Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Aktuális

Február a számadások idôszaka az igazságügyben. A hónap végére, múlt kedden bemutatta múlt évi mérlegét a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetôje is, akinek ezúttal nélkülöznie kellett a máskor szorgalmasan jelen levô államfôt és annak buzgó dicséreteit. Pedig most egész "pereputtyával" együtt valóban megérdemelte volna.

A korrupcióellenes ügyészek 958 bûncselekményt tártak fel az elmúlt évben, amelyek 106 millió eurós kárt okozhattak volna – hangzott el Daniel Morar beszámolójában. Ezek közül állítólag 180 ügyben lehet szó korrupcióról, a konkrét esetek pedig az ilyen beszámolókon nem szoktak kiderülni. Az viszont igen, hogy a korrupció gyanúja miatt vizsgált személyek többsége a magánszektorból került ki, holott köztudott, hogy a nagy pénzhalászokat máshol kellene keresni. A beszámolón szó esett viszont a Legfelsôbb Bírói Tanács által folytatott ellenôrzésrôl, amelybôl kiderült, hogy Morar korrupcióvadászai nem mindig a törvényes elôírások betartásával járnak el. Hogy emiatt szankciókat is kiszabtak volna? Ez nem derült ki a fônök szavaiból. Az viszont igen, hogy a korrupcióellenes ügyészeknek nem a feltárt visszaélések miatt kellett távozniuk, hanem – ahogy mostanság mifelénk is divatos – pusztán személyes okokra hivatkozva hagyták el a DNA hajóját. Hogy a korrupcióellenes harc az általa igazgatott szerv buzgólkodása ellenére sem tekinthetô eredményesnek, Daniel Morar ezt a bírákra, a jogszabályok változásaira és az Alkotmánybíróság döntéseire hárította. Miközben a korrupcióval megvádolt személyek felmentése az elmúlt évben is folytatódott, a korábbi idôszakban nyilvánosságra került adatokhoz képest ezúttal sem meglepô, hogy 54 esetben törölték a vádakat, s 109 jogerôs ítéletbôl 81-nek a letöltését függesztették fel.

Az "ádáz" harc eredményeinek bemutatása közben, csak úgy mellékesen hangzott el, hogy a DNA már a múlt év decemberében sikeresen pontot tett az államfôt érintô flottaügyre is. A román kereskedelmi flotta 16 hajójának az elkótyavetyélése a 2004- es kivizsgálások szerint 11.000 milliárd lej kárt okozott az államnak, a 2005-ben újra elrendelt és 2007-re lezárt vizsgálatok már nulla kárról beszélnek. Se hajók, se kár – a 79 vádlott nyugodtan fellélegezhet, Románia fômatróza pedig, aki szállítási miniszterként dajkálta az ügyet, betöltött tisztsége miatt továbbra sem vonható felelôsségre. De minek is vonnák, ha a DNA ügyészei ilyen "eredményes" munkát végeztek, s a hajók után eresztették a 11.000 milliárdot is a feledés vizein? A kapitány pedig visszanevet, s kifeszített vitorlákkal kormányozhat a hatalom mind mélyebb vizei felé.

A szakemberek szerint az idejében végzett, jó minôségû szántás 30%-kal növeli a terméshozamot. Ha korszerû erôgéppel dolgoznak, amely laza talajon 18-20 liter, tömött talajon pedig 24-28 liter üzemanyagot fogyaszt hektáronként, a gabonatermesztés jövedelmezôsége biztosított.

Nyárádszeredában, a hetipiaccal szomszédos parcellánál tegnap reggel számos gazda volt kíváncsi arra a bemutatóra, amelyen Landini típusú traktor után kötött forgóekével szántott a nyárádszeredai ifj. Fábián Ferenc, a hazai Munax, mezôgazdasági gépeket, alkatrészeket forgalmazó cég munkatársa. Az eseményre kíváncsi volt a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal aligazgatója, Naicu Florin és Victoria Zavilla mérnök is. A mezôgazdasági termesztôk, a szakemberek egyöntetû véleménye az volt, hogy a szántás valóban kitûnô minôségû. Az eke korszerû technológiával készült, a hagyományos, sima kormánylemez helyett réselt lemezek forgatják át a talajt. A parcella felszántása után a száz hektárt mûvelô székelykáli Mihály Mátyás érdeklôdött a traktor, eke ára felôl. Az erôgép irányára 60.000 euró, de ez az ár változhat, mert megvásárolható lízingrendszerben, készpénzzel és persze pályázatok révén is. Ifj. Fábián Ferenc azt is elmondta, hogy egy ilyen korszerû mezôgazdasági gép megvásárlása elôtt számításokat kell végezni, ugyanis a vásárlási ár csak abban az esetben térül meg rövid idôn belül, ha a gazdálkodó legkevesebb 600 hektáron termel. De voltak olyan érdeklôdôk is, akik közösen használnák a korszerû mezôgazdasági gépet.

A tegnapi bemutató arra is szolgált, hogy a gazdálkodók fogalmat alkossanak az EU-s gépi termesztési módszerekrôl. Aki akarja, ki is próbálhatja a gépet, mivel az bérbe vehetô. A szentbenedeki Berecki Ferenc 30 hektáron forgatta meg vele a talajt. Határozottan állította, hogy elôször sikerült valóban minôségi munkát végezni rövid idô alatt és olcsóbban. Jelenleg egy jó mûszaki állapotban lévô U 650-es erôgép 35 liter gázolajat fogyaszt hektáronként, ha kopott, a fogyasztás meghaladhatja a 40 litert. Ugyancsak a költségeket tartva szem elôtt, ma egy hektáron a szántás díja 350 lej, a bemutatott bérelt traktorral ez a költség 30-40%-kal kevesebb.

A megyénkbeli gazdálkodók számára az is újdonság, hogy a traktor bérelhetô vezetôvel vagy anélkül, tehát maga a gazda is elvégezheti a szántást, vezetheti a traktort, ha arra jogosítványa van.

A marosvásárhelyi tanács mai ülésén dönt arról a szerzôdésrôl, amelyet a település közvilágítását üzemeltetô szolgáltatóval köt az önkormányzat. Feltehetôen szóba kerül az is, hogy a város számos utcájában felemás a közvilágítás, ami ugyancsak kedvez a bûnözésnek.

2007-ben Kolozsváron tartották az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának évi tudományos ülésszakát. 2008. május 1–3. között Nagyvárad lesz a XVIII. rendezvény helyszíne – hangzott el a hét végén a szakosztály közgyûlésén, amelyet szokás szerint a marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termében tartott a választmány.

A résztvevôket dr. Brassai Zoltán akadémikus, az EME alelnöke üdvözölte, a múlt évben végzett munkáról dr. Sipos Emese elôadótanár, a szakosztály titkára számolt be.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület keretében mûködô legaktívabb szakosztálynak, amely az orvos- és gyógyszerésztudomány anyanyelven való mûvelése érdekében jött létre, 1200 tagja van, számuk az elmúlt évben százzal gyarapodott. 15 területi központjából a legélénkebb tevékenység Szilágysomlyón, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában folyik.

A nyilvántartott 12 szakcsoport közül 2007-ben a családorvosi, fogorvostudományi és orvostörténeti csoportok voltak a legaktívabbak. 2007-ban a családorvosoknak Udvarhelyen szerveztek magyar nyelvû továbbképzést, novemberben dr. Pongrácz Antal fôorvos szervezett kreditpontos továbbképzôt a fogorvosok számára szegedi elôadókkal. Az orvostörténeti szakcsoport augusztusban Kibéden emlékezett meg a falu neves szülöttérôl, Mátyus Istvánról, a tudomány napján tartott marosvásárhelyi ülésrôl részletesen beszámolt a Népújság. Szilágysomlyón a Báthory-napok keretében tartottak kreditpontos továbbképzôt.

Az elmúlt évben jegyeztették be az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályra módosított elnevezést, s szintén a tavaly akkreditáltatták az Orvosi Kamaránál mint kreditpontos továbbképzések szervezésére jogosult egyesületet.

A beszámolóban elhangzott, hogy nyomdában van az Orvostudományi Értesítô 80. kötetének negyedik száma is, amely új, tetszetôs formában jelenik meg. Az élénkebb információközvetítést segíti elô a dr. Szilágyi Tibor, a szakosztály jegyzôje által mûködtetett honlap, www.emeogysz.ro címmel.

Dr. Sipos Emese beszámolt a hasonló körû más szakmai tudományos szervezetekkel ápolt kapcsolatokról, a kiosztott díjakról, ösztöndíjakról. A szakosztály által kiírt pályázatra – széles körû érdeklôdésre számot tartó magyar nyelvû orvosi vagy gyógyszerészeti szakkönyv megírása – nem érkeztek megfelelô munkák, ezért 2008-ban új pályázatot hirdetnek.

Február 28-ig lehet beadni az igényléseket az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek kutatótevékenységét támogató havi 800 lejes ösztöndíjra.

Az ülésen elhangzott a 2009 februárjáig terjedô idôszakra szóló munkaterv, amelybôl a Nagyváradon tartandó tudományos ülésszak mellett a márciusra hirdetett családorvosi továbbképzôt, illetve a fogorvostudományi szakcsoport március 7-8-ra meghirdetett, Marosvásárhelyen tartandó rendezvényét (Lézerek a fogorvosi tevékenységben) említhetjük meg. A hozzászólók a beszámoló kapcsán fejtették ki véleményüket.

– Mesetündér, jöjj elô! – kiáltotta izgatottan tizenkét apróság a felkészítô csoportos óvodások számára szervezett mesemondó verseny tegnap délelôtti körzeti szakaszán. A marosvásárhelyi 9-es számú óvodában sorra kerülô rendezvényre 9 tanintézménybôl érkeztek mesélôk: Gyurka Tamás a 2-es számú napközibôl, Lukács Henrietta a 14-es számú óvodából, Kocsis Boglárka és Hodor Adrien a 6-os számú napközibôl, Nagy Edina a 9-es óvodából, Jakab Etele és Haberpusch Remina a 16-os napközibôl, László Zsuzsa az Arlechino és Pápai Hunor a Pinocchio óvodából, Kovács Izabella a várhegyi, Tôkés Dávid és Szász Réka a marosszentannai óvodából.

