Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Dr. Baila Lucian, a megyei kórház igazgatója tegnap benyújtotta lemondását dr. Morariu Silviunak, a Közegészségügyi Hatóság vezetôjének, ugyanakkor a szaktárcának is. Morariu a Népújságnak azt nyilatkozta, hogy Baila doktor személyes okokkal indokolta a lemondását és arra hivatkozott, hogy szakorvosként szeretne tovább dolgozni. A beadványát a ma délelôtt sorra kerülô vezetôtanácsi ülésen bírálják el.

Január 1-jétôl új elnöke van a Maros Megyei törvényszéknek: Sonia Deaconescu bíró Marcela Bulzant váltotta fel e tisztségben. Az elnöknek nem lesz könnyû dolga összehangolni a törvényszék tevékenységét: hiány van bírákban, kiegészítô személyzetben, helyiségekben, az épület nem felel meg a bírói munkának.

Miután a múlt év végén országos szinten megtartott versenyvizsgák eredményeit a Legfelsô Bírói Tanács csalás gyanúja miatt felfüggesztette és a Korrupcióellenes Igazgatóság vizsgálatot indított, év végén megszületett a Legfelsô Bírói Tanács határozata, amelynek értelmében a sikeresen versenyvizsgázott bírák megkapták a kinevezéseket. Az ügyészek esetében még folyik a vizsgálat – jelentette ki a sajtó képviselôivel való tegnapi találkozóján Sonia Deaconescu, a törvényszék január 1- jétôl kinevezett elnöke. Sonia Deaconescu mellett az állásra Adrian Bereczki alelnök pályázott, Marcela Bulzan volt elnök pedig leadta jelentkezési dossziéját, de menet közben meggondolta magát és nem vizsgázott, ô a továbbiakban bíróként tevékenykedik. Sonia Deaconescu hangsúlyozta: az elnöki teendôi mellett bíróként is dolgozik majd, mert szereti szakmáját. Döntésében bizonyára közrejátszott az is, hogy kevés a bírák száma.

"Túlterheltek a törvényszék bírái, van olyan nap, amikor 50-70 ügyben kell ítélkezniük. A munkaügyi perek esetében úgy is volt, hogy egy napra 200 ügy jutott" – jelentette ki az elnök. Hiány van helyiségekben is, Sonia Deaconescu szerint az épület, amelyben a törvényszék mûködik, egyáltalán nem felel meg a követelményeknek: egy irodában 4-5 bíró dolgozik, a bírósági írnokoknak nincs megfelelô szobájuk, két iroda közötti "átjáró" helyiségben kénytelenek dolgozni, nincs elég tárgyalóterem, váróterem, nincs konferenciaterem, a háromból mindössze kettôben van felvevôkészülék, ami a bûnügyi perek esetében kötelezô, 6 irattáros helyett csak 3 dolgozik, az illemhelyeken nincs meleg víz, az épület renoválásra szorul, az igazságügyi minisztérium pedig szûkmarkú. A törvényszék vezetése minden évben igényelt pénzt a korszerûsítésre, amit azonban nem kaptak meg. Talán ezután – reménykedik az új elnök, aki a fent említett gondok ellenére hatékonyan szeretné végezni munkáját. A törvényszék tavalyi tevékenységérôl a február eleji, éves beszámoló alkalmával nyújtanak részletes felvilágosítást – válaszolta a sajtósok érdeklôdésére Sonia Deaconescu.

Aktuális

Az igazságszolgáltatás a "legbibisebb" fejezet, amelynek mûködésével az Európai Bizottság a csatlakozás után egy évvel még mindig elégedetlen. Az európai hivatalosságok ebben a hónapban ismét megvizsgálják, történt-e elôrelépés ezen a területen. Ha nem történt, vagy ami történt, nem elég, életbe léphet a védzáradék, amelyet a csatlakozási szerzôdés értelmében az EU-ba lépéstôl számított három éven belül bármikor aktiválhat Brüsszel.

A még mindig politikai rendeletre mûködô, a pórnép számára egyáltalán nem igazságos igazságszolgáltatás egyik legkényesebb pontja éppen a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). Errôl az intézményrôl, amelyet Franco Frattini hathatós támogatásával Monica Macovei volt igazságügyi tárcavezetô talált ki és erôltetett rá az országra, az európai hivatalosságok elismerték: vegytiszta dâmbovitai találmány, made in Romania. Egyetlen más uniós országban sem létezik hasonló intézmény. Tapio Saarela, Finnország romániai nagykövete egy interjúban kijelentette: "Az ANI tiszta román találmány. Az önök országa az egyetlen az EU-ban, ahol ilyen ügynökség fog mûködni. Nem az Európai Bizottság kérte a létrehozását, a román hatóságok jöttek Brüsszelbe a javaslattal". Nálunk viszont van, s ha már ilyen jól kitaláltuk, akkor feladatot is kell adni neki. A Feddhetetlenségi Intézmény feladata az állami és közméltóságok vagyonának ellenôrzése, illetve az érdekkonfliktusok megállapítása kellene legyen. Csakhogy mifelénk minden "eredeti" és röhejes. Ugyanis éppen azok állapítják meg a költségvetését (2008-ra 2,2 millió euró), és azok az ügynökség vezetôi, akiket ellenôrizni kellene.

Az ügynökség megalakulását és mûködését szabályozó törvény szerint az intézmény parlamenti ellenôrzés alatt áll, és ennek a bizottságnak a tagjait a parlamenti frakciók jelölik ki. A bizottság hatáskörébe tartozik – egyebek mellett – az ANI elnökének és alelnökének a kinevezése vagy a tisztségbôl való visszahívása, illetve "ajánlásokat fogalmazhat meg az ügynökségnek a vagyonok és az érdekkonfliktusok ellenôrzésére vonatkozó stratégiájával kapcsolatosan".

Ilyen körülmények között el lehet képzelni, mennyire fog "hatékonyan" és "igazságosan" mûködni ez az oly sok politikai vihart kiváltott s tulajdonképpen senki által nem igényelt intézmény, amely lényegében a jelenlegi DNA (Antikorrupciós Igazgatóság) feladatát látja majd el. Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti csoportjának tagja szerint "nem várható el, hogy az ANI azokat ellenôrizze, akik megállapítják a költségvetését és a vezetôségét". Magyarán: kecskére bízzák a káposztát. Egy dologra viszont biztos, hogy jó lesz. Újabb eszközt hoztak létre a politikusok számára, amellyel "sakkban tarthatják" ellenfeleiket.

Ankét

Az egyéni választókörzetes (névre szóló) szavazásról szóló törvénynek – az államelnök szerint – az lenne a feladata, hogy megújítsa a korrupt, henye politikai osztályt. "Elvileg" majd’ mindenki (az RMDSZ és a PRM sohasem értett egyet) az "uninominális" szavazás bevezetését szorgalmazza, honatyáink azonban nem igazán sietnek törvénybe iktatni. Az államelnök, bár a kormány felelôsséget vállalt a parlament elôtt a törvény egy változatáért, népszavazást írt ki egy saját elképzelésû szavazási rendszerrôl. Ezt a "nép" elutasította.

Az idén helyhatósági választásokat, utána parlamenti választásokat is tartunk. Ám még mindig "a levegôben lóg" az egyéni választókörzetes szavazás ügye. Néhány hangadó politikust kérdeztünk: Véleményük szerint mi lesz a törvények sorsa, és a következô parlamenti választásokon vajon melyik szisztémet alkalmazzák?

Az elnök változata megfoghatatlan

Frunda György szenátor: – Véleményem szerint ebben a pillanatban az érvényben levô törvény az, amelyért a kormány felelôsséget vállalt. Még akkor is, ha az Alkotmánybíróság némely cikkelyét alkotmányellenesnek minôsítette. Az alkotmány értelmében a törvény visszakerül a parlamentbe, és a cikkelyeket módosítja. Amikor a kormány felelôsséget vállalt ezért a törvényért, akkor hatályon kívül helyezte a régi törvényt. Az államelnök "változata" csak egy javaslat. Úgyhogy véleményem szerint ezt a törvényt módosítja a parlament, s ha ez megtörténik, akkor ennek alapján tartják meg a következô parlamenti választásokat. Ha nem megy át a parlamenten, akkor esik, és a régi törvény marad érvényben. Ezt egyelôre azonban nem lehet megjósolni. Az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak a listás választás a legjobb. Az egyéni körzetek több változata közül az az elfogadhatóbb, amit a kormány terjesztett elô és vállalta a felelôsséget a parlament elôtt, ez még biztosít számunkra néhány helyet a parlamentben. Az elnök változata megfoghatatlan. Csak annyit mondott, hogy kétfordulós szavazás, mint a polgármesterek esetében, hol azt mondta, hogy meg kell tartani az 5%-os küszöböt, hol azt, hogy meg kell szüntetni, nem világos. De ha megtartanák az 5 százalékos küszöböt és az egyéni körzeteket, akkor biztos lenne, hogy a romániai magyarság nem jutna be a parlamentbe. Az lenne a normális, ha az elnök egy jól kidolgozott törvénytervezettel állna a nyilvánosság elé, amelyen lehetne vitatkozni. Így általánosságokban beszél, populista hangnemben. Ezen meg nincs mit elemezni, nem lehet reálisan felmérni az esélyeket.

Az idôhúzás minden politikai pártnak érdeke

Kónya Hamar Sándor képviselô: – Az egyiket már elfogadta a parlament. Az alkotmány szerint, ha egy törvényért a kormány felelôsséget vállal és nem nyújtanak be ellene bizalmatlansági indítványt, attól függetlenül, hogy az elnök aláírta-e vagy sem, akkor az a törvény elfogadottnak tekinthetô, normatív erejû dokumentum. Az, hogy nem akarják elfogadni, húzzák-nyúzzák az idôt, minden politikai pártnak érdeke. Még a Demokrata Liberális Pártnak is. Az államelnök által javasolt változat az RMDSZ számára kimondottan rossz, megfosztja az arányos képviselettôl a magyar közösséget. Ezt mi nem támogatjuk. Viszont a kormány által felelôsségvállalással elfogadott és senki által meg nem óvott dokumentum elôbb-utóbb jogerôre emelkedik, és az elnök hiába próbálja megakadályozni, a parlament újra megszavazza. Az alkotmány szerint akkor lehet érvényes a törvény, ha hatvan nappal a választás elôtt érvénybe lép. Eszerint ez a jogszabály érvénybe léphet az év végi parlamenti választásokig.

