak. Utóbbiakban csak részlegesen érvényesülnek a politikai és polgári jogok, gyakori a korrupció, gyenge a jogállamiság, az etnikai és vallási kisebbségek nem lélegezhetnek szabadon és a pluralizmus álarca mögött egyetlen párt uralja a politikai rendszert. A nem szabad kategóriába tartozik 43 ország, ahol hiányoznak az alapvetô politikai jogok, és a fontos polgári jogokat rendszeresen, széles körben megsértik. A Freedom House 1972 óta állítja össze a politikai és polgári jogok érvényesülésérôl szóló éves világjelentéseit.

Ma már valószínûleg Európa jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az Egyesült Államok biztonságára nézve – mondta szerdán a BBC-nek az amerikai belbiztonsági miniszter, aki szigorításokat helyezett kilátásba az Európából Amerikába utazók ellenôrzésében. Michael Chertoff a BBC televízió amerikai hírszolgálatának adott interjúban azt mondta: a terroristák célpontnak, de egyre gyakrabban támadások kiindulópontjának is tekintik Európát.

Chertoff különösen aggasztónak nevezte, hogy emelkedik Európában a "hazai neveltetésû" – vagyis nem külföldrôl beszivárgott, hanem az európai országokban született és nevelkedett – terroristák száma.

Az ilyen terroristák által elkövetett támadások között említette az amerikai kormánytisztviselô a madridi vonatrobbantásokat és a Londonban elkövetett öngyilkos merényletsorozatot, amelyeknek nagyon sok halálos áldozatuk volt a polgári lakosság körében.

A miniszter szerint az Egyesült Államoknak ezért fokoznia kell azon beutazók biztonsági ellenôrzését, akik a nem vízumkötelezett EU-tagállamokból – köztük Nagy-Britanniából – érkeznek Amerikába.

Chertoff nem részletezte e tervezett szigorítások mibenlétét, de kijelentette: az Egyesült Államok biztonsági helyzete a már eddig életbe léptetett ellenôrzési rendszerek – például a belépôk ujjlenyomatának kötelezô rögzítése – révén is "nagyon sokat javult" az elmúlt években.

A miniszter szerint jelenleg csaknem kétszer annyi határôr szolgál az Egyesült Államokban, mint öt-hat évvel ezelôtt, és a szárazföldi határokon "több száz mérföldnyi kerítés épült ki".

A brit sajtó már korábban nem hivatalos értesüléseket közölt arról, hogy amerikai kormánykörökben – fôleg a brit állampolgárságú iszlám szélsôségesek által 2005 júliusában elkövetett londoni merényletek óta – a brit vízummentességet különösen aggályosnak tekintik, és állítólag Washingtonban felvetôdött a brit állampolgárok vízumkötelezettségének visszaállítása is, bár ezt hivatalosan egyik országban sem erôsítették meg.

Jelenleg évente 6,5 millió brit utazik az Egyesült Államokba, zömük turistaként, és ha tartózkodásuk nem haladja meg a 90 napot, beutazásukhoz nincs szükségük vízumra. Több korábbi brit sajtójelentés szerint azonban sok amerikai kormányzati és törvényhozási illetékes úgy véli: Nagy-Britannia most már nagyobb biztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, mint Afganisztán, Irán, vagy Irak.

A brit kormány épp az idén vezette be a kötelezô ujjlenyomatvételt minden olyan külföldi esetében, akinek vízumra van szüksége a nagy- britanniai beutazáshoz. Az ujjlenyomat-vételi kötelem 133 ország állampolgáraira – a világ teljes lakosságának háromnegyedére – vonatkozik.

Az ujjlenyomatot már a vízum kiadása elôtt rögzítik a brit diplomáciai képviseleteken.

(MTI/Reuters) Nicolas Sarkozy köztársasági elnök egyre gyakoribb, az Istennel és a vallással kapcsolatban tett magasztaló megjegyzései heves vitát váltanak ki Franciaországban: bírálói azzal vádolják az államfôt, hogy megsérti az egyház és az állam szétválasztásának az elvét.

A tabuknak fittyet hányó Sarkozy, akinek mozgalmas szerelmi élete hetekig foglalkoztatta a médiát, szakított a francia elnökök vallási kérdésekben tanúsított hagyományos visszafogottságával, amikor karácsony elôtt egy római bazilikában mondott beszédében Franciaország keresztény gyökereit emlegette.

Hétfôn Rijádban Sarkozy "a valaha ismert egyik legnagyobb civilizációként" dicsérte az iszlámot, és úgy beszélt szaúdi vendéglátóiról, mint akik "az iszlám alapvetô értékeihez fordulnak, hogy a harcoljanak az azokat tagadó fundamentalizmus ellen". Egy olyan monarchia dicsérete, amely az iszlám szigorú változatát propagálja, és ahová a francia elnök jövedelmezô exportszerzôdések nyélbeütésére érkezett, az utolsó csepp volt a pohárban bírálói számára. Francois Hollande szocialista pártvezetô szerint az elnök ezzel megsértette az egyház és az állam szétválasztásának elvét.

"Ez ideológiai álláspont, amellyel a vallást francia termékek, így polgári célú atomerômûvek muzulmán országoknak való eladására használja fel" – füstölgött az ellenzéki vezetô. Jean-Louis Debré vezetô gaulle-ista politikus, az alkotmánytanács feje egyenesen megdorgálta az államfôt, mondván, hogy az állam és az egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény megfelelô, és "helyes lenne biztosítani, hogy ne boruljon fel az általa elôírt egyensúly". A vallás kérdésében Sarkozy szakított a francia hagyománnyal, amelynek értelmében a hit kizárólag az egyén magánügye. Ez az 1905- ös törvénnyel kezdôdött, és egyfajta politikai korrektségbe torkollott, amelynek értelmében tabu a vallást belekeverni a közügyekbe.

Az elnök ezt negatív világiasságnak nevezi, és pozitív világiasságot szeretne, amely értékeli a hit keltette reményt és lehetôvé teszi a vallási alapú közösségek állami támogatását. A vita szerdán lángolt fel a nemzetgyûlésben. A szocialista Jean-Glavary a Szaúdi Arábiában elhangzott Sarkozy-nyilatkozat kapcsán megjegyezte: "Egy olyan beszéd, amelyben Istent nem minden oldalon, de minden sorban emlegetik, alapvetô problémát jelent a köztársaság számára".

Bár az 1905-ös törvény célja a római katolikus egyház hatalmas befolyásának korlátozása volt Franciaországban, az egyházi vezetôk fenntartással fogadnak minden olyan reformot, amely megváltoztatná a status quót és felébreszthetné az antiklerikális mozgalmakat. A nyolcmilliós muzulmán kisebbség viszont támogatná a reformokat, amelyek révén támogatást kaphatnának mecsetek építéséhez és az imámok képzéséhez. A kétszeresesen elvált államfô magát olyan "katolikus kultúrájú" embernek tartja, aki ugyan nem sûrûn jár templomba, de nagyra értékeli azt az erkölcsi és szociális szerepet, amelyet az egyház a társadalomban játszhat.

"Van, aki hisz, és van, aki remél" – mondta Sarkozy a római Lateráni Szent János bazilikában. "A köztársaság érdeke, hogy sok olyan férfi és nô legyen, aki reménykedik" – tette hozzá.

Lapvélemény

Tanácstalanság Bochumban címmel részletes tudósításban számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) csütörtökön a Nokiának arról a tervérôl, hogy a magas költségekre hivatkozva bezárja bochumi mobiltelefon-gyárát és a termelést Romániába és Magyarországra telepíti át.

A tekintélyes konzervatív napilap külön keretes írásban ismertette a magyarországi helyzetet, kiemelve: Magyarország a rendszerváltozás óta sikerrel csábította a külföldi vállalatokat. A magyar bruttó nemzeti termék több mint a felét idôközben külföldi vállalatok állítják elô – írta az újság, hangsúlyozva: a németországi vállalatoknak ebben kiemelkedô szerepük van, a külföldi közvetlen beruházások egyharmadát német vállalatok hajtották végre.

Hasonló – keretben elhelyezett – tudósításban ismertette az újság a romániai helyzetet is, "Románia – olcsó, de korrupt" címet adva a beszámolónak.

Az újság utalt arra, hogy Romániában rendkívül erôteljes a gazdasági növekedés,s az elkövetkezô két évben is hasonló ütem várható. A FAZ tudósított arról is, hogy Bukarest az EU-ba történt belépése óta jelentôs korszerûsítési támogatásokhoz jutott, s 2008-ban pedig az uniótól mintegy 3 milliárd euróhoz jut.

