Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Azt mondják, a játékszenvedély épp olyan súlyos betegség, mint például a drogfüggôség. Eddig csak filmen láttunk megrögzött szerencsejátékosokat, akik pénzüket, házukat, feleségüket, becsületüket is eljátszották, s végül golyót lôttek saját fejükbe.

Lehet, kicsit sarkos a hasonlat, de mostanában "élôben" drukkolhatunk egy szenvedélyes játékosnak. Igaz, bármire számíthattunk, mert Traian Basescu megválasztása pillanatában bejelentette, hogy "játékos" elnök lesz (voi fi un presedinte jucator), aki nem a pályaszélrôl kiabál be, hanem ahányszor teheti, labdába rúg. Ezt az ígéretét szó szerint betartotta (arról, hogy sa traiti bine, megfeledkezett), mert komolyan vette a "játékot", csakhogy politikai ellenfeleit nevezte ki labdának, s ott és akkorát rúgott és rúg beléjük, ahol és amekkorát bír. Ezt látjuk, tapasztaljuk három éve, szinte nap mint nap: egyik botrány el sem csitult, máris újabb következett. Legutóbbi, amelyik a "Norica-ügyet", illetve talán még a "professzor" -botrányt is elhalványítja, az, hogy egyszerre nyolc volt és jelenlegi miniszter ellen kérte a bûnvádi eljárás beindítását. Az ügy érdekessége, hogy egyetlen demokrata párti volt tárcavezetô sincs közöttük. Ez azonban egy másik írás témája lehet.

Ha végigfuttatjuk az államelnök eddigi mandátumának eseményeit, szinte cáfolhatatlanul levonható a következtetés: Traian Basescu szûknek találja az elnöki kalapot, s nagyobb, tágabb teret keres magának, ahol játékszenvedé-lyét kielégítheti. Ez pedig a miniszterelnöki szék lehetne. Ezt a szcenáriumot többen elképzelhetônek tartják. A kormányfônek ugyanis az alkotmány értelmében nagyobb a hatásköre, mozgástere, mint az elnöknek.

Ha meg így van, akkor a közelebbi és távolabbi jövôben újabb, még piszkosabb, még hevesebb politikai harcoknak lehetünk tanúi és szenvedô alanyai. Mert miközben választott és kinevezett vezetôink egymás lejáratásával, befeketítésével, kicsinálásával vannak elfoglalva, azalatt az ország és a lakosság helyzete egyre rosszabbá válik: a vártnál sokkal nagyobb az infláció, megnôtt a kereskedelmi deficit, burjánzik a korrupció (legutóbb a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) illegális üzelmeit hozta nyilvánosságra az egyik központi napilap), az ügyintézést akadályozza a mindent átszövô bürokrácia, az uniós országok közül nálunk van a legtöbbféle adó és illeték, állandóan vitába keveredünk az Európai Bizottsággal, mert bár az EU teljes jogú tagjává váltunk, a közösségi szabályokat nem tartjuk magunkra nézve kötelezônek...

Most már az a kérdés, meddig képes elmenni Traian Basescu, hogy célját elérje. Legújabb sakkhúzásával egy idôre megint elfoglalta a "népet". Jó pár hétre meglesz immár a mindennapi sajtócirkusz-adagunk. A "nyolcak" naponta járnak majd a Korrupcióellenes Igazgatóságra (DNA), ki- és meghallgatják ôket, utána nyilatkoznak és újra nyilatkoznak.

A nézôk akár fogadásokat is köthetnek, kirôl mi derül ki, kit fognak felmenteni, kit küldenek bíróság elé. Miközben a nép "totózik", az elnök, mint egy tarantula, nyugodtan szövögetheti a hálóját, amelyet következô áldozatára vet majd ki. A (szín)játék folytatódik. Az elnököt elvakítja a játékszenvedély, nem tudja abbahagyni.

Koszovóról vitázott az ENSZ Biztonsági Tanácsa: a testület ülésén Boris Tadic szerb elnök a többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány státusáról szóló tárgyalások folytatásának szükségességét hangoztatta, Hasim Thaqi koszovói kormányfô azonban értésre adta, hogy hamarosan kikiálthatják a függetlenséget.

Tadic az ENSZ New York-i székhelyén a Biztonsági Tanács (BT) szerdai nyílt ülésén felszólította a világszervezetet, hogy utasítsa el a jelenleg az ENSZ által igazgatott Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, s további tárgyalásokat szorgalmazott. Tadic leszögezte: Belgrád soha nem fogja elismerni a Szerbiából kiszakadni kívánó tartomány függetlenségét, de nem fog erôszakot alkalmazni annak megakadályozása érdekében, hanem jogi eszközökkel és diplomáciai úton kívánja megôrizni az ország szuverenitását és területi épségét.

Hasim Thaqi a BT-ülés zárt részén beszélt a BT-tagállamok nagyköveteivel. Ezt követôen a gerillavezérbôl lett albán politikus úgy vélte, hogy a BT-ben nincs konszenzus Koszovó státusát illetôen, s az elôrelépés legjobb módja a tartománynak nemzetközileg felügyelt függetlenséget elôirányzó Ahtisaari-terv megvalósítása lenne. Thaqi kijelentette, hogy a koszovói albán vezetôk "nagyon gyorsan" döntenek majd a kérdésben.

A Biztonsági Tanács megosztott maradt Koszovó ügyében. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet a BT- ülés után úgy nyilatkozott, hogy a testület továbbra sem jutott ki a zsákutcából, amelybe korábban került, s nincs további szerepe a tartomány státusának meghatározásában. Ennek ellentmondott Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet, úgy vélve, hogy a kérdés a BT keretei közé "záródott".

Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselôk január 17-én elsô alkalommal vettek részt az EP Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup strasburgi ülésén.

Az EP Kisebbségügyi Intergroupja több EP-frakció képviselôit tömöríti, és mint ahogy a neve is jelzi, kisebbségvédelemmel foglalkozik, beleértve a romániai magyar kisebbség ügyeit is. A Kisebbségügyi Intergroup csütörtöki ülésén az Európai regionális- és kisebbségi nyelvek chartájának születésének tizedik évfordulóját ünnepelte és bemutatták a charta országonkénti gyakorlati megvalósításáról szóló jelentést. Szintén az EP Kisebbségügyi Intergroup ülésén került tárgyalásra a görögországi makedón kisebbség helyzete.

Felszólalásában Winkler megköszönte a fogadtatást, amiben az új RMDSZ-es képviselôket részesítették és említést tett arról, hogy Romániában is létezik egy magát szláv-makedónnak nevezô nemzeti kisebbség. "Meggyôzôdésem, hogy az EP Kisebbségügyi Intergroupjának tevékenysége hatékony eszköz lehet abban a törekvésünkben, hogy az Európai Unió intézményeit vezessük rá egy olyan törvényes keret megalkotására, amely az Unió tagállamaiban élô nemzeti kisebbségek statútumát megfelelôen szabályozza. A mai ülésen is világosan elhangzott, hogy amíg az Európa Tanács rendelkezik jogerôs eszközökkel, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkoznak, ugyanez nem érvényes az EU intézményrendszerére, beleértve az Európai Parlamentet. Erôfeszítéseink a következô idôszakban arra fognak irányulni, hogy a dolgok jelenlegi állásán kedvezôen változtassunk" – mondta az ülést követôen Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselô.

Sógor szerint "hasznos dolog, ha az Intergroupban nemcsak a magyar problémákról esik szó, hanem a többi európai kisebbségekrôl is, mint a görögországi makedónokról, a szerbiai timokvölgyi románokról és a koszovói albánokról, finnországi svédekrôl"; véleménye szerint "a határon túli magyarság kérdéseit a többi európai kisebbséggel együtt felvetve, sokkal több esély adódik a megoldásra".

(MTI) – Méltatlan, ami Tôkés Lászlóval megválasztása után történik az Európai Parlamentben – állapította meg Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetôje közleményében.

"Az Európai Néppárt immár egy hónapja hezitál azon, hogy tagjai közé fogadja-e az erdélyi református egyházi vezetôt, de január 9-én ismét elhalasztották a döntést" – írta a szocialista politikus.

Válasznyilatkozatában Tôkés László úgy fogalmazott, hogy Tabajdi Csaba valótlanságot állít, és arra kérte a szocialista EP- képviselôt, hogy ha már segíteni nem tud, akkor legalább ne ártson neki "és az általa képviselt határon túli magyarok ügyének".

Tabajdi a nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a független jelöltként induló, de az RMDSZ-el szemben a Fidesz nyílt támogatását élvezô Tôkést a Fidesz azzal kecsegtette: befolyásukat latba vetik az Európai Néppártnál, "és a jobboldali frakció tárt karokkal várja majd ôt".

"Az ígéret azonban ígéret maradt, és bár Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnöke, a Fidesznek láthatóan nincs elegendô befolyása a szervezetben. Tôkés eközben szinte napi kapcsolatban áll Traian Basescu államelnökkel, arról gyôzködve ôt, hogy támogassa tagságát a néppárti frakcióban, de egyelôre onnan sem kapott érdemi választ" – folytatta Tabajdi. Szerinte "a Fidesz célja kizárólag az erdélyi magyarság megosztása, az RMDSZ ellehetetlenítése volt a választások során".

Tôkés szerint Tabajdi valótlanságokat állít.

"Európai néppárti tagfelvételem eljárása folyamatban van. Orbán Viktor nem hagyott cserben, Traian Basescu támogatására pedig nagy valószínûséggel továbbra is számítani lehet. A Fidesz, a KDNP, az MDF és a felvidéki MKP mellettem állnak, sôt az RMDSZ is támogat abban, hogy az Európai Néppárt frakciója keretében hatékonyan elkezdhessem európai parlamenti munkámat" – olvasható Tôkés közleményében.

(MTI/AP) Utaskísérô-paródiával köszöntötte a sajtó képviselôit új kampánygépe elsô útján Hillary Clinton.