A parlament bármit tehet, kivéve férfibôl nôt és fordítva

Eckstein Kovács Péter szenátor: – Egy kicsit bonyolult a helyzet a választási törvénnyel kapcsolatban. A kormány felelôsségvállalással elfogadtatott egy változatot, és ennek két elôírását az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minôsítette. Ezek után a kormány avagy a parlament 45 napon belül kompatibilissé kell tegye a törvényt az Alkotmánybíróság döntésével. Ez azt jelenti, hogy módosítani kell a két elôírást. Ha ez megtörténik, akkor az egyfordulós, paritásos elemeket is tartalmazó törvénytervezet fog jogszabállyá emelkedni. Emellett van a parlamenti bizottságnak is egy javaslata és van egy a PSD- nek is. Gyakorlatilag politikai akarat kérdése, amely szerint a parlament megállapíthatja, hogy született egy jogszabály a kormány felelôsségvállalásával, és visszautasíthatja a másik két tervezetet. Ez volna az ésszerû megoldás. A parlament azt is teheti, semmi nem akadályozza meg, hogy ha ma megszületik egy jogszabály, akkor azt holnap már módosítja. Tehát az is benne van a pakliban, hogy a két javaslat mentén a kormány által felelôsségvállalással elfogadott törvényt itt vagy ott módosítjuk. Bonyolult, de azt sem lehet kizárni, hogy a parlament egyszerûen megállapítja, hogy két fontos elôírásában alkotmányellenesnek minôsült a kormány változata, s visszautasítja. Több lehetôség nincs. Jelenleg van egy hatályos jogszabály, s van egy finis elôtt álló törvény, amelyikért a kormány felelôsséget vállalt. Az én szubjektív megítélésem az, hogy vagy a parlament, vagy a kormány megteszi a fazonigazítást, amit az Alkotmánybíróság kér, és az lesz a hatályos jogszabály. De mondom, a parlament olyan, hogy bármit tehet, kivéve férfibôl nôt és fordítva.

A politikai törlesztés eszközévé silányul a választási rendszer körüli vita

Kelemen Atilla képviselô: – Jelenleg egy olyan politikai harc dúl Romániában, amely az eddig sem túl nyugodt politikai körülményeket is túlhaladja és übereli. Véleményem szerint a kormány által beterjesztett törvényben is vannak át nem gondolt dolgok. Az elnök javaslata teljesen átgondolatlan, és nemcsak hogy nem hasznos Románia számára, de bizonyos pontjaiban kivitelezhetetlen. Ha nagyon ôszinte akarok lenni, ki kell mondanom, hogy az RMDSZ-nek, de minden kisebbségi alakulatnak és kis pártnak a jelenlegi választási rendszer felelne meg a legjobban, vagy egy olyan vegyes rendszer, mint például a magyarországi, ahol vannak egyéni indulók és ezt kiegészítik a listák. Így aki nem jutott be egyéni körzetben, van esélye listán bejutni, illetve, aki bejutott, annak a helyébe a következô léphet a listán.

Hogy miért nem átgondoltak ezek a változatok? Mert politikai harc eszközévé vált, egyfajta politikai törlesztéssé silányítják egyesek. Olyan politikai erôfitogtatás, ami senkinek sincs hasznára. Különösen egy olyan választási évben, mint az idei, rendkívül káros, mert igazán higgadtan választani csak nyugodt környezetben lehet. Átgondoltan kell változtatni, ha erre van szükség, mert az is egyfajta komolytalanságot árul el, nemcsak a hazai választókkal, de az Európai Unióval szemben is, hogy mi olyan törvényeket hozunk, hogy már a szavazás pillanatában azon kell gondolkozzunk, hol, mit kell majd módosítani rajtuk.

Elméletileg van esélye kormány változatának

Márton Árpád képviselô: – Van egy törvény, ami érvényben van. Amíg ennek a helyét egy, az államelnök által aláírt s a Hivatalos Közlönyben megjelent törvény életbe lépése révén nem veszi át egy másik jogszabály, addig eszerint kell választásokat tartani. Ha nincs elôrehozott választás, akkor e szerint a törvény szerint tartanak parlamenti választásokat. Az Alkotmánybíróság határozata után az elnök vissza kell küldje a parlamentnek a törvényt. Azonban, mivel felelôsségvállalással volt elfogadva, ehhez a speciális bizottság jelentésére és a két ház együttes ülésére van szükség. Ez elméletileg egy hónapon belül megtörténhet, tehát ez a törvény még életbe léphet a választások idején. A másik csak egy kezdeményezés, ami rendes törvényhozási eljárásban két házon kell keresztülmenjen, ez pedig átlag menetrend szerint egy év. Ha hatvan nappal a választás elôtt érvénybe kell lépjen, akkor legalább szeptemberben ki kellene hirdetni. Ez a menetrend az én meglátásom szerint megvalósíthatatlan. De hát Romániában történnek csodák, mégis úgy érzem, sem Basescu, de a pártok sem akarnak törvényváltoztatást. Az egész csak populizmus.

Az elnök javaslata politikai játék volt a referendum kapcsán

Tamás Sándor képviselô: – Mint sok mindenben, ebben az esetben is az van, hogy Bukarestben nem eszik forrón a kását. Mert a román pártok nagy része öt vagy hat éve kürtöli, hogy támogatja az egyéni választókerületes rendszer bevezetését, de ismereteim szerint senki nem akarja komolyan. Jelenleg ami biztos az, hogy van egy érvényben levô törvény. Az összes változat közül ez a legelônyösebb a kisebb pártoknak, az RMDSZ-nek és az erdélyi magyaroknak. Amit az államelnök szeretne, annak nincs semmilyen írott formája, az egy politikai játék volt a referendum kapcsán. Van egy, a kormány által felelôsségvállalással elfogadott változat, amelynek bizonyos cikkelyei az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenesek. Így értelemszerûen visszakerül a parlamenthez. A román pártok ismét azzal kezdték az évet, hogy ebbôl hamarosan törvény lesz, én azt mondom, várjuk ki a végét. A biztos az, hogy van egy hatályos törvény, ez a legelônyösebb számunkra, az elnök javaslatával nem tudunk egyetérteni. A kormány változata még elfogadható, de még nincs egy végleg elfogadott változata.

Jó esély van rá, hogy megszületik az egységes uniós álláspont Koszovó jövôjérôl, még mielôtt a tartomány kikiáltja függetlenségét – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter hétfôn Budapesten, az MTI kérdésére válaszolva. "Decemberben nagyon intenzíven zajlottak a tárgyalások és már most elkezdôdtek a szakértôi tárgyalások. Ezekrôl a visszajelzések azt sugallják, hogy lesz egységes európai uniós álláspont" – mondta Göncz Kinga évértékelo sajtóértekezletén.

Magyarország számára kulcsfontosságú a régió stabilitása, gazdasági fejlôdése, mint ahogy az is, hogy ne változzon meg a Vajdaság etnikai összetétele. Szlovákiával kapcsolatban Göncz Kinga hangsúlyozta: az alapproblémák ugyanazok, mint korábban, folyamatosak a konfliktusok a magyar-szlovák viszonyban. Az alaphelyzet abból a szempontból változatlan, hogy a szlovák kormánykoalícióban még mindig részt vesz a magyarellenes, radikálisan nacionalista Szlovák Nemzeti Párt. Továbbra is különbözô Magyarország és Szlovákia helyzetértékelése a kétoldalú kapcsolatokról – jegyezte meg. A diplomáciai vezetô szerint a szlovák kormánynak meg kell szüntetnie a kettôs beszédet.

A romániai magyarok helyzetét Göncz Kinga úgy értékelte, még nincs baj, "de oda kell figyelni", hogy a jelenlegi magyar képviselet megmaradjon a román parlamentben. Magyarország nem ért egyet a román választási rendszer olyan változtatásával, aminek eredményeként csökkenne a magyar képviselet a törvényhozásban. Ha a változtatás mégis megtörténik, akkor Magyarország az Európai Unióhoz és nemzetközi fórumokhoz fordul az ügyben.

Az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyik cikkelye, valamint a város területén található, de állami tulajdonban lévô ingatlanok helyzete váltotta ki ismét dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének a felháborodását.

Tegnapi sajtótájékoztatóján a polgármester az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi 10-es számú törvény elôírását kifogásolta, amely lehetôséget biztosít a prefektusnak, hogy megóvja a polgármesteri rendelkezést abban az esetben, ha egy adott ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó kérést elutasít a hivatal. – Ilyen esetekben csak akkor születik elutasító válasz, hogyha hiányoznak okiratok, amelyek alátámasztják a kérés jogosságát, és egyedül az ingatlant visszaigénylô személy jogosult arra, hogy megtámadja a polgármester által hozott rendelkezést – fejtette ki Florea, aki szerint elfogadhatatlan, hogy ugyanabban az ügyben kétfelôl érje támadás a hivatalt. A városatya bejelentette, hogy átiratot küldött a Municípiumok Egyesületéhez, valamint a parlament közigazgatási bizottságához, amelyben a törvénycikkely módosítását kérte.

A havazás, a jég és a zúzmara következtében mintegy háromszáz település maradt áram nélkül hétfôn, a fôbb országutakon pedig több mint száz baleset történt, egy személy súlyosan megsebesült.