A FAZ a beruházási döntések esetében a még mindig alacsony bérszintet meghatározónak nevezte, ugyanakkor hozzátetette: a legalacsonyabb bérek tekintetében már régóta nem Románia áll az elsô helyen. Az újság szerint különösen a külföldi beruházók számára korábban vonzó cipô- és textiliparban emelkedtek idôközben a bérek olyan mértékben, hogy számos üzem Ukrajnába vagy a távol-keleti térségbe helyezte át telephelyét.

Románia legnagyobb problémái között a lap a hatalommal való visszaélést, a korrupciót, valamint az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén történô visszaéléseket említette.

A közeljövôben sor kerül egy jogszabály kidolgozására, amely értelmében megadóztatnánk a biológiailag nem lebomló mûanyag tasakok forgalmazását. Az adót a forgalmazóknak kell kifizetniük – közölte Korodi Attila miniszter január 18-án, a környezetvédelmi szférában tevékenykedô civil szervezetekkel tartott találkozót követôen, Bukarestben. A beszélgetés keretében a 2008-as év környezetvédelmi prioritásairól tárgyaltak.

– Egy román állampolgár évente 250 mûanyag zacskót használ, és ezt csak 20 percig. Egy biológiailag nem lebomló mûanyag zacskó élettartama akár 100 év is lehet– hallhattuk a minisztertôl.

A zöldtárca vezetôje a továbbiakban néhány világszerte használt eszközzel példázta a biológiailag nem lebomló mûanyag zacskók használatának szabályozását: egyes országok figyelemfelkeltô kampányok segítségével próbálják tudatosítani a lakosságban, hogy használatuk káros a környezetre, máshol megadózzák a forgalmazásukat, vagy akár be is tiltják. Románia esetében a forgalmazás megadóztatását szeretnék bevezetni, és ezzel arra bátorítani a forgalmazókat, hogy helyettesítsék papírból, biológiailag lebomló mûanyagból vagy textilrostból készült tasakokkal.

Korodi hangsúlyozta, a jogszabály érvénybe lépése elôtt még számos elemzést kell elvégezni, és egyeztetni kell mind a forgalmazó, mind a termelô cégekkel, sôt a Gazdasági és Pénzügyminisztériummal is: ugyanakkor szeretnék, ha a jogszabály 2009-tôl már érvénybe lépne.

A környezetvédelmi miniszter elmondta, ezenkívül jogszabályt fognak kidolgozni az építkezési és a veszélyes hulladékokra is. 2008-ban négy alkalommal szeretnék megszervezni az országos lomtalanítási napokat: április 5-én és május 3-án nagyvárosokban, szeptember 6-án és október 4-én vidéken is begyûjtik az elektromos és elektronikai hulladékokat.

– Tudatában vagyunk annak, hogy ez a négy alkalom nem elégséges az elektromos és elektronikai hulladékok problémájának megoldására – fogalmazott Korodi – viszont tudatosítja az emberekben, hogy nem egészséges otthon elraktározniuk ezeket a hulladékokat.

Az utóbbi idôben egyre többen keresik fel a szerkesztôséget és a kárpótlási ügyekben illetékes hivatalokat az egykor kulákoknak nyilvánítottak kárpótlása ügyében. Az érdeklôdésre az ad okot, hogy az egyik Hargita megyei napilap 2007 áprilisában információkat közölt a kulákok kárpótlásával kapcsolatban, azonban ezek tévesnek bizonyultak. A pontos tájékoztatás érdekében Kerekes Károly parlamenti képviselôhöz fordultunk, tisztázza a kérdést olvasóink számára.

– A Hargita megyei újság egyértelmûen téves információkat közölt a kommunizmus üldözötteinek kárpótlására vonatkozó 118/1990. számú törvényrendeletet kiegészítô jogszabályra hivatkozva. Az újságcikkben a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének helyi munkatársa tévesen fogalmazott és azt állította, hogy a kommunizmus áldozatának számító volt kulák vagy hozzátartozója igényelheti a jóvátételt. Továbbá azt is elmondta, hogy ezzel a lehetôséggel több százan éltek, s újabb igénylôket várnak, lévén, hogy az igénylés nincs határidôhöz kötve. A nyilatkozó felhívta a figyelmet, hogy a kulákságot igazoló iratokat be kell szerezni és be kell nyújtani a nyugdíjpénztár mellett mûködô bizottsághoz. Ez a szintén téves információ sok embert útnak indított, és arra késztetett – Maros megyében is –, hogy a szóban forgó igazolásért az állami levéltárhoz forduljon. Ez fölösleges idôtöltés és kiadás.

– A Hargita megyei napilap a cikk megjelenését követô második nap pontosítást közölt, azonban ez, úgy látszik, elkerülte az érintettek figyelmét.

– Így szokott történni, a köztudatban rögzült az információ, miszerint a néhai kulákoknak alanyi jogon jár a kárpótlás. Errôl szó sincs, csak abban az esetben, ha valamilyen jogsérelmet szenvedtek. A kárpótlás kapcsán említett 118. számú törvényrendelet 17 évvel ezelôtt, 1990-ben lépett hatályba. Semmi új nincs a nap alatt, a jogszabály értelmében kárpótlásban részesülnek mindazok, akik a kommunista diktatúra politikai üldözöttei voltak. Ez a jogszabály tételesen sorolja fel, hogy kiknek jár a kárpótlás. Ide tartoznak a bebörtönzöttek, az elmegyógyintézetbe kényszerített beutaltak, a kilakoltatottak, a deportáltak, kényszerlakhelyre költöztetett és orosz fogságba hurcolt személyek. Ha a szóban forgó kategóriák között voltak kulákok is, akkor ezek az igazolható meghurcoltatás és üldöztetés miatt kapják a kárpótlást és nem pusztán azért, mert kulákok voltak.

A pedagógia válságáról

(Folytatás január18-i lapszámból)

Pont az i-re

A törvénytervezetek lényege az lenne, hogy megoldják a válságpontokat. Biztosítsa a tanárok társadalmi megbecsülését, erôsítse az iskolák önrendelkezési jogát, megoldja a diákok túlterhelését, biztosítsa a munkakörülmények javítását, a minôségi oktatás alapfeltételeit, biztosítsa a minket különösen érintô kisebbségi oktatási rendszer feljavításának, önálló kifejlesztésének a lehetôségét. Ez utóbbira vonatkozóan a törvénytervezet kimondja, hogy ott, ahol kisebbségi nyelven is folyik a tanítás, az iskolavezetésben a kisebbségi nyelvet ismerô, illetve kisebbségi tanerôk részarányosan lehetnek képviselve.Vagyis nem egyenlô arányban. Így a döntésekben semmi esélyük nincs. Hasonlóképpen hatékony lenne, ha a megyei tanfelügyelôségeken a kisebbségi oktatásnak önálló hivatala lenne, külön vezetôséggel. Nincs megoldva teljesen a román nyelv alternatív oktatásának kérdése a kisebbségi oktatásrendszerben. Ezek szerint gyerekeink továbbra sem kerülhetik el a túlterhelt iskolai programot.

Egy lehetséges megoldás

Induljunk ki abból, hogy egy törvény akkor hatékony, ha azt gyakorlatba lehet ültetni és valóban elôremozdítja, leülepíti a fájó és kibírhatatlan állapotokat, melyek a hazai oktatási rendszerre jelenleg jellemzôk. Elsô lépésként a tanév és a vizsgaidôszakok szerkezetét, beidôzítését kellene megváltoztatni, már a következô tanévtôl. Így az iskolai oktatás szeptember elsején kezdôdne és június 15-ig tartana. A végzôs osztályok egy hónappal hamarább befejeznék a tanévet és már májusban megkezdôdhetnek a felvételi és az érettségi vizsgák. Ezek lebonyolítását minden iskola meg tudná oldani a tanítási program átrendezésével. Az érettségi vizsgatantárgyak számát le kellene eggyel csökkenteni, a második választott tantárggyal. Ezzel már indulhatna is az új tanügyi törvény módosítása.