"Üdvözlöm önöket a Hil Force One fedélzetén" – indított az elnökjelöltségre pályázó demokrata szenátor egy célzással az elnöki különgépre, az Air Force One-ra.

"A nevem Hillary és örvendek, hogy a többség Önök közül velem tart" – utalt Clinton az újságírókkal nem mindig harmonikus viszonyára. "A Szövetségi Légügyi Hatóság rendelkezései alapján a fedélzeten tilos a mobiltelefon és minden egyéb eszköz használata, amellyel negatív hírt lehet közölni rólam."

A New York-i szenátor és stábja korábban chartergépen járt a kampányhelyszínekre, szerdától használják az új, állandó gépet, amelyen együtt utaznak a kampányt kísérô riporterhaddal. "Utunk során, amikor jobbra tekintenek, végtelen háborút és gazdagoknak járó adókedvezményeket látnak majd, a baloldalon pedig erôs középosztályt és olyan Amerikát, amelynek van becsülete a világban."

A Hil Force One elsô útja Las Vegasból vezetett Renóba, Nevada államba, ahol szombaton mindkét nagy párt jelölôgyûléseket tart. "A népszerûségi mutatók váratlan zuhanása esetén irányt váltunk New Hampshire felé" – mondta a múlt héti New Hampshire-i demokrata elôválasztás gyôztese.

"Köszönjük, hogy velünk utaznak. Tudjuk, ilyenkor választhatnak a járatok között és nagyon örülünk, hogy végül a legtapasztaltabb jelölt mellett döntöttek" – mondta Hillary Clinton.

Az RMDSZ már elkezdte a választásokra való felkészülést, véglegesítik a szövetség választási stratégiáját is – jelentette be Kelemen Hunor ügyvezetô elnök kolozsvári sajtóértekezletén, amelyen jelen volt Lakatos András oktatási ügyvezetô alelnök is.

Kelemen Hunor idei elsô sajtótájékoztatóján, csütörtökön Kolozsváron úgy értékelte, nehéz lesz a 2008-as év. Két választást is tartanak ebben az idén. A helyhatóságit várhatóan legkésôbb júniusban, a parlamenti választást pedig vélhetôen legkésôbb novemberben szervezik meg – mondta az RMDSZ ügyvezetô elnöke, aki azt is hozzátette, ezen a hétvégén a területi szervezetek elnökeivel vitatják meg a jelöltállítás kritériumrendszerét, amelyet az Ügyvezetô Elnökség, az Önkormányzati Tanács és az Önkormányzati Fôosztály készített elô, és amelyet január 26-i ülésén fogad el az SZKT.

Készül a jelenlegi választott tisztségviselôk tevékenységének kiértékelése, ennek megfelelôen születik majd döntés arról, hogy ki indulhat újabb mandátumért a szövetség színeiben.

Az Ügyvezetô Elnökség azt szorgalmazza, hogy a jelöltállításról szóló döntést a területi szervezetek hozzák meg – tájékoztatott Kelemen Hunor.

"Az RMDSZ kiemelt fontosságú településeknek tartja a székelyföldi városokat, valamint azokat a helységeket – Szatmárnémeti és Szászrégen –, ahol nincs magyar többség, de mégis az RMDSZ jelöltjei kaptak polgármesteri mandátumot 2004-ben. Az a célunk, hogy megôrizzük a többséget azokban a megyei és helyi tanácsokban, ahol eddig is az RMDSZ volt többségben. Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen szeretnénk megnyerni a polgármesteri széket is" – mutatott rá az ügyvezetô elnök.

Idôközben a szövetség 2008–2013-as idôszakra szóló önkormányzati stratégiáját is véglegesítik. A stratégia idôtartama egybeesik az Európai Unió költségvetési idôszakával – mutatott rá Kelemen Hunor. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb alapelve az, hogy az önkormányzat a lakossághoz legközelebb álló, szolgáltató és kezdeményezô intézményrendszer, és nem hatalmi pont – mondta az ügyvezetô elnök, hozzátéve azt is, hogy hamarosan a stratégia szövegét is nyilvánosságra hozzák.

Lakatos András oktatási ügyvezetô alelnök a közvitára bocsátott közoktatási törvénycsomagról számolt be. Elmondta, hogy a három törvénytervezet – az egyetem elôtti oktatást szabályozó, a felsôoktatási valamint a pedagógusok jogállásáról szóló tervezet – sok tekintetben jobb, mint a korábbi jogszabályok, és ez nagyrészt az RMDSZ munkájának köszönhetô. Nem lehet azonban eltekinteni attól, hogy a jelenlegi tervezet szerint továbbra sem lehet majd külön tanterv alapján tanítani a román nyelvet és irodalmat a kisebbségekhez tartozó diákoknak, csupán az elemi tagozaton.

A parlament két házának vezetése január 28-án ül össze, hogy leszögezze az egyéni szavazókörzetes választás törvény újraelemzésének eljárását, amelyért a kormány a parlament elôtt felelôsséget vállalt 2007-ben. A törvény olyan elôírásokat tartalmaz, amelyekrôl az Alkotmánybíróság az államelnök beadványa nyomán megállapította, hogy alkotmányba ütköznek.

"Nicolae Vacaroiu és Bogdan Olteanu házelnökök tanácskozása nyomán a parlament vezetése úgy döntött, hogy január 28-án 13 órára összehívja a két ház állandó bizottságát, leszögezendô az eljárást az egyéni szavazókörzetes választás törvényének újraelemzése kapcsán" – áll a képviselôház által a Mediafaxhoz csütörtökön elküldött közleményben.

Bogdan Olteanu, a képviselôház liberális elnöke kijelentette, a parlament rendkívüli ülésszakra ülhet össze az egyéni szavazókörzetes választás miatt a parlamenti vakáció utolsó hetében, ha a választási törvény bizottságának jelentése idejében elkészül.

"Ahogy meglesz a raport, megvitatjuk a törvénytervezetet és szavazás alá bocsátjuk a két ház együttes ülésén. Várjuk a bizottság jelentését, amellyel módosítják azt a két-három cikkelyt, amelyeket alkotmányellenesnek minôsített a Alkotmánybíróság" – jelentette ki Olteanu.

"Ha a raport a parlamenti vakáció utolsó hetében elkészül, akkor február 4-én vagy 5- én összehívjuk a két ház együttes ülését" -mondta a képviselôház elnöke.

Olteanu ugyanakkor azzal vádolt egyes pártokat, hogy csak nyilatkozatok szintjén támogatják az egyéni szavazókörzetes választást.

A PSD, a PDL és a PC vezetôi kijelentették, rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását szorgalmazzák az egyéni szavazókörzetes választás törvényének elfogadása érdekében.

Szerda reggel telekonferenciát tartott Cristian David közigazgatási és belügyminiszter, aki a szaktárca egyik államtitkárával arra volt kíváncsi, hogy azokban a városokban, ahol távhôszolgáltatás folyik, a hôszolgáltató cégeknek miként sikerül kifizetni a gázfogyasztást. A megyeszékhelyt a prefektúrán Bauer Andrea mérnök, az Energomur Rt. vezérigazgatója képviselte, jelen volt még Dancu Ovidiu, Marosludas polgármestere is. Ciprian M. Dobre prefektus hiányolta Dorin Florea polgármester jelenlétét, amit a sajtóban is nyilvánosságra hozott. Ez dühítette fel a polgármestert, aki a tôle megszokott stílusban válaszolt a prefektusnak tegnapi sajtótájékoztatóján.

Bauer Andrea lapunknak elmondta, a miniszter azt szerette volna tudni, hogy a különbözô városokban hogyan gazdálkodnak a távhôszolgáltató cégek, mit tesznek a polgármesteri hivatalok annak érdekében, hogy a lakosságtól behajtsák az adósságot. Más megyékben vannak olyan városok, ahol a felhalmozódott adósság miatt felfüggesztették a gázszolgáltatást, így gyakorlatilag távhôszolgáltatás nélkül maradtak a lakosok. Marosvásárhely nincs ebben a helyzetben, az igazgató ismertette a minisztériumi illetékesekkel az errôl készített kimutatást. A továbbiakban azt is a telekonferencián résztvevôk tudomására hozta a miniszter, hogy a támogatásokat februárban utalják ki. Szó esett még arról a készülô kormányrendeletrôl is, ami a távhôszolgáltatás terén eszközölt beruházásokat finanszírozza majd. Ennek a gyakorlati oldalait taglalták a szakemberekkel. Bauer Andrea kifejtette, amolyan tájékoztató jellegû és hangnemû telekonferencia volt, ahol senkit sem vontak felelôsségre, mi több a minisztériumban arra kerestek megoldást, miként segítsék a nehéz helyzetbe került önkormányzatokat.

Ciprian M. Dobre prefektus a telekonferenciát követôen megjegyezte az újságíróknak, hogy hiányolta Dorin Florea (Marosvásárhely) és Nagy András (Szászrégen) (sz.m.: az utóbbi városban megszûnt a távhôszolgáltatás) jelenlétét. Ami számára azt jelezte, hogy a két elöljárót nem érdekli a városlakók sorsa. Erre reagálva Dorin Florea kijelentette, Ciprian M. Dobre prefektus ne avatkozzon bele a város ügyeibe. A prefektus választási kampányt folytat és félrevezeti a polgárokat – hangsúlyozta a város elöljárója, kifejtve, hogy a megbeszélésen azért nem jelent meg, mert késôn értesítették, de amúgy sem a prefektus dolga rendezni a hôenergia-gazdálkodás terén felmerült gondokat.

A lakosságot pontosan tájékoztatni kell arról, hogy mi történik e területen. Ennek mindvégig eleget tett a polgármesteri hivatal, illetve az Energomur Rt. Több éve hozzáfogtak s elkészítették a város hôenergia-gazdálkodási stratégiáját. Ebben pontosan megszabták, a város milyen övezetét látják el távhôvel. Ezenkívül a város megteszi kötelességét, hiszen 2007-ben 89 milliárd (régi) lej távfûtés-támogatást és 83 milliárd lej gázfûtés- támogatást utaltak át a lakosoknak. Elindult a tömbházak hôszigetelésének a programja is, és az Energomur több kazánházat felújított és vezetéket cserélt ki az elmúlt idôszakban, ezért a prefektus nem marasztalhatja el e téren a hivatalt, illetve a helyi tanácsot és a közigazgatásába tartozó Energomur Rt.-t.