A zsûri tagjai – Kovács Júlia tanfelügyelô, Gyarmati Zsuzsa óvónô és Babos Ibolya tanítónô – Gyurka Tamást és Tôkés Dávidot, A kerek kô és Az egerecske címû népmese elôadóját juttatták tovább a márciusi városi fordulóra. Ugyanakkor minden pöttömnyi mesemondó diplomával és ajándékcsomaggal, illetve mesemanókhoz illô varázssipkával térhetett haza.

Anyanyelv

A múlt héten bizonyos népnevekhez tapadó sértô színezetrôl esett szó (oláh – román, tót – szlovák, rác – szerb). Csupán a helyszûke miatt maradt ki a cigányozás. Most pótoljuk.

Közismert, hogy a cigánynak többé- kevésbé a roma szót feleltetjük meg. Nap mint nap érzékeljük, hogyan adja át a helyét – leginkább a "politikai korrektségre" odafigyelôk körében – a cigány a romának. S ez nem is valami nájmódi jelenség: Mária Terézia már 1761-ben rendeletileg írta elô, hogy a hivatalos nyelvhasználatban kerüljék az akkor is negatív színezetû cigányt, és folyamodjanak valamilyen semleges megoldáshoz. Megmosolyogtató, hogy ennek szellemében a cigányokat/romákat akkor új-magyarnak, új-parasztnak, újlakosnak, újpolgárnak kezdték nevezni – nem sokáig.

1971-ben az elsô Romani Világkongresszus elhatározta, hogy a cigányokat márpedig romáknak kell nevezni. Csakhogy a roma szót az európai cigány csoportoknak nem mindegyike alkalmazza magára! A magyar argóból ismert manus (’ürge’, ’pasas’) szó például eredetileg szintén cigányt jelent, így nevezi magát ma is a franciaországi cigányok egy csoportja (manush). A cigányt viszont egyetlen cigány anyanyelvû csoport sem használja önmegnevezésére. Vannak feltevések, amelyek szerint a cigány szót a ’keresztény-elôtti’, ’csavargó’ jelentésû bizánci acinganosz szóból "csiszolták ki" e térség nyelvei.

A balkáni és magyarországi cigányok viszont valóban romának mondják magukat (ez az ’ember’, ’férfi’ jelentésû rom vagy rrom többes számú alakja).

Ami pedig a cigány nyelvet illeti, itt sem egyszerû a helyzet. A tájainkon élô cigány anyanyelvûek legalább két nagy csoportba sorolhatók. A nagyobb közösség a hindi rokonságot mutató romani nyelvet beszéli (ennek legnagyobb nyelvjárása a lovári), a beás cigányok viszont a román nyelv egyik archaikus változatát, a beás románt.

Visszatérvén a cigány szóhoz: a köztudatban – s ezt a nyelvészek gondosan bizonyították – e szóhoz jószerével negatív asszociációk kapcsolódnak. A szegénység, a deviancia, a bûnözés vélelme húzódik meg a cigány szó mögött. S errôl tanúskodik egy sereg összetett szavunk, kifejezésünk is: cigányalma (vadalma); cigánykodik; cigányútra ment; cigánylovon szánt (vagyis hazudik); megszokta, mint a cigány a lopást; ahány cigány, annyi lopó stb. Azt viszont, hogy "a cigány szó rasszista nézetekrôl tanúskodik" – amint ezt hellyel- közzel hallani lehet –, egyértelmûen cáfolnunk kell. Vélhetôleg nem a szóval magával van baj, sokkal inkább azzal a valósággal, amely a nem cigányok tudatában tartósította, elôítéletig mélyítette a cigányok/romák erkölcsiségére vonatkozó negatív vélekedéseket.

A Találkozások Helye lesz a tervek szerint a berlini Friedrichstrasse Pályaudvaron létesült Könnyek Palotája.

A Berlini Fal fennállása idején (1961-1989) ugyanis a vasúti létesítmény csarnoka része volt a Friedrichstrasse Pályaudvar határátkelô helynek, ahol a Berlin két részében élô családok és jó barátok kölcsönös látogatásuk után könnyek között búcsúztak el egymástól.

Berlin kulturális ügyosztályán terveket dolgoztak ki arra, hogy a Könnyek Palotáját a bonni Történelem Házának közremûködésével dokumentációs és elôadási hellyé tegyék, ahol bemutatják, hogy a megosztott Berlinben milyen lehetôségek nyíltak a Kelet és a Nyugat közötti találkozásokra – közölte a héten Rainer Klemke, az emlékhelyek felelôse a képviselôház kulturális bizottságának ülésén.

A sokoldalú és sokféle kapcsolatok a különbözô társadalmi körökhöz – kultúra, egyház vagy polgári mozgalmak – tartozók között, akik áthaladtak a Könnyek Palotáján, Klemke véleménye szerint "döntôen hozzájárultak a Német Demokratikus Köztársaságban végbement békés forradalomhoz. Azon a helyen történt az elképzelések és vélemények cseréje Berlinben".

A Könnyek Palotájára vonatkozó rendezvényeknek azonban a jövôre is kell irányulnia. "Nekünk még 18 évvel a Berlini Fal leomlása után is sok megbeszélni valónk van egymással" – mutatott rá Klemke és közölte, hogy az elgondolás pozitív visszhangot keltett a Bundestag kulturális bizottságában.

Az Egyesült Államok Koszovó függetlenségének támogatásával veszélyezteti az európai stabilitást – jelentette ki szerdán Dmitrij Medvegyev.

Az orosz államfôi poszt várományosa, elsô miniszterelnök-helyettes a Volga menti Nyizsnyij Novgorodban úgy vélte: Washington nagyon nehéz helyzetbe hozza Európát. Az Egyesült Államok semmit sem kockáztat, hiszen messze van. A legsajnálatosabb dolog az, hogy Európában a stabilitás és a biztonság veszélybe kerül, a földrész az instabilitás fészke lesz. "Elég egy szikra és Európa lángba borul" – fogalmazott helyi választókkal beszélgetve Medvegyev.

Oroszország korábban arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy a volt dél-szerbiai tartomány függetlenségének elismerésével láncreakciót vált ki az európai szakadár mozgalmak körében.

A 42 éves politikus, a vasárnapi oroszországi elnökválasztás valószínû gyôztese megerôsítette, hogy Oroszország segíti Szerbiát a Koszovóval kapcsolatos döntések felszámolásában, s nem csupán az ENSZ-ben.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Brüsszel még az idén kezdjen tárgyalást Líbiával, a politikai, társadalmi, gazdasági, kereskedelemi és kulturális kapcsolatok szorosabbra fûzését célzó keretegyezményrôl.

Ha a tagállamok kormányait képviselô Európai Tanács elfogadja az indítványt, akkor a bizottság kész e tárgyalások megkezdésére – közölte szerdán Benita Ferrero-Waldner, a bizottság külkapcsolatokért és szomszédságpolitikáért felelôs tagja. "Ez történelmi jelentôségû döntés. Líbia fontos szereplô a mediterrán térségben és Afrikában" – hangsúlyozta Ferrero-Waldner. Reményének adott hangot, hogy a keretegyezmény szilárd és tartós viszonyt teremthet Líbia és az unió között.

Szavait Peter Mandelson kereskedelmi biztos azzal egészítette ki, hogy egy "ambiciózus" szabadkereskedelmi megállapodás tovább erôsíthetné és mélyíthetné a kapcsolatokat. Az unió más észak-afrikai országokkal már kötött hasonló keretegyezményt.

Az EU és Líbia viszonyában akkor kezdôdött az olvadás, amikor Moamer el-Kadhafi 2003-ban bejelentette: Líbia felhagy titkos atomfegyverprogramjával. Tavaly a halálra ítélt bolgár ápolónôk, illetve palesztin orvos szabadon engedésével újabb akadály hárult el a kapcsolatok további építésének útjából.

Nyílt levélben adtak hangot mély csalódottságuknak a szlovákiai magyar katolikusok és lelkipásztoraik, mert a szlovákiai egyházmegyék új felosztásával megbontották a Szlovákia délnyugati részén élô magyar hívôk természetes egységet alkotó tömbjét.

A magyar püspökért hasztalan küzdô felvidéki magyarok levelükben kifejtik: a számukra módfelett kedvezôtlen megoldás a "kényszerházasságra emlékeztet". A Szlovák Püspöki Konferenciához (KBS) címzett nyílt levélben – a 400 ezer magyar nemzetiségû római katolikus felvidéki hívô kezdeményezése nyomán – az aggodalmakat megfogalmazó Pázmáneum Polgári Társulás, továbbá a Mécs László Társulás és a Jó Pásztor Alapítvány hangsúlyozza: "Reménykedve vártuk, hogy a tervezett egyházmegyei átszervezés mellett a KBS tervezetében kérni fogja a Szentszéket, hogy a magyar nemzeti kisebbség soraiból nevezzen ki püspököt", vagy olyan püspököt, aki a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken megfelelô joghatóság birtokában, akár tábori püspökként látná el a magyar hívôk szolgálatát. Sajnos, nem tették meg, pedig igen csak szép gesztust gyakorolhattak volna, mint ahogy ezt a gesztust "görög-katolikus testvéreink helyzetének nagyon elônyös rendezésével megtették."

A levelet jegyzô társulások mélyen csalódottak, amiért a Szlovákia legfôbb egyházi méltóságait tömörítô püspöki konferencia úgy tesz, mintha Szlovákiát csak szlovák nemzetiségû hívôk laknák, jóllehet az ország többnemzetiségû. A tervezet kidolgozása során a magyarokkal nem konzultáltak, "rólunk, de nélkülünk" döntöttek, jóllehet, az egyházmegyék átszervezése hosszú idôkre szóló történelmi döntés.