A törvény végleges elfogadásával párhuzamosan az oktatást meghatározó alaptételeket kellene megváltoztatni, a nemzeti oktatási programokat. Ez határozza meg, milyen tantárgyakat, mibôl mennyit kell megtanítani és fôleg milyen életkorban, melyik oktatási szinten. Radikálisan kellene ezt megoldani, már a 2009-es tanévtôl, a tanítási órák számának csökkentésével, az átadásra kerülô tananyag mennyiségi csökkentésével. Ehhez kezdetben nem is kellene átírni a tankönyveket, csak ki kellene jelölni a megtanítandó tananyagrészt. Ez talán önmagában megoldaná a diákok túlterhelését, ezzel együtt a tanítás hatékonyságának a növelését, a sikerélmény biztosítását a diáktársadalomban. Hasonlóképpen megoldható lenne a differenciált és alternatív oktatás kivitelezése, kialakítva az alapszintû, közepes és tehetségápoló osztályokat, iskolákat. Második lépésben a teljes tankönyvkészlet átírása következne, ráhangolva az oktatási programokra, kerülve az akadémiai részletezést, megadva az alapinformációkat, lehetôséget adva a tanárnak, hogy a gyerekek szintjéhez viszonyítva oktasson és osztályozzon. Nem is szólva arról, hogy több idô jutna a nevelésre is.

Mindezt kétéves fokozatban meg lehetne oldani. Végül igencsak nehéz bármit is a gyakorlatba ülteni, ha nincsenek meg rá a feltételek. Folytani kell az iskolák fejlesztését célzó minisztériumi támogatásokat, de gondolkodni kell új iskolák és iskolai épületrendszerek, diákotthonok építésében is. Ha pénz kerül erre, egy év alatt felépül egy iskola.

Mindezek után érthetô, hogy a két törvénytervezet megvitatása nagyobb érdeklôdést váltott ki tanári körökben, mint valaha. Sok javaslat és hozzászólás van elôkészületben. Orvoslást találni minden kérdésre nem lehet, mert idôre van szükség, ugyanakkor most van a lehetôség arra, hogy értékeljünk és megoldásokat keressünk. A gyerekek érdekében.

Marosvásárhelyen, a Víkendtelepen, a korcsolyapálya közvetlen szomszédságában olimpiai méretû 50 méter hosszú és 25 méter széles úszómedence készül. A kétmillió lejes beruházást helyi költségvetésbôl fedezik, a munkálatok kivitelezôi az Alfa Construct és Ani-Co Trade vállalatok. A medence átadásának a határideje 2008 júliusa – tájékoztatott Rodica Farcasan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal beruházási osztályának vezetôje.

Újabb bemutatóra kerül sor ma délután Marosvásárhelyen, ez esetben az Ariel Színházban, ahol úgynevezett klasszikus bábjátékra várhatunk. Barabás Olga rendezô mesélt részletesebben az új premierrôl, darabról, elôkészületekrôl. Szinte a teljes társulatot felöleli az elôadás, amely a bábtechnika miatt nagyon nehéz feladatnak bizonyult, elsôsorban fizikai szempontból. De helytállnak. A zenét Apostolache Zénó jegyzi.

– Minden évben törekszünk arra, hogy elôadásaink között legyen legalább egy klasszikus népmese is. A bemutatandó elôadás – A vitéz szabócska – esetében a Grimm testvérek meséjét választottuk. Ennek több feldolgozása van, Benedek Elek is megírta, mi az eredetit vettük alapul. Tudtommal nem csak premier lesz, hanem ôsbemutató, hiszen ezt a mesét ez a színház eleddig nem játszotta. A történethez híven arra törekedtünk, hogy igazi, klasszikus bábszínházként vigyük színre a Grimm-mesét. Nagyon szép a díszlet, gyönyörûek a bábok. Utóbbiak a Lukácsy Ildikó munkái, aki nem bábtervezô, hanem díszletfestô a Nemzetiben. Már dolgoztam vele a Valahol Szecsuánban címû elôadás kapcsán, remélem, további együttmûködés lesz a mostani bábmunkából is, szeretném, ha egyfajta házitervezônk lenne. Visszatérve az elôadásra, mindezeket azért tartom lényegesnek, mert egy bábszínházban nagyon fontos a képi világ. Ez a produkció pedig igazán szépre sikeredett, nagyon barátságos, igazi mesevilág. Már a legkisebbek, a négyévesek is látogathatják, mert egyáltalán nem félelmetes, inkább izgalmas.

– Miért a szabócskát választottad klasszikus népmeseként?

– Nem volt elôre eltervezve. A tavalyi, végzôs bábos osztály egy részének ez volt a vizsgamunkája. Megragadta a képzeletemet, folyton az járt a fejemben, hogy jó lenne színpadra vinni. Izgalmas mese, kalandokkal teli, a színház még nem játszotta… Ma délután öttôl pedig – bemutató.

Zalaegerszeg testvérváros húsztagú küldöttségét fogadta tegnap Marosvásárhely alpolgármestere, Bakos Levente. A Gyutai Csaba alpolgármester által vezetett delegáció egyrészt szakmai tapasztalatcserére érkezett a megyeszékhelyre, másrészt a két önkormányzat megmérkôzik egymással, mégpedig a focipályán.

A küldöttséget Bakos Levente, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte, a találkozón ugyanolyan népes volt a házigazdák "csapata" is: városi önkormányzati képviselôk, hivatalnokok és természetesen a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság tagjai fogadták a vendégeket. A zalaiak ezúttal elsôsorban focizni jöttek: a küldöttség fele pályára lép, a másik fele szurkol. Évente megrendezik a két önkormányzat közötti futballmérkôzést, ezáltal is erôsítve a testvérvárosi kapcsolatokat. A meccs természetesen a "barátság jegyében" zajlik majd, az eredménynek másodlagos jelentôsége van. "Utoljára 4-4 lett a mérkôzés eredménye, mi pedig megszavaztuk, hogy a vásárhelyiek gyôztek. A mostani, Marosvásárhelyen tartandó visszavágón nekünk a döntetlen is jó lesz" – mondta a Népújságnak Gyutai Csaba alpolgármester.

A két város közötti kapcsolatokra utalva Gyutai Csaba kijelentette: Zalaegerszegen alig van olyan család, akinek valamilyen kötôdése ne lenne Erdélyhez, Marosvásárhelyhez, a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaságnak nagyszámú tagsága van, a két város pedig sokat tesz a baráti kapcsolatok ápolásáért. Bakos Levente elmondta, a jókedven és szórakozáson túl a testvérvárosi kapcsolatoknak konkrét eredményei is vannak, hiszen elég az intenzív diákcserékre gondolni, közös képzômûvészeti kiállításokra, mûalkotások létrehozására. Köztudott, hogy Marosvásárhely székely kaput állított Zalaegerszegen, idén, elôreláthatólag a Zalai Napok keretében pedig sor kerül Bálint Károly szobrászmûvész Wass Albert-szobrának felállítására Egerszegen. A marosvásárhelyi tanácsra hárul ugyanakkor a megfelelô hely kijelölése és jóváhagyása egy zalaegerszegi harangláb felállítására, legkésôbb 2009-ig. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója, városi közgyûlési képviselô javasolta, a Bolyai líceum és egy egerszegi líceum között alakítsanak ki testvériskolai kapcsolatokat, ugyanakkor a két önkormányzat szakemberei mûködjenek együtt a pályázati alapok lehívása érdekében, amiben Marosvásárhelynek "nincs elég tapasztalata", illetve, hogy szervezzenek szûkebb körû szakmai küldöttségek közötti tapasztalatcseréket. Az ötletek szintjén felmerül, hogy Marosvásárhelyen is hozzák létre a testvérvárosok parkját.

Jegyzet

A marosvásárhelyi közösségi rendôrség vezetôi habozás nélkül állítják, hogy városunkban jó a közbiztonság. Így egyszerûen érthetetlen, hogy miközben túloznak a fekete ruhások tevékenységérôl, a sötétség leple alatt garázdálkodó rablóbandák forgalmasnak számító fôutakon, akár este nyolc órakor is járókelôket fosztanak ki.

Míg a városvezetôk a rendôröknek járó érdempénzekrôl meg egyéb juttatásokról szólnak, a marosvásárhelyi lakosok, akiknek adójából kifizetik ezeket, este már lassan ki se mernek lépni, hiszen jobb esetben egy maroktelefonnal vagy pénztárcával rövidülnek meg, a szerencsétlenebbek pedig egyenesen a mentôszolgálatnál köthetnek ki.