– Különben is – hangsúlyozta Florea –, tudomása szerint a telekonferencián a közigazgatási minisztérium egyik államtitkára vett részt, aki szakvéleményt akart kérni a készülô hôenergia-törvénnyel kapcsolatosan. A prefektus csak kihasználta az alkalmat, hogy újabb támadást intézzen ellene – mondta Dorin Florea.

Az MPSZ 11 helyi szervezetének elnöke aláírt egy közleményt, amelyben utcai tiltakozó akciókat helyezett kilátásba a Bukaresti Törvényszék elôtt, ha a január 24-ei tárgyaláson a bíróság nem tárgyalja meg a Magyar Polgári Párt beíratási kérését.

Az MPSZ-vezetôk szerint a szervezet Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei helyi szervezetei nagyon elégedetlenek a tárgyalás elodázása miatt, és ha a január 24-i tárgyaláson a bíróság nem tárgyalja meg a Magyar Polgári Párt beíratási kérését, az MPSZ tüntetéseket szervez a Bukaresti Törvényszék elôtt.

A vezetôk úgy vélik, ha nem hagyja jóvá a párt beíratását, azt jelenti, hogy nem veszik figyelembe mintegy 28.000 ember akaratát, akik aláírásukkal támogatták a Magyar Polgári Párt bejegyeztetését.

"Számunkra elfogadhatatlan, hogy az igazságügy a politikai hatalom kénye-kedve szerint játszadozik a magyar civil és politikai szervezetekkel, megakadályozva beíratásukat, vagy kedvére tesz bizonyos frusztrált személyeknek, akik gátakat emelnek az igazságügy mûködése elé" – mondta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.

A Bukaresti Törvényszék december 13-án elhalasztotta január 10-ére a döntést a Magyar Polgári Párt bejegyeztetése kapcsán, a bírák azt állították, hogy nem volt idejük elemezni a párt statútumát. Január 10- én pedig további halasztásról döntöttek, a következô tárgyalás január 24-én lesz.

A törvényszék ugyanakkor azt kérte a Magyar Polgári Szövetség vezetôségétôl, indokolja meg, hogy a párt neve miért jelenik meg két nyelven – magyarul és románul, nyilatkozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke.

Gazda abszurdumnak minôsítette az ügyész idôhiányra felhozott indokát.

Megszegte a tûzszüneti megállapodást az államelnök. A Cotroceni- palotából újabb támadás érte a Tariceanu-kormány – egykori és még regnáló – nyolc miniszterét. Mindez egy nappal azután történt, hogy a védelmi miniszter elfoglalta – a patthelyzet feloldásaként átmenetileg – az igazságügyi tárcát. Állítólag azért esett a választás Melescanura, mert csak neki van jogi végzettsége a kabinet tagjai közül. De ô sem a tárgyalótermekben megvívott csatáiról ismert, hanem diplomáciai tevékenységérôl. Ez utóbbira hamarosan szüksége is lesz, ugyanis alig egy hét múlva Szlovéniában tárgyalják meg az unió igazságügyi miniszterei a 2008-as akciótervet. Itt megint szóba kerülhet – akár fehérasztal mellett –, hogy a késlekedô igazságügyi reformot mikor kezdi el Románia.

Egy biztos: amíg tart az állóháború, és a két palotából – az elnökibôl és kormányfôibôl – bûzbombák röpködnek egymás felé, a lövészárok csak mélyülni fog. A jelenlegi erôviszonyokat és a csökönyös hajóskapitányi magatartást nézve az idén tartandó parlamenti választás sem ígér biztos megoldást.

És ez a kakaskodás a zsebünkre megy. Még mielôtt lendületet vett volna, már alább is hagyott a gazdasági fejlôdés, az erejét vesztô lej csúszik lefele, miközben a serpenyô másik felében emelkedik az infláció. A jegybank minden lehetséges eszközzel fékezni próbálja a nemzeti valuta romlását, de a pénzügyi szakértôk szerint az év közepéig az euró elérheti a bûvös 4 lejes határt. És ez hihetô, mivel a tavaly nyár elején alig 3,1 lejbe került az európai valuta. Sokan folyamodtak akkor ingatlanhitelhez. Jó üzletnek tûnt. És a konyhaasztalnál elvégzett költségvetések alapján a fiatal családok arra a következtetésre jutottak, hogy keresetük elegendô lesz a részletek törlesztésére. Hát most szorul a nadrágszíj, mivel 20 százalékkal drágult a valuta bô fél év alatt.

A lej romlása, az élelmiszertermékek drágulása, a téli idôszakban megnövekedett fûtésszámlák mind olyan tényezôk, amelyek felhajtóerôként hatnak, az egyébként jogos – ugyanis Romániában még mindig nagyon alacsony az életszínvonal – bérkövetelésekre, nyugdíjemelésre. Na, ez utóbbi esetben tavaly be is dobta a kormány a gyeplôt a lovak közé, amikor a politikai erôk egymást túllicitálva ígérgettek a nyugdíjasoknak nagyobb jövedelmet. Csak néhány bátortalan hang figyelmeztetett, hogy ezeket az összegeket a költségvetés adók, illetékek formájában valakiktôl be kell hajtsa. Ez a forrás pedig a versenyszféra. A jól mûködô vállalkozásokra és alkalmazottaikra helyeznek olyan terheket, amely fékezni fogja a gazdasági növekedést. Ez esetenként a külföldi befektetôk elbátortalanítását is eredményezheti.

Választási évben nagyon nehéz önmegtartóztatóan kormányozni. Ez annál is nehezebb, ha foghíjas a kabinet. Például az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges a kormányhatározatok, törvénytervezetek elfogadásához. Az államelnök ezt nagyon jól tudja. Azért is akadékoskodik, hogy választási tôkét kovácsolva padlóra küldje a kormányt. Gazdasági megfontolásból ez káros lenne. Reméljük, a jelenlegi fekvôtámaszos megoldás csak átmeneti.

A tanárok egyénisége és tudása teremti meg az egyetemek színvonalát. Érvényes ez manapság is, amikor az a veszély fenyeget, hogy több lesz az értékelô, mint az, aki értéket teremt – hangzott el tegnap délben a Petru Maior Egyetem dísztermében, ahol a marosvásárhelyi felsôoktatási intézmény díszdoktori címével tüntették dr. Andrei Marga egyetemi tanárt, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem nemrég újraválasztott rektorát.

Az ünnepségen dr. Enachescu Calin elôadótanár, az egyetem rektorhelyettese üdvözölte a vendéget és a meghívottakat, majd Marian Liviu professzor, az egyetem rektora indokolta meg, hogy a filozófia és szociológia terén végzett kutatómunkája, az okatásügyi szaktárca élén kefejtett tevékenysége valamint a Petru Maior Egyetemnek nyújtott jelentôs mértékû támogatása miatt tüntették ki a doctor honoris causa címmel. Mindketten a medgyesi Ludwig Roth középiskola végzettjei – hangzott el a marosvásárhelyi rektor beszédében, aki a vendéget az Európai Unió építésére vonatkozó román filozófia megteremtôjének nevezte.

Laudációjában dr. Sigmirean Cornel egyetemi tanár a leendô díszdoktor életét és tevékenységét ismertette. Andrei Marga legismertebb sikerkönyve az Európai egyesülés filozófiája, amelynek egyik alapgondolata, hogy a nemzeti paradigmát (amely a XVIII–XX. századi Európa uralkodó irányzata volt) az európai paradigmának kell felváltania. A méltatásban elhangzott, hogy a parasztpárt színeiben megválasztott oktatásügyi miniszterként Andrei Marga jelentôs reformintézkedésekkel segítette elô az uniós csatlakozást.

A frissen felavatott díszdoktor a XXI. század egyetemérôl tartott elôadást. Az európai egyetemi oktatás fejlôdését követve, szólt a legégetôbb problémákról, majd kifejtette, hogy a romániai oktatás különösen szenved attól, hogy a bolognai elôírások mechanikus gyakorlatba ültetése helytelen megoldásokat eredményezett. Beszédét az olasz fizikus Paolo Blasi szavaival zárta, miszerint az európai egyetemek ma az ismeretek átadásánál nagyobb szabású célt, egy fejlett és békés világ építésének a célját kell felvállalják.

Az ünnepséget követôen a kitüntetett sajtótájékoztatót tartott, amelyen kifejtette, hogy a román oktatásügy mind központi, mind helyi téren túlpolitizált. A forrásokat, amelyek az uniós csatlakozás nyomán a rendelkezésére állnának, megfelelô projektek hiányában nem tudja kihasználni.

A Népújság kérdésére, hogy rektorként a beszédében hangoztatott egyetemi autonómiát hogyan fogja a kolozsvári egyetem multikulturális belsô szerkezetében kamatoztatni, a következôképpen válaszolt:

– A Babes–Bolyai Egyetemen ezentúl a karok, oktatási vonalak és a katedrák önálló költségvetésbôl gazdálkodhatnak, ami azt jelenti, hogy a döntéseket is a megfelelô szinten hozhatják meg, pontosabban a román, magyar, német vonalon is…

A tantervet illetôen, ami korábban vita tárgyát képezte, mindenkinek meg kell értenie, hogy az alapot az országos curriculum képezi. Ez mindenki számára kötelezô, ezen túl pedig azt szeretnénk, hogy minél több új diszciplína és szak jöjjön létre a román, magyar, német és más tanulmányi vonalon.