Elemzôk emlékeztetnek arra, hogy a két hete kihirdetett új egyházmegyei felosztás pontosan azokat az elveket követi, amelyeket korábban a szlovákiai magyarok statisztikai egyensúlyát megbontani és választások esetén az erôviszonyokat átrendezni hivatott korábbi közigazgatási reform során az akkor hivatalban lévô kormány is alkalmazott. Akkor a természetes történelmi fejlôdés során kialakult kelet- nyugati irányú horizontális tagolódás rendjével ellentétesen, észak-déli irányban szabdalták fel új közigazgatási területekre az országot. Most ugyanezt tette a szlovák püspöki kar, majd utána nyilatkozatban arra buzdította a papokat és híveket, köztük a magyarokat is, hogy az új felosztásért érzett hálájuknak is hangot adjanak.

"Biztos, hogy nem vasról van szó. A fémdetektorok jelzéseinek számítógépes elemzése egyértelmûen nemesfémet mutat ki" – mondta a sajtónak Haustein. Bevontak a mûveletbe egy vállalatot is, amely nagy teljesítményû fúrógépeket vet be a feltáráshoz. Elôször csak próbafúrásokat végez, hogy az egymástól egyméteres távolságban fúrt, kis átmérôjû, mély lyukakkal egészen pontosan megállapíthassák az üreg helyét. Ha megtalálják az üreget, levezetnek oda egy kamerát, és akkor kezdik meg a kincseket takaró földréteg eltávolítását, ha igazolódnak reményeik.

Haustein, aki amellett, hogy polgármester és amatôr kincsvadász, tagja a német parlamentnek is az ellenzéki Szabad Demokrata Párt képviselôjeként, azt mondta a sajtónak néhány nappal ezelôtt: meg van gyôzôdve róla, hogy az üreg rejti a legendás borostyánszoba kincseit is.

A borostyánszoba kincseit egy Leningrád (ma Szentpétervár) melletti palotából hurcolták el a nácik a második világháborúban, és a pazar mûremekegyüttes azóta sem került elô a maga teljességében. (Elnevezését a pompás borostyán- falburkolatokról kapta. I. Frigyes Vilmos porosz király ajándéka volt I. Péter orosz cárnak.)

Szakértôk erôsen kétlik Haustein feltevésének helyességét. Hangsúlyozzák: rendszeresen elô-elôjönnek szenzációsnak ható bejelentések a borostyánszobáról, és utóbb mindegyikrôl kiderül, hogy hamis. Mivel a borostyánszoba kincsei között nem volt jelentôs mennyiségû arany vagy ezüst, ezeket a kincseket nem mutathatta ki a fémdetektor, következésképpen nincs is semmilyen alapja Haustein feltevésének – vélik a szakértôk. Utóbb a polgármester, kincsvadász, parlamenti képviselô maga is visszakozott.

Huszonhét millió euró visszaszerzésére szólította fel a kormányt az Európai Bizottság (EB), úgy értékelve, hogy a kabinet törvényellenes állami támogatást nyújtott a craiovai autógyár magánosításához. A craiovai autógyárat az amerikai Ford gépkocsigyártó vállalat akarja felvásárolni. Az EB vizsgálata szerint a román állam bizonyos feltételeket szabott a termelési mennyiség, illetve az alkalmazottak létszámával kapcsolatban, ennek fejében alacsonyabb eladási árat vállalt fel.

Az EB közleménye szerint a román állam által szabott feltételek, illetve az alacsonyabb eladási ár elfogadása ellentmond az Európai Unió közös piacra vonatkozó elôírásainak. Továbbá állami támogatásokat csak szigorú feltételek mellett lehet ilyen esetben nyújtani, annak érdekében, hogy ne sérüljön a szabadpiaci versengés elve. A szabad konkurenciát sértô intézkedések megvonása érdekében pedig a román kormánynak vissza kell igényelnie a craiovai autógyárnak nyújtott 27 millió eurót – derül ki az EB közleményébôl. Neelie Kroes, európai versenyügyi biztos kifejtette: a bizottság támogatja a regionális fejlôdést, azonban ez nem vezethet a versengés korlátozásához.

Az olténiai gépkocsigyár magánosításakor az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) azt a feltételt szabta, hogy a vásárló négy éven belül legkevesebb 200 ezer autót gyártson, számos befektetést hajtson végre, és megtartsa a vállalat 3900 volt alkalmazottját. Az árverésen egyedül a Ford állt elô egy 57 millió eurós ajánlattal, amelyet az állam elfogadott. Az EB ezt követôen vizsgálatot indított az ügyben, és arra a következtetésre jutott, hogy Románia állami támogatást nyújtott azáltal, hogy bizonyos feltételek mellett a valós értékénél alacsonyabb áron adta el a vállalatot. A román állam a craiovai üzem részvényeinek 72,4 százalékát birtokolta, ezek valós értéke pedig 84 millió euró. Mivel a Ford a valós értékénél olcsóbban vásárolta meg a vállalatot, betartva azonban a kormány feltételeit, arra következtet, hogy Románia lemondott 27 millió euróról.

Kellemetlen meglepetést jelentett Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök számára az Európai Bizottság (EB) döntése, amely értelmében a kormánynak vissza kell igényelnie 27 millió eurót a craiovai autógyártó vállalattól. A kormányfô elmondta, nem ért egyet, és nem is érti az EB határozatát, azonban nem támadja meg, annak érdekében, hogy folytatódhasson a gépkocsigyár magánosítási folyamata. Szerinte az EB törvényellenes állami támogatásnak tekinti az ügyletet, holott a román államnak egyetlen árajánlata volt.

Azzal sem ért egyet, hogy míg az EU-ban minden államban a munkahelyfoglalásról tárgyalnak, Romániát a versengés megakadályozásával vádolják. Tariceanu kifejtette, az EB döntése révén elhárult az akadály a magánosítás véglegesítése elôl, amely feltételei csak annyiban változtak, hogy az állami támogatást 27 millió euróval csökkentik.

A Ford Európa üdvözli az Európai Bizottság (EB) döntését, mivel ennek következtében folytathatóvá válik a craiovai autógyár átvétele, a gépkocsigyártó szándékai és kötelezettségei pedig változatlanok maradnak a romániai befektetéssel szemben – derül ki a vállalat közleményébôl.

A Ford szerint a gyár átvételérôl március 4-én törvényben dönt a román parlament. John Fleming, a Ford Európa igazgatója örvendetesnek találja, hogy az EB ilyen rövid idôn belül véglegesítette vizsgálatát, döntésével pedig hozzájárult a magánosítás folytatásához. A vállalat szerint a Ford célja a craiovai autógyártás nemzetközi szintre emelése. Teodor Atanasiu, az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) elnöke szerint a Forddal megkötött szerzôdés április elején lép hatályba.

Az uniós pénzek hatékony lehívásának elôfeltétele jól mûködô partnerségek kialakítása mind a központi intézmények, mind a minisztériumok és az önkormányzatok között – emelte ki Borbély László fejlesztési miniszter február 27-én Bukarestben, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodás fejlesztését uniós pénzekkel támogató befektetési program bemutatása alkalmával.

A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium valamint a Környezetvédelmi Minisztérium által közösen elindított, a 2006-os Phare-program keretében finanszírozandó befektetési program összértéke 36,60 millió euró, melybôl 27,45 millió euró vissza nem térítendô uniós támogatás. Az 50 ezer lakos alatti települések szeméttelepeinek, valamint szennyvíztisztító hálózatának fejlesztését támogató programban mind a nyolc fejlesztési régió részt vesz. A régiónként megpályázható összeg 4 millió euró. Egy-egy terv vissza nem térítendô támogatása százezer euró és egymillió euró között mozoghat, a pályázó önkormányzatok a terv összértékének 10 százalékával kell hozzájáruljanak a befektetéshez.

– 2008 azért lesz az uniós pénzek hatékony felhasználásának éve, mert 2006–2007-ben elôkészítettük az uniós források lehívásának elôfeltételeit, 60 millió eurót adtunk a központi költségvetésbôl több mint 290 terv elôkészítésére. A Regionális Operatív Program keretében az önkormányzatok összesen 91 pályázatot nyújtottak be.

2018-ig Románia elsôdleges prioritása a hulladékmenedzsment, valamint a szennyvízgazdálkodás területeinek fejlesztése – mondta Korodi Attila –, hiszen a jelenleg mûködô 1.300 víztisztító üzem több mint 63%-a nem felel meg az európai standardoknak. 47 helység, köztük Bukarest, Craiova, Galac szennyvize bármilyen elôzetes tisztítás nélkül kerül vissza a folyóvizekbe. 2018-ig országosan 9,5 milliárd eurót kell befektetnünk, ebbôl 5, 7 milliárd eurót a víztisztító, 3,5 milliárd eurót pedig a csatornázási rendszerek rehabilitálásába, kiépítésébe.

Felbecsülhetetlen visszaesést jelentene Románia és Európa számára, hogyha a koszovói kérdés kapcsán újabb indulatokkal telített konfliktusos helyzet alakulna ki a régióban – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. A román Aspen Intézet konferenciájának megnyitóján, amelynek témáját az európai biztonságra vonatkozó stratégiák kidolgozása képezte, a kormányfô kifejtette, el kell utasítani bármilyen extrémizmusra irányuló felhívást, a politikai osztálynak pedig nem szabad a koszovói precedens kapcsán tévelyegnie.

Mint elmondta, a Balkán-félsziget térségének egyedüli lehetôsége a bôvített Európai Unióban szerzett státus, Bukarest pedig támogatásáról biztosítja Belgrádot az európai út követésében. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a szerb politika is nyílt marad az EU és tagállamai felé, a közös regionális partnerség pedig hatékonnyá válik.