Miután maga a megyei rendôr-felügyelôség kvesztora elismerte, hogy van amin dolgozniuk a gépkocsi- feltörések és rablások megfékezése területén, jogosan háborodunk fel, amikor a vasárnapi mise ideje alatt egyetlen templom körül négy rendôr felügyel, miközben éjszakánként Marosvásárhely összes utcáján nyolc gépkocsin közlekedô és tizenkét gyalogos rendôr járôrözik. Tehát számoljunk csak. Tudjuk már, hogy a rendfenntartók egy tapodtat sem tesznek önmagukban, így az éjszakánként járôrözô párok száma tíz egy több száz utcával rendelkezô városban. Köztudott ugyan, hogy az éjszaka a bûnözôk "munkaideje" és mégsem ekkor vetik be a nagyobb rendôrállományt, hátha legalább puszta jelenlétükkel elijesztik a fosztogatásra készülôket. Szembeszökô, hogy egy teljes év alatt két személyt csípett fülön testi sértésért, kilencet pedig gépkocsifeltörésért. Hogyan is kell ezt a hatékonyságot értelmezni? Ha ezt nevezik ôk jó teljesítménynek, akkor azt jelenti, hogy ideális világban élünk, ahol a bûncselekmények száma igen csekély. Ennek ellenkezôjét azonban nap mint nap tapasztaljuk.

Marosvásárhely polgármestere örömmel könyvelte el, hogy a lakosság igenis ismeri a közösségi rendôröket. Ismerjük ugyan ôket, látjuk az utcákon, piacokon sétafikálni, iskolák környékén a padokon üldögélni, de valahogy mégsem érezzük úgy, hogy számíthatunk is rájuk.

Tehát ha biztonságban szeretnénk érezni magunkat, kövessük jó ismerôsöm példáját: gázspré nélkül egy tapodtat se tegyünk. A nyilvánvaló eredmények mellett az iméntieket is hasznos lenne megszívlelni a köz érdekében.

A fákkal és rózsákkal beültetett fôtér képe az idôk folyamán sokat változott, a mindenkori hatalom érdekeinek megfelelôen. A változás végigkísérhetô a fôtér elnevezésében is, mely volt Nagypiac, Széchenyi, Ferdinánd, újból Széchenyi, majd Sztálin, végül Rózsák tere.

A fôtéri változások a volt és a jelenlegi szobrok vonatkozásában is lemérhetôk.

– A Bodor-kút a fôtér északi részén, a jelenlegi görögkeleti székesegyház helyén állott. Bodor Péter (1788–1849) építette 1816 körül. (Errôl Keresztes Gyula közölt részletes írást lapunkban.)

– A Petôfi-emlékoszlopot, Kallós Ede (1866–1950) budapesti szobrász alkotását a város közössége állíttatta 1912-ben a fôtér északi részén, a plébániával szemben. 1919. március 28-án ismeretlen tettesek kísérletet tettek a Petôfi-relief eltávolítására. 1923-ban az emlékoszlopot a hatalom sziklaszerûvé alakíttatta át és a talapzatára az Ismeretlen Katona szobrát, Ioan Faur Schmidt alkotását helyezte el, amit 1940-ben a román hatóságok ismeretlen helyre szállítottak…

– Kossuth Lajos, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezéralakjának 3,2 m-es bronzszobrát, Köllô Miklós munkáját a fôtér északi részén állították fel 1890. június 11-én, nagy ünnepség közepette. A szobor körüli részt parkosították és pihenôhellyé alakították.

– Bem József (1794–1850), az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel származású altábornagyának 3 m magas bronzszobrát Huszár Adolf alkotta és 1880. október 17-én leplezték le. Ez volt az elsô köztéri szobor a városban.

1919–1925 között a Petôfi-oszlopon lévô dombormûvet eltávolították s a Kossuth- és Bem-szobrot ismeretlen tettesek ledöntötték. Helyükbe más szobrokat emeltek.

– Az Avram Iancu lovas szobrot 1924-ben a fôtér déli részén állították fel, majd 1940 ôszén átmenekítették Topánfalvára, s azóta az ottani fôteret díszíti. A jelenlegi lovas szobrot Florin Codre bukaresti szobrászmûvész alkotta, melyet 1978-ban lepleztek le. Avram Iancu (1824–1872) forradalmi tevékenységét itt, Marosvásárhelyen kezdte el, késôbb vezetô szerepet töltött be az erdélyi románok harcaiban.

– Az Ismeretlen Katona emlékmûve a fôtér déli részén található, Izsák Márton és Csorvássy István közös alkotása, melyet a fasizmus elleni harcokban elesett román katonák emlékére állítottak 1964-ben.

– A latinitás emlékmûvét 1924-ben avatták fel. Ez egyike annak az öt szobornak, melyet Olaszország adományozott Romániának. 1940 ôszén Tordára vitték át, majd 1991. november 30-án újra felállították Marosvásárhelyen.

– Dr. Dandea Emil szobrát 1996. augusztus 18-án leplezték le a volt görög katolikus székesegyház elôtti parkban. Alkotója Ratiu Anton bukaresti szobrászmûvész. Dr. Dandea (1893–1968) a város polgármestere volt 1922–1926, 1934–1937 között. Az ô idejében került sor a városi adminisztráció átszervezésére. A totalitárius rendszer idején politikai elítélt volt. Bukarestben halt meg, kívánságára a marosvásárhelyi görögkeleti temetôben helyezték örök nyugalomra.

– Az 1989-es forradalom hôseinek ideiglenes emlékmûvét a Gyôzelem téren állították fel Bodoni Sándor (sz. 1955), Hegyi Lajos (sz. 1964), Hidos Adrian (sz. 1968), Muntean Ilie (sz. 1959), Pajka Károly (sz. 1957) és Tamás Ernô (sz. 1951) emlékére, akik 1989. december 21-én a forradalmi eseményekben vesztették életüket.

– A Nicolae Balcescu-szobor felavatására 1968-ban került sor. Készítôje Andrei Ostap bukaresti szobrász. N. Balcescu (1819–1852) az 1848-as forradalom idején a román és magyar forradalmi erôk közeledéséért szállt síkra.

Fodor Sándor (S.)

Friss bizonyíték került elô arra vonatkozóan, hogy a Mona Lisát egy firenzei kereskedô feleségérôl, Lisa del Giocondóról mintázta Leonardo da Vinci – jelentette be a minap a Heidelbergi Egyetem könyvtárának igazgatója.

Veil Probst azt mondta, hogy egy firenzei hivatalnok, bizonyos Agostino Vespucci feljegyzései, illetôleg könyve szerint, amelyre a Heidelbergi Egyetem könyvtárában bukkantak rá, a Mona Lisa modellje Francesco del Giocondo firenzei kereskedô felesége volt.

A feljegyzések keltezése 1503., a könyvre Armin Schlechter akadémikus talált rá. Ezáltal még pontosabban meg tudjuk határozni a festmény keletkezési idejét, és megdönthetetlen bizonyítékkal szolgálni arra az általános elméletre vonatkozóan, hogy ki is volt a Mona Lisa modellje – mondta az igazgató.

Probst szerint eddig csupán egyetlen másik bizonyíték volt az elmélet mellett, nevezetesen Giorgio Vasari 1550-ben napvilágot látott Leonardo-életrajza, amelyben a szerzô megírta, hogy a Mona Lisa modellje a velencei textilkereskedô felesége volt. Ezért kaphatta késôbb a kép a másik címét: La Gioconda.

Vasari azt írta, hogy a festményt 1503 és 1506 között festette Leonardo.

"Leonardo egyszer sem tett említést a Mona Lisáról feljegyzéseiben vagy a rajzain" – mondta Probst, hozzátéve, hogy kételyek övezik Vasari értesüléseit, mivel az építész- festô-íróról az a hír járta, hogy hajlamos engedni az anekdoták csábításának.

Leonardo soha nem nevezte el a képet, mivel a reneszánsz idején még nem volt szokás a festményeknek címet adni. A Mona Lisa címet Giorgio Vasari adta harmincegy évvel a mester halála után. A Mona az olasz madonna (asszony, asszonyom) szó rövidítése.

A Gioconda pedig a gondtalant is jelentô Giocondo név nônemû alakja, tehát ez a cím kettôs jelentésû: utalás a férjre és a rejtélyes mosolyra egyaránt.

A festmény a francia állam tulajdona, a párizsi Louvre múzeumban látható.

(Folytatás a január 12-i lapszámból)

A harmadik nap. Tizian kései mûvei a Kunsthistorisches múzeumban

Ködös az idô, szitál a hó, lucskosak a macskaköves utcák, hullámzik az esernyôs, kapucnis tömeg a Grabenen, a Kärtnerstrassén, és szinte minden csoport betér a Stephansdómba, ahol megejti az embert az egyház idôtálló mindenhatósága. A hirdetés szerint a vasárnapi misére ide vissza kell térnünk.