Intézményi szempontból a különbözô tanulmányi vonalak (mind az egyetem, mind pedig a karok szintjén) maguk dönthetnek egy egész sor kérdésben. A Babes–Bolyai Egyetemnek 56.000 hallgatója van, az oktatók száma viszont kevés. Ezt kell pótolni minden vonalon, így például a magyar kollégáinkra bízzuk, hogy kiválasszák és az egyetemünkre vonzzák a számukra szükséges tanszemélyzetet. Ha ezt a három lépést megtesszük, a döntési önállóság a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb lesz – fejtette ki a Marosvásárhelyen díszdoktorrá avatott Andrei Marga.

Marosvásárhelyen, 88 éves korában elhunyt Schnedarek Ervin ny. tanár, filmes szakember, a város közismert, becses személyisége, sokak szeretett és tisztelt Ervin bácsija. Bár tudtuk róla, hogy nagybeteg, szerettük volna hinni, hogy – mint élete során annyi nehézséget – ezt is le tudja gyôzni. Nem ez lett, megadta magát a Teremtô akaratnak. Gazdag életmûvet hagyott hátra, s ô, aki generációkkal szerettette meg a filmkészítést s tudását szerte a nagyvilágban élô tanítványokra örökítette, teli tarsollyal távozott. A világra csodálkozó fiatal lélekkel, az újdonságok iránti szenvedélyes kíváncsisággal.

A gyermekkorban megismert fotózás, majd késôbb a filmezés életre szóló szenvedélye lett. Számos találmányáról ismert Vilmos testvérével együtt, a háború után elkészítették egy mozivetítôgép prototípusát s egy lezuhant német repülôgépbôl kiszerelt kamerával elkezdtek filmezni. Úttörô volt Marosvásárhelyen a színes fotózásban. Vonzódása a filmhez azonban erôsebbnek bizonyult. Török László barátjával filmklubot alakítottak és sok éven át mûködtették a Szakszervezetek Mûvelôdési Házában. Tanítványai országos versenyeken szerepeltek kisfilmekkel, rajzfilmekkel.

A bukaresti mozivállalattal is jó viszonyt és munkakapcsolatot alakított ki. Buftea részére a marosvásárhelyi mûhelyben készítették el egyéb felszerelés mellett a többszalagos trükkasztalt. Akkoriban idejének nagy részét a marosvásárhelyi mozigépészeti szakmai iskolában való tanítás is lekötötte.

1969-tôl a bukaresti közszolgálati televízió, az RTV magyar adásának tudósítójaként is dolgozott. Emlékezetes kisfilmje Marosvásárhely híres szülöttjérôl, Bolyai Jánosról készült.

Filmes csapata, a fiatal, tehetséges operatôrök, akiket maga mellé állított, megörökítették a közelmúlt történelmi eseményeit.

A kertes családi házban Ervin bácsi birodalma mindig nyitva volt filmes barátai elôtt. Ide hozták ötleteiket, munkáikat, tanácsot kértek vagy felszerelést. Az évek során sokan mondták neki, hogy saját érdekei ellenére konkurenciát nevel magának. Tanítványaitól azonban sosem sajnált semmit, sem elméleti tudást, sem a filmezéshez szükséges eszközöket.

Egyszemélyes intézmény volt Marosvásárhelyen. 1995-ben a Lakiteleki Filmszemlén életmûdíjat kapott, majd filmes és fotós munkásságának elismeréseként 2002 ôszén, a marosvásárhelyi Alternative nemzetközi filmfesztivál záróünnepségén szintén életmûdíjjal tüntették ki.

Élete és munkássága elôtt fôhajtva, szeretettel és tisztelettel búcsúznak tôle tanítványai, filmes barátai. Emlékét megôrizzük.

A huszadik század kezdetén a nagy keresztyén vallásfelekezetek elöljárói felismerték, hogy az elvilágiasodás és a közömbösség ellen együtt szebb és könnyebb lenne a szolgálat. A két nagy világháború, a kettészakított Európa politikai és társadalmi élete nem kedvezett ennek az akaratnak. Az egymás felé való közeledés egyik legszebb eseménye és eredménye lett a század második felében kiszélesedett egyetemes imahét, amelyet minden év harmadik egész hetében tartanak. Erdélyben közel négy évtizede kapcsolódtak be – fôleg – a protestáns gyülekezetek.

A tolerancia földjén ma már nem olyan kirívó eset, ha valamelyik felekezet templomában más vallású lelkipásztor, pap prédikál. 2008-ban a marosvásárhelyi magyar keresztyén gyülekezetek lelkipásztorai elhatározták, hogy közösen tartják meg az egyetemes imahetet, azaz estérôl estére más-más templomban fognak együtt imádkozni. Mindenik templomban a helyi lelkipásztor végzi a liturgiális szolgálatot, de más vallású igehirdetô prédikál. A nyolc esti ökumenikus istentiszteleten begyûlô perselyes adományból pedig rászoruló egyháztagok étkeztetéséhez segítenek be. Ez a "rendhagyó" egyetemes imahét vasárnap, január 20-án 18 órakor kezdôdik a Vártemplomban, ahol igét hirdet Nagy László unitárius esperes. Január 27-én, szintén 18 órakor zárul a fôtéri Keresztelô Szent János-plébánia templomában, Dénes Elôd református lelkipásztor igehirdetésével.

Az egyetemes imahét többi alkalmai a következôk:

hétfô – Bolyai téri unitárius templom – igét hirdet: Lôrinc István,

kedd – Szabadság utcai ref. templom – igét hirdet: Papp Noémi

szerda – evangélikus templom – igét hirdet: Ötvös József

csütörtök – Szabadság utcai róm. kat. templom – igét hirdet: Kecskés Csaba

péntek – kövesdombi unitárius templom – igét hirdet: Csintalan László

szombat – alsóvárosi református templom – igét hirdet: Sebestyén Péter

A pedagógia válságáról

– tesszük fel a kérdést manapság tanügyi berkekben, hiszen kiértékelés alatt van a hazai oktatás két alaptörvénye, a tanügyi törvény és a tanügyben dolgozó személyzet alapszabályzata. Elsô gondolat, ami megfogalmazódott bennem, az volt: – végre!, de ebbôl a lelkesedésbôl a törvény elolvasása után gyorsan kigyógyultam.

Az elôzmények

Nem kell részletezni a hazai oktatás válságtörténetét a rendszerváltás után, hiszen az évrôl évre megismétlôdô és a vándormadarak távozásával beköszöntô sztrájkhullámok egyike mindig is a tanügy helyzetének feljavítását célozta. Másrészt ember legyen a talpán, aki a hosszú évek során apróbb-nagyobb, de állandó változtatások, kiegészítések rendszerében eligazodik és objektíven visszanéz, mi miért történt és tulajdonképpen kiértékeli, mi is volt a jó, a jobb törvény vagy kormányrendelet. Ez annak is betudható, hogy mire az egyik változatot a rendszerben úgymond "megszoktuk" – a tanár, a diák, a szülôk –, már jött is az újabb változat. És így lassan, de biztosan odáig fejlôdtünk, hogy már a válságok válságában vagyunk az oktatásban és valóban nehéz megtalálni a legmegfelelôbb kiutat ebbôl a helyzetbôl. Pedig próbálkozások voltak. Ezek közül kiemelném az 1993-ban kiadott romániai oktatás Fehér Könyvét, amelyben gyönyörûen le vannak írva a hazai tanügyi reform célkitûzései. De ezeket igaziból sosem sikerült hatékony törvényekben megfogalmazni. Ennek oka is van természetesen. Alapvetôen az, hogy ahogyan a kormányok váltották egymást – elég gyakran minálunk –, minden új tárcavezetô átrendezte a még jó törvénymagokat is, illetve sok esetben olyan újabb határozatokkal egészítette ki, melyek a hatékony irányzatokat egyszerûen megfojtották. És természetesen mindig kikérték a tanügyben dolgozók véleményét is, rendszerint úgy, hogy hétfôn jött az értesítés: keddre legyen meg minden iskolának a saját véleménye a változtatással kapcsolatban, lehetôleg elektronikus formában is. Leírhatatlan az eredmény.

A helyzet

Valódi válság. És ez annál is súlyosabb, mert a diáktársadalmat, a gyerekeket érinti a legjobban. Állandó feszültségek forrásává alakult az oktatás. Egyre gyakoribb jelenség a kiskorúbûnözés, az iskolakerülés. Az iskolák épületrendszere sok esetben nem nyújt megfelelô körülményeket az oktatásra, még egészségügyi szempontból sem.

A helyzetet fokozza még az is, hogy közben, Karinthy szavaival élve "halkan beleléptünk" az Európai Unióba, ahová oktatási szempontból is fel kell zárkóznunk.