A másfél héttel ezelôtt leesett nagy mennyiségû hó továbbra sem olvadt el az ország déli és dél-keleti részében, a fagyos idôjárás tovább növeli a bajokat. Braila, Galac, Vrancea, Buzau, Dâmbovita, Giurgiu, Vaslui és Ilfov megyében hétfôn délelôtt mintegy háromszáz településen szünetelt az áramszolgáltatás. A híradások szerint az áldatlan állapotot elsôsorban a zúzmara és az erôs szél okozta. Emiatt rendkívül lassan haladnak a helyreállítási munkálatok.

Az utak nagy részét jég fedi, a csúszások miatt több mint száz autó szenvedett balesetet az A1 és az A2 jelzésû országúton. Megbénította a közlekedést az a baleset, amely a Bukarest és Pitesti közötti autósztrádán történt, s amelynek következtében egy embert súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Délelôtt a fôvárosba vezetô irányban lezárták a forgalmat.

Konstanca kikötôjébe harminc hajó képtelen bejutni, mivel a sûrû köd lehetetlenné teszi a kikötést. A többi tengeri kikötôt is lezárták, a Dunát és a Fekete-tengert összekötô csatornán pedig jelentôs mértékben korlátozzák a vízi forgalmat.

A téli tragédiák sorába illeszkedik, hogy Konstanca közelében egy tó jege beszakadt korcsolyázó fiatalok alatt; ketten a vízbe fulladtak.

XVI. Benedek pápa idônként a híveknek hátat fordítva mondott misét vasárnap a vatikáni Sixtus- kápolnában. A pápa egyben megkeresztelt 13 csecsemôt.

Ez volt az elsô alkalom, hogy az egyházfô a híveknek idônként hátat fordítva mondott nyilvános misét azóta, hogy fél évvel ezelôtt döntött a régi, tridenti rítusú szentmise újbóli általános engedélyezésérôl. A pápai liturgikus szertartások hivatala elôzôleg közölte, hogy vasárnap "lesznek olyan pillanatok, amikor a pápa a híveknek háttal, arccal a kereszt felé fordul majd, egyébként a misét a megszokott módon tartja, és a VI. Pál által a II. vatikáni zsinat után bevezetett misekönyvet használja".

A pápai misét egyébként egy Michelangelo- freskó, az Utolsó ítélet alatti oltárnál tartották, nem pedig annál a kis oltárnál, amelynél e kápolnában a szertartásokat általában tartani szokták. A misét olaszul mondta el az egyházfô, nem pedig latinul. A megkeresztelt csecsemôk vatikáni alkalmazottak gyerekei voltak.

A pápa az Úrangyala imádság elmondása után, a bevándorlók és a menekültek világnapja alkalmából kérte a híveket, hogy fogadják együttérzôen a fiatal bevándorlókat és szüleiket, utóbbiakat pedig arra, hogy "a törvényeket tiszteletben tartva építsenek igazságosabb társadalmat".

Hírügynökségi jelentések szerint XVI. Benedek a Sixtus-kápolnában tartott mise végeztével, a kápolnából kifelé menet észrevette, hogy pápai gyûrûje eltûnt az ujjáról. Szólt egy ministránsának, aki visszament és az oltár mellett megtalálta a gyûrût, majd visszaadta a pápának.

Izrael nem zár ki egyetlen lehetôséget sem annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson – jelentette ki Ehud Olmert izraeli kormányfô a parlament külügyi és védelmi bizottsága elôtt hétfôn. " Valamennyi eszköz legitim, amely meg-akadályozza, hogy Irán nukleáris képességekre tegyen szert" – idézte a kormányfôt egy tisztviselô, aki részt vett a zárt ajtók mögött zajló bizottsági ülésen.

Olmert néhány napja George Bush amerikai elnökkel folytatott megbeszélést az iráni atomprogramról Jeruzsálemben. A találkozón az izraeli kormányfô vitatta annak az amerikai hírszerzési jelentésnek a megállapításait, amely szerint Irán 2003-ban felhagyott a nukleáris fegyver elôállítására irányuló tevékenységével. Bush kijelentette, hogy a perzsa állam továbbra is fenyegeti a világbékét, ám ismét megerôsítette, hogy az Egyesült Államok diplomáciai megoldásra törekszik az ügyben.

Meir Dzsavedanfar, Izraelben dolgozó Irán-szakértô szerint Olmert azért nem zárja ki egyértelmûen a katonai csapás lehetôségét, mert ezzel folyamatosan az iráni atomválságra tudja irányítani a nemzetközi közösség figyelmét, és így próbálja felgyorsítani a diplomáciai megoldást.

A zsidó állam Iránt tartja legveszélyesebb ellenségének. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök több alkalommal kifejtette, hogy Izraelt le kell törölni a térképrôl.

Jelentôs parlamenti képviselettel rendelkezô iraki szunnita és síita pártok vasárnap bejelentették, hogy közös platformot hoznak létre az ország egysége és a kôolajvagyon központi ellenôrzése érdekében.

Amennyiben ezek a pártok parlamenti frakció létrehozása mellett döntenek, a több mint 100 fôs új képviselôcsoport a legnépesebb lesz a bagdadi parlamentben, és Núri al-Máliki kormányfônek, akinek a többsége szétmorzsolódott, számolnia kell az új szövetséggel.

Az új platformhoz csatlakozott többek között Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok szervezete, Ijád Allávi volt kormányfô világi pártja és egy szunnita szervezet.

A platformhoz csatlakozó erôk közleményükben kijelentik: céljuk a nemzeti érdekek védelme, Irak egységének megôrzése, valamint a felekezetközi és az etnikai viszályok megelôzése. Hangsúlyozzák, hogy méltányosan kívánják elosztani az ország természeti kincseit, amelyeket a központi kormány ellenôrzése alá kívánnak helyezni és a tartományokkal együttmûködve kezelni. Kirkukkal kapcsolatban nemzeti politikai megállapodást szorgalmaznak, amely a nemzeti egység példájává tenné a kôolajban gazdag észak-iraki régiót.

A Kirkuk feletti ellenôrzést magának követelô kurdisztáni autonóm körzet elnöke, Maszud Barzani elítélte az iraki alkotmány "140. cikke elleni támadást" (amelynek értelmében népszavazásnak kell arról döntenie, hogy Kirkuk Kurdisztánhoz tartozzék-e).

A platformot egy nappal azután hozták létre, hogy az iraki parlament – a nemzeti megbékélést elôsegítendô – törvényt fogadott el arról, hogy a Szaddám Huszein néhai iraki diktátor vezette Baasz-párt ártatlan egykori tagjai visszatérhetnek a közéletbe.

(MTI) Egyetértésre jutottak az EU-tagállamok kormányainak képviselôi az Európai Parlament (EP) közlekedési bizottságával azokban a pontokban, amelyek újrafogalmazzák a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos alapelveket, így például a repülôgépek fedélzetén az utasok közt elvegyülô biztonsági emberek – "légimarsallok" – tevékenységét.

Az Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után új biztonsági intézkedéseket vezettek be a polgári légiforgalomban. Megszigorították a repülôtereken az utas- és poggyászellenôrzést, átfogó adatgyûjtést rendszeresítettek, valamint fegyveres biztonsági embereket, úgynevezett légimarsallokat "telepítettek" a gépek fedélzetére. Ezek a különleges képzettségû biztonsági ügynökök – egyszerû utasnak álcázva – bármilyen veszély elhárítására felkészültek, ha a gép fedélzetén repülés közben történne valami.

Európa csak fokozatosan, és bizonyos tekintetben vonakodva vette át a drákói amerikai rendszabályokat. Leginkább attól ódzkodtak, hogy az Egyesült Államokba tartó gépek utasainak részletes személyi adatait megküldjék az amerikai biztonsági hatóságoknak. Idôvel azonban Európa "felzárkózott" az új légi biztonsági követelményekhez. Az egyes európai országok mind szigorúbb repülôtéri ellenôrzést vezettek be, így például megtiltották a 100 ml-nél nagyobb folyadék- és géltartályok – kölnisüvegek, dezodor- és borotvahabpalackok – fedélzetre vitelét.

A "légimarsallok" alkalmazását illetôen nincs kialakult egységes gyakorlat, és közös, irányadó elveket sem fogalmaztak meg eddig.

Az új uniós szabályokat – amelyekben most megállapodás született a tagállamok kormányainak képviselôi és az EP szakbizottsága között – még jóvá kell hagyniuk egyfelôl a közlekedési minisztereknek, valamint az Európai Parlament plénumának. Ha mindez megtörténik, a szabályok áprilisban életbe léphetnek.

E szabályok értelmében repülés közben a gép fedélzetén csak olyan biztonsági tiszteket szabad alkalmazni, akik különleges kiválasztási folyamaton és kiképzésen estek át. Fegyvert csak speciális biztonsági feltételek mellett vihetnek magukkal a gép fedélzetére.

A most elfogadott alapelvek egyike, hogy amennyiben valamelyik EU-n kívüli – úgynevezett "harmadik" – államban a légi közlekedés biztonsági szabályai nem maradnak el az uniós országokban érvényesített biztonsági szabályoktól, akkor az ilyen országokból érkezô utasnak elég egyszer keresztülvergôdnie a biztonsági ellenôrzésen, és nem kell azt megismételni az EU területén történô átszálláskor.

Több szülô jelezte szerkesztôségünknek, hogy létezik olyan marosvásárhelyi iskola, ahol az ôszi iskolakezdés elôtt több mint fél évvel már beteltek a helyek az elsô osztályokban. Ennek kapcsán érdeklodtünk néhány tanintézményben.

Amint kiderült, a marosvásárhelyi iskolák nagy részében még nincs túljelentkezés, tehát a szülôknek nem kell attól tartaniuk, hogy gyereküket nem fogadják be a kiválasztott iskolába. A megkérdezett iskolák között az Európa Gimnázium az egyedüli, ahol valóban beteltek a helyek, a többi tanintézetbe eddig csak két-három kisgyereket írattak be, másutt még meg sem kezdôdtek a beiratkozások.