Ami az Aspen-vita módszereit illeti, a miniszterelnök hangsúlyozta: egyre hasznosabb eszközzé válik a közpolitikák alkalmazásában, valamint a külpolitika terén is. Félreértések megelôzése végett Tariceanu elsôsorban a külpolitika terén méltatta az Aspen Intézetet, leszögezve: a belpolitika mellôzésével kétszeres lesz ennek a találkozónak az élvezete.

Mint ismeretes, a 2006 decemberében romániai kapuit megnyitó amerikai nemkormányzati intézmény elnökévé Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnököt választották, aki korábban Románia egyesült államokbeli nagykövete volt. Tavaly decemberben az intézet megerôsítette elnöki tisztségében Geoanat. A román Aspen Intézet alapító tagjai között üzletemberek, bankárok, nemzetközi vállalatok igazgatói, valamint politológusok is vannak.

Az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozó biztonsága érdekében a román határrendészeti szervek március 1. és április 5. között megszigorítják az ellenôrzéseket az ország határátkelôhelyein, a magyar és a bolgár határnál mozgó vámellenôrzô csoportok is ellenôrizni fogják a gépjármûveket – mondta az MTI-nek szerdán Fabian Badila, a román határôrség sajtóosztályának vezetôje.

Az április 2. és 4. között zajló csúcstalálkozó elôtt jóval korábban, már a mostani hét végétôl megkezdik a jármûvek, a csomagok és a személyek szigorúbb ellenôrzését nemcsak a szárazföldi, hanem a légi és a vízi közlekedésben is.

A tisztségviselô elmondta: az intézkedéseknek az a céljuk, hogy megelôzzék a csúcstalálkozó biztonságát veszélyeztetô illegális cselekményeket. Ezzel kapcsolatosan a határôrség közleményt is kiadott, amelyben az olvasható, hogy a hatóságok európai uniós rendeletekkel összhangban fognak cselekedni.

Badila elmondta, hogy a bolgár és a magyar határ közelében mozgó csoportok vámellenôrzéseket is folytatnak majd. Schlág László bukaresti magyar vámösszekötô fôtanácsos az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy ezeket a mozgó ellenôrzô csoportokat magyar segítséggel alakították ki. Feladatuk, hogy a határátkelôhelytôl mintegy ötven kilométerre, vagy azon túl is, bárhol megállíthatnak gépkocsikat, ellenôrizhetik az utasokat és a személyeket.

A román határôrség közleménye szerint fôleg a teherjármûveket vizsgálják majd át, hogy nem szállítanak-e tiltott anyagokat, nem rejtenek- e az országba illegálisan bejutni akaró személyeket.

A román szervek a határátkelôhelyek túlzsúfoltságának enyhítése céljából növelni fogják az úti okmányokat ellenôrzô személyzet létszámát. A torlódások elkerülése végett arra kérik az utasokat, hogy ne csak a fôbb határállomásokat vegyék igénybe, hanem a kisebb átkelôket is.

Február 28-án és március 1-jén a marosvásárhelyi Színházmûvészeti Egyetem IV. éves színész szakos hallgatói második nyilvános vizsgaelôadásának bemutatójára kerül sor az egyetem Stúdió Színházában. Örkény István Tóték címû tragikomédiáját Kincses Elemér rendezte. Díszlet- és jelmeztervezô László Ildikó. Az Ôrnagyot játszó hallgatók kettôs szereposztása miatt lesz két bemutató.

A darabválasztás pillanatában azonnal elhangzott a kérdés: "Mit érthet a Tótékból egy fiatal ember? Hogy közeledik majd ehhez a szöveghez egy végzôs színésznövendék?" A kérdés jogos, hiszen távol áll tôlük (tôlünk) a háború, a kilátástalan robotolás, az elnyomás, a félelem. Távol? Ágika keresése, önkeresése, lázadása azonban bármilyen "körülmények" között érvényes. Akárcsak a figyelô ember megértésre irányuló szándéka, úgy, ahogy az Örkény István írásaiban megjelenik: "Nézem ezt az emberformájú lényt, ezt a világcsodáját. Szeretnék vele szerepet cserélni, kifaggatni, agyonkérdezni. Hogy élt idáig. Minek örült, miért bánkódott, ki adta szájába a boldogság meg a szerelem szavait." (Örkény István, Egy tragikus eset, in: Egyperces novellák, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1991) Az idézett részlet forrása egy olyan novella, mely az író sorsáról szól. Foglalkozása valószínûtlen, nem létezô az egyszerû hivatalnok számára. Abszurd. Albert Camus, akire Örkény a Tóték-hoz írt bevezetôjében hivatkozik, a színész sorsát tekinti abszurdnak.

A Tóték tragikomédia. Ott van benne az élet költészete és keserûsége egyszerre. Vagy lehet, hogy mindez a költészet és keserûség magában az életben van, csak néha szükségünk van valakire, aki elénk tárja? Aki a nagyon közelrôl tapasztalt halál árnyékában derûre fakaszt, még akkor is, ha derûnk és bizakodásunk értelmetlen.

A darabban megelevenedô falu a lekicsinyített világ, a háború okozta zavaros állapotban, ahol jog, vallás, tudomány, vagy az egyszerû emberi jóakarat is tehetetlennek bizonyul a félelem keltette tébollyal szemben. Mai világunkban sem érdektelenek ezek a kérdések, még ha térben távol is van tôlünk a "terror elleni háború". Hiszen a háború Tótéktól is távol van. Vagy mégsem?

Albert Mária, a rendezô munkatársa

Csütörtöki kimenô

Olvasom, hogy honfitársaink Olaszországban vezetnek a bûnözési statisztikában. A dolog azért nem okoz meglepetést, mert itthon, Romániában is ôk vezetnek. És ez így van rendjén: a vezetô minden körülmények között törjön utat, legyen egyéniség, érvényesítse akaratát. Hadd lássák azok a makarónifalók, ki az úr a háznál. Akár a másik megszerzendô házban is. Hiszen a vendégjog az vendégjog, azt a házigazda meg nem sértheti. Meg aztán az olaszos vendégszeretetnek nincs is párja. Tán csak a honi.

A bûnözés pedig azért olyan magas, mert a kint élôk/dolgozók és bevándorlók a legmostohább körülmények között kénytelenek élni. Ugyanis megérkezve, nem várja ôket lakás és kocsi (szekér, hintó, szolgák hada, piros szônyeg), nem beszélik a nyelvüket az ottlakók, a törvények nem értük, hanem ellenük születtek. Az üzleteken idegen a felirat. Ráadásul nem lehet folyton bemenni a hivatalba egy kis korrupcióra, traccsra, mert hajt a munkaadó hajcsára, nem ismerôs a rendôr, nem sógor a fônök, a titkár, hivatalnok, portás, nem unokaöcs az egyenruha viselôje. Nincs rokoni összefonódás, csak nyomorszinten. Vagyis aki kihívott, kicsábított, akit idehaza irigyelt, az odakinn egy nyomoronc, ugyanolyan euró után futó balfácán, lepra proli, akivel a legrühösebb munkát végeztetik. Legfennebb strici, s ráadásul a drogbolt is idegeneké.

Az emberek laskát esznek és vörösbort isznak, rettenetes ételeik vannak, mindig csak pizza és nem pita, polentának hívják – ha hívják – a puliszkát, nincs repesztôen erôs cujka és a muzsdejre fintorognak. Braga sehol. Nem is szólva arról, hogy másokat dalolnak, másként táncolnak és az utcákat sem hívják Stefan cel és Mircea cel vagy Ion Ionescu din Csufulicsnak, hanem Francesco de Puzzoli, Barberini, Maldini, Dante, itt a Iuliu Giulio, a Sandu Alessandro-Sandro és a Ionel Giovanni, ki sem tudják ejteni rendesen az ember nevét, éppen úgy, mint a magyarok. A településeknek sincs becsületes nevük, kivéve Rómát, meg amit az ember már otthonról is felismert a totószelvényen. De azt is másként ejtik. A mûemlékekben nem lakott Jankó és Decibel.

Amint látható, minden ismérve megvan annak, hogy ôket ott kisebbségnek tekintsék. Mi több, azok is. A szó minden értelmében. Az ezzel járó frusztrációkkal együtt. Ezért bûnöznek. Kénytelenek, mert másként kutyába veszik ôket a macskazabálók. Tessék reánk figyelni, mondják, mi is itt vagyunk. Hahó, ébresztô, rokonyok! Ha nem vigyáztok, rendezünk nektek is egy kis gyulafehérvári nagygyûlést, mint a magyaroknak, és akkor trianonozhattok a pálmafák tetején.

Pedig hát honosaink is eminnen léptek át Kárpátiába vagy 2000 éve. Azóta, mint látható, sokat romlott a helyzet Róma-szerte. Nagyon elbitangoltak a digók. De ha sokan vándorolnak be – hiszik, Koszovó erre pompás példa –, minél többen, ha gyorsan és mohón szaporodnak, ha kiszínlelik a hivatalokból az agglakókat, belakják az egész félszigetet és Szicíliát, akkor jelentéktelen kisebbségbôl egyszer csak többséggé avanzsálnak, kiszorítják a Tinorettókat és Vaporettókat és akkor sikerrel kezdeményezhetik Itália elszakítását... Itáliától.

A képzés célja lehetôséget biztosítani a hiteles fordítói vizsgára való beiratkozáshoz, felkészüléshez és sikeres letételéhez, valamint elméleti és gyakorlati képzést, segítséget nyújtani a román- magyar, magyar-román fordítási technikák, fordítási eljárások, nyelvezetek, segédeszközök megismeréséhez. A képzés Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány székhelyén (Bernády Ház, www.bernady.ro) történik, 2008. március 7, 8, 9, 10-én.

• Célcsoport: értelmiségiek, pályakezdôk, kezdô és haladó fordítók.