A felvezetés

Természetesen az, hogy egyáltalán terítékre került az oktatási alaptörvények teljes felújítása, már önmagában jó lépésnek tekinthetô, meg az is, hogy részben a törvénytervezetek megoldást javasolnak egyes alapkövetelményekre. Így látjuk az iskolák önrendelkezési jogát a tanügyi káderek alkalmazásánál, a középiskolába való felvételi rendszernél, a tanárok és diákok utazási kedvezményénél. De összességében véve mindkét törvénytervezetben sok törvénycikkely homályos és abszurd helyzeteket hozhat elô a gyakorlatban. Ilyen lehet például az is, hogy az iskolák vezetôségi tanácsában (melynek 60% a tanerôkbôl, 40%-a a diákok, szakszervezetek, szülôk, helyi tanács, polgármesteri hivatal, vállalkozók képviselôibôl állna) az elnököt minden évben a tanári gyûlés választja meg titkos szavazással. Megtörténhet egyes iskolákban, hogy – sértôdés ne essék–, a helyi kocsmáros lesz a vezetôségi tanács elnöke, hiszen népszerû ember. Mint ahogy az is megtörténhet, hogy az igazgató sem kerül be a vezetôségi tanácsba. Az iskolák fenntartását az állami erôforrások biztosítják, de a fejlesztést már nagyrészt a helyi erôforrásokból, adományokból kell megvalósítani. Lefordítva ez azt jelenti, hogy ha az iskola nem nyer pályázatokat, akkor mehet koldulni. Errôl jut eszembe egy iskolai év megnyitóján elhangzott mondat: " A diákokat támogatjuk, a szegény sorsú diákoknak ösztöndíjat adunk, de pénz, az nincs." Hasonlóképpen a gyerekek, szinte ahogy megszületnek ,már bekerülnek az oktatási rendszerbe, ilyen, hogy óvoda meg napközi nincs, de van helyette jó pár felkészítô iskolai év, és hatévesen már kezdheti a tanulást. Az osztályok diáklétszámát lecsökkentik, ami önmagában jó, de így helyenként elôfordulhat, hogy több osztály indul, ezért nincs elég tanterem, tehát a diákok két, esetleg három váltásban tanulnak. De a törvény határozottan elôírja, hogy az oktatási program csak délelôtti órákban szervezhetô meg. Ezt még fokozza az is, hogy megjelenik a IX. osztályos felkészítô év, de azt nem lehet tudni, hogy a középiskolákban fog mûködni vagy az általános iskolákban. És kik tanítják ôket, melyik iskola tanárai? A címzetes tanárok, ha egyszer elérték ezt a fokozatot, véglegesítôdnek a tanügyben. Semmi kitétel nincs arra, hogy abban az estben, ha az illetô tanerô nem felel meg sem szakmailag, sem pszichikailag, akkor mi legyen, tehát marad az, hogy tönkretehet egypár generációt, meg elijeszti a szülôket az iskolától. Különösen homályos a polgármesteri hivatalok szerepe az iskolák fenntartásában. Vigasztalásul minden fontos cikkely mellett ott van, hogy a minisztérium majd kidolgozza az alkalmazási metodológiát.

És még vannak ilyenek a tervezetekben. Nem utolsósorban megemlíteném a törvénytervezetek megvitatására kiírt idôszakot, mely egybeesett a téli ünnepek meg a félévzárás teljes periódusával.

(Folytatjuk)

Mûszakilag, jogilag és emberileg bonyolult helyzet alakult ki Marosvásárhelyen, a Kornisa negyedi Grigorescu utca 4E számú tömbházban. Egy idôs házaspár télvíz idején, karácsony óta fûtés nélkül maradt. – Utolsó mentségünk az újság, saját erônket felülmúlja az ügyintézés, bárhová folyamodunk, nem sikerül zöldágra vergôdnünk, s továbbra is hideg lakásban kell élnünk – mondta a 77 éves Kiss János, aki személyesen keresett meg a szerkesztôségben.

A szóban forgó, több mint 45 éves tömbházban pince nincs, a víz- és fûtési vezetékek a földszinti lakásokban, a parkett alatt haladnak végig. Ha a csövek megrepednek, akkor a földszinti lakókat elárasztja a víz. Tönkremegy a parkett, a szônyeg, a bútorok. Ez történt karácsony elôtt is, amikor a 4E tömbház 1-es és 2-es lakrészében az elavult távhôvezetéken csôtörés keletkezett. Ahhoz, hogy a vízfolyást megállítsák, a tulajdonosi társulás hirtelen úgy döntött, hogy elzárják a távhôrendszer csapjait. Csakhogy azt nem vették figyelembe, hogy két lakrészben fûtés nélkül maradnak a lakók. A 14-es lakrészben él a Kiss család, a férj 77, a feleség 74 éves, nyugdíjasok.

– A férjem javasolta, hogy anyagilag besegítünk, álljuk a vezetékek javítási költségeit, csak indítsák el a melegítést. A szomszédok nem egyeztek bele. Inkább úgy döntöttek, hogy lezárják a fûtést. Miután ez megtörtént, a felettünk levô szomszéd elkezdte a kiskazán szerelését. S mivel a lépcsôházban a mi oszlopunkon csak mi maradtunk a távfûtési rendszeren, azt mondták, többé ne is számítsunk arra, hogy visszaadják a fûtést. A kétszobás lakást a konyhából gázzal próbáljuk fûteni. Így jártunk, pedig soha nem maradtunk el a közköltséggel – mondta sírva Kiss Julianna, aki hozzátette, hogy 44 éve laknak ott, és máskor is voltak problémák, amit mindig sikerült megoldani, azonban most a szomszédok rosszindulatúan viszonyulnak hozzájuk, nem veszik figyelembe, hogy nem ôk tehetnek a kialakult helyzetrôl, továbbá hogy idôsek lévén anyagilag nem engedhetik meg maguknak a saját hôközpont szerelését. A gázkonvektor pedig azért nem jöhet szóba, mert mindketten súlyos betegek és ennek üzemeltetésétôl tartózkodnak.

Mit gondolnak, bohóc vagyok, hogy kitegyenek az újságba?

– ezzel a kérdéssel, támadóan és minôsíthetetlen hangnemmel fogadott Luca Rozália, az 1-es lakrész tulajdonosa, akitôl azt szerettük volna megtudni, hogy megjavították-e a megrepedt csövet, visszahelyezték-e a parkettet, s hogy kinek a számláját terhelik a költségek. Sajnos, a hölggyel nem lehetett szót váltani, azonban a nagyszoba sarkában látható volt a javítás helye, a feltört parkett. A csôtörés valóban nagyon kellemetlenül érintette ôt, ezzel egyetértünk, azonban a harmadik emeleten lakó Kissék nem hibásak ezért.

Mi lesz a megoldás?

– kérdeztük elôször Cucuiet Ioant, a tulajdonosi társulás elnökét, aki elmondta, hogy a "baleset" után a tömbháznak azon a részén kiürítették a távfûtési rendszert, ugyanis a földszinti lakások magántulajdonban vannak és nem engedik meg, hogy a mesterek feldúlják a lakásukat. Amiután elzárták a fûtést, a földszinti 2-es és a negyedik emeleti 18-as lakrész lakói a rendszerrôl való leválást kérelmezték, amit a társulás jóvá is hagyott. A döntés nyomán csak a Kiss család marad fûtés nélkül. – A vezetékek javítása pénzbe kerül, de a lakók nem hajlandók vállalni a költségeket, lévén, hogy nagy részük már levált a rendszerrôl. Kisséknek javasoltuk, hogy vegyenek elektromos hôsugárzót vagy szereltessenek külön gázórát és konvektort. Ebbe a változatba nem mentek bele – mondta az elnök.

Kérdésünkre, hogy méltányos-e ez az eljárás Kissékkel szemben, Cucuiet beismerte, hogy nem. Abban is egyetértett, hogy a tömbházban adódó közös költségeket – tetô-, vezeték-, lépcsôházbeli javítások – közösen kell állni, ha tetszik, ha nem, de azt már nem vállalta fel, hogy a közgyûlésen ezt a szempontot érvényesítse.

– Az Energomur távhôszolgáltató érdeke minél jobb szolgáltatást nyújtani. A Grigorescu utcai esetrôl tudunk, a társulás átiratot juttatott el hozzánk, Kiss János is hozott egy panaszlevelet. Az átiratból kiderül, hogy a társulási közgyûlés döntése szerint lemondanak az Energomur szolgáltatásáról, azonban a Kiss család továbbra is igényt tart rá. A társulás azt is kérte, hogy a távhômérô órát szereljük le, de ennek a kérésnek még nem tettünk eleget, abban reménykedve, hogy végül is a társulás és a Kiss család megegyeznek. Az Energomur nem vállalhatja fel, hogy a két fél között közvetítsen, s azt sem, hogy a tulajdonos akarata ellenére, a földszinti lakásban dolgozzon – mondta Bota Edit, az Energomur közönségszolgálati irodájának vezetôje.

Közös lakóházban mindig voltak bosszúságok, azonban az eltérô fûtési rendszerekbôl adódó problémák ezután következnek. Ugyanis számos jogi kérdés vetôdik fel: azok számára, akik leváltak az eredeti rendszerrôl, közösnek számít-e a távfûtési rendszer, ki állja a javítási költségeket, s ki a hibás, ha a lakók közömbössége folytán valakit megfosztanak a fûtési lehetôségtôl? Perelni lehetne, azonban kérdés, hogy a jelenlegi igazságszolgáltatás csigatempójában hány télnek kell eltelnie, míg kimondják, kinek is van igaza.

Kigyulladt gépkocsihoz sietett tegnap a marosszentannai önkéntesekbôl álló tûzoltócsapat. A tûzeset szerencsére csak szimuláció volt, hogy a sajtó képviselôinek a jelenlétében kipróbálhassák azt a tûzoltásra és mûszaki mentésre alkalmas jármûvet, amelyet a község harminc napra kapott használatba a kiírt versenytárgyalásra elsôként jelentkezô cégtôl. A gépjármû azonban nem vált be, ugyanis már az elsô próba során meghibásodást észleltek a szivattyúnál.

Marosszentanna községben az elmúlt év során hétszer keletkezett tûz, és ebbôl három esetben házak váltak a lángok martalékává. Emiatt Viorel Bubau polgármester a helyi tanáccsal karöltve úgy döntött, hogy helyi költségvetésbôl beszereznek egy tûzoltásra és mûszaki mentésre alkalmas jármûvet, amely nem csupán Marosszentanna községet látja el, hanem a Marosszentkirályon és Mezôcsáváson, de ha igény lesz rá, akkor az Egyesülés negyedben bekövetkezô tûzeseteknél is bevetik majd.

– A jármû beszerzéséhez szükséges költségekhez Marosszentkirály és Mezôcsávás is hozzájárul, és a fô célunk az, hogy szerencsétlenség esetén a lehetô legrövidebb idôn belül közbelépjünk, még mielôtt megérkezne a marosvásárhelyi tûzoltóalakulat – tette hozzá a polgármester.