Az Európa Gimnáziumban már az elmúlt év decemberében kifüg-gesztették, hogy a szülôk január 7-étôl írathatják be a leendô elsôsöket.

– A 2008/2009-es tanévben két huszonöt fôs magyar osztályt indítunk, azonban már az elsô két nap ötven gyereket írattak be, így beteltek a helyek. Az iskola vezetôsége a beiratkozási sorrendet figyelembe véve fogadta el a jelentkezési kéréseket – tájékoztatta lapunkat Sebestyén Mária aligazgatónô, aki elmondta, hogy a további jelentkezôk pótlistára kerülnek és abban az esetben fogadják be, ha az elsô ötven jelentkezô közül valaki idôközben egy másik iskola mellett dönt. – Vannak gyerekek, akik beiratkoznak, de felvételiznek és bekerülnek a Mûvészeti, Bolyai, Egyesülés líceumokba vagy a Sportiskolába, és végül azok mellett döntenek, így a helyükre a pótlistán szereplôket vesszük fel – magyarázta az aligazgatónô, majd hozzátette, a pótlistára kerülô gyerekek szüleinek tanácsolják, hogy más iskolába is írassák be gyerekeiket. Ha mégsem ürül hely, a túljelentkezés ellenére az iskolának helyszûke miatt nincsen lehetôsége több elsô osztályt indítani – tette hozzá.

– Az iskolaigazgatók általában a népszámlálási adatok alapján tájékozódnak arról, hogy a környéken hány elsô osztályos gyerekre számíthatnak az elkövetkezô tanévben, és ennek megfelelôen indítanak osztályokat. Ehhez legkevesebb tizenöt gyerek szükséges, és ha ez a létszám összegyûl, akkor az igazgatók egy újabb tanítói állás jóváhagyását kell kérjék. Tizenöt fô alatt a jelentkezôket szétosztják a meglévô csoportokba, azonban az elsô osztályokban a gyerekek száma nem haladhatja meg a 28-30 fôt – közölte Pui Adina, a megyei tanfelügyelôség sajtószóvivôje. A Népújság kérdésére, hogy a beiratkozásnál számít-e, hogy a gyerek az iskola körzetében lakik-e vagy sem, a sajtószóvivô kifejtette, az iskoláknak kötelességük elsôbbséget biztosítani a körzetükben lakó gyerekeknek és túljelentkezés esetén joguk van visszautasítani azokat, akik körzet szerint más tanintézményhez tartoznak.

A Tudor Vladimirescu Gimnáziumba is január 7-étôl lehet iratkozni, azonban eddig csak három jelentkezô van. Az iskolában egy magyar osztályt indítanak az elkövetkezô tanévben. A Mihai Viteazul Gimnázium két elsô osztályába eddig egyetlen gyereket írattak be. A kövesdombi Liviu Rebreanu Gimnáziumban három magyar elsô osztály indul az ôsszel, azonban ezekbe csupán február 11-tôl lehet majd jelentkezni.

A vidékfejlesztés központjában az emberi, a közösségi, a környezeti értékek állnak. Az emberi erôforrás fejlesztése, a közösségi értékek ápolása, a hátrányos helyzetû térségek és rétegek esélyegyenlôségének javítása a kulturális ágazat együttmûködésével lehet eredményes. Ezt figyelembe véve az EMKE Maros megyei szervezete szakmai tanácskozást szervez február 1–2-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban, melynek témája A közmûvelôdés szerepe a vidékfejlesztésben.

A kétnapos rendezvényen a Veszprém Megyei Közmûvelôdési Intézet munkatársai és a hazai elôadók példákkal illusztrálják azt a szemléletet, amely szerint a kultúra az a szervezôerô, amely megteremtheti a szellemi bázist a gazdasági fejlôdéshez és maga is gazdasági fejlôdést generálhat, ezáltal átformálódik a közmûvelôdés társadalmi és gazdasági szerepérôl alkotott kép. A rendezvény február 1-jén, pénteken 16 órakor kezdôdik és február 2-án, szombaton 18 órakor ér véget.

Jelentkezés és tájékoztatás Fazakas Ildikó programfelelôsnél, tel:+40-744-156-120, e-mail: fildiko62@yahoo.com

A 2008-as esztendô is újabb érdekességeket nyújt a klasszikus zene kedvelôinek, hiszen újból megrendezésre kerül a tavaly augusztusban Marosvásárhelyen lezajlott nemzetközi klasszikusgitár- fesztivál, melynek helyszíne ezúttal Székely- udvarhely lesz.

A mesterkurzusokkal és koncertekkel egybekötött fesztiválra január 15. és 20. között kerül sor. A kurzusok helyszínéül a dr. Palló Imre Zene- és Képzômûvészeti Líceum szolgál, míg a koncerteket a polgármesteri hivatal Szent István Termében lehet meghallgatni.

E fesztivál kapcsán kértem meg a rendezvény fôszervezôjét, drd. Beke Istvánt, hogy meséljen egy keveset a rendezvényrôl és a fesztivál céljáról.

– Honnan jött az ötlet, hogy Vásárhely után Udvarhelyen is megszervezd ezt a fesztivált?

– Azok a pozitív visszajelzések, amiket a vásárhelyi gitárfesztivál után kaptam, arra az elhatározásra késztettek, hogy szükség van az ilyen fajta rendezvényekre. Mivel Udvarhely a szülôvárosom, úgy döntöttem, hogy ott is megszervezem.

– Mivel gazdagodhat az, aki részt vesz egy ilyen fesztiválon?

– Naponta hatórás kurzusok lesznek, délelôtt és délután három-három tanárral. Ezek a kurzusok technikai és zenei fejlôdést biztosítanak, és motivációt adnak a további gyakorláshoz. A résztvevôk, látván a tanárok magas szintû tudását, kedvet kaphatnak a továbbtanulásra.

A koncertek kifinomult hangzása nem csak szórakozást nyújthat, hanem egy olyan magasabb szintû zenei világot tár fel, mely képes megmozgatni az érzékeinket és feltölt energiával.

– Mondj egypár szót a meghívottakról. Kiket láthatnak és hallhatnak az arra látogatók?

– A meghívottak között lesz Magyarországról Bozóki Andrea, dr. Pavlovits Dávid, Fehér-oroszországból Natalia Lipnitskaya, Ausztriából Paulikovics Pál, Romániából Liviu Georgescu Stan Zamfirescu, dr. Constantin Andrei, Titus Flueras, drd. Beke István Ferenc és Nagy Éva.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a fent említett elôadómûvészekkel?

– Dr. Constantin Andrei a kolozsvári Zeneakadémián volt tanárom. Két évet tanultam Szegeden, ahol többek között drd. Bozóki Andrea és dr. Pavlovits Dávid is tanárom volt, általuk ismertem meg a fehér- oroszországi Lipnitskayát és az Ausztriában élô Paulikovics Pált. Liviu Georgescu a szinajai fesztiválnak volt a fôszervezôje és ott ismerkedtem meg vele. Stan Zamfirescu fiatal elôadómûvész, vele több fesztiválon is találkoztam.

– Úgy tudom, hogy a koncerteken való részvétel ingyenes. Honnan sikerült szponzorokat, támogatókat találni?

– A rendezvény fôszervezôje a Harmonia Cordis Egyesület, melynek én vagyok az elnöke. Társszervezô a Dr. Palló Imre Zene- és Képzômûvészeti Líceum, a Székely- udvarhelyi Polgármesteri Hivatal és a Kalapos Kávézó is.

– Hogy látod, milyen az érdeklôdés az ilyen komolyzenei fesztiválok iránt?

– Vásárhelyen minden este telt házas koncertek voltak, és remélem, hogy itt sem lesz másképpen. A kurzusokra több külföldi is jelentkezett, eddig 25-30 fôre számítunk.

– Milyen terveid vannak a jövôre nézve?

– Március 25. és 30. között egy olyan versenyt szeretnék megszervezni, amilyen még nem volt Romániában az eddigiek során. A verseny háromfordulós lenne, a harmadik fordulóban pedig a Filharmóniával közösen játszanánk. A nyárra szintén tervezünk egy hasonló rendezvényt, mesterkurzusokkal és koncertekkel.

A rendezvényrôl bôvebb információk a www.harmoniacordis.com weboldalon.

Január 19-én, szombaton a Figura Stúdió Színház F. G. Lorca: Yerma címû tragikus költeményét mutatja be a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem színháztermében. Az elôadás rendezôje Béres László, dramaturgja Ungvári Zrínyi Ildikó m.v., díszlet- jelmez Dobre-Kóthay Judit m.v., koreográfus Vámos Veronika m.v., zene Zénó Apostolache m.v.

F. G. Lorca Yerma c. tragédiáját 1934 decemberében mutatták be elôször, azonban mondandója örökérvényû: a gyermek után sóvárgó, meddô, terméketlen asszony drámája, aki a boldogságkeresésében abba ütközik, hogy vagy hû marad és feladja önmegvalósítási vágyait, vagy maga keresi meg leendô gyermeke apját.

Béres László rendezô átdolgozásában fontos szerepet kap a látvány, a mozgás, a zene, behozva az elôadásba a flamenco, a modern tánc, valamint az argentín tangó elemeit.

Nyugdíjasoknak és diákoknak kedvezményes jegyárak.

Különleges és kiemelkedô zenei esemény zajlott január 6-án Marosvásárhelyen. A Classica szimfonikus zenekar tartott operagálát a Nemzeti Színház nagytermében.

Ilyen jellegû hangverseny – operagála – igen ritkán fordul elô váro-sunkban; másrészt ez a rendezvény karitatív jellegével emelkedett ki, ugyanis a Classica Zenekar Egyesület a teljes bevételt a mezôcsávási gyermekotthonok támogatására szánja. Itt hadd említsük meg dr. Kalakatroni Mária nevét is, aki hatalmas erôfeszíteseket tett az otthonok fennmaradásáért.