A Kunsthistorisches (Szépmûvészeti) Múzeum parkjában, ugyancsak vásári forgatag közepette, mindenhonnan látható a nagy királynô, Mária Terézia óriási talapzatra helyezett szobra. Nehogy elfelejtenénk, kinek ajánlották a magyar rendek "életüket és vérüket". Most is jól megnézzük, mielôtt a múzeum márványoszlopos, freskókkal díszített termeiben Tizian kései remekeit megcsodálnánk. Önarcképei elôtt sokáig álldogálhat az ember. Próbálja kiolvasni az arcvonásaiból, a szemébôl mindazt a zsenialitást, újító képességet, ami korszakos mûvészetét jellemezte, hogy színtechnikáját máig tanulmányozzák. Monet a Louvre-ban ôrzött számos mûvét lemásolta, most pedig röntgenátvilágítási technikával próbálják restaurálni képeit. V. Károly császár udvari festôje volt, nagyszerû portrékat festett. Itt láthatjuk III. Pál pápa és Szulejmán császár portréját (egymás mellett kiállítva), színeiben impresszionista hatást keltô képeit, az Alvó Vénuszt, a Danaidákat, Tarquinius és Lukrécia c. monumentális festményeit. Formai zártság, de közvetlen ábrázolása az érzéki örömöknek. Nagyszerû háttér és hangulat övezi mindezt a gyönyörû, díszes termekben; ezek a képek a világ legnagyobb múzeumaiból származnak.

A negyedik nap. Nagymise a Stephansdómban. Ferenc József kedvenc eledele

Valamennyit javult az idô, az utcákon továbbra is hömpölyög a tömeg, vasárnapi kirándulócsoportok szállják meg az édességboltokat, kávézókat. Többnyire a legközelebb lakó magyarok, de sok román szót hallani, horvátok is szép számmal vannak.

A nagymise 10 órakor kezdôdik. Érdekessége, hogy a Kodály-jubileum alkalmából az ilyenkor elôadott nagyszabású kórusmûvek egyike Kodály Offertóriuma. Egyházi zenéjébôl a középkori himnuszfeldolgozás, a "Veni, veni Emanuel" (O komm, o komm, Immanuel) fordításban elôadott a capella kórusmû szerepel. A nagymisét három nyelven, latinul, németül és angolul celebrálja dr. Ernst Pucher kanonok, közben-közben felhangzik Joseph Gabriel Rheinberger G-dúr miséjének egy-egy részlete és Kodály Offertóriuma. Megható az egész templomot betöltô hívek éneklése, imája a misén, a kórus, az orgona, a tisztán csengô hangok szépsége. A templomot talán csak a gyertyák sokasága fûti, de a többnyire bundát viselô bécsiek nem fáznak, a magunkfajta idegenek pedig meleg sálakba burkolóznak. De valamiképpen nagy-nagy melegség árad el itt közöttünk, az áldáskor mindenki mosolyogva, szeretettel szorítja meg padszomszédja kezét.

Menjetek békével! – hangzik az elbocsátás, és "Gaude, gaude: nascetur prote, Israel" (Örvendj, ó örvendj, Izrael, megszületett a megváltód) – zengi a kórus.

A mise után jólesik betérni egy nagyon eleven, kedves helyre, mégpedig Gerstner híres cukrászdájába, amelyrôl nem mondtam el, hogy a Kunsthistorisches Museum minden finomsággal kedveskedô, zsúfolásig telt éttermét is ellátja. A cégtáblán míves kiírással: Gerstner – K. u. K. Hofzuckerbäcker (Császári és királyi udvari cukrászmester, Bécs, 1847-ben alapítva). Ebben a modern K. u. K. cukrászdában jó zamatú kávét és olyan almás rétest eszem, amilyenre az otthoni legjobb idôkbôl sem emlékszem. Nem is írom le ezt a finomságot, mert lehet, a pillanat mûve, hogy olyan felségesnek tûnt.

Gyors ebéd a Schwedenplatz közelében, egy igazi bécsi kisvendéglôben. Kora délután van, vasárnap, igazi zongoránál igazi zongorista, fehér kötényes pincérek, húsleves vékony metélttel, amit sültmetéltnek neveznek, mert elôször átsütik, úgy kerül a levesbe. Minden patyolattiszta, otthoni ízek. De álljon itt még egy Stephanplatz közeli kisvendéglô dicsérete is, ahol végre megismerkedtem a Tafelspitzzel, Ferenc József kedvenc eledelével. Magyarul: levesben fôtt zöldséggel, burgonyával körített sóbafôtt (nagyon puha, fôtt marhahús) tormás almaszósszal. Kívánom, hogy aki Bécsbe jön, honfitársam, keresse meg a vendéglôt és kóstolja meg ezt a fejedelmi eledelt, ami nálunk, Erdélyben a legismertebb vasárnapi ebéd volt – nyugtázza nagy büszkeséggel transzszilván szívem.

A Sacherrôl, a karácsonyi aprósüteményekrôl (vaníliás kiflicskék, mandulás koszorú), az Eszterházy- tortáról és a bécsi magyar gulyáslevesrôl majd máskor.

Bécsbôl, 2007 adventjének utolsó hetében

Rózsa Mária

A turisták már most is özönlenek Rio de Janeiróba, hogy megnézzék, hogyan folynak a végsô elôkészületek a február 3-án és 4-én sorra kerülô híres karneválra. A szervezôk már fél éve dolgoznak azon, hogy az olyan szerény külvárosokban, mint például Mangueira, kibontakozhasson a zajos, színpompás ünnep.

A legtöbb vendég a szambaiskolák próbáit nézi meg, sokan maguk is külföldi önkéntesként segédkeznek az elôkészületekben. Ilyenkor csak úgy özönlenek a vendégek a kétes hírû Mangueira negyedbe, ahová máskor aligha mernék betenni a lábukat.

Ha erre nem vállalkoznak, elmehetnek a Szamba Városába, amelyet Rio de Janeiro 2006-ban hozott létre 50 millió dollárból, itt a külföldi érdeklôdôk megtekinthetik, hogyan épülnek az ünnepi felvonulási jármûvek a legjobb iskolák mûhelyeiben, vagy maguk is bekapcsolódhatnak a munkába.

Az iskolák minden évben több ezer varrónôt, festôt, tervezôt és zenészt alkalmaznak, de izmos férfiakra is nagy szükség van, mivel ôk mozgatják a színpompás platformokat.

Az örömünnep egyúttal kiélezett verseny is, hiszen akár egyetlen kosztümhiba is végzetes lehet. Az iskolák minden lehetséges eszközzel próbálják elkápráztatni a bírákat a karneváli gyôzelem érdekében.

Mivel ilyen nagy a tét, a karnevál minden évben egyre professzionálisabbá válik.

Számos szambaiskoláról az a hír járja, hogy bûnszövetkezetek támogatják ôket, de a brazil nagyvállalatok is egyre inkább részt vesznek a szambaünnep finanszírozásban.

Az egyik legtradicionálisabb iskoláról, a Mangueiráról is terjed az a szóbeszéd, hogy drogpénzbôl tartják fenn, ráadásul ezt megerôsítette január 10-én egy rendôrségi hír, miszerint a csoport idei dalának szerzôje, Francisco Paulo Testas Monteiro körözés alatt áll, drogkereskedelem vádjával.

A hét elején a rendôrség razziát tartott a Mangueira viskónegyedben, és ôrizetbe vett négy gyanúsítottat, továbbá nem kevesebb mint egy tonna marihuánát foglalt le. Ám a Mangueira szambaiskola tagadja, hogy bármi köze volna a drogkereskedelemhez.

A labradorok immár a 17. évben bizonyultak a legnépszerûbb kutyafajtának az Egyesült Államokban az Amerikai Kutyatenyésztô Klub 2007-es évre vonatkozó statisztikája szerint.

Az Amerikai Kutyatenyésztô Klub, amelyet 1884-ben alapították, a pedigrés kutyák legnagyobb adatbázisával rendelkezik a világon, s 157 fajta számára állapított meg szabványokat.

Az Egyesült Államok 50 legnagyobb városában végzett felmérés szerint a tízes toplista második helyezettje a yorkshire terrier, a bronzérmes pedig a németjuhász.

Az amerikai lakosság körében igen népszerûek az aranyretrieverek is, amelyek a lista negyedik helyére kerültek. A beagle – az egyetlen kutyafajta, amely 1915 óta folyamatosan szerepel a Top 10-ben, ezúttal az ötödik helyen végzett. Szerepel még a tízes listán a boxer, a tacskó, az uszkár és a sicu.