A marosszentannai önkormányzat elektronikus versenytárgyalást írt ki, amelyre elsôként a brassói Autocamioane nevû cég jelentkezett, amely harminc napra díjmentesen használatba adta a 100 ezer eurós jármûvet és szakértôket is küldött, akik betanítják a marosszentannai önkénteseket. Egyelôre azonban csak próbálgatják a kocsit, még az sem biztos, hogy megvásárolják. "El voltunk ragadtatva a gyorsaságtól, amellyel a brassói cég jelentkezett és meg vagyunk elégedve a jármû felszereltségével. Azért próbáljuk ki, hogy lássuk, megfelel-e a célnak és hogyha nem válik be, akkor figyelembe vesszük a többi cég ajánlatát is" – közölte Bubau. A jármû, úgy tûnik, nem állta ki a próbát, ugyanis már tegnap, az elsô használat során hibát észleltek a szivattyúnál, így a tüzet ugyan sikerült eloltani, de mûszaki mentésre nem bizonyult alkalmasnak.

Február 1-jétôl a megtévesztô reklámokért komoly pénzbírságra és akár a tevékenységük felfüggesztésére is számíthatnak azok a kereskedelmi egységek, üzletek, bankok, amelyek nem tartják be a legújabb fogyasztóvédelmi jogszabályban elôírtakat – közölte lapunkkal dr. Csomóss Miklós, a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôség vezetôje.

A januártól hatályos, de csak februártól alkalmazandó 2007. évi 363-as törvény, amely megfelel az egységes uniós normáknak, tiltja a megtévesztô vagy agresszív kereskedelmi fogásokat, ugyanakkor megállapítja azokat a büntetéseket is, amelyek jogsértés esetén kiszabhatók – mondta az intézményvezetô.

Dr. Csomóss Miklós szerint kihágásnak számít, ha a kereskedelmi bankok a különbözô hiteligénylésekrôl szóló reklámjaikban félretájékoztatják a lakosságot. De megsértik a fogyasztók jogait azokkal a reklámokkal is, amelyek azt hirdetik, hogy egy bizonyos terméket csak egy kereskedelmi egységnél lehet megvásárolni nagyon alacsony áron, egy bizonyos idôpontig. Ugyancsak kihágásnak számít az, amikor úgynevezett ingyenes, de hamis ajánlatokkal próbálják elcsábítani a fogyasztókat, úgy tüntetve fel bizonyos termékeket, hogy azok ingyen, díjmentesen, bónuszként járnak. A forgalmazott termékre Európa-szerte érvényes szavatosságot hirdetô kereskedelmi egységek ugyancsak jogsértést követnek el – mondta dr. Csomóss Miklós.

Az intézményvezetô szerint a kimondottan gyerekekhez intézett reklámok is törvénysértésnek számítanak, hiszen a kereskedôk ôket használják fel a szülôk meggyôzésére, hogy bizonyos termékeket megvegyenek csemetéiknek. A gyógykészítmények hatásaival kapcsolatos hamis kijelentések – amelyek például a hajhullás azonnali megszüntetését vagy gyors súlyvesztést ígérnek –, vagy a nyereménnyel való kecsegtetés egy bizonyos összeg befizetése esetén szintén büntethetô kereskedelmi fogásnak számítanak.

Dr. Csomóss Miklós szerint a jogszabály egyik érdekessége, hogy a magánszemélyek mellett különbözô civil szervezetek, kereskedelmi egységek is panaszt tehetnek, amennyiben megtévesztô reklámokkal szembesülnek. Mint megtudtuk, a fogyasztóvédelmi intézménynél eddig csak a magánszemélyektôl beérkezô panaszok kivizsgálásával foglalkoztak.

A megtévesztô kereskedelmi fogásokért 3 ezertôl 30 ezer lejig terjedô pénzbírságot róhatnak ki a fogyasztóvédôk. Ismétlôdô kihágás esetén a bírság 6 ezertôl 60 ezer lejig terjedhet, ugyanakkor a kereskedelmi egység tevékenységét is felfüggeszthetik a jogsértés kiküszöböléséig.

A fôfelügyelô tájékoztatása szerint a megbírságolt kereskedelmi egység törvényszéki megfellebbezése nem halasztja, törli el a büntetést. Ha viszont a felperes javára dönt a bíróság, komoly kértérítés- fizetésre kötelezheti a fogyasztóvédelmi intézményt.

Jó a közbiztonság Marosvásárhelyen – jelentették ki évi beszámolójukon a marosvásárhelyi közösségi rendôrség vezetôi, annak ellenére, hogy elismerték, naponta érkeznek bejelentések, hogy valakit kiraboltak, bántalmaztak a megyeszékhelyen. A fenti kijelentésnek dr. Dorin Florea polgármester, de a jelen lévô városi tanácsosok sem mondtak ellent.

Habár a közösségi rendôrség évi beszámolóján sikeresnek értékelték a tavalyi évet, a közölt mérleg arra utal, hogy a fekete ruhás felügyelôk figyelme fôként a tilosban parkoló jármûtulajdonosok, valamint az engedély nélkül fuvarozó taxisok megbírságolására terjed ki. A közel háromszáz fôs közösségi rendôrségnek az elmúlt év során 52 bûncselekményt és 75 tettest sikerült lefülelnie. A bûncselekményekrôl szólva Viorel Filip, a közösségi rendôrség vezetôje elmondta, a 2007-es év során két testi sértést elkövetô személyt kerítettek kézre, 19-et zsebtolvajlás, 9 személyt pedig gépkocsi- feltörés közben értek tetten a rend ôrei. Szabálytalan parkolásért 584 esetben róttak ki bírságot és 646 taxist büntettek meg engedély nélküli fuvarozásért vagy nem a kijelölt helyen való várakozásért. Az utcákat járó felügyelôk tavaly naponta nyolc-tíz koldust utasítottak ki a város területérôl, így jelentôsen csökkent a koldulók száma a központban, az Egyesülés, valamint a Meggyesfalvi negyedekben, azonban a Tudorban és a Kövesdombon továbbra is sok a kéregetô meg a kukákban kotorászó. A prostitúció miatt megbírságolt lányok száma is emelkedett, a 2007-es évben 512 jegyzôkönyvet állítottak ki emiatt, 132-vel többet, mint a 2006-os évben.

Nicolae Cabulea, a megyei rendôr-felügyelôség kvesztora kifejtette, hogy a rendôrségnek minden erejét be kell vetnie az utcai rablások, valamint a gépkocsi- feltörések megfékezése végett, ugyanis ezek száma az utóbbi idôben igen megnövekedett, a megyeszékhely utcáin december óta több mint 70 gépkocsit fosztottak ki. Ennek ellenére, a beszámolón jelen lévô Mihai Antonie szenátor pozitívan értékelte a közösségi rendôrség elmúlt évi tevékenységét. – Az ország többi nagyvárosával összehasonlítva Marosvásárhely csendes városnak számít, ahol nem kell attól tartani, hogy az útkeresztezôdéseknél letámadnak a koldusok, hiszen a közösségi rendôrség ôrködik a lakosság biztonsága felett – fogalmazott.

Viorel Filip elmondta, a közösségi rendôrök gyalogosan és gépkocsikon három váltásban járôröznek a veszélyesnek számító városrészeken, mint a központ, Kossuth utca, valamint a Tudor negyed, Kövesdomb, a Hidegvölgy környéke és a volt Ady negyedek, a város többi részén pedig naponta két váltásban folyik a járôrözés.

A Népújság kérdésére, hogy milyen intézkedéseket hoztak – fôként a marosvásárhelyi 2-es számú járóbeteg- rendelô környékén – az egyre gyakoribbá váló rablások megfékezésére, Viorel Filip közölte, az utóbbi hetekben sok bejelentés érkezett a lakosság részérôl az e környéken végbemenô bûncselekményekkel kapcsolatosan, így jelenleg autós járôrök figyelik a környéket és ettôl a héttôl kezdve éjszakánként is járôröznek majd a megyei rendôrség és a közösségi rendôrség közös csapatai.

– A nyomozás folyik, azonban még senkit sem kaptunk el – ismerte el Filip, aki kérdésükre elmondta, jelenleg Marosvásárhely utcáin éjszakánként 12 gyalogos és 8 gépkocsival közlekedô közösségi rendôr járôrözik.

A találkozó végén szóba került az a törvénytervezet is, amely a közösségi rendôrség városi rendôrséggé való átalakítását célozza. Ennek kapcsán a közösségi rendôrség vezetôi kifejtették, hogy egyelôre nincsen végleges formában leszögezve, hogy milyen feladatkörrel rendelkezne az új formát öltô alakulat, azonban hamarosan kiegészítik, majd a parlament elé terjesztik a tervezetet.

Órákon át szinte megbénította a forgalmat szerda este Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában történt baleset, amely akár tragikusan is végzôdhetett volna. A rendôrségi tájékoztatásból kiderül, hogy a Salubriserv köztisztasági vállalat (unimob) hóeltakarító jármûve, amely a telephelyükrôl tért ki, belehajtott a fôúton közlekedô autóbuszba, amely az ütközés következtében az ellenkezô oldalon levô villanyoszlopnak csapódott, s ki is döntötte azt. A rendôrség szerint a haszonjármû vezetôjének a vérében a megengedettnél magasabb alkoholszintet állapítottak meg.

Kérdésünkre Maior Claudiu, a közszállítási vállalat társtulajdonosa elmondta, hogy a Marosvásárhely–Dicsôszentmárton között közlekedô autóbusz több mint 30 személyt szállított, de szerencsére az utasoknak az ijedtségen kívül nem esett egyéb bajuk, a busz viszont megrongálódott. Terbea Sorin, a Salubriserv vezetôtanácsának elnöke a Népújság kérdésére azt nyilatkozta, hogy ablakmosó folyadékot vett fel a telephelyen a hóeltakarító jármû vezetôje, és a fényjelzést bekapcsolva hajtott ki a fôútra, azt gondolván, hogy ez megállásra készteti az arra haladó jármûveket. Kérdésünkre: miért volt annyira sürgôs az útja, hogy fényjelzést kellett használnia, Terbea elmondta, hogy valóban nem lehetett szó sürgôsségrôl, mivel az utóbbi idôben nem esett hó megyeközpontunkban. A Salubriservnél egyébként egy bizottság vizsgálja a történteket, s ha valóban bebizonyosodik, hogy a haszonjármû vezetôje ittas volt, akkor a jelenleg állásából felfüggesztett gépkocsivezetônek viselnie kell a következményeket.