Az operagálát rövid tájékoztató elôzte meg, ezáltal betekinthettünk az otthonokban élô gyermekek életébe és az alkalmazottak munkájába.

A Classica Zenekar Egyesület 2006 januárjában jött létre olyan lelkes zenészek által, mint Dániel Zsolt-László, Dimény Szabolcs, Makkay János, Moldován Róbert-Sándor. Horváth József vezetésével mûködik, aki jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera karmestere.

A zenekar életében fontos szerepet vállalt Csákány Csilla muzikológus, valamint számos mûvészeti tanácsadó, közülük megemlítjük Petre Sbârcea neves karmestert, Angi István kiváló egyetemi tanárt és esztétát, Márkos Albert hegedûmûvészt és nem utolsósorban a marosvásárhelyi származású Béres Melinda hegedûmûvésznôt, egyetemi tanárt.

A Classica zenekar azzal a nemes céllal jött létre, hogy az igényes próbák és a magas zenei követelmények fényében bemutatott hangversenyek az erdélyi zenei élet meghatározó eseményeivé váljanak.

Céljai közé tartozik az egyetemes és az erdélyi zeneirodalom szimfonikus, vokálszimfonikus és kamarazenekari mûveinek magas színvonalú bemutatása; ugyanakkor nagy hangsúlyt helyez a kortárs – fôként erdélyi – szerzôk alkotásainak tolmácsolására, a legkiválóbb hazai és külföldi zenemûvészek elôadásában.

A zenekar a zenészeknek – beleértve itt különbözô vokális vagy hangszeres együtteseket, énekeseket, hangszereseket, karmestereket valamint zeneszerzôket – fellépési és kibontakozási lehetôséget kíván biztosítani hangversenyeken, versenyeken és különbözô fesztiválokon.

Céljaihoz tartozik a szakmai továbbképzések szervezése és ösztöndíjak biztosítása az egyesület tagjainak, fiatal hazai és más zeneszerzôk munkásságának támogatása alkotásaik bemutatásával, az elôadások alkalmával felvételek készítésével, valamint tudományos tevékenységek szervezése a zene és a mûvészet területén.

De talán a legfontosabb céljuk és az egész koncertsorozat lényege az, hogy a fiatal tehetségek itthon jussanak szóhoz, itthon bontakozhassanak ki és ne a külföldi megélhetési lehetôséget válasszák, hanem muzsikálásukból itthon tudjanak megélni.

Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy a Classica zenekar az elsô erdélyi magán szimfonikus zeneka-rok közé tartozik a csíki és a szebeni kamarazenekarok mellett; ugyanakkor a társulat képes ilyen költséges munkára is támogatókat szerezni – keveset ugyan, de annál nagyobb hálával tartoznak nekik –, akik hisznek a zenében mint mûvészi értékben és áldoznak arra.

Most pedig térjünk rá a hangverseny kiértékelésére.

Az operagálán olyan elôadómûvészek léptek fel, mint Kele Brigitta és Molnár Mária szopránénekesnôk, Sándor Árpád bariton, a Kolozsvári Magyar Opera énekesei, valamint a marosvásárhelyi származású Szerekován János tenorista, a budapesti Magyar Rádió alkalmazottja; mûvészek, akik szakmai tudásukkal és rendkívüli színpadi érzéküknek köszönhetôen elbûvölték a vásárhelyi közönséget.

Az elôadómûvészek az opera- és operettirodalom legnépszerûbb áriáiból szólaltattak meg néhányat, olyan zeneszerzôk munkáiból mint G. Rossini, W. A. Mozart, Ch. Gounod, G. Bizet, G. Verdi, G. Puccini, J. Strauss, F. Cilea és Kálmán Imre magyar operettszerzô.

Hadd említsünk meg egypárat az elhangzott áriák közül: Escamillo híres áriája, a Torreador G. Bizet Carmen címû operájából, Szilvia belépôje, a Hajhó Kálmán Imre Csárdáskirálynô c. operettjébôl vagy G. Verdi Traviatájának Libiamo kezdetû híres bordala.

Ezek mellett felhangoztak kizárólag zenekari mûvek is, például G. Rossini A sevillai borbély címû opera és Johann Strauss A denevér címû daljáték nyitányai, valamint a híres Radetzky- induló, ugyancsak J. Strauss szerzeménye.

Ami igazán egyedi jelleget adott a hangversenynek, az, hogy mindenik elôadómûvész sajátos értelmezést adott a Nemzeti Színház nagytermében felhangzó mûveknek: Kele Brigitta kellemes, kifinomult, szép hangjával, de ugyanakkor határozott mimikájával, Molnár Mária egyéni megjelenésével, Sándor Árpád rugalmas fellépésével és Szerekován János enyhén rapszodikus, ennek ellenére eredeti stílusával.

De ne feledkezzünk meg a karmesterrôl, akinek, mint tudjuk, alapvetôen meghatározó, fontos szerepe van egy zenekari mû elôadásában, a vokálszimfonikus mûvekrôl nem is beszélve. Ezt a szerepet ezennel Horváth József töltötte be, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere és a Classica zenekar vezetôje. Köszönettel tartozunk neki mindazért, amit létrehozott az elôadómûvészekkel és a zenekarral és amit ez a hangverseny nyújtott egyrészt a közönségnek, mosolyt csalva arcunkra, örömet szerezve mindannyiunknak, másrészt támogatást biztosítva a rászoruló gyermekeknek.

Amit mi, nézôk, hallgatók, zenekedvelôk vagy akár szakértôk tehetünk a zenekarért és az elôadókért, az a további fellépésekre és a színvonalas mûvészi teljesítményekre biztatás.

A rendszerváltozás után 2007-ben kapta a legnagyobb mértékû támogatást a romániai mentôszolgálat. Gépkocsiparkja 2007 utolsó három hónapjában 500 új autóval bôvült, 2008-ban kormánypénzekbôl korszerûen felszerelt ezer újabb mentôkocsi érkezik, 900-nak a beszerzése folyamatban van. A jármûpark bôvítése mellett fontos változás, hogy az állami költségvetés révén a szaktárca is részt vállal a mentôszolgálatok finanszírozásában (2008-ban 18 millió euróval). Korszerûsítik a sürgôsségi szolgálatok székhelyét, és minden fejlesztési régióban rohammentô-szolgálatok fognak mûködni. Az anyagi feltételek megteremtése mellett 2008-ban jelentôs mértékben növelik a sürgôsségi ellátásban dolgozó szakszemélyzet bérét is. Gondoskodnak a szakmai képzésükrôl és továbbképzésükrôl, s pontosan kidolgozták a mentôszolgálatok mûködésének szabályzatát – hangzott el a szakminiszter és dr. Raed Arafat helyettes államtitkár múlt heti videokonferenciáján.

A változásoknak viszont a mentôszolgálatok munkájában is tükrözôdnie kell. Nem megengedhetô, hogy a mentôkocsikat ne lehessen használni, mivel a kulcsot hazavitte a gépkocsivezetô, amiképpen az sem, hogy azok a kórházak, amelyek keretében sürgôsségi szolgálatok mûködnek, az e célra kiutalt pénzt a kórház egyéb szükségleteire költsék el, ami törvénybe ütközô.

A mentôszolgálatokat tehát a biztosítási pénztár mellett az állami költségvetésbôl is finanszírozzák, az igényléseket fogyóanyagokra, gyógyszerekre és egyéb szükségletekre január 18-ig kell beküldeni az egészségügyi minisztériumba. A rohammentô- szolgálatok finanszírozása a szaktárca valamint a katasztrófa-védelemben részt vevô minisztériumok, helyhatóságok feladata.

Mindezek nyomán azt sem fogják elnézni, hogy a sürgôsségi esethez kiszálló mentôkocsik személyzete a jármû besorolásának megfelelô eszközök, gyógyászati segédanyagok, gyógyszerek hiányára hivatkozzon. Elfogadhatatlan, hogy a kórházak keretében mûködô sürgôsségi egységek ne legyenek önálló telefonnal, faxszal ellátva. Ahol valamilyen okból nem tudják ezeknek a szolgálatoknak a folyamatos mûködését biztosítani, ott megszüntetik azokat. A szabályok betartása mellett ellenôrizni fogják, hogy ne forduljanak elô olyan visszaélések sem, hogy a kórházi személyzet egy része a sürgôsségi szolgálatok bérezési listáján szerepeljen – hangzott el többek között a múlt heti videokonferencián, amelyen a szaktárca illetékesei egységesen magas színvonalú sürgôsségi ellátást ígértek a 2008-as esztendôre.

A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak nagyrészt tavaly készült vagy eddig ki nem állított fotóit láthatják a vizuális mûvészetek iránt érdeklôdôk a Bernády Házban pénteken nyílt téli tárlaton, ahol 16 mûvész állított ki személyenként öt-öt képet.

Örvendetes, hogy több nemzedék alkotásait láthatjuk együtt a tárlaton, hiszen a 90-es évei felé tartó mindenki Koncz Jani bácsijától kezdve olyan fiatal tehetség is jelen van, mint a középiskolás Nagy Zoltán Gergely, aki állja a megmérettetést az olyan "nagy öregek" mellett, mint a többszörösen díjazott Haragos Zoltán, Török Gáspár, Bálint Zsigmond, Kerekes Péter Pál, Kucsera Jenô, Pálosi Ferenc és Incze István. A második fotós vonalat képviselô s immár Marosvásárhely 55 éves fotóklubjának hírnevét öregbítô Tamás András, Both Gyula, Szegedi Ferenc, Kerekes István, Borbély Zoltán, Brassay Károly, Plájás István remek munkái is találóan egészítik ki a tárlat anyagát.