• Taneszköz-hozzájárulási díj: az egyszeri alkalommal fizetendô 100 lej összegû taneszköz-hozzájárulási díjat az alábbi bankszámlára kell befizetni, legkésôbb az elsô képzési nap idôpontjáig: Agora Felnôttképzési Intézet Alapítvány, Marosvásárhely (Târgu Mures), Márton Áron u. 12/8., RO72 OTPV 3200 0006 2825 RO01, OTP Bank Románia S.A. – Marosvásárhely.

• A képzés során a résztvevôk számára biztosítanak napi egy étkezést, a teljes képzési anyagot nyomtatott formában, mappát, írószert, lapot, a képzéshez szükséges egyéb eszközöket.

• A jelentkezés módja: a felhívás mellékletét képezô jelentkezési lapot kitöltve az agora.vasarhely@clicknet.ro e-mail címre, valamint a taneszköz-hozzájárulási díj kifizetését igazoló bizonylat fénymásolatát a 0365/430-270 faxszámra kérjük elküldeni.

A helyek száma korlátozott! A 25 résztvevôt a jelentkezési sorrend, valamint a taneszköz- hozzájárulási díj kifizetésének figyelembevételével választjuk ki.

• Jelentkezési határidô: 2008. március 6.

• További információ az agora.vasarhely@clicknet.ro e-mail címen igényelhetô Peti András programfelelôsnél.

(A képzés a Szülôföld Alap támogatásával valósul meg.)

Peti András programfelelôs

Kis híján megteltek a Kultúrpalota nagytermének földszinti széksorai a Kemény Zsigmond Társaság e havi estjén. A szokásosnál élénkebb érdeklôdés érthetô: olyan témában tartott Kovács Zsuzsa tanárnô elôadást, amelyet a szakmabelieken kívül kevesen ismernek, de amelyrôl a magukat vásárhelyieknek vallóknak tudniuk illene. Az idén századik évébe lépô marosvásárhelyi zeneoktatásról van szó, ez alkalomból emlékeztek meg az egybegyûltek a korabeli zeneiskola-alapításokról, létrehozókról, támogatókról, tanárokról és nem utolsósorban a híressé vált tanítványokról – úgymond összmûvészeti, kiállítással, zenével egybekötött est keretében.

Kovács Zsuzsa tanárnô a tizenkilencedik századi erdélyi helyzetkép ismertetésével kezdte elôadását, amelyben kihagyhatatlanul fontos szerepet játszik Kolozsvár, az ottani opera- és zeneiskola. A város, amelyben 1805-ben volt elôször balettelôadás – '40-'45-ben itt alakult a kamarazene-kör, amely a végzett hallgatók zenei továbbképzését biztosította. A tandíjakból és büntetéspénzekbôl menedzselték a híres mûvészek kolozsvári vendégelôadásait, nekik köszönhetôen koncertezett a városban Liszt Ferenc például. A körnek nélkülözhetetlen tagja volt Brassai Sámuel erdélyi polihisztor, akivel Kolozsváron a zenei publicisztika is megszületett.

Marosvásárhelyen '23-tól létezett a Református Kollégium kórusa, szinte egyedüliként a Székelyföldön, ahol csak a hatvanas- hetvenes években kezdett rohamosan fejlôdni és robbanásszerûen elterjedni a kórusmozgalom. A hangszeres zene viszont továbbra is hiányzott. Székely-udvarhelyen például csak harminc évvel késôbb alakították az elsô szimfonikus zenekart. A marosvásárhelyi zenei életrôl Csíky Boldizsár írt nagyszerû tanulmányt. Vásárhely a Bolyaiak városa. Zenei szempontból is az volt. Bolyai Farkas volt a teoretikus. János felismerte Paganini rokon lelkû forradalmiságát, és ô volt az elsô, aki Paganinit játszott Marosvásárhelyen. Bolyai Gergely korának autodidakta, de nagyszerû hegedûmûvésze volt.

1907-ben amatôrök próbáltak Marosvásárhelyen zeneiskolát nyitni, de Bernády polgármester ebbe nem egyezett bele. Inkább megalapította a város elsô, hivatalos zeneiskoláját, és rá jellemzôen csak profi zenészeket hívott ide tanítani. Olyanokat, akik már akkor híres muzsikusok voltak. Metz Albertre bízta az iskola megszervezését és annak székhelyeként felépíttette a Kultúrpalotát. Metz Albert havadtôi származású, Budapesten végezte tanulmányait. Huszonöt évesen adta ki nagyszerû, kétkötetes hegedûiskoláját, igen sikeres operetteket is írt. 1907-ben elfogadta Bernády ajánlatát, és 1908-ban, vezetése alatt mûködni kezdett az iskola, eleinte három tanszakkal: hegedû, zongora, ének. Zongorázni a legendássá vált Erkel Sarolta tanárnô tanította a tanulni vágyókat, és 1926-27-re már húsznál több tanítványa volt. Közülük számos kitûnô zenész, híres pedagógus lett. 1940-ben lányának adta át a stafétát, aki évtizedeken keresztül volt a vásárhelyi zeneiskola elhivatott zongoratanárnôje és igazgatója. Az 1909-10-es tanévre már akkora volt az érdeklôdés, hogy újabb tanárokat kellett szerzôdtetni. Így került Vásárhelyre Chován Richárd és László Árpád. Chován 1909-tôl nyugdíjazásáig tanított itt, nagyon jó zongorista volt, többkötetes zongoraiskolája ma is referencia. Tanítványa volt többek között ifj. Erkel Sarolta és Chilf Miklós. László Árpád az iskola egyik legérdekesebb személyisége. Erkel Ferenc tanítványa, Liszt hallgató tanítványa, Dvorak növendéke volt. Marosvásárhelyen tanított 1931-ig, amikor Enescu tiltakozása ellenére nyugdíjba kényszerítették. Pedig 64 évesen még európai zenei tanulmányútra indult. Tanítványa volt többek között Constantin Silvestri, Chilf Miklós és Trózner József. 1917-ben a növendékek száma négyszeresére nô, ezért újabb tanárokat hívnak Marosvásárhelyre – hallottuk Kovács Zsuzsa tanárnôtôl, aki az említettek mellett több vásárhelyi zeneoktató életútját ismertette – a Ferenczi Petronelláét, a Simon Jenôét, a Kozma Gézáét. Az értekezés szüneteiben pedig a Mûvészeti Líceum, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, illetve a Zenemûvészeti Egyetem diákjai, mûvészei, hallgatói adtak elô a néhai tanárok mûveibôl. Meghallgathattuk többek között Metz Albert két rövid, zongorára írt táncát, egyik operettjének áriáját, illetve duettjét, László Árpád nemzetközi zeneszerzôversenyen harmadik helyezést elért Consolation címû darabját, a színpad elôtti asztalon pedig korabeli mûsorlapokat tekinthettek meg az érdeklôdôk. Bodó Ágnes egyetemi tanár adományát képezték ezek a mûsorlapok, mellettük Hints Éva tanárnô fényképein láthattuk a szóban forgó, egykori tanárok arcát. Azokét, akiknek munkássága máig hat, akik elhozták magukkal a Zenét és akik nélkül Marosvásárhely ma mérhetetlenül szegényebb lenne.

Tegnap délelôtt, újabb rekordsorozat után, kissé megnyugodott a kôolaj ára a szabadpiacon. Elemzôk még nem veszik biztosra a profitkivétel kezdetét, mert a dollár és a részvénypiacok gyengesége és az inflációs kilátások változatlanul ösztönzik a tôkék menekülését az árupiacokra.

A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyûolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, áprilisi határidôre szerda délelôtt hordónként 101,55 dollár volt a New York-i árutôzsdén. Elôzôleg 102,08 dollárt ért el: ez a legújabb csúcs a legközelebbi határidôk történetében a jegyzés 1983. márciusi kezdete óta.

A West Texas Intermediate legújabb tôzsdei árcsúcsa szerdán megdöntötte a hivatalosnak tekintett, eddigi modern árrekordot, de valószínû, hogy még most is olcsóbb, mint volt idônként a 19. század második felében.

1980. áprilistól júliusig – az iráni iszlám forradalom után és az 1980. szeptemberben kezdôdött iraki-iráni háborúhoz vezetô határvillongások súlyosbodása idején – a világpiacon rendszerint legdrágább, amerikai referenciafajta havi megállapított átlagára hordónként 39,50 dollár volt (napi jegyzése csak 1983-ban kezdôdött a NYMEX-en). Ez az 1980-as árcsúcs a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) kalkulációja szerint mai vásárlóértéken 101,70 dollárnak felel meg. Ezt volt az eddigi, úgynevezett modern abszolút árrekord, habár a kôolaj jóval régebben bizonyára volt ennél drágább is.

Viták a befizetôk elosztásáról és a minimális nyereségrôl

Alig lépett mûködésbe a kötelezô magánnyugdíjrendszer, már különbözô oldalról lényegbevágó törvényi módosításokat kezdeményeznek. Egy ilyen kísérlet volt az a szakszervezeti indítvány, hogy a még szabad ügyfeleket egyenlôen osszák fel az alapok között. A szakszervezetek javaslata a kormány elé került, és ott azt a döntést hozták, hogy a törvény eredeti formájában marad, vagyis az alapok a piaci súlyuknak megfelelôen részesednek az alapválasztási idôszakban biztosítót nem választott befizetôkbôl. Így fennmaradnak a biztosítók közti piaci erôviszonyok. A január 17-én lezárult alapválasztási idô végére közel 4,1 millió munkavállaló választott kötelezô magánnyugdíjalapot magának, azonban a 18 biztosítóból az elsô 6 szerezte meg az ügyfelek közel 86%-át. Így az Állami Nyugdíjpénztár adatai szerint még felosztásra kerülô 600 ezer munkavállaló legnagyobb részét is e biztosítók között osztják majd el.