Az idei lista érdekessége, hogy több mint hét évtizedes szünet után ismét szerepel a legnépszerûbb fajták között a buldog, amely utoljára 1935-ben került be a Top 10-be. Azóta ennek az elsô látszatra kissé félelmetes, ám igen barátságos fajtának nem sikerült belopnia magát az amerikaiak szívébe.

Az Amerikai Kutyatenyésztô Klub szakértôi szerint a buldogok az összes családtaggal képesek kialakítani a kapcsolatot: a kicsiket pesztrálják, a nôket pedig hôsiesen védelmezik. A szakemberek állítása szerint a buldogok általában jó "beszélgetôpartnerek" is: figyelmesen hallgatják gazdáik monológját, s sohasem "szólnak" közbe.

(január 19–26.)

KOS (III. 21 – IV. 20.)

Boldognak lenni: mit jelent? Ha felteszed a kérdést, nagy az esélyed a válaszra is. Ne kapkodd szét az életed. Az észvesztés megbosszulja magát. Jelszó: Csongor és Tünde.

BIKA (IV. 21 – V. 20.)

Köszöntsd szeretettel a napot. Szépség és egészség nálad is összefügg: ápolt testben a gondolat is szebb. Fordíts több idôt magadra. Jelszó: Carpe diem.

IKREK (V. 21 – VI. 21.)

Sok az irigyed, de gondolj bele: ha senki sem néz rád, még boldogtalanabb volnál. Tudsz valamit, ami nem mindenkinek adatik meg. Jelszó: Jót s jól.

RÁK (VI. 22 – VII. 22.)

Mire vezet, ha mindenben az igazságot keresed? Nagyjából minden ember igazságtalannak tartja helyzetét. Könnyû mindig másra hárítani a felelôsséget. Tégy talán többet az életedért. Jelszó: Sorskovács.

OROSZLÁN (VII. 23 – VIII. 22.)

Lelki csapás az is, ha a bajban magadra maradsz. Sokan "szeretnek", amíg a csúcson vagy. Utána oly könnyen ejtenek, mint kártyában leégett vendéget a fôúr. De téged erôs anyagból gyúrtak. Jelszó: Talpon maradni.

SZÛZ (VIII. 23 – IX. 22.)

Szépek az érzelmeid, ezért jót s szépet várj. De mindig hagyj rést a csalódásnak is: akkor csapnak be, amikor éppen rivaldafényben tündökölnél. Vegyél néha sorsjegyet. Jelszó: Nézz, drágám, kincseimre.

MÉRLEG (IX. 23 – X. 22.)

Voltak szebb napjaid, de nagy benned a méltóság: elviselni. Vedd észre, hogy azért minden reggel kisüt a nap. Banalitások rejtik az élet csodáit. Jelszó: Porszem a hóban.

SKORPIÓ (X. 23 – XI. 21.)

Váratlan esemény lendít ki magánbékédbôl. Fogadd egyenes gerinccel. A veszteség anyagi, a világ csak látszólag forog e körül. Minden titok benned rejlik. Jelszó: Felfedezés.

NYILAS (XI. 22 – XII. 20.)

Valakit szíven találni: a múltban is jelképes volt. A találat viszont fájdalmasabb, mintha csak testi volna. Tartsd szem elôtt, és csak aztán ronts partneredre. Nem biztos, hogy rászolgál haragodra. Jelszó: Itt a nyilam, kibe lôjem?

BAK (XII. 21 – I. 19.)

Téged valamire kiszemelnek a héten. Járj nyitott szemmel, mert az javadra szolgál. Dodonai mesével próbálnak traktálni, ne higgy nekik. Ám a negatívumokat se engedd elharapózni személyiségedben. Jelszó: Kiválasztott.

VÍZÖNTÔ (I. 20 – II. 18.)

Közönyösen haladsz a magad útján, nem adsz a koldusnak sem. Sokan éppen a szeretetet koldulják. Magad is, csak nem ismered be. Gondold végig: ki szánna meg? Jelszó: Adjatok, adjatok, amit Isten adott!

HALAK (II. 19 – III. 20.)

Rút kiskacsának hiszed magad, mikor kiborulsz. Befelé égeted a gyertyát. Rámehet a szíved szerelme is. Ne sajnáld annyira magad! Jelszó: Én is vagyok valakié.

"Kérdezem Öntôl: volt-e már úgy, hogy igazándiból bejött egy horoszkópos akármi?" (Szántó I., Marosvásárhely)

Jövônket nem igazán jó elôre tudnunk. Értelmét és varázsát veszítené a létezésünk maga. De ugye, »Játszani is engedd, szép komoly fiadat!« – valljuk József Attilával. A játék a gyerekeknél is komoly. Meddig tart a gyermekkor? Mit rejteget az életünk? Minden titok felfejthetô?

Z. A.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezsô Múzeum egyik kiállítótermében található egy érdekes tárgy: Bolyai János hídmakettje. Errôl közöltem egy írást a Természet Világa folyóirat novemberi számában, amelyet mellesleg a 450 éves Marosvásárhelyi Református Kollégium tiszteletére dedikált a szerkesztôség.

Ennek az írásnak az elolvasása után hívta fel a figyelmem dr. Moldovan Peter marosvásárhelyi levéltáros, hogy a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban található egy érdekes vázlat arra vonatkozóan, hogy a Maroson lévô hidat talán be szerették volna fedni:
"Térrajza a Maros folyón létezô nagyhíd lefedésének".

1821-ben építtették meg Marosvásárhelyen Bodor Péter (1778 Erdôszentgyörgy – 1849 Kolozsvár) székely ezermesterrel a Maroson átívelô elsô hidat. A híd 63 méter hosszú és 8 méter széles volt. A lefedési terv¹ 1884-beli, csak a Bodor Péter-féle híd számított nagyhídnak a Maroson, szinte biztos, hogy a Bodor-féle hidat szerették volna fedelessé tenni.

A hidak befedésének kedves székelyföldi hagyománya volt, ahogy azt már Orbán Balázs is megemlíti A Székelyföld leírása c. monumentális mûvében². A dolgok érdekessége, hogy a Kútfô³ (kis magyar néprajz diákoknak) címû folyóirat 2007. évi 5-6. számában Boda Csilla siménfalvi tanítónô egy figyelemre méltó cikket írt A kadácsi fedeles hidak kálváriája címen. Ebben az írásban a szerzô beszámol az Alsó-Nyikó menti kiskadácsi és nagykadácsi fedeles hidakról. Szomorú tény, hogy a 2005. augusztus 23-i árvíz elsodorta a kadácsi fedeles hidakat.

Így ír: "Mindkét falunak jellegzetessége, értéke volt a két híd. Büszkén mondhatjuk, Erdély-szerte egyediek voltak. Ma már csak a kadácsiak ôrzik féltô gonddal az egész Nyikó vidékét díszítô, hajdani födeles hidak emlékét. Az ésszerû építkezés bizonyítékai voltak ezek, hiszen a kiskadácsi 1829-ben, a nagykadácsi 1836-ban épült. Az árvizek ostromát 176 éven keresztül büszkén, székely szívóssággal állták..." Majd idézi Orbán Balázs leírását a Nyikó-völgyi fedeles hidakról és a következô szép szavakkal fejezi be írását: "Ma már ez történelem. A Gondviselés úgy akarta, hogy a derék magyar emberek áldozatkészségébôl felépüljön egy új fedeles híd a kiskadácsi matuzsálem helyén, amely hídon átmenthetjük ezeréves múltunkat a jövôbe.

Reménykedjünk, hogy lesz akiknek át tudjuk adni múltunkat, kultúránkat, édes anyanyelvünket.⁴"

Ki gondolta volna, hogy a Bodor-hidat is be szerették volna fedni gondos atyánkfiai? Szép dolog lett volna és még kedvesebb emlék. Persze, így is az. Láthatjuk a tervben, hogy szépen illeszkedett volna a fahíd szerkezetére, amely minden vas és vasszög nélkül épült. Érdekes kérdés, hogy vajon a tetôszerkezet is csak fakötésekkel, faillesztésekkel és faszögekkel készült volna-e? Mivel a hídlefedési tervet részletes, 53 oldalnyi dokumentáció követi, pontos költségvetéssel és anyagszükséglettel, ebbôl kiderül, hogy fémszerkezetet is használtak volna a lefedésnél. Mindenesetre érdekes kihívás lett volna. Tudjuk, hogy Bodor Péter ekkor már Kolozsváron 1849-ben elhunyt. A Bodor-féle hídról kevés képeslap maradt, hiszen azt 1911-ben lebontották, éppen ezért értékes képeslap a 191. Csepreghy András-Csepreghy Henrik: Üdvözlet Marosvásárhelyrôl⁵ c. könyvbôl.