Pénteken este a megnyitón Nagy Miklós Kund, lapunk munkatársa méltatta a munkákat. Az újságíró-lapszerkesztô többek között elmondta, örvendetes, hogy a klub rendszeresen megszervezi a téli tárlatot, ahol az idén újdonságokat mutathattak be az érdeklôdôknek. A sajtós szemével ítélve nem láthatunk ugyan különlegességeket, élesen elkapott helyzeteket, de közvetlen környezetünkben ellesett pillanatképekkel, tájakkal lepték meg a nagyérdemût a fotósok. Ismerôs témákként jelentkeznek a portrék, életképek, szociofotók, tájak, de még reklámfotót is láthatunk. Lehet, hogy annyira a miénk, marosvásárhelyieké a fotóklub, hogy tagjainak munkáit úgy fogadjuk, mintha csak saját gyûjteményünkbôl, albumainkból vettük volna elô ôket.

A kiállítás február elejéig hétköznaponként 8-18, illetve vasárnap délelôtt 10-13 óra között a Bernády Ház emeleti kiállítótermeiben tekinthetô meg.

Románia uniós tagságának elsô évében bebizonyosodott, hogy az ország több vonatkozásban nem volt felkészülve a csatlakozásra. Az alkalmazkodás nehézkes. Ennek jele többek között az is, hogy az agrárágazatban nem sikerült pályázatok révén EU-s támogatási alapokból nagy pénzösszegeket megszerezni, ami miatt okolható a termelôk tájékozatlansága is. Most induló rovatunkban a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Maros megyei kirendeltségének igazgatója, dr. Radu Ungureanu segítségével rendszeres tájékoztatást kívánunk nyújtani a támogatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról.

Az EU-s minôségi szabványelôírásoknak megfelelô tejre – az összcsíraszám (NTG) milliliterenként 100.000 alatti vagy ezzel egyenlô, a szomatikus (NGS) sejtszám milliliterenként 400.000 alatti vagy ezzel egyenlô – a támogatás literenként 0,3 lej.

Mi a teendô? Akik e támogatást igénylik 2007 utolsó negyedévére, január 25-ig be kell adniuk a szükséges iratcsomót az APIA-hoz (Agronómusok Háza, a méntelep mellett).

Az iratcsomónak tartalmaznia kell: az APIA-tól beszerzett típuskérvényt; a feldolgozó által kiadott bizonylatot – eredetiben – a beszállított tej mennyiségérôl és a mikrobiológiai feltételek (NTG, NGS) teljesítésérôl; másolatot a kiutalt tejkvótáról; a Gazdaságok Országos Nyilvántartója által kiadott kártya (card exploatatie) másolatát, amelyen szerepel a gazdaság kódja; a személyazonossági igazolvány másolatát; a banki folyószámla másolatát.

Jó megjegyezni: mindenik irat másolatára az igénylô rá kell írja, hogy az eredetivel megegyezô másolat, amit aláír.

Fontos! A kérvényezô személyi száma (CNP) meg kell egyezzen a folyószámlára írt személyi számmal (nem lehet beadni a feleség vagy gyerek folyószámlájának másolatát).

Az iratcsomó összeállítása elôtt a szóban forgó támogatást igénylônek ajánlott, hogy a körzeti állatorvosnál ellenôrizze, a számítógépes adatbázisban napirenden van-e a tulajdonában lévô állatlétszám (szarvasmarha, juh); pontosan nyilvántartottak-e az eladások, vásárlások, ellések, elhullások.

Rovatunk következô témája a területalapú közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók.

A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal a 2001. évi 350-es területrendezési tervnek megfelelôen elkészítette és nyilvános vitát hirdetett a város általános városrendezési tervérôl. A tervet a polgármesteri hivatal 24-es és 25-ös irodájában levô városrendészeti osztályon tanulmányozhatja bárki. Az írott észrevételeket, véleményeket ugyanide kellett eljuttatni. Ennek alapján a nyilvános vita ma 10 órától lesz a polgármesteri hivatal gyûléstermében, ahova minden érdeklôdôt várnak.

Nagy András polgármester lapunknak elmondta, nagyon fontos, hogy valóban nyilvános vita legyen és minél nagyobb számban mozgosítsák a lakosságot, hiszen az általános városrendezési terv alapján készülhetnek el majd azok a részlettervek, elképzelések, amelyek megvalósítására a hivatal megpróbál pályázat alapján támogatást szerezni. Itt kell jelezni, ha valamilyen elképzelés nem egyezik az ottlakók érdekeivel, mert utólag nehéz lesz és nem is igazán lehet módosítani a tervet, amely több évtizedre meghatározhatja majd a város képét – mondta a polgármester.

Szászrégen fôterének egyik reprezentatív épülete a jelenlegi Alexandru Ceusianu Gimnázium. Nemcsak azért mert történelmi jelentôsége is van, hiszen az osztrák–magyar monarchia idejében törvényszék és vesztôhely is mûködött az épületben, majd itt volt a város egyetlen magyar tanítóképzôje. Az uniós támogatásokkal felújított iskolában 41 osztályban 886 diák tanul. A magyar osztályok kiváló eredményeirôl, az iskola terveirôl Reichenberger Ildikó aligazgató számolt be lapunknak.

– A 41 közül osztályból kilenc magyar tannyelvû. Iskolánk több körzeti tantárgyverseny házigazdája, diákjaink pedig számos hazai és külföldi megmérettetésen is részt vesznek. December közepén megtartottuk A kis nyelvmûvelô anyanyelvi vetélkedôt a negyedik osztályosoknak, ezen 6 csapat, összesen 18 diák vett részt, Disznajóról, Holtmarosról, Üvegcsûrrôl, illetve a szászrégeni Augustin Maior és és természetesen a helybéli gimnáziumból. A nyelvtani olvasás és a dramatizálás próbák után a magyarói Csillag csapat jutott tovább a megyei szakaszra.

Január 21 és 25 között beiratkozhatnak az országosan egységes felmérôre azok, akik az elôzô évek során elvégezték a VIII. osztályt de nem kisérettségiztek. A megmérettetésre februárban kerül sor.

Január 26-án szervezik az V-VIII. osztályos tanulók a magyar tantárgyversenyének övezeti szakaszát. Erre a felsô Maros mentérôl és Szászrégenbôl várnak tanulókat. A tanárok iskoláikban végzett felmérések alapján január 23-ig nevezhetik be diákjaikat. Emellett az iskola magyar diákjai farsangi mûsorral készülnek. A III. – VIII. osztályos matematikusok már gyakorolnak a Zrinyi Ilona nemzetközi matematika versenyre, aminek számítógépes tesztversenyét február 4- én tartják.

Az oktatással párhuzamosa folyik az épületegyüttes felújítása. A különálló sportterem korszerûsítésére 440.049 lej támogatást kaptak a tanügyminisztériumtól. Tervezik az iskola udvarán levô melléképületek javítását is. Reichenberger Ildikó azt is elárulta, hogy Luxemburgból 250 használt számítógépet ajánlottak fel, amivel az informatikai laboratóriumot gazdagíthatják majd.

A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal adó- és illetékosztályának földszinti pénztárainál már január 7-étôl törleszthetik adósságaikat a városlakók. Amint Moldovan Verdes Adina osztályvezetô elmondta, a helyi tanács úgy döntött, hogy 2008-ban nem növeli az adókat, mindössze az 5%-os inflációs rátával egészíti ki a 2007-re számított járandóságot. A pénzügyi törvénynek megfelelôen két részletben lehet törleszteni az adósságot. Az összegeket március 31-ig, illetve szeptember 30-ig kell befizetni a hivatal pénztáraiba. A késedelmi kamat: naponta az elmaradt összeg 0,1%-a. Néhány példa: míg egy A övezetben levô 2 szobás tömbházlakásra 2007-ben egy évre 102 lejt fizettek, 2008-ban 108 lej lesz az adó. A város B övezetôben levô 3 szobás tömbházlakásért tavaly 132 lejt, az idén pedig 139 lejt adóznak a tulajdonosok. Ugyanígy, például a város B zónájában levô, 480 négyzetméteres telekért négyzetméterenként tavaly 30, az idén pedig 31 lejt fizetnek. A jármûvek adója nem változott. Egy 1300 köbcentis gépkocsira az idén is 49 lejt kell fizetni egész évre. Szászrégenben nem alkalmaznak különleges adókat és illetékeket.

Az osztályvezetô a továbbiakban elmondta, a szászrégeniek jó adófizetôk. A tavalyi adót és illetékekeket a lakosság (sz. m.: mintegy 20.000 adóköteles magán, és jogi személyt tartanak nyilván a hivatalban) mintegy 98%-a befizette, határidôn belül. Adókból és illetékekbôl a múlt évben 35.580.000 lej folyt be a helyi költségvetésbe.

Az adóhivatali pénztáraknál hétfôn, kedden és csütörtökön 9-15, szerdán 9-16 és pénteken 9-13 óra között lehet adót és illetéket fizetni.

Rendíthetetlenül kitart a szászrégeniek mellett

Az utóbbi idôben egyre több kósza hír terjed a városban Nagy András polgármesterrôl. Azt mondták, hogy balesetet szenvedett, aztán az is felröppent, hogy halálos beteg. Legutóbb pedig a Korrupcióellenes Igazgatóság indított vizsgálatot ellene. Ellenfelei keresik a gyengéjét, mert nemrég bejelentette, a helyhatósági választásokon újból indul a polgármesteri székért.

– Szászrégen egy kis város és nagyon hamar terjed a híresztelés, a pletyka. S ezúttal szeretném megnyugtatni a Népújság olvasóit, hogy semmi bajom. Bár még az RMDSZ helyi választmánya nem jelölt hivatalosan, de valóban szeretnék még egy mandátumot. Úgy érzem, hogy négy év alatt a lehetôségekhez képest nagyon sok mindent meg tudtam valósítani. S úgy érzem, eljött annak az ideje, hogy a szászrégeniek ne egy pártra vagy etnikum jelöltjére szavazzanak, hanem arra az emberre, aki valóban fel tud valamit mutatni.

– Akkor talán soroljuk fel, mire büszke a polgármester.