A kötelezô magánnyugdíj-rendszerrel kapcsolatos másik lényeges módosítási javaslat az ügyfelek minimális nyereségével kapcsolatos. Ebben a kérdésben nemrég két nyílt levelet intéztek a hatóságokhoz. Az elsôt a szakszervezetek és más civil szervezetek, melyek szerint a kötelezô magánnyugdíjalapokat mûködtetô társaságokat a törvény módosítása révén kötelezni kell arra, hogy legalább az infláció mértékét kiegyenlítô minimális nyereséget fizessenek az ügyfeleknek. A civil nyílt levél szerint a más országokban mûködô hasonló magánnyugdíjrendszerek esetében is figyelembe veszik az inflációt a minimális nyereség szavatolásánál, amiért a nyugdíjalapok kezelôi vállalják a kockázatot, saját nyereségük terhére.

A civil nyílt levélre a kötelezô magánnyugdíjalapokat mûködtetô biztosítók egyesülete (APAPR) a maga során szintén nyílt levéllel válaszolt, melyben azt fejtik ki, hogy a civil kezdeményezés a rendszer iránti bizalom megrendítését célozza a közvélemény elôtt, és végeredményben a befizetôk kárára menne. Ráadásul a rendszer mûködési szabályainak menet közbeni megváltoztatása esetén az uniós fórumok elôtt is panaszt emelnek.

A biztosítók érvei szerint a legkevesebb az éves infláció mértékével egyenlô minimális nyereség kötelezô garantálását elôíró törvénymódosítás oda vezetne, hogy az alapok a legkevésbé kockázatos, de egyben a legkisebb nyereséggel is kecsegtetô pénzpiaci eszközökbe fektetnék be a befizetôk pénzét, amivel tudnák garantálni az inflációval megegyezô nyereséget, de annál többet nem. A biztosítók érvei szerint nagyobb nyereséget hosszú távú, de kockázatosabb beruházásokkal tudnának elérni, de ha az elôírások megváltoznak, ezeket az alapok kerülni fogják.

A biztosítók azt is kilátásba helyezték, hogy a rendszer mûködésére vonatkozó törvényben eddig nem szereplô garanciavállalási kötelezettség bevezetése esetén az uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, mert ez a módosítás alapjában érintené egy olyan rendszer szabályait, amelynek az elindításába már jelentôs összegeket fektettek be, és felborítaná a társaságok üzleti terveit. A társaságok nyílt levele szerint nincs alapja a romániai és a más országokban mûködô magánnyugdíjalapok szabályozása közti összehasonlításnak sem, mert Romániában a törvény maximálja a biztosítók által felszámítható kezelési díjak mértékét, míg azokban az országokban, ahol az alapok az inflációval megegyezô minimális nyereséget garantálnak, nincs ilyen szabályozás. Emellett – a biztosítók szerint – egyetlen közép-kelet-európai államban sincs törvényben elôírt minimális nyereség garantálására vonatkozó elôírás a kötelezô magánnyugdíjalapoknál.

Az inflációval legkevesebb egyenértékû minimális nyereség garantálására vonatkozó törvénymódosítási javaslat a magánnyugdíjrendszer-felügyelet egy közleménye szerint a parlamentben, a szenátus elôtt van. A javaslatot, mely szerint az alapok kezelôinek garantálniuk kell az állampolgárok befizetéseit, és az éves inflációval minimum egyenértékû nyereséget, még nem vitatták meg. Amint döntenek róla, könnyen meglehet, hogy a kötelezô magánnyugdíjalapok rendszere rövid történetének legnagyobb vihara várható.

Benedek István

Jegybanki korrekciók

A kormányzat múlt év végi költekezô politikája és a nemzetközi gazdasági helyzet az államháztartás egyensúlyát negatívan befolyásolta. A munkavállalók fokozott bérkövetelései és a valutapiaci mozgások a jegybank többszöri beavatkozását tette szükségessé. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a Népújságnak exkluzív interjúban válaszolt a monetáris politika mozgásterérôl.

– A jegybank néhány hónap alatt kétszer is jelentôsen emelte az alapkamatot, és az elmúlt évek nyugalmi állapotához viszonyítva meglepôen élesen figyelmeztette a kormányt a költségvetési túlköltekezések miatt.

– A 2007-es évben az utolsó monetáris politikai döntés október végén volt, amikor még nem ismerhettük az éves mutatókat. Ez nem jelenti azt, hogy az alapkamatot nem emelhettük volna nagyobb arányban, de mi arra számítottunk, hogy a kormány a 2008-as költségvetési tervben sokkal szigorúbb fizetés- és támogatáspolitikát követ. Világosan látjuk, hogy ez nem így történt, sôt, azt tapasztaljuk, hogy a mai napig mindaz, ami a jövedelempolitikát illeti, tárgyalás és alku tárgyát képezi a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Az alkalmazottaknak természetes és jogos a követelésük, ugyanakkor ha ez nem társul termelékenységnövekedéssel is, makrogazdasági szinten ez olyan egyensúlytalanságot fog eredményezni, amelynek a káros hatása legelsôsorban szintén azokat fogja érinteni, akik a meg növekedett fizetést kérik, illetve a megnövekedett nyugdíjat várják. A külföldi befektetôk biztonságérzete 2007 második felétôl a felkapaszkodó országok pénzpiaca iránt csökkent, ráadásul a jelzálogpiaci krach miatt nem volt befektetni való likviditás. Több olyan tényezô játszik közre, amelynek az együttes negatív hatását kellett valamilyen módon korrigálni, és így került sor a 2008-as kamatemelésekre.

Valutamozgás a megengedett sávban

– Ilyen magas alapkamatszint 3-4 évvel ezelôtt volt...

– Ha akarjuk, ha nem, a piac korrigálni fog, amely durva korrigálás. Ilyen kilengés volt ellentétes irányban a 2007-es év elsô felében a lej felértékelôdési folyamata.

– Néhány szakember a jegybank szemére vetette, hogy akkor is közbe kellett volna lépnie. Ezt mért nem tették meg?

– Mert százalékarányban nem volt olyan rettenetesen nagymértékû, amely azelôtt ne lett volna korrigálható a megelôzô alulértékelést figyelembe véve. A lélektani hatás játszott közre. A vállalkozó reménysége – erre játszottak rá mindazok, akik a tavalyi év elején külföldi valutában denominált hiteleket vettek fel, hisz mindenki arra számított, hogy az euró folyamatosan leértékelt lesz. Másfelôl pedig ne felejtsük el, hogy 2007 januárjától a külföldi befektetôk számára a román pénzpiaci portfóliók nagyon vonzóak lettek, mivel a huszonhetek Európájában Románia a területét és lakosságát tekintve a 7. legnagyobb. Tehát nem 2 millió lakosa van, mint például Szlovéniának, vagy a még kisebb Lettországnak.

– Ön szerint most sikerül megfékezni a lej romlását?

– A nemzeti bank folyamatosan felügyeli ezt a piacot, hogy ne legyenek olyan nagy eltérések egyik pillanatról a másikra, ami nagy egyensúlytalanságot eredményez. De nagyon ügyelünk arra, hogy mikor és hogyan lépjünk közbe. Az év második felét nagyon befolyásolja majd, hogy milyen mezôgazdasági évünk lesz és nem utolsósorban a világ kôolajpiacainak ármozgása.

A kereskedelmi bankok hitelpolitikája

– A jegybanki alapkamat-emelést nem követte a kereskedelmi bankok letéti kamatszintjeinek a növekedése. A hiteleket pedig továbbra is könnyen osztogatják. Mi erre a magyarázat?

– A kereskedelmi bankoknál a kihelyezési oldalon óriási a mozgás. Nagy ütemben helyezik ki a pénzeiket, míg a betéti oldalon nagyon kicsi a növekedés. Honnan van akkor pénzük, ha nem érdekli ôket, hogy vonzó legyen a betéti kamat? Tehát máshonnan van rá forrásuk. Ez nem más, mint az anyabankoktól kapott hitelvonalak. Addig, amíg Románia ilyen fejlôdési kilátások elôtt áll, folyamatosan hatékonyabban helyezi el a fiókbankjainál a pénzét, mint hogyha odahaza betétként kötné le. Ez a pénz a valutapiacon is különbözô mozgásokat eredményezett. A legnagyobb veszély, ami a lakosságot illeti, az, hogy ha fogyasztásra vett fel – nem lejben, denominált – hitelt. Más a helyzet lakásvásárlás esetén, mivel vagyonának értéke növekedhet az ingatlan- ármozgás következtében.

– A társadalombiztosítási alapokra a megemelt nyugdíjak nagy terheket rónak. A hiányt a költségvetésbôl kell fedezni. Megtörténhet, hogy az ország e célból akár külföldi hitelintézetekhez kell forduljon?

– Nem hiszem, hogy az ország azért kellene eladósodjon, hogy a nyugdíjakat kifizethesse. A termelékenység még mindig biztosít számunkra egy kicsi rést. Ha pedig csak fiskális oldalról közelítjük meg a problémát, a román jövedelempolitika egyike a legnagyobb adóterhet viselô jövedelempolitikáknak. Tételesen akkora összegeket fizet mind az alkalmazó, mind az alkalmazott a fizetések után, ami rövid távon még elegendô forrásokat biztosít a nyugdíjak kifizetésére. Hosszú távon viszont ez is nyitott kérdés, hogy az ország hogyan lesz képes továbbra is ilyen magas gazdasági növekedést produkálni.

– Az elôadásában említette, hogy nehéz két év áll elôttünk, mivel a költségvetésre nagy nyomást gyakorol a négy választás.

– Nemcsak a román választó, hanem a német választópolgár is úgy érzi: ôt több illeti meg, és itt a jó alkalom is nyomásgyakorlásra. Érdemes uniós kitekintésben vizsgálni, hogy mi is történik a fiskális politikákkal a választási években. Itt is van normális kilengés, és a választások megnyerése után a következô két évben jönnek a megszorító korrekciók. Ezt követôen a hatalmon levô párt igyekszik választómegnyerô intézkedéseket hozni. Mi most abban a rendkívüli helyzetben vagyunk, hogy a 2008. választási évben nem engedhetjük meg a választóbarát intézkedéseket.