A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János- plébánia melletti Deus Providebit Ház Szent Mihály Termében szombaton, január 19-én 16 órától elôadást tartanak az egészséges kávéról.

Jegyzet

Kérjük, segítsenek! – írtuk annak a cikknek a végére, amelyben a marosvásárhelyi Remeteszeg utcából nyíló Szénás utcai tûzeset áldozatairól számoltunk be. Emlékeztetôül: egy felügyelet nélkül hagyott kályhából kipattanó parázs tüzet okozott, amelynek pusztítása nyomán egy roma család hajléktalanná vált. A béna nagymama szinte bent égett, a szomszédok menekítették ki a tûzbôl. Az öttagú család azóta a szomszédoknál, rokonoknál húzza meg magát. Szívszorító történet, még belegondolni is rossz, mit érezhettek a károsultak, amikor kevéske vagyonukat látták hamuvá válni, amikor nem maradt egyebük, csak a felvevô rongyuk. Az amúgy is tomboló szegénységben élô családot még nagyobb nyomorba taszította a szerencsétlenség. Arról nem is beszélve, hogy a csattogó télben a kétségbeesés még hatványozottabb.

Felhívásunkra több segítô szándékú ember jelentkezett, bútort, ruhanemût, élelmiszert ajánlottak fel. Megadtuk a címet, hogy aki teheti, személyesen vigye el adományát. Azoknak, akiknek ez nem állt módjukban, besegített a polgármesteri hivatal szociális igazgatósága.

Január 11-én az intézmény két alkalmazottja kereste meg a bajba jutott családot. Kifogástalan állapotban lévô bútorgarnitúrát vittek el nekik, amit egy idôs nô adományozott. A székek frissen kárpitozottak, a fafelületen még egy karcolás sem volt. A néni még az utolsó porszemet is letörölte a bútordarabokról, s közben örült, hogy valakivel jót tehet. Még zakuszkát is küldött, hogy legyen mit enniük a szegény bajbajutottaknak.

A roma család azonban nem örömmel és hálával, hanem rosszindulatú agresszivitással fogadta a jó szándékú emberek közeledését és adományát. A bútorokat szemük láttára ripityára törték, a zakuszkákat földhöz vágták, a ruhanemûvel pedig dobálózni kezdtek. A tûzoltók által kiállított jegyzôkönyvet a polgármesteri hivatal alkalmazottai után hajították, akiknek menekülniük kellett a támadók elôl.

Senkit nem szeretnék lebeszélni segítô szándékáról, azonban ez az eset rá kell ébresszen arra, hogy segíteni csak annak kell és szabad, aki ezt megbecsüli és értékeli.

A tavalyi pénzügyi év lezárása után úgy tûnik, hogy az elôzô évhez viszonyítva 15%-os költségvetési többlettel számol Marosvásárhely, ezt a pénzösszeget pedig sporttámogatásra fordítaná a polgármesteri hivatal – mondta Dorin Florea polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. Ennek érdekében több sportklubbal társulna a város, illetve kilátásba helyezték a gázszolgáltató vállalat által a lovarda mellett félig felépített olimpiai sportkomplexum megvásárlását is.

Fantomklub is szóba jöhet

A polgármester kifejtette, kidolgozták az együttmûködési szerzôdést, amiben a hivatal társulna a BC Mures férfikosárlabda-klubbal. Ennek megfelelôen a város megvásárolná a klub részvényeinek 51%-át, ami azt jelenti, hogy három évig évente 6,5 milliárd lejjel támogatnák a sportolókat.

– Meglepô kijelentés, hiszen a helyi tanács többször jóváhagyott olyan határozattervezetet, amiben jelentôs pénzösszeggel álltak volna a klub mellé, azonban Dorin Florea polgármester volt az, aki nem írta alá az utalványt. Miért ez a pálfordulás? – kérdeztük a városvezetôt.

– Tavaly más projektek kivitelezésével voltunk elfoglalva, ezért nem volt eddig pénz a sport támogatására, de most ez lehetôvé vált. A tanácsosok "támogatást" és nem valódi "finanszírozást" kértek tôlem. A kettô nem ugyanaz, most az utóbbit szeretnénk megvalósítani – így a polgármester.

– Tudomásunk szerint a klub vezetôsége nem egyezik bele, hogy a város tulajdonába kerüljön a BC Mures.

– Ez a mi ajánlatunk, ha elfogadják, jó, ha nem, nekünk úgy is megfelel. Ha valakik a klubot politikai játékszerként akarják felhasználni, megtehetik, de ez az ô bajuk – válaszolt határozottan a polgármester.

A továbbiakban azt is megtudtuk, hogy hasonló összeggel szeretnék támogatni a Trans-Sil labdarúgócsapatot is, azzal a feltétellel, hogy három év múlva a csapat kerüljön be a B osztályba. Florea tudomása szerint az FC Trans-Sil vezetôsége tárgyalásokat kezdeményezett a volt katonai sportegyesülettel, hogy vegye át az ASA nevet is, ezáltal is öregbítve a hajdani "aranycsapattal" a hírnevét. Újságírói kérdésre az is kiderült, hogy az ASA klub már nem létezik, de azért a Trans-Sil megpróbálja átvenni a nevet. A továbbiakban azt is elmondta a polgármester, hogy az Egyetemi Sportklub nôi röplabdacsapatát is támogatják. Megpróbálnak lakást és ellátást biztosítani a nem marosvásárhelyi sportolóknak. Az elkövetkezendô idôszakban pedig ehhez hasonlóan kívánják felkarolni a szabadfogású birkózást, a kézilabdát és más olyan sportágakat, ahol eredményeket értek el.

Folytatódnak a vádaskodások

A sporttámogatásnál maradva, a polgármester elmondta, a költségvetésbôl elkülönítettek 300 ezer lejt, amibôl elkészítik a város sportbázisainak rehabilitálására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt. Többek között a Május 1. strandot, a városi labdarúgóstadiont és környékét, a mûkorcsolyapályát szeretnék felújítani. Bár megemlítettük, hogy ezek a létesítmények továbbra is a sportminisztérium tulajdonában vannak, Florea kifejtette, addig jár Bukarestbe, ameddig ezeket átadják a városnak, azért készítenek tanulmányt, hogy ha erre sor kerül, azonnal pályázhassanak további pénzösszegekre a tervezésre és a munkálatok kivitelezésére. Aztán azt is megtudtuk, annyi pénze van a városnak, hogy abból felvásárolhatja a Romgaz Rt. által a lovarda mellett félig felépített, a mostani E-ON Gaz tulajdonában levô olimpiai sportkomplexumot. Florea szerint az épületet pénzmosási céllal húzták fel, a gázszolgáltató vállalatnak nincs szüksége rá, mégsem akarják eladni. Kifejtette, felvette a kapcsolatot az RMDSZ által kinevezett vezérigazgatóval, Jakab Elekkel, és jelezte a város szándékát, azonban az ajánlatát elutasították. A polgármester szerint politikai utasítást teljesített a vezérigazgató, szerinte Borbély László miniszter akadékoskodott legjobban az ügyben.

"A polgármester politikai léggömböket ereget"

A sajtótájékoztatóra várták dr. Benedek Istvánt, a helyi tanács RMDSZ- frakcióvezetôjét, a költségvetési bizottság elnökét, azonban sürgôs teendôi miatt távol maradt. A sajtótájékoztatót követôen lapunknak elmondta, a polgármester saját érdekei szerint akarja kihasználni a sporttámogatási lehetôséget. A helyi tanács többször is napirendre tûzött olyan határozatot, ami által finanszírozták volna nemcsak a kosár-, de a kézilabda- és más sportklubokat is, de Florea ellenezte a legjobban.

– A tanács nem zárkózik el a polgármesteri hivatal javaslataitól, csak a pénzek leosztásában és átutalásában szeretnénk több átláthatóságot – mondta dr. Benedek István.

Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter a sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatosan a következôt nyilatkozta lapunknak:

– Dorin Florea polgármester több éve megpróbálja saját tehetetlenségét, impotenciáját leplezni azzal, hogy másokat vádol, támad. Tavaly többször is elmondtam nyilvánosan és a vele folytatott tárgyalások során, támogatom azt, hogy a város átvegye az E-ON Gaztól a sportkomplexumot. Már 2006-ban felvettem a kapcsolatot a pénzügyminiszterrel és beszéltem ez ügyben Jakab Elekkel, az E-ON Gaz vezérigazgatójával is. A pénzügyminiszter nem ellenkezett, a gázvállalat vezetôtanácsa azonban úgy döntött, hogy mintegy 6 millió dollárt ruháztak be az épületbe, s amennyiben ezt a város kifizeti, akkor eladják a létesítményt. Ha a polgármesteri hivatalnak, személyesen Dorin Floreának valóban szándékában állna a komplexum átvétele, ezt két év alatt többször is megtehette volna, de mindeddig semmit nem tett ennek érdekében – mondta a miniszter.

Borbély Lászlótól megtudtuk, hogy kedden tárgyalt a bukaresti Steaua Sportklub elnökével, akinek az igazgatása alá került a volt ASA víkendtelepi bázisa, és jelezte, hogy a város átvenné az épületet a hozzá tartozó pályákkal. Az elnök elmondta, ha a minisztérium ezt engedélyezi, lemondanak az objektumról. Ez esetben nem marad más tennivaló, mint hogy a város a sportklubhoz intézett egyszerû kérvénnyel erôsítse meg ismételt szándékát. Ugyanakkor a sportbázisok ügyében a napokban Octavian Beluval, az országos sportügyi hatóság vezetôjével is felvette a kapcsolatot, aki támogatja, hogy a sportlétesítmények átkerüljenek a városhoz.