– A lista elég hosszú lenne, így csak címszavakban foglalnám össze azokat a pályázatokat, amelyeket megnyertünk, s aminek köszönhetôen korszerûsítettük Szászrégen infrastruktúráját. A SAMTID- programnak köszönhetôen összesen 3.350.888 euró értékben rehabilitáljuk az ivóvízhálózatot. Emellett megnyertünk egyet a szelektív hulladékgazdálkodás bevezetésére. A közel 1 millió eurós támogatással átrakóállomást építünk és megoldjuk a korszerû szemétszállítást. Bár ez utóbbi tervet egy kicsit felborította a nyárádtôi regionális hulladéktároló építkezési munkálatainak a felfüggesztése. A vidékfejlesztést támogató 7-es számú kormányrendelet alapján kapott több mint 1 millió eurós támogatással több utcában kicseréltük a csatornahálózatot, emellett saját költségvetésbôl lefolyót építettünk ki, nagyrészt a peremtelepüléseken. Ahol elkészült az ivóvíz- és csatornahálózat, ott korszerûsítettük az úttestet is, új aszfaltburkolattal. Ezt a programot az idén is folytatjuk. Terveink szerint 26 utcát aszfaltozunk le 2008-ban. A megvalósítások között szerepel még, a közvilágítás felújítása, kiterjesztése, amit saját költségvetésbôl finanszíroztunk. A munkálatok összértéke 1.760.403 lej volt, ugyanakkor romos állapotából felújítottuk a városi strandot, ez a beruházás 2.759.815 lejbe került. Több oktatási intézmény épületét újítottuk fel, a kicsi piacot, fedett várakozóhelyet helyeztünk ki az autóbuszmegállókba. Jelentôs összegekkel támogattuk az egyházakat, a szociális intézményeket, a sportklubokat. S folytathatnám a felsorolást.

– Általában egy kampányban a jelöltek többet ígérnek, mint amit meg tudnak valósítani. Milyen konkrét programmal áll majd Nagy András a választói elé?

– Egyszerûen csak folytatni szeretném azt a munkát, amit négy évvel ezelôtt elkezdtem: az utcák, a tömbháznegyedek közterületeinek rendbetételét. Megnyertünk egy pályázatot a környezetvédelmi minisztériumtól, aminek köszönhetôen tavasztól 18 játszóteret és zöldövezetet építünk ki. A 2006. évi 5-ös számú törvénynek megfelelôen átszervezzük a közüzemet. Felbontjuk szolgáltatóegységekre. Külön lesz az ivóvíz- és csatornahálózatot kezelô egység, a köztisztasági vállalat és a közszállítás. Csak a rentábilis szolgáltatásokat tartjuk meg, a többire beruházókat keresünk. Ígéretem van a közmunkaügyi minisztériumból, személyesen Borbély László minisztertôl, hogy támogatják egy sportcsarnok és fedett uszoda megépítését az Ifjúsági parkban. Emellett az egészségügyi minisztérium elfogadta az új városi kórház megvalósíthatósági tanulmányát. Világbanki támogatással jövôben hozzáfogunk a város terelôútjának a megépítéséhez, ami óriási beruházás lesz, hiszen 9 viadukt és híd lesz rajta. Lesz tehát tennivalónk az elkövetkezendô idôszakban.

– Hiányosságok?

– Bár több mint 200 utat tettem meg Bukarestig és vissza, sajnálom, hogy nem tudtam megsürgetni az említett tervek kivitelezését. S az is bánt, hogy még mindig nem sikerült a polgármesteri hivatalban kialakítani azt a meghitt, baráti légkört, ahol kollégáim teljes odaadással, a város iránti szeretettel és elkötelezettséggel dolgozzanak. Persze, vannak kivételek is. S talán a helyi tanáccsal sem sikerült mindig megfelelôen egyeztetnünk bizonyos kérdésekben, bár elmondhatom, hogy sok mindenben testületileg mellém álltak.

2008 a helyhatósági és parlamenti választások éve lesz. Szavazópolgárként melyek az elvárásaik?

Cif Alexandru: – Azt szeretném, hogy már egyszer legyen rend ebben az országban. Olyan nagy az összevisszaság, hogy csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy mi történik velünk. S mindenbôl azt érezzük, hogy kevés a pénz, nem sokra futja a nyugdíjból. Hát ezért dolgozzanak választottjaink mind a parlamentben, mind a polgármesteri hivatalokban.

Gergeli Ioan: – A temérdek politikai vitából mindig valahogy kimarad a lényeg. Akárcsak Bukarestben, itt nálunk, Szászré-genben is a tanácsban gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy leginkább azon vitáznak a képviselôink, miként ôrizzék meg kiváltságaikat. Nem arról tanácskoznak, hogyan lehetne növelni az életszínvonalat. Szászré- genben, ha nehezen is, de azért sok minden elmozdult. Feljavították a közvilágítást, az utakat, hát csak így tovább, konkrétumokkal és ne megvalósíthatatlan, a valóságtól elrugaszkodott ötletekkel.

Murar Iolanda: – Valahogy nagyobb rendet, rendszerességet szeretnék látni a helyi tanács és a polgármesteri hivatal munkájában. Úgy tûnik, mintha egy kicsit kapkodnának, összevissza dolgoznának. Nagy András sokat tett a városért, de egyedül nem sokra megy. Azt szeretném, ha az idén javítanák a köztisztasági szolgáltatást, mert elég elhanyagoltak, piszkosak az utcák. És jó lenne, ha a közbiztonságért is tennének, hiszen különösen nálunk, a Herbus utcában elég sok a betörés. Igaz, ezért a rendôrség a felelôs, de a polgármesteri hivatal is ösztönözhetné a rendôrséget s a közösségi rendôrséget, mert nem érzékeljük a jelenlétüket.

Murar Vilhelmina: – Valóban folytatni kellene az eddigi beruházásokat, terveket. Nagyon sok konkrét dolgot valósított meg ez a tanács és a polgármesteri hivatal. Azt szeretném, ha például az ígérgetések helyett mondjuk rendeznék a gépkocsiforgalmat. Rendbe tették az utcákat, mert így egyes helyeken igencsak száguldanak az autókkal, más helyen pedig forgalmi dugók alakulnak ki. Az úttest mellett a járdákat is meg kellene javítani, sok helyen – fôleg a város peremén – még mindig sárban járunk. S több fát kellene ültessenek.

Lexen Eduard: – Városunkban talán a legnagyobb megvalósítás az ivóvíz- és csatornahálózat cseréje. A vezetékek több mint 40 évesek. Sok helyen zavaros, szinte ihatatlan víz folyik a csapon, különösen akkor, amikor elvették a vizet és újraindították a szolgáltatást. Emiatt is sok vita volt a tanácsban a tanácsosok és a hivatal között. Nem ezzel kellene töltsék az idejüket választottjaink. Mert nem a kivitelezés, a szolgáltatás tulajdonjoga a lényeg, hanem a végsô cél, az, hogy kapjunk jó ivóvizet. Ezért több bölcsességet, tisztánlátást és döntôképességet várok el majdani vezetôinktôl.

Alig avatta fel január 7-én Dorin Florea polgármester a Somostetôn a csúszógumis szánkópályát, balesetveszély miatt máris bezárták. Mint tudomásunkra jutott, egy lány a nagy sebesség miatt kirepült a pályáról.

Feltehetôen fontolóra kívánják venni, hogy miért nem bizonyult eléggé biztonságosnak a több mint 115 ezer euróból megépített pálya. A pálya összhossza mintegy 140 méter, a szintkülönbség 30 méter. A jeges "vályúban" elég nagy sebességet vesz fel az irányíthatatlan csúszó-gumi, ami balesethez vezethet.

A létesítmény megépítésérôl és a felvonó felszerelésérôl októberben határozott a helyi tanács, sürgôsséggel, valószínû, a tél közeledtére való tekintettel. Ugyanilyen erôltetett ütemben készült el a pálya. 2007. december 12-én fogtak a földmunkákhoz, kivágták a kisebb fákat, bokrokat, földgyaluval elkészítették az árkot, amelyet a hóágyú és a köztisztasági vállalat alkalmazottainak segítségével több napon át "mesterséges" hóréteggel borítottak be. Ezzel jótékonyan eltakarták a földgyalu által kiemelt rögöket is, mert a hepehupák eltüntetésére s az igazi sminkre már nem jutott idô.

A tanács által is elfogadott beruházás 115.296 euró, ebbôl a brassói Transcablu Kft. által benyújtott megvalósíthatósági tanulmány szerint a szánkófelvonó 38.000, míg a hóágyú 35.000 euró. A vízbekötésre és a villanyáram- használatra 15.000 eurót számoltak fel. Az is érdekes, hogy úgynevezett "elôre nem látott" költségekre 4615 eurót szabtak meg. Emellett a tanulmányok és a szükséges engedélyek (!) költségei 1210, míg különbözô honoráriumokra, szállítási költségekre, illetve a tervezéssel kapcsolatos egyéb kiadásokra 1680 eurót számolt fel a cég. Még egy érdekesség: a megvalósíthatósági tanulmány "finanszírozás" fejezeténél a tervet készítôk mindössze 96.887 euró összberuházást jelöltek meg, a tanács ezzel szemben 115.296 eurót hagyott jóvá. Mit mondjunk, ennyi pénzbôl jobb, biztonságosabb pálya épülhetett volna a hepehupás, tessék- lássék, s mint kiderült, balesetveszélyes létesítmény helyett. Talán akad majd egy szakbizottság, amely közelebbrôl is szemügyre veszi a kivitelezést…

Erdély legátfogóbb online néprajzi fotógyûjteményét mutatták be pénteken a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

A KJNT online fotóarchívuma a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Adatbank közös munkájának eredménye. A több mint 15 ezer fotót tartalmazó archívum január 11-tôl elérhetô az Adatbank.ro és a KJNT.ro honlapokról – jelentette be Szabó Ágnes, a Transindex portfólióigazgatója. A fotóarchívum netes felületének felépítésekor a következô szempontok érvényesültek: gyorsaság, kereshetôség, funkcionalitás és diszkrét, harmonikus, a tartalomhoz illeszkedô külalak.