A képeslapon jól látható a Bodor-féle híd, így bárki megítélheti, hogy a híd fedési terve talál a Bodor-híd szerkezetével.

Reménykedjünk, hogy lesznek, akiknek át tudjuk adni terveinket...

*

1 Primaria Tg. Mures, Consiliul orasului, nr. 6905/1884, f. 54.

2 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása I. Pest, 1868. Ráth Mór bizománya. p.119

3 Kútfô: a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont – Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata

4 Kútfô p.54.

5 Csepreghy András-Csepreghy Henrik: Üdvözlet Marosvásárhelyrôl , Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002.

Oláh-Gál Róbert

Az alternatív energiaforrások belépése, a vezeték nélküli hálózatok és a digitális technika további fejlesztése, az önjáró robotok és a terápiás célú klónozások változtathatják meg radikálisan az életünket a közeljövôben. Ezt jósolják a Live Science amerikai tudományos magazin szerkesztôi, akik összeállították az emberiség közeli jövôjét alapvetôen befolyásoló találmányok, technikai megoldások tízes listáját.

Az emberiség életét könnyebbé, szebbé tevô technikai és orvosi lehetôségekbôl válogattak össze egy tíz tételbôl álló listát az amerikai Live Science magazin munkatársai.

A lajstromban az elsô helyen szerepel a hidrogén alternatív energiaforrásként való hasznosítása, amelytôl azt várják, hogy jelentôsen csökkenti a kôolaj felhasználását és a légszennyezettséget. Mellette szól az is, hogy égetésekor csak víz keletkezik, a tárolása viszont még meglehetôsen bonyolult, mert a majdani tartályokban is nagy nyomás alatt kell ôrizni a gázt. Ez azonban egyelôre csak jelentôs energia- felhasználással érhetô el, emiatt másfajta zöldenergiák elterjesztését is fontolóra kell venni. Ezek egyike a listán a második helyet kiérdemelô napelem, amelynek az ára folyamatosan csökken, s a jelenlegi számítások szerint tíz év múlva már nem lesz drágább a mai, klasszikus elektromos áramnál. Ilyen körülmények között minden új házat napelemekkel szerelnek majd fel a jövôben, habár ez a háztartási energiafogyasztásnak csak az egyharmadát elégítheti ki. Az éghajlat, illetve az idôjárás és az éjszakák hossza ugyanis befolyásolja a napenergia elôállítását.

A harmadik-ötödik helyre informatikai megoldások kerültek. A Live Science szerint mindent ellepnek majd a vezeték nélküli internet-hálózatok: a WiMAX, a 3G, a 4G vagy a Wi-Fi. Ennek köszönhetôen elvileg bárki, bárhol elérhetô lesz a világhálón, s ez lehetôvé teszi az intelligens házak mûködtetését távolról is. Mobiltelefonról irányíthatjuk a kerti csapot, az épület riasztórendszerét, a kaput vagy a fûtésszabályozást. Digitális eszközeinket azonban más célokra is felhasználhatjuk. Elég lesz például, ha a telefonunkat ráirányítjuk egy hotel épületére, vagy egy CD-borítóra, hogy az adott létesítményrôl vagy kiadványról többletinformációkat tudhassunk meg. A legújabb mobil kommunikációs eszközökbôl már nem hiányozhat a mûholdas helymeghatározó rendszer sem.

A Live Science a hatodik helyre sorolta szerverkapacitások rohamos fejlôdését, amelyre az úgynevezett Moore- törvénybôl következtetnek. Az amerikai Intel processzorgyártó társaság egyik alapítója, Gordon Moore 1965-ben szögezte le tézisét, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége exponenciálisan nô, vagyis minden második évben megduplázódik. Innen ered, hogy a számítógépekhez csatlakoztatható eszközök is tovább fejlôdnek majd. Magunk készíthetjük el gyermekeink játékainak, háztartási eszközeinek vagy dísztárgyainknak java részét, az otthon is használható háromdimenziós nyomtatók segítségével.

Hetedikként arra emlékeztetnek a rangsor készítôi, hogy egy 2007 novemberében sikerrel megrendezett, sofôr nélküli autóverseny már jelezte, hogy a nem túl távoli jövôben elküldhetjük autóinkat az üzletekbe, sôt, ezek a jármûvek akár konvojokban is haladhatnak az autópályákon. Addig azonban a robotokat (nyolcadik helyezés) leginkább olyan tevékenységekre bírhatjuk rá, amelyek ismétlôdô mozgásokkal elvégezhetôk, és nem feltételezik a váratlan problémák felbukkanását és megoldását.

A génterápia kilencedikként szerepel a listán, de ígéretes jövôképpel. A kutatók nem csak hiperintelligens robotok elôállításán fáradoznak, hanem az emberi faj tökéletesítésén is. Mivel több jelenlegi népbetegség örökletes úton terjed, a szakemberek megkeresik a problémás géneket, és megpróbálják kiküszöbölni ezek negatív hatásait. Véleményük szerint a ma még örökölhetô betegségeket nemsokára olyan könnyen lehet orvosolni, mint egy egyszerû tüdôgyulladást. A tízes lista záró pontja, hogy más betegségek gyógyításában a mesterségesen elôállított belsô szervek és szövetek kaphatnak fôszerepet. Ezektôl azt várják, hogy a befogadó szervezet nem löki ki ôket, s ezért gyógyítható lesz a rákos megbetegedés is.

Bölöni Domokos sorozata

Régóta foglalkoztat a különös, úgynevezett bogaras emberek élete. Az ántivilágban csaknem minden helységnek volt egy vagy két különc alakja, afféle falu bolondjai. És a városoknak is megvoltak a jellegzetes figurái, akik közül nemegy a közönség kedvencévé vált, bemondásait máig idézgetik az emlékezôk. Ismerôseimet, barátaimat arra kértem, segítsenek ennek a letûnt világnak a felidézésében, és ha kedvük tartja, szóljanak a mai "bogarasokról", különcökrôl is. Az alábbi választ Székely- Benczédi Endre tanár-költô küldte.

Légiesült határok

A témát telitalálatnak érzem, mert ezek a különcnek, bogarasnak, vagy akár "félnótás"-nak nevezett emberek valóban "folklórt" teremtettek maguk körül egy-egy faluban, tájegységben, vagy akár városban is. Azt mondták róluk, hogy "nincs ki a négy kerekük", vagy
"eggyel több van a kelleténél". Én inkább az utóbbira szavaznék: nem tudhatták, hogy a "négykerekesek" helyett beszélnek, s azok bajaira valóságos gyógyír a létezésük. Eszembe jut a martonosi pálinkafôzôben hallott anekdota Szentábrahám "falubolondjáról". Ez az ember amolyan mindenes volt a kollektív gazdaság irodáinak környékén. Sepregetett, küldöncködött, szórakoztatta az irodabelieket, s ezért rendszeresen kijárt neki a darab kenyér, a pohár pálinka, s néha valami finomabb is. A nyolcvanas évek derekán, az egyik nagy betakarítási kampány idején megjött az ukáz a megyei pártbizottságtól: ahány élô lélek a faluban van, az kora hajnaltól a mezôn legyen, akár kétkezi munkás, akár irodista. Másnap délelôtt megérkezett a "kontroll"-bizottság. Emberünket az iroda elôtti padon találják, frissen borotválkozva, tiszta ingben, nadrágban. Ahány pártelvtárs volt a küldöttségben, az mind nekiesett: "Kicsoda maga?! Mit keres itt?! Nem szégyelli lógatni a lábát, amikor elvárná a Párt, hogy a mezôn legyen, ahol éppen most készül az ország kenyere?!"

Emberünk bôszen lógatta tovább a lábát, mint a süket. Csak akkor szólalt meg, amikor némileg csillapodott a kérdések zápora:

– De én ma még nem ettem, azt maguk tudják- e?!

*

Gyermekkoromból nem emlékszem "bogarasok"-ra. Majdnem minden felnôtt bohóckodott elôttünk, ha azt akarták, hogy emberszámba vegyük ôket. Nem tudom, hogyan oldották meg maguk között a rangsorolást. Kopaszodó fejjel kezdem irigyelni azokat, akiket kizártak a "százszázalékosok" klubjából. Az egyirányú forgalmú utcán ki dönti el, hogy ki az "eszement"? Az-e, aki kitette a táblát, vagy aki a többivel szembe megy, ha úgy tekinti normálisnak – mert úgy a rövidebb?