A jó kommunikáció lélektani hatása

– Ön nemrégiben járt az amerikai tôzsdén, egy olyan pillanatban amikor a részvényárfolya-mok vészesen zuhantak. Hogyan fékezték meg ezt a zuhanást?

– Az amerikai pénzpiac nagyon olajozottan mûködik. Fantasztikusan nagy ereje van a kommunikációnak – annak, hogy hogyan kommunikál a FED a lakossággal. Ennek a kommunikációnak a lélektani hatása sokkal de sokkal nagyobb értéket képvisel és többet tudnak korrigálni vele, mint a valóságban megtett monetáris politikai lépésekkel.

(karácsonyi)

"Itt Marosvásárhely, a 261 és a 330 méteres hullámhosszon, köszöntjük kedves hallgatóinkat" – így kezdte mûsorát 1958. március másodikán reggel fél hatkor a Marosvásárhelyi Rádió, az akkori Marosvásárhelyi Tartományi Stúdió. Ötven évvel ezelôtt… Létrehozása nem volt véletlen. Alig több mint egy évvel az ’56-os magyar forradalom után a hazai kommunista vezetés úgy döntött, szükség van egy olyan szócsôre, amely ellensúlyozza a kommunistaellenes propagandát, hiszen a Szabad Európa Rádió már több mint hat éve szórta mûsorát Münchenbôl.

Az új hang hamarosan belopta magát az emberek szívébe, hiszen bármilyen szándékkal is hozták létre, a tartományi stúdió mûsorai a Magyar Autonóm Tartomány lakóiról szóltak: a székelyekrôl, ízes beszédükrôl, színes népmûvészetükrôl, több évszázados iskoláikról; a mezôségiekrôl, a Segesvár, Brassó és Szeben környékén élô szászokról, a gyimesi és moldvai csángókról, "meg- kövesedett" nyelvükrôl, egyedi dallamkincsükrôl. A hivatalosan megkövetelt tájékoztatás – adott esetben félretájékoztatás – mellett a szerkesztôk és riporterek tudták, hogy a nemzeti értékek felkutatása és megmentése fontos feladat, sôt: küldetés.

Csaknem három évtizedig a vasfüggöny mögé szorulva, a Rádió munkatársai

a székelyek, a szászok, a csángók, a Mezôségen elôk gondjairól, problémáiról – úgy, hogy az ne szúrjon szemet az elvtársaknak. Idôsebb hallgatóink emlékezhetnek még a Vastaps a munkacsarnokban címû mûsorra, mely a mai értelemben vett show- mûsor volt. A cím mögé bújva a mûsorba be lehetett "lopni" falvak és városok történetét, lehetôség nyílt felidézni régmúlt idôk eseményeit, idézni ôsiskolák megsárgult lapjairól – mindezt kiváló színészek elôadásában. Bátorság jele volt a vidám jelenetek mûsorra tûzése, amelyek a kor visszásságait gúnyolták ki, zenével fûszerezve, nagyszámú közönség elôtt. Az utolsó mûsorra a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Tivadar szülôfalujában, Ditróban került sor 1984. december 20-án.

A Marosvásárhelyi Rádió hivatásának érezte adáskörzete zenei és irodalmi életének felkarolását, az értékek ôrzését és továbbítását. Számos hanglemez ôrzi neves népdalénekeseink és népi együtteseink nótáit, amelyeket a vásárhelyi stúdióban rögzítettek és az Electrecord lemezgyár adott ki, köztük Szélyes Sándor, Tóth Erzsébet, Madaras Gábor nótáit, vagy a Hargita, Vadrózsa, Székely Népi Együttesek elôadásait. A komolyzene területén is kivette részét a Rádió: a zeneszerzôk hamar felismerték az új technika adta lehetôséget, így a szerkesztôség tagjai számos ôsbemutatón vettek részt, ismert szerzôk mûveit örökítve meg.

Az ’50-es évek megpezsdült irodalmi és színházi élete azt bizonyította, hogy van mit tennie a Rádiónak, van kivel szórakoztatnia a hallgatóságot. Az ország jeles írói, publicistái szólaltak meg és jelentkeztek önálló írásaikkal a mûsorokban. Köztük volt Sütô András, Szász János, Beke György, Méhes György, Bodor Pál, Fodor Sándor, Huszár Sándor és Gálfalvi György.

Nem hagyhatjuk ki a sorból a máig nagy népszerûségnek örvendô Gyermekmûsort. Postás Jankó levelesládáján ezrek nevelkedtek és a világirodalom legszebb meséinek rádióváltozatát hallgatták a gyerekek, bábszínészek elôadásában, a kiváló Antal Pál rendezésében.

1985. január 12-én egy telefonhívás értesítette a szolgálatban lévô mûszaki munkatársat, hogy azonnal szakítsa meg a mûsorszórást. A szalagtárat az ország leghírhedtebb börtönébe, Jilavára szállították, nagy részük az újrainduláskor visszakerült Marosvásárhelyre. A kommunista diktatúra bukásának napján, 1989. december 22-én ismét benépesült a Dandea-villa. Az elsô napokban hajnaltól éjfélig a magyar és román nyelvû mûsorok és szerkesztôk váltották egymást.

Az 1990-es márciusi események során a szerkesztôség jelesre vizsgázott: megbízhatóan és tárgyilagosan tájékoztatta a hallgatóságot a fejleményekrôl, annak ellenére, hogy érezhetô volt a feszültség a román és a magyar szerkesztôség tagjai között. Történelmi események zajlottak akkor, a jelen történelmét írták a Marosvásárhelyi Rádióban.

A Marosvásárhelyi Rádió adása a kilencvenes évek folyamán egyre sokszínûbb lett, a mûsorokban teret hódítottak a vidám jelenetek és elsôként jelent meg a Rádióban az erdélyi magyar nyelvû Rádiókabaré, magyar nyelvû mese-, vers- és zenecédéket adtak ki.

Az információszolgáltatás felgyorsítása komoly befektetést igényelt. A régi magnetofonokat fokozatosan felváltották a számítógépek. 2000 novemberében egy korszerû, Nyugat-Európában elterjedt rendszert helyeztek üzembe, az országban elsôként Marosvásárhelyen. A Rádió ma is a DALET nevû számítógépes programot használja a mûsorok feldolgozásában és szórásában.

Regionális lap, regionális tévé, regionális rádió – egyre gyakrabban hallani vidékünkön is hasonló jellegû médiaintézményekrôl. Heti 50 óra adásidôvel a Marosvásárhelyi Rádió a Székelyföld legfontosabb tájékoztatási eszköze. Fô mûsoridejét a tájékoztatásra szánja. Hétköznapokon délelôtt 11 és 12, délután 4 és 5 óra között a hallgatók a Rádióújságból tájékozódhatnak a nagyvilágban, az országban, különösképpen a Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyében zajló eseményekrôl.

Igyekszünk a hallgatói igényeknek eleget tenni, az adáskörzet minden társadalmi rétegéhez és közösségéhez szólni tudósítóink közremûködésével. A szerkesztôk és riporterek munkáját tudósítóink közremûködése segíti. Szászrégenbôl Fábián András számol be azokról az eseményekrôl, amelyek fontosak a helyi magyar közösség számára.

Hargita megyébôl Dobos László (Csíkszereda), Vincze Csilla (Gyergyószentmiklós) és Balázs Árpád (Székelyudvarhely) tudósítja naponta a Híradót, ugyanakkor mindhárman értékes információkat szolgáltatnak a Rádióújságnak.

A Kovászna megyei híreket Nagy Zsuzsanna tolmácsolja a rádióhallgatóknak, naponta számol be a sepsiszentgyörgyi és a megyei eseményekrôl. Tudósítónk professzionalizmusát és tárgyilagosságát a kollégák nagyra értékelik.

Brassói tudósítónk, Petki Judit a Brassói Lapok munkatársa. Naponta beszámol a Cenk alatti városban zajló eseményekrôl.

Rétegmûsoraival a Rádió a különbözô társadalmi kategóriákhoz szól. Informál, szórakoztat és nevel. A közszolgálatiság jegyében, naponta, magyarul. Munkatársaink örömmel teszik mindezt!

Hallgatóink a Marosvásárhelyi Rádió hullámhosszán tolmácsolhatják jókívánságaikat, Zenés üzenetek címû mûsorunkban, melyet hétfôtôl péntekig 13 és 14, szombaton 10 és 11, vasárnap 14 és 17 óra között sugárzunk.

Fél évszázados fennállását méltóképpen ünnepli a Rádió. Március elsején, szombaton délután 4 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota Nagytermében gálamûsor köszönti az intézményt Gáspárik Attila rendezésében. Fellépnek: Dancs Annamari, Jakab Árpád és népi zenekara, Buta Árpád Attila, valamint a Kôvirág együttes, továbbá a színpadon megismerhetik a Marosvásárhelyi Rádió munkatársait.

Az eseményt szombat délután élôben követhetik a Rádió ultrarövid hullámú frekvenciáin, a 98.4 (Maroshévíz), 98.9 (Csíkszereda), 102.9 (Marosvásárhely) MHz frekvencián, valamint középhullámon az 1197 (Brassó), 1323 (Marosvásárhely) és 1593 (Csíkszereda) Khz frekvencián, továbbá interneten a www.radiomures.ro/rtm50 weboldalon.

Kispályás labdarúgás

A február 9–25. között lezajlott Téli-kupa 2008- as kiadásán tíz Szászrégen környéki amatôr együttes küzdött egymás ellen a szászrégeni Lucian Blaga Szakközépiskola tornatermében. A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal, a helybéli ISK, illetve a municípiumi labdarúgó- egyesület által szervezett torna nagy népszerûségnek örvendett a szurkolók körében. A népes közönség több színvonalas mérkôzésnek lehetett tanúja, azonban innen sem hiányzott az agresszív, megfélemlítô viselkedés, amelyet a két abafáji roma csapat, a Moldimpex és a Parma SE vitt be a játékba.