Az 1990-ben létrejött Kriza János Néprajzi Társaság kiemelt fontosságot tulajdonít a 20. század elejétôl létrehozott fotóállomány szakszerû konzerválásának és digitalizálásának. A társaság úgy ítélte meg, hogy ez az állomány nagyon értékes adalékait, reprezentációit tartalmazza annak a társadalomnak és kultúrának, amelynek vizuális aspektusait ma már más forrásokból nemigen ismerhetjük meg. A tematikát tekintve a néprajzkutatás klasszikus területeitôl (tárgykutatás, vallás- és népszokáskutatás stb.) a recens vizsgálódások köréig (gazdaság, piackörzetek, életmód, szakrális kisemlékek stb.) terjed az állomány.

Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke kifejtette: a munkát nem tekintik befejezettnek, hiszen a ma is aktív néprajzkutatók további többezres gyûjtése még feldolgozásra vár. A digitalizálási folyamatot irányító Jakab Albert Zsolt elmondta: a több mint 15 ezer fénykép számítógépbe vivése és kategorizálása 13-14 évnyi munka eredménye, ezt osztják meg most az internetet használókkal.

A sajtótájékoztatón jelen levô Borbély Károly informatikai miniszter az ilyen jellegû kezdeményezések fontosságát hangsúlyozta, rámutatva: szükség van az okos tartalomra, mivel Romániában a technológia fejlôdése megelôzte a felület tartalommal való megtöltését. Ugyanakkor bejelentette: a minisztérium egy digitalizálással foglalkozó külön munkacsoportot hoz létre, és elôteremtik az alapokat az ilyen jellegû tevékenységek támogatására.

A KJNT Fotóarchívuma jelenleg 15.314 db negatívot és diapozitívet tartalmaz. Ez a megvásárolt és a társaság kutatásai alatt elôállított anyagot foglalja magába:

Gunda Béla fekete-fehér üvegpozitívjait (12 db); Seiwarth László fekete-fehér negatívjait, üvegnegatívjait és képeit (60 db); Romulus Vuia fekete-fehér üvegnegatívjait (41); Kós Károly fekete-fehér és színes negatívjait és képeit (1559 db); Vámszer Géza fekete-fehér negatívjait, üvegnegatívjait és képeit (1330 db); Nagy Jenô fekete-fehér és színes negatívjait és képeit (57 db); Szabó Tamás fekete-fehér negatívjait (5715 db); Péterfy László színes diapozitívjait (1067 db); a KJNT kutatóinak, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke diákjainak, valamint külföldi kutatóknak a moldvai csángóknál végzett kutatásai során készített színes negatívjait és képeit (4115 db); a KJNT kutatóinak, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke diákjainak, valamint külföldi kutatóknak a Mezôségen végzett kutatásainak színes negatívjait és képeit (1358 db).

A fotók internetes megjelenítésével egyrészt a szûkebb szakma képviselôi számára teszik lehetôvé, hogy saját kutatásaikhoz forrásként használhassák ezt a felbecsülhetetlen értékû anyagot, másrészt ahhoz a társadalomtudományi és általában tudományos tudásmegjelenítéshez is hozzájárulnak, amely az Erdélyi Magyar Adatbankban megvalósul, ugyanakkor a szélesebb érdeklôdô közönségnek is hozzáférhetôvé tesznek egy olyan archívumot, amelynek fotói akár információs, akár esztétikai értékük okán figyelemre tarthatnak számot.

Az Erdélyi Magyar Adatbank a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány közös digitalizálási projektje, amely 2004 elején indult. Az adatbank célja olyan szakmai társadalomtudományi referenciakönyvtár felépítése volt, amelyet a kutatók, de a szélesebb közönség is könnyen, gyorsan és eredményesen használhat. Idôvel az adatbank egy fôleg Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatárrá vált.

A KJNT Fotóarchívuma az Erdélyi Magyar Adatbankon (Adatbank.ro) és a KJNT honlapjáról (www.kjnt.ro) érhetô el.

Közvetlen hivatkozás: http://kjntfotoarchivum.adatbank.transindex.ro/

A KJNT Fotóarchívumának létrehozásához hozzájárult: KJNT: irányító: Jakab Albert Zsolt, Pozsony Ferenc; leltározás: Gál Tünde, Ilyés Sándor, Jakab Albert Zsolt, Tatár Erzsébet-Tímea; digitális feldolgozás: Jakab Albert Zsolt.

ADATBANK: Transindex – Jakabffy Elemér Alpítvány.

Projektvezetô: Szabó Ágnes; programozás: Trombitás István; design: Kassay Réka.

A KJNT partnerei: BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár; Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre; Csángó Múzeum, Zabola.

A KJNT támogatói: Magyar Tudományos Akadémia; Határon Túli Magyarok Hivatala; Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; Szülôföld Alap.

Járay Fekete Katalin jól ismert a marosvásárhelyi újságolvasó közönség elôtt. Bár néhány éve nyugdíjba vonult, jól sikerült írásaira még mindig emlékezünk.

A magányosok számára azonban ennél többet jelent. Úgy érezzük, egy kissé a miénk. Hozzánk tartozik, hiszen az évek folyamán sokszor ellátogatott hozzánk, elôadásaival, kötetlen beszélgetéseken mintegy részt vett közösségi életünkben és hidat épített a klub és a sajtó között. Talán azért határozott úgy, hogy édesapjáról írt könyvét – Járay Ernô: Beszélgetéstöredékek, vallomások – a mi körünkben mutatja be január 8- án a Blue Pearl étteremben.

A könyvet Kopacz Imola pszichológus ismertette. Röviden szólt a szerzô pályafutásáról, sokoldalú tevékenységérôl, kiemelve azt a genetikai örökséget, mely a mûvészetek iránti fogékonyságban jelentkezett a Járay családban. A könyv kimagasló érdeme, hogy a különbözô beszélgetéstöredékekbôl és vallomásokból kibontakozott egy mûvész és egy családapa eredményes, szép élete, és bemutatja azt a szívós küzdelmet, mellyel a festô igyekezett a lelkében megfogant értékeket kifejezni és megörökíteni. A könyv emléket állít azon mûvészeknek is, akik Járay Ernô tanítómesterei és irányítói voltak, mint Daday Gerô, Bortnyik Sándor, Bordi András, Aurel Ciupe és Barabás István. A kötet minden sorából átsüt a szeretet, mely összekötötte a szerzôt mûvész édesapjával és ez az egyik biztosítéka a sikernek – fejezte be ismertetôjét a pszichológusnô.

A szerzô szavai meghatóak voltak. Édesapjáról így emlékezett: – Mindig megilletôdtem, ha a mûtermébe léptem. Szerinte a rend a mûvészetben is jelen van, és vallotta, hogy a szín a lélek szava. Utolsó napjaiban mondta: "ha nem festhetek, nem is élhetek".

Zárómozzanatként a tagság kis mûsorral köszönte meg, hogy a szerzô velük osztotta meg a jól sikerült munka feletti örömét és jólesô érzéssel fogadtuk a dedikált könyveket.

Radványi Hajnal

Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen – Magyar-német Kultúrkapcsolatok Kelet- Közép-Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékezô jubileumi év lezárásaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, illetve Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Gyulafehérvári Caritas a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A cél: idôszerûvé tenni a szentté lett magyar királylány életpéldáját a ma embere számára. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese kiemelte, hogy amikor Szent Erzsébet "életét és hatását a legkülönfélébb szempontok szerint megvizsgáljuk, igazából az Isten mûvét, az Isten szépségét csodáljuk meg". Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak felelôse szerint a teljes életet élô Szent Erzsébet példája ma, 800 év távlatából követendô és követhetô indíttatásokat adhat mind egyéni, mind közösségi életünk számára. E szellemiség jegyében fogant Tar Gabriella-Nóra egyetemi adjunktus német nyelvû beszéde is. Prokopp Mária mûvészettörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának professzora az Árpád-házi Szent Erzsébet lelkiségét és szellemvilágát megôrzô középkori ábrázolások fôbb típusait mutatta be különféle élethelyzetekben, "lényének megfelelôen derûsen, dinamikusan, tevékenykedve, a szeretet mély emberi érzését sugárzó" ábrázolásban. Bemutatták Prokopp Mária Árpád-házi Szent Erzsébet címû könyvét, amely 21 ország 100 festôjének a szentrôl készült templomi mûveit ismerteti a XIII. századtól napjainkig.

Bitskey István irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára kiemelte, hogy a kora újkori Erzsébetrôl szóló prédikációkban a laudációk fôbb elemei "az elôkelô származás, gyermekkori áhítat, ifjúkori szüzesség", "példás házasélet, türelemmel viselt özvegység, adakozás, alázatosság, szegények segítése, betegek gondozása, ferences lelkiség", empátia és felebaráti szeretet voltak. A magyar királyi család férfiszentjeinek kultusza mellett jelentôssé emelkedett Erzsébet tisztelete az általa képviselt kegyesség, devóció s az adakozó életvitel, a caritas példázatán keresztül. "Szent Erzsébet erkölcsi tôkét teremtett az újjászervezôdô magyar katolicizmus, az egész keresztény Magyarország számára".

Bárczi Ildikó, a budapesti ELTE egyetemi docense a királyi születésével végletesen ellentétes életmódot választó Szent Erzsébet követendô erényeirôl beszélt az egyetemes és üdvtörténeti jelentôségû elsô magyar nyelvû késô középkori prédikációk alapján. Megemlékeztek Nemes Kovács Ernô (1975–2007) munkásságáról, aki azonosította, kutatta és restaurálta a Szépmûvészeti Múzeum régi szoborgyûjteményében ôrzött Árpád-házi Szent Erzsébet 13. századi ereklyetartó szobrát. Sor ker&