Amikor felnôttként a Nyárádmentére kerültem, ismertem meg egy "eszementet". Szôcs Pistának hívták a bácsit, és a kabátja, mellénye telides-teli volt kitüntetéssel. Az autóbuszon ô volt a Tábornok, aki pillanatnyilag a NÉP között utazik inkognitóban. Egyébként a Párt Fôtitkára neki ígérte a lányát, akit majd repülôgéppel hoznak a kapu elé. Fôbenjáró bûn terhelte tehát azokat, akik e frissen sepert szent helyre szemeteltek, netán szántszándékkal "odarondítottak". Szôcs Pistával lehetett alkudozni. A leendô menyasszony az egész falu minden gondját-baját megoldhatta volna.

(Megismertem még egy Nagy Pista nevû egyént is a "normálisok klubjából". Szekustiszt volt. Lélektani pofonokkal próbált a maga oldalára állítani. Ha él még – s nem váltott színt, mint a kaméleon –, ô lehetne a falu bolondja. Ma. )

Hogy léteznek-e most, a XXI. században "kolontosok"?! Bizonyára igen, de valószínûleg elvegyülnek a többi közt. Nem annyira feltûnôek. Ahogy mondani szokás, "légiesültek a határok", de Úri Barát egy szerencsés kivétel. Az ô karrierje töretlenül ívelt át egyik századból a másikba. Élô legenda lett a környéken, s ma az emberi gyarlóságok szókimondó kritikusa. Ô volt az, aki a szomszéd község párttitkárának a kezébôl ki merte venni az egyik "porciós" adagot, mondván: – Az én gyomrom is meg tudja emészteni a fehér kenyeret!

Újabb kori cselekedeteit nem idézem, azt hiszem, érthetô az ok: élnek még az "áldozatok".

(Folytatjuk)

"A Nyugat megindulásáig sehol sem volt otthonunk. A Nyugat azért jött létre, mert az elôttünk járó generáció tudni sem akart rólunk." A késôbbi szerkesztô, Babits Mihály emlékezett e szavakkal a múlt századi irodalmi, mûvészeti, szellemi élet korszakot jelentô folyóiratának megindulására.

Az 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között megjelenô Nyugat a magyar mûvelôdéstörténet egyik legjelentôsebb idôszakát fémjelezte. A folyóiratot a költô, kritikus Ignotus, a politikai- közgazdasági cikkeket jegyzô Fenyô Miksa és a biztos értékítéleteirôl ismert kritikus, Osvát Ernô alapította. A fôszerkesztô Ignotus lett, szerkesztôként Osvátot és Fenyôt jegyezték, de igazán meghatározó szerepe Osvátnak volt. Az elsô szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítólapon Beck Ö. Fülöp Mikes emlékérme látható, utalva a literátor hagyományokra. Az elsô számban látott napvilágot Ignotus programadó írása, a Kelet népe, emellett olvasható Ady A magyar Pimodán címû tanulmánya, a Figyelô rovatban pedig többek között Gellért Oszkár írt Szabolcska verseirôl. A lap eleinte pár száz példányban jelent meg, jelentôs anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott.

Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfôbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta. A XIX. század végének új stílusirányzatait és a nyugati irodalom legfrissebb törekvéseit egyaránt segítette az érvényesülésben. Osvát tehetségfelismerô képességének és következetességének köszönhetôen a régiek mellett számos fiatal szerzô kapott publikálási lehetôséget. Az elsô nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lôrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin, Gyergyai, Szerb Antal, Cs. Szabó László, néhány név a legnagyobbak közül.

Az elsô világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztô, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. 1929-ben Osvát öngyilkos lett, Ignotus lemondott, a lap labilis anyagi helyzete megrendült. Móricz vállalta, hogy rendezi az adósságokat, cserébe szerkesztôi rangot kért. Babits és Móricz mellett Gellért Oszkár lett a harmadik szerkesztô, de szerepe nem volt jelentôs. Móricz a prózai részt gondozta, Babitsé volt a kritika és a líra. Vitáik miatt 1933- ban Móricz is elhagyta a lapot, amit Babits ettôl kezdve gyakorlatilag egyedül szerkesztett.

1941. augusztus 4-én, három nappal az aktuális szám megjelenése után meghalt Babits, s mivel a megjelenési engedély kizárólag az ô nevére szólt, a Nyugat is megszûnt.

"Nyugat 100" címmel irodalmi évad kezdôdik január 22-én, a magyar kultúra napján a Magyar Televízióban, amely a száz évvel ezelôtt indult irodalmi folyóirat hagyománya, szellemisége jegyében filmekkel, dramatizált és szórakoztató mûsorokkal emlékezik meg a lapról és szerzôirôl – közölte a közszolgálati médium csütörtökön.

Az évad keretében az MTV feleleveníti a folyóirat közönségtalálkozóit, irodalmi esteket és vetélkedôket közvetít, továbbá szórakoztató formában ismerteti meg a nézôket a Nyugat indulásával, a szerzôk magánéletével – olvasható a közleményben.

Elsôként a folyóirat indulásának 25. évfordulójára rendezett estrôl készült felvételt sugározza január 22-én, 22.10-kor az m1-en a köztelevízió. Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Petôfi Irodalmi Múzeummal és a Nemzeti Kulturális Alappal együttmûködve ezt az estét idézte meg kedden, a VAM Design Házban a Magyar Televízió.

A "Nyugat 100" emlékév nyitóeseményén Lator László, Esterházy Péter, Jordán Tamás és Spiró György tolmácsolta Babits Mihály és Móricz Zsigmond gondolatait, Nádas Péter olvasta fel az egykori
"zongorás kép" ihlette Ottlik-írást a ház udvarán, a termekben pedig mai írók és költôk idézték fel az egykori est szövegeit.

E hónap végén indul a Fogadj örökbe! címû sorozat: az elsôként január 28-án látható mûsorban kortárs magyar szerzôk választanak és "fogadnak örökbe" valakit a Nyugat írói és költôi közül. A két, rendszerint külön generációt képviselô szerzô a Petôfi Irodalmi Múzeumban szervezett találkozókon indokolja választását.

Az esteket Lévai Balázs vezeti; a beszélgetésekbôl és ismeretterjesztô bejátszásokból szerkesztett adásokat minden hónap utolsó hétfôjén vetíti a televízió. Az elsô részben Kovács András Ferenc költô és Térey János költô-drámaíró beszélget választottjáról, Ady Endrérôl.

Februárban mutatja be az m1 a Nyugat mesék címû sorozatot: a hétfô esténként vetített kisfilmekbôl az irodalmi folyóirat indulását és szerzôinek magánéletét ismerhetik meg a nézôk. Az elsô részbôl kiderül, ki fedezte az indulás költségeit, a második epizódban a legvonzóbb nyugatost választják ki mai hölgyek, a további adásokban pedig a szerzôk szerelmeirôl vagy étkezési szokásairól tudhatnak meg a nézôk részleteket.

Márciustól közvetíti az m2 a VAM Design Centerben szervezett "nyugatos" mûveltségi vetélkedôket: a vasárnap esténként sugárzott irodalmi kvízmûsorok résztvevôi – mai irodalmárok, írók és színmûvészek – játékos formában adnak majd képet a Nyugat koráról és szerzôirôl.

Február közepétôl a vetélkedô indulásáig Csáth Géza írásaiból készült filmadaptációkat vetít vasárnap kora esténként az m2: a Horváték, A varázsló álma és A Janika címû tévéfilm látható.

Kovács András Ferenc

"Mi fáradtabbak vagyunk. Érzékszerveink

sok ôsi ingerre teljesen eltompultak.

Hasonlítunk a dohányos emberhez,

aki fátyolosabban lát, s alig érez már

szagot és ízt."

(Kosztolányi Dezsô, 1933)

Basó megízlelése

Macuó Basó!

Mily életíz! Nem illik

ma cukorba só!

Buszon, Pesten

Ej, Josza Buszon,

Pesten hiába várlak!

Nem jössz a buszon.

Álmodozások

Szei Sónagon

ring felém – szívem tavát

szeli csónakon.

Mûfordító keserve

Nôm haján a pánt

holdfény… (Mit is fordítok

most? Talán japánt,

vagy kínait? E zord titok

megôrjít… Szinte ordítok.)

Japán költôk egymásról

Szarumaru Takamuráról:

A maga