A torna utolsó két napján, az elôdöntôben a Moldimpex – Arezzo (11-5) és Parma SE – Vajola SE (14-9) találkozókra került sor, melyek nyomán az abafájiak jutottak a döntôbe.

Látványos játék és a két botrányosan viselkedô szurkolótábor jellemezte a találkozót, amely 4-3-ra végzôdött a Moldimpex javára. A torna végén a szervezôk kupákat, okleveleket, ajándékcsomagokat, pénzdíjakat és sportcipôket adtak át a résztvevôknek, ugyanakkor egy egykori nagy abafáji játékos, Stoica Anton (Bici) emlékére kiállított oklevél is átadásra került.

Anton Gheorghe helyi tanácsos szerint az abafájiak kemény játékot mutattak, helytelen viselkedésükkel megpróbálták megfélemlíteni a többi csapatot és kár, hogy sportszerûtlenül viselkedtek, mert tehetségesek. Szabó Antal, a szervezôbizottság titkára hozzátette, hogy a romák képviselôi egész idô alatt bántalmazták és megfenyegették, indokolt lett volna büntetést kiróni rájuk.

Fikó Attila, a turné legjobbjának kikiáltott vajolai játékos hasznosnak és sikeresnek titulálta a turnét, amelynek a folytatásán az elkövetkezendô években is ott szeretne lenni.

Mindez nem jöhetett volna létre az alábbi támogatók segítsége nélkül: Maviprod, Mobila Dalin, Gliga Kábel Tv., Rupack, Cica Laura, Panigel, Fiorino Pizzéria, Carmaco, Szente, Bewami, Flex Bau, Terra Vald, Catana Maria pékség, Greab zöldség-gyümölcs, Tarsis, Vania, Mera és Vera pékség, helyi politikai szervezetek illetve Tamasan Emil és Berekméri György mérnökök.

Vian Bont

Szektorlabda

Elkészült a nemzetközi szektorlabda-szövetség versenynaptára, melyben az idei legfontosabb rendezvények között idénynyitóként a Marosvásárhelyen, március 8-9-én tartandó Románia Open szerepel. Továbbá május 16-18. között Budapesten szervezik az Európa-bajnokságot, szeptember 6-7-én az újvidéki Óbecsén a Bajnokok Ligáját rendezik meg. November 29-30-án a magyarországi Szigetszentmiklóson az egyéni Világkupa szerepel a versenynaptárban. Ezeken a versenyeken számos marosvásárhelyi játékos is részt vesz, a hazai rendezvények programjáról még folyik az egyeztetés

Szabó András

Röplabda

A reménységek országos bajnokságának megyék közti szakaszát rendezték február 21-24. között Maroshévízen, ahol a Marosvásárhelyi ISK csapata az alábbi eredményeket érte el: Marosvásárhelyi ISK–Maroshévízi ISK 3:1; Marosvásárhelyi ISK–Nagyszebeni ISK 3:1; Marosvásárhelyi ISK–Dicsôszent-mártoni ISK 3:0; Marosvásárhelyi ISK–Brassói Sportlíceum 3:0; Marosvásárhelyi ISK–Real Brassó SK 3:0

Ezzel az öt gyôzelemmel a Racolta Vasile által edzett vásárhelyiek elsô helyen végeztek a tornán és bejutottak a március 13-16. között megrendezendô elôdöntô tornára.

Asztalitenisz

Junior III-as kategóriában február 21-24. között rendezték meg az országos csapatbajnokságot. A Konstancán sorra került versenyen a vásárhelyi ISK csapata az 5. helyet csípte el a 22 indulóból. A lányoknál a 25 részt vevô csapatból a 12. helyen zártak Lupascu Romeo és Ungvári Imola tanítványai.

Úszás

Február 18-24. között Pitesti-en rendezték az országos felnôtt úszóbajnokság döntôjét, ahol Petelei Attila edzô által felkészített Demény Helga 50 és 200 méteren mellúszásban két negyedik helyet szerzett.

Sakk

Megyék közötti, Küküllô-kupa névvel illetett sakkverseny 6. kiadására került sor február 23-24. között Székelyudvarhelyen.

A Marosvásárhelyi ISK-tól, a Barátosi József tanítványa, Zurgalau Virgil a 12 éven aluliak kategóriájában 20 résztvevôbôl az elsô helyen végzett. A 10 éven aluliak között pedig Colceriu Razvan szintén elsô hellyel remekelt.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 15., utolsó forduló: Jett Leo – Nike Venus 1-5, Torpi – Atlantic 1-8, Como – Poli 2-2, Flash – Pepsi 007 2-7, Electro Prisma – Leeds 0- 5, Monaco – Ajax Lornion 7-3, Bastia – Estudiantes 1-3. A Liverpool állt. A bajnokság végsô állása: 1. Pepsi 007 36 pont, 2. Atlantic, 3. Nike Venus, 31-31p. 4. Como 29p. 5. Ajax Lornion 25p., 6. Monaco, 7. Estudiantes, 8. Torpi, 20-20p. 9. Bastia, 10. Poli, 16-16p. 11. Jett Leo, 12. Leeds, 15-15p. 13. Electro Prisma, 14. Flash, 13-13p., 15. Liverpool 6p.

Tudor I. bajnokság, selejtezô mérkôzések: Vulturi – Milan 6-1, Inter – Milan 7-0, Vulturii – Inter 4-0. A selejtezô végeredménye: 1. Vulturii 6pont, 2. Inter 3p. 3. Milan 0p. Az elsô két csapat bekerült a következô bajnokságba, amelyik március 1-én kezdôdik.

Tudor II. bajnokság, 3. forduló: Deportivo – Soimii 3-3, Barcelona – Juventus 0-1, Sevilla – Otelul 1-2, Monaco – Sharp 3-0, Vulturii – Viitorul 1-3, Craiova – Rapid 1-2. A Vicenza állt. A bajnokság állása: 1. Juventus, 2. Otelul, 9-9 pont, 3. Monaco, 4. Viitorul 6-6p.

Kárpátok sétányi bajnokság, selejtezô mérkôzések: A csoport: Craiova – XXL 1-0, Villarreal – XXL 2-6, Craiova – Villarreal 3-1. A csoportsorrend: 1. Craiova 6 pont, 2. XXL 3p, 3. Villarreal 0p. B csoport: Aston Villa – Septarii 6-2, Real – Septarii 7-0, Real – Aston Villa 5- 0. A csoportsorrend: 1. Real 6 pont, 2. Aston Villa 3p, 3. Septarii 0p. Döntô: Real – Craiova 1-0. A Real bejutott az új bajnokságba, amelyik március 2-án kezdôdik.

Nagyernyei bajnokság, 5. forduló: Benfica – Sevilla 2-2, Inter – Parma 4-4, Carion – FC Profi 1-7, Bastia – FC Botex 1-18, Chelsea – Juventus 7-4, Valencia – Kinder 10-2, Liverpool – Lazio 4-4, Villarreal – Barcelona 1-6, Kolping – Nordenlor 1-13, Multiprod Monaco – Békéscsaba 8-0. A Fortuna állt. A bajnokság állása: 1. Valencia, 2. Multiprod Monaco 15-15 pont, 3. Parma 13p., 4. Barcelona, 5. Nordenlor 12-12p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 5. forduló: Steaua – Arsenal 0-8, Valencia – Fortuna Media Expert 2-4, Parma – Villarreal 2-1, Roma – Milan 1-7, Inter – Manchester 8-0. A bajnokság állása: 1. Milan 15 pont, 2. Parma 13 p., 3. Arsenal, 4. Steaua 10-10p.

Maroskeresztúri bajnokság, 2. forduló: Terra – Rapid 5-3, Arsenal – Oldboys 1-2, Foresta – Fradi 12-1, Ajax – Speranta 3-6, Juventus – Flamingo 2-2. A bajnokság állása: 1. Speranta, 2. Oldboys, 6-6 pont, 3. Foresta 4 p.

Ioan Paus

A szülôk megtehetik, hogy még életükben rendelkezzenek vagyonukkal úgy, hogy azt természetben átruházzák gyermekeikre ajándékozási szerzôdéssel, vagy pedig olyan végrendeletet készítenek, amelynek alapján haláluk után oszlik meg a vagyon leszármazottjaik, vagyis gyermekeik között. A vagyonnal való rendelkezés esetén a következô szabályokat kell betartani:

Mind az ajándékozási, mind a végrendeleti eljárás esetén kötelezô a közokirati forma, ez itt érvényességi feltétel.

Az a szülô, aki még életében kíván vagyonrészt juttatni gyermekeinek, hiteles ajándékozási szerzôdést kell készíttessen. A szülôknek arra kell törekedniük, hogy gyermekeiknek egyforma nagyságú vagy értékû vagyonrészt juttassanak, de nem eszmei részt vagy tulajdonhányadot, mondjuk 1/2 részt, hogy a gyermekek ne maradjanak vagyonközösségben, hanem jól körülhatárolt vagyont.

Mondjuk az egyik gyermek kapja a házat, a másik a mezôgazdasági területeket, a harmadik az erdôt. Úgy is történhet a megosztás, hogy az egyik kapja az ingatlanokat, a másik a készpénzt és egyéb javakat. A vagyonmegosztás kedvezményezettjei csak a gyermekek lehetnek, unokák csak abban az esetben, ha szüleik már nincsenek életben.

Ha a vagyonfelosztásra ajándékozással kerül sor, a közokiratnak a vagyonmegosztást is tartalmaznia kell, a megajándékozott gyermekek a kapott ajándékot és a felosztást a polgári törvénykönyv 795. szakasza szerint vagy ugyanabban a közokiratban vagy egy külön okiratban el kell fogadj&aac