A kosárlabdaklub átvételével kapcsolatosan a miniszter megjegyezte, 130 ezer lej támogatást szavazott meg a tanács a BC Muresnek, s ebbôl a polgármester akadékoskodása miatt még egy lejt sem láttak. A klub a városé és nem a polgármesteré, a támogatás feltételét pedig az a vezetôtanács kell eldöntse, amelyben két városi tanácsos is van.

A polgármester újabb politikai léggömböket ereget, amelyek könnyen kipukkadnak, ezt tette mindvégig mandátuma alatt – összegezte a sajtótájékoztatón elhangzottakról a véleményét Borbély László miniszter.

A helyi tanács február végén bocsátja vitára a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal folyó évre vonatkozó költségvetés-tervezetét. A tegnap megtartott sajtótájékoztatón Dorin Florea polgármester a költségvetés-tervezet ez évi, sporttevékenységek támogatására vonatkozó szempontjait ismertette.

A városatya ugyanakkor beszámolt a különbözô sportágak eddigi támogatásáról, kiemelve azt, hogy az intézmény javaslatot tett egy, a BC Muressel való együttmûködési szerzôdésre, illetve folytatni szeretné az olyan népszerû és kiváló teljesítményt felmutató sportágak, mint a labdarúgás, kézilabda, röplabda, úszás, ökölvívás, teke, testépítés stb., valamint a marosvásárhelyi Iskolás Sportklub versenyeinek finanszírozását.

A helyi tanács által az ez évi sporttevékenységekre javasolt összeg közel 40 milliárd lejt tesz ki (4 millió új lej).

Ugyanakkor a polgármester megismételte a város elhagyatott sportlétesítményeire vonatkozó, tavalyi év végi nyilvános felhívását, hogy ezek kerüljenek át a marosvásárhelyi önkormányzat tulajdonába.

Marosvásárhely polgármesteri hivatala már 2000-tôl folyamatosan lépéseket tett a város sport- és szabadidôs létesítményeinek visszaszerzésére, felújítására, valamint modernizálására. Sajnálatos módon a helyi tanács erre vonatkozó határozatai nem részesültek megfelelô támogatásban, megengedhetetlen módon figyelmen kívül hagyták vagy halogatták a Maros Megyei Prefektúra részérôl, így kormányhatározatok formájában ezekrôl döntés nem született. Annak ellenére, hogy megfelelô politikai képviselettel rendelkezik, Marosvásárhely mégsem kapott a központi hatalom részérôl megfelelô támogatást.

A polgármesteri hivatal és a városi tanács nem utalhat át pénzalapot olyan sportbázisok korszerûsítésére, amelyek nem tartoznak az igazgatása alá, és nem mozdíthat elô finanszírozási projekteket ezek felújítására. Ez idô alatt a municípiumi stadion és sportbázis, a Május 1. strand, a Muresul sport- és szabadidôközpont szomszédságában lévô tenisz- és futballpályák, valamint a lóversenypálya környéke a város szégyenévé válva, megengedhetetlenül megrongálódtak.

Támogatásszerzés érdekében megvalósíthatósági tanulmányok azonnali kibocsátásával lehetne megoldani a helyzetet. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a városi tanács Marosvásárhely sportlétesítményeire és szabadidôközpontjaira vonatkozó egységes fejlesztési stratégiát dolgozna ki. Helyi összeesküvésre gyanakodva, úgy véljük, hogy valakik üzletelni akarnak ezekkel a sportbázisokkal. Miközben a stadion napról napra romhalmazzá válik, a Maros Megyei Prefektúra, ahelyett, hogy támogatná ennek a marosvásárhelyi tanács közvagyonába való átutalásáról szóló kormányhatározatot, kiáll egy, a várostól 20 kilométerre javasolt stadion építése mellett. A jelenlegirôl egy szót sem ejtenek, mivel az ingatlanügyletek kulisszái mögött meghúzódó politikai érdekek már egy másik – valószínûleg kereskedelmi – rendeltetést szánnak ezeknek a létesítményeknek.

A Muresul sport- és szabadidôközpont (Víkend) modernizálását követôen a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal átvenné az illetô sportbázisokat, melyeket összeolvasztva létrejönne egy nagy kiterjedésû városi üdülô- és sportbázis. A késôbbiekben a sportbázisokat egy, a stadiontól a vasúton átívelô felüljáróval kötnék össze, egy újabb üdülôbázist hozva létre az országos méntelep és a Romgaz elhagyatott területeinek összeolvasztásával.

A jövôben feltétlenül visszatérünk ezekre a projektekre, és felhívjuk a felelôs intézmények, a marosvásárhelyi sportélet kiemelkedô személyiségeinek és bajnokainak, a civil szféra, a nemkormányzati szervezetek, valamint a város sorsa és a vásárhelyi sport iránt érdeklôdôk figyelmét, hogy támogassanak ezekben a tervekben.

Együtt megmutathatjuk, hogy senki sem gyôzheti le a közakaratot, hogy a város vagyona visszatér a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a helyi tanács fennhatósága alá.

Kézilabda

Míg a vén kontinens tizenhat férfi kézilabda- válogatottja a végsô gyôztes kilétét illetôen kérdôjelekkel tarkított norvégiai Európa-bajnokságon tegnaptól a babérokra tört, addig a román nemzeti együttesnek sem osztottak ki pihenôt. Aiham Omer szövetségi kapitány legénységének, bár elpuskázta az Eb-re és a pekingi olimpiára való kijutást, a 2009-es világbajnokság elôselejtezôin még van esélye javítani. A hónap elején Ciprus ellen már hárította az elsô akadályt, akkor a hazai terepen lejátszott találkozó végén tizenhárom gólos különbséggel vonultak le a pályáról (36-23), a nicosiai visszavágón pedig 39-23-ra ütötték ki az ellenfelet, ezzel összesen négy pontot gyûjtve össze csoportjukban.

Ezután Lettország legjobbjai következtek, de a románok tegnapelôtt esti kiszállásán ôk sem tudtak megálljt parancsolni. Rigában fontos lépést tett a világbajnokság felé a román válogatott, ugyanis 37-30 arányú megnyugtató elônnyel – a félidôben még 17- 17-et mutatott az eredményjelzô – várhatja a vasárnapi, Nagyváradon megrendezendô visszavágót.

A meccset a román Sport.ro tévéadó vasárnap délelôtt 11 órai kezdettel élôben közvetíti.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, a 6. és a 9. fordulóból elmaradt mérkôzések: Atlantic – Electro Prisma 4-0; Nike Venus – Flash 9-3; Bastia – Monaco 0-0. A bajnokság állása: 1. 007 Pepsi 24 pont, 2. Nike Venus, 3. Ajax Lornio 19-19 pont, 4. Como 18 pont, 5. Atlantic 16 pont, 6. Monaco 14 pont.

Tudor I bajnokság: 6. forduló: Diahora – MBO 6-0; Craiova – Lyon 1-1; Sporting – Progresul 7-3; Daneuro – Lazio 2-2; River – Boca 0-2; Inter – Reggina 1-6; Az UTA állt. A bajnokság állása: 1. Diahora 21 pont, 2. Daneuro, 3. Lazio 16-16 pont.

Tudor II bajnokság: 12. forduló: Vicenza – Via Mures 6-0; Rapid – Sevilla 1-3; Milan – Juventus 3-1; Chelsea – Silmarcon 3-0 (hivatalból); Vulturii – Barcelona 4-0; Route 66 – Otelul 0-3 (hivatalból). A Deportivo állt. A bajnokság állása: 1. Vulturii 28 pont, 2. Milan 27 pont, 3. Vicenza 24 pont, 4. Otelul 23 pont.

Kárpátok sétányi bajnokság, 8. forduló: Valencia – Fortuna 1-3; Inter – Milan 0-3; Colo Colo – Bastia 3-1; Dinamo – Parma 1-2; Feyenoord – Brazilia 0-6; Juventus – Amigo 2-0. A Bayern állt. A bajnokság állása: 1. Brazilia 21 pont, 2. Milan 18 pont, 3. Parma, 4. Colo-Colo 16-16 pont.

Nagyernyei bajnokság, 12. forduló (utolsó elôtti): VLL – Bastia 3-4; Valencia – Carion 5-5; FC Botex – Bayer 11-6; Fortuna – Lazio 2-4; Kolping – Manchester 1-11; Monaco – Nordenlor 4-4; Az Ajax állt. A bajnokság állása: 1. Nordenlor, 2. Manchester 26-26 pont, 3. Monaco, 4. Carion 25-25 pont.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 8. forduló: Manchester – Inter 0-7; Milan – Schalke 3-0 (hivatalból); Villarreal – Valencia 0-1; Parma – Fortuna Media Expert 3-2; Arsenal – Steaua 7-0. A bajnokság állása: 1. Milan, 2. Inter 24-24 pont, 3. Arsenal 15 pont.

Maroskeresztúri bajnokság, 15. forduló: Flamingo – Rapid 2-1; Oldboys – Craiova 1-2; Speranta – Ajax 8-6; Sevilla – Terra 0-3. A Foresta állt. A bajnokság állása: 1. Terra 35 pont, 2. Foresta, 3. Rapid, 4. Craiova 25- 25 pont.

• A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata holnap este fél nyolctól Reginald Rose Tizenkét dühös ember címû bûnügyi történetét adja elô a Nemzeti Kistermében. Vasárnap, ugyanabban az idôpontban és ugyanott Spiró György Prah címû komédiája van mûsoron.

Bemutató a Posta utcában

• Holnap délután 5 órakor bemutatóra kerül sor a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban: A vitéz szabócska címû elôadás a Grimm testvérek meséje alapján készült, szereplôk: Balogh Annamária, Bartha Gyöngyvér, Cseke Péter, Deák Réka, Gönczy Katalin, Lôrinczi Rozália, Molnár József, Puskás Gyôzô, Szélyes Andrea, Szôlôsi-Pénzes Szilárd. Zene: Apostolache Zénó, díszlet- és bábtervezô Lukácsy Ildikó. Az elôadást Barabás Olga rendezte.

Óz és szabócska

• A Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata vasárnap délelôtt 11 ór&aa